2011-es tanévtől. Gödöllő, május 28

Pedagógiai Program Érvényes a 2010/2011-es tanévtől

Gödöllő, 2010. május 28.

1

TARTALOM

I. fejezet................................................................................................................................................... 4 1.

Bevezetés .................................................................................................................................. 4

2.

Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................. 5

3.

Iskolánk története ..................................................................................................................... 5

4.

Alapító Okirat ............................................................................................................................ 7

5.

Az iskola adatai ......................................................................................................................... 8

6.

Személyi feltételek .................................................................................................................... 8

7.

Tárgyi feltételek ........................................................................................................................ 9

8.

Az iskola szervezeti felépítése .............................................................................................. 11

9.

Iskolánk régi és új hagyományai .......................................................................................... 11

10. Iskolai elismerések ................................................................................................................. 13 II. fejezet................................................................................................................................................ 14 Iskolánk oktatási-nevelési programja ............................................................................................... 14 1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: .................................................................................................................................. 14

1.1 Alapcélkitűzésünk a következő évekre: ............................................................................... 14 1.2 Célkitűzéseink:..................................................................................................................... 15 1.3 Kiemelt fejlesztési feladatok: ............................................................................................... 15 1.4 Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: ........................................................................... 17 1.5 Általános célok, alapelvek, feladatok: ................................................................................. 19 1.6 A lassan haladó tanulókra vonatkozó célkitűzések ............................................................. 21 1.7 Nevelési-oktatási és fejlesztési követelményeink................................................................ 21 1.8 Német nemzetiségi kétnyelvű osztály ................................................................................. 22 2. Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárás rendszere. ........................... 23 2.1 Nevelési eszközeink: ........................................................................................................... 23 2.2 Az intézmény pedagógiai irányai – a pedagógiai célok megvalósítását segítő eszközök .. 26 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 27 3.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelveink:.......................................................... 28 3.2 Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: ............................................ 29 3.3 A személyiségfejlesztés területei:........................................................................................ 29 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 30 4.1 A diákok közéleti szerepei és fórumai az iskolában ............................................................ 30 4.2 A közösségfejlesztés színterei: ........................................................................................... 31 4.3 A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetencia fejlesztési terünk: ....................................... 32 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, a tanulási kudarcok elkerülését segítő programok ................................................................ 33 6.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................................... 34

6.1 Feltételek: ............................................................................................................................ 34 6.2 Területei: .............................................................................................................................. 35 7. Gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek . 36 7.1 Feladatok a tanév során: ..................................................................................................... 37 7.2 Az osztályfőnök gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai: ............................................. 38 7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok .............................. 39 8. Az oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .................................. 40 8.1 8.2

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .............................................................. 40 A pedagógiai munka ellenőrzésének alapelvei: .................................................................. 41

2

8.3 Vezetői munkamegosztás az ellenőrzésben: ...................................................................... 41 8.4 Ellenőrzés, mérés, értékelés ............................................................................................... 42 9. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 56 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................... 56 10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése ........................................................... 56 9.1

11. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................ 59 Nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyag-átadás” (erdei iskola, projektoktatás, témahét, stb.) megvalósítása. ..................................................................... 59 11. 2. Az intézményben a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a következők: ............. 62 12. Az iskola képzési rendje ........................................................................................................ 66 11.1

12.1 12.2

A képzés szakaszai, irányai ................................................................................................ 67 A tanulók felvétele, a magasabb évfolyamra lépés feltételei .............................................. 71

III. fejezet............................................................................................................................................... 73 1.

Egészségnevelési és környezeti nevelési program ............................................................ 73

1.1 Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok ......................................................... 73 1.2 A környezeti nevelés programja .......................................................................................... 77 1.3 Mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban ....................................................... 84 1.4 Fogyasztóvédelem .............................................................................................................. 91 2. Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program ........................................................... 93 A törvényi háttér: ................................................................................................................. 93 Helyzetelemzés: .................................................................................................................. 93 Akcióterv .............................................................................................................................. 96

2.1 2.2 2.3

IV. fejezet ............................................................................................................................................ 103 1.

Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................ 103

1.1. 1.2 1.3

A tantárgyi rendszer .......................................................................................................... 103 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................................... 104 A megvalósítás feltételei, pedagógiai-gazdasági menedzsment ...................................... 105

Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 107

3

I. fejezet „Szólj, gondolj, tégy jót S minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog visszaragyogni rád.” /Vörösmarty Mihály/

1. Bevezetés A 2004-ben módosított és 2008/2009 – 2015/2016-os tanéveke kidolgozott pedagógiai programunk átdolgozását készítettük el. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a következők miatt vált szükségessé:  A 2009/2010-es tanévben változás állt be az intézményvezető személyében, akinek 5 évre szóló vezetői programjában új elemek szerepelnek, s ezek most beépítésre kerülnek.  A 2009/2010-es tanévben az iskolában bevezetésre került a kompetencia alapú tanítás.  A 2009/2010-es tanévben az iskola elnyerte az ÖKO iskola címet.  A 2009/2010-es tanévben megkapta az iskola az Erőszakmentes, Egészségtudatos iskola címet.  Változott a Közoktatási törvény. Az iskolának folyamatosan követnie kell a törvényi és társadalmi változásokat:  Az oktatásközpontúság helyett a készségeket kell fejleszteni, a felesleges túlterhelést csökkenteni.  Az érzelmi és közösségi nevelésre nagyobb hangsúlyt fektetni.  A társadalmi esélyegyenlőség növelése, a hátrányos helyzetű tanulók erőteljes segítése.  a felnőtt életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése, az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása. Az iskolának el kell fogadnia, hogy ma egyértelmű elvárás az is, hogy a gyerekekhez társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki.  folyamatos önképzésre való igény  konstruktív életvezetésre való igény  tolerancia, együttműködési képesség  idegen nyelvi kommunikáció képessége  Kezdeményező és vállalkozói képesség A Petőfi Sándor Általános Iskola érékes, több évszázados hagyományaira építve, a teljes megújulás jegyében, gazdag tevékenységkínálattal, a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

4

2. Küldetésnyilatkozat Iskolánk névadója Petőfi Sándor, a forradalmár költő, akinek élete arra mutat példát diákjainknak és nevelőtestületünknek, hogy kitűzött céljaink elérésére csak közösségünk összefogásával valósítható meg. Öndefiníció: Az intézmény pedagógusai az alábbi öndefiníciót határozzák meg saját maguk számára: Olyan általános iskolaként kívánunk működni:  ahol tanár–diák egyaránt jól érzi magát,  ahol mindenki tudja, mi a feladata, mit várnak el tőle, ahol tisztázott, hogy az elvégzett tevékenység értékelése milyen rendszerességgel, milyen formába történik,  ahol a tantestület fő célja korrekt, segítőkész, emberi kapcsotok kiépítése: tanuló – tanuló tanuló – pedagógus szülő – pedagógus pedagógus – pedagógus között.  ahol minden gyereknek esélye van arra, hogy saját lehetséges csúcsainak közelébe jusson, a neki megfelelő tempóban. A fenti gondolatok értelmében választottuk mottónknak Szentgyörgyi Albert sorait: „Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltve a tudás iránti étvágyukat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára. Megtanítom arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt amit szeretnénk csinálni.”

3. Iskolánk története: Az iskola Gödöllő legrégebbi alapfokú oktatási intézményének jogutódja, 2010 őszén ünnepli fennállásának 280. évfordulóját. Székhelye a 24 tantermes Munkácsy Mihály úti épület, melyet 1963-ban adtak át, telephelye a 4 tantermes Mátyás király úti épület. Iskolánk alapfeladata az 1-8 osztályos tanulók tantervben előírt tananyag szerinti oktatása, valamint az általános erkölcsi normák szerinti nevelése. Jelen tanévünkben kicsit több, mint 600 fő a tanulólétszámunk. 2008. szeptemberétől az iskola speciális programja a német nemzetiségi kétnyelvű oktatás is. Kisebbségi oktatásunk célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a tanulók kétnyelvűségre nevelése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a beszélés lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül.

5

Gödöllő közepesen nagy város, Budapesttől 30 km-re, állandó és ideiglenes lakosainak száma kb. 30ezer fő. Kertvárosi jellegű település.. A lakosság foglalkoztatottság szempontjából heterogén összetételű, az értelmiségiek aránya magas. Az aktív keresők egy része a városban és környékén dolgozik, de jelentős a napingázók száma a fővárosba. Iskolánk önkormányzati beiskolázású, így a tanulói összetétel is széles skálán mozog. Az értelmiségiek, vállalkozók gyermekei mellett a szolgáltatásban dolgozók, fizikai munkások és a cigány lakosság gyermekei is járnak egyaránt iskolánkba. A gazdasági válság következményeként nő a száma a munkanélkülieknek. Így járnak ide jó anyagi háttérrel rendelkező és komoly megélhetési gondokkal küszködő családok gyermekei egyaránt. 1-6 évfolyamig napközi otthont biztosítunk, 7-8-osok tanulószobai foglalkozásokon vehetnek részt. A közreműködési és a város közoktatási intézményeivel szoros kapcsolatot alakítottunk ki, illetve a régió több oktatási intézményére is rendszeres a közös programszervezés. Az iskola a századfordulón Apáczai Bázis iskolaként működött és matematikából továbbá idegen nyelvekből emelt szintű oktatás folyt. Tematikusan tervezett bemutató foglalkozások, továbbképzések, tanulmányi- és szaktárgyi és sportversenyek eredményei fémjelzik az oktatói munka hatékonyságát. A helyi és az országos médiák is rendszeresen hírt adnak a Petőfiről. Iskolánk a 2009/2010-es tanévtől a teljes megújulás útjára lépett, a tantestületet teljes egésze több tréningen, szakmai továbbképzésen vett részt teljes létszámban. A tanórákon előtérbe kerültek az együttműködésre épülő óraszervezési formák és a képességek szerinti differenciálás. A tantárgyfelosztás racionalizálása tette lehetővé, hogy jelentősen meg tudtuk emelni a képességfejlesztő foglalkozást és szakkörök számát. Célunk vele a tanulók sokoldalú fejlesztése, illetve az esélyegyenlőség biztosítása volt. A külső környezet, a folyosókon, tantermekben is az Arculattervünkben megfogalmazottak szerint változott meg. Sok a fából készült berendezési tárgy, mindenhol vidám színek, esztétikus hatás érezhető, mely a sárga falaknak, függönyöknek is köszönhetők, s melyek színükkel erősítik az otthonosság érzését. A környezettudatos nevelés folyamatosan épül bele az iskola mindennapjaiba. Táborok, erdei iskolák és az iskolaudvar zöldítése is jól illeszkedik az iskola ÖKO programjába, melyet, mint ÖKO iskola e tanévtől állítottunk össze. 2009 decemberében elnyertük az Erőszakmentes, egészségtudatos iskola címet is. Ennek értelmében kiemelten fontosnak tartjuk a diákélet fellendítését, erősíteni kívánjuk a közösséghez tartozás érzését. Az egész tanévet átölelő keretjáték rég elfeledett élményekben részesítette diákjainkat és tantestületünket egyaránt. Az előző tanévtől egyre több pályázatot készítenek a kollégák, melyek általában sikeresek is, ezeken elnyert összegek segítik fejlesztéseinket.

6

4. Alapító Okirat: Az intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola Az intézmény székhelye: Gödöllő, Munkácsy Mihály u. 1. Az intézmény telephelye: Gödöllő, Mátyás király út 10. Alapító okirat száma: 209/2003.(XII.11.) OM azonosító száma: 037328 A jelenleg érvényben lévő, legutolsó Alapító Okiratunk ide kerül be.

7

5. Az iskola adatai: a.) Az iskola hivatalos elnevezése: Petőfi Sándor Általános Iskola b.) Alapító okiratának kelte: Az engedély kiállítója:

2009. szeptember 10. Gödöllő Város Önkormányzata

c.) Az iskola székhelye:

Gödöllő

d.) Az iskola pontos címe: telefon: az iskola telephelyének címe: telefon:

2100. Gödöllő, Munkácsy Mihály u.1. 06-28-513-055 2100. Gödöllő, Mátyás király út 10. 06-20-482-9243

e.) Az iskola fenntartója:

Gödöllő Város Önkormányzata 2100. Gödöllő, Szabadság tér 7. 06-28-529-100

telefon:

f.) Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója: Gubáné Csánki Ágnes igazgató g.) A jelenlegi iskolaszerkezet: 8 évfolyamos általános iskola 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik a tanórák 25%-ában h.) Tanulócsoportok és tanulólétszámok adatai: 2009/2010-es tanév: létszám: 608 fő tanuló csoportok száma: 26

6. Személyi feltételek Tantestület: Iskolánk tantestülete újra nyitott, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Szakos ellátottságunk 100%-os. Pedagógusainkat a gyerekközpontúság, az alkotó légkör, jó hangulat jellemzi. Az iskolában dolgozó pedagógusok között a nemek aránya: nők 85%, férfiak 15%. Sok a tapasztalt, 20-30 éves gyakorlattal rendelkező kolléga. Iskolánkhoz való hűségüket mi sem jellemzi jobban, minthogy nagyon magas a 15-20-25 éve itt dolgozó kollégák aránya. Ebből is adódóan tantestületünk összeszokott közösséget alkot, közös törekvésünk az egységes követelményrendszer betartása és azonos pedagógiai értékek közvetítése. Oktató nevelő munkát segítők: 

Gyermekvédelmi felelősünk egyben a könyvtáros tanárnak is. Mindkét feladatát igyekszik magas színvonalon ellátni, jól kihasználja e két terület összekapcsolható, közös pontjait.

8



Fejlesztő pedagógus státuszunk nincs, de miután évről-évre nő a magatartási beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdők száma és van több SNI-s tanulónk is, így saját erőből kigazdálkodjuk egy főállású fejlesztő pedagógus óraszámát. A kolléganő szívén viseli az érintett tanulók sorsát s mindent megtesz eredményes fejlesztésünk érdekében. Mindkét kollegánk szoros kapcsolatban áll a szülőkkel és a városi nevelési és gyermekjóléti intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatot és egyéb szükséges intézkedéseket kezdeményeznek a gyermekek érdekében.

Technikai dolgozóink: Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához, tárgyi feltételeink folyamatos javításához rendkívül fontos hátteret a technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói, megteremtői, mindannyiunk segítői. Részben önálló intézményként működünk, de adminisztrációs feladataink elvégzéséhez nincs elegendő státuszunk. E területen feladatainkat csak úgy tudjuk ellátni, hogy a tanévben nálunk dolgozik 2 adminisztratív közcélú dolgozó, akiket a Munkaügyi Központ biztosít.

7. Tárgyi feltételek Két épületben végezzük nevelő-oktató munkánkat: a Munkácsy úton és a Mátyás király úton. A Munkácsy úti épület átépítése-felújítása 1991-94 között történt, szép külsőt kapott az épület, de a vizesblokkok, nyílászárók felújítására és a fűtés korszerűsítésére nem került sor. A Mátyás király úti épület, régi; állaga megfelelő - jelentős felújítása megkezdődött. Az életkori sajátosságok figyelembevételével első és második osztályok kerülnek elhelyezésre. Mindkét épület a funkcióra alkalmas, de a főépületben nagy a zsúfoltság. A főépület udvara tiszta beton, kevés a zöld terület, a Mátyás király úti udvar rendezése folyamatos. A Munkácsy úton a közlekedés és parkolás- a fenntartó jelentős beruházása ellenére még mindig gondot okoz. A parkoló bővítése, gyalogátkelőhely, kerékpáros közlekedés kialakítása megoldásra váró feladat. A kerékpártároló bővítése és egységesítése után folyamatban van a zöld udvar parkosítása, játékok pihenőhelyek kialakítása, szemetesek kihelyezése, szaletlik készítése. Tantermi ellátottságunk megfelelő. Valamennyi tanteremben, sőt a szertáraknak készült kis termekben is tanítunk. Szabad teremkapacitásunk nincs. A tanulók mozgását a szaktantermi oktatás indokolja.

9

Az iskolarészek elkülönítése /szintek/ az életkori sajátosságoknak megfelelően megoldott. Az iskolai rendezvények, ünnepségek megemlékezések, versenyek megrendezéséhez nem rendelkezünk még 100-150 fő befogadására alkalmas közösségi helyiséggel sem. Tornatermünk (9m x 18 m) és tornaszobánk (6m x15 m, belmagassága 2,9 , a teret egy belső oszlop osztja ketté) nem tudja a heti 2,5-3 tanórai testnevelésórát ellátni, így egyes évfolyamokon heti 1 órában a városi tanuszodában úszásoktatást végzünk. Nagy szükségünk lenne megfelelő méretű tornateremre. Az elmúlt években elkezdődött az iskola tárgyi feltételeinek javítása, fejlesztése. Az iskola dolgozói, tanárai és néhány szülő is sokat tesznek az iskola szépítéséért, (faburkolat, javítások, festés, dekoráció, virágok). Tantermeink szépek, esztétikusak, otthonosak - köszönhetően a sok fáradságos munkának, az osztályteremben élő gyerekeknek, pedagógusoknak és a keretjáték versenyeinek. A megkezdett felújításokat, beruházásokat forrásbővítéssel, pályázati pénzkeretek, felajánlások, szponzorok felkutatásával folytatjuk. A feltételek javításának legfontosabb területei: -

az iskolai otthonosság további fejlesztése játéksarkok, pihenősarkok kialakítása a mentálhigiéniás, tisztálkodási, egészségügyi feltételek kialakítása, illetve javítása a tantermi berendezések, szemléltető eszközpark korszerűsítése, bővítése, biztonságossá tétele; az egészséges világítás kialakításának folytatása

Iskolánk technikai felszereltsége, köszönhetően a tervszerű eszköz-és technikai fejlesztési tervnek, jónak ítélhető. Iskolánk számítógépei P3 és P4-es gépekből tevődnek össze. Számítógépes állomásaink: Könyvtár 5 db gép Tanári 2 db gép Igazgatás 6 db gép Számítástechnika terem

tanulói és felnőtt használatra felnőtt használatra irodai feladatokra használva …. db gép elsősorban tanulói használatra

Iskolánk rendelkezik 3 db projektorral, és 2 db interaktív táblával, valamint irodai és nevelői munkát segítő nyomtatókkal és fénymásolókkal. Valamennyi számítógép rendelkezik internet elérhetőséggel, az egész épületben kiépítettük a WiFi-t. További feladatnak tekintjük újabb típusú számítógépek beszerzését, a P3-as gépek cseréjét. Mátyás király úti épület számítógéppel, nyomtatóval és fénymásolóval bővült.

10

A Munkácsy úti épületben orvosi szoba kialakítása is megtörtént. Sporteszközeink- Gödöllő Város Önkormányzatának Sportbizottsága „ A sportélet támogatása” programjának köszönhetően évek óta jelentősen bővültek, sportszer ellátottságunk jónak mondható. Könyvtárunk kb. 12.000 kötetes, könyvtár használók az iskola tanulói és közalkalmazottai, a könyvállomány számítógépes katalogizálása, adatkezelése, médiatár kialakítása jelenleg történik. Az iskolarádió a belső kommunikációt nagymértékben segíti, ezért teljes felújítás után ma az egész épületben és az udvaron, színpadon is jól hallható. Így újraindulhatott az iskolarádió is.

8. Az iskola szervezeti felépítése A tanulókat érő nevelési hatások összehangolása, koordinálása érdekében a nevelőtestület tudatos törekvése révén belső kapcsolatrendszerünket, együttműködésünk kölcsönös alapjait (munkakapcsolat), az alá- és fölérendeltségi viszonyokat egyértelműsítettük, a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) rögzítettük Az iskolavezetőség mellett Tanácsadó Testület működik. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők megfelelő feladatkört, hatáskört és illetékességet kaptak, melyet a munkaköri leírások tartalmaznak. Az intézmény vezetője (igazgató), hatáskörének egy részét átadta helyetteseinek, illetve a munkaközösség-vezetőknek. Tanácsadó testület tagjai:       

iskolaigazgató igazgatóhelyettesek szervező koordinátor Közalkalmazotti Tanács elnöke DÖK segítő tanár munkaközösség-team vezetők gyermekvédelmi felelős

2009/2010-es tanévben a szakmai munka közvetlen szervezése, irányítása munkaközösségekben és teamekben folyik, e tanévben összesen 10-ben.

9. Iskolánk régi és új hagyományai A társadalmi változások, a megváltozott szülői attitűdök miatt egyre erőteljesebben az iskola feladatává kell, hogy váljon a nevelés, a közösséghez tartozás felelősségének, örömeinek megtapasztalása. a.)

A kettő egyensúlyára ügyelve megőrizzük a régieket és mellé újakat teremtünk.

11

                 

Elsősök fogadása a tanévnyitón. Emlékezetes és változatos műsorokkal készülünk a nemzeti ünnepekre Iskolánk névadóját Petőfi Napokkal vagy Petőfi Héttel ünnepeljük meg. Néphagyományokhoz kapcsolódó rendezvényeket tartunk /Luca Nap, Karácsony, farsang, Márton Nap …/ ÖKO iskolaként 2 kiemelt nagyrendezvényt szervezünk: Egészségnap, ÖKO nap Állatok világnapja, Föld napja Évnyitó akadályverseny DÖK szervezésében Családi Nap Petőfisek Bálja Természetjáró túrák minden évszakban Osztálykirándulások, erdei iskolák sí- és vízi tábor Iskolanyitogató programsorozat leendő elsősök számára Mikulás, osztálykarácsonyok, farsangok Városi vers-és prózamondó verseny Megyei Idegen nyelvi Vetélkedő Petőfisek Gálája DÖK szervezésében éves keretjáték, iskolagyűlések évente kétszer papírgyűjtés

b.) Német nemzetiségi osztályok tervezett kapcsolatai, programjai: Partnerkapcsolatok - Német nemzetiségi programunk keretében a gödöllői, a Pest megyei és az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal, a Gödöllői Német nemzetiségi Közhasznú Egyesülettel valamint a Törökugrató Általános Iskolával való kapcsolattartás. - Külföldi kapcsolatok, (Gödöllő testvérvárosaival: Laxemburg, Giessen, Aichach, Wageningen) Hagyományok, tanórán kívüli foglalkozások - tánccsoport - kirándulások és anyaggyűjtés a németség lakta vidékeken - színházlátogatás a Deutsche Bühne előadásain - a budapesti Deutsches Haus kulturális rendezvényeinek látogatása - író-olvasó találkozók szervezése magyarországi művészekkel - állandó kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink munkáiból - Tanulóink részt vesznek a nemzetiséggel és nyelvvel kapcsolatos versenyeken Éves programok: - Szeptember: az első osztályosok fogadása „Schultüte” – vel - Október: kirándulás valamelyik magyarországi német nemzetiségi településre, faluház megtekintése - November: Márton – nap ünneplése (lámpások készítése, lámpás felvonulás, „kalácstörés”)

12

-

December: Adventi készülődés, Szent Miklós legenda felelevenítése, kirándulás Bécsbe, az Adventi vásárra (Christkindlmarkt) Január: Újévi szokások felelevenítése, „Dreikönigstag” Február: Farsangi mulatság – „Faschingsstube” (álarcok készítése, fánk evés) Március: Húsvéti szokások felelevenítése Április: kirándulás Május: kirándulás Ausztriába (Mesepark – St. Margarethen, Cseppkőbarlang Alland) Igény esetén német nyelvi tábor szervezése nyárra

Az iskolai rendezvényekről és közéleti eseményekről az iskolagyűlésen adunk hírt.

10.

