„Egy lángot adok, ápold, add tovább...”
A Magyarok Szövetsége Csömöri Közösségének kulturális–közéleti lapja
2010. február – böjtelő hava – jégbontó hava – vízöntő hava
Magyarok, mindenütt... Magyarok mindenütt a végeken, E csikorgó, vad téli éjeken,
Kiknek nincs takarótok, vértetek: A csillagokra gyakran nézzetek!
Úgy nézzetek a csillagokra, bátor Szívvel, mint hajdan a rab prédikátor
Kemény gályapadon, láncok között. – Mert íme, nincs már, ami összeköt
Egymással minket, csak a csillagok. Fényök, mint Etelközben, úgy ragyog. De ködön át, de szemfödélen át, Vajjon ma merre mutat új hazát? Magyarok, mindenütt a végeken, Posta nem jár a téli éjeken,
Levél nem száll kedvestől kedvesig, Ércdrótok a hírt nem rezegtetik:
Élünk-e még, vagy sírban pihenünk? – Csak a csillagos ég közös velünk. Az ezerévnél ősibb csillagok, Mint Etelközben, fényök úgy ragyog. Fenn a Fiastyúk őrzi fiait: Mi nagybeteg anyánk virrasztjuk itt. Magyarok, kiknek nincsen vértetek, A csillagokra gyakran nézzetek!
Egy csillagra nézünk mi mind, merőn, Keleten, délen, völgyben, bérctetőn. És érezze, ki rokonához vágyik: Ezer mérföldről azt nézi a másik. Ha elvész, összeomlik itt a hon: Találkozunk azon a csillagon.
Reményik /Végvári/ Sándor, 1919. február 8.
2. évfolyam 2. szám
Mementó Ma, amikor a hírek jönnek-mennek, a tegnap már elfeledett múlt, mert naponta újabb- és újabb virtuális ál vagy igaz hírek töltik meg postaládáinkat, amelyeket befogadni vagy már nem tudunk – mert elfásultunk, vagy, mert kétségbe vonjuk annak igaz tartalmát –, gondolkodás nélkül töröljük a kért-kéretlen hírhalmazt. Ez történt velem is, amikor az alábbi elektronikus levelet már többedszerre megkaptam. Végül beleolvastam, s nem töröltem, mert épp abban a pillanatban a hátam mögötti rádióból egy gerincét vesztett párt küszködésének voltam fültanúja, amint utolsókat rúgva ígér... De előtte pár idézet a levélből: Hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századokban a világ kiemelkedő szellemiségei? IBN RUSZTA arab földrajzíró 930 táján írja: „A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak.” BÖLCS LEO bizánci császár (866–911): „A magyarok munkát, fáradtságot, égető meleget, fagyot, hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.” „Mindenek felett arra törekszik, hogy ellenségeivel szemben magát vitézül viselje”. LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról: „A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen...karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.” MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): „A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... Nem szeretik a sok beszédet.” THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.): „A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége”. LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt: „gens hungarorum videlicet christiana...” azaz „a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény”. GARDEZI perzsa író, 1050. körül: „A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők.” TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában: „A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek.” PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196–1204) udvarában és így írt hazánkról: „Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat.” DANTE (1265–1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete: „Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!” II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadala után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében: „Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.” Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban: „Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve.” (...) MILTON (1608–1674), az Elveszett Paradicsom szerzője: „Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn.” (folyt. a 2. oldalon)
2
TA R S O LY
De szeretnék gazdag lenni, /Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, / S öt forintér kuglert venni.
József Attila
RETRO HÚSBOLT
Szeretettel várja vásárlóit: tőkehússal háztáji baromfival felvágottakkal füstöltáruk nagy választékával. Helyben fogyasztható friss kolbász! Nyitva tartás:
K–P 06–18•Szo 06–13•V–H zárva
HECZ PLAZA Csömör, Jókai utca
Kurultaj és Magyarok Országos Gyűlése A Magyarok Szövetsége testvér rendezvénynek tekinti a 2010-es Kurultájt, készen arra, hogy segítő kezet nyújtson a szervezőknek. 2010. február 2-án Benis Miklós felkereste Bíró András Zsoltot Győrben tartott előadásán. Felvetődött az idei Kurultaj és a Magyarok Országos Gyűlése társrendezvény kérdése. Mindketten részt vettek a 2008-as magyarországi Kurultaj szervezésében, amelynek szellemisége indította útjára a Magyarok Szövetsége mozgalom szervezőit. Benis Miklós a 2009-es Magyarok Országos Gyűlésének egyik főszervezője. 2010-ben a Kurultaj szervezését Bíró András Zsolt irányítja, Benis Miklós pedig a Magyarok Országos Gyűlésének szervezését segíti. Mindkét rendezvény kiemelt jelentőséggel bír a magyar nemzet életében: – A 2010-es Kurultaj jó alkalmat teremt nemzeti önbizalmunk helyreállítására és a testvérnépekkel való kapcsolat mélyítésére. – A Magyarok Országos Gyűlése segít megszervezni a jövőbe tartó magyarságot. A Magyarok Szövetsége az alkotmányos rend helyreállítása érdekében, a történeti alkotmányunk jogfolytonosságát kimondó alaptörvénytervezetet fogalmazott meg Felsőházi Szövetség megszervezésével a Magyarok Szövetsége képviseleti lehetőséget kíván teremteni a magyar Országgyűlésben, a jelentősebb magyarországi társadalmi csoportok mellett a Kárpát-medencében élő magyarságnak, a világ más tájain élő magyarok és a testvérnépek képviselőinek.
Csermely II./2. február
MONTESQIEU (1648–1755): „A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.” JULES MICHELET (1798–1874): „A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.” EDUARD SAYOUS (1842–1898): „A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához.” G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja: „Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek.” SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817–1879): „A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.” R. BACKWILL angol politikai író 1841-ben: „Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.” VICTOR HUGO (1802–1885): „Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.” BISMARCK német kancellár (1815–1898): „Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.” THEODEORE ROOSEVELT (1858–1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.” ELISÉE RECLUS (1837–1916): „Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában.” PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében írja: „Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... Antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak...” VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: „Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa.” PAYOT: „Magyarország csodálatos földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül.” D’ANNUNZIO olasz költő 1926-ban: „Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország.” I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta: „Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors.” LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja: „A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva.” LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja: „Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.”... Utóirat – 2010. február Végül, a berobbanó MSZP-és hír: Kerek nyolcszáz forinttal lesz kevesebb az abortusz a 2010-es választások után… Képzeljék, még méltányosságból meg is halhatok, mert párom a temetésemre ugyancsak méltányosságból több pénzt fog kapni… Olvassuk a fenti sorokat, és gondolkozzunk… Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Mivé lettünk, vagy leszünk, ha „méltányosságból” meg sem születhet a jövő nemzedéke? Verzár Éva
Csermely II./2. február
TA R S O LY
3
Gratulálok minden Otthonvédő Civil szervezetnek az elért eredményért Április 15-ig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok. – A kormány döntését Kiss Péter jelentette be
Meggondolatlan írás és hamis vád a Magyarok Szövetségéről Sajtóközlemény Az elmúlt hónapokban megtapasztalhattuk, hogy sokan versenyt futottak, hogy a Magyarok Szövetségéről minél hajmeresztőbb állításokat tegyenek közzé. Alapvető meglátásunk, hogy a nemzeti oldal közkedvelt „interaktív, sárdobálódzós játékában” nem kívánunk részt venni. Míg ezen az oldalon sokan bodzapuskákkal lövöldözik egymásra a papírgalacsinokat, addig a túloldalon a legmodernebb kommunikációs „ágyúkkal” építik le az önállóan gondolkodó embert. A Szövetség nehéz helyzetben van, hiszen az államhatalmat, politikai pártokat megszólítani nem tudó emberek keresik az „áldozatot”, akiken kiélhetik sérelmeiket. Ezt a többnyire a vele rokon gondolatokat követő emberek között találják meg. A napokban megalkotott újabb vádak teljes jóhiszeműségből születtek, s zömében jóhiszemű emberek árasztják el velük egymást. Egyfajta jelképe annak az amatörizmusnak, amit le kell vetkőznünk, ha saját országunkban komoly eredményeket akarunk elérni. A nemzeti oldal vezetőinek személyes felelőssége, hogy nyilatkozataikat, cselekedeteiket ne a pletyka szintjén futó információkra alapozzák. A Kacsa Magazin információszintje nem elegendő a a nemzet létfontosságú kérdéseinek megoldásához. Felelős vezetőknek nem a fogyasztói társadalom „eladásművészeiként” kellene működniük. Ez mások asztala. A Magyarok Szövetsége hivatalos állásfoglalása, programjai olvashatóak a honlapon, valamint a Szövetség hírleveleiben. A megnyilatkozás módjáról immáron egy éve döntött a szervezői testület. Engedjék meg, hogy idézzem: „A Magyarok Szövetsége nevében nyilatkoznia kizárólag az elnöknek, az elnökhelyettesnek, a sajtószolgálat vezetőjének, illetve egyes esetekben az általuk felhatalmazott személyeknek szabad. A Magyarok Szövetsége csak azt a hírt, hírlevelet, internetes oldalt, állásfoglalást, nyilatkozatot, stb. ismeri el sajátjának, amely a www.magyarokszovetsege.hu honlapon megjelent, továbbá amely kizárólag e honlapon keresztül érhető el. Minden egyéb valamely más szervezettől, vagy személytől származik, amely nem azonosítható a Magyarok Szövetségével.” Magyarok Szövetsége Szervező Bizottság www.magyarokszovetsege.hu
Április 15-ig, a fűtési szezon végéig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok; a kormány a törlesztő részleteket fizetni nem tudó adósokon segítene - jelentette be a kormány döntését Kiss Péter. A társadalompolitikai miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt is elmondta, hogy a tilalom keddtől lép életbe. Kiss Péter azt mondta: számos intézkedést hoztak már az ügyben, de véleménye szerint most egy olyan újabb kiskaput csuknak be, amely a végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségét is felfüggeszti erre az időszakra. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy akik nem tudják fizetni a törlesztő részleteiket, azok ne a téli hidegben veszítsék el az otthonukat – közölte. Azt mondta, az e tárgyban hozott legutóbbi törvénymódosítás arról szólt, hogy december 1-je és március 1-je között nem lehet senkit kilakoltatni, de az nem vonatkozott a lakáshitel-szerződésekben rögzített feltételekkel történő árverezésekre. Kitért arra is, hogy január 1-jétől olyan szerződést sem lehet kötni, amely az „árverezésen kívüli megoldással” ilyen nehéz helyzetbe hozná a lakástulajdonosokat. A kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott, hogy a hiteleket mindenkinek törleszteni kell, de hangsúlyozta, hogy emellett a bajbajutottaknak is segítséget kell nyújtani. Utalt arra is, hogy az önkormányzatoknak elővásárlási jogot biztosítottak, hogy úgy vásárolhassák fel a bajbajutottak lakásait, hogy az ott lakó családok egy szerény lakbérért az otthonukban maradhassanak. Kitért arra is, hogy ha az adós kéri, akkor a korábbi harminc napon túl további hatvan nappal meghosszabbítható az az időtartam, ameddig nem kell elhagynia a lakást. Megjegyezte, hogy lehetőség van elektronikus APEH-árverésre is, amely széles körű átláthatóságot biztosít. Arra a kérdésre, hogy kapnak-e kompenzációt azok a társaságok, amelyeknek „pénzük áll” ezekben az ingatlanokban, azt mondta, a döntés erről nem szól, mert jelenleg az a társadalmi szolidaritás rangsorol, amelynek működnie kell egy ilyen helyzetben. Hozzátette, hogy egy sor életbe lépő intézkedés alakítja ki a transzparens kereteket. Más témában, a választási részvételtől való visszalépésre felszólított Hagyó Miklós kapcsán, kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az MSZP budapesti elnökségének döntése megfelel az országos pártvezetés álláspontjának is. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, frakcióvezető szombaton közölte: arra kérte Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy a zord időjárásra való tekintettel akadályozzák meg a kilakoltatásokat, és jogszabályi erővel tiltsák meg az árveréseket. Forrás: hirado.hu/MTI www.magyarokszovetsege.hu
4
GYÖKEREINK
Idézetek az Aranybullából (1222) Második András király dekrétoma, aki jeruzsáleminek mondatik. A szent Háromság egy Isten nevében Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról. (...) Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni. És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen. (...) Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes uton törvényt láttak reá. (...) Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán... Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt. (...) Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka. (...) A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog
ABBA BAU
Építőipari és kereskedelmi Kft. Építőipari generál kivitelezés, alaptól a tetőig. Szerkezetépítés, gépi vakolás, homlokzati hőszigetelés, referenciával. Hideg-melegburkolás, festés, mázolás.
