NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 33-2/2009. (II. 16.) számú határozata a Nyírsuli Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-4/2008. (XI. 24.) számú határozat módosításáról
A Közgyűlés a Nyírsuli Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-4/2008. (XI.24.) számú határozatot az alábbiak szerint módosítja: 1./ A határozat 1-es pontjában a Nyírsuli Kht Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Közhasznú Társaság néven történő működésének kezdő időpontját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság bejegyző végzésének napjára módosítja. 2./ A határozat 3-as pontjában a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére módosítja. 3./ A határozat 5. pontjában a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság könyvvizsgálója megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésnek keltére, illetve a megbízatás lejáratának időpontját 2013. december 31. napjára módosítja. 4./ A határozat 7. pontjában a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felügyelő bizottsági tagjai megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére módosítja. 5./ Az alapító okirat módosítását a határozat függeléke szerint hagyja jóvá. 6./ A 319-4/2008. (XI. 24.) számú határozat egyéb rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert a módosító, illetve az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására. Utasítja: a társaság ügyvezetőjét, hogy a változások cégjegyzéken történő átvezetése iránt intézkedjen. Határidő: a cégbíróság hiánypótlási végzésében meghatározott időpont.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3./ Bartha László Nyíregyháza, Árpád u. 41. III/10. 4./ Inter-Reál Audit Kft, Nyíregyháza, Bercsényi u. 3. 5./ Kocsmáros András Nyíregyháza, Fazekas János tér 19. V/40. 6./ Novák András Nyíregyháza, Tompa M. u. 11/a. IV/1. 7./ Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza, Bujtos u. 40.
Függelék a 33-2/2009. (II.16.) számú határozathoz. ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A Cg.15-09-073715. cégjegyzékszámú NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2008. november 25. napján kelt alapító okirata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.15-09073719/4. számú végzésében foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint változik: 1. Az alapító okirat I/3. pontja törlésre kerül, helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az alapító döntése értelmében a közhasznú társaság nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja működését a Cégbíróság bejegyző végzésének keltétől kezdődően. 2. A alapító okirat 30. pontjában az ügyvezető megbízatásának időtartama a cégbíróság bejegyző végzésének keltétől 2013. december 31. napjáig terjedő időszakra változik. 3. A alapító okirat 37. pontjában a felügyelő bizottsági tagok megbízásának ideje a cégbíróság bejegyző végzésének keltétől 2011. június 30. napjáig tartó időszakra változik. 4. A alapító okirat 51. pontjában a könyvvizsgáló megbízatásának ideje a cégbíróság bejegyző végzésének keltétől 2013. december 31. napjáig terjedő időszakra változik. Az alapító kijelenti, hogy az alapító okirat további pontjai érintetlenül maradnak. Az alapító megbízást ad a Dr. Juhász és Dr. Gerliczki Ügyvédi Iroda részére (4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VII/708.sz. ügyintéző: Dr. Gerliczki Andrea) jelen okirat elkészítésére, ellenjegyzésére, és a társaság Cégbíróság előtti képviseletére. Jelen okiratot az alapító elolvasás és megértés után, mint akaratával mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírta. Kelt: Nyíregyháza, 2009. február 16. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító Képv.: Csabai Lászlóné polgármester
Jelen okiratot a mai napon az alapító megbízásából ellenjegyzem. Kelt: Nyíregyháza, 2009. február 16.
Dr.Gerliczki Andrea ügyvéd
ALAPÍTÓ OKIRAT amelyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyszemélyes közhasznú társaság alapítása érdekében az alábbiak szerint fogadott el: I. BEVEZETÉS 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint Alapító, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény rendelkezéseire figyelemmel egyszemélyes közhasznú társaság alapítását határozta el. 2./ A Gt. 265.§. (3) bek-e értelmében a közhasznú társaságok 2007. július 1-ét követő 2 éven belül társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább. 3./ Az alapító döntése értelmében a közhasznú társaság nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja működését a Cégbíróság bejegyző végzésének keltétől kezdődően. II. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, ALAPÍTÓJA 1/ A társaság cégneve:
NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
2./ A társaság rövidített cégneve:
Nonprofit
NYÍRSULI Kft.