Iskolai elismerések:

2010-ben létrehoztuk s ezentúl minden évben a Petőfisek Gáláján 6 kategóriában adunk ki Az év Díja-zottjai címet: Az év Tanára Az év Tanítója Az év Dolgozója Az év Sportolója Az év Végző Diákja Az év Diákja

13

II. fejezet Iskolánk oktatási-nevelési programja

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: „Mondd el és elfelejtem, tanítsd meg és emlékszem rá, lehessek részese és megtanulom” (Kínai bölcsesség)

A vezetői koncepcióban megfogalmazott célokkal igazgatóválasztáskor a tantestület 93%-a egyetértett, ezen kitűzött célok megvalósítására szolgáló feladatok képezik az éves munkaterv alapját is. Tantestületünk vallja Szentgyörgyi Albert gondolatait: ”Minden tanuló tehetséges valamiben, a mi kötelességünk ezt felismerni és fejleszteni.” Mi vagyunk a felelősei annak, hogy ezt felfedezzük és a ránk bízott gyermekeket a képességeiknek megfelelő teljesítményre ösztönözzük. Tudjuk, hogy minden pedagógus és tanítási óra feladata a szövegértés fejlesztése, a logikus gondolkodás és a helyes tanulási módszerek megtanítása. A változatos tanulásszervezési módok, a differenciák, a projekt- és team munka alkalmazásával a tanulás élményszerűvé válik, ezért egyre több tanóránkat ez jellemzi a tevékenykedtető, kooperatív differencia óratípus. Pedagógusként mindig szem előtt tartjuk, hogy nem tantárgyat, hanem gyerekeket tanítunk. Tanórai közérzet szempontjából az osztálytermen belül érvényesülő tanítási klíma szerepe jelentős. A jó közérzet, a pozitív érzelmek jelenlétéhez és megőrzéséhez fontosak az emberi kapcsolatok, a kommunikáció, az értékteremtés és értékközvetítés. Az erre való nevelés és a pozitív énkép megerősítése mindannyiunk feladata, ezt az egész iskolai szervezetnek, minden dolgozónak vállalnia kell a portástól az igazgatóig. Az iskola zavartalan működése csak akkor képzelhető el, ha mindenki a maga területén maximumot nyújt. Értéke nem attól függ, hogy pedagógiai munkát végez, vagy annak feltételeit biztosítja.

1.1

Alapcélkitűzésünk a következő évekre:

Olyan általános iskolaként működni, amelynek legfőbb jellemzői:  

gyermekközpontúság, esztétikai és erkölcsi értékek közvetítése,

14

 

eredményes alapozás és fejlesztés, biztos ismeretek, általános műveltség nyújtása.

Iskolánkban áttevődik a hangsúly a lexikális tudásról a készségek – képességek komplex fejlesztésére, ahol a gyermekkor örömteli megélésére is marad idő és lehetőség.

1.2     

  

  

Célkitűzéseink:

Gyermekközpontú, befogadó és szorongásmentes iskola működtetése, amit tevékenységközpontú tanórák jellemeznek. Kulcskompetenciák sokoldalú fejlesztése. Tudás, mint érték elfogadtatása, annak beláttatása, hogy az ismeretek megszerzése erőfeszítést igényel, de az egyéni boldoguláshoz nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás. Tanuláshoz való helyes viszony kialakítása, hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása. Differenciálás és felzárkóztatás – az egyéni különbségek tisztelete. Sport – egészséges életmód iránti igény felkeltése, jól szervezett és jól motivált tanórai és tanórán kívüli testnevelés, mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, minőségi kínálat biztosítása a versenysport és a rekreációs sport területén egyaránt. Esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok eredményes végrehajtása. „Minden gyerek fontos” elvének következetes megvalósítása. Eredményes szocializálódás érdekében a problémamegoldás, a konfliktuskezelés lépéseinek megismertetése, alkalmazása, önismeret, jellem formálása. Tanítványokban az emberszeretet, a humanista értékrend, a rászorulókkal szembeni önzetlenség, a másik ember iránti érzékenység kialakítása. Nyitott toleráns viselkedés elsajátíttatása. A tanulók viselkedéskultúrájának munkaerkölcsének továbbfejlesztése. A Föld és a természeti örökség megbecsülése, megőrzése, környezetvédelem. Tudatos környezeti magatartás fejlesztése, ÖKO- és egészségnevelési program tervszerű végrehajtása. Nemzeti hagyományaink ápolása, őrzése, átadása, értékteremtés. Európaiság szellemiségének, más nemzetek kultúrájának elfogadása.

1.3

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

15

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népük kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. 16

Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Legfontosabb alapelveink a 8 éves általános iskolai egység alatt kialakítani, megtenni a következőket a mindennapi nevelő-oktató munka során:    

a középpontba állítva fejleszteni a gyermeki személyiségek egészét, minden gyermeknek lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges, tovább bővíthető tudás adása, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, megismerve az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit, széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezi a diákokat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak.

1.4

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

17

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

18

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kiemelt fejlesztési feladatok összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A kompetencia területek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.

1.5

Általános célok, alapelvek, feladatok:

A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az elsajátításhoz, valamint az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti. A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kulcskompetenciák érvényre jussanak a tanulók személyiségében, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. A kompetencia alapú oktatás egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű, színvonalas pedagógiai kultúra biztosítása iskolánkban. Ennek érdekében az oktatási – nevelési folyamat során minden pedagógus elsődleges feladata, hogy érvényesítse az alábbi szempontokat: 

Differenciálás következetes alkalmazása, mivel a kompetenciák fejlődése több éves folyamat, és egyénenként nagy eltérést mutat.



Tevékenységközpontúság, mivel hatékonyan csakis tevékenységek által fejlődik a kompetencia.



Módszertani sokszínűség, hiszen a kompetencia részképességeinek fejlesztése más-más módszert kíván.



A változatos munkaformák motiváló-fejlesztő hatásukon túl más kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszik (például az együttműködés fejlesztése: szociális kompetencia).



Életszerű, élet közeli, a tanulók számára érdekes ismereteket közvetítő elemekre épül a fejlesztés.



A gondolkodásra nevelés, a problémaközpontúság és a felfedeztető tanítástanulás központi szerepet kap az oktatási folyamatok tervezésében.

Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével lehet elérni, hogy a tanítástanulási folyamatban a tanulók motiváltan vegyenek részt és megszerzett ismereteik mellett kulcskompetenciáik is fejlődjenek.

19

Anyanyelv Az anyanyelvi alapműveltség tartalmi – magatartásbeli elemeinek kialakítása, mivel az anyanyelvi képzés a teljes oktatási-nevelési folyamatot átszövi. -

A kezdő szakaszban minden gyerek legyen képes a folyamatos olvasásra, életkorának megfelelő szövegértésre és szövegalkotásra, rendezett, megfelelő ütemű írásra.

-

A kezdő szakasz végére a tanulók többsége sajátítsa el a nyelvtani szabályokat és azokat képes legyen alkalmazni.

-

A fejlesztő szakasz végére a többség képes legyen gondolatait szóban és írásban értelmesen, szabatosan, választékosan kifejezni.

-

A fejlesztő szakasz végére minél több tanuló rendelkezzen irodalmi alapműveltséggel, ismerje fel az olvasás fontosságát.

-

A tehetséges tanulók kapjanak lehetőséget magasabb szintű nyelvművelés elsajátítására az anyanyelv alaposabb megismerése érdekében.

A tanuló rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel, amelynek segítségével képes eligazodni a kortárs közösségek életében és a felnőtt világban. -

A kezdő szakasz végére rendelkezzen minden tanuló alapfokú, a 8. osztály végére szélesebb körű honismerettel.

-

A fejlesztő szakasz végére az anyanyelvi ismeretek bővülése által minél több lehetőséget kapjanak az információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez, megoldásához.

A tankötelezettségi kor végéig sajátítsák el a NAT-ban előírt minimális követelményeket. -

Fogadják el önmagukat és társaik másságát, képesek legyenek beilleszkedni a közösségbe.

-

Alakuljon ki bennük az önálló tanulás és az önművelődés igénye.

-

Alapozódjon meg náluk az iskolába járási fegyelem, a következetes munkavégzés.

-

Az önkontroll és önismeret egyéni fejlesztésével folyamatosan javuljon a tanulók magatartása és szolgalma.

-

Minden tanuló vállaljon érdeklődése és képessége szerint feladatokat a közösségben.

-

Tudjanak a gyerekek a kommunikáció eszközeivel élni.

Idegen nyelv A tanulók a fejlesztő végére képesek legyenek kommunikálni idegen nyelven. -

Motiváljuk a tanulókat arra, hogy érdeklődjenek más népek élete, kultúrája iránt.

-

Tudatosuljon bennük, hogy az anyanyelvükön kívül más nyelven is ki tudják fejezni magukat.

-

Tanulják meg az idegen nyelv tanulásának sajátos módszereit.

20

-

Küzdjék le nyelvi gátlásaikat, merjenek megszólalni idegen nyelven.

Céljainkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanultakat képesek lesznek a mindennapi életben alkalmazni. A testnevelés tanítás célkitűzései „Ép testben ép lélek.” -

Minden gyerek természetes alapszükségletévé váljék a mindennapos mozgás, a játék, a sportjátékok szabályainak megismerése, siker- és kudarctűrés.

-

Az eredményes úszásoktatás, a tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, gyógytestnevelése.

-

Az egészségügyi szokások, a személyi higiéne, a környezet iránti igényesség magasabb szintre emelése.

-

A kiemelten tehetséges tanulókat az iskolai sportkörbe a városi sportegyesületekbe irányítjuk, felkészítjük versenyekre, versenyeztetjük őket.

1.6

A lassan haladó tanulókra vonatkozó célkitűzések

A célokat akkor tekinthetjük megvalósultnak, ha a tanulók a megadott szakaszhatárok végére teljesítik a minimális követelményeket (eredményesen befejezik alapfokú tanulmányaikat) és képesek lesznek a középiskolai tanulmányok elkezdésére. Összességében olyan nevelési rendszert akarunk létrehozni, amelyben a gyerekek megtanulhatják és gyakorolhatják azt, hogyan lehet értékes, boldog EMBER-ré válni. Közös alapelvünk: „ A gyerek nem az életre készül, hanem él!”

1.7

Nevelési-oktatási és fejlesztési követelményeink

A kezdő szakasz végén: -

Értse meg a tanuló, hogy az emberi magatartások kölcsönösen hatnak egymásra.

-

Legyen életkorának megfelelő szabály- és kötelességtudata.

-

Tudatosodjon benne, hogy az emberi tulajdonságok fejleszthetőek.

-

Vegye számba, hogy önmaga hibái kiküszöbölhetők, erényei fokozhatók.

-

Érezze, hogy a családi feladatok és az iskolai megbízatások teljesítése felelősséget ró rá.

-

Alakuljon ki felelősségtudata, amivel környezetének tartozik.

-

Fokozatosan kezdődjön el közösségi felelősségérzetének kialakulása.

-

A tanuló értse, hogy közvetlen környezetének közösségi jelenségei különböző jelentőségűek.

-

Alakuljon ki az egyéni viselkedése az adott szituációban; tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet, és a vélemények különbözhetnek.

21

-

Legyen képes önállóan gyűjteni iskolán kívüli forrásokból, és tudjon ezen ismereteiről beszámolni.

-

Ismerje fel, hogy közvetlen környezetének (család, osztály, iskola, lakókörnyezet) hagyományait, ünnepeit méltóképpen illik tiszteletben tartani.

-

Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni jó és rossz között.

A fejlesztő szakasz végén: -

Tudatosuljon a tanulóban, hogy az ember egyszerre biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi lény, aki ebben a mivoltában bonyolult személyiséggel rendelkezik.

-

Ismerje saját képességeit, törekedjen önismeretének minél sokoldalúbb fejlesztésére, és tudatosuljon benne, hogy leendő pályája és alakuló személyisége milyen kölcsönös meghatározottságban állnak egymással.

-

Tudja elméleti tudását konkrét helyzetekben felhasználni, legyen képes információkat gyűjteni és rendszerezni egy-egy konkrét jelenséggel kapcsolatban, tudjon különbséget tenni különféle tények és vélemények között.

-

Törekedjen folyamatos önművelésre és önnevelésre.

-

Alakuljon ki benne az a felismerés, hogy az emberi konfliktusok megoldásának egyetlen eredményes útja csak a konfliktusoldó kommunikációs kapcsolat fenntartása és az érdekek egyeztetése lehet.

-

Tanulmányai és közösségi élete során szerezzen olyan alapvető készségeket, amelyek birtokában képes életkori szintenként elemezni és értékelni egyes társadalmi és politikai jelenségeket.

-

Legyen képes az elvont társadalmi és állampolgári ismereteket konkrét helyzetekre és esetekre alkalmazni.

1.8

Német nemzetiségi kétnyelvű osztály

A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és tárgyi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és - teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Célja: a kisebbségi oktatás célja: a) a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi,

22

állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, illet e a jelenség elleni fellépés jogi és egyéb eszközeit. c) a német nyelv elsajátítása a tanulók képességeinek megfelelően. Eszközei: -

heti 5 német óra,

-

első évfolyamon az ének, testnevelés, technika, rajz, környezetismeret tárgyak magyar és német nyelven történő tanítása,

-

felső tagozaton (személyi feltételtől függően) a természetismeret, a földrajz vagy a biológia kétnyelvű tanítása, a már meglévő tárgyak mellett,

-

hazai nemzetiségi településekkel való kapcsolattartás,

-

versenyeken, hagyományőrző programokon való részvétel,

-

nyelvterületi gyakorlás biztosítása.

A pedagógiai célokat megvalósító eszközök: -

a felső tagozaton a délelőtti és a délutáni foglalkozások egységének megteremtése – a szabadidő változatos és tervszerűen irányított eltöltése,

-

nevelési rendszerünk permanens korszerűsítése, javítása,

-

a nevelőtestületen belüli munkamegosztás arányosítása, a munkaközösségek, teamek szerepének állandó erősítése,

-

a pedagógusok munkakultúrájának folyamatos fejlesztése,

-

a gyerekek szocializációjának segítése,

-

magántanulóink egyéni tanrend keretében való felkészítése,

-

a tantervek átdolgozása, helyi tantervek kimunkálása, a szükséges korrekciók folyamatos végrehajtása,

-

a nevelőtestület munkahelyi közérzetének, alkotó légkörének és a demokratikus gyakorlatnak a megerősítése, továbbfejlesztése, a konfliktusok feloldása.

2. Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárás rendszere. A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint tevékenységi formával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat.

2.1

Nevelési eszközeink:

pozitív megerősítés (ösztönzés, bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás) negatív viselkedés ellen (ellenőrzés, figyelmeztetés, tiltás, elmarasztalás, kitüntetés)

23

Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata: a) Anyanyelvi nevelés (anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Az anyanyelvi képzés meghatározó a többi tantárgy tanítására, azok elsajátításának színvonalára, ezért minden tantárgyban jelen is van: értelmes, kifejező beszéd, olvasás-írás készségszinten történő használata, biztonságos szó-nyelvhasználat. A tanulási kudarcok egy része a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódik. Olvasás előtérbe helyezése áll a túlzott televízió, számítógép használattal szemben. Az önálló szöveges feladatok, az értés a felső tagozaton kiemelt szerepet kap. b.) Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: Európai Unió tagállamaként még jobban előtérbe kerül az idegen nyelvek tanítása, tanulása. A biztos nyelvtudás érdekében alkalmazzuk:  csoportosítás  beszédközpontú órák  differenciálás  tehetséggondozás  felzárkóztatás  szakkörök  játékos nyelvi foglalkozások  nyelvvizsga előkészítők  külföldi csere utak, tanulmányi kirándulások  testvériskolai kapcsolatok  nyelvi- számítógépes teremben történő oktatás c.) Matematikai kompetenciák fejlesztése: Matematika oktatása során fel kell készíteni tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Feladataink:  biztos számolási készség kialakítása,  kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése sok gyakorlati példával,  elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai kompetenciák fejlesztését minden tanítási helyzetben és tanítási órán meg kell tennünk. Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás, versenyeztetés. d.) Informatikai kompetencia: A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, informatika szerepe felértékelődött.

24

Ehhez el kell sajátítani az informatika szerzési, feldolgozási, adattárolási-átadási technikákat. Az informatikai tudás ma nélkülözhetetlen, a különböző tudományos területek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a gép használat nem cél, hanem eszközjellegű kell, hogy legyen. Nemcsak informatika órán van módjuk a tanulóknak a számítógép használatra. Ma már minden tanórán eszközként használják a gyerekek. Törekszünk arra, hogy 2010 őszétől minden tanteremben legyen számítógép. Folyamatosan korszerűsítjük a 2. számítógép terem gépparkját. Biztosítunk géphasználati lehetőséget szakkör formájában is és a könyvtárban is folyamatosan 34 gép a rendelkezésére áll azoknak a gyerekeknek, akiknek otthon nincs. e.) Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése: Törekszünk arra, hogy külső környezetünk otthonos, esztétikus, impozáns legyen. Igyekszünk tanulóink tehetségének sokoldalú kibontakoztatására: szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, pályázatok, versenyek. Fontos az egyéni és csoportos alkotómunka egyaránt. Műsorainkat is teljes megújulás jellemzi: látványos, élményszerű, kosztümös előadások. Nem szakrendszerű oktatás keretén belüli drámaórákon bontakoztathatják ki tanulóink tehetségüket és működtetünk zenei, néptánc és színjátszó szakköröket is. f.) Környezettudatos és egészségnevelés: A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A gyermekekkel közösen alakítottuk ki, ezt a környezetet folyamatosan szépítjük és óvjuk. Környezeti értékeink és egészségünk védelme jövőnk szempontjából egyre fontosabbá válik. ÖKO iskolaként vállaljuk, hogy az iskolai élet minden területén, tanórán és tanítási időn kívül egyaránt folyamatosan erősítjük a gyerekekben a fenntarthatóság szemléletét. Egészségnevelés és környezeti nevelési programunk is ezt a szemléletet sugározza. g.) Testnevelés, mozgás, egészséges életmód: A mozgás életünk velejárója, semmilyen kognitív funkció nem működik nélküle, hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Fejlesztjük a tanulók mozgás műveltségét, megalapozzuk az aktív életvételű felnőtté válást. Iskolánk tárgyi feltételei, eszközkészlete jónak mondható, de nagy szükségünk lenne a 2 kis tornaterem helyett egy modern tornateremre. A két tornaterem nem teszi lehetővé, hogy az osztályok mindhárom óráját itt tartsuk meg.

25

A mindennapos testnevelés programját ebben a tanévben kidolgozzuk és 2010/11-től teljes körűen bevezetjük. Edzések és tömegsport foglalkozások, gyógytorna és úszás- gyógyúszás ad a tanórákon kívül is mozgáslehetőséget. E mellett a sportudvaron a gyerekek mindig szervezhetnek meccseket.

2.2 Az intézmény pedagógiai irányai – a pedagógiai célok megvalósítását segítő eszközök Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik; -

az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyamon végig tartó bevezető,

-

a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyamon végig tartó kezdő,

-

az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyamon végig tartó alapozó,

-

a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyamon végig tartó fejlesztő szakasz.

A kompetencia alapú oktatás kiemelt eszközei, eljárásai: -

Tanórai differenciálás heterogén csoportokban. Az alkalmazott módszerek az egyéni fejlődés különbségének és a szükségleteknek megfelelő fejlesztési módszereket jelenti.

-

Kooperatív tanulás. A kooperatív tanulás módszerei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a kulcskompetenciák fejlődésére.

-

Tevékenységközpontú pedagógiák. Olyan módszertani és tanulás szervezési eljárások alkalmazását jelenti, amely egyszerre szolgálja a tanulók motiváltságának erősítését, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának megismerését és a hatékony együttnevelést is. (Tömbösítés, integrált műveltségterület, moduláris oktatás, projektoktatás, témahét és egyéb változatos módszertan.)

-

Multikulturális nevelés. A társadalmi előítéletek csökkentése, az iskolai környezet és kultúra előítélettől mentes fejlesztése, a tanulók aktív közreműködésével.

-

Hatékony tanuló megismerési technikák és egyéni fejlesztési programok alkalmazása.

-

Árnyalt tanulóértékelés. Fejlesztő célú értékelés alkalmazása a tanítási gyakorlatban, hatékony szülői kommunikáció.

-

Projektpedagógia alkalmazása. A kulcskompetenciák fejlesztése a projektmunkák osztály és iskolai szintű megszervezésével és alkalmazásával. (Témahét, háromhetes projekt, projektoktatás stb.)

-

Drámapedagógia. Dramatikus módszerek, technikák alkalmazása az együttnevelés érdekében.

26

Alsó tagozat -

napközi otthonos működés – egységes szokásrend a délelőtti és a délutáni programokon, délutáni programban önálló tanulási idő,

-

heti értékelés egységes elvi és pedagógiai fontossága,

-

a szabadidős tevékenységek nevelési-oktatási célkitűzéseinek meghatározása, heti tervének kidolgozása, koordinálása, helyi hagyományok ápolása,

-

korszerű eljárások alkalmazása – alternatív módszerek kipróbálása,

-

tehetséggondozás, felzárkóztatás, differenciált képességfejlesztés

-

iskolai sportkör, mindennapos testnevelés

-

kézműves foglalkozások,

-

könyvtárhasználati foglalkozások,

-

szakkörök, fejlesztő foglalkozások,

-

úszásoktatás (szülői igények szerint)

-

gyógyúszás, gyógytestnevelés

Felső tagozat -

Számítástechnika 5. osztálytól alapképzés, a délutáni időszakban gépidő biztosítása,

-

Tehetséggondozás és felzárkóztatás szakköri keretben,

-

Az 5-6. évfolyamon a tanórák 25%-ában nem szakrendszerű oktatás,

-

Énekkar,

-

Felvételi előkészítő foglalkozások, differenciált fejlesztő foglalkozások, 8. évfolyamon,

-

iskolai sportkör működtetése – a délutáni időszakban,

-

gyógy úszás, gyógytestnevelés,

-

napközis foglalkozás biztosítása az 5-6. évfolyamon 7-8-osok részére tanulószobai korrepetálási lehetőségek biztosítása.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatban a NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények, az ezekre épülő differenciált képességfejlesztés azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Alapvető feladatunk, hogy a NAT kulcskompetenciáit a tanulók képességeinek megfelelően fejlesszük. 27

A kompetencia alapú személyiség fejlesztés célja a személyes és a szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése. A kompetenciák fejlesztésével a cél az alkalmazásképes tudás fejlesztése, mivel csak így válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket is figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával.  A kompetencia alapú oktatás egyik kiemelt feladata a tanulás iránti motiváció fejlesztése.  A kompetencia alapú oktatás keretében törekedni kell a tanulók sikerességének biztosítására tanulási folyamatban.  A tantárgyak közti kapcsolatok feltárásával biztosítani kell az oktatás és nevelés egységes feladatellátását. A kompetencia alapú oktatás tevékenységrendszere az örömet adó aktivitás lehetőségének biztosításával hozzájárul a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez.  Az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása egyrészt jól szolgálja a játékszeretet fenntartását, másrészt a játék, a játékosság, a kísérletek gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás lehetőségének elterjesztését.  Úgy kell alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztéshez nélkülözhetetlen a csoportmunka és páros munka alkalmazása.  A tanulók értékelésében a tanulási folyamat értékelésére és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly.  Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe kiemelt szerepe van a szociális kompetenciák fejlesztésének Az iskola helyi tanterve előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. Pedagógiai programunkban a nevelési, tanítási-tanulási folyamatban: -

teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának,

-

fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

-

hozzájárulunk a tanulók életmódjának, motívumaiknak, szokásaiknak, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, megszilárdulásához.

Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

3.1 -

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelveink:

mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció.

28

-

a tanuláshoz való viszony kialakításánál fontos a felfedezés örömének a megteremtése, a sikerélmény. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni.

-

a személyiségfejlesztés legfontosabb színterei a tanítási óra, a tanár és a diák alkotó kapcsolata.

-

a személyiségfejlesztés színtere az iskolai foglalkozások, szabadidős programok, versenyek, kulturális programok sportprogramok, táborok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, diákközösség, a hagyományápolás

A munkára nevelés, a humánus, a másokon segítő ember formálása fontos feladatunk. A munkára nevelés legfontosabb célja a munka megszervezése, megszerettetése, az emberi munka megbecsülése.

