ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 995/2008. (VI.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Kecskeméti Városi Televízió műsorszolgáltatóval (6000, Kecskemét, Szabadság tér 2.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Kecskeméti Városi Televízió műsorszolgáltató 2007. október 10-ei műsorszolgáltatásában egy alkalommal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését, emiatt felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Kecskeméti Városi Televízió műsorszolgáltató 2007. október 10-ei műsorszolgáltatásában egy alkalommal megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdését, emiatt felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Kecskeméti Városi Televízió műsorszolgáltató 2007. október 10-ei műsorszolgáltatásában egy alkalommal megsértette az Rttv. 18. § (1) bekezdését, emiatt felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Kecskeméti Városi Televízió műsorszolgáltató 2007. október 10-ei műsorszolgáltatásában egy alkalommal megsértette az Rttv. 90. § (2) bekezdését, emiatt felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében, hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató 2007. október 10-ei műsorszolgáltatását, amely során az alábbiakat tapasztalata:
1. 2007. október 10-én a „Gazdasági ablak” című műsorban 20.04.44-kor, a Kecskeméti Iparkamara „bankpont” szolgáltatását bemutató tudósítás volt látható. Az összeállítás így kezdődött: „Megkezdte működését a kamarai bankpont. Hétfőtől péntekig a Fókusz takarékszövetkezet, az OTP, az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen Bank szakemberei a vállalkozók és a magánszemélyek által igénybe vehető hitel- és befektetési lehetőségekről nyújtanak tájékoztatást.”
A bankok képviselői közül egyedül Gaborják József, az Erste Bank Hungary Nyrt. fiókigazgatója nyilatkozott: „Azért kapcsolódtunk bele ebbe a szolgáltatásba, mert egyrészt egybevág a bank üzleti stratégiájával, másrészt szeretnénk a vállalkozói piacnak ezt a legdinamikusabban fejlődő részét, a kisvállalkozásokat minél hamarabb megnyerni és elérni. Az elérés egyik lehetősége az, hogy itt vagyunk a kamara ügyfélszolgálati irodájában, ahol számukra megnyugtatóbb, barátságosabb környezetben is hozzáférhetnek a banki szolgáltatásokhoz tanácsadás formájában. Utána, nyilván, ha ebből üzlet lesz, azt már a bankfiókban kell folytatni.”
„A bankpont kialakításával a kamara egy egyedülálló, országos viszonylatban is új lehetőséget teremtett meg a megye vállalkozásai számára.” Ezzel a riportertől idézett mondattal zárult az egyperces ismertető anyag. A riport közben több alkalommal jól látszott az Erste Bank emblémája.
2
A hatóság álláspontja szerint a fenti esetben sérült az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés. „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” 2. 2007. október 10-én 20.32.17-kor a Műsorszolgáltató áttért a HTV által átvett műsorszámok sugárzására, ám ezt oly módon tette meg, hogy a fenti időpontban a reklámblokknak nem volt eleje főcíme. A hatóság álláspontja szerint a fenti esetben sérült az Rttv. 15. § (1) bekezdése, mivel a reklámblokk elején nem volt a jellegének megfelelő főcím. „15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.” 3. 2007. október 10-én a „Gazdasági ablak” című műsor végén, 20.10.50-kor a támogatók közül a Szimikron Kft. és a Bácsvíz Zrt. megjelenése nem volt cégszerű.
