2010 (XII.14.) RENDELETE

SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE 48/2010 (XII.14.) RENDELETE az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésének, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ A rendelet hatálya (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában lévő lakások – ideértve a szükséglakásokat is – (továbbiakban: lakás) valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérletére és elidegenítésére kell alkalmazni. (2) Az Önkormányzat gazdasági társaságai és költségvetési szervei önállóan jogosultak meghatározni a feladataik ellátásához biztosított helyiség, valamint vállalati, szolgálati és átmeneti lakás bérbeadásának feltételeit. Ennek során – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 80.§ (1) bekezdése értelmében – az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. 2.§ A tulajdonosi jogok gyakorlása (1) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek felett a tulajdonosi és a bérbeadói jogokat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés), Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester), a Közgyűlés felhatalmazása alapján bizottság, a (2) bekezdés szerinti kezelő (továbbiakban együtt: Bérbeadó), valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal) útján gyakorolja e rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint. (2) A lakások és helyiségek üzemeltetésével és kezelésével kapcsolatos jogok gyakorlására vonatkozóan az Önkormányzat a lakások és helyiségek mindenkori kezelőjével (továbbiakban: Kezelő) külön megállapodást köt.

II. Fejezet A lakások bérbeadásának közös szabályai 1. Cím A lakások bérbeadásának általános szabályai 3.§ A bérbeadás jellege (1) Bérbeadó a lakásokat szociális helyzet alapján, valamint piaci alapon történő bérbeadás útján hasznosítja. (2) E rendelet 2. mellékletében felsorolt, I. számú övezetbe tartozó lakások hasznosítása kizárólag piaci alapon történő bérbeadás útján történhet. A II. számú övezetbe tartozó lakások – Bérbeadó döntésének megfelelően – szociális helyzet alapján, valamint piaci alapon egyaránt bérbe adhatók. 4.§ A bérleti jogviszony időtartama (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, lakást határozott időtartamra, legfeljebb öt évre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni. (2) Határozatlan időtartamra kell a lakást bérbe adni a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére, ha a fennálló bérleti szerződés megszüntetésére a Ltv. 26.§ alapján, cserelakás biztosításával kerül sor. (3) A Bérbeadó a piaci alapon határozott időtartamra bérbe adott lakást a bérlő részére, legfeljebb ötévi határozott időtartamra ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik. (4) A Bérbeadó a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást a bérlő részére legfeljebb ötévi határozott időtartamra kizárólag akkor adhatja ismételten bérbe, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás időpontjában megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek. (5) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal, a Bérbeadóhoz benyújtott írásbeli kérelmében kérheti a lakás ismételt bérbeadását. 5.§ Nem lakás célú bérbeadás (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás egésze vagy annak egy része nem lakás céljára nem adható bérbe. (2) Piaci alapon bérbe adott lakás egésze nem lakás céljára nem adható bérbe. Piaci alapon bérbe adott lakás egy része nem lakás céljára a Bérbeadó hozzájárulásával bérbe adható. (3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadásáról a feladatkörrel megbízott tanácsnok (továbbiakban: Tanácsnok) javaslata figyelembevételével a Bérbeadó dönt.

6.§ A lakás ellenőrzése (1) A Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül havonta, de szükség esetén bármikor jogosult ellenőrizni. (2) Az ellenőrzésről a Bérbeadó a helyszínen e rendelet 3. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt megfelelő határidő tűzésével felhívja, a határidő leteltét követően a felhívásban szereplő hiányosságok megszüntetésének végrehajtását ellenőrzi. (3) Amennyiben Bérbeadó az ellenőrzés során a Ltv. 24. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglaltakat tapasztalja, jogosult a bérleti szerződést felmondani. 7.§ Bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei Lakásra kizárólag a Ltv. 4. § (4) bekezdésében leírt személlyel, e rendelet rendelkezései szerint köthető bérlőtársi szerződés. 8.§ Megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltétele (1) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését. (2) Amennyiben a lakásban maradó társbérlő az (1) bekezdés szerinti lakbér megfizetését nem vállalja, a Bérbeadó a társbérlő lakásbérleti szerződését – cserelakás felajánlása mellett – felmondhatja. Amennyiben a lakásban maradó társbérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van, a Bérbeadó cserelakást nem biztosít. 9.§ A lakáshasználati díj (1) Jogcím nélküli lakáshasználat esetén a Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó ellen haladéktalanul megteszi a lakáskiürítés iránt szükséges intézkedéseket. (2) A lakást jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. (3) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg, két hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszeres összegére emelkedik. (4) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki volt bérlőként lakik a lakásban, a Bérbeadónál egy alkalommal kamatmentes fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamatelengedés iránti kérelmet nyújthat be. A kérelmet a hátralék összegéről a Kezelő által kiállított igazolással együtt kell benyújtani a Hivatalhoz. (5) A kérelemről a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével, különösen a fizetési nehézség kialakulásának okai, és körülményei alapján dönt. A fizetési könnyítés elsősorban abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező fizetési nehézsége átmeneti

jellegű, azaz a Bérbeadó megítélése szerint a hátralék későbbi megfizetése a fizetési könnyítés biztosítása révén valószínűsíthető, továbbá a hátralék kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járt el. A tőketartozás fizetési könnyítés esetén sem mérsékelhető. (6) A volt bérlő a fizetési könnyítésre irányuló megállapodás létrejötte esetén, annak megkötésétől a hátralék megfizetéséig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. A volt bérlőt ez a kedvezmény addig illeti meg, ameddig kötelezettségét a megállapodás szerint teljesíti. A Bérbeadó a megállapodás ideje alatt az (1) bekezdésben szabályozott intézkedések megtételét szünetelteti. (7) Amennyiben a volt bérlő a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, a továbbiakban a (2)-(3) bekezdésekben foglalt mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, egyúttal Bérbeadó az (1) bekezdés szerint jár el. (8) Amennyiben a volt bérlő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, a Bérbeadó az eredeti bérleti szerződésből a jogcím nélküli lakáshasználat idejét bele nem számítva még fennmaradó időtartamra a volt bérlővel új bérleti szerződést köt. 10.§ Hozzájárulás albérleti szerződéshez A bérlő a lakás albérletbe adására nem jogosult, ahhoz tulajdonosi hozzájárulás nem adható. 11. § A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése A szociális intézményből elbocsátott személy, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, akkor jogosult lakás határozott idejű, szociális alapon történő bérleti jogára, ha megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek. 12.§ A lakás átadás-átvétele (1) A lakás átadás-átvételekor a Bérbeadó e rendelet 4. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését. (2) A felek a lakásnak a bérlő részére történő birtokbaadását a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismerik el. (3) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a bérlő részéről felmerülő, igazolt költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni, oly módon, hogy Bérbeadó kötelezettségvállalása nem haladhatja meg az előzetesen általa bekért, legkedvezőbb ajánlatban szereplő összeget.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott megállapodás megkötésére a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével jogosult. 13.§ A lakás átalakítása, korszerűsítése, karbantartása (1) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a munkák befejezési határidejét, a munkák elvégzésének költségeit, valamint azt, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti lakásbérleti szerződést – az új komfortfokozatnak megfelelően – szükség szerint módosítani kell, ha a felmerülő költségeket a Bérbeadó viseli, vagy azt a bérlőnek utólagosan megtéríti. (3) A lakást erre vonatkozó külön megállapodás hiányában átalakító, korszerűsítő bérlő az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült kiadásai megtérítését a Bérbeadótól sem a lakásbérleti szerződés alatt, sem annak megszűnése után nem követelheti. (4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel, amelynek időtartamát a Bérbeadó és bérlő megállapodása határozza meg. (5) Az (1) és (4) bekezdésekben szabályozott megállapodások megkötésére a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével jogosult.