3./ A társaság székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 24. sz. 4./ A társaság alapítója:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
III. A TÁRSASÁG CÉLJA, FELADATAI A társaság célja 1./ A társaság célja, hogy az Alapító önkormányzat működési területén segítséget nyújtson a helyi testnevelési – és sporttevékenység támogatásában, a testnevelés és a sport fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában. A társaság a Kszt. 4.§. (1) bek. d) pontja szerinti közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2./ A társaság feladatai A társaság céljainak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el: - közreműködik a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció megvalósításában, - együttműködik a testneveléssel és a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, - gondoskodik az Alapító által üzemeltetésre átadott sportlétesítmények fenntartásáról, működtetéséről, a sportlétesítmények fejlesztéséről, a városi stadion verseny- és diák- és tömegsport rendezvényeinek biztosításáról, az üzemeltetésre átvett területek, építmények hasznosításáról, - közreműködik az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtésében, segíti az iskolai sportkörök működési feltételeit, együttműködik a városi diákport egyesületekkel, közreműködik a városi diákolimpiai rendezvények szervezésében, lebonyolításában, - elősegíti az iskolán kívüli, önszerveződő sporttevékenység feltételeit, - közreműködik a szabadidőport feltételeinek fejlesztésében, a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában, - részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, közreműködik a sportdiplomáciai kapcsolatok kiépítésében, fejlesztésében, - közreműködik a nemzeti és nemzetközi sport népszerűsítésében, - támogatja a testneveléssel és sporttal foglalkozó helyi szervezeteket, - segíti a városi és területi versenyrendszerek kialakítását és működtetését, sportrendezvények szervezését, - segíti a szakszövetségek városi szerveinek működését, szakmai elemzéseket készít, adatszolgáltatást biztosít, - együttműködik a szakszövetségekkel az éves verseny-, illetve szabadidősportnaptár összeállításában, ellát egyes sportszervezési, sportszakmai feladatokat, - a szakszövetségekkel együttműködve közreműködik a sportszakemberképzésben és -továbbképzésben, - az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységet végez, segíti a gyógytestnevelést, ellát az egészség megőrzésében fontos szerepet betöltő egyéb feladatokat. IV. A TÁRSASÁG KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE A társaság közhasznú tevékenysége 1./ A társaság közhasznú tevékenysége a Kszt. 26.§. c) pontja 1. alpontjában meghatározott „egészségmegőrzés, betegségmegelőzős, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység” valamint a 14. alpontjában meghatározott „sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével”
A társaság közhasznúsági fokozata 2./ Az Ötv. 8.§. (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A társaság közhasznú tevékenysége körében tehát olyan közfeladatot lát el, amelyről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, ezért nyilvántartásba vétele esetén kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. V. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE Közhasznú tevékenység 1./ A társaság közhasznú tevékenysége körébe tartozó tevékenységek a következők: 9311'08 Sportlétesítmény működtetése (főtevékenység) 9319'08 Egyéb sporttevékenység Üzletszerű gazdasági tevékenység 2./ A társaság üzletszerű gazdasági (vállalkozási) tevékenysége körébe tartozó tevékenységek a következők: 5811'08 Könyvkiadás 5814'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 5819'08 Egyéb kiadói tevékenység 2511'08 Fémszerkezet gyártása 3230'08 Sportszergyártás 5510'08 Szállodai szolgáltatás 5520'08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 5590'08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 4939'08 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás 6820'08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6832'08 Ingatlankezelés 7721'08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 6311'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 6920'08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 7311'08 Reklámügynöki tevékenység 7312'08 Médiareklám 8551'08 Sport, szabadidős képzés 9329'08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9313'08 Testedzési szolgáltatás 9604'08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 9609'08 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás 3./ A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (alapító) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. 4./ Ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti. A tevékenység gyakorlásához szükséges
hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor be kell nyújtani a cégbírósághoz. 5./ Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a társaság csak akkor folytat, ha munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel. VI. A TÁRSASÁG VAGYONA A társaság törzstőkéje 1./ A társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) 3.000.000,- Ft, azaz Hárommillió forint, amely az Alapító törzsbetétjéből áll. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása teljes egészében pénzbeli betétből áll. 2./ Az Alapító pénzbeli betétje teljes összegét 2001. május 9. napján a társaság rendelkezésére bocsátotta. 3./ Az alapító kötelezettséget.
