2011. Az alkotmánybíróság

11/12/2011

A magyar politikai rendszer

Az alkotmánybíróság


Fontos… Politika, politika, politika!

11/12/2011


Főbb témakörök 1. modellek 2. megalakulása 3. jogköre 4. politikai szerepe 5. a politika eljogiasítása

11/12/2011

11/12/2011


Az európai és amerikai alkotmánybírósági modell összehasonlítása kapcsolata a bírói szervezettel rendszer jellege

normakontroll jellege

amerikai

európai

a bírói szervezet része

elkülönült a bírói szervezettől

decentralizált: valamennyi bíróság

centralizált: csak az alkotmánybíróság

konkrét normakontroll absztrakt normakontroll

döntés hatálya

ügyben résztvevő felek (de precedens…)

általános

politikai jelleg

politikai kérdések doktrínája

erős, hibrid jelleg (politikai-jogi)


11/12/2011

Az Alkotmánybíróság létrejötte… • a nyolcvanas évek középen a parlament már felállított egy 15 tagú Alkotmányjogi Tanácsot, amely parlamenti bizottságként működött ugyan, de elmozdulást jelentett az alkotmánybíráskodás irányába. A Tanács felfüggeszthette az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását. • a demokratikus rendszerváltást jellemző liberális hegemónia és domináns jogállami szemléletmód következtében az új közjogi intézményrendszer egyik

súlyponti intézményévé vált


11/12/2011

1989-ben • az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában döntött a parlament • a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás • 1989 októberében módosította az Országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket • Székhely: Esztergom (új trv: Budapest)


11/12/2011

Megalakulása • Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényről 1989. október 19-én határozott a parlament • 1989 novemberben megválasztották az első öt bírát • az Alkotmánybíróság 1990. január 1-én kezdte meg működését • Új törvény: 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról


11/12/2011


11/12/2011

11/12/2011


Az Alkotmánybíróság jogköre hatáskör Már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata 2012: nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálata, annak megkötése előtt!

indítványozó lehet • köztársasági elnök (törvény: alkotmányossági vétó; nemzetközi szerződés) • kormány (nemzetközi szerződés) • parlament (házszabály, nemzetközi szerződés) • (1998-ig 50 parlamenti képviselő is kérhette) • 2012: parlament is! (a törvény kezdeményezője, a kormány vagy az Országgyűlés elnökének javaslatára maga az Országgyűlés is kezdeményezheti)


hatáskör

11/12/2011

indítványozó lehet

Jogszabály, valamint az állami • 2012 előtt: bárki („actio irányítás egyéb jogi eszköze popularis”) alkotmányellenességének utólagos • 2012: kormány, képviselők vizsgálata egynegyede, ombudsman Mi lesz a régiekkel? Salamon László (expozé): „A törvényjavaslat a folyamatban levő actio popularis eljárások törvény erejénél fogva történő megszűnését javasolja az új jogi rendezés hatálybalépésének, azaz 2012. január 1-jének az időpontjával. Az elbírálásra váró mintegy 1600 ügy ilyenkénti lezárását - miként azt az Alkotmánybíróság elnöke bizottságunk előtt kifejtette - mindenképpen indokolja az új szabályozás hatálybalépése után előálló hatáskörhiány. Ugyanakkor a törvényjavaslat lehetővé teszi ezeknek az ügyeknek alkotmányjogi panasszá konvertálását konkrét érintettség esetén. “ Répássy Róbert: “Nekem az az állításom, majd ezt az idő igazolja, hogy ez a bizonyos hatáskörszűkítés a gyakorlatban nem működik, nem jelent valódi szűkítést. Amennyiben az Alkotmánybíróság akarja, akkor úgy értelmezheti az adótörvényeket, hogy joga van felülbírálni. “ (AB-trv vitában)

2010: “A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.” 2012: mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja… !!! Paczolay Péter: “a hatáskör korlátozása pénzügyi tárgyú törvények esetében természetesen nem része ennek az egyensúlynak, hanem továbbra is tátongó lyuk az alkotmányvédelemben”

11/12/2011


hatáskör Jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata

Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása 2012: bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja

indítványozó lehet •

az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely (2012: ¼) országgyűlési képviselő

•

köztársasági elnök

•

kormány

•

Állami Számvevőszék elnöke

• • • •

Kúria elnöke legfőbb ügyész ombudsman az AB hivatalból is eljárhat

• Bárki 2011: alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

hatáskör


Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése

11/12/2011 indítványozó lehet

• bárki • az AB hivatalból is eljárhat 2011: nem önálló pont 46. § (1) Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére.