3.2

Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

tanulók – erkölcsi nevelés – értelmi nevelés – érzelmi nevelés – közösségi nevelés – esztétikai nevelés – akarati nevelés – nemzeti nevelés – állampolgári nevelés – munkára nevelés – egészséges életmód – környezeti nevelés

3.3

esélyegyenlőség, szociális kompetencia hatékony önálló tanulás énkép, önismeret együttműködési képesség, önismeret igényesség, harmónia énkép, önismeret szociális és állampolgári kompetencia probléma és érzékenység a társadalmi jelenségek iránt kezdeményező képesség, vállalkozói kompetencia egészségvédelem, mozgás szeretete természettudományos kompetencia környezettudatos magatartás

A személyiségfejlesztés területei:

-

Összehangolt együttműködés kialakítása az óvodával, a gyámhatósággal, a Nevelési Tanácsadóval, Forrás Szociális Segítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal és szükség esetén a rendőrséggel.

-

A feltárt probléma után, a legfontosabb a prevenció, vagyis minél előbb megakadályozni a személyiségfejlődés anomáliáinak okait, folyamatát. Ennek érdekében rendszeres és aktív kapcsolatot építünk ki az iskolaorvossal, a védőnővel, a gyámhatósággal és a Nevelési Tanácsadóval, Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

-

A sikeres oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében – a szülőkkel való közös megbeszélés után – mind tanórán, mind tanórán kívül ki kell használni minden lehetőséget arra, hogy a tanulókat segítsük.

-

A szabadidős tevékenységekkel is segíthetjük a beilleszkedési zavarokkal küszködő tanulók személyiségfejlődését. Tanulóinkat mindjobban be kell vonni 29

az iskolai és az osztályélet minden mozzanatába, rendezvényeibe, a pályaválasztási tevékenység minden részletébe. -

Az osztályközösségekben a megfelelő szokás- és normarendszer kialakításával a beilleszkedési zavarral küzdő tanulók bevonása egyéni feladatok adásával. A vezetési stílus, a kommunikatív készség, a bánásmód, a tekintély, a közvetítési módszerek helyessége mind-mind segítséget nyújtanak-e problémák megoldására.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkat a vele szemben megnövekedett társadalmi elvárások, versenyhelyzetbe szorítottsága valamint anyagi lehetőségei olyan rendszerré alakítják, melynek minden elemét a minőség, hatékonyság, eredményesség határozza meg a képzésben és a nevelésben.

4.1

A diákok közéleti szerepei és fórumai az iskolában

Diákjainknak joga van: -

a szabad iskolaválasztáshoz és változtatáshoz,

-

a világnézeti szabadsághoz,

-

bármely térítésmentes iskolai foglalkozás (szakkör, korrepetálás, rendezvény) látogatásához,

-

a tájékozódáshoz tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelési szempontjairól és módjáról,

-

érdekképviseleti szervezet létrehozásához (diákönkormányzat)

-

szervezett formában, érdekképviseleti szervezet útján véleménynyilvánításhoz az őt nevelők munkájáról,

-

sérelmeinek törvényben meghatározott módon történő orvoslásához.

Egyben kötelessége: -

tiszteletben tartani az iskolai házirendben megfogalmazott szabályokat,

-

a foglalkozások sikerességét aktív figyelmével és képességeinek megfelelő aktivitásával segíteni,

-

az iskola dolgozóival és társaival a kölcsönös tiszteletre, megbecsülésre épülő kapcsolatot kialakítani. A diákok legközvetlenebbül osztálykeretben az osztályfőnöki órákon alakíthatják diákéletüket. Itt kaphatnak elsőként osztályfőnöküktől tájékoztatást az iskolai élet eseményeiről, itt fogalmazhatják meg közvetlenül az órai és órán kívüli tanulási nehézségekkel, iskolai rendezvényekkel kapcsolatos kérdéseiket, kéréseiket. Az osztályfőnök mindezeket megválaszolja, orvosolja vagy össze-

30

gyűjtve közvetíti a szaktanárokhoz, a nevelőkhöz, a tantestülethez és iskolavezetéshez. A diákjogok gyakorlásának iskolánkban kialakult legmagasabb szintű fóruma a diákönkormányzat, melynek élén segítő tanár irányítása mellett diákönkormányzat vezetője áll. A diákönkormányzat vezetősége képviseli a diákközvéleményt az iskola érdekképviseleti fórumain. E diáktestület állást foglalhat minden olyan kérdésben, melyet a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata jogköreként meghatározott. A diák-önkormányzati SZMSZ előkészítésében a diákok aktív részvétele elengedhetetlen. Működése során saját anyagi alapot hozhat létre, mellyel önállóan gazdálkodhat. E fórum a tantestület véleményének kikérése mellet dönthet: -

saját közösségi életének megszervezéséről,

-

tisztségviselőinek megválasztásáról,

-

hatásköreinek gyakorlásáról,

-

egy tanításmentes nap programjáról,

-

diákújság és diákrádió működtetéséről.

Véleményezési és javaslattevői joga van: -

a diákság egészét érintő kérdésekben,

-

a tanulók helyzetét értékelő, elemző beszámolók előkészítésében, elfogadásában,

-

az iskolai diáksportkör, könyvtár működési rendjének meghatározásában,

-

a házirend kialakításában,

-

a diákkal szemben nyílt fegyelmi tárgyalás döntésében a DÖK tisztségviselők delegálása révén, A diákok érdekérvényesítő fórumát az iskola a szükséges feltételek biztosításával segíti: a diákönkormányzatot segítő tanár. Célunk, hogy alapvető szervezési-együttműködési készségek alakuljanak ki a tanulókban, növekedjen a közösség iránti felelősség, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. Erre lehetőség nyílik a környezet és természetvédelmi tanórán, szakkörökön, erdei iskolában, a társadalmi munkavégzés területein, közösségi rendezvényeken, programokon, akcióprogramokban, sporttevékenységekben.

A közösségfejlesztés színterei:

4.2  



tanórák (osztályfőnöki órák) tanórán kívüli iskolai foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, sportkörök, diákprogramok. szabadidős tevékenységek: 31

kirándulás, gyermekprogramok. A DÖK működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének.

4.3 A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetencia fejlesztési terünk:  

szociális és állampolgári kompetenciák anyanyelvi kommunikáció

A közösségfejlesztés területén az iskola feladatai: 

nevelni: önfegyelemre, becsületességre, felelősségvállalásra, játékszabályok betartására, mások győzelmének elfogadására, személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartására, helyes önértékelésre, közvetlen környezet megóvására, harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel, másság elfogadására, empátiára, türelemre, megértésre.

A tananyag elsajátításakor minden pedagógus feladata:  segítse a tanulói kezdeményezést, közvetlen tapasztalatszerzést, teret adni a közösségi cselekvésekhez, erősítsék az együvé tartozás, egymásért való felelősség érzését. Az iskolai közösségfejlesztés eszközei, formái:         

diákéleti programok – osztályok közötti versenyek jeles napok ÖKO programok műsorok, vetélkedő, versenyek iskola hagyományos programjai kirándulások, túrák szülőkkel való közös programok iskola újság, iskolarádió szakkörök, tehetséggondozás foglalkozások

32

5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, a tanulási kudarcok elkerülését segítő programok Feladatunk a gyermekek személyiségének fejlesztése. Ennek érdekében az alábbi vizsgálatokat tervezzük: -

biológiai-fiziológiai adottságok vizsgálata (öröklött)

-

szerzett tulajdonságok vizsgálata (képességek, jellem, érdeklődés, stb.) Az iskolába járó gyerekek között sajnos egyre nagyobb azoknak a tanulóknak a száma, akik szociálisan, művelődési és műveltségi hátránnyal érkeznek az iskolába. Az első osztályba beiratkozott tanulók között is évente nő az ilyen tanulók száma. Gyakorta csonka családból, munkanélküli felnőttekkel és hozzátartozókkal körülvéve, nehéz anyagi körülmények között élő tanulókról van szó. Emiatt hátrányos helyzetűvé válnak, akikre nagy hatással van mind a mikro és makro környezet kedvezőtlen hatása, akiket különböző tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetűvé tehát nem születtek, hanem személyiségfejlődésük során váltak.

A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni tradicionális funkcióikat, ezen elvárások is az iskolával szemben merülnek fel. Feladatunk: -

az okok felkutatása, egyéni beszélgetések, családlátogatások,

-

tanulás segítése – korrepetálás, felzárkóztatás, napközi otthon, differenciált foglalkozások

-

prevenció

-

egyéni bánásmód, tolerancia

-

konfliktuskezelés

-

motiválás a tanulásban, munkában, közösségi életben

-

együttműködés a családokkal, háttérintézményekkel

-

egészségvédő, drogmegelőző programok

-

differenciált nívócsoportos oktatás

-

egyéni tanrend biztosítása a szülő kérése alapján, a sikeres vizsgára való felkészítést az osztályfőnök koordinálja.

-

részképesség zavar szakszerű kezelése – fejlesztő pedagógussal

Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.

33

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás leglényegesebb fázisa a tehetség felismerése. Ehhez meg kell ismerni azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségre utalnak testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, emocionális. Célunk, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetséggondozás kiemelt feladatunk. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer  tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: Individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. Kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

6.1

Feltételek:

Tárgyi feltételek:  Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény  Számítógép, mint fejlesztőeszköz  Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz  Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

34

Személyi feltételek:  Jól képzett pedagógus o Színvonalas tanórák o Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. o IKT eszközhasználat.  Folyamatos kapcsolat a családdal.

6.2

Területei:

tanórán: 

Matematikából és idegen nyelvből nívócsoportos oktatás



differenciált foglalkozás



kiselőadás tartása



egyéni, személyre szóló feladatok



önálló ismeretszerzés



csoportmunka



páros munka



csoportbontás

tanórán kívül: 

szakkörök,



speciális szakköri órák matematikából, idegen nyelvből a kiemelkedően tehetséges gyermekek számára



felvételi előkészítő foglalkozások



erdei iskola tanulásszervezési forma (önkéntes)



diákújság, sulirádió (igény szerint)



szaktárgyi versenyek



pályázatok elkészítése



házibajnokság, sportversenyek



versenyekre való felkészítés



tehetséggondozó táborok (igény szerint)



hagyományos iskolai rendezvények

A tanórán kívüli tevékenységek minden tanuló számára hozzáférhetőek. A tehetséggondozás érdekében a speciális szakköri órákat a negyedik évfolyam végén szervezett magyar és matematika verseny legsikeresebben szereplő tanulóinak tudjuk biztosítani (szülői kötelezettség vállalással). A jó tanulmányi eredmény mellett támogatjuk az eredményes sportolókat is. Korunk velejárója, hogy az utóbbi évtizedek életmód változása magával hozta a mozgás a sport hátterébe szorulását.

35

Mostanra sajnos a tanuló ifjak jelentős része gyenge fizikumú, nem igényük a rendszeres testmozgás. Következetesen számon kell kérni a testnevelési órák követelményeit, nem szabad teret adni a felmentéseknek sem. A tehetséggondozás területén fejlesztendő kompetencia területek:    

kezdeményezőképesség – vállalkozási kompetencia digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia önálló tanulás

7. Gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek kiemelt feladata. Elsődleges feladat a prevenció, a megelőzés. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet az iskolában a gyermekvédelmi felelős koordinálja. A gyermekek életkörülményiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben fellelhető rendellenességeket időben fel kell tárni és azonnal jelezni kell a gyermekvédelmi felelősnek, az igazgatóságnak. Ez nem spontán érdeklődést jelent a pedagógus részéről, hanem törvényben előírt kötelezettsége is a veszélyeztetettség feltárása. A veszélyeztetettség lehet: 

anyagi okokból adódó



erkölcsi okokból adódó



nevelési, illetve neveltségi okból (felügyelet hiánya)



egészségügyi okból adódó



szociális okból adódó

Feladataink:  gondos felderítőmunka  törekvés az egyéniségek, a „másság” elfogadására  rászorulók segítésére nevelés  bekapcsolódás a dohányzás, alkohol, drog elleni programokba  a különleges bánásmódot igénylő vagy részképesség-fejlődési zavarral küzdő gyerekek számára megfelelő – fejlesztő – foglalkozások biztosítása.  egyénre szabott követelményrendszer  étkezési, tankönyvtámogatások  diákjóléti hozzájárulások  fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, rászoruló tanulókra.

36

7.1

Feladatok a tanév során:

A munka az osztályfőnökök segítségével helyzetfelméréssel indul: nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek ezen belül a, halmozottan hátrányos helyzetűek, veszélyeztetett, nehezen nevelhető tanulók- a tanulók státuszát folyamatosan figyelemmel kísérik. A feltárt problémával az intézmény, mint jelzőrendszer, működtetője segít abban, hogy a megoldás érdekében leghatékonyabb, legkompetensebb segítőket öszszehozva- közösen a társintézményekkel és érintett szakemberekkel- megoldási tervet készítsenek esetmegbeszélések formájában. Az esetmegbeszélések célja a rászoruló gyermeket (családot) érintő információk cseréje, rögzítése, feladatok meghatározása, elosztása. Ez a tevékenység nem hatósági jellegű, mindenkor a gyermek (család) érdekeit kell szolgálnia. A feltárás után fő feladat az előidéző okok megváltoztatása. Az egyéni beszélgetés, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés, mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. Pedagógiai eszköztárunkból nem hiányozhat az iskolai élet vonzóvá tétele sem, amelyet a tevékenységek kiszélesítésével érhetünk el. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmet segítő intézmények: Önkormányzat Népjólét Irodája, Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: -

Családlátogatások szervezése a problémás tanulóknál, az otthoni körülményeik alaposabb megismerése. A szülők meggyőzése, segítése, tanácsadás a tanuló viselkedésével kapcsolatban. E tevékenységet osztályfőnökök, szükség esetén a gyermekvédelmi felelős és az iskola családgondozója együtt végzik.

-

A délután az utcán csavargó, vagy otthon egyedül nehezen tanuló tanulók napközibe való irányítása.

-

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság és az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek.

-

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról.

-

A pályaorientáció egy hosszabb folyamat, amely akkor eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és az órán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

-

Ingyenes korrepetálási lehetőség és egyéb délutáni foglalkozások a Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében. 37

7.2

Az osztályfőnök gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai:

-

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkájának a fokozott segítése és figyelemmel kísérése

-

Rendszeres feljegyzéseket készítenek a tanulókról, feljegyzik az intézkedéseket, az elért eredményeket vagy eredménytelenséget.

-

Osztályfőnöki órákon irányított beszélgetéseket, ahol az alkohol, a drog, a serdülők egyéb problémáival ismerkedhetnek meg tanulóink, vagy már meglévő, esetleg hiányos ismereteiket elmélyíthetik.

-

Drogprevenciós programok, egészségvédő programok.

-

Anyagi támogatásra javaslattétel az arra rászorulóknak (kiegészítő családi pótlék, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, étkezési támogatás, beiskolázási segély, a családok lakbér-, fűtés-, gyógyszertámogatása, táborozási hozzájárulás).

-

Együttműködés az óvodákkal, az iskolába jövő gyermekek szüleivel, családi körülményeik megismerése, hátrányaik megbeszélése az óvónőkkel.

-

Tanulási nehézségek feltárása, valamint magatartási, viselkedési zavarok tisztázása esetén jelzés a Nevelési Tanácsadó felé, a probléma megszüntetése szakemberek segítségével (szakmai kompetenciát meghaladó esetek).

-

Súlyos esetekben a hatékony védő-óvó intézkedés szorgalmazása (intézetbe, hetes iskolába, nevelőszülőknél való elhelyezésre javaslat; rendőrséggel, gyámhatósággal kapcsolatfelvétel. Védelembe vétel, vagy ennek megléte esetén felülvizsgálata, részvétel a nevelési, gondozási terv készítésében, megléte esetén módosításában).

-

Az igazolatlanul hiányzó tanulók figyelemmel kísérése. Az osztályfőnök kezdeményezésére az iskola igazgatója értesíti a szülőket, illetve feljelentést tesz tankötelezettség megszegése miatt. Az első igazolatlan hiányzás esetén jelzés a szülő felé, tájékozódás a hiányzás okáról, a tizedik igazolatlan óra után jelzés a jegyző felé

Minden pedagógiai eszközzel segítjük tanulóinkat abban, hogy tanulmányaikat eredményesen befejezzék, a kimaradást akadályozzuk meg. A tankötelezettség magántanulóként való teljesítését akkor engedélyezzük, ha a megkezdett tanulmányok befejezésére lehet számítani. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. A tizedik igazolatlan hiányzás esetén: hatósági intézkedés. „A gyermek érdeke mindenek felett” elvének betartásával az osztályközösségben a többi gyereknek is joga van a normalizált közösségi élethez, a nyugodt tanuláshoz a szabadidő kultúrált eltöltéséhez. Évről-évre nő azoknak a családoknak a száma, akik bizonytalan, kilátástalan helyzetbe kerülnek. Tanítványaink közül többen olyan családban nőnek fel, ahol az egy főre jutó jövedelem, a létminimumot sem éri el.

38

A munkanélküliség, a mindennapos anyagi gondokkal küzdő családok, a családok felbomlása tovább növelik azon tanulóinak a számát, akik támogatásra szorulnak. A támogatások nem csak anyagi téren fontosak és szükségesek. Ma, amikor újabb társadalmi átrétegződés megy végbe, különös figyelmet kell fordítani azokra a tanulókra (családokra), akik többoldalúan is hátrányos helyzetben élnek. Minden olyan intézkedést vagy annak elmaradását, cselekvést vagy cselekvéstől való tartózkodást hátránynak kell tekinteni, amely az érintettre nézve nem kívánatos helyzetet idéz elő, és e helyzet kialakulása visszavezethető a törvényben meghatározott okokra. -

Esélyegyenlőség, integráció

7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Prevenciós programunk célja, hogy a figyelmet a megelőzésre irányítsa. Tartalmi elemei: - Belső jelzőrendszer működtetése a lemaradás veszélyének időbeni felismerésére. Ennek részei: Iskola alkalmassági vizsgálatok, DIFER mérések, integrációs munkaközösség, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása, követő mérések, negyedéves magatartás – szorgalom értékelés, egyéni -

A tanulási folyamatok differenciált tervezése. Egyéni fejlesztés és mentor program a rászoruló tanulóknak. Az életvezetés és a pályairányítás támogatása, szülők bevonása a folyamatba A család szerepének erősítése, együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. Kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat alkalmazása segítii a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Kiemelt tevékenységformák:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projekt-módszer elterjesztése  Tevékenységközpontú pedagógiák  Individuális tanulás előtérbe helyezése.  Az alapozó időszak elnyújtása.  Fejlesztő értékelés bevezetése  A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

39

8. Az oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer a nevelési – oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (a tanulók, szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolával szembeni igényeinek elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

8.1

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 2. pontja alapján. Az oktatómunka ellenőrzésének formái: -

óralátogatások,

-

feladatlapos felmérések,

-

kompetencia mérések

-

célvizsgálatok,

-

beszámoltatás,

-

statisztikai elemzések,

-

részvétel vizsgákon.

Nevelőmunka ellenőrzésének formái: -

részvétel osztályok, szakkörök, diákmozgalmak ülésein,

-

rendezvényein, akcióin

-

beszámoltatások, csoportos beszélgetések,

-

munkaértekezletek,

-

felmérések, kérdőíves vizsgálatok.

A tanügyi adminisztráció ellenőrzési formái: -

osztálynaplók, szakköri, diákköri-, sportköri, stb. munkanaplók revíziója,

-

tanmenetek ellenőrzése,

-

túlóra elszámolások, naplók ellenőrzése,

-

bizonyítványok, anyakönyvek, ellenőrzők dokumentációk ellenőrzése.

Ellenőrzésre jogosítottak: -

önkormányzati felügyelet,

40

-

minisztérium,

-

OKÉV

-

igazgató,

-

igazgatóhelyettesek,

-

munkaközösségek vezetői.

Az ellenőrzés formáját, módját az érintettekkel időben közölni kell, általában egy héttel előtte, óralátogatást a tanóra előtt. Az óralátogatásokon az igazgatóság képviselője lehetőleg a szakmai munkaközösség vezetőjével együtt vesz részt. Óralátogatási normatívák: igazgató

30-40 óra/év

igazgatóhelyettes

15-20 óra/év

A munkaközösség-vezetők évente hospitálnak szaktanár kollégáik óráin.

8.2

A pedagógiai munka ellenőrzésének alapelvei:

-

Az oktatómunka ellenőrzése során el kell érni, hogy minden pályakezdőhöz, illetve új nevelőhöz az év során legalább 2 alkalommal eljussanak az igazgatóság és szakmai munkaközösségek képviselői, vezetői.

-

Általában egy évben minden nevelő óráira el kell jutni.

-

A kompetencia méréseket, célvizsgálatokat, beszámoltatásokat, felméréseket évente az iskolai munkatervben kell megtervezni, rendkívüli esetben azonban ilyen soron kívül beiktatható.

-

A nevelőmunka ellenőrzésének - segítésének normatívája az, hogy az iskolában működő minden közösség osztály, diákkör munkájába betekinthessünk, tehát minden munkaformát végiglátogassunk, megvitassunk évente legalább egyszer.

-

A tanügyi dokumentumok ellenőrzése során tanmenetek, bizonyítványok, anyakönyvek kivételével havonta legalább egyszer revidiálni kell a dokumentációt.

8.3

Vezetői munkamegosztás az ellenőrzésben:

-

Igazgató - felső tagozat tantárgyai, nevelőmunka, tanügyi dokumentumok, bizonyítványok, anyakönyvek.

-

I.sz. igazgatóhelyettes – felső tagozat tantárgyai, naplók, túlóra-elszámolás, nevelőmunka, a tehetséggondozás - felzárkóztatás, szakköri dokumentáció.

-

II.sz. igazgatóhelyettes - alsó tagozat tantárgyai, naplói, túlóra-elszámolás, nevelőmunka, a tehetséggondozás - felzárkóztatás.

41

-

Munkaközösségek vezetői - szakjuk tanórái, tanmenetei, a nevelőmunkából a szakterületüket érintő részek

-

Diákmozgalmakat segítő tanár – diákönkormányzat működésének dokumentumai

Ügyeleti munka: Az oktató-nevelőmunka tanítási idő alatti ellenőrzésének fontos eszköze az ügyeletesi rendszer, melyért minden héten a főügyeletes a felelős. Főügyeletes: -

Évente kétszer egy hetet fő ügyeletesi feladatot lát el minden felsős kolléga;

-

napi kapusi ügyeletre két tanulót kiválaszt, az ügyeletes osztályból;

-

7:15 – 7:30 az ebédlőben ügyel;

-

7:30 – 8:00 ellenőrzi az ügyeletet, az esetleg hiányzó ügyeletest helyettesíti;

-

8:00 – tól a szünetekben ellenőrzi az ügyeletet;

-

a faliújságon jelzi a helyettesítőknek, ha ügyeletesi feladatokat ellátó kollégát helyettesítenek.

Ügyeletes: -

Minden kolléga heti egy vagy két tanítási napon ügyeletet lát el.

-

Ügyelet reggel 7:30 – 8:00 illetve az órákat követő szünetekben folyik az 1–5. szünetben,

-

szünetekben a kijelölt területen felügyel a tantermek, a folyosók, és az egyéb közös használatú helyiségek rendjére, tisztaságára;

-

rendkívüli esetekben - baleset, tűz, stb. - bejelentést tesz, szükség szerint intézkedik;

-

az udvari ügyeletes 7:30 – 8:00 között az ebédlő kártyák kiosztását végzi, s óraközi szünetekben az udvaron ügyel.

Ügyeleti helyszínek: - udvar

- 2 felsős, 1 alsós

- zöld udvar

- alsó

- Földszínt:

- 2 felsős, 2 alsós

- I. emelet

- 2 felsős

- II emelet

- 1 felsős, 1 alsó

Nagyobb iskolaközösségi rendezvények (pl. bálok, ünnepségek) alkalmával külön ügyeleti rendet kell készíteni.

