Gyál Város Önkormányzatának 11/2010.(IX.01.) számú rendelete az állatok tartásáról A módosításra kiadott 14/2012 (VI.01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (2) bekezdésében, helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§ A szabályozás célja, hogy Gyál Város közigazgatási területén mindenki számára közérthető módon a településen élők érdekeit figyelembe véve, az építési és környezetvédelmi előírások, a közegészségügyi, az állategészségügyi követelmények, valamint az állatvédelmi rendelkezések alapján, szabályozott keretek között tegye lehetővé az állattartást. 2.§ (1) A rendelet hatálya Gyál Város közigazgatási területére tejed ki. (2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a település bel- és külterületén minden állattartó köteles betartani. 3.§ E rendelet alkalmazásában: a) haszonállat: - a nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, esetleg zárt körülmények között tenyésztett egyébként vadonélő, hasított körmű állatok ( vaddisznó, dámszarvas, őz, szarvas, muflon ), - a közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu, 100 cm marmagasságot meg nem haladó ló, - a kis haszonállat: baromfi, nyúl galamb (kivéve versenygalamb), - a prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka, csincsilla, angóranyúl, görény, nyest, b) egyéb (kedvtelésből tartott) állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak, c) állattartó: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely az állattal rendelkezni jogosult, d) szaporulat: az állattartás helyén született állatok, e) versenygalamb: a Magyar Postagalambsport Szövetség valamely bejegyzett egyesületének tagja által tenyésztett postagalamb, f) verseny célra tartott ló: a Magyar Lovassport Szövetség valamely bejegyzett egyesületének tagja által tartott ló. Haszonállat tartása, elhelyezése 4.§ (1) Minden állattartó köteles törekedni arra, hogy az általa folytatott állattartással mások érdekeit ne sértse, mások nyugalmát, ingatlanhasználatát ne zavarja, másoknak kárt ne okozzon. (2) Tilos haszonállatot tartani óvoda, bölcsőde, napközi otthon, iskola, kollégium, orvosi rendelő, kórház, élelmiszer-ipari üzem, élelmiszerbolt, 20-nál több személy befogadására szolgáló épület, üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátó egység udvarán és ezek telekhatárától mért 50 m-es körzeten belül. (3) Állattartó építményt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet, a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet, valamint Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2009.(IX.14.) számú rendelet előírásai szerint lehet létesíteni. 5.§ (1) A város belterületén – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel- ingatlanonként az alábbiak szerint
2 tartható állat: a)
b)
amennyiben a lakáshoz legalább 400 m2 telekrész tartozik: - 0 db nagyhaszonállat, - 4 db közepes haszonállat, - 30 db kis haszonállat, - 10 db prémes állat, amennyiben a lakáshoz kevesebb, mint 400 m2 telekrész tartozik: - 0 db nagyhaszonállat, - 2 db közepes haszonállat, - 10 db kis haszonállat, - 2 db prémes állat tartható.
(2) Belterületen –kivéve városközpont vegyes terület- ingatlanonként, minden vonatkozó előírás megtartásával, előzetes írásos bejelentési kötelezettség mellett, legfeljebb 2 darab verseny célra tartott ló tartható. (3) Belterületen ingatlanonként legfeljebb 60 db versenygalamb és annak egyszeri szaporulata tartható 6 hónapos koráig. 6.§ Haszonállat tartásához - ha az ingatlan használója nem a tulajdonos - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása szükséges. 7.§ Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat és a kedvtelésből tartott állat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani. Az ebtartás szabályai 8.§ (1) Az őrzőkutya, a segítő kutya, a munkakutya, a vakvezető kutya a település egész területén tartható. (2) Többlakásos lakóépület udvarán eb csak megkötve vagy zárt helyen tartható. (3) Az ebtartó köteles biztosítani, hogy az ebek felügyelet nélkül sem közterületre, sem más magánterületére ne juthassanak ki. (4) Az ebtulajdonos köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élő lakáshasználók nyugalmát tartósan, vagy rendszeresen ne zavarja, őket ne veszélyeztesse. (5) Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakótársak közös használatú helyiségeit, udvarát, ne szennyezze be. Az esetlegesen okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani. (6) A közterületen, a többlakásos vagy közös udvaros lakóház közös használatú területein, udvarán, a bekerítetlen telken az ebet pórázon kell vezetni, a harapós vagy támadó természetű ebeket szájkosárral is el kell látni. (7) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező. (8) Az ebtartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a jegyző jár el. (9) Az ebtartáshoz a polgári jog általános szabályai szerint be kell szerezni a tulajdonostársak, ingatlan használók és egyéb érintettek hozzájárulását. E korlátozás nem vonatkozik a 3 hónaposnál fiatalabb ebekre. (10) A város külterületén eb korlátlan számban tartható.
