A 86/2009. (IV. 16.) sz. Ökt. határozat melléklete
Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek között – rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a megelőzés és rekreáció fontos eszköze. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását. Az Önkormányzat a sportcélú létesítményeink működtetésével, a sportolás lehetőségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását. A testnevelés és a sport fontos szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az elmúlt időszakban a szociális, a kulturális és az oktatási alapfeladatok tömege zúdult a helyi önkormányzatokra. A rendszerváltás éveiben elkezdődött, s napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának csökkenése, az állami, szövetkezeti tulajdonú báziscégek megszűnése, tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben ugyanúgy, ahogyan Kazincbarcikán is. Ezek a változások komolyan megrendítették azokat az intézményeket, mechanizmusokat, amelyek a sportot sajátos „közintézményként” tartották fenn a korábbi évtizedekben. Az átalakulás folyamata még a mai napig sem zárult le, hiszen országunk az Európai Unióhoz történt csatlakozásával újabb változásokon mehet keresztül. Mindezek következtében a sport az elmúlt években jelentős veszteséget szenvedett, nem közpénzből történő finanszírozása számottevően csökkent. A Sportkoncepció megalkotásának szükségességét az előbbiekben elemzett jelentős változások mellett az erősödni látszó ellentmondás is indokolttá teszi, hogy amíg a versenysport, élsport területén kimagasló eredményeket és nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi és edzettségi állapotban van. Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testülete 227/2004. (X. 29.) számú határozatával elfogadta Kazincbarcika Város Sportkoncepcióját amely, 2004-től 2008ig négy évre meghatározta az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, az önként vállalt feladatait, tájékoztatást adott a sportágazat szereplőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányáról és mértékéről. A 2009-től - 2013-ig terjedő sportkoncepció az Európai Sport Chartával, a Nemzeti Sportstratégiával összhangban készült, alapdokumentumként figyelembe vette a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvényt, a sportról szóló 2004. évi I. törvényt. A célok meghatározásánál figyelembe vette a sportot érintő változásokat, a sport egyes területeinek igényét.
2 A sportkoncepció célja A Sportkoncepció a következő 4 évre (2009-2013) szabályozza a legfontosabb feladatokat, meghatározza a sportágazatban kötelezően és önként vállalat feladatok körét, kereteit, valamint az önkormányzat szerepvállalásainak irányát és mértékét a sport feladatainak ellátásában. A cél az, hogy a 2009-2013-ig terjedő Sportkoncepcióval egy olyan dokumentum kerüljön kidolgozásra mely – a korábban elfogadott koncepció értékeit megtartja – az elért eredményeket értékeli, a megváltozott körülményekhez igazodva pozitív szerepet tölt be a testkultúra fejlesztésében, valamint segítse a sport alábbi, társadalmilag hasznos funkcióinak beköltését: − − − − −
egészségmegőrzés, betegség megelőzés; nevelés, személyiségformálás; a mozgásműveltség és cselekvés biztonságfejlesztése; közösségi együttélés és társadalmi mobilitás segítése; szórakozás és szórakoztatás.
I.
Alapelvek
A sport részterületei összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészet alkotnak: − Iskolai testnevelés és diáksport egy szilárd alapot jelent, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek. Fő funkciója a sport műveltségtartalmainak átadása, és az egészségre, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. Jelentős szerepet játszik a sport és a testi nevelés személyiségfejlesztő hatása, amely elengedhetetlen a felnőtté válás, a szocializáció, és az egészséges érett személyiség kialakulásának folyamatában. A sport ezen ágazata - eltérően a többi ágazattól – nem önkéntességen alapul, hiszen kötelező iskolai tantárgyról van szó. Ebből adódóan sok tekintetben más elbírálás alá esik a testnevelés, mint az önkéntesen végzett sporttevékenység, vagy az üzleti sport. − Szabadidősport és a rekreáció a munkaképesség megtartásának, és újratermelésének természetes eszköze, amely életkortól, és nemtől függetlenül űzhető. A szabadidősport alkalmas a jó közérzet kialakítására, a szociális emberi kapcsolatok ápolására és annak megtartására, a sportpiac egészének egyre jelentősebb hasznot termelő ágazata; − Verseny-, és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő területe, ösztönző minta a rendszeres testedzéshez, és teljesítményfokozáshoz. A versenysport jelentős szerepet játszik a hazafias érzelmek, valamint a nemzeti hovatartozás erősítésében is. Táplálja az olimpiai eszmét, és a nemzetek közti békés versengés lehetőségét. Ma már jelentős piaci tényezőt jelent sok ország gazdaságában. Egyfajta természetes igényként jelenik meg a sportot kedvelők, de azt aktívan nem űzők számára is.
3 I.2. Az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai: Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1). tartalmazza a települési önkormányzatok sport tevékenységének ellátására vonatkozó feladatát, hatáskörét. A sporttevékenységet közvetlenül érintő jogszabály a 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) mely tételesen felsorolja a települési és megyei önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Ezek alapján: A sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1)
55.§ (5) 55.§ (6)
A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Közoktatási Törvényben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.
Az önkormányzati sportfeladatok jogszabályi hátterének áttekintésénél meg kell említeni a következő jogszabályokat is: ~ 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról ~ 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről ~ 215/2004. (VII. 13.) Kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról ~ 166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinformációs rendszerről ~ 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről ~ 54/2004. (III. 31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról
4 ~ 89/1994. (VI. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról ~ 16/2004. (V. 18.) OM–GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
II.