Elérhetőség: 06 30 636 7299 Email. bajozsi@freemail. hu
No, most azért is bosszút állok! Tényleg bosszúra lázadt, Felheccelt egy éjszaka minden Bontás alatti házat: Inogjatok, bomoljatok, Dűljetek be legott, Lássuk, hogy tetszik az uraknak Az ilyen állapot?
Tóth Árpád
Csermely II./2. február
A megyei várispánok egyáltalában senkit ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét. (...) Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala. (...) Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen... Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni. (...) A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen. (...) Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni. (...) Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak. Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon. A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák. (...) Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország szine előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza. (...) Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk. (...) A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék. (...) A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek... Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve. (...) A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék. A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani. (...) Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen. (...) Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek. (...) Továbbá, birtokot az országon kivül való embernek ne adjanak. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg. Ha valaki törvény rendén elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt. (...) Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen. És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel;... Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjukat meg ne tagadják. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké. (...)* * A törvényt csak tartalmában idézzük szerkezi felépítése nélkül.
Csermely II./2. február
GYÖKEREINK
5
Veszteséglista
A Történeti Alkotmányról (3. rész)
A kommunizmus fiatal áldozatai kik mindhárman önkéntes tűzhalált szenvedtek, nem tudták földolgozni a diktatúra rémtetteit. Jan Palach Prága 1969. január 17. Bauer Sándor Budapest-nemzeti Múzeum lépcsője 1969. január 20. Mojzes Márton Erdély – Börtönből szabadulva az örökös zaklatástól meggyötörve. 1943. január 12. Donkanyari ütközet – máig tisztességgel el nem temetett 65 000 áldozat 1945. február 11. az orosz ostromgyűrűvel körbezárt Budavári kitörés napja 37000 magyar áldozat, 33 000 német áldozat. Életben maradt 45 magyar, 740 német. Csak ezen két vérfürdőnél több mint 100 000 áldozat! MIÉRT?
Emlékeztető: „a magyarság rendelkezik az európaival összhangban álló, mégis a legerősebb függetlenségi joggal.” (Kossuth Lajos) A Történeti Alkotmány ősi szokásjogunk elvein jogfolytonosan egymásra épülő törvényeink szerves sora, amely – államformától függetlenül – a magyar alkotmányosságnak, a nemzet szuverenitásának és szabadságeszméjének biztosítéka. 1944 óta szunnyad történeti alkotmányunk, de ma is legitim.* Szent István ősi szokásrendre alapította a keresztény Magyar Királyságot. Intelmei kifejezik, hogy az ősök követése, a szokások megtartása, az ország becsületének tisztelete, szeretete nélkülözhetetlen követelménye a közösségi létnek. Ezen ősi szokások nemzeti jellemvonásunkká váltak: vitézség, hazaszeretet, szabadságszeretet. (lásd: vezércikkünk idézeteit.) A szabadságszeretet áthatja politikai-közjogi küzdelmeinket, irodalmunkat, költészetünket, közéletünket. A közügyek iránt való élénk érdeklődés a politizáló hajlam, a haza sorsával való szinte teljes összeolvadás ugyanúgy jellemző a magyar asszonyokra, mint a férfiakra. A „semmit rólunk nélkülünk” elv alapelv, mert a rólunk-nélkülünk való intézkedés szinte minden esetben tiltakozást és ellenérzést váltott ki. A királyi tanácsról szóló törvényektől kezdve az ellenállási jog létrehozásán át az országgyűlési és önkormányzati rendszerek kiépítéséig felismerhető az a befolyásérvényesítő folyamat, amely a közösség széles körének adta meg a hatalomban való befolyásszerzés lehetőségét. Mindezt hangsúlyozzák krónikásaink a vérszerződésről, a honfoglalásról, a pusztaszeri nemzetgyűlésről való tudósításaikban. Rákóczi vallomásában olvashatjuk, hogy a magyarok nem a királyoknak, de a törvényeknek alattvalói. Vagyis a hatalom nem személyhez, hanem erkölcsi rendhez kötődik. A Szent Korona testesíti meg a teremtői rendet, melynek szellemében a királyi hatalom és a nemzet együttesen szervezi az államot. A Szent Korona-tan szerint minden hatalom forrása a Szent Korona, a király és bármely testület csak részesedhet a hatalomból, mint alattvaló. A tan szerint a magyar szabadság nem államformához, hanem alkotmányossághoz kötődik, mégpedig a történeti alkotmányhoz. A történeti alkotmány normája szerint az állam a személyes és közösségi életet és szabadságot kell hogy szolgálja. Az állam a történeti alkotmány szellemében felelősségre vonható, elszámoltatható, mert az alkotmány a nemzet államalkotó akaratának megnyilvánulása, mely egyenes képviselet és önkormányzatiság elvén keletkezett évszázadokon át. Szent István törvényeiben, az Aranybulla teljes rendszerében, közjogi törvényeinkben, alkotmányhelyreállító szabadságharcainkban, vagyis egész Történeti Alkotmányunkban ezen eszmeiség mutatkozik meg. Az ősök követése, a szokások megtartása a XX. századig betöltötte a magyar jog világában törvényalkotó, törvényalakító és tövényjavító jelentőségét. Szabadságharcaink valójában joghelyreállító küzdelmek voltak, melyek ha katonailag el is buktak, a békeszerződés jogorvoslataival mindig győztek. (Kivétel 1956, amikor már nem használták ősi alkotmányunkat.) A forradalmi hullámok és birodalmakat rázkódtató eszmeáramlatok nálunk tehát törvényes keretek között érvényesültek; alkotmányhelyreállító országgyűlési határozatokban, törvényekben, egyéb országgyűlési munkálatokban, akár 1790–91, akár 1848 vagy 1867 nevezetes jogalkotására gondolunk. Ezen hagyományelvű életfelfogás, s az állandóan ismétlődő honvédő és szabadságküzdelmek, védekező jelleget és óvatosságot alakítottak ki. Történeti alkotmányunk törvényei kifejezik az idegen behatásokkal szemben való bizalmatlanságot és óvatosságot is, akár a külföldiek, nem magyar honosok birtokszerzésének ismétlődő tiltását, akár az idegenek hivatalvállalásának megtiltását tanulmányozzuk. Ugyanakkor szokás volt hangsúlyozni a magyar nép türelmét és jóindulatát a vendégek és idegenek szokásai, vallásai iránt. Kisebbségi jogokat, a nemzetiségek közéletét korlátozó jogszabályokkal nem találkozunk a magyar jogban. A történeti alkotmány részét jelentő 1868. évi nemzetiségi törvény nemzetközi összehasonlításban is kiváló alkotás. (Folyt. köv.) Hermányos Mária
Veszelik András
Február ősi névnapjai
1. Csanád, I. István hadvezére, Ajtony legyőzője. 2. Emese, Álmos anyja, az Árpád-ház ősanyja. 3. Kund (Könd), fejedelem, kazár: főméltóság, magyaroknál: vezér, fejedelem, törököknél: tisztelt. 4. Lelle 5. Taksony, Géza fejedelem atyja, Árpád unokája. 6. Gidula 7. Izsép 8. Tarcal, kun vitéz a honfoglalás idején. 9. Abigél 10. Ügek (Ügyek) Álmos apja vagy nagyapja. 11. Zete 12. Ara, ragyog 13. Kadosa (Kadocsa), Anonymusnál Zoárddal együtt. Árpád unokatestvérei, Kézainál: hun vezér. 14. Levente, Árpád fiának neve. 15. Karcsa, ölyv, mások szerint: héjja 16. Marót 17. Zille 18 Nemere, népatya, a „Nap mezején” élő hős. 19. Farsang 20. Álmos, Árpád atyja, az Árpád-ház őse. 21. Réva, Atilla és Buda testvére. 22. Küne 23. Gyopár 24. Solt, régi krónikások szerint Solta, Zsolt. 25. Gejza, nemes, uralkodó. 950 éve Gyeücsa. 26. Menyétke 27. Ákos, gyakori főúri név az Árpád korban. 28. Elemér MINDENT EGY HELYEN, gyorsan, szakszeru˝en
Kulcsmásolás
élezés: kés, olló, fu˝nyírókés stb. zárjavítás, kerékpárjavítás
Szabó Antal
2141Csömör, Széchenyi út 60. T.: 06 28 445-348, 06 20 886-0537
Nyitva tartás: hétfo˝, szerda, csüt., péntek: 10.00–17.00 szombat: 8.00–14.00 kedd: szünnap
* A cikksorozat forrása a második, bővített kiadásban megjelent A Történeti Alkotmány, Magyarország ősi alkotmánya c. kötet Zétényi Zsolt szerkesztésében. Bp., Magyarországért Egyesület, 2010.