8.4

Ellenőrzés, mérés, értékelés

„Az emberek elsősorban nem úgy tanulnak, ahogyan tanítják őket, sokkal inkább aszerint, ahogyan értékelik őket.”

42

Munkánk során elengedhetetlen tevékenység az ellenőrzés. Szükségszerű tájékozódni arról, hogy a tanulók hogyan teljesítették a kitűzött célokat, hiszen így lehet meghatározni a további feladatokat. Reális képet akkor tudunk alkotni, ha információt gyűjtünk, amely elősegíti a jó döntések meghozatalát. Az ellenőrzés során látjuk az eredményeket, tudjuk, hogy kinek kell segítséget nyújtani, tanácsot adni, kit kell ösztönözni, hogyan kell egyeseket motiválni, javításra késztetni. A teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig valamilyen normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket. Ahhoz, hogy összehasonlítást tehessünk, a munkát valahogyan mérnünk kell. Ez a mérés természete szerint lehet egyszerűbb és bonyolultabb. Az iskolai munkában a tanulók teljesítménye lehet a mérés meghatározója. Az ellenőrzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tűzött feladatok összegzése a fenntartó Gödöllő Város közoktatási rendszerének Minőségirányítási Programja és intézkedési terve. Az értékelés célja: a tanuló minősítése, visszajelzés a szülőnek, iskolának az esetleges hiányosságokról.

a

tanuló

tudásáról,

formái:

írásbeli, szóbeli, egyéni tanrend esetén beszámoltatás, illetve záróvizsga

típusai:

diagnosztizáló

– nem osztályozzuk,

normatív

– nem osztályozzuk, cél a hibák feltárása, javítása,

szummatív

– lezáró, minősítő értékelés.

8.4.1 A tanulók ellenőrzésének, értékelésének alapelvei: -

a közoktatásról szóló törvény 70.§ (1) (2) (3) bekezdések alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét az 1-4. évfolyam félévéig rendszeresen szövegesen a 4. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig rendszeresen érdemjegygyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti a tanulók munkáját.

-

az eredményesség mérésekor a viszonyítási alap mindig a célok, követelmények teljesítése, megvalósítása;

-

a tantárgyi követelmények egységes értelmezése;

-

kiemelt alapelv a folyamatosság, rendszeresség;

-

az értékelés objektív, segítő, nevelő és fejlesztő hatású legyen, adjon elég lehetőséget a javításra;

-

az értékelés fegyelmezési eszköz nem lehet;

-

a nem szakrendszerű órákon a tanulók teljesítményét osztályzattal nem értékeljük;

43

-

az értékelés nem csupán minősítés, hanem az eddigi egyéni eredmények javítására ösztönző motivációs eszköz;

-

nem csupán osztályzattal, hanem a tanuló személyre szóló szóbeli értékelésével, az iskolaközösség előtt történő értékelésig - széles skálán mozog;

-

a tanuló sokrétű tanulmányi munkáját tükrözi, az iskolai elvárások közvetítője, a diák önismeretének kontrollja;

-

az értékelés módjai és eszközei áttekinthetőek, egységesek, kiszámíthatóak, azonos feltételeket teremtőek legyenek.

-

8.4.2 A szöveges értékelés alapelvei: Mindig konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés.

-

Tartalmában komplex, a pozitívumok és a negatívumok együttes megjelölését tartalmazza.

-

A címzettek számára érthető.

-

Nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló.

8.4.3 A tanulók ellenőrzése, értékelése: Iskolánk az értékelési rendszerét a törvénymódosítás értelmében megváltoztatta. A KOT 70.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint az 1-3.évfolyamon félévkor, évvégén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel a 4. évfolyam II. félévétől a teljes képzési szakaszban tanítási év közben rendszeresen a hagyományos 5 fokozatú érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét. Továbbra is szükségesnek tartjuk a tanulók szorgalmának, magatartásának értékelésére az érdemjegyekkel, osztályzatokkal való minősítést. -

Az 1-3 évfolyamon –félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkorszöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók tudásának értékelését. Teljesítményi szintek megnevezése: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul.

-

A helyi tanterv követelményrendszerét követve az egyes teljesítményi szinteknek megfelelően az értékelendő tantárgyakhoz az 1-4. osztály számára kidolgoztuk az értékelés elemeit és kritériumait 12.sz. melléklet.

44

A szöveges értékelés tantárgyi rendszere és időpontjai: 1.évfolyam

2.évfolyam

3.évfolyam

4.évfolyam

Tantárgy

félév év vége

félév év vége

félév év vége

félév év vége

Magyar irodalom

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Magyar nyelv

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Matematika

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Környezetismeret

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Ének

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Rajz

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Technika

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Testnevelés

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Magatartás

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

Szorgalom

X

X

X

X

X

X

X

érdemjegy

-

A szöveges értékelés műfaja az előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg.

-

A személyközpontú pedagógia megvalósítása érdekében az évközi értékeléskor a nevelők számos módon kifejezhetik a tanulók értékelését: metakommunikációs jelzésekkel; szóbeli vagy írásbeli véleménnyel; pontozással; százalékértékkel; szimbólumokkal; érdemjeggyel; tárgyakkal; a felsoroltak kombinációival.

-

A nevelő a tanulók fejlődéséről évközben feljegyzéseket vezet. Ezek alapul szolgálhatnak a félévi és év végi minősítéshez.

-

A tanítónak bármikor joga van a szemléletmód szempontjainak betartása mellett értékelést adni.

-

A „Felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott tanulók teljesítményét a szülő bevonásával értékeljük, megkeresve, feltárva a fejlődését akadályozó tényezőket, okokat.

A felzárkóztatásra szoruló minősítést kapott tanulók értékelésének eljárásmódja: -

Munkáját az utolsó teljesítményszint elemei szerint szövegesen értékeljük.

-

A szülő bevonásával feltárjuk a lemaradás okát, mértékét.

-

Egyeztetjük a szülőkkel a megoldási lehetőségeket. Javaslatot teszünk a megfelelő szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó, Logopédia stb.) igénybevételére.

45

-

Személyre szabott felzárkóztató programot készít a tanító, melyben megfogalmazza a tanuló tudásszintjét, a felzárkóztatás anyagát, feladattípusait és az ütemtervet, a felzárkóztatás időpontját a mérések idejét (legkésőbb a 4. osztály év végéig el kell érni a továbbhaladáshoz szükséges tudásszintet).A nevelő feljegyzéseket készít a tanuló haladásáról.

-

A 4. évfolyam II. félévétől a teljes képzési szakaszban tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozta a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi, tanév végi értékelésekor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszámának 50%-a, (de legalább egy osztályzattal) és a kapott osztályzatok legalább felét szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia.

Érdemjeggyel értékelhető: írásbeli felelet, feladatlap, röpdolgozat, elvégzett feladatok, témazáró dolgozatok, szóbeli feleletek, részösszefoglalás, önálló felkészülés, órai munka, kiselőadás. Érdemjeggyel csak a helyi tanterv követelményei alapján megtanított tananyag minősíthető. Nem értékelhető érdemjeggyel a fegyelmi, viselkedési kérdések órákon, órákon kívüli időben (beszélgetés, késés, házi feladat, beszédstílus stb. az egyes tantárgyakból). Jogszerűtlen minden olyan pedagógiai döntés, amelyik bármilyen - a tanuló tudásával össze nem függő okból - értékeli a tanuló évközi érdemjegyét vagy félévi, illetve év végi osztályzatát. A folyamatos értékelést a tanítók és szaktanárok végzik a tanév során. -

Az egy-egy tananyagegység lezárásakor témazáró dolgozatokat iratunk. 30% alatti teljesítmény esetén javító dolgozat megírására adhatunk lehetőséget. Egy napon kettőnél több tantárgyból témazáró nem íratható.

-

A készségtárgyak értékelése az elkészített és beadott feladatok, munkadarabok alapján; testnevelés tantárgynál a tanulói teljesítményeknek megfelelően történik. 8.4.4 Különböző típusú értékelések kritériumai

Moduláris oktatás A tantárgyi modulok követelményrendszere beépül az adott tárgy követelményrendszerébe. A modulok anyagában elért teljesítményt a szaktanár külön osztályzatokkal értékeli, amelyek a tantárgyi osztályzatokkal együtt adják a félévi és az év végi érdemjegyet. Kompetencia alapú oktatás sajátos értékelési formái pl. egy csoport kooperatív munkájának egységes értékelése. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek az iskolában: Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

46

Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. Szóbeli felelet Tartalma: adott tananyag (lecke, házi feladat) összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. JELES (sehr gut):

Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet, ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári, vagy tanulói kérdéssel. (100-91%)

JÓ (gut):

Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet (90%76%)

KÖZEPES (befriedigend):

Kérdések alapján a tananyag elmondása (75%-51%)

ELÉGSÉGES (genügend):

A NAT és a Helyi tanterv minimum szintjének teljesítése adott tananyagból kérdésekre (50%-30%)

ELÉGTELEN (ungenügend): minimumszint alatti teljesítmény.(29%-0%) Írásbeli beszámoltatás: írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, felmérések Írásbeli felelet: Tartalma: adott tananyag, lecke kérdésekre (összefüggően), vagy kérdésekre egyenként adott válaszokkal történő ellenőrzése. Alapfogalmak, jelzések, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések ellenőrzése néhány fővel, vagy minden tanulóval. A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok teljesítményét százalékos arányban fejezzük ki. Alapfogalmak számonkérése

A szöveges értékelés kritériumához való viszonyítás:

Jeles (sehr gut)

96-100%

-

Kiválóan teljesített

Jó

90-95%

-

Jól teljesített

Közepes (befriedigend)

76-89%

-

Megfelelően teljesített

Elégséges (genügend)

61-75%

-

Gyengén teljesített

Elégtelen (ungenügend)

0-60%

-

Felzárkóztatásra szorul

(gut)

47

Összefüggések számonkérése

A szöveges értékelés kritériumához való viszonyítás:

Jeles (sehr gut)

100-91%

-

Kiválóan teljesített

Jó

90-76%

-

Jól teljesített

Közepes (befriedigend)

75-50%

-

Megfelelően teljesített

Elégséges (genügend)

49-30%

-

Gyengén teljesített

Elégtelen (ungenügend)

29-0%

-

Felzárkóztatásra szorul

(gut)

Az írásbeli felelet, röpdolgozat íratásáról nem köteles a nevelő előre tájékoztatni a tanulót, szabadon dönthet alkalmazásáról. Nem lehet azonban az írásbeli beszámoltatást a fegyelmezés eszközeként alkalmazni a tanítási órán, lehetőséget kell adni a tanulónak a beszámoló előtt a felkészülésre. Ezeknek az írásbeli beszámoltatásoknak ugyanolyan súllyal kell bírniuk a tanuló félévi és év végi értékelésében, mint a szóbeli feleleteknek. Témazáró dolgozat Megegyezik az írásbeli felelet elvárásainak százalékos arányaival. -

Javítási lehetőség: a pótlólag felkészült tanuló a témazárót követő időszakban beszámolhat, javíthat. Felmérések

-

A tanulók folyamatos értékelésében fontos szerepe van a felméréseknek. Felméréseket a bevezető, kezdő alapozó és fejlesztő szakaszban egyaránt készítünk magyarból, matematikából, környezetismeretből tanév elején, félévkor és év végén.

Az év eleji felmérések diagnosztikusak, melyek az ismétlést követik, így tájékozódó jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A félévi felmérésekben készségeket mérünk (szövegértés, helyesírási, számolási készség, alapműveletek). Ezeket a méréseket közösen összeállított, egységes anyagon végezzük és a közösen kialakított pontozásos rendszer szerint értékeljük. Az év végi felmérésekben (szummatív felmérés) a helyi tantervben meghatározott követelményeket mérjük. A felmérés eredményeiről feladatonként %-os osztályszintű és tanulókra lebontott statisztikai kimutatást készítünk. Az eredményeket a szakmai munkaközösség elemzi, és ennek alapján határozza meg a következő időszak fő feladatait. Az írásbeli dolgozatokat, felméréseket lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani, és két héten belül meg kell beszélni a tanulókkal a hibatípusokat, és meghatározni a továbbhaladás irányát 8.4.5 A magasabb évfolyamba lépés feltétele: Az alapozó és fejlesztő szakaszban a tananyag minimum követelményeinek elsajátítása, melyet a tantárgyi programok követelményrendszere tartalmaz. -

A tanév során kapott érdemjegyek a tanár kézjegyével ellátva az ellenőrző könyvbe kerülnek. Az ellenőrzőn keresztül értesítjük a szülőket a tanulóval

48

kapcsolatos eseményekről. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik, havonta ellenőrzik a tanulók ellenőrző könyvének bejegyzéseit, és összevetik a naplóban lévőkkel. A témazáró dolgozatokat, felméréseket kiosztjuk a tanulóknak, megtekintésre kérés alapján az iskolában megmutatjuk a szülőknek. A tanév végéig a szaktanár megőrzi a dolgozatokat. -

A témazáró dolgozatok és felmérések időpontjáról előre tájékoztatjuk a tanulókat.

-

A félévi és év végi értékelés előtt egy hónappal írásban értesítjük a szülőt gyermeke tanulmányi előmeneteléről, abban az esetben, ha az felzárkóztatással vagy évismétléssel fenyeget. Tájékozatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez.

-

A tanulók félévi és év végi osztályzatait a szaktanárok állapítják meg a félévi és az évközi eredmények, érdemjegyek alapján. Az osztályzatok megállapításánál a fejlődést, a javítást vagy a rontást figyelembe kell venni. Amennyiben a tanuló félévi vagy év végi osztályzatának megállapítása lényegesen eltér a folyamatos értékelés során kapott érdemjegyektől, úgy a szaktanár jegyét a nevelőtestület – a szaktanár meghallgatása után – a tanuló javára megváltoztathatja.

-

Az év végi osztályzat megállapításánál az átlagszámításon túl figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát. A részosztályzatoknál a témazáró jegyek fajsúlyosabban számítanak.

-

Az írásbeli felmérések (félévi, év végi) eredménye nem határozhatja meg teljes mértékben a tanuló értékelését. A szöveges értékelésben a fejlődés mértékét, irányát kell megfogalmazni.

-

A modulok értékelése: témakörönként a modulok tanításakor részérdemjegyet , félévkor, év végén az adott tantárggyal együtt osztályzatot kapnak a tanulók. A részérdemjegyek befolyásolják az év végi osztályzatot.

-

A félévi és év végi osztályzatba be kell számítani a tanulónak a tanév során végzett órai munkáját, értékelni kell önállóan végzett gyűjtőmunkáját. Ezek azonban csupán kiegészítik az elsajátított tananyagot, nem helyettesíthetik azt.

-

Félévkor a naplóban és az ellenőrzőben érdemjeggyel értékelünk (kivétel a magatartás, szorgalom). Év végén a bizonyítványban és anyakönyvben betűvel vezetjük be a jegyeket. Év végén a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóknak egyes tantárgyakból „kitűnő” minősítést adunk.

Vizsgák Az osztályozó, javító, pótló, kiegészítő vizsgákról a Közoktatási Törvény rendelkezik. A különbözeti vizsgánál a helyi tantervi követelmények a mérvadók.

49

Év ismétlés A KOT 71.§ (1) bekezdése alapján az 1-3. évfolyamon a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, csak abban az esetben, ha mulasztásai miatt a tanulmányi követelményeket nem tudja teljesíteni. Szülő kérésére a tanuló egy-egy évfolyamot megismételhet. Az osztályismétlésre a szülői kérelmet minden év május 10-ig köteles írásban beadni az iskola igazgatójának. Az osztályismétlés abban az esetben is kérhető, ha a tanuló felsőbb évfolyamba lépne. Ilyenkor a tanulót nem osztályozzuk.

8.4.6 Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei és korlátai: A tanítási órára való felkészüléshez, a folyamatos tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a tanuló számára otthoni feladatok elvégzése. Ezek fejlesztik önállóságát, a jártasság szintjére emelhetik a tanítási órán elsajátított tananyagot, állandó visszacsatolást jelentenek az előző témákhoz. Tájékoztatják a szülőt az iskolában folyó munkáról, annak eredményéről. Ezek elvégzése azonban nem róhat aránytalan terhet a tanulóra. -

A bevezető és kezdő szakaszban tanulóink iskolaotthonos formában tanulnak. Jellegéből adódóan hét közben nem adható házi feladat. A tanórákon feldolgozott anyagot a délutáni önálló tanulás során gyakorolják.

-

Annak érdekében, hogy a tanuló önálló feladattudata erősödjön, hétvégére kaphat házi feladatot (gyűjtőmunka, vers-szövegtanulás, írásbeli feladatok) mennyisége nem haladhatja meg a hétközbeni napi önálló órákra kapott feladatok napi mennyiségét.

A házi feladat adásnál figyelembe kell venni: -

A tanulók életkori sajátosságát,

-

egyes tanulók esetében célszerű a differenciált feladatadás

-

ugyanazon tantárgyból szóbeli és írásbeli feladat is adható

-

a tanítási szünetekre kötelezően nem adható házi feladat

-

a másnapi felkészülésre fordított idő - átlagos képességű tanulóhoz viszonyítva - a bevezető szakaszban legfeljebb 30 perc, a kezdő szakaszban 60 perc az alapozó és fejlesztő szakaszban 90 perc.

Az érdemjegyre történő átváltás szabályai: A szöveges értékelés négy kategóriájához részletesen kidolgozott tantárgyi elemek elsajátításának mértéke alapján történő értékeléshez viszonyítva: -

Kiválóan teljesített (ausgezeichnet):

5 kitűnő

-

Jól teljesített (gut entsprochen)

4 jó

-

Megfelelően teljesített (entsprochen):

3 közepes

-

Gyengén teljesített (genügend):

2 elégséges

:

50

-

Felzárkóztatásra szorul (ungenügend): 1 elégtelen

Mivel a szöveges értékelést csak a törvényben előírt szakaszra terjesztjük ki (az 1-3. évfolyamon és 4. osztály első félévében), még abban az esetben sem kell érdemjegyre átváltani, ha a tanuló távozik az iskolából. A tanuló szöveges értékelés alapján távozik az intézményből. Működési feltételek alapelvei, szempontjai: A tankötelezettségről szóló törvény rendelkezésének értelmében az iskolaköteles a körzetéből minden tanköteles, iskolaérett gyermeket fogadni. A beiskolázással kapcsolatos iskolaérettségi vizsgálatot a Nevelési Tanácsadó végzi. A beírás időpontját a település jegyzője határozza meg. A beiratkozás megszervezéséért, az adminisztrációs feladatokért az alsó tagozat vezetője a felelős. Az adminisztráció előírt nyomtatványon történik. A körzeten kívüli felvételről a „szabad hely” terhére az iskola igazgatója dönt, az igazgatói tanács javaslata alapján. A beiratkozáskor az iskola felméri a működéssel kapcsolatos szülői igényeket (iskolaotthon, napközi otthon: délben hazamegy). A felvett tanulók szüleinek május hónapban szülői értekezletet tartunk melyen az osztálytanítók tájékoztatást adnak a szülőknek a tanévkezdésről és az iskola elvárásairól. Partner - elégedettségi vizsgálathoz kérdőíves felmérést készítünk a szülők körében. Az első osztályba felvett tanulót ha rendelkezik szakértői bizottság által kiállított vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és az adott évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi el. Ez csak abban az esetben javasolható ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A felsőbb évfolyamra érkezők felvételét (fogadását) az iskola igazgatója engedélyezi. A magatartás és szorgalom helyi minősítési rendszere A helyi minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósításának segítése. A minősítés módja: A tanuló magatartását, szorgalmát alsóban 1-3. évfolyamon és 4.osztályban első félévben, év közben, félévkor és tanév végén szövegesen értékeljük. A tanuló magatartását felső tagozaton év közben 2 havonta, félévkor és tanév végén érdemjeggyel, írásban értékeljük példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokkal. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, és minősítését az alapozó és fejlesztő szakaszban az osztályfőnök végzi. Ezt kéthavonta a tanuló önértékelésével és az osztályközösség véleményének kikérésével teszi.

51

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, a nevelőtestület döntése alapján adja. Az értékeléséhez felhasználja a magatartásfüzetet, amelyet minden osztályközösség működtet a tanév folyamán. Ebbe a füzetbe jegyzik a szaktanárok a tanulók tanórán tanúsított magatartásával, felszerelésük, házi feladatuk hiányosságaival, illetve a közösség érdekében végzett munkájukkal kapcsolatos megjegyzéseket. A magatartásfüzet használatának szabályait a házirend tartalmazza. Az osztályfőnök a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján történik. A minősítés alapelvei fejezzék ki: -

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt

-

a munkához való viszonyt

-

a felelősségérzetet

-

az önállóságot

-

a közösségért végzett munkát

Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamennyi egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat illeti meg, a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök felelősségteljes pedagógiai feladata. Év végén az egész tanév folyamán mutatott magatartást és az egész éves szolgalmat értékeljük. A magatartás értékelése, minősítése: A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A magatartás értékelés kialakításának szempontjai: Magatartás

Példás

Jó

Változó

(Benehmen)

(Vorbildlich)

(gut)

(unterschiedlich) (schlecht)

Fegyelmezettsége

nagyfokú, landó,

ál- megfelelő, másokat zavamég nem ró, másokra pozití- teljesen a kifogásolható, sajátja van gyenge, ingakiható dozó de

Rossz erősen kifogásolható, erősen zavaró negatív

igyekszik javulni Viselkedéskultúrája,

kifogástalan,

hangneme

példaértékű,

kevés ki- udvariatlan, vetnivalót nyegle hagy maga

durva, romboló, közönséges,

52

tisztelettudó,

után

goromba goskodó

udvarias Hatása közösségre,

pozitív, aktív,

társas emberi

segítőkész,

kapcsolatai

jóindulatú,

részt vesz, de befolyást nem gyakorol,

élen jár,

jóindulatú

han-

nem árt, inga- negatív, godozó, romba, ártó, lélektelen, közömbös, vonakodó, komisz megfélemlítő

kezdeményező Házirend betartása

betartja, törekszik

arra néha hibá- részben zik be

Felelősségérzete

nagyfokú fele- időnként ingadozó lősségtudat feledékeny

tartja sokat vét ellene felelőtlen, megbízhatatlan

A szorgalom értékelése a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. A szolgalom osztályzat kialakításának szempontjai: Szorgalom

Példás

Jó

Változó

(Fleiβ)

(vorbildlich)

(gut)

(unterschiedlich) (nachlässig)

Tanulmányi

céltudatosan figyelmes, törekvő, oda- rekvő adó,

munkája

tö- ingadozó

Hanyag hanyag, lassító

igényes Munkavégzése aktivitása

kitartó tos,

pon- rendszeres, rendszertelen, megbízhatattöbbnyire önálló hullámzó, önál- lan, megbízható, lótlan gondatlan önálló, lankadatlan

Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

Tanórákon kívüli rendszeres, információk fel- érdeklődő használása, többlet munkája

megfelelő néha felszerelése szinte nincs ösztökélni kell gyakran hiány- felszerelése, zik többnyire hiányos előfordul,

ritkán

egyáltalán nem

ösztönzésre dolgozik

53

8.4.7 A tanulók jutalmazásának elvei és formái: Az intézmény pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata. Igen fontos, hogy a jutalmazás, dicséret megítélése nyilvános legyen, átlátható szabályok szerint történjen, s maga a jutalmazás is megkapja a jelentőségéhez mért nyilvánosságot. Kiemelten kell figyelembe venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor: -

a tanuló magatartását,

-

a jeles és kitűnő tanulmányi eredményt,

-

tanulmányi versenyeken elért eredményt,

-

a kulturális, honismereti, környezetvédelmi iskolai körön túli teljesítményeket,

-

a sportversenyeken a megyei, országos, iskolák közötti bajnokságokon elért eredményeket,

-

a diákönkormányzatban, tanulóközösségekben meghaladó részvételt, teljesítményt.

tevékenységben

az

az

osztályérdekeltséget

Jutalmazási formák A tanulók egyéni jutalmazása: -

dicséretek ellenőrző könyvbe írása (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretek),

-

dicséretek beírása anyakönyvbe és bizonyítványba (szaktárgyi és általános dicséretek),

-

egészen kiemelkedő eredményt elért tanulók nevelőtestületi értekezleti jegyzőkönyvben való dicsérete,

-

oklevéllel, jutalomkönyvvel,

-

Petőfi Sándor Általános Iskola sportjáért díj.

