Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2009. (IX. 01.) rendelete
az állatok tartásáról
Tápiószele Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. §. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések 1. §. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. §. (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, továbbá cirkuszra, állatkiállításra. 3. §. E rendelet alkalmazásában a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. b) nagytestű haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér. c) kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske. d) egyéb kistestű haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl. e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. f) haszonállat: a továbbiakban a b)–e) pont alattiak.
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat. h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.
Az állattartásra kijelölt területek 4. §. (1) Tilos állatot tartani óvoda, iskola, orvosi rendelő, temető, közétkeztetési konyha, élelmiszeripari üzem, melegkonyhás vendéglátó egység rendeltetésű ingatlanon, valamint az ezen ingatlanokkal határos ingatlanokon a telekhatárától számított 20 m-es körzeten belül. (2) Az önkormányzat közigazgatási területén a) Kisvárosias (Lk1, Lk2) és a Településközpont vegyes terület (Vt1, Vt2) lakóterületen állattartó és állattartáshoz szükséges egyéb épület nem építhető, – a (7) bekezdésben meghatározott számú eb, macska kivételével - állat nem tartható, b) Különleges terület (K1-12), Kereskedelmi-szolgáltató terület (GKSZ1-2), Egyéb ipari területen (GIP1-3) építési övezetben állattartó épület nem építhető, állat nem tartható, c) Kertvárosias lakóterületen (Lke) az utcavonali telekhatártól számított 15,00 métertávolságig állattartó épület nem helyezhető el, d) Falusias lakóterületen (Lf1, Lf2) az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el, e) állattartó épület a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2008. (V. 19.) rendeletben, valamint e rendeletben foglaltak szerint helyezhető el. (3) Az önkormányzat közigazgatási területén Kertvárosias (Lke) lakóterületen egy időben és egy ingatlanon - legfeljebb 100 (száz) db baromfiféle, és - legfeljebb 3 (három) db sertés kivételével egyéb haszonállat nem tartható. (4) Az önkormányzat közigazgatási területén Falusias (Lf1, Lf2) lakóterületen egy időben és egy ingatlanon - legfeljebb 2 (kettő) db nagytestű haszonállat, - legfeljebb 5 (öt) db kistestű haszonállat, - legfeljebb 1 000 (ezer) db egyéb kistestű haszonállat, - legfeljebb 50 (ötven) db prémes állat, - legfeljebb 5 (öt) db egyéb állat tartható. (5) Szakhatósági hozzájárulások alapján, zárt technológiájú állattartás esetén kérelemre engedélyezhető a (2) – (4) bekezdésben meghatározottól nagyobb számban kistestű haszonállat, egyéb kistestű haszonállat tartása. (6) 500 m2 alatti belterületi ingatlanon állat – eb és macska kivételével – nem tartható.
(7) Nagyüzemi állattartás csak külterületen valósítható meg, belterületi lakóépülettől, tanya épületétől 500 m távolságon túl. Külterületen a tartható haszonállatok száma nem esik korlátozás alá. (8) Az önkormányzat közigazgatási területén belterületen lévő, egyedi beépítésű lakótelken legfeljebb 3 db 3 hónaposnál idősebb eb, legfeljebb 3 db 3 hónaposnál idősebb macska tartható. Külterületi lakott helyen, tanyán legfeljebb 3 eb tartható. Többlakásos lakóépületben lakásonként csak 1 db 3 hónaposnál idősebb eb, valamint szaporulata tartható legfeljebb 3 hónapos korukig, a szomszédos lakásokban lakók hozzájárulása alapján. A hozzájárulást ismételten be kell szerezni, ha az ebtartó új kutyát kíván beszerezni. Az egészségügyi okból igazoltan rászorulóknak vezető- és jelzőkutyái tartásához e hozzájáruló nyilatkozatot nem kell beszerezni. (9) A veszélyes állat tartása kizárólag előzetes hatósági engedély birtokában, a jegyzőnek történt bejelentést követően, a jogszabályban szabályozott tartási körülmények között lehetséges. (10) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően – a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak zavarása nélkül – elhelyezhető. Társasház, többszintes lakóház padlásán vagy erkélyen tilos galambot tartani.