A hatóság álláspontja a Műsorszolgáltató valószínűsíthetően megsértette az Rttv. 18. § (1) bekezdését: „18. § (1) A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.” 4. A Műsorszolgáltató a 2007. október 10-i adásában a HTV Zrt.-től átvett műsorrészeken nem használta saját megkülönböztető jelzését, így a hatóság az Rttv. 90. § (2) bekezdésének megsértését valószínűsítette: ,,A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidőbeosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben
3
tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. március 27-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató válasza 2008. április 9-én érkezett meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató válasza az alábbiak szerint foglalható össze: A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételi felhívásban rögzítetteket nem vitatta, azonban megjegyezte, hogy a „Gazdasági ablak” című műsorban a nézők figyelmének felkeltését szolgáló közérdekű információk hangzottak el, továbbá az ORTT korábban nem kifogásolta, hogy a hálózatos műsoridőben nem használta a saját logóját. A Műsorszolgáltató válaszában még előadta, hogy a megpróbál minden tőle telhetőt megtenni, annak érdekében, hogy a törvény betűjének, és vállalásainak megfelelően változatos és korszerű műsorokat sugározzon. Sajnálatos módon előfordulhat hiba, de mindent megtesz annak érdekében, hogy azok ne fordulhassanak elő újra. A Műsorszolgáltató kérte a Testületet, hogy a fentebb kifejtetteket méltányolva hozza meg a döntését. A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által előadottakra: 1. Az Rttv. értelmező rendelkezéséről szóló 2. § 4. pontja, az Rttv. 10. § (5) bekezdése és az ORTT 247/1997. (X.30.) számú állásfoglalása az alábbiakat rögzítik: „4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” „1.2.pont Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel a szerzője, illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e a rádióban.)” [ ORTT 247/1997 (X.30.) számú határozata] A műsorszámot megvizsgálva az alapinformációnak minősül a kamarai bankpont létrehozása, és erről való tájékoztatás. Az alapinformációhoz képest a többször megjelenő Erste Bank
4
logók indokolatlanul többletinformációt jelentenek. A bank logójának feltüntetése indokolatlan gazdasági elemként jelenítődött meg a műsorszámban. A fentiek alapján az Erste Bank logójának többszöri, hangsúlyos megjelenítése a semleges információ látszatát keltve alkalmas volt arra, hogy ösztönözze a nézőt az Erste Bank szolgáltatásának igénybevételére. A bírósági gyakorlat is alátámasztja azt, hogy műsorszámon belül termék indokolatlanul történő többszöri bemutatása esetén a Műsorszolgáltató megsérti az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelme „A felperes a Blikk című újságot és a Dreher sört burkoltan reklámozta e műsorában, ugyanis indokolatlanul sokszor és nagy képernyőfelületen mutatta be a márkanevet és céglogót akként, hogy azoknak a műsor tartalmához közük sem volt.” [2.Kf.27.226/2005/4] 2. A Műsorszolgáltató áttért a HTV által közzétett műsorszámok sugárzására, ám ezt oly módon tette meg, hogy a fenti időpontban a reklámblokknak nem volt eleje főcíme. Az Rttv. 15. § (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.” A Testület álláspontja szerint azon tényre tekintettel, hogy a hálózathoz kapcsolódás reklámfőcím nélküli reklámok sugárzásával indult, sérült az Rttv. 15. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés. A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. § (1) bekezdés megsértésekor a Műsorszolgáltató felelőssége állapítható meg. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” A Műsorszolgáltató kötelezettséget vállalt arra, hogy műsorszolgáltatásában saját és hálózatos műsort szolgáltat meghatározott időintervallumokban. Az Rttv. 15. § (1) bekezdése nem azért sérült mert a hálózatos műsoridő alatt a hálózatos műsorszolgáltató jogsértést követett el (ebben az esetben a hálózatos műsorszolgáltató felelősségét kellene megállapítani), hanem mert a Műsorszolgáltató a hálózathoz történő kapcsolódását úgy indította, hogy az Rttv. 15. § (1) bekezdés által kötelezően előírt, jellegének megfelelő főcím nem volt már látható, azaz a reklámblokk közepétől indult az.