-

„Az iskola kiváló tanulója” ( 8 évig kitűnő)

-

A tanulók, osztályok, diákközösségek csoportos jutalmazása:

-

dicséret (általános) beírása ellenőrzőkönyvbe,

-

oklevél,

-

hozzájárulás alapítványi keretből színházlátogatás, kirándulás költségeihez.

A jutalmazás módja: A dicséreteket, jutalmakat osztály (szaktanári, osztályfőnöki, szaktárgyi, igazgatói dicséret), illetve iskolai nyilvánosság előtt (valamennyi többi jutalmazási forma),

54

kell közölni: osztályfőnöki órán, a DÖK ülésén, iskolai ünnepségen, ünnepélyes tanévzáró- és nyitó ünnepségeken. A jutalmazás elbírálása: -

az osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, szaktárgyi dicséreteket, oklevelet, jutalomkönyvet (egyéni jutalmazás) a nevezettek bírálják el.

-

jutalomkönyvre minden szaktanár, a diákmozgalmat segítő nevelő tesz javaslatot,

-

a többi jutalmazási forma odaítéléséről (tantestületi és általános tanulmányi dicséret, közösségek dicsérete, oklevele, jegyzőkönyvi dicséret, emlékplakett) a nevelőtestület dönt, a DÖK véleményét kikérve,

-

alapítványi keretből való jutalmazáskor az Alapítvány Kuratóriuma dönt a nevelőtestület javaslata alapján.

55

9. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, oktatónevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A KOT 38.§ (1) bekezdése alapján az iskoláknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges feltételekkel. A tantermek és helyiségek számát a 10.sz. melléklet tartalmazza. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai megfelelőek. A tanszerjegyzék az iskola elfogadott Pedagógiai Programja és Helyi tanterve alapján készült. Azon tanszerek felsorolására került sor, amelyek a tantárgyaknál részben hiányoznak, de meglétük feltétele a követelmények elsajátításának.

9.1 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az eszközbeszerzések tervezésénél előnyben kel részesíteni a kompetencia alapú oktatás módszertani és tartalmi megvalósítását támogató fejlesztéseket. Kiemelt szerepe van az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra biztosításának, a számítógép állomány folyamatos korszerűsítésének. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra-fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként:  az IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik  A tanórákon a diákok külön eszköz használatával tanulhatnak.  A tanári és a diák gépek közös hálózathoz csatlakoznak.  Az Internet elérés biztosítása az iskola minden tantermében.

10.

A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése

Az integrált nevelés sikeres megvalósításának fontos feltétele a helyi társadalom érzékenységének felkeltése és az integrációs program iránti pozitív attitűd kialakítása. A szülők, a civil és szakmai szervezetek széleskörű bevonásával támogató környezetet kell teremteni a kompetencia alapú oktatás és az integrált oktatás eredményessége érdekében. A hagyományos együttműködési formák mellett al-

56

kalmazzuk: tematikus fórumokat, rendhagyó szülői értekezleteket, szülők akadémiáját, értékelő megbeszélés, közös programok szervezése szülők, pedagógusok, gyermekek részére.. Ezeknek az alkalmaknak a célja, hogy szemléleti nyitottságot alakítson ki az érintettekben, segítő és támogató kommunikációs illetve konfliktus megoldási technikákat adjon át. Az együttműködés fejlesztésének további célcsoportjai: a kisebbségi önkormányzatok, a gyermekjóléti szolgálatok, a helyi média. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A szülők elvárásai az iskolával szemben, véleménye az intézmény nevelőoktató munkájáról döntően befolyásolja az iskola életét, jövőjét. A fentiek miatt – a kompetenciahatárok betartásával – nyitott iskolaként igazodni szeretnénk a szülői elvárásokhoz, biztosítjuk érdekképviseletük valamennyi törvényes fórumát. Hitünk szerint úgy érhetünk el eredményeket, ha az iskolai élet különböző területein összhangot tudunk teremteni az iskolahasználók érdekei között: -

A diák minél otthonosabb légkörben, minél sikeresebben tanulhasson az iskolában;

-

A szülő az iskolai képzés jó minőségét érezve minél biztosabbnak láthassa gyermeke értelmi és érzelmi fejlődését, pályaválasztását;

-

Az iskola a szülők és a gyermekeik plusz szolgáltatási igényeit felméri és lehetőségeihez mérten tanórán kívüli tevékenységnél térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét évente meghatározza.

-

A pedagógus nyugodt légkörben szakmai maximumát nyújthassa óráin és órán kívüli pedagógiai munkájában.

Valljuk, hogy ehhez mindhárom félnek olyan jogosítványokkal kell rendelkeznie, melyek az iskolai élet formálójává avathatják őket a maguk területén. Kívánatos azonban az is, hogy a tanuló, a szülő és a tanár tegyen eleget az iskolai dokumentumokban és jogszabályokban lefektetett kötelezettségeinek is. Iskolai fórumainkon kiemelten biztosítjuk az alábbi szülői jogokat: -

A szülő megismerheti az iskola nevelési-oktatási programját, házirendjét.

-

Rendszeresen és érdemi tájékoztatást kaphat a megfelelő iskolai fórumokon gyermeke személyiségfejlődéséről, tanulmányai előmeneteléről.

-

Tanácsot kaphat a gyermek otthoni munkájának segítéséhez.

-

rendezvényeken bepillanthat az iskola életébe.

-

Képviselheti és képviseltetheti magát osztály és/vagy iskolai szülői közösségben.

-

Joga van részt venni a gyermekét érintő kitüntető vagy elmarasztaló eljárásokban.

-

Érdemi választ kell kapnia javaslataira, kérdéseire.

A fenti jogok tiszteletben tartása mellett minél több olyan pedagógiai munkákat segítő szülővel kívánunk szoros kapcsolatot kialakítani, aki 57

-

kész rendszeres kapcsolattartásra a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal a szülői értekezletek valamint fogadóórák alkalmával,

-

az SZK által is elfogadott házirend betartását szülői kiállásával, gyakorlatával segíti,

-

a gyermek rendszeres iskolába járatásával segíti az iskola oktató-nevelő munkáját, a tantestület által meghatározott valamennyi taneszközt a tanév kezdetére biztosítja,

-

kiállásával, véleményformálásával otthon és a közéletben a jó gyermekközösség és a harmonikus tanár-diák viszony kialakulását segíti.

A szülő törvényben előírt kötelezettsége, hogy megtegyen minden tőle telhetőt gyermeke fejlődéséért. A diák igazolatlan mulasztásai esetén a mindenkori jogszabályok alapján a szülőt, gondviselőt felelősség terheli. A szülői érdekérvényesítés iskolánkban kialakult formái és rendje: -

az osztályok szülői értekezletei évente,

-

a nevelői fogadóórák,

-

az osztály és iskolai SZK gyűlések,

A szülői értekezleteken, mint legközvetlenebb információs vagy egyeztető jellegű megbeszéléseken tájékoztatást kap az osztály és gyermeke tanulmányi helyzetéről, az osztály közös programjairól. Tájékozódhat az iskola házirendjéről, a diákok pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségeiről. E fórumnak mindkét fél megelőlegezett bizalmára kell épülnie, hisz csak így jöhet létre egészséges együttműködés, melyben az iskola nyitottá válhat a szülői elvárások felé. A szülői értekezleteket évente háromszor tartjuk. A nevelői fogadóórákon jó alkalom nyílhat a szülő és nevelő közvetlen találkozására. Személyes problémák megbeszélése során a szülő tájékozódhat a nevelői elvárásokról, tanácsot, segítséget kérhet a gyermek eredményesebb otthoni felkészítésében. A fogadóórákat évente 2 alkalommal szervezzük iskolai szinten. Az osztályfőnökök és szaktanárok havi egy alkalommal egyéni fogadóórákat is tartanak. A szülői értekezletek és fogadóórák rendjéről a szülőket a diákok tájékoztató füzetein keresztül értesítjük. Szükség esetén mód nyílhat előzetes egyeztetés alapján külön megbeszélésekre is a szülő és a pedagógus közt. A szülői közösségek gyűjtik csokorba és közvetítik az iskolavezetés felé az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatos észrevételeket, illetve felajánlásaikkal segíthetik az iskolai törekvéseket. Iskolánkban a leghatékonyabban működő fórum e fenti három. A szülők aktív szerepe a közös gondolkodásban és döntéshozatalban a leginkább itt érvényesül. Az iskolai alapítvány az alapító okiratban megfogalmazottak szerint (a Petőfi Sándor Általános Iskoláért Alapítvány Alapító Okirata) működik. Az együttműködés további lehetőségei: -

önigazgató iskola

-

Szülők Akadémiája

58

-

Pedagógiai napok rendezvénysorozata

-

PR tevékenység – közösségkapcsolatok

-

Az intézmény hírnevének ápolása

-

írott anyagok, kiadványok, intézményazonosító médiumok, hírek

-

információs szolgáltatások

-

személyes kommunikáció

-

együttes programok, akciók.

A tanulók által az iskolába bevitt dolgok közül az oktatás- nevelési intézmény nem vállal felelősséget az ékszerekért, mobiltelefonokért, laptopért; s a nem a tanteremben az öltözőben, elhelyezett kabátokért. A mobiltelefonokat a gyerekek az iskolában csak a tanórák megkezdése előtt és óra után, a tanórai szünetekben használhatják; használata az oktató-nevelő munkát nem zavarhatja. Az intézmény mindazoknak a jóakaratát meg akarja nyerni, akik tevékenységét érintik. Az iskolahasználók nemcsak az intézményhez, hanem egymáshoz is számos fontos módon kapcsolódnak. Egy meghatározott közösség erősen befolyásolhatja egy másik közösségnek az intézménnyel szembeni attitűdjét vagy magatartását. Ha egy iskola tanulói elégedettek, jól érzik magukat az iskolában, lelkesedésük át fog tevődni szüleikre, barátaikra, akik potenciális iskolahasználók lehetnek. A lelkesedés fokozni fogja az oktatók tanításra fordított figyelmét, a szülők támogatják az iskola célkitűzéseit. Az iskolahasználók elválaszthatatlan „szövetségesei” az iskolának.

11.

Tanórán kívüli foglalkozások

11.1 Nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyagátadás” (erdei iskola, projektoktatás, témahét, stb.) megvalósítása. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása során olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára.

59

A nem tanórai formában megszervezett tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A fentiek megvalósításának érdekében az alábbi tanulásszervezési eljárásokat alkalmazzuk egyes osztályokban a 2009/2010-es tanévtől (az 1. és 5. évfolyamtól kezdve) felmenő rendszerben: Tanulásszervezés Projektoktatás Témahét Tantárgytömbösítés

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (külön tantervben)

Moduláris oktatási program (külön tantervben) Kompetencia alapú oktatás

Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromhetes adventi projekt Az éves munkatervben meghatározott témában és időpontban természetismeret, fizikamagyar, biológia, technikafizikainformatika, technika művészetek Magyar - irodalom - nyelvtan Művészetek - rajz - ének matematika matematika szövegértésszövegértésszövegalkotás szövegalkotás angol nyelv matematika matematika szövegértésszövegértésszövegalkotás szövegalkotás IKT területen: környeIKT területen: anzetismeret gol nyelv

Projektoktatás Az adott téma feldolgozása egyénileg vagy csoportban történik, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: - Célmeghatározás - Tervezés, szervezés o Célok és feladatok megfogalmazása o A komplex téma kezelhető egységekre bontása o Tanulócsoportok megszervezése o A munkavégzés helyszíneinek kiválasztása o Munkaformák meghatározása - tanulói tevékenységek tervezése - Kivitelezés 60

-

o Adatgyűjtés o A téma feldolgozása o Menet közben szükséges korrigálás / visszacsatolások alapján o A produktum összeállítása A projekt / produktum bemutatása A projekt értékelése, tanulságok összegzése

A projektoktatás keretében minden tanévben átfogó, minden osztályt és tanulócsoportot érintő háromhetes adventi projektet szervezünk. A háromhetes projekt keretében az iskola hagyományainak megfelelően az alábbi tanulói tevékenységek a jellemzőek: felkészülés karácsonyi koncertekre, előadásokra, ajándékok készítése, karácsonyfa díszítése, kiállítás szervezése, stb. Témahét Olyan sajátos tanulásszervezési eljárás, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. A hagyományos tantárgyi ismereteket ezáltal gyakorlati tevékenységek közé helyezi, a probléma felvetés kapcsán sajátos, sokoldalú megközelítést tesz lehetővé. Célja a tanulók motiválása a hagyományos tanórai, tantárgyi keretek oldásával.  

  

 

A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is. A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése. Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.

Tantárgytömbösítés A tömbösítés a hagyományos tanulásszervezéstől eltérő időfelhasználást , illetve a munkarendet igényel A kompetencia alapú oktatás – sajátos módszertana, gyakorlat közeli tananyagtartalma miatt – nem valósítható meg a tradicionális 45 perces, XIX. századi időstruktúrában, illetve ennek újrafogalmazása nélkül. Az új típusú tanítás - tanulásszervezésnek igazodnia kell az adott tantárgy szakmai sajátosságaihoz, az adott feladat elsajátításának, rendszerezésének, gyakorlásának időigényéhez, a gyerekek életkorához. Kialakított ciklusok hossza: kettő-négy hét. Bevont tantárgyak: mindig az adott tanév munkatervében szerepelnek.

61

Órarend kialakítása: - Minden ciklus során két egymást követő tanítási napon, a tanítási napok közül az egyiken három, a másikon kettő bevont tanítási óra van. - Az egy tanítási napon szervezett tanítási órák egymást követik, illetve kapcsolódnak egymáshoz. - A tananyag tartós elmélyítését szolgáló tanítási órák biztosítása. A tantárgytömbösítés tervezésének szempontjai: - Az egyes témakörök kéthetes, összefüggő tanítási egységekbe szervezése - Változatos módszertan alkalmazása (projektoktatás, gyakorlati tapasztalatszerzés, tanulói kísérletek, kooperatív módszerek, játékosság, szociális kompetenciák fejlesztésére alkalmas módszertan, stb.) - A tanulók otthoni felkészülésének kéthetes ciklus szerinti tervezése - Az írásbeli felmérések ciklus szerinti tervezése A tantárgytömbösítés alkalmazásának mértéke - 2009/2010 tanévben: a szakrendszerű órakeret legalább 5%-a - 2010/2011 tanévben: a szakrendszerű órakeret legalább 10%-a - 2011/2012 tanévtől: a szakrendszerű órakeret legalább 15%-a.

11. 2. Az intézményben a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a következők: -

napköziotthon, (lásd külön)

-

Tanulószoba, – igény szerint

-

Iskolai könyvtár

-

Kihelyezett tanórák

-

Szakkörök, tehetséggondozás, korrepetálások

-

Tanulmányi és sportversenyek

-

Tanulmányi munkát segítő rendezvények (szakkörök, érdeklődésnek megfelelő kirándulások)

-

Színház, mozi múzeumlátogatások szervezése

-

Tanulmányi kirándulások szervezése: A kirándulásokat a tantervi követelményekhez és a szülők anyagi helyzetéhez mérten szervezzük. Célunk, hogy tanulóinkkal megismertessük az ország nevezetességeit, az elméleti ismereteket a gyakorlatban szemléltessük. A kirándulások időtartama: 1 nap, szeptemberben szervezzük, a tanév rendje szerint.

-

Énekkar 4-8. osztályos tanulókból szervezzük, a jó hangú tanulók kiválogatásával, heti 2 órában. Az énekkar tagjait az ének szakos tanár választja ki. A kórus kamarakórusként is működhet.

62

Feladata: az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken, kulturális bemutatókon, versenyeken való szereplés. -

Erdei iskola szervezése a tanulóknak.

-

Úszás oktatás szervezése a tanulóknak

-

Pályaválasztási szülői értekezlet szervezése november hónapban.

-

Ügyelet – reggel, délután, őszi, téli és tavaszi szünetben

-

ISK – Iskolai Sportkör – a tanulók tömegsportjának szervezése, a minőségi, versenysport felkészítés feltételeinek biztosítása.

-

Tornatermi használat Tanulóknak csak szervezett formában, tanári felügyelettel. Szülőknek megbeszélés szerint

-

Táborok, szünidei programok szervezése az iskolai hagyományoknak és az igényeknek megfelelően

Iskolai könyvtár célkitűzései és feladatai A szabadidő hasznos eltöltésének és a tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az Interneten való keresés stratégiáját. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása. Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei,a kooperatív munka, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése. A jövőben fontos feladat a könyvtári állomány bővítésénél a német nemzetiségi életet, kultúrát bemutató könyvek beszerzése. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése az iskolai könyvtár segítségével. A napközi célkitűzései és feladatai Iskolánkban a napközit a Közoktatási Törvény 39.§. szerint, az igényeknek megfelelően szervezzük. Az időkeret a törvény szerint:

63

A bevezető és kezdő szakaszban:

napi 4.5 óra napközi a szülői igények alapján

Az alapozó és fejlesztő szakaszban:

napi 3 óra

Ezeket a időkereteket indokolt esetekben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel (ügyelet). A törvény az iskola kötelességét és a tanuló jogait is meghatározza a napközivel kapcsolatban. A napközi célja és feladata: Az egész napos nevelés az iskolai nevelés szerves része. Célja az általános iskola céljával azonos. Az egész napos foglalkoztatás a nevelési folyamatoknak, a tanórán kívüli idő jelentős részére való kiterjesztése. Célját sajátos, elsősorban tanulási és szabadidő tevékenységek irányítása révén, közvetettebb vezetési módszerekkel, kötetlenebb, társas légkörben valósítja meg. Az egész napos foglalkoztatás a következőkben kell hogy közreműködjön: -

A tanulók életkoruknak megfelelően sajátítsák el az egész napos, kulturált életmód szokásait;

-

Legyenek képesek társas kapcsolatok alakítására, sajátítsák el a társas magatartás szabályait;

-

Legyenek képesek képességeiknek megfelelő tanulásra.;

-

Legyenek képesek szabadidejük személyiség-fejlődésük számára kedvező önálló felhasználására.

E célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesítenie: -

A helyes testápolási, étkezési, tanulási és szabadidő szokások, a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása.

-

Kölcsönös rokonszenvi kapcsolatok kialakítása, csoport megbízatások vállalása és teljesítése, bírálat és önértékelés, az alá- és fölérendeltség, csoportszokások, csoporthagyományok kialakítása.

-

Önállóság fokozása, a tanulás technikájának kifejlesztése, önműveléshez a legfontosabb készségek és képességek elősegítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakozása.

-

A szabadidőben folyó többoldalú, kitartó tevékenykedés képességének kialakításához ill. fokozásához, többféle különböző jellegű szabadidő tevékenység technikájának elsajátításához, az egyéni képességek kibontakoztatásához.

-

Az iskolaotthonos foglalkozás sajátos lehetőségeit felhasználva szervezze minél egységesebbé a tanítási-tanulási folyamatot, a tanulási és szabadidő tevékenységek rendszerét. Együttműködés kialakítása a szülőkkel, osztályvezetőkkel, diákönkormányzat vezetőjével, szaktanárokkal, közművelődési intézmények illetékes munkatársaival.

-

Követelmények: társas magatartás, a munka, a szabadidő felhasználás követelményei

64

-

Tevékenységek: a csoport fejlettségétől függ

-

jellege és gyakorisága a tanulók életkorától függ

-

a módszerek: közvetettek legyenek

-

öntevékenységre neveljenek, társas légkör kialakulása.

-

A felelősi teendők tartalmában az irányító és ne a kiszolgáló jelleg domináljon.

-

A nehezen nevelhető tanulók bevonása a közösségi munkába.

-

A tanulási tevékenységben az önállóságra nevelés a fő szempont. Fel kell kelteni a tanulási kedvet, az önálló tanulás feltételeit. Ki kell alakítani a tanulókban a helyes tanulási technikákat, a felkészülésben a rendszerességre kell nevelni a gyerekeket.

-

Az írásbeli és szóbeli munka megfelelő arányának kialakítása.

-

A tanulásirányításban a frontális munka a jellemző, de egyéni segítségnyújtás is feltétlenül szükséges.

-

Korrekciós tevékenységgel néhány alapvető készség fejlesztését szolgáljuk.

-

Szabadidőben az alkotó tevékenység kialakítására törekedjünk. A szabadidős tevékenységeket kiscsoportos és egyéni formában szervezzük, melyben lehetőséget adunk a gyerekeknek a választásra, a spontán kapcsolatok kialakítására. Megfelelő szokásrend kialakítása a szabadidős foglalkozásokon belül is, ismerve az irányítás speciális módszereit. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánjuk tanulóinkat felkészíteni ezért érdeklődési körükhöz és igényeikhez mérten csoportközi foglalkozásokat szervezünk. Fakultatív délutáni foglalkozásokkal, szakkörökkel színesítjük a szabadidőt, fejlesztjük tanulóink személyiségét, már az első évfolyamon is. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza (1-2. évfolyam) az iskolába lépő kisgyerekben megőrzi, és tovább fejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot. Átvezeti a gyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a játékosság elvének szem előtt tartásával. o A „Kis gondolkodó” matematikafoglalkozásokon nagy hangsúlyt fektetünk a matematika megszerettetésére, hatékony oktatására a logikai készség fejlesztésére az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakítására. A korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. Fontos a személyiség sokoldalú formálása, gazdagítása a pozitív attitűd kialakítása, a reproduktív problémamegoldó alkotó gondolkodásmód fejlesztése. Cél: kreativitás és logikus gondolkodás fejlesztése, az eredetiség, a szellemi rugalmasság megerősítése kíváncsiság, érdeklődés fenntartása, tanulmányi versenyekre való felkészítés. Az 1-2. évfolyamon tehetséggondozó matematikai szakkört működtetünk a 3-4. évfolyamon osztálykeretek között folyik a fejlesztés. o Az idegen nyelvoktatást is kiemelten kezeljük. Iskolánkban 4. évfolyamtól heti 3 órában egy élő idegen nyelv tanulását el kell kezdeni (angol, német). Első évfolyamon ennek játékos előkészítése a feladat. 65

A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését a foglalkozásokon a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük. o Természetbarát foglalkozásokon célunk, hogy a gyerekek váljanak fogékonnyá az élő és élettelen természet szépsége iránt. Játékos formában szerezzenek tapasztalatokat környezetük állapotáról. Környezettudatos magatartásformákat sajátítsanak el, hisz kisiskolás korban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet iránt. Csodálatot kell ébresztenünk a gyerekekben a környezet szépsége, sokszínűsége iránt. Igény szerint tanév végén erdei iskolát és kirándulásokat szervezünk. Ösztönözzük tanulóinkat az egészséges környezetbarát életmód elsajátítására. o Kézműves foglalkozásokon a természet adta anyagok illetve újrahasznosítható anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetnek tanulóink, amelyekből bemutatót is szervezünk.

12.