A sport egyes területeinek helyzete, lehetséges fejlesztési módjai
II.1. Óvodai testnevelés II.1.1. Helyzetelemzés Az óvodai testnevelés során a kisgyermek először találkozik megtervezett, egységes intézményi rendszerben végzett testneveléssel. A különböző szakirodalmak alapján az ember 3-12 éves kora között gyűjti a legtöbb tapasztalatot, a legmaradandóbb élményeket mozgáskultúrájának kialakításához. Az óvodai mozgásfejlesztés nagyon fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő motoros képességek kialakítása szempontjából, melynek személyi feltételei biztosítottak. Több óvodapedagógus rendelkezik mozgásfejlesztő végzettséggel. Kazincbarcikán jelenleg működő Kazincbarcikai Összevont Óvodák közül 2 tagóvoda rendelkezik tornateremmel, a többi épületben tornaszoba működik. Az óvodák többségében szabadtéri játékokkal felszerelt udvaron folynak a tavasztól őszig tartó időszakban a szabadtéri foglalkozások. Az intézmények eszközellátottsága mind a mennyiségi, mind a minőségi jellemzők tekintetében javuló tendenciát mutat. Az óvodák egyre korszerűbb és biztonságosabb játék-, és sportszerekkel bővítik eszköztárukat. Az óvodák a szervezett testnevelési foglalkozásokon túl megfelelő színvonalon biztosítják a kisgyermekek számára a kötetlen mozgásos tevékenységek lehetőségét és az ahhoz szükséges tárgyi, valamint személyi feltételeket. A Városi Fedett Uszodában rendszeres uszodai foglalkozások tartására nyílik lehetőség. II.1.2. A fejlesztés irányai és feladatai A tárgyi feltételek Kazincbarcika Város fenntartásában működő tagóvodákban adottak. A tárgyi feltételek megléte mellet fontos az óvónők szakmai képzettsége is, hiszen elsődleges szempont, hogy a mozgásos foglakozások a kisgyermekek életkorának, és főként fizikai és pszichikai képességeinek megfelelően kerüljenek megtartásra. Az önkormányzatnak ezért érdeke a fenntartásában álló óvodákban dolgozó pedagógusok továbbképzésének támogatása a felnövekvő generációk fizikai állapotának javítása érdekében. Az óvodáknak fontos szerepük van a következő nemzedékek egészségre nevelésében, valamint a sportnak és a rendszeres testmozgásnak az emberek életmódja szerves részévé válásában. Ezért is kiemelt célként kell kezelni e terület megfelelő szakmai szinten történő támogatását, a mindennapi testmozgás megszervezését, s a nevelési pedagógiai programokban az e területre vonatkozó feladatok végrehajtását.
5 II.2. Iskolai testnevelés, diáksport II.2.1. Helyzetelemzés A közoktatásban való részvétel minden gyermek számára kötelező, amelynek időtartamát az 1993. évi LXXIX. törvény 6.§-a (2.) bekezdése szabályozza. A közoktatásban történő részvétel időszaka a gyermekek legfontosabb biológiai, pszichikai, pszicho-szociális, kognitív, valamint fizikai fejlődésének időszakára korlátozódik. Az iskolai testnevelés és a diáksport ezért különös jelentőséggel bír. A szellemi és a fizikai terhelés összehangolásában a nevelési, oktatási intézményeknek nagy szerepe van. Az iskolai testnevelés oktatásához szükséges tárgyi és személyi feltételrendszer a város iskoláiban adott a tantervben meghatározott anyag elsajátításához. Az ehhez szükséges intézményi kereteket a fenntartó önkormányzat biztosítja. A kötelező tanórán kívüli iskolai sportot a 16/2004. (V. 18.) számú, az iskolai sporttevékenységről szóló OM-GyISM együttes rendelete szabályozza. A jogszabály meghatározza, hogy a diáksportra, iskolai sportra biztosított támogatást a mindennapos testedzés feladataihoz kötődően, mely költségekre lehet felhasználni. Az iskolai sportkörök (ISK) megalakítása az oktatási intézmények többségében természetes igényként jelenik meg. Az ISK-k fő célja, hogy a kötelező testnevelési órák mellett biztosítsa a tanulók egyéni igényeihez és képességeihez mérten mozgásigényük kielégítését, valamint gazdagítsa a különböző sportágakkal kapcsolatos mozgásos és tárgyi ismereteket. A mindennapos testnevelés biztosítása a nevelési, oktatási intézményekben csak a sportköri, illetve az ISK foglalkozásokkal, valamint diáksport egyesületi formában oldható meg. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. II.2.2.
