EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2008.VII.16 C(2008)3543 végleges
Tárgy :
N 202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program
Tisztelt Miniszter Asszony,
1. ÖSSZEFOGLALÁS (1)
Örömmel tájékoztatom, hogy az Európai Bizottság megvizsgálta a magyar hatóságok által bejelentett filmszakmai támogatási programot és úgy döntött, hogy a támogatás összeegyeztethető az EK-Szerződéssel. Az említett programot 2013. december 31-ig azzal a feltétellel hagyták jóvá, hogy a magyar hatóságok végrehajtanak valamennyi olyan változtatást, amely a Bizottság filmművészeti közleményének1 lejártát követően szükségessé válhat.
(2)
Az alábbiakban megtalálható a követett eljárás, a program keretén belüli különféle intézkedések leírása és azok bizottsági értékelése, továbbá a Bizottság hivatalos határozata. Mivel többféle filmszakmai támogatásról van szó, ezért a további hivatkozások megkönnyítése érdekében az alábbi tartalomjegyzékkel láttuk el a dokumentumot.
2.
TARTALOMJEGYZÉK
1. 1
Összefoglalás .........................................................................................................1 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos bizonyos jogi szempontokról (COM(2001)534 végleges, 2001.9.26., HL C 43., 2002.2.16., 6-17. o.); amelyet 2004-ben (HL C 123., 2004.4.30., 1-7. o.) és 2007-ben (HL C 134., 2007.6.16., 5. o.) meghosszabbítottak.
Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles – Europese Commissie, B-1049 Brussel – Belgium Telephone: 00 32 (0) 2 299.11.11
2. 3. 4.
Tartalomjegyzék ....................................................................................................1 Az eljárás ...............................................................................................................3 Az intézkedések leírása..........................................................................................3 4.1. Célkitűzés.......................................................................................................3 4.2. Jogalapok .......................................................................................................3 4.3. Időtartam és költségvetés...............................................................................4 4.4. Finanszírozó szervezetek ...............................................................................4 4.5. Kedvezményezettek .......................................................................................5 4.6. A támogatás fajtái ..........................................................................................5 A filmgyártás támogatása .......................................................................................6 4.7. Támogathatósági és kulturális kritériumok....................................................7 4.8. Gyártási támogatásként adott adókedvezmény..............................................9 4.8.1. Az adókedvezmény működése.............................................................10 4.8.2. Területi feltételek .................................................................................12 4.9. A filmgyártás közvetlen támogatása............................................................12 4.9.1. Területi feltételek .................................................................................13 4.9.2. A támogatás intenzitása .......................................................................13 A nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységek közvetlen támogatása ..............................................................................................................14 4.10. Filmterv-fejlesztés........................................................................................14 4.11. Filmgyártás-előkészítés ...............................................................................15 4.12. Filmterjesztés ...............................................................................................18 4.12.1. A magyar filmalkotások terjesztése .....................................................19 4.12.2. A koprodukciós és az „art” besorolású filmalkotások terjesztése .......20 4.13. Mozitámogatás.............................................................................................20 4.13.1. Az „art” besorolású moziknak nyújtott támogatás ..............................21 4.13.2. Az „art” besorolású filmalkotások vetítéséhez nyújtott támogatás .....22 4.14. A filmfesztivál-szervezéshez nyújtott támogatás ........................................22 4.15. A mozgóképszakmai kiadványokhoz nyújtott támogatás............................23 5. Értékelés...............................................................................................................24 5.1. A támogatás megléte....................................................................................24 5.1.1. A filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó rendelkezésére álló adólevonás............................................................................................................24 5.1.2. Az adókedvezményből a filmelőállítónak nyújtott hozzájárulás .........26 5.2. Összeegyeztethetőség a közös piaccal .........................................................26 5.2.1. A filmgyártás támogatása ....................................................................28 5.2.2. Filmterv-fejlesztés, filmgyártás-előkészítés ........................................33 5.2.3. A filmterjesztés támogatása .................................................................35 5.2.4. A mozitámogatás .................................................................................39 5.2.5. A filmfesztivál-szervezéshez nyújtott támogatás ................................40 5.2.6. A mozgóképszakmai kiadványokhoz nyújtott támogatás....................41 6. Következtetés.......................................................................................................42
-2-
3. AZ ELJÁRÁS (3)
Eredetileg 2004-ben vezették be a magyar filmszakmai adókedvezményt, amelyet az ideiglenes eljárás keretében 2007 végéig hagytak jóvá. A magyar hatóságokat egyidejűleg tájékoztatták arról, hogy változtatások válhatnak szükségessé, mielőtt a programot az ideiglenes jóváhagyás lejártát követően jóváhagyhatják. 2007-ben a magyar hatóságok anélkül kívánták meghosszabbítani a programot, hogy annak bármilyen kiigazítását javasolták volna.
(4)
A bejelentést megelőző nem hivatalos megbeszéléseket követően a magyar hatóságok 2008. április 21-én bejelentették ezt a programot a Bizottságnak. Május 8-án a Bizottság a program bizonyos vonatkozásainak tisztázását kérte. A magyar hatóságok 2008. május 28-án válaszoltak, és 2008. június 26-án további tájékoztatást adtak.
4. AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA 4.1. Célkitűzés (5)
A program elsődleges célja a magyar filmkultúra fejlődésének támogatása és elősegítése. E cél elérése érdekében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a magyar mozgókép törvény) közvetlen és közvetett támogatási intézkedéseket állapít meg.
4.2. Jogalapok (6)
A program nemzeti jogalapja: •
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
•
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLV. törvény
•
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXXVIII. törvény
•
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
•
A mozgóképszakmai hatóság szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályairól szóló 12/2008. (III.29.) OKM-PM együttes rendelet
•
A nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának szabályairól szóló …/20008 (…) OKM rendelettervezete
-3-
4.3. Időtartam és költségvetés (7)
A támogatást e bizottsági határozatot követően 15 nappal vezetik be és 2013. december 31-ig lesz hatályban.
(8)
Amint az alábbi táblázatból kitűnik, a program éves költségvetését várhatóan az általános inflációs előrejelzésnek megfelelően fogják növelni annak 5,5 éves időtartama során:
millió HUF
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Adókedvezmény Közvetlen támogatás Összesen
3,000 3,914 6,914
3,500 4,373 7,873
4,000 4,985 8,985
4,300 5,268 9,568
4,600 5,538 10,138
5,000 5,806 10,806
2008
2009
2010
2011
2012
2013
12.75 16.65 29.4
14.88 18.59 33.47
17.01 21.2 38.21
18.28 22.39 40.67
19.56 23.54 43.1
21.26 24.7 45.96
millió EUR2 Adókedvezmény Közvetlen támogatás Összesen
(9)
2008 és 2013 között összesen 24,400 29,884 54,284 2008 és 2013 között összesen 103.74 127.07 230.81
A program egyes alkotóelemeit leíró alábbi szakaszokban külön-külön mutatjuk be azok éves költségvetéseit.
4.4. Finanszírozó szervezetek (10) A filmgyártáshoz nyújtott adókedvezmény a Magyar Pénzügyminisztérium által finanszírozott adópolitikai intézkedés, a program keretében adott támogatásokat pedig az alábbi magyar szervezetek nyújtják: •
A Magyar Mozgókép Közalapítvány;
•
A Magyar Történelmi Film Közalapítvány; valamint
•
A Magyar Kulturális Alap.
(11) A program keretében nyújtott közvetlen támogatásért felelős legfontosabb finanszírozó szervezet a Magyar Mozgókép Közalapítvány. A Magyar Mozgókép Közalapítványt a magyar kormány és a magyar filmgyártás 26 szakmai szervezete hozta létre az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt működő magánjogi jogi személyként. A Magyar Mozgókép Közalapítvány – amely a magyar filmgyártás rendelkezésére bocsátott közvetlen költségvetési források fő elosztó szerve – a filmszakmai támogatási programban szereplő valamennyi intézkedéshez nyújthat támogatást. (12) A Magyar Történelmi Film Közalapítvány leginkább a történelmi filmek esetében kezeli a filmgyártás előkészítésére és a filmgyártási tevékenységre rendelkezésre álló forrásokat. 2
Árfolyam: 1 EUR: 235,21 HUF, a 2008. június 25-i árfolyamon -4-
(13) A Nemzeti Kulturális Alap a mozgókép törvényben meghatározott mozgóképes tevékenységek közül támogatást nyújt a forgatókönyv fejlesztéséhez; a gyártást megelőző tevékenységekhez; a filmgyártáshoz; a filmterjesztéshez; a mozgóképszakmai rendezvényszervezéshez, továbbá mozgóképszakmai kiadványok készítéséhez és kiadásához. (14) A két közalapítványt és a Nemzeti Kulturális Alapot teljes mértékben az állami költségvetés finanszírozza. 4.5. Kedvezményezettek (15) Közvetlen vagy közvetett támogatásban kizárólag a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett egyének vagy szervezetek részesülhetnek. Az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a közvetlen vagy közvetett támogatás folyósításának időpontjában Magyarországon telephellyel (azaz képviselettel vagy fiókteleppel) kell rendelkeznie. (16) Ezzel összefüggésben a Nemzeti Filmiroda nyilvántartást vezet: a) a támogatást igénylő filmelőállítókról és filmterjesztőkről, műhelyekről és egyéb mozgóképszakmai szervezetekről, valamint a támogatást igénylő természetes személyekről, b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülő filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról. (17) A nyilvántartásba vételi követelmény nem vonatkozik az olyan szervezeteknek, illetve intézményeknek adható támogatásra, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. (18) Kizárólag filmelőállító szervezet részesülhet a filmgyártás előkészítéséhez és a filmgyártáshoz nyújtott támogatásban. Kizárólag filmterjesztő részesülhet a filmterjesztéshez nyújtott támogatásban. 4.6. A támogatás fajtái (19) A program keretében az alábbi különféle tevékenységekhez adnak támogatást: •
filmgyártás;
•
forgatókönyv fejlesztés;
•
filmtervek gyártás-előkészítése;
•
filmterjesztés;
•
mozgóképszakmai rendezvényszervezés;
•
mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása.
-5-
(20) Minden egyes fenti tevékenységhez nyújtott támogatást külön szakaszban mutatunk be az alábbiakban. Az azt követő értékelés azonos szakaszonkénti felosztást követ. A filmgyártás támogatása (21) A filmgyártás támogatása képezi a program költségvetésének legjelentősebb részét. Kétféle támogatást nyújtanak a program keretében: •
adókedvezményt; valamint
•
a (9) szakaszban említett finanszírozó szervezetek közvetlen támogatását.
(22) A filmgyártási támogatás éves költségvetése a következő: 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2008 és 2013 között összesen
3,000
3,500
4,000
4,300
4,600
5,000
24,400
- a Magyar Mozgókép Közalapítvány részéről
2,720
3,100
3,600
3,800
4,000
4,200
21,420
- a Magyar Történelmi Film Közalapítvány részéről
74
74
74
81
88
96
487
- a Nemzeti Kulturális Alap részéről
220
230
245
264
276
288
1,523
8,022
8,913
9,929
10,456
10,976
11,597
47830
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2008 és 2013 között összesen
12.75
14.88
17.01
18.28
19.56
21.26
103.74
- a Magyar Mozgókép Közalapítvány részéről
11.56
13.18
15.31
16.16
17.01
17.86
91.08
- a Magyar Történelmi Film Alapítvány részéről
0.31
0.31
0.31
0.34
0.37
0.41
2.05
- a Nemzeti Kulturális Alap részéről
0.94
0.98
1.04
1.12
1.17
1.22
6.47
34.11
37.89
42.21
44.45
46.66
49.30
254.62
millió HUF Adókedvezmény Támogatás
Összes filmgyártási támogatás
millió EUR3 Adókedvezmény Támogatás
Összes filmgyártási támogatás
3
Árfolyam: 1 EUR: 235,21 HUF, a 2008. június 25-i árfolyamon -6-
4.7. Támogathatósági és kulturális kritériumok (23) Ahhoz, hogy egy film jogosult legyen akár adókedvezményként, akár közvetlen támogatásként nyújtott filmgyártási támogatásra: •
meg kell felelnie a (24) bekezdésben foglalt kulturális tartalmi feltételek közül legalább kettőnek; vagy
•
meg kell felelnie a magyar filmelőállító részvételével történő európai koprodukció azon feltételeinek, amelyeket az európai kulturális sokszínűség előmozdítására irányuló, a filmgyártási koprodukcióról szóló európai egyezmény4 határozott meg;
valamint •
legalább 4 pontot kell elérnie az alábbi j)-n) kategóriákban5.
