ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1339/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a TV Paprika Műsorszolgáltató Zrt. (1035 Budapest, Raktár u. 35.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató TV Deko csatornáján 2007. november 30án egy alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató TV Deko csatornáján 2007. november 30án egy alkalommal megsértette az Rttv. 18.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató TV Paprika csatornájának 2007. október 29-i és december 1-i, valamint TV Deko csatornájának november 30-i adásnapjára vonatkozóan három alkalommal megsértette az Rttv. 89.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§ -a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 90.000-Ft, azaz kilencvenezer forint pénzbírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2007. októberi, novemberi és decemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:
TV Deko az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2007. november 30-án közzétett „Kirakat” című műsorszámban bemutatták az egyik gyorsétterem- lánc új épületét. „A gyorskiszolgálású éttermekkel kapcsolatban az embernek nem kifejezetten az igényes építészet jut az eszébe, pedig ez a most felújított étterem legalábbis megérdemli a figyelmet” – hangzott a felkonferálás.
Az étterem képviseletében Gróf Tibor a következőket mondta: „Vállalatunknak, éttermi rendszerünknek nagyon fontos, hogy modern épületekben fogadhassuk a vendégeket, ez volt az egyik legfontosabb szempont. Mi úgy gondoljuk, hogy a mi étteremrendszerünk az egy modern, korszerű étteremrendszer. Mi transzparensnek, átláthatónak gondoljuk a működésünket, és ehhez illeszkedő, modern, átlátható, transzparens épületet szerettünk volna. Természetesen a legfontosabb szempont mindenképpen az volt, hogy ez a vendégeink számára hívogató legyen.” A továbbiakban az építész a képi illusztrációk segítségével bemutatta az önkiszolgáló éttermet. A montázsban 20.24.22-kor és 20.25.50-kor az alábbi első kép, 20.25.52-kor az alábbi második kép volt látható, melyeken a „Mc Café” felirat olvasható volt.
A harmadik kép 20.25.48-kor szerepelt a képernyőn, melyen pedig a „Mc Donald’s” szó volt kikövetkeztethető.
2
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat reagálta: A műsorszolgáltató nem ért egyet a hatósági ellenőrzés megállapításaival, hogy az említett önkiszolgáló étterem neve a felvételeken olvasható lett volna. A megállapításokhoz csatolt képekből számára az derült ki, hogy az érintett nevek csupán néhány pillanatra és semmiképp nem olvashatóan villantak fel a képernyőn. Álláspontja szerint ugyancsak nem lehet következtetni a McDonald’s nevét hátulról fotózott, röviden felvillanó három betűből. A fentiekre tekintettel az a jogi álláspontja, hogy az érintett műsorszám nem valósította meg az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének sérelmét. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontra helyezkedett: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A riport felkonferálásában elhangzott, hogy abban egy gyorsétterem- lánc új épületéről lesz szó. Az abban bemutatott képi illusztrációkban jól látható az étteremlánc neve és mivel annak formája, betűi és színei kifejezetten jellegzetesek és egyediek, sőt az egyik képen olvasható a Mcafé felirat egyértelműen beazonosítható, hogy a riport a McDonald’s gyorsétterem láncról szól. Jelen esetben a műsorszolgáltató egy modern építészetről szóló műsorszámban, mintegy objektivitás érzését keltő módon bemutatta a McDonald’s gyorsétterem lánc nevét, illetőleg annak egyes részleteit, amely elősegítette ezen gyorséttermi lánc népszerűsítését, tehát az adott közzététel gazdasági érdeket jelenített meg.
3
A riport alapinformációjához, vagyis egy modern étterem építészeti stílusának a bemutatásához képest, indokolatlan mértékű információnak minősül a szóban forgó étterem nevének, még ha rövid időre is történő bemutatása. Emellett a BH2004. 166. alapján „Nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy az eredeti helyszínen nem változtatott, mert a helyszín, valamint a berendezés kiválasztásáért, a sugárzás törvényes feltételeinek a biztosításáért maga felelős”. Így a műsorszolgáltató a vitatott közzététel kapcsán burkolt reklámot közölt, így megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. az Rttv. 18.§ (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2007. november 30-án közzétett „Lakhatás.com” című műsor végén, 19.26.29-kor a támogatók /Stonehenge Bankház, Print & GO, M-Deko, KARE/ az alábbi módon jelentek meg:
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat reagálta: A műsorszolgáltató műsorszolgáltatása során konzekvensen folytatott gyakorlatában fokozottan ügyel arra, hogy maradéktalanul eleget tegyen a Médiatörvény támogatói megjelenítésekre vonatkozó rendelkezéseinek. Az érintett hatósági ellenőrzés egy olyan esetet rögzít, amikor valóban elmaradt a támogató cégszerű megnevezése. Bár a műsorszolgáltató tisztában van azzal, hogy az ORTT következetes gyakorlata alapján a támogató megjelenésére vonatkozó kötelezettség egyúttal pontos cégszerű megjelölést kíván meg, jelen esetben méltánylást érdemlőnek tartja azt, hogy az érintett esetben szerepelt a támogató neve, mindössze a pontos cégszerű megjelenítés maradt el. A műsorszolgáltató bízik benne, hogy a Testület méltánylást érdemlőnek tartja azt is, hasonló kisebb hibák korábban gyakorlatilag sohasem fordultak elő a csatornán. A Testület a fenti esetek kapcsán az alábbi álláspontot alakított ki: Az Rttv. 2. § 44. pontja értemében „Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse”.