14.§ Bérbeadó elhelyezési kötelezettsége a szerződés megszűnését követően A Bérbeadó a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére nem vállal kötelezettséget, így a Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt. 15.§ A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése (1) A felek a lakásra kötött, határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a Bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. (2) A határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének Ltv-ben meghatározott módjáról, másik lakás bérbeadásáról, másik lakás bérbeadása helyett, vagy másik lakás bérbeadása mellett fizetendő pénzbeli térítésről, valamint annak összegéről a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével dönt. A Bérbeadó a pénzbeli térítés mértékét az általa felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő lakásra vonatkozó szakvéleménye figyelembevételével állapítja meg. (3) Határozott időre bérbe adott lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) A pénzbeli térítés kizárólag akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást az Bérbeadó részére e rendelet 22.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően adja át, valamint lakbérhátralékkal nem rendelkezik. 16.§ A határozatlan időre szóló bérleti szerződés Bérbeadó részéről történő felmondása (1) A Bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a Ltv. szabályainak figyelembevételével, írásban, bármikor felmondhatja. (2) A bérleti szerződés felmondása esetén a Bérbeadó – a (6)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével – köteles cserelakást felajánlani bérleti jogviszony létesítésére. (3) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, településen és épületen belüli fekvését, lakbére mértékét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. (4) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a Bérbeadó a bérleti szerződés (2) bekezdésben szabályozott felmondása esetén cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítés fizetéséről, annak mértékéről és fizetési feltételeiről a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével dönt. A Bérbeadó a pénzbeli térítés mértékét az általa felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő szakvéleménye figyelembevételével állapítja meg. (5) Amennyiben a felajánlott lakást a bérlő nem fogadja el, a Bérbeadó haladéktalanul bírósághoz fordul a felajánlott cserelakás megfelelőségének és a felmondás jogszerűségének megállapítása iránt. (6) Cserelakást nem ajánlható fel, amennyiben a bérlő Székesfehérvár közigazgatási területén megfelelő és beköltözhető lakás megfelelő mértékű tulajdoni hányadával vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás határozatlan idejű bérleti jogával rendelkezik. (7) Bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlő Székesfehérvár közigazgatási területén megfelelő lakás haszonélvezeti jogával rendelkezik. (8) A (6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók arra a bérlőre, aki a (6) bekezdés szerinti lakás tulajdonjogát öröklés útján, haszonélvezeti joggal terhelten szerezte, és a haszonélvező a lakást használja. 17.§ Lakásbérleti jog cseréje (1) Lakás bérleti jogának cseréjéhez – ideértve a másik lakás bérleti és tulajdonjogát egyaránt – Bérbeadó kizárólag a Ltv. 29.§ (5),(6) bekezdéseiben foglalt esetekben adhat hozzájárulást. (2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás kizárólag akkor adható meg, ha a bérlő lakbérhátralékkal és közüzemi díj-tartozással sem rendelkezik. A hozzájárulásról a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével jogosult dönteni.

18.§ Hozzájárulás tartási szerződéshez (1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést kizárólag a Bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott hozzájárulásról a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével jogosult dönteni. 19.§ A lakbér mértéke, a lakbértámogatás (1) Önkormányzati bérlakások lakbérének mértéke: a) I. számú övezet Összkomfortos és komfortos lakás esetén: 500 – 1.000,- Ft/m2/hó Félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén: 300 – 800,- Ft/m2/hó b) II. számú övezet Összkomfortos és komfortos lakás esetén: 300 – 800,- Ft/m2/hó Félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén: 200 – 500,- Ft/m2/hó c) Övezeti besorolástól függetlenül szükséglakás esetén: 100,- Ft/m2/hó (2) A lakbér pontos mértékét – az (1) bekezdés szerinti keretek között – a Tanácsnok és a Kezelő javaslata figyelembevételével a Bérbeadó állapítja meg a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás alapterülete, minősége, településen és a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, a Bérbeadó által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás, valamint a Ltv. 13.§ (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével. (3) A II. számú övezetbe tartozó lakás szociális alapon történő bérbeadása esetén – a bérlő szociális körülményei alapján – lakbértámogatás adható. A lakbértámogatás összkomfortos és komfortos lakás esetén a lakásra megállapított lakbér legfeljebb 60 százalékáig, félkomfortos, komfort nélküli valamint szükséglakás esetén a lakásra megállapított lakbér legfeljebb 80 százalékáig terjedhet. Lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén lakbértámogatás nem adható. (4) A Bérbeadó e rendelet módosítása esetén jogosult a hatályban lévő bérleti szerződések bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani. Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a Ltv. 6.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 20.§ Fizetési könnyítés iránti kérelem lakbérhátralék esetén Lakbérhátralék esetén a bérlő fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamatelengedés iránti kérelmet nyújthat be. Ilyen tárgyú kérelem esetén e rendelet 9.§ (4), (5) bekezdéseinek rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

21.§ A külön szolgáltatások díja A bérlő köteles megtéríteni a Bérbeadó által nyújtott és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatás díját.

22.§ A lakás visszaadása (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürítve, beköltözhető, tiszta állapotban, az átadás-átvételkor, illetve a bérleti jogviszony időtartama alatt felvett leltár alapján, illetve jegyzőkönyv szerinti állapotban köteles visszaadni. (2) A lakás visszaadásakor a Bérbeadó e rendelet 5. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését. (3) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban az Bérbeadó részéről felmerülő, igazolt költségei megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. E bekezdés szerinti megállapodásról a Bérbeadó a Tanácsnok javaslata figyelembevételével dönt. 2. Cím Lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadására vonatkozó külön rendelkezések

23.§ Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei (1) Szociális helyzete alapján lakás annak a Székesfehérváron lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélynek adható bérbe, a) aki, illetve akinek házastársa, élettársa, gyermeke vagy a vele együttköltöző családtagja vagyonnal nem rendelkezik, továbbá b) a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme ba) egyedülélő, valamint gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 350 %-át, bb) a ba) pont alá nem tartozó esetekben a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg. (2) Lakás az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe annak, aki a) 5 éven belül jogcím nélküli lakáshasználó volt, kivéve e rendelet 9.§ (8) bekezdésében meghatározott esetet, b) korábbi önkormányzati lakásbérleti jogviszonya alapján a Bérbeadóval szemben esedékes tartozással (lakbér, közüzemi díj, rongálási kár, stb.) rendelkezik.

(3) A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása és lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet (a továbbiakban: Kérelem) – e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon a Hivatalhoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben az igénylő a Kérelmet nem e rendelet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő, illetve a Kérelem hiányos vagy egyéb okból pontosításra szorul, a Hivatal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást ad ki. (4) A Kérelemben foglaltak valódiságát a Hivatal helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével jogosult ellenőrizni. (5) A Bérbeadó a Kérelem a benyújtásától számított 30 napon belül értesíti az igénylőt a Kérelem nyilvántartásba vételéről, vagy annak visszautasításáról. (6) A Bérbeadó a Kérelem nyilvántartásba vételét visszautasítja, amennyiben az igénylő a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, b) valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával, illetve más módon a Bérbeadót megtéveszti, c) a hiánypótlási felhívásnak a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül nem, vagy nem az abban foglaltaknak megfelelően tesz eleget. (7) Az igénylő a Kérelem elbírálása alapjául szolgáló feltételek megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál. (8) A Kérelem a benyújtását követő év azonos hónap utolsó napjáig érvényes, ezt követően az igénylőt a Hivatal a lakásigénylési nyilvántartásából törli. A Kérelem érvényessége lejártát legfeljebb 90 nappal megelőzően az igénylő ismételt lakásigénylési kérelmet nyújthat be e rendeletben szabályozottak szerint.

24.§ A méltányolható lakásigény mértéke A Bérbeadó a lakás bérbeadása során a bérbeadásra kijelölt lakás méretére, valamint az igénylő és a vele együttköltöző személyek számára tekintettel, az alábbiakra is figyelemmel dönt a bérlő személyéről: 1-2 személy esetén – egy lakószoba 3 személy esetén – másfél lakószoba 4 személy esetén – kettő lakószoba 5 személy esetén – kettő és fél lakószoba 6 személy esetén – három lakószoba Minden további személy esetén a lakásigény mértéke fél lakószobával nő. A szobaszám megállapítása esetén két fél lakószoba egy lakószobának számít.