pótbefizetés
és
mellékszolgáltatás
teljesítésére
nem
vállal
Az üzletrész: 1./A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. 2./ Az Alapítónak a társaságban 100%-os üzletrésze van. 3./ Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. 4./ Az üzletrész csak átruházás esetén osztható fel. A felosztáshoz az Alapító döntése szükséges. A Gt-nek a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseit az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. 5./ A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg. VII. A TÁRSASÁG SZERVEZETE Az Alapító döntési jogköre 1./ A társaságnál taggyűlés nem működik, a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az Alapítónak az Ötv-ben, illetve az Alapító Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szerve dönt. A társaság működésével kapcsolatban az alapító önkormányzat közgyűlése szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. A közgyűlés összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az
ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat az Alapító Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 2./ Az Alapító határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 3./ Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, - az éves üzleti terv elfogadása, - üzletrész felosztáshoz való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése, - a Gt. 47.§.-ában foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívás és díjazásának megállapítása, az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogok gyakorlása, - a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, - a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, - olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját Alapítójával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685.§. b) pont) köt, - az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, - a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, - az alapító okirat módosítása, - a közhasznúsági jelentés elfogadása, - az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, - mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 4./ A taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyek eldöntésének szükségessége esetén az alapító köteles dönteni. A törvényben vagy az alapító Okiratban meghatározott eseteken felül az alapító akkor is köteles dönteni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az Alapítónak haladéktalanul döntenie kell a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve 3 millió forint alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ekkor az alapítónak határoznia kell a törzstőke biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszűntetéséről.
5./ Az ügyvezető a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyben az Alapító által hozott döntésekről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). Az Alapító döntéseit azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie az Alapító döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve az Alapító testületi szerve esetében a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A vezető szerv döntéseit az érintettekkel ajánlott levélben, írásban közli, míg egyéb nyilvános döntéseit, közhasznúsági jelentést a helyi nyomtatott sajtó útján (KeletMagyarország) teszi közzé a döntést követő 30 napon belül. Az ügyvezető 1./ A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a cégbíróság bejegyző végzésének keltétől 2013. december 31. napjáig számított időszakban Bartha László (sz: Nyíregyháza, 1963. március 2., an: Bodogán Margit), 4400 Nyíregyháza, Árpád u. 41. III/10.sz. alatti lakos, mint ügyvezető látja el. Az ügyvezetési tevékenysége körében az ügyvezető igazgató cím használatára jogosult. 2./ Az ügyvezető igazgató feladatai különösen: - a társaság képviselete harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, - a munkáltatói jogok gyakorlása a társaság munkavállalói fölött, - a tagjegyzék vezetése, - a társaság alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése, - a társaság üzleti könyveinek vezetéséről való gondoskodás, - a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója elkészítése, az alapító elé terjesztése. 3./ Az ügyvezető igazgató csak az Alapító hozzájárulásával szerezhet társasági részesedést a társaságával azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá lehet vezető tisztségviselő a társaságával azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben. 4./ Az ügyvezető igazgató és közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§. b) pont) a saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket nem köthetnek. 5./ A közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 6./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A felügyelő bizottság 1./ A társaság működésének, gazdálkodásának ellenőrzését 3 tagból álló felügyelő bizottság látja el. 2./ A felügyelő bizottság cégbíróság bejegyző végzésének keltétől 2011. június 30. napjáig megválasztott tagjai: Kocsmáros András (sz: Geszteréd, 1956. 10. 17. an: Csorba Borbála), 4400 Nyíregyháza, Fazekas J. tér 19. V/10. Novák András
(sz: Nyíregyháza, 1979. 09. 26. an: Lesku Éva), 4400 Nyíregyháza, Tompa M. u. 11/A. IV/1.
Dr. Kovács Ferenc (sz: Pap, 1960. 01. 11. an: Kántor Margit), 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 40. 3./ A felügyelő bizottság az Alapító részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. 4./ A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a társaság alapítója elé kerülő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az Alapító hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 5./ Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, illetve az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság vagy az alapító érdekeit, valamint, ha a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítót. 6./ A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. 7./ A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a társaság Alapítója, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 8./ A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 9./ A felügyelő bizottság köteles az Alapítót tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy
-
-
a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Alapító döntését teszi szükségessé, az ügyvezető felelősségét megalapozó tény merül fel.
