BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
Jogerős: 2011. május 13.
BBK/4033-17/2010. Üi.: Szalai Ferenc Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: +3613731807 Mail:
[email protected] Tárgy: műszaki üzemi terv módosítás jóváhagyása
Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet 2072 Zsámbék Etyeki út 7.
HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet (székhelye: 2072 Zsámbék, Etyeki út 7. - továbbiakban: Bányavállalkozó) kérelmére indult eljárása során jóváhagyja a „Zsámbék I. - dolomit” védnevű bányatelek területén üzemelő bányaüzem Szolnoki Bányakapitányság által SZBK/6554/21/2006. számú határozattal jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítását az alábbiak szerint: 1. A Bányakapitányság előírásai:
Jelen határozattal módosított műszaki üzemi terv 2012. december 31-ig érvényes. A jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján a tervezett módon, 2011 – 2012. években évente legfeljebb 150 000 köbméter „4600” kódszámú, „dolomit” megnevezésű ásványi nyersanyag kitermelésére jogosult a bányavállalkozó a műszaki üzemi tervtérképen tervezett helyről. Ettől érvényesen eltérni csak a bányafelügyelet műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyó határozata alapján lehet.
A Budapesti Bányakapitányság elfogadja a Zsámbéki Mezőgazdasági Szövetkezet által „Zsámbék I. – dolomit” bányatelken fennálló, bányászati tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségeinek pénzügyi fedezeteként felajánlott x,- Ft mértékű, jelzálogjog módozatú ajánlatát.
A jelen határozatban nem érintett kérdésekben a módosított műszaki üzemi terv végrehajtása során a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/6554/21/2006. számú határozatában előírt feltételeket változatlanul meg kell tartani.
1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : 1591 Budapest, Pf.: 310. e-mail:
[email protected]
:
(06-1) 373-1800
:
(06-1) 373-1810
BBK/4033-17/2010.
2. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai:
Zsámbék Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalását kikötések nélkül megadta.
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásába foglalt kikötések:
- A tájrendezési tevékenységet a termeléssel párhuzamosan, folyamatosan kell végezni. - A tervidőszakok alatti tájrendezési tevékenységet az egyes műszaki üzemi tervekben (a továbbiakban: MÜT) szükséges részletesen ismertetni. A MÜT tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell: = Az előző MÜT időszakában elvégzett tájrendezési feladatokat (térképen is ábrázolva), = Az aktuális MÜT időszakában tervezett tájrendezési tevékenység műszaki leírását és ütemezését (térképen is ábrázolva). - A bánya Natura 2000 terület részét képező területein (a 060/l hrsz-on lévő meddőhányó területén is) a tájrendezést a természetvédelem céljainak kell alárendelni és a biológiai tájrendezést az alábbiak figyelembevételével kell végezni. = Rekultivációs célként a szubpannon sztyepp élőhely helyreállítását kell tekinteni. A felső záróréteg fedőrétegét ennek megfelelően kell kialakítani. A növénytelepítést minden érintett ingatlanon - termőhelynek megfelelő, tájra jellemző, őshonos fajokkal kell megvalósítani, a tájrendezési tervben, illetve a MÜT vonatkozó fejezetében az alkalmazandó növényfajokat meg kell határozni (p1. éles mosófű (Chrysopogon gryllus) vékony csenkesz (Festuca valesiaca), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), sudár rozsnok (Bromus ereetus), kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), réti perje (Poa pratensis, stb.)). A biológiai utógondozás részeként a termőhely-idegen invazív gyomnövények irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. - A következő MÜT készítésével egyidejűleg kérem benyújtani a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) a bányatelek 2012-ig nem művelt területeire vonatkozóan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura kr.) 14. sz. mellékletének megfelelően elkészített hatásbecslési dokumentációt. - A következő MÜT készítésével egyidejűleg a tájrendezési terv megvalósíthatóságát felül kell vizsgálni. Szükség esetén a tervet módosítani kell, melynek során a Natura 2000 területen a tájrendezési szempontokat a Natura 2000 terület helyreállítását szolgáló módon kell meghatározni. A felülvizsgálati dokumentációt, illetve módosított tervet meg kell küldeni a Felügyelőségnek. - A bányaműveléssel nem érintett, de a bányatelek részét képező Natura 2000 területek - a 060/1 hrsz-ú, kivett anyagbánya művelési ágú, de nem művelt része, a rét, legelő művelési ágú 062/14 hrsz. és az azóta megosztásra került legelő művelési ágú 060/2 hrsz. - védelméről gondoskodni kell, azokon semmilyen igénybevétel nem történhet. - Barlang vagy barlangra utaló nyomok (nyílt vagy utólag agyaggal, ásványkiválásokkal kitöltött üregek, hasadékok, stb.) előfordulását - a bányászati műveletek olyan mértékű azonnali korlátozása mellett, hogy a barlang állaga, állapota ne károsodjon - 8 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. A Barlang közvetlen körzetében a bányászati tevékenység csak a Felügyelőség hozzájárulása esetén folytatható. A Felügyelőség a hozzájárulás kiadását az üregesedés jellegétől függően 10 m mélységig terjedő geofizikai és/vagy kézi eszközökkel történő üregkutatás elvégzéséhez kötheti. A bányavállalkozónak vállalnia kell a kockázatot, hogy üregesedés esetén a bányaművelés (az érintett körzetben) a fenti kutatások időtartamára leállítható, barlang
- 2/6 -
BBK/4033-17/2010.
