az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
2012/2009. (X. 13.) sz.
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Filmmúzeum Zrt. (Filmmúzeum, 1139 Budapest, Lomb utca 23-27.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: Műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. május 17-én 21:30:15 órai kezdettel sugárzott Végre vasárnap! című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. Az egyszeri törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja alapján 100.000,- Ft azaz százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott bírság összegét az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára nyolc napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás értelmében, a 198/2009. (I. 28.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató által 2009. május 17-én 21:30:15 órai kezdettel sugárzott Végre vasárnap! című műsorszámot, és a következőket tapasztalta. A Műsorszolgáltató a műsorszámot az I. korhatár-kategóriába sorolta, ily módon az „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott.
A műsorszám tartalma: A fekete-fehér krimi Charles Williams: A hosszú szombat éjjel című könyve alapján készült. A történet szerint Barbara Becker titkárnő szerelmes a főnökébe, Julien Vercel ingatlanügynökbe. A férfit azzal gyanúsítják, hogy megölte a felesége szeretőjét. Barbara mindent megtesz azért, hogy főnöke ártatlanságát bizonyítsa. Először Bertrand, a fotós viselkedése válik gyanússá a számára. De hamarosan holtan találják Julien feleségét, s a gyanú végképp Vercelre terelődik. Barbara még a Vörös Angyal nevű éjszakai bárba is elmegy protsituáltnak öltözve, hogy a gyilkossági ügyben nyomozzon. Csakis a szerelmes nő kitartása mentheti meg a tehetetlen és határozatlan férfit a börtöntől. A rendőrségi nyomozás végére Maitre Clement válik gyanúsítottá, ám a rajtaütéskor a férfi öngyilkosságot követ el. A történet végül Barbara és Julien házasságkötésével zárul. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató a műsorszám sugárzását megelőzően semmilyen figyelmeztető felhívást nem közzé, azaz a műsorszámot az I. korhatár-kategóriába sorolta. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a műsorszám – műfaját tekintve – krimi, amelynek lényegi eleme az erőszakosan megoldott konfliktus. A dramaturgia központi motívumainak számítottak a deviáns magatartásformák, a bűnözés, a gyilkosság, valamint az érzelmi megrázkódtatás. A műsorszámban felnőtt témaként megjelent a prostitúció, a különböző párkapcsolati problémák, a hátastársi hűtlenség, amelyekről saját tapasztalattal még nem rendelkezhetnek a kiskorú nézők. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a műsorszám alapcselekménye egy bűneset felderítésére épültt: Julien Vercel ingatlanügynök gyanúba keveredik a felesége szeretőjének, Massoulier-nek a halála miatt, és gyilkossággal vádolja meg a rendőrség. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a szóban forgó műsorszámban többek között az alábbi tartalmak, elemek, jelenetek voltak láthatóak, hallhatóak: 21:31:49–21:32:24 A tavon vadkacsákra vadászó férfi, Massoulier két lövést ad le, majd váratlanul a háta mögött megjelenik kezében puskával egy ballonkabátos férfi. Ezután az látható, amint Massoulier ismerősként üdvözli a ballonkabátos alakot, aki hirtelen felemeli a puskáját, majd fejbe lövi a vadászt. A puskalövés jól látható, továbbá nyomon követhető a halott Massoulier véres arca. A jelenet feszültségszintjét a zenei aláfestés is emelte. 21:42:19–21:44:51 Vercel beszélgetést kezdeményez a feleségével, Marie-Christine-nel. A nő bevallja, hogy a szeretője volt Massouliernek, és közli, a férje túl sokat hagyta egyedül. A halott férfiról a következőt mondja: „Nem fakadok sírva, mert meghalt. Szemét alak volt, és úgy szeretkezett, mint egy rossz férj.” A nő ezután hirtelen feláll, és menekülni próbál a nappaliból. Vercel a karjánál fogva „marasztalja”. Marie-Christine végül kiabálva bemenekül a fürdőszobába. Vercel az ajtónál állva könyörög, hogy nyissa ki az ajtót. Marie-Christine a következőt mondja: „Nem, félek tőled! Esküszöl, hogy nem versz meg?” Végül kinyitja az ajtót, majd leülnek a nappaliban. A férj ekkor közli a nővel, hogy jobb lenne, ha elválnának. MarieChristine ekkor úgy tesz, mintha újságot olvasna. Majd fütyörészni kezd, szétterpeszti a lábait, és a bal kezével erotikus mozdulatokkal simogatja a combját belülről. Közben így szól: „Nem hallok semmit Julien, újságot olvasok. A kedvedért olvasok újságot. Ne beszélj többet, csak nézz! Várok, várok egy kicsit. Téged várlak Julien!”