(24) A filmgyártás támogathatósági vizsgálatának első szakaszában az alábbi kulturális tartalmi feltételek szerepelnek, amelyek mindegyike 1 pontot ér: a) A filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos. b) A filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek6, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak. c) A filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti. d) A filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be. e) A filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul7. 4
5
6
7
Európa Tanács, Európai szerződések sorozat, 147. szám, 1992.10.2. (Hatályba lépés: 1994.4.1.) http://conventions.coe.int/Treaty/en/Reports/Html/147.htm A támogathatósági kritérium pontos megfogalmazása szerint a filmterv „legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pontok közül legalább négyben pontot szerez” és magyar részvételű európai koprodukciónak minősül vagy legalább 2 kulturális kritériumot teljesít a (24) bekezdés a)-h) pontjában találhatók közül. Mivel az i) kritérium szerint valamennyi film 4 pontot szerez, a tényleges minimális gyártási követelmény 4 pont, hiszen a filmek legrosszabb esetben is 8 pontot kapnak a kulturális kritériumokra vonatkozó szakaszban. A személyeknek vagy karaktereknek közismerteknek kell lenniük, és fontos szerepet kell játszaniuk a filmalkotásban. A „kulturális értéket hordozó mű” adaptációja olyan filmalkotásra utal, amely festményt, zeneművet, szobrot vagy más valódi művészi kifejezőeszközzel létrehozott alkotást állít a -7-
f)
A filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában.
g) A filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket – különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet – tükröz vagy jelenít meg. h) A filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja. (25) Valamennyi projekt kulturális tartalmát szakértők értékelik. (26) A támogathatósági vizsgálat második szakaszában az alábbi gyártási feltételek alapján ítélnek oda pontokat: i)
A filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás
4
j.)
A filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert mint:
minden 2 teljesített kategória után 1; összesen legfeljebb 6 pont
a. rendező b. producer c. operatőr d. forgatókönyvíró e. fő- és mellékszereplők f. zeneszerző g. látványtervező h. jelmeztervező i. vágó j. maszkmester k. főgyártásvezető/gyártásvezető l. utómunka gyártásvezető (hangi/képi/digitális) k.) a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül l.)
A filmalkotás közreműködői – a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével – legalább 51%-ban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmkoprodukciónak. m.) A forgatási helyszín Magyarországon van n.) A filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország
(27) Az m) és az n) kategóriában elérhető pontokat arányosan osztják ki a (27)-(29) bekezdésben kifejtett módon. (28) Az m) kategória: a forgatási helyszín: A gyártás egészére vonatkozóan a Nemzeti Filmirodának benyújtott forgatókönyvben vagy forgatási ütemtervben megjelölt forgatási napok száma alapján osztják ki a pontokat. •
Ha legalább 1 forgatási nap van Magyarországon, az alkotás 1 pontot kap.
középpontba. Olyan filmek tartozhatnak ide mint például a „Leány gyöngy fülbevalóval” (Girl with a Pearl Earring) vagy a „La Traviatta”. -8-
4 4 3 3
•
Ha a magyarországi forgatás eléri az összes gyártási nap 25%-át, az alkotás 2 pontot kap.
•
Ha a magyarországi forgatás eléri az összes gyártási nap legalább 50%-át, az alkotás 3 pontot kap.
Például: Magyarországi forgatási napok
Összes nap
0
50
0
0 pont
1
50
2%
1 pont
15
50
30%
2 pont
40
50
80%
3 pont
forgatási A forgatás Kapott pont magyarországi része
(29) Az n) kategória: magyarországi kulturális erőforrások felhasználása: A gyártás egészére vonatkozóan a Nemzeti Filmirodának benyújtott költségvetésben szereplő, filmgyártást gyártás-előkészítési vagy utómunka költségkeretéhez képest számítják ki a pontokat. •
Ha van gyártás-előkészítési vagy utómunka-költségkeret, az alkotás 1 pontot kap.
•
Ha a magyarországi gyártás-előkészítési vagy utómunka-költségek elérik az összes ilyen költség 25%-át (bármelyik költségnem aránya is a nagyobb), az alkotás 2 pontot kap.
•
Ha a magyarországi gyártás-előkészítési vagy utómunka-költségek elérik az összes ilyen költség legalább 50%-át (bármelyik költségnem aránya is a nagyobb), az alkotás 3 pontot kap.
Például: Magyarországi előkészítési aránya
A figyelembe gyártás- Magyarországi költség veendő nagyobb Kapott pont költség utómunka aránya arány
0%
5%
5%
1 pont
50%
0%
50%
3 pont
0%
100%
100%
3 pont
24%
30%
30%
2 pont
4.8. Gyártási támogatásként adott adókedvezmény (30) A program kétfajta filmalkotást különböztet meg az adókedvezmény tekintetében. •
Megrendelésre készült filmalkotás (gyártási szolgáltatás): Magyarországon készült filmalkotás, amelynek gyártásában olyan Magyarországon adóköteles vállalakozás vesz részt, amely ezen tevékenysége révén nem minősül filmelőállítónak.
-9-
•
Nem megrendelésre készült filmalkotás (koprodukció vagy magyar film): magyarországi telephellyel rendelkező, magyar filmelőállítónak vagy koproducernek minősülő vállalkozás részvételével előállított filmalkotás8.
(31) Mindkét filmalkotás-típusnak meg kell felelnie a 4.7. szakaszban található kulturális kritériumoknak ahhoz, hogy igénybe vehesse az adókedvezményt. Ugyanakkor az első típusba tartozó filmalkotás nem részesülhet a finanszírozó szervezetek közvetlen támogatásában. (32) Az adókedvezményt ténylegesen a „támogatást nyújtó adózónak” nyújtják a gyártási költségek maximum 20%-a alapján. Az adókedvezmény akkor igényelhető, ha a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó részére a Nemzeti Filmiroda támogatási igazolást állít ki. (33) A támogatási igazolás kiállítására a filmgyártás befejezését követően és a kiadások ellenőrzése után kerül sor. A támogatási igazolásban feltüntetik támogatást nyújtó adózó megnevezését, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó ugyanazért a támogatásért nem igényelhet kétszer adókedvezményt. Az adókedvezményt a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózón kívül más nem veheti igénybe. 4.8.1.
Az adókedvezmény működése
(34) Az intézkedés célja a támogatást nyújtó adózók ösztönzése, hogy járuljanak hozzá a támogatható filmalkotások finanszírozásához. Lehetővé teszi a támogató vállalatok számára, hogy az adott filmalkotáshoz nyújtott támogatásukat mind az adóköteles jövedelmükből, mind pedig az adókötelezettségükből levonják. A magyar hatóságok ezt általános intézkedésnek tekintik, mert valamennyi Magyarországon adóköteles vállalkozás számára nyitott. Ha a filmalkotás összes gyártási költségének legalább 80%-a magyar filmgyártási költségnek minősül, akkor a kedvezményben részesülő támogatás mértéke a magyar filmelőállítót terhelő költségvetési hányad 20%-áig, illetve ha kevesebb mint 80%-a minősül ilyennek, 25%-áig terjedhet. (35) Az alábbi példán mutatjuk be a filmelőállító és a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó pénzügyi helyzetét a program kertén belül: Példa: Valamely filmgyártó vállalat olyan filmalkotást készít, amelynek az összes gyártási költsége 1 millió EUR, ennek 79.99999% magyar filmgyártási költségnek minősül. A filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó – amelynek a magyar társasági adó szempontjából (16%-os kulccsal) adóköteles eredménye 2,35 millió EUR – 20%-kal járul hozzá a gyártási költségekhez. Mivel a film gyártási költségeinek kevesebb mint 80%-a keletkezett Magyarországon, a támogatást nyújtó adózó általi támogatás kedvezményben részesülő mértéke legfeljebb a 799 999,9 EUR 25%-a, vagyis 200 000 EUR.
8
A 4.5 bekezdésnek megfelelően. - 10 -
A gyártó pénzügyi helyzete: Magyar gyártási költség
799,999.9 EUR
Nem magyar gyártási költség
200,000.1 EUR
Összes gyártási költség
1,000,000 EUR
A támogatást nyújtó adózó által nyújtott, kedvezményre jogosult támogatás (= a magyar gyártási költség 25%-a, mivel a magyar gyártási költség nem éri el az összes gyártási költség 80 %-át) A gyártó által biztosítandó fennmaradó finanszírozás
(200,000 EUR)
800,000 EUR
A támogatást nyújtó adózó pénzügyi helyzete: Támogatás előtti eredmény
2,350,000 EUR
Mínusz: A támogatást nyújtó adózó hozzájárulása a filmalkotáshoz
(200,000 EUR)
Adózás előtti eredmény
2,150,000 EUR
A csökkentett adókötelezettség (az adózás előtti eredmény 16%-a)
344,000 EUR
Mínusz: Támogatási célú adólevonás
(200,000 EUR)
Fizetendő adó (a csökkentett adókötelezettség mínusz a támogatási célú adólevonás)
144,000 EUR
A támogatást nyújtó adózó teljes megtakarított adója ennélfogva 232 0000 EUR (hiszen a támogatás nélkül a fizetendő adó a 2,35 millió EUR 16%-a lett volna, vagyis 376 000 EUR).
(36) Bármely vállalati befektető jogosult adókedvezményre, beleértve a más gazdasági ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokat is. Az adókedvezmény lehetővé teszi, hogy az érintett vállalkozás mind az adóköteles jövedelméből, mind pedig az adókötelezettségéből levonja a kedvezményre jogosító összeget. Az adólevonás mértéke nem haladhatja meg a vállalat adott évi jövedelemadókötelezettségének 70%-át. Ha a filmelőállító részére folyósított összeg ezt meghaladja, akkor a fel nem használt adókedvezmény átvihető a következő
- 11 -
három adóévre. Ha a támogatást nyújtó adózó ezen az időszakon belül nem képes igénybe venni az adókedvezményt, akkor az véglegesen elveszik. (37) Ennek megfelelően az a legvalószínűbb, hogy a 16%-os mértékű magyarországi társasági adó megfizetésére köteles, nyereséges vállalkozások azok, amelyek „támogatást nyújtó adózóként” élni tudnak a program előnyeivel. Elvileg arra is lenne lehetőség, hogy a „támogató” a hozzájárulásban részesülő filmgyártó vállalat kapcsolt vállalta legyen, feltéve hogy a kapcsolt vállalat Magyarországon társasági adó köteles. Ugyanakkor a belső elszámolóárakra vonatkozó magyar szabályozás előírja az adófizetőknek, hogy a kapcsolódó felekkel a szokásos piaci feltételek alapján tartsanak fenn kapcsolatokat. Ennek alapján tilos a filmelőállító és a támogató számára, hogy ellenszolgáltatás nélkül ruházzanak át nyereséggel kapcsolatos hasznot. (38) A támogatást nyújtó adózónak a filmgyártó vállalat számára ingyenes vagyonátruházás formájában kell hozzájárulást nyújtania, amelynek eredményeként a támogatást nyújtónál veszteség, a támogatottnál pedig nyereség keletkezik. Következtetésképpen a gyártó nem nyújthat a támogatás fejében marketing vagy PR szolgáltatásokat, sem bármely egyéb ellenszolgáltatást (pl. terjesztési jogokat). Ezenfelül a támogatást nyújtó adózó nem formálhat jogot arra, hogy a filmalkotás szponzoraként tüntessék fel, illetve nem támaszthat a film reklámjával kapcsolatos igényeket, továbbá nem jogosult részesedésre a terjesztés bevételeiből. 4.8.2.
Területi feltételek
(39) Az elszámolható kiadás kifejezés egyaránt utal a „vonal feletti” (vagyis ideértve a forgatókönyvvel kapcsolatos jogokat, a film előállítóinak, főszereplőjének, operatőrének és rendezőjének bérét) és a „vonal alatti” filmgyártási költségekkel kapcsolatos magyarországi kiadásokra. A bérek tekintetében akkor minősül egy adott kiadás „magyarországinak”, ha az érintett személy az elszámolható kiadásként szereplő bér után Magyarországon fizet személyi jövedelemadót. (40) Az adókedvezmény az elszámolható kiadásra vonatkozó, az adott filmalkotás számára kiállított igazolásra épül. 4.9. A filmgyártás közvetlen támogatása (41) A filmgyártáshoz nyújtott közvetlen támogatás kedvezményezettjei azok a vállalakozások lehetnek, amelyek megfelelnek a (31) bekezdésben említett általános feltételeknek. (42) A program keretében támogatható filmalkotásokat az alábbi kategóriákra osztották: az úgynevezett „magyar filmalkotások”, „a magyar részvételű koprodukciós filmalkotások”, valamint „egyéb magyar részvételű filmalkotások” és olyan „egyéb filmalkotások”, amelyek nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthetők. Ez a besorolás nem
- 12 -
támaszt további követelményeket a támogatásra jogosult filmalkotásokkal szemben. (43) Amint a (31) bekezdésben említettük, nem jogosultak közvetlen filmgyártási támogatásra az úgynevezett megrendelésre készült filmalkotások, amelyek elkészítésében nem vesz részt olyan Magyarországon telephellyel rendelkező vállalakozás, amely filmelőállítónak minősül. 4.9.1.
Területi feltételek
(44) A magyar mozgókép törvény szerint a támogatott köteles a nyújtott támogatás legalább 60 %-át Magyarországon elkölteni. A támogató szervezet jogosult magasabb százalékos arányt is előírni, ez azonban nem haladhatja meg a támogatás 80%-át. 4.9.2.
