2011 Design_9_előadás
DESIGN TÖRTÉNET I.
FŐBB MOZGALMAK ÉS STÍLUSOK
Arts and Crafts Japonizmus Art Nouveau Jugendstil Szecesszió Modernizmus Wiener Werkstatte Deutsche Werkbund Futurizmus Art deco Dadaizmus De Stijl Bauhaus Modern Konstruktivizmus Szürrealizmus Racionalizmus
Áramvonalasság Korai organikus Biomorfizmus Skandináv modern Svájci Iskola Pop Art Űrkorszak Op Art Antidesign Minimalizmus High-tech Posztmodernizmus Memphis Dekonstruktivizmus ... ... ...
IPARI FORRADALOM angol modell
IPARI FORRADALOM angol modell
Josiah Wedgwood:Portland kőedény, fehér relief díszítéssel 1780 k.
IPARI FORRADALOM angol modell
Josiah Wedgwood:Fekete bazalt teáskanna1770 k.
IPARI FORRADALOM angol modell
G. Wilkinson Co. Sheffield, 1851
IPARI FORRADALOM angol modell
G.H. Corliss: Óriás himbás gőzgép. 1876.
ARTS & CRAFTS mozgalom 1850-1914
Anglia Legfőbb stílusjegyek: Formai egyszerűség Letisztult, lineáris formaiság Első szakasz: a természetes növényi és állati formák hatása Második szakasz: absztraktabb, a mozgás és a mitikus teremtmények hatása A kézműves termékeket a gépek által előállítottak fölé helyezi, a gépi termelést károsnak tartja az előállító es a felhasználó számára egyaránt. Az Arts and Crafts követői önálló stílusú és vezetésű, specializált céheket és kézműves társaságokat hoztak létre, hogy megvitassák és megosszák ötleteiket. Hisz abban, hogy a művészet és a formatervezés megreformálhatja a társadalmat és javíthat a készítő és a fogyasztó életminőségén (a modernizmus jelentős előfutára)
ARTS & CRAFTS mozgalom 1850-1914
1. korszak: William Morris (1834-1896) formatervező A.W.N. Pugin (1812-1852) építész/formatervező/teoretikus John Ruskin (1819-1900) filozófus Szent György Céh 1872
2. korszak: William R. Lethaby (1857-1931) Szt György Művészeti Társaság 1883
Athur H. Mackmurdo (1851-1942) Az Évszázad Céh 1882-1888
Charles R. Ashbee (1857-1941) Kézműipari Céh 1888
Glasgow-i iskola 1890-es évek Charles R. Mackintosh
ARTS & CRAFTS mozgalom 1850-1914
William Morris (1834-1896)
ARTS & CRAFTS mozgalom 1850-1914
Athur H. Mackmurdo (1851-1942) Az Évszázad Céh 1882-1888
1886 k.
ARTS & CRAFTS mozgalom 1850-1914
Charles R. Ashbee (1857-1941) Kézműipari Céh 1888
Charle cover' enamle Collect Gallery
A professzionális lakberendezők színrelépése
Elsie de Wolfe (1856-1950)
Trellis Room (Rácsos Terem) Colony Club, az első New York-i női klub. Építész: Stanford White, 1905
JAPONIZMUS
1872-1941
Franciaország Legfőbb stílusjegyek: Természetes témák, például állatok, rovarok és növények. Síkszerű, gazdagon díszített felszín. Egyszerű színpaletta.
A kétdimenziós, gazdagon díszített japán fametszetek hatására alakult ki. A japonizmusra jellemző rácsos szerkezet a XX. századi modernizmus egyik központi jellemzőjévé vált. A formatervezés terén elmozdulás történt az erőteljesebb dekoráció irányába.
Kitagawa Utamaro 1779.
Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) Képzőművész Christopher Dresser (1834-1904) Formatervező (fém-, kerámia- és üvegművesség, ipari tervezés) Touluose-Lautrec Henri de Toulouse-Lautrec, Reine de Joie, 1892. Litográfia
JAPONIZMUS
1872-1941
Christopher Dresser (1834-1904)
JAPONIZMUS
1872-1941
Christopher Dresser (1834-1904)
JAPONIZMUS
1872-1941
Model No. 247. 1885
Christopher Dresser (1834-1904)
Alessi 2000
ART NOUVEAU
1880-1910
Bing's Art Nouveau pavilion at the World's Fair of 1900, Paris
Legfőbb stílusjegyek: Hullámzó vonalvezetés: organikus levélmotívumok, tekergő ívek, szabálytalan kanyarulatok Egyenes vonalvezetés: geometriai formák, szabályos sziluett Elvetette a historizmust, ebből kifolyólag gyakran az első igazán modern nemzetközi stílusként tartották számon. Új formákból, a tömegtermelés integrálásából, a természetesre való összpontosításból merít ihletet. Liberty Jugendstil Art Nouveau (Nancy, Párizsi Iskola) Szecesszió Modernismo
Siegfried Bing párizsi L’Art Nouveau galériájának bejárata
ART NOUVEAU
1880-1910
Bing's Art Nouveau pavilion at the World's Fair of 1900, Paris
Charles Rennie Mackintosh (1868-1928) Építész/formatervező Hector Guimard (1867-1942) Építész/bútortervező Émile Gallé (1846-1904) Formatervező/üvegtervező Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) Képzőművész Victor Horta (1861-1947) Építész/formatervező Henri van de Velde (1863-1957) Építész/ipari formatervező/ festő/művészetkritikus Louis Comfort Tiffany (1848-1933) Üvegtervező/ékszerész/festő/ formatervező/lakberendező Siegfried Bing párizsi L’Art Nouveau galériájának bejárata
ART NOUVEAU
1880-1920
Bing's Art Nouveau pavilion at the World's Fair of 1900, Paris
Peter Behrens (1868-1940) Grafikus/építész/formatervező Richard Riemerschmid (1868-1957) Építész/formatervező Josef Franz Maria Hoffmann (1870-1956) Építész/formatervező Otto Wagner (1841-1918) Építész/formatervező Josef Maria Olbrich (1867-1908) Képzőművész/építész/formatervező Koloman Moser (1868-1918) Festő/formatervező/fémműves/grafikus Antoni Gaudí (1852-1926) Építész/formatervező
Siegfried Bing párizsi L’Art Nouveau galériájának bejárata
ART NOUVEAU (Nancy Iskola 1901) 1880-1910
Émile Gallé (1846-1904) Formatervező/üvegtervező
ART NOUVEAU (Párizsi Iskola ) 1880-1910
Victor Horta (1861-1947) Építész/formatervező
ART NOUVEAU (Belga irányzat) 1880-1910
Henri van de Velde (1863-1957) Építész/ipari formatervező/ festő/művészetkritikus
ART NOUVEAU (Belga irányzat) 1880-1910
Henri van de Velde (1863-1957) Építész/ipari formatervező/ festő/művészetkritikus
ART NOUVEAU (Glasgow-i Iskola) 1880-1910
Charles Rennie Mackintosh (1868-1928) Margaret Macdonald Mackintosh (1864-1933)
“Margaret is half if not three-quarters of all my work. Margaret has genius, I have only talent.”