10./ Ha az Alapító a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 11./ A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Alapító hagy jóvá. 12./ Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a társaság ügyvezetése a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az Alapítót. 13./ A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörében tartozó tevékenységre is kiterjessze. 14./ A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. A könyvvizsgáló 1./ A társaság ügyvezetésének ellenőrzését – a felügyelő bizottság mellett – állandó könyvvizsgáló végzi. 2./ A társaság könyvvizsgálói feladatit a cégbíróság bejegyző végzésének keltétől 2013. december 31-napjáig terjedő, határozott időtartamra választott könyvvizsgálóként az INTER REAL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Részvénytársaság (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 3., a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai igazolás száma: 000656) látja el. A könyvvizsgálói feladatok ellátásáért személyében is felelős könyvvizsgáló: Szendrői Jenő (an: Szabó Katalin) 4555 Levelek, Táncsics u. 5.sz. alatti lakos (könyvvizsgálói kamarai igazolvány száma: 002044). 3./ A könyvvizsgáló legfeljebb 5 évi időtartamra ismételten is kijelölhető. 4./ A könyvvizsgáló betekinthet a társaság könyveibe, az ügyvezetőtől és a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló az Alapító kizárólagos döntési jogkörébe tartozó ügyekben az Alapító elé terjesztett minden jelentést – különösen a számviteli törvény szerinti beszámolót, mérleget és vagyonkimutatást – megvizsgál abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és véleményét ismerteti. Enélkül a jelentésről érvényes döntés nem hozható.
5./ Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az ügyvezetőnek a Gt-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapító döntését kérni. 6./ Ha az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni. 7./ A könyvvizsgáló tevékenységére, jogkörére és feladataira egyebekben a Gt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a könyvvizsgáló felelősségére pedig a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. Összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki - az Alapító közgyűlésének tagja, - a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve - az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. VIII. A TÁRSASÁG TÖRVÉNYES KÉPVISELETE, A CÉGJEGYZÉS 1./ A társaságot az ügyvezető igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyvezető igazgató cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is önálló. 3./ Az ügyvezető igazgatós az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatja fel. E képviselők cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A képviseletre feljogosított munkavállaló képviseleti jogát másra nem ruházhatja át. 4./ A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégneve (rövidített cégneve) alá a társaság képviseletére jogosultak a nevüket önállóan, illetve az 59. pontban foglaltak szerint együttesen írják alá a hiteles cégaláírási címpéldány szerint.
IX. A GAZDÁLKODÁS, NYILVÁNTARTÁS ÉS BESZÁMOLÁS SZABÁLYAI Az üzleti év Az első üzleti év az alapító okirat ellenjegyzésének napjától a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésének napjáig – mint mérleg-fordulónapig – terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak). A második üzleti év a cégbejegyzés napjától a cégbejegyzés évének december 31. napjáig tart. Ezt követően a társaság üzleti éve a naptári évvel egyező. A gazdálkodás általános szabályai 1./ A társaság fennállása alatt az Alapító az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. 2./ A társaság az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 3./ Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 4./ A társaság az ügyvezető igazgatót, a támogatót, valamint a személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 5./ A társaság bármely cél szerinti juttatását – az alapító okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 6./ A társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A nyilvántartási szabályok 1./ A társaságnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 2./ A társaság bevételei: - az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, - a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, - az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
-
a szervezetet eszközeinek befektetéséből származó bevétel, - egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, - a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
3./ A társaság költségei: - a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), - az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), - a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 4./ A társaság nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A beszámolási szabályok 1./ A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. 2./ A közhasznúsági jelentés tartalmazza: - a számviteli beszámolót, - a költségvetési támogatás felhasználását, - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, - a cél szerinti juttatások kimutatását, - a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, - a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, - a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 3./ Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Alapító a társaság alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Kelet-Magyarország című napilap útján is nyilvánosságra hozza. 4./ A társaság a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
X. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1./ A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával, határozatlan időre jön létre. A társaság feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint. 2./ A társaság feletti adóellenőrzést a társaság székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 3./ A társaság nyilvános hirdetményeit jogszabályban kötelezően előírt esetekben a Cégközlönyben kell közzétenni. 4./ A gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 5./ A társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 6./ A társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén az Alapító részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétje alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont az Alapító közgyűlése által meghatározásra kerülő közhasznú célra kell fordítani. A jelen alapító okiratban külön nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Magyar Köztársasági Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény előírásai az irányadók. Kelt: Nyíregyháza, 2009. február 16.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító Képv.: Csabai Lászlóné polgármester
Az alapító okiratot ellenjegyeztem Kelt: Nyíregyháza, 2009. február 16.
Dr.Gerliczki Andrea ügyvéd