A támogatás intenzitása
(45.) A halmozott támogatási összegek intenzitása – beleértve a közvetlen támogatást és az adókedvezményt egyaránt – elvben a filmalkotás gyártási költségvetésének legfeljebb 50 %-át érheti el. Alacsony költségvetésű és nehéz filmalkotások esetén viszont magasabb támogatás-intenzitási küszöb alkalmazandó. (46) Mozibemutatásra készült, egész estét betöltő játék-, dokumentum-, népszerű tudományos, illetve animációs filmek esetén, amelyek gyártási költségvetése nem éri el a 237 millió HUF-t9 (1,01 millió EUR-t); vagy magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot (1,99 millió EUR-t); a támogatás intenzitása a filmalkotás gyártási költségvetésének 90%-áig, vagy koprodukciók esetén a magyar filmkészítő hozzájárulási arányának a 90%-áig terjedhet. (47) A dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a halmozott támogatási összegek intenzitása a filmalkotás gyártási költségvetésének 100%áig, vagy magyar részvételű koprodukciók esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. (48) Ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg, akkor a halmozott támogatási összegek intenzitása a filmalkotás gyártási költségvetésének 90%-áig (vagy koprodukció esetén a magyar hozzájárulás 90%-áig) terjedhet. Ha végül a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés bármely formája révén szerzett bevételekből megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget vissza kell 9
Ezt a küszöböt a magyarországi általános inflációval arányosan emelik a program működésének időszaka alatt. A Magyar Kulturális Minisztérium minden év január 31-ig tájékoztatás formájában közzéteszi a vonatkozó számadatokat. - 13 -
fizetni a támogatást nyújtó szervezetnek. Több támogató szervezet esetén a támogatás arányában kell visszafizetni a kapott közvetlen támogatást. A nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységek közvetlen támogatása 4.10. Filmterv-fejlesztés (49) A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap a mozgókép törvénynek, valamint az OKM rendelettervezetnek a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályaival összhangban filmtervfejlesztési célú közvetlen támogatást nyújthat. (50) A támogató hatóságnak az intézkedéssel kapcsolatos költségvetését az alábbi táblázatban mutatjuk be: millió HUFban/millió EUR-ban kifejezve Magyar Mozgókép Közalapítvány
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
120/0,52
130/0,55
150/0,64
155/0,66
160/0,68
165/0,7
880/3,74
Nemzeti Kulturális Alap
46/0,2
48/ 0,2
51/0,22
55/0,23
58/0,25
60/0,26
318/1,36
10
(51) A mozgókép törvény a következőképpen határozza meg a filmterv-fejlesztést: „filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége”. (52) A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint az intézkedés célja filmtervek fejlesztésének támogatása „színvonalas, mind művészileg, mind pedig technikailag gondosan elkészített filmalkotásokkal kapcsolatosan, amelyek a magyar és az európai filmkultúra fejlődését szolgálják, és várhatóan sikeresen helyt tudnak állni a hazai és a nemzetközi filmpiacon”. (53) Az intézkedés kedvezményezettjei a „magyar filmelőállítók”, azaz olyan filmelőállítók, amelyek Magyarországon rendelkeznek telephellyel, és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ilyen személyek rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással. A magyar hatóságok megerősítették, hogy a (15) bekezdésben említett általános feltételekkel összhangban a magyarországi telephelyre (pl. képviselet vagy fióktelep) vonatkozó követelménynek csak a támogatás folyósításakor kell teljesülnie. (54) 10
Az elszámolható költségek az alábbiak:
A Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal kapcsolatos számok a filmterv fejlesztést és a filmgyártás előkészítést egyaránt tartalmazzák. - 14 -
•
opciós díjak és egyéb, a forgatókönyv-fejlesztéshez szükséges jogdíjak;
•
forgatókönyvírói megbízási díjak, honoráriumok;
•
kutatási megbízási díjak és kutatással összegfüggő költségek.
(55) A támogatási intenzitás főszabályként az elszámolható költségek maximum 50%-a. Rendkívüli esetekben a támogatás intenzitása elérheti az elszámolható költségek 80%-át, amennyiben a tőkeszegény filmgyártó vállalatok számára másképp nem volna lehetséges a filmterv-fejlesztés finanszírozása. (56) A nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységekről szóló rendelettervezet előírja, hogy támogatás intenzitási szintjének meghatározásakor valamennyi támogató szervezetet és valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. (57) A támogatás maximális összege 7,5 millió HUF (31 800 EUR). (58) A támogatást a megfelelő támogató hatóságok által közzétett pályázati felhívások alapján nyújtják. A sikeres pályázatokat a támogató szervezetek filmes szakemberekből álló szakmai kuratóriumai választják ki a pályázat művészeti és technikai minőség, illetve a magyar és az európai filmkultúrához nyújtott hozzájárulás tekintetében képviselt értéke alapján. Ahhoz, hogy támogathatónak minősüljön, a projektnek a fenti (24) bekezdésben bemutatott kulturális kritériumok közül legalább kettőt teljesítenie kell. (59) A Magyar Mozgókép Közalapítvány esetében a Közalapítvány Kuratóriuma hozza meg a támogatás odaítéléséről szóló döntést, a játék-, animációs- és dokumentumfilmek külön szakmai kuratóriumainak javaslata alapján. A Nemzeti Kulturális Alap esetében a Mozgókép Szakmai Kollégium hozza meg a döntést. 4.11. Filmgyártás-előkészítés (60) A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Történelmi Film Közalapítvány filmgyártás-előkészítési célú közvetlen támogatást nyújthat, összhangban a mozgókép törvénynek, valamint az OKM rendelettervezetnek a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályaival. (61) A támogató hatóságnak az intézkedéssel kapcsolatos költségvetését az alábbi táblázatban mutatjuk be: millió HUFban/millió EUR-ban kifejezve Magyar Mozgókép
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
120/0,52
130/0,55
150/0,64
155/0,66
160/0,68
165/0,7
880/3,74
- 15 -
Közalapítvány 11
Nemzeti Kulturális Alap Magyar Történelmi Film Közalapítvány
46/0,2
48/ 0,2
51/0,22
55/0,23
58/0,25
60/0,26
318/1,36
13/0,06
13/0,06
13/0,06
15/0,06
17/0,07
18/0,08
89/0,39
(62) A mozgókép törvény a következőképpen határozza meg a filmgyártáselőkészítést: „a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység”. (63) A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint az intézkedés célja a filmgyártás előkészítésének támogatása „színvonalas, mind művészileg, mind pedig technikailag gondosan elkészített filmalkotásokkal kapcsolatosan, amelyek a magyar és az európai filmkultúra fejlődését szolgálják, és várhatóan sikeresen helyt tudnak állni a hazai és a nemzetközi filmpiacon”. (64) Az intézkedés kedvezményezettjei a „magyar filmelőállítók”, azaz olyan filmelőállítók, amelyek Magyarországon rendelkeznek telephellyel, és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ilyen személyek rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással. A magyar hatóságok megerősítették, hogy a (15) bekezdésben említett általános feltételekkel összhangban a magyarországi telephelyre (pl. képviselet vagy fióktelep) vonatkozó követelménynek csak a támogatás folyósításakor kell teljesülnie. (65) Az elszámolható költségek az alábbiak:
11
•
opciós díjak és egyéb, a forgatókönyv-fejlesztéshez szükséges jogdíjak;
•
a filmterv-fejlesztéssel összefüggő megbízási díjak, honoráriumok;
•
kutatási megbízási díjak és kutatással összegfüggő költségek;
•
szereplőválogatással összefüggő díjak és költségek;
•
a filmalkotás költségvetési tervének elkészítésével összefüggő díjak és költségek;
•
a filmalkotás finanszírozásának tervezésével, megszervezésével összefüggő díjak és költségek;
•
koproducerek, finanszírozók, támogatók keresésével, megállapodás-kötéssel összefüggő díjak és költségek;
•
gyártási terv előkészítésével, tervezésével összefüggő díjak és költségek;
•
marketing-és forgalmazási tervezéssel, (célpiac és célközönség meghatározása, együttműködés magyar, európai és egyéb külföldi
előkészítésével
és
tárgyalásokkal,
A Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal kapcsolatos számok a filmterv fejlesztést és a filmgyártás előkészítést egyaránt tartalmazzák. - 16 -
forgalmazókkal, bemutatkozás fesztiválokon, stb.) összefüggő díjak és költségek; •
pilot vagy demo elkészítésével, próbafelvételekkel kapcsolatos díjak és költségek;
•
helyszínkereséssel összefüggő díjak és költségek;
•
rendezői és operatőri koncepció, látványtervek, jelmeztervek elkészítésével és egyéb kreatív elemek tervezésével összefüggő díjak és költségek;
•
a filmterv-fejlesztéssel kapcsolatos működési költségek (legfeljebb a támogatási összeg 8%-áig terjedően, bizonylatokkal alátámasztva, pl. folyó kiadások, telefon-/fax-/internetszámlák, bérek, írószerköltség );
•
animációs filmeknél: grafikai kutatással, pilot-készítéssel, storyboardkészítéssel összefüggő díjak és költségek.
(66) A filmterv-fejlesztés és a filmgyártás-előkészítés egyaránt a filmgyártást megelőző költségeket jelent, és nem mindig lehet egyértelműen elválasztani e két tevékenységtípust. A filmgyártáshoz nyújtott közvetlen támogatás elvileg a filmterv-fejlesztés támogatását is tartalmazhatja. A támogató szervezetek azonban azonos projekthez és azonos elszámolható költségekhez nem nyújthatnak mindkét intézkedés keretében támogatást. (67) A támogatási intenzitás főszabályként az elszámolható költségek maximum 50%-a. Rendkívüli esetekben a támogatás intenzitása elérheti az elszámolható költségek 80%-át, amennyiben a tőkeszegény filmgyártó vállalatok számára másképp nem volna lehetséges a filmalkotás előkészítésének finanszírozása. (68) A nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységekről szóló rendelettervezet előírja, hogy támogatás intenzitási szintjének meghatározásakor valamennyi támogató szervezetet és valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. (69) Ha ezt követően elkészítik a filmet, a filmgyártást megelőző tevékenységek költségeit beleszámítják a gyártási költségvetésbe. Ebben az esetben az ilyen filmgyártást megelőző költségekhez nyújtott bármely állami támogatást figyelembe veszik a filmgyártási tevékenységek legnagyobb támogatási intenzitásának –– a fenti (45)-(48) bekezdésben leírtak szerinti – meghatározása céljából. (70) A támogatás maximális összege 7,5 millió HUF (31 800 EUR). (71) A támogatást a megfelelő támogató hatóságok által közzétett pályázati felhívások alapján nyújtják. A sikeres pályázatokat a támogató szervezetek filmes szakemberekből álló szakmai kuratóriumai (a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap esetében szakmai kollégiumok, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány esetében pedig a Kuratórium) választják ki a pályázat művészeti és technikai minőség, illetve a magyar és az európai filmkultúrához nyújtott hozzájárulás tekintetében képviselt értéke alapján.
- 17 -
(72) A Magyar Mozgókép Közalapítvány esetében a Közalapítvány Kuratóriuma hozza meg a támogatás odaítéléséről szóló döntést, a játék-, animációs- és dokumentumfilmek külön szakmai kuratóriumainak javaslata alapján. A Nemzeti Kulturális Alap esetében a Mozgókép Szakmai Kollégium hozza meg a döntést. (73) A Magyar Történelmi Film Közalapítvány esetében a Kuratórium hozza meg a döntést. A Magyar Történelmi Film Közalapítvány a közalapítvány alapító okiratában meghatározott alapvető célkitűzéseivel összhangban az alábbiakhoz nyújt támogatást: •
a magyarság sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű, még feltáratlan események kutatásának és filmes feldolgozásának támogatása;
•
az 1956-os forradalomhoz vezető, majd leverése nyomán, illetve ellenére végbement történelmi folyamatoknak a feltárása;
•
a határokon túl, illetve emigrációban élő magyarság sorskérdéseinek, továbbá életmódjukban az elmúlt fél évszázad során bekövetkezett változásoknak dokumentum- és játékfilmen történő ábrázolása;
•
a jelen történelmi folyamatairól szóló filmdokumentumok, nem hivatásos filmalkotók által készített és gyűjtött anyagok megőrzésének, gondozásának, valamint feldolgozásának támogatása.
4.12. Filmterjesztés (74) A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap a filmterjesztés területén a magyar filmalkotások, a magyar részvételű koprodukciók és az „art” besorolású külföldi filmalkotások terjesztéséhez nyújthat közvetlen támogatást. (75) A támogató hatóságnak az intézkedéssel kapcsolatos költségvetését az alábbi táblázatban mutatjuk be: millió HUFban/millió EUR-ban kifejezve Magyar Mozgókép Közalapítv ány Nemzeti Kulturális Alap
Filmtípusok
magyar filmalkotások koprodukciók, „art” besorolású filmek valamennyi film
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
95/0,4
105/0,45
120/0,51
125/0,53
130/0,55
135/0,57
710/3,1
90/0,38
100/0,43
110/0,47
115/0,49
120/0,51
125/0,53
660/2,81
56/0,24
58/0,25
61/0,26
66/0,28
69/0,29
72/0,31
382/1,63
(76) A filmterjesztési célú intézkedések kedvezményezettjei a filmterjesztők, vagyis a mozgókép törvény szerint filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek.
