Álom hava

2011. december / Karácsony hava / Álom hava

Átgázolt rajtunk a 2011-es esztendő. Keményen, kíméletlenül. A felgyorsult, globalizált világ úgy tűnik, megállíthatatlanul robog a teljes megsemmisülés felé. Ebben az őrült iramban kellene most karácsony táján néhány napra megállni, megnyugodni, családi körben, meghitten az Ádventi gyartyafénynél, közös vacsorát elkölteni. Kandalló előtt, egy pohár bor mellett, forró gesztenyét majszolni, meghitt csendben beszélgetni és örülni a pillanatnak, hogy még legalább ez megadatik. Éjféli misén kis falusi templomban harangszót hallgatni, didergő emberek között imádkozni. Ha csak rövid időre is, de megállítani az időt, visszaemlékezni életünk legszebb karácsonyára és elfeledni mindent, ami rossz volt ebben az évben. Ez bizony nehéz. Nagyon nehéz, hiszen egyre zordabb a mindennapok magyar valósága, és sokan úgy érzik, ez az ünnep sem szól már másról csak a pénzről, hit nélküli cifra nyomorúságról. Pedig de jó lenne Jézus születéséről, betlehemezésről, a csodálatos magyar néphagyományokról

írni, ilyenről, mint ez, ami egy maconkai gyűjtésből maradt ránk: „Van egy szép alma. Azt karácsony estéjin a házigazda szétvágja annyi felé, amennyi a családtag. Azt az almát, azt a részt meg kell enni, hogy összetartsa a családot úgy, mint az alma egészben volt.” Jó lenne, nekünk is egy nemzetalma, amit szétvághatnánk annyi felé, amennyi magyar van a világon és végre mindenki enne belőle… Szeretnénk ilyen és hasonló magasztos, ünnepi gondolatokkal megtölteni e kiadványt. Tudatni minden magyarral, hogy a karácsony szavunk milyen egyedülálló a világon. Mert míg mindenhol a kereszténységhez kötődik, addig a miénk az ősi magyarság legfontosabb ünnepéhez a téli Napfordulóhoz. A szó eredeti jelentése is a kara = fekete, sötét, és a csun, csony = fordulás szóösszetételből áll, azaz a sötétség átfordulása a világosság növekedése a tavasz, az újév felé. Ugyan nekünk, magyaroknak, mikor jön el a napfordulónk? Vajon hány évet kell még várnunk az átfordulásra? Hány évig növekszik még a sötétség hazánkban? Felrepül-e még a magyar kerecsen sólyom, hogy elhozza a világosságot? Végül, ehhez a várva várt újjászületéshez, lesz-e bennünk elég hit, erő és kitartás? Ha hiszünk benne, és teszünk is érte, akkor lesz magyar újjászületés. Ezzel a reménnyel és Móra László Karácsonyi imádságával kívánunk:

Móra László : Karácsonyi imádság Ó, édes Jézuska, Hallgasd meg szavunk! Nagy országért síró Bús magyarok vagyunk. Szent karácsony estjén Halld meg ezer jajunk… Igazságot kérő Bús magyarok vagyunk. Küldd le angyalkáid, Tedd fényessé napunk! Hiszen csak sötétben Botorkálók vagyunk.

Áldott, Békés Karácsonyt minden Magyarnak!

GAZDASÁGI SZABADSÁGHátraARC Ma úgy tűnik minden veszni fog. Az a kevés is, ami maradt. Bár a kormány cselekedetei eddig sem voltak összhangban a mondandójukkal, de most már az sem a régi. Nem is értik az emberek. Erre mondta Orbán Viktor: „el kell menni, megértetni az emberekkel a helyzetet…” Azóta talán már el is indultak vidékre a „misszionáriusok.” Miközben a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta az ország, és ezzel együtt a lakosság gazdasági helyzete rohamosan romlik. Természetesen a kialakult helyzetet nem lehet csak az új kormány nyakába varrni, hiszen minden baj alapvető oka az elviselhetetlen adósságszolgálat. A miniszterelnököt azért bírálhatjuk, mert azt gondolja és hangoztatja, hogy az adósságot vissza tudjuk fizetni, vagy legalább is le tudjuk szorítani. Hát miféle hályog takarja el a szemét? folytatás a 2. oldalon

Széttépett Hazánkban Nézd városunk, falunk! Alig-alig élők Meglopottak vagyunk. Ne küldj sok játékot! Karácsonyfát se adj! Ó, csak azt tudhassuk, Hogy most közöttünk vagy. Hogy közibénk jöttél S két áldott kezeddel Földi csodát teszel Síró nemzeteddel. Ó, édes Jézuska Hallgasd, amit kérünk: Szent István országát Adjad vissza nékünk!”

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT Olyan ez, mint a kisgömböc története. Akármennyit fizetünk is vissza, soha nem elég. Mert a gömböc mindent és mindenkit felfal és csak dagad és dagad a padláson. Elnök úr meg csak küldi fel a lányait szép sorban, meg a feleségét is, míg végül maga is felmegy, hogy személyesen is lássa, hová tűnt a családja. Végül mikor meglátja az igazságot, már késő, a gömböc végül őt is elnyeli. Persze, előbb – utóbb a kisgömböc is kireped, mert a falánkság bűn. Főbűn. Mert minden mesében meglakol a gonosz. Sajnos a valóság viszont sokkal igazságtalanabb, drámaibb. Attól tartunk, hogy az Unió, ezzel együtt hazánk bedöntése, egy előre megírt forgatókönyv alapján fog történni. Mára a napnál is világosabb, hogy az IMF, a világ, vezető bankjai, az úgynevezett világhatalom, maffia módszerekkel irányítja a nálunknál nagyságrendekkel erősebb országok gazdaságát is. Ott és olyan mélységben szól bele egy ország irányításába, és ott robbant ki háborút, ahogy és ahol akar. Ők azok, akik csak számokat látnak. Hideg fejjel, döntenek egy meleg irodából. Az emberek pusztán statisztikák, a pénz meg mindent visz. Ezért bármire képesek. Az IMF tárgyalás másnapján nyilatkozott Matolcsy, Rogán szürke hanggal, magabiztosságnak már nyoma sem volt. Elképzelni sem nagyon tudjuk, mi zajlott le a megbeszélésen… Csak sejtésünk lehet, ha a kormány egy tárgyalás alatt feladta egész eddigi kőbe vésett álláspontját, ott nem egy kedélyes délutáni teázgatás folyt. Pedig nem tett mást, mint megcirógatta az oroszlán, illetve a hiéna bajszát. Máskülönben meg mindent úgy tesz, ahogy az Unió és az IMF elvárja, mindenkit és mindenhol brutálisan megszorít. A visszafizetési tételt 1064 milliárdról 1228 milliárdra növelte. Ennyit fizetünk vissza évente. Van értelme? Az égvilágon semmi. Még a magánnyugdíjak államosításából befolyt 3000 milliárdot is az államadósság csökkenésére fordították. Csökkent is a hiány pár százalékkal, ami néhány hónap alatt ugyanoda visszakúszott, hiszen újra leértékeltek. Nesze neked 13 év megtakarítás. Ebből a pénzből meg lehetett volna menteni a devizahitelesek jó részét. Talán akkor erősödött volna a vásárlóerő, ezáltal a gazdaság is. Így viszont minden jel

