2009/2010
Filharmóniai koncertek
Debrecenben
Összesített program 2009/2010
2009. október 6. 19.30 óra Bartók Terem
Joseph Haydn: A Teremtés Egri Szimfonikus Zenekar, Magyar Nemzeti Énekkar Vezényel: Szabó Sipos Máté Szólisták: Hajnóczy Júlia, Brickner Szabolcs, Szvétek László – ének
2009. október 28. 19.30 óra Református Nagytemplom
Tokody Ilona és Vigh Andrea ének-hárfa est
2010. március 25. 19.30 óra Bartók Terem
Horgas Eszter fuvolaművész és a ClassJazz Band latin estje
Műsor: Stradella: Pietá, Signore! Műsor: Durante: Vergine, tutto amor Astor Piazzolla, C. Corea, Gershwin, Gluck: O del mio dolce ardor Bernstein, Bizet legnépszerűbb darabjai Händel: Chaconne latin feldolgozásában Bellini: Amina áriája „Az alvajárók” c. Örömzene-szenvedélye, latin és klasszika operából találkozása egy estén. Donizetti: Lammermoori Lucia A platina Ő és Carmen lemezből – kadencia részletek Donizetti: Una lacrima, La conocchia, Közreműködik: Me voglio fa’na casa Horgas Eszter – fuvola, Massenet: Elegy Cseke Gábor – zongora, Massenet: Ouvre tes yeux bleus Hárs Viktor – basszus, R. Strauss: Morgen Kaszás Péter/Gyenge Lajos – dob, Smetana-Trnecek: Moldva fantázia Dajka Krisztián/Csáki András – gitár, Puccini: La Rondine – La Canzone di Lantos Zoltán – hegedű Doretta Csajkovszkij: Fantázia az „Anyegin” c. 2010. április 19. 19.30 óra opera témáira Bartók Terem Puccini: Tosca imája Magyar Virtuózok Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája 2010. február 24. 19.30 óra Bartók Terem
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Közreműködik: Tarkövi Gábor a Berlini Szimfonikusok szólótrombitása Vezényel: Kocsár Balázs Műsor: • J. S. Bach: III. D-dúr szvit, BWV. 1068. • Albinoni: B-dúr trombitaverseny • J. Haydn: Esz-dúr trombitaverseny • Beethoven: I. szimfónia, C-dúr, op. 21.
2
Kamarazenekar
Beethoven-est Művészeti vezető: Szenthelyi Miklós Műsor: C-dúr Hármasverseny op. 56. Szólisták: Szenthelyi Miklós – hegedű Faludi Judit – gordonka Holics László – zongora D-dúr Hegedűverseny op. 61. Szenthelyi Miklós – hegedű vezényel: meglepetésvendég
Kedves Hangversenylátogató! Szeretettel köszöntjük a Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. 2009/2010-es zenei évadjának koncertjein! A bicentenárium alkalmából indult el a World Creation Project, melynek célja volt, hogy 2009. május 31-én minél több helyen hangozzon el Haydn A Teremtés c. oratóriuma. Magyarországon is több város csatlakozott a kezdeményezéshez, így felcsendült a mű Sopronban, Budapesten, Esztergomban, Balatonfüreden. Debrecenben október 6-án hallgathatja meg a közönség, az Egri Szimfonikusok és a Magyar Nemzeti Énekkar előadásában, Szabó Sipos Máté vezényletével. Szintén októberben lép fel a Nagytemplomban Tokody Ilona és Vigh Andrea ének-hárfa estjével. Tokody Ilona ünnepelt vendége a világ nagy operaházainak, a legjelentősebb színpadokon lép fel. Széles körű lemezkatalógusa 50-nél is több felvételt tartalmaz, melyek között megtalálhatók Puccini, Boito, Respighi és Macagni operái, Beethoven 9. szimfóniája, Brahms Német Requiemje és dalok. Vigh Andrea Liszt-díjas háfaművésznő 1996 óta tanít a Zeneakadémián, 2007-től tanszékvezető tanár. Tíz szólólemeze jelent meg, melyek kiváló kritikát kaptak és nagy példányszámban keltek el világszerte. Állandó közreműködője a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyeinek, az 1999-től megrendezésre kerülő Gödöllői Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője. Januárban vendégszerepel városunkban a Szegedi Szimfonikus Zenekar, Bach, Albinoni, Haydn és Beethoven műveit hozzák el erre az estére, a hangverseny különlegessége, hogy két trobitaverseny is elhangzik, Tarkövi Gábor közreműködésével, aki a Berlini Szimfonikusok szólótrombitása. Márciusban lép színpadunkra Horgas Eszter fuvolaművésznő, a ClassJazz Band kíséretével. A művésznő korábban olyan együttesekkel lépett fel, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, a Budapesti Fesztiválzenekar, vagy a Nemzeti Filharmonikusok. Zenei partnere volt Maurice André, Jean-Pierre Rampal, Mstislav Rostropovich, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Rolla János, Vigh Andrea, hogy csak néhány nevet említsünk. Ezen az estén a szenvedélyes latin zene és a klasszika találkozását hallhatjuk. A koncertek sorát a Magyar Virtuózok Beethoven estje zárja, melyen elhangzik a Hármasverseny és a D-dúr hegedűverseny is. Kívánunk Önöknek szép koncertélményeket és jó szórakozást!
Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft.-Debrecen
3
helyszín: Bartók Terem
Joseph Haydn: A Teremtés Egri Szimfonikus Zenekar, Magyar Nemzeti Énekkar Vezényel: Szabó Sipos Máté Szólisták: Hajnóczy Júlia, Brickner Szabolcs, Szvétek László – ének Mint már a Beharangozóban említett Joseph Haydn halálának 200. évfordulója alkalmából, mi magyarok külön is kivesszük részünket ezekből a programokból, hiszen életének jelentős részét – 30 évet – töltött az Eszterházy család (Antal, I. és II. Miklós hercegek) szolgálatában. A Teremtés az oratórium-irodaSzabó Sipos Máté
Egri Szimfonikus Zenekar
4
lom egyik kiemelkedő alkotása. Témája: a világ teremtésének bibliai leírása. Komponálásának gondolata a szerző angliai látogatása során született. Az út szervezője, Peter Salomon mutatta meg neki Thomas Linley (1733–1795) ang ol költő John Milton Elveszett paradicsom című műve nyomán készült szövegét, melyet már Händel is ismert, de ő túl aprólékosnak, részletezőnek találta, ezért nem foglalkozott vele. Haydnt viszont éppen a részletesen megírt természeti képek ragadták meg, ezért magával vitte Bécsbe. Ott Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, és néhány zsoltáridézetet is hozzáfűzött. Haydn 65 éves volt, amikor nekilátott az oratórium komponálásához, három évig dolgozott rajta, végül 1798-ban fejezte be. Bemutatója a bécsi Kärtnertor színházban, 1799. március 19-én volt, hatalmas sikerrel. Bécsen kívüli első előadására 1800. március 8-án, Budán került sor, József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova esküvői ünnepségei keretén belül. A zenemű énekes szólistákat (szoprán, tenor és baszszus) és egy teljes vegyeskart foglalkoztat (a záró, 34. részben egy alt szóló is bekapcsolódik az előadásba). A zenekar összetétele: vonósok, fa- és rézfúvók, zongora, vagy csembaló continuo. Szereplői: Gábriel arkangyal (szoprán), Úriél arkangyal (tenor), Rafael arkangyal (basszus), valamint Ádám és Éva (basszus és szoprán). A Teremtés három részből, összesen 34 számból áll. Az első rész a teremtés első négy napjáról; a második az ötödik és hatodik napról; míg a harmadik rész az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól. A darab cselekménye az őskáosszal indul (első rész): tartott dallamrészekből, álló akkordcsoportokból bontakozik ki dallam, a természeti rend, az ég és a föld, a fényesség. A zenekari bevezető után máris bekapcsolódik a kórus, aminek alkalmazását Händeltől tanulva, ám nála sokkal erőteljesebben, gazdagabban alkalmazza. A cselekmény folytatásaként a természeti jelenségek következnek: felhők, vihar, patakok és zöldellő rétek,
5
majd a Nap és a Hold megteremtésével zárul az első rész. A második részben történik a Föld benépesítése, mindez színgazdag, nem ritkán humoros megközelítésben. Haydn láthatóan élvezte ennek a résznek a kimunkálását, szeretetteljes humorral mutatja be a sast, a gyengéd galambpárt, a fülemülét, a víziállatokat és a rovarokat, valamennyit rengeteg zenei finomság alkalmazásával. Ezt követi a háziasított állatok megjelenése, a második rész végén pedig megteremtődik az első emberpár. A harmadik részben – gyönyörű, lírai zenekari bevezető után – Úriél arkangyal mutatja be jóságosan az emberpárt, majd Ádám és Éva boldog párbeszéde következik. A csodálatos zárókórus, amely az Úr dicsőítéséről szól („Minden hang az Urat zengje!”), kettős-fúgával megszólaló hálaének formájában zárja az oratóriumot, minden zenei résztvevő – a zenekar, a kórus és az alttal kiegészített szólisták – megszólaltatásával. Szabó Sipos Máté Zenei tanulmányait zongoristaként kezdte. 