- 18 -
(77) Az elszámolható költségek közé tartoznak a kópiagyártás költségei, a reklám és propaganda költségek. 4.12.1. A magyar filmalkotások terjesztése (78) A magyar filmalkotások terjesztésére vonatkozó intézkedés alapján azok a legalább 70 perc hosszúságú, moziban történő forgalmazásra szánt magyar játékfilmek jogosultak támogatásra, amelyek megfelelnek a mozgókép törvényben előírt kulturális vizsgálatnak. (79) A legnagyobb támogatási intenzitás és a magyar filmalkotások terjesztésére kiosztható maximális támogatási összeg meghatározásakor a következő besorolású filmeket különböztetik meg: •
1. kategória: nehezesen terjeszthető és várhatóan kisszámú közönséget vonzó filmek;
•
2. kategória: várhatóan csekély érdeklődést keltő, művészileg értékes filmek;
•
3. kategória: nagyobb közönségnek szánt, kulturális szempontból fontos filmek.
(80) A 3. kategória esetén a legnagyobb támogatási intenzitás 50%-os. A magyar hatóságok által nehéz filmalkotásnak tekintett 1. és 2. kategóriájúak esetén a legnagyobb támogatási intenzitás 90%-os. Ennek az a magyarázata, hogy a magyar hatóságok szerint ezek a filmek intellektuálisan nagyobb kihívást jelentenek és nagyobb pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, mivel várhatóan csak kisszámú közönséget vonzanak. (81) A támogatás összege a filmalkotás besorolásától, a gyártott kópiaszámtól és a nézőszámtól függően 3 millió HUF (12 700 EUR) és 10 millió HUF (42.300 EUR) között változik. A támogatás összegének meghatározása szempontjából irányadó paramétereket az alábbi táblázatban mutatjuk be: Kategória 1
Minimális kópiaszám 2
2
6
3
10
Első részlet 1,5 millió HUF/ 6350 EUR 3 millió HUF/ 12 700 EUR 5 millió HUF/ 21 150 EUR
A későbbi finanszírozás feltételei és összegei 3000 – 20 000 néző 1,5 millió HUF/ 6350 EUR 20 000 – 60 000 néző 4 millió HUF/ 17 000 EUR 60 000 néző felett 5 millió HUF/ 21 150 EUR
(82) A magyar hatóságok álláspontja szerint szükség van a magyar filmalkotások terjesztését támogató intézkedésre, tekintve a piac jellegét, amelyet az elszigetelt nyelvi környezet és az európai átlaghoz képest viszonylag alacsony nézőszám jellemez. (83) Magyarországnak 10 millió lakója van. Évente 11 millió mozijegyet értékesítenek, amelyből a magyar filmek 1,5 millióval részesednek. Az „art” besorolású filmeket vetítő moziknak évente 1 millió nézője van. A magyar filmeket – a nemzetközi koprodukciókon kívül – általában nem forgalmazzák a Magyarországon kívüli mozikban. A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás
- 19 -
szerint a jegyeladások átlagosan csak az egy hatodát vagy egy hetedét fedezik egy magyar film gyártási költségének. 4.12.2. A koprodukciós és az „art” besorolású filmalkotások terjesztése (84) Az intézkedés keretében támogatásra jogosultak azok a magyar részvételű koprodukciós játékfilmek, amelyek megfelelnek a mozgókép törvényben előírt kulturális vizsgálatnak, illetve azok az „art” besorolású külföldi filmek, amelyek megfelelnek a mozgókép törvény vonatkozó feltételeinek. (85) A vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a Nemzeti Filmiroda azon a terjesztendő filmalkotásnak ad „art” besorolást: a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, valamint sokszínűségéhez; b) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon, a Filmiroda által évente közzétett listán meghatározott díjat nyert; c) amelyet a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek ítél. (86) A maximális támogatási intenzitás 50%. A támogatás legnagyobb összege 2 millió HUF (8 400 EUR). Legalább 2 filmkópia esetén 1 millió HUF támogatást adnak, és a nézőszámtól függően további finanszírozást nyújtanak. 4.13. Mozitámogatás (87) A Magyar Mozgókép Közalapítvány az „art” besorolású mozik üzemeltetéséhez nyújtott támogatásként, vagy „art” besorolású filmalkotások vetítéséhez nyújtott szelektív támogatásként közvetlen támogatást nyújthat a moziknak. (88) A Magyar Mozgókép Közalapítvány költségvetését az alábbi táblázatban mutatjuk be: millió HUFban/millió EUR-ban kifejezve „art” besorolású mozik „art” besorolású filmalkotások
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
220/0,94
230/0,98
240/1,02
250/1,06
260/1,1
270/1,15
1470/6,26
15/0,06
15/0,06
17/0,07
18/0,08
19/0,08
20/0,09
104/0,44
(89) Ezenfelül a filmterjesztésre fordítható költségvetéséből a Nemzeti Kulturális Alap is támogathatja „art” besorolású filmek vetítését.
- 20 -
4.13.1. Az „art” besorolású moziknak nyújtott támogatás (90) Az üzemeltetési támogatás kedvezményezettjei azok a mozik és mozitermek lehetnek, amelyek „art” besorolást kaptak az „art” mozik minősítésének és a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről szóló 46/2007. (XII. 29.) OKM rendeletnek megfelelően. A 6 vagy több teremmel rendelkező mozik nem jogosultak támogatásra. (91) A mozi üzemeltetőjének kérelmére a Nemzeti Filmiroda „art” besorolást ad annak az egytermes mozinak vagy többtermes mozi esetén azoknak a mozitermeknek, amelyek megfelelnek a vonatkozó műszaki-technikai és nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételeknek, valamint nyilvánosan meghirdetett játékrendi előadásaik és zártkörű filmklub vetítéseik – naptári negyedévente és mozitermenként – legalább 60%-ában és legalább 80 napon legalább napi 1 alkalommal 17.00-22.00 óra közötti előadáskezdettel szereplő filmalkotások az alábbiak: a) „art” besorolású filmek; b) magyar vagy a mozgókép törvényben előírt kulturális vizsgálatnak megfelelő magyar részvételű koprodukciós filmalkotások; c) a nemzeti filmvagyonba tartozó, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvány által „támogatott” minősítést kapott filmalkotások, d) a Magyar Nemzeti Filmarchívumtól kölcsönzött filmalkotások. (92) Az „art” besorolást kapott mozik negyedévente 0,4 millió HUF (évente 1,6 millió HUF vagy 6750 EUR) alapfinanszírozásban részesülnek. További finanszírozás biztosítható a nézőszámtól függően, amennyiben az meghaladja az 1000-et. A finanszírozás paramétereit az alábbi táblázatban mutatjuk be: A nézőszám alapján rendelkezésre álló támogatás (a legkisebb átlagos jegyár: 350 HUF) A támogatás alapösszege (évente HUFban/EUR-ban kifejezve)
Vidéki moziterem Budapesti moziterem
A támogatás feltétele (legkisebb nézőszám negyedévente)
A támogatás mértéke 1001 nézőtől (nézőnként HUF-ban/EUR-ban kifejezve)
A megadandó legnagyobb összeg: (negyedévente HUF-ban/EUR-ban kifejezve)
1,6 millió/ 6750
1000
440/1.86
880.000/3700
1,6 millió/ 6750
1000
220/0.93
440.000/1850
A megadand ó legnagyob b összeg: (évente HUFban/EURban kifejezve) 5,12 millió/ 21 600 3,36 millió/ 14 200
(93) A magyar hatóságok szerint az „art” besorolású mozik az állami támogatás nélkül veszteségesen működnének. Egy átlagos budapesti vetítőteremben 100 ülőhely található, a jegyeket átlag 500 HUF-ért (2 EUR-ért) értékesítik, és 20 százalékos átlagos kihasználtsággal üzemelnek. Naponta átlag 40 néző fordul
- 21 -
meg azokban a vetítőtermekben, ahol mindennap van vetítés, és az átlagos bevételük 20 000 HUF (80 EUR) naponta. A jegybevételből származó jövedelem évi 7 millió HUF (8 000 EUR). Az éves átlagos teremköltség 10 millió HUF (40 000 EUR). A jegybevételt 43 százalékos kölcsönzési díj terheli, az üzemeltetőnek fizetnie kell a bérleti díjat, a béreket és a kapcsolódó társadalombiztosítási járulékokat, valamint a közüzemi számlákat (fűtés, világítás, elektromosság). A Budapesten kívüli mozik több ülőhellyel rendelkeznek, azonban az alacsonyabb árak miatt alacsonyabbak a bevételeik és magasabbak a rezsiköltségeik. Egy budapesti vetítőterem átlagos költsége 10 millió HUF (42 200 EUR). 4.13.2. Az „art” besorolású filmalkotások vetítéséhez nyújtott támogatás (94) A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap nyújthat támogatást az „art” besorolású filmalkotások vetítéséhez. (95) Az intézkedés kedvezményezettjei azok a mozik, amelyek negyedévente legalább 80 nyilvánosan meghirdetett alkalommal magyar vagy „art” besorolású filmalkotásokat vetítenek. Az „art” besorolást kapott mozik ezen intézkedés keretében nem jogosultak támogatásra. (96) Az intézkedés a filmek vetítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségekhez nyújt támogatást (a filmkölcsönzési díjak, hirdetési költségek, filmszállítási költségek). A maximális támogatási intenzitás 50%. A támogatás legnagyobb összege 2 millió HUF (8 400 EUR), amelyet 160 előadáshoz nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy vetítésenként legfeljebb 12 500 HUF (53 EUR) támogatás nyújtható. (97) A magyar hatóságok szerint az egy vetítőteremre jutó átlagos költség évi 400 előadás esetén 10 millió HUF (42 200 EUR). 4.14. A filmfesztivál-szervezéshez nyújtott támogatás (98) A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap közvetlen támogatást nyújthat mozgóképszakmai rendezvények szervezéséhez. (99) A támogató hatóságnak az intézkedéssel kapcsolatos költségvetését az alábbi táblázatban mutatjuk be: millió HUFban/millió EUR-ban kifejezve Magyar Mozgókép Közalapítv ány Nemzeti Kulturális Alap
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
97/0,41
107/0,45
125/0,53
131/0,56
137/0,58
143/0,61
740/3,14
32/0,14
34/0,14
36/0,15
39/0,17
40/0,17
42/0,18
223/0,95
- 22 -
(100) Az intézkedés célja olyan rendezvények, programok és fesztiválok támogatása, amelyek hagyományokkal rendelkeznek, jelentős nemzetközi részvételt garantálnak, valamint amelyekhez kulturális program kapcsolódik (pl.: a Mediawave Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztivál, a Titanic Nemzetközi Művészeti Fesztivál, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, a CineFest – Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja). (101) Az elszámolható költségek az alábbiak: terembérleti költségek, a művészek és a zsűri tiszteletdíja, reklám- és PR költségek, programfüzetek és kiadványok nyomdaköltségei, a meghívottak utazási költségei és szállásköltségei, a szállítás költségei. (102) A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a támogatott filmfesztiválokat általában nonprofit szervezetek szervezik. A nagy fesztiválok (10 millió HUF vagy 42 200 EUR költségvetés felett) átlagos költségvetése 60 millió HUF (240 000 EUR), az átlagos támogatás pedig 9 millió HUF (36 000 EUR). A kisebb fesztiválok (10 millió HUF vagy 42 200 EUR költségvetés alatt) átlagos költségvetése 1-2 millió HUF (4000-8000 EUR), az átlagos támogatás pedig 300 000 HUF (1200 EUR). (103) Az ilyen rendezvények esetén a rendelkezésre bocsátott közvetlen támogatás intenzitása általában 50% alatti. Ugyanakkor – a magyar hatóságok szerint – bizonyos fontos esetekben indokolható, hogy a rendezvény jelentősége vagy jellege (pl. az alternatív műfajok fesztiválja, rövid- vagy dokumentumfilm fesztivál vagy nehéz filmeket bemutató fesztivál stb.) miatt a támogatás intenzitása meghaladja az 50%-ot. Az ilyen fesztiválok rendszerint kevesebb finanszírozáshoz juthatnak szponzorálás vagy más piaci alapú mechanizmusok révén. 4.15. A mozgóképszakmai kiadványokhoz nyújtott támogatás (104) A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap közvetlen támogatást nyújthat mozgóképszakmai kiadványok készítéséhez és kiadásához. (105) A támogató hatóságnak az intézkedéssel kapcsolatos költségvetését az alábbi táblázatban mutatjuk be: millió HUFban/millió EUR-ban kifejezve Magyar Mozgókép Közalapítv ány Nemzeti Kulturális Alap
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
60/0,26
70/0,3
80/0,34
85/0,36
90/0,38
95/0,4
480/2,04
10/0,04
11/0,05
12/0,05
14/0,06
16/0,07
17/0,07
80/0,34
(106) Az intézkedés célja a magyar és az egyetemes filmgyártás kiemelkedő filmalkotóinak bemutatására irányuló tanulmányok, könyvek és kiadványok (pl.