A fejlesztés irányai és feladatai
A közoktatás területén el kell érni, hogy az egészségmegőrzés, a rendszeres testnevelés és a diáksport fejlesztésének szempontjai, célkitűzései, feladatai kellő súllyal és konkrétsággal épüljenek be és érvényesüljenek az iskolai nevelés egész rendszerébe. Az iskolai testnevelésnek kiemelt szerepe van abban, hogy kialakítsa a tanulókban a rendszeres, kulturált testmozgás és sport iránti igényt. A kerettantervek lehetővé teszik – más tárgyak óraszámának csökkentése nélkül- a testnevelési órák számának növelését a fenntartó önkormányzat által működtetett közoktatási intézményekben. Célként kell megfogalmazni a mindennapos testedzést. A testi nevelés hatékonyságát a tanórai testnevelésre épülő diáksport tevékenység fejlesztésével is növelni kell. A kötelező testnevelési órák száma nem éri el azt a mértéket, amellyel biztosítható lenne a tanulók fizikai képességeinek és mozgásműveltségének hatékony fejlesztése. Biztosítani szükséges ezért, hogy a diákok önszerveződésére épülő iskolai sportkörök révén kielégíthessék
6 mozgásigényüket, és ehhez szakképzett pedagógus nyújtson segítséget. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a tanulók igényeinek megfelelő sportcsoportokat működtessenek az ISK-k, DSK-k. Az iskolákban működő sportkörök azonban lehetőséget kell, hogy nyújtsanak a minőségi, teljesítményorientált sporttevékenységhez is amellyel a későbbiekben az élsport területén való eredményes részvételhez teremtik meg az alapokat tanítványaik számára. A továbbiakban is nagy gondot kell fordítani a sportban az átlagosnál tehetségesebb tanulókra, továbbfejlesztésük érdekében sportszakosztályokat működtető intézményekbe, sportegyesületekbe szükséges irányítani őket. A városban működő iskolák szinte mindegyike eredményesen szerepel évről-évre a megyei, valamint az országos felmenő rendszerű diákolimpiai versenyeken, amelyek közül nem egy Kazincbarcikán került megrendezésre. Az önkormányzatnak fontos feladata az iskolai sport támogatása, hiszen az alapot jelent a versenysport további eredményessége, és a fiatalság egészségi állapotának megőrzése tekintetében is. Szükséges ezen túl a sport létesítményhálózatának, és eszközellátottságának korszerűsítése, fejlesztése. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet 2006-ban pályázatot írt ki közoktatási típusú sportiskolák módszertani központjainak kialakítására. A pályázaton a Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolája sikeresen vett részt. A sportiskolai képzés a 2007/2008-as tanévtől indult be. Az elmúlt tanévben sportiskolai képzést indított a Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium is. A sportiskolai osztály bevezetéséhez megtörtént az intézmények pedagógiai programjának átdolgozása, mely a fenntartó jóváhagyásával hatályossá vált. Munkájukat a kazincbarcikai sportegyesületek segítik. Az önkormányzat feladatának tekinti a továbbiakban is a felmenő rendszerű versenyeztetés városi szintig történő támogatását, illetve a legfelsőbb szintig eljutó egyéni és csapatsportágakban kiemelkedő tevékenységet folytató, eredményt elérők, és felkészítőik elismerését. II.3. Gyógytestnevelés, fogyatékkal élők sportja II.3.1. Helyzetelemzés A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók közel 60%-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredetű betegségben szenved. Leggyakoribbak: lúdtalp mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, vegetatív labilitás, hipertónia. Kisiskolás korban még remény van arra, hogy a gyermekek természetes igényű mozgása, szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassíthatja, megállíthatja, legjobb esetben visszafordíthatja. A város iskoláiban az iskolaorvos végzi a tanulók gyógytestnevelésre utalását. Az alapfokú oktatási intézményekben a gyógytestnevelési foglalkozások központosítva történnek. A középiskolák többségében is megoldott ez a kérdéskör.
7 Városunkban a gyógytestnevelés tevékenységét az intézményekben szakképzett gyógytestnevelők látják el. A Városi Fedett Uszodában 2000 júniusától foglalkoznak csoportos gyógyúszással, melyet 18 éves kor alatt a társadalombiztosítás támogat. A foglalkozásokat jelenleg 2 főállású szakképzett tanár, gyógyúszó oktató, valamint egy óraadó tanár tartja. A heti gyógyúszó órák száma az utóbbi két évben 29 óra, a kezelésben részesülő gyermekek száma jelenleg 250 fő. Szakmai indokok alapján a gyógyúszás feladatait a közeljövőben átveszi a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgáltató Központ. II.3.2. A fejlesztés irányai és feladatai Az elkövetkezendő időszakban is körültekintően kell megszervezni a gyógytestnevelés és gyógyúszás oktatásra utaltak számára a foglalkozásokat, kezeléseket. A fogyatékkal élők helyzetét figyelembe véve egészségük megőrzése, életminőségük javítása érdekében Kazincbarcika Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti az érintettek számára a sportolási feltételek megteremtését, versenyzési lehetőségek biztosítását. Ennek érdekében: ~ a sportolás, mozgás lehetőségét biztosítja; ~ szponzorok segítségével támogatást juttat a speciális versenyek rendezéséhez (pl.: Látássérültek Tekebajnoksága, Mohos Kupa, Fogyatékosok Megyei Atlétikaversenye, Tanulásban Akadályozott Tanulók Labdarúgó Tornája). ~ az önkormányzat fontos feladatának tekinti a tornatermek, sportudvarok, egyéb sportlétesítmények fokozatos akadálymentesítését a tárgyi és létesítmény ellátottság javítását. ~ (2006-ban fejeződött be a Városi Sporttelep teljes körű akadálymentesítése, s folyamatosan történik pályázat útján az oktatási és egyéb önkormányzati fenntartású intézmények akadálymentesítése.)
II.4. Versenysport II.4.1. Helyzetelemzés A versenysport, ezen belül az élsport a jövőben is a testkultúra húzó ágazata marad. A sportról szóló törvényben a települési önkormányzatok kötelező feladatai között nem szerepel a versenysport tevékenység támogatása.