1985-től a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Először karvezetői, ének és zeneelmélet tanári diplomát szerzett, majd 1995-ben kitüntetéssel végzett Lukács Ervin karmesterképző osztályában. 1989-2000 között a Nemzeti Énekkar szólamvezetője, 1994-től a Zeneakadémia vezénylési gyakorlat tanára volt. 1996tól az Egri Szimfonikus Zenekar Vezető Karmestere. 2000-2003 között a Debreceni Kodály Kórus művészeti vezetője volt. 2003-tól a Magyar Állami Operaház karigazgatója.
6
Tokody Ilona és Vigh Andrea ének-hárfa est Műsor: Stradella: Pietá, Signore! Durante: Vergine, tutto amor Gluck: O del mio dolce ardor Händel: Chaconne Bellini: Amina áriája „Az alvajárók” c. operából Donizetti: Lammermoori Lucia – kadencia Donizetti: Una lacrima, La conocchia, Me voglio fa’na casa Szünet Massenet: Elegy Massenet: Ouvre tes yeux bleus R. Strauss: Morgen Smetana-Trnecek: Moldva fantázia Puccini: La Rondine – La Canzone di Doretta Csajkovszkij: Fantázia az „Anyegin” c. opera témáira Puccini: Tosca imája Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája
7
Vigh Andrea és Tokody
Ilona
Tokody Ilona ünnepelt vendége a világ nagy operaházainak, koncerttermeinek, CD-felvételeit a kritikusok a legnagyobb elismeréssel méltatják. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Magyar Állami Operaház tagja lett 1976ban, ma már egyik legelismertebb sztár-szopránja. Az elmúlt évek során kapott kitüntetései: Kossuth-díj, Kiváló Művész, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Örökös Tag. A legjelentősebb operaszínpadokon lép fel, többek között a Metropolitanben, a Bécsi Staatsoperben (José Carrerassal és Claudio Abbadóval), a Londoni Covent Gardenben (Placido Domingóval), a Barcelonai Liceóban, a Berlini Deutsche Operben (Giuseppe Sinopolival), a Berlini Staatsoperben, a madridi Teatro Realban és a Buenos Airesi Teatro Colónban (Luciano Pavarottival). Az elmúlt évben Melindát énekelte a Magyar Állami Operaház megnyitóján Erkel Bánk bánjában. Az elmúlt év nagy szenzációja volt a Manon Lescaut felújítása Kelen Péterrel és Tokody Ilonával a főszerepben. Olyan koncerttermekben énekelt már, mint a londoni Carnegie Hall, a bécsi Musikverein, a barcelonai Palau Catalana és a tokiói Suntory Hall. Tokody Ilona New Yorktól Tokióig rendszeresen fellép operaelőadásokon és hangversenyeken. Nemrégen 20000 fős közönség előtt énekelt José Carreras partnereként nyolc országban, a két kontinensen átívelő Verdi-gálákon pedig Juan Pons társaságában. Széles körű lemezkatalógusa 50-nél is több felvételt tartalmaz, melyek között megtalálhatók Puccini, Boito, Respighi és Mascagni operái, Beethoven 9. szimfóniája, Brahms Német Requiemje és dalok.