- 23 -
a Mozinet, Filmvilág, Pergő Képek, Metropolis folyóirat vagy a magyar.film.hu honlap) készítésének, kinyomtatásának és kiadásának támogatása. (107) A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint ezek a kiadványok állami támogatás nélkül nem volnának elkészíthetők, mivel a kiadásuk veszteséges. A piac nem tudja támogatni ezt a tevékenységet, amely azonban a magyar filmkultúra hagyományos tevékenységeinek egyike, és egyaránt fontos szerepet játszik a jövő filmes szakembereinek képzésében, valamint a magyar és egyetemes filmkultúra értékeinek megismertetésében. (108) A támogatás a következőkre terjed ki: nyomdai költségek, szerzői jogdíjak, lektorálás, fordítás, reklámköltségek. A maximális támogatási intenzitás 80%. 2007-ben a Filmvilág Alapítvány kapta a legnagyobb összegű támogatást, 17,5 millió HUF-t (73 800 EUR-t) a Filmvilág című folyóirat egész évi megjelentetésére. 5. ÉRTÉKELÉS 5.1. A támogatás megléte (109) Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint, ha a Szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (110) Az e program keretében nyújtott támogatásra fordított valamennyi pénzeszköz az állami költségvetésből vagy adóbevételekből származik. A támogató szervezetek vagy állami szervezetek vagy pedig teljes mértékben az állami költségvetésből finanszírozzák azokat. Tehát a program állami források bevonásával valósul meg. (111) Mivel a program keretében rendelkezésre álló közvetlen támogatások kedvezményezettjei az audiovizuális ágazatban tevékenykedő természetes vagy jogi személyek, a program ezen aspektusa szelektív. (112) Az adókedvezmény esetében a támogatás meglétét egyaránt meg kell vizsgálni a filmalkotást támogató adózó, illetve az adókedvezményből kifolyólag támogatáshoz jutó filmgyártó vállalat tekintetében. 5.1.1.
A filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó rendelkezésére álló adólevonás
(113) Állami források bevonására egyértelműen sor kerül, hiszen a Magyar Pénzügyminisztérium a programból kifolyólag adóbevételtől esik el. A magyar hatóságok megítélése szerint ugyanakkor a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó rendelkezésére álló adólevonás általános intézkedésnek tekintendő, mivel bármely vállalat lehet támogató. Arra vonatkozó számításokat is benyújtottak,
- 24 -
hogy amennyiben olyan tényezőket is figyelembe veszünk, mint az infláció, a támogatást nyújtó adózó tőkekiadásának költsége, valamint a támogatás időértéke, akkor a program keretében ténylegesen nem jut előnyhöz a támogató. Ennek alapján úgy érvelnek, hogy a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó rendelkezésére álló adólevonás nem állami támogatás. (114) Annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, miszerint a program az EKSzerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősül-e, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az intézkedés szelektív előny biztosításával előnyben részesít-e bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését. Ezenfelül az ilyen – állami forrásból nyújtott – szelektív előnynek torzítania kell a versenyt vagy azzal kell fenyegetnie. Képesnek kell lennie arra is, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Ennek a négy feltételnek egyszerre kell fennállnia, tehát az, hogy a program nem teljesíti ezek egyikét, elegendő annak megállapításához, hogy nem minősül állami támogatásnak. (115) Lehetne azzal érvelni, hogy a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózók tekintetében de facto szelektivitás valósul meg, hiszen valószínűleg csak a nyereséges vállalatoknak fűződik ahhoz érdeke, hogy „filmtámogatóvá” váljanak. Először is a teljes adólevonás nem haladhatja meg az adott évi társaságiadó-kötelezettség 70%-át. Az adókedvezmény ugyanazon évben történő teljes mértékű igénybevételéhez a (támogatás utáni) adózás előtti eredménynek meg kell haladnia a filmalkotáshoz adott hozzájárulás 116%-át. (116) Nem tekinthető úgy, hogy szelektívvé teszi a programot az, hogy a nyereséges vállalatoknak válhatnak a legfontosabb közvetlen kedvezményezettekké. A Bizottság megjegyzi, hogy általában bármely rendelkezésre álló adólevonásból a legnyereségesebb igénybevételre jogosult szervezetek jutnak előnyhöz a legvalószínűbben. (117) A jelen esetben nem írnak elő minimális támogatást, ami a kisvállalkozások számára is lehetővé teszi, hogy részt vegyenek a programban. Ezek valószínűleg kevesebb támogatást nyújtanak, mint a nagyok, azonban az adóköteles jövedelmük és az adókötelezettségük is kevesebb. (118) A Bizottság megállapítja, hogy az adókedvezmény folytán kiesett adóbevétel a filmalkotáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás 116%-a. A magyar hatóságok kifejtették, hogy költségesebb volna azokat a pénzösszegeket kezelni, amelyek révén évente korlátozott számú film juthatna támogatáshoz ebből az intézkedésből. (119) A támogatást általában nem tekintik a filmalkotáshoz támogatást nyújtó adózó szokásos üzleti tevékenysége részének. Ezzel kapcsolatosan a Bizottság úgy véli, hogy az elszámolható támogatás nyereségarányos korlátozása valószínűleg nem megkülönböztető/szelektív elemként, hanem inkább visszaélés-ellenes rendelkezésként fejti ki hatását. (120) A filmalkotások szponzorait gyakran a filmhez társuló reklámérték motiválja (pl. a termékmegjelenítés vagy a film végén/a reklámanyagokban szereplő
- 25 -
köszönetnyilvánítás). Viszont a magyar polgári törvénykönyv 579. cikke alapján a program ezt kifejezettem kizárja: a támogatást olyan ingyenes vagyonátruházás formájában kell nyújtani, amelynek eredményeként a támogatást nyújtó félnél veszteség, a támogatottnál pedig nyereség keletkezik. Tehát a filmalkotás támogatójának hozzájárulásában részesülő filmelőállító a támogatás fejében nem nyújthat marketing- vagy PR szolgáltatásokat, illetve bármely egyéb ellenszolgáltatást (pl. forgalmazási jogokat). Ezenfelül a támogató nem formálhat jogot arra, hogy a filmalkotás szponzoraként tüntessék fel, illetve nem támaszthat a film reklámjával kapcsolatos igényeket, továbbá nem jogosult részesedésre a forgalmazás bevételeiből. Ennélfogva a támogató magából a filmalkotásból nem jut gazdasági előnyhöz. (121) A Bizottság azt is megjegyzi, hogy általános intézkedésnek szokták tekinteni azokat a jótékony célú adományokat, amelyek után adólevonás igényelhető, azon az alapon, hogy ezek valamennyi adófizető előtt nyitva állnak. (122) Amint a fenti (37) bekezdésben említettük, elméletileg egy adott vállalatcsoporton belül is adható támogatás. Ugyanakkor – amint azt korábban megállapítottuk – a magyar adójogszabály arra kötelezi az ilyen kapcsolódó vállalkozásokat, hogy a szokásos piaci feltételek szerint járjanak el. (123) Vagyis a magyarországi programban található, filmtámogatóknak adott adólevonás nem szelektív, általános intézkedésnek tekinthető, ezért nem minősíthető állami támogatásnak. 5.1.2.
Az adókedvezményből a filmelőállítónak nyújtott hozzájárulás
(124) A filmtámogató adólevonásának az az előfeltétele, hogy a támogatást filmalkotáshoz nyújtsák, és a támogatáshoz hozzájutó szervezet megfeleljen a sajátos feltételeknek. Ebben a vonatkozásban egyértelmű az adókedvezmény célkitűzésének szelektivitása, bár a támogatásban részesülő filmgyártó vállalat nem az állami támogatás közvetlen kedvezményezettje. (125) Ennek megfelelően az állam előnyben részesít bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését, ezért az intézkedésnek ez az aspektusa az EU-n belüli verseny torzításával fenyeget. Mivel a filmalkotások részt vesznek a nemzetközi kereskedelemben, az adókedvezmény révén azoknak juttatott pénzügyi előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (126) Tehát az a hozzájárulás, amelyhez a filmgyártó vállalat az adókedvezmény révén a filmelőállítónak nyújtott hozzájárulásból jut hozzá, valamint a program keretében rendelkezésre álló közvetlen támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül. Ezért a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét meg kell vizsgálni. 5.2. Összeegyeztethetőség a közös piaccal (127) A program keretében rendelkezésre álló hozzájárulás, amelyben az adókedvezmény révén a filmelőállító részesül, valamint a rendelkezésre álló a
- 26 -
közvetlen támogatás különféle filmhez kapcsolódó tevekénységek támogatását foglalja magába: így pl. a filmgyártásét, a filmterv-fejlesztését, a filmgyártáselőkészítését, a filmterjesztését, a mozikét, a filmfesztiválokét és a mozgóképszakmai kiadványokét. A magyar hatóságok úgy ítélik meg, hogy a program összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával. (128) Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja a következőre vonatkozik: „a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben”. Ez az úgynevezett kulturális eltérés az EK-Szerződés általános szabályai alóli kivételt jelent, és ilyenként korlátozóan kell értelmezni. A Bizottság úgy véli, hogy kulturális örökség megőrzésének fogalmát a kérdéses termékek tartalmára és milyenségére kell alkalmazni, nem pedig a hordozóra vagy önmagában a terjesztésére12. (129) A filmművészeti és más audiovizuális alkotások vonatkozásában a Bizottság filmművészeti közleménye13 külön szabályokat ír elő az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti állami támogatás értékelésére. A közlemény szerint a támogatás akkor indokolható, ha megfelel az általános jogszerűségi elveknek, továbbá a kulturális tartalomra, a területi megoszlásra, a támogatási intenzitásra és a támogatás-kiegészítésre vonatkozó négy sajátos összeegyeztethetőségi kritériumnak. (130) A filmművészeti közlemény alkalmazási köre a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokra terjed ki. A jelen program keretében finanszírozott egyéb tevékenységfajták tekintetében a Bizottság az értékelés szempontjából az alábbi helyzettípusokat különbözteti meg14: •
12
13
14
A felfelé irányuló filmgyártási tevékenységek (mint például ebben az esetben a filmterv-fejlesztéshez vagy a filmgyártás-előkészítéshez nyújtott támogatás): ezek a tevékenységek szigorúan véve nem képezik a filmművészeti közlemény értelmében vett filmgyártás részét, hanem a gyártási folyamat megkezdése előtt kerül sor rájuk. Ezért az intézkedéseket a 87. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján kell értékelni. Ugyanakkor a Bizottság úgy véli, hogy amennyiben ezeket a tevékenységeket be kívánják építeni a filmgyártásba, akkor a filmművészeti közleményben előírt feltételek közvetlenül irányadók az értékelésükre. Tehát a Bizottság a hasonlóság alapján a filmművészeti közlemény követelményeit alkalmazza ezeknek az intézkedéseknek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával való összeegyeztethetőségére.
Lásd egyebek között az N 458/2004. sz., Spanyolország, állami támogatás az Espacio Editorial Andaluza Holding sl. tárgyában hozott bizottsági határozatot. A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos bizonyos jogi szempontokról (COM(2001) 534 végleges, 2001.9.26., HL C 43., 2002.2.16., 6-17. o.); amelyet 2004-ben (HL C 123., 2004.4.30., 1-7. o.) és 2007-ben (HL C 134., 2007.6.16., 5. o.) legkésőbb 2009. december 31-ig meghosszabbítottak. Lásd az NN 84/2004. és az N 95/2004. sz. mozi és audiovizuális állami támogatási rendszer – Franciaország tárgyban hozott bizottsági határozat III. részének 13. bekezdését - 27 -
•
A lefelé irányuló filmgyártási tevékenységek, mint például a filmterjesztés, kevésbé szorosan kapcsolódnak a filmgyártáshoz. A Bizottság álláspontja szerint ezekben az esetekben a filmművészeti közlemény feltételei bizonyos mértékben továbbra is figyelembe vehetők, a hasonlóságon alapuló értékelés azonban nem volna indokolt. Ezért a Bizottság lényeges hivatkozásként alkalmazza a közlemény feltételeit, azonban külön értékeli ezen intézkedéseknek a 87. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti szükségességét és arányosságát.
•
Az egyéb tevékenységek, mint például a moziknak, a filmfesztiválok szervezéséhez vagy a mozgóképszakmai kiadványok kiadásához nyújtott támogatás, még inkább elkülönülnek a filmgyártástól. A filmművészeti közlemény feltételei az ilyen esetekben nem szolgálhatnak lényeges hivatkozásul, a Bizottság pedig közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján értékeli ezeket az intézkedéseket.
5.2.1.