ART NOUVEAU (Modernismo) 1880-1910
Carlo Bugatti (1856-1940)
ART NOUVEAU (Spanyolországban) 1880-1910
Antoni Gaudí (1852-1926) Építész/formatervező
Dresdener Werkstätten für Handwerkskunst (Drezdai Művészkézművesek Műhelye)
ART NOUVEAU (Jugendstil)
Vereinigte Werkstätten für Kunst im Handwerk (Művészkézművesek Egyesült Műhelye, München)
1880-1910
Német/ Sknadináv Legfőbb stílusjegyek: Geometriai és naturalisztikus formák. Dekorálatlan felszín. A tudományos és technológiai fejlődés által inspirált energikus, organikus formatervezés. Az art nouveau német és skandináv interpretációját a népies kifejezésmód ihlette, ugyanakkor formai egyszerűség és meglepő modernitás jellemezte. A természetes formák alkalmazását hirdette mint a formatervezés, sőt a társadalom megújításának eszközét. Az iparművészeti műhelyek célja valódi hazai áruk etikus gyártási folyamaton keresztül törtér előállítása volt. Herman Obrist Bruno Paul Richard Riemerschmid
Richard Riemerschmid
Bruno Paul
Richard Riemerschmid (1868-1957) Építész/formatervező
Otto Wagner (1841-1918) Építész/formatervező
ART NOUVEAU (Szecesszió) 1897-1920
Bécs legfőbb stílusjegyek: Geometrikus absztrakció Egyenes vonalú formák
Otto Wagner
A bécsi szecesszió hívei visszautasították a hivatalos művészeti akadémia konzervativizmusát, és egy független társulás formájában saját kreatív elképzeléseiket valósították meg. Célul tűzték ki az építészet és a dekoratív művészetek összehangolását. Központjuk a Josef Olbrich által tervezett bécsi Szecesszió épülete volt. A korai művek art nouveau stílusban készültek; később azonban a csoport tervezői egyre inkább az egyenes vonalvezetésű esztétikát választották. Josef Maria Olbrich
ART NOUVEAU (Szecesszió) 1897-1920
Gustav Klimt (1862-1918) Képzőművész Carl Moll (1861-1945) Képzőművész Josef Engelhart (1864-1941) Képzőművész Josef Maria Olbrich (1867-1908) Képzőművész/építész/formatervező Koloman Moser (1868-1918) Festő/formatervező/fémműves/grafikus Josef Franz Maria Hoffmann (1870-1956) Építész/formatervező
Josef Maria Olbrich
ART NOUVEAU (Szecesszió) 1897-1920
Josef Maria Olbrich (1867-1908) Képzőművész/építész/formatervező Gong 1900k.
Levelesláda
ART NOUVEAU (Szecesszió) 1897-1920
Koloman Moser (1868-1918) Festő/formatervező/fémműves/grafikus
ART NOUVEAU (Szecesszió) 1897-1920
Josef Franz Maria Hoffmann (1870-1956) Építész/formatervező
Pez tech mot
WIENER WERKSTÄTTE
1903-1932
Bécs Az l. világháború előtt: absztrakt minták, geometrikus motívumok — sakktábla, négyzet, rácsminta Az l. világháború után: ornamentálisabb, XVII. századi barokk befolyása, fényűző hatás
K. Moser J. Hoffmann
A tervező és a kivitelező közötti egyenlőség hirdetése; a műhely által készített tárgyakon mindkettejük monogramja szerepelt. A vezető bécsi kézművesszervezetként, több mint 100 munkást alkalmazva, lekörözte a szecessziót. A műhely minőség tekintetében megalkuvást nem ismert, magas árfekvésük következtében a Werkstátte modellek nem váltak tömeges árucikkekké.
Josef Hoffmann
WIENER WERKSTÄTTE
1903-1932
Josef Franz Maria Hoffmann (1870-1956) Építész/formatervező Koloman Moser (1868-1918) Festő/formatervező/fémműves/ grafikusművész Otto Prütscher (1880-1949) Építész/bútortervező/ékszerész/formatervező Michael Powolny (1871-1954) Szobrász/keramikus/tanár Carl Czeschka (1878-1960) Építész/festő/tervezőgrafikus (ékszer, festett üveg, hímzés) Jutta Sika (1877-1964) Keramikus/üvegtárgytervező
DEUTCHE WERKBUND
1907-1934
Németország Legfőbb stílusjegyek: Egyszerű, dekorálatlan felületek Funkcionalitás
Hitt a formatervezés morális és esztétikai szerepében. A mozgalmat megosztotta a standardizáció kontra individualizmus vita.
