2008. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK

17-01-2008

Az Euròpai Parlament vitài

HU

2008. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: MARTÍNEZ MARTÍNEZ ÚR alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 10.00-kor megnyitják.) 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 3. A nők szerepe az iparban (vita) Elnök. − A következő napirendi pont Ilda Figueiredo-jelentése (A6-0519/2007) a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről a nők által az iparban játszott szerepről (2007/2197(INI)). Ez a jelentés nagyon fontos, és komoly médiafigyelmet kaphat. Ilda Figueiredo, előadó. − (PT) Azzal kell kezdenem, hogy köszönetet mondok a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjainak és munkatársainak és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleménye előadójának támogatásukért és értékes észrevételeikért, különösen az e jelentéssel kapcsolatos javaslataikért, melyek lehetővé tették ennek egyhangú jóváhagyását. Ez a munka több hónapig tartott, és része volt egy nyilvános meghallgatás is, ahol mindkét parlamenti bizottság tagjai és a külső meghívottak, különösen a társadalmi szervezetek értékes észrevételekkel éltek E jelentés célja a nők által az iparban játszott szerep hangsúlyozása. Az Európai Unióban foglalkoztatott nőknek átlagosan több mint 14%-a dolgozik az iparban. Egyes országokban ez az arány több mint 25%, ideértve Bulgáriát és a Csehországot, másokban pedig 20% körül van, úgymint Portugáliában, Görögországban és Magyarországon. Tudjuk, hogy egyes ipari ágazatokban a nők jelentik a munkavállalók többségét, például a textiliparban, az ruházat és a lábbeligyártás terén, az élelmiszeriparban, a parafaiparban, a kábelgyártásban, az elektromos és elektronikus berendezések gyártásában, míg a csúcstechnológiai ágazatokban való jelenlétük korlátozott. Ez azt jelenti, hogy különböző megközelítésekre van szükségünk, azonban közös cél kell, hogy legyen az ezen ágazatokban dolgozó nők támogatása, megkülönböztetésmentes gyakorlatokat garantálva a foglalkoztatáshoz és a megbízásokhoz való hozzáférésben, a bérek egyenlőségében, a karrierlehetőségek megteremtésében, a szakképzésben, a jó munkafeltételekben és a jobb fizetésben, tiszteletben tartva alapvető társadalmi értékként az anyaságot és az apaságot. A foglalkoztatás garantálásának szükségessége az iparban dolgozó nők számára biztosított jogokkal együtt, illetve annak további előmozdítása, hogy munkahelyekhez férjenek hozzá ebben a termelési ágazatban, szintén szükségessé teszi, hogy több figyelmet szenteljünk a különféle iparágak helyzetének az Európai Unión belül, az előttük álló kihívásoknak, illetve a megtalálandó megfelelő reakcióknak, ideértve a nemzetközi kereskedelmet is, továbbá az olyan érzékeny termékek importhelyzetének, mint amilyenek a textilipariak. Különös figyelmet kell szentelni a multinacionális cégek szerkezete átalakításának és áthelyezésének, mivel ez jelentős mértékben érinti a nők foglalkoztatását, és csökkenti munkanélküliségüket, különösen olyan régiókban, ahol nincs alternatív foglalkoztatás. A

1

2

HU


még mindig fennálló és a női dolgozókat továbbra is érintő bérmegkülönböztetés elleni küzdelem, különösen a közvetett megkülönböztetés útján, szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk egy olyan módszertan létrehozását, amely pontosan elemzi, hogy mivel járnak a munkahelyek, amely garantálja a jogot a nők és a férfiak egyenlő bérezését, megfelelően elismeri az egyéneket és a foglalkozásokat, ugyanakkor pedig a munkát strukturális tényezőnek teremti, figyelemmel a vállalkozások termelékenységének, versenyképességének és minőségének növelésére, illetve a női és férfi munkavállalók életminőségének javítására. Ösztönöznünk kell ezért azon kezdeményezéseket, melyek hozzájárulnak a vállalkozásoknál kedvező intézkedések és a nemek közötti egyenlőséget támogató humánerőforrás-politikák kidolgozásához. Emellett ösztönöznünk kell a sikeres gyakorlatok támogatását, átadását és alkalmazását lehetővé tevő információs és képzési intézkedéseket. Hangsúlyoznék e tekintetben egyes, az EQUAL program segítségével létrehozott projekteket, melyeket Portugáliában tanulmányozhattam. Ez a program érdemes az Európai Bizottság teljes figyelmére folytonosságának és bővülésének biztosítása érdekében. Amint azt a jelentésben már hangsúlyoztuk, a tárgyalások és a kollektív alkudozás elengedhetetlenül fontos a nőkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelemben, különösen a foglalkoztatásba való bejutásra, a bérekre, a foglalkozási egészségügyi és biztonsági feltételekre, a szakmai előmenetelre és a szakképzésre tekintettel. Mindenesetre a tagállamok és a Bizottság különös felelősséggel bír, és fontos szerepet játszik az egyenlőség támogatásában és a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemben, a foglalkoztatási jogok biztosításában és a bizonytalan munka elleni küzdelemben, mely utóbbi jelenség különösen a nőket érinti. Felhívjuk tehát őket a cselekvésre, akár magas szintű munkahelyi egészségvédelmi normák meghatározásával, melyek figyelembe veszik a nemi szempontot, különösen az anyaság védelmét, illetve a családi életet tiszteletben tartó munkaidőt és -szervezést, vagy olyan tényleges felügyeleti mechanizmusokat teremtve, melyek biztosítják a foglalkoztatási jogok tiszteletben tartását és a szakszervezetek szabadságát, illetve átfogó hozzáférést garantálnak a megfelelő társadalombiztosításhoz és a megfizethető szociális szolgáltatásokhoz, különösen a bölcsődékhez, óvodákhoz és az idősek támogatásához. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök úr! A Bizottság melegen üdvözli a nők iparban játszott szerepéről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt. Gratulálok az előadónak, Figueiredo asszonynak, amiért foglalkozott ezzel a helyzettel és a nők által az iparban játszott bonyolult szereppel. A sok ok egyike az, amint az a jelentésből is kitűnik, hogy a nemek közötti egyenlőség kihívásai az iparban élesebbek, mint más ágazatokban. Az iparban a munkafeltételek problémái, a fizetési különbségek, továbbá a munka és a magánélet összeegyeztetése egyre hangsúlyosabbá válik. Ez azért is bonyolult kérdés, mert túlmegy az egyenlőségi politikán, és kapcsolódik az ipar általános helyzetéhez Európában, illetve ahhoz, ahogy a közösségi politikák az ipart és a munkavállalókat – férfiakat és nőket egyaránt – támogathatják a globalizáció nehéz kontextusában. Amint azt tudják, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2006. évi útiterv elfogadása hangsúlyozta az Unió teljes körű elkötelezettségét azt illetően, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a férfiak és a nők közötti valódi egyenlőség helyzete kialakulhasson.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Az útiterv hat prioritása kapcsolódik a nők munkaerő-piaci helyzetének javításához. Az első a nők és férfiak gazdasági függetlensége, a második a magán- és a szakmai élet összeegyeztetése, a harmadik a döntéshozatalban való egyenlő képviselet, a negyedik pedig a sztereotípiák kiküszöbölése. A Bizottság üdvözli a tényt, hogy a Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa pontosan e területeket emeli ki. Bár a nemek közötti egyenlőség terén tett előrehaladás megkérdőjelezhetetlen, fontos kihívások maradnak. A Bizottság osztja az előadó nézetét, miszerint folytatnunk kell erőfeszítéseinket, és konszolidálnunk kell az eredményeket. Ami a nők ipari részvételét illeti, két kérdéssel kell foglalkozni. Először is még mindig nagyon kevés nő van az iparban a szolgáltatási szektorhoz képest. Másodszor azok a nők, akik az iparban dolgoznak, tipikusan női ágazatokban teszik ezt, melyek igen munkaigényesek, és melyeket rossz munkafeltételek és alacsony bérek jellemeznek. A Bizottság különféle politikákkal kívánja kezelni ezen kihívásokat. Az oktatási sztereotípiák elleni küzdelem hosszú távon oda vezethet, hogy több magasan képzett nő lesz a műszaki és tudományos területeken, és ez segíthet egyes ipari ágazatok férfi és női munkaerő iránti keresletének kielégítésében is. Fontos továbbá támogatni a női mérnökök karrierjét hálózati megoldások, mentori rendszer és a munka és a magánélet kiegyensúlyozására vonatkozó intézkedések útján. Annak érdekében, hogy diverzifikáljuk a nők foglalkoztatását az iparban, elengedhetetlen minden lehetőséget megadni a képzésre és átképzésre. Az Európai Szociális Alap lényeges támogatást biztosít e területen. Létfontosságú továbbá javítani az iparban dolgozó nők jelenlegi helyzetét. Például még mindig indokolatlanul nagy a nők és a férfiak közötti eltérés. Az iparban ez az eltérés 30%. Ez okból a Bizottság 2007 júliusában közleményt fogadott el a nők és a férfiak közötti bérezési eltérés kezelésére. A közlemény megvizsgált valamennyi olyan erőforrást, melyet e cél eléréséhez mobilizálni kell. A vállalkozások bevonása fontos a férfiak és a nők közötti egyenlőség területein való előrelépésre, ideértve a bérezési különbséget, a képzést, a munka és a családi élet egyensúlyát és a karrierfejlesztést. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok mellett, melyeknek minden vállalkozás eleget kell, hogy tegyen, fontos ösztönözni őket önkéntes intézkedések elfogadására az egyenlőség előmozdítása érdekében, különösen a vállalati társadalmi felelősség kontextusában. Végül a Bizottság rövidesen újabb tudatosító kampányt indít a vállalkozások számára a nemi sztereotípiákról. A nők iparban játszott szerepéről szóló jelentés hangsúlyozza a munka és a családi élet egyensúlya által játszott elengedhetetlen szerepet a valódi nemek közötti egyenlőség megvalósítása érdekében, és a Bizottság elfogadja ezt az elemzést. Ezt a pontot megemlítették akkor is, amikor a Parlament elfogadta 2007 szeptemberében a Kauppi-jelentést. A Bizottság 2008-ban jelentést tesz a barcelonai célkitűzésekben gyermekgondozás területét illetően tett előrehaladásról. A szociális partnerekkel való konzultáció második szakasza a munka és a családi élet egyensúlya tekintetében júliusban zárult. A Bizottság szerint ezzel a kérdéssel különböző eszközök kombinálása útján kellene foglalkozni, ideértve a jelenlegi közösségi jogszabályok módosítását is az új kihívások megfelelőbb figyelembe vétele érdekében. Ahogy már hangsúlyoztam, a nők iparban játszott szerepének kérdése az európai ipar általános helyzetét is tükrözi. A Bizottság továbbra is minden szükséges politikát követ a globalizáció kezelése, a tagállamokban az ipar jövőjének biztosítása és a mindkét nemhez

3

4

HU


tartozó munkavállalók segítése érdekében az utóbbiakat alkalmazó vállalkozások szerkezetének átalakításakor. A munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó európai jogszabályok, a társadalmi párbeszéd és az Európai Szociális Alap mind olyan eszközök, melyek ezt a célt kívánják elérni. A 2007-ben létrehozott Európai Globalizációs Kiigazítási Alap évente legfeljebb 500 milliós segítséget nyújt, szabályai pedig rendelkeznek különösen a nemek közötti egyenlőség figyelembe vételéről. A Bizottság ezért különféle intézkedések meghozatalával reagál a nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentésben meghatározott valamennyi kihívásra: az egyenlőség, a munkafeltételek és a nők által az iparban játszott szerep javítása, a sztereotípiák elleni küzdelem, jobb feltételek megteremtése a munka és a családi élet összeegyeztetése tekintetében, illetve általános támogatás nyújtása a nehézségekkel küzdő ipari ágazatokhoz tartozó vállalkozások és munkavállalók számára. Egy személyes kijelentéssel is élnék: őszintén támogatom, hogy ilyen módon kezeljük e terület nehézségeit. Den Dover, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója . − Elnök úr! Melegen üdvözlöm ezt a jelentést, melyet teljes körűen támogatok. A brit konzervatívok és a PPE-DE képviselőcsoport is támogatja ezt. Ha Európa vezető szerepet kíván játszani egy nagyon versengő, erőteljesen versengő globális világban, akkor a lehető legnagyobb mértékben rendelkezésünkre kell, hogy álljon minden erőforrás. Habár azzal nem értek egyet, hogy kvótákkal kell meghatározni, hogy egyes szinteken hány hölgyet alkalmazzanak a vállalkozások – és különösen nem értek egyet e tekintetben semmilyen kényszerrel –, azt szeretném látni, hogy a lehető legtöbb hölgy éri el a képességeinek megfelelő lehető legmagasabb szintet. Gyakran az „ipar” definíciójától függ mindez, márpedig az ipar változik; minden igen rugalmas manapság, és örömmel látom, hogy a hölgyek különféle beosztásokban játszanak szerepet az iparban. Nem értek azzal egyet, hogy az új technológiák terén bármilyen hátrány vagy alulreprezentáltság kell, hogy legyen, mivel a hölgyeknek megvan az eszük, az intelligenciájuk és a know-how-juk ahhoz, hogy legalább érezzék, mit érnek. Először is támogatnám azt a nézetet, hogy lehetőség szerint mindig az egyenlő béreket kell támogatnunk. E jelentés tekintetében különösen nagy örömömre szolgált, hogy az előadó különféle képviselőcsoportokhoz tartozó személyek nézeteit fogta össze, és egyhangúság született. Megfelelőbb nyugdíjlehetőségeket kívántam volna elérni a hölgyek számára – az egyik munkaadótól a másikhoz átvihető nyugdíjak hordozhatóságát annak biztosítása érdekében, hogy idővel egyre nagyobb nyugdíjat kapjanak, illetve több rugalmasságot a lehetőségeket illetően, hogy a hölgyek összeegyeztethessék családi életüket a munka világával. Ahogy már mondtam, teljes mértékben támogatom ezt a jelentést. Előremutató lépésről van szó. Valamennyi szinten szükség van hölgyekre, és minden jót kívánok nekik. Üdvözlöm különösen új biztosunkat, aki valóban igen rátermett. Edit Bauer , a PPE-DE képviselőcsoport részéről. – (SK) Szeretnék köszönetet mondani a Figuiredo asszony által e jelentéssel kapcsolatban végzett munkát illetően. A jelentés bizonyos mértékben a nők előtt a különféle ipari ágazatokban álló problémákat sorolja fel.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Egyes problémák állandóaknak tűnnek, például a bérezési különbség, a nők nem megfelelő képviselete a vállalati igazgatóságokban vagy a munka és családi élet nem megfelelő összeegyeztetése. A jelentés emellett olyan kérdésekkel is foglalkozik, melyeket ritkábban vitatunk meg, például a nők munkahelyi védelmével vagy a termelés alacsony termelési költségű területekre való áthelyezése eredményével kapcsolatos egyedi követelményeknek szentelt elégtelen figyelemmel. E jelentés néhány javaslata érinti a szubszidiaritás elvét vagy olyan követelményeket ír elő, melyek a szociális partnerek hatáskörét és a kollektív tárgyalási eljárásokat sértik. A PPE-DE képviselőcsoport e javaslatokat nem támogatja. Annak ellenére, hogy a jelentés többé-kevésbé az ésszerűen jól ismert problémák összefoglalása, rámutat arra, hogy e területeken lassúak a változások, amint azt láthatjuk például a férfiak és nők bére közötti különbségek alakulásából is. A kutatás egyértelműen jelzi, hogy a fordulópont a gyermekek érkezésekor áll be: ettől a ponttól kezdve a férfiak és a nők karrierje különböző irányt vesz. A legnehezebb a kritikus sztereotípiák lebontása, és erről van szó akkor is, amikor ezekkel verbálisan már nem azonosulunk. A jelentés emellett kiemeli a nyugdíjjogosultságok átvihetőségének és rugalmasságának kérdését is, ami egyre érzékenyebbé válik a munkaerőpiac fokozatos egységesülésével, és a munkaerő fokozottabb mobilitása iránti követelménnyel. Ez véleményem szerint olyan kérdés, mely megfelelő figyelmet kell, hogy kapjon. Christa Prets, a PSE képviselőcsoport részéről . – (DE) Elnök úr, biztos úr! Szeretnék először szintén köszönetet mondani az előadónak segítségéért és együttműködéséért. Minden lehetőséget megragadtunk a közös munkára politikai választóvonalaktól függetlenül, és ezért szeretném felé legmelegebb köszönetemet kifejezni. Azzal kezdeném, hogy rámutatok, hogy a témában már számos jelentés született. Az egyenlő munkáért járó egyenlő bér igénye több mint 30 éves, és még mindig nem tudtuk megvalósítani. Természetesen kis előrelépéseket teszünk, és egymás után gyártjuk a dokumentumokat, azonban a nők helyzete az iparban még mindig jóval elmarad amögött, mint amire törekedtünk ezidáig. A gyáriparban például a munkavállalók 85%-a nő, az IKT-szektorban pedig ez az arány 15%, és valóban nemigen vannak jelen a nők a csúcstechnológiai iparágakban. Ez nem jelenti azt, hogy a nők kevésbé képzettek, ez kizárólag azt jelenti – és ez különösen a vidéki területekre igaz –, hogy egyszerűen nincsenek lehetőségek más munka vállalására. A nők továbbra is alacsony bérezésű ágazatban dolgoznak, és még itt is van eltérés a férfi és női munkavállalók között. Még mindig egyenlőtlenség és megkülönböztetés áll fenn, és nem csupán a bérszintek, hanem a munkafeltételek tekintetében is. Ezért a szakszervezeteket is kérjük, hogy több erőfeszítéssel próbálják megakadályozni ezt a fajta bérezési megkülönböztetést a bértárgyalásokon. A szakmai és szakképzési programok támogatása még mindig hiányzik vagy sajnálatosan nem megfelelő. Az oktatás és képzés fontos ahhoz, hogy a női munkavállalók karrierkilátásokhoz jussanak, még az alacsony képzettséget igénylő ágazatokban is. Felhívjuk továbbá a vállalkozásokat olyan család- és nőbarát politikák alkalmazására a munkaerő-kezelési terveikben, melyek mindenki számára előnyösek: amikor mindenki jól érzi magát, az üzlet jobban megy, és ez előnyös az itt dolgozó nők számára is. Anneli Jäätteenmäki, az ALDE képviselőcsoport részéről . – (FI) Elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak kiváló jelentéséért és együttműködésének mértékéért,

5

6

HU


és különösen azért, hogy kiemelte a férfiakkal és nőkkel való eltérő bánásmódot annak ellenére, hogy együttérző meghallgatásra alig van mód. A Bizottság tagja – biztos vagyok benne – személyesen is elkötelezett a kérdés iránt, azonban amikor az Ön hivatalos válaszát hallgattam, amiben azt mondta, hogy az útitervet elfogadták, és az iránt elkötelezettek, ezt követően természetszerűen számítottunk egy beszámolóra a tényleges eseményekről. Sajnos azt kell mondanunk, hogy alig történt valami egyenlőségi kérdésekben e Bizottság megbízatása alatt. Ez sajnálatos. Ez talán nem az a fajta kérdés, melyet a biztosok vagy mások értékelnek, azonban, hölgyeim és uraim, szeretnék mindenkit arra ösztönözni, hogy tegyen többet, mert felelősek vagyunk a nők helyzetéért Európában. Hadd mondjak egy példát! Finnországban a nők szavazati joggal bírtak akkor, amikor az ország az igen konzervatív Oroszországhoz tartozott 1905-ben. Ez csodálatos. Előretekitve, nem gondolom, hogy lehetséges, most, hogy Európa részei vagyunk, hogy a különböző tagállamokban a nők ugyanannyit keressenek, és ugyanolyan bánásmódban részesüljenek az EU-n belül, még ha az EU emberi jogokról is beszél, és progresszív. Szerintem az EU meg kell, hogy vizsgálja a cári időkben hozott határozatokat, és merész határozatokat kell, hogy hozzon a bérezési és a munkahelyi egyenlőségről. A cár volt olyan bátor, hogy szavazati jogot adjon a nőknek, azonban az EU nem elég bátor ahhoz, hogy bármit is tegyen a bérezési egyenlőséget illetően az EU tagállamaiban. Wiesław Stefan Kuc, az UEN képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök úr! Tisztán emlékszem az 1950-es évek Lengyelországára. Nagy plakátokat láttunk, rajtuk mosolygó traktoroslányok képével. Ezek voltak az úgynevezett lengyel szolgáltatási szervezethez tartozó lányok. Láttuk, ahogy vállukra veszik a csákányt, az ásót, és vidáman dolgozni indulnak. Voltak nők szövőszékeknél és esztergapadoknál is. Az idők változnak. A nők most tervezőirodákban dolgoznak, számítógéppel vagy új gyártósor mellett, ahol elektronikus berendezések, mobiltelefonok és televíziók készülnek. Látjuk továbbá a nők fáradt arcát, amikor több órás kemény munka után hazasietnek más mindennapi teendőket ellátni. Ezek a képek jutottak eszembe, amikor Figueiredo asszony jelentését olvastam a nők által az iparban játszott szerepről. Most már sok éve erőfeszítések történnek a nők védelmére, munkaterhük csökkentésére és arra, hogy őket ugyanolyan módon kezeljék, mint a férfiakat. Sajnos a mai napig fennállnak a különbségek. Az elvárások listája nagyon megfelelő, talán azonban nem teljes. Még mindig vannak különbségek abban, ahogyan a férfiakat és nőket a munkahelyen kezelik, akár a bér, akár a karrierfejlődés tekintetében, illetve munkájuk és képesítéseik értékelésekor. A legszerencsétlenebb dolog az, hogy nem bizonyult lehetségesnek megteremteni a nők reményeinek és várakozásainak megvalósításához szükséges feltételeket annak érdekében, hogy biztosak lehessenek munkahelyük stabilitásában és a karrierfejlődés lehetőségeiben. Raül Romeva i Rueda, a Verts/ALE képviselőcsoport részéről . – (ES) Elnök úr, a nők által az iparban játszott szerephez más esetekhez hasonlóan egyértelműen – ahogy ezt már közölték, és erre szeretném Önöket emlékeztetni – számos sztereotípia kötődik, melyek némelyike egyértelműen káros. Le kell küzdenünk ezeket a sztereotípiákat és pontosan ezért érzem úgy, hogy a Figueiredo-jelentés alapvető és fontos koncepció és hasonlóképpen ez ezért élvezi képviselőcsoportunk támogatását.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Sok bizonyíték támasztja alá ezt a jelentést, illetve számos javaslat benyújtása, mely véleményünk szerint nem pusztán a közösségi intézmények számára lesz üdvös, hanem a vállalkozásoknak is, hiszen végső soron ezeknek kell ezeket elfogadniuk és végrehajtaniuk. Az egyik fontos bizonyíték az a tény, hogy az Európai Unióban átlagosan mindössze 14%-os a nők iparban való foglalkoztatottsága. Mindenesetre azt is szem előtt kell tartani, hogy ebből az arányból 21% részidős munkavállaló; valóban, a nők az ipari ágazatban a részidős munkavállalók 65%-át jelentik. Úgy érzem, hogy ez egy fontos szempont, és semmiképpen sem jelentéktelen kérdés e vitában. A második bizonyíték az a tény, hogy pontosan a bizonytalan foglalkoztatási feltételekkel, részidőben, ideiglenesen és atipikus feltételek mellett foglalkoztatott nőket érinti a leggyakrabban a bérezési megkülönböztetés, és amikor szülési szabadságra mennének, kevesebb a lehetőségük az alapvető, állandó szakképzést illetően. Ilyen módon az e jelentésben szereplő javaslatok között van olyan javaslat, mely sürgős intézkedések elfogadására irányul a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/117/EGK irányelv teljes körű és tényleges alkalmazása érdekében. Erre már egy ideje felhívtuk a figyelmet, és reméljük, hogy ezt minél hamarabb végrehajtják. Másodszor az egyenlőség támogatása érdekében ösztönzőket kell biztosítani a kezdeményezésekhez, a pozitív fellépésekhez és az emberierőforrás-politikákhoz. Azt szeretnénk, ha a tagállamok és a Bizottság több és jobb adókedvezményeket biztosítana a vállalkozások számára a magatartási kódexeknek és a vállalati társadalmi felelősségi feltételeknek való megfelelés tekintetében napi üzletmenetükben. Jobb munkafeltételeket akarunk látni, különös hangsúllyal a munkaidőre, az anyasági és az apasági szabadságra tekintettel – itt a felelősséget mindkét fél osztja a pár vagy a család részéről –, ezáltal garantálva a dolgozó férfiak és nők számára annak lehetőségét, hogy a szabadságot követően visszatérjenek munkahelyükre. Figyelmet kell fordítani a munka és családi élet összeegyeztetésének. Ilyen módon annak érdekében, hogy mindez valósággá váljon, a jelentés felhív arra, hogy e jogokat jogszabályokon keresztül hajtsák végre az egész Európai Unióban. Végül ellentmondanék Dover úrnak a kvótákat illetően. Néhányunk számára – legyünk nők vagy férfiak – ezek fontos eszközt jelentenek, és ilyen módon szeretnénk arra hivatkozni, hogy az Európai Uniónak követnie kell a norvég példát olyan intézkedések alkalmazása tekintetében, melyekkel legalább 40%-ra növelhető a női igazgatósági tagok száma a közüzemi szolgáltatóknál, illetve szabályozások útján 40%-os kvótát kell előírni a magánvállalkozások igazgatóságában a nők képviseletére. Nyilvánvaló, hogy ez nem megoldás, azonban kitartok amellett, hogy ez egy olyan lehetőség és eszköz, mely más tekintetben hasznosnak bizonyulhat, és esetleg ezt az Európai Unión belül is megvalósítanánk. Věra Flasarová , a GUE/NGL képviselőcsoport részéről. – (CS) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Bizottsági kollégám, Ilda Figueiredo, mint mindig, kiváló munkát végzett. Olyan tényeket dokumentált, melyeket magam is alapvetőnek érzek, különösen azt a tényt, hogy a dolgozó nők jelentik a feldolgozóiparban foglalkoztatottak nagy részét, ahol is kevesebb képesítés szükséges, a munka manuális és rosszul fizetett. Az a sztereotípia, hogy a nők feladata a kisegítő munka, ebből jól látszik. Lehetőségem volt különféle élelmiszer-ipari gyártelepeket felkeresni különböző országokban. Ezek az üzemek nagyon hasonlóak a

7

8

HU


földrajzi eltérések ellenére. A férfiak vezető beosztásban vannak, a gyártósoron pedig a szakképzettséget nem igénylő munkát nők végzik. Keveset keresnek, mechanikusan dolgoznak, őrjítő ritmusban, semmi motivációjuk nincs a szakmai fejlődésre, és kedvezőtlen feltételek mellett dolgoznak. Ez természetesen nem helyes. Igen sok munkára van még mindig szükség a nemi egyenlőtlenség megszüntetése érdekében. Fel kell ismernünk, hogy ezen a területen még mindig kevés a statisztika, illetve hogy a nemi kérdés viszonylag új statisztikai jelenség. A való világban a nők által az iparban tapasztalt hátrányok a férfiakhoz képest még szembeötlőbbek. Azonban olyan kérdésekre kell összpontosítani, melyeket az előadó helyesen nevez prioritásoknak: a nőket a bérek tekintetében sújtó hátrányok és az a tény, hogy kevés nőt alkalmaznak műszaki területeken, melyek a komoly feldolgozóiparhoz képest technológiailag igényesebbek és melyeket jobban megfizetnek. A nőknek képesnek kell lenniük bejutni a felsőoktatásba; a szakképesítések itt fontosak. Lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a szülési szabadságról visszatérjenek a munkaerőpiacra vagy hogy továbbtanuljanak. Ez a jog természetesen a gyermekeket gondozó férfiakra is érvényes. Az Európai Unió egyes régiói – különösen a keletiek – változásokat élnek meg iparágaik szerkezetében. Ezek a változások nagyobb mobilitást és átképzést eredményeznek a munkaerő terén. Saját tapasztalatomból ismerem ezeket a tendenciákat, mivel a Cseh Köztársaság ipari részéről származom, mely iparosodott, és ismerem ennek hatásait, különösen a dolgozó nőket illetően. Újabb kapcsolódó probléma az, hogy a gyárakat áttelepítik az Európai Unión kívüli országokba, ahol a munkaerő olcsóbb. A női foglalkoztatást fenyegeti az olcsó ázsiai és más olyan országokbeli áruk beáramlása is, amely országok nagy mennyiségben gyártanak fogyasztói árukat külföldi piacokra ahelyett, hogy saját piacaikat látnák el, melyeknek nincs vásárlóereje. Mindezen tényezők érzékelhetően hatnak a nők ipari foglalkoztatására, kedvezőtlen következményeiket pedig fokozatosan enyhíteni kell. Urszula Krupa, az IND/DEM képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök úr! A statisztikák szerint az Európai Unióban minden korcsoportban több férfit foglalkoztatnak, mint nőt. Ennek okai lehetnek személyes döntések vagy hagyomány, ez azonban gyakran a munkahelyi megkülönböztetés eredője. Emellett a nők átlagosan kevesebbet keresnek az Európai Unió minden tagállamában. Fontos tehát jogalkotási és szabályozási eszközökkel emlékeztetni a vállalkozókat és a munkaadókat azon kötelezettségükre, hogy teljes mértékben eleget tegyenek az egyenlő bánásmód elvének, és ne csak a bér tekintetében. A nők egyenlőtlen ipari részvételének kérdését racionálisan kell megközelíteni, mivel a „női”-ként aposztrofált iparágak kevesebb fizikai és mentális erőfeszítést igényelnek. A nőknek tanácsolni lehetne, hogy ezt figyelembe vegyék, azonban ez nem feltétlenül kell, hogy alacsonyabb bért jelentsen. Nem könnyű elképzelni, hogy a hímzőiparban több férfit foglalkoztatnak, mint nőt, vagy több nőt foglalkoztatnak a férfiaknál a kohászatban. Emellett a hímzőipar, melyre példaként hivatkoztam, jobban is megfizethető, mivel erőteljesebb a művészeti eleme, mint pl. az élelmiszeriparnak. Fontos biztosítani, hogy a férfiak és a nők egyenlő bért kapjanak különböző területeken, illetve hogy a munkahelyeken megszüntessék a kihasználást és más tisztességtelen gyakorlatokat és feltételeket. Támogatni kell a részidős lehetőségeket, különösen a nők számára, az átképzést és tanulást lehetővé tévő különböző típusú rugalmasság tekintetében.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Hozzászólásaimban és az általam benyújtott módosításokban több alkalommal is javasoltam azt, hogy nemcsak a munkahelyre való visszatérést kell garantálni az anyasági vagy apasági szabadság után, hanem azt is, hogy az anyasági vagy apasági szabadságot tekintsék munkaidőnek, és ez idő alatt megfelelő kifizetésekre kerüljön sor. Ez megelőzné az alacsony nyugdíjakat, és segítene a munkanélküliség csökkentésében is. Mindenek felett pedig biztosítaná a gyermekek megfelelő felnevelését és fejlesztését, mivel ők minden család, illetve minden nemzet jövője, továbbá az Európai Unió jövője. Lydia Schenardi (NI). – (FR) Elnök úr! E jelentés elolvasásakor mondhatnánk, hogy „nyugaton a helyzet változatlan”: semmi újdonság nincs benne tehát. A panoráma mindig ugyanaz: a sztereotípiák fennmaradása az oktatási és szakmai irányvonalak megválasztásában, a nők túlzott jelenléte egyes ágazatokban, például a textiliparban, a bérezési, a munkafeltételekkel és karrierkilátásokkal kapcsolatos különbség. Az ajánlások sohasem változnak azonban: egyenlőség támogatása a férfiak és nők között a szakmai területeken a bér, a vállalati igazgatóságokban való jelenlét vagy a gyermekgondozási és foglalkoztatási rugalmassági struktúrák kialakítása tekintetében. Ez remek, és mi jön ezután? Mit változtat pontosan ez a tizenvalahanyadik jelentés a nők jogairól az ipari szektoron belüli vagy kívüli változást illetően? A „pozitív fellépés”-re alapuló kényszerintézkedések ellenére – ami félrevezető megfogalmazás, és valójában kötelező kvótákat jelent – a nemi gondolkodás nemigen lép előre. A nők nem kapnak szerepet természetes módon a vállalkozásokon belül – bármilyenek is legyenek ezek – olyan struktúrák egyenlőség és megkülönböztetésmentesség nevében való megállapítása eredményeként, melyek olykor természetellenesek. A nők nem annyira hátrányos helyzetűek, hogy szisztematikus befogadásukra intézkedések szükségesek. Az ösztönző intézkedések nem lehetnek kényszerítő intézkedések. Emellett az Alapjogi Charta alkalmazásakor nem feledkezhetünk meg arról, hogy valamennyi vállalkozó számára meg kell hagyni a jogot, hogy azt vegyenek fel, akit akarnak, amennyiben valamennyi munkavállalót egyformán kezelnek, nemükre való tekintet nélkül. Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Egyes európai régiókra jellemző a textil- és ruházati iparágak koncentráltsága, melyektől a női foglalkoztatás függ, ilyen például Északkelet-Szlovákiában az eperjesi régió. Amennyiben meg kívánjuk őrizni a munkalehetőségeket a nők számára különösen e hátrányos helyzetű régiókban, ahol a textil- és ruházati iparágak hagyománnyal rendelkeznek, megfelelő intézkedések útján kell támogatnunk ezen iparágakat mint termelékeny ipari szektort: új programokat kell létrehozni, melyek például új termékeket ismertetnek és reklámoznak szakmai és nemzetközi vásárokon. Az Európai Technológiai Platform stratégiai kutatási napirendjének tágabb alkalmazása, valamint az innovatív technológia és új üzleti modellek bevezetésének szükségessége véleményem szerint hozzájárul a textil- és ruházati iparágak jövőjéhez. Mindannyian tudjuk, hogy annak ellenére, hogy növekszik a műszaki és tudományos tanulmányokat folytató nők számára, az őket a munkahelyeken fenyegető akadályok eredményeként a nők felhagynak az iparban tudományos pályafutásukkal. Mivel fontos bizonyos oktatási és ismeretbeli norma megőrzése, a tudományos munkának folyamatosnak kell lennie. Egyes tudományos intézményekben nem rendelkeznek arról, hogy a nők munkaidejük egy részét otthon töltsék, kivéve, ha mindenképpen a munkahelyükön kell

9

10

HU


lenniük. A túlórával kapcsolatos mentalitás lehet az egyik akadály. Ezen okokból vannak a nők az átlag alatt jelen csúcstechnológiás ágazatokban. Az elsődleges felelősség a tagállamoké. Kérjük ezért a fontos nemzeti intézményeket, hogy készítsenek elő és vezessenek be olyan politikákat, melyek célja a munka és a családi élet összeegyeztetése, nagyobb rugalmasság lehetővé tétele a munkaidőben, továbbá a gyermekgondozási szolgáltatásokat illető általános megközelítés javítása. Fontos továbbá a munkáltatók ösztönzése – különösen a kis- és középvállalkozásoké – annak biztosítására, hogy e politikákat és eljárásokat megvalósítják, eredményes technikai intézkedések és lehetőség szerint pénzügyi támogatás útján is. Összefoglalásképpen szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Ilda Figueiredónak, munkájáért, illetve árnyékelőadónknak, Edit Bauernek, akik révén saját véleményünkkel egészíthettük ki ezt a jelentést. Igen nagyra becsülöm továbbá az ITRE bizottságbeli kollégám, Dover úr véleményét. Elnök úr! Összefoglalásképpen szeretnék egy technikai észrevételt tenni. Nagyon hideg van a teremben a viták során, ma is. A terem hőmérséklete nem jelent jó munkafeltételt képviselői munkánkat illetően, és súlyos következményekkel járhat egészségünkre. Kérném, hogy nézzen utána a feltételek javításának. Zita Gurmai (PSE). – (HU) Kedves elnök úr, tisztelt biztos asszony, képviselőtársaim! Az ipari ágazatok és a fejlesztésre irányuló iparpolitikák révén az európai gazdaság a versenyképesség, tudás és fenntarthatóság élvonalába kerülhet a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megfelelően. Lisszabon a foglalkoztatási arányszámok emelését, a nők foglalkoztatottságának jelentős bővítését, a nemek közötti egyenlőség széles körű biztosítását, a női munkavállalók alkalmazásához szükséges megfelelő körülmények és kedvező feltételek biztosításának igényét és követelményeit jelenti a nők gazdaságban elfoglalt pozitív szerepén túl. Az ipar minden területén egyenlő esélyeket kell biztosítani a foglalkoztatás, az előmenetel, a bérezés, a szakmai és magánélet összehangolása, a képzések és továbbképzések biztosítása, a rugalmas munkavégzés különböző formáinak megvizsgálása és alkalmazása területén. Összefoglalva, tisztességes munkakörülményeket kell biztosítani a nőknek az iparban és megfelelő képviseletet az érdekvédelmi szervezetekben. Ezek a területek sem képezhetnek kivételt a nemek közötti egyenlőség biztosításának követelményei alól, azaz a „gender mainstreaming” elveit és gyakorlatát itt is következetesen alkalmazni kell. Fontos, hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre a jelentős számú, és egymástól lényegesen eltérő ipari ágazatokban uralkodó tényleges viszonyokról, az ágazatok közötti eltérésekről. Stratégiák, konkrét ajánlások megfogalmazásához széles körű statisztikai adatokra van szükség. Számtalan nemzetközi managementkutatás szerint a nők speciális vezetői képességei nagyban hozzájárulhatnak a vállalatok sikeréhez. Erről az esélyről Európának sem szabad lemondania. Köszönöm szépen. Lena Ek (ALDE). – Elnök úr! Gratulálok az előadóknak és mindazoknak, akik ezen a jelentésen dolgoztak a nők iparban játszott szerepét illetően a jelenlegi statisztikák és a jelenlegi európai helyzet kiváló feltérképezését illetően. Mégis csalódnunk kell, mert ilyen dokumentumokat már az 1950-es évektől készítenek, mégis alig változott valami. Ez vonatkozik a nők iparban játszott szerepére, egészségügyi helyzetére és a nők egészségügyi

17-01-2008

17-01-2008

HU


gondozására és karrierlehetőségeire, tanulási lehetőségeikre és készségfejlesztési lehetőségeikre, a munka és a családi élet összeegyeztetésének helyzetét nem is említve. Szeretném ezért beszédidőm felét a Bizottságnak feltett kérdésekre fordítani. Először is megdöbbentő, hogy több évtized után még mindig ilyen rosszak a statisztikák. Itt a Bizottság valóban fejlesztésre törekedhetne az európai statisztikák terén. Úgy látom, hogy ezt illetően a felelősség elsősorban a Bizottságé. Amikor 25 éve egyetemi tanár voltam, tanítottam a diákjaimat az egyenlő bérezésre vonatkozóan Brüsszelből származó és az akkori európai tagállamokban megállapított szabályokról. A bírósági esetek (Danfoss I és II) több mint 25 évre nyúlnak vissza. Nincs itt az ideje egy új, erőteljesebb rendeletnek? Ez is a Bizottság feladata. Szeretnék továbbá időközi egészségügyi felülvizsgálatot tartani a nemek közötti egyenlőség útitervét illetően, amiben sok a szép szó, de egyelőre nincsenek szabályozások. Negyedszer: a tavaszi csúcstalálkozó a lisszaboni állásfoglalással foglalkozik majd. E kérdésekről márciusban szót kell ejteni. Ötödször pedig amikor a Bizottság – és a Parlament – szemináriumokat rendez magas szintű csoportokkal, ugyanolyan szabályokat kell alkalmaznunk, mint amilyeneket Norvégia alkalmaz a vállalati igazgatóságokban, vagyis 40:60 arányt. Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr! A nők gazdasági szerepe fokozódni fog, még ha csak demográfiai problémák miatt is. Ezért a kérdést gondosan meg kell vizsgálni. Lengyelként, nőként és képzett fizikusként megállapíthatom, hogy hazámban a nők képzettsége átlagosan magasabb szintű, mint a férfiaké. A nők szintén erősebben jelen vannak a KKV-ágazatban az üzleti életben. Nem vettem észre nemi megkülönböztetést a tudományos világban. Mindenesetre a nők 15–20%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a nők jelenléte a vállalkozásokban a vezetői szinteken lényegesen alacsonyabb mértékű, mint a férfiaké. Emellett több nőt érint a bizonytalan foglalkoztatás, mint férfit. Ennek eredménye tehát az, hogy bár fontos a képzés és a különböző lehetőségek a képzettség fejlesztésére, ezekkel még a megkülönböztetés mértéke nem csökken. A női szegénység oka nem csupán az alacsony bér, hanem a nyugdíjrendszerek kialakítási módja is. A lengyel nyugdíjrendszer reformját követően rendelkeztek arról, hogy az anyasági és apasági szabadságon lévők nyugdíjjárulékát az állam fizesse. Ez sokat segített a nőknek, mivel a nyugdíjrendszerek hajlamosak arra, hogy komolyan szankcionálják őket az anyaságért. A jelentés megállapította, hogy az üggyel foglalkozni kell. Szintén igen fontosnak tartom az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket nemi szempontból, különösen a nők izom- és vázrendszeri panaszokat okozó feladatokkal való terhelése tekintetében. E kérdésekkel is foglalkozik ez a jelentés. Kathy Sinnott (IND/DEM). – Elnök úr! 1996-ban egy fehérneműgyártó bezárta üzemét a választókerületemben. 160-an maradtak munka nélkül – szinte mind nő –, akik középkorúak voltak és a gyáron kívül semmilyen vagy nem sok készséggel bírtak. E nők közül csak 100-nak sikerült újból munkát vállalnia. Azok a nők, akik megtalálták a szükséges munkalehetőséget, az ebben a gyárban eltöltött 30 év szolgálat után minimálbéren kezdtek, mivel nem részesültek folyamatos képzésben, korábbi tapasztalataikat pedig nem ismerték el. Ez a gyár az EU kevésbé drága területére költözött, majd azután Ázsiába.

11

12

HU


A vállalkozások folytatják az olcsóbb munkaerő érdekében történő áthelyezést, és meg kell védenünk a nőket – különösen a textiliparhoz hasonló területeken – azzal, hogy lehetőséget ajánlunk számukra a továbbképzésre, illetve folyamatos oktatással. Szeretnék röviden szólni az ipari tanulói rendszerekről is: Írországban a nőknek csak 5%-a ipari tanuló. Ez kettős probléma. Arra ösztönözzük őket, hogy vízvezetékszerelők és ácsok legyenek? Vajon nem probléma-e az is, hogy a legtöbb területen eltűnt mára az ipari tanulói rendszer? Az ipari tanulói rendszerek önmagukban kiváló lehetőséget kínálnak az információ és a készségek továbbadására, illetve ezek elismerésére, és az ipari tanulói rendszerek kiveszésével számos embertől tagadjuk meg a lehetőséget – legyenek ezek férfiak vagy nők – arra, hogy továbbadják készségeiket, és elismerést kapjanak. Anna Záborská (PPE-DE). – (SK) Három kulcsmozzanatot emelnék ki a kérdés kapcsán. A munkáltatóknak meg kell tanulniuk, hogy ne alkalmazzanak nőket hozzájuk nem illő munkakörökben vagy olyanokban, ahol készségeiket nem értékelik eléggé. Az európai uniós intézményeknek oda kell figyelniük azon szervekre, melyek segítséget kapnak tőlük annak érdekében, hogy biztosítsák a közösségi vívmányok tiszteletben tartását. Még ha különböző vélemények is vannak, társadalomnak tiszteletben kell tartania a tényt, hogy a férfiak és nők különbözőek, egyúttal azonban kiegészítik egymást. Ez az élet alapelve, és emellett a nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatos politikának alapelve is kell, hogy legyen. A sokféleség és az összeegyeztethetőség alapvető a munkaerőpiacon és a társadalomban. Figueiredo asszony jelentése vázolja felelősségünket a Lisszaboni Stratégia végrehajtásában, Európa „demográfiai telén”. A jelentés helyesen hangsúlyozza az egészségügyi kockázatokat és a különféle foglalkozási megbetegedéseket, melyek eltérhetnek a férfiak és nők körében. Teljes mértékben támogatom az előadót, amikor a fennálló helyzet és következményei teljes körű elemzését kéri. Egy ilyen elemzésnek szerepeltetnie kell az anyaságra gyakorolt egyedi hatást is. Semmi sem indokolhatja a jövőbeli karrierek érdekében azt, hogy a jövőbeli anyák olyan egészségügyi kockázatoknak legyenek kitéve, melyek kedvezőtlenül hathatnak anyaságukra. Ehhez hasonlóan az ipari szektor feladata, hogy ne büntesse a nőket azért, ha gyermeket akarnak, és az ágazatnak lehetővé kell számukra tennie az eredeti munkakörbe való visszatérést az anyasági szabadságot követően. Edite Estrela (PSE). – (PT) Elnök úr! A pekingi cselekvési terv szerint a nők aktív részvétele nélkül és anélkül, hogy a nők szempontjait a döntéshozatal minden szintjén integrálnánk, az egyenlőség, a fejlődés és a béke célkitűzése nem érhető el. Emellett a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseinek eléréséhez a nők munkaerő-piaci részvételét fokozni kell. Mivel a nők a végzett hallgatók 59%-át jelentik, nemigen érthető, hogy az új női munkakörök többsége miért részidős, időnként miért nem biztonságos és bizonytalan, miért fizetik rosszul, és miért van csak kevés kilátás a karrierfejlődésre. Figueiredo asszony, akinek gratulálok, e jelentése két olyan javaslatot tartalmaz, amit ki kell emelnem: az első a női vállalkozók támogatása. Mivel a nők 61%-a veszi figyelembe a családi körülményeket vállalkozás indításakor, szemben a férfiak esetében a 49%-kal, intézkedésekre van szükség a szakmai életnek a családdal és a magánélettel való összeegyeztetésére.

17-01-2008

17-01-2008

HU


A másik javaslat a hosszú munkaidővel kapcsolatos. Elengedhetetlen, hogy a Bizottság tanulmányt végezzen a hosszú munkaidő kedvezőtlen következményeiről, ideértve a családot, a személyes és társadalmi következményeket, például a sok órára egyedül hagyott gyermekeket, ami gyakran iskolából való kimaradáshoz és bűnözéshez vezet. A tagállamokat ösztönözni kell továbbá arra, hogy fejlesszék az olyan vállalkozások felügyeletét, melyek munkavállalóikat arra kényszerítik, hogy a kötelező munkaidőn túl is dolgozzanak, illetve hogy szigorúbb büntetéseket szabjanak. Petya Stavreva (PPE-DE). – (BG) Biztos asszony, elnök úr, kollégák! A nők és férfiak egyenlő munkaerő-piaci részvétele előfeltétele a fenntartható gazdasági növekedésnek és a harmonikus társadalmi fejlődésnek. Az elmúlt évtizedekben Európa komoly előrelépést tett a nemek közötti egyenlőség támogatásban. A nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentés összefoglal néhány ilyen eredményt, egyúttal ragaszkodva az egyenlőség elvének szigorú alkalmazásához. Sajnálattal kell megjegyezni azonban, hogy a hatályos alkalmazandó jogi keret ellenére számos uniós irányelvet és állásfoglalást nem hajtanak végre megfelelően. A nők által az iparban játszott szerepet az egyenlő bérezés és a döntéshozatalban való egyenlő részvétel elvére kell alapozni. A tagállamok munkaerő-piaci helyzete azt mutatja, hogy a nők az egyes ágazatokban nem konzisztens módon vannak jelen. Jelentős részét teszik ki a szolgáltatási ágazatokban alkalmazottaknak, és alulreprezentáltak például a csúcstechnológia terén. A tisztességes munka támogatása az Európai Unió értékeinek szerves része, és a tagállamoknak eredményes intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a normák teljesülnek, és tisztességes munkahelyeket garantálnak különféle ipari ágazatokban. Úgy hiszem, hogy mindannyian azzal a komoly kihívással szembesülünk, hogy számos politikát kell alkalmaznunk a munka, a személyes és a családi élet összeegyeztetésére. Az európai polgárok, a nők és a férfiak egyenlő lehetőségeket érdemelnek, és nemcsak papíron, hanem valóságosan is egyenlőnek kell lenniük. Köszönöm. Britta Thomsen (PSE). – (DA) Elnök úr! Mindenképpen köszönetet mondanék az előadónak igen fontos jelentéséért, amely a munkaerőpiacon meglévő, növekvő nemi egyenlőtlenségre összpontosít olyankor, amikor mindannyian azt ígérjük egymásnak, hogy küzdünk a bérekben mutatkozó megkülönböztetés ellen, és a valódi egyenlőségre törekszünk. A nők mondhatják jelenleg magukénak az iparban a legrosszabbul fizetett, képesítés nélküli munkahelyeket, és fennáll annak a kockázata, hogy a feltételek tovább rosszabbodnak, ha nem vezetünk be azonnal munkahelyi képzést. Kötelezővé kell tennünk nemi szempontból lebontott statisztikák közzétételét egyrészt a bérek mértékéről, másrészt az egyes ágazatokon belül a nemek közötti egyensúlyról. Teljesen elfogadhatatlan, hogy még mindig elégtelen mértékű a tudásunk e területeken. Hogyan változtassunk a dolgokon, ha nincs tiszta képünk az aktuális helyzetről sem? Olyan iparpolitikát kell kialakítanunk, mely figyelembe veszi a nemi szempontot és azon egyedi kihívásokat, melyekkel a nők szembesülnek a bérek, a gyermekszületés, a munkahelyek bizonytalansága és a monoton, ismétlődő munka tekintetében. Erre a szociális partnerekkel együttműködésben kell, hogy sor kerüljön, és az utóbbiaknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a nők kellően képviseltessék magukat saját szervezeteiken belül.