A filmgyártás támogatása
(131) A Bizottság filmművészeti közleménye külön szabályokat ír elő a filmművészeti és más audiovizuális alkotásoknak nyújtott állami támogatásnak az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti értékelésére. A filmművészeti közlemény hatálya alá tartozik a számos forgalmazási csatorna útján terjesztett valamennyi audiovizuális termékfajta. Ennek megfelelően a filmművészeti közleményt alkalmazni kell azokra az audiovizuális termékekre, amelyeket az intézkedés támogat majd. (132) A közlemény feltételeit a (133) és a (134) bekezdés ismerteti. A fentiek alapján e feltételek irányadók a program keretében a forgatókönyv-fejlesztéshez, a gyártáshoz, a terjesztéshez és a reklámhoz adott támogatásra. (133) Az általános jogszerűség: A filmművészeti közlemény 2.3. szakaszának a) pontja szerint a támogatási rendszernek tiszteletben kell tartania az „általános jogszerűség” elvét, azaz a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy nem tartalmaz-e olyan kikötéseket, amelyek ellentétesek az EK-Szerződés nem állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseivel. A Bizottságnak kiváltképpen az EKSzerződés állampolgárság alapján történő megkülönböztetést tiltó és a letelepedés szabadságára vonatkozó elveinek tiszteletben tartását kell biztosítania. (134) A filmművészeti közlemény 2.3. szakaszának b) pontja az alábbi négy további összeegyeztethetőségi feltételt állapítja meg: •
Kulturális termék: a támogatást kulturális termékhez kell nyújtani. Minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatott termék (a szubszidiaritás elvének alkalmazásával összhangban) ellenőrizhető tagállami kritériumok szerinti kulturális tartalommal rendelkezik.
•
Területi feltételek: „A gyártónak lehetőséget kell adni, hogy a filmalkotás költségvetésének legalább 20 %-át másik tagállamban költse el, anélkül, hogy csökkentenék a program keretében előírt támogatást. Más megfogalmazásban, a Bizottság támogathatósági feltételként elfogadta a
- 28 -
területi megoszlást a támogatott film vagy televíziós alkotás gyártási költségvetésének 80%-a vonatkozásában, azonban a kulturális célkitűzés elősegítéséhez szükséges legalacsonyabb szintre korlátozta azt.” •
A támogatás intenzitása: „A támogatás intenzitását elvileg az alkotás költségvetésének 50%-ra kell korlátozni annak érdekében, hogy ösztönözzék a piacgazdaságok elválaszthatatlan részét alkotó szokásos üzleti kezdeményezéseket, illetve elkerüljék a tagállamok közötti ajánlati versenyt. Ez a korlátozás a nehéz, illetve alacsony költségvetésű filmalkotásokra nem vonatkozik. A Bizottság úgy véli, hogy a szubszidiaritás elve alapján a tagállamok feladata a nehéz, illetve alacsony költségvetésű filmalkotás fogalmának megállapítása.”
•
Meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nyújtott támogatáskiegészítés: „Meghatározott filmkészítési tevékenységekhez (vagyis az utómunkához) nyújtott támogatás-kiegészítés nem engedélyezett, mivel biztosítani kell, hogy a támogatás semleges ösztönző hatást fejtsen ki, és ennek megfelelően el kell kerülni, hogy ezek az egyedi tevékenységek védelmet kapjanak egy adott tagállamban, vagy pedig oda vonzzák azokat.”
Az általános jogszerűség elve (135) A magyar mozgókép törvényt 2008-ban azért módosították, hogy biztosítsák az alábbiak teljesülését: „[A Nemzeti Filmiroda általi] nyilvántartásba vételét az Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel és ezzel egyidejűleg Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni”. Ezenfelül – amint azt a (15) bekezdésben említettük – a nyilvántartásba vétel a támogatás folyósításáig nem kötelező. (136) A filmművészeti közlemény azt is előírja a Bizottság számára, hogy vizsgálja meg az adóösztönző rendszereket „a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport által megállapított problémák” tekintetében. Az alábbiak tartoznak a figyelembe veendő, lényeges kritériumok közé: •
kizárólag az adott tagállamban lakóhellyel/székhellyel nem rendelkezőknek vagy lakóhellyel/székhellyel nem rendelkezők tekintetében végrehajtott ügyletekkel kapcsolatosan nyújtanak-e előnyt, vagy
•
az előnyt elkülönítették-e a hazai piactól oly módon, hogy az nem befolyásolja a tagállami adóalapot, vagy
•
az ezen adókedvezményt kínáló tagállamban folytatott tényleges gazdasági tevékenység és számottevő gazdasági jelenlét nélkül is adnak-e előnyt, vagy
•
a multinacionális vállalatcsoportok tevékenysége vonatkozásában az eredmény meghatározására vonatkozó szabályok a nemzetközileg elfogadott elveket – közelebbről az OECD keretén belül megállapított szabályokat – veszik-e alapul, vagy
- 29 -
•
átláthatatlanok-e az adózási intézkedések, ideértve azt is, hogy közigazgatási szinten átláthatatlanul enyhítik-e a jogi rendelkezéseket.
(137) A jelek szerint a káros adózási intézkedések e jellemzőinek egyike sem vonatkozik a magyar filmszakmai adókedvezményre. (138) Tehát a magyar filmszakmai adókedvezmény nem kelt aggodalmakat az általános jogszerűségi elvvel kapcsolatosan. Kulturális termék (139) Valamennyi filmterv kulturális tartalmát a (24) bekezdésben megállapított feltételek szerint értékelik, kivéve a filmgyártási koprodukcióról szóló európai egyezmény kritériumainak megfelelő, magyar koproducer részvételével készülő európai koprodukciókat. Ezen feltételek mindegyike a létrejövő filmalkotás kulturális tartalmának ellenőrizhető aspektusaira vonatkozik. Tehát a magyar hatóságok a filmművészeti közlemény 2.3. szakasza b) bekezdésének 1. pontja szerinti ellenőrizhető nemzeti kritériumokat állapítottak meg. (140) A filmgyártási kopordukcióról szóló európai egyezmény15 szerint „az európai kulturális egyezmény egyik célkitűzése a különböző európai országok kulturális sokszínűségének védelme", továbbá a filmgyártási kopordukció „az európai léptékű kulturális sokszínűség létrehozásának és kifejezésének eszköze [és] meg kell azt erősíteni”. Az európai egyezményre vonatkozó magyarázó jelentés megállapítja, hogy „a filmgyártás területén megvalósuló európai kulturális együttműködés elsősorban koprodukciók formájában jön létre”. Ezért az európai egyezménynek az a célja, hogy ösztönözze a koprodukciót, mint az európai kulturális sokszínűség előmozdításának és kifejezésének eszközét. (141) Az EK-Szerződés 151. cikke előírja, hogy „a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azok a termékek, amelyek az európai egyezmény feltételei alapján jogosultak a támogatásra, olyannak tekinthetők, mint amelyek megfelelnek a filmművészeti közlemény 2.3. szakasza b) bekezdése 1. pontja követelményeinek. (142) Következtetésképpen a támogatás kulturális termékre irányul. Területi feltételek (143) Az adókedvezmény esetében a magyar hatóságok a (34) bekezdésben található mechanizmust alkalmazták annak biztosítására, hogy a filmelőállítókat semmi se ösztönözze a gyártási költségvetés 80%-ánál nagyobb összeg magyarországi elköltésére. A gyártók 80%-ot meghaladó magyarországi kiadásai ugyanis csökkentik az elszámolható támogatás felső határát, ez tehát visszatartja őket attól, hogy a gyártási költségvetés 80%-ánál többet költsenek el Magyarországon. 15
http://conventions.coe.int/Treaty/en/Reports/Html/147.htm - 30 -
(144) A pontokra épülő támogathatósági kritériumok közül kettő tekinthető olyannak, amely a helyi kiadásokat ösztönzi, mégpedig az, amely a magyarországi forgatási helyszínnel, illetve amely magyar kulturális erőforrásokat felhasználásával (azaz, hogy a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarországon legyen) kapcsolatos. Ugyanakkor a támogathatósági feltételek e szakaszában csak 4 pontot kell elérni a j)-n) kategóriában maximálisan megkapható 20-ból. Vagyis nem okozhat nehézséget, hogy anélkül is meghaladják ezt a minimális pontszámot, hogy az említett – egyenként legfeljebb 3 pontot érő – kategóriák bármelyikében pontot kapnának. Ezenfelül – amint a (28)-(29) bekezdésben kifejtettük – ezekben a kategóriákban arányosan osztják ki az elérhető pontokat. A maximális pontszám akkor érhető el, ha a magyarországi forgatási helyszínek vagy a gyártást megelőző, illetve utómunka költségek aránya eléri az 50%-ot. Tehát nincs olyan ösztönző, amely arra irányulna, hogy az ilyen kiadások több mint 50%-ára Magyarország területén kerüljön sor. (145) A filmgyártáshoz nyújtott közvetlen támogatás esetében a kedvezményezettek a támogatás 60 %-át Magyarországon kötelesek elkölteni, azonban a támogató szervezet magasabb – a támogatás 80%-áig terjedő – százalékos arányt is előírhat. A filmelőállító még akkor is a támogatási összeg csökkenése nélkül költheti el a költségvetés 20%-át Magyarországon kívül, ha a támogatás a filmalkotás gyártási költségvetésének 100%-a (azaz nincs adókedvezményből származó támogatás). (146) Vagyis teljesül a filmművészeti közlemény területi kritériuma. A támogatás maximális intenzitása (147) A támogatás maximális intenzitása egyedül az adókedvezmény tekintve 20%. Több támogató esetén szintén ez a legnagyobb érték, mivel egy adott filmalkotás tekintetében ez a legnagyobb adókedvezményre jogosító beruházás. Tehát a magyar filmszakmai adókedvezmény tiszteletben tartja az 50%-os általános felső határt. (148) Viszont a program keretében ugyanaz a film közvetlen támogatásokban is részesülhet. Azonban még ebben az esetben is általában 50%-os a halmozott támogatási összegek intenzitása. (149) A magyar hatóságok a nehéz, valamint alacsony költségvetésű filmalkotások esetében alkalmaznak 50%-ot meghaladó maximális intenzitású támogatási összegeket. (150) A magyar hatóságok a 4.9.2. szakaszban szereplő meghatározásnak megfelelő filmalkotásokat tekintik nehéznek, illetve alacsony költségvetésűnek. A Bizottság a szubszidiaritás elvét alkalmazva úgy ítéli meg, hogy a magyar hatóságok a nehéz és alacsony költségvetésű filmalkotásokra vonatkozóan a filmművészeti közleménnyel összhangban álló meghatározást állapítottak meg. (151) Az alábbi táblázatban – a magyar hatóságoktól kapott adatok alapján és hozzáigazítva a 2008. évi árindexhez – összehasonlítjuk a két alacsony - 31 -
költségvetési küszöbértéket filmköltségvetésekkel: Filmtípus
a
megfelelő
Kiigazított 20042007. évi átlagos filmköltségvetés (millió HUF)
2004-2007.
Alacsony költségvetési küszöbérték (millió HUF)
évi
átlagos
Alacsony költségvetési küszöbérték (millió EUR)
Alacsony költségvetésű magyar filmalkotások
237.6
237
1.01
Alacsony költségvetésű magyar koprodukciók
467.6
467
1.99
(152) Amint a fenti táblázatból egyértelműen látszik, a magyar hatóságok által megállapított alacsony költségvetési küszöbérték alig marad el az ugyanazon kategóriájú filmalkotások kiigazított átlagos költségvetésétől. (153) A magyar hatóságok szerint a nehéz filmeket (vagyis azokat, amelyek megfelelnek a (47) és (48) bekezdés kritériumainak) nem moziban való kereskedelmi forgalmazásra (vagy más formában történő kereskedelmi terjesztésre) szánják. Ezeket főként magyarországi és nemzetközi tematikus fesztiválokon, filmklubokban vetítik, valamint a közszolgáltatási műsorszolgáltatók mutatják be, vagy pedig oktatási célokra használják azokat. Ennek következtében korlátozott közönséget vonzanak és nem generálnak bevételt. (154) Viszont lényeges szerepet töltenek be a magyarországi filmkultúra sokszínűségének fenntartásában annak révén, hogy újító és kísérleti tendenciákat honosítanak meg a magyar filmgyártásban, valamint a játékfilmkészítéstől eltérő kreatív célú filmkészítőknek is lehetőséget teremtenek a filmalkotásra. A magyar hatóságok ennek megfelelően úgy vélik, hogy a 100%-os állami támogatás nélkül ezen filmalkotások gyártási körülményei a jelenleginél is nehezebbé válnának, és ez hosszú távon esetleg a fent említett műfaj létét fenyegetné. (155) Tehát, figyelembe véve a nehéz, valamint alacsony költségvetésű filmalkotások kritériumainak megfelelő magyar filmalkotások és koprodukciók jellemzőit, a Bizottság úgy véli, hogy a program megfelel a filmművészeti közlemény támogatási intenzitásra vonatkozó szabályainak. Vagyis tiszteletben tartják a filmművészeti közlemény támogatási intenzitásra vonatkozó kritériumát. Meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nyújtott támogatás-kiegészítés (156) Az adólevonás alapja a filmgyártási költségvetés Magyarországon felmerülő része. Hasonlóképpen, a közvetlen támogatás elszámolható költségei kiterjednek a filmgyártás összes mozzanatára. Noha a támogathatósági kritériumokon belül legfeljebb 3 pont kapható a magyarországi elő- és utómunkákra, jelentős mozgástér áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a vizsgálatnak ilyen költségek nélkül is megfelelhessenek. Mindemellett – - 32 -
tekintve a fentiekben leirt pontrendszert – a vonatkozó kritériumok nem tartalmaznak ösztönzőket arra nézve, hogy a megfelelő költségek 50%-ánál többet költsenek el Magyarországon. Tehát nem nyújtanak támogatáskiegészítést meghatározott filmkészítési tevékenységekhez. 5.2.2.