arra utal, hogy a mindenáron való visszafizetés nem fog menni. Nem fog, mert egyébként sem sikerült még senkinek. Illetve dehogynem. Ceausescu Romániájának. Hogy milyen áron, azt tudjuk. A csatatéren meg alig jelent meg az első ellenséges felderítő, és a gazdasági szabadságharcból, azonnal hátraarc lett. Aztán futás, a táborig a sajátjaik közé, majd a regösökkel megénekeltetik, a festőkkel megfestetik a „nagy csatát”. A régi kommunikáció (mese) az ablakon kidobva, jöhet az új, de már valamivel kisebb a mellény. Lehet, lassan végleg lekerül és akkor viselhetik mások is. Büntetés nélkül… Egyébként mi is az új mese? Az ország függetlensége érdekében a gazdasági szabadságért cserébe, szerződést kötöttünk az IMF-vel, az ország gyarmatosítóival. Értelmezzük csak az értelmezhetetlent! „Nem vesszük fel az IMF – hitelt, csak biztonsági tartaléknak ott lebeg virtuálisan” a semmiben, Matolcsy György szavait idézve. Érdekes módon, ettől a semmitől rögtön megnyugodott a piac, erősödött a forint, innentől a probléma is semmi. No, ha a piac megnyugodott, akkor talán megnyugodhatunk mi is, és össze is foglalhatjuk néhány mondatban a mai magyar helyzetet. Talán úgy fogalmazhatnánk meg, egyszerűen, hogy van két ló, amit a miniszterelnök egyszerre szeretne meglovagolni. A fehér ló az ország legsúlyosabb problémáinak megoldását, egy függetlenebb, magyar vállalkozói érdekeket képviselő gazdaságot, tisztességesebb bankrendszert, egy konzervatívabb oktatást, színvonalasabb egészségügyet, magyar kézben maradó földet, vizet, versenyképes, mezőgazdaságot, és az erős közbiztonságot jelképezi. A fekete ló a félistenként kezelt Brüsszelből diktált mutatók betartását, a külföldi bankok, multik érdekeit, a neoliberális eszméket és Izrael honfoglalását. Az egyik ló keletre tart, a másik meg nyugatra és mellette a lovak még egymást is rúgják, harapják. Orbán Viktor mégis e két szilaj lovon szeretne eljutni egy, járatlan úton Kánaánba. Valaki elmondhatná már neki, hogy egyszerre két lovon nem fog menni. Végül, azt sem ártana tudnia, hogy a fehér ló a magyar, Kánaán pedig itt lehetne a Kárpát-medencében… CsI

Testületi ülésről jelentjük… Állandó rovatunk, városunk testületi ülésének legfontosabb és legérdekesebb napirendi pontjairól, a teljesség igénye nélkül. Mindenről tájékoztatunk, ami közérdeklődésre tarthat számot. Az ősz is mozgalmasan, sőt viharosan telt. Mottónk továbbra is: Mindent megszavazunk, ami a városnak jó, de semmit, amiben nem hiszünk. Vágjunk is bele, nézzük meg mit támogattunk és mit nem az év második felében: – Változott a lakásfenntartási támogatás A törvény több ponton módosítja a lakásfenntartási támogatás jelenlegi rendszerét, melyet a 2011. augusztus 31.ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A módosítás főbb elemei a következők: A jogosultsági jövedelemhatárt a törvény az öregségi nyugdíjminimum 250%-ában (71.250 Ft) határozza meg a jelenlegi 150% (42750 Ft) helyett, így a szociális gáz- és távhőtámogatás megszűnésével támogatás nélkül maradó jogosultak többsége befogadásra kerülhet a lakásfenntartási támogatás rendszerébe. A jövedelmi értékhatár megemelésével egyidejűleg eltörlésre került a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírás. A költség küszöb eltörlése azt eredményezi, hogy valamennyi, a jogszabályban meghatározott felső határ alatti havi jövedelemmel rendelkező család „befér” az ellátásba. – A Volán veszteségének csökkentése

miatt emelkedtek a helyi járat díjtételei, valamint átszervezésre kerültek a járatok menetrendjei. Az idő majd eldönti, gazdaságosabb, illetve ésszerűbb lett-e a helyi közlekedés városunkban. El kell gondolkodni azon is, hogy a jelenleg minden általános iskolásnak járó ingyen bérletre szükség van-e! Valószínűleg elég lenne annak adni, aki igényli, ezzel is csökkenthető lenne a veszteség. – Újabb ÖNHIKI benyújtása és elnyerése. A város vezetése újabb támogatási igényt nyújtott be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi II. ütemű támogatására. Az első ütemben jelentős összeghez jutott Bátonyterenye, aminek elköltésével viszont nem sokat kellett vesződni, a magas tartozások miatt. Mivel nagyon úgy fest, hogy az ÖNHIKI pályázati pénzeken kívül, városunk nem igazán tud jelentős bevételhez jutni, így természetesen támogattuk az újabb lehetőséget, amit novemberben meg is kapott

a város 60 millió forint összegben. Így egy jelentős, több mint 200 milliós összeg került ebben az évben városunkhoz, ami úgy kellett, mint egy falat kenyér. – Önkormányzati bérlők víztartozása. A Képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert az önkormányzati bérlők vízfogyasztásából adódó igények rendezése érdekében a társasházak képviselőivel tárgyalások lefolytatására, peren kívüli megállapodások megkötésére, amelybe a Bátonyterenye és Környéke Víz- és Csatornamű Kft-t és a kezelő Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft-t is be kell vonni. A megállapodás alapját csak a bizonyíthatóan önkormányzati bérlő által elfogyasztott vízfogyasztás és a nem elévült tartozás képezheti. Az önkormányzat költségvetési helyzetére tekintettel a tárgyalások során az összes érdekelt közös érdekét szolgáló kompromisszumos megoldásra kell törekedni. Amennyiben az egyezségben a tulajdonos önkormányzat részére

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT fizetési kötelezettség keletkezik, annak összege a városi önkormányzat költségvetésébe kerüljön beépítésre, a bérlők részére történő előírással egyidejűleg. Támogattuk a javaslatot. – Szászrégen lesz az új testvérváros. „Bátonyterenye Város Önkormányzata 2003-tól rendelkezik a Szlovák Köztársaság (mi úgy hívjuk a Felvidék) területén lévő Fülek Város Önkormányzatával kötött Testvérvárosi megállapodással. Jelenleg folyamatban van Románia (Erdély) területéről Szászrégen városával is testvérvárosi kapcsolat kialakítása.” A képviselő testület megtárgyalta az Európa a polgárokért program keretében a Testvérvárosok polgárainak találkozói pályázat benyújtásáról szóló előterjesztést majd megszavazta azt. Mivel szívügyünk a határokon túli magyar kapcsolatok szorosabbra fonása, természetesen támogattuk az előterjesztést. – Startmunka program kérelmének benyújtása. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több, munkára képes és kész, aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás rendszerének új eleme, a Startmunka program hét projektből áll, ezeken belül többek között mezőgazdasági munka, belvízelvezetés, földutak rendbetétele, a közúthálózat javítása, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, újak kialakításának megelőzése a feladat. Lesz úgynevezett kazánprogram is, amelynek lényege a középületekben alternatív fűtési móddal rendelkező, új vegyes tüzelésű kazánok beállítása, a kellő fűtőanyagot pedig kedvező esetben az érintett település állítja elő a mezőgazdasági program során. A Start mintaprogram hét megyében 2012. december 31-ig tart. A programban részt vevők teljes munkaidőben végzik munkájukat, többségük vagy bérpótló juttatásban részesül, vagy hosszabb ideje álláskereső. Önkormányzatunk részt vesz a mintaprogram kidolgozásában, és a hivatali dolgozók által elkészített program alapján a foglalkoztatás megvalósításában. Előrelátható munkavégzés kezdési időpontja 2011.október 1, és ehhez kapcsolódóan 8 órás foglalkoztatás fog történni. Az egyes projektek bekerülési költségei; munkabér és járuléka, valamint a közvetlen költségek, 100 %-ban finanszírozottak, így az önkormányzatnak saját erőt nem kell biztosítani. Mivel városunkban égetően szükség van mindenféle munkára, támogattuk a program elindítását, ami azóta már el is indult. – Visszavásárolta a város az egyházi iskola melletti területet, ahol jelenleg a faház is áll. Mint köztudott, ide épült volna a Kisterenyei városrészen az egészségház. A konstrukció szerint a teljes egészében magántőkéből finanszírozott beruházás megtérülését kizárólag az épületben működtetendő gyógyszertár forgalma biztosította volna. A gyógyszer-