13

14

HU


Avril Doyle (PPE-DE). – Elnök úr! Az előttünk lévő javaslat nagyon fontos kérdéssel foglalkozik, mely általános vitákat szül. A nők által az iparban játszott szerep a társadalmat minden szempontból érinti, és széles körű következményei vannak a foglalkoztatásra és a jóléti politikára, a családra és a gyermekekkel kapcsolatos politikára, a gazdaságpolitikáról nem is beszélve. Igen, az egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályok biztosítják a nők számára a szülési szabadságot, azonban minden bizonyíték arra mutat, hogy ők az előmenetel és anyagiak terén megkülönböztetéssel szembesülnek, habár csak burkoltan (a jogszabályoknak megfelelve), ez azonban mégis fennmarad egy rugalmatlan vállalkozási kultúrában. Írország felhördült az elmúlt hetekben, amikor egy médiában alkalmazott könyvelő felhívta erre a figyelmet, és azonnal kirúgták. Felesleges a nyilvánvalót tagadni. Talán ez a most előttünk lévő jelentés az „Anyaság és nőgyűlölet” címet is viselhetné, ahogy azt otthon a Sunday Tribune vezércikke is kiáltotta múlt héten. Nekünk, itt az Európai Parlamentben támogatnunk kell az előttünk lévő javaslatot – mellyel nagy mértékben egyetértek –, mivel egyrészről az iparban a nőkre minden szinten szükség van, másrészről pedig mivel a társadalomnak szüksége van a gyermekekre. Mindannyiunknak – ideértve munkáltatókat és iparosokat – tiszteletben kell tartanunk az anyasági és apasági szabadságot mint alapvető társadalmi értékeket. Habár még mindig ellenzem a kötelező kvótákat a nők részvétele tekintetében, legyen az politika vagy üzlet, a meritokráciába vetett hitem egyre erősebb, minél idősebb és – reményeim szerint – minél bölcsebb leszek. Szeretnék gratulálni az előadónak. Lehet egy-két bekezdés, amin gondolkoznom kell, azonban támogatni fogom jelentését, és véleményem szerint a Házban mindannyiunknak támogatnia kell ezt a nagyon jó jelentést, amelyen rengeteget dolgoztak. Teresa Riera Madurell (PSE). – (ES) Elnök úr! Szintén gratulálnék az előadónak munkájáért és nyílt hozzáállásáért, mely lehetővé tette számunkra, hogy a vállalkozások dolgozó nők és férfiak közötti egyenlősége elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos általános kötelezettségét egyedi intézkedésekké alakítsuk át. Jelentése olyan intézkedéseket foglal magában, melyek esélyegyenlőséget garantálnak a foglalkoztatáshoz, a képzéshez és a szakmai előrelépéshez való hozzáférés terén; intézkedéseket a nők és férfiak foglalkoztatási jogainak tiszteletben tartása érdekében, ideértve – és ezt hangsúlyozni kell – a szexuális zaklatás elleni védelmet; illetve intézkedéseket a személyes és a családi élet és a munkaviszonyok összeegyeztetésének előmozdítására. Talán a legújabb fejlemények először is a hatalommegosztó intézkedések voltak: ez például lehetővé teheti a nők és férfiak kiegyensúlyozott jelenlétét a vállalatok igazgatóságain belül és valamennyi döntéshozatali pozícióban a hazámban, Spanyolországban bevezetett új törvénnyel összhangban. Másodszor egy ajánlás szerint minden vállalkozásnak végre kell hajtania saját, megtárgyalt egyenlőségi tervét. Emiatt ez kulcsfontosságú jelentés az Európai Unió stratégiai ágazatát illetően. Roselyne Lefrançois (PSE). – (FR) Elnök úr! Üdvözlöm a tényt, hogy a Parlament kezdeményező szerepet vállalt e jelentés elkészítésében, mivel ha a nők által az iparban játszott szerep teljesen elengedhetetlen, szakmai helyzetük általában akkor is jóval bizonytalanabb, mint a férfiaké.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Ilyen módon a jelentés számos megkülönböztető helyzetre hívja fel a figyelmet, mely érinti a nőket, és melyekkel haladéktalanul foglalkozni kell, különösen ideértve az ágazatokra és bizonyos alacsony bérezésű és korlátozott karrierfejlődést kínáló munkakörökre való korlátozottságukat, túlzott jelenlétüket az atipikus munkavállalók körében, különösen azoknál, akiket részidősen foglalkoztatnak, vagy azon nehézségeket illetően, melyekkel a szülési szabadságot követően a munkaerőpiacra való visszatéréskor találkoznak. Úgy érzem, hogy az egyik említett cselekvési irány e körülmény kiigazítására, vagyis a vállalkozások jutalmazása a szakmai és a családi élet összeegyeztetésének ösztönzésére, igen érdekes, és a nők karrierkilátásainak fejlődését valóban ösztönözni kell az élethosszig tartó tanulás fokozásával. Azonban bizonyos sajnálkozásomnak kell hangot adnom a jelentés formátumát illetően. Úgy vélekedem, hogy a szöveg túl hosszú, felépítése nem megfelelő, és emiatt kevésbé jól értelmezhető és hatékony. Gabriela Creţu (PSE). – (RO) A jelentés azt a benyomást keltheti, hogy a téma a nők hiánya az iparban. Ez valóban annak egyik témája. Azonban a jelentés a nők iparban való jelenlétét hangsúlyozza: a nők alacsony bérezésű iparágakban alacsony bérezésű munkahelyekkel rendelkeznek, többségben vannak ott, ahol nincsenek szakszervezetek, és ebből adódóan nincsenek kollektív megállapodások szerint garanciák; a nők veszélyeztetett iparágakban dolgoznak, és tömeges elbocsátásnál elsőként kerülnek elbocsátásra. A nők jelen vannak a munkahelyen, azonban a vezetésben sehol sem. Csak dolgozniuk kell, dönteniük nem lehet. Ez a jelentés arról beszél, mi hiányzik, azonban azokról a dolgokról is, melyekkel a nők rendelkeznek. A nők részt vesznek oktatásban, nincsenek azonban képesítéseik; olyan foglalkozási betegségekben szenvednek, melyeket nem ismernek el ekként; hajlandóak tanulni negyven felett is, azonban erre nincs lehetőségük. Anyák, azonban nincsenek óvodák. A férfiak is szülők lesznek, és nincsenek óvodák, azonban nekik ott van a feleségük. Mi a teendő? A hatályos rendeletek, jelentéseink, a Bizottság útiterve a nemi szempont érvényesítéséről, mind azt mutatja, hogy tudjuk, mi a teendőnk. Nem szabad elfelejtenünk sem nekünk, sem a Bizottságnak, leginkább pedig a tagállamoknak nem, hogy a polgárok – különösen a nők – nem az általunk elfogadott határozatok száma alapján ítélik meg hatékonyságunkat, hanem az alapján, hogy mennyire vagyunk képesek és hajlandók ezeket végrehajtani. Márpedig az utóbbi láthatólag hiányzik. ELNÖKÖL: ROTHE ASSZONY alelnök Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). – (PL) Elnök asszony! Az Európai Unióban foglalkoztatott nőknek csak 14–25%-a dolgozik az iparban. Emellett részvételük az ipar különböző ágazataiban egyenlőtlen, mivel oktatási és szakmai döntéseiket sztereotípiák befolyásolják. A nőket elsősorban a textil-, ruházati, lábbeli-, élelmiszer- és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban foglalkoztatják, ahol a bérek általánosan alacsonyak. A nők jelentős mértékben alulreprezentáltak a jobban fizetett fejlett technológiájú ágazatokban. A tagállamoknak olyan programokat kell létrehozniuk, melyek célja a nők oktatása, illetve vállalkozói szellemük előmozdítása. Emellett pénzügyi támogatást is kell nyújtaniuk ilyen

15

16

HU


programokhoz. Ezen túlmenően ösztönzőkre van szükség az iparban dolgozó nők számára annak érdekében, hogy rendszeresen fejlődjenek képesítéseik. Minden tagállam köteles megfelelni az egyenlő bér elvének, tisztességes munkafeltételeket biztosítani, illetve lehetőséget szakmai karrier kialakítására, egyúttal tiszteletben tartva a társadalmi értékeket, például az anyaságot és az apaságot. A társadalmi normáknak – mint például a biztonsághoz, szociális védelemhez és egyesülési szabadsághoz való jognak – való megfelelés segít kiküszöbölni a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját a munkahelyen. Végül szeretnék gratulálni Figueiredo asszonynak igen jól elkészített jelentéséért. Ljudmila Novak (PPE-DE). – (SL) Amit elmondunk a nők helyzetéről az iparban, ugyanúgy elmondhatnánk a nőkről a vállalkozások és az egészségügyi ellátás kapcsán is. A férfiak és nők természetszerűen eltérő fizikai készségekkel bírnak, ezért egyes munkakörök a nőknek, mások a férfiaknak felelnek meg jobban. Azonban olyan esetekben, ahol a munka minősége és az eredményesség nem függ a fizikai erőtől, a nők nem kaphatnak alacsonyabb bért, mint férfi kollégáik. Ráadásul pontosan a női foglalkozások azok, melyeket automatikusan rosszabbul fizetnek, még ha semmiképpen sem könnyűek, és sok erőfeszítést igényelnek. Meghallgattuk azon képviselőtársainkat, akik szerint hasonló jelentéseket fogadtunk el a nők egyenlőtlenségéről 30 éve is. Miért nem változott semmi? Vagy miért ilyen lassú a változás? Vagy ebben a vállalkozások a ludasok? Úgy hiszem, hogy egyértelműen azonosítanunk kell a bűnösöket, és felelős és határozottabb erőfeszítéseket kell tennünk annak biztosítására, hogy a helyzet e területen végül kedvezőbben alakul a nők számára. Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Amikor a nők iparban való helyzetéről beszélünk, akkor az oktatásról, kutatásról és vállalkozásokról is beszélnünk kell. A Nőjogi Bizottságban előadást hallottunk az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a nők által az iparban játszott szerepről. A felsőoktatási végzettségűek 15%-a nő. 2006-ban a nők 33%-át tették ki az európai kutatóknak, és csak 18%-át a magánszférában alkalmazott kutatóknak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a női kutatók csak 28%-ának van gyermeke. A bérek magasabbak az iparban, különösen az olaj- és vegyianyag-iparágakban, a közlekedésben, a villamosiparban és az autóiparban. Azonban egész Európában különbségeket mutatnak a bérek nemek szerint (durván 20% a vállalatvezetésben és 19% műszaki téren/a tudományban). Az iparban dolgozó nők 34%-ának van gyermeke, és hangsúlyoznunk kell, hogy az ipari vállalkozóknak csak 20%-a nő. Ezért többet kell foglalkoznunk a nők oktatásával és képzésével, és különösen a gyermekgondozási létesítményekkel. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani a képviselőknek ezért az igen érdekes vitáért, és megragadnám ezt a lehetőséget, hogy válaszoljak egyes kérdéseikre. Figueiredo asszonynak válaszolva: igaz, hogy az Equal program 2008-ban véget ér, azonban a 2007–2013-as időszakban az Európai Szociális Alapról szóló rendelet a nemek közötti egyenlőséget horizontális prioritásként kezeli. Bauer asszonynak válaszolva: az Ön által említett fontos jogalkotási kérdés – a nyugdíjjogosultságok átvihetőségének – első olvasatára 2007 júniusában került sor, és az

17-01-2008

17-01-2008

HU


EPSCO Tanács ezzel 2007 decemberében foglalkozott. Reményeink szerint 2008-ban gyors fejlődésre kerül sor. Jäätteenmäki asszonynak válaszolva: tudom, hogy nincs az ülésteremben, kérdése azonban nagyon fontos, így szeretném megválaszolni. A Bizottság 2007 júliusában közleményt fogadott el „A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem” címen. Az említett közleményben a Bizottság bejelentette, hogy 2008-ban megvizsgálja a jelenlegi jogszabályok relevanciáját a jogi aktusoknak a bérszakadék okait illetően fennálló relevanciája szempontjából, és szükség esetén módosításokat javasol a Közösség jogi keretében. E vizsgálatot követően a Bizottság javaslatokat tehet a jelenlegi jogi keret szükséges módosítására. Romeva i Rueda asszonynak válaszolva: a megkülönböztetésellenes és a nemek közötti egyenlőségről szóló jogszabályok nem zárják ki, hogy a tagállamok pozitív intézkedéseket dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A Bizottság támogatja, hogy a nők nagyobb létszámban legyenek jelen a döntéshozatalban. Hálózatot hozunk létre a döntéshozatali pozícióban jelen lévő nők számára, valószínűleg 2008 folyamán. Flasarová asszonynak válaszolva: nem akadályozhatjuk meg a vállalkozások áttelepülését, azonban a kérdés kezelésére vannak eszközeink. 2007-ben az Európai Globalizációs Alapot pontosan ezért hozták létre. Ek asszonynak válaszolva: a statisztikát illetően a Bizottság továbbra is együttműködik az Eurostattal az egyenlőséggel kapcsolatos egyedi statisztikák kidolgozása érdekében. A Életés Munkafeltételek Javításával Foglalkozó Dublini Alapítvány figyelembe veszi a nemek közötti egyenlőséget rendszeres jelentéseiben. 2009-ben rendszeresen közzéteszik majd a nőkre vonatkozó kutatási statisztikákat. Doyle asszonynak válaszolva: az anyasági szabadsággal kapcsolatosan a Bizottság hatásvizsgálatot készít az újfajta szabadságok – többek között az örökbe fogadási szabadságról és az olyan szabadságról, melynek célja a gyermekektől eltérő családtagok gondozása –bevezetésével kapcsolatos lehetséges jogalkotási intézkedésekről. Ilda Figueiredo, előadó. − (PT) Elnök asszony! Először is köszönetet mondanék képviselőtársaimnak és a biztosnak mai szavaikért és észrevételeikért, melyekkel ez a vita még fontosabbá vált. Azonban ahogy mások már megtették, természetesen én is további gyakorlati intézkedéseket látok szükségesnek. E javaslatoknak, amiket tettünk, érződniük kell a valóságban, a vállalkozások, a női munkavállalók és a családok életében, mivel nem elfogadható, ahogy azt ma már többen is elmondták itt, hogy az egyenlő bérről szóló irányelvet 30 évvel követően még mindig egyértelműen 30%-os eltérés van az iparban dolgozó férfiak és nők átlagbére között. Ez a számadat a duplája az Európai Unió átlagos bérkülönbségeinek. Ezért nem engedhetjük meg, hogy a helyzet további 30 évig fennálljon, ezért hívom fel a Bizottságot és a tagállamokat is konkrét intézkedések megtételére. Ezek lehetnek jogalkotásiak vagy akár a jobb ellenőrzést is megcélozhatják, azonban biztosítaniuk kell az egyenlő jogok és az esélyegyenlőség fokozott támogatását, illetve ezen célkitűzés fokozottabb támogatását, melyet gyakorlatban is meg kell valósítani az oktatás és képzés útján. Küzdenünk kell továbbá a sztereotípiák ellen, ahogy azt ma hangsúlyoztuk, és biztosítanunk kell a nők jogainak jobban megfelelő munkaidő-szervezést, munkaidőt és munkaköröket, illetve az anyasághoz és apasághoz való jogot, melyeket az Európai Unió alapvető társadalmi értékeiként ismernek el.

17

18

HU


Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra ma kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke) Gyula Hegyi (PSE), írásban – (HU) Üdvözlöm ezt a fontos riportot, mellyel kapcsolatban kiemelném, hogy a nők kiemelten érintettek az ipari munkahelyeken történt megbetegedésekben. Egy friss tanulmány szerint az EU-ban három és fél percenként egy ember, azaz évente 140 ezer ember hal meg munkahelyi megbetegedés következtében. Az okok között kiemelt szerepe van a vegyi anyagoknak. A munkahelyi rákos megbetegedések 86%-ának a hátterében a vegyi anyagok állnak. Fontos tudni, hogy a nők – bár egyébként tovább élnek, mint a férfiak – a vegyi anyagok szempontjából érzékenyebb, sérülékenyebb csoportnak számítanak, hiszen természetes zsírszöveteikben fokozottan felhalmozódnak a vegyi anyagok, melyeket átadnak az utódaiknak is. Ezért van szükség egy átgondolt európai stratégiára, mely minimalizálja a munkahelyi megbetegedések, illetve a halálesetek számát, és megadja a maximális védelmet a nőknek. Véronique Mathieu (PPE-DE), írásban . – (FR) Habár a nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentés helyesen hangsúlyozza, hogy a nők számos nehézséggel szembesülnek a munkaerőpiacon és egyes gazdasági ágazatokban, a szövegben szereplő javaslatok két kérdést vetnek fel. Először is a jelentés láthatólag elhanyagolja a jogalkotó fellépésének határait. Európa jogi arzenálja jelenleg a világ legbőkezűbbje a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség tekintetében. Ezért a megválasztott képviselők és a polgárok feladata az Európai Unióban a női jogok tiszteletben tartásának biztosítása. Ebből adódóan egy tizenvalahanyadik szándéknyilatkozat hasznossága némiképp korlátozott. Másodszor a jelentés egy legalább különös javaslatot tartalmaz: az a javaslat, hogy a magánvállalkozások igazgatóságaiban jogszabályban állapítsanak meg kvótát, komoly támadás az egyéni szabadságok ellen, és nem sok szolgálatot tesz nekünk. A nők olyan módon való kezelése, mely közelebb áll a jótékonysághoz, mint az egyenlőséghez, inkább kizárja őket a társadalom egyes szegmenseiből. Polgártársaink most arra számítanak, hogy támogatjuk őket azáltal, hogy szavainkhoz igazítjuk tetteinket. Marianne Mikko (PSE), írásban . – A 2000-ben megállapított lisszaboni célkitűzések nyilvánvalóan nem valósulnak meg 2010-re az eredeti szándéknak megfelelően. A jelenlegi nemi struktúrák és attitűdök fontos szerepet játszanak ennek elmaradásában. Európa nem használja ki megfelelően lakossága felének potenciálját. A nők nem rendelkeznek egyenlő lehetőségekkel a hozzáadottérték-iparon belüli teljesítésre. Emellett a nők nincsenek jelen megfelelően a társadalmi párbeszédben. Sem a munkáltatók szervezetei, sem a szakszervezetek, sem az állami szektor nem alkalmaz elég nőt magas szintű beosztásokban. Különös és riasztó, hogy a munka jövője és a társadalom jövője a népesség felén múlik, ugyanakkor ezek a személyek nem vállalnak egyenlő felelősséget a gyermeknevelés és a háztartás terén.

17-01-2008

17-01-2008

HU


A társadalomellenes intézkedések, például a be nem jelentett túlóra növelése és a munkavállalók kompenzálatlan rugalmassága egyre inkább a termelékenység növelését célozzák. Túl magas árat fizetünk ezért az illuzórikus növekedésért. A tagállamoknak jelentős mértékben növelniük kell a nemek közötti egyenlőségre helyezett hangsúlyt a társadalmi párbeszédben. Ehhez hasonlóan számos tagállamnak meg kell erősítenie azt a szerepet, amivel a társadalmi párbeszéd bírt a politika megállapításában. A nők a legmagasabb szintű potenciállal rendelkeznek csúcstechnológiás iparunk fejlődésében. Európának élnie kell ezzel. 4. Az Internet irányításával kapcsolatos fórum eredményei, (Rio de Janeiro, 2007. november 12–15.) (vita) Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a Rio de Janeiróban múlt novemberben az Internet irányításáról tartott fórum eredményeiről. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök asszony! Az Internet irányításával kapcsolatos fórum (IGF) gondolata a Tuniszban 2005 novemberében megrendezett világ-csúcstalálkozón született, és ezt nem kötelező fórumként határozták meg a több érintett bevonásával zajló politikai megbeszélés során. A Bizottság ebben a formában támogatja a fórumot. Eddig két ülésre került sor: 2006-ban Athénban és 2007-ben Rióban. A Bizottság üdvözli a fórumot annak minden formájában. A Bizottság emellett üdvözli a Parlament részvételét a fórumon, és hálás a két ülésen való kitűnő együttműködésért. Az előző évhez hasonlóan a riói találkozó kitűnő keretet biztosított azon tapasztalatcserék gazdagítására, melyek lehetővé tették a fontos kérdések kapcsán számos nézet összegyűjtését. Ezért a Bizottság értékesnek tartja a fórum főbb jellemzőinek megőrzését, ideértve a különféle érintettek részvételét, illetve annak nem kötelező jellegét. Szeretném továbbá nagyon megköszönni, hogy lehetőséget kaptam a novemberben Rio de Janeiróban megrendezett IGF-et (ezt a rövidítést fogadtuk el) illetően némi konkrétum előadására is. Először is köszönetet mondanék az e megbeszélésen a Parlamentet képviselő Trautmann asszonynak, Harbour úrnak, Badia i Cutchet úrnak és Hökmark úrnak aktív részvételükért és kitűnő együttműködésük folytatásáért. Ez lehetővé tette számunkra – szintén az idén –, hogy együttesen kiemeljünk számos európai prioritást, ideértve például a szólásszabadságot, a digitális szakadék áthidalását, az online biztonságot és a gyermekek online védelmét. Fontos Európa számára, hogy ilyen kérdéseket állandó jelleggel nemzetközi napirenden tartson. A Bizottság támogatja az IGF-et. Ez az információs társadalomról szóló világ-csúcstalálkozón kidolgozott koncepció továbbra is nagyon értékes, és minden olyan kérdés, melyet említettünk, komolyan támogatja azt, amit e területen cselekvések formájában mi elő kívánunk mozdítani. Igazából a számos, Internettel kapcsolatos téma és a résztvevők száma – kb. 3 100 – egyértelműen demonstrálta, hogy valóban helye van az ilyen vitafórumoknak.

19

20

HU


A tény, hogy a fórum eredményeként nem született megállapodás szerinti szöveg, inkább a folyamat erejét, mintsem gyengeségét mutatja. A fórum lehetővé teszi a nyílt eszmecserét anélkül, hogy nyomást gyakorolna egy kötelező erejű dokumentumban az eredményeinek a megvédése tekintetében. Ez alapul szolgálhat egymás aggályainak jobb megértésére, és elsimíthatja az utat a közös megoldások megtalálása előtt. A fórum eredményeként születő dinamikus koalíció igazából az egyik példája annak, hogy az IGF olyan platformként működhet, ahol a közös érdeklődésű személyek további együttműködést folytathatnak. Ezért az Internet irányításával kapcsolatos riói fórum újabb ülése kitűnő keretet adott az eszmecserék bővítésére, és ez lehetővé tette, hogy az adott kérdésekről sokféle nézetet összegyűjtsünk. Szeretnék ismét köszönetet mondani a képviselőknek, és remélem, hogy folytatjuk kitűnő együttműködésünket, mivel ez az egyik legígéretesebb területe jövőbeli munkánknak. Gunnar Hökmark, a PPE-DE képviselőcsoport részéről . – Elnök asszony! Fontos hangsúlyozni azt a gyors változást, melyet az internet és az IKT használata eredményezett, nem csupán az egyes társadalmakban, hanem a világon is. Az internet hatása valamennyi társadalmi területen megváltoztatta a modelleket és a lehetőségeket. Ez fontos a jövőbeli perspektíva megőrzése érdekében, mivel az internet ereje annak függetlenségében, lehetőségeiben és a társadalom különböző lehetőségeihez és igényeihez való alkalmazkodására való képességében rejlik, melynek alapjai különböző szereplők és üzemeltetők. Mindez fontos, mivel ha a jövőbe tekintünk, biztosítanunk kell, hogy ez felhasználható az országok és az emberek közötti szakadékok áthidalására, és segíthet a szegénység elleni küzdelemben és a fejlesztés támogatásában – ez létfontosságú például a millenniumi célkitűzéseket illetően. A kialakuló új technológiát annak biztosítására kell használni, hogy ez könnyebbé tegye több ember számára az internethasználatot, több társadalmon belül. Az Európai Unióban három fontos dologra kell összpontosítanunk. Először is biztosítanunk kell, hogy elkötelezettek vagyunk az IGF folyamata iránt és azt támogatjuk annak független, nem kötelező formájában. Ez rendkívül fontos, mivel egy helyes folyamatról van szó, mely független és nem kötelező formában dinamikusabb. Másodszor részt kell vennünk az Új-Delhiben tartandó következő IGF előkészületeiben, és biztosítanunk kell, hogy megbeszéléseket folytatunk a parlamenti képviselőkkel és a civil társadalommal a függetlenség és a lehetőségek hangsúlyozása érdekében. Harmadszor biztosítanunk kell, hogy az internet megkapja a szabadságot és a szólásszabadságot. Catherine Trautmann, a PSE képviselőcsoport részéről . – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Az Internet irányításával kapcsolatos második fórumot Rióban tartották tavaly november 12. és 15. között, és ezen 2 100-an vettek részt mind az öt kontinensről, az Internettel kapcsolatos érdekelteket képviselve valamennyi állami és magán ágazatból. A fórum kedvező hátteret biztosít a jövőbeli IKT-problémák megoldásának megtalálására. Közös kultúra és partnerségi forma esetén ez lehetőséget biztosít az információs társadalomról szóló jövőbeli világ-csúcstalálkozókon a határozathozatalra, emellett a saját államaink által meghozandó határozatokra.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Emellett lehetőséget ad arra, hogy nyílt vita folyjon az Internet komplex jellegéről, illetve hogy időben rendelkezni lehessen annak technikai, etikai és jogi korlátairól, mivel ezek a főbb aggályok az uniós szívekhez közel álló kérdések mellett: a digitális szakadék mérséklése, szólásszabadság a weben, kulturális sokszínűség és a gyermekek védelme. Emellett megemlíthetem a RFID-et, a rádiófrekvenciák azonosítását, vagyis a dolgok Internetének kialakulását, a hálózat túlterheltségével kapcsolatos kockázatokat 2010-2012-ig, a digitalizálást, különösen kulturális javak esetében, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos következményeket, mindenek felett pedig a kevésbé fejlett országok IKT-hozzáférésének javítását. Európa egyértelműen azon van, hogy meggyorsítsa jogalkotási folyamatát. Ez ösztönöz minket európaiként, azonban nem lankadhatunk. E jogi vagy szabályozási kérdések közül sok hasonlóképpen fejlődik a távközlési csomag felülvizsgálatával. E tekintetben a célzott politikai és jövőorientált munka új szakaszának megteremtésére szólítok fel, különösen egy olyan európai IGF létrehozása útján, melyben a nemzeti parlamentek és a helyi hatóságok jelen vannak: egy 2009-ig végrehajtott európai fórumra, és esetleg egy európai világfórumra, köszönhetően annak, hogy Litvánia jelentkezett 2010-re. A delegáció vezetőjeként köszönetet kívánok mondani valamennyi képviselőnek, kollégának és tisztviselőnek munkájukért és rendelkezésre állásukért. A megszavazandó állásfoglalás útitervet képez. Örömmel fogadom, hogy ez valamennyi parlamenti képviselőcsoport támogatását élvezi. Örömmel vennénk, ha több parlamenti bizottság is észrevételezné ezt a folyamatban, és szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak és felkérni tagjait Reding asszony támogatására. Végül felhívom a Tanácsot, hogy napirendjébe foglalja bele az Indiával való kapcsolatokat és az Új-Delhiben rendezendő fórum előkészületeit, és valamennyi tagállamot ösztönzök a fokozott együttműködésre. Toomas Savi, az ALDE képviselőcsoport részéről . – Elnök asszony! Többek között az internet közszolgálati értékéről is szó esett Rio de Janeiróban 2007. november 13-án. Manapság az európai polgárok legszűkösebb kincse az idő, és létfontosságú, hogy a tagállami kormányok közszolgáltatásokat biztosítsanak interneten. Hazám, Észtország e területen igen előrehaladt: elektronikus szavazás, elektronikus adóbevallás, elektronikus kormányzás és elektronikus anyakönyvi hivatal – néhány példa a sikeres elektronikus projektekre, melyek Európa-szerte végrehajthatók lehetnének. Tudom, hogy jóval könnyebb egy kis országot megreformálni, ahol a lakosok kb. 66%-a internethasználó. Azonban a közszolgáltatások internetre tétele megéri a fáradságot. A demokrácia működésének egyik alapköve a részvétel. Az elektronikus megoldások minimális erőfeszítés mellett adnak lehetőséget a részvételre: nincsenek sorok vagy mérlegelési jogot gyakorló tisztviselők. Az internettel a polgárok több függetlenséget élveznek, és ez ügyeik elfogulatlan intézését biztosítja. Azonban elengedhetetlen az ilyen oktatás megindítása már az iskoláskor elején. Másfelől a számítógépes ismeretek sikeresek voltak ott, ahol az eszperantó kudarcot vallott – ez vált a leginkább egyetemes nyelvvé –, és erőfeszítések szükségesek nem csupán a regionális és globális digitális szakadék áthidalására, hanem a különböző korcsoportok és társadalmi rétegek figyelembe vételére is.

21

22

HU


Végül, de nem utolsósorban: az Európai Parlament gyakorta óriási dokumentummennyiséget állít elő. Miért ne fejlesztenénk demokratikus eszközeinket, és hajtanánk végre papírmentes igazgatást? Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök asszony! Az Internet olyan, mint egy kés. Egy késsel felszelhetjük mindennapi kenyerünket, azonban ölhetünk is vele. Nehezen képzelhető el korunk Internet nélkül, munkánk Internet nélkül, azonban az Internettel vissza is élnek, például a pedofilok. Az Európai Unió ezért bölcsen cselekedett, amikor a gyermekek védelmét az Internettel kapcsolatosan prioritásként nevezte meg a Brazíliában két hónapja tartott legutóbbi, az Internet irányításával kapcsolatos fórumon. Törekednünk kell arra, hogy a nyitottságot és a maximális Internet-hozzáférést nem csupán a gyermekek számára, hanem minden olyan ember számára nyújtott biztonsággal kombináljuk, aki veszélybe kerülhet az internetes visszaélések eredményeként. Fontos, hogy az Internet irányításával kapcsolatos következő fórumot Delhiben, India fővárosában tartják. India olyan ország, mely vezetővé vált az informatika terén, habár viszonylag szegény. Globális vállalkozásokat szolgál ki, ilyen módon lehetővé téve több százezer ember számára életszínvonalának növelését. Két javaslat tűnik támogatásra érdemesnek: az egyik az, hogy egy Internet irányításával kapcsolatos fórumot szervezzenek az egyik új tagállamban, Lengyelországban például vagy akár Litvániában; a másik pedig hogy saját Internet irányításával kapcsolatos fórumot – úgy értem, európai fórumot – hozzunk létre, ne világfórumot. Az Európai Parlament elengedhetetlen szereppel bír e tekintetben. Az Internet-hozzáférés az Unió tagállamaiban jelentősen eltér. Hazámban, Lengyelországban nem túl elterjedt, elsősorban pénzügyi okokból. Az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy a hozzáférés egyenlő mértékű, különösen a vidéki területeken. Malcolm Harbour (PPE-DE). – Elnök asszony! Szeretnék csatlakozni Trautmann asszonyhoz – és úgy vélem, hogy ezzel valamennyi további kollégám is egyetért –, amikor kifejezem hálámat a Parlament elnöksége felé azért, hogy lehetővé tette számunkra, hogy hivatalos delegációként működjünk. Ezt a tényt sok résztvevő kiemelte. A legaktívabbak voltunk valamennyi ottani politikai delegáció közül, és több európai parlamenti képviselő volt jelen, mint mások. Azonban most már olyan jeleket látunk, hogy más parlamentek is az Internet irányításával kapcsolatos fórum felé tekintenek, és felismerik, hogy részt kell ebben venniük, mivel ez létfontosságú állami politikai kérdésekkel foglalkozik, melyekben nekik is részt kell venniük. A kollégáim által tett hozzászólásokban sok téma felmerült. Néhány általános észrevétellel élnék azt illetően, hogy miben látom a folyamat fejlődését, különösen mivel én vagyok e Parlament egyetlen képviselője, aki az információs társadalomról szóló mindkét világ-csúcstalálkozón részt vett, és a folyamat részese volt már a kezdetektől. Van egy olyan érzés, hogy a riói fórum gyakorlatibb kérdésekkel kezd foglalkozni, és az emberek elkezdik felismerni az információcsere és a bevált gyakorlat cseréjének értékét szerte a Földön. Ennek oka annak felismerése, hogy igazából nem a formális, nemzetközi, jogi struktúrák fogják meghozni jórészt a kívánt eredményeket. Igazából sok ilyen üggyel kell majd foglalkoznunk, és számos ilyen kérdésre kormányközi együttműködés formájában kell, hogy sor kerüljön, számos esetben pedig az önkéntes vagy nem kormányzati szervezetek együttműködése útján.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Például gyermekek védelmének esetében, melyre az előző hozzászóló hivatkozott, a legsikeresebb kezdeményezések azok voltak, melyeket önkéntes szervezetek végeztek – mint például hazámban – az Internet-megfigyelő Alapítvány. Igen fontos volt, hogy az embereknek ténylegesen beszéljünk az ilyen szervezetekről. Zárásképpen egyértelmű példával is szolgálok, mely tágabb szinten illusztrálja az ilyen eszmecserék értékét. Részt vettem egy olyan workshopon, melynek tárgya a fogyasztóvédelmi adatok megsértéséről szóló értesítés volt, és melyről a Parlament az európai jogalkotás keretében tárgyal. Teljes dossziém van arról, hogy mi történt más országokban, és azt szeretném mondani a Bizottságnak, hogy javaslatuk jelenleg különösen gyenge, és nagyban hasznára válna, ha megvizsgálná az említett információkat. Ilyenfajta gyakorlati előnyökre tehetünk szert ilyen fórumokból, és biztos vagyok benne, hogy ebben a Parlamentben képesek leszünk a következő fórum napirendjének megállapításához való hozzájárulásra, annak eredményesebbé tétele érdekében. Francisca Pleguezuelos Aguilar (PSE). – (ES) Elnök asszony! Úgy érzem, hogy a biztos asszony és minden mai felszólaló egyetért e fórumok fontosságát és társadalmi és politikai hatását illetően, amely fórumokon egyre többen vesznek részt. Ez okból gondolom úgy, hogy gratulálni kell magunknak az európai kötelezettségvállalást illetően. Úgy érzem azonban, hogy meg kell ragadnunk a kínálkozó politikai lehetőséget, ahogy azt Trautmann asszony is mondta, hogy reagáljunk az új telekommunikációs csomagra, és ebben az értelemben úgy vélem, hogy mind a Bizottság, mind a Parlament meg kell, hogy tegyen minden erőfeszítést nem csupán arra, hogy Európa népének hozzáférést kínáljon a legjobb digitális szolgáltatásokhoz, hanem arra is, hogy élen járjon a információs társadalom kibővítésében mintegy társadalmi lehetőség gyanánt olyan országok felé, melyek az európai együttműködésre és vezetésre szorulnak. Ebben az értelemben úgy érzem, hogy az itt elhangzottak különösen fontosak: olyan közös problémákkal kell foglalkoznunk, mint például az érzékenység, az Interneten a szólásszabadság és a védelem, melyek szerintem prioritást érdemelnek. Véleményem szerint jelenleg elengedhetetlen – és itt be is fejezem, elnök asszony –, hogy a globális kérdések összeegyeztethetők legyenek a helyi kérdésekkel. Ezt prioritásnak vélem, és ilyen módon a ma elfogadandó állásfoglalásban kifejezett álláspont fontos: úgy hiszem, hogy elégséges ösztönzés a Bizottság számára azt illetően, hogy e prioritásokat továbbra is politikai napirendjén tartsa. Lambert van Nistelrooij (PPE-DE). – (NL) Elnök asszony! Nem voltam ott Rióban, viszont ott voltam az első athéni konferencián, ahol is átláttam a fórum felépítésének fontosságát. Ezen a fórumon az érintettek együtt fedezhetik fel az igen fontos korlátokat, melyeket valószínűleg később is alkalmaznak a globális kapcsolatokban, illetve melyek valószínűleg uniós rendeletek formáját öltik. E párbeszéd mögött néhány igen nehéz kérdés húzódik. Itt a domainnevekre, az ikonra és az erre gyakorolt amerikai hatásra gondolok. Mindemögött az húzódik, hogy igen fontosnak érezzük, hogy a világháló továbbra is valóban globális, egyértelmű megközelítést élvezzen. Ezért fontos azt látni, hogy az e vitából származó jelzések újból felbukkannak az ikonnal kapcsolatos új megközelítésben, illetve hogy a partnerek elképzeléseit elfogadják. Elnök asszony! Szeretnék megvilágítani ma egy sajátos szempontot. Én igenis támogatok egy európai fórumot, az internet jövőbeli irányításával foglalkozó fórum európai értelmezését, ideális esetben még a 2009. évi választások előtt. Feladatunk most annak

23

24

HU


biztosítása, hogy egyúttal a nemzeti parlamentek is részt vesznek e vitákban. Egyes országok – például az Egyesült Királyság – kezdeményezéseiből kitűnik, hogy ezek élő kérdések; hiszen fontosak a jövőt, a foglalkoztatást és a jólétet illetően, illetve az információs szabadság és a részvétel szempontjából elengedhetetlen, hogy a nemzeti parlamentek más érintettekkel együtt elfogadják az európai megközelítést. A Bizottsághoz fordulok: az aktákban azt olvasom, hogy nincs elég eszköze vagy pénze egy-két dolog támogatására, illetve hogy válasszon különböző megközelítések között. Rengeteg a pénz! Nézzük csak az i2010-et, a kutatási programokat stb. Igazán szeretném, ha egy nagyon nagylelkű álláspont kerülne elfogadásra annak érdekében, hogy e problémákkal kapcsolatosan még egyértelműbben megszülessen az európai álláspont még a 2009. évi választások előtt. Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Köszönöm, elnök asszony, hogy lehetőséget kaptam, hogy hozzászólhatok ehhez az érdekes vitához. Erőteljesen támogatom azt a gondolatot, hogy fórumokat hozzunk létre az Internet irányításáról az Európai Parlament képviselőinek részvételével. Az Internet ma megkerülhetetlen része az európai polgárok életének, életkorra tekintet nélkül. Azonban a hátrányos helyzetű régiókban szinte lehetetlen gyors internetkapcsolathoz jutni. Gyakran figyelem irigykedve a szlovák közszolgálati és kereskedelmi média hirdetéseit, melyben négyszeres sebességű internetet kínálnak, annak előnyeivel. Ahol én élek, ott nincsenek ilyen előnyök, és valós lehetőségeink elégtelen sebességű helyi forrásokra korlátozódnak. Kuneva biztos asszony, mivel tudja a Bizottság biztosítani, hogy a hátrányos helyzetű régiók és az ott élő emberek nem lesznek elfelejtve, illetve biztosítani, hogy ezek az emberek egyenlő lehetőséget kapnak a digitális világban való részvételre? Gunnar Hökmark (PPE-DE). – Elnök asszony! Egyetlenegy dolgot kívántam mondani. Köszönetet mondanék Trautmann asszonynak, aki a riói delegációt vezette, igen jól. Nem említettem meg ezt első felszólalásomban, azonban fontosnak tartom közölni. Mindannyian kiváló vezetőnek találtuk. Csak ennyit kívántam megjegyezni. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök asszony! Hadd kezdjem a következő, konkrétabb lépésekkel! A riói ülést követően konzultációkra kerül sor Genfben a következő hónapban annak érdekében, hogy összegyűjtsük a riói eredményekkel kapcsolatos nézeteket, illetve előkészüljünk a következő, Új-Delhiben tartandó ülésre. A Bizottság részt vesz abban a tanácsadó csoportban, mely segíti az ENSZ főtitkárát az IGF előkészítésében. Annak megfelelően, ahogyan azt az információs társadalomról szóló világ-csúcstalálkozó óta is tettük, természetesen tájékoztatjuk a képviselőket ezen ülésnek az eredményéről. Most válaszolni kívánok néhány olyan kérdésre, melyeket a képviselők tettek fel, Trautmann asszonnyal kezdve. Üdvözöljük a tényt, hogy Trautmann asszony a nyitóülésszakon tartott beszédében foglalkozott a „dolgok internetének” kérdésével, és azzal a lehetőséggel, hogy ezt felvesse a következő évi IGF-en. Tekintettel Trautmann asszony beszédének második felére, regionális IGF-ek alakultak ki több helyen, és ez hasznos módszernek tűnik azt illetően, hogy az Internet irányításának olyan kérdéseire összpontosítsunk, melyek különös jelentőséggel bírnak adott régióban. A Bizottság erősen támogatja ezt az elképzelést. Savi urat illetően teljesen egyetértek kijelentésével, és ezért elkötelezett a Bizottság az elektronikus kérelmek fejlesztése iránt a széles értelemben vett programok és jogszabályok terén.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Czarnecki urat illetően a Bizottság elkötelezett valamennyi olyan kezdeményezést illetően, melynek tárgya a gyermekek védelme. Támogattuk ezt a napirendi pontot az IGF-nél is, és most újabb programot kívánunk javasolni a gyermekek internettel kapcsolatos védelme tárgyában. Elnök. – A vitát lezárandó kaptam egy állásfoglalásra irányuló indítványt, melyet hat képviselőcsoport írt alá az eljárási szabályzat 103. cikke (2) bekezdésének megfelelően. A vitát lezárom. A szavazásra ma kerül sor déli 12-kor. (Az ülést 11.40-kor berekesztik, és 12.00-kor folytatják.) ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR Elnök 5. Ülésnaptár: lásd a jegyzőkönyvet 6. Szavazások órája Elnök. – A szavazással folytatjuk. (A szavazás eredményét és egyéb részleteit illetően: lásd a jegyzőkönyvet) 6.1. (A6-0514/2007, Michael Cashman) Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2007 és 2012 közötti többéves kerete (szavazás) 6.2. (A6-0447/2007, Agustín Díaz de Mera García Consuegra) EUROPOL (szavazás) - A 62. módosításról való szavazást követően: Alexander Alvaro (ALDE). – (DE) Elnök úr! Most, hogy a Parlament végtelen bölcsességében elfogadta a kompromisszumos 62. módosítást, az ALDE képviselőcsoport által javasolt 61. módosítás feleslegessé vált, és ezért visszavonjuk. 6.3. (A6-0516/2007, Lydie Polfer) Hatékonyabb európai uniós politika a Dél-Kaukázusban (szavazás) – A 3. módosításról való szavazást megelőzően: Lydie Polfer, előadó . − (FR) Elnök úr! Csak meg szeretném kérdezni Tannock urat, hogy az általa javasolt kiegészítés valóban kiegészítés-e vagy az a célja, hogy törölje a rendőrségi fogva tartási és büntetés-végrehajtási intézményekben az erőszakról és a rossz bánásmódról szóló részt. Ha módosítása kiegészítés, azt természetesen támogatom. Ha azonban a meglévő szöveg egy részét törölni kívánja, akkor csak ajánlani tudom, hogy szavazzunk ellene. Charles Tannock (PPE-DE). – (FR) Ez kiegészítés. Köszönöm. – A 7. módosításról való szavazást megelőzően: Lydie Polfer, előadó . − (FR) Elnök úr! A 32. bekezdésben megismételjük a két feltételt, vagyis a területi integritást és az önrendelkezést, habár ezeket már a 30. bekezdés is említi.

25

26

HU


Azonban a módosítás szerzője azt kiegészítette az „ott élők önrendelkezési jogá”-val. Erősen javaslom, hogy töröljük az „ott élők” szavakat, mivel ezzel kizárnánk a menekülteket és a hazájukban lakóhelyüket elhagyni kényszerülőket. Ezért ha a módosítás szerzője beleegyezik e néhány szó törlésébe, támogatni tudom a módosítást; eltérő esetben annak elutasítását javaslom. Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök úr, a szóbeli módosítással kapcsolatos említett változtatásba beleegyezem. (A Parlament beleegyezik a szóbeli módosítás elfogadásába) – A felülvizsgált 8. módosításról való szavazást megelőzően: Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök úr, ahogy arról az ülésszak elején is megállapodtunk, ez most kiegészítés lesz. A tényleges szövegben a „Baku–Tbiliszi–Erzurum gázvezetékben” szavakat kívánják felváltani a „transz-kaszpi-tengeri energiafolyosó-projektek”-kel. Azonban a szavazás órájának kezdetén folyó megbeszélés során már egyetértettem abban, hogy ez inkább kiegészítés legyen, mint felváltás, így felvehetjük a „transz-kaszpi-tengeri energiafolyosó-projektek” szavakat. (A Parlament beleegyezik a szóbeli módosítás elfogadásába) 6.4. (A6-0510/2007, Roberta Alma Anastase) A fekete-tengeri regionális politika (szavazás) 6.5. Kenya (szavazás) - A szavazás előtt: Jan Mulder (ALDE). – Elnök úr! Ezen állásfoglalás kidolgozása óta fontos változások történtek Kenyában. Tegnap az újonnan megválasztott Parlament – márpedig minden megfigyelő szerint teljesen tisztességes parlamenti választásokról volt szó – új elnököt választott. Az elnök az ellenzék tagja. Ezt biztató jelnek találjuk, és ezért szóbeli módosítást szeretnék javasolni, új bekezdés formájában, melynek szövege: „üdvözli azt a tényt, hogy az újonnan megválasztott Parlament függetlenségét fejezte ki Kenneth Marende elnökként történő megválasztásával, és hangsúlyozza az említett Parlament által a kenyai polgári szabadságok helyreállításában játszott meghatározó szerepet”. (A Parlament beleegyezik a szóbeli módosítás elfogadásába) 6.6. (A6-0519/2007, Ilda Figueiredo) A nők szerepe az iparban (szavazás) – A 39. módosításról való szavazást megelőzően: Ilda Figueiredo, előadó. − (PT) Elnök úr! Ezt a szóbeli módosítást öt képviselőcsoport női tagjai támogatják és egy férfi képviselő is. Az első részt kívánjuk módosítani a következők szerint: „hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a karrierjük megszakítására kényszerülő nőket újraképezzék, foglalkoztathatóságuk növelése érdekében”, majd ez így folytatódik: „felhívja a tagállamokat az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek növelésére”. Ezt a módosítást terjesztjük elő. (A Parlament beleegyezik a szóbeli módosítás elfogadásába)

17-01-2008

17-01-2008


HU

6.7. A Rio de Janeiróban 2007. november 12. és 15. között az Internet irányításával kapcsolatosan tartott fórum (szavazás) 7. Ülésnaptár: lásd a jegyzőkönyvet 8. A szavazás indokolása Elnök. – A következő javaslatot kívánom tenni a szavazást illetően: először a szavazás indokolásával kezdjük, majd 13.00-kor berekesztjük az ülést. Azon szavazáshoz fűződő indokolások, melyekre addig nem került sor, benyújthatók ezt követően ma délután a vita végén, és azután, hogy minden szavazás lezajlott. (Hangos taps) (A Parlament elfogadja a javaslatot) ELNÖKÖL: ONESTA ÚR alelnök A szavazás indokolása Cashman-jelentés (A6-0514/2007) Roger Helmer (NI). – Elnök úr! Meg kell mondanom, hogy ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan nemmel szavaztam. Bár Cashman úr igen kedves úriember, meg kell mondanom, hogy bármit is látok, amin az ő neve szerepe, igen szkeptikusan szemlélem. A szóban forgó kérdés az, hogy van egy Európai Alapjogi Ügynökségünk, mintha nem lenne biztosított ilyen módon az emberi jogok védelme a tagállamokban. Megkérdőjelezem, hogy szükséges-e egy ilyen intézmény európai szinten. Nem csupán a bürokrácia kiterjesztéséről és új kvázi kormányzati szerv létrehozásáról van szó, ahogy ezeket Britanniában hívjuk? Ez az adófizetőre nehezedő olyan teher, mely másokra tekintettel nemigen járul hozzá az emberi jogokhoz. Emellett a megígért alkotmány hiányában, melyet Önök most népszavazás nélkül javasolnak keresztülvinni, ennek semmilyen alapja nem lehet. Derek Roland Clark (IND/DEM). – Elnök úr! E jelentés ellen szavaztam, mivel az Egyesült Királyság már tiszteletben tartja az emberi jogokat. Számos nemzetközi megállapodás aláírója; és semmi szükség arra, hogy egy olyan EU mondja meg neki, hogy hogyan viselkedjen, mely figyelmen kívül hagyta a teljesen alkotmányos francia és holland népszavazás eredményeit. Ők elutasították az alkotmányt. Ennek helyébe egy egyenértékű szerződés lépett, melyet immár jóváhagytak anélkül, hogy az aláírók azt teljes egészében áttekintették volna. Az EU egyértelműen nem tartja tiszteletben a demokratikus jogokat, és ezért nem tekinthető az emberi jogok biztonságos vagy megbízható őrének. Thomas Wise (IND/DEM). – Elnök úr! Köszönöm ezt a lehetőséget szavazatom indokolására. Első alkalommal teszek így. E javaslat ellen szavaztam, mert bár a kérdéses bizottság hívható Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak, nem kínál szabadságot a polgároknak, nem kínál igazságszolgáltatást, és beavatkozik a belügyekbe. Nekünk

27

28

HU


Britanniában népszavazást ígértek. Nem lesz népszavazásunk. Mit tesz az Európai Unió ezt illetően? Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Köszönöm szépen, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, hogy magyarázatot adjak szavazatomra e fontos kérdés kapcsán. Önök talán nem tudják, de London választókerületét képviselem, mely a világ legnagyobb városa és a világ legnagyobb országának fővárosa. Meg kell értenünk, hogy London igen sokszínű város. Hadd magyarázzam meg: máris 300 nyelv és 14 vallás van itt jelen, és összességében jól boldogulunk. Az EU így igazából sokat tanulhat Londontól, illetve arról, hogy az hogyan biztosította az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartását. Nem kell uniós szinten megoldanunk ezeket a kérdéseket. Mit tanulhat London, Európa – és talán a világ – legsokszínűbb városa ettől az intézménytől? Mit tanulhat az emberi jogokról? Mit tanulhat az alapjogokról? Egyszerűen semmit! Hadd tegyem még hozzá a következőket! Az európai alkotmány annak ellenére soron következő ratifikálása, hogy azt két népszavazás is elutasította, nem demokratikus, gyáva… (Az elnök félbeszakítja a beszélőt) Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Milyen jogalapon hozzuk létre ezt az ügynökséget? Az Alapjogi Ügynökség felhatalmazását az európai alkotmány adta volna. Felhatalmazását a Lisszaboni Szerződés adja. Azonban jelenleg egyetlen jogalapja közlemények, sajtóközlemények, tanácsi állásfoglalások laza rendszere. Az Európai Unió számára nem probléma az emberi jogok rendszeres megsértése. Problémája a demokratikus jogok rendszeres megsértése. Problémánk az, hogy egy papírra vetett emberi jogi charta mindaddig értelmetlen, míg nincsenek mechanizmusok, melyekkel a vezetők elszámoltathatók. Ha megvizsgáljuk a korábbi Kelet-Németország és a Szovjetunió alkotmányát, azok tele vannak a szabadság e csodálatos ígéreteivel. Azonban ahogy azt e boldogtalan országok népei is megtapasztalhatták, ez demokrácia nélkül értelmetlen. Ha tehát Önök érvényt akarnak szerezni ennek az emberi jogi chartának, akkor először népszavazás keretében az embereket kell megkérdezni. Pactio Olisipio censenda est! Jim Allister (NI). – Elnök úr! Én is ellene szavaztam ennek a nevetséges javaslatnak, melynek tárgya egy emberi jogi ügynökség létrehozása az EU-ban. Mi az Egyesült Királyságban – sok más országhoz hasonlóan – már régen aláírtuk az Európai Emberi Jogi Egyezményt. Itt külső felülvizsgálatot szükségessé tévő jogokról van szó, és bármely megkereshető bíróság ebben a városban található az említett égisz alatt, nem pedig az EU égisze alatt. Így hát közpénzek teljesen szükségtelen kidobásáról van szó. Elsődleges szándéka mindennek, hogy újabb állami apparátusréteget hozzon létre az EU számára, így az valamiféle szuperállamként parádézhat Európában, mely jogokat ad polgárai számára, olyan jogokat, melyekkel azok máris rendelkeznek. Ha az EU jogokat kíván adni, akkor el kell ismernie az egyes ügyekről való szavazás jogát, például így: hogy igent vagy nemet lehet mondani egy alkotmányra.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Díaz de Mera García Consuegra jelentése (A6-0447/2007) Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – (SK) Elnök úr! Mivel a bűnöző tevékenységek egyre növekednek, és fokozódik a terrorfenyegetés, az Europolnak rugalmasabbá kell válnia. Az Europol-egyezményt módosító és kiegészítő, 2000 és 2003 közötti három jegyzőkönyv még mindig nem hatályos. Egy olyan szervezet, mely a jogot mozdítja elő, egyértelműen nem lehet hatékony, ha ezen alapvető jogi eszközt illetően a változások csak több évvel azután lépnek hatályba, hogy azok elfogadásáról döntés született. A tanácsi határozatra irányuló javaslat foglalkozik ezzel a helyzettel, és ezért szavaztam mellette. A jelenlegi helyzettel kapcsolatosan fontos változást jelent az a terv, hogy az Europolt a közösségi költségvetésből finanszírozzák, és személyzete számára uniós tisztviselői státuszt adjanak. Ezzel növekszik az Európai Parlament részvétele az Europol irányításában, illetve egyszerűsödik a költségvetés és a személyzet kezelése. Emellett az Európai Parlament álláspontjának megerősödésével párhuzamosan javul az Europol demokratikus kontrollja. Ezen túlmenően a Közösség pénzügyi kiadásai a tagállamok jelenlegi kiadásaihoz válnak hasonlóvá. Oldřich Vlasák (PPE-DE) . – (CS) Elnök úr! Kérem, hadd fejtsem ki, hogy miért nem vettem részt az erről a jelentésről szóló szavazáson. Először is úgy vélem, hogy az Europol jól működik kétoldalú megállapodások és kétoldalú együttműködés alapján. Másodszor a Cseh Köztársaság más országokkal együtt csatlakozott a schengeni övezethez. Fontos elsősorban, hogy hozzászokjunk ehhez az együttműködéshez, elemezzük azt, majd ezt követően fejlesszük. Emellett az Europol európai rendőri erővé történő átalakítására irányuló bármilyen további integrációhoz a Lisszaboni Szerződés ratifikálása szükséges. Csak ezután beszélhetünk az Europol jogalapjának lehetséges módosításáról. Roger Helmer (NI). – Elnök úr! Érdeklődve jegyzem meg, hogy Ön 60 másodpercen belül lekapcsolta kollégám, Kamall úr mikrofonját, habár Ön nagylelkűbb, amikor az emberek inkább az Ön szája íze szerinti dolgokat mondanak. Az Európai Unióban általunk elkövetett egyik hiba az, hogy keverjük az „együttműködés”-t a „nemzetek felettiség”-gel. Teljes mértékben támogatom a rendőrségi együttműködést – bármilyen értelmes ember így tenne most. Azonban teljesen ellenzem szupranacionális hatóságok létrehozatalát – ilyen lehet például az EUROPOL –, melyek, ahogy egy kollégám mondta az Alapjogi Ügynökségről, az Európai Unió által követelt államiság attribútumai. Az a baj, hogy e szervezetek nélkülözik a demokratikus legitimitást, és ez igen veszélyes. Az EUROPOL és az Európai Unió egyaránt nélkülözi a demokratikus legitimitást, míg népszavazás nem dönt a Lisszaboni Szerződésről. Derek Roland Clark (IND/DEM). – Elnök úr! Egyáltalán nem tudom elfogadni ezt a jelentést. Ellene szavaztam. A rendőri erők közötti együttműködés igen; a kényszeres együttműködés és kötelezettség nem; különösen, amikor ez a rendőri erő olyan fegyveres rendőri erőket is magában foglal, melyek bárhová kiküldhetők az Európai Unión belül. Szabály szerint nincs fegyveres rendőrségünk az Egyesült Királyságban. Nem kívánunk fegyveres rendőri erőket látni az EUROPOL kapcsán sem. Nem hiszünk benne. Országunkat másként irányítjuk! Különösen csalódással tölt el, hogy az 56. és 57. módosítás ellen szavaztak, mivel ezek elfogadásuk esetén megszüntették volna az említett rendőri erővel szembeni immunitást.