Filmterv-fejlesztés, filmgyártás-előkészítés
(157) Amint azt fent bemutattuk, a jelen program a filmterv-fejlesztésre és a filmgyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intézkedéseket tartalmaz. Ezekre az intézkedésekre a filmművészeti közlemény szerinti filmgyártást megelőzően kerül sor, azonban e tevékenységek arra irányulnak, hogy a filmgyártás részét képezzék. Ezért – amint fent megállapítottuk – a Bizottság a hasonlóság alapján a filmművészeti közlemény feltételeit alkalmazza a forgatókönyvírást támogató intézkedésnek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése d) pontjával való összeegyeztethetőségére. Az általános jogszerűségi követelmény (158) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXXVIII. törvény szerint valamely EGT-államban székhellyel rendelkező vállalat kérheti a Nemzeti Filmiroda általi nyilvántartásba vételét, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. (159) A filmterv-fejlesztéssel és filmgyártás-előkészítéssel kapcsolatos intézkedések kedvezményezettjei azok a filmgyártó vállalatok lehetnek, amelyek rendelkeznek telephellyel Magyarországon, és vezető tisztségviselőik többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgárai, és bennük ilyen személyek rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással. (160) A mozgóképről szóló törvény módosítása szerint a magyarországi telephelyre vonatkozó követelménynek a támogatás folyósításakor kell teljesülnie. Ez összhangban áll a filmművészeti közlemény azon követelményeivel, amelyek előírják, hogy „az egyik tagállamban székhellyel rendelkező és a másikban állandó fióktelep vagy képviselet segítségével működő vállalkozásnak jogosultaknak kell lennie a támogatásra; továbbá csak a támogatás folyósításakor kell teljesülnie a képviseletre vonatkozó követelménynek”. A kulturális tartalom (161) A fentiek szerint a filmterv-fejlesztéssel és filmgyártás-előkészítéssel kapcsolatos intézkedések célja olyan színvonalas, mind művészileg, mind pedig technikailag gondosan elkészített filmalkotások támogatása, amelyek a magyar és az európai filmkultúra fejlődését szolgálják. (162) A nyílt pályázati felhívásokat követően filmes szakemberekből álló kuratóriumok választják ki a projekteket a filmalkotások művészi és technikai színvonala, valamint a magyar és az európai filmkultúrához nyújtott
- 33 -
hozzájárulásuk alapján. Ahhoz, hogy támogatható legyen, a projektnek meg kell felelnie a fenti (24) bekezdésben bemutatott, és a fenti (139)-(142) bekezdésben értékelt kulturális vizsgálatnak. (163) Ezek a kritériumok, valamint a szakmai testületek által végzett kiválasztás biztosítják, hogy teljesül a filmművészeti közlemény kulturális tartalommal kapcsolatos követelménye. A területi megoszlás (164) A filmterv-fejlesztéssel és filmgyártás-előkészítéssel kapcsolatos intézkedések nem írnak elő követelményeket a kiadások területi megoszlására vonatkozóan. Ezért teljesül a filmművészeti közlemény vonatkozó követelménye. A támogatás intenzitása (165) A filmterv-fejlesztés és a filmgyártás-előkészítés támogatási intenzitása főszabályként legfeljebb 50%-os. A támogatási intenzitás kivételesen elérheti a vonatkozó költségek 80%-át, amennyiben a tőkeszegény filmgyártó vállalatok – különösen a kulturális tartalommal rendelkező filmalkotások esetében – másképpen nem tudnák finanszírozni ezeket a tevékenységeket. Figyelembe véve azt is, hogy ezen intézkedés keretében viszonylag alacsony támogatási összegeket nyújtanak (31 800 EUR), a Bizottság álláspontja szerint indokolt a 80%-os legnagyobb támogatási intenzitás. (166) Ezenfelül a vonatkozó rendelkezések előírják, hogy amennyiben elkészítik a filmet, akkor a filmgyártást megelőző költségekhez nyújtott állami támogatást figyelembe veszik a filmgyártási tevékenység legnagyobb támogatási intenzitásának – a fenti (45)-(48) bekezdésben megadott, és a (147)-(155) bekezdésben értékelt szabályai szerinti – meghatározása szempontjából. Amint azt korábban kifejtettük, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a filmgyártással kapcsolatos támogatásintenzitási szabályok összhangban állnak a filmművészeti közleménnyel. (167) Ennek megfelelően úgy tekinthető, hogy a jelenlegi intézkedések szintén megfelelnek a filmművészeti közlemény támogatásintenzitási szabályainak. Meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nyújtott támogatás-kiegészítés (168) A filmművészeti közlemény megtiltja támogatás-kiegészítés nyújtását meghatározott filmkészítési tevékenységekhez, tekintve hogy „amennyiben a támogatást a filmalkotás egyes költségvetési tételeihez kötnék, ez az egyes támogatott tételeket szolgáltató ágazatoknak nyújtott nemzeti preferenciává válhatna, és összeegyeztethetetlen volna a közös piaccal.” (169) A filmterv-fejlesztéshez és a filmgyártás-előkészítéshez adott támogatás – azok jellegéből adódóan – a filmgyártási folyamatot megelőző egyedi tevékenységeket helyezi előtérbe. Ezek az intézkedések elkülönülnek a filmgyártásra vonatkozóktól, és a filmalkotás egyes költségvetési tételeihez kötött támogatás helyett inkább külön ösztönzőket jelentenek. - 34 -
(170) Az említett intézkedések mindemellett nem írnak elő olyan kötelezettséget, hogy a vonatkozó kiadásoknak Magyarországon kell jelentkezniük. Ezért nincsen ok aggodalomra azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés esetleg nemzeti preferenciává válik. (171) Ezenfelül a támogatás nem annyira a filmgyártásban résztvevő konkrét ágazatra irányul, hanem a filmgyártási tevékenység előfeltételét jelentő tevékenységre. (172) Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a filmterv-fejlesztéshez és filmgyártás-előkészítéshez nyújtott támogatási intézkedések összhangban állnak a filmművészeti közlemény megfelelő követelményével. Következtetés (173) A fentieknek megfelelően – és a szóban forgó alacsony támogatási összegekre is figyelemmel – a Bizottság úgy véli, hogy a jelen program keretében előírt filmterv-fejlesztéshez és filmgyártás-előkészítéshez nyújtott támogatási intézkedések összhangban állnak a filmművészeti közlemény hasonlóság alapján alkalmazott követelményeivel, és ebből következően az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával. 5.2.3.
A filmterjesztés támogatása
(174) Amint korábban bemutattuk, a program a magyar filmalkotások, a koprodukciós és „art” besorolású filmalkotások terjesztésével kapcsolatos támogatási intézkedéseket is előirányoz. (175) A fenti megállapításoknak megfelelően a Bizottság úgy gondolja, hogy a filmművészeti közlemény kritériumai lényeges hivatkozásul szolgálnak annak értékeléséhez, hogy filmalkotások terjesztésével kapcsolatos támogatási intézkedések összeegyeztethetők-e az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályaival. Tekintve azonban, hogy a terjesztési tevékenység nem képezi a filmgyártás részét, a Bizottságnak külön értékelést kell végeznie arra vonatkozóan, hogy az intézkedés a 87. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján szükséges és arányos-e. Az általános jogszerűségi követelmény (176) A filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó bármely szervezet lehet kedvezményezettje a filmterjesztésre vonatkozó támogatási intézkedésnek. (177) Amint azt fent kifejtettük, a mozgóképről szóló törvény 2008. évi módosításának megfelelően valamely EGT-államban székhellyel rendelkező vállalat kérheti a Nemzeti Filmiroda általi nyilvántartásba vételét, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. A magyarországi telephelyre vonatkozó bármely követelménynek a támogatás folyósításakor kell teljesülnie. (178) Ez összhangban áll a filmművészeti közlemény azon követelményeivel, amelyek előírják, hogy „az egyik tagállamban székhellyel rendelkező és a - 35 -
másikban állandó fióktelep vagy képviselet segítségével működő vállalkozásnak jogosultaknak kell lennie a támogatásra; továbbá csak a támogatás folyósításakor kell teljesülnie a képviseletre vonatkozó követelménynek”. A kulturális tartalom (179) A fenti megállapítások szerint a filmterjesztés terén a magyar filmalkotások, a koprodukciós játékfilmek és az „art” besorolású filmalkotások terjesztéséhez nyújtható támogatás. (180) Ahhoz, hogy támogatáshoz jussanak, a magyar játékfilmeknek és a magyar részvételű koprodukciós játékfilmeknek egyaránt meg kell felelniük a mozgóképről szóló törvény 2008. évi módosításában megadott kulturális vizsgálatnak. A fentiekben a filmgyártáshoz nyújtott támogatással összefüggésben kifejtett okokból kifolyólag a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar hatóságok által kidolgozott vizsgálat biztosítja, hogy a filmalkotások kulturális tartalommal rendeleteznek. (181) Amint azt a fentiekben kifejtettük, az „art” besorolású filmalkotások terjesztéséhez kizárólag akkor adható támogatás, ha megállapítást nyert, hogy a szóban forgó filmalkotás i. művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, valamint sokszínűségéhez; vagy ii. nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert; vagy iii. a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek és magas színvonalúnak ítéli. Ezek a kritériumok biztosítják, hogy a szóban forgó filmalkotás egyértelmű művészeti és kulturális értékkel rendelkezik, összhangban a filmművészeti közlemény követelményeivel. A területi megoszlás (182) A filmterjesztéssel kapcsolatos intézkedések nem írnak elő követelményeket a kiadások területi megoszlására vonatkozóan. Ezért teljesül a filmművészeti közlemény vonatkozó követelménye. A támogatás intenzitása (183) A magyar részvételű koprodukciós és „art” besorolású filmalkotások terjesztése esetében a legnagyobb támogatási intenzitás 50%. Ez összhangban áll a filmművészeti közlemény szabályaival. (184) A magyar filmalkotások terjesztése esetén – a fentiekben ismertetetteknek megfelelően – az alábbi három kategóriába sorolták azokat a filmalkotásokat, amelyek terjesztési támogatásban részesülhetnek: 1) nehezesen terjeszthető és várhatóan kisszámú közönséget vonzó filmek, 2) várhatóan csekély érdeklődést keltő, művészileg értékes filmek, 3) nagyobb közönségnek szánt, kulturális szempontból fontos filmek. (185) A 3. kategóriába sorolt filmalkotások esetén a legnagyobb támogatási intenzitás 50%-os. Az 1. és 2. kategória esetén a támogatás intenzitása elérheti a 90%-ot,
- 36 -
mert ezek olyan – a magyar hatóságok meghatározása szerinti – úgynevezett „nehéz filmek”, amelyek intellektuálisan nagyobb kihívást jelentenek és nagyobb nehézségekkel szembesülnek, mivel várhatóan csak kisszámú közönséget vonzanak. (186) A fentiek alapján és figyelembe véve az intézkedések keretében előirányzott viszonylag alacsony legnagyobb támogatási összegeket (42 300 EUR), a Bizottság úgy véli, hogy a támogatási intenzitások megfelelnek a filmművészeti közleménynek, amely előírja, hogy a támogatási intenzitás kizárólag a nehéz és az alacsony költségvetésű filmalkotások esetében haladhatja meg az 50%-ot. Meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nyújtott támogatás-kiegészítés (187) A filmművészeti közlemény megtiltja támogatás-kiegészítés nyújtását meghatározott filmkészítési tevékenységekhez, tekintve hogy „amennyiben a támogatást a filmalkotás egyes költségvetési tételeihez kötnék, ez az egyes támogatott tételeket szolgáltató ágazatoknak nyújtott nemzeti preferenciává válhatna, és összeegyeztethetetlen volna a közös piaccal.” (188) A szóban forgó támogatást a filmterjesztéshez nyújtják. Ez olyan elkülönült, lefelé irányuló tevékenység, amely nem képezi a filmgyártás részét. Ezért az intézkedések nem nyújtanak a filmalkotás egyes költségvetési tételeihez kötött támogatást. (189) Az említett intézkedések mindemellett nem írnak elő olyan kötelezettséget, hogy a vonatkozó kiadásoknak Magyarországon kell felmerülniük. Ezért nincsen ok aggodalomra azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés esetleg nemzeti preferenciává válik. (190) Ezenfelül a támogatás nem annyira a filmgyártásban résztvevő konkrét technikai ágazatra irányul, hanem a filmalkotások terjesztésének előfeltételét jelentő tevékenységekre (kópiagyártás, reklám és propaganda). (191) Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy filmterjesztéshez nyújtott támogatási intézkedések összhangban állnak a filmművészeti közlemény megfelelő követelményével.