4
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.088/2005./4. számú ítéletében a fenti törvényhely értelmezése vonatkozásában, a támogató megjelenítése kapcsán a következőket mondja ki: „A támogató nem termék vagy szolgáltatás, a támogató cégek (személyek) egyike sem azonos saját termékével, avagy szolgáltatásával, a támogatás cselekmény, amelyet termék nem tud végezni. Az Rttv. támogatásról rendelkező idézett jogszabályhelyei csak és kizárólag a támogató nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit engedi népszerűsíteni, és nem adnak lehetőséget a támogató helyett csak termékének vagy szolgáltatásának a megjelenítésére. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatót kell megnevezni, és e szabály alól kivételt nem enged. Támogatót pedig termékkel nem lehet megjelölni”. Természetesen a támogató megjelenítésekor, a támogató cégszerű megnevezése mellett, annak terméke is megnevezhető, bemutatható, de csak olyan módon, hogy az ne legyen reklámértékű. A műsorszolgáltató az adott támogatói megjelenítések során a támogatók logóit és védjegyét tüntette fel támogatóként. Az Rttv. 2.§ 44. pontja értelmében támogató csak természetes, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. Egy üzletág, márkajelzésben, logóban és védjegyben szereplő terméket, szolgáltatást stb. jelölő felirat nem minősül természetes, jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak. Erre tekintettel a fenti esetben a támogatók megnevezése nem volt cégszerű, mivel azok logóját és védjegyét nevezték meg a műsorszám támogatójaként, így sérült az Rttv. 18. § (1) bekezdése, mely szerint „A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni”. az Rttv. 89.§ (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató a Testület rendelkezésére bocsátotta 2007. november 30-i műsorfolyamának felvételét, melyből a 11.40 és 13.40 óra közötti időintervallum nem volt elemezhető, ugyanis a műsorszolgáltató az ebben az időszakban sugárzott műsorából csak az első 18 percet küldte be. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat reagálta: A csatorna adáslebonyolító rendszere az elmúlt időszakban költözött a Raktár utcai stúdióból a Lomb utcai stúdióba, az érintett felvételek már nem állnak a műsorszolgáltató rendelkezésére. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A 5
műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.
esetén
a
A műsorszolgáltató jelen esetben nem bocsátotta a Testület rendelkezésére hatósági ellenőrzés céljából a 2007. november 30-i műsorfolyamának felvételeit, így megállapítható, hogy nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, ezért megsértette az Rttv. 89.§ (1) bekezdését. TV Paprika az Rttv. 89.§ (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató a Testület Monitoring Szolgálatának felhívó levelére 2007. október 29-i és 2007. december 1-i műsorfolyamainak a felvételét nem bocsátotta a Testület rendelkezésére, illetőleg a levélre nem is válaszolt. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat reagálta: Tekintettel arra, hogy a csatorna tulajdonosi körében változás történt, így az irodai működés is átalakításra került- átmenetileg két különböző helyen működött adminisztrációs tevékenységsajnos a Testület által küldött felhívó levél elveszett. Az elmúlt időszakban a csatorna adáslebonyolító rendszere átköltözött a Raktár utcai stúdióból a Lomb utcai stúdióba, így sajnos az érintett felvételek már nem állnak a műsorszolgáltató rendelkezésére. A hibáért ezúton is a Testület elnézését kéri a műsorszolgáltató. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni. A műsorszolgáltató jelen esetben nem bocsátotta a Testület rendelkezésére hatósági ellenőrzés céljából a 2007. október 29-i és december 1-i műsorfolyamának felvételeit, így megállapítható, hogy nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, ezért megsértette az Rttv. 89.§ (1) bekezdését. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) és 18.§ (1) bekezdéseinek megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
6
A szankcionálás alapját az Rttv. 89.§ (1) bekezdéseinek a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem A Testület eddig még nem tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 10.§ (5) és 18.§ (1) bekezdéseinek a megsértését, ezért a Testület ezen törvénysértések kapcsán az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének az a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. A Testület 2007-ben 536/2007. (II.28.) és 2502/2007. (XI.7.) számú határozataiban szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 89.§ (1) bekezdésének a megsértése miatt. Az első határozat még a műsorszolgáltató által 2006. augusztusában elkövetett törvénysértésre vonatkozott. Arra tekintettel, hogy jelen esetben a műsorszolgáltató három alkalommal sértette meg az Rttv. 89.§ (1) bekezdését, a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének bekezdés e) pontja és a 135. § (1) bekezdése alapján alkalmanként 30.000-Ft, összesen 3X30.000-Ft, azaz 90.000-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. július 15.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
7