piac újraszabályozása érdekében a tavalyi évben módosításra került a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, ezért új patika nyitására városunkban kérelem már nem nyújtható be. Ezzel azonban a beruházás megtérülését biztosító elem kikerült a rendszerből. A megváltozott körülményekre tekintettel a beruházó Kft. ügyvezetője tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy a jogszabály módosítás miatt a beruházás megvalósítása ellehetetlenült, ezért kéri a város vezetését, hogy az ingatlant vásárolja vissza. A képviselőtestület megszavazta a visszavásárlást az eredeti áron, részletfizetési kedvezmény igénybevételével. Polgármester úr érve a visszavásárlásra elsősorban az volt, hogy az új katolikus iskola által jelenleg étkeztetésre használt faház visszakerüljön a város tulajdonába illetve megakadályozza egy olyan cég területvásárlási lehetőségét, ami esetleg olyan tevékenységet folytathat az adott területen, ami zavarhatja a tanulást. Ezek egyrészt jogos félelmek, másrészt meg az is igaz, hogy a város közel húszmilliót kapott egy évvel ezelőtt a területért, de a jelenlegi helyzetben talán jobban jártunk volna, ha ebből a pénzből nem a visszavásárlás mellett döntünk. Célszerűbb lett volna, ha az iskola hátsó U-alakú udvarát egy fallal lezárjuk, valamint tetővel kiegészítve egy korszerű étkezőt építtetünk a diákoknak, ami ünnepélyek, rendezvények alkalmával is kihasználható lett volna. A faház, ami már meglehetősen korszerűtlen állapotban van, véleményünk szerint a területtel együtt sem ér húsz milliót. A jelen helyzetben ez nem biztos, hogy a legjobb döntés volt. - A polgármester úr visszavonta a tavas�szal megszavazott szorospataki ifjúsági tábor a szorospataki volt KSH üdülő (Tarkő), volt üvegipari művek üdülője, és a Bolyoki út 7.sz. alatti kiskastély eladására kiírt nyílt pályázatot. Hogy a Jobbik egyedüli tiltakozása az eladás ellen, és / vagy az érdeklődők hiánya bírta jobb belátásra, nem tudhatjuk, de a siker az siker és azért hajlunk rá, hogy a mi érdemünk is városunk ezen értékeinek megtartása. Mivel a többi meghirdetett ingatlanra - Városház úti 2748/61 hrsz-ú beépítetlen terület, valamint a Mátralakótelepi 2763/8-11 hrsz-ú beépítetlen terület - sem érkezett pályázat, a város ezen vagyontárgyaira viszont újra meghosszabbították a pályázatok kiírását. A javaslatot támogattuk. – Emlékhely Bizottságot hozott létre a képviselő testület a nemzeti ünnepek, a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából jelentős helyi események, megemlékezések emlékhelyeinek kialakításával kapcsolatos döntések előkészítése érdekében. A Bizottság munkájának fontos szempontja, hogy javaslatai kidolgozásánál vegye figyelembe a helytörténeti eseményeket, továbbá a helyi adottságokat. A Bizottság munkájában képviselők, továbbá helytörténeti ismeretekben és művészetekben jártas szaktekintély vesz részt. Elnök, Dr. Szomszéd András

nyugalmazott fő-levéltáros, helytörténeti kutató, tagjai, Nagy-Majdon József polgármester, Várszegi István és Cseresznyés István képviselők. Az előterjesztés szerint a bizottságnak javaslatai kidolgozása során – véleményezés céljából – célszerű bevonni az emlékhelyek kialakításában érintett civil szervezetek, intézmények, társadalmi szervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselőit. Eddig szólt a testületi előterjesztés lényege, polgármester úr elképzelése alapján. Ez természetesen nagyon szépen hangzik, majd az utókornak leigazolandó, hogy széles társadalmi párbeszéd zajlott az új emlékhelyek kialakítása előtt. Csakhogy a bizottság megalakulása után alig néhány héttel, máris a szokott menetrend szerint történt az 56-os új emlékhely kialakítása a bányavárosi sportcsarnok belső falára elhelyezett új márványtábla leleplezésekor. Párbeszéd semmi, javaslatra esély sem volt, döntés egyszemélyes: Csak a Fidesz! Nemcsak a bizottság, de civil és társadalmi szervezetek sem lettek bevonva a helyszín kiválasztásába. A tábla minimalista grafikája, valamint a lehetetlen és történelmileg hiteltelen helyszín, valamint a döntés jogának kisajátítása, mind a Nemzeti Együttműködés sajátos értelmezését tükrözi. Még jó, hogy az ünnepi műsor, szigorúan a szakiskola növendékeinek tartalmas előadása miatt, színvonalasra sikeredett. Soltész Miklós államtitkár úr, pedig jó Fideszes hagyományőrző módjára, beszédét végig kommunistázta, miközben pártja a valódi 56-os halálosztókat budai villáikban, még mindig luxusnyugdíjjal védi a Jobbikos számonkéréstől. Erre mondja a magyar ember, bort iszik és vizet prédikál… A kommunista funkcionáriusok társadalmi pozícióból való kizárására tett javaslat azóta persze már elindult, amúgy lassan, nyögvenyelősen, de borítékolható a félmegoldás, mint mindig. Az Emlékhely Bizottság meg elkezdte munkáját a kisterenyei emlékpark jövőbeli kialakításának koncepciójáról. – Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására kiírt több milliárd forintos projekt előkészítését szavazta meg a város testülete. Célja a korszerű, térségi szintű hulladékkezelő rendszer pályázati források segítségével való megvalósítása. Tevékenysége, a térségi szintű szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra kialakítása, szelektíven gyűjtött hulladékok további kezeléséhez szükséges feldolgozási háttér (válogatómű) kialakítása, a szerves hulladékok, szemétbe való kidobása helyett a házi komposztálás és a központi komposztálás feltételeinek biztosítása. Ezenkívül hulladékudvarok és újrahasználati központok kialakítása, alkalmi gyűjtőjáratok szervezése a veszélyes hulladékok elkülönített kezelése érdekében. Ennek helyszíne Gyulaakna a város jelenlegi szilárdhulladék lerakója lenne. Gyakorlatilag egy úniós elvárásoknak is megfelelő, korszerűsítésről van szó, ahol a beruházás remélhetőleg minden környezetvédelmi előírásnak

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT megfelel és rábírja a lakosságot egy céltudatosabb, környezetbarát szemléletű, hulladékkezelés elsajátítására. Munkahelyteremtést is várhatunk, bár annak számszerűsítésére jelenleg még nincsenek adataink. A jelenlegi szavazás egyelőre a pályázat beadásáról szólt, amit támogattunk. – Kastélykerti volt óvoda felújítása. A Képviselő-testület a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete kérelme alapján hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesület pályázatot nyújtson be az önkormányzat tulajdonát képező bátonyterenyei Kastélykert ingatlanon található volt óvodaépület felújítására, annak kisebb mértékű átalakítására az Egyesület, illetve a Bátonyterenyén és a kistérség területén élők érdekeit szolgáló tevékenység végzése céljából. A Képviselő-testület hozzájárul az önkormányzati tulajdont érintő pályázat végrehajtásához és a támogatás során megvalósuló fejlesztések aktiválásához. Eredményes pályázat esetén a fejlesztés céljára, illetve a kötelező fenntartási időszakban (2+5 év) az épületnek a pályázó által használatba kért 144 m2 nagyságú részét rendelkezésre bocsátja. Az ingyenes használatra vonatkozó szerződés megkötése érdekében a Képviselő-testület kezdeményezi az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletének módosítását, hogy önkormányzati érdekből Bátonyterenyén kívüli székhelyű, de egyébként itt is tevékenykedő szervezetek részére is lehessen ingyenesen használatba adni vagyontárgyat. Az ingyenes használati szerződés megkötésére az eredményes pályázat esetén a módosított rendelet feltételei szerint kerül sor. A rendeletmódosítást támogattuk. – A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti struktúrájának meghatározása ügyében a 2010. december 9-ei ülésén döntött a Képviselő-testület. Miről is van szó valójában? A jelenlegi SZMSZ módosítás arról szól, hogy kevesebb létszámmal működik a hivatal, mint amit egy éve meghatározott a testület. A kevesebb létszám természetesen kevesebb költséggel is jár. Az előterjesztés pedig gyakorlatilag arról szól, hogy a polgármester úr, három fő politikai tanácsadót szeretne felvenni, főállásba a hivatal állományába, munkája segítésére a korábban meghatározott létszám keretének terhére. Arra a kérdésre, hogy személy szerint kik lennének főállású tanácsadók, nem kaptunk választ, mondván ez a beterjesztés egyelőre csak az SZMSZ módosítására vonatkozik. Ha egy átlag osztályvezetői beosztás munkabérével kalkulálunk, akkor ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy éves szinten a hivatal költségvetését kb. 15 - 20 millióval fogja megterhelni, miközben városunk csőd közeli állapotban van. 2011 október 5-én tartott testületi ülésen a képviselőtestület megszavazta, hogy éves szinten kb. 250 milliós bevételt vagy kiadáscsökkenést, hajtson végre a város az OTP folyószám-