29

30

HU


Az Egyesült Királyságban olyan rendőrséghez szoktunk, mely ha kárt okoz a magántulajdonban vagy megsérti az egyént vagy alapos indok nélkül tartóztat le valakit, a későbbiekben bűncselekménnyel vádolható. Azonban ekkor nem lennék meglepve, mivel végső soron Önök készen álltak arra, hogy anélkül hajszolnak keresztül egy alkotmányt, hogy bárkit erről megkérdeznének. Thomas Wise (IND/DEM). – Elnök úr! Második alkalommal kívánom közölni, hogy ezen indítvány ellen szavaztam. Britanniában igen egyszerű a filozófiánk: senki sem áll a törvény felett, a királynő, Anglia uralkodója sem áll a törvény felett. Ez megfelelő eljárást kíván. Ebben a jogszabályban olyan helyzetet teremtünk, ahol senki sem törvényen kívüli, akit nem lehet törvényesen perelni. Ebben a házban korábban már elmondtam: ha az Európai Unió a válasz, akkor a kérdésnek igen rossznak kellett lennie, és ez soha sem volt még ilyen igaz, mint most. Kennedy szerint: „Azok, akik a békés ellentmondást ellehetetlenítik, az erőszakos tiltakozást elkerülhetetlenné teszik”. Nirj Deva (PPE-DE). – Elnök úr! Elengedhetetlen a nemzethatárokon átnyúló együttműködés a nemzetközi bűnözés, terrorizmus, drogok stb. kapcsán. Az EUROPOL ezt a munkát most más rendőri erőkkel együtt végzi. Azonban egy központi hatáskörű európai rendőri hivatal létrehozása nem oldja meg azokat a problémákat, melyek a helyi közösségekben Britanniszerte felmerültek. Országom, pártom az állásfoglalás ellen szavazott ma, hű konzervatív módján. Pártom kérte továbbá, hogy tartsunk népszavazást az EU Alkotmányszerződéséről. Csak ebben a Házban tiltakozhatom az ellen, hogy Brown úr megszeg egy olyan ígéretet, melyet a népszavazás tartását illetően tett. Kérném tehát, hogy kérjük Brown urat, hogy biztosítsa a britek számára az említett népszavazást. Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Megértem, hogy ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat a jelentésben vázoltak szerint biztosítja az EUROPOL uniós ügynökséggé alakítását. Fel kell ismernünk, hogy mindez két következménnyel jár. Először is a finanszírozást a közösségi költségvetésből kell biztosítani, és az EUROPOL alkalmazottai közösségi tisztviselői státuszt kapnak. A jelentés rendelkezik továbbá a koordinációról is, melyet mind üdvözlünk, és a tagállamok megfelelő hatóságaival vagy közös vizsgálati csapatokkal együtt végzett nyomozások és műveleti tevékenységek szervezéséről és végrehajtásáról is rendelkezik. A konzervatívok előnyben részesítik a nyílt együttműködést a rendőri erők között az EU-ban és azon kívül is a bűnözés elleni küzdelemben. Azonban nem igazán fogadjuk el, hogy az EU szereppel bírjon ezen együttműködés központosításában. Vagyis az EUROPOL olyan ügynökség, melyre nincs szükség, mivel vannak már más szervezetek, melyek globális szinten betölthetik ezt a funkciót. Emiatt szeretném még hozzátenni, hogy az európai alkotmány annak ellenére soron következő ratifikálása, hogy azt két népszavazás is elutasította, nem demokratikus, gyáva és törvénytelen.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Örülök, hogy lehetőséget kaptam a szavazatom indokolására. A kérdésről folytatott vitában hozzászólásra jelentkeztem, azonban az egyik következménye annak, hogy pártom szerencsétlen mésalliance-ra lépett az Európai Néppárttal, az, hogy a brit konzervatívoktól szisztematikusan megtagadják a hozzászólási időt fontos vitákban. Azt akartam mondani, hogy ez a jelentés fogalmi félreértésen alapul. Az emberek szerint azért, mert határon átnyúló bűnözéssel van dolgunk, és mivel a bűn nemzetközi, határon átnyúló politikákra van szükségünk. Ezzel már rendelkezünk. A nemzetállamok rendőri erői évtizedek óta igen hatékonyan működtek együtt. Itt van az Interpol, itt van a Hágai Egyezmény, vannak kiadatási szerződéseink, elismerjük a más ország börtönében eltöltött időt egy ítélet tekintetében stb. A különbség az, hogy ezek a dolgok független államok között hozott demokratikus határozatokra alapulnak, míg az EUROPOL-lal kapcsolatos javaslat föderális szintre emelne egy elvileg érzékeny nemzeti kérdést – vagyis a büntetőjog rendőrségi vetületét. Amennyiben ezt akarjuk tenni, először népszavazásban kell megkérdeznünk az embereket, és ezért van szükségünk népszavazásra a Lisszaboni Szerződésről. Jim Allister (NI). – Elnök úr! Az EUROPOL-ról szóló javaslat mellett hirdetett érvek némelyike meglehetősen hamis. A javaslat szerint változtatnunk kell a jogalapon; számára uniós finanszírozást kell biztosítanunk, alkalmazottainak uniós tisztviselőnek kell lenniük; bővítenünk kell felhatalmazását; és olyan ügynökségre van szükségünk, mellyel küzdhetünk a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen. Micsoda képtelenség! A szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen küzdünk eredményesen, megfelelő, hosszú együttműködéssel a rendőri erők között. Mindez igazából az EU állami jellegű apparátusának kívánja újabb elemét megteremteni, hogy tényleges uniós rendőrség jöjjön létre. Az említett tisztviselők ilyen rendőrség tagjai lennének, beavatkozva a tagállamok belügyeibe és – ahogy arra rámutattak – mentességet élvezve cselekedeteik tekintetében, még a nemzetállamok bírósági felülvizsgálatán is kívül esve. A javaslat esztelen és teljesen szükségtelen. Polfer-jelentés (A6-0516/2007) Nirj Deva (PPE-DE). – Elnök úr! A Polfer-jelentés tekintetében a konzervatívok az előadó mellett szavaztak a Dél-Kaukázus ügyében. Azonban ismét különös, nemde, hogy – bár a Dél-Kaukázus népének demokratikus szabadságait és jogait kívánjuk megvédeni, illetve biztosítani legitimitásukat, továbbá azt, hogy kifejezhessék önrendelkezésüket – az Európai Unió Alkotmányszerződésének súlyos kérdését illetően Brown úr a Munkáspárt részéről, aki megígérte nekünk a népszavazást, ezt a népszavazásra vonatkozó ígéretét megszegte. Pártom, a Konzervatív Párt felháborodott az ígéret megszegésén, és ezért vagyok itt és kérem a munkáspárti kormányt, hogy tartson népszavazást erről a fontos alkotmányi kérdésről, ugyanúgy, ahogy az is aggaszt minket, hogy mi történik a Dél-Kaukázusban. Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Úgy látom, hogy ez a jelentés üdvözli, hogy Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is legyen részese az európai szomszédsági

31

32

HU


politikának, továbbá a kétoldalú európai szomszédsági politikai cselekvési tervek támogatását. Emellett azt is látom, hogy az előadó felhívja az EU-t, hogy alakítson ki regionális politikát a Dél-Kaukázus tekintetében, melyet a régió országaival együttesen lehetne végrehajtani. Természetesen számos ilyen jelentésben megjelenő kulcsszó a „demokrácia”. Londont képviselem – talán nem tudják. Londont képviselem, mely a világ legnagyobb városa és a világ legnagyobb országának fővárosa, és igen sokszínű közösség él Londonban, közöttük sok, Örményországból, Azerbajdzsánból és Grúziából származó embert. Az egyik fontos dolog, amit Londonban élve üdvözlendőnek tartanak, a demokrácia és az a jog, hogy alapvető kérdésekről véleményt nyilváníthatnak. Folyton ezt kérdezgetik tőlem: „Miért prédikál nekünk a demokráciáról, ha Ön megtagadja a brit polgároktól ezt a jogot Britanniában az alkotmányról szóló népszavazás kapcsán?”. Tehát az alkotmány – annak ellenére, hogy azt két népszavazás is elutasította – nem demokratikus, gyáva és törvénytelen. Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Megköszönném az Önök által ezen ülésszak során tanúsított türelmet és jó kedélyt. A tegnapi naphoz hasonlóan szeretnék köszönetet mondani a szolgálatoknak és a tolmácsoknak is munkájukért. A dél-kaukázusi régióval kapcsolatos aktuális nagy kérdés a választási eredmények feletti vita. A Nyugat többé-kevésbé szemet hunyt a jelenlegi grúz kormány Szaddam-szerű választási győzelme felett, mely első alkalommal volt jóval 90% feletti eredményű, és most, hogy újraválasztást kérnek, arról vitázunk, hogy a szavazás szabad és tisztességes volt-e. Milyen példát szeretnénk állítani az Európai Unió részéről e küzdő demokráciák elé, amikor megvetést mutatunk itt saját európai uniós demokratikus folyamatainkat illetően? Időnként emlékeztetni kell a Házat arról, hogy a francia szavazók 55%-a és a holland szavazók 62%-a mondott nemet az európai alkotmányra, és mégis visszatér ez a dokumentum – ezúttal népszavazás nélkül – Lisszaboni Szerződésként. Ismét elmondom: fontos, hogy az emberek népszavazáson vehessenek részt a Lisszaboni Szerződésről. Pactio Olisipio censenda est! Elnök. – Hannan úr! Ugyanolyan jó a kedélyem, mint az Öné. Mindig meglep, ahogy meg tudja említeni a népszavazást. Minden alkalommal megteszi, a megvitatott témától függetlenül. Anastase-jelentés (A6-0510/2007) Roger Helmer (NI). – Elnök úr! Nem azért szavaztam ezen intézkedés mellett, mert ez volt a jól megfontolt szándékom, hanem mivel hű konzervatívként a párt utasításai szerint szavazok. Ha baloldalibb nézeteim lennének, valószínűleg tartózkodom vagy ez ellen szavazok. Meg kell mondanom, hogy a Fekete-tengerrel kapcsolatos kérdések egyáltalán nem jelentenek alapvető prioritást a választóim számára az egyesült királyságbeli East Midlandsben, és gyanítom, hogy még csak másodlagos vagy harmadlagos prioritást sem. Ezért bizonyos értelemben mondhatjuk, hogy ez nem nagy jelentőségű kérdés. Azonban nem hiszem, hogy az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikával kell rendelkeznie. Úgy hiszem, hogy a nemzetállamoknak saját külpolitikával kell rendelkezniük, és teljesen boldoggá tesz, hogy ők közös együttműködést folytatnak, ha ez érdekeikben áll – legyenek ezek az Európai Unión belüli vagy kívüli államok.

17-01-2008

17-01-2008

HU


A közös kül- és biztonságpolitika semmi esetre sem kaphat demokratikus legitimitást, ha nem történik népszavazás a Lisszaboni Szerződésről. Derek Roland Clark (IND/DEM). – Elnök úr! Kétségtelen, hogy ezen új politika célja, hogy megkönnyítse többek között az olaj- és gázellátást az említett régión keresztül Nyugat-Európába. Orosz gázról és orosz olajról van szó, és Önök most már tulajdonképpen a túsz szerepétől sem zárkóznak el. Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország elvágta a gázellátást Ukrajnába két karácsonnyal ezelőtt; amint az egész nyugat-európai gázellátáshoz hozzáférnek, talán ezt megteszik mindannyiunkkal. Legalábbis itt Franciaországban jól gondolkodnak, és a villamos energia legalább 70%-át atomenergia biztosítja, és ideje, hogy az EU olyan politikát alakítson ki, mely támogatja az említett jogot szerte az Unióban. Ehelyett azonban Önök természetesen a nem egészen stabil rezsimekkel bíró Dél-Kaukázuson avatkoznak be, a Fekete-tenger körül; olyan rezsimekkel, melyek esetleg nem kívánnak ott látni minket. Természetesen azonban Önök inkább ezt teszik, mint hogy egy népszavazást támogassanak az új alkotmányról saját népük körében. Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Örömmel közölhetem, hogy még mindig itt vagyok, akkor is, ha Ön és mások nem osztják efeletti örömömet. Szeretném megköszönni türelmét. Értem, hogy ez a saját kezdeményezésű jelentés ténylegesen üdvözli a Bizottság „Fekete-tengeri szinergia – Új regionális együttműködési kezdeményezés” című közleményét, melynek célja az együttműködés fokozása a fekete-tengeri régióval és azon belül olyan módon, hogy kiegészíti a meglévő kétoldalú politikákat egy új regionális megközelítéssel. Úgy véli, hogy annak érdekében, hogy ilyen megközelítést fogadjanak el, a közleményt további konzisztens lépéseknek kell követniük az EU részéről annak érdekében, hogy ösztönözzék a korunknak megfelelő valódi regionális dimenziót. Miféle régióról beszélünk? Hadd tisztázzam – a fekete-tengeri régiónak része az EU-tagállamok közül Bulgária, Görögország és Románia, emellett pedig Törökország és az ESZP-partnerek közül Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, illetve az Orosz Föderáció. Brook Benton, a nagy filozófus – akinek követője és másolója Randy Crawford, a nagy filozófus – egyszer ezt mondta: „Esős éjszaka van Grúziában”. Valóban, amikor Európa népeitől megtagadták a szavazást, illetve Britannia népétől a szavazást az alkotmányról szóló népszavazást illetően, akkor esős éjjele volt az EU-ban a demokráciának. Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Értékelem udvariasságát. Örülök, hogy hozzászólhatok a jelentéssel kapcsolatban, mivel számomra úgy tűnik, hogy az Európai Unió Törökországgal kapcsolatos bánásmódja tekintetében nemzedéki, talán eposzi hibát követ el. Most már elég világosnak tűnik, hogy sohasem adunk Törökországnak teljes jogú tagságot. Világos ez a Ház többségi szavazásaiból; az ausztriai és francia népszavazások eredményeiből, ahol 70%-os, illetve 80%-os többség szavazott a tagság ellen. Amennyiben már korábban is megmondjuk Ankarának, hogy ez a helyzet, és megpróbálunk valamilyen alternatívát kidolgozni, akkor továbbléphetünk a barátság és a partnerség felé. Ehelyett becsapjuk a törököket, több tízezer oldal közösségi vívmánnyal terheljük őket, kénytelenek megalázkodni Örményország és Ciprus tekintetében, a kisebbségeikkel való

33

34

HU


bánásmódot illetően, és aztán talán mostantól 10 vagy 15 év múlva végül is két ujjunkat mutatjuk majd feléjük. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy pontosan olyasmit csinálunk, amitől félni akarnánk: iszlám államot. Törökország inkább demokrácia, mint az Európai Unió. Békésen változtatott kormányán. Bárcsak lenne bátorságunk saját népünkkel konzultálni. Pactio Olisipio censenda est! Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – (SK) A fekete-tengeri régió, mely a termelés és az átmenő forgalom területe, stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió energiaellátásának diverzifikálása és biztonsága tekintetében. Meggyőződésem, hogy a regionális együttműködés Törökország és Oroszország mellett ki kell, hogy terjedjen az EU-tagállamokra mint egyenlő partnerekre is. Ezért szavaztam a jelentés mellett. Aggasztanak a régió folyamatos konfliktusai, mivel ezek fenyegethetik a térség stabilitását és fejlődését. Ezért felhívnám az Európai Uniót, hogy játsszon aktívabb szerepet e stratégiai terület konfliktusainak megoldására irányuló erőfeszítésekben, különösen arra, hogy vegyen részt a békeműveletekben és folytasson szorosabb együttműködést az orosz és ukrán kormánnyal. Egyértelmű problémák vannak a magánszféra egyenlőtlen fejlődését illetően számos, a Fekete-tenger körüli országban. Fontos, hogy fejlesszük a régió beruházási környezetét a helyi és nemzetközi vállalkozások tekintetében, olyan intézkedésekkel, melyekkel fejlődhet a korrupció és a csalás elleni küzdelem, illetve előmozdíthatók a piacgazdasági reformok. Elnök. – A Ház határozatával összhangban a szavazás indokolása a délutáni szavazást követően folytatódik. A szavazás indokolása Cashman-jelentés (A6-0514/2007) Alessandro Battilocchio (PSE), írásban . − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Hangot adnék e jelentést illetően teljes támogatásomnak, mely kollégánk, Michael Cashman hosszú, kitartó munkájának gyümölcse. A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját olyan ügynökséggé alakították, melynek feladata az emberi jogok megóvása és előmozdítása, és az ügynökséget hivatalosan 2007. március 1-jén hozták létre. El kell ismernünk, hogy az ügynökség azóta sem működik igazgató és többéves keret híján. A tétlenségre és a bürokratikus eredménytelenségre reagálva az előadó javasolja a többéves keret módosítását legalább néhány területen. Sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsítsák meg a jelöltek kiválasztásának folyamatát az igazgatói posztra, annak érdekében, hogy előmozdítsák az uniós intézmények közötti gyors megállapodást, és újraaktiválva ezáltal ezt az elengedhetetlen eszközt a polgárok emberi jogainak megóvása érdekében. Felhívnám képviselőtársaimat e jelentés támogatására, mivel ez jelenti a nyitólépést az ügynökség működtetése felé. Az EU emberi jogi politikáinak és azok kialakításának támogatása nem lehet politikai és gazdasági jellegű megfontolások és késedelmek tárgya. Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) Nyilvánvalóan támogattam 2007 februárjában az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozását, mivel úgy éreztem, hogy ez az

17-01-2008

17-01-2008

HU


ügynökség jelentős mértékben segíthet az EU alapjogi politikája koherenciájának és kohéziójának növelésében. Az ügynökséget hivatalosan 2007. március 1-jén hozták létre, azonban még mindig hiányoznak teljes körű működtethetőségének alapelemei, vagyis igazgatójának kinevezése és a többéves keret jóváhagyása. E kezdeményezés célja ennek a többéves keretnek az elfogadása, mivel ennek kell irányítania az ügynökség munkáját a következő öt évben azáltal, hogy meghatározzák azon tematikus területeket, ahol annak működnie kell. Üdvözlöm ezért az előadó, Cashman úr rendkívüli erőfeszítéseit a tárgyalások előmozdítására, és hozzá hasonlóan remélem, hogy ez ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb lezárják a többéves keretről zajló megbeszéléseket, továbbá az igazgatói poszt jelöltjeinek kiválasztására irányuló folyamatot. Európa népe nem fogja megérteni, hogy miért késlekednek tovább, megakadályozva az Alapjogi Ügynökség teljes értékű működését. Sylwester Chruszcz (NI), írásban. − (PL) Ellenzem egy Európai Alapjogi Ügynökség létrehozását, és ezért nem támogattam a 2007–2012. évi többéves keretet sem. Úgy hiszem, hogy az ezen ügynökségnek és funkcióinak javasolt létrehozása nem csupán pénzkidobás, hanem veszélyes politikai kezdeményezés is, melynek hosszú távú hatásai sértik az Unió tagállamait. Az ügynökség alapvető feladatai egyértelműen beavatkozást jelentenek a tagállamok szuverenitásába. Az ügynökség léte nem indokolható. Máris vannak olyan intézmények, melyek feladata a demokrácia védelme és az emberi jogok védelme minden európai országban. Nézetem szerint ezen ügynökség tevékenységei elkerülhetetlenül túllépnek majd a létrehozását indokoló tematikus területeken. Például a preambulumbekezdések 6. módosításáról zajló mai szavazás során felmerült az emberi lény és azon pillanat meghatározásának a kérdése, amikor az emberi jogokat szerez. Úgy hiszem, hogy az ilyesfajta lépés felháborító kísérlet, mellyel burkoltan veszélyes ideológiai képzeteket honosítanának meg az Európai Unió keretében. Glyn Ford (PSE), írásban . − Támogatom ezt a jelentést, habár ellenzem és csalódott vagyok amiatt, hogy a korábbi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját, melyet a Miniszterek Tanácsának rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó tanácsadó bizottságának ajánlásai szerint hoztak létre, amelyben én az Európai Parlamentet képviseltem, mára beolvasztották az Európai Unió tágabb jellegű Alapjogi Ügynökségébe. A bécsi megfigyelőközpont különösen értékes munkát végzett a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, illetve ezek terjedésének megakadályozását illetően, továbbá az Unió és a felvételüket kérő országok aktuális helyzetéről való jelentéstételben. A veszély az, hogy mindez elvész vagy legalábbis felhígul ebben az új ügynökségben. Gondosan figyelem a fejleményeket. Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban . – (FR) A PPE-DE képviselőcsoport francia delegációja üdvözli az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2007 és 2012 közötti többéves keretének elfogadásáról szóló Cashman-jelentés elfogadását.

35

36

HU


Többek között a szöveg pontos tematikus területeket határoz meg az ügynökség tevékenységeit illetően annak érdekében, hogy lehetővé tegye, hogy sikeresen beteljesíthesse küldetését és célkitűzéseit. A francia delegáció többsége a képviselőcsoport utasításai szerint elutasította a liberálisok módosításait, melyek célja az volt, hogy kibővítsék a feladatkört a homofóbiára és a homofób erőszakra, illetve a romák elleni rasszizmusra is. Ezt nem azért tették, hogy hangot adjanak kifogásuknak e jogos és indokolható célkitűzést illetően, hanem mivel a feladatkör máris benne volt egy határozatra irányuló javaslatban, melyben az ügynökség tematikus feladatai között szerepelnek a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány kérdései, a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés mellett. Üdvözöljük a jelentés elfogadását, mivel ezzel lehetővé válik, hogy az ügynökség teljesen működőképessé váljon, ilyen módon lehetővé téve feladatának ellátását és az uniós polgárok jogainak védelmét. Ambroise Guellec (PPE-DE), írásban . – (FR) A PPE-DE képviselőcsoport francia delegációja üdvözli az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2007 és 2012 közötti többéves keretének elfogadásáról szóló Cashman-jelentés elfogadását. Többek között a szöveg pontos tematikus területeket határoz meg az ügynökség tevékenységeit illetően annak érdekében, hogy lehetővé tegye, hogy sikeresen beteljesíthesse küldetését és célkitűzéseit. A francia delegáció többsége a képviselőcsoport utasításai szerint elutasította a liberálisok módosításait, melyek célja az volt, hogy kibővítsék a feladatkört a homofóbiára és a homofób erőszakra, illetve a romák elleni rasszizmusra is. Ezt nem azért tették, hogy hangot adjanak kifogásuknak e jogos és indokolható célkitűzést illetően, hanem mivel a feladatkör máris benne volt egy határozatra irányuló javaslatban, melyben az ügynökség tematikus feladatai között szerepelnek a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány kérdései, a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés mellett. Üdvözöljük a jelentés elfogadását, mivel ezzel lehetővé válik, hogy az ügynökség teljesen működőképessé váljon, ilyen módon lehetővé téve feladatának ellátását és az uniós polgárok jogainak védelmét. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A kritizált szempontokon kívül, melyeket már volt alkalmunk kiemelni, nyilvánvalóvá válik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének valódi célkitűzése, amint az megfelelően működni kezd. A 2007–2012 közötti többéves keret célkitűzéseinek és prioritásainak meghatározásáról szóló vitában a tematikus területeket egyértelműen a következőkre korlátozták: rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány, nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés; az áldozatok kárának enyhítése, bűnmegelőzés és a polgárok biztonsága tekintetében releváns, kapcsolódó aspektusok; a gyermekek védelme, ideértve a gyermekek jogait; bevándorlás és a migránsok integrálása; menekültügy, vízumok és határellenőrzés; részvétel

17-01-2008

17-01-2008

HU


az Unió demokratikus működésében; az információs társadalommal kapcsolatos emberi jogi kérdések; és a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. Az Európai Parlament ezt kiegészítette a szélsőséges szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel. Habár a társadalmi jogokat – ideértve a munkavállalók jogait – nem tekintették prioritásnak, még akkor sem, amikor az alapvető társadalmi jogokat megkérdőjelezik az EU által támogatott politikák. Elisabeth Morin (PPE-DE), írásban . – (FR) A PPE-DE képviselőcsoport francia delegációjához hasonlóan, üdvözlöm az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007 és 2012 közötti többéves keretének elfogadásáról szóló Cashman-jelentés elfogadását. Többek között a szöveg pontos tematikus területeket határoz meg az ügynökség tevékenységeit illetően annak érdekében, hogy lehetővé tegye, hogy sikeresen beteljesíthesse küldetését és célkitűzéseit. A francia delegációhoz és a PPE-DE képviselőcsoporthoz hasonlóan elutasítottam a liberálisok módosításait, melyek célja az volt, hogy kibővítsék a feladatkört a homofóbiára és a homofób erőszakra, illetve a romák elleni rasszizmusra is. E feladatkörök valójában máris benne voltak egy határozatra irányuló javaslatban, melyben az ügynökség tematikus feladatai között szerepelnek a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány kérdései, a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés mellett. Üdvözlöm a jelentés elfogadását, mivel ezzel lehetővé válik, hogy az ügynökség teljesen működőképessé váljon, ilyen módon lehetővé téve feladatának ellátását és az uniós polgárok jogainak védelmét. Díaz de Mera García Consuegra jelentés (A6-0447/2007) Bairbre de Brún és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban . − A módosított javaslat mellett szavaztam, mivel az javításokat tartalmaz az adatvédelem terén. Azonban nem értek egyet azzal, hogy a bel- és igazságügyeket egyre inkább áthelyezik a tagállamok az EU hatáskörébe. Ez okból szavaztam a jogalkotási állásfoglalás ellen. Gérard Deprez (ALDE), írásban . – (FR) Erőteljesen támogatom kitűnő kollégánk, Díaz de Mera úr jelentését. Az Europol közösségi ügynökséggé alakítása olyan kérés, melyet mindig is támogattam. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy az Europolt a közösségi költségvetésből finanszírozzák, illetve hogy a közösségi tisztviselők státuszát kapják az Europol alkalmazottai is. Parlamentünk hatásköre mindkét esetben jelentősen bővült. Emellett a Tanács határozata jelentős mértékben kibővíti az Europol hatáskörét és cselekvési képességét, amit szintén támogatok. Röviden: az Europol működésének fokozása és a valós demokratikus ellenőrzésnek való alávetése olyan döntés, melyet feltétlenül támogatok. Bruno Gollnisch (NI), írásban . – A Tanács teljesen sikeresnek bizonyult fondorlataiban: átalakította az Európai Rendőrségi Hivatalt, az Europolt a tagállamok költségvetéséből finanszírozott kormányközi szerv helyett az EU költségvetéséből finanszírozott európai

37

38

HU


uniós ügynökséggé, és a közösségi tisztviselők státuszát alkalmazta, tette mindezt technikai és nem politikai követelményekre hivatkozva. Mivel az Europol feladatkörét ténylegesen jelentős mértékben kibővítették annak érdekében, hogy a szervezett bűnözésen kívül más területekre is kiterjedjen, a Tanács úgy érzi, hogy az új célkitűzésekkel uniós szinten megfelelőbben lehet foglalkozni, mint tagállami szinten. Ilyen módon a szubszidiaritás roppant megkérdőjelezhető elvére hivatkozva azt az európai logikát alkalmazzák, hogy szisztematikusan megszüntetik a tagállami kompetenciákat és elmélyítik a szupranacionális modellt. Pontosan ez a filozófiája és megközelítése a Lisszaboni Szerződésben foglalt reformoknak, melyet az európai és nemzeti vezetők testületileg a népekre és nemzetekre kívánnak erőltetni azok akarata ellenére. Európa többé nem hallgat népeire. Ráadásul figyelmen kívül hagyja őket és hazudik nekik. Most, hogy 26 európai ország már kijelentette, hogy nem ratifikálja ezt a szerződést népszavazás útján, reménykedjünk abban, hogy Európa nemzeteit és népeit megóvja az, hogy ezt a nevetséges szöveget az írek elutasítják: az egyetlen nép, mely maga dönthet. Genowefa Grabowska (PSE), írásban. − (PL) Az Európai Unió tagállamai azért hozták létre az Europolt, hogy intézményi választ adjanak a szervezett bűnözés elleni küzdelem kérdésében. Most itt arról vitatkozunk, hogy kiszélesítsük az Europol hatásköreit, és egyszerűsítsük működését, 12 évvel ennek létrehozását követően. Az előadó pontosan értékelte az Europol jelenlegi jogi és tényleges helyzetét. Jogosan kritizálja azt a túlkomplikált és hosszadalmas eljárást, melynek célja az Europol státuszának módosítása és az Unió szervezeti felépítésébe való integrálása. Az e jelentésben javasolt kiigazító intézkedések szintén megfontolásra és támogatásra érdemesek. Az Europol hatáskörének módosítására tett korábbi kísérletek mutatják, milyen bonyolult, hogy az országok megállapodásra jussanak, amikor az egyhangúság elve köti őket. Úgy hiszem tehát, hogy csak akkor tudunk eljárási változásokat bevezetni és e helyzetet javítani, amikor a Lisszaboni Szerződést ratifikálják és az mind a 27 tagállamban hatályba lép, mivel a Szerződés reformokat jelent az EU-n belüli döntéshozatali folyamatban is. Emellett amennyiben az Europol uniós ügynökségi státuszt kap, ennek minden következményével együtt, ideértve a pénzügyieket is, akkor az Európai Unió egésze eredményesebben küzdhet a szervezett bűnözés ellen. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mivel nem erősítették meg sem a Szerződésben foglalt javaslatot, sem ezt a javaslatot, melynek célja az Europol felépítéséről, működéséről, tevékenységi köréről és feladatairól szóló határozatok minősített többséggel történő elfogadása, az uniós intézmények már fárasztóak, amikor európai ügynökséggé kívánják alakítani az Európai Rendőrségi Hivatalt. A folyamattal kapcsolatos alapvető kritikánk mellett aggaszt bennünket, hogy az alábbiakkal szembesülünk: - az a lehetőség, hogy a feldolgozás alól nem zárnak ki „egyes olyan adatkategóriákat, melyek faji vagy etnikai hovatartozással, politikai véleménnyel, vallási vagy filozófiai meggyőződéssel, párt- vagy szakszervezeti tagsággal, szexuális irányultsággal vagy egészséggel kapcsolatosak”;

17-01-2008

17-01-2008

HU


- nem fogadnak el védintézkedéseket a rendőri és igazságügyi együttműködés területén a feldolgozott személyes adatok védelme érdekében uniós szinten és harmadik országokkal való kapcsolatban, ideértve különösen az USA-t (pl. légiutasok adatai); - nem garantálnak hozzáférést a magánszemélyek számára adataikhoz, illetve ezek nem lehetnek tudatában annak, hogy személyes adataikat az Europol feldolgozza; - nem egyértelműsítik a nemzeti parlamentek ellenőrzését. Ezzel látványosan sértenék a polgárok jogait, szabadságait és garanciáit. Antonio Masip Hidalgo (PSE), írásban. − (ES) A képviselőcsoportok észrevételeivel együtt konszenzussal elfogadott szövegre igennel szavaztam. Ez olyan kérdés, mely a bűnözés elleni alapvető együttműködést érinti. Rá kell mutatnom, amint azt kollégáim Fava és Moreno urak is tették, hogy az állásfoglalás emelkedett célkitűzései nem egyeztethetők össze az előadó, Díaz de Mera úr makacs hozzáállásával, aki 2004. március 11-én a spanyol rendőrség főigazgatója volt, és aki nem volt hajlandó együttműködni azzal a bírósággal, mely az Európa legnagyobb terrorista bombázásával kapcsolatos tárgyalást tartotta. Emellett, az előadó azon elítélhető elmélet egyik fő propagálója vagy kollaborátora, mely szerint nem iszlám cellák, hanem ETA-terroristák követték el a mészárlást. Díaz de Mera úr és mások, akik magukat „peones negros” (fekete parasztok) néven illetik, megkísérelték félrevezetni a nemzetközi közvéleményt, és bár álláspontjukat a végén nem kezelték bűncselekményként (csak szankcióval sújtották, illetve súlyos figyelmeztetést kaptak a bíróságtól), ennek a Parlamentnek minden tényt ismernie kell. Személyes támadásaik érveik hiányát mutatják. Végül sajnálatomat fejezném ki amiatt, hogy Díaz de Mera úr nem rendelkezett kollégája, Jaime Mayor méltóságával, aki végül törölte nevét a terrorizmusról szóló szövegből. Luca Romagnoli (NI), írásban . − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Díaz de Mera García Consuegra az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló jelentése mellett kívánok szavazni. Az Európai Unión belül változó körülmények, új bűnözési formák és új terrorveszélyek jelzik, hogy a meglévő szervet át kell alakítani. Mindenesetre úgy érzem, hogy egyes pontokat egyértelművé kell tenni. Az Europol uniós ügynökséggé alakítása nem jelenthet további pénzügyi terhet a tagállamok számára; mindenek előtt pedig nem emésztheti fel a nemzeti rendőri erők számára megállapított, máris elégtelen állami erőforrásokat. Ellenkezőleg: a nyomozó hatóságokat és a közrend felelőseit jobban ellenőrizni kell, illetve meg kell erősíteni. Az Europol tevékenységei magukban kell, hogy foglalják a különféle tagállamok rendőri erői alapvető, pótolhatatlan munkájának támogatását és koordinálását. Ezért örömömre szolgál, hogy a javaslat rendelkezik a tagállamok illetékes hatóságaival vagy közös nyomozócsoportjaival együtt végzendő nyomozások és operatív tevékenységek koordinációjáról, megszervezéséről és lebonyolításáról. Polfer-jelentés (A6-0516/2007) Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés feltárja az „európai szomszédsági politika” valódi ambícióit, különösen a Dél-Kaukázus tekintetében.

39

40

HU


Ezek a geostratégiai napirendet kívánják meghatározni annak politikai, gazdasági és katonai aspektusait illetően, vagyis az EU beavatkozási tervét ezen a neuralgikus területen, miközben fokozott nyomást gyakorol Kínára és Oroszországra. Ennek eredményeként fokozottabb lesz a beavatkozás és a manipuláció az SZSZSZR széthullásából adódó konfliktusok terén, melynek célja annak biztosítása lesz, hogy az EU főbb hatáskörei és pénzügyi/gazdasági csoportjai ellenőrizni tudják a régiót, és szintén egyértelműen nyilvánvalóvá válnak a kapitalisták közötti rivalizálások. Elég csak megnézniük az „ajánlásokat”, például a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére vagy a további liberalizáció megvalósítására vonatkozó ösztönzést, illetve azt az egyértelmű felszólítást, melynek célja a beavatkozás a „civil társadalom” fellépésének „támogatása” útján, biztosítva, hogy a közösségi (!) „alapokat (...) állami beavatkozás (...) nélkül osztják szét”. Az energiakérdés megközelítése különösen fontos, mivel megvilágítja azon energiaügynökök jelentőségét, akik megkerülhetik Oroszországot és az energetikai infrastruktúrák és erőforrások ellenőrzését. Végül megjegyezzük azt a következetlenséget, mely „Grúzia nemzetközileg elismert határainak „területi integritásának és sérthetetlenségének feltétel nélküli támogatása” és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvekre való hivatkozás között áll fenn, míg ezt Szerbia esetén nem történik meg. Anastase-jelentés (A6-0510/2007) Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez egy újabb olyan saját kezdeményezésű jelentés, melynek logikája megegyezik a Dél-Kaukázusról és az „európai szomszédsági politiká”-ról szóló jelentésével: vagyis beavatkozás és nyomásgyakorlás a piacokhoz (különösen az energiapiacokhoz) való hozzáférés (és ellenőrzésének) garantálására, valamint a további liberalizáció. A jelentés „piacgazdasági reformokat” kíván támogatni, ösztönzi a „harmonizációs és további liberalizációs intézkedések”-et, illetve támogatja „egy szabadkereskedelmi terület létrehozását a WTO elveivel összhangban”. Ez olyan folyamat, melyben az EU állítólag vezető szerepet játszik a „térség arra való ösztönzésében, hogy megtegye a szükséges lépéseket”. A jelentés ugyanakkor „hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség országai között és azok szomszédjaival alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és ápolása, a kölcsönös tisztelet, a területi integritás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, valamint az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazásának tilalma, mint a regionális együttműködés előmozdítására irányuló alapvető elvek” alapján mégis az „európai értékek” előmozdítása mellett érvel, „függetlenül a partnerkormányok által mutatott hajlandóság mértékétől”. Ez egyértelmű ellentmondás a (másoknak szánt) ajánlások és a tettek között. Az EU azt akarja, hogy mások tiszteletben tartsanak olyasmit, amit ő maga nem. Micsoda cinizmus! Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kenyai helyzet (B6-0024/2008) Karin Scheele (PSE), írásban. – (DE) Kenya nemrég még sokak üdülőparadicsoma volt. A látogatókat kellően megvédték a jelentős korrupciótól és attól a borzalmas szegénységtől,

17-01-2008

17-01-2008

HU


melyben a lakosság nagy részének élnie kell. A múlt decemberi események és a csalárd elnökválasztások óta Kenya és politikai problémái hirtelen beszédtémává lettek mindenkinél. Habár a parlamenti választásokat általánosan sikeresnek ítélik a hivatalos megfigyelők, kételyek merültek fel az elnökválasztás eredményeinek pontosságát illetően. A Kenyáról szóló mai állásfoglalásra irányuló indítvány benyújtásakor ismét elítéljük az elterjedt szabálytalanságokat és a jelenlegi elnök, Kibaki viselkedését, aki azzal, hogy elutasította John Kufuor elnök arra vonatkozó ajánlatát, hogy segít a válság megoldásában, komolyan veszélyeztette a közvetítési erőfeszítéseket. Felhívjuk Kenya politikai vezetőit arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az országban a további erőszak megakadályozására, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítására. A témával kapcsolatos vita során ismét megvitattuk és megvizsgáltuk a közvetlen költségvetési támogatás eredményességének kérdését. Ez a téma, a kenyaihoz hasonlóan az elkövetkező hónapokban foglalkoztatni fog bennünket. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A szavazás indokolásának célja annak hangsúlyozása, hogy a szomszédos országok, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és az Afrikai Unió közvetítési erőfeszítéseinek elismerésével úgy hisszük, hogy a kenyai nép képes lesz saját útjának megtalálására és meghatározására. Magán a kenyai népen múlik, hogy megoldást találjon az országban jelenleg uralkodó helyzet leküzdésére. Ennek eredményeként az EU bármilyen beavatkozási kísérletét elítéljük, amint azt az állásfoglalás is jelzi és javasolja, különösen szem előtt tartva az EU által „afrikai stratégiá”-jában megállapított célkitűzéseket és az ezzel a kontinenssel kapcsolatos interimperialista együttműködést/rivalizálást, mely szintén egyértelműen nyilvánvaló, és mely igen mélyen érződik a régión belül. Végül hangsúlyoznom kell, hogy kimaradt az állásfoglalásból az ország súlyos és romló társadalmi-gazdasági helyzetére – ami a választások során felszínre kerülő lakossági elégedetlenség kifejezésének gyökere – való utalás és az e helyzet tekintetében a különösen a nemzetközi pénzügyi intézmények, főbb kapitalista hatalmak és nemzeteken átnyúló vállalkozások által előmozdított neoliberális politikákban éreztetett mély felelősség. Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. – (CS) Teljes mértékben támogatom állásfoglalásunkat a kenyai helyzetről, melynek alapja az EU megfigyelői missziója által Kenyában az év elején végzett naprakész vizsgálat. Biztosítanunk kell, hogy a kenyai hatóságok késedelem nélkül kivizsgálják a választások körülményeit, és megakadályozzák a további erőszakot. Ragaszkodnunk kell az élő közvetítés helyreállításához és alapvető emberi jogok és az Afrikai Chartában megállapított jogok betartásához. Azonban ez az állásfoglalás csökkenti az Európai Bizottság felelősségét azt illetően, hogy megoldja a kongói kormánynak átutalt 400 millió EUR kérdését. Úgy vélem, hogy hamarosan visszatérünk ehhez a kérdéshez. Figueiredo-jelentés (A6-0519/2007) Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) A nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentés 20. bekezdésére igennel szavaztam, mivel elengedhetetlen, hogy a Bizottság megvizsgálja a hosszú munkaidő által a magán-, családi és társadalmi életre gyakorolt kedvezőtlen következményeket, például hogy a gyermekek sok időt töltenek egyedül, saját magukra vannak utalva, aminek eredménye gyakran az iskolai kudarc és a bűnözés. A tagállamoknak fejleszteniük kell azon vállalkozások ellenőrzését, melyek arra kényszerítik a

41

42

HU


munkavállalókat, hogy a kötelező munkaidőn túl is dolgozzanak, és szigorú büntetéseket kell alkalmazniuk ezen vállalkozásokkal szemben. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az Európai Parlament ma elfogadta a nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentésemet. Ez igen pozitív, habár sajnálom az egyes kisebb módosításokat. A jelentés mindenesetre elismeri a nők által az iparban játszott szerepet, és felhívja Bizottságot és a tagállamokat a szükséges intézkedések megtételére, ideértve az eredményes ellenőrzést, a sztereotípiák és a megkülönböztetés elleni küzdelmet, különösen a bérekben mutatkozó megkülönböztetést. Ez a helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a nők bére kb. 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké az iparban, habár más ágazatokban az átlag 15%, annak ellenére, hogy már több mint 30 éve hatályos az egyenlő bérezésről szóló irányelv. A jelentés hangsúlyozza a kollektív alkudozás jelentőségét a nőkkel szembeni megkülönböztetés eltörlése elleni küzdelemben, különös tekintettel a foglalkoztatáshoz való hozzáférésre, a bérekre, a munkafeltételekre, a karrierre és a szakképzésre. A jelentés hangsúlyozza azon közösségi programok fontosságát, melyek ösztönzik a védjegyek létrehozását, a termékek eredetmegjelölésének védelmét, illetve az olyan ipari ágazatokból származó közösségi termékek külső támogatását, ahol a nők vannak túlsúlyban. Végül nagyon fontos annak biztosítása, hogy elismerjék, hogy a női és férfi munkavállalók jogosultak az ipari vállalkozásokat érintő szerkezetátalakítási folyamatokban való részvételre, garantálva ennek struktúráját, különösen az Európai Üzemi Tanácsokat, a tájékoztatáshoz való teljes körű hozzáférést, illetve a határozott beavatkozás lehetőségét, ideértve a vétójogot is. Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés számos olyan kérdéssel foglalkozik, melyek önmagukban fontosak, azonban amelyek tekintetében a tagállamok megtartják a cselekvési hatáskört és a felelősséget saját jogszabályaik létrehozására és fejlesztésére. A vállalati igazgatóságokon belül a nemek aránya, az egyenjogúság fejlesztésére vonatkozó tervek a nagyvállalkozásoknál, illetve a női tagok aránya a vállalati igazgatóságokon belül nem olyan kérdések, melyek uniós szinten szabályozhatók a legjobban és leghatékonyabban. Ezért a kérdéses jelentés ellen szavaztunk. Genowefa Grabowska (PSE), írásban . − (PL) Az európai ipar egyértelműen messzire vezető változást él meg. Ezért nehéz nem elismerni az általa az Európai Unió valamennyi tagállamának és ezek polgárainak – nemüktől függetlenül –fejlődésében játszott stratégiai szerepet. Az európai iparban alkalmazott nők szerepe és a rendelkezésükre álló lehetőségek nem pusztán egy ország gazdasági fejlettségi szintjétől függnek, hanem az esélyegyenlőség elfogadásával kapcsolatos tradícióktól és az emberi jogok szabályozásának tiszteletben tartásától is. A nők ipari részvétele nagyarányú, és ők jelentős mértékben vannak jelen szinte minden ágazaton belül. Mindenesetre egyet kell értenünk az előadóval abban, hogy a nők által a csúcstechnológiás iparágakban játszott szerep – ideértve az űrhajózási ipart vagy a vegyipart – nagyon nem megfelelő. Teljesen helyénvaló ezért, hogy a jelentés kiemeli ezt a szempontot, és teljesen jogosan a nemi kérdésekre összpontosíts. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a nők iparban való

17-01-2008

17-01-2008

HU


részvétele nem korlátozódhat olyan ágazatokban végzett munkára, ahol nincs szükség képesítésekre, ahol elsősorban a nők szenvedik meg a szerkezetátalakításokat. Az előadó kéri különösen a KKV-k esetében a támogatást ahhoz, hogy lehetővé tegyék a nők foglalkoztatása viszonylag magas mértékének megőrzését, különösen olyan nők esetében, akik szerencsétlen szakmai helyzetbe kerülnek. Ez a javaslat támogatást érdemel, ahogyan a jelentés is, ha csak ezen egy okból is. Marian Harkin (ALDE), írásban . − Támogatom a 33. bekezdést, mivel ilyen proaktív intézkedések szükségesek, legalábbis ideiglenesen a nők döntéshozatali folyamatban minden szinten való részvételének biztosítására. Emellett erősen támogatom a 20. bekezdést, mivel valóban szükséges teljes mértékben megvizsgálni azt a hatást, melyet a hosszú munkaidő gyakorolhat a fizikai és szellemi egészségre, továbbá a családi életre. Ha a munka és az élet egyensúlyát, illetve a családbarát politikákat támogatjuk, akkor szükségünk van egy ilyen tanulmányra. Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban − (PL) Az emberi jogok a demokrácia alapjai. E jogok közé tartozik a nők és férfiak közötti egyenlőség nagyon fontos elve, mely természetesen megengedi a közöttük lévő biológiai különbségekből eredő körülményeket is. E kérdés egyik szempontja a foglalkoztatás és a nők által az iparban játszott szerep. Egyszerűen lehetetlen, hogy mindezt számtani pontossággal két egyenlő részre osszuk. Mindenekelőtt az esélyegyenlőséggel foglalkozunk, mely a műszaki és gazdasági tárgyakkal kapcsolatos oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáféréstől függ. További nagyon fontos kérdés a gyermekeket nevelő anyák támogatása, illetve annak biztosítása, hogy őket nem éri megkülönböztetés a munkahelyen. Lényeges rugalmas rendelkezéseket bevezetni a gyermekeket nevelő nők nyugdíjáról. Az úgynevezett szülői szabadság időszakát teljes mértékben el kell ismerni és hozzá kell adni a nyugdíjszabályok szerint foglalkoztatásban eltöltött időhöz. Számos országunkban a nők még mindig lényegesen kevesebb bért kapnak a férfiaknál egyenlő minőségű és mennyiségű munkáért. Nem indokolható az olyan akadályok megteremtése, amelyek megakadályozzák, hogy a nők vezetői és felügyeleti szerepet vállaljanak a vállalatok igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában. Intézkedések szükségesek e tekintetben a sztereotípiák leküzdésére. A benyújtott jelentés egy, ebben az irányban tett lépést jelent, és ezért szavaztam mellette. Astrid Lulling (PPE-DE), írásban . – (FR) E rendkívül hosszú állásfoglalás számos preamulumbekezdése és bekezdése állítja a nyilvánvalót. Olyan intézkedésekre szólítunk fel, melyeket szerencsére már régen meghoztak. Való igaz, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló egyes irányelveket elégtelen mértékben alkalmaztak, azonban ha a megkülönböztetés továbbra is fennmarad az ezen intézkedéscsomag hatálya alá tartozó területeken, ki a hibás? Valamennyi ilyen irányelv rendelkezik fellebbezési mechanizmusról. Azok a nők, akik megkülönböztetést éltek át, bírósághoz fordulhatnak, ahol megnyerhetik az ügyet, ahogy az szerencsére hazámban több ügyben is megtörtént. Sajnos ez a jelentés számos összeférhetetlen követelést tartalmaz, mely nem kapcsolódik a nők által az iparban játszott szerephez. Az, hogy 40%-os kvótát kérnek a vállalati igazgatóságokban a nők képviseletére, ellentétes a tagállamok számára fenntartott ügyekben a szubszidiaritás elvével.