8
Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművésznő 1996 óta tanít a Zeneakadémián, 2007-től tanszékvezető tanára. Tíz szólólemeze jelent meg, többségében a német Capriccio kiadó gondozásában, melyek kiváló kritikákat kaptak, és nagy példányszámban keltek el világszerte. 1993-tól 1996-ig állandó közreműködője a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyeinek. Pódiumra lépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Solti György által vezetett európai turnén, a Bartók évforduló alkalmából rendezett hangversenyeken (Párizs, New York Carnegie Hall). 1994-ben a ZDF „Die Beste” című műsorába kapott meghívást „Hárfaversenyek” című lemeze jóvoltából. 1993 óta évente tart szólóestet a Zeneakadémián. 1997-ben Kocsis Zoltán dirigálásával, a Budapesti Fesztiválzenekar kíséretével adott hangversenyt, 2003-ban zenekari szólóestje volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, majd 2004-ben, Magyarországnak az EU-hoz való csatlakozása alkalmából a Zeneakadémián rendezett fesztivál záróakkordjaként David Grimal, Adorján András, Perényi Miklós partnereként adott koncertet Kamarazene hárfával címmel. 2005-ben a Téli Ünnepi Estek keretében Tokody Ilonával, majd Marton Évával adott koncertet a Művészetek Palotájában és a Zeneakadémia Nagytermében, 2006-ban Vásáry Tamás dirigálása mellett Mozart fuvola hárfaversenyét játszotta Drahos Béla partnereként a Magyar Rádió Zenekarának Mozart bérletében. Számos TV-felvétel örökítette meg játékát, köztük egy portréfilm, hárfabemutató. 2000-ben rögzítette szólóestjét a tv2. 2006-ban a Hárfa sokszínűsége címmel a Duna televízió készített felvételt a hárfa történetéről Vigh Andreával Tokody Ilona, Szabadi Vilmos és Batta András közreműködésével. 2006-ban DVD felvételt készített a Hungaroton felkérésére Mozart fuvola-hárfaversenyéből Drahos Béla fuvolaművészszel és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. Az Arles-i, a belgrádi, a szegedi és a Gödöllői Nemzetközi Hárfaverseny zsűrijének tagja. Az 1999-től évente megrendezésre kerülő Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője. 2008 őszén koncertet tartott a bécsi Hofburgban Szabadi Vilmos hegedűművésszel, és a fesztivál 10. évfordulója alkalmából hangszerbemutató országos turnén vett részt és bérletsorozatot tartott a Zeneakadémián Tokody Ilona szoprán énekesnő és Szabadi Vilmos hegedűművész közreműködésével. 2009. május 18-án a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartott koncertet Kalevi Kiviniemi finn orgonaművésszel.
9
helyszín: Bartók Terem
Szegedi Szimfonikus Zenekar Közreműködik: Tarkövi Gábor a Berlini Szimfonikusok szólótrombitása Vezényel: Kocsár Balázs Műsor: • J. S. Bach: III. D-dúr szvit, BWV. 1068. • Albinoni: B-dúr trombitaverseny • J. Haydn: Esz-dúr trombitaverseny • Beethoven: I. szimfónia, C-dúr, op. 21.