Az intézkedés szükségessége és arányossága (192) A fenti megállapításokkal összhangban a Bizottság azon a véleményen van, hogy a program keretében előirányzott filmterjesztésre vonatkozó támogatási intézkedések az alábbi kulturális célkitűzést kívánják elérni: a kulturális tartalommal rendelkező magyar filmalkotások és koprodukciók, valamint az „art” besorolású filmalkotások magyarországi terjesztése.
- 37 -
(193) Ez a célkitűzés megfelel az EK-Szerződés 151. cikkének, amely kifejezetten megemlíti, hogy „a művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is” olyan terület, ahol a Bizottság – szükség esetén – támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét, továbbá úgy rendelkezik, hogy „a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”. (194) A magyar hatóságok tájékoztatást adtak a magyar filmalkotások piaca és az „art” besorolású magyarországi filmalkotások számos jellemzőjéről. (195) Magyarországnak 10 millió lakója van. Évente 11 millió mozijegyet értékesítenek, vagyis egy magyar állampolgár átlagosan évi 1,1 filmet néz meg. Ez jóval az európai átlag alatt marad. A 11 millió értékesített jegyből, csak 1,5 millió szól magyar filmalkotásokra, és ezek közül 1 millió „art” besorolású. (196) A magyar részvételű nemzetközi koprodukciók kivételével a magyar filmalkotásokat a Magyarországon kívüli mozikban általában nem forgalmazzák. Ezért – a magyar hatóságok szerint – a filmgyártáshoz, filmterjesztéshez és reklámhoz, továbbá a filmfesztiválokhoz nyújtott állami támogatás az egyetlen módja annak, hogy fenntartsák a magyar filmalkotások minimális nézettségét, valamint biztosítsák, hogy a polgárok rendelkezésére álljon a kultúrának ez a formája. (197) A magyar hatóságok megállapították, hogy a 2004. évi mozgóképről szóló törvénnyel bevezetett filmterjesztési támogatást megelőzően a magyar filmalkotások piaci részesedése 2003-ban 4% alá csökkent. 2007-re a Magyarországon bemutatott 205 film közül 30 magyar, és 70 külföldi „art” besorolású filmalkotás részesült filmterjesztési támogatásban. Ennek eredményeként 2007-ben a magyar filmalkotások részaránya a filmterjesztési támogatás segítségével 15%-ra nőtt. (198) Következtetésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen intézkedés szükséges és arányos annak érdekében, hogy előmozdítsák a kulturális tartalmú filmalkotások forgalmának közös érdekű célkitűzését. (199) A támogatási összeg és intenzitás nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. A magyar filmalkotások esetében a legnagyobb támogatási összeg 42 300 EUR. A támogatás általában 50%-ra korlátozott, a nehéz filmek kivételével, amelyeknél elérheti a 90%-ot. A magyar részvételű koprodukciós és „art” besorolású filmalkotások esetében a legnagyobb támogatási összeg 8400 EUR, és a támogatás intenzitása nem haladhatja meg az 50%-ot. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés arányos az elérni kívánt célkitűzéssel, továbbá – a 87. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelően – nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben. Következtetés
- 38 -
(200) A fentiekkel, és a filmterjesztési támogatásra vonatkozó határozathozatali gyakorlatával összhangban16, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó intézkedés összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával. 5.2.4.
A mozitámogatás
(201) Amint korábban bemutattuk, a program az „art" mozik üzemeltetéséhez, valamint az „art" besorolású filmek vetítéséhez is előirányoz támogatási intézkedéseket. (202) A fentiekben megállapítottak szerint a Bizottság azon a véleményen van, hogy a moziknak nyújtott támogatási intézkedés nem áll közvetlen összefüggésben a filmgyártási folyamattal. Ennélfogva a filmművészeti közlemény kritériumai nem alkalmazhatók hivatkozásul, továbbá az intézkedések összeegyeztethetőségét közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján kell értékelni (203) Amint azt a fentiekben bemutattuk, az „art” moziknak nyújtott támogatást azoknak az egytermes mozinak vagy egyedi mozitermeknek adják, amelyek megfelelnek az „art” besorolás követelményeinek, azaz, amelyek nyilvánosan meghirdetett játékrendi előadásainak és zártkörű filmklub vetítéseinek – naptári negyedévente és mozitermenként – legalább 60%-ában és legalább 80 napon legalább napi 1 alkalommal 17.00-22.00 óra közötti előadáskezdettel szereplő filmalkotások az alábbiak: a) art” besorolású filmek; b) magyar vagy a mozgókép törvényben előírt kulturális vizsgálatnak megfelelő magyar részvételű koprodukciós filmalkotások; c) a nemzeti filmvagyonba tartozó, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvány által „támogatott” minősítést kapott filmalkotások, d) a Magyar Nemzeti Filmarchívumtól kölcsönzött filmalkotások. (204) Mindemellett támogatás nyújtható a moziknak a nyilvánosan meghirdetett, három hónapon belül legalább 80 alkalommal szereplő magyar filmalkotások vagy „art” besorolású filmalkotások vetítési költségéhez. (205) A Bizottság véleménye szerint a fenti feltételek azt bizonyítják, hogy a program keretében előirányzott mozifinanszírozásra vonatkozó támogatási intézkedések az alábbi kulturális célkitűzést kívánják elérni: a magyarországi „art” besorolású mozik védelme, továbbá az „art” besorolású filmalkotások vetítése a mozikban.
16
Lásd például az NN 84/2004. és az N 95/2004. sz. mozi és audiovizuális állami támogatási rendszer – Franciaország; az N 505/2005. sz. lengyel audiovizuális alap; valamint az N 368/2005. sz. – Andalúziai audiovizuális munkák támogatására irányuló állam támogatás tárgyában hozott bizottsági határozatot.
- 39 -
(206) Ez a célkitűzés megfelel az EK-Szerződés 151. cikkének, amely kifejezetten megemlíti, hogy „a művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is” olyan területek, ahol a Bizottság – szükség esetén – támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét, továbbá úgy rendelkezik, hogy „a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”. (207) A Bizottság úgy véli, hogy az „art” besorolású mozik működésének védelme, valamint az „art” besorolású filmalkotások vetítésének elősegítése céljából szükségesek és megfelelők az említett intézkedések, figyelembe véve a magyarországi moziknak az európai átlaggal összehasonítva általában alacsony nézőszámát, továbbá hogy az „art” mozik számára különleges nehézségeket jelent, hogy a költségeik fedezéséhez elegendő bevételt termeljenek, illetve általában csekély az érdeklődés az „art” besorolású filmalkotások vetítése iránt. (208) A támogatási összeg és intenzitás nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Az „art” moziknak nyújtott támogatás esetén a legnagyobb támogatási összeg évente mozinként 21 600 EUR. A 6 vagy több teremmel rendelkező mozik e program keretében nem jogosultak támogatást igénybe venni. Az „art” besorolású filmalkotások vetítéséhez nyújtott támogatás esetén a legnagyobb támogatási összeg 8440 EUR, illetve a legnagyobb támogatási intenzitás 50%. (209) Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés arányos az elérni kívánt célkitűzéssel, továbbá – a 87. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelően – nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben. 5.2.5.
A filmfesztivál-szervezéshez nyújtott támogatás
(210) Amint korábban bemutattuk, a program a mozgóképszakmai rendezvények szervezéséhez is támogatási intézkedést irányoz elő. (211) A fentiekben megállapítottak szerint a Bizottság azon a véleményen van, hogy filmfesztiválokhoz nyújtott támogatási intézkedés nem áll közvetlen összefüggésben a filmgyártási folyamattal. Ezért az ilyen intézkedés összeegyeztethetőségét közvetlenül a az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján kell értékelni. (212) Amint korábban bemutattuk, az intézkedés célja olyan rendezvények, programok és fesztiválok támogatása, amelyek hagyományokkal rendelkeznek, jelentős nemzetközi részvételt garantálnak, valamint amelyekhez kulturális program kapcsolódik. (213) Azt is figyelembe véve, hogy a filmfesztiválok milyen fontos szerepet töltenek be a magas színvonalú és kulturális tartalommal rendelkező filmalkotások megismertetésében, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a filmfesztiválok szervezéséhez nyújtott támogatási intézkedés kulturális célt kíván elérni.
- 40 -
(214) Ez a célkitűzés megfelel az EK-Szerződés 151. cikkének, amely kifejezetten megemlíti, hogy „a művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is” olyan területek, ahol a Bizottság – szükség esetén – támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét, továbbá úgy rendelkezik, hogy „a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”. (215) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen intézkedés szükséges és megfelelő annak érdekében, hogy előmozdítsák a kulturális tartalmú filmalkotások megismertetésének közös érdekű célkitűzését. A támogatás elsősorban olyan technikai költségekre irányul, amelyek rendszerint az ilyen rendezvények szervezéséhez kapcsolódnak, így például a terembérleti költségek, a programfüzetek és kiadványok nyomdaköltségei, stb. (216) A támogatási összeg és intenzitás nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Az átlagos támogatási összeg a nagy mozgóképszakmai rendezvények esetén 36 000 EUR, a kisebb események esetében pedig 1200 EUR. A támogatási intenzitás általában 50% alatti. Az 50%-os határ kizárólag akkor léphető túl, ha a rendezvény jelentősége vagy jellege (pl. az alternatív műfajok fesztiválja, rövid- vagy dokumentumfilm-fesztivál vagy nehéz filmeket bemutató fesztivál stb.) miatt ez indokolt. Az ilyen fesztiválok ugyanis rendszerint nehezebben találnak magánfinanszírozást. (217) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés szükséges az elérni kívánt célkitűzéshez és arányos azzal, továbbá – a 87. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelően – nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben. 5.2.6.
A mozgóképszakmai kiadványokhoz nyújtott támogatás
(218) Amint korábban bemutattuk, a program a mozgóképszakmai kiadványok készítéséhez, nyomtatásához és kiadásához is támogatási intézkedést irányoz elő. (219) A fentiekben megállapítottak szerint a Bizottság azon a véleményen van, hogy a mozgóképszakmai kiadványokhoz nyújtott támogatási intézkedés nem áll közvetlen összefüggésben a filmgyártási folyamattal. Ezért az ilyen intézkedés összeegyeztethetőségét közvetlenül a az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján kell értékelni. (220) Amint korábban bemutattuk, az intézkedés célja a magyar és az egyetemes filmgyártás kiemelkedő filmalkotóinak bemutatására irányuló tanulmányok, könyvek és kiadványok készítésének, nyomtatásának és kiadásának támogatása. Az intézkedésnek ily módon az a célja, hogy megőrizze a magyar filmkultúra e hagyományos tevékenységét, amely fontos szerepet játszik a jövő filmes szakembereinek képzésében és a magyar és egyetemes filmkultúra értékeinek megismertetésében egyaránt.
- 41 -
(221) Ez a célkitűzés megfelel az EK-Szerződés 151. cikkének, amely kifejezetten megemlíti, hogy „a művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is” olyan területek, ahol a Bizottság – szükség esetén – támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét, továbbá úgy rendelkezik, hogy „a Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”. (222) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen intézkedés szükséges és megfelelő annak érdekében, hogy előmozdítsák a filmkultúra elősegítésének közös érdekű célkitűzését. A támogatás elsősorban olyan technikai költségekre irányul, amelyek rendszerint a kiadáshoz kapcsolódnak, így például a nyomdai költségek, szerzői jogdíjak, lektorálás, fordítás és reklámköltségek. (223) A támogatási összeg és intenzitás nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. A legnagyobb támogatási összeg 2007-ben 73 800 EUR volt, amelyből egy, a filmkultúrát bemutató folyóirat egy évi kiadásának költségeihez járultak hozzá. A maximális támogatási intenzitás 80%. Ez azzal magyarázható, hogy a magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a támogatott kiadványok állami támogatás nélkül nem volnának elkészíthetők, és a kiadásuk veszteséges. Az intézkedés teljes támogatási összege 6 év alatt nem fogja meghaladni a 2,5 millió EUR-t. (224) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés szükséges az elérni kívánt célkitűzéshez és arányos azzal, továbbá – a 87. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelően – nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben. 6. KÖVETKEZTETÉS A Bizottság ennek megfelelően úgy döntött, hogy a támogatás 2013. december 31-ig összeegyeztethető az EK-Szerződéssel, feltéve, hogy a magyar hatóságok végrehajtanak valamennyi olyan változtatást, amely a Bizottság filmművészeti közleményének lejártát követően szükségessé válhat. Felhívom a figyelmét, hogy e levél teljes szövegét közzé fogjuk tenni magyar nyelven az alábbi internetes oldalon: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm. Kérem, Miniszter Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését a Bizottság részéről
Neelie KROES a Bizottság tagja
- 42 -