Az iskola képzési rendje

A tanév helyi rendjét a művelődési és közoktatási miniszter évente rendeletben határozza meg, valamint az iskolai SZMSZ és az éves munkaterv szabályozzák. A tanév szorgalmi idejét a tanév rendje határozza meg. A tanulók értékelése, osztályzása az első félév végén, valamint a tanév végén történik. A tanév ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel záródik. A tanév időtartamát indokolt esetben az igazgató meghosszabbíthatja. A mindenkori tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület határoz az aktuális év helyi szervezeti rendjéről, éves munkatervéről, valamint a tanítás nélküli munkanapok pedagógiai célra való felhasználásáról. A heti és napi életrendet a mindenkor érvényes iskolai SZMSZ, valamint a házirend tartalmazza. Szükség szerint A-B hetes ciklusban szervezett órarenddel. Az iskolai foglalkozások általános rendje évfolyamonként Idősáv

1

2

3

8-13

tantárgyi tanulás

13-14

szabadidős tevékenység

4

5

6

Tantárgyi tanulás

7

8

Tantárgyi tanulás

szabadidős tevékenység

szabadidős tevékenység

14-15 Tantárgyi tanulás 15-16

Tantárgyi tanulás

és/vagy

Tantárgyi tanulás

és/vagy

szabadidő

és/vagy

szabadidő

szabadidő

66

Német nemzetiségi kétnyelvű osztályban: Idősáv

1

2

3

8-13

tantárgyi tanulás

13-14

napközi

4

5

6

7

8

tantárgyi tanulás napközi

14-16

Az iskolában világnézetileg semleges oktatás és nevelés folyik, de a tanítási időn túl helyet és hirdetményi lehetőséget biztosítunk az egyházi jogi személyek hit és vallásoktatásához. A tanulók zenei képzését segítve a tanításon kívüli időben helyet biztosítunk a Zeneiskola kihelyezett szolfézsoktatásának. Az iskola egészségügyi szolgáltatás helye is. Az iskolaorvosi és védőnői hálózat által megszervezett orvosi vizsgálatok, védőnői szűrések, védőoltások lebonyolítása a tanítási időn belül nevelői felügyelet mellett történik. Az eddigi jó tapasztalatok miatt szorosabbra kívánjuk fűzni a gyermekorvossal és a védőnőkkel az együttműködést a preventív egészségvédelem érdekében. Az iskola saját tanulóinak helyet biztosít a gyógytestnevelésen való részvételhez. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a választható tanórai foglalkozások és a tehetséggondozásra járó órakeretből biztosítjuk. A tanév rendjében a tanítás nélküli munkanapokból 1 napot tanulmányi kirándulásra fordítunk. Pontos idejét az éves munkatervek rögzítik. A tanulmányi kiránduláson való részvétel a tanulók számára kötelező. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérelmére felmentést az igazgató adhat. A szorgalmi időben lehetőség nyílhat a gyerekek erdei iskolában történő komplex képzésére, melyet az osztály Szülői Közösségek véleményeznek . Az erdei iskola programja az osztályfőnöki munkatervbe beütemezett és az igazgató által jóváhagyott legfeljebb öt tanítási napon zajlik. Az erdei iskola programja az egyes tantárgyak tantárgyi programjához kapcsolódhat, valamint óraszámaiba beszámítandó. Az erdei iskolát vezető pedagógus minimum napi 4 tanítási órának megfelelő foglalkozást szervez a kötelező és választható tantárgyak körében, melynek óraszámát és témáit a haladási naplóba jegyzi be. Azok a tanulók, akik az erdei iskolai programon nem vesznek részt, az évfolyam párhuzamos osztályainak tanítási óráin kötelesek részt venni. Erdei iskola a tanulócsoport legalább 80%-ának részvételével szervezhető. A nyári vakáció idején a táborozást a tantestület tagjai szervezik meg. Iskolánk tanulói számára tábort, tanfolyamot és egyéb rendezvényt csak az igazgató engedélyével rendelkező szervezet vagy személy szervezhet.

12.1

A képzés szakaszai, irányai

A jó iskolaszerkezet ismertetője, hogy az egymás után következő fokozatok szorosan kapcsolódnak egymásba, úgy illenek össze, hogy a gyermek az egyikből belenő a másikba, zökkenő nélkül tágítja világképét, halad a szociális érés felé.

67

Az Alapító Okiratban rögzítettek szerint iskolánk megőrzi hagyományos, osztályokra épülő, nyolc évfolyamos struktúráját. Az általános műveltséget megalapozó képzés négy szakaszban folyik -

a bevezető szakasz 1-2.évfolyamon,

-

a kezdő szakasz 3-4. évfolyamon,

-

az alapozó szakasz az 5-6. évfolyamon és

-

a fejlesztő szakasz 7-8. évfolyamon.

Az alapkészségek kialakítását az 5-6. évfolyamokon is folytatjuk a NAT kerettantervi követelményeinek megfelelően. Az 5-6.évfolyamokon 2008-tól felmenő rendszerben új oktatásszervezés és pedagógia gyakorlat indul. Az alapkészségek fejlődésében elmaradó tanulók kapnak így jelentős esélyt. Az általános iskola 5. és 6. évfolyamain - a közoktatás törvény előírása szerint - a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25 százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében használjuk fel. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatásnak, ebben a szakaszában is nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a 4. évfolyamos országos mérés iskolai eredményeire építve (pl. írás, olvasás képességének fejlesztése, szövegértés, számolási képességek, stb). Az alsó tagozaton tanítók, a felső tagozaton szaktanárok végzik ezt a feladatot, az áttanítás lehetőségével. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a tehetséges és a szociális hátrányokkal küszködő tanulóink fejlődését. Tehetségük kibontakoztatására, illetve a tanulási nehézségek leküzdésére a választható órakereten túl is szervezünk csoportos és egyéni foglalkozásokat. A 8 évfolyamos általános iskolai szerkezet egyes szakaszainak funkciói: 

Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam): szülői igény szerint iskolaotthonos (napközi otthonos) szervezeti formában működik. Megtanítjuk a gyerekeket írni, olvasni, számolni. Képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére. Elsajátíttatjuk velük az értelmes tanulás módszereit. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, köztük elemi összefüggések felismerésére, kialakítjuk az életkornak megfelelő szokásrendet.



Alapozó szakasz (5-6. évfolyam): az elsajátított ismeretanyagot bővítjük, az alapozás során kialakított készségeket és képességeket a NAT kerettantervi követelményeinek megfelelően magasabb szintre emeljük.

Az alapkészségek fejlesztése minden pedagógus feladata. A nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák számának 25%-a heti hét, a német nemzetiségi kétnyelvű osztályban 7,5 óra óra. Ez éves szinten 37*7=259 óra, illetve 37*7,5=277,5 óra

68

A 259 óra felosztása: 5. évfolyam magyar nyelv és irodalom órák számából

1 óra

tánc és dráma órák számából

0,5 óra

hon és népismeret órák számából

0,5 óra

matematika

0,5 óra

informatika

0,5-0,5 óra

idegen nyelv

0,5-0,5 óra

összesen:

4.5 óra

6. évfolyam magyar nyelv és irodalom órák számából

1,5 óra

tánc és dráma órák számából

0,5 óra

hon és népismeret órák számából

0,5 óra

matematika

0,5 óra

informatika

0,5-0,5 óra

egészségtan órák számából

0,5 óra

összesen:

4.5 óra

Ez évi 4,5*37= 166,5 óra Maradt évi 259 –166,5 = 92,5 óra Év eleji ismétlés (2 hét) nem szakrendszerű sáv:

23,5*2= 47 óra

Év végi ismétlés (1 hét) nem szakrendszerű sáv:

23,5*1= 23,5 óra

Félévi ismétlés nem szakrendszerű sáv:

22 óra

Összesen:

92,5 óra

Német nemzetiségi kétnyelvű osztályban: A 277,5 óra felosztása: 5. évfolyam magyar nyelv és irodalom órák számából

1 óra

tánc és dráma órák számából

0,5 óra

hon és népismeret órák számából

0,5 óra

matematika

0,5 óra

informatika

1 óra

német nemzetiségi nyelv és irodalom (népismeret) összesen:

1,5 óra 5 óra

69

6. évfolyam magyar nyelv és irodalom órák számából

1 óra

tánc és dráma órák számából

0,5 óra

hon és népismeret órák számából

0,5 óra

matematika

0,5 óra

informatika

0,5 óra

egészségtan órák számából

0,5 óra

német nemzetiségi nyelv és irodalom (népismeret)

1,5 óra

összesen:

5 óra

Ez évi 5*37= 185 óra Maradt évi 277,5 –185 = 92,5 óra Év eleji ismétlés (2 hét) nem szakrendszerű sáv:

23,5*2= 47 óra

Év végi ismétlés (1 hét) nem szakrendszerű sáv:

23,5*1= 23,5 óra

Félévi ismétlés nem szakrendszerű sáv: Összesen:

22 óra 92,5 óra

Tanítványainkat életkori sajátosságaiknak megfelelő tudományos ismeretek, gyakorlati tevékenységek, értéknormák birtokába juttatjuk. 

Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam): alapvető célja a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, pályaválasztásra. Ebben a szakaszban több lehetőséget teremtünk a gyerekeknek önmaguk kipróbálására, érdeklődésük kielégítésére. Az órakeret plusz igényeinek egy részét ennek megfelelően a szakköri foglalkozásokra, felzárkóztatásra használjuk.

A nyolc évfolyamos iskolaszerkezetben mozogva a belső tagolásnál, az egyes szakaszokban meghatározott funkciók érvényesülésének próbálunk a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt adni. Az iskola pedagógiai programjának leginkább megfelelő tantervi modult, órakeretet és tantárgyi rendszert dolgoztunk ki, amelyben szerepel az alaptanterv és a kerettantervi rendelet valamennyi műveltségterülete és azok követelményei. A jövőben eddig nem járt új utakon kell elindulni, a valóság ugyanis annyira sokféle ismeret, készség és képesség tanítását, fejlesztését teszi elkerülhetetlenné, hogy a követelmények szétfeszítik a „hagyományos” tantervi kereteket. -

A képzés célja általános irányú, a nem kötelező keretből, az anyanyelvi órák óraszámának bővítésére fordítható. Az idegen nyelv alapóraszámban a tanulók választása és az egyenletes tanulólétszámok biztosítása függvényében angol vagy német.

70

12.2

A tanulók felvétele, a magasabb évfolyamra lépés feltételei

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. Az első osztályba történő felvétel Az első osztályos tanulók az osztályokba az intézmény körzetéből kerülnek - a szülők indokolt kérését figyelembe véve az elhelyezésről - épület, tanító, osztályközösség - az igazgató dönt. Nem az iskola körzetébe tartozó gyermekek beiskolázásáról a fenntartó által kijelölt bizottság a felvételi kérelem elbírálása során dönt. A beiratkozásnál a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy milyen szervezeti formát kívánnak gyermeküknek. Felsőbb évfolyamokba történő felvétel A felsőbb évfolyamokba az átvételt, az egyedi körülmények mérlegelése és a létszámok figyelembevételével az igazgató engedélyezi. Külföldi bizonyítványok elismeréséről, esetleges különbözeti vagy osztályozóvizsgák letételéről, osztályozás nélküli évismétlésről, idegen nyelv tanulás alóli felmentésről stb. az igazgató dönt. A mindennapos iskolába járás alól felmentést az igazgató adhat. Az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat az igazgatóhelyettes vezeti. Magántanulói jogviszony engedélyezése az igazgató hatásköre. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, elbírálásának elvei: Az intézmény fontos pedagógiai feladatának tekinti, hogy tanítványainak segítséget adjon tehetséggondozás, a tanulási hátrányok csökkentése, a kedvező tanulási körülmények megteremtése vonatkozásában. Ezért a napközire való felvétel iránti kérelmeket az intézmény külön elbírálás nélkül teljesíti, a szülői igények alapján alakítja ki a napközis csoportokat (KOT 1993.évi LXXIX.tv-ben biztosított, illetve a fenntartó által kiegészített intézményi időkeretben). A jelentkezés évente szeptember 15-i határidővel személyesen az osztályfőnököknél illetve szaktanároknál történik, a foglalkozások minden év szeptember 1-jén indulnak. Az 1993. évi LXXIX.tv. 53.§ (2) bek. alapján az intézményben szervezett napközis és tanulószobai (felzárkóztató és tehetséggondozó) foglalkozásokra a tanulókat jelentkezés alapján kell felvenni; amennyiben túljelentkezés alakul ki, úgy szaktanári vélemény alapján a felvételről a tanuló tanulmányi eredménye és szociális helyzete alapján, létszámarányosan az igazgató dönt.

71

Felzárkóztató foglalkozáson való részvételre, tartós hiányzás pótlására vagy gyenge tanulmányi eredmény javítására a szaktanár a tanulót meghatározott időre kötelezheti (a kiskorú gondviselőjének értesítésével).

72

III. fejezet 1. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

1.1

Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok

„Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására.” (Egészségfejlesztési Charta). Az egészség a mindennapi élet erőforrása, mint fogalom, a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés nemzeti programjában a legelső legfontosabb területen az ifjúság körében fogalmazódtak meg a célok, – az egészséges életmód, a betegségtől mentes életszakasz hossza –

növekedjen és javuljon az életminőség

–

a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.

Kiemelt cél: – a dohányzás visszaszorítása – alkohol-, drogprevenció – az egészséges táplálkozás – a táplálkozással kapcsolatos betegségek csökkentése, az egészségi állapot javítása – az aktív testmozgás, gyógytestnevelés – a megbetegedések, fogyatékosságok, elhalálozások megelőzése – szűrővizsgálatok elvégzése /az iskola-egészségügy programja alapján / A biológia tantárgy tantervi anyaga lehetővé teszi a fenti célok elérését. Prevenciós videofilmek megtekintésére a tanórákon lehetőség adódik. A 6.és 8. osztályban a dohányzás, alkoholfogyasztás, az „AIDS”, a drog káros hatása az emberi szervezetre. Az osztályfőnöki órákon a védőnő az egészséges táplálkozásról a felnőtté válásról előadást tart. Folytatjuk az alábbiakat: –

aktív testmozgás elterjesztése

–

tanulóink számára 1-8. évfolyamon a mindennapos testedzés lehetőségének megteremtése

–

a szabadidősport minden tanuló számára elérhető legyen

–

testnevelés órákon a teljesítmény teszt tájékozódást ad a tanulók fizikai állapotának összehasonlítására

73

GYÓGYTESTNEVELÉS: Feladataink: –

a már kialakult testi elváltozások korrekciója a szervezet általános fejlesztése a könnyített és gyógytestnevelésre szorulók speciális igényeihez alkalmazkodva

–

a betegség előrehaladásának megállítása

–

az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és a sport mozgásanyagának felhasználásával

–

pervenció

A könnyített vagy gyógytestnevelésre történő beosztás, vagy a testnevelés óra alóli felmentés előfeltétele, hogy a tanuló rendelkezzen orvosi szakvéleménnyel. Diagnóziscsoportok: mozgásszervi elváltozások belgyógyászati elváltozások. A tanulók orvosi vizsgálatát az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, legkésőbb az adott tanév október 15-ig az iskolaorvos végzi. El kell érnünk, hogy minden tanulónk az állapotának megfelelően iskolai testnevelésben részesüljön. Prevenció: Az egységes prevenció szemlélet kialakításához szükséges a tantestületen belül és az iskola egészében a tények ismerete és a prevenció felvállalása. A prevenció formái:

 Elsődleges prevenció: –

az egészséget támogató életmód gyakorlása

–

a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítések

 Másodlagos prevenció: –

az egészséges emberek között végzett időszakos vizsgálatok, melyek célja a betegségek megelőzése.

Az egészségügyi pervenció tartalmilag fontos része, a drogprevenció. Legnagyobb kincs az egészség. Jó testi erőnlétre, edzettségre, fizikai, szellemi harmóniára, jó közérzetre van szüksége az embernek. A mozgásszegény életvitel, életmód, a helytelen táplálkozás háttérbe szorította a fizikai képességek fejlődésének előrehaladását. Az egészség megóvása, a szervezet edzettségének biztosítása a TESTNEVELÉS feladata. Az edzett szervezet ellenállóbb a betegségekkel szemben. A testedzésnek többféle szerepe van: –

PREVENTÍV - edzettség által növekszik a munkabíró képesség, a szervezet ellenállóvá válik.

74

–

REKREÁCIÓS- a szervezet fizikai- szellemi munkaképességét, teljesítőképességet megújítja, feltöltődés, felfrissülés, jó közérzet biztosítása.

–

REHABILITÁCIÓS – betegségek utókezelésében felgyorsítja a gyógyulást A testedzés, sportolás növeli az akaraterőt, önfegyelmet, rendszerességet, kitartást, türelemre nevel. Segít az idegfeszültség megszüntetésében, feloldja a szorongást és a stresszt. Esztétikai eredményhez is vezet, a formás alak növeli az önbizalmat. Az életmód megváltoztatása, - életre szóló cél egy hosszú távú egészséges életmód kialakítása. Diákjainkban tudatosítsuk, hogy a képességeikhez mérten maximálisan részt kell venni a testnevelés órákon. A tartós élettani hatást, az edzettséget a terhelés fokozatos növelésével lehet elérni. A rendszeres és fokozatos terhelés hatására a szervezet áthangolódik, alkalmazkodó teljesítőképessége nő.

A testnevelés tantárgy feladata: egészséges, edzett emberi szervezet kialakítása, a fizikai képességek fejlesztése. Az őszi és tavaszi teljesítmény teszt minden tanuló számára egy képet ad a fejlettségről. Az őszi felmérési eredmények határozzák meg a tanulók számára az egész tanévre kitűzött célokat, az edzettség egyéni szintjéhez mérten. Testnevelő tanáraink egységes felmérési teszt feladatokat alapján minden évben méréseket végzenek. A mindennapos testnevelés bevezetésre kerül. Az óraközi szünetekben rendszeres mozgást végeznek a tanulók. A tanórákon felfrissülve, aktívabban vesznek részt. A délutáni, tanórán kívüli sportolási lehetőség az iskolában adott. Koncentráció más tantárggyal: Biológia: 5. évfolyam -egészséges táplálkozás 6.évfolyam - a serdülőkör problémáiról 7.évfolyam - szexualitás 8.évfolyam - fogamzásgátlás Az osztályfőnöki órákon az iskolai védőnő az iskolaegészségügy programja szerint tart felvilágosító órákat. Háztartástan órákon, a tápanyagokról, vitaminokról esik szó. A kapcsolatunk egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel rendszeres. Videokazettákat, propagandaanyagot, biztosítanak tanulóink számára. Egészségnevelési programunkhoz tartozik: az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai. A közegészségügyi szabályok betartása, illetve betartatása minden pedagógus feladata. Az egészséges életmód nemcsak egyéni, de társadalmi követelmény is. Cél: egészséges, edzett tanulók nevelése egészséges életmód kialakítása –

fejlett társadalmi öntudattal, és ítélőképességgel rendelkező polgárrá váljanak tanítványaink.

Az iskolai egészségvédelem sikeréhez a pedagógusok újszerű felkészülése és munkamódja szükséges, hiszen a pszichológia és a gyermeklélektan sajátos alkalmazásáról van szó. Az iskolai egészségvédelem szükségességére a szülői értekezleteken, fogadóórákon is felhívjuk figyelmet a gyereket veszélyeztető hatások és azok kiküszöbölésé-

75

re (A TV rossz hatásai, a drog, dohányzás, alkohol káros hatása a szervezetre), teszünk javaslatokat a szülőknek. Drogstratégia Az iskola elsősorban lelkileg egészséges, vagyis lelkileg egészségpromóciós rendszer, amelyben a pedagógus lelki és testi egészsége, modellnyújtása, konfliktuskezelő képessége, kommunikációs készsége, központi jelentőségű, és ez csak egészséges munkarendszerben valósulhat meg. A drogmegelőző programunk a prevenciót a személyiségfejlesztésre alapozza Olyan érzelmi egyensúly kiépítésére törekszünk, amelynek birtokában tanítványainknak nem lesz szükségük különböző szerekre, hogy jól érezzék magukat. A pedagógusoknak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód és magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésére terjedjen ki. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. -

Információ: életkori sajátosságoknak megfelelő információk a szerekkel kapcsolatosan

-

Önismeret: önbizalom, önbecsülés fejlesztése, pozitív énkép kialakítása. Önelfogadás- mások elfogadása pozitív tulajdonságok felkutatása

-

Döntéshozatal: Mérlegelés, (pozitív- negatív hatások) vállalni kell a kellemetlen döntést

-

Stresszkezelés: A stressz testi jelei; relaxáció, érzelmi egyensúly megteremtése

-

Pozitív döntés: Tudni kell „NEM”-et mondani A cél elérésében fontos a kapcsolattartás diák-tanár- osztályfőnök gyermek- és ifjúság védelmi felelős- család között. Nagy a jelentősége a családlátogatásnak, fontos a szülőkkel való együttműködés.

Kapcsolat más szervekkel: KEF: Kábítószer Egyeztető Fórum Népjóléti Iroda, Forrás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tormay Károly Egészségügyi Központ, ANTSZ, Iskolaorvos, iskolai védőnő, rendőrség, egészségnevelők. Tanórán kívüli tevékenységek: -

pályázati programok benyújtása „önismereti tréning” szakköri formában kiadványok eljuttatása a diákokhoz és szüleikhez a perevenciós program működésével kapcsolatos híradás iskolaiújságban prevenciós témájú cikkek megjelentetése videofilmek vetítése Szülők Akadémiája- előadás szervezése (igény szerint) a városi prevenciós előadásokon való részvételre ösztönzés

76

A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. Célunk, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat, a drogmentesek megóvása. Az iskolai drog-koordinátor feladata: szakmai szövetség létrehozása az iskolavezetéssel az egységes prevenciós szemlélet kialakításában, együttműködés a szaktanárokkal, osztályfőnökökkel. Segítő kapcsolatok kialakítása és ápolása, a külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a megelőzési munka kiszélesítésére. A másodlagos prevenciót a külső kapcsolatok segítik, ide irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők, a kortárs segítők és az érdeklődő kollégák.

1.2

A környezeti nevelés programja

Az Egyesült Nemezetek Szervezetének 57. Közgyűlése 2002. december 20án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Cél: - a fenntarthatóság - a környezet alapértékei -

az egészségvédelem alapértékei

A környezeti nevelés a fenntarthatóság érdekében történő oktató-nevelő munka iskolai megjelenésének szükségességét támasztja alá. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET-hez a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában álló akció programban kapott helyet a környezettudatosság növelése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóság a kiemelt cél. A helyi tantervnek biztosítani kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Cél: – – – –

erősítsük tanulóink környezettudatos magatartását, a helyes életvitel kialakítását; a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására; segítsük elő az élő természet fennmaradását, a társadalmak fenntartható fejlődését: A FENNTARTHATÓSÁG pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész élten át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társada-

77

lom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. –

AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS MEGALAPOZÁSA: A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetben gyakorolják és erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciákat.( értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).

–

AZ OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGEK MÉRSÉKLÉSE: A hagyományos óravezetéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok számára, érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos órákon kevésbé sikerül aktivizálni, fejleszteni. Sikerhez, eredményhez vezet a differenciált foglalkozás, egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása

–

AZ OKTATÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE: A tanítás központú pedagógiából a tanulásközpontú nevelésbe való átmenetet kell biztosítani.

–

A PEDAGÓGUS SZAKMA FEJLŐDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA:

–

A környezeti nevelés, az egyik leggyorsabban fejlődő terület, amely támogatja a pedagógus szakma fejlődését.

–

INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK MEGISMERÉSE: A környezeti probléma nemzetközi jellegű. Nemcsak a megismerést, a programok alkalmazási lehetőségeit segítik, hanem előmozdítják a nyelvtanulás lehetőségét.

–

AZ OKTATÁS TÁRGYI F ELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA A pályázati források megismerése, pályázatokon való részvétel elősegítik a tanulás tárgyi feltételinek és környezetének javítását. Erdei iskola program: a törekvés a szabadban eltöltött tanórák felhasználására a természeti környezet tapasztalati megismerése.

–

A település helyi környezetvédelmi programja, a helyi szervezetek munkájába jobban bevonásra kerülnek a diákok; Zöld Klub, Kertbarát Kör.