Tarkövi Gábor
Kocsár Balázs
iku Szegedi Szimfon
10
s Zenekar
J. S. Bach: (1685-1750) III. D-dúr szvit BWV 1068 (I. Ouverture; II. Air; III-IV. Gavotte; V. Bourrée; VI. Gigue)
A XVIII. század legnépszerűbb hangszeres műfajai közé tartozik a zenekarra írott szvit, több tánc-, illetve táncos jellegű darab fűzére, sorozata. A szólóhangszerre írt szvitek tételei bizonyos meghatározott sorrendben következnek egymás után, a zenekari szvitet a zeneszerző mindenkor tetszése szerint állítja össze. A zenekari szvit szórakoztató muzsika: a kor divatos zenéit a hallgató kedvtelésére sorolja egymás mellé. A sorozatok élén a franciák közkedvelt nyitányformája az Ouverture áll, melynek Bach nagy fontosságot tulajdonított, de az olaszok nagylélegzetű áriája és a népies hangú táncmuzsika is sűrűn felhangzik a nagy barokk szerzők szvitjeiben. Bach 4 zenekari szvitet komponált, melyeknek keletkezési helye és ideje bizonytalan. A III. szvit valószínűleg Lipcsében, az 1730-as években íródott. Mendelssohn, – aki több Bach művet keltett életre a 19. században –, 1838-ban a lipcsei Gewandhaus zenekarral ezt is előadta. Vélhetően ez volt a mű első nyilvános bemutatója. A francia nyitányforma középső szakasza olasz concerto-stílust idéz. A második helyen álló Air gyakran hangzik fel önálló előadási darabként, a sorozatból kiragadva, a legkülönfélébb hangszereken. Méltán az egyik legnépszerűbb Bach-tétel, a szvit hagyományaitól eltérve nem stilizált tánc, hanem önmagáért való ének, a szinte vég nélkül áradó bachi dallam egyik csodaszép példája. Tommaso Giovanni Albinoni: (1671–1750) B-dúr trombitaverseny Op.7. No.3. (I. Allegro; II. Adagio; III. Allegro)
Albinoni velencei barokk mester, hegedűs, aki a zeneszerzést nem hivatásszerűen, csupán kedvtelésből művelte. Több mint negyven operát írt, ezek között vígopera is került átdolgozásra, mellyel a műfaj legkorábbi példáját alkotta meg. Nagy számú és jelentős alkotás keletkezett a hangszeres zene terén is: nevéhez fűződnek az első szólóhegedűre írt versenyművek 1700-
11
ban. Ezekben a szólóhangszerek zenei anyaga különbözik az együttesétől; a szólók virtuóz figurációival a tuttiban határozott arcélű tematika jelenik meg. Zenéjét J. S. Bach is ismerte, néhány kompozícióját átdolgozta más hangszerre. A B-dúr versenymű eredetileg oboára készült, azonban a trombitás átirat is gyakran hangzik el a hangversenypódiumokon. A barokk koncertek tipikus háromtételes formáját és e tételek jellegzetes hangvételét mutatja. Joseph Haydn: (1732-1809) Esz-dúr trombitaverseny (Hob.VIIe 1)
(I. Allegro; II. Andante; III. Finale Allegro)
Az 1796-ban írt versenymű Haydn utolsó alkotása e műfajban. Megírására Anton Weidinger, bécsi udvari trombitás ösztönözte, aki újfajta, billentyűkkel ellátott trombitát konstruált, és ezzel a hangszer technikai lehetőségeit jelentős mértékben tovább fejlesztette. Weidinger kedvéért Haydn szakított a közkeletű hármashangzat-dallamossággal, és melodikáját a diatonikus – sőt, olykor a kromatikus – hangsor meneteiből alkotta meg. A trombitások általában nincsenek elkényeztetve nagy mesterek által írt versenyművekkel, ezért is meglepő, hogy Haydn trombitaversenye a 20. századig majdnem teljesen ismeretlen maradt, 1931ben jelent meg először nyomtatásban. Az I. tétel zenekari bevezetője után a szólóhangszeren csendülnek fel a témák. A kidolgozásban a főtéma mollban indul el, majd játékos, könnyed futamok, kromatikus menetek váltják egymást magas és mély regiszterekben, lehetőséget adva a játékosnak hangszertechnikája csillogtatására. A középső, lassú tételben siciliano-ritmusú éneklő dallamot komponált a szólóhangszer számára, a záró, gyors tételben viszont – mint a nyitótételben is – a trombita természetével látszólag ellenkező mozgékonyságot követelt meg a zeneszerző. A versenymű vidám ritmusa, csillogó hangzása, virtuozitása méltán emeli a hangversenypódiumok kedvelt darabjává.
12
Ludwig van Beethoven: (1770–1827) I. szimfónia C-dúr Op.21.