lahitel egyensúlyba hozása végett. Ha ez nem fog megvalósulni, akkor jövőre a Jóisten sem fog minket megmenteni a csődtől. Ennek tudatában teljesen érthetetlen számunkra, hogy egy év után miért van szükség éppen most, ilyen költséges pozíciók feltöltésére. Annál is inkább, mert polgármester úr rendelkezik egy polgármesteri tanácsadó testülettel. A háttérben pedig szintén a városért dolgozik a Bátonyterenyei Lokálpatrióták Egyesülete, akik szakmai tanácsokkal szintén ellátják polgármester urat. Az ülésen a fenti gondolatokat jeleztem polgármester úr felé, aki meghallgatta, majd érdemleges reagálás nélkül, szavazásra bocsátotta az SZMSZ módosítást. Meg is szavazták kilenc igen, két nem és egy tartózkodás ellenében. Mi nem támogattuk. – Törzstőkét emelt a város testülete a BÁVÜ-nél és a Tanuszodánál. Az előbbinél szükség van egy új kukásautóra, valamint a Gyulaaknai út felújítására, míg az utóbbinál a köz, illetve egyéb tartozások kifizetésére 25 millió forint. Mindkét előterjesztést jobb lehetőség híján támogattuk. Mindenesetre az látható, hogy uszoda ügyben előbb – utóbb valami megoldást kell találni, mert a működtetésben érdemleges változás ami nagyságrendekkel javítaná a bevételeket, nem tapasztalható, és továbbra is olyan szinten megterheli a költségvetést, hogy nem tudni a város ezt meddig tudja finanszírozni. Mindezek mellett mindenképpen a további működtetésben kell gondolkodni és nem a bezárásban. A november végi testületi ülésen visszavonásra került a BÁVÜ törzstőke emelésére hozott határozat, így az új kukásautót a város fogja megvásárolni. – Elkészült a város 2012-re vonatkozó koncepcionális intézkedési terve a város költségvetésének végrehajtására, és az azt követő évek pénzügyi egyensúlyának megteremtésére. Hogy többek között miért is készült el a terv? Az egyik oka, mert az OTP előírta, gazdálkodjon ki a város 250 milliót egy szigorú terv alapján. Csökkentsen kiadást, illetve növelje a bevételt, hogy hitelképes maradjon. Húsbavágó követelések. Lesz intézmény összevonás: A könyvtárunk mint önálló gazdasági egység megszűnik és betagozódik az Önkormányzat működésébe. Így megtakarítunk 21 milliót, cserébe viszont létszámleépítés várható. Az egészségügyi szolgálat feladatait átveszi a Kistérségi Társulás, itt is várható leépítés, a megtakarítás 8 millió. A város el szeretné adni több mint 200 bérlakását. Az indoklás pedig: „A bérlakás – állomány megtartásához önkormányzati érdek nem fűződik, tekintettel a jelentős fenntartási (közös költség, üzemeltetés) kötelezettségre. Az értékesítés elsődleges célja a város tehermentesítése, a költségvetés likviditásának biztosítása. Az elvégzett számítások során a komfortos lakások 50%-40%-30%-on történő értékesítésével számoltunk.” Az eladásokból szeretne a város közel 50 milliót profitálni. Persze

ezek csak tervek, a valóság ennél, tartunk tőle sokkal kijózanítóbb lesz. A lakbértartozások magasak, ennek ellenére a lakbérek 50%-os emelése is tervbe van véve, ráterelve a lakókat a „helyes útra”, a vásárlásra. Na, most aki megvásárolja, egy összegben az jól jár, hiszen a valós érték harmadáért is hozzájuthat. Aki úgy dönt, hogy megvásárolja, de hitelből, az kb. hasonló összeget fog fizetni mintha lakbért fizetne, de most már a saját lakására törleszt. Ez a konstrukció sem rossz a lakosok szempontjából. Aki viszont továbbra is lakbér mellett dönt, az bizony 50%-kal fog mélyebben a zsebébe nyúlni. Ami a lényeg, hogy úgy van ez kitalálva, hogy a város megszabadulhasson a „felesleges vagyontárgyaktól”, ahogy olvashatjuk. Valahogy úgy érezzük, mindegy, hogy mennyiért, csak vigyék. Még egy oldalról nem világítottuk meg a tervezetet, mégpedig a város oldaláról. Gyakorlatilag van egy komoly bérlakás állomány, ami jelenleg kiadás és bevétel oldalon hasonló egyenleget mutat, magyarul önfenntartó. Ha javulna a fizetési lehetőség és akarat, akkor pedig még nyereséget is hozhatna, miközben megmaradna az önkormányzati vagyon. Véleményünk szerint így viszont szép lassan feléljük a forgalomképes vagyont, miközben sokkal több pénz nem fog befolyni. Következő fajsúlyos pont a tervezetben a jövőre bevezetésre kerülő kommunális adó. Erről külön napirendben szavazott a testület, így erről mi is kiemelten tájékoztatunk. Itt 31 millió bevételt tervez a város. Ezen kívül még fontos kiadáscsökkentő tényező a városunkban már elindult START közmunkaprogram, ami amellett, hogy 2012-ben 500 munkanélkülinek fog egy éven keresztül nyolc órás munkát, ezáltal szerény megélhetést biztosítani, segít a város közfeladatainak ellátásában, ami több mint 50 milliós megtakarítást eredményez. Összességében az intézkedési terv ésszerű, kiadáscsökkentő, valamint bevételnövelő terveinek szándékát támogatjuk, de a tervben szereplő néhány konkrét intézkedés bevezetését - mint a bérlakások ilyen formájú eladását, és a kommunális adó bevezetését - viszont nem. – Városunkban új helyi adó kerül bevezetésre, kommunális adó néven, ami érinteni fog minden ingatlan tulajdonnal rendelkező családot, akár lakásról, akár családi házról van szó. Az adó mértéke 9.000 Ft lesz évente, amit két részletben kell megfizetni. Kérelemre mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a komfort nélküli lakással rendelkezők, valamint egy lakás után azok az egyedülálló nyugdíjasok, akik a 70. életévüket az adóévet megelőző év december 31-ig betöltötték és a nyugdíjukon kívül más jövedelemmel nem rendelkeznek, feltéve, ha a nyugdíj összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át. A korhatárra vonatkozó módosítást, ami 63 évre vonatkozott, elfogadta a testület, így bővült