8 Nemzetközi, de már egyre inkább magyar tapasztalatok alapján is elmondható, hogy azoknak a sportágaknak a fejlődése várható a jövőben, amelyek a gazdasági szféra egyre erősödő támogatását élvezik, illetve amelyek népszerűsége olyan mértékű, hogy akár a média, akár más gazdasági társaságok jelentős üzleti hasznot remélhetnek az adott sportág szponzorálása révén. A sport is olyan gazdasági tényezővé válik, amely egyre inkább igényli modern marketingeszközök alkalmazását. A versenysport szférájában is egyre inkább megjelennek olyan sportágak, amelyek Magyarországon csupán néhány éves, vagy évtizedes hagyományra tekinthetnek vissza, és elsősorban rekreációs célokat szolgálnak. Kazincbarcikán 23 sportegyesület működik. A sportegyesületekből 17 versenysporttal foglalkozik, melyekben elsősorban az utánpótlás nevelés dominál. A sportegyesületekben 34 szakosztályban 23 sportág közül választhatnak az érdeklődők. A jelenlegi sportági választék a következő: ritmikus gimnasztika, atlétika, birkózás, karate, súlyemelés, labdarúgás, röplabda, modellezés, teke, turisztika, sakk, kézilabda, úszás, búvárúszás, vízilabda, tenisz, íjászat, kosárlabda, jégkorong, gyorskorcsolya, műkorcsolya, ökölvívás, thai-box. Az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ minden évben számos hazai és nemzetközi versenynek ad otthont. Városunk Önkormányzata a sportlétesítmények használatát a bérleti díj átvállalásával biztosítja a sportegyesületek részére. Ezen felül működési támogatásban is részesülnek a sportegyesületek.
II.4.2. A fejlesztés irányai és feladatai A rendelkezésre álló szűkös anyagi források ellenére az önkormányzat fontosnak tartja a helyi verseny-és élsport teljes körű fenntartását, támogatását. A gazdasági társasági formában működő sportszervezeteket (Kazincbarcikai Sport Club FC. Kft., Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika Kft.) kiegészítő támogatásban részesíti Kazincbarcika Város Önkormányzata. A megelőző időszakokban Kazincbarcika város több országos, sőt nemzetközi sporteseménynek adott otthont. (Masters Súlyemelő Világbajnokság, Opel Kupa, Röplabda Élcsapatok Európa Kupája, Felnőtt Országos Szabadfogású Birkózó Bajnokság, Kick-Box Magyar Bajnokság, stb.) Az ilyen rangos sportrendezvények a város hírnevét öregbítik, és gazdasági, valamint turisztikai értelemben is jelentős haszonnal járnak, így azok további támogatása kívánatos. Főként a nemzetközi és országos sportesemények esetében egyre nagyobb elvárások fogalmazódnak meg a sportlétesítményekkel kapcsolatban.
9 Érdemes továbbra is vizsgálni, hogy a város milyen nemzetközi események lebonyolításának adhat otthont a jövőben, illetve milyen fejlesztések szükségesek a versenyképesség növeléséhez ezen a területen. A tárgyi feltételrendszer fejlesztése mellett a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével a jövőben is támogatni szükséges a kiemelkedő eredményeket elérő sportegyesületek csapatait, egyéni sportolóit. II.5. Utánpótlás-nevelés II.5.1. Helyzetelemzés Az utánpótlás-nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótlás-korú sportolók felkészítése és versenyeztetése. Eredményes felnőtt versenysport megteremtésének alapja az utánpótlás nevelés, amely biztosítja az egymás után következő generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásához. A fent említetteken kívül azonban az utánpótlás-nevelés sokkal fontosabb feladatának kell tekintenünk az abban résztvevő fiatalok egészségi és edzettségi, valamint pszichikai állapotának javítását, illetve a sporttevékenység során a pozitív erkölcsi tulajdonságok kialakítását. Az önkormányzat ezért is tekintette fontos feladatának az eddigiekben is a sportegyesületi keretek közt folyó utánpótlás-nevelés támogatását. A következő sportegyesületek igyekeznek nagy gondot fordítani az utánpótlásnevelésre: Kazincbarcikai Városi Sportegyesület, Kazincbarcikai Sport Club FC Kft., Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika Kft., Kazincbarcikai Városi Sakk Club, Kazincbarcikai Ördögök Jégkorong Egyesület, Zúzmara Korcsolya Club, Küzdő Sportegyesület, KSK Delfin Vízisport Klub, Sláger Kazincbarcikai Kosárlabdázók Sportegyesülete, Női Röplabda Club Kazincbarcika, Barcikai Tenisz Club, Victory Box Kazincbarcikai Sportegyesület. Városunk sportéletét jellemzi, hogy a sportegyesületek számára juttatott önkormányzati támogatás és az egyesület saját erőforrásai együttesen is csak nehezen tudják biztosítani a szakterület fejlődését, szinten tartását. II.5.2. A fejlesztés irányai és feladatai A sport valamennyi szférájában tudatosítani szükséges, hogy az utánpótlás-nevelő szakemberek munkája a jövő nemzedékek fizikai, pszichikai és erkölcsi fejlesztésére irányul, ezért ezek a szakemberek kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelnek. A támogatási rendszerhez az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venni az utánpótlás-nevelés eredményességét, az e téren végzett kiemelkedő szakmai munkát. Az önkormányzat fontos feladatának kell tekintse, hogy
10 az iskolai, és a diáksport versenyrendszer szélesítésével minél több fiatalt vonjon be a versenyszerű sport keretei közé. A tudatos, tervszerű utánpótlás-nevelés érdekében meg kell szervezni a tehetség korai felismerésének, kiválasztásának hatékony módszereit, ezt követően a megfelelő intézményekbe, sportegyesületekbe való irányításukat. A kazincbarcikai sportolók hazai és nemzetközi sikerei jó hírét keltik városunknak. Mindezt figyelembe véve az utánpótlás-nevelés támogatását kiemelten kell kezelni. ~ Azon egyesületek, vagy egyesületek azon szakosztályai kapjanak kiemelt támogatást, amelyek a kiváló oktató és nevelőmunka eredményeként példamutatóan működő műhelyeket alakítottak ki és a 2008. szeptembertől beinduló sportiskolai programban részt vesznek. ~ A mindenkori támogatás mértékét a foglalkoztatott gyermekek, versenyzők létszáma és eredményessége határozza meg, valamint az a tény is, hogy kapcsolódik-e valamely városi egyesület, szakosztály felnőtt csapatához és mennyiben erősíti annak szakmai munkáját. ~ Azon szakosztályok versenyzői kapjanak kiemelt támogatást, akik országos bajnokságon, nemzetközi versenyeken eredményeket érnek el, illetve Európa bajnokságon, világbajnokságon, olimpián részt vesznek. ~ A kiemelt sportágakban szereplő egyesületek, szakosztályok az önkormányzattól kapott támogatás fejében kötelesek a tárgyévi pénzeszközátadási megállapodásban foglalt feltételeknek eleget tenni.