Az állattartás általános szabályai 5. §. Az állattartó az állat tartása, gondozása, gyógyítása és szállítása során az állatok védelméről és kíméletéről szóló jogszabályok rendelkezéseit köteles betartani. 6. §. (1) A település közigazgatási területén állatot – a hatályos szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állattartására szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők. 7. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, a trágya elszállításáról, továbbá a trágyaszag mentesítésről folyamatosan, hatályos előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. 8. §. (1) A trágya, trágyalé megfelelő kezelése érdekében zárt – vízhatlan – trágya tárolót kell létesíteni. (2) Kiapadt vagy használaton kívüli ásott kútba, szennyvízcsatornába, vízfolyásba, árokba, belvízcsatornába trágyát elhelyezni, vagy trágyalét bevezetni, önteni tilos. (3) A tárgya- és trágyalégyűjtőt vízzáró betonból kell készíteni és a kiürítéséről szükség szerint, rendszeresen gondoskodni kell. A trágyatárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni. (4) Trágyát kezelni (szállítani, raktározni) csak úgy szabad, hogy a trágya vagy trágyalé a közterületet, a szomszédos ingatlant ne szennyezze. 9. §. (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (2) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 10. §. (1) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon. Az okozott kárért az állattartó a hatályos jogszabályok szerint felelős. (2) Állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. 11. §. Közterületen haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni tilos. 12. §. Az állat megbetegedését és elhullását a tulajdonos köteles az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni és az elhullott állat elhelyezéséről a hatályos jogszabályok szerint gondoskodni.
A méhek tartásra vonatkozó – külön – szabályok 13. §. (1) A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél a jogszabályban meghatározottak szerint. (2) A méhészetet közös használatú épülettől és a szomszédos ingatlanoktól legalább 4 m, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszédos ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élő
sövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani. Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (3) Méhcsaládokat úgy kell elhelyezni, hogy a méhek rajzási útvonala sem a szomszédokat, sem az utcai járókelőket nem veszélyeztetheti. Méhcsalád tartásához többlakásos ingatlan esetén valamennyi lakás tulajdonosának (használójának) előzetes hozzájárulása szükséges.
Az eb- és macskatartásra vonatkozó további – külön – szabályok 14. §. Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a szomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. 15. §. (1) Az ebet közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni vagy nyakörvénél fogva kell vezetni. 16. §. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (2) Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (3) Amennyiben az állattartó az ebet folyamatosan zárt helyen (állatkifutóban) tartja, annak minimális nagysága 9 m2. Több kutya tartása esetén ezt a méretet kutyánként 4 m2-tel növelni kell. Állatkifutó közvetlenül a szomszédos ingatlan határára nem építhető, azt a szomszédos ingatlan telekhatárától minimum 2 méter távolságon túl lehet elhelyezni. (4) Amennyiben kennel nem létesíthető, a mozgás biztosítása érdekében legalább 3 m hosszú láncon, vagy 4 m hosszú futóhuzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (5) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza a tulajdonos. (6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (7) Az eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni. (8) Ha az eb tulajdonosa nem szándékozik az ebet tovább tartani, köteles az elhelyezéséről gondoskodni. Az eb elhagyása tilos ! 17. §. Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b) üzletbe, piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) a temető területére, f) park területére. 18. §. (1) Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvosnak bejelenteni, ha az állata 3 hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került. (2) A 19. §. (1) bekezdés c) pontja esetében a változást az új tartási helyen az állata állat- egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos felé az új tulajdonosnak is be kell jelentenie. (3) Az állattartó veszettség elleni védekezéssel, zárlattal kapcsolatos kötelességeit, egyéb közegészségügyi szabályokat a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet tartalmazza. 19. §. (1) A 4. §. (8) bekezdésében meghatározottnál több eb csak engedély alapján tartható, illetve ebtenyészet csak engedély alapján működtethető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál több eb csak külön engedély alapján tartható, engedély hiányában a tulajdonos köteles gondoskodni az ebek eltávolításáról. Kérelmet a polgármesteri hivatalba kell benyújtani. Az engedélyhez szükség esetén a szakhatóságok, továbbá a tartás helye szerinti ingatlannal határos valamennyi ingatlan tulajdonosának hozzájárulás szükséges. Hozzájárulás hiánya esetén az engedély iránti kérelmet el kell utasítani. (3) Ebtenyészetet kizárólag engedéllyel lehet működtetni. A kérelemhez csatolni kell szükség esetén a kerületi főállatorvos, az illetékes ÁNTSZ, valamint az ebtenyésztők országos egyesületének véleményét, továbbá a tenyésztés helye szerinti ingatlannal szomszédos valamennyi ingatlan tulajdonosának, használójának hozzájárulását. (4) Az ebtenyészet működése jogszabályba nem ütközhet, nem zavarhatja a környék lakóinak nyugalmát, illetve nem veszélyeztetheti testi épségüket. (5) Többlakásos lakóépületek lakásaiban ebtenyésztés nem folytatható. 20. §. Veszélyes eb - külön jogszabályban foglaltak alapján - a jegyző engedélye alapján tartható. 21. §. (1) A 4. §. (8) bekezdésében meghatározottnál több macska csak engedéllyel tartható. Engedély a szakhatóságok és az ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával, a kérelmezett állat(ok) ivartalanítása után adható ki. (2) Engedély hiányában az (1) bekezdésben meghatározott szám feletti macskák eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni kell. (3) A macska tulajdonos köteles a macskát úgy tartani, hogy a szomszédságában
élők nyugalmát az állattartás ne zavarja.
Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások 22. §. (1) A közterületen kóborló ebek befogásáról és elhelyezéséről, továbbá a hatályos jogszabályok figyelembe vételével kiirtásáról önkormányzat gondoskodik a gyepmesteri feladatokat ellátó szervezet útján. (2) Amennyiben a befogott eb gazdája ismerté válik, úgy köteles a kóborolni hagyott eb befogásával kapcsolatos költségek megtérítésére. Vegyes rendelkezések 23. §. (1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §. (1) bekezdésében és 7. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja. A jegyző azt, aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) Jelen rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben a Polgármester jár el. (3) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki megszegi a 4. §. (1) – (8) bekezdés, 4. §. (10) bekezdés, 7. §. (1)-(2) bekezdés, 8. §. (1)-(2) bekezdés, 9. §. (2) bekezdés, a 10. §. (2) bekezdés, 11. §., 13. §. (2) –(3) bekezdés, 14. §., 16-17. §. rendelkezéseit. 24. §. (1) E rendelet 2009. október 1-én lép hatályba, kivéve a 24. §. (2) – (4) bekezdéseit, melyek 2010. január 1-én lépnek hatályba. (2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (3) Az eb és macska tulajdonosok a rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül kötelesek olyan helyzetet teremteni, hogy e rendelet előírásainak megfeleljenek. (4) Aki a rendelet hatálybalépésekor a többlakásos lakó épületben kutyát tart, az a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a szomszéd lakásban lakók (háztartások) hozzájárulását beszerezni, ellenkező esetben köteles a kutyát eltávolítani. Tápiószele, 2009. augusztus 26.
K o v á c s Ferenc s.k. polgármester
T ó t h Julianna s.k. jegyző
Záradék: A rendelet a mai napon kihirdetésre került. Tápiószele, 2009. szeptember 1.
T ó t h Julianna s.k. jegyző 1. számú melléklet Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok A védőtávolság méterben meghatározva
Nagytestű haszonállat (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér) – 1-2 állatig – 2-5 állat felett - 6, illetve annál több állattartás esetén a védőtávolságot külön eljárás során kell meghatározni, az illetékes hatóságokkal egyeztetve Kistestű haszonállat (sertés, juh, kecske) – 1-2 állatig – 2-5 állat felett - 6, illetve annál több állattartás esetén a védőtávolságot külön eljárás során kell meghatározni, az illetékes hatóságokkal egyeztetve
lakó- vagy pihenő épülettől
fúrott kúttól
ásott kúttól
10 m 10 m 20 m
10 m 10 m 10 m
15 m 15 m 20 m
5m 10 m 15 m
10 m 10 m 10 m
10 m 10 m 10 m
Egyéb kistestű haszonállat, prémes állat (baromfifélék, 8m 10 m 10 m galamb, házinyúl, 10 m 10 m 15 m nutria, róka, pézsma, 15 m 15 m 20 m nyérc, nyest, görény) 20 m 20 m 25 m – 100 állatig – 100 – 500 állatig - 500 – 1000 állatig - 1000 állat felett Tilos állatot tartani óvoda, iskola, orvosi rendelő, temető, közétkeztetési konyha, élelmiszeripari üzem, melegkonyhás vendéglátó egység rendeltetésű ingatlanon, valamint az ezen ingatlanokkal határos ingatlanokon a telekhatárától számított 20 m-es körzeten belül. Korszerű tartásnál (zárt technológia) a fenti védőtávolság a közegészségügyi szakhatóság véleménye alapján 30 %-kal csökkenhető. Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok betartása alól – köz- és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az érdekelt szakhatóságok eseti előírásainak figyelembevételével a polgármester adhat felmentést. Az állatkifutó a szomszédos ingatlan telekhatárától minimum 2 m távolságon túl lehet elhelyezni.