DEUTCHE WERKBUND
1907-1934
Walter Adolph Gropius (1883-1969) Építész Richard Riemerschmid (1868-1957) Építész/formatervező Bruno Paul (1874-1968) Építész/bútorasztalos/formatervező/tanár Peter Behrens (1868-1940) Grafikus/építész/formatervező Josef Maria Olbrich (1867-1908) Képzőművész/építész/formatervező Hermann Muthesius (1861-1927) Építész/ formatervező/teoretikus Henri van de Velde (1863-1957) Építész/ipari tervező/festő/művészetkritikus
DEUTCHE WERKBUND
1907-1934
Peter Behrens (1868-1940) Grafikus/építész/formatervező
MODERNIZMUS
1880-1940
Legfőbb stílusjegyek: Díszítés nélküli, egyszerű formák Sima kidolgozás Minimális felszíni mintázat A modernizmus az iparosodás felgyorsulásának következtében alakult ki és lett a XX. század vezető formatervezési mozgalma. A modernizmus fejlődésében alapvető szerepet játszott az a gondolat, hogy a formatervezés a társadalmi változás egyik demokratikus eszközeként is felhasználható. A túlburjánzó díszítést a társadalmi értékválság jelképének tekintették, és az egyszerű, racionális, az ipari termelés szempontjából hasznos formatervezés értékeit emelték ki. A legmodernebb anyagok tulajdonságainak kihasználását tekintették kívánatosnak, és sokan azonosították a technológiát a modernizmussal, ezt tekintve a gépek korának legmegfelelőbb kifejezési eszközének.
MODERNIZMUS
1880-1940
Charles-Edouard Jeannerer-Gris (Le Corbusier) (1887-1965) Építész Adolf Loos (1870-1933) Építész/formatervező Peter Behrens (1868-1940) Grafikus/építész/formatervező Walter Adolph Gropius (1883-1969) Építész Ludwig Mies van der Rohe (1886-1969) Építész/formatervező
Dánia Oroszország Olaszország Németország
de Stijl Konstruktivizmus Futurizmus Bauhaus
MODERNIZMUS
1880-1940
Charlotte Periand Charles-Edouard Jeannerer-Gris (Le Corbusier) (1887-1965) Építész/
DE STIJL (neoplaszticizmus, elementarizmus) 1917-1931
Hollandia Legfőbb stílusjegyek: Absztrakt geometriai formák Vízszintes és függőleges panelek Elsődleges színek használata, fekete és fehér Minimális felszíni dekoráció Mellőzi a természetes formákat és témákat, helyette geometriai absztrakciót alkalmaz. A szerkezetet és a funkciót hangsúlyozó, egyszerű, logikus stílust kedveli. Az I. világháború hatásaként a de Stijl kialakulásakor a legfontosabb értéknek a rendet tartották.
DE STIJL (neoplaszticizmus, elementarizmus) 1917-1931
1917-1931
Theo van Doesburg (1883-1931) Építész/festő/festettüveg-készítő/teoretikus Piet Mondrian (1872-1944) Képzőművész Jacob Johannes Pieter Oud (1890-1963) Építész/várostervező/formatervező Gerrit Thomas Rietveld (1888-1964) Építész/bútorkészítő/formatervező
DE STIJL (neoplaszticizmus, elementarizmus) 1917-1931
Gerrit Thomas Rietveld (1888-1964) Építész/bútorkészítő/formatervező
KONSTRUKTIVIZMUS
1921-1932
Szovjetunió Legfőbb stílusjegyek: Síkbeli lineáris formák Dinamikus kompozíció Kinetikus elemek A tér minimalizálása Modern alapanyagok felhasználása — üveg, acél, műanyag Úgy vélték, a művészetnek és a formatervezésnek össze kell olvadnia az ipari termeléssel Geometrikus, precíz, szinte matematikai módszert alkalmaztak munkájuk során. A művészt munkásnak tartották, akinek új, funkcionális tárgyakat kell létrehoznia. Szerintük a művészetnek elengedhetetlenül fontos szerepe van az élet struktúrájában és az emberi élmények kifejezésében.