II.6. Szabadidősport II.6.1. Helyzetelemzés A lakosság, és ezen belül az ifjúság egészségi-, edzettségi állapota nem kielégítő, melynek alapvető oka a mozgásszegény életmód. A Magyarországon születő gyermekek várható életkora a jelenlegi statisztikák alapján a legrövidebbek közt van Európában. Ennek egyik oka a tanulók egyoldalú (főként szellemi) túlterhelése. Igazán fejlett testkultúra azokban az országokban alakulhat ki, ahol a gazdasági feltételek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság magas életszínvonalának megléte következtében több időt és pénzt fordítsanak szabadidejük sportolással való eltöltésére. A rekreációs sportok nagymértékben hozzájárulnak a társadalom munkaképességének megőrzéséhez, illetve újratermeléséhez, így fontos annak támogatása. A szabadidősport tehát kétségtelenül rendelkezik gazdasági haszonnal főként ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szabadidősport fejlődése újabb és újabb vállalkozások beindítását idézheti elő. A szabadidősport nem eredményorientált, hanem főként kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, a szabadidő hasznos eltöltéseként végzett sporttevékenység, testedzés.
11 A szabadidősport megjelenési formái 1. Szervezett formában megrendezésre kerülő szabadidősport esemény. 2. Spontán, egyéni formában vagy önszerveződő közösségek kezdeményezésére végzett szabadidősport-tevékenység. 3. Vállalkozások által rendezett szabadidősport programok. A jövőkutatók szerint a XXI. század gazdaságának, társadalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe, stratégiai ágazata lesz. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, az egészségtudat megjelenése e terület alapvető felértékelődéséhez vezet. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban az 1980-as évek közepétől érzékelhető látványos változás a lakosság szabadidősportja terén. Hazánkban, különösen Kazincbarcikán nem ez a jellemző, hiszen a ’80-as évektől tartó gazdasági visszaesésben a lakosság nagy részének jövedelme csökkent, az infláció pedig a háztartások kiadási szerkezetét is megváltoztatta. Mindezek következtében csökken mind a fizetőképes kereslet, mind a sportszórakoztatásra, sportolásra fordítható szabadidő, mivel a csökkenő jövedelmek, főleg a sportszolgáltatások iránt leginkább érdeklődő fiatalok széles társadalmi rétegét kényszerítik többletmunka vállalására. Tény azonban az is, hogy városunkban is tapasztalható a lakosság egy szűkebb részének fokozatosan növekvő érdeklődése a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerű igénybevételére. Megjelentek azon sportegyesületek, civil szervezetek, amelyek a tagok egészsége megőrzése érdekében szerveznek rendszeres foglalkozásokat. (Modellmix SE., Természetbarát Egyesület, Nimród SE., Ideál Klub stb.) A különböző szervezetek által rendezett – a sportot népszerűsítő – konferenciák, városi szintű szabadidő sportrendezvények évről évre már hagyományosan kerülnek megrendezésre. (Szuper Játékos Sportverseny, Intézmények, vállalatok, vállalkozások teremlabdarúgó tornája, Kistérségi Szabadidős Sportnap, Drogmentes Magyarországért futás.) Örömteli, hogy az utazási, szállás és egyéb költségek növekedése sem gátolta a helyi turisztikai egyesület működését, így egyre több jelentős programot szerveznek. Az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ Városi Sporttelepe szép, tiszta létesítményeivel, hagyományteremtő rendezvényekkel próbál minél nagyobb tömegeket megnyerni a szabadidősportnak. Emellett sokan veszik igénybe a vállalkozások által biztosított szabadidősport foglalkozásokat is. (City Gym, Sivatagi Szolár és Testedző Szalon).