(I. Adagio molto – Allegro con brio; II. Andante cantabile con moto; III. Menuetto, Allegro molto e vivace; IV. Finale Adagio – Allegro molto e vivace)
A szimfóniát 1800-ban fejezte be a szerző, de egyes részletei vázlatokban már a kilencvenes évek derekán felbukkannak. Romain Rolland szerint a Bécsben egyedül és boldogtalanul élő Beethoven szülőföldjének emlékeihez menekül, a Rajna műve, az álmain mosolygó fiatal lélek költeménye ez az alkotás. A legelső akkord meglepetést kelt hallatlan feszítő erejével, várakozást keltő dinamizmusával, s ez a tétel bevezetését különösen izgalmassá teszi. A gyors főrész energikusan magasbatörő témája a mannheimi zeneszerzők által kedvelt, ún. rakéta- vagy szuronymotívum rokona. A tétel a szonátaforma ekkor már klasszikusnak számító hagyományai szerint épül fel az expozíció–kidolgozás–repríz hármas pillérére. A lassú tétel 3/8-os ütemű „éneklő, mozgalmas menetelés”, hangulatvilága inkább kedélyes, mint érzelmes. Kevésbé utal hagyományokra a Menuetto című harmadik tétel, amelynek száguldó tempója és ugyancsak felfelé törő szuronytematikája a scherzo-típusú szimfóniatételek Beethoven által megalkotott műfajának korai példája. Igazi szenzáció a Finale, melynek lassú bevezetőjében az első hegedűk egy skálamenetet próbálgatnak bátortalanul, hangonként előrehaladva, meg-megtorpanva. E néhány taktussal fergeteges hatás érhető el szellemes interpretáció esetén. A tétel gyors főrésze a végül is sikerrel megfutott skálamenetből robban ki, s a továbbiakban élénk és vidám fináléval fejeződik be a mű.
13
helyszín: Bartók Terem
Horgas Eszter fuvolaművész és a ClassJazz Band latin estje Műsor:
Astor Piazzolla, C. Corea, Gershwin, Bernstein, Bizet legnépszerűbb darabjai latin feldolgozásában. Részletek az Ő és Carmen c. lemezről. Örömzene-szenvedélye, latin és klasszika találkozása egy estén.
Közreműködik:
Horgas Eszter – fuvola, Cseke Gábor – zongora, Hárs Viktor – basszus, Kaszás Péter/Gyenge Lajos – dob, Dajka Krisztián/Csáki András – gitár, Lantos Zoltán – hegedű Horgas Eszter Horgas Eszter hat éves korától tanul zenét, tízéves korától fuvolázik. Tanárai Kovács Lóránt, Sebők Erika, Kurtág György és Rados Ferenc voltak. Olyan együttesekkel játszott együtt, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, a Budapesti Fesztivál Zenekar vagy az Állami Hangversenyzenekar. Zenei partnere volt Maurice Andrée, Jean-Pierre Rampal, Mstislav Rostropovich, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Rolla János, Vígh Andrea, az Amadinda Ütőegyüttes és a Bartók Vonósnégyes. 1992-ben Kurtág György és Rados Ferenc tanítvá-
14
nyokkal megalakította a Forrás Kamarazenei Műhelyt, 2000-ben megalapította a ClassJazz Band-et. Fellépett Vukán Györggyel és triójával, valamint Tony Lakatossal, Winand Gáborral, Nagy Jánossal, Fekete-Kovács Kornéllal, Dresch Mihállyal, László Attilával, Frankie Latóval, Tisza Beával, Malek Miklóssal, Presser Gáborral, Gerendás Péterrel. Horgas Eszter 1993-ban a Weiner Leó Zenei Szakiskola tanára, majd 1994-ben a fuvola tanszék vezetője lett. 2003-ban mutatta be Bizet Carmenjének új interpretációját a teltházas Budapest Arénában, 130 közremûködõvel, szólistákkal (Csengeri Attila, Bíró Eszter/Malek Andrea, Fekete Kovács Kornél) és Al di Meolával. 2004-ben mutatta be Horgas Ádám rendezésében, az Eszterek Könyve című előadást, majd a Margitszigeti színpadon, illetve Horvátországban, a pulai Arénában a megújult Carmen nagyprodukciót. Számos CD-je és DVD-je jelent meg. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott.