6
GYÖKEREINK
Bogár László: Háború a nemzet ellen A magyar nemzet történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Természetes, hogy az ország minden lakója békés megoldást szeretne vészterhes válságunkra. De lehetséges-e? Aki szeretne egy kicsit közelebb kerülni ennek a kérdésnek a megválaszolásához, annak mindenképpen ajánlanám Jelenczki István legújabb megrázó filmjét, mely a Háború a nemzet ellen címet viseli. A cím aligha félreérthető. Markánsan sugallja, hogy miközben a hétköznapi értelmezés szerint 1956 óta „békeidőben” élünk, ám mindez csak végzetes optikai csalódás. A filmben megszólalók drámai módon szembesítenek minket azzal, hogy csupán arról van szó: gyökeresen megváltozott a háborúk és a fegyverek természete. A hagyományos háborúk véres sebeket vágtak az emberi testen, és az anyagi javak látványos fizikai pusztulásával jártak együtt. Ám, és ez a legmélyebb tanulság, még a legutóbbi hagyományos nagy háború 1939 és 1945 között sem volt képes az emberi lélek legbelsejének szétroncsolására. Ez magyarázza azokat a „gazdasági csodákat”, amelyeket főként a két földig rombolt vesztes, Németország és Japán esetében jegyzett fel a gazdaságtörténet. Ez a „csoda” a lélek csodája volt. Ezek a társadalmak, mint spirituális közösségek nemcsak, hogy épen megőrizték lelki, erkölcsi, szellemi talapzatukat, de még erőt is merítettek az őket ért szörnyű fizikai pusztításból. Ebből az is világosan kiderül, hogy egy emberi közösség vagyonának legnagyobb, legértékesebb része nem az anyagi, a fizikai világban, hanem a lélek tektonikus energiáiban rejlik. Az ezt felfogni képtelen vulgármaterialista közgazdaságtan persze értetlenül állt a számára felfoghatatlan „csoda” előtt. A világ és a világot sok ezer év óta uraló erők stratégiája azonban az utóbbi fél évszázad során gyökeresen megváltozott. Felismerték, hogy a véres, mérhetetlen emberi, anyagi, fizikai pusztítással járó háborúk igen „alacsony hatásfokúak”, és léteznek ennél sokkal „hatékonyabb” technikák is. Ha ugyanis éppen a fenti logikából kiindulva először a lelki, erkölcsi, szellemi talapzatot pusztítják el szép fokozatosan, akkor minden látványos anyagi romlás nélkül hullnak ölükbe azok az értékmezők, amelyekért a világ valamennyi háborúja zajlott/zajlik. A magyar nemzet ellen vívott újfajta háború a „láthatatlan”ellenfelünk szemszögéből nézve hihetetlenül „eredményes” volt. Úgy szerezte meg és úgy aknázza ki kíméletlenül értékmezőinket, hogy e brutális kifosztást „szabadság és felemelkedés” gyanánt még meg is ünnepeltetheti velünk. Az alávetett és kifosztott bennszülöttek nemcsak, hogy nem lázadnak, de „önként és dalolva” számolják fel önmagukat, emberségük utolsó morzsáit is. Ahogyan Jelenczki István filmjéből kiderül úgy sikerült kb. 150 milliárd dollárnyi anyagi értelemben vett nemzeti vagyonunktól megfosztani minket, hogy nemcsak, hogy nem tiltakoztunk, de még csak nem is „tudunk róla”, hogy mindez megtörtént velünk. Vagy hogy az 1950 és 1980 között az ország népessége 500 ezer fővel nőtt, az utóbbi harminc évben viszont 700 ezer fővel csökkent. A kettő közötti különbség 1 millió 200 ezer fő, pontosan annyi, mint amennyien a második világháborúban odavesztek! Úgy szántott át rajtunk tehát egy „lágy harmadik világháború”, hogy szinte észre sem vettük. És valóban erről van szó! Lassú, de biztos pusztulásunk, pusztításunk egész folyamatának már a szimpla érzékelésére sem vagyunk képesek. Mint ahogy azt sem érzékeljük, hogy világháborús pusztítás nélkül is sikerült ellenfelünknek elérnie, hogy a szociológiai értelemben „legkonfliktusképesebb” társadalmi csoport, a 35 és 55 éves korú férfiak halálozási rátája most már negyven éve folyamatosan romlik, és több mint kétszer annyian halnak meg minden évben, mint a hatvanas évek végén. A film drámai módon szembesít minket azzal, hogy mindennek a szörnyű folyamatnak a legbelső, legvégső okai saját lelkünkben keresendő. A lelki, erkölcsi, szellemi roncsoltságunk, felsebzettségünk a végzetes elgyengülésünk alapvető oka az, hogy legalább egy évszázada hazugságban és félelemben élünk. A Jelenczki István filmjében megszólalók értő szavakkal, megdöbbentő adatokkal és összefüggésekkel világítják meg e folyamat legmélyebb rétegeit, rejtett dimenzióit. Egyúttal arra a nagyon egyszerű igazságra is ráébresztenek minket, hogy amelyik emberi közösség nem képes felismerni és elszánt bátorsággal képviselni legalapvetőbb nemzetstratégiai létérdekeit, az elpusztul. Ez ilyen egyszerű, és az emberi történelem ilyen egyszerű igazságokra épül. És, ha egy emberi közösség dolgai megformálását nem képes olyan elitekre bízni, akik „észben és erényben egyaránt dúsak”, az ezzel a végtelenül könnyelmű és felelőtlen döntésével lényegében saját halálos ítéletét írja alá. A filmben szereplők azonban egyben mégis egyetértenek. Mindnyájan hisznek abban, hogy van még visszafordulás, ehhez azonban először is meg kell ismernünk az ellenünk vezetett háború valóságos természetét. Ebben segít mindenkit ez a film. Forrás: Magyar Hírlap
Csermely II./2. február
ANGYALKAPU AJÁNDÉKBOLT
Oxigén szifon patron cserehely Bio élelmiszerek Ajándéktárgyak „Jade” köves masszázságy
kezelésekre is szeretettel várjuk a gyógyulni vágyókat!
FEBUÁRI AKCIÓK!
Cím: Csömör, Petőfi Sándor u. 23. T.: 06-30-633-11-44 Nyitva: H-P: 10.00-18.00
Hajnal Sötét van még, sötét az ég, Ragyognak fönn a csillagok. A Hold, mint egy fényes kakas: –Király vagyok, és csillogok! kis csibéim a csillagok! – Szanaszét az égen futnak, S egyszerűen nem hajlandók, Összejönni fényes Holdnak. Sereglenek, tömörülnek, Néhány helyen összeülnek, Hangtalanul beszélgetnek, Megbeszélik, merre mennek. De ni! Most kelet felől, Valami Nagy közeledik. A csillagok elsápadnak, Némelyikük el is tűnik. Talán félnek? Vagy játszanak? Egyre kevesebben látszanak. Nem játszanak. Megtorpannak. Fényszárnyak alá mind befutnak. Elmennek aludni, azután fényt enni. …azért tudnak éjszaka, oly nagyon ragyogni…
Pozsonyi István
Azok a telek... Akkor még voltak nagy telek s kemence mellé bújt napok melegségét újra érzem: Megint kisgyermek vagyok...
Fürdôszoba-konyha csempeburkolat készítést,
KEMENCE
tervezést, építést vállalunk. Strifler József Tel: 06-20-941-2240
Csermely II./2. február
Köztünk élnek Újévi köszöntők
JELENÜNK
7
– Finom bizony, igaz azzal ijesztgettek, hogy gilisztásak leszünk tőle… – Mi a véleményed a kemence melegéről, mert úgy tudom, A Magyarok Szövetségének alapító „atyját” hogy belevágtál a kemence tervezésébe, és építésébe? Strifler Józsefet kérdezem: Adjon az isten bort, búzát, – Nagyapám a kemence kuckójában tartotta a cukrot, s ha – Milyen gyermek voltál? Örökmozgó? barackot, hozzájutottunk, nagyon finom volt annak édességét élvezni, s – Örökmozgó, az biztos… Szőrös farkú malacot, melegedni a kemence-kuckó tövében. Miben nyilvánult meg örökmozgásod, Üvegünkbe feneket, hogy – Ezt a melegséget kerested, amikor úgy döntöttél, hogy csatsok rossz fát tettél a tűzre? mulassunk eleget. lakozol a Magyarok Szövetségéhez? – Mint minden gyerek. Szekerünkbe kereket, hogy – Igen. Kiábrándultam abból, hogy általában az emberek – Látom, hogy nehezen szedem ki a szamehessünk nem köszöntik egymást, ha találkoznak, nincs kihez fordulni, ha vakat ebből a nagyon tevékeny,eleget, lelkes emBoldog esztendőtgyekívánunk netán barátra, segítségre úgymond kalákára volna szükség. berből, de folytatom. Mireújemlékszel a házbeli családnak! – A csömöri közösségben, amelynek alapítója vagy megtalálrekkorodból, amiről eddig még családi körben sem beszéltél? – A falu kutyáit sokszor megkergettük, s bizony, erre ma nem tad azokat a barátokat, akikre vágytál? – Igen, de nemcsak barátokra leltem, hanem arra az értékvagyok büszke. – Közben szabadkozik, hogy mit szólnak majd házatokra az emberek, de rendre, amit magaménak vallottam örök életemben. Bor, búza, békesség szálljon én nevetek, mert kiAzneújszalajtott volnaminden meg egy-egy kutyát, vagy – Honnan van ennyi energiád? Látom, nap mint nap, hogy nem esztendőbe, jószágtokra. számolva benzinköltséget, telefonszámlát, hívsz, mész, szervezel? éppen kötött volnaAdjon dióhéjat a macska lábaira, mint a párom? Istenáldást táplálkozástokra, – Magam sem tudom, csak annyit érzek, ha nem teszem meg – Hol születtél?Virrasszon fel az úr a holnapi napra! nemzetemért, akkor családomért sem teszem meg azt, amit el – A Viharsarokban, Újiráz faluban. Tiszta szívből, szeretetből ezt kívánjuk! várnak tőlem, jobban mondva, amit én várok el magamtól. – Milyen emlékeid vannak a faluról, a falu közösségéről? – Csak jó… – válaszol szűkszavúan, na persze, jön a harapófo- – Miben bízol? Mit vársz a jövőtől? gó, s nógatom, hogy szóljon többet ezekről az évekről. Emlékszel – Bízom rendületlen, hogy megváltozik az emberek gondolÚjév napján kopogtatok. kodásmódja, s talán összefogásra tudjuk szólítani azokat is, akik arra, hogy kenyeret sütöttek volna? – Igen, nagyon finom kenyereket sütött a nagymamám is, meg eddig magukra zárták az ajtót. – Sok sikert kívánok hozzá, visszavárunk a Csermely lapjaira, Édesanyám is. mert, amit eddig tettél, az többet kíván, s azt is tudnia kell az – Íze? – Olyan nagy volt, hogy egy szelettel jól laktunk, főleg, ha zsír- itt lakóknak, hogy ilyen emberek élnek köztünk, tehát csak úgy pálya síkosította, hogy jobban csússzon. Te ettél cukros-zsíros búcsúzok el: kenyeret? – kérdez vissza, s látom szeme csillogásán, hogy szép – Viszontlátásra Strifler József, köszönöm, hogy időt szakítottál ránk! emléket idéz fel benne a gyermekkor kenyerének íze, illata. Verzár Éva – Finom volt?
8
IRODALOM
Házi kenyér, dúcos kenyér… (részleges közlés)
Az erdő szélétől nem messze, sűrű bokrok között húzódik meg a ház. Hófehérre meszelt falai kikukucskálnak a poros erdei útra. Ablakában piros muskátlik kacsingatnak, szinte csalogatják a néha-néha arra tévedőket. Olyan ritka errefelé a vendég, mint a fehér holló. A nagy csendet csak a fák dalos lakóinak hangja töri meg, s az öregasszony, ott a ház előtti kispadon üldögélve, észre sem veszi, hogy unokája megérkezett. Kezét a nap sötétbarnára festette, lehet, hogy nem is ebben az esztendőben, hanem évtizedek óta egyre csak barnul, a tél meg nem elég hosszú, hogy hófehérré varázsolja. Hogyan is tudná? A ráncok közé már úgy beköltözött a nap színe, hogy onnét csak egy nagy betegség venné ki. Attól meg Isten mentsen, mert ki gondozná őt itt, a világ végén? A fiatal leányunoka bejár a nagyfaluba dolgozni, ha ő nem keresne egy kis pénzt, felkopna az álluk. Igaz, van itt minden: disznó, tyúk, a gabona is megterem, a kacsák a patakban lubickolnak egész nyáron, nekik aztán jól megy soruk, kotorják a vizet, s mint a keljfeljancsi, úgy buknak alá, a fenekük az ég felé kandikál, s hopp, már fenn is a fejük. A méhek is itt tanyáznak a közeli fákon, csak a mézet kell begyűjteni onnét. A legnagyobb baj, hogy nincs ember. Ez a lány sem akaródzik magának valakit keresni, pedig amikor ő az unokája korában lépkedett, már gyermeket hozott a világra. Özvegy is lett egyhamar, az uráról már csak egy tábori levélből tudta meg, hogy – nincs többé. – Mamóka! – köszöntötte a kislány, és az öregasszony mellé telepedett. Ki tudja, mi járhatott a fejében, amikor ezt kérdezte: – Mondja, maga nem fél a haláltól? – Fél az istennyila, lányom, mért kellene, hogy féljek? Ugyes eljön, ha itt az ideje, mit érek azzal, hogyha reszketve várom? Meg osztán jó lenne pihenni egy kicsit. Elég volt mán ebből az életből, de betegeskedni, azt nem szeretnék. Elaludni kellene, csendesen, úgy, ahogy elalusznak estére kelve a napok, olyan szépen képzelem el az elmenést erről a világról. A tiszta kék égen, bárányfelhőkön úszkálva, elhajózni a hegyen túlra, oda, ahova a nap minden este aludni tér. A halál még koronát is tenne a fejemre, szép vöröset, és ködfátyolt a vállaimra! Nézz reám! Hát nem én lennék életem utolsó napján a legszebb? Minek szenvednék? Életemben egyebet sem csináltam, minthogy nyögtem. – Mennyen mán, mért nem pihen most? Minek dörzsöli itt ültibe azt az egy darab ruhát? Nem megmondtam, hogy kimosom én a géppel? – Attól szakad az, lányom, esszecsavarja, oszt’ vehetek ujjat. Miből? Nekem nem adják a pénzt, mind neked. János bá vala itt – épp az elébb ment el –, azt mondja, hogy a varrodát is bézárják. Osztán te mért nem mondád nekem? Férjhez kéne menned, tartson el az urad. Mi lesz veled, ha mán én sem leszek, hogy neveljem a baromfiakot? – Csak fél, nagyanyó! Örökké a halállal jő nekem, ha férjhez akar adni. Hagyjon engem békén, nem kell nekem ember, hogy megmondja, mit csináljak, s mit nem. Ha kerülne, akkor pedig olyan legyen, aki kijön ide lakni. A mai emberek mán nem nagyon akaróznak az erdő szélin élni. Nagyanyó, mü hogy kerültünk ide? Mért pont ide jöttek? A falu magiknak nem volt jó? Még sohasem beszélt nekem erről. Osztán azt sem mondta el, milyen volt leánynak lenni? Hogy is volt, amikor maga esküdött örök hűséget? – Nem beszéltem vóna róla? Az meg hogy lehet? Ojjan régen vót az, lehet, kiment a fejemből. – Ne beszéljen mán félre, örökké ezzel jő, pedig még azt es tug�gya, hogy hány fűszál nő a határba. Mijjen vót a nagyapám? Mutasson mán egy képet róla! Örökké dugdossa, de most nem menekül. Hozza ki azt a frankos kávés dobozt, mert úgyes tudom, hogy abba vannak a kincsei. Mutassa meg nekem! – Jaj, istenem! Mit vétettem? Megáldottál engem ezzel a ján�nyal, örökké csak a kíváncsiság, bár másra lenne kíváncsi, de ő engem bolygat s nem hagy nyugton. Kihozom, de ha nem fogod bé
Csermely II./2. február
a szájadot, úgy elnáspángollak, hogy nem éred meg a férjhezmenetelt. – Két kezével megtámasztja a pad ülőkéjét, felnyomja magát, még áll egy percet, hogy meg ne szédüljön, a lábai is szokják a súlyát, pedig teste nem mondható nehéznek. Az évek töpörödött kis asszonnyá gyűrték össze. Vékony lábán már alig tud megállni. Fekete ruhája majdnem földig ér, eltakarja törékeny alkatát. Keskeny vállán télen-nyáron egy hárászkendő, állandóan hideget érez. A csúz költözött beléje – mondogatja –, s a sok munka. Fején néhány szál haj, fekete kendővel takarja el; egyetlen hely, amit a nap nem barnított meg. Arcát ráncok borozdálják keresztül-kasul. Keskeny száját örökké összeszorítja, nehogy valamit kibökjön, ami a lelkét nyomja. Csak a szeme tiszta, tiszta, mint a lelke, amit nem mocskolt be az idő. De a tükörbe már nem néz. Minek? Megijedne a látványtól. Nehézkes léptekkel indul be a házba. Az első lépcső magasan elrugaszkodik a földtől. Kezével segíti magát. – Nagyanyó, toljam? – incselkedik a leányunoka, de ő rá sem hederít. Majd megtudja, ha eljön az ideje, hogy milyen öregnek lenni. Aztán fokról fokra lép, a tornácon megpihen. A házban a legbelső szoba az övé, az utcára nyíló ablakaival. Elvette volna a kislány tőle, de nem engedett. Amióta kihozták ide a villanyt, van a televízió, nézze azt. Ő nem érti, mit beszélnek, de nem is érdekli. Neki az ablak a televízió. Lássa az embereket, ha épp arra járnak, de barátja minden egyes fa, bokor és az azon élő madárnemzetség. Néha szól hozzájuk, azok meg válaszolnak. Csak a macska nem hallgat a tiltószóra. Állandóan felugrik a párkányra, ha benn mocorgást hall, s addig nyivákol, amíg be nem engedik. Ha teheti, odafekszik aztán a hasára – az öregasszony hasára –, testének melegétől elbódulva mély álomba szenderül. A doboz az éjjeliszekrény legalsó fiókjában van, jó mélyen elrejtve. Kapaszkodva, nyögve hajol le, de végre előkerül. Leül az ágy szélére. Elfáradt. A barna doboz tetejét simogatja, nem nyitja ki. Elindul vissza az udvarra – ez a jány még bé találna jőni, hogy sürgesse. – Kifelé már könnyebben halad, az egész napi ülésben elgémberedett lábait kissé bejáratta. A térdkalácsa még recseg-ropog, de mit számít, fő az, hogy viszi. – Jó, hogy megjőve, mán mentem vóna magáért – zsörtölődik az unoka. Mindig is kíváncsi volt, mit rejt a doboz. – Itt es vagyok – huppan nagyot a padra. – Nyissuk ki! – Várj, szusszanjak meg egy kicsit, elfáradtam, de megmondom, hogy nem adom a kezedbe. – Azzal óvatosan felemelte a fedelet. Megbarnult képek vastag lapjairól ismeretlen emberek néztek szembe az ifjú lánnyal. A legfelső képen szép, fiatal asszony nevetett, méghozzá kalapban. – Ez meg ki lenne? – Nem ismered meg az öreganyádot? – Ez maga? – Mit gondolsz, csitri, örökké vén vótam? – Jól van, mama, nem akartam bántani – súrlódik nagyanyjához, mint a macska; érezte, hogy kicsit többet mondott, mint szabadott volna. Unokája illata és közelsége pedig erősen jól esett az asszonynak, aki maga is hitetlenkedett a képet látva. Aztán felemelte a következőt. – Ez vót a nagyapád. – Hű! Ez a szép ember? Ezért nem mutatta meg eddig, úgy-e, nehogy nekem es ilyenre fájjon a fogam. Mijjen szépek vótak magik, nagyikám! S ez a nagy ház? Ez kié volt? – A nagyságos úréké, itt, a faluba’. Ott szolgáltunk. Ott, abba a nagy házba, ahol most a varroda van. De akkor nem úgy nézett ki, mint most. Nagy uradalom vót az! A ház körül nagy fák, még ezer évesek es vótak azok! Nagyapád tartotta rendbe az udvart. Vót dolga elég. Kaszálta a füvet, nyeste a virágokot. Mennyi rózsa vót! Egyik szebb a másiknál. Két asszonya vót a háznak. Ikrek, s az embereik es ikrek. Az egyiknek az ura erősen hamar meghalt. A másiknak ojjan művészféle vót élete párja. Nem csinált az semmit, csak fúrt, faragott. Szerencsére az asszonyok ügyesek vótak. Az egyik a házat uralta, a másik az uradalmat. Akkor mű es benn laktunk anyámékkal a faluba’, az uradalomhoz tartozó házba’. (Folyt. a 10. oldalon.)
Csermely II./2. február
9
KIDOBOLÓ
E SE MÉNYNAPTÁR Magyarok Szövetsége központi hírei • A Szövetség Pest Megyei tagozata 2010 január 19-én a dunavarsányi Művelődési Házban tartotta Megyegyűlését. A résztvevők tájékoztatást kaptak a szervezés alatt álló Hitelintézet és Aranykorona Szövetkezet megvalósulásáról. A felmerült nehézségekről és a kitörési lehetőségekről. A települési csoportok elöljárói beszámoltak közösségük tevékenységéről. Sikerekről-gondokról, így egymástól is tanulva válhatnak majd erős öntudatos, a feladatokat bátran vállaló közösségekké. A nyári országos gyűlés óta eltelt hat hónap kevés volt a szervezettség gördülékeny kialakulásához, ezért néhány kérdés előkészületlensége miatt a döntések későbbre halasztódtak, viszont a személyi kérdések rendeződtek. A közelgő választásokkal kapcsolatban felmerülő állásfoglalásról, feladatokról is szó esett. Mivel a Magyarok Szövetsége nem párt, így direkt módon a választás befolyásolására nincs lehetősége. Ezért meg kell találni azt a módot, hogy a szövetség tagságának súlya az igazságosság felé billenthesse a választási mérleget.
• 2010. Február 6-án este, a hideg havat csikorgatott az emberek talpa alatt. A Magyarok Szövetségének helyi közössége mégis útnak indult, ugyanis fórumot hirdetett a JOBBIK, s keresve, hol találkozik közös elképzelésünk a jövőről, képviseltettük magunkat. Szegedi Csanád érkezéséig – Brüs�szelből sietett Csömörre –, egymást követő filmkockák emlékeztettek, hogy történt egy s más az öszödi beszéd után, amitől még a Csipkerózsika álmát alvó is felébredt hosszú, százéves álmából. Meglepett a terem hangulata. Nyugalom volt, telt ház, s amit eddig is tudtam, jól nevelt emberek lakják ezt a zsák falut, ahol ajtót nyit egy fiatalember az érkezőnek, s ahol csak arra várnak – mint mindenhol ebben az országban –, hogy lesz még ünnepe Magyarországnak, ünnepe a magyar nemzetnek. A bemutatkozó előadásban egy háromgyermekes gazdasági végzettséggel rendelkező képviselőjelöltet ismertünk meg Bertha Szilvia személyében, majd a nagypolitika irányairól beszélt Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő. Aztán kérdés-felelek következett. A Magyarok Szövetsége nevében Kovács Ákos tette fel kérdéseinket, s kapott rá választ, amely majdhogynem fedi a JOBBIK párt és az egyesületünk elképzelését jövőnket illetően. Aztán egy Hölgy kért szót, átgondoltan, határozottan, megfontoltan kérdezett arról, ami a közbiztonságot illeti, s nem csodálkoztam, hogy őt jutalmazta a legerőteljesebb taps. A megszokott, a médiákból fröcsögő utálat, vádaskodás, hecc-kampány helyett, egy nyugodt, a jelen nehéz gazdasági, de főleg erkölcsi válságot mélyen érzők közössége gondolkodott együtt. Amikor elhagytuk a termet, úgy éreztem, sőt az volt a határozott meggyőződésem, hogy mindannyian tudatában voltunk annak, hogy most egy olyan választás következik, amely 180 fokos fordulatot kíván, attól függetlenül, hogy melyik ellenzéki párt nyeri el a nemzet bizalmát. Nincs idő az egyezkedésre, már nincs idő a langyos politikára.
KÖZH Í R R É TÉTETI K ! FEHÍVÁS! A 3. oldalon található cikkünkhöz kapcsolódva kérünk minden csömörön élő, banki adósággal küzdő sorstársunkat, akit előreláthatóan a kilakoltatás veszélye fenyeget, idejében jelezze felénk, hogy segíthessünk! Címünk, telefonszámunk a Csermely hátsó lapján található.
Gyorsreagálású Önvédelmi Zóna Csömör
Felhívjuk figyelmüket csömöri fiataljaink önkéntes vállalkozására. Keressék honlapjukat, segítsék, kapcsolódjanak be figyelő-segítő munkájukba, hogy biztonságban élhessünk községünkben: Kovács Péter
[email protected] [email protected] Célunk: helyi önvédelmi szervezeti egység felállítása, erőnléti, és taktikai felkészülés feladataink hibátlan ellátására. A zóna elsőrendű feladata az önvédelem feltételeinek megteremtése. A zónában jelentkező bármilyen jellegű veszélyre az egymásra figyelő, egymást segítő emberek megtalálják a közös önvédelem hatékony megoldását. Az egység erkölcsi alapelve: egy mindenkiért, mindenki egyért. – Aki elvárja, hogy társai segítsenek rajta, annak kötelessége, hogy ő is segítsen a társain…”
MEGHÍVÓ Kistarcsai testvérközösségünkhöz Dr. Drábik János Közíró, jogtanácsos „KORSZAKVÁLTÁS” Hogyan tudunk hazai munkahelyeket teremteni gyorsan, hatékonyan? című előadására 2010. február 20. 15 órakor. Kistarcsa, Thököly út 4. Liget vendéglő. A belépés díjtalan. Az előadó a Szabad Európa Rádió vezető szerkesztője volt. 2002 óta 18 könyve jelent meg, többek között: Uzsoracivilizáció; Tudatmódosítás; A pénz diktatúrája; Világdemokratúra;
MEGJELENIK! ELŐFIZETHETŐ! A Szilaj Csikó hetilap 2010. február 18-án életre kel országos lefedettséggel
Színes, szórakoztató, de élenjáró az öntevékeny, önszerveződő (magyar és nem magyar) társadalom életének, törekvéseinek, értékeinek, kultúrájának, sikereinek, magával ragadó példáinak (buktatóinak) bemutatásában; A stratégiai törekvések, kínálkozó változtatási lehetőségek bemutatásában (az élet minden fontos területén); A Magyarok Szövetsége szellemiségéhez közel álló személyek, alkotásaik, gondolataik bemutatásában; A hétköznapi élet hétköznapi embereinek csodás nagyszerűsége bemutatásában; A nemzetromboló, elvtelenül igazodó, tekintélyelvű („politikailag korrekt”), önfeladó gondolkodásmód visszaszorításában; Az előfizetés díja 250 Ft/lap, egy hónapra 1000 Ft. Előfizetést elfogad a Csermely szerkesztősége és a Szilaj Csikó főszerkesztője, Varga Domokos György. Email címe:
[email protected]
10
IRODALOM
Gyermek vótam, inkább fiatalka, amikor hezzik kezdtem járni. Anyám küldött örökké, hogy hozzam el a vajat, amihez kenyeret es adtak minden másadnap. Ha te láttad vóna azt a kamrát! A kiadó a benti asszonyság vót. Mindennap saját kezivel köpülte a vajat. Hetente sütték a kenyeret, ojjan jó ízű feketekenyeret azóta sem ettem! Na, nézz oda, most es csurog a nyállam, s ahol hijja a fogamnak, ki es folyik. Megtörölöm. Várj egy kicsit! – Ijjen finom vót az a kenyér, mama? – A’ bion, ha te ehettél vóna belőle! Manna vót az, jányom! (...) – Nagyi! Mi nem süthetnénk olyan kenyeret, amit ott a nagyházban sütöttek? Annyit emlegette, hogy szinte magam előtt látom a polcot, ahol a kihűlésre váró, dúcos, fekete kenyerek sorakoztak. – Süthetnénk, a kemence még megvan. Csak bé kell dagasztani, hevíteni, elébb szerezni kell lisztet, de nem fehéret! Menj el a molnárhoz, neki biztos van. Akkor megsüssük. Én es ennék még egyszer az életbe! Vajat kennék a meleg kenyérre, megsóznám, s amikor beléolvadt, bizony, jóízűen megenném! Menj, jányom! Sütünk! Azzal mindent óvatosan visszatettek a helyére. A lány elindult lisztért és kovászért, az öregasszony visszaült a padkára, hogy mielőtt az este leszáll, dolgozzon még egy keveset. Amint azonban betette a lány maga után a kaput, elmélázott: valahol egy táncparketten vagy a vasárnapi misén érezte magát, ahol a szeme össze-összeakadt a Józsija szemével. Egész éjjel forgolódott az ágyában. Holnap reggel korán kel – tervezte. – Amíg a kis unoka felkel, már be is hevíti a kemencét. Majd együtt dagasztanak... A hajnal alig hasadt, de ő már talpon volt, s maga is alig hitte, hogy egy csepp fájdalom se kerülgeti. Erősnek érezte magát, egy-kettőre csaknem mindent előkészített. A kemencében pattogott a tűz, a pityóka főtt egy nagy fazékban, a liszt megszitálva, a kovász is elindult, amikorra az unokája álmos szemekkel előkerült. – Mán hasadra sütött vóna a nap, ha nem kelsz fel! Igyál meg egy pohárka tejet, s gyere, hámozzuk meg a pityókát. Osztán a dagasztásba es kellene segítened. El es felejtettem, házi vajat hoztál az este? – Hoztam, hoztam – válaszolt a lány, miközben itta a tejet, de előbb még lelopta a tej fölét, ma nem törődik ezzel a nagyanyja, legalábbis nem zúgolódik, ahogy azt örökké teszi. Serényen dolgozni kezdett, már előre érezte a kenyér illatát, a legnagyobb dúcát töri le, jól megtömi friss, finom, házi vajjal, ahogy azt nagyanyja mesélte. A teknő kikerült a ház elé, beleadták minden erejüket, de nem is volt hiába, mert alig múlt el egy óra, látni lehetett, ahogy emelkedik a tészta a fehér abrosz alatt. Azonnal szaggatni kezdték, nehogy túlkeljen. Szerencsére még megvoltak a szakajtók, a nagyi semmit sem engedett eldobni. Igaz, ma már a diót gyűjtögetik bele ősszel. Most ismét arra használják, amire elkészítették valamikor régen. Sorra szaggatták bele a tésztát, takarták le fehér kiskendőkkel, hogy még keljenek. A teknőből kikaparták a maradékot, belisztezték, maradjon kovász, mert ezután mindég sütnek. – Hogy eddig miért nem tették? – morgolódtak. – Nem is olyan nagy dolog s az idejükből is kitelik. – Aztán a kemence volt soron. Összehúzták a parazsat gondosan egy sarokba, majd előkészítették a kenyerek helyét. Nagyi még a kezét is bedugta az ajtón. – Hát maga mit csinál? – Megnézem, elég meleg-e. – Csak nem hőmérő a keze? – incselkedett a lány. – Hallgass! Most aztán szedd össze magad! Te veted bé, vagy én vessem? – Azt hogy kell? – Figyelj, megmutatom, csak ügyesen tedd a lapátra! – Azzal, gyors mozdulattal, kifordította a tésztát a szakajtóból a lapátra, s egy lendülettel belökte hátulra, hogy a következőknek is legyen helyük. A lány csak ámult-bámult, mit tud az öreganyja! – Bezzeg most nem fáj semmije! – Nincs idő ijjenkor a fájdalomra, pattanj tüstént, mert szétfolyik a tészta. Ügyeskeggy, jövőkor majd te dobod bé. Most csak légy
Csermely II./2. február
résen! Ahol a szemed, ott legyen a lapát, örökké lisztezd, hogy oda ne ragadjon! Érted? – Értem, értem, de mikor lesz kész? – Sületlen kenyeret nem eszünk. Kivárjuk… Kivárjuk, hogy jól süjjön át. Ahogy a kezemmel éreztem, jól béhevült, úgy másfél óra múlva már verhessük es le. A kemence ajtaját becsukták. Rázárták a reteszt. A parazsat az ajtó elé kotorták, hogy ki ne fusson a kemence melege, aztán leültek a padra. Hallgattak egy sort. Néztek egymásra s mindkettejük szeme csillogott. Az utcán, messze, egy alak tűnt fel, egyre közelebb ért, megállt a kapu előtt, bejönni készült, mert a kutya erősen ugatott. – Nem láttad, ki jön? – kérdezte az öregasszony. – Úgy elvótunk ezzel a sütéssel, hogy ki sem néztünk az ösvényre. – Majd meglássuk, ha bé meri dugni az orrát a kapun. – Még ki sem mondta és nyikorgott a kilincs. Fiatalember lépett be, félénken, mert a kutya ugatása egy cseppet sem volt biztató. – Nahát! Sándor! – kiáltott fel a leányka. – Te merre bóklászol itt, ahol a madár sem jár? – Horgászni voltam s gondoltam, ha már erre járok, megnézem, mi van veletek. – Ülj le, fijjam! – intett a mama a lócára. – Éppeg kenyeret sütünk. – Kenyeret? Házit? – Aszt bion, jó feketét. Ojjant, amijent régen szoktunk. – De jó magiknak! Szép ez a hely, jó lehet itt lakni! – Ezt eddig nem mondtad – nézett nagyot az eladósorban levő. – Én azt gondoltam, hogy nincs legény a faluban, aki szeretne itt élni. – Pedig igencsak jó lenne. Itt az erdő, mező, lehet állatokat tartani, nem messze a tó s van hal benne elég. Még fát sem kell venni télire! – Aszt nem, fijjam, ha van, aki felvágja! Múlóba’ van már az idő, gyertek, nézzük meg, mi lett a kenyerünkkel. Most segítség es van, enni es kap, ha kiszedi a kenyereket. – Csak mondja, mami, mit csináljak, kiszedem én, ha ezeret sütöttek, akkor es. De a jussomot, azt kérem. – Miből te? A leányból vagy a kenyérből? – Jöhet mind a kettő – kacsintott a mamára a legény. – Nekem ehhez nincs szavam? – huncutkodott a leányka. – Most nincs, hozd a késeket, le kell verni a kenyeret. – Az első már kinn is volt. Az öregfa megmaradt tönkjére állították, a következőt egy székre, csattogva dolgoztak a kések. A kenyér héja meg ezerfelé ugrált a kés foka alól, az illata kellemesen csiklandozta orrukat. – Osztán nem eldobni a héjját, jányom, essze kell azt takarítani, leforrázni, s meglátod, hogy a malacok mijjen jó étvággyal esznek ma este. Ünnep lesz nekik es. Hű, de elfáradtam! Leülök egy cseppecskét, most mán csináljátok tű, én nézem, de nehogy levágjátok a kezeteket. – Azzal leült a lócára. A fiatalok hamar végeztek a munkával. Kihozták a vajat a kamrából s várták nagy csendben, hogy kihűljenek a kenyerek. – Adjatok mán egy dúcocskát, abból ne! – intett a mama s rámutatott az első kenyérre. Előtte volt már a vaj egy széken, kenegetni kezdte a friss, még meleg kenyeret. Jó vastagon rakott reá vajat, megsózta, a szeme csillogott, a keze reszketett. Letört egy darabkát, majszolni kezdte. A fiatalok is vágták, kenték, ették… – Nagyanyó, ez csakugyan finom! Magának es ízlik, úgy látom, még a nyála es kifolyt. Adjak még? – S már nyújtotta is az újabb szelet kenyeret. – Ez pont ojjan lehet, mint amilyet nagyapóval sütöttek! Vegye mán el, mit izél? Nagyanyó nem nyúlt a kenyérért. A keze maga mellé hanyatlott. S ha nem vigyáznak, teste is rögtön oldalt dől. – Mama, nagyika, mamóka! – sikított a leány. – Mit művel maga!? – Hagyd mán békin! – szólt rá a legény. – Egyenes helyre kell fektetni... Épp most viszi a frissen sült kenyeret az urához. Átölelte a leány vállát, a szemébe nézett, úgy csitítgatta: – Ne búsulj, majd sütünk mű es! Osztán lenéz majd reánk s örvend, hogy élete utolsó napján es tanított, valami ojjanra, amit mű el es felejtünk, ha ő nincs. No, hívjuk a papot! Verzár Éva – Mire megvirrad című kötetéből–
Csermely II./2. február
11
KIDOBOLÓ
HAZ ATALÁLÁS
Otthon a Világban, a Hazában, a Családban és magamban
KÖZH Í R R É TÉTETI K ! Várjuk vállalkozók, szervezetek, magánszemélyek további felajánlásait a CSERMELY szerkesztősége (a lap utolsó oldala) címén a pályázó gyermekek díjazására!
ALKOTÓPÁLYÁZAT
– ALKOTÓPÁLYÁZATHOZ – Elôadássorozat (nem csak) gyerekeknek a Mátyás király Általános Iskolában I. január 21. 14.00 Molnár V. József, néplélekkutató: Hazáról–családról
II. február 18. 14.00 Dr. Papp Lajos, szívsebész: Szívvel-lélekkel
III. március 11. 14.00 Rozgics Mária, újságíró: Édesanya a családban
IV. április 29. 14.00 Dr. Simon Péter, indiánkutató: Indiáncsaládok Szeretettel várunk: Bátovszky János igazgató, Magyarok Szövetsége Csömöri Közössége, Hétboldogasszony Kör.
Az alkotópályázat hírei
A Hazatalálás előadássorozat indító előadása a telt házas osztályteremben nem csak a gyermekeket, hanem az igazgató urat, és a megjelent felnőtteket is őszinte csodálkozásra késztette. Igen, mert Molnár V. József néplélekkutató olyan ismeretanyaggal rendelkezik az egész kárpát hazában élő népek kultúrájáról, élő hagyományáról, és olyan lenyűgöző módon tudja átadni azt, hogy minden ember lelkét megérinti. Sajnálhatják azok, akik nem éltek a lehetőséggel, és nem hallották, hogy egy csángó gyerek számára mit jelent a „tisztesség” szó. Jóska bácsi nem előadást tartott, beszélgetett a gyerekekkel és a végén arra kérte Őket, érdeklődjenek szüleiknél, nagyszüleiknél, idős szomszédoknál, hogy milyen volt az Ő gyermekkoruk, családi életük. Erre szeretnénk kérni Mi is mindenkit, segítsék a gyerekeket, hogy Ők már könnyebben „hazataláljanak”. A február 18-i előadásra hívjuk föl a szíves figyelmüket, Dr. Papp Lajos szívsebész fog beszélni igazán szívhez szólóan a hazaszeretetről. Szeretnénk a pályázaton résztvevő minden gyereket megjutalmazni, ha ehhez bárki hozzá tudna járulni – nem pénzzel –, könyvvel vagy bármivel, amit a gyerekek szívesen fogadnának, nagy tisztelettel megköszönjük. Kérjük, felajánlását jutassa el a szerkesztőségbe. Az eddig felajánlott adományokat hálás szívvel köszönjük a gyerekek nevében. Veszelik András
A Mátyás király Általános Iskola V–VIII. osztályos (10–14 éves) tanulói számára HAZATALÁLÁS Otthon a Világban, a Hazában, a Családban és magamban címmel alkotópályázatot hirdetünk. A gyerekek pályázhatnak: • mesével, verssel, történettel, regős-énekkel, ta nulmánnyal, • rajzzal, festménnyel, grafikával, képzőművészeti alkotással • kézműves munkával (szövés, hímzés, faragás, stb.) bemutatva a családhoz, szülőföldhöz, nemzethez, természethez való személyes kötődésüket, vágyaikat. A pályázatokat személyesen kérjük a Mátyás király Általános Iskolába Bese Gergő Péter tanárúrnak eljuttatni. Kérjük, hogy a pályázatokon csak jelige legyen feltüntetve! Mellékelve az ugyanilyen jeligés zárt borítékban a pályázó neve, osztálya, elérhetősége, születési éve. A pályázat benyújtási határideje: 2010. május 13. Ünnepélyes eredményhirdetés, kiállításmegnyitó és a nyeremények kiosztása a pályázatok mennyiségének függvényében a 2009–2010. tanév végén, vagy a 210–211-es tanév elején. A pályázat fővédnöke és a bíráló bizottság elnöke: vitéz Molnár V. József grafikus, néplélekrajz-kutató. A legjobb alkotásokból kiállítást szervezünk, a pályázó tanulókat utazással, lovaglással, játékokkal, könyvekkel, kézműves termékekkel és eszközökkel díjazzuk a beérkező felajánlásokból. (A felkészítő tanárokról sem feledkezünk meg.) Érdeklődés, információ: Bese Gergő tanárnál. Részvételüket, segítségüket előre is köszönjük: Bátovszky János igazgató, Magyarok Szövetsége Csömöri Közössége, Hétboldogasszony Kör.
Pályázatunk és előadássorozatunk célja, hogy gyermekeink jobban átérezzék a szülőkhöz, szülői házhoz- földhöz fűződő szeretetüket, és ezáltal ők is boldogabb, kiegyensúlyozottabb szülővé és honpolgárrá válhassanak egykor. Szeretnénk a jövő gyermekeinek több boldog-asszonyt, boldog anyát és boldog apát nevelni–növelni. Szeretnénk, ha fölserdülő gyermekeink megmutatnák alkotásaikban jövőképüket, hogyan, hol képzelik el saját felnőtt életüket, családalapításukat. Kérjük szépen a szülőket, nagyszülőket, tanárokat, segítsenek a gyermekeknek, hisz jövőnk az ő jövőképükön alapszik, a kép pedig azon az értékrenden, amelyet mi adunk nekik.
Hermányos Mária
12
KALENDÁRIUM
Csermely II./2. február
február • böjtelő hava • jégbontó hava • télutó • szarvastor hava • vízöntő hava Február, hol a nyár? – visszhangzik emlékeinkből a Móriczi kérdés, s bár még mindig tél van, érződik reménye a tavasznak. Való igaz, még el kell űzni a zord időt, még farsangolhatunk, vigadhatunk egy keveset. Csak a gyerekeknek legyen mit enni, s ne jöjjön senkihez egy István bácsi, aki megenné az egész sonkát! Farsang a lakodalmak, mulatságok ideje. Ez idő tájt az embert gyakran kapja el a féktelenség, mintha nem ismerné a Jóistent. Megbomlik a rend, mint a fagy szorításából kiengedő enyésző-bomló növényi-állati tetem – Vízöntő havában a napjárással együtt a kedv is magasodik. Farsang farkán hajdan – vasárnaptól húshagyó keddig –3 napig állt a bál, szólt a zene, egymást ugratva tomboltak ki minden indulatot, incselkedő kedvet a magukból kivetkőzött maskarások. Húshagyó kedden megmérkőzött egymással a kövér (hús-zabáló) Konc király, és a sovány (híg lekvár) Cibere vajda. Ál-lakodalom, rönkhúzás – még egy utolsó tobzódás az élvezetekben. – A végére elege lett az embernek a fagyűző mértéktelen evés-ivás dínom-dánomból, hogy elcsöndesedjen a nagybőjtre. Másnap jött az edényeket zsírtól is kilúgozó hamvazószerdával az önmegtartóztatás 46 napja.
HECZ – PECA
HORGÁSZ és ÁLLATELEDEL Nyitva tartás: Hétfő – péntek: 8 – 19 – ig szombat: 8 – 13 –ig, vasárnap: 8 – 12 –ig Tel: 06/20/337-0262
Van egy kicsi házikó. Fehér fala ragyogó…
olt b io – b t l m2 ! o A v– 35 iadó k
06 20 337 0262 06 20 222 5851
Jeles napok Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A gyertya fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a „népek megvilágosítására” szolgáló igazi Fényt. A Gyertya Ünnepe az egykori római birodalomig nyúlik vissza, ezen a napon ünnepli az egyház Jézus templomi bemutatását. A szentelt gyertya ünnepe, Krisztus jelképe: a Világ Világossága –, mert a gyertyafény elkísér bölcsőtől a koporsóig. Ehhez tartották magukat egykor a falusi emberek. Ezért február második napján megszenteltették templomaikban a szalaggal átkötött gyertyákat, amelyeket aztán szekrényekben vagy a ládafiában őriztek, és csak akkor vették elő, ha: – Haldoklott valaki a házban – a gyertyát a kezébe tették, hogy: „annak fényénél múljon ki a világból” – Szentelt gyertya égett továbbá a halott mellett. – Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották. – Vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. – Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is. – Szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban. – A gyümölcsfákat is megveregették a szentelt gyertyával, hogy bőven teremjenek. Időjárásjóslások, termésjóslások Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján. „Itt a gyertyaszentelő, a pincekulcsot vedd elő. Ha fénylik, ha nem; nem bánom, majd búsulhatunk a nyáron. De most az nem való ide, bort az asztalra ízibe.” „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön”. Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél. Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen. Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik. Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni.
Február 3. Balázs napja
HECZ PLAZA Csömör, Jókai utca
A diftéria (torokgyík) régen igen komoly járványként terjedt és szedte áldozatait a gyerekek körében. Nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A baktérium eljutva az egész szervezetbe és mérget termel, amely károsítja a szívet, az idegrendszert és a vesét. Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-tól kötelezően, minden gyermeket
Csermely II./2. február
KALENDÁRIUM
oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni. A népi hagyomány azt tartotta, hogy aki mézet vagy sült tököt evett, az egész évben felvértezve érezhette magát a torokbetegségek ellen. A torokfájásban szenvedők és a birkanyírók védőszentje Szent Balázs. Születési helye ismeretlen – meghalt 316. február 3-án. Orvos és püspök volt az örmény Sivas városban. Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. Népi megfigyelések Ha Balázs napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Balázskor a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést. Balázs napja gonoszűző nap volt. Balázsolás A naphoz mai napig is tartó népszokás a balázsolás hagyománya, és a gyerekek megáldása a templomban, amely a torokbetegség ellen nyújt védelmet. Ezen a napon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett „balázsjárás” keretében házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek. A játék Szent Balázs dicséretével és az ajándék megköszönésével fejeződött be. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették. Adománykérő rigmusok A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja, többször is hogy megérhessük, az Úristen adja! Kérjük ajándékát, a szent áldomását, távoztassa mindnyájuknak torkunknak fájását! (Mátraszele, Nógrád m.; MNT II. 84. sz.)
Elmúlik a rövid farsang, mi azt ne sirassuk, Sirassák a lányok, otthonmaradásuk, Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk. (Cikolasziget, Moson m.; MNT II. 79. sz.)
„Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól”.
Február 19. Zsuzsanna napja
A nap eredete, hogy Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádolták. Canossa-járása nemcsak költőket, írókat, hanem képzőművészeket, festőket ihletett meg. Népi megfigyelések – A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – A mondás szerint: „Zsuzsánna elpisálja a havat”.
PAPÍR - IRÓSZER - BŐRDÍSZMŰBOLT Csömör, Petőfi Sándor utca 23.
Iskolaszerek • Nyomtatványok • Falmatrica nagy választékban.
Divattáskák 20% kedvezménnyel amíg a készlet tart! Nyitva tartás: H–P: 10–18, Szo: 9–13
13
– ha magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már itt a szép kikelet; de ha a pacsirta alacsonyan repül, tovább tart még a tél; – kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért; – szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit; – egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy; – a trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.
Február 22. Üszögös Szent Péter napja
Félreértés alapja az üszögös. Az üszkössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap és minden, amibe belefognak üszkös lesz.
Február 24. Mátyás napja, avagy Jégtörő Mátyás napja
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában térített. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték. A Nap a Halak jegyébe lép. Mátyás ünnepe a tavasz közeledte. Így lett a bibliai szent – Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Mindenki örömére végre betekint a tavasz. A népi bölcsesség szerint Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt. Népi megfigyelések A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése, innen eredő megfigyelések: – Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront. – Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében, a gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. – Ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz. – Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép „Mátyás csukájá”-nak nevezi, és egész évre bő halfogást ígér. – A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. – A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. – Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele. – Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. – A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés. – Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik. Forrás: Diós István: A szentek élete; Molnár V. József: Kalendárium
14
Csermely II./2. február
CSICSERGŐ
Róka-mondóka A bugylibicska Egyszer késes járt nálunk. Apám, ma sem értem, hogyan: csupán nézéssel fölismerte, hogy melyik a vas, melyik az acél. Vett is az anyámnak konyhakést, s hogy a bugylibicskák közt is talált egy jó acélra, azt is megvette. Ettől fogva mindig azzal a nagy fanyelű bicskával evett. Tavasszal, mikor levesedett a fűzfa, elkértem tőle a bicskát, hogy hadd csináljak sípot. – Itt a bicska – mondotta –, de e nélkül haza ne gyere! A Hótt-patak partján vágtam a vesszőt. A bugylibicska beleesett a vízbe. A víz akkor körülbelül félméteres volt. Én ijedten kaptam a vízbe, s kerestem ide-oda tapogatva a víz fenekén. Már viszi a víz, gondoltam, és cipőstől, ruhástól rohantam a vízbe, ide-oda markolászva, amerre gondoltam, hogy a bicska megyen. S mentem a vízben, mentem folyton kapdosva, keresgélve. Eljutottam a Kajlamalomig. Itt aztán lemondtam a reményről, hogy a bicskát megtalálom: bementem lucskosan, dideregve a malomba, s egy korpás zsák mellé húzódva álltam mély aggodalomban. Ezalatt valaki hírül adta nálunk, hogy a patak vizében futok a malom felé. Anyám kétségbeesett. Nosza, ahány cselédünk volt, mind utánam rohant. Végre a legényünk talált meg a malomban. Én aztán sírva mentem vele haza, s előre éreztem, hogy dolga lesz a pálcának. Apám már a ház előtt várt, de egy rossz szóval se bántott. Anyám azonnal levetkőztetett, és betakart az ágyba. Gárdonyi Géza
Február másodikáról Ez a nap az, amely a mai napig kicsalja a gyerekeket, szülőket az állatkertekbe, a tévéstábok pedig kamerákkal lesik, hogy vajon szegény medve kijön, vagy marad a barlangjában. Mit jegyzett fel erről a napról Jókai Mór? A medve időjóslás Jókai fejében született meg, vagy régebbi? Erről mit sem tudunk, de íme, hogy látta a nagy író, a medve viselkedését ezen a napon... Jókai Mór Az új földesúr című regényben így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve – visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; – mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! – Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.”
Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka. Jércém is a tavaszon, elvitte a róka. Volt egy ludam, jó tojó, elvitte a róka. Récém, tóban tocsogó, elvitte a róka. Gácsérom és gúnárom, elvitte a róka. Semmim sincsen, tirárom, vigye el a róka!
Csermely II./2. február
Van egy kisszék, háromlábú, három lába: három bábu. Egyik: Billeg, másik: Ballag, harmadik meg: Billegballag.
Így a kisszék meg nem állhat, szidja is a három lábat.
Állj meg, Billeg! Nyughass, Ballag! Ne lipinkázz, Billegballag! De ők aztán csak azért se, nem hallgatnak a kisszékre. Billeg ballag, Ballag billeg, s Billegballag ballag-billeg.
Jár csak jár a három tébláb, ringatózó három székláb. Kedvébe eképpen járnak a kicsi szék gazdájának
Kányádi Sándor versei
15
Közmondások, szólások februárra Legyünk biokertészek! Ne igyál előre a medve bőrére! Alszik, mint a medve. Erős, mint a medve. Megszokta, mint medve a vackort. Szereti, mint medve a mézet. Topog, mint Mátyás után róka a jégen.
Három székláb
CSERE-BERE-AJÁNLOM
TÜZIFA ELADÓ! Csömörön,
a Fer-co’96 Kft-nél. Széchenyi u.90.
14.500 Ft./m3 Nagyobb mennyiség esetén 14.000Ft/m3 A szállítás díjtalan! Tel: 06–30–315–9331, 06–28–447–708
Tolna-mözsi családi ház eladó
Ár 8.900.000 Ft Típus: Családi ház, Alapterület: 92 m2 Telek alapterület: 932 m2 Cím: Tolna, Tolna-Mözs, Rákóczi u. 33. Szobák száma 3. Állapot: átlagos Fűtés: Központi fűtés. Érdeklődjön telefonon: 06-70/223-8667
Dédszüleink még tudták, hogyan kell műtrágyák, szintetikus növényvédőszerek és gyomirtók nélkül egészséges zöldséget, gyümölcsöt termelni. Igaz, sokat használták a kapát, és az állattartás melléktermékéből – a trágyából – is bőségesen jutott a termőföldekre. Ismerték és alkalmazták a vetésforgót. A magyar parasztember évszázadok óta az ökogazdálkodás manapság elfogadott elvei szerint művelte földjét és termelte élelmiszerét. Ma ezt már kevesen tudjuk. A drága biotermékek kevesek kiváltsága. Legtöbben a nagyüzemi módszerekkel megtermelt, gyakran igen íztelen sárgarépára és almára szorulunk. A környezetszennyeződés mindennapi problémává vált, több kilónyi elfogyasztott vagy belélegzett méreganyaggal kell megküzdenünk életünk során. Jó lenne, ha legalább a kertünkből az asztalra kerülő termények vegyszermentesek lennének, és e közben a rovarok sem lepnék meg a gyümölcsfákat és a zöldséges ágyásokat. Ehhez azonban szakszerű tudás kell. A biokertészek az elmúlt évtizedekben többféle hatékony módszert dolgoztak ki, amelyek segítségével egészséges növényeket termeszthetünk, miközben növelhetjük a terméshozamot is. Akadt hazánkban egy olyan kutató, aki ezeket összegyűjtötte, kipróbálta és használja; Vidéki Ferenc, a legendás sóskúti biogazda, a hazai biogazdálkodás egyik megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia javaslata alapján ő a környezetbarát termelés szakírója és oktatója. Vidéki Ferenc elvállalta, hogy átadja nekünk azt a tudást, amit évtizedek alatt összegyűjtött. Vezetésével tanfolyam indul a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Házban 2010. február 23-tól kéthetente, keddenként 17 órától. A tanfolyam díja alkalmanként: 800 Ft/ fő. Jelentkezni lehet: A művelődési ház telefonszámán: 06-28-543-790, E-mailben:
[email protected] Onhausz Erzsébetnél: 06-30-343-1408 számú telefonon.
Onhausz Erzsébet
E-mail
[email protected]
LEMangURIA SZABAD MOZGÁS-RITMUS – TÁNCFOGLALKOZÁS Az órákon megismerjük és tapasztaljuk a mozgás, ritmus, fókusz, kapcsolódás, hangolódás, művészetét. Törekszünk a külső és belső harmónia elérésére mozdulatainkban, testtartásunkban, önkifejezésünkben. Kiépítjük testtudatosságunkat, javítjuk erőnlétünket. Megértjük hogyan hat szellemi, lelki állapotunk fizikai állapotunkra, s hogy tudatos testmunkával hogyan tudjuk egyensúlyunkat visszaállítani, s megtartani. Zenére, ritmusra különböző játékos és szellemi feladatokat végzünk szabad és kapcsolódó mozgáson keresztül. Lehetőség van a feladatok kapcsán felmerülő tapasztalások megosztására és a felmerülő kérdések feltevésére. Tánc kultúráról, ősi harcművészet szellemi alapjairól, hagyományokról mely magyarságunk értékes kincse, különböző mozgás-stílusokról tanulunk. Szabad mozgáson keresztül fejlesztjük az alkotóképességet, felelősségvállalást. Tanulunk testünk fizikai működésének ismeretén keresztül, energetikai, lelki, és tudati kapcsolódásainkról. Erősödik az önbizalom, az összpontosított figyelem, kapcsolatteremtési készség. Kialakul egy pozitív, egészséges életszemlélet. Harcművészek, vezetők fizikai-szellemi-tudati felkészítésének módszere, hogy saját technikai határaikat át tudják lépni. Előadó: Semsei Angelika, Tel.: 06–20–375–0744 Érdeklődés: 06–20–584–7118 Megfelelő érdeklődés esetén Csömörön is indítunk tanfolyamot!
Kürtőskalács karperec, ha nem eszed elmehetsz… Kürtőskalács karperec, ha megeszed bejöhetsz… Bejöhetsz egy pohárkára, köményes jó pálinkára, aztán menj Isten hírével, gyere vissza oszt’ egy évre, egy évre, húshagyó keddre. Verzár Éva
Köszöntjük
kedves vendégeinket Nosztalgia éttermünkben, amelyet a 30-as út melletti utazók éhségének és szomjának csillapítására nyitottunk meg újra 2002. áprilisában. A régi és új vendégeinknek köszönjük, hogy az év folyamán többször is betértek hozzánk és fogyasztottak ételeinkből és szomjas torkukat csillapították hideg italainkkal. Éttermünk kerthelységgel is rendelkezik, ősgesztenyefák árnyéka nyújt menedéket a meleg elől. Gyermekeknek játszótér áll a rendelkezésükre. Kemencében való sütésre is van lehetőség, létszámtól függően, előrendeléssel. Kockásabroszos, polgári eleganciával felruházott vendéglőnkben várjuk az éhes betérőket. Bármilyen rendezvény lebonyolítását vállaljuk teljes háttérrel, különböző produkcióval, zenével, amit akár az udvarán is megvalósítunk. Boross Jenő Tulajdonos Címünk:
2143 Kistarcsa, Szabadság út 46. Tel.: 06 28/473-423
Elérhetőségünk:
[email protected] • Telefon: 06-20 941-2240, Honlap: www.magyarokszovetsege.hu • www.pestmegyeszala.fese.hu Készül 3.000 példányban • Ingyenes • Tagjaink terjesztésével kerül a csömöri otthonokba. Lapszerkesztő: Verzár Éva •
[email protected] • Telefon: 28 446-905 Kiadó: A-MariArt Kft. 2141 Csömör, Rákóczi u. 18. • Lapterv, tördelés: A-MariArt Kft. • Nyomás: RR Nyomda
Amennyiben nem kéri további lapjainkat, kérjük, írja ki postaládájára, s ígérjük, nem fogjuk zavarni írásainkkal.