43

44

HU


Nem a mi feladatunk a vállalatok áthelyezésének „ellenőrzése”. Utópisztikus azt kérni, hogy legyen „több döntési lehetőség a munkahelyet illetően”. Ha a cégem Luxembourg városában található, és más leányvállalata nincs, akkor nem kérhetem, hogy dolgozzak Schifflangéban, ahol élek. E jelentésre ezen észrevételekkel összhangban szavaztam. Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. – (CS) Egyetértek több olyan gondolattal, mely a nők iparban játszott szerepéről szóló jelentésben szerepel. Mégsem örülök annak, hogy nem kapott különös figyelmet a regionális munkanélküliség az olyan nők körében, akik épp ekkor veszítették el munkahelyüket az európai textilgyárakban. Azt is gondolom, hogy a nők foglalkoztatását illetően semmilyen kvótamennyiség nem oldja meg a helyzetet. Második észrevételem a munka és a család közötti kiegyensúlyozott időmegosztással kapcsolatos. Ez ugyanúgy érinti a nőket, mint a férfiakat. Úgy vélem, hogy a megoldás az állásfoglalásokban rejlik. A rugalmas biztonság európai koncepciójának végrehajtásában. Hollandia az egyik példa arra, hogy kitűnő jogalkotási keretet alakítottak ki a részidős munkát illetően. Az eredmény a munkanélküliség mérséklődése, illetve a férfiak és nők számára több idő biztosítása a családi életre. A rövidebb munkaidő eredményes kihasználása azt is mutatja, hogy ennek nem kell jövedelemcsökkenéshez vezetnie. Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Liberálisként és a svéd Liberális Párt, a Folkpartiet tagjaként mindig kicsit trükkösnek találom a Parlament egyenlőségről készült jelentéseit. A svéd Liberális Párt az évek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen ügyekben a legjobb önkéntesen cselekedni, azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem mindig elegendő. Svédország e területtel kapcsolatos határozott kötelezettségvállalása miatt váltunk úgy ismertté, mint a világ egyik legegyenlőbb országa. Szóval nem akarjuk sikereinket az EU-ban is terjeszteni? Dehogynem! A kérdés mindössze az, hogy milyen módszerekkel. A kérdéses jelentésben azt éreztem kötelességemnek, hogy több olyan bekezdés ellen szavazzak, melyek szellemiségét támogatom, azonban melyek alkalmazási köre és megközelítés kétségesnek tűnik. Úgy vélem, hogy a vállalkozások számára mind az egyenlőségi tervek, mind a mérhető célkitűzések fontos eszközök. Másfelől nem gondolom, hogy ez EU-nak elsődlegesen ezzel kellene törődnie. Ugyanez vonatkozik egy olyan uniós finanszírozású módszertan kialakítása arra, hogy „mivel is járnak pontosan a munkahelyek”, ami „garantálja” majd az egyenlő bért. A Globális Kiigazítási Alapnak – mellyel kapcsolatosan már eleve számos kételyem volt – szintén nem szabad különösen figyelembe vennie a nemeket – ezzel kettős igazságtalanságot követne el. Nem várhatjuk el, hogy minden jelentés olyan legyen, mintha magunk szövegeztük volna, azonban sok tévedést találunk itt. Mégis van annyira fontos a téma, hogy végül mellette szavaztam összességében. Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban . − (PL) Figueiredo asszonynak a nők által az iparban játszott szerepről készült jelentése mellett szavaztam. Gratulálnék az előadónak nagyon jó és alapos jelentéséért. A férfiak és nők egyenlő jogainak kérdése nagyon fontos, és továbbra is a lehető legtöbb figyelmet kell erre fordítanunk, mivel az Európai Unió alapja a megkülönböztetésmentesség elve. Prioritást kell adnunk annak, hogy kezeljünk minden jelet, ami arra utal, hogy elmulasztják az ezen elvnek való megfelelést. Ez különösen szükséges, mivel az ipar jellege változóban van, ahogy egy tudás alapú társadalom létrehozására törekszünk. Az olyan

17-01-2008

17-01-2008


HU

ágazatok, amelyekben hagyományosan nőket alkalmaznak, a feldolgozóiparhoz kötődnek, míg a legújabb ipari ágazatok a legutóbbi technológiák – mint például az információs és kommunikációs technológiák – fejlődésén alapulnak. Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak biztosítására, hogy az esélyegyenlőség elvét betartják ezen új ágazatokban. Állásfoglalásra irányuló indítvány: az Internet irányításával kapcsolatos fórum eredményei Cristiana Muscardini (UEN), írásban . − (IT) Elképzelhetetlen, hogy az UEN képviselőcsoport részéről ne kapjon támogatást az az állásfoglalás, amelyről szavazni készülünk vagy hogy az ne szavazza azt meg. Reméljük, hogy hamarosan jobb szabályozás is készül az Internetről, amely a gyermekek védelmére és az olyan szolgáltatók elleni eredményesebb intézkedések megtételére irányul, akik gyermekpornográfiával kapcsolatos weboldalakat működtetnek. Azonnali intézkedést kell tennie minden EU-tagállamnak, hogy bezárja az illegális oldalakat, a felelős rendőri erők közötti jobb koordináció útján. Emellett reméljük, hogy az internet révén kezelni tudjuk majd a terrorista szervezetek információcseréjének érzékeny kérdését, illetve hogy az ügy a jövőbeli fórumok tárgya lehet. Nem létezhet szabadság szabályok nélkül, a legfontosabb pedig az, hogy az Internet nem lehet és nem szabad, hogy a szabadság térsége legyen a bűncselekmények elkövetői és a gyűlöletet és intoleranciát prédikálók számára. Vészhelyzetről van szó, amit határozott, sürgős intézkedések útján és nem improvizációval kell kezelni. A terrorizmus és az emberek közötti gyűlölet az Európai Unió és valamennyi szabad, demokratikus ország szabálya és célkitűzése kell, hogy legyen. 9. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet (Az ülést 13.05-kor berekesztik, és 15.00-kor újra megnyitják.) ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY alelnök 10. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 11. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről 11.1. Hu Jia kínai másként gondolkodó letartóztatása (vita) Elnök. – A következő napirendi pont Hu Jia kínai másként gondolkodó letartóztatásának megoldásáról szóló öt állásfoglalásra irányuló indítvány megvitatása (1) . Milan Horáček, szerző . – (DE) Elnök asszony! Képviselőcsoportunk Hu Jiát és feleségét, Zeng Jinyant jelölte a Szaharov-díjra. Mivel a pár jelenleg házi őrizetben van, webkamerával vettek részt az Európai Parlament által az emberi jogok kínai helyzetéről tartott meghallgatáson. Hu Jia újbóli letartóztatásával csak olyasmit akartak demonstrálni, amire maga is figyelmeztetett. Kína ezzel a lépéssel sajnálatának akar hangot adni az Európai Parlament véleményét illetően?

(1)

Lásd a jegyzőkönyvet

45

46

HU


Az emberi jogokat határozottan támogatni kell mint olyan kérdést, mely áthat az EU és Kína közötti minden kapcsolatot. Koherens és konzisztens módon kell fellépnünk, és nem áldozhatjuk fel egyszerűen értékeinket a jó gazdasági kapcsolatok oltárán. Felhívjuk tehát a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ne csak állást foglaljon Hu Jia érdekében, hanem a következő EU–Kína csúcstalálkozó alkalmából szólítson fel az emberi jogok iránti kötelezettségvállalásra. Kínának fel kell számolnia az emberi jogi aktivisták szisztematikus megfélemlítését. Ha Kína nem változtat magatartásán, ismét felmerül az olimpiai játékokon való részvétel kérdése. Emellett Oroszország lesz a következő téli olimpia megrendezője, és ez az ország szintén nem jeleskedik az emberi jogok terén. (Taps) Erik Meijer, szerző. – (NL) Elnök asszony! Az emberi jogok problémája Kínában mindig felmerül az ilyen sürgős viták során, és mindig jó okkal. Kína gazdasági növekedése és erősödő nemzetközi helyzete még mindig nem eredményezett valódi különbséget a civil szabadságokkal kapcsolatos megközelítésben, a hatóságok hatalommal való visszaélésében, az ellenzék mozgásterében és a bírói hatalom függetlenségében. Még mindig súlyos büntetéseket szabnak ki, ideértve a halálbüntetés gyakori használatát is. Kína nem az egyetlen olyan ország, mely halálos ítéleteket hoz, és ezeket végrehajtja, viszont ezekben élen jár. Egyedül abban láttunk előrelépést, hogy most több gondosságot alkalmaznak az elkövető bűnösségének megállapításakor a halálbüntetés végrehajtása előtt, így kevesebb embert végeznek ki, aki később ártatlannak bizonyul. Időközben a három nagy kínai drámára helyezett nemzetközi hangsúly nagymértékben eltűnt. Az 1989. évi Tiananmen téri vérfürdő, a Falun Gong mozgalom támogatóinak üldözése és Tibet és Kelet-Turkesztán lakossági összetételének megváltozása egyre kevesebb figyelmet kap. Valamennyi figyelem immár a gazdasági növekedésre, a Kínába irányuló export lehetőségeire, az olcsó kínai behozatal lehetőségeire, Kína fokozódó afrikai szerepére és a soron következő, Kínában tartandó olimpiára irányul. Ilyen körülmények között egyre kisebb a nyomás Kínában az emberi jogok helyzetének javítására. Az olimpiai játékok ürügyén lakóövezeteket bontottak le, és elküldték a lakókat. A kínai nagykövetek szerint sérti a nemzeti becsületet, amikor ezt külföldről kritizálják. A soron következő olimpiai játékok lehetőséget kínálnak a helyzet javulására. A dolgok jelenlegi állása szerint ez fejleszti majd a turizmust és hasznos a fontos közüzemi munkálatok befejezése szempontjából, azonban nem az az emberi jogok fejlődését illetően. Hollandiában időközben vita indult az olimpiai játékok bojkottálásának lehetőségéről. Egyetlen letartóztatott emberi jogi aktivistáról, Hu Jiáról állásfoglalást készíteni szükséges, azonban elégtelen. Az Európa és Kína közötti kapcsolatok legfontosabb tényezője nem a gazdasági önérdek, hanem az emberi jogok kínai helyzete miatti aggály kell, hogy legyen. Marcin Libicki, szerző . – (PL) Egyetértek Meyer úrral, aki szerint bojkottálnunk kell az olimpiát a kínaiakat Kínában érintő üldözések miatt. Valójában nem egyedül a kínaiak azok, akik az országban folyamatos üldözést szenvednek el. A tibetiek és más nemzeti kisebbségek üldözése gyakran felmerült már ebben a Házban. Ma egy aktivista szabadság nevében történő illegális fogva tartását és üldözését említjük, egy olyan személyét, aki a kínai szabadságért küzd, vagyis a politikus Hu Jiáét. Felesége és családja is osztozik sorsában.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Hölgyeim és uraim! Még emlékszem, amikor a Szovjetunióban megrendezett olimpiát több évtizeddel ezelőtt bojkottálták. Az a lépés hozzájárult a kommunista rendszer bukásához. Nem engedhetjük meg, hogy elvakítson Kína gazdasági sikere. Gratulálnunk kell Kínának ehhez, azonban nem hunyhatunk szemet oly sok ember üldözése és alapjogaik megsértése felett. Ahogy azt korábban is említettem, nem csupán a kínaiak érintettek, hanem a Kína néven ismert terület más lakói is. Végül is Tibet, melynek ügye ismételten felmerül itt a Házban, nem Kína. Kérem az olimpia bojkottját. Thomas Mann, szerző . – (DE) Elnök asszony! Hét hónappal az olimpia kezdete előtt Kína azt demonstrálja, hogy mily kevéssé veszi figyelembe az emberi jogokat. Az a remény, hogy a NOB határozata javíthat a Középső Királyság helyzetén, illúzió volt. 2007 októberében és novemberében az állambiztonsági szolgálat elrabolta és rossz bánásmódban részesítette Gao Zhisheng és Li Heping ügyészt. December végén bebörtönözték Hu Jia emberi jogi aktivistát és internetes másként gondolkodót arra hivatkozva, hogy az Internettel próbált az államhatalom megtörésére izgatni. Hu Jia október 10-én részt vett az emberi jogokról szóló sajtókonferencián, melyet az Európai Parlamentben, Brüsszelben rendeztek. Élőben kapcsolódott hozzánk Kínából, telefonról. Köszönetet kell mondanunk neki bátor tettéért. Tavaly őt és feleségét, Zeng Jinyant jelölte az Európai Parlament Szaharov-díjra. Internetes blogjában beszámol a politikai foglyokról és a soron következő olimpia miatti földkisajátítások áldozatairól. Levelében köszönetet mondott Angela Merkel kancellárnak, amiért fogadta a Dalai lámát. Ez egyértelműen túl sok volt a hivatalos Kínának. Egy nyílt levélben kb. 57 kínai értelmiségi szólított fel Hu Jia szabadon bocsátására. Elnökünk, Hans-Gert Pöttering, ezt támogatta. Arculcsapás az emberi jogi aktivisták letartóztatása, különösen, ha az ok az Európai Parlamenttel való kapcsolat. Minden diplomáciai eszközt felhasználunk annak biztosítására, hogy őt azonnal szabadon engedjék a börtönből. Kína a világnak a valaha látott legjobb olimpiát ígéri. Ennek ára nem lehet a cenzúra vagy a jogállamiság megvetése. Filip Kaczmarek, a PPE-DE képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök asszony! Még 2001-ben, amikor úgy döntöttek, hogy a következő olimpiának Peking ad otthont, sokan hittük, hogy az e körüli ellentmondások ellenére ez a döntés segíthet a politikai változás megteremtésében a kommunista Kínában. Úgy éreztük, hogy a fogadó ország így hajlandó lesz megszüntetni az emberi jogok széles körű megsértését, és fokozni területén az alapvető szabadságok érvényesülését. Egyetértek Mann úrral abban, hogy 7 hónappal a játékok megkezdése előtt minden ilyen remény hiábavalónak tűnik. Igazából az ellenkezője igaz: Kínában megerősödött a terror uralma. Az olyan emberi jogvédőket, mint Hu Jia és felesége, bebörtönzik és tárgyalás nélkül illegálisan fogva tartják ismeretlen helyeken, zaklatják, terrorizálják, és megtagadják tőlük a védelem jogát. A kínai hatóságok különféle jeleket küldenek a világnak, jelezvén, hogy országukban nincs demokrácia vagy nyitottság. Ugyanakkor a Kínai Olimpiai Bizottság úgy határozott, hogy az olimpia fő szlogenje ez lesz: „Egy világ, egy álom”. Szerintük ez az álom a közös vágy a virágzásra és a békés életre. Az ember azon csodálkozik, hogy miféle békére gondolnak a kínaiak, és hogy valóban értik-e az olimpia lényegét. Józef Pinior, a PSE képviselőcsoport részéről . – Elnök asszony! Hu Jia kínai aktivistát karácsony után két nappal tartóztatták le délután, otthonában. Igen szomorú hír ez,

47

48

HU


különösen mivel Kína, egy nagyszerű ország, világunk nagyszerű globális szereplője az idei olimpia szervezője. Az Európai Parlamentnek és az egész Európai Uniónak hangsúlyoznia kell, hogy Kína hat emberi jogi kérdést kell, hogy kezeljen: Kína nem hajtotta végre teljes egészében a nagyobb sajtószabadságot lehetővé tévő rendeleteket; Kína csak felületesen elkötelezett a jogállamiság mellett; korlátozott az olyan nemzetközi erőfeszítések kínai támogatottsága, melyek célja a polgári védelem előmozdítása Darfúrban, Szudánban; korlátozott a támogatás Kína részéről az emberi jogok burmai előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítések iránt; nincs átláthatóság a visszaélő kormányoknak juttatott kínai támogatás terén; és különösen valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátása Kínában. Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök asszony! Hu Jia és Zeng Jinyan a szólásszabadságért és az emberi jogokért Kínában folytatott küzdelem szimbólumává vált számunkra. A férjet és a feleséget egyaránt Szaharov-díjra jelölte ez a Ház tevékenységeik elismerésekor, saját országukban azonban ugyanezekért elnyomják őket. Hu Jiát január 2-án tartóztatták le. Az 1980-as években, a lengyelországi katonai törvények idején az átláthatóság arra szolgált, hogy védelmet adjon a legdrasztikusabb elnyomás ellen. A vasfüggöny másik oldalán lévő sajtó és rádióállomások megnevezték a bebörtönzötteket, ami reményt adhatott számunkra arra, hogy biztonságban leszünk majd. Magam is megtapasztaltam, hogy mit jelent, ha ilyen módon kapunk segítséget külföldről olyanoktól, akik nem közönyösek kérésünk iránt. Ezért ilyen fontos most számomra annak biztosítása, hogy hangunk, az Európai Parlament hangja, különböző európai országok többszáz képviselőjének hangja meghallgatást nyerjen Kínában. A kínai hatóságoknak meg kell hallaniuk kérésünket, és tovább nem nyomhatják el Hu Jiát és az üldözés más áldozatait. Raül Romeva i Rueda, a Verts/ALE képviselőcsoport részéről . – (ES) Elnök úr! Az olimpiai játékokat mind a kínai hatóságok, mind a világ többi része esélynek kell, hogy tekintse az ország nemzetközi képének megváltoztatására, amit különösen sértett az emberi jogok folyamatos megsértése, amely nagyon különböző csoportokat nagyon különböző okokból érintett. Hu Jia és sok más ember letartóztatása azt mutatja, hogy Kína nem él ezzel a lehetőséggel úgy, ahogy élhetne. Ez ismételten figyelmeztetésként szolgál azoknak, akik szerint Kína olyan ország, mely készen áll és kellően nyitott gondolkodású olyan nemzetközi esemény megszervezésére, mely feltételezhetően a szolidaritásra összpontosít, és mint amilyen például az olimpiai játékok. Kínának még mindig van ideje, hogy módosítson ezen a képen, azonban ehhez komolyabban kell vennie olyan kérdéseket, mint amilyen például a szólásszabadság és az egyesülési szabadság, és véget kell vetnie annak, hogy olyan bűncselekményekért tartóztat le, büntet és ítél el kínai férfiakat és nőket, melyeket nehéz államhatalom elleni izgatásként indokolni. Kathy Sinnott, az IND/DEM képviselőcsoport részéről . – Elnök asszony! Minden olimpia felhívja a figyelmet az emberi méltóság megőrzésére, ahogy arról az Olimpiai Charta is ír. A 2008. évi pekingi olimpia különösen felhívja figyelmünket ennek megőrzésére – vagy nem – Kínában. Remélhetőleg ezzel nyomást lehet gyakorolni a kínai kormányra, hogy gondolja át olyan intézkedéseit, mint például Hu Jia letartóztatása. Ez lehetőség az ország számára, hogy javítson az e területen meglévő rossz eredményein.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Ehelyett a kínai kormány láthatólag határozottan szőnyeg alá kívánja söpörni az emberi jogok megsértését, aktivistákat és tiltakozókat letartóztatva. Aggasztó, hogy a kínai hatóságok nyugati csúcstechnológiás berendezéseket vásárolnak, melyek célja nyilvánvalóan a biztonság megerősítése a játékok során. Kettős az aggodalmam. Attól félek, hogy ilyen biztonsági eszközöket vetnek majd be a kínaiak ellen ezen a nyáron, illetve hogy ezeket a nyár után is használják majd, visszaélésszerűen. Vagy arra kell használnunk az olimpiát, hogy az emberi jogokat Kínában előmozdítsuk vagy bojkottálunk kell őket, azt az egyet nem tehetjük, hogy nagy ünneplést rendezünk Kínának, ha az emberi jogokat továbbra is ilyen vérlázítóan figyelmen kívül hagyják. Desislav Chukolov (NI). – (BG) Kollégák! A XX. század során milliók estek a kommunizmus áldozatául. Sajnos ez a roppant káros, mizantróp és meglehetősen keresztényellenes ideológia a mai napig szedi áldozatait és vannak képviselői. Még itt, ebben az ülésteremben is. Mondok egy példát, hogy illusztráljam a dolgokat, és kicsit egyértelműsítsem ezeket. Hu Jia jelenleg házi őrizetben van Kínában, mivel elegen gondolják úgy, hogy ő eszméik ellenzője. Ez teszi őt veszélyessé a kínai rezsim számára. Itt, az Európai Parlamentben hála Istennek elég képviselőt választott sok millió polgár nézeteik képviselésére, és ebben az Európai Unióban a „piramis”-hoz hasonló hatásköröknek mégis megvannak saját prioritásai, és a Lisszaboni Szerződésről tartott népszavazás nincs e prioritások között. Ez bennünket, képviselőket ugyanolyan veszélyessé tesz, mint amilyen Hu Jia a kínai rezsim számára. Mi nem vagyunk házi őrizetben, azonban Pöttering úr, ha elég őszinte és nyitott, beismerné, hogy idáig is elmenne. Azonban biztosíthatom, hogy szavazóink becsületes képviselete ennél a kilátásnál többet számít. Köszönöm. Tunne Kelam (PPE-DE). – egyedülálló.

Elnök asszony! Hu Jia úr és felesége ügye sajnos nem

Annak érdekében, hogy megrendezhesse idén a pekingi olimpiai játékokat, a kínai kormány további kötelezettségeket vállalt annak érdekében, hogy teljesítse a nemzetközileg elismert emberi jogi normákat. E várakozásokkal ellentétben Peking az olimpiai játékokra hivatkozik az emberi jogi aktivisták elleni fokozódó elnyomás indokolásaképpen. Így saját kötelezettségvállalásainak szisztematikus megsértésével a kínai kormány demonstrálta, hogy nem áll szándékában az olimpiai hagyomány alapvető értékeinek tiszteletben tartása. Igazából el fogja veszíteni hitelességét. Ezért a demokratikus államok nem korlátozhatják reakcióikat puszta panaszokra. Ha a kínai hatóságok nem tesznek hiteles változtatásokat a helyzettel kapcsolatosan, az olimpia demokratikus résztvevői saját hitelességüket kockáztatják az általuk hirdetett értékek tekintetében. Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). – (PL) Elnök asszony, 2001-ben a XXIX. olimpiai játékok pekingi szervező bizottságának alelnöke, Liu Jingmin kijelentette, hogy a pekingi olimpiai játékok segítenék az emberi jogok előmozdítását. Az elmúlt hónapokban azonban a kínai hatóságok a szokásosnál gyakrabban engedték meg maguknak a szólásszabadság megsértését. Emellett elnyomták az újságírókat és aktivistákat is. A 2007-ben Szaharov-díjra jelölt Hu Jia, vezető emberi jogi aktivista letartóztatása megrázta az egész társadalmat. Hu Jiát azzal az ürüggyel tartóztatták le, hogy másokat izgat a nemzeti kormány ellen. Még mindig megtagadják tőle a jogot ügyvédhez és orvosi ellátáshoz.

49

50

HU


Kínát rá kell kényszeríteni, hogy eleget tegyen az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normáknak és e jogok tiszteletben tartásának. Emellett a továbbiakban az olimpia nem szolgálhat ürügyül újságírók és másként gondolkodók jogellenes fogva tartására. Emlékeztetnünk kell a kínai hatóságokat arra a gondolatra, mely az olimpiai mozgalom mögött áll, vagyis a sport és egy békés társadalom képének összekapcsolására és az emberi méltóság megőrzésére. Egyúttal fel kell hívnunk Hu Jia és minden más, tárgyalás nélkül fogva tartott aktivista szabadon bocsátására annak érdekében, hogy hazatérhessenek családjukhoz és hozzáférjenek a szükséges orvosi ellátáshoz. Zbigniew Zaleski (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony! Egyszerűen csak kíváncsi voltam, hogy a „catch-the-eye” stratégia itt is működik-e. Ha igen, röviden szeretném közölni, hogy bár Kínában nem észlelünk semmi egyértelmű jelet a rendszer működésének módját illetően, ez mégis működik. A polgárok erőteljesen úgy érzik, hogy köti őket a rendszer által alkalmazott elnyomó rezsim. Úgy véljük, hogy feladatunk, hogy a világ többi része tudatában legyen ennek a helyzetnek, ahogy azt már más képviselők is megfogalmazták. Ez az egyetlen rendelkezésünkre álló fegyver. Tiszteletben tarthatjuk a Kínában elért gazdasági fejlődést, azonban a világ egyetlen részén sem igen hatja át ennyire az embereket a félelem és az öncenzúra. Jómagam rendkívül csodálom azokat a bátor kínaiakat, akik elég merészek karrierjüket, szabadságukat és tulajdon életüket kockáztatva felhívni a figyelmet a helyzetre. Morális kötelességünk, hogy kiálljunk mellettük. Nincs más megoldás, nincs más út. Ryszard Czarnecki (UEN). – (PL) Elnök asszony! Lengyel képviselőtársaim észrevételei mellett a következő kérdést kívánom Kuneva biztos asszonyhoz intézni, kihasználva a Házban való jelenlétét. Az elmúlt pár év tapasztalatai alapján valóban mondhatjuk, hogy a Kínai Népköztársaságban egyre növekszik az emberi jogok valódi tiszteletben tartása? Az ez év júliusában Pekingben megrendezendő olimpia valóban azt jelenti, hogy a kínai másként gondolkodók immár inkább biztonságban érezhetik magukat, és hogy a Tajvannal való kapcsolatok normalizálódnak? A szabad internet-hozzáférés mértéke növekedett az elmúlt két vagy három évben? Hálás lennék a biztos asszony válaszáért. A Biblia végül is így szól: „Kérjetek és adatik néktek”. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök asszony! Kollégám, Ferrero-Waldner biztos épp egy hónappal ezelőtt adott hangot ebben az ülésteremben a Bizottság mély aggodalmának az emberi jogvédők Kínában való folyamatos és szisztematikus elnyomása miatt. A Bizottság ezért még nagyobb aggodalommal értesült Hu Jia úr önkényes letartóztatásáról, és emlékeztet arra, hogy Hu Jiát a múltban többször is zaklatták emberi jogi tevékenységei miatt. Aggodalmunknak adunk hangot továbbá Hu Jia egészsége miatt. Hepatitis B-ben szenved, és naponta kellene orvosságot kapnia. Nem világos, hogy garantált-e az orvosi kezeléshez való napi hozzáférés a számára, és hogy számíthat-e orvosi segítségre a Dougezhuangban a Pekingi Városi Fogházban való fogva tartása idején. A Bizottság nézete szerint Hu Jia úr fogva tartása arra kötelezi az EU-t, hogy határozottan lépjen fel, mivel egyértelmű, hogy amiatt tartóztatták le, hogy szabadon és őszintén szólt az emberi jogvédők letartóztatásáról az Európai Parlament emberi jogi albizottságának 2007. novemberi ülésén telefonos összeköttetés útján. Ilyen módon Cao Dong, egy Falun Gong panaszos esetére emlékezhetünk, akit letartóztattak az Európai Parlament alelnökével Pekingben 2006. májusban való találkozóját követően, és még mindig börtönben van. Hu Jia fogva tartása emellett az EU mint nemzetközi szereplő

17-01-2008

17-01-2008

HU


reagálását is szükségessé teszi, az emberi jogvédők védelme érdekében. Tegnap az EU-trojka határozott nyilatkozatban kérte a kínai hatóságokat az azonnali szabadon bocsátásra. Őszintén reméljük, hogy a kínai hatóságok megértik, hogy az emberi jogvédők ügye komoly hatást gyakorol Kína európai közvélemény által történő megítélésére, és ennek megfelelően lépnek. Szeretném megerősíteni az ülés résztvevői számára, hogy az EU nagyon szorosan nyomon követi majd Hu Jia úr ügyének alakulását. A Bizottság meg szeretné ragadni ezt a lehetőséget arra, hogy ismételten sürgesse a kínai kormányt, hogy tegye lehetővé minden formában a véleménynyilvánítást. Ez fontos tényező azt illetően, hogy hogyan tekint a nemzetközi közvélemény Kínára, különösen az idén, amikor a világ szeme Kínán van az olimpiai játékok előkészületei során. Meggyőződésünk, hogy egy jóval stabilabb társadalom csak a szólásszabadság engedélyezésével valósulhat meg. Hadd zárjam azzal, hogy kijelentem, hogy a Bizottság megerősíti erőfeszítéseit az átfogó kínai emberi jogi helyzet fejlesztésének érdekében. E tekintetben továbbra is alapvető szerepet játszunk a trojkán belül az EU–Kína emberi jogi párbeszéd és szeminárium előkészítésében annak érdekében, hogy a megbeszélések célirányosabbak legyenek. Az emberi jogok kínai helyzetének lassú előrehaladása ellenére szilárd meggyőződésünk, hogy az EU–Kína emberi jogi párbeszéd az egyik legeredményesebb útja annak, hogy Kína őszinte és részletes megbeszélésekben vegyen részt, az emberi jogi reformok tényleges megvalósítása céljából. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra a vita végén kerül sor. 11.2. A Kongói Demokratikus Köztársaság, és az erőszak mint háborús bűncselekmény (vita) Elnök. – A következő napirendi pont a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetéről és az erőszakról mint háborús bűncselekményről szóló hat állásfoglalásra irányuló indítvány megvitatása (2) . Raül Romeva i Rueda, szerző . − (ES) Elnök asszony! A szexuális erőszak és a nemi erőszak különösen mint háborús eszköz sajnos nem újkeletű. Nem jelentéktelen kérdés, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi római alapokmányának 7. és 8. cikke úgy rendelkezik, hogy a nemi erőszak, a szexuális rabszolgaság, a kényszerprostitúció, a kényszerterhesség, a kényszersterilizáció vagy a szexuális erőszak egyéb formái emberiség elleni bűncselekménynek és háborús bűncselekménynek tekinthetők, és kezelésük és az ellenük indított vádhatósági eljárás tekintetében egyenértékűek a kínzással vagy a súlyos háborús bűncselekményekkel, tekintet nélkül arra, hogy ezeket fegyveres konfliktus keretében követték-e el. A Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló háború rámutat arra, hogy ez a kérdés mennyivel több figyelmet kíván annál, amennyit mostanáig kapott. Több tízezer jelentés érkezik minden évben a régióban nemi erőszakról vagy szexuális támadásról. Sok ilyen (2)

Lásd a jegyzőkönyvet.

51

52

HU


eseményre ráadásul a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők vagy menekültek táboraiban kerül sor, és ezeket gyakorta kormánycsapatok, felkelők vagy más erők követik el. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy ez a Parlament ne csak elítélje ezeket a gyakorlatokat, hanem sürgesse a Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságait, hogy haladéktalanul vessenek véget e gyakorlatoknak, vizsgálják ki ezeket, tárgyalják meg, és biztosítsák a büntető ítéleteket, továbbá garantáljanak védelmet az áldozatoknak, tanúknak és családtagoknak. Emlékeztetnünk kell továbbá saját intézményeinket arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. határozata hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a büntetlenség felszámolását és azt illetően, hogy folytassanak büntetőeljárást az emberiség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények felelősei ellen, ideértve a szexuális erőszakkal vagy nők elleni egyéb erőszakkal kapcsolatos bűncselekményeket is. Erik Meijer, szerző. – (NL) Elnök asszony! Az európai államok olyan törzseket hoztak össze Afrikában, melyeknek egymással nem volt jó a kapcsolata, másokat pedig elválasztott azzal, hogy a határokat földjeik közepén vonta meg. A Kongói Demokratikus Köztársaság, mely számos faji csoport sokaságának otthont adó hatalmas terület, nem kapott lehetőséget arra, hogy függetlenségét az önrendelkezés fokozatos kiépítésével szerezze meg az 1960 előtti belga gyarmatosítás során. A dekolonizációra nem készültek fel: ez hirtelen vált elkerülhetetlenné, miután Anglia és Franciaország függetlenséget adott kisebb szomszédos gyarmatainak az 1950-es évek végén, részben a marokkói, tunéziai, algériai és kenyai felszabadító háborúk eredményeként. Azóta Kongó állandó háborús övezet. A korai éveket a nyugati Kasavubu, az északkeleti Lumumba és a délkeleti Tshombe közötti konfliktus hatotta át. Ezek különböző ideológiákat és érdekeket képviseltek, a legfontosabb azonban az, hogy a kongói lakosság egyes szegmensei támogatták őket. A spekuláns Mobutu éles katonai diktatúrája az országot éveken át láthatóan békében tartotta, azonban a különbségeket sohasem hidalták át. A legújabb választások nem tudtak egységet vagy jó együttműködést sem biztosítani. Az ország konfliktus sújtotta övezet maradt, rugalmas határokkal, amelyek az 1960-as évekhez hasonlóan etnikai területek kijelölésére és a bányaterületek ellenőrzésére szolgálnak. A külföldi vállalkozások számára mindez előnyös volt. A konfliktus lényege a jelek szerint immár az, hogy a törzsi csoportok sokaságából melyik fog dominálni a többiek felett. A dolgok jelenlegi állása szerint Kongó jövője kilátástalan. Az állásfoglalásban szereplő atrocitások, ideértve az általános törvénytelenséget és a nők ellen gyakran elkövetett nemi erőszakot, mind e káoszhoz kötődnek. A szexuális erőszak elleni 2006. évi törvény nem oldja meg ezt a problémát, amíg a konfliktusok fennállnak, és igen sokaknak nincs állandó lakóhelye. Az állásfoglalás helyesen hivatkozik a kormányképviselők, békefenntartók, segélyszervezetek szerepére; ezek munkatársainak minden lehetségest meg kell tenniük az ilyen atrocitások anélkül történő megakadályozására, hogy maguk is ezek részeseivé válnának. A nemi erőszak, a kényszerterhesség, a szexuális kizsákmányolás és a szexuális erőszak más formáinak az Európai Unió és az ENSZ által háborús bűncselekményként való elismerése előfeltétel, azonban az ilyen erőszak táptalaját csak a helyszínen lehet megszüntetni.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Ryszard Czarnecki, szerző - (PL) Elnök asszony! Csak három hete voltam a Kongói Demokratikus Köztársaságban, így a helyzettel kapcsolatos ismereteim nem kizárólag a dokumentumokból származnak, habár az utóbbi igen fontos. Ez különösen szerencsétlen ország, mely gyakran élt meg névváltoztatást. Kongónak hívták, majd Zairének, most pedig Kongói Demokratikus Köztársaság néven ismert. Jóval gyakrabban élte meg lakosságának tömeges mozgásait, mint névváltozásokat mindenesetre. Az előttünk lévő dokumentumok szerint csak tavaly 400 000 lakos kényszerült lakóhelyének elhagyására. Az erre az elmúlt években kényszerített személyek összes száma négyszeresére növekedett, és kb. 1,5 millió. Megemlíteném továbbá a nemi erőszak mint a felkelők oldalán álló partizánok, illetve a kormány oldalán álló rendőrség és katonaság által szándékosan politikai célokra használt fegyver alkalmazását. Ez példátlan, és az Afrikai Unió képtelen kezelni. Tadeusz Zwiefka, szerző . - (PL) Elnök asszony! Komolyan az a benyomásom, hogy Kongó hivatalos nevében a „Demokratikus Köztársaság” kifejezés meglehetősen üresen cseng, hiszen pontosan ebben az országban bontakozik ki szemünk előtt az utóbbi évek egyik legborzalmasabb humanitárius válsága. Több mint 650 000 személy mozog folyamatosan az országban. Csak egyetlen tartományban, Kivuban, a családok 80%-át helyezték át az utóbbi öt évben, havonta kb. 1 000 nő válik nemi erőszak áldozatává, és több tízezer gyermek lesz katona. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a hadsereg útját a polgári lakosság ellen elkövetett minden lehetséges bűncselekmény kíséri, például nemi erőszak, gyilkosság és fosztogatás. A szexuális erőszakot a Kongói Demokratikus Köztársaság azon lakosainak terrorizálására és megbüntetésére használják, akik a konfliktusban a rossz oldalon voltak. Ez olyan elterjedt, hogy a Médecins sans Frontières szerint a világon elkövetett nemi erőszak 75%-ára a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kerül sor. A nemi erőszak mellett barbár kínzás is előfordul, például golfütőkkel való verés és késekkel való csonkítás. Számos fiatal nőt kényszerítettek szexuális rabszolgaságra. Emlékeztetünk arra, hogy az ENSZ legnagyobb békefenntartó erejét a világon, mely 17 000 katonából áll, jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban alkalmazzák. Mi a fő módszer a szexuális erőszak megakadályozására? A falakra írt szlogenek szerint a nemi erőszak embertelen. A legriasztóbb tény az, hogy az ENSZ katonái maguk is részesei ennek a botránynak. Az ENSZ vizsgálatvezetői több alkalommal is megállapították, hogy az ENSZ-katonák maguk kényszerítettek kongói lányokat prostitúcióra. Mindenesetre egyszerűen lehetetlennek bizonyult az érintett katonák megbüntetése, mert feletteseik mindent megtettek a vádemelés megakadályozására. A katonák több alkalommal is elkövetői, nem megakadályozói voltak az erőszaknak, és ezen alkalmak száma egyre növekszik. Ez csak botránynak tekinthető. Szeretnék a nemzetközi közösséghez fordulni az azonnali határozott fellépés támogatása érdekében, melynek a célja a szexuális bűncselekmények azonosítása és megbüntetése. Szeretném hangsúlyozni továbbá, hogy a területre az ENSZ égisze alatt katonai különítményeket küldő országok felelősek a békefenntartó missziókban részt vevő személyzet bűnelkövető magatartására vonatkozó állítások kivizsgálásáért. Tisztában vagyok azzal, hogy az Európai Unió ilyenfajta konfliktusok megoldásával kapcsolatos lehetőségei korlátozottak. Mégis arra hívok fel, hogy bocsássanak finanszírozást a kivui békekonferencia megszervezésére. Az Európai Unió támogatását emellett a szexuális

53

54

HU


bűncselekmények valamennyi áldozata számára történő orvosi, jogi és társadalmi segítségnyújtásra kell fordítani. Bízom abban, hogy az Európai Unió és az ENSZ formálisan elismeri, hogy mindenfajta szexuális bűncselekmény emberiség elleni bűncselekmény. Josep Borrell Fontelles, szerző . − (ES) Elnök asszony! A Kivuban (Kongó) elkövetett szexuális erőszak elkerülhetetlenül visszatetsző. Képviselőtársaink leírták, hogy mi zajlik ott, és nem szándékozom ezt megismételni. Nem csupán ezek elítélésében kell egyet értenünk, mivel ez pusztába kiáltott szó lenne csupán: tennünk kell valamit, hogy megállítsuk, és amit tehetünk, az az, hogy nyomást gyakorlunk a kongói kormányra, mivel nem csupán a felkelők, hanem a fegyveres erők is elkövetik ezeket az atrocitásokat, melyek célja a nők megalázása és a körülöttük lévő társadalom morális alapjainak veszélyeztetése. El kell érnünk, hogy az ENSZ és az Európai Unió a szexuális erőszakot emberiség elleni bűncselekménynek minősítse. Fel kell kérnünk a Bizottságot, hogy adjon fejlesztési támogatási alapokat Kongónak, alapvetően és elsősorban az áldozatok támogatására: ideértve a jogi segítségnyújtást, a társadalmi segítségnyújtást és az orvosi segítségnyújtást. El kell érnünk, hogy az ENSZ helyszínen lévő munkatársai az áldozatok védelmét és a felelősek felkutatását prioritásnak tekintsék, és ennek érdekében ki kell bővítenünk a Kongói Demokratikus Köztársaság ENSZ-misszióját annak érdekében, hogy közvetlenebb kapcsolatot teremtsünk ilyen események megakadályozására. Végül fel kell hívnunk a kivui konferencia résztvevőit arra, hogy szülessenek olyan eredmények, melyek az igazságszolgáltatást és a felelősségvállalást követelik, mert a későbbiekben a szexuális erőszak elkövetői végül büntetlenséget élveznek a Kongói Köztársaság hivatalos egyenruháját viselve, az áldozatokat kétszer is megalázzák, először a nemi erőszak során, másodszor pedig amikor azt tapasztalják, hogy mindezeket büntetlenül tették. Ez az, amit megtehetünk és amit meg kell tennünk. Bízom abban, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe veszi mindezt, és kérésem szerint más irányt ad a Kongóba irányuló fejlesztési segítségnyújtási alapoknak, az áldozatok támogatása és a nők méltóságának további vad eltiprásának megakadályozása érdekében. Urszula Gacek, a PPE-DE képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök asszony! Az előttünk lévő állásfoglalás szövege riasztó adatokat tartalmaz. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy e statisztika mögött nők tragédiája húzódik. Szeretnék a Háznak Lumo történetéről beszélni. Tömeges nemi erőszak áldozatává vált 1994-ben. A támadás annyira brutális volt, hogy ez a fiatal nő állandó belső sérüléseket szenvedett. Több év kezelés és négy műtét után sem nyerte vissza egészségét, és talán sohasem áll teljesen talpra. Vőlegénye, családjának nagy része és a társadalom elutasítja. Egyedüli támogatói anyja és a HEAL Afrika nevű afrikai jótékonysági szervezet. A HEAL Afrika kórházat működtet Gomában, mely a nemi erőszak fővárosa a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A kórház brutális szexuális erőszak áldozatai kezelésére szakosodott. A sebészek igen sikeresek voltak, és az úgynevezett anyák pszichológiai támogatást nyújtanak az áldozatoknak. A Ház elismerését fejezi ki munkájukért ezeknek az embereknek, azonban az elismerés önmagában kevés. Meg kell vizsgálnunk, hogyan biztosíthatunk számukra gyakorlati

17-01-2008

17-01-2008

HU


segítségnyújtást. Ezzel tartozunk Lumónak és sok ezer kongói nővérének, hogy segíthessünk. (Taps) Karin Scheele, a PSE képviselőcsoport részéről . – (DE) Elnök asszony! A Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetéről és a nemi erőszakról és az erőszakról mint háborús bűncselekményről szóló mai indítvánnyal arra hívjuk fel az Európai Uniót és az ENSZ-t, hogy formálisan is ismerjék el a nemi erőszakot, a kényszerterhességet, a szexuális rabszolgaságot és a szexuális erőszak más formáit emberiség elleni bűncselekmény gyanánt és a kínzás formájaként. Felhívunk továbbá arra, hogy gyakoroljanak nyomást a kongói kormányra, hogy megszüntesse ezt a helyzetet, melyben az ilyen bűncselekményeket büntetlenül követik el. Az ilyen intézkedések azért szükségesek, hogy javítsunk azt a szörnyű helyzetet, melyben több százezer nő van ma. A nők által a Kongói Demokratikus Köztársaság területén elszenvedett erőszak elképzelhetetlen. Kivu tartományában az összes nő több mint egyharmada vált nemi erőszak áldozatává, és még több ellen követnek el erőszakot újra és újra hosszú idő óta. Ez már évek óta megy. A legtöbb elkövető a két oldal katonája, a kongói biztonsági erők és a rendőrség tagja. Az ENSZ nők elleni erőszakkal foglalkozó külön előadója tavaly szeptemberben nyújtotta be jelentését. A fegyveres erők által elkövetett atrocitások elképesztően brutálisak, és céljuk a nők teljes fizikai és pszichológiai tönkretétele. A nemi erőszak traumáját súlyosbítja a tény, hogy számos áldozat szenved ezt követően társadalmi megkülönböztetést és kiközösítést családjuk és közösségeik részéről. Ez az egyik oka annak, hogy miért csak néhány valóban elkövetett szexuális erőszakot jelentenek. Hivatkozva kollégám, Fontelles úr szavaira, szeretnénk, ha az ENSZ mandátumát kiterjesztenék a polgári személyek szexuális erőszak elleni védelmére is. Az ENSZ békefenntartó missziójának tagjai által elkövetett szexuális visszaélésekről szóló jelentéseket mélyebben ki kell vizsgálni, és a felelősöket bíróság elé kell állítani. A békéről, biztonságról és fejlődésről szóló gomai konferencia néhány napja kezdődött. Sürgősen felhívunk minden résztvevőt, hogy kezeljék a nők és lányok ellen elkövetett szexuális erőszak problémáját, a felelősöket állítsák bíróság elé, és vessenek véget a jelenlegi helyzetnek, melyben ezeket a cselekményeket büntetlenül el lehet követni. Marcin Libicki, az UEN képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök asszony! Ma a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett nemi erőszakról mint háborús bűncselekményről tárgyalunk. Ironikus, hogy ezt az országot Kongói Demokratikus Köztársaságnak nevezik. Manapság úgy tűnik, hogy minél jobban jelen van a demokrácia a nevekben és a beszédekben, annál, kevesebb emberi jogot élveznek az átlagemberek. Megismételném, hogy az elnöki tisztségig eljutott afrikai hadurak megfékezésének egyetlen módja egyrészt a gazdasági szankcionálás, másrészről pedig a fegyveres beavatkozás. Amíg az Európai Unió nem hoz létre olyan rendőri erőt, mely természetesen nem avatkozna be minden polgárháborúba, hanem legalább megpróbálná a táborok, az úgynevezett menekülttáborok felügyeletét ellátni, ahol a legrosszabb bűncselekményeket követik el a Kongói Demokratikus Köztársaságban, addig nem tehetünk mást, csak további vitákat folytathatunk az ügyről. Az emberek továbbra is szenvednek és meghalnak, míg mi vég nélkül vitázunk.