15
helyszín: Bartók Terem
Beethoven-est Magyar Virtuózok Kamarazenekar Művészeti vezető: Szenthelyi Miklós
Műsor: C-dúr Hármasverseny op. 56. Szólisták: Szenthelyi Miklós – hegedű Faludi Judit – gordonka Holics László – zongora szünet D-dúr Hegedűverseny op. 61. Szenthelyi Miklós – hegedű vezényel: meglepetésvendég Az együttes vezetője, Szenthelyi Miklós, Kossuthdíjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, aki 1988-ban alapította a zenekart a főiskolán végzett fiatal tehetséges tanítványaiból.
16
Működésüknek eddigi évei alatt a hazai és a nemzetközi zenei élet meghatározójává váltak. A kamarazenekar bérletes hangversenyeiken túl jótékony célú gálák, rádió- és televízióműsorok rendszeres közreműködője. A zenekar több lemezfelvételt is készített már, amelyekből öt Magyarországon, egy Spanyolországban, egy album pedig az Amerikai Egyesült Államokban látott napvilágot. A csak vonósokból álló együttes az évek során széles repertoárt épített fel, melyben hangsúlyos szerepet játszanak a romantika kiemelkedő alkotásai. Alakulásuktól kezdve igen sikeres külföldi pályafutást mondhat magáénak az együttes: már a következő évben vendégszereplésre utazott Dél-Koreába, melyet azonnali visszahívás követett, és a következő évben sor került első turnéjára Japánban is. 1990-ben az amszterdami Concertgebouw nagytermében mutatkozott be az együttes és az ottani siker és kritikák eredményeképpen a következő években számos turnéra hívták meg a zenekart a következő országokba : Olaszország, Ausztria, Németország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Törökország. 2002-ben Spanyolországban, nyári fesztiválokon szerepel a zenekar, ezt Japán és Dél-Korea követi 2003-ban. Ugyan ebben az évben Svájc és ismét Spanyolország következik. Megalakulása óta a zenekar mintegy 50 külföldi turnét teljesített három kontinensen. A külföldön eljátszott koncertek száma meghaladja az ötszázat. Szenthelyi Miklós 1973-ban végzett a Zeneakadémián Kovács Dénes tanítványaként és még abban az évben tanársegédnek nevezték ki. A Weiner Leo szonátaversenyt Schiff Andrással együtt nyerte meg. 1975-ben pedig ő lett a Magyar Rádió hegedűversenyének a győztese. 1988-ig a világ számos országában vendégszerepelt szólistaként Ausztráliától Brazíliáig, ezen belül 10 alkalommal az USA-ban, ahol több mint 150 koncertet játszott. 1988 óta legtöbbször a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral szerepel itthon és külföldön egyaránt, melynek művészeti vezetője, karmestere és hegedű szólistája. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora.
17
2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. A magyar államtól kapott G. Guarneri 1723. mesterhegedűn játszik. L. van Beethoven: C-dúr Hármasverseny Op.56 (I. Allegro; II. Largo; III. Rondo alla Polacca) A zongorára, hegedűre és gordonkára írt hármasverseny abban az időben készült, amikor Rudolf főherceg a szerző tanítványa lett. Az ő számára íródott a mű viszonylag könnyen játszható zongoraszólama, míg a vonósoktól többet követelhetett, akik a főherceg udvartartásához tartozó jeles hangszervirtuózok voltak: a hegedűszólamot Seidler, a gordonkáét Kraft játszotta. A mű első vázlatai 1803-ban készültek el, és vélhetően a következő évben be is fejezte azt Beethoven. Nyilvános bemutatóján – 1808. májusában- nem aratott jelentős sikert és azóta sem tartozik a legismertebb, legnépszerűbb versenyművek közé. Tematikájára mindvégig a pontozott ritmus jellemző; a nyitó tétel induló-karakterére éppúgy, mint a lassú tétel meghitt kamaramuzsikájára és a záró rondo