12 II.6.2. A fejlesztés irányai és feladatai A lakosság egészségi állapotának javítása, a sport egészségvédő funkciójának előtérbe állítása szemléletváltozást igényel. A városnak ösztönözni kell a különböző szabadidősportok, önfenntartó szerveződések elterjedését. Lehetőség szerint támogatni kell a nagy tömegeket mozgósító szabadidősport rendezvényeket, és ezen rendezvények népszerűsítését, s a jövőben emelni szükséges azon rendezvények számát, amelyek a lakosság széles körét mozgósítják. Az utóbbi időben újabb igények jelentek meg a kazincbarcikai fiatalok részéről. Az ún. extrém sportok az egész világon, így Magyarországon is egyre nagyobb teret hódítanak. Városunkban is egyre több fiatal hódol azoknak a sportágaknak, amelyek a városi kultúra részeként az ott található adottságokra épülve alakultak ki. Mivel a fiatalok számára nem áll rendelkezésre a városban olyan, - ezen sportok számára alkalmas - kijelölt pálya, ahol sportolhatnának, így azt az utcákon, és köztereken teszik sokszor a lakosság bosszúságára. Ennek figyelembevételével szükséges lenne egy terület kijelölése, kialakítása ahol az extrém sportokat kedvelő fiatalok szervezetten tölthetnék el szabadidejüket. Kazincbarcika földrajzi adottságai kiváló lehetőséget biztosítanak a különböző szabadidő sportok űzésére (kerékpározás, gyaloglás, lovaglás stb.), amely idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséggel bír. Érdemes nagyobb figyelmet szentelni olyan sportlétesítmények fejlesztésére, amelyek a szabadidősportok szerelmeseinek nyújtanak szélesebb körű felhasználhatóságot. A szabadidősport tárgyi feltételrendszerének fejlesztése érdekében folytatni kell a pályázatokból megvalósuló játszóterek, sportolásra alkalmas szabadtéri területek kiépítését, fejlesztését, a Városi Sporttelep létesítményeinek, pályáinak felújítását. Pályázati források bevonásával megvalósítandó feladatok: ~ EU szabványnak megfelelő, korszerű, őrzött játszóterek kialakítása. ~ Városi Sporttelepen lévő munkacsarnok, tornacsarnok burkolatának cseréje, világításának korszerűsítése. ~ Extrém sportok tárgyi feltételrendszerének kialakítása. ~ Műfüves pályák építése. További feladataink: ~ A sok embert rendszeresen megmozgató meghirdetése, szervezése, lebonyolítása.
szabadidősport
programok
~ A nagyobb résztvevői létszámot felvonultató, városmarketing szempontjából is jelentős rendezvények – lehetőség szerinti – anyagi, erkölcsi, szakmai segítése. ~ A szabadidősport segítésének továbbra is egyik leghatékonyabb módja a sportlétesítmények önkormányzati fenntartása.
13 ~ Célzottan a város intézményeinek, cégeinek, vállalatainak bevonásával szervezett szabadidős sportrendezvények számának növelése.
III.
Sportlétesítmények
III.1. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények A városban lévő sportlétesítmények legnagyobb része az Önkormányzat tulajdonában van. Ezek működtetését részben az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ (Városi Sporttelep, Tornacsarnok), részben pedig a 100 %-os önkormányzati tulajdonú Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Városi Fedett Uszoda, Műjégpálya) végzi. III.2. Nem önkormányzati tulajdonban álló sportlétesítmények: BorsodChem Zrt.: tekepálya LURA Kft. – Városi Strandfürdő: salakos teniszpályák III.3. A fejlesztés lehetőségei és feladatai Az elkövetkező időszak kiemelt feladatai: ~ A pénzügyi lehetőségek figyelembevételével továbbra is biztosítani kell a sportlétesítmények üzemeltetési, működési és felújítási forrásait. ~ Törekedni kell megteremtésére.
a
divatos
szabadidősportágak
gyakorlási
feltételeinek
~ A fedett és szabadtéri sportlétesítmények akadálymentesítésével segíteni kell a fogyatékos és egészségkárosodott sportolók testedzését. ~ A felújítások, üzemeltetések és új sportlétesítmények építése érdekében minél több pályázati lehetőséggel kell élni. ~ A sportegyesületek részére a továbbiakban is szükséges a kedvezményes létesítményhasználatot biztosítani, működési támogatást nyújtani. ~ Az Önkormányzat sportfeladatainak ellátása érdekében szükséges biztosítani a sportintézmények fenntartásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Jelentősebb szükséges felújítások, beruházások: ~ A Műjégpálya rekonstrukciója.
14 ~ Városi Sporttelep pályáinak, kerítéseinek, lelátóinak felújítása. ~ Továbbra is vizsgálni szükséges egy 2000 férőhelyes, nemzetközi méretű sportcsarnok megépítésének lehetőségét, pályázati források, illetve a vállalkozói szféra bevonásával. ~ Városi Fedett Uszoda szolgáltatói helyiségcsoport kialakításának folytatása, kerítés elkészítése, parkírozó szakaszos kialakítása. ~ A Balatonszepezdi Ifjúsági Tábor gyermekfürdők, WC-k felújítása.
területén
rönkházak
építtetése,
~ A Tornacsarnok világításának és padlózatának teljes rekonstrukciója (pályázati források bevonásával). ~ A Városi Sporttelep Munkacsarnok sportpadlójának teljes cseréje (pályázati források bevonásával). ~ Műfüves labdarúgópálya kialakítása (pályázati források bevonásával).
IV. A sport támogatásának rendszere A sport támogatásának rendszere a Sportkoncepcióban meghatározott, és elfogadott elvekre, feladatokra épül. Csak azok a sportegyesületek, sportszervezetek részesülhetnek önkormányzati támogatásban, amelyek az 1. sz. mellékletben megfogalmazott alapelveknek és feltételeknek megfelelnek. Az Önkormányzat alapvetően kétféle támogatást nyújt a sportegyesületek, illetve oktatási intézmények számára. Közvetlen pénzügyi támogatás: ~ működési támogatás: (élsport, utánpótlás-nevelés, versenysport, diáksport, szabadidősport); ~ rendezvénytámogatás: hazai és nemzetközi sportrendezvények.
Közvetett támogatás: ~ pénzügyi lehetőségek függvényében létesítmény fenntartás, felújítás és fejlesztés; ~ az Önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő sportlétesítmények sportcélokra történő kedvezményes biztosítása.