55

56

HU


Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport részéről . – (DE) Elnök asszony! A felháborító tömeges kongói nemi erőszakot szisztematikusan szervezik, ami azt jelenti, hogy ezeket egyúttal katonai stratégia gyanánt is használják, és nem csupán háború, hanem szexuális terror is folyik a nők ellen. A brutális nemi erőszakot ma minden háborús fél beveti Kelet-Kongóban, tekintet nélkül arra, hogy ezek törzsi milíciához vagy a nemzeti hadsereghez tartozó katonák, a hatalom szimbólumaként és a megfélemlítés eszközeként. Pontosan a társadalom leggyengébbjeit, vagyis a nőket, gyermekeket, sőt, a csecsemőket érik a barbár visszaélések, szándékos megsebesítések, megcsonkítás, HIV-vel és más fertőző betegségekkel való megfertőzések, illetve gyilkosságok. Tudjuk és hallottuk, hogy a brutalitás mértéke meghaladja az emberi képzeletet, és most sürgősen hosszú távra el kell ítélnünk a nemi erőszakot mint emberiség elleni bűncselekményt, mint háborús bűncselekményt és mint a kínzás formáját. Emellett amikor a nemi erőszak áldozatai traumatizáltan és egyedül térnek vissza falvaikba, fájdalmas műtétek után – számos nő elveszíti valamennyi nemi szervét –, nem sok menedéket találnak ott, ha egyáltalán. Ezért csak támogatni tudom Borrell úr és Scheele asszony észrevételeit: az európai pénzt arra is kell fordítanunk, hogy női szállásokat hozzunk létre, amelyek egyfajta menedékül szolgálhatnak a kórházból visszatérők számára, ahol új életet kezdhetnek. Az elszenvedett fizikai erőszak mellett az áldozatok által elszenvedett pszichológiai erőszak mérhetetlenül rettenetes. Tudjuk, hogy a legtöbb ilyen támadást a felkelők követik el, azonban a bejelentett esetek majdnem egyötödét kormánycsapatok és a rendőrség, és valóban szégyenteljes, hogy egyetlen bűnöst sem tartóztattak le vagy akár vádoltak. Az üres beszéd ideje elmúlt tehát. Politikai cselekvésre van szükségünk az ENSZ és az Európai Unió részéről, mivel ha… (Az Elnök kikapcsolja a mikrofont) Urszula Krupa, az IND/DEM képviselőcsoport részéről . – (PL) Elnök asszony! Amikor nemrég szót kaptam a Japánban a második világháború során fennálló szexuális rabszolgaságról szóló vitában, hangot adtam annak is, hogy elítélem a nők ellen jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett nemi erőszakot. A Médecins sans Frontières szerint a világon elkövetett nemi erőszak 75%-ára a Kongói Demokratikus Köztársaságban kerül sor. Ez annál is riasztóbb, mivel az erőszak különös kegyetlenséggel társul. Még hároméves lányok is érintettek. A fegyveres csoportok a nemi erőszakot taktikai eszközként vetik be az ellenállás letörésére és az etnikai csoportok megbüntetésére. Ez nem csupán a fegyveres felkelőkre, hanem a kongói hadseregre is igaz. Az élelmiszer-hiány és a betegségek, a szexuális erőszak és a példátlan agresszió egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy ez a terület földi pokollá váljon. Emlékeznünk kell arra, hogy a törzsek közötti rivalizálás a gyarmati időkből ered, amikor az egyik törzset előnyben részesítették a másikkal szemben. Leopold Józef Rutowicz (UEN). – (PL) Elnök asszony! A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb országa. Természeti erőforrásokban, például vízben, trópusi erdőkben és mezőgazdasági földterületben gazdag, azonban a civilizáció ott már régen összeomlott. Több mint négymillióan veszítették életüket a Kongói Demokratikus Köztársaságban két polgárháború, törzsi konfliktusok és a fegyveres csoportok és partizánok tevékenységei eredményeként. Az emberek tragikus helyzete mellett tömegesen deportálták a polgárokat korábbi lakóhelyükről, a kormányok korruptak és gyengekezűek, terjed az AIDS, legutóbb pedig kitört az Ebola vírus.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Hogyan segíthetünk ezeken az embereken? A humanitárius segítségnyújtás és a technikai támogatás mellett fontos, hogy foglalkozzunk az e borzalmas tettekért felelős vezetőkkel és szervezőkkel. Ők a mai napig büntetlenek és azok is maradnak, és most ki kellene őket zárni a kongói társadalomból. A népirtásért felelős bűnözők ellen nemzetközi különleges erők kell, hogy fellépjenek, hogy bíróság elé lehessen őket állítani. Zbigniew Zaleski (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony! Nem kívánom megismételni a már elmondottakat, így pusztán csak azt jelenteném ki, hogy ami minket illet, egyértelmű, hogy biztosítani kell ezt a támogatást. Remélhetőleg a támogatás olyan alapos és széles körű lesz, amennyire lehetséges. Szeretném továbbá elmondani, hogy amikor a Kongói Demokratikus Köztársaságban voltam a választások alatt, megrázott a felismerés, hogy a 13 és néha még fiatalabb fiúknak két dolgot tanítanak meg: hogyan harcoljanak, és hogyan erőszakoljanak meg náluk is fiatalabb lányokat. Ez a helyzet a Bemba urat, az ellenzék elnökjelöltjét támogató csoport úgynevezett katonáit illetően. És ez nem is kivételes ráadásul. A helyzet minden fél esetében egyforma. Ezért támogatom Borrell úr kijelentését, miszerint a rendelkezésünkre álló alapokat és erőforrásokat – több cél között – e fiatalok újbóli oktatására kell fordítanunk. Ha ezek a fiatalok megmaradnak a mostani úton, egyetlen jövőjük a bandákba tömörülés, a nemi erőszak és gyilkosság elkövetése. Valamit tenni kell velük. A jelek szerint feladatunk az, hogy megtaláljuk, miként segíthetünk ezeknek az embereknek abban, hogy változtassanak az élettel és az ellenkező nemmel kapcsolatos attitűdjükön. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök asszony! A Bizottságot továbbra is különösen aggasztja az emberi jogok helyzet romlása – különösen az elterjedt szexuális erőszak – a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, és határozottan elítél minden, a nők ellen elkövetett erőszakos cselekményt. Az erőszak és a bizonytalanság uralkodó klímájában valamennyi, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén jelen lévő erő, ideértve a nemzeti fegyveres erők elemeit is, bizonyos mértékig részese az ilyesfajta cselekmények drámai mértékű terjedésének. Ezzel összefüggésben fontos a büntetlenség elleni küzdelem támogatása, illetve a probléma alapvető okainak kezelése is. Megjegyzendő, hogy a szexuális erőszak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a régióban állandóan jelen lévő konfliktusok és erőszak része. Békére van szükség a fenntartott biztonsághoz és stabilitáshoz, és ez a két elem kapcsolódik a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett szexuális erőszakhoz. Ezért támogatta a Bizottság az EU-tagállamokkal együtt folyamatosan a politikai megoldást a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének válságát illetően. A békéről, biztonságról és fejlődésről jelenleg Kivuban zajló konferencia, illetve a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között Nairobiban 2007 novemberében kötött megoldás valóban komoly előrelépés lehet a folyamatban, egyúttal pedig elismerjük, hogy még mindig sok az akadály azelőtt, hogy Kivuban fenntartható béke valósuljon meg. Mindenesetre ezen erőfeszítések elégtelenek, és ezeknek aktív támogatással kell kiegészülniük az állam azon kapacitásának megerősítése érdekében, hogy védelmet nyújtson népe számára. E tekintetben a Bizottság együttműködik a tagállamokkal a jogállamiság megerősítésében és a büntetlenség elleni küzdelemben, támogatva a biztonság ágazat reformját, ideértve a hadsereget, a rendőrséget és az igazságszolgáltatást.

57

58

HU


Szeretnék reagálni néhány képviselő kérdéseire, és megpróbálni ezekre válaszolni. A Bizottság a szexuális erőszak és bűnözés problémájával különösen foglalkozik többadományozójú igazságszolgáltatási és rehabilitációs projektek útján foglalkozik a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, többek között az igazságügyi szereplők kapacitásépítésére, illetve a szexuális erőszak áldozatai számára jogi segítségnyújtásra összpontosítva. Emellett a Bizottság jelentős mértékű humanitárius segítségnyújtást biztosít – nagyjából évente 40 millió EUR-t – a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, különösen Uturinak és Kivunak. Humanitárius és egészségügyi programjaink figyelembe veszik az említett nemi erőszakot, kreatív és tudatosító szempontból egyaránt. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra a vita végén kerül sor. 11.3. Egyiptom (vita) Elnök. – A következő napirendi hat, Egyiptomról szóló állásfoglalásra irányuló (3) indítvány . Raül Romeva i Rueda, szerző . − (ES) Elnök asszony! Azzal kezdeném, hogy ez a Parlament igen nagy hibát követne el, ha engedne azok nyomásának, akik nem szeretnék, hogy olyan kérdésekről szóljunk, melyek egyes országokban kényelmetlenséget okoznak, különösen, ha az emberi jogok megsértését takargatják. Különleges kapcsolatunk van egyes országokkal, például az európai szomszédsági politika hatálya alá tartozókkal, akikkel különösen egyértelmű párbeszédet kell folytatnunk, és akiket emlékeztetnünk kell arra, hogy az üzlet soha nem választható el az emberi jogok tiszteletben tartásától és nem szabad attól elválasztani, akár itt, akár ott. Az egyiptomi helyzet némi reakciót igényel, és ugyanígy az Egyiptom és az Európai Unió közötti kapcsolat is. Így több mint jogos elítélni – ahogy azt ebben az állásfoglalásban is tesszük – számos nem kormányzati szervezet üldözését, különösen az emberi jogok szervezeteiét, és támogatni az ország számos társadalmi mozgalma által vezetett, az egyesülési szabadságot célzó kampányt. Paulo Casaca, szerző. − (PT) Elnök asszony! Rá kell mutatnom nekem is, hogy természetesen nincsenek határok vagy szent helyek, ahol az emberi nem jelentenek alapvető szempontot. Figyelembe kell azonban vennünk a tényt, hogy lehetőségünk volt megállapítani az egyiptomi külügyminiszter készségességét, aki határozott céllal jött az Európai Parlamentbe, a Külügyi Bizottságba, és aki kész volt a számára az emberi jogok megsértéséről feltett valamennyi kérdésre válaszolni. Ott voltam, és feltettem neki ezeket a kérdéseket, és néhány választ is kaptam a minisztertől. Egyes kedvezőtlen tényezők mellett ez az állásfoglalásra irányuló indítvány emellett néhány pozitív tényezőre is rávilágít, melyek hangsúlyozását szintén fontosnak érzem, például a kötelezettségvállalást, hogy idén megszüntetik a szükségállapotot, még az elkövetkező néhány hónapban, illetve az együttműködést a gázai fegyvercsempészet megszüntetésére irányuló küzdelemben. Azonban véleményem szerint a kulcsszempont az, hogy ki kell

(3)

Lásd a jegyzőkönyvet

17-01-2008

17-01-2008

HU


használnunk az egyiptomi hatóságok hajlandóságát, és ösztönöznünk kell őket egyes súlyos jogsértések kiigazítására. E tekintetben hangsúlyoznom kell az Egyiptomi Köztársaság korábbi elnökjelöltjének folyamatos fogva tartását. Megismételném azon felhívásomat, hogy ezt a helyzetet meg kell szüntetni, mivel ez felel meg egy, az emberi jogokat védő ország alapelveinek, ahogy azt Egyiptom többször is hirdette, és mely mellett kötelezettséget vállalt. Erik Meijer, szerző. – (NL) Elnök asszony! Egyiptomban nincs hagyománya a demokráciának. Nasser és Naguib, a fiatal katonák, akik több mint 50 éve leverték Farouk király rosszul teljesítő rezsimjét, reményt adtak a változásra és a fejlődésre. Nasser népét büszkévé tette, és várakozásokkal töltötte el a jövőt illetően; véget akart vetni annak, hogy elmaradott és megalázott ország legyenek. Utódja, Sadat a tartós béke reményét hozta el a szomszédos Izraellel, számos szörnyű háborút követően. A jelenlegi elnök, Mubarak úr nem kínál semmiféle reményt. A stagnálás szimbólumává vált. Egyetlen tette a stabilitás keménykezű megszervezése volt, így a külvilág előtt a terrorizmus és az iszlám fundamentalizmus elleni harc szövetségeseként mutatkozhat. Azonban nem ért el haladást, és nem kínált demokratizálódást. Az ellenzéki megnyilvánulás egyeseknek engedélyezett, azonban nem olyan normális terjedelemben, mint ami megszokott egy parlamenti demokráciában. Ebből adódóan a fundamentalisták és a demokraták belső konfliktusának éltető talaját táplálja. A vallási kisebbségekkel kapcsolatos toleranciahiány, ideértve a nagy kopt keresztény kisebbséget is, akik Egyiptomban évszázadok óta jelen vannak, szintén növekszik. A hosszú távú stabilitás nem épülhet olyan alapokra, ahol a problémákat nem megoldják, hanem erőszakkal fedik el. Minden ok megvan tehát erre a kritikus állásfoglalásra. A nem kormányzati szervezetek szabotálása, az ellenfelek megfélemlítése, a kisebbségek megkülönböztetése, a letartóztatások és a kínzás és minden egyéb feljegyzett mulasztás miatt a legrosszabbtól tartunk a Mubarak-rezsim után. Egyiptom láthatólag több szempontból is visszalépett Farouk király uralkodásának 60 évvel ezelőtti elmaradottságába. Az Egyiptommal való európai kapcsolatok hozzájárulnak e helyzet lehető legmesszebbmenőbb megszüntetéséhez. Ewa Tomaszewska, szerző . − (PL) Elnök asszony! Az emberi jogok egyiptomi tiszteletben tartásával kapcsolatos helyzet fokozatos romlása egyre növekvő aggodalmat idéz elő. Az alkotmány módosításai lehetővé tették az emberi jogok megsértését. Annak ürügyén, hogy védelmet kell biztosítani a terrortámadások ellen, illetve a Gázai-övezetbe történő fegyvercsempészéshez kapcsolódó állítólagos problémával összefüggésben további hatáskört kapott a titkosszolgálat. Most már könnyebben elkerülheti az utóbbi a felelősséget a kínzás alkalmazásáért. A vallási meggyőződés miatti elnyomás, a letartóztatások és a megfelelő tárgyalás nélkül történő hosszú fogva tartások még gyakoribbak. Az Amnesty International és a hasonló szervezetek, melyek az emberi jogok tiszteletben tartását ellenőrzik, felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség közönyös ebben a helyzetben. Felhívom az Európai Bizottságot, hogy mérlegeljen eredményes módszereket az egyiptomi hatóságokra történő nyomásgyakorlás érdekében, hogy ez a folyamat megállítható legyen. Jana Hybášková , szerző. – (CS) Biztos asszony, hölgyeim és uraim! Egyiptom kétségtelenül a leginkább figyelemre méltó az arab országok közül. Az ősi civilizáció bölcsője, és a legfontosabb arab állam. Az Európai Unióban vagy e Parlamentben senki sem kételkedik

59

60

HU


abban, hogy Egyiptom az Európai Uniónak nem csupán kulcspartnere, hanem dinamikus, felkészült és erős partner is. Ezen okokból tekintjük igen fontosnak és jelentősnek az ezzel az országgal folytatott párbeszédet. Új tárgyalások kezdődnek a jövő héten az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti cselekvési tervről. Nagyszerű, hogy Parlamentünk egyhangúlag és egyértelműen kifejezi támogatását e tárgyalások iránt, és hogy ez ilyen módon részese a nemzetközi politikának. Egyértelműen kijelentjük, hogy egy olyan ország, mely komoly beavatkozást enged egy régi demokratikus intézmény, vagyis a bíróságok függetlenségébe, mely megengedi a börtönökben a kínzást és a bevándorlók megölését, mely megsérti a szólásszabadságot, blokkolja az Internetet és bíróság elé állítja a parlamenti képviselőket, például Sadat elnök unokaöccsét, nem lehet partnere az Európai Uniónak. Egyiptom kulcsfontosságú szövetséges a terrorizmus elleni harcban, és annak is kell maradnia különösen a terrorizmus okai és az iszlám radikalizálódása elleni küzdelemben. Ebből az okból Egyiptom nem járhat el olyan módon, ahogy tette a nem kormányzati szervezetek bejegyzésének megtiltásakor, nem teheti tönkre a szólásszabadságot, és különösen meg kell védenie az Egyiptomban mindig is létező, tartós jogállamiságot. Úgy hisszük, hogy Egyiptom sikeres lehet ebben, és úgy hisszük különösen, hogy állásfoglalásunk segíti az Európai Bizottságot magas színvonalú cselekvési terv létrehozásában Egyiptommal. Köszönöm támogatásukat. Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport részéről . – (DE) Elnök asszony! Azon kevesek egyike vagyok ebben az ülésteremben, akik jelen voltak, amikor Sadat elnök megtartotta híres beszédét az Európai Parlamentben. Ez a beszéd politikai dokumentum is lehetne az épp most megkezdődött kultúrák közötti párbeszéd éve számára. Ez volt az ebben a Házban valaha tartott egyik legnagyszerűbb beszéd. Az évek során Mubarak elnök is fontos és megbízható partner volt az Európai Unió számára, természetesen az Egyiptomban elkövetett számos mulasztás és hiba ellenére. Egyszerűen nem értem az a beszédet, melyet az egyiptomi parlament elnöke erre az indítványra reagálva tartott. Egyszerűen ésszerű és visszafogott módon közöljük, hogy véleményünk szerint Egyiptom az egyik legfontosabb partner a mediterrán térségben, azonban számos kiemelt ponttal és kategorikus tényekkel illetjük azokat a dolgokat, melyeket még mindig meg kell változtatni, ahogy Egyiptom előrelép a demokrácia és a jogállamiság felé. Ez a kötelezettségvállalásunk saját polgáraink és Egyiptom népe felé. Határozottan úgy vélem, hogy a kapcsolatok megszakítása, melynek veszélye most fennáll, teljesen rossz lépés lenne. Folytatnunk kell a párbeszédet, és emiatt támogatom ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, melyet érthető nyelvezettel fogalmaztak, és mely felhívja az egyiptomiakat arra, hogy ezt ne a párbeszéd megszakadásának tekintsék, hanem egy intenzívebb párbeszéd megkezdésére irányuló egyértelmű jelnek: ezt szeretnénk elérni Egyiptomnál ezzel az indítvánnyal. Bogusław Sonik (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony! Szeretnék visszautalni két kérdésre, mely a mai vitában Egyiptommal kapcsolatban elhangzott, és biztos vagyok benne, hogy az egyik még felmerül a Házban. Bár úgy vélem, hogy az Egyiptommal való kapcsolatainkat fenn kell tartani és fejleszteni kell, illetve hogy Egyiptom valóban egyik fő partnerünk kell, hogy legyen a világnak ezen a részén, azzal kezdeném, hogy közlöm, hogy a kopt keresztények ebben az országban másodosztályú polgárnak minősülnek. Ez igaz az ortodox és a katolikus rítus követőire is, és ezt figyelembe kell venni az Egyiptommal való kapcsolattartás során. Emellett – ahogy

17-01-2008

17-01-2008

HU


azt már többször is elmondtam –, meg kell vizsgálnunk a vallási kisebbségek helyzetét a világnak ezen a részét, és jelentést kell készítenünk a tárgyról. Másodszor nem beszélhetünk tartós békéről, demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról a kérdéses területen, míg megoldást nem találnak az Izrael és Palesztina között a Közel-Keleten fennálló konfliktusra. Ez mindazon erő, erőszak, terrorizmus és fanatizmus forrása is, mely szintén fenyegeti Európát. Marcin Libicki (UEN). – (PL) Elnök asszony! Szeretnék elégedettségemnek hangot adni, mivel amikor ma Egyiptom esetét vizsgáljuk, nem szokásos bűncselekményekről beszélünk. Általában az emberi jogokról csütörtök délutánonként zajló vita során, amikor rendszerint szót kapok, különösen súlyos és veszélyes ügyekről beszélünk. Ezek általában az emberi jogok megsértésével, gyilkossággal és nemi erőszakkal kapcsolatosak. Ma azonban némi elégedettséget érezhetünk, mert oly sok más esettel összehasonlítva Egyiptomban olyan szakaszban avatkozunk be, amikor még nem történtek bűncselekmények, habár az alapvető szabadságokat megsértik. Van esély arra, hogy ez az időben bekövetkező beavatkozás eredményesebb lesz, és súlyosabb következményeket előz meg. A szokásos modell az, hogy először a médiát korlátozzák – itt most újságírók letartóztatására utalunk –, illetve korlátozzák az egyesülési jogokat. Figyelembe vesszük a szakszervezeteket és a vallási kisebbségek üldözését is. A következő szakasz a büntetőügyi. Szerencsére ez esetben még nem érkeztünk el ebbe a szakaszba. Meglena Kuneva, a Bizottság tagja . − Elnök asszony! A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a demokratikus és emberi jogok helyzetét Egyiptomban, mivel ez egyik partnerünk az európai szomszédsági politikában. Igen szorosan kíséri figyelemmel a fejlődést kairói delegációnk útján és a tagállamokkal partnerségben. Emellett rendszeres kapcsolatot ápol a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, melyek az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkoznak. A Bizottság osztja az Önök aggályait az emberi jogok egyiptomi helyzetének nyilvánvaló romlását és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek bejelentett számát illetően, különösen a szólásszabadság, kínzás és rossz bánásmód vonatkozásában, illetve a vallási kisebbségek tiszteletben tartása terén. Fokozottabb politikai reformra szólított fel, és az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és az Egyiptom közötti partnerség szerves része. A Bizottság ezért minden rendelkezésére álló eszközzel arra ösztönzi az egyiptomi hatóságokat, hogy haladjanak előre ezen a területen. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjaként Egyiptom kötelezettséget vállalt amellett, hogy támogatja „a legmagasabb normákat az emberi jogok előmozdítása és védelme terén”. Az EU folyamatosan növeli az emberi jogok tiszteletben tartásának jelentőségét – különösen a társulási megállapodás 2. cikke alapján – az Egyiptommal való kétoldalú kapcsolataiban, ideértve a legmagasabb szintűeket is. A közös EU–Egyiptom cselekvési terv 2007 márciusában az európai szomszédsági terv értelmében való elfogadásával újabb politikai eszköz áll rendelkezésünkre az emberi jogok és alapvető szabadságok Egyiptomban való tiszteletben tartásával kapcsolatosan, az általunk közösnek tartott értékek alapján. A cselekvési terv előírja az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos formális és rendszeres párbeszéd létrehozását az emberi jogokkal és demokráciával, nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkozó politikai albizottság keretében. Az említett albizottság célja a párbeszéd előmozdítása a kölcsönös megértés

61

62

HU


keretében, illetve a két fél álláspontjának átfogó és nem kizárólagos tiszteletben tartása az emberi jogok és demokrácia minden szempontját, a nemzetközi és regionális kérdéseket illetően. Első alkalommal a következő héten – 2007. január 23-án és 24-én – ülésezik Kairóban, és ez alkalommal Egyiptom konstruktívan bizonyíthatja a közös értékekkel kapcsolatos elkötelezettségét. A Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az Egyiptommal a társulási megállapodás és az ESZP cselekvési terve keretében megállapított párbeszéd a leghatékonyabb módja annak, hogy az egyiptomi kormány elfogadja az EU-nak az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályait. A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy pénzügyi és technikai segítségnyújtás útján járuljon hozzá Egyiptom reformfolyamatához, a politikai reform, az emberi jogok és a demokrácia támogatása pedig prioritás marad a 2007 és 2010 közötti nemzeti indikatív programban és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze szerint. Biztos vagyok abban, hogy az Európai Parlament komoly szövetséges lesz ezen erőfeszítések támogatásában. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazással folytatjuk. 12. Szavazások órája Elnök. – A következő napirendi pont a szavazások órája. (Az eredmények és a szavazások egyéb részletei: lásd a jegyzőkönyvet) 12.1. Hu Jia kínai másként gondolkodó letartóztatása (szavazás) - A szavazást követően: Bernd Posselt (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony! Lehetséges, hogy akik az elmúlt napokban kitartóan kérték a név szerinti szavazást, most mégsem tettek így, mert a legtöbben nincsenek jelen? (Taps) Elnök. – Mindannyiukat tájékoztatták, Posselt úr. 12.2. Kongói Demokratikus Köztársaság, és az erőszak mint háborús bűncselekmény (szavazás) 12.3. Egyiptom (szavazás) 13. A szavazás indokolása (folytatás) Elnök. – Délben folytatjuk a szavazás indokolását. Roithová asszony, Helmer úr, Whittaker úr, Clark úr, Nattrass úr, Wise úr, Deva úr, Hannan úr és Kamall úr kérte, hogy indokolhassa szavazatát a hátralévő jelentéseket illetően ma délutántól.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Megállapítom, hogy ezek a képviselők nincsenek jelen, azonban óhajuk szerint írásban benyújthatják a szavazás indokolását. 14. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet * * * Paul Rübig (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony! Köszönetet kívánok mondani különösen azért, mert felolvasta azok nevét, akik délelőtt azt állították, hogy ebben a Házban nincs demokrácia, mert nem kaptak esélyt felszólalni. Ha megvizsgáljuk azok padjait, akik hangosan demonstrálták és panaszkodtak amiatt, hogy nincs demokrácia, látni fogjuk, hogy még arra sem vették a fáradságot, hogy az ülés végéig maradjanak. Ők maguk aligha jelentenek követendő modellt Európa számára. Kérném, hogy ez kifejezetten kerüljön be a jegyzőkönyvbe. Elnök. – Rübig úr! Észrevételét feljegyzik. 15. Egyes okiratokra vonatkozó határozatok: lásd a jegyzőkönyvet 16. Nyilvántartásba veendő írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 116. cikke): lásd a jegyzőkönyvet 17. A jelen ülésen elfogadott szövegek továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 18. A következő ülés időpontja: lásd a jegyzőkönyvet 19. Az ülésszak elnapolása Elnök. – Az Európai Parlament ülésszakát megszakítottnak nyilvánítom. (Az ülésszakot 16.20-kor lezárják.)

63

64

HU


MELLÉKLET (Írásbeli válaszok) A TANÁCSHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK (Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége kizárólagos felelősséget vállal az alábbi válaszokért) 14 . kérdés, előterjesztette: Cristobal Montoro Romero ( H-0991/07 ) Tárgy: Európai felelősség az euro felértékelődésével kapcsolatban A H-0806/07 sz., 2007. október 11-i szóbeli választ igénylő kérdésem és a 2007. november 14-i írásbeli válasz tekintetében fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament által az „Európai érdek: siker a globalizáció korában” című, 2007. november 15-i állásfoglalásában (P6_TA(2007)0533) elfogadottak szerint az euro árfolyamának felértékelődése a harmadik országokban tapasztalható növekvő egyensúlyhiány, illetve az euroövezetben érzékelhető visszafogott kereslet eredménye. Ebben az összefüggésben a Tanács véleménye szerint milyen szerepet kellene az EU-nak betöltenie abban, hogy helyreállítsa az említett visszafogott keresletet, ami egyaránt jelenti a fogyasztói kereslet hiányát és a társaságok részéről megvalósuló beruházások hiányát? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Amint azt a H-0806/07 sz. kérdésre adott, 2007. november 14-i válaszban már kifejtették, az EU a lisszaboni stratégiában meghatározott gazdaságpolitikákat hajtja végre az EU-ban a foglalkoztatás növelése és a gazdasági hatékonyság megerősítése érdekében. Igazolást nyert, hogy az EU-ban a hazai kereslet – amelynek a néhány más fontos gazdasági területen mutatkozó lassú növekedést ellensúlyoznia kellene – ténylegesen nőtt az elmúlt hónapokban. Ezt a foglalkoztatásban elért jelentős sikerek segítették, aminek a jövőben az erős hazai kereslet kialakulását is meg kellene könnyítenie. A Tanács tavasszal, az integrált iránymutatások keretében naprakésszé fogja tenni a Közösségnek és a tagállamoknak szóló, átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat (BEPG-k), és a Szerződés 99. cikkének (2) bekezdésével összhangban tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokra vonatkozó ajánlásáról. Ez az ajánlás igen világosan meg fogja határozni a lisszaboni stratégia céljainak tagállami és uniós szintű megvalósítását támogató intézkedéseket, beleértve a fogyasztói kereslet ösztönzését és a beruházások támogatását szolgáló intézkedéseket is. * * * 15 . kérdés, előterjesztette: Danutė Budreikaitė ( H-0993/07 ) Tárgy: A Nabucco-projekt végrehajtása Az Európai Unió az Oroszországból érkező monopoljellegű gázellátástól való függésének csökkentésére irányuló törekvéseként elindította a Nabucco-projektet. Ez a projekt a Kaszpi-tengeri régió, a Közel-Kelet és Európa összekötését tervezi. Csővezeték haladna Iránból Törökországon keresztül Bulgáriába, Romániába és Magyarországra. Az egyik ágat Ausztria felé, a másikat pedig Szlovákián keresztül Lengyelországba vezetnék. Lengyelország

17-01-2008

17-01-2008

HU


bekapcsolása az EU gázhálózataiba megoldaná annak problémáját, hogy az EU-ban a gázellátás szempontjából elszigetelt Litvániát, Lettországot, Észtországot és Finnországot bekapcsolják az EU hálózataiba. A Nabucco-projekt keretében mi a Tanács álláspontja az olasz Eni társaság és az orosz Gazprom társaság arra irányuló megállapodásáról, hogy létrehozzák a Déli Áramlat (South Stream) gázexportáló társaságot, amely egy közép-európai leágazással rendelkező, Dél-Európába vezető gázszállító csővezetékkel rendelkezne? Mikorra várható a Nabucco-projekt végrehajtása? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Tisztelt képviselőasszony, kezdésként el kell mondanom, hogy az európai energiahálózatok összességére vonatkozó iránymutatásokban a Nabucco csővezeték európai érdekű projekt státuszt kapott. Ez tükrözi a Tanács és a Parlament által a Nabucco-projektnek tulajdonított jelentőséget. A Tanács azonban az Eni és a Gazprom közötti tényleges megállapodást annak magánjellege miatt nem tudja észrevételezni. A Déli Áramlat projekttel kapcsolatban azonban észrevételeket tud tenni – ahogy az a nyilvánosan hozzáférhető információkból is kiderül –, mivel ha az a tervek szerint valósul meg, hozzá fog járulni az Európai Unióban található energiaellátási útvonalak sokféleségének biztosításához. A Tanács e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Tanács által a 2007. tavaszi ülésszak során elfogadott európai energiapolitikai cselekvési terv „hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egészében, valamint az egyes tagállamokban is fokozni kell az ellátás biztonságát az energiaforrások és szállítási útvonalak hatékony diverzifikálása révén, amely egyúttal hozzájárul a versenyképesebb belső energiapiachoz”. A befektetőktől és a Bizottság Nabucco-projektért felelős koordinátorától származó információ alapján a Nabucco csővezeték építése 2009-ben fog megkezdődni. A csővezetéknek 2012-re működőképesnek kell lennie. * * * 16 . kérdés, előterjesztette: Dimitrios Papadimoulis ( H-0997/07 ) Tárgy: A „Mediterrán Unió” létrehozására irányuló javaslat Az európai ügyekért felelős francia miniszter 2007. november 26-án az Euro-Mediterrán Parlamenti Közgyűlés Politikai Ügyekkel Foglalkozó Bizottsága elé terjesztette a francia elnök által korábban bejelentett, a „Mediterrán Unió” létrehozására irányuló tervet. Jean-Pierre Jouyet úr beszédében kijelentette, hogy a barcelonai folyamat újjáélesztése érdekében tett valamennyi erőfeszítés kudarcot vallott. A kezdeményezés teljes körű támogatást élvez a Bizottság és az együttműködő országok részéről, amelyek pozitívan reagáltak. Milyen intézkedéseket fog tenni a Tanács a barcelonai folyamat újjáélesztése érdekében? Mi az álláspontja a „Mediterrán Unió” létrehozására irányuló javaslatról?

65

66

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A külügyminiszterek 2007 novemberében igen sikeres ülést tartottak Lisszabonban. Egyebek közt jóváhagyták a 2008-ra vonatkozó kiterjedt munkaprogramot, és két új országot (Albániát és Mauritániát) üdvözöltek a barcelonai folyamatban. Albufeirában történelmi miniszteri találkozóra került sor, amely a migrációval foglalkozott. A barcelonai folyamat az EU és a mediterrán országok közötti kapcsolatok központi eleme és az is marad. Minden olyan kezdeményezést üdvözlünk, amely hozzájárulhat a régió arculatának és lakossága életkörülményeinek javításához. Az Európai Unió folytatja a régióban fennálló körülmények javítására irányuló erőfeszítések harmonizálását szolgáló leghatékonyabb módok felkutatását. A Tanácsnak még meg kell vitatnia a „Mediterrán Unió” létrehozására irányuló francia javaslatot, ezért ebben a kérdésben semmilyen észrevételt nem tudunk tenni. * * * 17 . kérdés, előterjesztette: Philip Bushill-Matthews ( H-0998/07 ) Tárgy: Iráni Népi Mudzsaheddin Az Egyesült Királyságban zajló legutóbbi bírósági ügy kimenetelét követően milyen hamar fogja hivatalosan megkezdeni a Tanács az Európai Bíróság azon határozatának végrehajtását, amely szerint az EU jogellenesen tiltotta be terroristaszervezetként az Iráni Népi Mudzsaheddint (PMOI)? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Az Egyesült Királyság betiltott szervezetekkel kapcsolatos fellebbezési bizottsága (POAC) tekintetében a Tanácsot arról tájékoztatták, hogy az Egyesült Királyság belügyminisztere panaszt kíván benyújtani, de nincs abban a helyzetben, hogy a nemzeti eljárásokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen. * * * 18 . kérdés, előterjesztette: David Martin ( H-1000/07 ) Tárgy: A mozgássérült mopedek importadója Az EU 2001-ben arról határozott, hogy a motoros mopedeket (amelyeket mozgássérült személyek használnak közlekedés céljából) „közlekedési célú járművekként”, nem pedig „mozgássérült személyek szállítóeszközeként” kell besorolni. Ez a besorolás azt jelenti, hogy az ilyen járműveket importáló három tagállam esetében 10%-os importadót kellene alkalmazni. Az importadó kivetésére vonatkozó határozat a Vámigazgatások

17-01-2008

17-01-2008

HU


Világszervezetének véleményén alapult, amely kifejtette, hogy ezeket a motoros járműveket golfpályákon való közlekedéshez lehet felhasználni. Az Egyesült Államok viszont elutasította ugyanezt a véleményt. Egyetértene-e a Tanács a motoros járművek importvámjának megszüntetésével? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Igaz, hogy a „motoros mopedeket” az EU 8703 10 18 vámtarifaszám alatt „közlekedési célú járművekként” sorolják be, amelyekre 10%-os vám vonatkozik. Ez a besorolás a vámnómenklatúra nemzetközileg elfogadott tisztázására irányadó szabályozáson alapul, amelyet beépítettek a közösségi jogszabályokba. Az EU vámszabályozása szerinti vámmértékek a Kereskedelmi Világszervezet keretében folytatott nemzetközi tárgyalások eredményei, és az összes érdekelt fél között született kompromisszumot tükrözik. Ebbe beletartozott az EU beszállítóinak biztonsága is. Martin úr bizonyára tisztában van azzal, hogy a vámtételeket a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló bizottsági rendelet határozza meg (4) (amelyet az 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelettel összhangban fogadtak el). A Tanács a közös vámnómenklatúra szerint csak a kérdéses termékekre vonatkozó autonóm vámok megszüntetését vitathatja meg, amennyiben arra a Bizottság javaslatot tesz. * * * 19 . kérdés, előterjesztette: Justas Vincas Paleckis ( H-1001/07 ) Tárgy: Az EU koszovói missziója Egyre több jelentés szól arról, hogy Koszovó a közeljövőben ki kívánja kiáltani függetlenségét, és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezt egyoldalúan teszi. Ebben a kérdésben alapvetően fontos az egységes uniós álláspont kialakítása. Ha nem egységes véleménynek ad hangot, az EU nem lesz abban a helyzetben, hogy teljesítse a legnagyobb uniós külpolitikai kihívást – az igazgatási misszió eredményes végrehajtását a független Koszovóban. Milyen intézkedéseket tesz a Tanács és milyen intézkedéseket szándékozik tenni annak érdekében, hogy az EU tagállamai egységesen járjanak el ebben a kérdésben? Hogyan értékeli a Tanács, mennyire kész az EU Koszovó igazgatására? Pontosan hogyan tervezik e misszió végrehajtását? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során.

(4)

HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb módosított (HL L 138., 2007.5.30., 1. o.) 580/2007/EK tanácsi rendelet.

67

68

HU


Az Európai Tanács 2007. december 14-i ülésén az EU tagállamok állam- vagy kormányfői egyetértettek az ENSZ főtitkárával abban, hogy a Koszovóban fennálló jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, és hangsúlyozták, hogy megállapodást kell elérni, amely alapvető jelentőségű lenne a régió stabilitása szempontjából. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az EU hajlandó vezető szerepet betölteni a regionális stabilitás megerősítésében és a Koszovó jövőbeli státuszára vonatkozó megállapodás végrehajtásában; segíteni Koszovót a tartós stabilitás megvalósításában, beleértve az EBVP missziót (a fentiek tekintetében az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának kell meghatároznia a módszereket és azt az időpontot, amikor a misszió megkezdi a működését); nemzetközi közvetítés keretében segíteni a Nemzetközi Polgári Hivatal létrehozását. Ennek megkönnyítése érdekében az EU a múlt évben két előkészítő egységet küldött a térségbe, amelyek feladata az volt, hogy előkészítse a terepet a koszovói probléma megoldását célzó lehetséges együttműködés számára. Az előkészületek megfelelően haladnak. A Nemzetközi Polgári Hivatalt előkészítő egység (NPH/EUKK előkészítő csoport) 2006 októberében kezdte meg működését. Feladata, hogy megtervezze a következő Nemzetközi Polgári Hivatalt, beleértve az EUKK-hivatalt, és felkészüljön a régió státuszáról szóló esetleges megállapodás végrehajtására. 2006 májusa óta működik Koszovóban a jogállamiság területére irányuló esetleges misszió tervezésével foglalkozó egység (EUPT-Koszovó). Az EBVP keretein belül tervezett missziónak eligazítást, tanácsadást és felügyeletet kell biztosítania a jogállamiság tágabb területén. Végrehajtási hatáskörrel is rendelkeznie kell a politikai munka néhány területén, beleértve a közrend és a béke biztosítását, valamint a bírósági és vámügyi területet. A missziónak körülbelül 1 800 nemzetközi tagot kell alkalmaznia. * * * 20 . kérdés, előterjesztette: Frank Vanhecke ( H-1003/07 ) Tárgy: A Zimbabwe elleni szankciók szigorítása A 2007. február 19-i 2007/120/KKBP tanácsi közös álláspont (5) 2008. február 20-ig hosszabbította meg a Zimbabwe elleni szankciókat, beleértve a Mugabéra és közeli munkatársaira vonatkozó utazási tilalmat. A szankciókat 2002-ben vezették be az emberi jogok Zimbabwe által elkövetett többszöri súlyos megsértésére adott válaszul. Az Egyesült Államok 2007. december elején bejelentette a Zimbabwe elleni szankciók szigorítását. Különösen az utazási tilalmat terjesztik ki 38 személyre. A rezsim magas rangú tagjainak gyermekei közül öt esetében megtiltják, hogy az Egyesült Államokban tanuljanak. A pénzügyi szankciókat is kiterjesztik bizonyos személyekre. A Tanácsnak is szándékában áll a Zimbabwe elleni szankciókat szigorítani? Ha igen, milyen módon? Ha nem, milyen okból?

(5)

HL L 51., 2007.2.20., 25. o.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A Tanácsnak még meg kell vitatnia a tisztelt képviselő által feltett kérdést. Az e kérdésről folytatott vitára azonban a tervek szerint hamarosan sor kerül. Az EU alaposan figyelemmel kíséri a zimbabwei eseményeket, különös tekintettel a 2008 márciusára tervezett elnökválasztásra. Az EU támogatja a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) által az említett országban fennálló helyzet megoldására tett erőfeszítéseket, és várja a jelentését, amelyet a további döntések elősegítésére fognak felhasználni. * * * 21 . kérdés, előterjesztette: Robert Evans ( H-1006/07 ) Tárgy: Utazási tilalmak Tudná-e a Tanács tisztázni az egyes politikusokra és szervezetekre vonatkozó nemzetközi utazási tilalmak terén fennálló helyzetet? Ki dönt e jegyzék tartalmáról, ki szerepel jelenleg azon és azt mikor vizsgálják felül? A Tanács megítélése szerint mennyire voltak hatékonyak a szóban forgó tilalmak? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A beutazási korlátozások azoknak a korlátozó intézkedéseknek a részét képezik, amelyeket a Tanács a közös kül- és biztonságpolitika keretében alkalmazhat. A fenti intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkében meghatározott KKBP-célkitűzésekkel. A beutazási korlátozásokat mindig a Tanács közös álláspontja határozza meg, amely szankciót állapít meg, kifejti az intézkedés elfogadásának okait, és felsorolja az alkalmazott intézkedéseket. Minden közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában tesznek közzé. A közös álláspontok általában egy évig alkalmazandók, és azokat a hatékonyságuk érdekében 12 havonta legalább egyszer felülvizsgálják. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a közös álláspontok a beutazási korlátozások alóli megfelelő kivételekről is rendelkeznek, amelyek figyelembe veszik a fogadó országok nemzetközi kötelezettségeit és a szóban forgó személyek humanitárius szükségleteit. * * *

69

70

HU


22 . kérdés, előterjesztette: Brian Crowley ( H-1010/07 ) Tárgy: Az EU és Amerika közötti együttműködés Tudná-e a Tanács vázolni, milyen konkrét intézkedéseket kíván tenni a következő hónapokban az Európa és Amerika közötti fokozottabb politikai és gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. 1. Az EU és az Egyesült Államok az összes kiemelkedő fontosságú külpolitikai kihívás terén együttműködik. A jelenlegi területek a következők: szoros együttműködés a Balkánnal, különösen Koszovóval kapcsolatos kérdésekben; helyi együttműködés Afganisztánban, különösen a rendőrség képzésében, ahol az EUPOL tevékenykedik; az Iránt érintő kérdésekkel kapcsolatos együttműködés – kettős megközelítés; a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos együttműködés, különösen a kvartett keretében; az EU és az Egyesült államok válságkezelési cselekvési terve, amelyet a Tanács 2007 decemberében fogadott el. A terv jóváhagyja az EU és az Egyesült Államok közötti szoros együttműködést és konzultációt a konfliktusmegelőzés, a stabilizáció és megújulás, valamint a válságkezelés területén. 2. A gazdasági együttműködést a legutóbbi EU-USA csúcstalálkozón erősítették meg, amelyen határozatot fogadtak el a transzatlanti gazdasági partnerséget és a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot (TGT) megerősítő keretek létrehozásáról. A Tanács első ülése már lezajlott, és a következőt ez év tavaszára tervezik, az EU-USA csúcstalálkozó előtt. A legutóbbi EU-USA csúcstalálkozón megállapodás született a transzatlanti gazdasági partnerség megerősítése új kereteinek egyéb területein folytatott különleges együttműködésről. 3. Éghajlatváltozás és energiapolitika: az éghajlatváltozás prioritás az EU számára, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatainak keretében is. Mindkét fél kulcsfontosságú résztvevője volt a múlt év decemberében Balin, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében megrendezett éghajlat-változási konferenciának, és együttműködnek az éghajlatváltozással és energiapolitikával kapcsolatos kétoldalú kezdeményezésekben. A 2007. évi csúcstalálkozón megállapodás született arról, hogy az EU és az Egyesült Államok három fő területen, a politikai és biztonsági ügyek, a gazdasági partnerség, valamint az éghajlatváltozás és az energiapolitika területén szorosabb együttműködést folytat. * * *

17-01-2008

17-01-2008

HU


23 . kérdés, előterjesztette: Seán Ó Neachtain ( H-1012/07 ) Tárgy: A béke előmozdítása a palesztin és az izraeli nép között Kifejtené-e a Tanács, hogy milyen kezdeményezéseket folytat vagy szándékozik a jövőben folytatni a palesztin és az izraeli nép kölcsönös tiszteletén és együttélésén alapuló békés megállapodás elérésének segítése érdekében? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A múlt évben politikai párbeszéd alakult ki Izrael és a palesztinok között, amely Olmert miniszterelnök és Abbas elnök találkozóiban csúcsosodott ki. Az EU Tanácsa értékelte mindkét fél erőfeszítéseit, amelyek a 2007. november 26–27-i annapolisi konferenciához vezettek. Az Európai Tanács a 2007. december 14-i ülésen kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a palesztinok és Izrael között az annapolisi konferencián megkezdett és a párizsi adományozói konferencián folytatott tárgyalásokat. Az EU üdvözölte számos arab partner részvételét mindkét konferencián, és felkérte őket, hogy folytassák építő együttműködésüket. Az EU és különösen a Tanács által az Ó Neachtain úr kérdésének tárgyában betöltött szerepet illetően a főtitkár/főképviselő a Bizottsággal szorosan együttműködve elkészítette az „EU cselekvési stratégiáját”, amelynek célja, hogy az EU összes tevékenységét tanulmányozza annak érdekében, hogy mindkét fél számára további támogatást nyújthassanak a jelenlegi tárgyalások során és az azt követő végrehajtási időszakban. A 2007. december 17-i párizsi adományozói konferencián az EU támogatását fejezte ki a Fayyad elnök által ismertetett palesztin reform- és fejlesztési tervvel kapcsolatban. Kötelezettséget vállalt arra, hogy a továbbiakban is jelentős támogatást nyújt a palesztin kormánynak az annapolisi konferencián elindított békefolyamatban. A kvartett 2007. december 17-i találkozóján az EU ismét kifejezte arra irányuló elkötelezettségét, hogy továbbra is szoros együttműködést folytasson mindkét féllel és támogatást nyújtson számukra a békemegállapodás 2008 vége előtti elérését célzó törekvéseik terén. A kvartett úgy határozott, hogy 2008-ban rendszeres találkozókat tart a folyamat felülvizsgálata és mindkét fél erőfeszítéseinek támogatása érdekében. A kvartett vezetői 2007. december 17-én az arab külügyminiszterekkel is üléseztek, és megvitatták az előre mutató utat. Az EU a kvartett képviselőjével, Tony Blairrel együttműködve meg kívánja erősíteni az intézmények kialakítását, a megfelelő kormányzást, a polgári társadalom részvételét és a palesztin gazdaság fejlesztését támogató programjait. * * * 24 . kérdés, előterjesztette: Diamanto Manolakou ( H-1032/07 ) Tárgy: Az Izrael által a Gázai övezetre alkalmazott több hónapos blokád katasztrofális következményei Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodája a közelmúltban figyelmeztetett azokra a katasztrofális következményekre, amelyeket az Izrael által a Gázai övezetre alkalmazott több hónapos blokád, egy taktikai fegyveres behatolásokkal kiegészülő intézkedés okozott. Az ENSZ egyik képviselője megállapította, hogy a blokád valószínűleg helyrehozhatatlan

71

72

HU


károkat okoz a helyi gazdaságban, ami a lakosságot még inkább külső segélyezéstől teszi függővé, hozzátéve, hogy a rendkívül kevés élelmiszer-tartalék, az áremelkedések, a növekvő munkanélküliség és a bevételkiesés eleve komoly terhet jelent. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és sok más nemzetközi szervezet szintén kritikával illeti az izraeli hatóságokat a palesztin népre alkalmazott blokád miatt. Kíván-e a Tanács célzott intézkedéseket tenni, hogy a Gázai övezetet és Ciszjordániát megbénító, az e területen élő összes palesztinra nézve katasztrofális következményekkel járó „megtorlások” felfüggesztésére ösztönözze az izraeli hatóságokat? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Az EU Tanácsa gyakran adott hangot aggodalmának a gázai humanitárius helyzetet illetően, és az alapszolgáltatások további garantálását kérte. Humanitárius és gazdasági okokból valamennyi szembenálló felet felkérték, hogy tegyenek lépéseket a Gázába vezető átkelők megnyitása érdekében. Az EU üdvözölte az első lépést, nevezetesen a mezőgazdasági termékek kivitelét szolgáló átkelő közelmúltbeli megnyitását. Az ilyen intézkedések hozzá fognak járulni a politikai területen tett előrehaladáshoz. Az Európai Tanács 2007. december 14-én teljes támogatását fejezte ki a palesztinok és az izraeliek között az annapolisi konferencián megkezdett és a párizsi adományozói konferencián folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. Ami az EU és a Tanács e téren betöltött – a tisztelt képviselő által a kérdésben említett – szerepét illeti, a főképviselő a Bizottság teljes körű együttműködésével elkészítette az EU „Államépítés a béke érdekében a Közel-Keleten” című cselekvési stratégiáját. E stratégiával összhangban minden uniós tevékenységet mérlegelni fognak annak érdekében, hogy a jelenlegi tárgyalások során és az azt követő végrehajtási időszakban mindkét fél számára támogatását biztosítsanak. * * * 25 . kérdés, előterjesztette: Eoin Ryan ( H-1014/07 ) Tárgy: Az Afrikával kötött gazdasági partnerségi megállapodások Tudna-e tájékoztatást adni a Tanács arról, hogy hány gazdasági partnerségi megállapodás született az Európai Unió és az afrikai országok között a 2008 januárjában kezdődő időszakra, és vázolná-e, melyek az említett gazdasági partnerségi megállapodások egyértelmű előnyei az afrikai államok számára? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A terület fokozottabb érthetősége kedvéért tanácsos különbséget tenni a teljes gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) és az ideiglenes megállapodások között, amelyeket a GPM-re vonatkozó határozat követ.