5
3. 2007. október 10-én a „Gazdasági ablak” című műsor végén, 20.10.50-kor a támogatók közül a Szimikron Kft. és a Bácsvíz Zrt. megjelenése nem volt cégszerű. Az Rttv. értelmező rendelkezéséről szóló 2. § 44. pontja az alábbiakat rögzíti: „44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.” A fentiek alapján támogató csak és kizárólag természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. A Testület az 1473/2002. (X.3.) számú határozatában foglalt állásfoglalásának 1. pontjában rögzíti a cégszerű megjelölést. „1. A támogató cégszerű megnevezését minden esetben – a névszponzoráció kivételével – jól érzékelhető módon és időtartamban feliratozással és/vagy hangalámondással közölni kell.” Ezen állásfoglalás útmutatóul szolgál a Műsorszolgáltatók részére. Az állásfoglalás célja, hogy az Rttv. 18. § (1) és a 2. § 44. pontjában foglalt előírásoknak megfelelően a műsorszám támogatóját egyértelműen azonosítani lehessen, továbbá el lehessen különíteni a támogató személy által előállított terméktől, illetve annak márkanevétől. A Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus nyilvántartása szerint a jelzett Bácsvíz Zrt.-nek nincs bejegyeztetett logója, a Szimikron Kft.-nek a bejegyeztetett logója pedig a sugárzottal nem egyezik meg teljes mértékben, így a cégek a vizsgált jelölésekkel nem azonosíthatóak be egyértelműen.
A Testület álláspontját számos bírósági ítélet igazolta, amikor kimondta, hogy a Műsorszolgáltató kötelezettsége, hogy a támogató személyét azonosítható módon megjelölje. „Leszögezi tehát a bíróság, hogy maga a törvényi meghatározás tartalmazza azt, hogy a támogató csak személy lehet, és a műsorszolgáltató azon kötelezettségét, hogy a támogató személyét meg kell nevezni. Ez a kötelezettség tehát nem az alperesi jogértelmezésen, hanem a törvény megfogalmazásán alapul. Értelmezés tárgyát- bizonyos határok között – az képezi, hogy a megnevezés alatt mit ért a jogalkotó. … 6
A kifejtettekre tekintettel – és a törvényszövegezésére támaszkodva- a felperes akkor járt volna el helyesen, ha a támogatói megjelölés magában foglalja a támogató személyének azonosítható megnevezését, ami azonban nem zárja ki, hogy egyidejűleg közlésre kerüljenek a felperes által jelezett imázs-építő, gazdasági értékkel bíró egyéb – képi vagy akkusztikus – információk, védjegyek, termékek.” [24.K.32508/2005/4.] A fentiek alapján a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 18. § (1) bekezdést. 4. A Műsorszolgáltató a 2007. október 10-i adásában a HTV-től átvett műsorrészeken nem használta saját megkülönböztető jelzését/logóját: Az Rttv. 90. § (2) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „90. § (2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.” A fenti törvényi rendelkezés rögzíti „pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva…” A Műsorszolgáltató adásideje saját illetve hálózatos műsoridőből állhat, de a törvény nem tesz különbséget a két adásidő között, így a Műsorszolgáltatónak mind a saját, mind a hálózatos műsoridőben kötelezettsége feltüntetni saját megkülönböztető jelzését. Ez vélhetően a jogalkotó azon szándékát tükrözi, hogy hálózatos műsoridő esetében is meg lehessen különböztetni a műsorszolgáltatókat és műsorszolgáltatásaikat. A Műsorszolgáltató saját megkülönböztető jelzésének elmaradása miatt megsértette az Rttv. 90. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést. A rendelkezésre álló alapján a Testület 2007. évben a Műsorszolgáltatónál az Rttv. 15. § (1) bekezdés [1084/2007. (V.9.)] és 89. § (1) bekezdés megsértését [1522/2007. (VI.27.) állapította meg. A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület 2008. évben nem állapított meg jogsértést a Műsorszolgáltatónál. a Testület a fentiek és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján az Rttv. 10. § (5), 15. § (1), 18.§ (1) és 90. § (2) bekezdések megsértése miatt egyenként az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta: „112. § (1) … a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
7
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. június 4. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök
8