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT valamelyest a kedvezményezettek köre. Az adó bevezetése a város nehéz helyzetén hivatott segíteni, és mivel jelenleg Bátonyterenyén még nem volt helyi adó, ezért született meg az elhatározás és a döntés. Ezzel így önmagában nem lenne semmi baj, ha nem 2011-et írnánk és nem Bátonyterenyén élnénk Minden további nélkül támogatnánk is az előterjesztést, ha biztosak lennénk abban, hogy ez nem okoz különösebb problémát a többségnek. Így viszont meggyőződésünk, hogy a lakosság nagyobb része, már nem bír további terheket vállalni. Egyszerűen elérte, sok esetben már meg is haladta a családok anyagi lehetőségeit. Látható ez a különféle víz, gáz, lakbér és egyéb terhek befizetési arányánál, amit nem lehet csak és kizárólag a rossz fizetési morállal magyarázni. Érezhető, hogy a

város vezetése is tart a befizetés rossz arányától, így az első évben, nem is számol, csak 65 -70%-os teljesítéssel. Optimista terv. Persze kommunikálhatnánk ezt gyönyörű díszes csomagolásban, de úgy gondoljuk, sajnos itt már ez sem igazán segítene. Félő, hogy ez egy olyan adó lesz, amit a tehetősebbek és az utolsó forintjaikat becsületből összekaparók, még kifizetnek, akiknek meg nincs, azok nyilvánvalóan nem. A fizetési morál pedig onnantól lesz érdekes… Mi azt mondjuk, a megoldás a kormány kezében van. Mert miért kell nekünk az elmúlt húsz év rablógazdálkodása miatt, valamint a nemzetközi spekuláció szélhámosainak ennyit fizetnünk? A kormánynak sajnos az a meggyőződése, hogy vissza tudjuk fizetni az államadósságot, így ehhez az elképzeléséhez igazítja az összes döntését,

még annak árán is, hogy beleroppanhat akár a magyar társadalom nagyobb része is. Éppen ezért nem látjuk már értelmét ennek a céltalan áldozatvállalásnak. Ráadásul az önkormányzatoktól még midig forrásokat von el, a hiányt pedig a lakosságra tolja. Véleményünk szerint a kommunális adó is ezt a célt szolgálja. Azt gondoljuk, hogy a város gazdasági helyzete nem itt fog eldőlni, hanem a Miniszterelnök Úr fejében. Merre viszi tovább az országot? Az Izlandi úton, vagy az IMF és az éppen összeroppanás előtt lévő Unió útján? Minél tovább képviseli a kivéreztetés taktikáját, annál inkább lesz felelőse a magyar emberek megnyomorodásának. Ha a terheket továbbra is egyoldalúan a lakosságra hárítják, itt lehet 2012-ben az arab tavaszhoz hasonlóan a magyar tavasz…

Ki szelet vet, vihart arat

E

z bizony igaz. A kérdés csak az: Ki vetette a szelet? Polgármester úr azzal, hogy tervbe és napirendre vette a Vízmű működtetési jogának harminc évre való eladását, vagy a volt polgármester asszony, aki egy újabb lehetőséget látott a harcra és megint bevette a városházát? Kicsit másképp, mint korábban, de azért egy rövid időre, ismét sikerült neki. A városvezetés véleménye szerint az utóbbi, mi azt mondjuk, a szelet mindketten vetették. A válasz, persze nézőpont kérdése, mindenesetre a vihart, mindannyian a nyakunkba kaptuk. Ismerős a helyzet? Gyurcsány kontra Orbán, így tették, teszik tönkre az országot. Hasonló itt is, csak kicsiben. Sajnos egy közös pont van mindkét esetben, a mi életünket mérgezi továbbra is ez az áldatlan állapot, ami leginkább a másik irányába való intolerancia, a hatalom elvesztése miatti sértődöttség, illetve annak elvesztésétől való félelemben nyilvánul meg. Csakazértis, még ha belepusztul az ország és a város is! Ebben az esetben is egy rossz, átgondolatlan döntésre, egy még rosszabb válasz érkezett. És mielőtt tovább mennénk, alapnak azért fektessünk le valamit: A városvezetés rossz és véleményünk szerint elhamarkodott, először fű alatti módon, majd erőből megoldani szándékozó döntésének egyik oka, az elmúlt évek szocialista ország rombolása, a nemzeti vagyon elkótyavetyélése, az ország, az önkormányzatok és az emberek

hihetetlen és szerintünk soha vissza nem fizethető eladósítása. A szocialista politikusoknak ezt kellene megérteniük, hogy ha valakinek itt elszámolni valója lenne a lelkiismeretével, és meg kellene követnie a magyar embereket, akkor azok elsősorban ők, míg másodsorban a Fidesz politikusai. Így, sorrendben. Bár, ha így haladunk, előbb - utóbb egál lesz. Hogy mégis milyen alapon háborodtak fel, az finoman szólva is elképesztő. A másik oldal meg ismét úgy érezheti, megint ellenzékben van, annyit kapnak. Kapnak, mert a mozgástér beszűkülése általi tehetetlenség mellett, jelen van a cselekvési impotencia, a nem kis hatalmi arrogancia, a rossz kommunikáció és a hasonló politizálási kultúra. Egyszerűen nem tudnak meghasonulni önmagukkal. Ezt kapták útravalónak az elmúlt ciklusokban, ezt is adják vissza. Ördögi kör, ebből nem tud az ország és a város sem kitörni.

Ennek tükrében, meg egyébként is, szánalmas volt a testületi ülésre szervezett szocialista akció. A tiltakozók, a vezetőjükkel az élen szépen beköszöntek. De hát, úgy van az, kinek milyen kalapja van, olyannal köszön. A nyugodt erő, akik nem is olyan régen, még úgy hívták a tüntetőket a főtérre, tiltakozni a bányásznap elmaradása, illetve más helyszínre szervezése ellen, hogy „Nem lesz szónoklat, nem lesz politikai lázítás. Csak csönd lesz és gyertyafény.” Hát eddig tartott a nagy pátosz és előbújt a másik én. Vajon melyik az igazi? Hogy mégsem a radikális Jobbik ostromolta meg a városházát, hát Istenem, nem kell mindent elhinni a médiának, amit rólunk írnak. Tessenek csak olvasni a Barikád-ot és a Hazai Pálya kiadványainkat, ha kíváncsiak az igazságra! „Mert a mi radikalizmusunk nem az ököl radikalizmusa, hanem az igazságé.” Egyébként mi sem értettünk egyet az eladással, csak mi teljesen másért nem és máshogy nem. Mi „csak” demonstráltunk, valamint módszeres munkával összeszedtünk a háttérből minden információt, megkerestük akit meg kellett, hogy tisztán lássunk. Majd amikor összeállt a kép, jeleztük aggályainkat, - talán először az érintettek közül - kértünk, érveltünk, majd nyomást gyakoroltunk, közben letettünk az asz-

talra egy három oldalas szakmai anyagot, miért is nem szabad eladni a vízművünk működtetési jogát. Többek között azért sem, mert már „az ÉRV. Zrt. szerződése is sok kérdést vetett fel számunkra, de a várható Önkormányzati Törvény, a városi vagyon leszabályozása, a víz díjának hatósági árassá tétele, vagy a Víziközmű törvény közeli változása, illetve az ebből adódó bizonytalanság is mind az irányba mutat, hogy a legjobb megoldás a kivárás. A fenti törvényi változások a nyakunkon vannak, csak ezt követően célszerű dönteni ebben az ügyben.” (Az anyag olvasható a http://batonyterenye.jobbik.net-en a helyi hírekben.). Bármelyik oldalról közelítettük is meg, mindig ugyanaz volt a vége. Nem szabad eladni, mert a működtetési jog eladása, semmilyen gazdasági és egyéb előnnyel nem jár, sőt hosszú távon veszteséget hozhat városunknak. Bátonyterenye és az itt lakó családok munkahelyeinek megvédése szempontjából is nagyon fontos, hogy a vízmű üzemeltetése továbbra is helyben maradjon. Sem anyagilag, sem stratégiai szempontból nem éri meg. Jogilag is voltak aggályaink. Szóval nem. A módszer, ahogy keresztül akarták ezt verni, meg különösen nem érte meg. Főleg a Fidesznek. No nem mintha ezért

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT nekünk kellene aggódnunk. Csak úgy megjegyezzük… De térjünk vissza az ostromra! Már csak azért is, mert itt helyben ilyen még nem volt. Néztem az ostromlókat, akik vagy százan bejöttek a testületi ülésre, úgymond „segíteni a képviselőket a helyes döntésben.” Mégis inkább számonkérés lett belőle. Számon kértek minket, ellenzéki képviselőket is, akik nemhogy nem szavaztuk meg, de még csak meg sem kaptuk időben az előterjesztést. Az, hogy a szocialista párt a hivatalból valami úton–módon ezt „kilopta” és ezen anyag torzított kivonatát kiszórták az utcára, (saját politikai céljaiknak megfelelően tálalva) megint csak őket minősíti. Istenem, hát szeretnek lopni. Ezen már nagyon nem lepődünk meg. Mondjuk az is megér egy misét, hogy miért nem kapta meg időben az anyagot a képviselőtestület az első alkalommal? Jó lett volna tisztességesen felkészülni rá, főleg egy ilyen horderejű ügyben. Ez sajnos kardinális hiba volt a városvezetés részéről. Erre azt mondják többen, hogy a szocik is ezt tették, minden necces beterjesztést az utolsó pillanatban rakták a képviselők elé, most csak vis�szakapták. Igen ezt tudjuk, de valakinek mégis csak felül kellene emelkedni ezen, mert így sosem lesz vége, és szépen belepusztulunk a zsidó, szemet szemért, fogat fogért mentalitásba. Na most kellene keresztény módon viselkedni… Pedig egyszerű a képlet, tisztességesen kell várostvezetni és nem politizálni kell, hanem szolgálni. A nemzettársainkat, a várost, a hazát. Felnőttnek kell tekinteni az embereket és őszintének kell lenni. En�nyi kell és nem több, de nem is kevesebb. Egy jottányival sem. Tovább folytatva a városvezetés által elkövetett hibákat, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a város elképesztően rossz anyagi helyzetét, illetve a csőd elkerülését megpróbálták összekapcsolni a bérbeadás szükségességével, vagy – vagy alapon.