Malevics
KONSTRUKTIVIZMUS
1921-1932
Orosz konstruktivizmus: Alekszander Rodcsenko (1891-1956) Festő/formatervező/tervezőgrafikus/ színházés moziművész Varvara Fjedorovna Sztyepanova (1894-1958) Tervezőgrafikus/színházi díszletes jelmeztervező/ El Liszickij (1890-1941) Képzőművész/építész Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin (18851953) Képzőművész Szuprematizmus Kazimir Szeverinovics Malevics (1878-1935) Képzőművész/formatervező Nemzetközi konstruktivizmus/ Európai konstruktivizmus Naum Gabo (1890-1977)Szobrász Antoine Pevsner (1884-1962) Szobrász/festő El Liszickij
FUTURIZMUS
1909-1944
Olaszország Festészet: dinamikus, absztrakt formák Alkalmazott grafika: expresszív tipográfia, megtöri a hagyományos szerkesztési szabályokat Építészet: nyers, befejezetlen felszín; sodró, dinamikus formák Az első üzletként működtetett és igazgatott művészettörténeti mozgalom. Ünnepelte a technológiai fejlődést és a modern kor lehetőségeit, dinamizmusát. Marinetti széles körben elterjedt tipográfiája szakított a hagyományos nyelvtannal, központozással és formai eszköztárral, hogy mozgalmas látványt nyújtó tipográfált oldalakat hozzon létre. A háború mechanizmusának ihletésére
FUTURIZMUS
1909-1944
Filippo Tommaso Marinetti (1876-1944) iró Antonio Sant'Elia (1888-1916) Építész Giacomo Balla (1871-1958) Képzőművész/formatervező Fortunato Depero (1897-196o) Képzőművész/bútortervező
BAUHAUS
1919-1933
Németország Legfőbb stílusjegyek Visszautasítja a díszítést, előtérbe helyezi a funkcionalitást Acél és beton használata az építészetben Aszimmetria kontra szimmetria A forma követi a funkciót Hitt abban, hogy a művészetekre előnyösen hat a szakértelem és a technika örvözése. Politikai jellegű mozgalom, radikális, szocialistának is felfogható szellemiséggel
A Bauhaus programja és kiáltványa, 1919:
Progresszív, kísérletező oktatási program, innovatív tanítási módszerek
- Az építészet legyen a domináns formatervezési fórum - A szakmai hozzáértést a m vészet szintjére kell emelni - Az ipari termékek színvonalának javítása m vészek, gyárosok és kézm vesek bevonásával
BAUHAUS
1919-1933
Walter Gropius (1883-1969) A Bauhaus első igazgatója (1919-1928)/ a dessaui Bauhaus építésze Breuer Marcel (1902-1991) A Bauhaus hallgatója Weimarban/a dessaui Bauhaus tanára Ludwig Mies van der Rohe (1886-1969) A Bauhaus igazgatója (1930-1933) Hans Meyer (1831-1905) A Bauhaus igazgatója (1928-1930) Moholy-Nagy László (1895-1946) Fényképész/képzőművész/tervezőgrafikus/a Bauhaus alapozó kurzusának vezetője (1923-1928) Marianne Brandt (1893-1983) A Bauhaus fémműhelyében tevékenykedő igen kevés női tag egyike
A Bauhaus programja és kiáltványa, 1919: - Az építészet legyen a domináns formatervezési fórum - A szakmai hozzáértést a m vészet szintjére kell emelni - Az ipari termékek színvonalának javítása m vészek, gyárosok és kézm vesek bevonásával
BAUHAUS
1919-1933
Walter Gropius (1883-1969)
BAUHAUS
1919-1933
Breuer Marcel (1902-1991)
BAUHAUS
1919-1933
Moholy-Nagy László (1895-1946) Fényképész/képzőművész/tervezőgrafikus/ a Bauhaus alapozó kurzusának vezetője
BAUHAUS
1919-1933
Marianne Brandt (1893-1983)
BAUHAUS
1919-1933
Ludwig Mies van der Rohe (1886-1969)
ART DECO
1910-1939
Franciaország Egyesült Államok Legfőbb stílusjegyek: Geometrikus, lépcsőzetes formák Élénk színek Éles kontúr, legömbölyített sarkok Drága egyedi alapanyagok: zománc, elefántcsont, bronz, csiszolt kő Tömegtermeléssel készült alapanyagok: króm, színezett üveg, bakelit Jelentősen befolyásolta a jelmeztervezés ős a divat alakulása. Magasztalta az utazást, a sebességet és a luxust, melyeket élénk színekkel és sima, szögletes formákkal jelenített meg. Geometrikus stíldíszítés; egyiptomi és azték hatás.
ART DECO
1910-1939
Art deco (Franciaország): Jacques-Emile Ruhlmann (1879-1933) Formatervező/dekoratőr René-Jules Lalique (1860-1945) Formatervező (üvegáru, ékszer, bútor) /festő, szobrász A. M. Cassandre (5901-1968) Tervezőgrafikus
Moderne (New York, USA): Donald Deskey (1894-1989) Ipari/bútor/belsőépítészeti tervező
ART DECO
1910-1939
Art deco (Franciaország): Jacques-Emile Ruhlmann (1879-1933) Formatervező/dekoratőr René-Jules Lalique (1860-1945) Formatervező (üvegáru, ékszer, bútor) /festő, szobrász A. M. Cassandre (5901-1968) Tervezőgrafikus
Moderne (New York, USA): Donald Deskey (1894-1989) Ipari/bútor/belsőépítészeti tervező
Paul Iribe
ART DECO (Fr.o.)
1910-1939
Jacques-Emile Ruhlmann (1879-1933) Formatervező/dekoratőr
J. E.Ruhlmann
ART DECO (USA) 1910-1939
Donald Deskey (1894-1989) Ipari/bútor/belsőépítészeti tervező
DADAIZMUS
1916-1923
Zürich Legfőbb stílusjegyek: Nincsenek formális stílusjegyek Kollázstechnika Fotómontázs alkalmazása
Új alapanyagokra, új gondolatokra és új emberekre összpontosít. A legfőbb hatást a tervezőgrafika és a különleges tipográfia terén fejtette ki. Nincsenek formális jellegzetességek
DADAIZMUS
1916-1923
Zürichi dada 1915-1920 Hugo Ball (1886-1927) Iró Tristan Tzara (1896-1963) Költő/esszéista Marcel Janco (1895-1984) Képzőművész
New York-i dada 1915-1920 Marcel Duchamp (1887-1968) Képzőművész/költő
Kölni dada 1920-1922 Max Ernst (1891-1976) Festő/költő Hans Arp (1887-1966) Szobrász/festő/költő
Berlini dada 1918-1923 Hannoveri dada 1919-1921 Párizsi dada 1919-1922
MODERN
1919-1933
Egyesült Államok Legfőbb stílusjegyek: Áramvonalas felszín Erőteljes, geometriai formák Üveg és króm használata
Kihasználta a gépi esztétikát a tárgyak belső működésének elrejtésére. A gépek külsejének ornamentális megjelenítése. A modern stílus az amerikai álom szimbólumává vált.
MODERN
1919-1933
Donald Deskey (1894-1989) Formatervező (grafika, csomagolás, lakberendezés, világítás, bútor, kiállítás) Eileen Moray Gray (1879-1976) Építész/formatervező Walter Dorwin Teague (1883-1960) Ipari formatervező Raymond Fernand Loewy (1893-1986) Formatervező
Eileen Gray (1878-1976) Építész/Formatervező
Eileen Gray (1878-1976) Építész/Formatervező
SZÜRREALIZMUS
1924-1930
Franciaország Legfőbb stílusjegyek: Alomszerű ábrázolások Különféle tárgyak különös kombinációjának tudatos szerkesztése A dadaizmus nihilisztikus gondolatvilágából nőtt ki, majd felváltotta azt. Sigmund Freud elméleteinek inspiráló hatása: arra a nézetre épül, hogy a tudatalattit esztétikai vagy morális meggyőződéstől mentesen kell kifejezésre juttatni. A politikai szerepvállalás szerves részét képezte a mozgalomnak.
S. Dali: Mae West Sofa, 1936
SZÜRREALIZMUS
1924-1930
Guillaume Apollinaire (1880-1918) Költő André Breton (1896-1966) Író/költő Salvador Dali (1904-1988) Festő/szobrász/grafikus/formatervező/könyvil lusztrátor/író Paul Nash (1889-1946) Festő/formatervező Man Ray (1890-1976) Fotográfus/festő/szobrász/filmes
Frank Lloyd Wright (1867-1959)
Hét darabos porcelán étkészlet a tokioin Imperial Hotel számára. (1915-1922) A japán Noritake vállalat gyártotta Wright halála után. 18 karátos aranyozású Imperial logóval. 1984-ben újragyártva.
Frank Lloyd Wright (1867-1959)
Imperial Tokyo Armchair for Cassina