bővérű, lovagi táncára. A koncertáló szimfónia műfaját Beethoven ezzel az egy művével próbálta ki, a továbbiakban nem alkalmazta többé. D-dúr hegedűverseny Op.61. (I.Allegro ma non troppo; II. Larghetto; III. Rondo. Allegro) A zeneszerző egyetlen hegedűversenyét Franz Clement, a korszak híres hegedűművésze rendelte meg Beethoventől, s ő is mutatta be 1806-ban. Carl Czerny, a későbbi zongorista és zenepedagógus, – aki akkoriban Beethoven növendéke volt –, szerint mestere viszonylag gyorsan elkészült a hegedűversennyel – fejben –, de néhány vázlaton kívül nem jegyezte le. A bemutatón, a Theater an der Wien színháztermében, Clement egyetlen zenekari próba nélkül, a frissen írt kottából játszotta le a hegedűversenyt. A korabeli zenészeknek,
18
így Clementnek sem okozott ez nagy problémát, mert a komponálás ideje alatti látogatásai révén ismerte a darab lényegét, és a zenekarok is hozzászoktak a próba nélküli játékhoz. A bemutató sikert hozott, a közönség lelkesedett, de a kritikusok, a szakmabeliek egy része túlságosan „újszerűnek” ítélte művet. A hegedűjátékot nem virtuóz oldaláról közelíti meg, hanem a hangszer legnemesebb, legmélyebbről fakadó kifejezési eszközeit alkalmazza, előadása ezzel komoly kihívást jelent a „csak” virtuóz hegedűsök számára is. Szerkesztésében a zenekart és a szólistát egyenrangú szereppel ruházza fel, ugyanakkor a zenekari bevezető részek mégis kiemelik, előkészítik a szólóhangszer ünnepélyességét. A művet Beethoven később zongoraversennyé is átírta, ez azonban nem vált maradandóvá. A versenymű a klasszikus hegedűirodalom páratlan remeke és annyira a hegedű sajátosságaira épül, annyira anyagszerűen komponált, hogy más formában nem válhat életképessé. A szonáta formában megírt első tétel viszonylag hosszú zenekari bevezetővel indul, sorra bemutatva a témákat. Az első ütemben felhangzó négy üstdobütés és a fafúvósokon megszólaló nyugodt menetű dallam a metrikus főtéma lényege. Ezt a négy ütést gyakran idézi különböző hangszerekre transzponálva a tétel során. A melléktéma lépegető dallamú, egyszerű, gyengéd és kifejező. Nyugodt menetű a zárótéma is, melyet a szólóhegedű fantáziaszerű, belépése követ, majd a fúvósokkal együtt megszólaltatja a főtémát. A melléktémát a zenekar játssza a hegedű trillái alatt, a kidolgozásba újonnan belesző egy g-moll szakaszt, s a kadencia után megkapó egyszerűséggel a hegedűn hangzik fel a melléktéma, virtuóz futammal zárva le a tételt. A darab minden üteme, hangja a költői lelemény és a zseniális szerkesztés utolérhetetlen csodája. A második, lassú tétel alaptémája egyszerű, lírai, mindössze három hangból áll, ám ezt a hegedű a tétel során sohasem játssza el, egyszer mintegy körbeöleli,
19
máskor mintha válaszolna rá. A témára jellemző pontozott ritmusképlet következetesen végigkíséri a larghetto kibontakozását. Jelentős szerepet kapnak a kürtök, az ő szerepük a téma adekvát megszólaltatása. A záró rondót a szólóhegedű indítja, közvetlenül (attacca) a lassú tétel rövid kadenciája után. A többször visszatérő téma „vadászat” jellegű, 6/8-os ütemben. A zenekari kürtök itt is, mint végig a versenymű során, fontos kiegészítői a koncertáló szólamnak.
20
Jegyzetek
21
Jegy- és bérletvásárlás: FILHARMÓNIA KELET-MAGYARORSZÁG NONPROFIT KFT. 4024 Debrecen, Vár u. 10/C, I. em. 3. Tel.: (52) 314-139 valamint az előadások kezdete előtt a helyszínen – a szabad helyek függvényében. Bérletárak: 7500 Ft illetve 7000 Ft A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk! Felelős kiadó: Gonda Ferenc
Fő támogató
Fő média partner:
További támogatók