Így sajnos olyan érzése volt az embernek, mintha zsarolnák. Meggyőződésünk, hogy éppen az ellenkezőjét kellett volna tenni, nyilvánosságra hozni a tervezetet és megismertetni mindenkivel a lényeget. Mert ha az üzlet egyértelműen jó a városnak, a városban lakóknak, akkor nincs mit titkolni, azt megértik az emberek és támogatják. Ha meg rossz, de minimum kétséges, akkor meg miért is akarunk rosszat, vagy miért is kockáztatjuk a vízmű dolgozóinak állását, illetve településünk független vízellátását? Ráadásul ezzel lehetőséget adtak a másik oldalnak a politikai érdekeik szerinti tálalásra, és hát, látszik mi kerekedett ki belőle. Forrongott az egész város. Egyébként jól el lehetett különíteni a tiltakozókat, egyik fele jobbára a Vízmű dolgozói, családtagjai, akik teljesen jogosan, féltették a munkahelyüket, egzisztenciájukat. Ők voltak számunkra a hiteles tiltakozók, akik feje felett szerettek volna dönteni a saját sorsukról és az a néhány tisztességes lokálpatrióta, akik átérezték az ügy súlyát és jelenlétükkel demonstráltak a bérbeadás ellen. A másik fele, volt polgármester asszony vezetésével – kinek nem inge, ne vegye magára – gyakorlatilag bárhová követve vezérét, ahol tiltakozni lehet, ha a városnap helyszíne máshol van az ő általuk elvárttól, ha az emlékműről leszerelnek néhány táblát, ha várost kell szakítani - kerül, amibe kerül - ha bérbe akarják adni a vízművet ..stb. Ott a helyszínen teljesen világos volt, hogy egy előre megírt forgatókönyv alapján, politikai népszerűségnövelő akciónak, vagy inkább színjátéknak lehettünk tanúi, meglehetősen közönséges és hatásvadász módon. Ha már a városvezetéstől kenyeret (segélyt) nem kapott a nép, a szocialisták legalább cirkuszt biztosítottak nekik. Ez is valami. Mindezt pedig mi mozgatta, ha nem a hatalomért való elkeseredett harc. Szomorú volt látni, hogy egyébként egy valós problémát, milyen módon használt ki egy bukott párt,

Novák Előd Bátonyterenyén 2011. szeptember 30. 2011. szeptember 30-án városunkba látogatott Novák Előd a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő. A Jobbik elnökségének döntése alapján pártunk országos aláírásgyűjtő akciót indított annak érdekében, hogy társadalmi nyomást tudjunk a kormányra gyakorolni a devizahitelesek megmentése érdekében, a hibás bankokra terheltetve a pénzügyi veszteséget. Ma ott tartunk, hogy a devizahitelesek drámája szinte sorstragédia lett és egymillió ember is utcára kerülhet a banki hitelek bedőlése miatt. A PSZÁF adatai szerint ugyanis jelenleg 105 ezer olyan ingatlan létezik Magyarországon, aminek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a részletek fizetésével. A kimondottan bedőlt devizahiteles ingatlanok száma más becslések szerint elérheti a 120-130 ezret is. Százezer szerződés már korábban bedőlt, és

a harminc napon túli későn törlesztők is százezren vannak már. Mindez azt jelenti, hogy 300-400 ezer ingatlan szinte menthetetlen. Alapszervezetünk is kivette részét az akcióból és közel 1200 aláírást gyűjtöttünk a város forgalmas pontjain néhány héten belül. Az emberek elmondták, hogy elegük van a bankok harácsolásából és elegük van az ehhez asszisztáló kormányból, valamint a látszatmegoldásokból. Ha a kormány tesz is valamit, azt csak a felső réteg érdekében teszi. Miközben azt kommunikálja, hogy gazdasági szabadságharcot hirdet a bankok ellen, addig a realitás az, hogy továbbra is a világbank, a valutaalap az unió érdekeit képviselve téveszti meg a magyar emberek sokaságát. A sokat emlegetett kétharmad a mi olvasatunkban már rég nem a Fidesz támogatóira vonatkozik, hanem az elszegényedett magyarok arányára.

olyan témában, amiben húsz évig éppen az ellenkező állásponton álltak. Mert miért is tiltakozott a szocialista párt? Azért, mert a városvezetés el szerette volna adni a Vízmű üzemeltetési jogát. Miközben az ő kormányuk mondta ki a liberális varázsszót, hogy az állam rossz gazda, majd a piac leszabályoz, és el kell adni annak, aki megfizeti. Éppen ezért van még mindig kb. 20% vízmű tulajdon ma Magyarországon külföldiek kezében, nem kis fejtörést okozva a kormánynak és óriási anyagi áldozatot igényelve a magyar adófizető emberektől, annak visszavásárlására. Hát éppen ők adták el, ezen nemzetstratégiai üzemeket a külföldieknek. Most pedig ez ellen tiltakoznak? Ráadásul, ez egy állami cég lett volna. Azt meg már meg sem merem említeni, hogy az elődök mindent államosítottak annak idején. Akkor most melyik is számukra a megfelelő döntés? Ez a cinikus, saját döntéseikkel folyamatosan ellentmondásba keveredő politizálás teszi teljesen hiteltelenné az MSZP-t, immár helyi szinten is. Ismét felszínre hozták a „kádár népe” mentalitást, a kommunista reflexeket, egyszerűen nem tűrik, hogy más értékek alapján működjön, de leginkább, hogy más működtesse az országot. Hogy a jelenlegi kormány mi módon teszi ezt, az már egy másik, szomorú történet. Végül, ami a lényeg, az eladás zátonyra futott. A jó két hónapja húzódó és háromszor elnapolt ügyben a negyedik testületi ülésen végre nemmel szavaztak a városatyák. Meggyőződésből-e, vagy csak, mert közbejött a BÁVÜ elleni csődeljárás, talán mindegy is. Hogy isteni beavatkozás történt-e, vagy ördögi, ezt meg döntse el mindenki maga! A Vízmű meg valószínűleg két évig időt nyert, akkorra rendeződik a törvényi háttér, és majd kiderül hogyan tovább. Addig is megmarad 65 bátonyterenyei munkahely, és a 65 családnak Adjon az Isten! Nyugodt, Békés Karácsonyt! CsI

,,

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT

osi hitünk k arácsonya Az ősi magyar Kara-csunt, mi magyarok honosítottuk meg a Kárpát – medencében, még Jézus Urunk születése előtt. Gyökerei az ókori Mezopotámiába nyúlnak vissza a Tiszta Ember idejébe, amikor a sumér – mahgar nép, nap – kultuszának legcsodálatosabb ünnepét tartotta Kara-csun, Kerecseny napját. Ötezer éves jövendölések szerint azon a napon szállt le az emberek közé a Szent Sólyom madár. Fején a napkorong, karmai között az Élet és az Örökkévalóság jelképeivel.