17-01-2008

17-01-2008

HU


A tárgyalások célját továbbra is a gazdasági partnerségi megállapodások jelentik, és tág regionális és ágazati területeket fognak lefedni. Az aláíró felek közötti szabályokat figyelembe véve – az árukereskedelemre és a fejlesztési együttműködésre vonatkozó rendelkezéseken felül – ezeknek a megállapodásoknak szolgáltatásokkal és kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket kell tartalmazniuk. Az EU véleménye szerint az ilyen teljes körű megállapodásoknak kell a Cotonou-i Megállapodás végrehajtásának leghatékonyabb eszközeként szolgálniuk, és garantálniuk kell a maximális hatékonyságot a GPM-ek fejlődésében. 2007 májusában, az AKCS-EK Tanács utolsó ülésén mindkét fél megerősítette a GPM-ekkel kapcsolatos elkötelezettségét. 2007 végén a CARIFORUM régióval teljes GPM lépett érvénybe, de más régióknak több időre lesz szükségük ezen összetett folyamat teljes és eredményes lezárásához. 2007. december 31. után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összeegyeztethető, új megoldás keresésére volt szükség a legkevésbé fejlett országok közé nem sorolt AKCS-országokkal folytatott kereskedelem akadályozásának elkerülése érdekében. Más szóval a Cotonou-i Megállapodás szerinti, a WTO által a mentességgel összhangban jóváhagyott preferenciális kereskedelmi rendszer hatálya e dátum után megszűnt. Az ideiglenes megállapodások az egyik ilyen megoldást jelentik, mivel összeegyeztethetők a WTO szabályaival. Ezek a megállapodások kiterjednek az árukereskedelemre és minden egyéb szempontra, amelyről az aláíró felek egyetértésre jutottak, és olyan ideiglenes szakaszt jelentenek, amelyet a teljes GPM-ek megkötése követ. A GPM-ek megkötését megelőző ideiglenes megállapodásokat az összes érdekelt AKCS-partner kezdeményezte, beleértve a legkevésbé fejlett országok közé nem sorolt afrikai országok többségét is, valamint a legkevésbé fejlett országok csoportjába tartozó számos afrikai országot. Az ilyen megállapodásokat – azaz az EU és az AKCS-országok közötti árukereskedelem szabályozására gyakorolt hatásukat – a piacra jutás szabályozása révén illesztették be az EU joganyagába. A teljes GPM-ek fejlődési potenciáljával még nem rendelkező ideiglenes megállapodások eleve előrelépést jelentenek a cotonou-i rendszerben, és közvetlen előnnyel járnak AKCS-partnereink számára. Először is az összes aláíró AKCS-ország számára garantált az EU piacára való teljes bejutás, vámoktól és kontingensektől mentesen (a cukor és a rizs piacára nézve átmeneti időszakokat irányoznak elő). A „bármit, csak fegyvert ne” rendeletnek megfelelően a piacra jutás jelenleg csak a legkevésbé fejlett országok előtt áll nyitva. Másodszor pedig az ideiglenes megállapodások kedvezőbb származási szabályokat is tartalmaznak. Lehetővé teszik az AKCS-országok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az EU piacára való bejutás előnyeit. Ezek az új származási szabályok előnyösebbek, mint a „bármit, csak fegyvert ne” rendszer szerinti szabályok – ez az oka annak, hogy az ideiglenes megállapodások a legkevésbé fejlett országok érdeklődésére is számot tartanak. * * * 26 . kérdés, előterjesztette: Johan Van Hecke ( H-1025/07 ) Tárgy: Szomáliföld Az Európai Parlament 2007 májusában felhívta a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálja meg Szomáliföld függetlenségre irányuló kérését. Szomália északi része 1991-ben már kikiáltotta függetlenségét. Szomáliföld erőfeszítéseket tesz a megfelelő kormányzás és a stabilitás megvalósítására. A 2005. évi parlamenti választások viszonylag szabályszerűen

73

74

HU


és átláthatóan zajlottak, és a régió fiatal és aktív demokráciaként tekint magára. Azonban még mindig jelentkezik néhány emberi jogi probléma, és Szomáliföld kormánya a közelmúltban a szomáliai menekültek védelmével kapcsolatban is hibákat követett el. Foglalkozott-e a Tanács ezzel a kérdéssel? A sajtóban a közelmúltban megjelent, hogy a Bush-adminisztráció tagjai egyre nagyobb számban támogatják Szomáliföld függetlenségét. Állítólag különösen katonai körökben az a nézet, hogy Szomália átmeneti kormányának nincs elegendő támogatottsága, és Szomália tekintetében helyesebb volna elhatároló stratégiát alkalmazni. A független Szomáliföld elismerése e célból elengedhetetlen. Az EU Szomáliföld függetlenségének elismerése előtt továbbra is arra vár, hogy a régió országai és/vagy a szomáliai átmeneti kormány elismerje Szomáliföldet, vagy az Egyesült Államok álláspontjának megváltozása az európai álláspont felülvizsgálatához vezethet? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A Tanács többször kijelentette, hogy támogatja Szomália átmeneti szövetségi kormányát és az átmeneti szövetségi chartával összhangban álló intézkedések végrehajtását. A Tanács – amint azt a 2007. december 10-i határozataiban kifejezte – nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok tiszteletben tartásának Szomália egész területén. Az EU a Szomáliával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport tagja. A Tanács a szomáliai eseményekkel kapcsolatban folytatja a konzultációt az e csoportban részt vevő más nemzetközi partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is. * * * 27 . kérdés, előterjesztette: Athanasios Pafilis ( H-1028/07 ) Tárgy: Az iráni nukleáris program Irán nukleáris programját illetően egy új keletű jelentés kapott nyilvános figyelmet, amelyben a 16 amerikai hírszerző ügynökség elismeri, hogy Irán már legalább 2003 óta nem törekedett atomfegyverek kifejlesztésére, és nem jelent veszélyt. Ez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, dr. El Baradei nem sokkal ezelőtti nyilatkozatához társul, miszerint Irán teljes mértékben együttműködött a vizsgálatok során. Az Egyesült Államok és más bizonyos országok azonban ezt szándékosan figyelmen kívül hagyják, és ragaszkodnak ahhoz, hogy az ENSZ közgyűlése szankciókkal sújtsa Iránt. Figyelembe véve az általam előterjesztett H-0937/07 számú, szóbeli választ igénylő kérdést (6) , úgy ítéli-e meg a Tanács, hogy Iránnak jogában áll békés célokra atomenergiát használni? Véget fog-e vetni azoknak a próbálkozásoknak, hogy Iránt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felé vállalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztása ürügyén szankciókkal sújtsák? Mérlegelte-e annak következményeit, hogy ha Irán az Egyesült Államok és annak szövetségesei igazságtalan és elfogadhatatlan politikai beavatkozásaira adott válaszként esetleg kilép a nemzetközi atomsorompó-szerződésből? (6)

Írásbeli válasz, 2007.12.12.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Az Egyesült Államok hírszerző ügynökségeinek legfrissebb értékelése lényegében nem változtatja az EU helyzetértékelését. A jelentések azt állítják, hogy Irán 2003-ig foglalkozott fegyverek előállításával. Ez önmagában az atomsorompó-egyezmény megsértése. Amennyiben Irán úgy dönt, hogy abbahagyja, és nem pusztán átmenetileg felfüggeszti erőfeszítéseit, az e területen tett összes tevékenységéről be kell számolnia, és fel kell kérnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy győződjön meg az említett program fejlesztésének teljes körű leállításáról. Két másik ok is aggályos – az urándúsítás és a ballisztikus rakéták programja – és Irán nem tartja be a NAÜ bizottságának, illetve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának előírásait. Az Európai Tanács ezért 2007. december 14-én megismételte az iráni nukleáris programmal kapcsolatos félelmeit, és hangsúlyozta, hogy nem lenne elfogadható, ha Irán nukleáris katonai képességre tenne szert. E tekintetben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Irán nem teljesítette az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1969, 1737 és 1747 számú határozataiban szereplő nemzetközi kötelezettségeit, amelyek szerint az urándúsítással és uránfeldolgozással kapcsolatos összes tevékenységét le kell állítania, mivel ez a feltétele annak, hogy hihetővé váljon, hogy a program fejlesztése kizárólag békés célokat szolgál. Az Európai Tanács ezért felkérte iránt, hogy a NAÜ által a korábbi és jelenlegi nukleáris tevékenységekkel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikére adjon teljes körű, egyértelmű és meggyőző választ. A Tanács teljes mértékben támogatta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának arra irányuló munkáját, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 7. fejezetének 41. cikke keretében további intézkedéseket fogadjon el. Az EU mindig is úgy gondolta, hogy Iránnak joga van az atomenergia békés célú felhasználásához. Iránnak a nemzetközi bizalom helyreállásáig le kell állítania a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos, érzékeny tevékenységeit. Szeretném felidézni, hogy az EU közös kül- és biztonsági ügyekért felelős főképviselője által 2006 júniusában tett ajánlat még mindig áll, és lehetővé kell tennie Irán számára, hogy szükségletei kielégítésére polgári nukleáris programot dolgozzon ki. * * * 28 . kérdés, előterjesztette: Georgios Toussas ( H-1029/07 ) Tárgy: Az Egyesült Államok és szövetségesei által a bolíviai kormány megingatására tett reakciós törekvések Minden napvilágra kerülő adat arra a tényre utal, hogy az Egyesült Államok a hasonló európai reakciós erőkkel karöltve ismét az Evo Morales elnök megdöntését szolgáló stratégia éllovasa, hogy megakadályozza az új bolíviai alkotmány elfogadását és a 2005-ben nagy többséggel megválasztott nemzeti kormány által bevezetni kívánt fokozatos változásokat. A Sucréban és más területeken vérontáshoz vezető erőszakos eseményeket fegyveres reakciós csoportok tüzelték, akik nem riadnak vissza civilek célbavételétől sem. A bolíviai kommunista párt, a szocializmusért mozgalom (MAS) és más haladó erők dokumentumokkal bizonyították az Egyesült Államok és bolíviai szövetségesei által tett reakciós kezdeményezéseket.

75

76

HU


Elítéli-e a Tanács az Egyesült Államok és szövetségesei által Evo Morales elnök és a demokratikusan megválasztott bolíviai kormány megingatása érdekében tett reakciós törekvéseket? Tiszteletben fogják-e tartani a bolíviai nép az iránti vágyát, hogy a munkások mai igényeinek teljesítéséhez szükséges fokozatos változások megtörténjenek? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A Tanács szeretné felhívni Toussas úr figyelmét, hogy mindenki, különösen Morales elnök (amint az EU képviselőivel folytatott közelmúltbeli találkozóin és egyeztetéseiben kifejezte) nagyra értékeli az EU, és különösen az EU-s missziók vezetőinek proaktív szerepét az összes bolíviai partner közötti párbeszéd fenntartásában és ösztönzésében. A bolíviai külügyminiszter, David Choquehuanca szintén üdvözölte az EU közvetítését, amikor nemrég néhány európai fővárosba látogatott. Szintén üdvözöljük Morales elnök prefektusokkal folytatott közelmúltbeli megbeszéléseit, amelyekre az együttműködés szellemében és a nemzeti párbeszéd helyreállításának céljával került sor. Az EU folytatja támogató szerepét, amennyiben minden bolíviai partner így kívánja. * * * 29 . kérdés, előterjesztette: Olle Schmidt ( H-1034/07 ) Tárgy: Nemzeti vagyonalapok A nemzeti vagyonalapok a befektetési eszközök új típusai, azzal az igen jelentős különbséggel, hogy államok – és gyakran nem demokratikus államok – tulajdonában vannak. Az új, aktívabb befektetési stratégiák néhány tagállamban aggodalmat okoztak, különösen olyan esetekben, amikor nemzeti stratégiai jelentőségűnek tekintett társaságokba fektettek be. A nemzeti vagyonalapok révén megvalósuló közelmúltbeli beruházásokra példa az Abu Dhabi befektetési hatóság befektetése a Citigroupba, de ilyen a Bourse Dubai OMX-re tett ajánlata is, és természetesen az orosz érdekeltség az európai energia-infrastruktúrában. A brazil kormány nemzeti vagyonalap létrehozását tervezi a real felértékelődésének ellensúlyozására, így közvetlenül beavatkozik a pénzügyi piacon. Sürgetem a Tanácsot, hogy védje meg a pénzügyi rendszer nyitottságát, ugyanakkor követeljen átláthatóságot az állami ellenőrzés alatt álló alapoktól annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi befektetési stratégiát gazdasági, nem pedig stratégiai célok szem előtt tartásával végezzenek. Hogyan szándékozik fellépni a Tanács a nemzeti vagyonalapok kérdésében? A Bizottságtól számos javaslat érkezett a nemzeti vagyonalapokat illetően, mint például az európai aranyrészvények, iránymutatások és átláthatósági kezdeményezések. Milyen utat látna szívesen a Tanács? És végezetül van-e a Tanácsnak bármilyen terve a nemzeti vagyonalapok alakulásának nyomon követésére az európai piacokon?

17-01-2008

17-01-2008

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. A Tanács nem vitatta meg ezt az ügyet, és ezért nincsen véleménye. * * * 30 . kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikienė ( H-1037/07 ) Tárgy: Az energiapiac liberalizálása Amint azt bejelentették, az energiapolitika a szlovén elnökség hat hónapos megbízatásának fő prioritásai közé fog tartozni. Hogyan tervezi az elnökség az energiapiac további liberalizálását fokozni? Hogyan kíván az elnökség egyensúlyt teremteni az energiapiac liberalizálása és az EU közös energiapolitikájának végrehajtása között? Milyen kihívásokra és akadályokra számít a Tanács ezen a területen, és hogyan kívánja ezeket leküzdeni? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és a Tanácsra vagy a tagállamokra nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2008. januári első strasbourgi ülésén a Tanácshoz intézett kérdések órája során. Az Európai Tanács a 2007. márciusi határozatokban egyetértett azzal, hogy az energiapolitika kiemelt fontosságú feladatainak egyike a „belső villamosenergia- és földgázpiac” megteremtése. Az Európai Tanács ezen a területen több iránymutató politikát fogadott el, amelyek célja a versenyképesség növelése, a hatékony jogi szabályozás biztosítása, és a beruházások ösztönzése a fogyasztók javára. A Bizottság 2007 szeptemberében a Tanács határozatára válaszolva öt jogalkotási javaslatot nyújtott be. Az e javaslatokkal kapcsolatos részletes viták előrehaladási jelentést eredményeztek, amely 2007. december 3-án megkapta a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (TTE-Tanács) támogatását. E vita keretében áttekintették a széles körben támogatott elveket és rendelkezéseket, azokkal a kérdésekkel, területekkel és lehetőségekkel együtt, amelyek néhány tagállam véleménye szerint további egyeztetést és az „elvekkel” kapcsolatban kiegészítő iránymutatást igényelnek. A TTE-Tanács 2008 első felében két ülést tervez, amelyek célja, hogy a teljes csomagról vagy csak a csomag egy részéről politikai megállapodást érjenek el. Ezért elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament jóval a TTE-Tanács júniusi ülése előtt benyújtsa a csomaggal kapcsolatos véleményét.

77

78

HU


* * *

A BIZOTTSÁGHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK 37 . kérdés, előterjesztette: Maria Badia i Cutchet ( H-1027/07 ) Tárgy: A Bizottság hatáskörei a repülőjegyek megtévesztő értékesítésével kapcsolatban 2007. október 30-án kérdést nyújtottam be a Bizottsághoz az on-line repülőjegy-értékesítő weboldalakon fellelhető szabálytalanságokról és valótlan hirdetésekről (E-5538/07), amelyben tisztelettel kérdeztem, fognak-e tenni bármilyen célzott intézkedést az on-line hirdetési csalás megakadályozása és az európai fogyasztók jogainak védelme érdekében. Egy héttel később azt olvastam a sajtóban, hogy a Bizottság közzé kívánja tenni azoknak a légitársaságoknak a nevét, amelyek az interneten megtévesztést alkalmaznak, és lezárja a weboldalaikat, ha négy hónapon belül nem szüntetik meg az említett szabálytalanságokat, amelyek alapvetően a repülőtéri illetékek vagy hitelkártyás fizetések szerepeltetésének elmulasztásával, a ténylegesen nem hozzáférhető ajánlatok hirdetésével és tisztességtelen szerződéses feltételekkel – például a szerződés szövege a felhasználó nyelvén nem elérhető – kapcsolatosak. E tekintetben tudna-e a Bizottság tájékoztatást adni arról, hogy a légitársaságok nevének közzétételén és weboldaluk lezárásán kívül milyen lépéseket fog tenni, ha ezek a társaságok az előírt határidőn belül nem teljesítik a jogi előírásokat? Szem előtt tartva, hogy a nemzeti vagy – Spanyolország esetében – a regionális kormányok hatáskörébe tartozik a szankciók előírása, van-e hatásköre a Bizottságnak arra, hogy kártérítés fizetését írja elő bármely érintett fogyasztó számára? Ezenfelül, mivel a határokon átnyúló esetek tekintetében európai együttműködési hálózat működik, mennyi mozgástere van a Bizottságnak ezen a téren? Válasz Amint azzal a tisztelt képviselő is tisztában van, a Bizottság minden elérhető eszközt felhasznál annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jogai Unió-szerte érvényesüljenek. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet meghatározza a tágabb együttműködés kereteit, lehetővé téve a tagállamok számára – például a közös piacfelügyelet és a végrehajtási gyakorlatok terén – erőfeszítéseik egyesítését, valamint a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok megosztását. A Bizottság az említett együttműködési fellépéseket uniós finanszírozás biztosításával, valamint a közös piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységek koordinálása révén támogatja. Az on-line repülőjegy-értékesítés 2007. szeptemberi ellenőrzésének célzott nyomon követését illetően a tagállamok illetékes hatóságai jelenleg vizsgálják a weboldalakat, és igazolt szabálytalanságok esetén megfelelő nyomon követő lépéseket tesznek. Ezek az egyes tagállamok jogi kereteinek megfelelően változhatnak. A Bizottság szerepe a tagállamok ellenőrző fellépésének koordinálása és a nyomon követés figyelemmel kísérése volt.

17-01-2008

17-01-2008

HU


A jelenleg zajló eljárások lezárulta után a Bizottság ismerteti a nyomon követésre vonatkozó, a tagállamok által az ellenőrző tevékenység keretében közölt eredményeket. Ez 2008 elején várható. * * * 38 . kérdés, előterjesztette: Sharon Bowles ( H-0981/07 ) Tárgy: Kollektív jogorvoslat A Bizottság kollektív jogorvoslattal kapcsolatos terveit illetően tájékoztatást fog-e adni a Bizottság arról, hogyan kapcsolódik ez a kártérítési keresetekről szóló közelgő bizottsági fehér könyvhöz? Tájékoztatást fog-e adni a Bizottság arról is, hogyan fog védekezni az amerikai stílusú csoportos keresetek ellen, amelyek az Egyesült Államokban anyagilag megfojtják a vállalatokat? Válasz A Bizottság kollektív jogorvoslattal kapcsolatos terveire vonatkozó kérdést illetően: Az EK versenyjogának megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló, közelgő bizottsági fehér könyvben szerepelni fog egy szakasz, amely a versenyjog megsértése miatt elszenvedett károkkal kapcsolatos kollektív jogorvoslattal foglalkozik. A Bizottság jelenleg vizsgálja azt is, hogy az EU szintjén szükség van-e szélesebb körű kollektív jogorvoslati kezdeményezésre a fogyasztók által elszenvedett károk tekintetében, és ha igen, milyen típusúra. A Bizottság fogyasztóvédelmi politikával és versennyel foglalkozó szolgálatai igen szoros együttműködést folytatnak annak biztosítása érdekében, hogy a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos munkájuk egymást segítő hatásokat eredményezzen. Az egyesült államokbeli típusú csoportos keresetekre vonatkozó kérdést illetően: A Bizottság nem gondolja azt, hogy a csoportos kereseti rendszert – mint amilyen az Egyesült Államokban jelenleg érvényben van – be kellene vezetni az EU-ban. A Bizottság egy harmadik ország jogrendjébe nem tud beavatkozni. * * * 39 . kérdés, előterjesztette: Bernd Posselt ( H-0983/07 ) Tárgy: A fogyasztók védelme a kettős árképzéssel szemben Milyen lehetőségeket lát a Bizottság arra, hogy a fogyasztókat megvédjék attól a megkülönböztető gyakorlattól, hogy a turistákra és a helyiekre eltérő díjszabást alkalmazzanak – éttermekben, kulturális emlékművekbe való belépéskor és üzletekben? Válasz Az EK-Szerződés tiltja, hogy a tagállamok állampolgárság alapján bármilyen megkülönböztetést alkalmazzanak (pl. 12., 43. és 49. cikk). Ennek megfelelően a tagállamok nem vezethetnek be vagy tarthatnak fenn indokolatlan korlátozásokat a Közösségen belüli gazdasági tevékenységekre nézve.

79

80

HU


A kereskedők által alkalmazott kettős árképzésnek néha megalapozott gazdasági okai lehetnek: pl. új piacokra való bejutás érdekében vagy a pozíció megszilárdítása érdekében, ha adott helyen már jelen vannak. Azonban az indokolatlan kettős árképzés – mint például a turistáknak és a helyieknek felszámított eltérő árak – megfoszthatják a fogyasztókat a belső piac előnyeitől, és ilyenformán az elfogadhatatlan. E tekintetben a kulturális műemlékekbe való belépésre vonatkozó, állampolgárság alapján történő megkülönböztetést a Bíróság kifejezetten úgy ismerte el, hogy az az EK-Szerződés 12. cikke és 49. cikke alapján tilos (7) . A szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés 49. cikkében meghatározott szabadsága a szolgáltatás igénybevevői, ezen belül a turisták azon szabadságára is kiterjed, hogy más tagállamokba utazzanak és ott ugyanolyan feltételek mellett élvezhessék az ilyen szolgáltatásokat, mint az adott tagállam állampolgárai. A Bíróság megerősítette, hogy – mivel a múzeumok látogatása az egyik meghatározó oka annak, hogy a turisták mint a szolgáltatás igénybevevői egy másik tagállam felkeresése mellett döntenek – szoros összefüggés áll fenn a számukra az EK-Szerződés által biztosított szabad mozgás és a múzeumi belépési feltételek között. A múzeumokba való belépéssel kapcsolatos megkülönböztetés hatással lehet a szolgáltatásnyújtás feltételeire, beleértve azok árát is, és ezért befolyásolhatja egyes személyek döntését az ország felkeresésével kapcsolatban. Mivel azonban a fenti elvekkel ellentétes állandó gyakorlatokra semmilyen konkrét jel nem utal a tagállamokban, a Bizottság számára nem volt szükséges e kérdést alaposabban megvizsgálni. A jövőben a szolgáltatás igénybevevőinek megkülönböztetésével a szolgáltatásokról szóló irányelv (8) és különösen annak 20. cikke alapján is foglalkozni lehet, amely tiltja a szolgáltatás igénybevevőjének állampolgársága vagy lakóhelye alapján történő megkülönböztetését. A szolgáltatásokról szóló irányelvet a tagállamoknak legkésőbb 2009 végéig végre kell hajtaniuk. Az árak indokolatlan megkülönböztetését a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szerint is meg lehet vizsgálni, amelynek 2007. december 12-ig kell alkalmazandóvá válnia a tagállamokban. Ez az irányelv egy általános kikötést tartalmaz, amely tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Nem zárható ki, hogy egy bizonyos ponton a nemzeti bíróságoknak és végül az Európai Bíróságnak értékelnie kell, hogy a turistáknak az éttermekben és üzletekben állampolgárságuk alapján felszámított magasabb árak megfelelnek-e a szakmai gondosság elveinek. A Bizottság jelenleg afelé hajlik, hogy ez az eset áll fenn. * * * 40 . kérdés, előterjesztette: Brian Crowley ( H-1011/07 ) Tárgy: Az Európában értékesített játékokra vonatkozó biztonsági előírások Tudna-e a Bizottság naprakész értékelést adni az általa az elmúlt időben végrehajtott és a közeljövőben végrehajtani kívánt valamennyi kulcsfontosságú intézkedésről, amelyek (7)

A C-45/93. sz. Bizottság kontra Spanyolország ügyben 1994. március 15-én hozott ítélet.

(8)

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 123/2006/EK irányelv.

17-01-2008

17-01-2008

HU


célja, hogy a legszigorúbb biztonsági előírások vonatkozzanak az Európai Unióban értékesített összes játékra? Válasz A „visszahívások nyara” után sokan teszik fel Európában ezt az egyszerű kérdést: „milyen intézkedések vannak vagy lesznek érvényben a játékokra vonatkozó legszigorúbb biztonsági előírások biztosítása érdekében”? A válaszok zöme megtalálható a termékbiztonságról szóló felmérésben, amelynek eredményeit 2007 novemberében tették közzé. A felmérés 3 fő szempontra világít rá a játékokkal és általában véve a termékbiztonsággal kapcsolatban, mégpedig a „kötelességvállalás”, a „végrehajtásra” és a „tervezésre”: - Kötelességvállalás: a gazdasági szereplőknek teljes felelősséget kell vállalniuk az általuk előállított és a fogyasztók rendelkezésére bocsátott termékekért. A jó hírű vállalkozások komoly erőfeszítéseket tesznek termékeik biztonságosságának garantálására. Ugyanakkor az összes érintett szereplőnek emelnie kell a színvonalat, mivel még mindig jelentős mennyiségű nem biztonságos játék van forgalomban Európában. Az iparág beleegyezett, hogy a következő hónapokban közös munkát folytat a Bizottsággal több intézkedésről, amelyek célja a fogyasztók bizalmának visszanyerése, beleértve egy „biztonsági paktumot” és a játékok szállítási láncában részt vevő vállalkozások által elfogadott intézkedések alapos értékelését. Ez az értékelés 2008 első negyedévében fog befejeződni. - Végrehajtás: A tagállamok piacfelügyeleti hatóságai mélyreható munkát végeztek az elmúlt hónapokban, de a felmérés azt állapította meg, hogy még mindig van helye a tökéletesítő intézkedéseknek. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak a célzottabb és kockázatalapú ellenőrzések felé mutató legjobb gyakorlatok azonosítása és megosztása terén. A termékek nyomon követhetőségét meg fogják erősíteni: a Bizottság az áruk belső piacára vonatkozó javaslatcsomagba már beépítette azt a rendelkezést, amely előírja a gazdasági szereplők számára a beszállítójuk kilétének rendelkezésre állását, és ezáltal a szállítási lánc átláthatóságának és folytonosságának biztosítását. Szakmai nyomás fog nehezedni a nemzeti hatóságokra, mivel 2008-ban a Bizottság összehasonlító végrehajtási kapacitási adatokat kíván közzétenni a fogyasztói eredménytáblán. A tagállamok piacfelügyeleti kapacitását is meg fogják erősíteni, mivel a Bizottság folytatja a jól megtervezett, közös piacfelügyeleti projektek finanszírozását (2007-ben 1,3 millió EUR közösségi finanszírozás). Az EU-n belüli védelem javítása érdekében tett fenti lépéseken kívül különböző fellépések zajlanak annak érdekében, hogy a védelmet a határokon megerősítsék. Az EU vámügyi jogszabályaiban a közelmúltban bekövetkezett jelentős változások segíteni fogják a nagy kockázatot jelentő szállítmányok ellenőrzési célú azonosítását. A biztonságos vámügyi cseremechanizmusok is gyors cselekvést tesznek lehetővé, ha új típusú veszélyes termékekről információ válik hozzáférhetővé. Ezeket a mechanizmusokat arra használják, hogy a rendelkezésre álló lényeges információkat a veszélyes árukra vonatkozó gyors információcserélő rendszerben (RAPEX) terjesszék, hogy figyelmeztessék az illetékes vámszerveket a meghatározott, potenciálisan veszélyes szállítmányokra. Nemzetközi szinten a fő kereskedelmi partnereinkkel, az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott együttműködés mélyülni és bővülni fog. A meglévő együttműködés különösen Kínával már kézzelfogható eredményeket hozott az Európában talált, kínai eredetű nem biztonságos termékek esetében alkalmazott ellenőrzések és az ellenük hozott intézkedések terén. Emellett a Bizottság segítséget nyújt a kínai hatóságoknak az európai RAPEX-hez hasonló hazai figyelmeztető rendszer

81

82

HU


létrehozásában, hogy jobban nyomon követhessék az előírt szint alatt maradó és veszélyes termékeket, különösen a játékokat. - Tervezés: A játékoknak eleve biztonságosnak kell lenniük. A biztonság nem „valami pluszt” vagy lehetőséget jelent, hanem bele kell építeni a játékba az előállítási folyamatának igen korai szakaszában. Ezért egyértelmű jogszabályokra van szükség, amelyek szigorú biztonsági követelményeket határoznak meg. E tekintetben a játékokról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló közelgő bizottsági javaslat fokozott biztonsági előírásokat tartalmaz a játékok fizikai, mechanikai és kémiai kockázatainak kezelésére. A Bizottság ideiglenes intézkedést is kidolgoz a mágneses játékokon szereplő figyelmeztetések előírásáról, amíg az e játékok által esetleg előidézett kockázatok kezelését célzó vonatkozó szabvány felülvizsgálata el nem készül. * * * 45 . kérdés, előterjesztette: Dimitrios Papadimoulis ( H-0992/07 ) Tárgy: Szabad tanulmányi központok működése Görögországban A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (9) 50. cikkének (3) bekezdése, amely a személyek és szolgáltatások szabad mozgásán alapul, előírja, hogy „ha a … képesítés megszerzését tanúsító okiratot egy tagállam illetékes hatósága bocsátotta ki, és az olyan képzésre vonatkozik, amelyre részben vagy teljes egészében egy másik tagállam területén jogszerűen letelepedett intézményben került sor, a fogadó tagállam jogosult az okiratot kibocsátó tagállam illetékes szervéhez fordulni avégett, hogy meggyőződjön arról, a) hogy a képzést folytató intézménynél tartott képzést hivatalosan igazolta-e az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény”. Melyik tagállamban vannak felsőfokú oktatási intézmények (szabad tanulmányi központok), amelyek az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény által hivatalosan igazolt képzést nyújtanak? Van-e joguk a tagállamoknak arra (az EK-Szerződés 149. cikke), hogy megtiltsák egy másik tagállamban található oktatási intézmény igazolási módszerét alkalmazó oktatási intézmények működését? Válasz A Bizottságnak az alábbi tagállamokban van tudomása olyan oktatási intézményekről, amelyek az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény által hivatalosan igazolt képzést nyújtanak: Görögország, Olaszország, Németország és Spanyolország. Nem kizárt azonban, hogy ugyanilyen típusú oktatási intézmények más tagállamokban is léteznek. Az EK-Szerződés 149. cikke szerint az oktatási rendszerük és szakképzésük tartalma és megszervezése teljes körűen a tagállamok hatáskörébe tartozik. A 2005/36/EK irányelv 50. cikkének (3) bekezdésében leírt szerződések révén nyújtott oktatás azonban nem része a képzést nyújtó intézmény helye szerinti tagállam oktatási rendszerének. Ez a fajta oktatás azon tagállam oktatási rendszerének része, amelyben az oktatást igazoló és az oklevelet kiadó egyetem székhelye található. Ezért a tagállamok az EK-Szerződés 149. cikke alapján nem tilthatják meg a területükön olyan intézmények működését, amelyek egy másik tagállamban székhellyel rendelkező egyetemmel kötött szerződés alapján nyújtanak képzést.

(9)

HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

17-01-2008

17-01-2008

HU


* * * 46 . kérdés, előterjesztette: Esko Seppänen ( H-1022/07 ) Tárgy: A Viking Line- és a Laval-ügy Az Európai Bíróság ítéletet hozott a Viking Line- és a Laval-ügyben. McCreevy biztos határozottan támogatta a munkáltatói oldal álláspontját, különösen a Viking Line-ügyben. A Bizottság véleménye szerint milyen hatást gyakorolnak a fent említett bírósági határozatok a szakszervezetek szimpátiasztrájk folytatásával kapcsolatos jogára? Válasz A Viking Line-ügyben a brit bíróság számos kérdést utalt az Európai Bírósághoz azzal kapcsolatban, hogy milyen hatást gyakorol az EK-Szerződés 43. cikke a letelepedés szabadságára és a szakszervezetek fellépéseire, míg a Laval-ügy a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv értelmezésével, valamint az EK-Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló 49. cikkével foglalkozott. Bár az ügyek különböznek, az Európai Bíróság mindkét ügyben magyarázattal szolgált a tisztelt képviselő által felvetett kérdésről. A legfontosabb, hogy a Bíróság úgy határozott, hogy az ágazati fellépéshez való jogot alapvető jogként kell elismerni, amely a közösségi jog általános elveinek szerves részét képezi. Ezzel egyidejűleg a Bíróság egyértelműen kijelentette, hogy ez nem azt jelenti, hogy az ágazati fellépéshez való fenti jog kívül esik a közösségi jog hatályán, vagy más szóval, hogy a közösségi jogot alkalmazhatatlanná teszi. E jog gyakorlására bizonyos korlátozások vonatkozhatnak. Ez remekül tükrözi a nemzeti jogrendekben fennálló helyzetet: mind Finnországban, mind Svédországban – mint más tagállamokban, ahol ez a jog alkotmányos védelmet élvez – nem gyakorolható mindenfajta korlátozás nélkül. Figyelembe véve a Bíróság határozatait, a munkavállalóknak és munkáltatóknak továbbra is jogukban áll, hogy fellépjenek érdekeik védelme érdekében, beleértve a munkavállalók részéről a szimpátiasztrájkot. Amikor azonban másik tagállamban letelepedett, a területükre munkavállalót küldő vállalkozások vagy egy másik tagállamban letelepedni kívánó vállalkozás ellen lépnek fel, tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogot. Más szóval, amikor a kollektív fellépés korlátozza a letelepedés szabadságát vagy a szolgáltatások szabad mozgását, azt a Szerződéssel összeegyeztethető jogszerű céllal kell indokolni, ezenfelül az ilyen cél eléréséhez megfelelőnek és arányosnak kell lennie. A Bíróság hasznos iránymutatással szolgált, és a Bizottságnak meggyőződése, hogy a szociális partnerek továbbra is képesek lesznek jogaikat megvédeni, és ezt teljes mértékben felelős módon fogják tenni. * * * 47 . kérdés, előterjesztette: Milan Gaľa ( H-1023/07 ) Tárgy: A szerzői jogdíjak reformja Magyarázatot kértem a Bizottságtól a szerzői jogdíjak reformjának elhalasztására vonatkozó döntéséről és abbéli szándékáról, hogy a kérdéssel később ismét foglalkozik (H-0147/07). A Bizottság a 2007. március 13-i írásbeli válaszában azt válaszolta, hogy „a későbbi

83

84

HU


fejleményeket gondosan nyomon követi” és „folytatja annak értékelését, milyen kölcsönhatásban állnak a díjak a digitális szolgáltatásokkal és általában véve az információtechnológiai ágazattal”. Nyolc hónap telt el, és legnagyobb sajnálatomra a Bizottság részéről semmilyen előrelépést nem tapasztaltam a szerzői jogdíjak reformjának kérdésével kapcsolatban. Attól tartok, hogy a Bizottság nem tulajdonít olyan fontosságot a szerzői jogdíjak reformjának, mint amilyet az megérdemel. Ezért tudni szeretném, melyek a Bizottság által végzett, 2007. márciusi válaszában szereplő nyomon követő és értékelő erőfeszítések eddigi kézzelfogható eredményei. Melyek lesznek a következő konkrét lépések, és mikorra számíthatunk arra, hogy a Bizottság célzottan fellép a szerzői jogdíjakkal kapcsolatos reform igen sürgető kérdésének kezelésével kapcsolatban? Válasz A Bizottság köszönetet szeretne mondani a Parlamentnek a magáncélú másolatkészítésre kirótt jogdíjak reformja érdekében tett folyamatos erőfeszítések iránti érdeklődéséért. A jelenlegi díjrendszerek – mint az közismert – egyaránt összetettek és ellentmondásosak. Nem csak óriási eltérések mutatkoznak a magáncélú másolatkészítésre használt, ugyanolyan vagy hasonló eszközökre alkalmazott díjakat illetően, hanem a tagállamok között nincs egység a teljesen azonos digitális eszközökre kirótt díjak megállapításában. Az eredmény az ugyanazon termékekre Európa-szerte kivetett különböző díjak garmadája – az azonos termékekre alkalmazott díjak között akár 1500%-os különbség is lehet. Ezzel a háttérrel tanulmányozza a Bizottság, hogyan érintik a magáncélú másoláskészítésre kirótt jogdíjak egyrészt a belső piacot, másrészt a szerzők és előadók megélhetését. A kultúra és a kulturális sokszínűség, mint ismeretes, a Bizottság által a szerzői jogdíjak területén folytatott valamennyi kezdeményezés fő célkitűzései. A politika kettős célkitűzést követ – annak biztosítását, hogy a díjalapú rendszerek csekély vagy semmilyen negatív hatást ne gyakoroljanak a digitális eszközök vagy üres adathordozók belső piacára, biztosítva ugyanakkor, hogy a létrehozókat semmilyen gazdasági kár ne érje az otthoni magáncélú másolás elterjedt gyakorlata miatt. A fogyasztók nem kedvelik a szerzői jogi védelem alá tartozó anyagok felhasználásának mikéntjére és idejére vonatkozó korlátozásokat. Az El País spanyol napilap által 2007. december 20-án közzétett szavazás szerint a válaszadók 94%-a támogatja a magáncélú másolatkészítésre kirótt jogdíjak eltörlését. Ésszerű kompromisszumot kell találni a fogyasztók szabadsága és a művészek magáncélú másolással kapcsolatos kompenzációja között. E kényes kérdés bárminemű reformját körültekintően és különös gonddal kell megközelíteni. Amíg e kérdést tisztábban nem látjuk, nem célravezető a későbbi fellépés formájáról gondolkodni. * * *

17-01-2008

17-01-2008

HU


48 . kérdés, előterjesztette: Bogusław Sonik ( H-1031/07 ) Tárgy: Az idegenvezetők egységes kezelése az EU tagállamaiban Fel szeretném hívni a figyelmet a 2005/36/EK irányelv (10) elfogadása nyomán kialakult problémára. Az irányelvben a jogalkotók nem tettek különbséget a turistacsoportokért felelős túravezetők és az idegenvezetők munkája között. Az idegenvezető feladataiba nemcsak az utak sikeres megszervezése, hanem a történelemmel, a hagyományokkal, a műalkotások értékével vagy a történelmi épületekkel kapcsolatos tényszerű tájékoztatás is beletartozik. Emiatt az idegenvezetők szakosodott kurzusokon is részt vesznek, amelyek végén vizsga útján bírálják el őket, foglalkozásuk megkezdése előtt. A kurzusok és vizsgák magas színvonala biztosítja a nyújtott szolgáltatás jó minőségét. Megjegyzendő, hogy sok európai uniós tagállamban – többek között Lengyelországban – az idegenvezetői szakma szabályozott. A kurzusok és a képzés teljesítését igazoló dokumentumokra van szükség a képesítés megszerzéséhez. A túravezetők és az idegenvezetők egyenlővé tétele csökkenteni fogja a turistáknak nyújtott szolgáltatások minőségét. Ennek megelőzése érdekében egész Európában vizsgáztatási rendszert kellene bevezetni, amely igazolja az idegenvezetők szakértelmét. Tervezi-e a Bizottság idegenvezetőknek szánt kurzusok és vizsgák Európa-szerte történő bevezetését, amelyek tartalmát és megszervezését az egyes tagállamokhoz igazítanák? Válasz A Bizottság nem tervezi az idegenvezetőknek szánt kurzusok és vizsgák egész EU-ra kiterjedő rendszerének kialakítását. Az EK-Szerződés által meghatározott kereteken belül a tagállamok szabadon szabályozhatják a szakmákhoz való hozzáférést és azok gyakorlását, így az idegenvezető és a túrakísérő szakma esetében is. A szakmák bármelyikére előírt oktatási és képzési követelmények harmonizálására vonatkozó uniós szintű jogalkotási aktusra irányuló bárminemű javaslathoz a jelenlegi Szerződés értelmében az EU összes tagállamának egyhangú szavazására van szükség. A Bizottsághoz eddig nem érkezett meggyőző bizonyíték az idegenvezetői szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos problémákról, amelyek indokolnák az e szakma harmonizálásáról szóló irányelvre irányuló javaslat elfogadását. A Bizottságnak tudomása és kedvező véleménye van az európai szintű nem jogalkotási kezdeményezésekről, mint amilyen az idegenvezetők szakképesítési rendszerével kapcsolatos alapkövetelmények bevezetésére vonatkozó CEN (11) szabvány kidolgozására tett erőfeszítések, amelyeket az Európai Szabványügyi Bizottság végzett, és amelyeket 2008. január 1-jén hagytak jóvá. Jóllehet az ilyen önszabályozó eszközök jogilag nem kötelezők, ezek jelentik a leghatékonyabb kiindulópontokat azon ismeretek és képesítések szintjének megszabására, amelyeket a képesített szakembereknek valamely szakma gyakorlásához meg kell szerezniük. * * *

(10)

HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(11)

Európai Szabványügyi Bizottság.

85

86

HU


49 . kérdés, előterjesztette: Olle Schmidt ( H-1035/07 ) Tárgy: Nemzeti vagyonalapok A nemzeti vagyonalapok a befektetési eszközök új típusai, azzal az igen jelentős különbséggel, hogy államok – és gyakran nem demokratikus államok – tulajdonában vannak. Az új, aktívabb befektetési stratégiák néhány tagállamban aggodalmat okoztak, különösen olyan esetekben, amikor nemzeti stratégiai jelentőségűnek tekintett társaságokba fektettek be. A nemzeti vagyonalapok révén megvalósuló közelmúltbeli beruházásokra példa az Abu Dhabi befektetési hatóság befektetése a Citigroupba, de ilyen a Bourse Dubai OMX-re tett ajánlata is, és természetesen az orosz érdekeltség az európai energia-infrastruktúrában. A brazil kormány nemzeti vagyonalap létrehozását tervezi a real felértékelődésének ellensúlyozására, így közvetlenül beavatkozik a pénzügyi piacon. Sürgetem a Bizottságot, hogy védje meg a pénzügyi rendszer nyitottságát, ugyanakkor követeljen átláthatóságot az állami ellenőrzés alatt álló alapoktól annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi befektetési stratégiát gazdasági, nem pedig stratégiai célok szem előtt tartásával végezzenek. Hogyan szándékozik fellépni a Bizottság, hogy fellép a nemzeti vagyonalapok kérdésében? A biztosoktól számos javaslat érkezett a nemzeti vagyonalapokat illetően, mint például az európai aranyrészvények, iránymutatások és átláthatósági kezdeményezések. Milyen utat választ majd a Bizottság? És végezetül van-e a Bizottságnak bármilyen terve a nemzeti vagyonalapok alakulásának nyomon követésére az európai piacokon? Válasz A Bizottság teljes mértékben elkötelezett az európai pénzügyi rendszer nyitottságának védelme mellett. A Bizottság ezenfelül teljesen egyetért azzal az elvvel, hogy a befektetéseknek gazdasági, nem pedig politikai vagy más stratégiai szempontok alapján kell történniük. A Bizottság tudomásul veszi a közelmúltban a nemzeti vagyonalapokkal kapcsolatban kifejezett aggályokat, ugyanakkor hangsúlyozni kívánja azt is, hogy több ilyen alap évtizedek óta működik, értékes befektetéseket biztosítva az EU gazdasága számára. A Bizottság sürgeti a harmadik országokat is, hogy biztosítsanak arányos mértékű nyitottságot az EU befektetői számára. A Bizottság alaposan figyelemmel kíséri a kérdést. Ebben a szakaszban nem támogatja az új jogalkotási aktusok létrehozásának lehetőségét, de kellően indokolt az EU-n belül közös megközelítést kialakítani, hogy koordinált álláspontot képviselhessenek az egységes piacon a nemzeti vagyonalapok tevékenységeit illetően. A nemzeti vagyonalapok átláthatóságának és irányításának növelésére vonatkozóan néhány iránymutatásra lehet szükség. 2007 októberében a G7-ek felkérték a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy vizsgálják meg a nemzeti vagyonalapokra és a kedvezményezett országokra vonatkozó átláthatósági iránymutatások vagy magatartási kódex lehetőségét. A Bizottságnak 2007. november 9-én lehetősége volt arra, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanácsban eszmecserét folytasson ezekről e kérdésekről az Egyesült Államok adminisztrációjával, és egyetértett vele abban, hogy hasznos lenne az ilyen szabályok nemzetközi szintű kidolgozása.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Összefoglalva tehát a Bizottság belső keretek közt és nemzetközi fórumokon munkálkodik a megfelelő és hatékony eszközök kidolgozásán, amelyek eloszlathatják az ilyen befektetők tevékenységei kapcsán esetlegesen felmerülő aggályokat. E kérdésben közös uniós álláspontot kíván kialakítani, amely védi a Szerződésben meghatározott alapvető szabadságokat. Ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonalapok területére vonatkozó tagállami kezdeményezéseket szintén értékelni kell. Ennek keretében válik különösen fontossá a nemzeti vagyonalapok tevékenységeinek nyomon követése. A Bizottság a nemzetközi szervezetekkel (OECD, IMF) együttműködve szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. Ezen kívül az USA-EU befektetési párbeszéd és a pénzügyi szolgálatok szabályozási párbeszéde lehetőséget biztosít a Bizottság számára, hogy a nemzeti vagyonalapok ügyét az Egyesült Államok pénzügyminisztériumával és az Egyesült Államok más minisztériumaival szoros együttműködésben felülvizsgálja. * * * 50 . kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikienė ( H-1038/07 ) Tárgy: A lakossági pénzügyi szolgáltatások integrációja A lakossági ügyfelek alapvető fontosságúak a pénzügyi szolgáltatások egységes piacán. A lakossági szolgáltatások – beleértve az olyan termékeket, mint például a folyószámlák és a fogyasztói hitelek – az EK 1999-ben elindított pénzügyi szolgáltatási cselekvési tervének fő pillérét jelentik. A pénzügyi piacok integrációja azóta nehézkesen halad, és még mindig számos eltérés mutatkozik az EU tagállamainak pénzügyi szolgáltatásaiban, például a különböző tagállamok banki intézményei között zajló pénzügyi tranzakciók díjai, a hitelkártyák díjai stb. terén. Például a tranzakciós díjak a litvániai bankoktól a belgiumi bankok felé négyszer meghaladják a belgiumi bankoktól a litván bankok felé alkalmazott díjakat. Milyen fellépést tervez a Bizottság annak érdekében, hogy a lakossági pénzügyi piacok integrációjának ütemét növelje? Milyen előnyökkel fog járni a lakossági ügyfelekre nézve a Bizottság által tett fellépés? Válasz A lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacának kialakítása terén jelentős előrehaladás valósult meg. A lakossági pénzügyi szolgáltatások integrációja azonban még nem érte el teljes potenciálját, és a verseny mértéke néhány piacon nem elegendő, különösen az olyan területeken, mint a fizetések és a lakossági banki szolgáltatások. Az EU fogyasztói ezért nem tudják teljes mértékben kihasználni az egységes piac nyújtotta előnyöket. Erre figyelemmel és az egységes piac felülvizsgálatának keretében a Bizottság elfogadta az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvet (12) . A zöld könyv a Bizottság pénzügyi szolgáltatásokról (2005-2010) szóló fehér könyvére (13) , a lakossági banki szolgáltatásokról szóló bizottsági ágazati vizsgálat eredményeire (14) , valamint az üzleti biztosításokra vonatkozó időközi jelentésre (15) épül. Közzéteszi a Bizottság átfogó célkitűzését, miszerint fejleszteni kívánja az EU lakossági pénzügyi szolgáltatási piacainak (12)

COM(2007) 226, 2007.4.30.

(13)

COM(2005) 629, 2005.12.1.

(14)

COM(2007) 33, 2007.1.31. és SEC(2007) 106, 2007.1.31.

(15)

COM(2007) 226, 2007.4.30.

87

88

HU


integrációját, az alábbiak révén: annak biztosítása, hogy a megfelelően szabályozott nyílt piacok és az erős verseny olyan termékeket hozzanak létre, amelyek kielégítik a fogyasztók igényeit; a fogyasztói bizalom növelése azáltal, hogy biztosítják a fogyasztók megfelelő védelmét, valamint a szolgáltatók pénzügyi hatékonyságát, eredményességét és megbízhatóságát; a fogyasztók számára annak lehetővé tétele, hogy jobb pénzügyi ismeretek, világos, megfelelő és időszerű tájékoztatás, valamint kiváló színvonalú tanácsadás alapján pénzügyi körülményeiknek megfelelő döntéseket hozhassanak. A zöld könyv közzététele nyilvános konzultációt indított a Bizottság lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiájáról, amelyre közel 190 válasz érkezett. A 2007. szeptember 19-i nyilvános meghallgatás szintén nagy részvétellel, több mint 300 résztvevővel zajlott. A 2007. november 20-án az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleménnyel (16) együtt közzétették a lakossági pénzügyi szolgáltatások területére irányuló kezdeményezésekről szóló szolgálati munkadokumentumot (17) . Ez több célzott kezdeményezést javasol, amelyek célja: az ügyfelek választásának és mobilitásának javítása, különösen a bankszámlák, az európai polgárok túlnyomó többsége által használt pénzügyi termék tekintetében; a lakossági biztosítási piacok jobb működésének segítése, például a gépkocsik európai biztosítási díjaira vonatkozó „eredménytábla” kialakításával; a lakossági befektetési termékekkel (például befektetési alapok, befektetési egységhez kötött életbiztosítás stb.) kapcsolatos termékismertetőkre és forgalmazási előírásokra vonatkozó következetesebb megközelítés szükségességének vizsgálata; valamint a pénzügyi oktatásnak, a pénzügyi integrációnak (például egy alapszintű bankszámlához való hozzáférés biztosítása mindenki számára) és a fogyasztók megfelelő jogorvoslatának előmozdítása. A Bizottság arra törekszik, hogy kézzelfogható előnyöket biztosítson az európai fogyasztók számára az alacsonyabb árak és a szélesebb választás tekintetében, a lakossági pénzügyi szolgáltatási piacok versenyképességének és eredményességének javítása révén. A Bizottság a fenti okokból határozottan támogatja az egységes eurofizetési térség (SEPA) projektet, amely a banki ágazat kezdeményezése az eurofizetések integrált és versenyképesebb piacának létrehozására, és a tervek szerint 2010 végére válik teljesen működőképessé. A nemzeti jogban 2009 végéig végrehajtandó fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvnek szintén fokozottabb versenyhez kell vezetnie a fizetési szolgáltatások nyújtása terén, és így alacsonyabb árakat kell eredményeznie. Rendelkezéseket tartalmaz az átláthatóság javítása és a keretszerződések 12 hónap elteltével történő, szabad megszüntetése tekintetében, ami segíteni fogja a fogyasztók mobilitását és ösztönözni fogja a versenyt. A bankszámlák konkrét kérdését illetően, a Bizottság az egységes piac felülvizsgálati csomagjának részeként bejelentette a bankszámlákkal kapcsolatos fogyasztói mobilitásra, ezáltal a verseny és a hatékonyság előmozdítására is irányuló politikai terveit. A Bizottság ösztönözni fogja, hogy az ágazat 2008 közepére átállási szolgáltatást tartalmazó magatartási kódexet dolgozzon ki, és azt minden uniós tagállamban az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátani, ami megkönnyítené a valamely bankszámláról egy másikra való átállás folyamatát. A Bizottság azt is egyértelművé tette az ágazat számára, hogy állampolgárság vagy lakóhely alapján nem lehet megkülönböztetést alkalmazni az ügyfelekkel szemben a határokon átnyúló bankszámlanyitási ügyletek esetén. Az ügyfeleknek könnyen képesnek kell lenniük másik tagállamban bankszámlát nyitni.

(16)

COM(2007) 724, 2007.11.20.

(17)

SEC(2007) 1520, 2007.11.20.

