MÁRCIUS –BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava
A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Akkor, amikor még tíz hónapos volt az év, az esztendő első hónapja a március volt. A rómaiak szerint illett ezért, hogy e hónapot a Rómát alapító Romulus apjáról, Mars római istenről nevezzék el. Jelentése: ragyogó, fényes. Névnapját e hó első napján tartották. A római mitológiában Mars a háború istene. A kapcsolat kézenfekvő lehet, hiszen a rómaiak a háborúikat a tél elmúltával, a jó idő beköszöntével indították meg. Marsot a mezők, a tavasz és a tavaszi vetések védelmezőjeként is nyilvántartják.. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint kikelet havának nevezik, eleink pedig (az avisura szerint) a bölénytor (fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A nap a kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között). Gergely-napi szél, Szt. György napig él. József kezessége, jó év kedvessége. Fehér nagycsütörtök, indán sül meg a tök. Márciusi por fűnek jó, neki fáj márciusi hó. Adj Isten meleget, fűnek-fának levelet! Nyisd ki, Isten, kiskapudat, ereszd be a meleget. Itt a tavasz, tudod-e? Leheletét érzed-e? Virágszájjal rád nevet virágszagú kikelet. Rád füttyent egy bokorból, füttyös madár torokból. Rügyes ággal meglegyint s érzed, tavasz van megint.
Jeles napok márciusban március 4.
március 5.
március 6.
márcisu 12.
Az idei évben erre a napra esik húshagyó kedd, ami mozgó dátumú ünnep. Időpontja mindig húsvét időpontjától függ. (Húsvéttól visszafelé számítva a hetedik vasárnap utáni kedd.) Húshagyó kedd a farsangi szezon utolsó napja. Ekkor lehetett utoljára húst fogyasztani. Hamvazó szerda. A farsangi időszak utáni első nap. A húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdete. Neve onnan ered,hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra figyelmeztet . Torkos csütörtök. Igen érdekes nap a márciusi ünnepek sorában, hiszen az előző napok arról szóltak, hogy húshagyó kedden (március 4.) lehet utoljára húst fogyasztani, mert a következő napon, hamvazó szerdán (március 5.) kezdődik a 40 napos böjt. S ekkor jön március 6-án a torkos csütörtök, amikor nemhogy szabad jókat enni, sőt kötelező a torkoskodás!! Ez az egy nap jelent kivételt a böjti időszakban. Valószínű azért alakulhatott ez így, mert a sok farsangi maradékot, a sok megmaradt, finom ételt bűn lett volna kidobni. Gergely napja, eredetileg a diákság ünnepe, A nap üneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX. századtól vezették be. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek. ͈Megrázza még szakállát Gergely."
1. Szent Gergely doktornak, híres tanitónknak az ő napján. Régi szokás szerint menjünk Isten szerint Iskolánkba! március 15.
március 18. március 19.
március 21. március 25.
Nemzeti ünnep: Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe; Magyar sajtó napja.. Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Jelképpé vált, nemzetünk szabadság szeretetét fejezi ki. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz ruhájára. 1848-ban ezen a napon tört ki a forradalom Pesten, és ekkor nyomtatták ki az első szabad sajtó termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Sándor napja. E naphoz kapcsolódó mondás: S͈ ándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!" József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: F͈ ecskét látok, szeplőt hányok!" A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt) ha vízben áll is a lábad. Benedek napja. A bencés rendet alapító Szt. Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Irén) napja. Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.
Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Petőfi Sándor)
A földművesek számára a március valóban már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak ott, ahol még szőnek és fonnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, a jószágokat is kihajtják a legelőre, ha még létezik legelő, és még legeltet a csordás, kondás. Az egészségre vonatkozó jó tanács nem maradhat el a csízióból: „Márciusban vagyon bőv nedvesség testben, Diétát tarts te is italban s ételben!” Népi megfigyelések - Március, ha nedves, gazdának nem kedvez. - Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben. - Ha böjtmás (március) hava száraz, szent György hava (április) nedves. - Fú és havaz, úgy lesz tavasz. - Ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek. - Ha dörög Benedek (napján), akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.
Mit jövendöl a 100 éves naptár? Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz. ͈Amilyen a március kilencedik napja,olyan lesz az egész hónap folyamatja."