ismertté válása esetén, különösen védelemre érdemesíthető barlang előfordulása esetén a bányaművelés korlátozható, leállítható. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható.
A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Budapesti Bányakapitányságon benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás igazgatási-szolgáltatási díja 43.000,- Ft, melyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nevén vezetett 10032000-01417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára kell befizetni (a tárgy és az „A055” kódszám feltüntetése mellett). A jogorvoslati eljárás igazgatási-szolgáltatási díjának megfizetését a fellebbezés benyújtásakor igazolni kell. Jelen első fokú eljárás költségeit az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével a Bányavállalkozó viseli. INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által 2010. november 03-án benyújtott, BBK/4033/1/2010. számon iktatott kérelemére lefolytatott eljárásban, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 43. § (3) bekezdésben és a Bt. végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 20.) Korm. rendelet (Vhr.) 15. §-ban kapott hatáskörében eljárva a Bt. 27. § (2) bek.-ben és a Vhr. 13. és 14. §-aiban előírtakra figyelemmel, a rendelkező rész szerint határoz. A Bányavállalkozó kérelmében előadta, hogy tevékenységét az SZBK/6554/21/2006. számú határozattal jóváhagyott, változatlan feltételek mellett folytatja. Kérelmét azzal indokolta, hogy piaci kereslet hiányában nem tudta teljesíteni a tervezett, kitermelésre jóváhagyott ásványvagyon mennyiséget. A Bányakapitányság az eljárás során vizsgálta a Bányavállalkozó bányatelken, bányászati tevékenység során keletkezett kötelezettségeinek bányavállalkozó által felajánlott pénzügyi biztosítékát. A Bányavállalkozó 2010. december 27-én a biztosíték tekintetében kiegészítette kérelmét. Mivel a biztosíték módozata és mértéke sem volt megfelelő, ezért ebben a tárgyban a Bányakapitányság 2011. január 03-án hiánypótlásra hívta fel a Bányavállalkozót, mely hiánypótlást az 2011. január 14-én teljesített. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pont harmadik francia bekezdésben a Bt. 41. § (7) bek.-ben előírt biztosítékot a Vhr. 25. §-ban megállapított feltételek szerint elfogadta. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása szerint a bányavállalkozónak bányajáradék bevallási, befizetési illetve bányászati bírság tartozása a műszaki üzemi terv jóváhagyásának időpontjában nem áll fenn. A Bányakapitányság 2011. január 18-án az eljárást felfüggesztette, mivel a műszaki üzemi tervben igénybevételre tervezett Zsámbék 056/3 és 056/1 hrsz.-ú ingatlanok mezőgazdasági művelési ágban voltak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A Bányavállalkozó 2011. április 20-án benyújtotta a Budakörnyéki Földhivatal 10.247/2011. számú, jogerős határozatát a Zsámbék 056/3 és 056/1 hrsz.-ú ingatlanok más célú hasznosításának engedélyezéséről. A Bányavállalkozó az igénybevételre tervezett Zsámbék 061; 062/15; 054; 060/1; 057; 056/2 hrsz.-ú, kivett művelési ágú ingatlanokra a Bányavállalkozó tulajdonjogát tulajdoni lappal igazolta, valamint a 056/1 és 056/3 hrsz.-ú ingatlanokra ügyvéd által ellenjegyzett tulajdonosi hozzájárulással igazolta igénybevételi jogosultságát. A Bányakapitányság megállapítja, hogy a műszaki üzemi terv módosításának nincs akadálya.
- 3/6 -
BBK/4033-17/2010.