17-01-2008

17-01-2008

HU


* * * 51 . kérdés, előterjesztette: Manuel Medina Ortega ( H-0964/07 ) Tárgy: A Frontex költségvetési kerete A Frontex számára 2008-ra jelenleg elkülönített költségvetési előirányzatok elegendők-e ahhoz, hogy az illegális bevándorlás ellenőrzésével kapcsolatos feladatait elláthassa? Válasz A Költségvetési Bizottság második olvasatát követően a Parlament módosítást szavazott meg, amelynek révén további 30 millió EUR-val egészítették ki a Frontex ügynökség 2008. évi költségvetését. Az összeg nagyobbik részét az Ügynökség operatív kiadásaira fogják fordítani. Ez a módosítás az eredeti előzetes költségvetési tervezethez képest 79%-os növekedést jelent. Ez a növekedés összesen 68 millió EUR EK-támogatást jelent, ezáltal számottevően erősíti az Ügynökség pénzügyi forrásait, így hozzájárul az illegális bevándorlásra vonatkozó feladatainak végrehajtásával kapcsolatos kapacitásának fokozásához. A Frontex a megnövelt költségvetés alapján kiigazította a 2008. évi munkaprogramját. A felülvizsgált munkaprogram a külső határok illegális migrációs nyomásnak leginkább kitett szakaszain végzett közös műveletek időtartamának jelentős meghosszabbítását irányozza elő. A Bizottság ennek alapján bízik abban, hogy a Frontex által koordinált műveletek hatása 2007-hez képest számottevően nőni fog. A Bizottság 2008 során gondosan nyomon fogja követni az Ügynökség kiadásainak és pénzügyi szükségleteinek helyzetét. * * * 52 . kérdés, előterjesztette: Marie Panayotopoulos-Cassiotou ( H-0968/07 ) Tárgy: Családi vállalkozások és mikrovállalkozások a belső piacon Szem előtt tartva, hogy az európai vállalkozások 99,8%-a kis- és középvállalkozás, amelyek ezért Európa fő gazdasági támaszát és elsődleges foglalkoztatási forrását képezik, továbbá számos tagállamban ezek közül sok családi vállalkozás és mikrovállalkozás, milyen intézkedéseket kíván tenni a Bizottság annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a versenyképességük megőrzését, a belső piac által nyújtott lehetőségek jobb kihasználását, valamint az európai jogszabályok szerinti kötelezettségeik túlzott költségek vállalása nélküli teljesítését? Ezenfelül milyen intézkedéseket kíván tenni a Bizottság e vállalkozások támogatására, valamint annak érdekében, hogy ösztönözze az Unió-szerte működő nagy multinacionális vállalkozásokkal és üzletláncokkal versengeni képes új vállalkozásokat? Úgy ítéli-e meg a Bizottság, hogy a belső piacot felügyelő központok létrehozása az egyes tagállamokban csökkenteni fogja a családi vállalkozások és a mikrovállalkozások eltűnésének kockázatát?

89

90

HU


Válasz A kis- és középvállalkozások (kkv-k) valóban jelentős szerepet játszanak az európai gazdaságban – a teljes magánfoglalkoztatás kétharmadát teszik ki. Ennek következtében a lisszaboni stratégiában a növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatban kitűzött célok elérésének kulcsfontosságú szereplői. A Bizottság több éve tevékenyen végzi a vállalkozói tevékenységek támogatását és a kkv-k üzleti környezetének javítását, különösen a kkv-k 90%-át kitevő kisvállalkozások számára. Az Európai Tanács 2000-ben elfogadta a kisvállalkozások chartáját, amelynek célja azok üzleti környezetének javítása. A charta ma 44 ország és több régió számára jelent hivatkozási keretet. A Bizottság a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó modern politika 2005. novemberi elfogadása óta gondosan figyelemmel kíséri az öt kulcsfontosságú területen tett fellépéseket, amelyek: a vállalkozási tevékenységek támogatása, az adminisztratív terhek csökkentése, a kkv-k piacra jutásának támogatása, a kkv-k növekedésének segítése és a kkv érdekelt felekkel folytatott párbeszéd megerősítése. A 2007 októberében elfogadott félidős értékelés azt mutatta, hogy a kkv-k dimenzióját egyre inkább figyelembe veszik a közösségi programokban és politikákban. Ennek mértéke azonban még mindig nem elegendő, és a Bizottság úgy határozott, hogy a politikai napirenden még előbbre helyezi a kkv-k kérdését, amikor a növekedési és munkahely-teremtési stratégia első hároméves ciklusának értékelése alapján 2008-ra bejelentette az európai „kisvállalkozói jogszabály” elfogadását. Ennek az új kezdeményezésnek az előkészítése folyamatban van, és a következő hetekben kiterjedt konzultációra kerül sor. A Bizottság által vállalt intézkedések egy része kifejezetten azt célozza, hogy a kkv-kat segítsék a belső piac nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Egy példa a közbeszerzési piachoz való hozzáférésük javítása. A Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot készít az európai magántársaságok statútumára irányuló javaslat (2008) előkészítésére, amelynek célja a kkv-k határokon átnyúló működésének megkönnyítése. A Bizottság emellett 20 éve segíti a kisvállalkozásokat egy támogató hálózaton keresztül, amelyet 2008-ban meg fognak erősíteni, hogy tovább növeljék az uniós politikákkal és programokkal kapcsolatos tudatosságot, továbbá tanácsot és iránymutatást nyújtsanak a kkv-k számára, és meghallgassák őket. Ami az európai jogszabályok alkalmazásának kkv-k számára felmerülő költségeit jelenti, a kisvállalkozások arányaiban akár 10-szer akkora összeget is költhetnek az adminisztratív követelmények teljesítésére, mint a nagyvállalatok (18) . A Bizottság ezért vállalta, hogy egyszerűsíti az adminisztratív terheket, és a jobb szabályozás folyamatát egyik fő prioritásának tekinti. 2012-re a közösségi eredetű adminisztratív terhek 25%-os csökkentését irányozza elő, és a tagállamokat is arra ösztönzi, hogy tevékenyen járuljanak hozzá ehhez a folyamathoz. A „gondolkozz először kicsiben” elv révén minden megfelelő esetben kkv-specifikus rendelkezéseket vezetnek be az új javaslatokban, például egyszerűsített jelentéstételi követelményeket, mondjuk a higiénia területén a kisebb élelmiszeripari társaságok számára. A szabványok és uniós jogszabályok alkalmazása szintén nehézséget jelent a kkv-k számára. A Bizottság ezért számottevően megnövelt támogatást fog nyújtani ahhoz, hogy a kkv-kat (18)

A szakértői csoport jelentése: Modellek a kkv-k aránytalan adminisztratív terheinek csökkentésére http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/support_measures/regmod/index.htm

17-01-2008

17-01-2008

HU


az európai és nemzeti szabványosítási folyamatokba jobban bevonják, megkönnyítsék számukra a szabványok hozzáférhetőségét, továbbá az EU környezetvédelmi jogszabályai területén közösségi segítségnyújtási program révén kínál segítséget a kkv-knak. Ami a családi vállalkozásokat illet, a legtöbb kis cég családi vállalkozás, és ezeket a kisvállalkozásoknak kedvező kezdeményezések megcélozzák. A Bizottság azonban jelenleg elemzi a számukra esetlegesen felmerülő lehetséges egyedi nehézségeket. * * * 53 . kérdés, előterjesztette: Avril Doyle ( H-0976/07 ) Tárgy: Az adóverseny jelentősége a belső piac szempontjából 2005. november 15-én az adózással kapcsolatos európai üzleti kezdeményezés előtt elhangzott beszédében McCreevy biztos a következőket mondta: „Nem azért jöttem Berlaymontba, hogy tétlenkedjek.” Hozzátette, hogy „az adózás harmonizációja nem szerepel a napirenden, és nem is fog”. Ezenfelül idén májusban a biztos kijelentette, hogy a közös konszolidált társasági adóalapra (KKTA) vonatkozó javaslat „akadályozná a versenyt, gátolná a kis és felemelkedőben lévő piacokat, akadályozná a befelé irányuló befektetést és aláásná az Unió hosszú távú növekedési és foglalkoztatási terveit”. A Lisszaboni Szerződés Írország általi ratifikálásának fontosságát figyelembe véve meg tudja-e erősíteni a Bizottság, hogy a jelenlegi KKTA-javaslatot leveszik a napirendről? Meg tudja-e erősíteni, hogy a Bizottság nem fog „tétlenkedni”, hanem a társasági adózás területén határozottan megvédi a tagállamok hatáskörét az adózás és az adóverseny kérdésében? Válasz A Bizottság minden tagállamban a legnagyobb figyelemmel kíséri a Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamatát. A Bizottság KKTA-val (19) kapcsolatos álláspontját a Bizottság 2008-ra vonatkozó jogalkotási és munkaprogramja (20) írja le. A lehetőségek és azok következményeinek vizsgálatára hatásvizsgálat indult. * * * 54 . kérdés, előterjesztette: Alain Hutchinson ( H-0987/07 ) Tárgy: Az EFA bevonása a költségvetésbe Jelenleg az AKCS-országoknak az EU-által nyújtott támogatás két különböző forrásból származik: a Közösség költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból. A költségvetésen kívül eső részt illetően az AKCS-országokkal folytatott együttműködés ezért nem tartozik az Európai Parlament nyilvános ellenőrzése alá, így azt kizárják az Unió egyik legfontosabb döntéshozatali eljárásából. Ha az AKCS-országoknak nyújtott támogatást bevonnák az EU költségvetésébe, az növelné az említett támogatás legitimitását. Azt is lehetővé tenné, hogy valódi átláthatóságot és nagyobb hatékonyságot biztosítsanak, ami a fejlesztési együttműködés fő problémás területe.

(19)

Közös konszolidált társasági adóalap

(20)

COM(2007)640

91

92

HU


Milyen szakaszba jutott a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy az AKCS-országoknak az EFA keretében nyújtott támogatást bevonják az EU költségvetésébe, és milyen kezdeményezéseket kíván tenni a Bizottság annak érdekében, hogy megvalósuljon az EFA ilyen bevonása a Közösség általános költségvetésébe? Válasz A Bizottság jó ideje kéri, hogy az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal folytatott földrajzi alapú együttműködés finanszírozását vonják be a Közösség költségvetésébe. Ez a kérés a közösségi fejlesztési segítségnyújtási eszközök hatékonysági és harmonizációs szempontjain, valamint a fejlesztés terén végzett külső tevékenységeink koherenciáján és politikai láthatóságán alapul. A 9. Európai Fejlesztési Alapot (EFA) követő időszakra való felkészülés során a Bizottság „Az AKCS-országokkal folytatott együttműködésnek az EU költségvetésébe történő teljes beépítése felé” című közleményben (21) részletesen ismertette álláspontját. Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülése végül amellett döntött (70. bekezdés), hogy az AKCS-országokkal folytatott földrajzi alapú együttműködés finanszírozása az EFA kormányközi keretein belül maradjon. Meghatározta a 10. EFA időszakát, a pénzügyi terv időbeli ütemezéséhez igazítva (2013), valamint az egyes tagállamok hozzájárulását a 10. EFA-hoz. Ezek a hozzájárulások általában félúton vannak a 9. EFA-ba fizetett hozzájárulások, valamint a tagállamok közösségi költségvetéshez való hozzájárulásai között. A Bizottság minden megfelelő alkalommal határozottan foglalkozni kíván az EFA költségvetésbe való bevonásának kérdésével: az Európai Tanács 2005. decemberi ülésén a Bizottságot a 2008-2009. évi költségvetés felülvizsgálatának benyújtására kérték fel. A Bizottság reméli, hogy ennek keretében újrakezdhetik a vitát az EFA költségvetésbe való bevonásáról, különös figyelemmel a Szerződés reformjára, amelyet az Európai Tanács 2007 decemberében fogadott el, és amely a külső tevékenységek területén a teljes közösségi költségvetésre kiterjeszti az együttdöntési eljárást, és megerősíti a Parlament szerepét. A 10. EFA-ról szóló belső megállapodás (22) 1. cikkének (10) bekezdése előírja, hogy a Bizottság 2010-ben teljesítményértékelést készít, amely hozzájárul a pénzügyi együttműködés 2013 utáni összegére vonatkozó döntéshez. Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) közötti kapcsolatokról szóló zöld könyvből fakadó vita keretében párhuzamos egyeztetés fog zajlani, és 2011-re írták elő a TOT-kkal kötött társulási megállapodás felülvizsgálatát. A Bizottság úgy érzi, hogy jelentős előrehaladás valósult meg eddig az EFA költségvetésbe való bevonására vonatkozó döntés segítése szempontjából, és a 10. EFA-t követő időszak keretében továbbra is törekszik e célkitűzés elérésére. Hangsúlyozni kívánja azonban, hogy az e kérdésre vonatkozó döntés a tagállamok kezében van. * * *

(21)

COM(2003)590, 2003.10.8.

(22)

A tagállamok kormányai képviselőinek 2006. július 17-i határozata, HL L 247., 2006.9.9.

17-01-2008

17-01-2008

HU


55 . kérdés, előterjesztette: Bill Newton Dunn ( H-0988/07 ) Tárgy: Francia egészségügyi változások A Bizottság tisztában van-e azzal és képes-e tenni bármit azzal kapcsolatban, hogy a francia kormány bejelentette, hogy „a 2004/38/EK európai irányelv (23) értelmében” 2008. január 5-től a Franciaországban élő összes nem francia uniós állampolgárnak ki kell lépnie a francia egészségügyből, és magán egészségbiztosítást kell kötnie? Korábban illegális volt, ha Franciaországban magán egészségbiztosítással rendelkeztek, mivel a Franciaországban élni kívánó uniós polgárokat arra kényszerítették, hogy megszüntessék meglévő biztosításukat és ahelyett lépjenek be az állami rendszerbe. A francia kormány így visszamenőleg intézkedik, és a szabályt az ellenkezőjére változtatták. Ez azt a konkrét problémát fogja előidézni, hogy a valamilyen egészségi problémával küzdő személyek csapdába kerülnek: meg kell szüntetniük az egészségi probléma jelentkezése előtt meglévő magánbiztosításukat, ám az egészségi probléma megléte miatt nem tudnak majd új magánbiztosítást kötni. A visszamenőleges jogalkotás mindig kerülendő. Mit tud tenni a Bizottság a fenti igazságtalanság kiigazítására? Válasz A Bizottság levelet kapott több, Franciaországban élő brit állampolgártól, akiket az illetékes francia hatóságok arról tájékoztattak, hogy a későbbiekben a megfelelő járulék alapján nem vehetik igénybe a teljes körű betegségbiztosítást (couverture maladie universelle, CMU). A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint az 1999. július 27-i 99-641. számú törvénnyel bevezetett CMU minden olyan, tartós és állandó lakóhellyel rendelkező személy számára általános betegségbiztosítási tagságot garantál, aki nem rendelkezik alaprendszer szerinti betegségbiztosítással. Következésképpen a törvény szerint a tartósan és állandóan Franciaországban tartózkodó összes személynek állampolgárságától függetlenül be kell lépnie a CMU-ba, ha rájuk Franciaországban vagy más országban semmilyen egyéb jogszerű betegségbiztosítási rendszer nem vonatkozik. A 2004/38/EK irányelv előírja, hogy a nem aktív uniós polgárok tartózkodási jogát ahhoz a feltételhez kötik, hogy elegendő forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy ne jelentsenek terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére tartózkodásuk időtartama alatt, és teljes körű egészségbiztosítással rendelkeznek. Az irányelv azt is előírja, hogy ha az uniós polgár – rendszerinti ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást követően – huzamos tartózkodási jogot nyer ott, erre a jogra már nem vonatkoznak a fenti feltételek. Ezenfelül az irányelv 24. cikke előírja, hogy a Szerződésben és a másodlagos jogban kifejezetten előírt különleges rendelkezésekre is figyelemmel, az ezen irányelv alapján a fogadó tagállam területén tartózkodó valamennyi uniós polgárt a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken egyenlő bánásmód illet meg a fogadó tagállam állampolgáraival. Az irányelv keretében az egyenlő bánásmód a tartózkodási feltételek betartásának függvénye.

(23)

HL L 158., 2004.4..30., 77. o.

93

94

HU


A szociális biztonság területére vonatkozó, az 1408/71/EGK rendeletben (24) előírt közösségi jog célja, hogy összehangolja a tagállamok szociális biztonsági rendszereit, hogy a különböző nemzeti jogszabályok alkalmazása ne érintse hátrányosan az Európai Unión belül a szabad mozgáshoz való jogukkal élő személyeket. Ezért minden tagállam szabadon meghatározhatja saját szociális biztonsági rendszerének részleteit, beleértve azt is, hogy milyen ellátásokat nyújt, melyek a jogosultsági feltételek, és mennyi járulékot kell fizetni. A tagállamoknak azonban e hatáskörük gyakorlása során meg kell felelniük a közösségi jognak. Az 1408/71/EGK rendelet közös szabályokat és elveket állapít meg, amelyeket minden nemzeti hatóságnak be kell tartania a nemzeti jog alkalmazásakor. E rendelet értelmében azok a munkavállalók és nyugdíjasok, valamint családtagjaik, akik a munkavégzés helye szerinti vagy a nyugdíjat fizető tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti tagállamban ugyanolyan feltételek mellett jogosultak betegbiztosítási ellátásra, mint az adott tagállam állampolgárai, de a munkavégzés helye szerinti vagy nyugdíjat fizető tagállam részéről. Az említett egészségügyi ellátás igénybevétele érdekében az érintett személyeknek egy E106-os (munkavállalók) vagy E121-es (nyugdíjasok) formanyomtatvány alapján nyilvántartásba kell magukat vetetni a lakóhely szerinti tagállam betegbiztosítási intézményénél. Annak érdekében, hogy teljes körűen megvizsgálhassa, hogy a tartósan Franciaországban tartózkodó inaktív uniós polgároknak a francia CMU-rendszerből történő kizárása összeegyeztethető-e a közösségi joggal, a Bizottság e kérdésben felvette a kapcsolatot a francia hatóságokkal, és válaszra vár. * * * 56 . kérdés, előterjesztette: Maria Carlshamre ( H-0989/07 ) Tárgy: Az Európai Bizottság emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportja Szeretném tudni, hogy jóváhagyták-e az Európai Bizottság új, emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportjának megbízatását, és amennyiben igen, hozzá szeretnék férni a dokumentumhoz. Meg szeretném ismerni annak folyamatát és időkereteit is, ahogyan a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek lehetséges új tagokat javasolhatnak az Európai Bizottság emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportjába. Válasz Az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport a 2003-as kinevezése óta sok fontos témában nyújtott véleményeket és álláspontokat a Bizottságnak. 2004-ben jelentést adott ki, amely még mindig inspiráló forrást jelent a további tevékenységekhez. 2007. október 17-én fogadták el az új szakértői csoport létrehozásáról szóló és megbízatását meghatározó határozatot (25) . A határozat figyelembe veszi a bővítésből fakadó szükséges változtatásokat, valamint azt, hogy különösen a munkára kényszerítés területén meghatározott szakismeretek biztosítására van szükség. (24)

A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról, HL L 149., 1971.7.5.

(25)

A Bizottság 2007. október 17-i 2007/675/EK határozata az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról, HL L 277., 2007.10.19..

17-01-2008

17-01-2008

HU


A szakértői csoport 21 tagból fog állni, akik közül legfeljebb 11 tag a tagállamok közigazgatási szerveitől érkezik, legfeljebb 5 tag kormányközi, nemzetközi és nem kormányzati szervezetektől, legfeljebb 4 tag a szociális partnerektől és a munkaadói szervezetektől, 1 tag az Europoltól (26) , legfeljebb 2 tag pedig az egyetemektől vagy más kutató intézményektől. A pályázati felhívást rövidesen közzéteszik a Hivatalos Lapban és az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának weboldalán, a pályázat benyújtásának határideje pedig 2008 február közepe. * * * 57 . kérdés, előterjesztette: Danutė Budreikaitė ( H-0994/07 ) Tárgy: A harmadik energiacsomag A Bizottság 2007 őszén közzétette a harmadik energiacsomagot, amely meghatározza az EU jövőbeli energiapolitikai célkitűzéseit, beleértve az energiapiac liberalizálását, amely a villamosenergia- és gázágazatban a termelő és elosztóhálózatoknak a jogi és funkcionális szétválasztásán és/vagy tulajdonjogi szétválasztásán keresztül valósul meg. Az EU-ban monopolhelyzetet élvező Gazprom gázszállító társaság sok európai gázelosztó hálózat részvényese. Tud-e tájékoztatást adni a Bizottság arról, hogy a Gazprom a legnagyobb európai gázelosztó hálózatok közül melyek részvényese? Milyen hatást fog a harmadik energiacsomag végrehajtása a Gazpromra gyakorolni? Hány uniós társaságnak vannak részvényei orosz gázelosztó hálózatokban, és milyen arányt tesznek ki a tulajdonukban levő részvények? Válasz A Bizottság 2007. szeptember 19-i belső energiapiaci csomagja az átviteli rendszerek és az átviteli rendszerüzemeltetők tulajdonjogi szétválasztását, vagy alternatív megoldásként az átviteli rendszer irányításáért és fejlesztéséért felelős független rendszerüzemeltetők létrehozását javasolja. Az elosztórendszerek tekintetében a harmadik csomag nem változtatja meg a jelenlegi jogi előírásokat, amelyek lényege a nagy elosztórendszerek tulajdonosainak jogi és funkcionális szétválasztása, és amely 2007. július 1-jén lépett hatályba. A harmadik országokra vonatkozó kikötés (a gázról szóló javasolt irányelv 7a. cikke) szintén csak az átviteli rendszerek üzemeltetőire vonatkozik. A harmadik csomagra vonatkozó javaslatokról készült hatásvizsgálat (27) VIII. melléklete részletes leírást ad az átviteli rendszerek nem uniós tulajdonlásáról. A három balti állam tekintetében például az egyes nemzeti gázátviteli és –elosztó társaságokban a részvények körülbelül egyharmada a Gazpromé – ezek a társaságok mindhárom tagállamban mind az átviteli, mind pedig az elosztó hálózatokat működtetik és birtokolják. Az uniós társaságok orosz gázelosztó hálózatokban meglévő részesedését illetően, sajnos nem áll a Bizottság rendelkezésére információ, mivel az ezek hátterében álló megállapodásokat általában üzleti titokként kezelik.

(26)

Európai Rendőrségi Hivatal.

(27)

SEC(2007)1179.

95

96

HU


A szétválasztásra vonatkozóan javasolt rendelkezéseket illetően a Gazpromra gyakorolt hatás ugyanolyan, mint bármely más uniós vagy nem uniós társaságra gyakorolt hatás: az EU területén bárhol tevékenykedő szállító vagy termelő társaságnak az EU valamennyi tagállamában külön kell választania az átviteli rendszerének üzemeltetőjét, a Bizottság által javasolt módon. A csomag tartalmaz biztonsági intézkedéseket annak biztosítására, hogy abban az esetben, ha harmadik országok társaságai jelentős tőkerészesedést vagy éppen ellenőrzést kívánnak szerezni egy uniós hálózat fölött, bizonyíthatóan és egyértelműen eleget tegyenek ugyanazon szétválasztási követelményeknek, mint az uniós társaságok. Ezenfelül a Bizottság javasolta annak követelménnyé tételét, hogy harmadik országokbeli személyek vagy harmadik országok csak akkor szerezhessenek ellenőrzést egy közösségi energiaszállítási rendszer vagy átviteli/szállítási rendszerüzemeltető felett, ha ezt egy az EU és a harmadik ország közötti egyetmény megengedi. A cél annak garantálása, hogy a harmadik országok társaságai ugyanazokat a szabályokat tartsák tiszteletben, mint amelyek az EU-ban letelepedett vállalkozásokra vonatkoznak. * * * 58 . kérdés, előterjesztette: Maria Eleni Koppa ( H-0995/07 ) Tárgy: Koszovó Mivel fennáll annak a lehetősége, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltja a függetlenségét, többen félelmüknek adtak hangot a tekintetben, hogy ha az új államot a nemzetközi közösség elismeri, az a világban, különösen Európában pozitív jelzést jelent más szeparatista mozgalmak számára is. Milyen cselekvést javasol a Bizottság arra az esetre, ha Koszovó ilyen lépést tesz? Milyen kezdeményezéseket fog tenni annak érdekében, hogy az ilyen mozgalmaknak a nemzetközi közösség által hozott döntések ellenére zajló elszaporodását megakadályozza? Válasz Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) az 1999-es koszovói konfliktus után elfogadott 1244. határozata ENSZ-vezetésű ideiglenes civil igazgatást irányzott elő annak érdekében, hogy biztosítsák a demokratikus és autonóm önirányítást szolgáló ideiglenes intézmények kialakítását a politikai rendezés megvalósulásáig. Az ENSZ főtitkár azzal indította el a Koszovó végleges jogállásának meghatározását célzó folyamatot, hogy 2005 novemberében Athisaari korábbi elnököt különleges megbízottnak nevezte ki. Mindkét fél 14 hónapos közreműködését követően Athisaari úr 2007 márciusában átfogó javaslatot nyújtott be Koszovó jogállásának rendezésére, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa több hónapig tárgyalt anélkül, hogy megállapodásra jutott volna. Ennek keretében az ENSZ főtitkár 120 napos további közreműködési folyamatról állapodott meg az EU, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével működő trojka égisze alatt, hogy újabb lehetőséget biztosítson mindkét félnek a megegyezés elérésére. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtett a tárgyaláson alapuló megoldás elérésére. Mély sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy Belgrád és Pristina a nemzetközi trojka által vezetett folyamatban nem jutott ilyen megoldásra. Az Európai Unió folyamatosan hangsúlyozta a koszovói kérdés sajátos jellegét, amelyre a világ más régióiban semmiféle precedens nem található. Az Európai Tanács a 2007.

17-01-2008

17-01-2008

HU


decemberi ülésén nemrég hangsúlyozta abbéli meggyőződését, hogy Koszovó függő jogállásának rendezése sui generis esetet jelent, és semmilyen precedenst nem teremt. Az Európai Unió és a nyugat-balkáni régió érdekében áll, hogy Koszovó jogállását a béke és a stabilitás biztosítása érdekében sürgősen rendezzék. Ez az ENSZ BT 1244. határozatának végső célkitűzése is. Ezért ennek a folyamatnak semmi köze nincs ahhoz, amit a tisztelt képviselő „a világ más szeparatista mozgalmainak” nevez. * * * 59 . kérdés, előterjesztette: Nikolaos Vakalis ( H-0996/07 ) Tárgy: A belenei nukleáris program Egy 2007. november 26-i sajtókonferencián dr. Georgi Katsiev – aki hosszú éveken át volt a bolgár atomenergia bizottság igazgatója – azt kérte a Bizottságtól, hogy azonnal állítsa le a belenei nukleáris programot, mivel hiányzik a reaktor működtetése és ellenőrzése terén tapasztalt, szakképzett személyzet, és a régióban igen magas a földrengések kockázata. Tisztában van-e a Bizottság e kérdésekkel, és hogyan fogja azokat figyelembe venni a belenei nukleáris program értékelésekor? Milyen azonnali intézkedéseket tesz a Bizottság? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a szomszédos országokat megvédjék egy baleset lehetséges kockázatától? Válasz A Bizottság 2007. december 7-én álláspont formájában kifejezte véleményét a belenei új atomerőmű létrehozásáról, és azt közölte a bolgár hatóságokkal. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Euratom-Szerződés szerinti értékelést és az atomerőmű üzemeltetőjével, Natsionalna Elekrticheska Kompaniával (NEK) folytatott egyeztetést figyelembe véve a beruházás valamennyi vonatkozása összhangban áll az Euratom-Szerződés célkitűzéseivel. Megjegyzendő, hogy az értékelést az Euratom-Szerződés rendelkezései szerint végezték el, az Euratom-Szerződés által esetleg elvégzendő bármely további értékelés és az abból vagy másodlagos jogszabályokból fakadó kötelezettségek – például a versenyre vagy a környezetre vonatkozó rendelkezések, ezen belül a környezeti hatásvizsgálat – sérelme nélkül. A Bizottság a véleményében figyelembe vette a beruházótól kapott tájékoztatást, miszerint a Belenében választott terv különböző passzív biztonsági rendszereket, valamint a külső veszélyekkel, például földrengésekkel és légi balesetekkel szemben fejlett védelmet foglal magában. A Bizottság szeizmikus kockázatokat és a vészhelyzeti tervezést az Euratom-Szerződés 37. cikke szerinti sugárvédelem keretében tovább fogja értékelni. Ide tartozik a más tagállamokat érő, nem tervezett szennyezések lehetséges következményeinek értékelése, valamint a vészhelyzeti válaszadás segítését szolgáló kétoldalú vagy többoldalú megállapodások is. A Bizottság ezenfelül külön felhívta a figyelmet arra, hogy Bulgáriának terveket kell kidolgoznia az erőmű működtetéséből és későbbi leszereléséből származó radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére, különösen a nagy aktivitású hulladék tekintetében. * * *

97

98

HU


60 . kérdés, előterjesztette: Dimitar Stoyanov ( H-0999/07 ) Tárgy: Az 1408/71/EGK rendelet végrehajtása Bulgáriában Az 1408/71/EGK rendelet (28) 22. cikke szerint minden biztosított személy, aki a lakóhelye szerinti tagállam területén nem tudja megkapni a megfelelő kezelést, jogosult egy másik tagállamba utazni, hogy kezelését megkapja. A bolgár nemzeti betegbiztosító pénztár azonban nem állítja ki a szükséges E112-es formanyomtatványt a spasztikus torticollisban szenvedő Maxime Vaniov Petkov úr részére, annak ellenére, hogy Bulgáriában erre az állapotra nem tud megfelelő kezelést kapni. Ráadásul ez nem az első eset, hogy a szóban forgó szervezet indokolatlanul elutasítja az 1408/71/EGK rendelet betartását. Milyen nyomást fog gyakorolni a Bizottság annak érdekében, hogy a fenti rendelet megsértésének véget vessen? Válasz A Bizottság fel szeretné hívni a figyelmet, hogy a Bíróság joggyakorlatával összhangban engedélyt kell adni, ha a szükséges kezelés a lakóhely szerinti államban orvosi szempontból elfogadható időn belül nem biztosítható, figyelembe véve a beteg aktuális egészségi állapotát és a betegség valószínű előrehaladását. Ez azt jelenti, hogy a beteg egészségi állapotának figyelembevétele az igazgatási szempontoktól, például várólisták meglététől függetlenül indokolt. Az engedély kiadásának elutasítása azonban az okok megadása nélkül semmi esetre sem megengedhető. A fentieket kellően mérlegelve a Bizottság magyarázatot kíván kérni a bolgár hatóságoktól annak megállapításához, hogy az engedély kiadására vonatkozóan a közösségi jogban meghatározott kritériumokat a tisztelt képviselő által említett esetben betartották-e. * * * 61 . kérdés, előterjesztette: Paul Rübig ( H-1002/07 ) Tárgy: A Bizottság Ausztriára vonatkozó kommunikációs stratégiája A népszavazáskor a szavazásra jogosult polgárok kétharmada szavazott Ausztria EU-csatlakozására. Az azóta eltelt jó pár évben Ausztria a szabványos Eurobarométer felmérésben a táblázat aljának közelében szerepelt. 2007 tavaszán az osztrákok 25%-a nyilatkozta azt, hogy az EU-tagság „rossz” (utolsó előtti válasz a táblázatban), és 43%-uk látta hátrányosnak az EU-tagságot (így Ausztria az EU-val szemben legkritikusabb tagállamok egyike). Ez természetesen részben annak tudható be, hogy a lakosság Európai Unióval kapcsolatos ismeretei hiányosak. Milyen stratégiákat követ a Bizottság annak érdekében, hogy az európai jogszabályok hatása, az intézmények munkájának eredményei és a tagság által az egyes polgárok számára társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból nyújtott lehetőségeket jobban láthatóvá tegye Ausztriában? Válasz A Bizottság teljes mértékben elkötelezte magát amellett, hogy az Európával kapcsolatos kommunikációt a nemzeti, regionális és helyi környezethez igazítva segítse az európai (28)

HL L 149., 1971.7..5., 2. o.

17-01-2008

17-01-2008

HU


kérdésekkel kapcsolatos lakossági ismereteket és vitát. A Bizottság ausztriai képviselete támogatja az európai napirendről és prioritásokról az osztrák polgárokkal, a médiával, a politikusokkal és más érdekelt felekkel folytatott kommunikációt. A polgárokkal folytatott párbeszéd kiemelt fontosságú a Bizottság számára. A D terv keretében a Bizottság képviselete rendezvényeket szervez az uniós politikákkal kapcsolatos vita ösztönzésére, többek között a Parlament bécsi tájékoztató irodájának együttműködésével. A Bizottság képviselete által az érdekelt felekkel folytatott nemzet, regionális és helyi szintű együttműködés szintén a megközelítésünk kulcsfontosságú eleme. A képviselet régiókban folytatott munkáját a tartományokban 11 „Europe Direct” központ, valamint 9 európai dokumentációs központ és a Team Europe – az uniós kérdésekben magasan képzett előadók testülete – 27 tagja egészíti ki. Az EU-val kapcsolatos ismeretek bővítése kulcsfontosságú a polgárok európai uniós integrációs folyamatban való részvételének ösztönzéséhez. Ezért a Bizottság ausztriai képviselete – különösen a fiatal diákokra összpontosítva – rendszeres nyílt napokat szervez az iskolák számára a képviselet épületében. A képviselet 2007-ben 46 ilyen rendezvény házigazdája volt, és ezeken összesen körülbelül 1000 fő vett részt. Másodsorban: a Bizottság képviselete a médiamunkája során folytatja arra irányuló proaktív megközelítését, hogy a nemzeti kérdéseket tágabb európai kontextusba helyezze. Az uniós témák fokozott láthatóságának, valamint a széles körű médiamegjelenés biztosítása érdekében a képviselet szorosan együttműködik a médiával, beleértve a biztosok ausztriai látogatásait, amelyek alkalmával gyakran nyilvános vitákba vonják be őket (2007-ben 20 volt). 2007-ben 11 brüsszeli tájékoztató látogatást szerveztek az újságírók és véleményformálók számára, amelyeken lehetőséget kaptak, hogy első kézből szerezzenek információkat, és az uniós kérdéseket szakértőkkel és politikai döntéshozókkal vitassák meg. Annak érdekében, hogy a tágabb nyilvánosság számára jobb hozzáférést biztosítson, a Bizottság fejleszti az interneten folytatott tevékenységét, többek között innovatív eszközök, például a web streaming alkalmazásával. Végezetül pedig minden tevékenységét meg kell erősítenie a Bizottság, a Parlament és az osztrák kormány közötti igazgatási partnerségi megállapodás keretében, amely a Bizottság reményei szerint 2008-tól kezdve fog létrejönni. Ez a Bizottság által társfinanszírozott partnerség lehetővé tenné mindegyik partner számára a jobb kapcsolattartást és kommunikációs stratégiáik összehangolását, valamint közös tevékenységek tervezését, ezáltal javítva az EU-ról a lakosságban kialakuló képet. Az intézményi kérdések ismertetésére, valamint az energiára és az éghajlatváltozásra külön hangsúlyt fognak fektetni. * * * 62 . kérdés, előterjesztette: Frank Vanhecke ( H-1004/07 ) Tárgy: Az Afrikában folytatott visszatartó célú európai kampány Néhány médiaforrás szerint az EU és Svájc kampányt indított néhány afrikai országban, hogy lebeszélje az afrikaiakat arról, hogy Európába jöjjenek. Igazak ezek a jelentések? Ez az EU és Svájc közös kezdeményezése? Ki vagy melyik intézmény indította ezt a kezdeményezést? Melyik országban zajlik a kampány, hogyan folyik és milyen forrásokból? Foglalkozik-e a Bizottság azzal, hogy a kampányt más afrikai államokra is kiterjessze? Mekkora a kampány költsége?

99

100

HU


Válasz A Bizottság tájékoztató kampányokat folytat a nyugat-afrikai országokban, például Mauritániában, Szenegálban, Nigerben, Maliban, Ghánában, Nigériában, Kongóban és Kamerunban az illegális migráció kockázatairól. Ezeket a kampányokat a Nemzetközi Migrációs Szervezet készítette, az AENEAS-program (29) 2004. évi költségvetéséből támogatott projekt keretében. A 2004-ben ajánlattételi felhívás révén finanszírozásra kiválasztott projekt végrehajtását 2005-ben kezdték meg. A projekt által megcélzott országok egy részében a Nemzetközi Migrációs Szervezet más adományozókkal és szervezetekkel folytatott együttműködést, hogy egymást segítő hatásokat hozzanak létre, és elkerüljék a párhuzamos munkavégzést vagy az ellentétes értelmű üzeneteket. Szenegál esetében például az EU által finanszírozott tájékoztató kampányt Spanyolország támogatta. A nigériai és kameruni kampányt a svájci szövetségi migrációs hivatal is támogatta. A projekt keretében a Nemzetközi Migrációs Szervezet által folytatott tájékoztató kampány költsége 265 000 EUR. Az AENEAS-program és annak utódja, a harmadik országokkal a migráció és a menekültügy területén történő együttműködésről szóló tematikus program támogatja az illegális migrációhoz társuló – sok esetben halált, szélsőséges körülményeket, büntetést, emberkereskedelmet, kizsákmányolást és hazatoloncolást eredményező – kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelését célzó tájékoztató kampányokat. * * * 63 . kérdés, előterjesztette: Georgios Toussas ( H-1005/07 ) Tárgy: A munkavállalók biztosítópénztárait sértő bankok számára kedvező kormányzati intézkedések A munkásosztály-ellenes politikáik folytatása során az EU és a tagállamok kormányai provokatív és igazságtalan intézkedéseket hoztak, hogy felmentsék a banki csoportokat szerződéses kötelezettségeik alól, ezáltal a munkavállalók biztosítópénztáraiba szánt több milliárd euróval ajándékozták meg a bankokat és az adózás növelésével terhelték az államkasszát, azaz a munkavállalókat. Azáltal, hogy jogszabályi rendelkezést hoztak arról, hogy a korábbi Credit Bank munkavállalói pénztárát bevonják a banki alkalmazottak egységes biztosítópénztárába (ETAT), az „új demokrácia” kormány a korábban a PASOK-kormány által bevezetett politikát támogatja, amely a görög jón és népbank személyzeti biztosítópénztárának a társadalombiztosítási intézetbe (IKA) történő beolvasztásával 600 millió eurót ajándékozott az Alpha Banknak. Ezek a munkásosztály-ellenes politikák zöld utat adtak a monopolhelyzetű banki csoportoknak, hogy kifosszák a munkavállalók biztosító-pénztári vagyonát. Mi a Bizottság álláspontja az „új demokrácia” által tett intézkedésekről, amelyek felmentik az Alpha Bankot a munkavállalók biztosítópénztáraival kapcsolatos szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól?

(29)

A menekültügy és migráció területén harmadik országokkal folytatott program.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Válasz A nyugdíjkötelezettségek átruházása tekintetében a Bizottság előzetes megjegyzésként a görög banki ágazatban a kiegészítő nyugdíjrendszer szervezésének reformjáról szóló, 2007. október 10-i 597/2006 határozatot tudja említeni. A Bizottság ebben a határozatban kijelentette, hogy az első pillér szerinti nyugdíjkötelezettségeknek egy egyedi rendszerről az általános szociális biztonsági rendszerre történő átruházása az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében nem jár állami támogatással. A Bizottság jelenleg a tisztelt képviselő által említett helyzettel kapcsolatos panaszt vizsgál, amely a 2002/14/EK irányelv (30) állítólagos megsértéséről szól. A Bizottság levélben fordult a görög hatóságokhoz, amelyben további tájékoztatást kért ebben a kérdésben. A Bizottság továbbá jelenleg vizsgálja a panaszos által említett konkrét helyzetben esetleg felmerülő, állami támogatással kapcsolatos lehetséges kérdéseket. * * * 64 . kérdés, előterjesztette: Robert Evans ( H-1007/07 ) Tárgy: A Bangladesnek nyújtott segély A november 15-i Sidr ciklon után az Európa Unió volt az első szervezet, amely tényleges pénzügyi segítséget nyújtott Bangladesnek. Tudná részletezni a Bizottság, milyen segítséget nyújtottak azóta, és milyen hosszú távú tervek mérlegelése folyik? Válasz A Bizottság órákkal a ciklon pusztítása után 1,5 EUR összeget szabadított fel az áldozatok legsürgetőbb szükségleteinek teljesítésére, így az első adományozók között volt, amelyek pénzeszközöket fordítottak e humanitárius válságra. Ebben a kezdeti időszakban a négy nem kormányzati szervezet partner a ciklon pusztítása után egy héten belül megkezdte az élelmiszer és az alapvető, nem élelmiszer-jellegű tételek szétosztását. A ciklon megérkezése előtt 24 órával léptek életbe a korai figyelmeztető és evakuációs programok (körülbelül 3 200 000 személyt evakuáltak), amelyek nagyban csökkentették az áldozatok számát a Bangladest a korábbi évtizedekben érintett más ciklonokhoz képest. A területről érkezett, számottevő vészhelyzeti humanitárius szükségletekről beszámoló további információk alapján a Bizottság 2007. december 3-án további, 5 millió EUR-ról szóló vészhelyzeti határozatot hagyott jóvá. Ezt a 2007. évi költségvetés keretében hozott új, 1 925 000 EUR-ról szóló vészhelyzeti határozat fogja kiegészíteni, amely a ciklon áldozatai számára elkülönített teljes összeget 8,4 millió EUR-ra emeli. Az új pénzeszközök a vízzel, élelmiszerrel, menedékkel, alapvető háztartási cikkekkel, sürgősségi egészségügyi ellátással, a vízzel terjedő betegségek terjedésének megakadályozása érdekében a víz és vízhigiénia feltételeinek javításával, valamint a megélhetés javításával és a gyors rehabilitációval kapcsolatos létszükségletek teljesítését szolgálják. A tevékenységeket szokás szerint a Bizottság Humanitárius Segélyek Hivatalának partnerei, azaz a nem kormányzati szervezetek, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) ügynökségei, valamint a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom fogják végrehajtani.

(30)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23.

101

102

HU


A 4 nem kormányzati szervezet, amelyekkel a 1,5 millió EUR-ra vonatkozó első vészhelyzeti határozat keretében kötöttek szerződést, befejezte a műveleteit. 278 000 személy esetében juttattak célba élelmiszert, nem élelmiszer-jellegű tételeket, illetve javították a vízellátást. Ez a segély óriási hatást gyakorolt a helyi lakosság körében. A Sidr ciklon által előidézett pusztítás azonban számottevő, több mint 8,5 millió embert érintett, ezen belül 2,6 millió főnek még mindig sürgősségi segítségnyújtásra van szüksége; több mint félmillió ház , illetve közinfrastruktúra pusztult el; a terményeket és állatállományt ért pusztítás szintén kétszerese az első becsléseknek. 2007. december 3-án a bangladesi kormányfő és a nemzetközi közösség találkozóján megerősítették, hogy a hosszabb távú újjáépítési szükségletek körülbelül 1 milliárd USD (31) összegre rúgnak, főként az infrastruktúra céljaira: parti töltések, további ciklon elleni menedékek, iskolák, utak és hidak, valamint a Sunderbans mangroveerdő, világörökségi helyszín újraerdősítése. A Bizottság teljes mobilizációja a továbbiakban a kormánnyal összehangoltan tevékenykedő dhakai küldöttség és más segélyügynökségek révén valósul meg. 2007 végén vagy 2008 elején fog elkészülni az EK-Világbank-ENSZ közös értékelés a katasztrófa utáni kárról és szükségletekről. Ilyen körülmények között a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy további segítséget nyújtson Bangladesnek, beleértve a további humanitárius segítségnyújtást is. A Bizottság mérlegeli a stabilitási eszköz használatát is, hogy támogassa a gyors helyreállítást célzó erőfeszítéseket. Egy másik lehetőség lenne a ciklon által leginkább érintett 9 körzetben zajló tevékenységek átirányítása vagy intenzívebbé tétele, különösen a jelenlegi EK-finanszírozású oktatási, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági programokból. Egyértelmű, hogy Bangladesnek – a világ legsűrűbben lakott és egyik legszegényebb országai egyikének – több éven át tartós támogatásra lesz szüksége a Sidr hatásainak megfelelő kezelése, valamint az éghajlatváltozás veszélyeit figyelembe véve a természeti katasztrófák elleni felkészültség további fokozása érdekében. Banglades katasztrófa elleni felkészültsége terén a Bizottság a fő adományozó. 1994 óta 5,9 millió EUR-t fordítottak a katasztrófa elleni felkészültséggel kapcsolatos beavatkozások (DIPECHO program) keretében közösségi alapú projektekre, amelyek célja a kockázatnak kitett lakosság válaszadási kapacitásának erősítése. A Bizottság hozzájárul (9 millió EUR) a bangladesi kormány átfogó katasztrófakezelő programjához. Ennek hamarosan újabb hozzájárulással fog kiegészülni az éghajlatváltozás és a katasztrófa elleni felkészültség terén. * * * 65 . kérdés, előterjesztette: Jens Holm ( H-1008/07 ) Tárgy: Az Andok Közösséggel (CAN) folytatott tárgyalások A Bizottság jelenleg tárgyal egy társulási megállapodásról az Andok Közösséggel. A latin-amerikai tárgyalópartnerek szerint a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az andoki országok szabadkereskedelmi megállapodást írjanak alá, amely a WTO-nál és a Chilével (31)

Amerikai dollár.

17-01-2008

17-01-2008

HU


kötött megállapodásnál nagyobb mértékű liberalizációt határoz meg, például a szellemi tulajdonjogok tekintetében. Az európai tárgyalópartnerek számára ugyanakkor azon kötelezettség teljesítése, hogy különleges vagy megkülönböztetett bánásmódot biztosítsanak az összes, arra rászoruló fejlődő országnak, nem jelent többet annál, hogy egyszerűen öt vagy hét évet biztosítanak számukra a felzárkózásra. Tudna-e tájékoztatást adni a Bizottság arról, milyen minőségi intézkedéseket kíván tenni a fejlődő országok esetében alkalmazott különleges vagy megkülönböztetett bánásmódra irányuló kötelezettségének teljesítéséhez? Meg tudná erősíteni, hogy a tárgyalások során nem tér ki a szingapúri kérdésekre és a szolgáltatások kérdésére? Nem gondolja-e úgy, hogy amennyiben Chile és Mexikó nem tudta végrehajtani a megállapodás néhány szakaszát, az olyan országok, mint Peru és Bolívia aligha lesznek arra képesek? Válasz A Tanács által 2007 áprilisában jóváhagyott tárgyalási irányelvekkel összhangban a Bizottság jelenleg tárgyal egy társulási megállapodásról az Andok Közösséggel (CAN), amely a politikai párbeszédre, az együttműködésre és a kereskedelmi kapcsolatokra fog kiterjedni. Ez utóbbi résznek a fokozatos és kölcsönös liberalizációt kell céloznia, nagyra törő, átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi térség révén, amely teljes mértékben megfelel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak és kötelezettségeinek, ugyanakkor túlmutat a WTO alapvető szabályain. A Bizottság és a CAN általános elvként arról állapodott meg, hogy a társulási megállapodás és különösen annak kereskedelmi része aszimmetriákat, illetve különleges és megkülönböztetett bánásmódot fog tartalmazni, mind a régiókat tekintve – amennyiben szükséges –, mind pedig az Andoki Közösségen belül, minimálisra korlátozva ugyanakkora kötelezettségvállalások megkülönböztetését az országai között. A fenti elvnek a későbbi megállapodás egyes fejezeteiben való szerepeltetésének pontos tartalma a tárgyalás részét képezi, és még nem határozták meg, de a Bizottság nem szükségszerűen korlátozza annak alkalmazási körét az árukereskedelem liberalizációjának kérdésére. A Bizottság kész megvizsgálni a CAN bármilyen további javaslatait az aszimmetriákkal, illetve a különleges és megkülönböztetett bánásmóddal kapcsolatban, amennyiben összeegyeztethetők a kereskedelem liberalizációjának általános célkitűzéseivel és a WTO szabályaival és kötelezettségeivel. A Bizottság meg tudja erősíteni, hogy a szolgáltatások kereskedelme és az úgynevezett szingapúri kérdések (a kereskedelem elősegítése, beruházás, kormányzati beszerzés és verseny) szerepelnek a tárgyalásokban, a tanácsi irányelvekkel összhangban és a CAN teljes egyetértésével. A Bizottságnak meggyőződése, hogy ezek a kérdések kiemelten fontosak az EU számára, de a CAN regionális integrációs folyamata és tagjainak fenntartható fejlődése szempontjából is. A Bizottság úgy véli, hogy az EU-Chile és az EU-Mexikó megállapodásokat partnerei az összes érintett területen eredményesen hajtották végre, és eleve semmilyen okot nem lát arra, hogy miért ne lenne ez lehetséges a CAN tagországai számára a jövőbeli társulási megállapodás keretében. Természetesen biztosított lesz a megfelelő támogatás és együttműködés, különösen az intézményi és technikai kapacitás tekintetében.