Stratégia céljaink: –

nem hagyományos tanórák szervezése a szabadban, az élő környezetben: Gödöllői Arborétum, Rákos patak, Margita, Gödöllői –dombság, Galga - mente, Múzeumlátogatások

–

kirándulások szervezése

–

szakkörök, nyári táborok, erdei iskola

–

versenyek, kiállítások szervezése

–

takarítás – iskolában, iskolakörnyékén

–

környezetbarát iskola: - tudatosítani diákjainkban, hogy az iskolában élő emberek közös ügye a környezetbaráttá alakítás

Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei

78

–

a fenntartható fejlődés

–

kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések

–

alapvető emberi szükségletek

–

emberi jogok

–

demokrácia

–

elővigyázatosság

–

biológiai és társadalmi sokféleség

Hosszú távú céljaink: –

környezettudatos életvitel

–

személyes felelősségen alapuló környezetkímélő takarékos magatartás

–

a környezet értékei iránti felelős magatartás igényének és megszerzésének kialakítása

–

a természeti és épített környezet szeretete, védelme, rendszerszemlélet kialakítása

–

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését

–

egészséges életmód igényének kialakítása

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése – problémamegoldó gondolkodás, problémaérzékenység –

ökológiai szemlélet kialakítása

–

analizálás, szintetizálás

–

együttműködés

–

véleményalkotás

–

kommunikáció, média

–

konfliktuskezelés-megoldás, cselekvési program

–

mérlegelés és értékelés készsége A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat alakítunk ki.

A pedagógiai munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Minden tantárgyban és az iskolán kívüli programokon arra törekszünk, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és a benne élő embert (humánökológiai szemlélet ). Rövid távú céljaink: –

Az iskolai programokban tanév elején tervezzük meg.

–

szabadidős –program

–

diákönkormányzati-programok

–

versenyek- kiállítási programok

–

iskola hagyományainak ápolása 79

–

osztályfőnöki tervező munka, - kirándulások, múzeumlátogatáson

Testnevelés – a környezeti hatások befolyásolják az egészséges testi fejlődést –

az emberi kapcsolat és együttműködés nélkülözhetetlen a testnevelés és sport élményszerű tapasztalatszerzésében

–

a környezetszennyezés veszélyes az egészségre

–

az egészség és a környezet komplexitása

Magyar nyelv és irodalom (Bevezető és kezdő szakasz) –

a tanulók ismerjék meg természetes, vagy mesterséges környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat, verseket)

–

a táj megismerésekor fejezzék ki érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során

Felsőtagozat: –

az anyanyelv gazdagságát ismerjék a tanulók ( a tájnyelv, köznyelv, irodalmi nyelv egymásra hatását), tudják alkalmazni a környezettel való kapcsolatteremtésben

–

az anyanyelv védelme

–

növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezettel való kapcsolatteremtést az ilyen témájú könyvek feldolgozásával

Történelem –

az emberi tevékenységek során hogyan alakult át a természet

–

a környezeti változások hogyan hatottak a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normákra,

–

helyi történelmi értékek ismerete, a hagyományok tisztelete

–

értsék az egész világot érintő globális problémákat

–

az állam és a társadalom felelőssége, feladataik a problémák elhárításában

Idegen nyelv –

a természet szeretete, idegen nyelvű szövegek feldolgozásával

–

a hazai környezeti problémák összehasonlítása más országok környezeti problémáival;

–

más népek tevékenységei, környezetvédelmi szervei

80

–

állampolgári felelősségtudat fejlesztése

–

a tanulókban alakuljon ki a nemzetközi felelősség a környezetvédelemben

Matematika – a környezeti mérések eredményeinek értelmezése –

statisztikai elemzések

–

táblázatok, grafikonok készítése, elemzése

–

következtetések levonása, összefüggések keresése

–

logikus gondolkodás fejlesztése

–

az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatásának ismerete

–

élő és élettelen környezet közötti kölcsönhatások fizikai törvényszerűségeinek ismerete

–

környezeti erőforrások felhasználásának felelőssége

Fizika

Földrajz –

tapasztalatok, élmények gyűjtése az élő és élettelen környezetről

–

érzékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

–

a világ globális problémáinak ismerete

–

ismerjék meg, őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit

Biológia –

ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet

–

ismerjék az élőlények szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel az okokozati összefüggéseket.

–

ismerjék a környezetegészségügyi problémákat és azok megelőzésének módosításait

–

az ökológiai szemléletmód kialakítása

–

környezeti biztonsági elemek ismerete

–

környezettudatos magatartás kialakítása

–

a különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre

–

ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát

–

a természet zenei ábrázolásának módjai

–

a természet szépségének megjelenése a népdalokban

–

az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek

Kémia

Ének

81

Etika –

a tanulók úgy éljenek, hogy a legkevesebb károsodást okozzák

–

tudatosítani, hogy utódainknak a megfelelő életteret kell biztosítani

–

a természet értéket képvisel – „ a természet jobban tudja”-elve

–

„az egészséges környezet” szemlélet kialakítása

–

ismerjék a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

–

a hagyományok ápolása

–

a népi építészet, hazai előfordulása

–

a természetes anyagok használata

–

környezeti nevelés szempontjából elemezzenek műalkotásokat

–

kutassanak fel, ismerjék meg helyi, népi építészeti emlékeket

Rajz

Osztályfőnöki teendők a környezeti nevelés területén Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formáló valóságképét. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképezései, a különböző iskolai programkínálatok. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az, hogy az osztályfőnök mely tudományterületet képviseli. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy a környezethez való viszony alakítását, a pedagógiai céljaira használja. A környezet megóvásra, szépítésre otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl, a mindennapos problémák felismerésére, életmódminták elemzésére, a megoldások keresésére lehetőséget nyújt a közösségépítésre, személyes kapcsolatok kialakítására. Ennek a szemléletnek a kialakításban fontos feladat, hogy tanulóink tudatosan vigyázzanak közvetlen környezetük tisztaságára (szemetelés, rongálás megszüntetésével). – Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit (a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és energiatakarékosság.) –

A közös tanulmányi kirándulások, iskolai programokban, akciókban való részvételre ösztönöz és nevel.

–

Az osztályfőnöki a közösséget formálja, alakítja.

–

Az osztályfőnöki órák témájának tervezése sokszínű szocializációs programnak felel meg.

Tanórán kívüli tevékenységek: – A Zöld napok akcióprogramja:

82

–

Az Állatok Világnapja

október 4.

–

A Föld napja

április 22.

–

Madarak és Fák napja

május 10.

–

természetismereti versenyek

–

felmérés az iskola energiafelhasználásáról, takarékoskodásáról

–

hulladékgyűjtés,

–

takarítási program

–

iskolai kirándulások

–

nyári táborok (igény szerint)

–

helyi értékek bejárása

–

erdei iskola

–

kézműves foglalkozás

–

nemzetközi kapcsolat

–

Múzeum, Állatkert, Természetvédelmi területek meglátogatása,

–

Az iskola zöldterületének ápolása; növények, fák ültetése.

Épített környezetünk: az iskolaépület helyzetkép, a változást segítő feladatok Jellemzők:

iskola környékén nagy a forgalom

Cél:

a közlekedés biztonságának növelése

–

– kerékpáros, gyalogos közlekedés biztonsága Feladat:

közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása, balesetek elkerülése

Légszennyezés csökkentése –

zöldesítés

–

növények, fák gondozása az iskola udvarán

–

tiszta egészséges környezet

–

télen az utak szórása helyett ásványi őrlemény használata

–

hulladékgyűjtés

–

a diákok mozgásigényének kielégítése

–

homokcsere, játszóudvar felszerelésének beszerzése

–

tiszta környezet, biztonságos aljzat

–

balesetet okozó tárgyak eltávolítása

Osztálytermek, az iskola belső képe tiszta környezet, esztétikus dekoráció, festések, felújítások 83

–

nyílászárók javítása

–

tantermek lambériázása

–

gyakori szellőztetés

–

portalanítás

–

környezetbarát tisztítószerek

–

mellékhelyiségek kulturált használata (szemetes elhelyezése;)

–

WC, kézmosási lehetőség

–

növények ápolása, gondozása- zöld iskola

–

takarékos fűtés, takarékos áramhasználat

–

energiatakarékos izzók használata

–

vízfogyasztás csökkentése

–

csapok karbantartása, takarékos vízöblítés

Iskolabüfé –

Egészséges ételek, italok árusítása

–

Gyümölcslevek, teák

–

friss gyümölcsök

–

joghurtok

–

sajtok

–

gabonapelyhes édességek

–

Környezetbarát, esztétikus anyagok és eszközök használata

1.3

Mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban

„Nem (engedhetjük) elégedhetünk meg azzal, hogy ki-ki testileg, lelkileg olyan amilyen, hanem nevelni, fejleszteni kell, hogy akinek kedvező hajlamai vannak az még sokkal jobb legyen, a hitvány is megjavuljon.” az Athéni demokráciában fogalmazott így Lukianosz és a görögök nemcsak vallották, megvalósították a mindennapos testmozgást- létformájuk volt. A rendszeres testmozgásra, edzésre szinte minden eddigi korszaknál nagyobb szüksége van a felnövő nemzedéknek. A testnevelés irányultsága napjainkban az egészségromlás megállítása. A heti 3 testnevelés óra keretén felül a fennmaradó 2 napon lehetőleg az iskola valamennyi tanulójának az önkéntesség elvének figyelembe vételével biztosítani szeretnénk szervezett testedzési sportolási lehetőséget. Célunk, hogy a napi mozgás a gyermek tevékenységének nélkülözhetetlen részévé váljon. A program megvalósítása az egészséges életmódra nevelés részeként kapjon helyet az iskola működési rendjében .

84

A tornatermünk zsúfoltsága tanórán kívül csak heti 7 óra megtartható foglalkozásokat tesz lehetővé. A mindennapos testnevelés nemcsak a testi képességekre lokalizálódik, hanem a pozitív személyiségjegyek fejlesztését is elősegíti. A kor igénye a több mozgás. A túlterhelés miatt a gyerekek életéből kényszerűen elmarad a játék, a szabad mozgás öröme. Ezért több játékot, versengést iktatunk be a programba. Úgy gondoljuk, hogy azok, akik mint nézők élvezik a szünetbeli programokat, legközelebb ők is aktív résztvevői lesznek azoknak. A foglalkozások látogatása nem kötelező, de jutalmazással, dicsérettel motiváljuk, ambicionáljuk tanulóinkat a mindennapos mozgásra. Az önálló kezdeményezéseknek, (bemutatóknak) szabad teret biztosítanunk. Az osztálytanítók , tanárok vállaljanak védnökséget az osztályukban megvalósuló mindennapos testnevelésért. Célunk, hogy a testedzés váljék elismert értékké tanulóink, tanáraink és a szülők körében. Megvalósulás módjai: –

A testnevelők sokféle sportág elhivatottjai, így a sportszakosztályok munkájába bárki bekapcsolódhat, edzéseket látogathat.

–

Az iskolaotthonos napközi otthonos nevelők túrát, sportfoglalkozásokat szerveznek a tanulás után.

–

Aktivizáljuk a sportot, mozgást kedvelő szülőket- sportdélutánok, sporthétvégék szervezése.

–

Házi versenyek indítása, sportünnepély, diákolimpia

–

Jutalmazási rendszer- a rendszeresen sportoló osztály tanulói számáravándorserleg

–

Sportlétesítmények látogatása

–

Hirdetés/sulirádió, iskolaújság; DÖK/ iskolai , iskolán kívüli sportprogramok

–

Kihívás Napja

Programjaink a tanórák után és hétvégéken: –

játékos gyerektorna

–

osztályok közti tömegsportfutások

–

kézilabda kezdő

–

röplabda kezdő- haladó

–

turisztika

–

zenés torna

–

bemutatók - kerékpár

–

görkorcsolya

–

ping-pong

–

vívás (régi tanuló vívóink meghívása )

–

művészeti torna, szertorna

–

játékos képesség, - ügyességfejlesztés

85

–

fogyi torna

–

osztálybajnokságok : versengések

A bajnokságok, sportnapok szervezésével sokkal több tanulót tudunk sport- és versenyélményhez juttatni és elősegíteni a sportolás iránti igényük kialakítását sportkultúrájuk fejlesztését. Itt az idő, hogy iskolánk sportéletét színesebbé tegyük! Vonjunk be valamenynyi pedagógust, mert a gyerekek fizikai és pszichikai tűrőképességét, a jellembeli tulajdonságaikat a sport segítségével sürgősen javítani kell. Értékelés a testnevelés órán Tanulóink végezzék el rendszeresen képességeiknek megfelelően az előírt mozgástevékenységet Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják a torna, úszás, atlétika, labdajátékok technikáját, taktikai elemeit. A tanórán kívüli versenyek sporttevékenység megbecsülése, (túrák, edzéslátogatás, mérkőzések, tömegfutások) iskolán kívüli sportelfoglaltságok (síelés, snowboard, kerékpár, vívás, küzdősportok) figyelemmel kísérése Diákolimpiai versenyeken, körzeti, városi, megyei versenyeken, rangadókon az iskolánk képviselete A sportolási igény, a rendszeres fizikai aktivitás értékelése, tanulóink hozzáállása a mozgáshoz a testneveléshez. FONTOS: A tanulók értékelésének alapja az önmagukhoz viszonyított fejlődés. A teljesítmények az adott mozgásanyag elsajátítása után mérendőek Az értékelésnél nemcsak a mozgáskészségek és a testi képességek egyéni fejlődését, hanem az értelmi és érzelmi személyiségjegyek változásait is figyelembe vesszük. Tanóránként 3-4 tanuló munkáját megkülönböztetett figyelemmel kísérjük és azt szóban is értékeljük. Az ellenőrző gyakorlatok követelményeit és az értékelés módját a tanulókkal ismertetjük. A testnevelés értékelésében a teljesítményképes feladatokat méréssel- összehasonlítással osztályzatokkal értékeljük. Figyelembe vesszük az adott életkorú gyerekek teljesítménye közti különbségeket és az önmagához mért fejlődést. A jegyek közötti különbségeket, az azonos érdemjegyen belüli eltéréseket szóbeli magyarázattal tudatosítjuk, tanítványainkban. A technikai végrehajtás, a teljesítmény, a fejlődés és a tantárgyhoz való hozzáállás azonos mértékben kerül figyelembevételre. A folyamatos megfigyelés és az időszakos ellenőrzés Útján történő osztályozás módszerét egyidejűleg is alkalmazzuk. Értékelési szempontjaink: – A tanuló: végezze el rendszeresen képességeinek megfelelően az előírt mozgástevékenységet, ( órai munka, szorgalom, hozzáállás értékelése). –

teljesítményképes tudás szintjén birtokolja a torna, atlétika, labdajátékok és az úszás technikáját. A felmérések értékelése érdemjeggyel történik.

–

Versenyeken való részvétel, tanórán kívüli munka megbecsülése, eredmények kihirdetése, dicséretek javasolása. 86

–

Iskolai, városi, körzeti, megyei szintű versenyeken iskolánk képviselete.

–

A sportolási igény , a rendszeres fizikai aktivitás értékelése- hozzáállás a testneveléshez. A testnevelés értékelésében nagyobb ösztönző erőnek érezzük az érdemjeggyel történő értékelést. Az egyéni fejlődést, az érdemjegyek közötti arányokat finomságokat, különbségeket szóbeli magyarázattal is tudatosítjuk.

Sportköreinket az éves munkatervben meghatározott sportágakban működtetjük heti 10 órában. Külső vezetéssel működő sportcsoportok létrejöttét is támogatjuk. A mindennapos testnevelés része az osztálybajnokságok széles köre: pókfoci, teremkézilabda, futball, kosárlabda floorball játékok. Ősszel kerékpáros és gyalogos túrát szervezünk igény szerint 6-10 km távon a közeli településekre, az iskolai munkatervben meghatározott időpontban, szép élményt adó helyszíneken. Évente 3-4 alkalommal Budapestre utazunk tömegfutó –kocogó napokra. Tanulóinknak saját élmény segítségével mutatjuk be a futás örömét, a közösségi megmozdulásokat. Célunk, hogy a gyermeknek igénye legyen a mindennapos mozgásra- legyen az bármilyen formában, a mozgás, testi adottságainak fejlesztése, váljék számára tudatos, örömöt adó tevékenységgé. A tanulók fizikai állapotának mérése : A fizikai erőnlét nemcsak a sportban, a testnevelésben fontos tényező, hanem az egészségügy, az egészségügyi nevelés és az általános jó „érzet” szempontjából is szükséges. Hozzájárul az egyén önismeretéhez, a jó kondíció megőrzéséhez, motivál a mindennapos testnevelésre. Iskolánk a Hungarofitt által kidolgozott motoros tesztek alapján méri a tanulók fizikai állapotát. Minden évben ősszel és tavasszal történik a felmérés és az értékelés. Így év végén a tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődését tudjuk nyomon követni. A Hungarofitt motoros próbák egyszerűen elmagyarázhatók, bemutathatók. A tesztek értékelése pontérték táblázat alapján történik. A fiúk – lányok teljesítményei nemenként értékeljük. A teszt alapján mérjük: A, B, C, D, E,

kardio-respíratórikus állóképesség- Cooper teszt izomerő- állóképességet- fekvőtámaszok hasizom erő –felülések hátizom erő- hátrahajlások rugalmasság- helyből távolugrás gyorsaság mérése- 60m síkfutás karerő mérése- kötélmászás

87

Atlétika szabályainak megfelelően versenykörülmények között, álló vagy térdelő rajttal páronként mérjük. (Az eredményt a 0,1 perc pontossággal rögzítjük.)

10 évesek norma értékei 11 évesek norma értékei 12 évesek norma értékei 13 évesek norma értékei 14 évesek norma értékei –

Kíváló:9,2

Jó: 9,3

Átlagos: 10,6

Gyenge: 11,3

9,9

10,-10,3

10,4-11

11,4-12,6

8,9

9,-9,9

10,-10,6

10,7-11,2

8,8

8,9-9,7

9,8-10,3

10,4-11,2

7,6

7,7-9,5

9,6-10,5

10,6-12,4

Kötélmászás: 4 m magasságban, mászókulcsolással történik. A kötél méterenkénti megmászása egy-egynegyeddel jobb értékelést ad (0, 1/4, 1/2, -3/4 1 mászás). A legügyesebb mászók időre teljesítik a feladatot. 1/4 gyenge, 1/2 közepes, 3/4 jó, 1 kiváló (+idő)

–

A kar és váll izomerő állóképességének mérése: A kötélmászás próbát ki lehet váltani vízben való hajlított karú függéssel. Próbamérésekkel sávokat alakítunk ki. A kereső mérés megfelelő, és ezzel- próbálva kiküszöbölhető a kötélmászás során fellépő félelem, szédülés, a leesés veszélye. A helyből távolugrás felváltható zsámolyra való szökdeléssel 1/2- 1 percig. Ez híven tükrözi az ugróerő, az izületek mozgékonyságának fejlődését.

A mérést az 1-8 osztályig értékeljük. –

–

Hanyattfekvésből felülés: háton fekve, tarkóra tartással történik. 4 percen át folyamatosan könyökérintéssel a combra végezzük a gyakorlatot. A kéz végig a tarkón helyezkedik el, lefekvéskor érinti a talajt. Az elért teljesítményt párban számoljuk és pontozzuk. Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt futással, kocogással. Az egyéni legnagyobb intenzitással, 12 percen át fut-kocog a tanuló közel azonos sebességgel, úgy, hogy közben ne alakuljon ki tartós oxigén hiány. A mért szakaszok kb. 100m-ek, körönkénti 100 m-t számolva a 12 perc végén kapjuk az eredményt. A lemért métereket pontértékek helyettesítik.

88

Az értékelésnél adható minimális és maximum pont és annak méterben kifejezett értékei Fiú Lány 5. o. 6. o. 7.o. 8.o. 5. o. 6. o. 7.o. 8.o. Minimum pont 1 1 1 1 1 1 1 1 Ennek értéke 1530 1610 1670 1740 1300 1320 1330 1340 m m m m m m m m Elérhető maximális 77 77 77 77 77 77 77 77 pont Ennek értéke 3150 3230 3290 3360 2930 2950 2960 2970 m m m m m m m m Az egészség megőrzéséhez szükséges minimális teljesítményszint Lányok esetében: Fiúk esetében: 5. osztály: 2030 m 5. osztály: 2250 m 6. osztály: 2050 m 6. osztály: 2330 m 7. osztály: 2060 m 7. osztály: 2390 m 8. osztály: 2070 m 8. osztály: 2460 m Az általános fizikai teljesítőképesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a tanuló a felmérések során elért összes pontszámainak felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. –

Hasonfekvésből törzsemelés hátra, könyökzárással: A feladatot 4 percig kell végrehajtani rögzített bokával. A tarkóra tett könyököt elöl érintjük, kinyújtjuk és lefekszik a törzs talajérintéssel. 1 gyakorlat az ismételt talajra érkezésig tart. Pontozásos táblázatból határozzuk meg az eredményeket.

–

Helyből távolugrás: két kísérletet végez a tanuló melyből a nagyobbat értékeljük Az ugrás helyből erőteljes elrugaszkodással, karlendítéssel páros lábon történik. A távolság méterben kifejezett értéke adja a pontokat.

A motoros próbák befejezése után tanár-diák közös értékelést, minősítést végez, majd egyénre szabott terhelésmennyiséget írunk elő a gyengébben teljesített próbáknak megfelelően. Valamennyi tesztet az iskolaudvaron és a tornateremben végezünk. A tesztek között 1-1 nap pihenőidő van. Először a motoros teszteket végezzük el, majd a kardió respíratórikus futás következik. Az eddigi évek tapasztalatai alapján feladatunk az állóképesség növelése és a karerő /főleg a lányoknál / jelentős fejlesztése. A pontértékelés Cooper teszt helyből távolugrás törzsemelés felülés fekvőtámasz

max 77 pont 21 pont 14 pont 14 pont 14 pont

89

Elérhető max. pontszám: 63+77= 140 pont Értékelés: 0- 20 pont igen gyenge 20- 40 pont gyenge 41- 60 pont kifogásolható 61- 80 pont közepes 81-100 pont jó 101-120 pont kiváló 121-140 pont extra kiváló A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak. A vizsgálatokat a testnevelés tanórák óratervébe beállítottuk szeptemberre és május végére, június elejére. A kiegészítő vizsgálatokat (magasság + súlymérés), az egészségi állapot minőségét jelző optimális testtömeg és az attól való eltérés, a testtömeg - index alapján határozzuk meg. Az értékelés- az általános fizikai teherbíró képesség minősítésének kategóriái: 0 - 20 pont

igen gyenge: rendszeresen fáradt, kimerült, fizikai–szellemi terhelhetősége alacsony, hajlamos a megbetegedésre, figyelme tartóssága , terjedelme korlátozott

21 - 40 pont

gyenge: nem tudja kipihenni magát, levert, kimerült, fáradt

41 - 60 pont

kifogásolható: a váratlan többlet munka erősen igénybe veszi szervezetét

61 - 80 pont

közepes: tartósan kiegyensúlyozottan jó közérzettel él, edzéssel törekedjen ennek a szintnek a megtartására

81 -100 pont

jó: amatőr szinten vagy szakosztályban versenyez, ha élsportoló akar lenni hozzá kell kezdenie kondícionális képességeinek magasabb szintű fejlesztéséhez

101 -120 pont

kiváló: ezen a szinten a tanuló jól terhelhető, és néhány sportágban már élsportoló is lehet

121 -140 pont

extra kiváló: ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy alkalmassá válhat szinte valamennyi sportágban rendszeres, magas szintű, sportági specifikus edzés elvégzése és csúcsteljesítmények elérésére.

Mindennapos testnevelés az iskolaotthonban: –

Heti 3 testnevelés órát terveztünk órarend szerint minden osztályban.