15 IV.4. Az önkormányzati sporttámogatás mértéke, felosztása A város sportéletének zavartalan működése érdekében az Önkormányzat törekszik arra, hogy a mindenkori költségvetésben megfelelő összegű –hosszabb távon is tervezhető - működési támogatást biztosítson a sportlétesítmények fenntartási, felújítási és fejlesztési keretén felül. A sporttámogatásra fordítható összeget, a tervezhető bevételek és kiadások függvényében, a képviselő-testület évenként, a költségvetési rendeletében határozza meg úgy, hogy az – lehetőség szerint – érje el az éves költségvetési főösszeg 3%-át amely sporttámogatásként a következőket tartalmazza: ~ sportcélú intézmény- és létesítmény-fenntartás és működtetés, ~ sportegyesületek működési és bérleti díj támogatása, valamint a nevelésioktatási intézmények számára kedvezményes, illetve térítésmentes létesítményhasználat. A sporttámogatási keret felosztásáról a szakmai javaslatok figyelembevételével az 1. sz. mellékletben megfogalmazott alapelvek alapján Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Művelődési- Oktatási és Sport Bizottsága véleményezése után a Képviselő-testület dönt. IV.5. A sportlétesítmények használata Az Önkormányzat a tulajdonában és fenntartásában lévő sportlétesítmények használatát biztosítja a jogi személyiséggel rendelkező városi sportszervezetek, illetve iskolai sportkörök számára külön programozás alapján. A létesítményhasználat programozását a működtető Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ, valamint a Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. végzi. IV.6. Záró rendelkezések 1.
Az önkormányzati költségvetésben szereplő sporttámogatások felosztásáról Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testülete jogosult dönteni.
2.
Kazincbarcika Város Önkormányzata sporttal kapcsolatos támogatását a jogszabályokban meghatározott és azok alapján működő sportegyesületek élvezhetik. A megítélt sporttámogatás pénzeszköz átadási megállapodással történik.
3.
A sporttámogatásban részesülő szervezetek a támogatás összegének felhasználásáról az Önkormányzat által meghatározott formában, időpontig
16 kötelesek tételesen elszámolni. Ennek elmulasztása esetén a támogatott kizárja magát a további, önkormányzat által biztosított támogatásokból is. 4.
Az újonnan megalakult sportszervezetek a bejegyzésüket követő egy éven belül nem részesülhetnek önkormányzati támogatásban.
5.
Kazincbarcika Város Önkormányzata az általa támogatott sportszervezet részéről igényt tart az önkormányzati rendezvények megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkben való közreműködésre, illetve azokon való aktív részvételére.
V. Önkormányzati sportigazgatás, sportirányítás Kazincbarcika városban a helyi testnevelés és sportmozgalom igazgatását, irányítását az Önkormányzat Képviselő-testülete közvetlenül, bizottságain és az Intézményirányító Osztályon keresztül közvetve látja el. Az önkormányzat számára az önkormányzati törvényben és a sporttörvényben előírt feladatok ellátását, a sportkoncepcióban rögzített önkormányzati feladatok hivatali szintű előkészítését, a Művelődési, Oktatási és Sport Bizottsággal együttműködve, annak javaslattételi jogát figyelembe véve, az Intézményirányító Osztály koordinálja. Kazincbarcika Város Önkormányzatának sporttal kapcsolatos feladatait Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1995. számú rendelete (Kazincbarcika Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete) szabályozza. A Művelődési- Oktatási és Sport Bizottság működését és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza. A Sporttörvény értelmében a helyi Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai: ~ meghatározza a sport fejlesztési koncepcióit és gondoskodik annak megvalósításáról; ~ együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel; ~ fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket; ~ megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit; ~ biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket; ~ a 10000 főnél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésből a sportra fordítható összeget. (Kazincbarcika Város Önkormányzata 36/2004. (XI. 29.) sz. rendelete.)
17 V.1.
Az Önkormányzat sportszakmai munkáját elősegítő társadalmi szervezetek, intézmények, gazdasági szervezetek
Városi Diáksport Bizottság: Tagjai az iskolai sportkörök elnökei. Feladatai a városban és vonzáskörzetében működő diáksport szervezetek szakmai munkájának összefogása, koordinálása, javaslattétel a városi és városkörnyéki diákolimpiai bajnokságok és egyéb diáksport rendezvények versenynaptárának összeállítására, kiírására, azok szervezésére, lebonyolítására. Sportegyesületek: A sportegyesületek önálló jogi személyként, társadalmi szervezetként működnek, melyek felett az 1989. évi II. tv. értelmében a nyilvántartási és felügyeleti szerepet a helyi tanácsoktól a megyei bíróságok és főügyészségek vették át. A sportfeladatok ellátása tekintetében helyi szinten a tevékenységek összehangolását a rendszeres koordináció segíti. Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ, Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft A sportlétesítmények üzemeltetését, a szolgáltatások elvégzését az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ, valamint a Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. látja el, – a diák- és szabadidősport területén – szorosan együttműködve az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekkel, összevont óvodákkal.
VI. Kapcsolatrendszer Az Önkormányzat az Intézményirányító Osztályon, valamint sportszakemberein keresztül együttműködik az országos, megyei, városi sportszervezetekkel. Kapcsolatot tart a sportban érdekelt társadalmi, gazdasági szervezetekkel, a nevelési-oktatási intézményekkel, a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulással, valamint a médiával. A sportélet színesebbé tétele érdekében a már meglévő hazai és nemzetközi kapcsolatok mellett folyamatosan, a lehetőségek figyelembevételével szükséges kialakítani a testvérvárosokkal a tervszerű sportkapcsolatokat, beleértve a sportszakemberek tapasztalatcseréjét is.