2
21:48:11–21:48:36 Bertrand, a fotós zihálva érkezik meg az amatőr színházba, ahol épp Barbara próbál a társulattal. A fotós mondanivalója felzaklatja a színészeket. Bertrand így mesél a gyilkosságról: „Igen, tudom, rengeteget késtem. Bocsássatok meg! Nem minden nap történik gyilkosság mifelénk. Az gyilkosság. Massoulier, az Éden tulajdonosa halt meg. Se öngyilkosság, se baleset, gyilkosság volt. Valaki lelőtte közvetlen közelről. Az első számú gyanúsítottat most hallgatják ki. Bár Vercel még tagadni próbál, de biztos vagyok benne, hogy a végén megtörik. Igen, Julien Vercel. Kihallgatják.” Bertrand beszéde közben néhányszor Barbara Becker aggódó tekintete látható, aki a színfalak mögött öltözködik. 21:53:54–21:54:34 A rendőrségi kihallgatás után Julien Vercel hazaérkezik. A nappaliban dulakodás nyomait találja, összetört asztal és lámpa látható. Julien a feleségét hívja, majd idegesen felrohan a hálószobába. Először a tükörből mutatja a kamera a földön fekvő halott nőt, majd a holttestre közelít, így a homlokán éktelenkedő seb jól kivehető. A jelenetet feszültségfokozó zenei aláfestés kíséri. 22:03:11–22:04:47 Barbara Becker nyomozni megy Nizzába Vercel úr felesége után. Felkeresi a halott feleség múltjának egyik helyszínét, a Vörös Angyal éjszakai bárt. Este a Garibaldi Hotelben száll meg. Éppen alszik, amikor a sötét szobában megjelenik egy rejtélyes férfi. Kutakodni kezd Barbara holmija közt, ám a nő felébred, és ráijeszt. Végül bocsánatot kérve, tévedésre hivatkozva az erkélyen keresztül elmenekül. A nő igyekszik utánamenni, ám csak a zakóját tudja leráncigálni a férfiról. 22:04:49–22:05:36 A kamera közeli képen követi, ahogy Marie-Christine holttestét elszállítják. Megszemlélhető, amint a homlokon lőtt, nyitott szemű halott nő fejét letakarja egy férfi. Ezután két hullaszállító elviszi a holttestet a lakásból. A jelenet alatt végig éles hangú, feszültségfokozó hang hallatszik. 22:58:25–22:59:01 A mozi vetítőterméből kibotorkál az ott dolgozó pénztárosnő. Épp akkor érkezik a kasszához egy férfi, hogy jegyet vegyen. Ám váratlanul a férfi karjaiba omlik a nő, valaki kést döfött a hátába. Ezután emberek állják körül, akik jajveszékelnek. A jelenetet feszültségfokozó zene kíséri. 23:13:50–23:14:04 A nyomozás során végül Maitre Clementre terelődik a gyilkosság gyanúja. A rendőrség körbeveszi a telefonfülkét, amelyben a férfi épp telefonál. Ám hirtelen Clementre egy pisztolyt vesz elő és tarkón lövi magát. A lövés hangja jól hallható. Egy távolabbi kameraállásból felvéve megfigyelhető, amint a férfi a lövés után összerogy. A jelenet alatt feszültségfokozó zene hallatszik, majd elsötétül a képernyő és fekete lesz. A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapításai alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltatóval szemben.