A Bányakapitányság 2010. november 08-án kelt végzésével a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletében a „Bevonás és közreműködés feltétele” című oszlopban felsorolt feltételek alapján Zsámbék Város jegyzőjét és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként bevonta az eljárásba. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (1) bek. szerint szakhatósági hatáskör egyeztetésére megkereste a HM Honvéd Vezérkar főnökét, akinek nevében a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály HKF/3984-1/2010. számon kiadott nyilatkozatában megállapította, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti. Ezzel indokolva a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásban nem kívánnak részt venni. A fentiek alapján a Bányakapitányság megállapítja, hogy a HM Honvéd Vezérkar főnökének a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint szakhatóságként való bevonásának feltétele nem áll fenn. Zsámbék Város Jegyzője 2010. december 21-én érkezett, 1242-2/2010. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „Zsámbék Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve alapján az engedélyezendő tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, arra közvetlen hatást nem gyakorol. Az engedélyezendő tevékenység Zsámbék Város Önkormányzatának az egyes helyi természetvédelmi oltalom alá helyezéséről szóló hatályos 23/2009. (IX. 23.) számú rendeletében meghatározott követelményeknek megfelel. A hozzájárulás nem mentesít a többi szakhatósági hozzájárulás beszerzésétől.” A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:53756-2/2010. számú, 2010. december 16-án érkezett állásfoglalásának indokolása: „A Felügyelőséghez 2010. november 10. napján érkezett a Budapesti Bányakapitányság BBK/4033/2/2010. számú szakhatósági megkeresése. A megkeresést, valamint a csatolt, Kérelmező által összeállított engedélyezési tervdokumentációt átvizsgáltam. A megkeresés nem érdemi átvizsgálását követően megállapítottam, hogy nem tartalmazta a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1 . számú melléklet VI. táblázat 8.2. pontja alapján megállapított 28.000,- Ft (azaz huszonnyolcezer forint) igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát. Fentiek miatt KTVF:53756- 1/2010. iktatószámú végzésemben felszólítottam a Kérelmezőt, hogy a vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A Kérelmező fenti kötelezettségének 2010. november 23. napján eleget tett. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A bányatelek 057 hrsz-ú úttól délre eső (az utat is beleértve) területe a Natura kr. alapján a Nyakas-tető szarmata vonulat (HUDI20037) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) részét képezi. Bányászati tevékenység ezen belül jelenleg csak a kivett művelési ágú 057, 060/1, 061 és 062/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A Natura kr. 4. § (1) bekezdése szerint „A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok, és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.” A Natura kr. (3) bekezdés b) pontja szerint „A Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a következők állapítják meg:” . . . „más - külön jogszabály alapján készített -
- 4/6 -
BBK/4033-17/2010.
természetvédelmi célú vagy valamely Natura 2000 terület védelmét szolgáló, illetve arra kihatással lévő terv”. Tekintettel arra, hogy a MÜT időszakára tervezett tájrendezési tevékenység a Natura 2000 területre kihatással van, így a készítendő tervben intézkedéseket kell tenni a Natura 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítására. A Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület, amely élőhelye a következő jelölő fajoknak: pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), szubpannon sztyeppek (6240), jelölő fajai pedig: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), magyar gurgolya (Seseli leucospermum), szarvasbogár (Lucanus cervus). A területen kiemelt fontosságú cél a kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus - szubpannon sztyeppék kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, helyreállítása. Ennek elérése érdekében szükséges az invazív fajok, (különösen a fehér akác, bálványfa, feketefenyő, stb) terjedésének megállítása, állományaik csökkentése, a cserjék visszaszorítása, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. A Natura kr. 10. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy „Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat..” A Natura kr. (7) bekezdése szerint „A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1 -4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival.” Fentiek szerint előírtam a következő MÜT készítésével egyidejűleg hatásbecslési dokumentáció készítését. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20. ) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének 9. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25., 28., 28/A. és 32. §-a és 1 . számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat - vagy az eljárást megszüntető végzés - ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet. Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát a Ket. 78. § (1) bekezdése értelmében szíveskedjék a Felügyelőségre megküldeni.” A Bányakapitányság a műszaki üzemi terv jóváhagyása során felhívja a bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a bányavállalkozó tevékenységét a Bt. 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a Bt. III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni. Ennek keretében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelettel hatályba léptetett külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata előírásait maradéktalanul be kell tartani. A Budapesti Bányakapitányság illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet állapítja meg.
- 5/6 -
BBK/4033-17/2010.
A Bányakapitányság a határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XLC. törvény (Ket.) 71. §-ában foglaltak alapján adja ki. A fellebbezés lehetőségét és benyújtásának határidejét a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése állapítja meg. A bányafelügyelet a bányavállalkozó által megfizetett felügyeleti díjban jóváírta a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. melléklet „A” táblázat 5.5. pontja szerinti 43.000,- Ft, műszaki üzemi terv módosítás jóváhagyásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, melyről a VFB10-00288 számú számlát a Bányakapitányság 2010.11.04-én kiadta. Budapest, 2011. április 22. Szabados Gábor bányakapitány nevében és megbízásából:
Lőrincz György osztályvezető
- 6/6 -