103

104

HU


* * * 66 . kérdés, előterjesztette: Anne E. Jensen ( H-1009/07 ) Tárgy: A HÉA-irányelv értelmezése A Bíróság elrendelte, hogy Dánia (C-382/02. számú ügy) módosítsa a légi járművek értékesítésére, a légi járművek üzemanyag-ellátására és a repülőiskolák ellátására vonatkozó HÉA-ról szóló jogszabályait. A határozat alapja az, hogy a dán szabályok ellentétesek a 77/388/EGK tanácsi irányelv (32) 15. cikkének (6), (7) és (9) bekezdésével. Az Egyesült Királyságban azonban továbbra is HÉA-mentes a légi járművek ellátása, és a légi járművek magánszemélyeknek történő értékesítése HÉA-mentességet élvez. Megmondaná a Bizottság, hogy a közösségi jogban milyen alapon biztosíthat valamely ország, például az Egyesült Királyság, HÉA-mentességet a légi járművek magánszemélyeknek történő értékesítésére és az elsősorban belföldi járatokat működtető légitársaságok ellátására? Válasz A 2006/112/EK irányelv (33) (a HÉA-irányelv) 148. cikke a 169. cikke b) pontjával összefüggésben előírja, hogy az előző fázisban megfizetett HÉA levonásának jogával („nullás adómérték”) mentességet ír elő többek között „az elsődlegesen fizető nemzetközi forgalmat lebonyolító légiforgalmi vállalatok által használt repülőgépek” ellátására. Egyértelmű, hogy e rendelkezés alapján egyik tagállam számára sem megengedett, hogy nullás adómértéket biztosítson a légi járművek ellátására magánszemélyek és/vagy főként belföldi járatokat üzemeltető légitársaságok számára. A HÉA-irányelv egyéb átmeneti intézkedései (mint például a 110. cikk vagy a 371. cikk, a X. melléklet B. része 11. kategóriájával összefüggésben) sem tűnnek arra alkalmasnak, hogy a nullás adómérték olyan széles körű alkalmazását biztosítsák, amilyen állítólag az Egyesült Királyságban zajlik. A Bizottság ebből az okból kifolyólag fel kívánja venni a kapcsolatot az egyesült királysági hatóságokkal a légi járművek esetében jelenleg alkalmazott HÉA-kezelést illetően. * * * 67 . kérdés, előterjesztette: Seán Ó Neachtain ( H-1013/07 ) Tárgy: Az akvakultúra előmozdítása Európában Meg tudná nevezni a Bizottság, hogy milyen kezdeményezéseket kíván ebben az évben tenni az európai akvakultúra területén folytatott gazdasági tevékenységek fokozásának előmozdításához? Válasz A Bizottság álláspontja az, hogy az akvakultúra – mint kiváló minőségű élelmiszerágazat – stratégiai fontosságú az egészséges tengeri élelmiszerek iránti növekvő kereslet (32)

HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

(33)

A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, HL L 347., 2006.12.11. Ez az irányelv átdolgozta és 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a hatodik HÉA-irányelvet.

17-01-2008

17-01-2008

HU


kielégítéséhez. A Bizottság ezért – a 2008. évi jogalkotási és munkaprogramban (34) már bejelentettek szerint – 2008-ban prioritást élvező kezdeményezésként közleményt kíván elfogadni a közösségi akvakultúra fenntartható fejlődéséről. Figyelembe véve, hogy az akvakultúrára vonatkozó 2002. évi stratégia (35) növekedési célkitűzései nem teljesültek teljes mértékben, e közlemény elsődleges célja az e gazdasági tevékenység fenntartható növekedését hátráltató fő kihívások azonosítása és kezelése lesz. A 2007-ben indult széles körű konzultáció alapján törekedni fog annak értékelésére, milyen szerepet kell betöltenie az összes érintett szereplőnek, különösen a hatóságoknak a megfelelő üzleti és szabályozási keret támogatása és biztosítása terén, hogy ösztönözzék a vállalkozási tevékenységeket és az innovációt, és biztosítsák a magas környezetvédelmi és közegészségügyi normák betartását. Túl korai azonban annak megállapítása, pontosan milyen cselekvéseket lehetne ennek keretében azonosítani. A Bizottság 2008-ban végrehajtási szabályokat is el kíván fogadni a 2007-ben az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról (36) , valamint az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és az (37) akvakultúra-termékekről elfogadott két fontos tanácsi rendeletre nézve. * * * 68 . kérdés, előterjesztette: Eoin Ryan ( H-1015/07 ) Tárgy: Szabályozási ellenőrzések Európában Tudna-e a Bizottság tájékoztatást adni arról, hogy milyen mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosítására és garantálására, hogy a Bizottság ne terjesszen elő szükségtelen vagy indokolatlan javaslatokat az európai gazdaság működésének szabályozására? Válasz A Bizottság biztosítani kívánja a tisztelt képviselőt a jobb szabályozásra vonatkozó stratégiájának teljes végrehajtásával kapcsolatos szilárd elkötelezettségéről. Az átláthatóság és a kiváló minőségű elemzés a megalapozott jogalkotási javaslatok kidolgozásának alapvető eszközéül szolgáló bizottsági hatásvizsgálati rendszer fő alkotóeleme. A célja annak biztosítása, hogy kizárólag a hozzáadott értéket teremtő és a szubszidiaritás elvének megfelelő javaslatokat terjesszenek elő, és azok a lehető leghatékonyabban igazodjanak a politikai célkitűzés teljesítéséhez. Ha ezek a szempontok teljesülnek, további ellenőrzések és kiegyensúlyozó eszközök léteznek annak biztosítására, hogy valamennyi javaslat arányosan és hatékonyan kezelje az azonosított problémát. Például 2006 márciusa óta a hatásvizsgálati iránymutatások szabványos költségmodell alkalmazását kérik a lehetséges adminisztratív terhekhez kapcsolódó esetleges hatások azonosítására. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy elvben a jogalkotási és munkaprogramjában szereplő összes kezdeményezéssel kapcsolatban hatásvizsgálatot készítsen. Ezenfelül egyre több más kezdeményezést kísér a hatásukkal arányos elemzés. A hatásvizsgálat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az érdekelt felek közreműködésének eredményeire támaszkodva (34)

COM(2007)640

(35)

COM(2002)511

(36)

A Tanács 708/2007/EK rendelete.

(37)

A Tanács 834/2007/EK rendelete.

105

106

HU


gondosan felmérje a különböző politikai lehetőségeket. A nyilvános konzultációk mindig megfelelnek a Bizottság konzultációra vonatkozó minimumelőírásainak, amelyek proaktív megközelítést tartalmaznak annak biztosítására, hogy az érdekelt felek lehetőséget kapjanak szakértői véleményük megosztására. Ezenfelül az újonnan létrehozott hatásvizsgálati testület független minőségi tanácsadást és ellenőrzést biztosít a Bizottság által készített hatásvizsgálatokhoz. A hatásvizsgálat néhány esetben olyan határozatot eredményezett, hogy ne terjesszenek elő uniós politikai kezdeményezést. Fontos kiemelni, hogy a hatásvizsgálat célja az, hogy a politikai döntéshozók számára teljes és elfogulatlan képet adjon az összes potenciális hatásról, és rávilágítson az esetleges egymással ellentétes vagy egymást segítő hatásokra. A végleges döntés természetesen továbbra is politikai jellegű, és a rendes intézményközi folyamat révén születik meg. E folyamat részeként a Bizottság, a Parlament és a Tanács a hatásvizsgálat intézményközi közös megközelítéséről állapodott meg. * * * 69 . kérdés, előterjesztette: Liam Aylward ( H-1017/07 ) Tárgy: KAP-kifizetések az ír és európai mezőgazdasági termelők számára Nem ismeri el a Bizottság, hogy az EU vezetői egyértelmű garanciákat biztosítottak az ír és európai mezőgazdasági termelők számára azon KAP-kifizetések mértékét illetően, amelyet a mezőgazdasági termelők a 2007-től 2013-ig tartó időszakban kapnának? Nem az a helyzet áll fenn, hogy a Bizottság számára nem kellene megengedni, hogy az ír és európai mezőgazdasági termelőknek a 2007-től 2013-ig tartó időszakra biztosított pénzügyi kötelezettségvállalásokat újra megnyissa a KAP 2008. évi felülvizsgálata keretében? Válasz Az Európai Tanács 2002 októberében felső küszöböt állapított meg, amely biztosította a pénzügyi források tervét a közös agrárpolitika (KAP) első pillére számára (piaci intézkedések és közvetlen segítségnyújtási kiadások) a 2007-től 2013-ig tartó időszakra. A KAP 2003-as reformját a Mezőgazdasági Tanács 2003 júniusában fogadta el, teljes mértékben tiszteletben tartva ezt a pénzügyi keretet. Az Európai Tanács 2005. decemberi ülésén ez az első pillérre elfogadott felső küszöb változatlan maradt, a Bulgáriára és Romániára vonatkozó kiadásoknak a felső küszöb alá történő bevonása mellett (fokozatos bevezetés), míg a második pillér finanszírozását érintő nettó hatás annak csökkenését eredményezte. A Bizottság úgy véli, hogy a „Felkészülés a KAP-reform „állapotfelmérésére” című közleményben (38) azonosított kérdésekből fakadó új kihívások szükségessé teszik a második pillér (vidékfejlesztési intézkedések) további erősítését a jelenlegi pénzügyi terven belül, különös tekintettel a tagállamok előtt álló jelenlegi korlátozásokra. A megerősítésre azért is szükség van, hogy választ lehessen adni az innováció terén az új verseny- és környezetvédelmi kihívások kezelése érdekében tett fokozott erőfeszítések szükségességére. Mivel a KAP költségvetése 2013-ig rögzített, a második pillér finanszírozásának megerősítését csak fokozott kötelező moduláció révén lehetne megvalósítani.

(38)

COM(2007) 722

17-01-2008

17-01-2008

HU


A Bizottság 2008 során továbbfejleszti ezt a 2008/2009-es költségvetési felülvizsgálatra vonatkozóan, „A költségvetés reformja, változások Európában” című közleményben (39) ismertetett megközelítését. A KAP „állapotfelmérése” hozzájárul a mezőgazdaság területét érintő jövőbeli prioritások megvitatásához, és célja, hogy felkészítse az EU mezőgazdaságát a gyorsan változó környezethez való jobb alkalmazkodásra. Ez tehát nem jelenti a KAP-pal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségvállalások ismételt megnyitását, és nem befolyásolja előre a költségvetés felülvizsgálatának kimenetelét. * * * 70 . kérdés, előterjesztette: Pilar del Castillo Vera ( H-1018/07 ) Tárgy: EU-Afrika csúcstalálkozó Az EU-Afrika csúcstalálkozó, valamint a vízzel kapcsolatos kihívások kezelését illetően a tudomány és a beruházás igénybevételét célzó együttműködésre vonatkozó ígéretek összefüggésében milyen gyakorlati, tudományos alapú közös intézkedéseket irányoz elő a Bizottság a vízellátás nagyobb biztonsága és a jobb higiéniai normák szükségességének kezelése, illetve az éghajlatváltozás pozitív befolyásolása érdekében? Válasz A vízzel kapcsolatos kutatás a több mint három évtizeden át egymást követő uniós környezetvédelmi kutatási programok egyik fő alkotóeleme volt. Az erős nemzetközi együttműködési elemet tartalmazó kutatási tevékenységeket a hatodik kutatási és technológiafejlesztési (KTF) keretprogramból (6. KP) finanszírozták, hogy támogassák az EU vízügyi kezdeményezésének célkitűzéseit, a vízzel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célokat (MFC-k), valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó világszintű csúcsértekezlet (WSSD) céljait. A integrált kutatási megközelítések révén a vízgazdálkodás többdimenziós jellegével foglalkoznak (részvételen alapuló megközelítés, társadalmi-gazdasági és nemekkel kapcsolatos szempontok, intézményi keretek…), munkahelyi képzésen és tudatosságnövelésen, illetve az ismeretek és az innováció jobb irányításán keresztül segítik a kapacitásépítést a fejlődő országokban. Ezenfelül az éghajlatváltozás hatását tekintve a 6. KP keretében zajló projektek egy része a jelenlegi és jövőbeli globális vízciklus elemeinek elemzését, mennyiségi meghatározását és előrejelzését végzi, értékeli a bizonytalanságokat és tisztázza a vízkészletek általános sebezhetőségét. Az érdekelt felek és általában véve a nyilvánosság e projektek zömében már a kezdetektől fogva részt vesz a kutatás tervezésében és végrehajtásában, hogy biztosított legyen a kutatási eredmények alkalmazhatósága és átvétele. A NEWATER-projekt (40) például a jelenleg uralkodó vízgyűjtő-gazdálkodási rendszerek integráltabb és a globális változásokhoz jobban alkalmazkodó rendszerekké való jövőbeli átalakításával foglalkozik. A NEWATER munkája hét nemzetközi, határokon átnyúló vízgyűjtő területre összpontosít (ezek közül kettő Afrikában található), külön figyelmet fordítva az EU vízügyi kezdeményezésére. Az ANTINOMOS-projekt (41) arra fordítja (39)

SEC(2007) 1188

(40)

A bizonytalan körülmények között végzett adaptív vízgazdálkodás új megközelítései (http://www.newater.info)

(41)

A fejlődő országokban a vízzel kapcsolatos valós problémák megoldását szolgáló tudáshálózat: Az ellentétek áthidalása (http://cordis.europa.eu/fetch?CALLER=FP6_PROJ&ACTION=D&DOC=1&CAT=PROJ&QUERY=1199795693014&RCN=81285)

107

108

HU


figyelmét, hogy a vízellátással és vízhigiéniával kapcsolatos korszerű technológiai fejlesztéseket összekösse a helyi forrásokkal és a helyi szintű kezdeményezésekkel. A NETSSAF-projekt (42) célja, hogy részvételen alapuló, több érdekelt fél részvételével megvalósuló vízhigiéniai irányítástámogató eszközt fejlesszen ki, amelynek célja, hogy a végfelhasználókat képessé tegye az Afrikában fennálló különböző feltételekhez igazított, nagyszabású vízhigiéniai koncepciók és technológiák alkalmazására. A TECHNEAU-projekt (43) révén a biztonságos ivóvízellátást célzó innovatív és költséghatékony európai stratégiák és technológiák fejlesztését és alkalmazását fogják ösztönözni. A különböző jellemző európai régiókkal és Afrika Szaharától délre fekvő területeivel kapcsolatos tapasztalatok és tendenciák alapján a TECHNEAU a vízellátó ágazat előtt álló világszintű, hatalmas kihívásokkal foglalkozik (éghajlatváltozás, újonnan megjelenő szennyező anyagok, elöregedő infrastruktúrák, a jó minőségű és azonnal kezelhető források hiánya, és a nagyobb követelményeket támasztó szabályozók és fogyasztói igények), hangsúlyt fektetve az adaptív stratégiákra, az új technológiákra és a műveleti gyakorlatokra. A SWITCH-projekt (44) a növekvő globális változásból eredő nyomás, a növekvő költségek és a hagyományos települési vízgazdálkodás egyéb lényegi kockázatai által a világ nagyobb városaira (ezek közül kettő Afrikában található) nehezedő problémákkal foglalkozik. A SWITCH program a városalapú együttműködési egyesületek, valamint a kereslet által vezérelt kutatás és a demonstrációk fogalma köré összpontosul. Az együttműködési egyesületek célja, hogy a városok és a világ szintjén összekössék az érdekelt feleket, hogy eredményes együttműködést folytassanak és a teljes vízellátási láncban mindenki számára előnyös megoldásokat teremtsenek, a helyi érdekelt felekkel folytatott szoros együttműködés révén ösztönözzék a „kereslet által vezérelt” kutatás új formáját, javítsák a kommunikációt a vízügyi ágazat intézményei között a demonstrációs városokban, növeljék a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát és tudományos alapját, segítsék a globális települési és vízügyi kérdések megoldása előtt álló politikai akadályok megszüntetését, lehetővé tegyék valamennyi érdekelt fél jobb képviseletét a döntéshozatali folyamatokban, és megmutassák más ágazatoknak (közegészségügyi irányítás, mezőgazdaság, területrendezés stb.), hogy az együttműködési egyesületek megközelítésének alkalmazása megvalósítható, és gyorsabb elfogadást eredményez. Végezetül a ROSA-projekt (45) a millenniumi fejlesztési célok teljesítése érdekében a forrásorientált vízhigiéniai elképzeléseket támogatja a fenntartható és ökológiai szempontból megalapozott vízhigiénia megvalósítási módjaként. Ezeket az elképzeléseket négy kelet-afrikai városban alkalmazzák. Az EU vízügyi kezdeményezésének kutatási összetevője fórumot biztosít az összekapcsolódó kutatási tevékenységek összevonásához, egyrészt az EU szintjén, a Kutatási Keretprogram Főigazgatósága által biztosított folyamatos támogatás révén, másrészt pedig a tagállamok szintjén, az európai kutatási térség hálózatának (ERA-NET) rendszere révén. Az AFRICAN WATER projekt (46) számos tagállamot segített abban, hogy létrehozzák az afrikai kutatók vízügyi kutatásba való bevonásának hosszú távú javítására irányuló kereteket, (42)

A vízhigiénia nagyszabású afrikai megvalósítására irányuló fenntartható megközelítések fejlesztési hálózata (http://www.netssaf.net)

(43)

A biztonságos víz technológiai úton biztosított egyetemes hozzáférhetősége (http://www.techneau.org)

(44)

A fenntartható vízgazdálkodás javítja a jövő városainak egészségét (http://www.switchurbanwater.eu)

(45)

Forrásorientált vízhigiéniai elképzelések az afrikai elővárosi területek számára (http://rosa.boku.ac.at/)

(46)

A vízzel foglalkozó afrikai kutatóknak a keretprogramba való bevonását támogató fellépés (http://www.africanwater.net)

17-01-2008

17-01-2008

HU


és teljesítsék a vízzel kapcsolatos afrikai kutatási kapacitás megerősítésére irányuló politikai kötelezettségvállalásaikat. Ez egy sikeres ERA-NET projekthez (SPLASH) (47) vezetett, amelyet a 6. KP keretében finanszíroztak. Az ERA-NET konzorcium 11 ország 15 kutatási programjának tulajdonosaiból/vezetőiből áll, és célja a kommunikáció, az együttműködés és az nemzeti kutatóprogramok összehangolása a párhuzamos és ismétlődő munkavégzés csökkentése, valamint az EU-finanszírozású KTFD programok és a tagállamok által végzett nemzeti kutatóprogramok közötti egymást segítő hatások erősítése. A hetedik keretprogramban (7. KP) folytatódnak az erőfeszítések. A 7. KP ebben a folyamatban komoly hangsúlyt fektet a világméretű változás vízkészletekre, illetve annak mennyiségi és minőségi elérhetőségére gyakorolt hatásaival foglalkozó elemzés előmozdítására. Ezenfelül a vízbiztonsággal foglalkozó cselekvéseket különböző szempontokból vizsgálják. Példaként említhető, hogy a 7. FP kutatási projektjeire vonatkozó első felhívásról már tárgyalások folynak ezen a téren. Ezek közül néhány: i. az éghajlatváltozás és különösen a sebezhető hegyvidéki régiókban a vízmennyiséget és -minőséget érő hatások értékelése, ii. az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás stratégiái és az európai vízügyi politikák közötti rés áthidalása, és iii. a kutatási szükségletek és politikai választások értékelése a száraz területeken. Ezenfelül a következő években olyan tevékenységeket terveznek, amelyek az európai szélsőséges hidrológiai eseményekben bekövetkezett változásokat és a vízciklusra gyakorolt, ehhez kapcsolódó hatásokat tárják fel (beleértve az ennek kapcsán a regionális/világszintű vízbiztonságot érintő világméretű veszélyeket is). * * * 71 . kérdés, előterjesztette: Giorgos Dimitrakopoulos ( H-1019/07 ) Tárgy: Európai légi közlekedési politika és a Ryanar társasági politikája Magyarázattal szolgálna-e a Bizottság arról, milyen mértékű káros hatást gyakorol a Ryanair jegyárképzési politikája a légi közlekedési ágazatban zajló egészséges versenyre? Milyen mértékben veszélyezteti az utasok biztonságát azzal, hogy – például a társaság 2007. november 8-i, 2007. november 22-i és 2007. november 28-i saját sajtóközleményei szerint – „regionális és másodlagos repülőtereket” vesz igénybe, amelyek biztonsági normáit jelenleg vizsgálják? E pontokra figyelemmel úgy gondolja-e a Bizottság, hogy a társaság helyzete általában véve lehetővé teszi a biztonsági előírások teljesítését? Válasz A légi közlekedés egységes piacára, különösen a viteldíjakra alkalmazandó jogszabályok szerint a légitársaságok szabadon dönthetnek az általuk alkalmazott viteldíjakról. Nincs arra utaló jel, hogy a Ryanair árképzési politikája káros hatással lenne a légi közlekedési ágazatban zajló egészséges versenyre. Az általa alkalmazott üzleti modell jól ismert, a légitársaság költségeinek legnagyobb mértékű csökkentésén alapul, és két úti cél közötti járatokon igen nagy telítettséget céloznak meg. A Bizottságnak nincs tudomása a regionális és másodlagos repülőterek állítólagos alacsonyabb biztonsági normáiról és az ezekhez kapcsolódó vizsgálatokról. (47)

A vízzel kapcsolatos európai kutatás összehangolása s szegénység csökkentéséért (http://www.splash-era.net)

109

110

HU


Ami a „Ryanair” fuvarozó cég légi biztonságát illeti, megjegyzendő, hogy a fuvarozó engedélyét és a társaság működési engedélyét Írország adta ki, amely a kapcsolódó felügyeletet is ellátja. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – beleértve az európai SAFA (48) program keretében elvégzett földi ellenőrzések eredményeit is – a Bizottság a szóban forgó fuvarozót illetően semmilyen hátrányos légi biztonsági vonatkozásról nem kapott jelzést. * * * 72 . kérdés, előterjesztette: Athanasios Pafilis ( H-1020/07 ) Tárgy: A hat vegyértékű króm koncentrációja az ivóvízben Az ivóvízben található hat vegyértékű krómra vonatkozó H-0663/07 (49) és H-0775/07 (50) számú kérdéseimre adott válaszok nem teljesen egyértelműek. Mi a Bizottság végleges véleménye a hat vegyértékű krómot 1–50 mg/l koncentrációban tartalmazó ivóvíz használatáról? A Bizottság azt is kijelenti, hogy az Egyesült Államokban a hat vegyértékű króm fogyasztásával kapcsolatban végzett több tanulmány eredményei függőben vannak. Azonban „A króm toxikológiai profilja” című dokumentum (Egyesült Államok, Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma, 2000. szeptember, 329. o.) az ivóvízre vonatkozó európai normaként a hat vegyértékű króm esetében 0,05 mg/l értéket említ, WHO publikációkra hivatkozva (1970, 2. kiadás, Genf 33, „Az ivóvízre vonatkozó európai szabvány” és 1988, kiad. Genf 197, „Környezet-egészségügyi kritériumok: hat vegyértékű króm”). Az 1907/2006/EK rendeletben (51) (REACH) a hat vegyértékű krómot és vegyületeit a XVII. melléklet a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) kategóriába sorolja. E kiegészítő adatokra figyelemmel ragaszkodik-e a Bizottság ahhoz, hogy elutasítja az ivóvízben található hat vegyértékű krómra vonatkozó 0,05 mg/l korlát elismerését? Szükségesnek tartja-e kivételes intézkedések megtételét a hat vegyértékű krómot 8–15 vagy 50 mg/l koncentrációban tartalmazó ivóvíz elosztása és fogyasztása tekintetében, mint az Asopos folyó esetében? Válasz A Bizottság elismeri az ivóvízben található króm 0,05 mg/l maximális koncentrációját. Az ivóvízről szóló irányelv (52) előírja, hogy az ivóvízben található krómra (valamennyi vegyértékű formájában) vonatkozó határérték 50 µg/l, ami megegyezik a 0,05 mg/l értékkel. Az ivóvízről szóló irányelvben a krómra vonatkozóan szereplő jelenlegi paraméter az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1992-es iránymutatásain alapul, és a 2004-es WHO-iránymutatások nem vezettek be változtatás a krómra nézve. Az ivóvízről szóló irányelv határértékei a fogyasztókhoz eljutó (a csapból kifolyó) ivóvízre vonatkozik, nem pedig a folyók vizére.

(48)

Külföldi légi járművek biztonsági értékelési programja.

(49)


(50)


(51)

HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(52)

A Tanács 98/83/EK irányelve, HL L 330.,.1998.12.5.

17-01-2008

17-01-2008

HU


Ami az Asopos folyó feltételezett szennyezését illet, a Bizottság saját kezdeményezésű vizsgálatot indított annak ellenőrzése érdekében, hogy Görögország betartja-e az EK környezetvédelmi joga szerint fennálló kötelezettségeit. A Bizottság levélben fordult a görög hatóságokhoz, amelyben részletes tájékoztatást kért a megtett intézkedésekről. A Bizottság az összes rendelkezésre álló információt értékeli, és minden szükséges intézkedést meg fog tenni – adott esetben beleértve a jogsértési eljárás indítását – annak érdekében, hogy biztosítsa az EK környezetvédelmi jogszabályainak betartását. * * * 73 . kérdés, előterjesztette: Jacky Hénin ( H-1021/07 ) Tárgy: A veszélyes áruk önkéntes bejelentésének veszélyei Az Európai Unión keresztül szállított veszélyes áruk mennyisége egyre nő. Az 1990 és 2002 közötti időszakban 13%-os volt az emelkedése, és különösen a közúton szállított veszélyes áruk (+27,4%), valamint a vízi és tengeri úton szállított áruk (+11,1%) mennyisége nőtt. A fuvarozók arra törekszenek, hogy a veszélyes áruk önkéntes bejelentése legyen az előírás. Ez növelné a katasztrófák bekövetkezésének kockázatát. Itt az Európai Unióra hárul a felelősség. Minden szükséges megelőző intézkedést meg kell tennie. Nem áll-e a Bizottság szándékában, hogy az Unió területén szállított veszélyes áruk önkéntes bejelentésének valamennyi formáját megtiltsa, az elővigyázatosság elvének szigorú alkalmazásával? Válasz A veszélyes áruk szállításáról szóló európai jogszabályokban nem szerepel az „önkéntes bejelentés" fogalma. A feladók és fuvarozók számára azonban előírja azt a kötelezettséget, hogy a veszélyes árukat a szabályok teljes körű tiszteletben tartásával végezzék – e szabályok közé tartoznak a besorolásra, a csomagolásra, a címkézésre, a dokumentációra és a járművek kialakítására vonatkozó előírások. E szabályok tiszteletben tartását a nemzeti hatóságok ellenőrzik. Az országúti ellenőrzéseket illetően érdemes megemlíteni a Bizottság egyik közelmúltbeli jelentését (53) . * * * 74 . kérdés, előterjesztette: Mikel Irujo Amezaga ( H-1024/07 ) Tárgy: A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv Spanyolország általi átültetése Spanyolország a 2003/98/EK irányelvet (54) megkésve, a 37/2007. számú törvénnyel ültette át. E törvény 7. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben egy közigazgatási hatóság vagy szerv a számára kijelölt feladatokhoz nem kapcsolódó kereskedelmi tevékenységek alapjául végzi a dokumentumok további felhasználását, a dokumentumok ilyen tevékenységekhez történő rendelkezésre bocsátását ugyanolyan díjakhoz és feltételekhez kell kötni, mint amelyek más felhasználókra vonatkoznak.

(53)

COM(2007)0795 – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv tagállamok általi végrehajtásáról.

(54)

HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

111

112

HU


Úgy ítéli-e meg a Bizottság, hogy ez a bekezdés összhangban áll az irányelvvel? Ezenfelül nem gondolja-e a Bizottság, hogy az irányelvet néhány tagállam oly módon alkalmazhatja, hogy az eddig díjmentes szolgáltatásokat díjfizetéshez kösse? Van-e tudomása a Bizottságnak arról, hogy ez a tagállamok bármelyikében előfordult? Válasz Az irányelvet Spanyolországban végrehajtó nemzeti jogszabályt 2007. november 16-án fogadták el, és 2008. január 17-én lép hatályba. A Bizottság először a közszféra információiról szóló irányelv fő célkitűzéseit szeretné hangsúlyozni. Az irányelv célja, hogy a közszféra információit további felhasználáshoz széles körben rendelkezésre bocsássa az információs társadalomban. Ez az eset áll fenn például a térképezési és járműnavigációs szolgáltatások terén. A fő szempont az, hogy segítsék a közszféra információinak határokon átnyúló további felhasználását, és korlátozzák a verseny torzulásait. Az irányelv fő rendelkezései különösen a megkülönböztetésmentességet, a díjak felső korlátait, az átláthatóságot, valamint a nyilvános dokumentumok könnyű megtalálását és további felhasználását szolgáló gyakorlati eszközöket szabályozzák. A kérdés első része lényegében az irányelv 10. cikke (2) bekezdésének nemzeti jogban történő végrehajtására vonatkozik. Ez a cikk kizárja a kereszttámogatásokat olyan helyzetekben, amikor a közigazgatási szervek a közfeladataikon felül tisztán kereskedelmi jellegű tevékenységeket végeznek. Példaként említhető az a közigazgatási szerv, amely alapadatokat állít elő, és más gazdasági szereplőkkel versenyezve hozzáadott értékkel rendelkező termékeket értékesít. Több tagállamban ez a helyzet például a földrajzi vagy meteorológiai információk ágazatában. A tisztességes verseny torzulásának elkerülése érdekében a versenytársaknak az alapadatokat ugyanolyan feltételekkel kell tudniuk tovább felhasználni, mint a közigazgatási szerv kereskedelmi ágának. A spanyol végrehajtó törvény az irányelv 10. cikke (2) bekezdésében szereplő, fent említett kereszttámogatási kérdést az irányelvhez hasonló módon kezeli. A kérdés második része annak lehetőségére utal, hogy a tagállamok olyan módon alkalmazzák az irányelvet, amely az eddig díjmentesen nyújtott szolgáltatásokat díjfizetéshez köti. A Bizottságnak nincsen tudomása konkrét helyzetekről, amikor erre sor kerülhetett, és ez nyilvánvalóan nem célja az irányelvnek. Sőt, az irányelv felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a közszféra dokumentumainak szélesebb körű további felhasználását. A preambulumában arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a dokumentumokat csekély költségek ellenében vagy teljesen díjmentesen bocsássák rendelkezésre. Azokra a helyzetekre, amikor díjat számítanak fel, az irányelv feltételeket és felső korlátot határoz meg az elfogadható díjak tekintetében. A Bizottság szolgálatai gondosan nyomon követik az irányelv végrehajtását és alkalmazását a tagállamokban. Vannak ösztönző példák, amelyek esetében a közszféra információinak további felhasználása nőtt, és új, innovatív szolgáltatásokat hoztak létre mind az európai vállalkozások, mind a polgárok javára. A Bizottság az irányelv 13. cikkével összhangban 2008-ban elvégzi az alkalmazásának felülvizsgálatát. * * *

17-01-2008

17-01-2008

HU


75 . kérdés, előterjesztette: Johan Van Hecke ( H-1026/07 ) Tárgy: Egy új európai rádióállomás Egy európai rádióállomás létrehozását tervezik, amely 2008 áprilisától európai szempontú programokat fog sugározni. Kezdetben várhatóan mindennap fél órában sugároz politikai híreket, beszámol a legfontosabb európai kulturális eseményekről, és heti háttérmagazint is sugároz. Noha egy páneurópai rádióállomás igen dicséretes kezdeményezés, a Bizottság elég sok pénzt fordít rá. Az új állomás öt éven keresztül évi 5,8 millió EUR összeget fog kapni támogatásként. Ez nagyjából napi 15 890 EUR összegnek felel meg. Indokoltnak tartja-e a Bizottság ezt az összeget, és meg tudná-e magyarázni azt a tényt, hogy a pénzéért cserébe az állomás nem az összes ország nyelvén fog sugározni? Holland nyelvvel csak 2009-ben fog kiegészülni, jóllehet egy holland és egy belga állomás is tagja a projektet szervező rádióállomások konzorciumának. Válasz A Bizottság 2007. december 14-én egyéves (4 alkalommal megújítható) szolgáltatási szerződést írt alá 16 európai rádióval (és 7 társult taggal). Az első évben a konzorcium számára kiutalt összeg 16 rádió számára teszi lehetővé, hogy naponta 45 percnyi uniós információt sugározzon. Az egyórás műsorszórás költsége így 1 377 EUR, ami valószínűleg a legalacsonyabb költség a rádiós piacon. A konzorcium 4 200 órányi, uniós kérdésekkel foglalkozó programot fog előállítani és sugározni az EU tíz nyelvén. A szerződés teljes szerkesztői szabadságot biztosít. E programok a becslések szerint naponta 19 millió európaihoz és a világ más részein további 50 millió emberhez fognak eljutni. A rádiós műsorszórást többnyelvű internetes portál fogja kiegészíteni, ahol kérésre hanganyagok, podcasting és más műszaki lehetőségek és információs szolgáltatások állnak a hallgatók rendelkezésére. A weboldalt a várakozások szerint havonta körülbelül 60-80 millió alkalommal fogják látogatni. A konzorcium nyitott jellegű, és új tagokat fogad be, ha azok megfelelnek a szerződésben meghatározott felvételi kritériumoknak. A cél az, hogy uniós tagállamonként legalább egy rádiószolgáltató és a lehető legtöbb társult tag lépjen be. Így a lefedett nyelvek száma minden évben nőni fog, és végül 2012-ben az unió mind a 23 hivatalos nyelve biztosított lesz. A műsorszórás óráinak száma ezzel párhuzamosan folyamatosan nőni fog, ahogy a tagok és a társult állomások a saját nyelvükön fokozzák a programok adaptálását. * * * 76 . kérdés, előterjesztette: Stavros Arnaoutakis ( H-1030/07 ) Tárgy: Nehézségek a szigeti közösségeknek az Európai Unió egységes piacába történő bevonása terén Az egységes piac az Európai Unió polgárainak és régióinak rendelkezésére álló alapvető gazdasági eszköz. Ma azt várják tőle, hogy friss lendületet adjon Európának, segítse a globalizáció kihívásainak leküzdésében, hozzájáruljon a fejlődéshez és a foglalkoztatáshoz, biztosítson tisztességes árakat a gyártók és a fogyasztók számára, és kezelje a társadalmi és környezeti problémákat.

113

114

HU


A belső piac átfogó felülvizsgálata keretében hogyan kíván a Bizottság az EU szigeteinek (különösen a kis- és közepes méretű szigetek) és azok lakosainak folyamatos kizárására válaszolni, beleértve a termelőket és a fogyasztókat is, megtagadva tőlük az európai piacokhoz való hozzáférést? Válasz A gazdasági és társadalmi kohézióról szóló 4. jelentés (55) – amelyet a Bizottság 2007. május 30-án fogadott el – megerősíti, hogy a Bizottság fontosnak tartja Európában a nagyobb területi kohézió megvalósítását és a bizonyos területek előtt álló különös nehézségeket. A jelentés egyebek között felhívja a figyelmet a meghatározott természeti hátrányokkal jellemezhető területeken felmerülő kihívásokra és lehetőségekre. A kohéziós jelentés már kérdések sorát vetette fel, amelyek alapul szolgálnak a politika jövőjével kapcsolatos egyeztetések elindításához. E kérdések között a Bizottság megkérdezi, „Hogyan tudja a kohéziós politika jobban elősegíteni a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést, figyelembe véve az uniós területek sokszínűségét, mint pl. a leghátrányosabb helyzetű területeket, a szigeteket és a vidéki és tengerparti térségeket, de egyben a városokat, a hanyatlófélben lévő ipari térségeket és a különleges földrajzi sajátosságokkal rendelkező egyéb területeket is?”. A Bizottság várja, hogy sok válasz érkezzen erre a fontos kérdésre, és a kohézióról szóló, 2008 tavaszára esedékes 5. előrehaladási jelentés keretében fog jelentést tenni az eredményekről. A 2007-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó új szabályozások és a közösségi stratégiai iránymutatások kifejezett rendelkezéseket tartalmaznak a földrajzi és természeti hátrányokkal jellemezhető területekre nézve; egy alapot nyújtanak ahhoz, hogy a programozási dokumentumokban a területi sajátosságok kezelésében előrehaladást érjenek el. A Lipcsében, 2007. május végén sorra került informális miniszteri találkozó alkalmával a regionális politikáért felelő biztos ismertetett egy dokumentumot, amely a 2007-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti stratégiákban a területi kérdések kezelésére javasolt módokat értékeli. Megállapításainak egyike az volt, hogy csupán néhány tagállam határozott meg egyértelmű és kifejezett beavatkozásokat a területek meghatározott típusaira nézve (pl. hegyvidéki, parti, szigeti és ritkán lakott területek). A találkozón részt vevő miniszterek arra kérték a Bizottságot, hogy fejlessze tovább ezt az elemzést, és 2008-ban terjesszen be jelentést a területi kohézióról. A Bizottság így 2008 szeptemberében egy zöld könyvet fog beterjeszteni a területi kohézióról, amelyben átfogó és következetes véleményt kíván adni a területi kihívásokról, beleértve a földrajzi nehézségekkel küzdő hegyvidéki területekre, szigetekre és más térségekre jellemző kihívásokat is. Ennek keretében a Bizottság meg kívánja vizsgálni, hogyan kezelik a különböző ágazati politikák – például a közlekedéspolitika – a területi kohézió kérdését. Átfogó megközelítésre van szükség a közösségi politikák, és különösen a kohéziós politika szilárd alapjainak biztosításához, valamint ahhoz, hogy megfelelő választ lehessen adni az Unió harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének szükségességére. Ez a közös jövőkép elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintett területek sajátosságainak egyidejű figyelembevételével elkerüljék az európai politikák felaprózódását. A zöld könyv először is naprakész elemzést nyújt az európai területen mutatkozó egyenlőtlenségekről és a sajátos területi jellemzőkről. Megtárgyalja az elképzelés európai és tagállami szintű meghatározását és alkalmazását (jogi ügyek, a tagállamoknak küldött (55)

COM (2007)0273 végleges.

17-01-2008

17-01-2008

HU


felméréshez kapcsolódó végrehajtási kérdések, valamint a nemzeti stratégiai referenciakeretek operatív programjainak területi dimenziója). Végül néhány megvitatandó kérdést javasol. A szigetek és a hegyvidéki területek megfelelő helyet kapnak ebben a munkában. * * * 77 . kérdés, előterjesztette: Diamanto Manolakou ( H-1033/07 ) Tárgy: A hulladékból származó tüzelőanyagok (RDF) elégetésére irányuló tervek közegészségügyi veszélye Az görög kormány kedvező véleményét követően az ΑΓΕΤ-LAFARGE arra irányuló tervei, hogy standard hulladékot és gyári hulladékot (RDF) égető rendszert üzemeltessen, az aliverioni lakosság teljes tiltakozásába ütköztek. Az égetési folyamatot szappanolajjal, gumiabroncsokkal, Psyttaliából származó hulladékkal és egyéb anyagokkal kívánják táplálni. A tudományos testületek és tanulmányok alulértékelték a hulladék elégetése során keletkező szennyező gázokból eredő közegészségügyi és környezeti kockázatokat (rákkeltő anyagok, hozzájárulás az üvegházhatáshoz). Tudja-e a Bizottság, hogy végeztek-e környezeti hatástanulmányokat az RDF-rendszert üzemeltető ΑΓΕΤ-LAFARGE tekintetében, és amennyiben igen, összhangban állnak-e azok a közösségi jogszabályokkal? Úgy ítéli-e meg, hogy egy ilyen tevékenység összeegyeztethető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvéssel, és felkérték-e a szóban forgó program társfinanszírozására? Válasz A hulladék cementégetőkben végzett együttégetése a hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK (56) irányelv hatálya alá tartozik. Ennek az irányelvnek a célja, hogy megelőzze vagy korlátozza a hulladék égetésének és együttégetésének a környezetre gyakorolt negatív hatásait és az emberi egészséget ennek eredményeként érő kockázatokat. E cél elérése érdekében az irányelv szigorú működési feltételeket és műszaki előírásokat, valamint kibocsátási határértékeket és az ilyen üzemek nyomon követésére vonatkozó kötelezettséget tartalmaz. Az együttégető művekre megállapított előírások a környezetvédelem ugyanolyan szintjét biztosítják, mint a kizárólag hulladékégetést végző létesítmények esetében. A hulladékok égetéséről szóló irányelv előírásain felül a napi 500 tonnát meghaladó termelési kapacitású cementégető kemencékre a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) szóló 96/61/EK irányelv (57) is vonatkozik. Az ΑΓΕΤ-LAFARGE létesítménye az IPPC-irányelv hatálya alá tartozik, és ezért köteles annak összes előírását teljesíteni. Hangsúlyozni kell, hogy a létesítmény az IPPC-irányelvet és a környezeti hatásvizsgálatról szóló 85/337/EGK irányelvet (58) átültető nemzeti jogszabály alapján kiadott környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Ezenfelül megemlítendő, hogy a psitalleiai szennyvízkezelő üzem (59) működésére vonatkozó

(56)

HL L 332., 2000.12.28.

(57)

HL L 257., 1996.10.10.

(58)

HL L 175., 1985.7..5.

(59)

133725/7.8.2003, az 147363/18.8.2005 és 125982/27.2.2007 határozattal módosítva.

115

116

HU


környezetvédelmi feltételeket jóváhagyó határozat (60) meghatározza az előállított kiszárított szennyvíziszap kezelésének lehetséges módjait, beleértve az égetést is. Az illetékes hatóságoknak kell biztosítaniuk, hogy ezeket a létesítményeket oly módon üzemeltessék, hogy minden szükséges megelőző intézkedést megtegyenek a szennyezés ellen, különösen az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása révén. Az IPPC hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyeknek a BAT alapján kibocsátási határértékeket kell tartalmazniuk az összes lényeges szennyezőanyagra nézve. Ezek a határértékek szigorúbbak lehetnek a hulladékok égetéséről szóló irányelv szerint előírtaknál, és további szennyezőanyagokra is meg lehet azokat határozni. A BAT-t az EU szintjén határozzák meg, a szakértők közötti információcsere révén, amelynek eredményeként a Bizottság BAT referenciadokumentumokat – ismertebb nevükön a BREF-eket – fogad el. Az európai IPPC-iroda weboldalán 31 BREF dokumentum érhető el nyilvánosan. A cement gyártásáról szóló BREF-et 2001-ben elsőként fogadták el. E BREF dokumentum felülvizsgálata jelenleg folyik, és a naprakész verzió különösen a hulladékok cementégető kemencékben végzett felhasználásáról fog új információt tartalmazni. Új következtetéseket is tartalmazni fog az e tevékenységre vonatkozó BAT-ot illetően. A hulladék cementégető kemencékben végzett együttégetése – amennyiben azokat az EU környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően üzemeltetik – nem fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának általános emelkedését eredményezni. A hulladékból származó tüzelőanyagok használata csökkenti a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok égetésének szükségességét ezekben a létesítményekben, ami a biomasszahulladék esetében csökkenti a CO2-kibocsátást is. A Bizottságot nem kérték fel az ΑΓΕΤ-LAFARGE létesítményében végzett RDF (61) -együttégetésre vonatkozó program társfinanszírozására. * * * 78 . kérdés, előterjesztette: Ivo Belet ( H-1036/07 ) Tárgy: Ijzeren Rijn A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó, 2004-ben elfogadott közösségi iránymutatásokkal összhangban az Ijzeren Rijn projekt egy kiemelt projekt része: egészen pontosan a 24. számú kiemelt projekt része (Lyon/Genova-Basel-Duisburg – Rotterdam/Antwerpen vasútvonal). A 2007-től 2013-ig tartó időszakban finanszírozásra kiválasztott projektek jegyzékében – amelyet a Bizottság november 21-én jelentett be – nem szerepel az Ijzeren Rijn projekt. Bár egy projekt végrehajtása az érintett tagállamok szuverén döntésétől függ, a Bizottság kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy „minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a projektet az iránymutatásokkal összhangban hajtsák végre” (a H-0759/06

(60)

A környezetvédelmi feltételeket jóváhagyó határozat.

(61)

Hulladékból származó tüzelőanyagok.

17-01-2008

17-01-2008

HU


kérdésre adott válasz (62) ). A korábbi kötelezettségvállalásával kapcsolatban milyen további lépéseket fog tenni a Bizottság? Mérlegeli-e a Bizottság koordinátor kinevezését is ehhez a projekthez, aki megkönnyíti a párbeszédet az érintett tagállamok között, és így biztosítani tudja a munka elvégzését? Jelenleg már semmilyen kilátás nincs arra, hogy az Ijzeren Rijn projekt bármilyen európai finanszírozást kapjon a 2007-től 2013-ig tartó időszakban? Válasz A tisztelt képviselő állításával ellentétben az Ijzeren Rijn projekt igenis szerepel a 2007-től 2013-ig tartó időszakra a transzeurópai hálózatok részeként közösségi finanszírozásra kiválasztott projektek jegyzékében, amelyet a Bizottság 2007. november 28-án ismertetett a tagállamokkal. A projektek jegyzékét a közlekedésért felelős alelnök is bejelentette a Parlament Költségvetési Bizottságának (BUDG) és Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának (TRAN) 2007. november 21-i együttes ülésén. A Bizottság határozata – amelyet azután fognak elfogadni, hogy a Parlament élt az ellenőrzés jogával – 2008 elejére esedékes. Az összesen 7,29 millió EUR összegű finanszírozás – ami a javasolt tanulmányok támogatható költségeinek 50%-át teszi ki – ebben a jegyzékben az EU-24090 számú projekt alatt szerepel. A 24. számú kiemelt projektet (Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vasútvonal) Vinck úr, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) európai koordinátora is nyomon követi. * * * 79 . kérdés, előterjesztette: Saïd El Khadraoui ( H-1039/07 ) Tárgy: A légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelettel kapcsolatos panaszok A Bizottság 2007. április 4-én előrehaladási jelentést tett közzé (COM(2007)168) az utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet (63) végrehajtásáról. A jelentés alapján egyértelmű, hogy a rendelet végrehajtása a tagállamokban sok kívánnivalót hagy maga után. A Bizottság a jelentésben bejelentette, hogy intézkedéseket fog tenni a szabályok betartásának erősítése érdekében. Időközben különböző forrásokból származó jelentéseket tettek közzé az utasok panaszainak számáról. A jómagam által feltett, írásbeli választ igénylő kérdésre kapott P-1888/06 válasz szerint a Bizottsághoz 2005-ben összesen 3 488 panasz érkezett. A Bizottság előrehaladási jelentése (COM82007)168) szerint a tagállamokhoz beérkezett jelentések száma 18 288 volt. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának 2007. december 6-i jelentése azt állapította meg, hogy a panaszok száma 1 521-ről 2 979-re nőtt, azaz közel megkétszereződött. Ezért azt szeretném kérdezni a Bizottságtól, meddig jutott a 261/2004/EK rendelet betartásának erősítése érdekében az előrehaladási jelentésben bejelentett intézkedések terén? Tervez-e jogalkotási kezdeményezéseket ezzel kapcsolatban? Hány és milyen jellegű panasz érkezett

(62)


(63)

HL L 46., 2004.2.17., 1. o.

117

118

HU


a Bizottsághoz és a tagállamokhoz? Összegyűjtötte-e a Bizottság a panaszokkal kapcsolatban jelenleg vezetett, felaprózott információkat? Milyen intézkedéseket kíván a Bizottság tenni rövid távon annak érdekében, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek a 261/2004/EK rendeletnek? Válasz A tagállamokhoz beérkezett panaszokkal kapcsolatban a 261/2004/EK irányelv nem írja elő a tagállamok számára, hogy adatokat szolgáltassanak a Bizottságnak a panaszok kezeléséről. A Bizottság ezért nem rendelkezik információval a nemzeti végrehajtó szervekhez 2007-ben érkezett panaszok számáról. Ami a Bizottsághoz érkezett panaszokat illeti, az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság 2006-ban 3 819-et, 2007-ben pedig november végéig 2 180-at kapott. A Bizottság 2007. április 4-én (64) arra a következtetésre jutott a közleményében, hogy a légitársaságok részéről az alkalmazás szintjének javítására, a nemzeti végrehajtó szervek részéről pedig fokozottabb végrehajtásra van szükség. A nehézségek a végrehajtásra vonatkozó harmonizált eljárások hiányából és a rendelet néhány nem világos – például a késésekre és járattörlésre, a nem uniós országokból való indulásra, az alacsonyabb osztályon történő elhelyezésre és a visszautasított beszállás esetén önként jelentkezőknek nyújtott tájékoztatásra – vonatkozó részéből fakadnak. E gyenge pontok helyreigazítása érdekében a Bizottság 2007-ben hat találkozót szervezett a nemzeti végrehajtó szervekkel és a légi közlekedési ágazattal. Ezek az alábbi eredménnyel zárultak: megállapodás arról, ki miért felelős, amikor panaszkezelésre és információcserére kerül sor, a vonatkozó jogszabályok részeinek tisztázása, ha többféle értelmezés is lehetséges. Ezenfelül a Bizottság elemzi a légi utasok jogairól szóló közösségi jog végrehajtása érdekében bevezetett nemzeti intézkedéseket, hogy ellenőrizze, megfelelő intézkedések vannak érvényben. Ezzel egyidejűleg a nemzeti végrehajtó szervekkel és a légi közlekedési ágazattal együttműködésben a légi utasok panaszainak benyújtására szabványos uniós formanyomtatványt hoztak létre. Ez a nyilvánosság számára 2008 elején lesz hozzáférhető. Átdolgozták az utasoknak szóló, jogaikat leíró tájékoztató anyagokat, ami további tisztázást tett lehetővé. A hosszú késések és a járattörlések fogalommeghatározására vonatkozó, a Bíróság előtt jelenleg folyamatban levő ügyek kimenetele szintén segíteni fogja a vonatkozó szövegek világos értelmezését. * * *

(64)

COM(2007)0168.

17-01-2008

17-01-2008

HU


80 . kérdés, előterjesztette: David Martin ( H-1040/07 ) Tárgy: Friss csirkehús Tisztában van-e azzal a Bizottság, hogy az élelmiszer-áruházakban a csirkehús gyakran több hónapos? Egyetért-e azzal a Bizottság, hogy a „friss csirkehús” szigorúbb fogalommeghatározására van szükség? Válasz A baromfihús az egyetlen húsfajta, amelyre nézve részletes „forgalmazási előírások” léteznek. A forgalmazási előírások egyértelmű és szigorú forgalommeghatározást (65) írnak elő a „friss baromfihúsra”. Eszerint a friss baromfihúst „mindenkor -2°C-nál nem alacsonyabb és 4°C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani”. Ezért a baromfihús kiolvasztása és ezután „frissként” történő értékesítése nem megengedett. A Bizottság azonban elismeri, hogy a fogalommeghatározás átfogalmazása a jövőben hasznos lenne annak biztosításához, hogy azt a különböző tagállamokban ne értelmezzék eltérő módon. E tekintetben a Bizottság jelenleg készíti a baromfihús forgalmazási előírásaira vonatkozó szabályozás módosítását. * * *

(65)

Lásd az 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rendelet 2. cikkének (5) bekezdését, HL L 173., 1990.7.6.

119

2008. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK

Recommend Documents