3
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. szeptember 10-én kézbesített levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a Műsorszolgáltató a megadott határidőn belül nem tett eleget, ezért a Testület a rendelkezésére álló információk alapján hozta meg döntését. A Testület, álláspontjának kialakításánál figyelembe vette, hogy a műsorszám komplex cselekményvonallal, dramaturgiával rendelkezik, továbbá a retrospektív történetmondás jellemzi. Az összetettebb emberi viszonyok, a különböző felnőtt élethelyzetek értelmezése a 16 év alatti nézők számára félreérthető lehet. A Testület megítélése szerint az erőszak ábrázolásának módja, a jelenetek feszültségszintje meghaladta a 16 éven aluliak számára még biztonságosan feldolgozható mértéket. Így a látott erőszakos jelenetek kétségtelenül alkalmasak voltak a 16 éven aluli nézők biztonságérzetének megzavarására. A műsorszám elején direkt módon került bemutatásra egy hidegvérű gyilkosság. Az események hátterében álló okok, a szereplők motivációi csak lasssan, apránként kerültek felszínre. A bonyolult cselekményvezetés megnehezíthette a fiatal nézők számára az események nyomon követését, az ok-okozati összefüggések felismerését. Ezáltal a felgyülemlett érzelmek nem vezethetők le pusztán azzal, hogy a műsorszám végkicsengése pozitív. A szerelmes titkárnő, Barbara Becker által megjelenített különféle érzelmek (csalódottság, elszántság) komplexitása a Testület véleménye szerint a tizenhat éven aluli nézők számára még nehezen volt értelmezhető. A Testület megjegyzi, hogy a műsorszámban a fizikai erőszak, illetve az ezzel történő fenyegetés halmozottan fordult elő. Aggályos elemként jelent meg, hogy az erőszakos cselekedetek nagy része hidegvérrel, közönyösen, az emberi élet semmibevételével kerültek bemutatásra. Az agresszív jelenetek vizuális hatását a Testület álláspontja szerint tovább fokozták az akusztikus eszközök (pl. fájdalmas nyögések, kiabálások). A valószínűsíthető hatás szempontjából – a Testület szerint – további problémát jelentett, hogy az agresszivitás ábrázolása több esetben elnyújtott és részletező volt. A főhős halott felesége, Marie-Christine két alkalommal is közeli beállításban került megjelenítésre, hasonlóan az erőszakos cselekmény következményeként ábrázolt, homlokon lőtt áldozathoz. Az intenzív bemutatási módot több alkalommal a képi elemek (szuperközeli beállítások, sötét tónus, hirtelen vágás) és az akusztikus hatások (feszült hangulatú aláfestő zene, erőteles hanghatás, lövések robaja) is fokozták. A Testület véleménye szerint a legfiatalabbak még könnyen összetévesztik a látszatot a valósággal, és a saját mindennapjaikra vonatkoztatják a képernyőn látottakat. A Testület a fentieken túl arra az álláspontra helyezkedett, hogy a műsorszámban az érzékeny felnőtt témák és azok megoldása nem a 16 év alattiak értelmi, illetve érzelmi szintjének megfelelően kerültek ábrázolása, így a látottak – megfelelő magyarázat nélkül – félreérthetők lehettek e korosztály számára, valamint káros mintát közvetíthetnek. Erre tekintettel indokolt lett volna a műsorszám III. korhatár-kategóriába történő sorolását. A fentiek alapján, valamint a műsorszám összhatását tekintve a Testület megállapította: a Műsorszolgáltató az észlelt esetben megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, tekintettel arra, hogy nem megfelelő korhatár-kategóriába sorolva tette közzé a műsorszámot.