Igaz, hogy a csillagászati év, a tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, mégis, a néphagyomány 24-ére, a „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. Huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos vallási ünnep: Jézus Krisztus fogantatásának napjaként tartja számon a katolikus egyház. (Éppen kilenc hónapra vagyunk ilyenkor december 25-étől, Jézus születésnapjától.) A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés. Húsvét legkorábban március 22-ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. A húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így például a húsvétot megelőző Virágvasárnap, a barkaszentelés ideje. Mivel ez és a kos jegye a kezdet, az elindulás, a nappalok hosszának növekedése is e naptól indul meg, mindenképpen jelentős nap a naptári évben. E napon érdemes elindítani dolgokat az életünkben. A megelőző időszak alkalmas volt arra, hogy befelé forduljunk, terveket készítsünk, és e napon kell kinyilvánítani az akaratunkat, hogy ezeket megvalósítsuk, illetve elindítani ezeket, lehetőleg valamilyen tevőleges formában is. A kos ugyanis egy aktív, cselekvő energia. Márciusban születtek Arany János - egyik legnagyobb költőnk. (Toldi, Buda halála,...) Bartók Béla, - világhirű zeneszerző, zongoraművész, zenetudós II. Rákóczi Ferenc, - Erdély és Magyarország fejedelme, a szabadságharc vezére. Kőrösi Csoma Sándor, - nyelvtudós, Ázsiakutató, a magyar őshaza keresője. Kosztolányi Dezső, - író, költő, műfordító Rejtő Jenő, - író
Készítsünk huszárt!
1817. 3.2 1881. 3.25. 1676. 3.27. 1784. 3.27. 1885. 3.29. 1903. 3.29
Talán sokan hallottak már közületek a huszárokról. Kik is voltak ezek a huszárok? Katonák voltak, akik az 184849-es szabadságharcban is harcoltak, abban a háborúban, amely ezzel a március 15-ei forradalommal kezdődött és két hosszú esztendőn át tartott Magyarország szabadságáért. Sok történet, mese őrzi a
huszárok hírét, Elkészítés: Felnagyítjuk a rajzokat. Kivágjuk a huszárt és a lovat is kétszer. A lovat és a huszárt kifestjük, majd amikor megszáradt a huszárt fejtől derékig, a lovat fejtől a teste közepéig összeragasztjuk. Ló és huszár lábait kissé kihajlítjuk.
Tevékenységi formák és lehetőségek márciusban Séta az erdőben, parkban, hallgatjuk a madarak hangját mondókák felidézésével: Fű, fű, fű..., Madarak voltunk.., Süss fel nap..., Új hold, új király , Gyere tavasz, várva várlak … Tavaszi virágok megismerése, és tavaszi dalok énekelgetése: Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz kezdeti időszakában az énekes-táncos játékok vannak túlsúlyban. Ezeket többnyire pünkösdig lehet játszani. Húsvéthoz kötődnek a tüzes játékok. Eredete: régen a tüzet nagyon vigyázták, s csak húsvétkor volt szabad tüzet szítani. Tüzet nem kölcsönöztek, mert tiltották a hatóságok a gyakori tűzesetek miatt. A régi életformának az emléke él a „tüzet viszek” típusú játékokban. Dalok: Tüzet viszek, lángot viszek... Tüzet viszek, nem látjátok... Tavaszi játékainkban nagy szerepet kap a kendő. Nemcsak a hajviseletet szolgálta, hanem a mindennapok játékeszköze is volt. Később helyét felváltotta a zsebkendő, ami az ünnepi viselethez tartozott. A kendő legismertebb emléke a Veronika-kendő. – Húsvétra küldjünk képeslapot! Beszélgetés az örömszerzésről. A hónap meséi A szél és a Nap (népmese), A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Mese az ifjító madárról, A papucsszaggató királykisasszonyok, A szegény ember kakasa, Mondák a Mátyás király országlása c. könyvből Tovább a tetejetlen fáról… 3. rész Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtal{lhatók. Több v{ltozatban az „égig érő, tetejetlen fa” egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét) törzsén egy házban él a hold anyja és a hold, ungyancsak egy házban a nap anyja és a nap, vagyis a fény és a sötétség, a nap, mint a kiáradó erő, a hold, mint a befogadó erő. A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. A magyar népi díszítőműszetben (fafaragásokban, hímzésekben) is megtalálható a hatalmas fa – a gerincoszlop, az örök szellemi erő – ágai közt a nappal, (férfi erő), a holddal (a női erő). Ízes, szép magyar nyelven elbeszélve a világfa vagy életfa tudománya szellemi erő, {g, jó szellem. A kereszténység felvételével az égi nagycsaládok rétegei lassan a múltba vesztek és kialakult belőlük a rétegekre osztott mennyország. Az alsó rétegekben lakik az isteni lények többsége, felfelé haladva egyre kevesebb lény tartózkodik, míg legfelül székel az Úristen. Ehhez a világos rendhez járul még hozzá a teremtéssel kapcsolatos hitvilágunk, miszerint ami létezik, azt teremtett dolognak képzeljük. Az égig érő fa (életfa vagy vil{gfa) népművészetünk leggyakoribb jelképe. Őseink l{tt{k, hogy a növények megszületése, növekedése és hal{la az emberek szeme előtt folyik le és teljesen hasonlatos az ember életrendjéhez. Az emberek saját életüket átvitték a fa életére, egy olyan fáéra, amely nem nyújtja az árnyékot, egy távoli, mesés helyen érleli gyümölcseit, ahová csak a kiválasztottak juthatnak el. (folyt. köv.)
A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a t{ltos hitű népeknek, és egész KözépÁzsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert. Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koron{ja az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog. A világfát csak a táltos képes megmászni.