VII. Sportszövetségek A Városi Labdarúgó Szövetség és a Körzeti Labdarúgó Szövetség a Megyei Labdarúgó Szövetség iránymutatása alapján végzi a helyi szabadidősport, valamint a körzeti labdarúgó bajnokság irányítását.
18 A tanulóifjúság tanórán kívüli rendszeres sportolásának szervezését a Diáksport Bizottság koordinálja, mely tevékenységét a Magyar Diáksport Szövetség irányelvei alapján a B-A-Z. Megyei Diáksport Tanács szakmai útmutatásával végzi.
VIII. Jutalmazási rendszer Az Önkormányzat feladatának tekinti és gondoskodik a sport valamely területén kimagasló eredményt elért sportolók, szakemberek, sportvezetők erkölcsi elismeréséről. A kimagasló eredmények jutalmazására vonatkozó rendszert a többször módosított 7/2001. (III. 23.) sz. Önkormányzati rendelet rögzíti.
IX. Európai Unió és a sport kapcsolata Az Európai Unió, illetve az EU Tanács sporttal kapcsolatos álláspontja: ~ ~ ~ ~
~
~ ~ ~ ~ ~
~ ~ ~
a sport tömeges jelenség a sport nagy fontossággal bír, hozzájárul az EU célkitűzéseinek eléréséhez, tradicionális értékek hordozója, alapvető jogok megismerésének, gyakorlásának, a demokratikus ismeretek megszerzésének színtere: képviseleti jog, szabályok tiszteletben tartása, környezet tisztelete tolerancia kialakítása elősegíti a munkavállalást: munkahelyteremtés, egészségmegőrzés testvérvárosi és partnerkapcsolatok a sport területén, az élsport szerepe fontos, kihat az antidopping mozgalomra, minden korosztály sportja fontos, külön helyi létesítmények kellenek az élsport és a szabadidősport számára a sport szerepe hangsúlyos: bűnmegelőzés, drogellenesség, testi-lelki egészség, rehabilitáció, stb. a sport kedvelt emberi tevékenység a sport áthidalja az etnikai, kulturális különbözőségeket, kirekesztés ellenes, a sport fontos gazdasági tényező.
Az EU Tanács jelszava: SPORT MINDENKINEK!
19 Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lett. Ebből eredően bizonyos korlátozások mellett Magyarországra is érvényes az EU hivatalos joganyaga, melynek lényeges eleme, hogy az EU-n belül szabad a tőke, a munkaerő, a termékek és szolgáltatások áramlása. Ez a sport szféráját is nagymértékben érinti, hiszen segíti a sportolók külföldi munkavállalását, valamint a sportvállalkozások szabad letelepedését.
X. A koncepció megvalósítása A Sportkoncepcióban megfogalmazott elképzelések megvalósítását elősegíti a következetes végrehajtásra való törekvés, valamint a széles körű nyilvánosság biztosítása. A Sportkoncepció végleges elfogadását követően az abban szereplő feladatok, célkitűzések megvalósítását Kazincbarcika Város Önkormányzatának 36/2004. (XI. 29.) sz. sportrendelete értelmében kell végezni.
20 1.sz. melléklet Sportegyesületek önkormányzati támogatásának elvei I.
A támogatás általános elvei 1.)
Önkormányzati támogatást csak a jogszabályban előírt formában működő sportszervezet kaphat.
2.)
Az egyesület tevékenységét Kazincbarcika város közigazgatási területén fejti ki.
3.)
Az újonnan alakult egyesületek a törvényes bejegyzést követően jogosultak a létesítményhasználatra, működési támogatásban pedig egy év múlva részesülhetnek.
4.)
A sportszervezet az alábbi célokra használhatja fel az önkormányzati támogatást: ~ edzői bérek, ~ játékvezetői-, versenybírói díjak fedezetére, ~ sportolók utazási-, szállás-, étkezési költségeire (edzőtáborozásra), ~ sportszerek, sportfelszerelések vásárlására, ~ adminisztrációs és postai költségekre.
5.)
Nem támogatja azokat a sportszervezeteket amelyek(nek): ~ köztartozása van, ~ az önkormányzati támogatással nem számolnak el, ~ a támogatást nem rendeltetés szerint használja fel, ~ nem tesznek eleget helyi adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
6.)
II.
Kazincbarcika Város Önkormányzata és a sportszervezet a működési támogatásról támogatói szerződést köt. A sportszervezet a támogatás összegének felhasználásáról január 15-ig, illetve július 15-ig köteles tételes, számlákkal igazolt elszámolást adni az Önkormányzat felé. Kazincbarcikai Város Önkormányzata a sportlétesítmények bérleti díjához fedezetet biztosít a sportegyesületeknek, melyet az Önkormányzat, a sportegyesület és az üzemeltető (Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ, Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.) megállapodásban rögzít. A támogatás elosztásának elvei
a.) b.) c.) d.)
A sportszervezet tradíciói, a város hírnevének öregbítése. A bajnokság, verseny minősége (osztály). Az utánpótlás-nevelés színvonala (létszám, eredményesség). Az egyesület eredményessége.
21 e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) l.)
Az egyesület hazai és nemzetközi elismertsége. Egyéni vagy csapatsportág. Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág. A sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidő mértéke. A sportág népszerűsége (csapatok száma, versenyzők száma, nézők száma). Szövetségi versenyben vesz-e részt. Városi szintű rendezvényeken – sport, kulturális, egyéb – a szolgáltatás mértéke. Az adott sportág piacosítási lehetősége.