Állami szervek, továbbá az • azok a szervek önkormányzat és más állami szervek, indítványozhatják, amelyek illetve az önkormányzatok között között a hatásköri összeütközés felmerült hatásköri összeütközés felmerült megszüntetése (Önk: kikerül!)

hatáskör

11/12/2011 indítványozó lehet


Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

• parlament vagy annak állandó bizottsága • köztársasági elnök • kormány • • • •

Állami Számvevőszék elnöke Legfelsőbb Bíróság elnöke legfőbb ügyész ombudsman

Eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal (például a köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása, véleménynyilvánítás a helyi képviselő-testület feloszlatása előtt)


11/12/2011

Az Alkotmánybíróság politikai szerepe • hatásköre nem általában és minden tekintetben, hanem elsősorban politikai téren széles • nemzetközi összehasonlításban is széles az indítványozók köre (2012: itt változás), aminek következtében szinte minden, más intézményi körben megoldatlan konfliktusból Alkotmánybírósághoz intézett beadvány válhat • azaz a politikai folyamat részesévé, szereplőjévé válik


11/12/2011

Az alkotmánybírák szelekciója • a 45. életévüket betöltött, jogi végzettségű jelöltek • kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok vagy legalább húszévi gyakorlattal rendelkező elismert szakemberek (bírák, ügyészek, ügyvédek)

• nem választható meg: megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamelyik párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be (parlamenti képviselő: IGEN) • a megválasztásához a képviselők legalább kétharmadának a szavazata szükséges • 9 év, egyszer újraválasztható, felső kor: 70 év • 2012: 12 év, nem újraválasztható


11/12/2011

Jelölési szabály • 2010 előtt: a parlament által felállított – a pártfrakciók egy-egy képviselőjéből álló – jelölő bizottság tesz javaslatot • 2010-től: a frakciók által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot (“a képviselő-csoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve” – ez az AB törvényben már nincs benne)


11/12/2011

Addig marad... • “Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját a 8 . § (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem választja meg, az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik. Ha az Alkotmánybíróság több tagjának szűnik meg egyidejűleg a megbízatása, mint ahány tagot az Országgyűlés a határidőig választ, az életkorban fiatalabb tag megbízatása hosszabbodik meg.” (AB-trv.)

11/12/2011


Az Alkotmánybíróság elnökei Választás éve

Megválasztott elnök

1990

Sólyom László

1993

Sólyom László

1996

Sólyom László

1998

Németh János

2001

Németh János

2003

Holló András

2005

Bihari Mihály

2008

Paczolay Péter

2011. július 4. (parlament)

Paczolay Péter (2015-ig!)


11/12/2011

Az alkotmánybírák • • • • • • • •

1989: 5 1990: 5 1994: testület létszáma 11 fő 1996-1997: késlekedés, sikertelen szavazások gyakorlat: többes-páros jelölés, kompromisszum 2004-2005: három hiányzó tag 2010: teljes létszám (de Trócsányi távozik) 2011: 15 főre emelés, 5 új bíró

Bíró (szül.év)

Megbízatás betöltése

Karrierút

Korábbi párttagság


Párttámogatás a jelöléskor*

Támogató szavazatok száma

11/12/2011

Ádám Antal (1930)

1989.11.–1998

egyetemitudományos

n. a.**

MSZP

308

Kilényi Géza (1936)

1989.11.–1998

ügyészségitudományos- politikai***

MSZMP

MSZP

293

Solt Pál (1937)

1989.11.–1990

bírósági

n. a.

független+

305

Sólyom László (1942)

1989.11.–1998

egyetemitudományos

MDF

EKA

297

Zlinszky János (1928) Lábady Tamás (1944)

1989.11.–1998

ügyvédi-egyetemi

KDNP

EKA

298

1990.07.–1999

bírói- tudományos

nem volt++

konszenzus+++

289

Schmidt Péter (1926)

1990.07.–1996

egyetemitudományos

MSZMP

konszenzus+++

290

Tersztyánszky Ödön (1929)

1990.07.–1999

bírósági

nem volt

konszenzus+++

294

Vörös Imre (1944)

1990.07.–1999

tudományos

nem volt

konszenzus+++

289

Herczegh Géza (1928)

1990.07.–1993

egyetemitudományos

n. a.

konszenzus+++

289

Szabó András (1928)

1990.07.–1998

egyetemitudományos

n. a.

konszenzus+++

259

Holló András (1943)

1996.11.–2005 2005.11.A magyar politikai rendszer Bagi István (1942) 1997.06.–2006

ügyészségi / egyetemitudományos

MSZMP

MSZP MSZP-SZDSZ

ügyvédi

n. a.

hatpárti konszenzus

269 323 284

2013.04. (70)

11/12/2011

Németh János (1933)

1997.06.–2003

egyetemi-tudományos

nem volt

hétpárti konszenzus

304

Erdei Árpád (1939)

1998.03.-2007


n. a.

jobboldali ellenzék

265

Kiss László (1951)


MSZMP

MSZP MSZP-SZDSZ

Harmathy Attila (1937)

1998.03.-2007 2007.03.1998.12.-2007


n.a.

konszenzus

275 327 344

Czúcz Ottó (1946)

1998.12.-2004


n.a.

MSZP

344

Strausz János (1934)

1998.12.-2004

bírósági

nem volt

FKGP-Fidesz-MDF

327

Bihari Mihály (1943)

1999.06.-2008 2010.07.-

egyetemi-tudományos-

MSZMP

MSZP Fidesz-KDNP

261 271

Kukorelli István (1952)

1999.06.-2008


nem volt

hatpárti konszenzus

307

Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva (1936) Bragyova András (1950)

1999.06.-2006

jogtanácsosi

nem volt

Fidesz-MDF-FKGP

287

2005.09.-


n.a.

MSZP-SZDSZ

355

2014.09

2005.09.-


n.a.

Fidesz

359

2014.09

Balogh Elemér (1958)

2005.11


n.a.

Fidesz

333

2014.11.

Paczolay Péter (1956)

2006.02.-

egyetemi-tudományoshivatali*****

n.a.

konszenzus

354

2015.02.

2007.02.-2010

ügyvédi / egyetemi-tudományos

n.a.

Fidesz

339

Lenkovics Barnabás (1950)

2007.04.-

egyetemitudományos/ ombudsman

n.a.

Fidesz

314

2016.04.

Lévay Miklós (1954)

2007.04.-

egyetemitudományos

n.a.

MSZP-SZDSZ

321

2016.04.

Stumpf István (1957)

2010.07.-

politikai-tudományos

MSZMP

Fidesz-KDNP

265

2019.07.

Kovács Péter (1959)

Trócsányi László (1956)

politikai****

2016.03.

2013.02. (70)


2011. szeptember 1-től (12 évre) • • • • •

Balsai István (1947) – 2017-ben 70 éves Dienes-Ohm Egon (1945) – 2015-ben 70 éves Szalay Péter (1960) Pokol Béla (1950) – 2020-ban 70 éves Szívós Mária (1949) – 2019-ben 70 éves

11/12/2011


11/12/2011

Az alkotmánybírák szerepfelfogása: aktivizmus „Az Alkotmánybíróság ezzel szemben kizárólag alkotmányjogi érvekkel alapozhatja meg döntését. Különösen nem érheti be az általában alkalmazott kriminológiai érveléssel, hogy ti. a halálbüntetés hatékonysága a bűnmegelőzés szempontjából nem bizonyítható. Nem köti az Alkotmánybíróságot a törvényhozó szándéka, hiszen a Büntető törvénykönyv alkotmányosságát felülvizsgálhatja, az Alkotmányt pedig értelmezheti. Az Alkotmánybíróság döntése végleges. Nem köti az Alkotmánybíróságot sem a többségi akarat, sem a közvélemény. Nem köti egyetlen erkölcsi, vagy tudományos irányzat sem. Az Alkotmánybíróságnak tehát saját értelmezést kell kidolgoznia az élethez való jogról. Ebben az értelmezésben az Alkotmány egésze a kiindulópont. Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásában szabadságot élvez, amíg az alkotmányosság fogalmának keretén belül marad.” (Sólyom László párhuzamos véleménye, 23/1990)


11/12/2011

A politikai aktivizmus korlátai 1.reaktív testület: fő szabályként csak olyan kérdésekkel foglalkozhat, amit más, arra feljogosított szereplők elé terjesztenek (de: hivatalból is + lavinaeffektus) 2.politikai szerepe csak az alkotmányjog szűrőjén keresztül érvényesülhet 3.az Alkotmánybíróságnak semmilyen eszköze sincs döntéseinek a végrehajtatására (lásd: mulasztásos alk.sértés)


11/12/2011

Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben 1.alkotmánymódosítás (ld. 1990 tavasz, 2010 ősz) 2.az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása 3.az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása (2011 ősz) 4.döntések “szabotálása” a végrehajtásban 5.politikai nyomásgyakorlás egy-egy ügy alkotmánybírósági eljárása során 6.bíróság „túlterhelése”: olyan feladatok bírósághoz telepítése, amelyek ellátása megnehezíteni az alkotmányban részletezett funkciók ellátását


11/12/2011

A politika eljogiasítása • a politikai döntések alkotmányossági felülvizsgálata, a politikai konfliktusok alkotmánybírósági eldöntése az alkotmánybíráskodás átpolitizálódását, politikai jellegét mutatja • ennek a politikai folyamatokra való hatását nevezzük a politika eljogiasodásának

2011. Az alkotmánybíróság

Recommend Documents