–

A szabadidős órakeret terhére heti 2 –2 óra játékos testnevelés osztályonként a délutáni időszakban, melynek anyagát az osztályban tanító nevelők határozzák meg.

–

A 2-2óra napi bontását a szabadidős napirend tartalmazza: 1410-1430: játékos testnevelés – naponta.

–

A mindennapos testedzés megszerettetését szolgálják a sportközi órák, melyeken a kisiskolásokat is sport- és versenyélményekhez juttatjuk.

90

1.4

Fogyasztóvédelem

A helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelemi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezet fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség NAT 2003) Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: –

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez

–

a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz

–

a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között

–

a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez

–

a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez

–

az egészséges és elviselhető környezetben való élethez

–

a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz

91

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: –

az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai

–

tanórán kívüli elemek (vetélkedő, versenyek, rendezvények)

–

hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

–

az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. A diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. –

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

–

helyi-, országos – és EU- s szabályozások tanulmányozása

–

adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel

–

problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

–

viták, szituációs játékok (előadói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)

–

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

92

2. Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program

2.1

A törvényi háttér:

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. A 2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatási törvény módosításáról. A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A 202/2007.(VII.31.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv módosításáról. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Gödöllő Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja. Az iskola Pedagógiai Programja. Az iskola Minőségirányítási Programja.

2.2

Helyzetelemzés:

A Magyarországra jellemző népességcsökkenés Gödöllő városát nem érintette, az állandó népességszám változása pozitív. A településre érkezők közül a legtöbben a közelebbi településekről, illetve Budapestről érkeztek és telepedtek le. Iskolánkban, ennek ellenére évről évre csökken a tanulói létszám. A 2005/06. tanévben az alsó tagozaton 367 tanuló, a felső tagozaton 409 tanuló, a 2006/07. tanévben 355 alsó és 398 felső, 2007. októberében 335 alsó és 360 felső tagozatos tanulója volt az iskolánknak A környező településekről a 2005/06. tanévben 51 tanuló, a 2006/07. tanévben 50 tanuló, 2007. októberében 55 tanuló járt be. A bejáró tanulóink családjai között is vannak olyanok, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, de erről csak akkor értesültünk, ha ingyenes tankönyvigénylést, vagy étkezési térítési kedvezmény iránti igénylést nyújtottak be a családok.

93

A város iskoláiban kis mértékben meghaladja az SNI-s tanulók összlétszáma az országos értéket. A sajátos nevelési igényű tanulók száma a 2005/06. tanévben 1 fő, a 2006/07. tanévben 11 fő, 2007. októberében 13 fő. A fokozott figyelemnek köszönhetően az utóbbi tanévben egyre több szülő is kezdeményezte a szakértői vizsgálat iránti kérelem benyújtását. Az SNI-s tanulók a szakértői véleményben meghatározottak alapján magyar és matematika felzárkóztató és/vagy fejlesztő felkészítésen vesznek részt, ahol szükséges logopédiai megsegítésben részesülnek. A fejlesztő foglalkozásokat a 2007/08. tanévtől fejlesztő pedagógus munkakör betöltésével oldottuk meg. Etnikailag szegregált település nincs a városban, de a romák által sűrűn lakott településrészről Szárító-pusztáról és a Blaha út környékéről is érkeznek tanulóink. Az itt élő családok között gyakori az aluliskolázottság és a rossz szociális helyzet. A munkanélküliek számát tekintve Gödöllő az országos átlag alatt van, iskolánkban erre vonatkozóan felmérés nem készült, de a tanulóinkkal folytatott beszélgetésekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a munkanélküliség jelen van a családokban. A be nem fizetett étkezési csekkek összege minden hónapban igen magas, vannak olyan családok, ahol hónapról hónapra halmozódik a tartozás. Ezen tarozások egy részét az 50%-os normatív és az 50%-os rászorultsági kedvezményt igénylő családok között kell keresni. A szociális kedvezményeket igénylő családok és tanulók nagy száma indokolttá teszi, hogy fokozott figyelemmel kísérjük ezen családok gyermekeinek a tanulmányi munkáját és a személyes sorsát. .A 2005/06. tanévben 125 tanulónk családja igényelt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a 2006/07. tanévben 90 család, 2007.novemberéig 104 család. Az ingyenes tankönyvet a 2005/06. tanévben 366 fő, a 2006/07. tanévben 229. fő, a 2007. novemberében készült felmérések alapján 234 fő igényelte. A 2005/06. tanévben 0 fő, a 2006/07. tanévben 91 fő, 2007. októberében 86 fő hátrányos helyzetű tanulónk volt. A 2006/07. tanévben 18 tanulónk családja nyilatkozott a halmozottan hátrányos helyzetükről, 2007. októberében ez 16 főre csökkent, mert két tanulónk befejezte a 8. osztályt. A nagyobb számú hátrányos helyzetű családok számából, feltételezhető, hogy több a halmozottan hátrányos helyzetű család, a szülőkhöz vagy nem jutott el az információ, vagy szégyellik a család iskolázottságát.

94

A 2006/07. tanévben a hátrányos helyzetű tanulók közül hatan emelt szintű oktatásban vettek részt. A tíz hátrányos helyzetű 8. osztályos tanulóból két fő gimnáziumban, öt fő szakközépiskolában, három fő szakiskolában tanult tovább A védelembe vett

tanulónk

a

2005/06.

tanévben

11

fő,

a

2006/07.

tanévben

9

fő,

2007.decemberéig 10 fő. A védelembe vételi okok között az igazolatlan hiányzások, a szülői figyelem és gondoskodás, a nem megfelelő felügyelet a legjellemzőbb. Közvetve a rossz szociális helyzet, a szűkös lakáskörülmények, az egyéni élettér hiánya szolgáltatják az okokat. Iskolánkban a kompetenciamérés eredményeinek a kiértékelése megtörtént. A 6. évfolyamon az országos átlag alatti, a 8. évfolyamon az átlag feletti a 4. évfolyamon is az átlag feletti eredmények születtek. A 2007/08. tanévtől beépítésre kerültek az egyes tantárgyak tanmeneteibe a mérések tapasztalatai, az hogy milyen feladattípusokat kell gyakoroltatni és milyen képességeket, készségeket kell fejleszteni. A közoktatási törvény előírásának megfelelően az elsőtől- negyedik évfolyamig az iskola tanulói iskolaotthonos foglalkozásokon, az ötödik és a hatodik évfolyam tanulói napközi otthonos foglalkozáson vesznek részt, a hetedikes és a nyolcadikos tanulóknak klubnapközi működik. Itt lehetőségük van a tanulóknak felkészülniük a következő tanítási nap óráira A szabadidejüket a tanulók az érdeklődésüknek megfelelően tölthetik az iskolában. Pl. sport, színjátszó, pályaorientációs, énekkari, kézműves foglalkozások. A Petőfi Sándor Általános Iskoláért Alapítvány támogatja jól tanuló és a jól sportoló diákokat, a táborok és az osztálykirándulások költségeinek kifizetéséhez ad segítséget a rászoruló diákoknak. A nyertes pályázatokkal lehetőségünk volt egy-egy terület fejlesztésére, új programok szervezésére, kültéri játékok vásárlására, a könyvtári állománybővítésére.

95

Akcióterv

A tanulói létszám csökken.

Cél:

Feladat:

A NAT -ban megfogalmazott kulcskompetenciák és a személyiségfejlesztő oktatás megismertetése a szülőkkel. Tudatosítani A létszám csökkekell, hogy számos olyan nésének megállítá- fejlesztési terület van, sa, a nyitott iskola amely mindegyik kompekialakítása. A szülők tencia részét képezi: a kritevékeny közremű- tikus gondolkodás, a kreaködése nélkül nem tivitás, a kezdeményezőképzelhető el ered- képesség, a problémaményes pedagógiai megoldás, az érzelmek tevékenység. kezelése. Meg kell teremteni, és működtetni kell azokat a fórumokat, amelyek lehetővé teszik a vélemények, javaslatok beérkezését, feldolgozását.

Módszer/Eszköz:

Felelős:

Intézményi fórumok, szülői értekezletek, fogadó órák, kötetlen beszélgetések és közös programok.

Gyakoriság:

Folyamatosan.

A helyzetelemzés megállapításai:

Az iskolavezetés és a tantestület, a szülői közösség.

2.3

96

Az érintettek figyelemmel kísérése, a tanulási, magatartási nehézségek feltárása, megoldásának segítése az egész nevelésioktatási folyamatban. Adaptív tanulásszervezési eljárások, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, önmagukhoz mért fejlődésüket értékelő eljárások alkalmazása.

Felelős:

Gyakoriság:

Az érintett családok megkeresése levélben, vagy személyesen, tájékoztatásuk a lehetőségekről. A munkaközösség által megfogalmazottak alkalmazása a helyi közösségben.

A nyilvántartás folyamatos karbantartása.

A szakértői véleményben leírtaknak megfelelő intézményben tanuljanak a diákok. Az integráltan oktatott tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez megfelelő képességekkel és készségekkel.

A szülők tájékoztatása, együttműködés az érintett osztályfőnökökkel, tanulókkal, önkormányzati dolgozókkal, naprakész nyilvántartás működtetése. Az „Egyenlő bánásmód és képességfejlesztés” városi munkaközösség munkájában való részvétel.

Módszer/Eszköz:

Munkatervek és fejlesztési tervek készítése. Felzárkóztató és fejlesztő órák tartása. Új tanítási, tanulási eljárások, módszerek alkalmazása. Pld. kooperatív tanulási technikák Differenciálás a feladatok kijelölésében. Egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások.

Folyamatosan.

Az SNI-s tanulók száma növekedett.

A HHH gyermekek naprakész nyilvántartása, intézkedések meghozatala a hátrány kompenzáció érdekében.

Feladat:

Az igazgató, az osztályfőnökök, és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős.

A HH családok nagyobb száma feltételezi, hogy több HHH család gyermeke van az iskolánkban.

Cél:

Az iskolavezetés, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a fejlesztő-pedagógus, az érintett szakemberek.

A helyzetelemzés megállapításai:

97

Feladat:

Egyéni tanulási stratégia, a motiváció folyamatos fenntartása a tanulás szándékának és céljának, a kritikus mérlegelés képesséHatékony pedagógigének a kialakítása. Olyan ai módszerek alkaltudást kell kialakítani, amemazásával a tanulók lyet új helyzetekben is leA szociális kedveztudásszintjének az het alkalmazni. A feladatményeket igénylő csa- emelése, a tanulási hoz illeszkedő tanulásládok és tanulók szá- esélyegyenlőség szervezési technikák alma változó. eredményes segítékalmazása. A gazdálkoA védelembe vétel se. Olyan értékközdással és a pénzügyekkel okai. vetítő tevékenység, kapcsolatos képességek amelynek célja a fejlesztése. A fogyasztás személyiség és a és a környezeti erőforrások közösség fejlesztékapcsolatának és a fennse. tartható fogyasztás elvének a tudatosítása. A pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítása.

Módszer/Eszköz:

Felelős:

Gyakoriság:

Egyéni beszélgetések, a tanulók problémáinak a feltárása. Korrepetálási, felzárkóztatási lehetőségek szervezése. Ha szükséges a szülők meggyőzése, tájékoztatása gyermekük fejlődésének leghatékonyabb módjáról. Közös beszélgetések az érintettekkel. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, más érintett szakemberekkel. Gyakorlat az ISTeszközök használatában.

Folyamatosan.

Cél:

Az iskolavezetés és a tantestület, kiemelten az osztályfőnökök.

A helyzetelemzés megállapításai:

98

Feladat:

. A családi és a közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és az azok részét Hatékony pedagógiképző ismeretek átadása. ai módszerek alkalOlyan iskolai környezet mazásával a tanulók kialakítása, amely biztosítA szociális kedveztudásszintjének az ja az egészséges testi, lelki ményeket igénylő csa- emelése, a tanulási és szociális fejlődést. Az ládok és tanulók szá- esélyegyenlőség önismeret fejlesztése az ma változó. eredményes segítéegyéni adottságok, képesA védelembe vétel se. Olyan értékközségek megismerésével. A okai. vetítő tevékenység, kritikai gondolkodás megamelynek célja a erősítése, a konfliktusok személyiség és a kezelés, az életminőség közösség fejlesztéjavítása, az életvitel aráse. nyainak a megtartása, az értelmi, az érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése

Módszer/Eszköz: Egyéni beszélgetések, a tanulók problémáinak a feltárása. Korrepetálási, felzárkóztatási lehetőségek szervezése. Ha szükséges a szülők meggyőzése, tájékoztatása gyermekük fejlődésének leghatékonyabb módjáról. Közös beszélgetések az érintettekkel. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, más érintett szakemberekkel. Gyakorlat az ISTeszközök használatában.

Felelős:

Gyakoriság:

Folyamatosan.

Cél:

Az iskolavezetés és a tantestület, kiemelten az osztályfőnökök.

A helyzetelemzés megállapításai:

99

Feladat:

A mérés tapasztalatinak beépítése a tanmenetekbe. A nem szakrendszerű oktatás keretei között a 6. Az elért jó eredméévfolyam végéig nagyobb nyek megtartása, a. lehetőséget kell kapnia az gyengébb eredméalapvető készségek, kények javítása. pességek fejlesztésének.

Módszer/Eszköz:

Felelős:

Gyakoriság:

A kulcskompetenciák fejlesztése a különböző műveltségi területeken belül, kiemelt fejlesztési feladat a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

2007. szeptembere és folyamatosan.

A kompetenciamérés eredményeinek az értékelése.

Cél:

Az iskolavezetés és a tantestület.

A helyzetelemzés megállapításai:

100

Az iskolaotthon és a napközi otthonos foglalkozás, a szabadidő eltöltésének a lehetőségei.

Cél:

Feladat:

Módszer/Eszköz:

Felelős:

A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül.

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A tanulás és a szabadidő eltöltésének fontos színtere a könyvtár, amely egyben egy informatikai bázisa is az iskolának. Az önálló ismeretszerzés érdekében el kell sajátítani a könyvtári ismeretszerzés technikáját és módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok révén. A szabadidős programok szervezésekor hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végig gondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására.

A könyvtár és más információforrások használata, a szabadidő eltöltésének régebbi és újabb lehetőségei: művészeti és sportkör, drámapedagógiai és pályaorientációs, kézműves foglalkozások.

Az osztályfőnökök, a napközis nevelők, a könyvtáros-tanár.

Gyakoriság:

Folyamatosan.

A helyzetelemzés megállapításai:

101

Az iskolának átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Olyan tevékenységeket kell biztosítani, amelyekben a tanulók kipróbálhatják a képességeiket. Tudatosítani kell a tanulóinkban, hogy az életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az alapítvány munká- Minél több rászoruló Az alapítvány tájékoztatája. tanulónk számára sa a szociálisan támogakülönböző támoga- tásra szoruló tanulói körről. tások elnyerése. Pályázati lehetőségek. Nyertes pályázatok A megjelenő pályázatok készítése. figyelemmel kisérése, kiemelten az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a HEFOP pályázatok.

Módszer/Eszköz:

Felelős:

Felvételi előkészítők szervezése az iskolában. Pályaorientációs foglalkozások a 7. és a 8. évfolyam érdeklődő tanulóinak.

Osztályfőnökök szaktanárok, pályaválasztási felelős.

Beszámolók készítése, a támogatási lehetőségek megjelenítése az iskola honlapján. Ha szükséges szakember megbízása az egyes pályázatok elkészítéséhez.

Az igazgató és az iskolavezetés a kuratórium tagjai. Az igazgató és a pályázatok figyelemmelkísérésével megbízott személy.

Gyakoriság: Folyamatosan és kiemelten minden év februárjában.

A HHH és a szociálisan rászoruló tanítványaink beiskolázása a képességeiknek és az érdeklődésüknek megfelelő középiskolákba.

Feladat:

Minden félév és a tanév végén.

A továbbtanulási mutatók értékelése.

Cél:

Folyamatosan.

A helyzetelemzés megállapításai:

102

IV. fejezet

1. Az iskola helyi tanterve Az iskola helyi tanterve tartalmazza: – az egyes évfolyamok kerettanterv által előírt tanítandó tantárgyait – a tanítás időszerkezetét – a tanítandó anyag tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontását – az alapkövetelményeket – a tanulók értékelésének módját – az egyes tantárgyak eszközszükségletét – tankönyveket, munkafüzeteket, munkalapokat, segédkönyveket A nevelők feladata, hogy a fentiek alapján tanmeneteiket elkészítsék, megjelölve benne, hogy mit végeznek el az önálló órák keretében és mit a kapott plusz órákban.

1.1.

A tantárgyi rendszer

A tantárgyak és modulok integrációs hálóját a 15. sz. melléklet, a tantárgy és óratervet az 1-8. évfolyam a 16. sz. melléklet tartalmazza.

Tantervi modulok tanítása: Tánc és dráma: Hon és népismeret: Ember és társadalomismeret, etika:

5-6. évfolyamon heti 0,5-0,5 óra a magyar nyelv és irodalom tantárggyal a nem szakrendszerű órák keretében 5-6. évfolyamon heti 0,5-0,5 óra a magyar nyelv és irodalom tantárggyal a nem szakrendszerű órák keretében 7. évfolyamon heti 0,5-0,5 óra a történelem tantárggyal

Mozgókép és médiaismeret:

7. évfolyamon heti 0,5-0,5 óra a rajz tantárggyal

Egészségtan:

6. évfolyamon heti 0,5-0,5 a természetismeret tantárggyal a nem szakrendszerű órák keretében

A szülők igényei szerint az iskola a fenntartó által biztosított órakereteket figyelembe véve iskolaotthonos és napközis csoportokat szervez. A felső tagozaton ezen igények alapján 5-6.évfolyamon napközit működtetünk.

103

Napközis foglalkozás: 1-4. évfolyamon

22,5 óra/csoport

Ügyeletekre felhasznált idő: reggeli ügyelet két épületben: délutáni ügyelet két épületben:

5 óra 5 óra

1.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Törekszünk az egymásra épülő (lehetőleg egy kiadótól származó) tankönyv családok alkalmazására. Olyan tankönyveket választunk, amelyekben kellő hangsúlyt kap a felhasználás képessége, az alkalmazásképes tudáshoz szükséges alkalmazási technológiák, eljárások bemutatása. Olyan eljárási javaslatokat kell tartalmaznia a tankönyvnek, amely gyakorlati példákon keresztül mutatja be a megszerzett tudás alkalmazhatóságát. Előnyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek egyéb taneszközök alkalmazását is támogatják (internet, digitális tananyag, tanulói eszközök stb.) Tartalmazzon (vagy kapcsolódjon hozzá) differenciálásra alkalmas feladatsor (egyszerű alapfeladatok, többszintű nehézségi fok, szorgalmi és választható feladatok). Az egyes tantárgyi tervekhez komplex taneszköz-csomagot választunk, amely tartalmazza a tanmenetet, tankönyvet, feladatgyűjteményt, mérőlapokat, tanári segédkönyveket, útmutatókat. A pedagógus a Helyi Tanterv alapján a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével kiválasztja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.

1.2.1 Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei:  szerepeljen Az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzéken  a tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítsuk  a pedagógiai gyakorlat, az iskolai képzés irányai  az iskolai szerkezet egyes szakaszainak funkcióiban megfogalmazottak  az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása  az iskolai képességek különbözősége  a NAT követelményeinek való megfelelés  a kerettantervi modulok helyi tantervbe való integritása  helyi tantervi programok  a taneszközök elfogadható ára, a tankönyvek tartóssága, esztétikuma..

104

Az iskola által alkalmazott tankönyvek az iskolai könyvtárban, az iskolaotthonban, a napközis foglalkozáson a tanulók rendelkezésére állnak. A pedagógus figyelembe veszi azokat a rendelkezéseket is, amelyek biztosítják a tanulók részére a tankönyvekhez való ingyenes hozzájutást. A tanítási év közben bekövetkező változás esetén a pedagógus választási joga korlátozott.

1.3 A megvalósítás feltételei, pedagógiai-gazdasági menedzsment A megvalósítás egyik lényeges eleme a külső kapcsolatok széleskörű, minőségi továbbfejlesztése. A külső kapcsolatok célja az intézmény eredményes pedagógiai munkája érdekében a működéshez szükséges feltételek biztosítása, fejlesztése; a pedagógiai munka céljainak egyeztetése és korrekciója, a környezeti feltételek biztosítása és fejlesztése a tanulók védelme és óvása, a pedagógiai munka külső feltételeinek öszszehangolása. Rendszeres külső kapcsolatok:  Gödöllő Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, mint fenntartó,  Gödöllő város és az intézmény beiskolázási körzeteinek (lásd Pedagógiai Program) általános iskolái,  Gödöllő város középfokú oktatási intézményei, továbbá Aszód, Kerepes és Pécel, Isaszeg középfokú oktatási intézményei,  Forrás Családsegítő a Gyermekjóléti Szolgálat  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat  Beszédjavító Intézet  Tormay Károly Egészségügyi Központ  A Petőfi Sándor Általános Iskoláért Alapítvány,  Német nemzetiségi programunk keretében a gödöllői, a Pest megyei és az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal, a Gödöllői Német nemzetiségi Közhasznú Egyesülettel valamint a Törökugrató Általános Iskolával való kapcsolattartás.  Külföldi kapcsolatok, (Gödöllő testvérvárosaival: Laxemburg, Giessen, Aichach, Wageningen)  A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ,  Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ,  Szent István Egyetem A megvalósítás feltételei – a környezet elemzése - belső környezet – külső környezet megelégedettsége – a lehetőségek és veszélyek elemzése – korrigálás – a humán erőforrás – pénzalapok, eszközök biztosítása

rendelkezésre állnak

105

– –

szervezeti kultúra – szervezettervezés rendszertervezés – információ, tervezés, ellenőrzés

Az iskola világában a menedzselés nem jelenthet mást, mint korszerű iskolavezetést. A céltudatosságot, az átgondoltságot, a professzionalista vezetés szükségességét, az aktív cselekvést és kezdeményezést, a nyitottság igényét és a másokkal való együttműködést. A pedagógiai menedzsment eredményeként végre minden szempontból jobb feltételek közé kerülhet gyermek, tanár, iskola; javulás következik be az oktatás minőségében, hatékonyságában és eredményességében. A gazdasági menedzsment a pályázati forrásokból, az Alapítványi támogatásokból, szponzorok támogatásából, a bevételek visszaforgatásából (fenntartói engedéllyel) biztosítható. Az iskola menedzselésével kapcsolatos célkitűzésünk annak biztosítása, hogy a szülők sokféleképpen bekapcsolódjanak az iskola tevékenységébe. A jövőben szükséges elkészítenünk az iskola innovációs tervét.

106

Záró rendelkezések 1.

A Pedagógiai program érvényességi ideje 2010. tanévkezdéstől 2015. augusztus 31-ig, illetve visszavonásig.

2.

Módosításainak rendje: A helyi pedagógiai program módosításának feltételei: - a helyi pedagógiai programra kiható törvénymódosítás - az elfogadottól eltérő finanszírozás - az iskola profiljában történő változás - a mérések eredményeitől függő változások szükségessége esetén. A helyi pedagógiai program módosítását a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezheti a tantestület minősített többségének egyetértésével.

3.

A helyi pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - a helyi pedagógiai program értékelése a bevezetést követő évben és azt követően a felmenetnek megfelelően a képzési határok elérésekor történjen meg. - a felülvizsgálat egybeeshet ezen dátumokkal, kivéve ha azt máskor különleges helyzet indokolja. - a program hatékonyságának értékelése külön munkaprogram létrehozását teszi szükségessé.

4.

Nyilvánosságra hozatal ideje: A 2009/10-es tanévben, a tantestületi elfogadást és a fenntartói jóváhagyást követően.

5.

A helyi Pedagógiai Program bevezetésének ideje: 2010/11-es tanévtől (a nevelőtestületi elfogadás, fenntartói jóváhagyás után).

107