4
Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” A Testület, jogi álláspontjának kialakítása során figyelembe vette a klasszifikáció terén kialakult, s a jelen esetben releváns bírósági gyakorlatot. Az I. korhatár-kategóriához kapcsolt szempontok értelmezésére vonatkozóan a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kifejtette, hogy: „… a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is kimondta, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. Kétség esetén – a bírósági ítélet szerint – csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Testület a jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított törvénysértés miatt alkalmazandó jogkövetkezmény megállapítása körében az alábbi körülményekre tekintettel járt el. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a Testület eddig az alábbi táblázat szerinti esetekben állapította meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben. az ORTT határozat száma 1839/2003. (X. 16.) 1848/2003. (X. 16.)
a törvénysértések elkövetésének időpontja 2003. május 5-június 1. 2003. május 6.
az alkalmazott jogkövetkezmény Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a)
2003. október 10. 2003. 33-46. hét között 2004. május 11.
Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a)
1488/2004. (X. 27.) 1758/2004. (XI. 24.) 1890/2004. (XII. 15.)
a megsértett Rttv.-beli rendelkezés Rttv. 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2) Rttv. 5/D. § (2)-(3) Rttv. 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2)
2004. július 8. 2004. szeptember 2004. október 12.
1923/2004. (XII. 15.)
Rttv. 5/A. § (2) és 5/C. § (2)
2004. október
192/2005. (I. 27.) 249/2005. (II. 9.)
Rttv. 5/A. § (2) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/A. § (2) Rttv 5/A. § (2)
2004. november 1. és 15-16. 2004. október-november
Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) e) – 50.000,- Ft Rttv. 112. § (1) e) – 30.000,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a)
2005. április 11-13.
192/2006. (II. 1.) 1515/2006. (VII. 5.) 2642/2006. (XI. 29.) 178/2007. (I. 24.) 714/2007. (III. 21.) 887/2007. (IV. 11.)
Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) Rttv 5/A. § (2) Rttv 5/B. § (2) Rttv 5/A. § (2) Rttv 5/B. § (2) Rttv 5/A. § (2) Rttv 5/A. § (2)
2006. november 26. 2006. december 18-22.
1903/2007. (VIII. 23.) 80/2008. (I. 9.)
Rttv 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/A. § (2)
2007. április 23. 2007. június 5.
143/2004. (II. 12.) 360/2004. (III. 31.) 1143/2004. (IX. 1.)
736/2005. (IV. 27.) 1250/2005. (VI. 22.) 1542/2005. (VII. 20.)
2005. február 7. 2004. április 20-24.
2005. október 26. 2006. március 7. 2006. augusztus 24.
5
Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) e) – 50.000,- Ft Rttv. 112. § (1) e) – 50.000,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) e) – 95.000,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) és e) –
1531/2008. (VIII. 27.) 1881/2008. (X. 16.) 2241/2008. (XII. 10.)
Rttv 5/C. § (2) Rttv 5/C. § (2) Rttv 5/C. § (2)
2008. március 30. 2008. május 13. 2008. június 1.
217/2009. (I. 28.) 896/2009. (IV. 22.)
Rttv 5/C. § (2) Rttv 5/C. § (2)
2008. július 27. 2008. december 12.
1641/2009. (VIII. 26.)
Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)
2009. április 7.
20.000,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) e) – 10.000,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) e) – 100.000,- Ft Rttv. 112. § (1) e) – 100.000,- Ft és a)
A fenti adatok alapján a Testület arra a megállapításra jutott, hogy – bár a Műsorszolgáltató visszatérően megsérti a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseket – az esetek többségében e klasszifikációs törvénysértések formai hibák: a sugárzási időpont nem volt megfelelő, vagy a műsorelőzetes sugárzására nem megfelelő időpontban került sor; ugyanakkor a helytelen besorolásból eredő törvénysértések száma kevesebb. A Testület ugyancsak enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a tévesen besorolt műsorszámot a Műsorszolgáltató viszonylag kései időpontban, 21:30 órai kezdettel tűzte műsorára, amely potenciálisan lehetővé tette a téves besorolásból fakadó káros hatás csökkentését, hiszen feltehető, hogy a kései időpont miatt kevesebb 16 éven alulihoz jutott el a műsorszám. A fenti körülményekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri (1) megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, és a rendelkező részben megállapított összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében: ,,112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület … e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, ….” Az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.”
6
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja. Budapest, 2009. október 13.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
7