25.§ A lakbértámogatás feltételei, mértéke (1) Összkomfortos és komfortos lakás esetében szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője lakbértámogatásra az alábbiak szerint jogosult: a) Egyedülélő, valamint gyermekét illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében, amennyiben a háztartás összes, a Kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme

aa) a nyugdíjminimumot nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 50-60 %-a, ab) a nyugdíjminimumot meghaladja, de a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 30-49 %-a, ac) a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 20-29 %-a, ad) a nyugdíjminimum 250 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 350 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 10-19 %-a. b) Az a) pont alá nem tartozó esetekben, amennyiben a háztartás összes, a Kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme ba) a nyugdíjminimumot nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 50-60 %-a, bb) a nyugdíjminimumot meghaladja, de a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 30-49 %-a, bc) a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a megállapított lakbér 10-29 %-a. (2) Félkomfortos, komfort nélküli, valamint szükséglakás szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője lakbértámogatásra az alábbiak szerint jogosult: a) Egyedülélő, valamint gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében, amennyiben a háztartás összes, a Kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme aa) a nyugdíjminimumot nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 60-80 %-a, ab) a nyugdíjminimumot meghaladja, de a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 40-59 %-a, ac) a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a megállapított lakbér 20-39 %-a, ad) a nyugdíjminimum 250 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 350 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a megállapított lakbér 10-19 %-a, b) Az a) pont alá nem tartozó esetekben, amennyiben a háztartás összes, a Kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme ba) a nyugdíjminimumot nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 60-80 %-a, bb) a nyugdíjminimumot meghaladja, de a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a megállapított lakbér 40-59 %-a, bc) a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, a támogatás mértéke a lakásra megállapított lakbér 10-39 %-a. (3) A lakbértámogatás pontos mértékét a Bérbeadó a lakás bérbeadásával egyidejűleg szociális rászorultság alapján állapítja meg, az (1), (2) bekezdésben meghatározottak szerint. A lakbértámogatás az arra való jogosultság fennállásának időtartamára, legfeljebb azonban a bérleti jogviszony időtartamára állapítható meg. (4) A lakbértámogatásban részesülő a lakbértámogatás alapjául szolgáló feltételek megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál. A Bérbeadó a lakbértámogatásra való jogosultság fennállását naptári évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeinek módosulása illetve megszűnése esetén a Bérbeadó a lakbértámogatást e rendelet szabályai szerint módosítja vagy megszünteti.

26.§ A lakás bérbeadásának szabályai (1) A Bérbeadó a bérlő személyéről és a lakbértámogatás mértékéről e rendelet 8. melléklete szerint szabályozott szociális bírálati rendszer figyelembevételével dönt. (2) A Hivatal a döntést követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a Bérbeadó döntéséről a bérlőnek kijelölt személyt, aki az értesítés közlését követő 15 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az adott lakásra kíván-e bérleti szerződést kötni. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti, bérlőnek kijelölt személy a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, illetve akként nyilatkozik, hogy az adott lakásra nem kíván bérleti szerződést kötni, vagy a bérleti szerződést önhibájából a megadott határidőig nem köti meg, a kijelölés érvényét veszti, a Bérbeadó a Hivatal javaslata alapján e rendeletben foglaltak szerint gondoskodik új bérlő kijelöléséről.

27.§ A bérlő kötelezettségei (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. (2) Amennyiben hitelt érdemlően igazolást nyer, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

28.§ A befogadás szabályai (1) A bérlő a lakásba a Ltv-ben foglaltakon túl – a (2) bekezdésben foglalt feltétellel – kizárólag élettársát és annak együttköltöző kiskorú gyermekét fogadhatja be. (2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, a bérlő (1) bekezdés alapján jogszerűen befogadott élettársa és annak együttköltöző kiskorú gyermeke a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, velük szemben a Bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn.

29.§ Adatszolgáltatás, a személyes adatok kezelése (1) A Bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek. (2) A Bérbeadó a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján, kizárólag az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezeli. A lakásigénylők nyilvántartásában szereplők adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a

közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók. 3. Cím Lakások piaci alapon történő bérbeadásra vonatkozó külön rendelkezések

30.§ Lakás piaci alapon történő bérbeadása (1) Lakás piaci alapon történő bérbeadására – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a Bérbeadó döntése alapján, pályázati eljárás keretében van lehetőség. (2) Pályázat benyújtására az a magánszemély jogosult, aki a pályázatban foglalt feltételeket vállalja. 31.§ A pályázat kiírása, tartalmi elemei (1) A pályázat kiírásáról a Bérbeadó gondoskodik. (2) A pályázati hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztve közszemlére kell tenni. A hirdetményről a lakosságot a helyi sajtó médiafelületei útján is tájékoztatni kell. A pályázat kiírásáról a pályázati hirdetmény megküldésével az illetékes társasház közös képviselőjét is értesíteni kell. (3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a lakás pontos címét, alapterületét, komfortfokozatát, felszereltségét, állapotát, b) a bérleti szerződés időtartamát, c) a pályázni jogosultak körét, d) a fizetendő lakbér mértékét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját, f) a pályázat elbírálásának helyét és időpontját.

32.§ A pályázati ajánlat benyújtása, tartalmi elemei (1) A pályázati ajánlatot az Önkormányzat címére, személyesen vagy postai úton kell írásban benyújtani. (2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul. (3) A pályázat elbírálásán csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

33.§ A lakásbérleti szerződés megkötése (1) A Bérbeadó a lakásbérleti szerződést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) Amennyiben ugyanazon lakásra kiírt pályázatra azonos feltételek mellett több érvényes ajánlat érkezik, úgy a Bérbeadó licittárgyalást tart. A licittárgyalás során a Bérbeadó e rendelet 19.§ (1) bekezdésében meghatározott lakbérmértéktől jogosult eltérni.

34.§ Óvadék (1) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. (2) Az óvadék mértéke a szerződésben meghatározott havi lakbér kétszeresének megfelelő összeg. (3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén Bérbeadó a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel. (4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

III. Fejezet A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályai 35.§ A helyiség bérbeadásának módja (1) A Bérbeadó a helyiséget – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – pályázati eljárás lefolytatása után adja bérbe. (2) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérbeadására, ha a) a helyiség az önkormányzat kötelező és szabadon vállalt feladatának ellátásához szükséges, b) a helyiségre korábban meghirdetett pályázat eredménytelen volt, új pályázat kiírására még nem került sor és a pályázat elbírálását követő 3 hónapon belül a helyiség bérbeadására a korábbi pályázati kiírásnak megfelelő kérelmet nyújtottak be. c) a pályázati kiírás alól a Bérbeadó felmentést adott, d) e rendelet 36.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor a helyiség bérbeadására.

36.§ A bérleti jogviszony időtartama (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a helyiséget határozott időre, legfeljebb 5 évre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni. (2) Bérbeadó a határozott időre bérbe adott helyiséget a bérlő részére, legfeljebb 5 évi határozott időtartamra, pályázati kiírás nélkül, új bérleti szerződés megkötésével ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. (3) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legfeljebb 90 nappal, a Bérbeadóhoz benyújtott, írásbeli kérelmében kérheti a helyiség ismételt bérbeadását.

37.§ A pályázat kiírása, tartalmi elemei (1) A pályázat kiírásáról a Bérbeadó gondoskodik. (2) A pályázati hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztve közszemlére kell tenni. A hirdetményről a lakosságot a helyi sajtó médiafelületei útján is tájékoztatni kell. A pályázat kiírásáról a pályázati hirdetmény megküldésével az illetékes társasház közös képviselőjét is értesíteni kell. (2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a helyiség pontos címét, alapterületét, felszereltségét, állapotát, b) a bérleti szerződés időtartamát, c) a pályázni jogosultak körét, d) a fizetendő legkisebb bérleti díj mértékét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját, f) a pályázat elbírálásának helyét és időpontját.

38.§ A pályázati ajánlat benyújtása, tartalmi elemei (1) A pályázati ajánlatot az Önkormányzat címére, személyesen vagy postai úton kell írásban benyújtani. (2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul. (3) A pályázat elbírálásán csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

39.§ A helyiségbérleti szerződés megkötése (1) A helyiségbérleti szerződést a Bérbeadó azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette. (2) Amennyiben pályázati kiírására e rendelet rendelkezései alapján nem került sor, a bérleti szerződést a Bérbeadó által kijelölt személlyel, szervvel kell megkötni.

(3) A helyiség bérleti díját a bérlő kijelölése, illetve a helyiség ismételt bérbeadása esetén a Bérbeadó állapítja meg a Közgyűlés határozatában elfogadott keretek között. (4) A helyiség térítésmentes használatba adásáról – amennyiben a mindenkor hatályos, önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a Bérbeadó dönt. (5) Amennyiben a kijelölt bérlő, használó a bérleti szerződést a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül önhibájából nem köti meg, úgy a kijelölés érvényét veszti. (6) Amennyiben a bérlő a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a helyiségben a tevékenységet nem kezdi meg, Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés feltételeit felülvizsgálni.

40.§ A helyiség ellenőrzése, átadás-átvétele, átalakítása, korszerűsítése, visszaadása (1) A helyiség rendeltetésszerű használata ellenőrzése, átadás-átvétele, visszaadása, valamint a helyiség átalakítása, korszerűsítése tekintetében e rendelet 6.§-át, 12-13.§-ait, valamint 22.§-át értelemszerűen alkalmazni kell. (2) A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, valamint a helyiség átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó megállapodások megkötésére a Tanácsnok és a Kezelő javaslata figyelembevételével a Bérbeadó jogosult.

41.§ A felek jogai és kötelezettségei (1) A bérleti szerződésben meg kell jelölni a bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet. A szerződésben megjelölttől eltérő célra a helyiség csak a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használható. (2) Amennyiben a bérlő a helyiséget az (1) bekezdésben szabályozott hozzájárulás nélkül a megjelölttől eltérő célra használja, úgy a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására.

42.§ Használati díj (1) Jogcím nélküli használat esetén a Bérbeadó a helyiség jogcím nélküli használója ellen haladéktalanul megteszi a helyiség kiürítése iránt szükséges intézkedéseket. (2) A helyiséget jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni. (3) A használati díj mértéke a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összeg, két hónap elteltével a használati díj a helyiségre megállapított bérleti díj négyszeres összegére emelkedik.

43.§ A helyiség bérleti jogának átruházása (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja. (2) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló megállapodást kizárólag Bérbeadó előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján köthet. (3) A bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodásnak – a Bérbeadó előzetes hozzájárulásán túl – tartalmaznia kell a) a helyiség pontos címét, alapterületét, az bérlő által addig fizetett havi bérleti díj összegét, b) a bérleti jogot megszerző fél által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát, c) a bérleti jogot megszerző fél nyilatkozatát arról, miszerint a Bérbeadó által esetlegesen újonnan megállapított bérleti díj megfizetését vállalja. d) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a bérleti jogot megszerző fél nyilatkozatát arról, miszerint az átruházás ellenértékeként e rendeletben meghatározott díj megfizetését vállalja. (4) A helyiség bérleti jogának átruházásához a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha a) a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik, b) a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba, nem zavarja a társasházban, a környéken lakók nyugalmát, c) a bérleti jog átvevője vállalja a bérbeadó által megállapított bérleti díj megfizetését, d) a helyiség bérleti jogát megszerző vállalja a helyiség a Bérbeadó által felkért, független értékbecslő által megállapított, általános forgalmi adómentes forgalmi értéke 20 %-ának megfelelő összeg egyösszegű megfizetését a bérbeadási hozzájárulás kézhezvételétől számított 8 napon belül. E pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. tv. 13.§ (3) bekezdése alapján forgalomképes bérleti jog átruházása esetén.

44.§ Bérleti jog cseréje (1) A bérlő önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján a Bérbeadó hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára, tulajdonjogára elcserélheti. (2) A bérlő a bérleti jog cseréjére irányuló megállapodást kizárólag a Bérbeadó előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján köthet. (3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a) a cserével érintett helyiségek pontos címét, alapterületét, a bérlő által addig fizetett bérleti díj összegét, b) A Bérbeadó tulajdonában lévő helyiség bérleti jogát megszerző fél által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát,

c) a cserélő fél nyilatkozatát arról, hogy a Bérbeadó által újonnan megállapított bérleti díj megfizetését vállalja. (4) A helyiség bérleti jogának cseréjéhez a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha a) a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik, b) a cserepartner által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba, nem zavarja a társasházban, a környéken lakók nyugalmát, c) a cserepartner vállalja a Bérbeadó által megállapított bérleti díj megfizetését.

45.§ Hozzájárulás albérleti szerződéshez A bérlő a helyiség albérletbe (üzemeltetésbe, használatba) adására a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult.

46.§ Bérlőtársi jogviszony, más személy befogadása (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés a Bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján köthető. (2) A helyiségbe a bérlő más személyt nem fogadhat be.

IV. Fejezet A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozása 47.§ Lakás és helyiség elidegenítése (1) Lakás és helyiség a Bérbeadó döntése alapján, az általa felkért független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakértői vélemény figyelembevételével, kizárólag pályázat útján idegeníthető el. (2) A pályázat kiírása, tartalma, benyújtása vonatkozásában e rendelet 31-33.§-ainak rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 1. Cím A lakások elidegenítésének szabályai

48.§ A lakás vételárának meghatározása (1) E rendelet 47.§ szerinti szakértői véleményben a lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, különösen a) az épület településen belüli fekvése, b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,

c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, d) a lakás alapterülete és komfortfokozata, e) a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani. (2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és hitelt érdemlően igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

49.§ Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítésére vonatkozó szabályok (1) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értéke 90 %-ával egyezik meg. (2) Amennyiben a lakást nem az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg. (3) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a Bérbeadó döntése értelmében a) az elővásárlásra jogosult kérelmére legalább 15 évi, legfeljebb 20 évi részletfizetés biztosítható, a részletfizetés időtartamát években kell meghatározni, b) az elővásárlásra jogosultnak a szerződés megkötésekor a vételár legalább 15 %-át, legfeljebb 20 %-át kell egy összegben megfizetnie, c) a vételár egy összegben történő megfizetése esetén az elővásárlásra jogosultat legfeljebb 10 % vételárengedmény, az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a fennálló vételárhátralékból évenként legfeljebb 0,5 % árengedmény illeti meg. (4) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés időtartama alatt a vevő által fizetendő szerződéses kamat mértéke a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamat összegével egyezik meg. A Bérbeadó döntése értelmében a részletfizetés időtartamára legfeljebb a jegybanki alapkamat mínusz 1 százalékpont mértékű szerződéses kamatmérték határozható meg. (5) A Bérbeadó a (3) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek meghatározásakor az elővásárlásra jogosult vagyoni és jövedelmi viszonyának figyelembevételével dönt. (6) A Bérbeadó a részletfizetés időtartamát, valamint a szerződés megkötésekor egy összegben teljesítendő vételárrész mértékét nem határozhatja meg a Ltv. által szabályozott minimális feltételeknél az elővásárlásra jogosult számára kedvezőbb mértékben, ha az elővásárlásra jogosult a) ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, ide nem értve a haszonélvezettel terhelt ingatlant, illetve b) az adásvételi szerződés aláírását megelőző öt éven belül lakástulajdonnal, beépíthető építési telek tulajdonjogával, illetve Önkormányzat tulajdonában lévő lakás határozatlan idejű bérleti jogával rendelkezett. (7) Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni. (8) Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell a) a lakás általános jellemzőit,

a lakás forgalmi értékét, vételárát, a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét, a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét, a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit, a vételárengedmény illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét, a) az ajánlati kötöttség időtartamát. (9) A jogosult elővásárlási jogát az Önkormányzathoz címzett nyilatkozattal gyakorolhatja. b) c) d) e) f)

50.§ Elővásárlási joggal nem érintett lakás elidegenítésére vonatkozó szabályok (1) Elővásárlási joggal nem érintett lakás elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg. (2) A lakás vételárát a vevőnek kedvezmények nélkül, egy összegben kell megfizetnie. A vételár megfizetésére sem részletfizetés, sem pedig egyéb kedvezmény nem biztosítható.

V. Fejezet A helyiségek elidegenítésének szabályozása 51.§ Elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítésére vonatkozó szabályok (1) Elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg. (2) Az Állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségre az eredeti bérlőt, bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg. (3) Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 10 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 8 napon belül kell megfizetnie. (4) Amennyiben helyiség vételára az (3) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, úgy a Bérbeadó döntése értelmében a vevő a vételár 30 %-át a szerződéskötéstől számított 8 napon belül, 70 %-át szerződéskötéstől számított legfeljebb 2 éven belül, egyenlő havi részletekben fizetheti meg a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő szerződéses kamat felszámítása mellett. Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni. (5) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait, a helyiség vételárát, a megfizetés módját. (6) A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.

52.§ Elővásárlási joggal nem érintett helyiség elidegenítésére vonatkozó szabályok (1) Az üresen álló vagy megüresedett helyiség nyilvános pályázat útján, szükség esetén vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető. Elővásárlási joggal nem érintett helyiség elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg. (2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait, b) a helyiség forgalmi értékét (vételárát), c) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét, d) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét, e) a pályázati biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait, f) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is eredménytelennek minősítse, g) a pályázat nyertesének - illetve ha az indokolt, az 1 - 3. helyezett - megállapításának és kihirdetésének módját, h) egyéb feltételeket. (3) Az adásvételi szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és a tárgyalás során a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette. (4) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül egy összegben kell megfizetni. A vételár megfizetésére sem részletfizetés, sem pedig egyéb kedvezmény nem biztosítható

VI. Fejezet Értelmező rendelkezések 53.§ E rendelet alkalmazásában: 1. jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom, 2. vagyon: A Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom, 3. egyedülélő: A Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom, 4. háztartás: A Sztv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fogalom.

VII. Fejezet Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések 54.§ Házirend A teljes egészében az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosított lakóépületekben a Bérbeadó által elfogadott házirendet kell kifüggeszteni. A házirendet a Bérbeadó a bérleti szerződéshez is mellékeli.

55.§ Víz- és csatornadíj fizetése normatíva alapján Amennyiben a bérbeadás útján hasznosított lakásban a vízfogyasztás egyedileg nem mérhető, a víz- és csatornadíj havi mértéke e rendelet 9. mellékletében meghatározott éves normák, valamint a Székesfehérvár Megyei Jogú Városban érvényes víz- és csatornadíj szorzatának 1/12-ed része. 56.§ A rendelet időbeli hatálya (1) E rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint a lakbérekről szóló 10/2001. (IV.2.) számú rendelete, valamint az azt módosító 15/2008. (IV.29.), 30/2008. (X.31.), 11/2009. (III.31.), 55/2009 (XII.4.), 30/2010. (VIII.26.) számú rendelete hatályát veszti. (3) A Bérbeadó 2011. február 28. napjáig felhívja a lakásigénylési nyilvántartásban szereplő személyeket arra, hogy legkésőbb 2011. március 31. napjáig e rendeletnek megfelelő Kérelmet nyújtsanak be. A felhívás eredménytelensége esetén a Bérbeadó az igénylőt törli a lakásigénylési nyilvántartásból. (4) A Kezelő lakbér e rendelet 19.§ (2) bekezdése szerint szabályozott pontos mértékére 2011. március 31. napjáig tesz javaslatot. (5) E rendelet 56.§ (3),(4) bekezdése 2011. április 1. napján hatályát veszti. 57.§ A lakásbérleti jogviszonyok felülvizsgálata (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A Bérbeadó a határozatlan időre bérbe adott lakások esetén a bérleti jogviszony tartalmát felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az e rendeletben szabályozott feltételek nem állnak fenn, a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyra a továbbiakban e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Székesfehérvár, 2010. december 14.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester

Dr. Bóka Viktor jegyző

Záradék: A rendeletet 2010. december 14-én kihirdettem. Dr. Bóka Viktor jegyző

1. melléklet: Bérbeadói jogok gyakorlása Közgyűlés: - Dönt a lakás, helyiség elidegenítéséről - Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a Ltv. és e rendelet keretei között meghatározza a részletfizetés időtartamát, a szerződés megkötésekor egy összegben megfizetendő vételár mértékét, dönt a vételárengedményről és a szerződéses kamat mértékéről (R. 49.§) - Felmentést ad a helyiség bérbeadása esetén a pályázat kiírásának kötelezettsége alól (R. 35.§ (2) bekezdés c) pontja) - Dönt a helyiség térítésmentes használatba adásáról (R. 39.§ (4) bekezdés) - Dönt egyszeri, vagy többszörös bérkijelölési jog biztosításáról Polgármester: - Dönt a Ltv. 23.§ (4) bekezdésbe meghatározott ok bekövetkezése esetén az ideiglenes elhelyezésről - Dönt a megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásáról (R. 8.§) Humán Közszolgálati Szakbizottság: - Dönt a II. számú övezetbe tartozó lakás bérbeadási módjáról (R. 3.§ (2) bekezdés) - Dönt a lakás bérbeadásáról, a bérlő személyéről (R. 4.§ (2), (3), (4) bekezdés) - Dönt a piaci alapon bérbe adott lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadásának engedélyezéséről (R. 5.§ (3) bekezdés) - Dönt a fizetési mérséklés, valamint a kamat mérséklés és kamat elengedése iránti kérelmekről (R. 9.§ (4)-(5) bekezdés, 20.§) - Megállapodhat a bérlővel a lakás átadása esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele, a lakás átalakítása, korszerűsítése vonatkozásában (R. 12.§ (3) bekezdés, 13.§ (1) bekezdés) - Megállapodhat a bérlővel a lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartamáról, a Ltv. 18.§-ában szabályozott esetekben - Dönt a határozatlan időre kötött bérleti szerződés megszűnése esetén másik lakás bérbeadásáról, másik lakás bérbeadása mellett vagy másik lakás bérbeadása helyett fizetendő pénzbeli térítésről, a pénzbeli térítés összegéről (R. 15.§) - Dönt a bérleti szerződés Bérbeadó részéről történő felmondása esetén cserelakás felajánlásáról, megállapodhat a bérlővel cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizetéséről, annak mértékéről és fizetési feltételeiről (R. 16.§) - Dönt a lakásbérleti jog cseréjére vonatkozó megállapodáshoz történő hozzájárulásról (R.17.§) - Dönt a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez való hozzájárulásról (R. 18.§) - Szociális alapon bérbe adott lakás esetén megállapítja a lakbér mértékét (R. 19.§ (2) bekezdés) - Dönt a lakbértámogatásra való jogosultságról, megállapítja és módosítja a lakbértámogatás mértékét (R. 19.§ (3) bekezdés, 25.§ (3)-(4) bekezdés) - Megállapodhat a bérlővel a lakás visszaadása esetén a lakás és a lakásberendezések rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről, Bérbeadó igazolt költségei megtérítése feltételeiről (R. 21§)

-

Kiírja a pályázatot a lakás piaci alapon történő bérbeadására, a lakás elidegenítésére, gondoskodik a pályázati hirdetmény megfelelő közzétételéről (R. 31.§, 47.§)

Gazdasági Szakbizottság: - Kiírja a pályázatot a helyiség értékesítésére, bérbeadására, gondoskodik a pályázati hirdetmény megfelelő közzétételéről (R. 37.§ (1)-(2) bekezdése) - Dönt a helyiség bérlőjének személyéről, amennyiben a mindenkor hatályos, önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik (R. 39.§ (1) bekezdés) - Megállapodhat a bérlővel a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozóan (R. 12.§ (3) bekezdés) - Megállapodhat a bérlővel a helyiség átalakítása, korszerűsítése vonatkozásában (R. 13.§ (1) bekezdés) - Megállapodhat a bérlővel, hogy a helyiség visszaadásakor a helyiséget és berendezéseit a bérlő helyett a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, ennek során meghatározza a felmerülő, igazolt költségei megtérítésének feltételeit (R. 40.§) - Dönt a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról (R. 45.§) - Dönt a helyiség bérleti jogának átruházásához történő hozzájárulásról (R. 43.§) - Dönt a helyiség bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulásról (R. 44.§) - Dönt a helyiség bérleti szerződésben megjelölttől eltérő célra történő hozzájárulásról (R. 41.§) - Dönt a helyiségre vonatkozó bérlőtársi szerződéshez történő hozzájárulásról (R. 46.§) - Dönt a helyiségre vonatkozó albérleti szerződéshez történő hozzájárulásról (R. 45.§) - Jogosult a helyiségbérleti szerződés feltételeit felülvizsgálni, amennyiben a bérlő a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a helyiségben a tevékenységet nem kezdi meg (R. 39.§ (6) bekezdése) - Helyiség elidegenítése esetén, a vevő részére a vételár megfizetésére e rendeletben szabályozottak szerint részletfizetést engedélyezhet (R. 51.§ (3) bekezdés) - A Közgyűlés határozatában elfogadott keretek között megállapítja a helyiség bérleti díját a bérlő kijelölése, illetve a helyiség ismételt bérbeadása esetén (R. 39.§ (3) bekezdés) Kezelő: - Ellátja a lakások és helyiségek bérleti szerződésének megkötésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat (R. 2.§ (2) bekezdés) - Ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít (R. 6. § (1)-(2) bekezdése) - Ellátja a lakások és a helyiségek átadás-átvételével, valamit visszaadásával kapcsolatos feladatokat, ennek során leltárt és jegyzőkönyvet vesz fel (R. 12.§, 21.§, 40.§) - Bírósághoz fordul a felajánlott cserelakás megfelelőségének és a felmondás jogszerűségének megállapítása iránt, amennyiben a Bérbeadó részéről felajánlott cserelakást a bérlő nem fogadja el (R. 16.§ (5) bekezdése) - A lakásbérleti szerződést – a Ltv. szabályainak figyelembevételével – felmondhatja - E rendelet módosítása esetén a hatályban lévő bérleti szerződések bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosíthatja, amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a Ltv. 6.§ (2) bekezdése szerint jár el (R. 22.§ (4) bekezdése)

-

-

-

A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője a lakásból történő két hónapot meghaladó távolléte okát és annak időtartamát a Kezelő felé köteles írásban bejelenteni Gyakorolja a bérbeadói jogosultságokat azon lakások esetében, melyekre más szerv bérlőkijelölési, illetve bérlő kiválasztási joggal rendelkezik Beszedi a lakás- és helyiségbérleti díjat, a használati díjat, valamint a Bérbeadó által esetlegesen nyújtott, különszolgáltatás díját Határidő megjelöléssel felszólítja azokat a bérlőket, akik fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, behajtja a kintlévőségeket nem peres és peres eljárás keretében Tájékoztatja a Hivatalt a megüresedett lakásokról, helyiségekről és jelzi a jogcím nélküli vagy önkényes használatot Megállapítja a jogcím nélküli használatot a használati díj egyidejű kiközlésével, valamint a bérleti szerződést felmondja és megteszi a lakás kiürítés iránt szükséges intézkedéseket (R. 9.§ (1) bekezdés, 42.§) Ellátja a lakás- és helyiségértékesítéssel kapcsolatos feladatokat, megköti az adásvételi szerződést, beszedi a vételárat, vételár részleteket Nyilvántartja és kezeli mindazokat a személyes adatokat, melyek a bérbeadási feltételeknek megállapítása, illetve a bérbeadói hozzájárulásokban való döntés érdekében szükséges Megállapodást köt a Ltv. 10.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben Megállapodhat a bérlővel a Ltv. 13.§ (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatok végzéséről Eljárást kezdeményez a Ltv. 90/A.§ (1) bekezdése szerinti esetekben

Hivatal: - A volt bérlőként, jogcím nélküli lakáshasználó kamatmentes fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamat elengedés iránti kérelmek befogadása (R. 9.§ (4) bekezdés) - A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása és lakbértámogatás megállapítása iránti kérelem befogadása, vizsgálata (R. 23.§ (3) bekezdés) - A kérelemben foglaltak valódiságának helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével történő ellenőrzése (R. 23.§ (4) bekezdés) - Kérelem elbírálása alapjául szolgáló feltételek megváltozásának bejelentést követő vizsgálata (R. 23.§ (7) bekezdés) - A lakásigénylési nyilvántartásból történő törlés (R. 23.§ (8) bekezdés) - A lakbértámogatás alapjául szolgáló feltételek megváltozásának bejelentést követő vizsgálata (R. 25.§ (4) bekezdés) - A lakbértámogatásra való jogosultság fennállásának naptári évente történő felülvizsgálata (R. 25.§ (4) bekezdés) - A Bérbeadó döntését követő 30 napon belül a bérlőnek kijelölt személyt írásban tájékoztatja (R. 26.§ (2) bekezdés) - Javaslatot tesz a szociális helyzet alapján bérbe adásra kerülő lakás bérlőjének személyére (R. 23.§ (1) bekezdés, 26.§ (3) bekezdés) - Pályázati eljárás során gondoskodik a pályázati hirdetmény kifüggesztéséről, a lakosság helyi sajtó médiafelületei útján történő tájékoztatásáról (R. 31.§ (2) bekezdés, 37.§ (2) bekezdés, 47.§ (2) bekezdés) - Szükség esetén értesíti a társasház közös képviselőjét (R. 31.§ (2) bekezdés, 37.§ (2) bekezdés)

2. melléklet: Díjövezetetek I. számú övezet Ady Endre Ányos Pál Arany János Basa Bástya Budai Donát Fő Jókai Mór Juhász Gyula

utca utca utca utca utca út utca utca utca utca

Késmárki Koch László Kossuth Lajos Lakatos Lépcső Liszt Ferenc Megyeház Országzászló Oskola Piac

utca utca utca utca utca utca utca tér utca tér

Rózsa Szent István Szúnyog Táncsics Mihály Várfok Várkapu Várkörút Vörösmarty Zichy

utca tér utca utca utca utca tér liget

II. számú övezet Balatoni Bercsényi Beregszászi Berényi Csanádi Imre Deák Ferenc Erzsébet Fürdősor Gánts Pál Gáz Gyümölcs Havranek József Horvát István Hosszúsétatér Hübner András Irányi Dániel Jancsár Jankovich József Attila Karinthy Frigyes Károly János

út utca út út tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca

Kelemen Béla Kertalja Királykút ln. Királysor Kígyó Kodolányi János Köfém Mancz János Mátyás király Mészöly Géza Mikes Kelemen Mikszáth Kálmán Móri Móricz Zsigmond Munkácsy Mihály Mura Ősz Palotai Prohászka Ottokár Rác Rádió

utca utca

utca utca ln. utca krt. utca utca utca út utca utca utca utca út utca utca út

Rákóczi Ferenc Repülőtér Rigó Sarló Sütő Szabadságharcos Széchenyi István Szedreskerti Széna Szent Vendel Sziget Takarodó Tátra Tobak Tolnai Toronysor Tóvárosi Ybl Miklós Zombori

út utca utca utca utca út utca ln. tér köz utca út utca utca utca ln. utca út

3. melléklet: Ellenőrzési jegyzőkönyv LAKÁS ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉG ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYV Amely készült Székesfehérváron, 201……………………..napján, a Székesfehérvár, ……….. …………………………………………szám alatti lakás (helyiség) bérlemény rendeltetésszerű használata valamint a bérleti szerződésben foglaltak ellenőrzése céljából megtartott helyszíni ellenőrzés során. Jelen vannak: Bérbeadó képviseletében..……………………………………………………………..... Bérlő:................................................................................................................................. Bérlemény adatai: Lakás (helyiség) helyrajzi száma:………..……………………................................................... Kiutaló határozat száma:……………………………………………........................................... Bérleti szerződés kelte, időtartama:…………………………………………………………….. A bérlemény állapotára vonatkozó dokumentált fényképfelvételek száma: …..db, melyek a jelen jegyzőkönyv mellékletét képezik. Bérbeadó a bérleményellenőrzés során az alábbiakat tapasztalta:..………………………. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Bérlő ellenőrzésre tett megjegyzései, észrevételei:…………………………........................... ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Jelen jegyzőkönyv és leltár a Bérlő részére átadására került 1 példányban, melynek megtörténtét Bérlő aláírásával elismer.

Székesfehérvár, 201………………………………….napján

Bérbeadó

Bérlő

4. melléklet: Átadás-átvételi jegyzőkönyv LAKÁS ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉG ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV Amely készült Székesfehérváron, 201……………………..napján, a Székesfehérvár, ……… ……………………………..szám alatti lakás (helyiség) bérlemény birtokbaadásáról. Jelen vannak: Bérbeadó képviseletében..……………………………………………………………..... Bérlő:................................................................................................................................. Bérlemény adatai: Lakás (helyiség) helyrajzi száma:………..……………………................................................... Alapterülete, komfortfokozata:……............................................................................................. Kiutaló határozat száma:……………………………………………........................................... Bérleti szerződés kelte, időtartama:…………………………………………………………….. Bérleti díj összege:………………….………………………..................................................... Bérleményben lakók (bérlő, bérlőtárs, együttköltöző családtag), helyiség bérlőjének neve:…………………………………………………………..………………………………… ………………………..………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. A jelen bérleményt a Bérbeadó az alulírott napon és helyen a Bérbevevő birtokába adja a jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező tételes, a bérlemény minden helyiségére kiterjedő, és műszaki állapotát rögzítő leltár melléklettel. A Bérlő a bérleményt megtekintett állapotban, a leltár melléklet megismerését követően veszi át, az abban foglaltak helytállóságát aláírásával nyugtázza. A közműórák állását, gyári számát a jelenlevők az alábbiakban közösen olvassák le, melyet az alábbiakban rögzítenek: Villanyóra:

Gyári szám:………………….

Állás:…………………………….kWh

Gázóra:

Gyári szám:………………….

Állás:……………………………m3

Hidegvíz-óra: Gyári szám:………………….

Állás:……………………………m3

Melegvíz-óra: Gyári szám:………………….

Állás:……………………………m3

Hőmennyiségmérő:……………….GJ.

Bérlő köteles haladéktalanul eljárni a közszolgáltatóknál a közműórák nevére történő átírása érdekében. Bérlő tudomásul veszi, hogy a birtokba vétel napjától a közüzemi díjak megfizetésének kötelezettsége Őt terheli. A bérlemény állapotára vonatkozó, dokumentált fényképfelvételek száma:…….db, melyek a jelen jegyzőkönyv mellékletét képezik. Átadott kulcsok jegyzéke:………………………………………….…………………………… Egyéb észrevétel, megjegyzés:…………………………………………...……………………... ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Jelen jegyzőkönyv és leltár a Bérlő részére átadására került 1 példányban, melynek megtörténtét Bérlő aláírásával elismer.

Székesfehérvár, 201………………………………….napján

Bérbeadó

Bérlő

5. melléklet: Visszavételi jegyzőkönyv LAKÁS ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉG VISSZAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV Amely készült Székesfehérváron, 201……………………..napján, a Székesfehérvár, ……. ……………………………..szám alatti lakás (helyiség) bérlemény Bérbeadó részéről történő visszavétele tárgyában. Jelen vannak: Bérbeadó képviseletében..……………………………………………………………..... Bérlő:................................................................................................................................. Bérlemény adatai: Lakás (helyiség) helyrajzi száma:………..……………………................................................... Alapterülete, komfortfokozata:……............................................................................................. Kiutaló határozat száma:……………………………………………........................................... Bérleti szerződés kelte, időtartama:…………………………………………………………….. Bérleti szerződés megszűnésének napja:……………………………………………………….. Bérleti díj összege:………………….………………………..................................................... Bérleményből kiköltözők (bérlő, bérlőtárs, együttköltöző családtag), helyiség bérlőjének neve:…………………………………………………………..………………………………… ………………………..………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. Bérlő új lakcíme:…………………..………………………………………………………….. A jelen bérleményt a Bérlő az alulírott napon és helyen a Bérbeadó birtokába visszaadja a jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező tételes, a bérlemény minden helyiségére kiterjedő, és műszaki állapotát rögzítő leltár melléklettel, melynek helytállóságát a kiköltöző Bérlő aláírásával elismer. A közműórák állását, gyári számát a jelenlevők az alábbiakban közösen olvassák le, melyet az alábbiakban rögzítenek: Villanyóra:

Gyári szám:………………….

Állás:…………………………….kWh

Gázóra:

Gyári szám:………………….

Állás:……………………………m3

H.vízóra:

Gyári szám:………………….

Állás:……………………………m3

M.vízóra:

Gyári szám:………………….

Állás:……………………………m3

Hőmennyiségmérő:……………….GJ.

Jelenlévők kijelentik, hogy a közműórák átírásáról haladéktalanul intézkednek. A jegyzőkönyv mellékletét képező leltárban felsorolt hiányosságok pótlásának, a hibák kijavításának elvégzésére a Bérbeadó és bérlő megállapodása értelmében ………………………………köteles A bérlemény állapotára vonatkozó dokumentált fényképfelvételek száma:…….db, melyek a jelen jegyzőkönyv mellékletét képezik. Átadott kulcsok jegyzéke:.

………………………………………..

Egyéb észrevétel, megjegyzés:………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Jelen jegyzőkönyv és leltár a Bérlő részére átadására került 1 példányban, melynek megtörténtét Bérlő aláírásával elismer.

Székesfehérvár, 201………………………………….napján

Bérbeadó

Bérlő

6. melléklet: Leltár BÉRLEMÉNY LELTÁR Bérlemény címe, helyrajzi száma:……….…………………………………………………… Bérlemény megnevezése: …………………………………………………………………… Bérlő, bérlőtárs neve, személyigazolvány száma:…………………………………………… ……………………...……...…………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. Helyiségek száma:………..…………………………………………………………………… (A leltárt a bérlemény helyiségeiről külön-külön kell felvenni.) Leltárfelvétel időpontja:…………………………. Helyiség megnevezése:………………………….. Leltári tárgy Típus Méret

Fűtőberendezés: - radiátor - etage kazán - hydroterm lakásfűtő készülék - gázkonvektor - gáz falimelegítő - gázfűtéses cserépkályha - cserépkályha - hordozható cserépkályha - olajkályha - villanyradiátor - villanykályha - villany hordozható cserépkályha - vaskályha - infravörös hősugárzó Nyílászárók: - bejárati ajtó zárral - csengő - beltéri ajtó kilinccsel - ablak üvegezve - ablak hőszigetelt üveggel

Megjegyzés

cserére szorul

erősen használt

használt

Állapot

új

Megnevezés

Mennyiség (db)

Leltári tárgy Típus Megnevezés Méret

Mennyiség (db)

Burkolatok: - padló - beton - járólap - műanyag padló - laminált parketta - parketta - hajópadló Falak: - festett - tapétázott - csempézett - világítótest (égővel): - villanykapcsoló - konnektor - központi antenna csatlakozó aljzat - telefon csatlakozó aljzat beépített szekrény Főzőberendezés: - villanytűzhely - törpetűzhely - főzőlap - gáztűzhely - garzontűzhely - gázrezsó - zománcozott tűzhely - vastűzhely - takaréktűzhely

Bojler: - villany - gáz

cserére szorul

erősen használt

használt

Állapot

új Árnyékolók: - redőny - reluxa - sötétítő függöny - függöny karnis

Megjegyzés

Leltári tárgy Típus Megnevezés Méret

Mennyiség (db)

Megjegyzés

cserére szorul

erősen használt

használt

új

Állapot

- mosogató - csaptelep - mosdókagyló - csaptelep - WC-kagyló - WC-tartály - mosógép csatlakozó - fürdőkád - fürdőkád csaptelep - zuhanyozó tálca - zuhanyozó fülke - zuhany csaptelep Egyéb:

Megjegyzés, észrevétel:

Székesfehérvár, 201………………………………….napján

Bérbeadó

Bérlő

7. melléklet: Kérelem lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadására, lakbértámogatásra Kérelem lakbértámogatással önkormányzati bérlakás szociális alapon történő bérbeadására Igénylő adatai

Igénylő házastársa/élettársa adatai

Név: Születési név: Születési hely, év, hónap, nap: Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: Mióta lakik Székesfehérváron: Mióta dolgozik Székesfehérváron: Jelenlegi munkaadó neve és címe: Foglalkozása, beosztása: Együtt költöző családtagok adatai: Gyermekeik: Neve: Születési hely, év, hónap, nap

Egyéb családtagok: Neve:

Születési év, hónap, nap

Anyja neve:

Anyja neve:

Havi nettó jövedelme:

Rokoni kapcsolat:

Havi nettó jövedelme:

Terhesség: 20.....év....................................hónapjában gyermeket várunk. Tartós betegség/ súlyos fogyatékosság: ................................................................................................................. Állami gondozásban töltött időtartam:…………………………………………………………………………..

Jelenlegi lakás, amelyben lakik1: - családi ház - magántulajdonú lakás - szolgálati lakás - vállalati bérlakás - önkormányzati bérlakás szobabérlemény. A lakásban kizárólag használt szobák száma:........ komfortfokozata:................alapterülete:......m2. A jelenleg lakott lakásban élő személyek száma: …………. A lakásban milyen minőségben lakik*: - tulajdonos - szolgálati lakás bérlője - vállalati bérlakás bérlője- önkormányzati bérlakás bérlője - bérlőtárs társbérlő - szobabérlők házában bérlő - családtag - albérlő - szívességi lakáshasználó. A kérelem indoklása: ..................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................... ..................................... NYILATKOZAT Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem , hogy a kérelemben szereplő adatok/nyilatkozatok a valóságnak mindenben megfelelnek. Kérelmet, mint házastársak (élettársak) külön- külön nem nyújtottunk be. Hozzájárulunk, hogy a bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek. Nyilatkozunk, hogy a jogosultság feltételeit érintő változásokat annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentjük. ................................................. lakásra váró

................................................. házastárs ( élettárs )

Mellékelni kell:  nem tanköteles korú gyermekek érvényes tanulói/hallgatói jogviszony igazolása,  az együttköltöző családtagokkal élő tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,  árvaság, félárvaság esetén az árvaellátást megállapító határozat, és az ellátás a kérelem benyújtását megelőző 6 havi összegének igazolása,  a gyermekelhelyezés, valamint a gyámrendelés, gondnokrendelés tárgyában hozott bírósági, illetőleg gyámhatósági döntés, jegyzőkönyv,  egyedülálló (gyermekét egyedül nevelő) szülő esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozat,  a gyermektartásdíj megállapításáról szóló határozat és/vagy igazolás/nyilatkozat a kézhez kapott tartásdíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap vonatkozásában,  amennyiben a kérelmező és együttköltöző családtagjai albérletben élnek, az albérleti szerződés másolata,  az együtt költöző családtagok jövedelemigazolása az alábbiak szerint: - munkaviszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató igazolása a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap nettó jövedelméből számított havi nettó átlagjövedelméről, - vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző év átlagáról szóló jövedelemről kiállított APEH igazolás, továbbá nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap nettó jövedelméből számított havi nettó átlagjövedelméről,, - társadalombiztosítási ellátás (családi pótlék, GYES, GYED, GYET) esetén a Magyar Államkincstár hatósági bizonyítványa, - nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás folyósítása esetén a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap nettó jövedelméből számított havi nettó átlagjövedelméről (nyugdíjszelvény, bankszámlakivonat), illetőleg a kérelem benyújtásának éve január hónapjában a NYUFIG által megküldésre került hosszú alakú igazolás, - álláskereső családtag esetén a Munkaügyi Központ Hatósági Bizonyítványa az elhelyezkedés érdekében a kérelem benyújtását megelőző legalább 6 havi együttműködésről, valamint Hatósági Bizonyítvány a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap nettó álláskeresési ellátás havi nettó átlagáról, - egyéb jövedelemről szóló kérelem benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó igazolás (pl. bérbeadásból származó). A kérelmi formanyomtatványt …… db melléklettel a mai napon átvettem. 20......... év ................. hó .......... nap. ………………………… átvevő aláírása

1

A megfelelő rész aláhúzandó!

Jövedelmi adatok

A jövedelmek típusai

Az igénylő jövedelme

Az igénylővel együtt költöző közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme

Az igénylővel együtt költöző egyéb rokon jövedelme

Összesen

1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. A család összes nettó jövedelme 10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 11. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja] A kérelem benyújtását megelőző 6 hónap nettó jövedelméből számított havi nettó egy főre jutó átlagjövedelme (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.

Vagyonnyilatkozat I. A kérelmező személyes adatai Neve: ....................................................................................................................... ..................... Születési neve: .............................................................................................................................. Anyja neve: ................................................................................................................. ................ Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................................... Lakóhely: ................................................................................................................... .................. Tartózkodási hely: ............................................................................................................. .......... II. A kérelmező és a vele együtt költöző családtagjának vagyona A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község 2 ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m , tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... 2 város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m , tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: 2 ...................................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m , tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: 2 ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m , tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: ' a) személygépkocsi: ......................................... típus .................. rendszám a szerzés ideje: ............................................................. Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft b) tehergépjármű, autóbusz: .............................. típus .................. rendszám a szerzés ideje: ............................................................. Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok a valóságnak mindenben megfelelnek. Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap ................................................ aláírás Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy a vele együttköltöző családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

8. számú melléklet: Szociális bírálati rendszer A szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő lakások igénylői az alábbi szociális bírálati rendszer szerint kerülnek a lakásigénylési nyilvántartásba. 1) Gyermekek száma (közös háztartásban élő kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulói/hallgatói jogviszonnyal nagykorú gyermek): - 1-2 gyermek esetén gyermekenként 5 pont - 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 10 pont - E pont alapján legfeljebb 50 pont adható 2) Lakásigénylő vagy együttköltöző családtag tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel: - Személyenként 10 pont 3) Lakásigénylő vagy együttköltöző családtag állami gondozott státusza: - Személyenként 10 pont

-

4) Lakhatás körülményei: Albérletben lakik: 10 pont Családtagként lakik: 5 pont 5) Jövedelmi viszonyok: a) Egyedülélő, valamint gyermekét illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében, amennyiben a háztartás összes, a Kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme aa)

a nyugdíjminimumot nem haladja meg: 40 pont

ab)

a nyugdíjminimumot meghaladja, de a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg: 30 pont

ac)

a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg: 20 pont

ad)

a nyugdíjminimum 250 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 350 %-át nem haladja meg: 10 pont

b) Az a) pont alá nem tartozó esetekben, amennyiben a háztartás összes, a Kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme ba)

a nyugdíjminimumot nem haladja meg: 30 pont

bb)

a nyugdíjminimumot meghaladja, de a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg: 20 pont

bc)

a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg: 10 pont

9. számú melléklet: Víz- és csatornamennyiség normái m3/év Lakás szobaszáma 2,5 3

Lakás komfortfokozata Összkomfortos

1

1,5

2

154

187

220

253

286

319

4 és több 352

Komfortos

140

170

200

230

260

290

320

Félkomfortos

98

119

140

160

182

203

224

70

85

100

115

130

145

160

Komfort nélküli és szükséglakás

3,5