Az emberek fogadalmat tettek: áldott nap, fényes nap, ígérem, hogy az új esztendőben igaz leszek és jót teszek. Otthonaikba térve tűzkapukat gyújtottak, melyek közt megtisztulva átgyalogoltak az új évbe. A család mindenféle, tönkre ment, kinőtt kacatjait zsákba rakták. Ezzel jelképezték az elmúlt év régi bűneit. A tűzhely előtt asztalt terítettek, úgy várták a regölőket, akik dobolva, kolompolva jöttek a háziak köszöntésére. Szőrgubás pásztor lépett be először az ajtón, földhöz csapva láncos botját, majd szólott: Megjöttek Nemere szolgái Hideg, havas országból Elfagyott kinek füle, kinek lába A kendtek jó borával akarjuk Meggyógyítani… Mondjam még tovább? A család biztatására a csörgő botú pásztor bevezette társait, akik bika és szarvas maszkot viseltek, majd regösénekét folytatta: Ó-magyarországon a Téli Napforduló ideje volt, az a nap és egyben az esztendő utolsó napja is. A várakozás ideje az éltető világosság után, hisz minden élet kútforrása a nap, ő az Élő Isten, minden élőnél élőbb élő. A falvak népe magas hegyekre, dombhátakra gyűlt, magával vivé napmadarait a kerecsen sólymokat. Szent tüzeket gyújtott a magaslatokon, hogy végét vehesse a sötétség hatalmának. Tüzeik fényével a táltosok dobolásával segítették Nap Atyácska ébredését, a fény újjászületését, az esztendő álom havának legsötétebb leghosszabb éjszakáján. A napnyugta és napkelte közti időszakot, böjtöléssel tisztelték meg. A kelő napot felemelt kézzel üdvözölték, énekkel köszöntötték, azzal a reménnyel, hogy elhozza népének a tavaszt és a bőséget. Rövidebbek lesznek az éjszakák és újra indul fénnyel áldott óráinak növekedése. A táltosok megáldották a sólymokat és felröppentették őket, hogy magasba szárnyalásukkal égi trónusára emeljék az újra megszületett napot és égi útján továbbsegítsék. E népszokás még 1912-ben is élt, a gyerekek Karácsony előtt sok verebet fogtak, majd az éjféli misén a templomban szabadon eresztették őket. Madármise elnevezéssel Székelyszentkirályon is fennmaradt. Bár e szép hagyományt sikerült elsorvasztani és kerecsensólymok helyett verebek szálltak fel, teljesen elpusztítani azért mégsem lehetett. A palócok is megőrizték ezt a hagyományt. Az idézetet Mikszáth Kálmán, Az én pohárom című elbeszélésében olvashatjuk. „Istenem, milyen szép egy éjféli mise falun; dermedt szárnyú verebeket eresztenek ki a templomban. Lucaszéket hoznak az emberek.”

Amott keletkezik Egy kis, kerek pázsit Azon legelészik csudafejű szarvas. Csudafejű szarvas ezer ága – bogán Ezer viaszgyertya Hej regű rejtem! …Hátán által hatvan kolbász Füle tele aranypénzzel Annak fele regösöké, Haj regű rejtem. Adjon Nap Atyácska a jó gazdának Egy tyúk alatt száz csibefiat Egy lúd alatt száz libafiat Egy tehén tejéből, száz bödön vajat, Hej regü rejtem. Ahogy befejezte a csodaszarvas, a pásztor ajándékokat osztott a ház lakóinak, ha azok szegények voltak. Az adományt a gazdagabb nemzetségfők adták a regölőknek. Egy óvatlan pillanatban a bikának öltözött pásztor „elszabadult” és a lányokat megkergette az asztal körül, míg azok el nem bújtak. Éhüket elverték, szomjukat oltották az asztalról. Akkor áldást kérve a családra, elköszöntek. A gubás pásztor hátára vette a régi bűnökkel teli zsákot, amit jó távol a háztól elásott, hogyha kiszabadulnának, vissza ne találjanak. Hej Kara-csun szent éje, segíts visszatalálni Magyari népem maradékainak, őseink tiszta világához! Legyen a fény a békesség a jóság a szeretet veletek! Barják Gyula

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT

Osz’lopok Besenyő Pista bácsi is csettintene egyet az ujjával, ha eljönne Maconkára és látná a nemrég elkészült járda közepén meredező oszlopokat. Mondaná is sétálgatás közben: – Há’ normááális? Öreg! Maga mit mond erre? – Hááát, csak annyit, hogy, oszlopok, oszlopok, kimegyek Maconkára osz’lopok… De mit is loptak el a maconkaiaktól? Ellopták az álmukat, ami olyan szépen indult és többek között arról szólt, hogy de jó lesz már végre az alvégről felsétálni a Maci büfébe egy szép tágas járdán, kibeszélni és leöblíteni a mindennapok gondjait, majd ha hazafelé kissé szűk is a világ, akkor sem kell az úton csatangolni, mert a járda biztonsága megvéd. Vagy ha a hívők a vasárnapi misére indulnak, szintén nem kell majd többször átvágni az úton, mert a belső oldalon szépen fel és lesétálhatnak majd a maconkai járdán a templomig. De a gyerekek is várták, hogy bizony ködös reggeleken az iskolába indulva álmosan ne kelljen az autókat tekintgetni, az út szélén. Szóval nagyon szerettük volna a járdát, ott ahol használni tudjuk, ahová elképzeltük. De az illetékesek, más elvek alapján rendelkeztek. Mondtak ám itt mindenféle rendező elvet, mint költséghatékonyság, útszélességi probléma, tulajdonjogviszony, praktikusság, közlekedésbiztonsági előírások…stb, amivel általában leszerelik az okoskodó polgárt. Egy tényező maradt csak ki, maga az EMBER. A lakossági igényfelmérés elmaradt, sem fórum, de még csak egy

látványterv sem az építkezés előtt. Ez lesz és kész. Úgy, mint régen. Mint mindig. Én még emlékszem az előző rendszerre is, ott sem kérdeztek csak a rendőrségen. Erre gondolunk, mikor elmondjuk: Nem változott itt semmi! Leginkább fejben, mentalitásban nem. Aki hatalmon van, annak mindent lehet és úgy, ahogy csak akarja. Beleszólása senkinek sincs. A nép szolgálja a hivatalnokot, a politikust és nem fordítva. A legtöbb, amit ebben az esetben én is kaptam a testületi ülésen, a lesajnáló mosoly és az ígéret: „Ha majd lesz rá pénz, megcsináljuk a járdát a másik oldalon is.” vagy a minősíthetetlen: „ Attól még így is sokkal jobb, amilyen régen volt.” reagálások, amitől megint csak nem tudta az ember, hogy sírjon, vagy nevessen. Valahogy olyan ez, mintha a saját lakásunkban a kőműves mondaná meg melyik helyiség lesz a nappali, a villanyszerelő, hogy hol lesznek a kapcsolók, valamint a festő hogy melyik helyiség milyen színű lesz. Ismét megtapasztalhattuk a kádári mentalitást és a Nemzeti Együttműködés sajátos értelmezését. De vannak azért kételyeim is, mert mi van akkor, ha nem is járdának

Hogyan tovább?