3 (11) A város belterületén ingatlanonként 2 db-nál több eb csak a közvetlenül szomszédos (közös telekhatárú) ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak írásos hozzájárulásával tartható. E korlátozás nem vonatkozik a 3 hónaposnál fiatalabb ebekre. 9.§ (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani (az őrzőkutya, a segítő kutya, a munkakutya, a vakvezető kutya feladatot ellátó ebet ide nem értve): a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b) üzletbe, vásárcsarnok, vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) bölcsődébe, óvodába, iskolába, e) játszótérre, homokozók területére. (2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. (3) Közforgalmú közlekedési járművön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani. (4) A harapós, vagy támadó természetű ebet kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. (5) Amennyiben oktatási, kulturális. egészségügyi, illetve szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, s ezzel az intézmény működését zavarja, az eb ingatlanról való eltávolítását a jegyző rendeli el. (6) A település területén talált gazdátlan, kóbor, veszélyes vagy veszélyessé minősített illetve a közterületen szabadon engedett ebek (vakvezető eb kivételével) befogása és elszállíttatása a jegyző feladata, melyet a gyepmesteri telep közreműködésével lát el. A befogásról az eb tulajdonosát - amennyiben kiléte megállapítható értesíteni kell, s amennyiben a költségeket megtérítette, részére az ebet vissza kell adni. 10.§ (1) Az ebtartó bejelentési, védekezési kötelezettségeit a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet határozza meg. (2) Az állatbetegségek elleni védekezés elmulasztója az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 113.§-a alapján szabálysértést követ el. Az állatok tartására vonatkozó építési és igazgatási szabályok 11.§ (1) Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani. (2) Állatot tartani csak olyan épületben lehet, amely megfelel a hatályos közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi és építési szabályoknak. Az alkalmasság megállapítása az építési hatóság hatáskörébe tartozik. Eljárásában a közegészségügyi és állat-egészségügyi hatóságok szakhatóságként vesznek részt. (3) Az állattartás céljára szolgáló létesítményt az általános építésügyi előírásoknak megfelelően lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (4) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentes, megfelelő lejtésű burkolattal ellátottnak kell lennie. A padozat zárt, szivárgásmentes levezető csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyűjtőbe van bekapcsolva. (5) Az állattartó létesítményekkel kapcsolatos részletes előírásokat az állat-egészségügyi szabályzatról rendelkező 41/1997.(V. 28.) FM. rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
4 12.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, istállókat, ólakat úgy kell kialakítani, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozások balesetmentesen elvégezhetők legyenek. (2) Siló-, trágya- és trágyalétárolót az általános építésügyi előírásoknak megfelelően létesíteni, illetve üzemeltetni. (3) A trágya- és trágyalétárolót úgy kell kialakítani, hogy abba a csapadékvíz be ne folyhasson, abból a szennyezett lé ki ne folyhasson, e célból vízhatlan aljzatú és oldalfalú fedett trágyatárolót kell létesíteni. (4) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint, de a nyári időszakban legalább hetente gondoskodni kell. (5) Az állatok tartási körülményeinek, valamint az állat-egészségügyi szabályok betartásának vizsgálata során a jegyző szakvélemény beszerzése érdekében megkeresi a kerületi főállatorvost és a szakvéleményben javasolt egészségügyi szabályok betartására legfeljebb 30 napos határidő biztosításával felszólítja az állattartót. A határidő eredménytelen eltelte után az állattartást meg kell tiltani. 13.§ (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás stb.) gondoskodni. Az állattartással kapcsolatos állat-egészségügyi és környezet-higiénés követelmények 14.§ (1) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. (2) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit naponta legalább egyszer, de szükséghez képest többször is ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más megfelelő fertőtlenítő szerrel rendszeresen fertőtleníteni kell. Az ott található legyek és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen kell végezni. Amennyiben a fertőtlenítésre kötelezett állattartó a fertőtlenítést a kitűzött határidőre nem végzi el, azt az állattartó költségére a jegyző elvégeztetheti. (3) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről. Ennek lehetséges módja a fásítás, a bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére a trágya és alomanyag szuperfoszfáttal, vagy zeolittal való keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmány fedett állapotban való tárolása. (4) Gondoskodni kell arról, hogy a trágyalé a szomszédos telekre, vagy az utcára ne folyhasson, és a saját építési telket se szennyezze. (5) Trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen. (6) A település mezőgazdasági művelés alatt álló belterületein a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni. Így kell eljárni Némediszőlő, Jálicsholdas és Dózsa-dűlő városrész területén is. Az állati hulladékok és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele 15.§ (1) Az állat elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat hulláját, az állati eredetű hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos, azt más eljárással - körzeti állatorvos szakvéleménye alapján - ártalmatlanná kell tenni. (3) Az állattartónak az állathullával az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az állati hullát a jegyző - a tulajdonos költségére - elszállíttatja. (4) Közterületen a baleset következtében elhullott állat tetemét - bejelentésre - a gyepmester köteles elszállítani.
5 Az elhullott állatokat az állathulla konténerbe történő elszállításig és szállítás közben zárt, csurgásmentes göngyölegben kell tárolni. (5) Az állathullák hullatemetőbe szállítása az állattulajdonos feladata. A mezőgazdasági nagyüzem köteles gondoskodni az általa szervezett kistermelői udvarokból származó állathulláknak a hullatemetőbe szállításáról. Vegyes rendelkezések 16.§ 1 17.§ Amennyiben az állattartás nem felel meg a közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi feltételeknek, valamint ha a feltételeket az állattartó felhívás ellenére sem biztosítja, a jegyző a meghatározott ingatlanra vonatkozóan az állattartást megtilthatja vagy az állatok számát korlátozhatja. 18.§ Amennyiben az állattartó e rendelet szabályait megszegi, a polgármester előzetes figyelmeztetés után az állattartást megtilthatja, korlátozhatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet, ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik. 19.§ E rendelet 2011. január 01. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Gyál Város Önkormányzatának az állatok tartásáról szóló 7/2000.(IV.3.) Ök. számú rendelete, valamint a módosítására kiadott 19/2001.(X.30.) Ök. számú, 7/2006.(II.20.) számú, 23/2007.(X.31.) számú és 14/2008.(X.1.) számú rendelet.
Gyimesi István polgármester
Soósné dr. Gáspár Gabriella jegyző
Z Á R A D É K: A rendelet 2010. szeptember 1. napján kihirdetésre került a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel.
G y á l, 2010. szeptember 1.
Soósné dr. Gáspár Gabriella jegyző
1
Hatályon kívül helyezte a 14/2012 (VI.01.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2012.június 1-től
