Zsámbék Város Képviselő-testületének 14/2010. (IX.15.) számú önkormányzati RENDELETE az állattartásról Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Általános rendelkezések (1) E rendelet hatálya kiterjed Zsámbék város közigazgatási területéhez tartozó bel- és külterületén állatokat tartó magánszemélyekre, állami, társadalmi és gazdasági szervezetekre; (2) Minden olyan épületre és építményre, ahol állattartás folyik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárokra, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre. (4) Állatot tartani csak a vonatkozó hatályos állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak betartásával szabad. 2.§. Fogalmak E rendelet alkalmazásában: (1) gazdasági haszonállat( kis- és nagyszahaszonállat): - baromfi (tyúk, kacsa, pulyka, liba, stb) - galamb és díszmadár - méh - nyúl - prémes állat (nutria, csincsilla, ezüst- kékróka stb) - ló, - szamár, - öszvér, - szarvasmarha, - bivaly, - sertés, 1
- juh, - kecske (2)Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.), engedélyhez nem kötött hüllők. (3) Zárt rendszerű galambtartás: az állattartó gondoskodik arról, hogy galambjai a tartásukra szolgáló térből kiszállni nem tudnak. (4) Őrző-védő kutya: az az eb, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrzővédő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (5)Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengén látók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. (6)Övezeti besorolás(Zsámbék Város hatályos Építési Szabályzata és Szabályozási Terve a) I. övezet: Településközpont vegyes területek (Vt) b) II. övezet: Kisvárosias lakóterület (Lk), tiszti lakótelep (24 tömb Lk-1) pedagóguslakások (14-es tömbLk-2), övezet c) III. övezet: Kertvárosias lakóterület (Lke) d) IV. övezet: Általános mezőgazdasági terület:Má-á), Kertes mezőgazdasági terület (Mk), Átmeneti kertes mezőgazdasági terület (Mk-Lke) e) V. övezet: Központi vegyes terület (Vk – Agrogate) , Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) f) VI. övezet: Különleges területek (K – Romtemplom, Kálvária, Oktatási létesítmények, 41-es tömb, 42-es tömb ) g) VII. övezet: Idegenforgalmi különleges területek (Ki – lovas-klubok, malom-tó melletti területek) h) VIII. övezet: Egyéb különleges területek: Kálvária, Józsefvárosi pincesor, Mélyúti pincesor, Gyurgyalagos, egyéb pincesorok
3. §. Az állattartás közös szabályai (1) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. (2) Az állattartónak biztosítani kell azt, hogy az állattartással senkinek a nyugalmát ne zavarja, kárt ne okozzon. (3) Állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, szomszédos vagy környező ingatlant és azok részeit (pl. ablakpárkány, tető, kerítés, kert) ne szennyezze, ne rongálja. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) Az állattartó illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy az esetleges szennyeződést, ürüléket köteles haladéktalanul eltávolítani, az állat által okozott kárt köteles megtéríteni.
2
(6) Kiskorú tulajdonában lévő állat által okozott kárért a kiskorú felügyeletével megbízott személy felel. (7) Az állattartó köteles az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (8) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára, az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását az állattartónak biztosítani kell. (9) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (10) Amennyiben az állat elhelyezéséről nem tud gondoskodni az állattartó, úgy előzetes bejelentés után a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott szervezet gondoskodik. (11) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (12) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható. (13) Haszonállatot közös udvarban, kertben, közös, illetve idegen tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonosok- vagy bérlőtársak írásbeli hozzájárulásával lehet. (14) Közterületen állatot etetni, legeltetni – figyelemmel a természet védelméről szóló, módosított 1996. évi LIII. tv. 57. §. (1) bekezdésével-a jegyző külön engedélyével lehet. (15) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények /továbbiakban: épület /létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (16) Haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, e célra létesített épületben (istállóban, ólban, ketrecben,) lehet, a 32/1999. (III.31.)FVM rendelet 4-8 §-ában foglaltak betartása mellett. (17) Az állattartási épületek elhelyezésénél Zsámbék város közigazgatási területén, az alábbi védőtávolságokat kell betartani:
a.) Nagy és kis haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi a. lakóépülettől legalább 16 m, b. III-as építési keretövezetben közterülettől legalább 16 m, c. ásott kúttól legalább 15 m,
3
d. fúrt kúttól legalább 5 m e. vízvezetéki kerti csaptól legalább 3 m távolságot kell tartani.
b.) Kisállatfajok, díszállatok és galamb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, esetén a legközelebbi a. közintézménytől, éteremtől legalább 50 m b. lakó és/vagy üdülő épülettől legalább 8 m c. ásott kúttól legalább 10 m, d. fúrt kúttól legalább 5 m, e. vízvezetéki kerti csaptól legalább 1 m távolságot kell tartani. (18) Trágyalé és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, a kúthoz, valamint az ingatlanok bekötő vízvezetékétől és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. (19) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának mesterséges vagy természetes úton magasba tereléséről. (20) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze. (21) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. (22) A város belterületén trágya, trágyalé a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságú, szivárgás és résmentesnek kell lennie, amelyet jól záródó fedőlappal kell ellátni. (23) A gyűjtőaknát úgy kell létesíteni, hogy az frissítés céljából járművel megközelíthető legyen.
4.§.
A tartható állatok száma
(1) Bejelentési kötelezettség mellett tartható az I. (Vt) övezetben: 4
-kishaszonállat maximum 30 db III. övezet : szavasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig - sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 d, és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig - baromfi: maximum 100 db - galamb – zárt rendszerben – összesen 100 db, nyitott rendszerben összesen 25 db - házinyúl és egyéb prémes állat maximum 50 db IV. övezet: - szarvasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig. - sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 db és ezek szaporulata fél évig - kishaszonállat: maximum 100 db - hatósági engedély alapján kis- és nagyüzemi állattenyésztés folytatható VII.(Ki) övezetben: mint a IV. övezetben. (2) Nem tartható nagy és kishaszonállat: - a II. (Lk, Lk-1, Lk-2) övezetben, - az V. (Vk, Gksz) övezetben, valamint - a VI. (K.)övezetben. (3) Külön kérelemre a polgármester engedélyével tartható kis- és nagyhaszonállat a VIII. övezetben (4) Külön kérelemre a polgármester engedélyével tartható az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő számú kis- és nagyhaszonállat. Az engedély kiadása előtt a jegyző köteles az állattartás körülményeit megvizsgálni és azt rendszeresen ellenőrizni. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt engedély kiadását meg kell tagadni, vagy a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha az állattartási hely nem felel meg a jogszabályi és higiéniás előírásoknak, vagy az állattartás zavarja a lakókörnyezet nyugalmát. 5. § (1)
(2) (3) (4)
Díszállatok: Engedély nélkül tartható I., III.,VI. övezetben telekingatlanonként 10 db alatti mennyisége, ha a telekingatlan szélessége a 10 métert eléri, valamint az ingatlan alapterülete a 400 m2 meghaladja. Számbeli korlátozás nélkül tartható IV. keretövezetekben. Engedéllyel tartható I., III., VI. övezetben a 400 m2 feletti telekingatlanon, ha a telekszélesség a 10 métert eléri, telekingatlanonként maximum 30 db és annak 3 hónapos szaporulata. Az engedély a közvetlen szomszédok legalább 51 %-os többségének írásbeli hozzájárulása esetén adható meg. Nem tartható a : II., és V. keretövezetben. Méhtartás szabályai 6.§.
5
(1) A méhek tartására alapvetően a méhek tartásáról, ill. a méhészet engedélyezéséről és nyilvántartásába vételéről szóló magasabb szintű jogszabályokat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályok alkalmazása mellett a méhésznek kell gondoskodni (3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától 10 m távolságon belül nem tarthatók méhek, 15 m védőtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül pedig 40 méhcsalád tartható, a IV. övezetben korlátozás nélkül tartható. (4) Ásott kúttól, élővíztől a védőtávolság 15 m. Ez vonatkozik mind az állattartó épületre, mind a trágya- és trágyalétárolóra. (5) Méhet nem lehet lakás céljára szolgáló szomszédos ingatlan mellett tartani, ha annak lakója allergiás, vagy más betegség miatt érzékeny a méhek jelenlétére, vagy azok csípésére. (6) Egynél több lakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez valamennyi lakás bérlőjének /tulajdonosának/kezelőjének hozzájárulása szükséges. (7) Az (5) bekezdésben foglaltakat orvosi igazolással kell alátámasztani. (8) A méhtartó köteles az ingatlana valamennyi oldalkerítésére kihelyezni a „vigyázat, méhek!” feliratú táblát. 7.§. Az ebtartás szabályai (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt, tartós zajt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az eb tartást meg kell szüntetni. (2) Egy háztartásban maximum két db kutya és szaporulata 8 hetes korig tartható. Az ennél több kutya tartása már kutyatenyésztésnek minősül. A kutyatenyésztést a város belterületén az önkormányzat nem engedélyezi. (3) Eb tartását a Polgármesteri Hivatalban a tartás megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni. (4) Harapós vagy támadó természetű ebet nappal biztonságos módon, szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. Az kötél, lánc, vagy más, az eb megkötését szolgáló eszköz legalább 3.5 méter hosszú. (5) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán figyelmeztető táblát, grafikát kell szembetűnő módon elhelyezni. (6) Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (7) Kutya futtatására kijelölt hely az ún. "majális terület". Kivétel a majális időpontja. (8)A veszélyes ebek tartására a 35/1997./II.26./ Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
6
(9) Közös udvarban az ebet- bármely tulajdonos kérésére elkerített helyen, vagy megkötve kell tartani. (10) Az eb által a közös udvarban okozott szennyeződés eltakarításáról az eb tulajdonosa köteles gondoskodni. (11) Tilos az ebet vakvezető és szolgálati /őrző-védő, rendőri kutya kivételével bevinni: a.) játszótérre, b.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, c.) élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, piac területére, d.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sportintézmény területére, közösségi épületbe, e.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe. (12) Közterületen nyakörv, póráz és eb oltási biléta nélküli ebet kóbor ebnek kell tekinteni. (13) Az ebek azonosítására az állattartó köteles minden 3 hónapnál idősebb ebet egyedi azonosítóval (mikrochip) ellátni legkésőbb 2011. augusztus 31-ig., majd az ezt követően született ebeket 3 hónapos koruk elérését követően legkésőbb 6 hónapos koruk betöltéséig. (14) Az ebek jelelölését a jegyző által kijelölt állatorvosok végzik el. (15) Amennyiben az eb már rendelkezik egyedi azonosítóval, vagy a jelölést nem a kijelölt állatorvos végzi, akkor az állattartó kötelez az azonosításhoz szükséges adatokat az Önkormányzat rendelkezésére bocsájtani e rendelet hatályba lépését vagy az eb megjelölését követő 60 napon belül. (16) A (13) bekezdésben előírt egyedi azonosító (mikrochip) beszerzésének költségeihez Zsámbék Város Önkormányzata 2011. augusztus 31-ig támogatást nyújt. 8.§. Veszélyes állat tartása (1) Veszélyes állat tartását a jegyző engedélyezi a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett a természetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ, illetve az egyéb szükséges szakhatóságok szakmai véleménye alapján. (2) A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható. (3) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható. (4) Veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (5) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.
7
(6) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.
9. §.
Tilalmak
(1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása. (2) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (3) Tilos a város területén lévő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény, élelmiszert gyártó üzem, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén és ennek telekhatárától számított 30 méteren belül haszonállatot tartani. (4) 720 m2-nél kisebb ingatlanon haszonállatot tartani tilos. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (6) Ebet nyakörv, póráz és eb oltási biléta nélkül közterületre kivinni tilos. (7) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 10.§. Járványügyi előírások (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az előírt védőoltások beadásáról. (3) Állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni az állatorvosnak. (4) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. (5) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén eláshatja, a szomszédos ingatlan határától mért 5 mes távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m vastag földréteggel kell befedni.
8
(6) Közterületen elhullott állatok elszállítása a belterületen az Önkormányzat feladata. 11.§. Eljárási szabályok (1) Amennyiben az állattartó e rendelet szabályait megszegi, a polgármester előzetes figyelmeztetés után az állattartást megtilthatja, korlátozhatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet, ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik. (2) Szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 3.§. (1),(2),(3),(4),(5),(7),(8),(9),(12),(13),(15),(16), (17), (18), (19), (20), (21), (22), (23),(24) bekezdésében, 4.§-ában, 5.§.(1),(2),(3),(4),(5),(6),(9), (10), (11), (12) bekezdésében, 6.§. (3),(4),(5),(6) bekezdésében, 7.§-ában, 8.§.(1),(2),(3),(4),(5),(13) bekezdésében foglalt kötelezettségeket és tilalmakat megszegi. Szabálysértést követ el, és 30.000 Ft.-ig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó, aki a 9.§.-ban írt különös tilalmakat megszegi. (3) A jegyző hatáskörébe tartozik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott – állatvédelmi, járványügyi – hatósági intézkedések megtétele. (4) Az állattartást – e helyi szabályozás alapján – megtiltó jogerős határozat végre nem hajtása esetén a polgármester – az állattartó költségére – elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer-értékesítését, ha az állat nem értékesíthető, a kiirtását. 12. §. Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása az ingatlanon belül, lakásban, vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen; b) tenyésztés: legalább két tenyésznősténnyel folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos szaporítás; c) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); d) őrző-védő kutya: az-az eb, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrzővédő szolgálat során alkalmaznak, és amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja;
9
e) f) g) h) i)
j)
k.)
vakvezető kutya: az-az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el, haszonállat: haszonszerzés céljából tartott állat, kedvtelésből tartott állat: nem haszonszerzés céljából, hobby jelleggel tartott állat, állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult, Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. közvetlen szomszéd: több lakásos lakóházban az állattartással közvetlenül közös fallal, vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös helyiséggel rendelkező, valamint az alatta és felette lévő lakásokban lakók, tömbházban a szemközti szomszéd is, kertes családi házban a közvetlen telekhatáros szomszéd, mikrochip: elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas.
13.§. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a Polgármester külön felhívásban értesíti az állattartókat a rendelet szabályainak bevezetéséről. A meglévő építményekben való állattartásra nézve a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül a polgármestertől a korlátozások alól felmentés kérhető. (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgája. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Zsámbék Város Képviselő-testületének az állatok tartásáról 17/2006.(IX.29.) számú rendelete hatályát veszti. Zsámbék, 2010. szeptember 14.
Lovas Lajos Polgármester
dr. Malik Dean jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetése a hatályos jogszabályoknak megfelelően megtörtént. Zsámbék, 2010. szeptember 15.
10
dr. Malik Dean jegyző
11