Kérdezheti magától Orbán Viktor és Matolcsy György. Magánnyugdíj pénztárak elemelve, áfa megemelve, ebek megfizettetve, legyen helyette inkább kecske!? Nagy dilemma előtt állnak az biztos, nincs egyszerű dolguk, nehéz olyan területet találni, ami még nincs megadóztatva. Közben meg lebóvliztak minket. A magyar naszád minden manőverezése ellenére találatot kapott. Elgondolkodtató, vajon tényleg manőverezésre van szükség? Kerestem a környezetemben olyan embereket, akiknek nincsenek anyagi gondjaik. Nem találtam. Valahogy mindenkinek van hitele, vagy nincs fizetése. Esztergomban már az ovisok nem kapnak enni. A Fidesz képviselőtestület nem mond le, nem érdekli őket. Mindig minden a másik hibája. Közben egy másik iskolában hétfőre elfogy a fa, nem lesz mivel tüzelni. Meleg étel sincs már az iskolában. A híradóban két férfit fognak el, fegyveres rablásra készültek. Fontos hír következik, Stohl András zárkatársat kapott. Szerencsére nem erőszakosat. Cs. Bettina adót csalt, bevitték. Aztán lakásbetörés, szúrás és halára ütlegelés az áldozat szempontjából. É. Gyula átmegy egy rendőr

készült, hanem kerékpáros akadálypályának. Mert van itt útszűkület, bukkanó, oszlopok, akácgyökér, szóval minden, ami ehhez szükséges. Ha viszont így van, akkor minden elismerés a tervezőé és a kivitelezőé, mert így természetesen hibátlan. Ellenkező esetben, viszont már csak egyben bízhatunk, történetesen abban, hogy egy borgőzös, hatalomtól megrészegült politikus, vagy hivatalnok erre téved és véletlenül nekimegy egy oszlopnak. És ha már nekiment, megtapasztalja saját bőrén, hogy az oszlopnak nem a járda közepén a helye, és ha megkésve is, de egyszer csak elkerül onnan. Csak nehogy kirakják az út közepére! Kétharmaddal? Miért ne! Adjon az Isten! Szebb Jövőt! CsI

lábán, hét évre bezárják. Aztán közúti balesetek. Majd karácsonyi ajándékozás és, hogy nem nagyon vásárolunk. Ez így van. Miből? Próbálok konklúziót levonni, valahogy nem sikerül. Olyan érzésem van, mintha egy katasztrófa filmet néznék, ami ijesztő benne, hogy ez a valóság. Mi történik? Összedől a világ? Összegezve az látszik, hogy recseg – ropog az állam, mindjárt összedől, összedől a világ is, mi leszünk legalul. Hogyan tovább? Kérdezem magamtól. Mit tehetek én a saját és családom jövője biztonsága érdekében? Spóroljak egy külön számlán, megszorítva magamat? Mit vegyek még el? Krumplit eszem és babot. Húst csak akkor, ha van akciós és nem romlott az üzletben. Azért megtakaríthatok egy kis összeget, de vajon Orbán figyelő szeme észreveszi, és államosítja majd? Vállalhatok másodállást. A kérdés az, hogy van – e? Nincs. Ahogy ezen gondolkodom a hazaúton, elhúz mellettem 140 km/h sebességgel egy A6 – os gépjármű. Lakott területen. Miből futja neki? Mi van, ha egy gyerek átszalad az úton, és elcsapja? Bele sem merek gondolni. Vajon történhet ez másképpen is? Vajon mi múlik rajtunk, egyszerű hétköznapi embereken? Mit tudunk mi tenni, ha összefogunk? Mire vagyunk képesek? Végül a legfontosabb kérdés, kedves olvasó: Hogyan tovább? Koncz János

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT

Régi karácsonyi képeslapok

Alapszervezeti

hírek hírek MIÉNK A JÖVŐ! CSATLAKOZZ! „Lehetünk magyarok egyenként, de lehetnénk egyek, mind magyarként!”

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, Bátonyterenyén is elindítja Ifjúsági Tagozatát. Jelentkezni lehet az alábbi telefonszámon:

Tel: 70 7744-264

Alapszervezetünk nevében kívánunk:

Boldogabb Új Évet minden Magyarnak!

Lovaggá ütötték Puszta Miklóst a Jobbik volt polgármester jelöltjét

A Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend salgótarjáni Szent Ilona kommendája működésének 20. évfordulója alkalmából jeles események zajlottak Salgótarjánban. Az ünnepségsorozaton a misét Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök atya celebrálta, majd az ezt követő fogadáson részt vettek a lovagrend vezetői, továbbá az esperesi kerület és az egyházmegye papjai valamint az evangélikus és a református egyház lelkészei, megyénk és Salgótarján volt és jelenlegi világi vezetői, országgyűlési és európai parlamenti képviselők. A rend új lovagokat is felvett soraiba. Ünnepélyes avatási szertartás keretében többek között lovaggá ütötték a Jobbik 2010-es volt polgármesterjelöltjét, Puszta Miklóst. A Szent Ilona kommenda tevékenysége ezreknek nyújtott támaszt nehéz helyzetükben húsz éves fennállása alatt, legyen szó iskolabútorokról, téli ruháról vagy akár csak egy tányér meleg ételről. Kísérje Isten áldása a lovagrend Salgótarján környéki működését az elesettek és betegek segítésében a jövőben is! Gratulálunk a nemes feladat felvállalásáért és természetesen az értékes lovagi cím elnyeréséért.

2011. október 23.

Kimentek a tankok, bejöttek a bankok… Nemzeti ünnepünkön immár hagyományosan mind helyi szinten a városi megemlékezésen, mind a Jobbik központi budapesti rendezvényén részt vettünk. Városunkban misével, fáklyás felvonulással és új emléktábla avatással emlékeztünk, majd koszorúztunk. A budapesti megemlékezést rendhagyó módon a Bankszövetségnek székháza előtt tartotta a Jobbik, ezzel is tiltakozva a globális pénzhatalom ilyen típusú beavatkozása ellen, követelve Magyarország pénzügyi és gazdasági függetlenedését. Most a bankok jelentik azt az elnyomást, amelyet 56-ban a tankok jelentettek. „Ne várják meg, amíg a tankok után a bankokra is Molotov-koktélok repülnek, mint Európa számos országában!” - figyelmeztetett Sneider Tamás képviselő. A rendezvény zárásaként a Jobbik Ifjúsági Tagozata szervezett fáklyás felvonulást a rádió épülete elé. Az úton ismét kirakták 2006 legendás SZABADSÁG betűit is, párhuzamot vonva az 56-os események közé.

VIII. Országos Kongresszus 2011. október 29.

TÁMOGASSA A JOBBIK HELYI KIADVÁNYÁT, HOGY TOVÁBBRA IS TUDJUK ÖNÖKET TÁJÉKOZTATNI!

Nyolcadik országos kongresszusát tartotta a Jobbik a Budapesti Kongresszusi Központban, ahol alapszervezetünk is képviseltette magát. A rendezvényen Vona Gábor pártelnök a parlamenti munkáról, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő pedig a párt európai parlamenti munkájáról számolt be a küldötteknek. Vona Gábor beszédében azt mondta, hogy a Jobbik magasan a rendszer fölött áll, folyamatosan erősödik, de politikailag felnőtté, éretté kell válnia, mert hamarosan vezetnie kell az országot. A pártelnök bejelentette, hogy pártakadémiát és ösztöndíjat indítanak „az ország vezetésére született” tehetséges fiataloknak, valamint, hogy az

országnak egyre inkább szüksége van a Magyar Gárdára. „Olyan helyzetet kell teremteni - magyarnak, cigánynak egyaránt -, hogy aki nem a munka, a törvény és az oktatás világában képzeli el a helyzetét, annak két választása legyen: vagy a börtön, vagy az ország elhagyása” - fogalmazott. A párt kongresszusa elsöprő többséggel választotta újra Szabó Gábor országos választmányi elnököt tisztségébe. Szabó Gábor a sajtótájékoztatón azt mondta, a Jobbik folyamatosan erősödik mind szervezettségben, mind népszerűségben. Hozzátette, a pártnak jelenleg 13 ezer tagja és 795 szervezete van az országban, és ezek döntő többsége aktív.

Elkészült alapszervezetünk honlapja:

batonyterenye.jobbik.net

Honlapunkon tájékozódhat városi eseményekről, megtalálhatók régi kiadványaink, valamint véleményt olvashatnak a testületi ülésekről, illetve sok hasznos és érdekes helyi, valamint országos eseményről, de alapszervezetünk életéről is betekintést nyerhetnek. Továbbra is várunk minden olyan hírt, ami közérdeklődésre tarthat számot, illetve minden olyan problémát, amiben véleményük szerint tudunk segíteni. Elérhetőségeink a lap alján találhatóak. Kiadja: Jobbik Magyarországért Mozgalom Bátonyterenyei Alapszervezete Felelős szerkesztő: Cseresznyés István - e-mail: [email protected] Tel.: 70 391-3053 Szerkeszti: szerkesztőbizottság - e-mail: [email protected] Honlap: http://batonyterenye.jobbik.net Megjelenik 6000 példányban. Ingyenes, alkalmi kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható!