135/2008. (XI. 17.) MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokkal kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszok Tisztelt Ügyfelünk! Az egyes kérdésekre adott válaszok a módosítások miatt változhatnak, illetve változhattak, melyeket a későbbiekben jeleztünk, vagy jelezni fogunk, ezért kérjük, hogy a kérdésekkel kapcsolatosan nézzék át a kiemelten jelzett válaszmódosításokat, melyek visszamenőleg jelzik a válaszeltéréseket. Kérdés: Vidéki örökségnél az elszámolható költségeket bruttóban kell meghatározni vagy nettóban, és így a pályázó finanszírozza vissza nem igényelhető Áfa-t? Válasz: Az elszámolható költségeket nettóban kell meghatározni. Kérdés: Vidéki örökség jogcím keretében önkormányzat esetén vissza nem igényelhető Áfa pályázható-e? Egyház esetén vissza nem igényelhető Áfa pályázható-e? Válasz: A 1698/2005/EK rendelet 71. cikk 3) a) pontja alapján a nem visszaigényelhető ÁFA összege elszámolható költség, amennyiben a 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 4. cikk (5) bekezdésében említett nem adóköteles személyeken kívüli kedvezményezetteket terhel. A hivatkozott hatodik tanácsi irányelv szerint nem adóköteles személyek az állami, regionális és helyi közigazgatási szervek és közintézmények. Ennek alapján az önkormányzatok akkor sem számolhatják el az ÁFÁ-t, ha azt nem tudják visszaigényelni. A 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvet hatályon kívül helyezte a Tanács 2006/112/EK Irányelve, de ennek 13. cikkében is ugyanazon ügyfelek szerepelnek. Adószám alapján vizsgáljuk, hogy valaki nettó vagy bruttó támogatási összegre jogosult-e. A 2-es adószám esetén az már nem képezi a vizsgálat tárgyát, hogy az ügyfél által valóban visszaigénylésre kerül-e az ÁFA vagy sem, tekintettel arra, hogy a jogszabály nettó összeg után jogosítja fel támogatás igénybevételére. Az 1-es adószámot – ami alapesetben bruttós – még tarkítja a már említett 6-os irányelv, ami alapján költségvetési szervek csak nettó módon finanszírozhatóak. A 3-as adószám minden esetben nettós. Kérdés: Vidéki örökség jogcím keretében van-e mód parókia belső felújítására, úgy hogy az helyi védelem alatt álló épület, itt folyik a hivatalos ügyek intézése, de nem az épület teljes alapterületén, mivel a tiszteletes úr és családja is ebben az épületben lakik. Válasz: A parókia azon részének belső felújítása támogatható a Vidéki örökség jogcím keretein belül, ami elkülönül a tiszteletes úr lakásától. Természetesen ezen épületrész esetében – a jogcímrendelet alapján – feltétel a rendszeres látogathatóság biztosítása. Kérdés: A Görög Katolikus Egyház tulajdonában van egy helyi védettség alatt álló épület. Most alakult meg egy egyesület, mely ebben az épületben szeretne ifjúsági központot működtetni. Az egyesület bérleti szerződést kötött az egyházzal, aki a fejlesztéshez is hozzájárul. Az egyesület szeretné a kérelmet benyújtani az épület külső-belső felújítására, hiszen Ők lesznek az „üzemeltetők”. A kérdésem az lenne, hogy az egyesület benyújthatja-e a kérelmet?
1
Ez a kérdés a rendelet 4.§ (6) pontja miatt merült fel bennem, mely szerint: „Amennyiben az épület tulajdonosa természetes személy, a (4) bekezdéstől eltérően az épületet érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 70%-a. Az ügyfélen kívül az egyéb jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában lévő épületeken végrehajtott fejlesztés nem támogatható.” Ez röviden azt takarja, hogy a kérelmező kizárólag saját vagy egy természetes személy tulajdonában lévő épületnek (amit nyilván bérel) a fejlesztésére pályázhat? Vagy azt jelenti, hogy olyan ingatlanon nem valósítható megvalósuló fejlesztés, mely tulajdonosa nem tartozik bele a jelen rendelet által lehatárolt ügyfélkörbe? Válasz: Az egyesület nem nyújthatja be a kérelmet, mert a fejlesztéssel érintett épület nem a saját tulajdonában van. Ez a jogcímrendelet 5. § (5) bekezdéséből következik, amely alapján csak a települési önkormányzat, önkormányzati társulás és települési kisebbségi önkormányzat valósíthat meg fejlesztést nem a saját tulajdonában lévő épületen (ld. a 2. pontban szereplő választ!). Kiemelném, hogy ez csak épületek esetében igaz, azaz a 2. és 3. célterületen belül, valamint az 1. célterületen belül építmény esetében megvalósulhat fejlesztés nem az ügyfél tulajdonában álló ingatlanon. Ebben az esetben a 23/2007. (IV. 17.) számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. A leveledben szereplő esetben tehát az egyháznak kell benyújtania a kérelmet. A jogcímrendelet 4. § (6) bekezdésének második mondata azt jelenti, hogy a fejlesztéssel érintett épület tulajdonosa csak természetes személy, valamint az ügyfélkörbe tartozó (települési önkormányzat, önkormányzati társulás, települési kisebbségi önkormányzat, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy) lehet. Röviden: gazdasági társaság tulajdonában álló épületen megvalósuló fejlesztés nem támogatható. Kérdés: A rendelet 5.§ (5) pontja szerint: „Amennyiben a fejlesztéssel érintett épület nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a támogatás igénybevételének feltétele a Vhr. 27. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően a 4. és 5. számú melléklet szerinti települési önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, települési kisebbségi önkormányzat és az ingatlan tulajdonosa között a beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtója jogosult a beruházást megvalósítani.” Telefonbeszélgetésünk alakalmával azt mondtad, hogy kizárólag önkormányzat valósíthat meg nem saját tulajdonú (bérelt) ingatlanon fejlesztést, amit az 5.§ (5) pont is alátámaszt. Én úgy látom, hogy konkrétan ez nem szerepel a hivatkozott pontban, mert az „amennyiben a fejlesztéssel érintett épület nem az ügyfél tulajdonában van…” megfogalmazásból nem az derül ki, hogy ez kizárólag önkormányzat ügyfélre értendő, hanem az, hogy bármely ügyfélre. A hivatkozott pont további része az önkormányzat és a tulajdonos közti megállapodásról szól, mely valóban a Te verziódat támasztja alá, de szerintem sehol nem olvasható konkrétan az általad megfogalmazott állítás, (kizárólag önkormányzat valósíthat meg nem saját tulajdonú (bérelt) ingatlanon fejlesztést) legfeljebb annak szándéka, ami véleményem szerint nem lehet hivatkozási alap. Válasz: A jogcímrendelet 5. § (5) bekezdéséből egyértelműen kiderül, hogy csak a települési önkormányzat, önkormányzati társulás és települési kisebbségi önkormányzat valósíthat meg fejlesztést nem a saját tulajdonában lévő épületen. Ismét hangsúlyozom, hogy ez csak épületekre vonatkozik, nem az összes ingatlanra, azaz a 2. és 3. célterületen belül, valamint az 1. célterületen belül építmény esetében megvalósulhat fejlesztés nem az ügyfél tulajdonában álló ingatlanon.
2
Mivel az 5.§ (5) bekezdése úgy kezdődik, hogy „Amennyiben a fejlesztéssel érintett épület nem az ügyfél tulajdonában van…”, ez valóban azt jelentheti, hogy a teljes ügyfélkörre vonatkozik a rendelkezés. Mivel azonban a bekezdés további részében már csak a települési önkormányzat, önkormányzati társulás és települési kisebbségi önkormányzat jelenik meg, mint ügyfél, így – a sorok között olvasva – egyértelműen kiderül, hogy az említett bekezdés csak rájuk vonatkozik. Nonprofit szervezet és egyházi jogi személy tehát nem valósíthat meg fejlesztést nem a saját tulajdonában lévő épületen. Kérdés: A 120/2008. (X.18.) MVH Közleménnyel kapcsolatban, a következő kérdés merült fel: Amennyiben egy művelődési házon belül 3-4 termet (egyik szárny) az „Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér” című pályázat keretein belül szeretnénk felújítani, lehetséges-e az épület fennmaradó részeinek (másik szárny) felújítására pályázni a fent említett Közleményben meghatározott módon. Válasz: A jogcímrendelet szerint támogatás nem vehető igénybe az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező épületen megvalósuló fejlesztésre. Tehát a teljes épület kizárásra kerül. Kérdés: 120/2008. (X.18.) MVH közleményben kiírt az EMVA-ból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatással kapcsolatban, az alábbiakról kérném a Tisztelt Hivatal állásfoglalását. Amennyiben két külön településen működő beptista egyházi gyülekezet pályázik templom felújításra, akiknek egy központi intézetük van (Magyarországi Baptista Egyház), s csak a központ rendelkezik adószámmal. Ez esetben egy közös pályázatot kell a két települési baptista gyülekezetnek beadnia, vagy külön –külön két pályázatot? Válasz: Ebben az esetben mindenképpen egy kérelmet kell beadni, egy megvalósítási helyre (templom) és az tudja beadni a kérelmet, aki megfelel a feltételeknek. (Regisztrációs számot nem kaphat, csak az a szervezet, amelynek van adószáma) Plusz meg kell feleljen a jogcímrendeletben szereplő valamely ügyfél-kategória feltételeinek (beadandó dokumentumok szempontjából) Szóval ha az egyház képes beszerezni a megfelelő dokumentumokat, mint egyházi jogi személy és csak így van adószáma be tudja adni a kérelmet. A gyülekezet, biztosan nem. Kérdés: Ravatalozó külső felújítását tervezzük a vidéki örökség megőrzésére kiírt 135/2008. (X.18.) FVM rendelet kapcsán, kérdésem, hogy a ravatalozóhoz kisléptékű infrastruktúra fejlesztés (2. célterület) gyanánt támogatható az ivóvízhálózat kiépítése a temetőben, hálózatra kötéssel? Válasz: A 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet a Falumegújítás és –fejlesztésre igénybe vehető támogatásokról szól, a kérdező erre gondolhat. Ezen jogcím esetében a 2. célterület: „a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, illetve az 5. számú mellékletben felsorolt települések területén (a továbbiakban: 2. célterület): ba) védelem alatt nem álló közparkok, bb) pihenőhelyek, bc) sétautak, ide nem értve az utak mentén elhelyezkedő járdákat, bd) az a) pontban meghatározott útvonalak mentén zöld felületek, látvány és használati térelemek kialakítására, meglévők fejlesztésére;”
3
Véleményem szerint ebbe nem fér bele a ravatalozó felújítása, így az ehhez kapcsolódó temetői ivóvízhálózat kiépítése sem. A Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül akkor lehetne kérelmet beadni ha helyi vagy országos védelem alatt áll a ravatalozó, de a teljes temetői ivóvízhálózat kiépítése akkor sem fér bele a kisléptékű infrastruktúrába, mert nem kapcsolódik a fejlesztés céljához. Kérdés: A 138/2008. (X. 18) FVM rendelet szerinti Vidéki örökség megőrzése intézkedés keretében szeretnénk támogatási kérelmet benyújtani templom felújítására (1. célterület). Elszámolható költség-e az orgona felújítása? Válasz: Elszámolható költség az orgona felújítása (restaurálása), amennyiben a templom tartozékaként az is védelem alatt áll. A jogcímrendelet 3. mellékletében a 9. pontban felsorolt kisléptékű infrastruktúra fejlesztés keretein belül valósulhat meg (10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 3. § g) pontjában meghatározott restaurálási feladatok ellátása). Kérdés: Megújuló energiaforrást hasznosító gépek, berendezések (napelem) elhelyezhető-e másik ingatlanon? Nem szeretnénk a templom tetején elhelyezni. A másik, szomszédos ingatlan szintén az egyház tulajdona, de ezen az ingatlanon egyéb fejlesztést nem tervezünk végezni. Válasz: Abban az esetben kerülhet elhelyezésre a napelem a másik ingatlanon, amennyiben a fejlesztéssel érintett telekkel szervesen összefügg, a fejlesztés céljához kapcsolódik a beruházás. Azaz, ha kizárólag a templom energiaellátását biztosítja, akkor lehet. Kérdés: A vidéki örökség megőrzése jogcím esetében a helyi védelem alatt álló épület, melynek már csak a romos maradványai vannak újjá építhető-e? Válasz: Amennyiben alapterület növekedéssel nem járó építési munkákat végeznek az épületen, akkor igen. Kérdés: A rendelet értelmében lakóépület belső felújítási munkálatai nem támogathatók. A kérdésem az lenne, hogy az épület jellegének meghatározásakor mit kell figyelembe vennünk? Az ingatlan-nyilvántartásban, azaz a tulajdoni lapon szereplő információt vagy az ettől esetlegesen eltérő valós helyzetet? Példa: A múlt héten már felmerült a kérdés, hogy egy parókia belső felújítása támogatható-e abban az esetben, ha ennek az épületnek az egyik felében lakik a tiszteletes úr, a másik felében pedig az egyházi hivatalos ügyek intézése történik. A válasz szerint a belső felújítás az épületnek csak azon területén támogatható, ahol a hivatalos ügyintézés folyik, természetesen azzal a megkötéssel, hogy azon a területen a látogathatóságot is biztosítani kell tudni. Az ingatlan-nyilvántartás szerint azonban ez az épület lakóépület. Ebben az esetben a tulajdoni lapon szereplő funkció (lakóépület) az irányadó vagy az ettől eltérő „valóságos helyzet”? A rendelet 3.§ (3) e) pontjában („az ingatlan-nyilvántartásban kastély megnevezésű ingatlan felújítására, korszerűsítésére”) a kastélyok esetében kifejezetten az ingatlan-nyilvántartásra történik a hivatkozás, míg a lakóépületek esetében nincs ilyen hivatkozás. Válasz: Noha a rendeletben ez így nem szerepel, lakóépület esetében is az ingatlan nyilvántartási adatokat kell figyelembe venni. Azaz, ha a tulajdoni lapon „lakóépület” szerepel, akkor a belső felújítás nem lehetséges.
4
Kérdés: A 138/2008. (X.18.) FVM rendeletben szereplő, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatással kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni azzal kapcsolatban, hogy, ha jelenleg egy épület nincs helyi védettség alatt, de folyamatban van ennek a megszerzése, akkor úgy elfogadható-e a pályázathoz. Válasz: A rendelet alapján vizsgálnunk kell, hogy az épület helyi vagy országos védelem alatt áll-e. Ez a tulajdoni lapból vizsgálható. Amennyiben a tulajdoni lapból nem állapítható meg, hogy az épület helyi védelem alatt áll-e, akkor erről szóló képviselői-testületi határozat hiteles kiadmánya szükséges. Tehát amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll az épület védelem alatt, akkor az ügyfél nem kérelmezhet sikerrel. Kérdés: A 138/2008 (X.18.) sz. FVM rendeletben kiírt vidéki örökség megőrzése c. pályázattal kapcsolatban az alábbi kérdésünk merült fel. Az etyeki református egyház épületének felújítására szeretnénk pályázni, azonban a rendelet 5. sz. mellékletében, ahol a pontozások találhatók meg, nem szerepel az a Leader közösség – Völgyvidék –, amelyikhez Etyek is tartozik. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben egyáltalán pályázhatunk-e? Van-e az MVH által jóváhagyott pontozása ennek a Leader közösségnek? És ehhez a jóváhagyott pontozáshoz hogyan juthatunk hozzá? Válasz: A Magyar Közlöny 2008. évi 149. számának 18682-ik oldalán található a Völgyvidék Helyi Közösség pontozási táblája. Ez egyébként a 138/2008 (X.18.) sz. FVM rendelet 1. számú melléklete, amelyet nem az MVH hanem az jogszabály alkotó FVM hagyott jóvá. Kérdés: A vidéki örökség pályázatban templomfelújítás során a templom tornyában van egy óra, amit mindeképpen cserélni kell, elszámolható-e? Templomban padok felújítása, cseréje elszámolható-e? Válasz: Az óraszerkezet cseréje, valamint a padok felújítása vagy cseréje nem elszámolható a Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül. Az ilyen jellegű fejlesztések várhatóan az EMVA LEADER programban lesznek támogathatóak. Figyelem! A korábban megküldött, hasonló fejlesztésekre vonatkozó válaszoktól eltérően ez tekinthető végleges álláspontnak, az FVM-mel történt egyeztetés következtében. Kérdés: 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről támogatással kapcsolatban az alábbi kérdésem van: A pályázat keretében egy templomot szeretnénk felújítani, amely az egyházközség tulajdonában van. A templom felújítására egy kisebbségi önkormányzat pályázna azon az alapon, hogy bérleti szerződés keretében használatra megkapja a templomot meghatározott rendezvényeinek megtartásához. Indulhat-e ez a kisebbségi önkormányzat a pályázaton?
5
Válasz: Ha az egyházközség egyházi jogi személyiséggel rendelkezik, akkor átadhatja a kisebbségi önkormányzatnak a templomot, hogy az benyújtsa a támogatási kérelmet és megvalósítsa a fejlesztést. Ebben az esetben feltétel a jogcímrendelet 5. § (5) bekezdésében foglalt megállapodás megkötése. Ebben a dokumentumban az ingatlan tulajdonosa hozzájárul ahhoz, hogy az ügyfél az ingatlanon jogosult a támogatási kérelemben meghatározott fejlesztést megvalósítani és az ingatlant az üzemeltetési kötelezettsége lejártáig használni. Az okirat akkor megfelelő, ha a megállapodó felekre vonatkozóan tartalmazza a felek megnevezését, telephely és székhely címét, a felek adószámát, a képviseletre jogosultak nevét. Továbbá eredetinek, mindkét fél által aláírtnak, lepecsételtnek kell lennie, tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatokat, amelyek összhangban vannak a főlapon és tulajdoni lapon megadott, ingatlanra vonatkozó adatokkal. Kérdés: Helyi védelem alatt álló forrástó mellett pihenőhelyet szeretne kialakítani az önkormányzat. A pihenő részét képezné vizesblokk is (mosdó, wc), erre a célra egy a tó mellett álló, jelenleg használaton kívüli épületet szeretne felújítani az önkormányzat, vizet, csatornát és áramot bevezetni oda. Ez lehetséges-e a vidéki örökség támogatásán belül, mint pihenőhely kialakítása? Válasz: Ez a fejlesztés az 1. és a 2. célterületet érintené. A pihenőhely kialakítása a 2. célterület keretében valósulhat meg. A tó mellett álló épület felújítása, valamint a vizesblokk kialakítása (a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúrával) az 1. célterület keretében támogatható, de csak abban az esetben, ha az épület is védelem alatt áll. Kérdés: Történeti jelentőségű ó-temető esetében a kőkeresztek felújítása lehetséges-e, ha nem számít köztemetőnek? Számíthat e táji elemnek, vagy történelmi látnivalónak? Válasz: Abban az esetben, ha az ó-temető védettség alatt áll, lehetséges a felújítása, a kőkeresztekkel együtt. Az ilyen jellegű fejlesztések várhatóan az EMVA LEADER programban lesznek támogathatóak. Kérdés: Látogathatóság hogyan biztosítható? Mi az elfogadható: nyitva tartás, vagy elég egy elérhetőség megadása, amin keresztül biztosítható, leszervezhető, hogy kinyissák, látogathatóvá tegyék az épületet? Válasz: Véleményünk szerint az is rendszeres látogathatóságnak számít, ha nincs kinyitva, de előzetes bejelentés alapján látogatható, és ez a lehetőség legalább heti 5 napon megvan. Kérdés: Ha az ingatlan-nyilvántartásban (tulajdoni lapon) iskolaként van feltüntetve egy védett épület, viszont a műemlék védelemnél kastélyként szerepel a nyilvántartásukban, akkor nyújthat-e be kérelmet, hisz a jogszabály szerint az ingatlan-nyilvántartást kell figyelembe venni, az alapján pedig nem kastély épületről van szó. Válasz: A kérdésben benne van a válasz: az ingatlan-nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. Nyújthat be kérelmet az épület külső felújítására. Kérdés: Egy helyi védelem alatt álló építményen szeretnénk külső és belső felújítást végezni. Támogatható tevékenységnek tekinthető-e az, hogy a tornácot kiszélesítenénk, amely a
6
gyalogúthoz való kapcsolódás szempontjából, illetve a tetőszerkezet kialakítása végett lenne fontos. Válasz: Véleményünk szerint a tornác kiszélesítése alapterület növekedéssel járó építési munka, így nem támogatható. Kérdés: A pályázathoz szükséges HVS-t csatolni? A pontozási táblázatban szerepel, de a csatolandó dokumentumok között nem. Válasz: A HACS munkatárs a HVS-hez való illeszkedést is figyelembe veszi a pontozáskor, de a támogatási kérelemhez nem kell HVS-t csatolni. A jogcímrendelet sem írja elő. Az MVH szakreferense a hivatalosan megjelent (www.umvp.eu/?q=category/23) HVS-ekből dolgozik majd a pontozás ellenőrzésekor. Kérdés: A csatolt tervdokumentáció engedélyes terv legyen építési beruházás esetében? Válasz: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 27.§ (1) c) pontja alapján „A támogatási kérelemhez mellékelni kell építési beruházások esetén tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően minimálisan tartalmazza az alaprajzo(ka)t, homlokzato(ka)t, metszete(ke)t és részletrajzo(ka)t, illetve azok méretarányos adatait, a tervdokumentációt a tervezői névjegyzékben szereplő építész-tervező ellenjegyzésével kell ellátni” A tervdokumentáció akkor fogadható el, ha az megfelel az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 5. számú mellékletében megadottaknak. Azaz nem endegélyes tervről van szó, nem kell építési engedély a támogatási kérelemhez. Az engedélyt majd a kifizetési kérelemhez kell csatolni, a 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 28. § értelmében. Az építési beruházásokra vonatkozó különös rendelkezéseket a rendelet 30. § tartalmazza. Kérdés: Pontozási jegyzőkönyvet ill. előzetes pontozási jegyzőkönyvet mikor kell beadni? A pályázati dokumentáció részeként, vagy a beadást követő 20 napon belül az ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján. A Közleményben e téren ellentmondás tapasztalható. Válasz: A pontozási jegyzőkönyvet/előzetes pontozási jegyzőkönyvet a HACS-nak legkésőbb a támogatási kérelem benyújtási időszakának utolsó napját követő 20 napon belül kell az MVH kirendeltségéhez megküldenie. Kérdés: Pályázatunk tárgya Lórév településen egy helyi védelem alatt álló ortodox templom külső-belső felújítása és környezetének rendezése. A templom közvetlen közelében áll egy víztorony, amelyet az elmúlt rendszerben a TSZ-elnök telepített oda – hangot adva az egyházzal kapcsolatos ellenérzéseinek. A víztorony jelenleg a falu központjában egy torzó, és a templom környezetének teljeskörű rendezése nyilvánvalóan csak úgy valósulhat meg, ha a víztorony áthelyezésre kerül innen a falu szélére. Kérdésem, hogy költségvetésében.
a víztorony
áthelyezésének
költsége
elszámolható-e a pályázat
7
Válasz: Véleményünk szerint a tereprendezéshez kapcsolódó építési munka esetén akkor lehetséges a LEBONTÁS és csak a lebontás, ha az nem egy működő víztorony. Átépíteni, és a falu vízhálózatát üzemeltetni az átépített, nyilván felújított víztoronyról ebből a jogcímből nem lehet finanszírozni. Kérdés: Vidéki örökség jogcímre pályázhat nonprofit szervezet. Nonprofit szervezeten belül: nonprofit Kft. A kérdés, hogy ezen gazdasági társaságnak közhasznúnak kell-e lenni, s ha igen, akkor ez milyen dokumentumból állapítható meg. Válasz: A gazdasági társaságnak, amely kérelmet ad be, nem kell közhasznúnak lenni, az egy olyan besorolás, amelyet a Gt. (2006. évi IV. törvény) alapján egy gazdasági társaság megkaphat. Részletes szabályai a Gt-ben találhatóak meg. A jogcímhez kapcsolódó feltétel, hogy a gazdasági társaság akkor adhat be kérelmet, ha nonprofit. Ez szintén a Gt-ben szereplő szabályzás alapján működik. Kérdés: Pályázó: Balatonkenesei Református Egyházközség (Balatonkenese, Táncsics Mihály u. 13.) Pályázat tárgya: Balatonkenesei Református Templom felújítása, ennek keretében a toronyóra cseréje. A templom országos védelem alatt álló műemlék, így a "Vidéki örökség megőrzése" pályázati kiírásra kerül benyújtásra. A jelenlegi toronyóra az 1820-as években készült, mind a négy oldalon 140*140 cm méretű számlapok találhatóak. A torony belső feljárója az 1820-as évektől többször át lett azóta alakítva. Az óraszerkezet felújítása igen jeletős költség, gazdaságosabb a teljes óra cseréje. A pályázat tárgyát képező templom felújítása mintegy 10.000.000 Ft összegű, ebből az óraszerkezet beszerzése, beépítése 1.500.000 Ft. Csatoltan küldök az órára leírást árajánlatokat is, kérdés hogy el lehet-e számolni? Válasz: Ha a templom tartozékaként az óra is védett (mert pl. iparművészeti alkotás), akkor a restaurálása támogatható kisléptékű infrastrukturális fejlesztésként. A cseréje véleményünk szerint nem. Kérdés: Kastélyhoz tartozó magtár támogatható? (Műemlékek Nemzeti Gondnoksága) Válasz: Ha ugyanazon az ingatlanon helyezkedik el, mint a kastély, és az ingatlannyilvántartásban kastélyként szerepel az ingatlan, akkor nem támogatható a felújítása. Ha külön helyrajzi számon helyezkedik el, ami nem kastélyként van nyilvántartva, és védelem alatt áll a magtár, akkor támogatható a Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül. Kérdés: Országos védelem alatt álló építményre bárki nyújthat be árajánlatot? Válasz: A kérdés nem egyértelmű. Országos védelem alatt álló épületet lehet felújítani a jogcím keretein belül, az ügyfél személyére vonatkozó szabályok szintén részletezettek a jogcímrendeletben. Kérdés: helyi védettség alatt lévő parkot szeretnénk felújítani, információs táblákkal, valamint egy akadálymentes játszótérrel ellátni. Támogatható a játszótér kialakítása?
8
Válasz: A Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül információs táblák elhelyezése csak az 1. vagy 2. célterületen megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódóan támogatható. Játszótér kialakítása csak a Falumegújítás és –fejlesztés jogcím keretében lehetséges. Kérdés: Pontozási tábla 7. pontjában „A fejlesztés által létrejött beruházás látogathatósága megoldott” Hetente legalább 5 nap látogathatóság, 0 pontért? Ez elírás vagy minimálisan heti 5 nap látogathatóságot biztosítani kell? Válasz: A jogcímrendelet 6. § (6) bekezdés b) pontja értelmében az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség végéig a 3. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés megvalósítása esetén biztosítani az építmény legalább heti öt napon való rendszeres látogathatóságát. A 120/2008. (X. 18.) számú MVH közleményben az ügyfél kötelezettségei között szintén szerepel ez a kitétel. Tehát nem elírásról van szó, a heti öt napon keresztüli látogathatóság alapfeltétele a célterületnek Kérdés: A támogatási kérelem kitöltési útmutatójában a D2302-01 Pénzügyi terv betétlap azonosítási-információ blokkjában az ügyfél-regisztrációs szám mező után a vállalkozás alapításának dátumát kellene feltüntetni, de a betétlapon nincs feltüntetve adatblokk. Válasz: A Kitöltési útmutató javított változata a közlemény módosításával fog megjelenni. E szerint a vállalkozás alapításának dátumát már nem kell kitölteni. Kérdés: A támogatási kérelem kitöltési útmutatójában a D2302-01 Pénzügyi terv 2. lépésként említi, hogy „a meglévő pénzügyi beszámolói alapján töltse ki a pénzügyi terv táblázatának bázis évét. A bázis év a 2008-ban beadott támogatási kérelmek esetében a 2007-es év a bázis év.” Ha 2008-ban alakult a cég, akkor 2008 a bázis év? Meddig kell ebben az esetben kitölteni a pénzügyi tervet? Válasz: Igen, akkor 2008. a bázisév. Az üzemeltetési időszak végéig kell kitölteni a pénzügyi tervet. Kérdés: A támogatási kérelem főlapján a 7. pont Egyéb információknál – Ügyfél minősítés kódja kiválasztásakor az Önkormányzat, mint költségvetési szerv hova tartozik? Válasz: 6 – Nonprofit szervezet államháztartáson belül. Kérdés: A felújítandó épület előtti járda kapcsolódhat-e a fejlesztéshez? Válasz: Az 1. célterületen belül van lehetőség az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására, rendszeres látogathatóság biztosítása esetén. Kérdés: Várható-e, hogy az MVH honlapjáról letölthető lesz olyan adatlap, mellékletek, amelyek nem pdf formátumban vannak, ugyanis így csak akkor lehet elmenteni a pdf dokumentumot, ha minden lehetséges részt kitöltöttünk? Válasz: Nem lesznek ilyen dokumentumok. Kérdés: Bontás elszámolható-e a támogatásban? Elképzelésünk szerint egy park területén elbontanánk egy épületet és az is a park része lenne? 9
Válasz: Az ÉNGY-ben „új” vagy „felújítás” referencia ár alapján lehet kiválasztani a munkafolyamatot, el kell döntenie az ügyfélnek, hogy melyik kategóriát választja, és az alapján természetesen a tervdokumentáció is más lesz. Amennyiben az adott munka szerepel az ÉNGY-ben, az ott szereplő referencia ártól nem lehet eltérni. A bontás költségei adott esetben pl. a parkosítás esetében szerepelnek az ÉNGY-ben, amennyiben az ÉNGY alapján 0 forintos referencia árral számolható el, akkor ez az irányadó. Kérdés: A falumegújítás és a vidéki örökség megőrzése támogatások esetében az épület környékén elszámolható kerítés, zöldterület, stb. Kérdésem az lenne, hogy ha az épületet nem kell felújítani, a környékét attól még bele lehet tenni, mint fejlesztendő területet? Válasz: Vidéki örökség megőrzése jogcím esetében: Amennyiben az épület történelmi látnivalónak számít, akkor a 2. célterület keretében lehetőség van a közvetlen környezetének rehabilitációjára. Az 1. célterület esetében a támogatási rendelet 3. §. ae) pontja alapján lehetséges. Kérdés: A rendelet és a közlemény úgy szól, hogy az 5. sz. mellékletben felsorolt településeken csak a külterületi fejlesztés támogatott. A 4. sz. mellékletben felsorol települések amellett, hogy a belterületi fejlesztésre pályázhatnak, külterület fejlesztésére is igényelhetnek-e támogatást? Válasz: Igen. Kérdés: Műemlékvédelem alatt álló templomban lévő műemléki orgona felújítható-e az EMVA vidéki örökség megőrzése támogatáson belül? Válasz: Amennyiben a templom tartozékaként az is védelem alatt áll, akkor igen. Véleményünk szerint a kisléptékű infrastruktúra fejlesztésbe beletartozik az ilyen eszközök restaurálása (3. sz. melléklet 9. pont). Kérdés: Abban az esetben, ha a pályázó az egyik Egyház lenne, akkor elegendő-e, ha az adott egyházközség igényel támogatást, vagy magának a „központi” egyháznak kell benyújtani a támogatási kérelmet? Válasz: Ha az egyházközség egyházi jogi személyiséggel rendelkezik, és illetékes az adott településen, akkor ő is benyújthatja a kérelmet. Figyelemmel kell lenni az egyházi ügyfél esetén benyújtandó dokumentumokra. Kérdés: Műemlékvédelem alatt álló templom felújítása esetében támogatható-e az alap megerősítése ill. rezgésvédő fal kialakítása, ugyanis jelenlegi repedések a külső vakolaton nagyrészt az elégtelen alapozás miatt és a közúti forgalom okán keletkeztek; abban az esetben, ha a külső felújítást elvégezzük, de az alappal nem foglalkozunk, akkor a későbbiekben ismételten repedezni fog a vakolat. Válasz: Igen. Minden, az épület, építmény külső és belső felújításához kapcsolódó, alapterület növekedéssel nem járó építési munka elszámolható.
10
Kérdés: A közleményben és a rendeletben is az szerepel, hogy a támogatási igénylések leadási határideje november 30, ez a nap viszont vasárnapra esik. Hogyan módosul a leadási határidő? Válasz: A közleményben szerepel, hogy a kérelmet legkésőbb a november 30-át követő első munkanapon lehet benyújtani. Kérdés: Végezetül érdeklődni szeretnénk, hogy az Önök meglátása szerint esetlegesen várható-e az, hogy az első forduló november 30-i beadási határidejét kitolják egy későbbi időpontra? Válasz: Ehhez a jogcímerendelet módosítása szükséges. Amennyiben ez megtörténik, akkor természetesen a közlemény is megfelelően módosításra kerül. Addig azonban a beadási határidő november 30. Kérdés: Vidéki örökség megőrzése témakörben ha templom belsőt szeretnénk felújítani, akkor elszámolható költség-e a padok fűtése és az elektromos hálózat felújítása ? Válasz: Véleményünk szerint igen. Ezek ÉNGY alapján elszámolható tételek. Kérdés: Építési beruházásoknál kell- e csatolni az igazolást arról, hogy az építési engedélyt megkértük az építési hatóságtól, ugyanis a kitöltési útmutató nem említi, a 23/2003 FVM végreható rendelet, 27 § , c pontja szerint azonban szükséges Válasz: A kérdező valószínűleg a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletre gondol. Ennek a 27. § (1) bekezdés c) pontja az építési beruházások esetében a kérelemhez csatolandó tervdokumentációról szól, nem az építési engedélyről. A rendelet 28. § a) pontja szerint az első, építéssel kapcsolatos kifizetési kérelemhez mellékelni kell a jogerős építési engedély hiteles másolatát, vagy az illetékes építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a tevékenység nem építési engedélyköteles. A rendelet 27.§ (1) c) pontja alapján „A támogatási kérelemhez mellékelni kell építési beruházások esetén tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően minimálisan tartalmazza az alaprajzo(ka)t, homlokzato(ka)t, metszete(ke)t és részletrajzo(ka)t, illetve azok méretarányos adatait, a tervdokumentációt a tervezői névjegyzékben szereplő építész-tervező ellenjegyzésével kell ellátni” A tervdokumentáció akkor fogadható el, ha az megfelel az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez 5. számú mellékletében megadottaknak. Kérdés: Hány példányban kell beadni a pályázatot? Válasz: 1 pld-ban, ha papír alapon adja be, ha elektronikusan adja be, akkor csak a mellékleteket kell postára adni az MVH-nak, azt is egy példányban. Kérdés: Regisztráció hány helyen kell? Válasz: Nem értjük a kérdést. Az ügyfélnek egyszer kell magát regisztráltatnia az MVH-nál.
11
KÉRDÉS: Az EMVA-ból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokkal kapcsolatosan szeretném szíves segítségét kérni az alábbiakban: • •
1. célterületbe tartozó, helyi védelem alatt álló templom freskóinak feltárásának költségei beleférnek-e az e célterület keretében elszámolható kiadások körébe? Továbbá 1. célterület keretében egy helyi védelem alatt álló tájház felújítható-e?
VÁLASZ:
Amennyiben a templom tartozékaiként azok is védelem alatt állnak, akkor a restaurálásuk támogatható, kisléptékű infrastrukturális fejlesztésként. Igen.
KÉRDÉS: 1. A helyi védelem alatt álló templom felújítására melyik pályázatra kell beadnunk pályázatunkat? 2. Az 1. kérdésre megadott pályázat keretén belül lehet pályázni a templom vízmentesítésére is? VÁLASZ: 1. A Vidéki örökség megőrzése jogcím, 138/2008 (X. 18) FVM rendelet keretein belül támogatható helyi védelem alatt álló építmény felújítása. 2. Igen. Minden olyan külső és belső felújítással kapcsolatos építési munka támogatható, ami nem jár alapterület növekedéssel. KÉRDÉS: Vidéki örökség megőrzése - Abban az esetben amennyiben egyház nyújtaná be a pályázatot templomfelújításra, a vidéki örökség megőrzése felhívásban, akkor az egyház pályázhat-e a templom mellett elhelyezkedő és annak szerves részét képező volt bástyafal, támfal felújítására is, ha az önkormányzati tulajdonban van? Köthető-e magállapodás az egyház és az önkormányzat között a pályázat beadására? VÁLASZ: Mivel a támfal építmény, így lehetőség van arra, hogy az egyház adja be a kérelmet. Ebben az esetben a 23/2007. (IV. 17.) számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratot kell a kérelemhez csatolni.
12
KÉRDÉS: Nem tudjuk mennyire lényeges, de a vidéki örökség főlap 12. pontja szerint: "(Kérjük, leírásban hivatkozzon a 13. pontban megadott megvalósítási helyekre a hivatkozási azonosítóval és adja meg a főbb naturáliákat is)" Ebben a környezetben milyen definíciót kell érteni a naturália kifejezésen? Statisztikában ez általában lakosság, népességszám Itt mi szükséges - összegszerű adatok (Ft ?) Csatoltam az idegen szavak szótára definíciót, itt természetbeni juttatás szerepel.... VÁLASZ: Ebben a részben kérjük, hogy az ügyfél írja le valamivel részletesebben a fejlesztés tartalmát, valamint a fejlesztés számszerű adatait, pl: 1 km sétaút, 1000 m2 alapterületű játszótér stb. A „főbb nautrália” kifejezéssel arra gondoltunk, hogy a fejlesztés részletes technikai, technológiai, anyagszerkezeti jellemzőt ne fejtse itt ki, hiszen annak részletezésére más dokumentumok vonatkoznak. KÉRDÉS: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó illetve a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokkal kapcsolatosan lenne az alábbi kérdésünk: A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (NG), mint központi költségvetési szerv pályázhat-e olyan formában, hogy a pályázatot egy non-profit szervezet adja be a NG vagyonkezelésében álló műemlékingatlan felújítására/fejlesztésére, annak ismeretében, hogy a szervezet és a NG között együttműködési megállapodás áll fenn? VÁLASZ: A nonprofit szervezet benyújthatja a támogatási kérelmet. Ebben az esetben a 23/2007. (IV. 17.) számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratot kell a kérelemhez csatolni. A jelenleg hatályos szabályzás alapján amennyiben épületről van szó, akkor nem nyújthatja be a kérelmet nonprofit szervezet. Csak önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat és önkormányzati társulás valósíthat meg fejlesztést nem a saját tulajdonában álló épületen. Az épület tulajdonosa pedig csak az ügyfélkörbe tartozó, illetve természetes személy lehet. KÉRDÉS:
13
Falunk - a Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Bogyoszló - Római katolikus Egyházközsége templomunk külső és belső felújítására kíván pályázni a 138/2008. (X.18.) FVM rendelet és a 120/2008. MVH Közlemény alapján. Érdeklődtünk a térségünkben működő helyi közösségnél. Ez a Rábaköz Vidékfejlesztő Egyesület. Tájékoztásuk szerint a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia szerint erre az egyházközség maximum 30.000,- Eurot kaphat. A beadandó támogatási kérelmünkkel kapcsolatosan úgy nyilatkoztak, hogy ekkora összegű támogatás igénylése esetén ismerik el a HVS-hez való illeszkedést. A támogatási rendelet, illetve a kapcsolódó MVH Közlemény úgy fogalmaz, hogy a támogatás ügyfelenként egymást követő három évben nem haladhatja meg a 200.000,.Eurot. A kérdésem az, hogy az Egyesület a HVS-ben megállapíthatja-e kisebb összegben a támogatás összegét a rendeletben szabályozott összegnél. Illetve megteheti-e, hogy - annak ellenére, hogy a fejlesztés megjelenik a HVS-ben - amennyiben a támogatási igényünk az általuk jelölt 30.000,- Eurot meghaladja, akkor nem támogatja a támogatási kérelmünket? Azaz nem ismeri el a HVS-hez való illeszkedést? VÁLASZ: A HVS-ben szereplő maximum projektméretek az MVH eljárását nem befolyásolják. Az MVH által végzett kérelemkezelési eljárásban kizárólag a jogcímrendeletben szereplő de minimis szabály szerint vizsgáljuk az igényelt támogatás összegét. A HACS-ok által kialakított projektmértekre vonatkozó előírások adott esetben pl. a HVS-hes való illeszkedést, mint értékelési szempontot befolyásolhatják, de alapjogosultságot a kérdés nem érint. KÉRDÉS: Csak utcafronti homlokzat felújítása támogatható, vagy a teljes épület külső felújítása? VÁLASZ: Nem csak az utcafronti felújítás támogatható, az épület másik három oldala is felújítható a küldő felújítás során. KÉRDÉS: Tetőcsere támogatható tevékenység-e? VÁLASZ: Igen. KÉRDÉS: A templomban található orgona-, illetve padok felújítására lehet-e támogatást igényelni? VÁLASZ: Az orgona illetve a padok felújítása nem támogatható a Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül.
14
KÉRDÉS: Az UMVP III. tengely vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokhoz kapcsolódóan az alábbi kérdés merült fel az egyik településen: Az önkormányzat a tulajdonában lévő védett természeti területét visszavonhatatlan határozatban + 5 év időtartamra átadja a településen tevékenykedő természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetnek. A kérdés az, hogy erre a területre a civil szervezet adhat-e be a rendeletben meghatározott fejlesztésekre támogatási kérelmet, vagy csak az önkormányzat? VÁLASZ: A jelenleg hatályos jogcímrendelet alapján, ha nem kizárólag épületet érint a fejlesztés, beadhatja a kérelmet a szervezet, ha nonprofit szervezetnek minősül. Vhr. 27. § (1) b) szerinti okiratot kell csatolni. Amennyiben a fejlesztés épületre vonatkozik, akkor a jogcímrendelet 5. §. (5) bekezdését kell alkalmazni. KÉRDÉS: Táblák (használati térelemek) elhelyezése természetvédelmi területen a 138/2008 FVM rendelet 3.§ (3) j) pontja alapján nem támogatható, -3. célterület- viszont a 2 célterületen belül lehetséges. Lsd: 2.számú mellékletében az elszámolható kiadások 2-3. pontja. A 2.számú melléklet 2.1., 3.1. pontosítását is kérnénk. VÁLASZ: Nincs szükség pontosításra. A tábla nem használati térelem, az elszámolható kiadásoknál (2. számú melléklet 3. pontja) is elkülönítve szerepel. A 3. célterületbe tartozó fejlesztés természetvédelmi területen nem valósítható meg. A 2. célterület esetében valóban lehetőség van használati térelemek beszerzésére, táblák elhelyezésére viszont nem. A 2. számú melléklet 2.1., 3.1. pontjainak pontosítására sincs szükség. Ezen pontokban taxatíve felsorolásra kerül, hogy mely használati térelemek elszámolása lehetséges a jogcím keretében. KÉRDÉS: Ha az építmény vagy ingatlan (NEM ÉPÜLET) tulajdonosa magánszemély, mekkora támogatási intenzitással lehet számolni? Jelen esetben a magánszemély tulajdonában lévő arborétumra szeretne a települési önkormányzat támogatási kérelmet beadni.(70 vagy 100%?) VÁLASZ: Ha nem épületet érint a fejlesztés, akkor 100%, mivel a jogcímrendelet 4. § (6) bekezdése csak épületekre vonatkozik. Tudni kellene, hogy mely célterületbe tartozik a fejlesztés. Ez dönti el, hogy érint-e épületet. KÉRDÉS: Helyi védelem alatt álló kápolna és kálvária felújítása esetében a stációk és a kápolna díszkivilágítása támogatható-e?
15
VÁLASZ: A díszkivilágítás nem szerepel az elszámolható költségek között, ezen jogcím esetében. Amennyiben a stációk épületnek, építménynek minősülnek, akkor támogatható a felújításuk. KÉRDÉS: Helyi védelem alatt álló forrástó mellett pihenőhelyet szeretne kialakítani az önkormányzat. A pihenő részét képezné vizesblokk is (mosdó, wc), erre a célra egy a tó mellett álló, jelenleg használaton kívüli épületet szeretne felújítani az önkormányzat, vizet, csatornát és áramot bevezetni oda. Ez lehetséges-e a vidéki örökség támogatásán belül, mint pihenőhely kialakítása? VÁLASZ: Ez a fejlesztés az 1. és a 2. célterületet érintené. A pihenőhely kialakítása a 2. célterület keretében valósulhat meg. A tó mellett álló épület felújítása, valamint a vizesblokk kialakítása (a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúrával) az 1. célterület keretében támogatható, de csak abban az esetben, ha az épület is védelem alatt áll. KÉRDÉS: Történeti jelentőségű ó-temető esetében a kőkeresztek felújítása lehetséges-e, ha nem számít köztemetőnek? Számíthat e táji elemnek, vagy történelmi látnivalónak? VÁLASZ: Abban az esetben, ha az ó-temető védettség alatt áll, lehetséges a felújítása, a kőkeresztekkel együtt. KÉRDÉS: Ha az ingatlan-nyilvántartásban (tulajdoni lapon) iskolaként van feltüntetve egy védett épület, viszont a műemlék védelemnél kastélyként szerepel a nyilvántartásukban, akkor nyújthat-e be kérelmet, hisz a jogszabály szerint az ingatlan-nyilvántartást kell figyelembe venni, az alapján pedig nem kastély épületről van szó. VÁLASZ: A kérdésben benne van a válasz: az ingatlan-nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. Nyújthat be kérelmet az épület külső felújítására. KÉRDÉS: Pontosan mi számít használati térelemnek? (színpad, díszkút ?) VÁLASZ: A használati térelemek taxatív felsorolását a jogcímrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A színpad és a díszkút nem szerepel köztük. KÉRDÉS: Vidéki örökség jogcím keretében, templom kertben lévő szobrok felújítása lehetséges -e? A 3. melléklet 9. pontjában megfogalmazott restaurálási feladatokba belefér ? VÁLASZ:
16
Amennyiben a templom tartozékaként a szobrok is védettek, akkor lehetséges a restaurálásuk, a 3. számú melléklet 9. pontja alapján. KÉRDÉS: Az oltár mint (védett) templom tartozéka restaurálható? GYIK szerint nem. Az oltár le is lehet alapozva, ami épület tartozék. Ha látogatható, miért nem? VÁLASZ: Az oltár restaurálása nem támogatható a jogcím keretein belül csak abban az esetben, ha az épület szerves épített része. KÉRDÉS: A védettség tényének megállapítására elegendő –e az illetékes hivatal által kiadott igazolás (rendelet stb.) vagy a tulajdoni lapon kötelezően fel kell tüntetni a helyi ill. országos védettséget ? 1996.évi LIII. törvény 26.§(2) , 66/1999. ( VIII. 13) FVM rendelet 7.§ (3), 2001. LXIV. Törvény 74§ alapján a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, viszont a 120/2008. (X.18.) számú MVH Közleményben egyértelmű állásfoglalás ezzel kapcsolatosan nincsen. VÁLASZ: A védettség tényének megállapítása a tulajdoni lap alapján történik. Az országos védettség minden esetben szerepel a tulajdoni lapon. Amennyiben a helyi védettség nem állapítható meg, akkor az erről szóló képviselő-testületi határozat hiteles kiadmánya alapján kell a vizsgálatot elvégezni. Segítséget jelenthet továbbá a www.umvp.eu honlapon található lista a védett épületekről. Ez a lista azonban csak tájékoztató jellegű. KÉRDÉS: GYIK 9-10. oldal 3. „Temető kerítésének felújítására lehet e pályázni amennyiben a temető védelem alatt áll? Válasz: „A 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet 3.§ (1) af) pontja alapján az egyház kérelmet nyújthat be a temető kerítésének felújítására.” 4.: „Parókia kerítésének felújítására lehet e pályázni amennyiben a parókia védelem alatt áll?” Válasz: „A 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet 3.§ (1) af) pontja alapján az egyház kérelmet nyújthat be a parókia kerítésének felújítására.” A válasz hiányos és félreérthető, hisz csak kapcsolódó kerítés újítható fel, más beruházással együtt értelmezésünk szerint, falumegújításból. VÁLASZ: A Vidéki örökség megőrzése jogcím 1. célterületébe tartozó fejlesztés a helyi vagy országos védelem alatt álló építmények kapcsolódó kerítésének kialakítása, felújítása. Ez az építmény felújítása nélkül is lehetséges. KÉRDÉS: Támogatható a padfűtés vagy sem? Ellentmondó válaszokat találtunk erre vonatkozóan: GYIK 13. old: „Egyház – padfűtés, elektromos hálózat csere elszámolhatósága… padfűtés elszámolható költség-e? Válasz: A 138/2008. (X.18.) FVM rendelet alapján a templom belső felújítására támogatás vehető igénybe. A belső felújításba pedig beletartozik az elektromos 17
hálózat cseréje, illetve a padfűtés korszerűsítése is.” Ellentmondásban álla a GYIK 17. oldalán adott válasz szintén a padfűtésre vonatkozik: „Válasz:Az egyház templom pad fűtés kialakítására nem vehet igénybe támogatást.” VÁLASZ: Valóban ellentmondás található a GYIK-ben e kérdés tekintetében. Támogatható a padfűtés kialakítása, mivel kisléptékű infrastrukturális fejlesztésnek minősül.
KÉRDÉS: Az orgona-felújítás támogatható vagy nem? Ellentmondó válaszokat találtunk erre vonatkozóan: A GYIK 14. oldalon található orgona-felújításra adott válasz („A templomban található orgona és padok berendezésnek számítanak, nem pedig belső felújításnak, így az nem támogatható.”) és 15. oldal kérdésére „Műemlékvédelem alatt álló templomban lévő műemléki orgona felújítható-e az EMVA vidéki örökség megőrzése támogatáson belül?” adott válasz: „Orgona felújítására nincs lehetőség.”ellentmondásban van a központ által kiküldött „Vidéki örökségvédelem_1104” 3. oldalán szereplő válasszal: „Elszámolható költség az orgona felújítása (restaurálása), amennyiben a templom tartozékaként az is védelem alatt áll. A jogcímrendelet 3. mellékletében a 9. pontban felsorolt kisléptékű infrastruktúra fejlesztés keretein belül valósulhat meg (10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 3. § g) pontjában meghatározott restaurálási feladatok ellátása).” VÁLASZ: Nem támogatható az orgona felújítása a Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül. KÉRDÉS: A GYIK 16. oldalán „oltárkép felújítására nem vehető igénybe támogatás.” válasz található. Véleményünk szerint amennyiben az oltárkép a falon lévő freskó, belefér a belső felújításba. Jól gondoljuk-e? VÁLASZ: Amennyiben freskó az oltárkép, akkor támogatható a restaurálása. Amennyiben nem, akkor nem támogatható. KÉRDÉS: A vidéki örökség 3. célterületére szeretne pályázni. A holt Tisza menti túraútvonalakról térképet készítenek, de az útvonal nem csak a hozzánk tartozó településeket érinti és a kérdés az, hogy pályázatát beadhatja-e két két különböző akciócsoporthoz. VÁLASZ: A Vidéki örökség megőrzése jogcím 3. célterületére önállóan nem lehet kérelmet benyújtani. A fejlesztésnek kapcsolódnia kell az 1. vagy 2. célterületbe tartozó fejlesztéshez. Véleményünk szerint térkép készülhet a túraútvonalakról, ha érintik az adott akciócsoport településeit. Ebben az esetben nem kell két akciócsoport területén megvalósítani a fejlesztést, azaz két részre osztani a térképet. Több település, azaz több megvalósítási helyhez kötött fejlesztés is beadható egy kérelmben. Egy ügyfél azonban csak egy akciócsoport területén valósíthat meg fejlesztést! 18
Fontos, hogy térkép önállóan nem lehet kérelem tárgya, esetleg majd a LEADER Programban. KÉRDÉS: Ügyfelünk EMVA vidéki örökség című pályázaton kíván indulni. Templomot kíván felújítani és a hozzá kapcsolódó parkot rendbe tenni. Az útmutató szerint, az építési létesítményeknél külön létesítménynek kell venni a kis léptékű fejlesztést. Kérdésem: egy kerti csap kialakítása, illetve az épületben a mozgáskorlátozott WC vízszerelvényezése kisléptékű infrastruktúrának számít-e? VÁLASZ: Az 1. célterületbe tartozó fejlesztés esetében lehet elszámolni kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket. Ezeket a jogcímrendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A kerti csap kialakítása és a WC vízszerelvényezése ivó- és ipari vízhálózatra történő csatlakozásnak valamint a hozzá tartozó berendezések kiépítésének tekinthető, így a kisléptékű infrastrukturális fejlesztésekhez tartozik. KÉRDÉS: Budapesti Baptista Egyházközség szeretne pályázni több településen is (templom felújításra). A településeken, ahol az imaházak vannak, nincs önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetük. A települések benne vannak a mellékletben, viszont több HACS területén találhatóak. A kérdés, hogyan teheti ezt meg, mivel a pontozási jegyzőkönyvet a HACS állítja ki, viszont ebben az esetben területileg több HACS is illetékes. VÁLASZ: Ebben az esetben az tudja beadni a kérelmet, aki megfelel a feltételeknek. (Regisztrációs számot nem kaphat, csak az a szervezet, amelynek van adószáma) Plusz meg kell feleljen a jogcímrendeletben szereplő valamely ügyfél-kategória feltételeinek (beadandó dokumentumok szempontjából) Szóval ha az egyház képes beszerezni a megfelelő dokumentumokat, mint egyházi jogi személy és csak így van adószáma be tudja adni a kérelmet. A gyülekezetek, biztosan nem. Egy támogatási kérelem benyújtási időszakban egy ügyfél azonban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Ez irányulhat több helyrajzi számon megvalósuló fejlesztésre, amelyek azonban csak egy HACS területén lehetnek. Több HACS-hoz tehát nem adhat be kérelmet. KÉRDÉS: Az országos védelem alatt álló épületek jegyzékében a Sajógalgócon található védett lakóépület esetén sem a cím, sem a róla készült fotó nem jó, de a helyrajzi szám rendben van. Ebben az esetben a helyrajzi szám a mérvadó. VÁLASZ: Ahhoz, hogy egyértelműen meg tudjuk állapítani, hogy egy épület védelem alatt áll, minden esetben először a tulajdoni lapját kell megnézni. Országos védelem alatt egy épület csak abban az esetben áll, ha az a tulajdoni lapján szerepel. Helyi védettség esetén amennyiben a 19
tulajdoni lapján nincs feltüntetve, hogy helyi védettség alatt áll, abban az esetben elegendő a települési önkormányzat képviselő testületi döntése, mely szerint az épületet helyi védettség alá helyezték. Pontosítás az alábbi kérdésben: KÉRDÉS: Ravatalozó külső felújítását tervezzük a vidéki örökség megőrzésére kiírt 135/2008. (X.18.) FVM rendelet kapcsán, kérdésem, hogy a ravatalozóhoz kisléptékű infrastruktúra fejlesztés (2. célterület) gyanánt támogatható az ivóvízhálózat kiépítése a temetőben, hálózatra kötéssel? Falumegújítás és –fejlesztés jogcímmel kapcsolatos válasz: A Falumegújítás és –fejlesztésről szóló 135/2008. (X.18.) FVM rendelet 3.§ (1) bekezdés értelmében támogatás vehető igénybe: helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró meghatározott útvonalak mentén elhelyezkedő épületek külső felújítására. Ennek tükrében ravatalozó esetében csak annak felújítása támogatható, amennyiben a rendelet 3.§ (1) bekezdésben szereplő feltételeknek megfelel. Kisléptékű infrastrukturális fejlesztés keretében csak a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések támogathatóak. A temető ivóvízhálózatának kiépítése, hálózatra kötése nem tartozik bele ebbe a kategóriába, így ez nem támogatható a 135/2008. (X.18.) FVM rendelet keretében. Vidéki örökség megőrzésével kapcsolatos válasz: A Vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül akkor lehetne kérelmet beadni, ha helyi vagy országos védelem alatt áll a ravatalozó, de a teljes temetői ivóvízhálózat kiépítése akkor sem fér bele a kisléptékű infrastruktúrába, mert nem kapcsolódik a fejlesztés céljához. KÉRDÉS: Egy ügyfelem (természetes személy) Hajdúsámson külterületén lévő horgásztavához, illetve a mellette lévő telekhez szeretne parkosításra, tipikusan kisléptékű kiegészítők és turistaút/járda építésére pályázni. A helyi HACS információja szerint a településnek kizárólag külterületén lehet pályázni, és csak a Falumegújítás, illetve a Vidéki örökség támogatási formák jöhetnek szóba. A horgásztó magánerőből valósul meg, a várható átadás-üzembevétel 2009. február vége. A parkosítás, a kiegészítők (filagóriák, pihenőpadok, tűzrakóhelyek) valamint a járda elkészítéséhez a Hajdúsámsoni önkormányzat pályázna, a tó kivetelezése után, teljesen függetlenül a tó építésétől. KÉRDÉS: Elképzelhető-e ez az önkormányzati pályázat ezekre e fejlesztésekre? Kell-e az önkormányzat részére bérleti szerződést írnunk? A Falumegújítás, vagy a vidéki örökség esetében illeszkedik-e jobban a tó környéki túraútvonal és pihenőhelyek létrehozása? 20
(Természeti tájkép javításának /örökség/ illetve sétaútnak /megújítás/ egyaránt felfogható.) VÁLASZ: A vidéki örökség megőrzése jogcím keretein belül benyújthatja a kérelmet az önkormányzat. Ebben az esetben feltétel a tulajdonos és az önkormányzat között a 23/2007. (IV. 17.) számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okirat csatolása a kérelemhez. A parkosítás és a pihenőhely létesítése a 2. célterületben támogathatóak. Járda kialakítása ezen fejlesztésekhez kapcsolódóan nem támogatható, csak túraútvonal kialakítása a 3. célterületben. KÉRDÉS: A 138/2008 FVM rendelet 4. sz. melléklete nem tartalmazza Nyírlugos települést, holott a település mind lakosságszám, mind pedig a népsűrűség tekintetében megfelel a kritériumoknak és mindezek mellett nem kistérségi központ. Ennek mi lehet az oka? VÁLASZ: A jogosult települések listájának összeállítása, a jogcímrendelet mellékleteként a jogalkotó minisztérium hatáskörébe tartozik. KÉRDÉS: Az EMVA III. tengelyének vidéki örökség megőrzése jogcímébe tartozó pályázat készítésével kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérnénk szíves, mielőbbi válaszaikat: A pályázat tartalma: görög katolikus templom, helyi védett épület és környezetének felújítása. 1. A templom belsejében a pályázat keretében támogatott-e a sima, állagmegóvó falfestésen túl szépészeti, pl. képekkel történő festése is? 2. A napelem, mint korszerű, környezetbarát fűtési megoldás elszámolható-e, támogatott-e? 3. A templom közvetlen környezetébe tartozó, de másik helyrajzi szám alá tartozó parókia és jelenleg forráshiány miatt ennek egy félkész épület része felújítható-e (vakolás, nyílászáró csere, közművesítés, tetőcsere, szigetelés, napelemes fűtés korszerűsítés, akadálymentesítés, kerítéspótlás) ? Erre a félkész épületrészre húzható-e emeleti rész? 4. A parókia udvaron található egy díszkút, amelynek a felújítása számos lehetőséget kínálna a szertartásokhoz, közösségi rendezvényekhez. Kérdés, hogy a díszkút felújítása, valamint a diszkút környezetének lebetonozása elszámolható-e a pályázat keretén belül? 5. A templom harangjának vezérlésében lehet-e elektromosítás csere, vagy csak annak korszerűsítése? 6. A templom és a fent jelzett környező épületek belsejében a világítótestek energiatakarékosra történő cseréje támogatható-e? 7. Esetünkben a templom felújításra alapítvány pályáz. A szűkös alapítványi költségvetésre tekintettel hogyan tud megfelelni a ponttáblában 10 pontot érő foglalkoztatási elvárásoknak? Pl.: az alapítvány alkalmazhatja-e a lelkész feleségét, aki gyesen van? A foglalkoztatás csak napi 8 órában, vagy részidőben is támogatott?
21
VÁLASZ: 1. A Vidéki örökség megőrzése jogcímben csak meglévő képek restaurálására van lehetőség, új képek festésére nem. Amennyiben a Helyi Akciócsoport HVS-e támogatja az ilyen jellegű fejlesztéseket, akkor a LEADER Programban lehetőség lesz új képek festésére. 2. Igen, kisléptékű infrastrukturális fejlesztésként (ld. a jogcímrendelet 3. számú mellékletét!) támogatható a napelem elhelyezése, az 1. célterületbe tartozó fejlesztéshez kapcsolódóan. 3. A parókia külső felújítása (a kérdésben felsorolt fejlesztések) abban az esetben lehetséges, ha az is helyi vagy országos védelem alatt áll. Emeleti rész építése nem lehetséges, mert csak alapterület növekedéssel nem járó építési munkák számolhatóak el (ld. a jogcímrendelet 2. számú mellékletét!). 4. Amennyiben a díszkút is védelem alatt áll, akkor támogatható a felújítása. A környezetének lebetonozása azonban nem támogatható a jogcímrendelet 2. számú melléklete alapján. 5. Igen, ezek ÉNGY alapján elszámolható tételek, amennyiben a templom védettség alatt áll és a látogathatóság érdekében a belső felújítás indokolt. 6. Amennyiben az épületek védettség alatt állnak és a látogathatóság érdekében a belső felújítás indokolt. 7. A jelenleg hatályban lévő jogcímrendelet alapján alapítvány nem nyújthat be kérelmet nem a saját tulajdonában álló épület felújítására, csak önkormányzat, önkormányzati társulás és kisebbségi önkormányzat. A pontozási szempontok adottak, a pontozást ezek alapján kell elvégezni. Hátrányos helyzetű munkavállalónak a jogcímrendeletben szereplő kategóriákat kell tekinteni. KÉRDÉS: Sajnos nem találtam, hogy hova tehetnék fel kérdést direkt a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatással kapcsolatban, ezért címeztem Önökhöz a kérdést. A kérdés a következő lenne: - A fent megnevezett pályázatban egy templom felújításánál elszámolható-e költség-e a komplett elektromos rendszer felújítása (hálózat, világítótestek stb)? - Szintén a fenti pályázatnál az akadálymentesítés egyik eszközeként az örökségvédett épületben mobil rámpa beszerzését tervezi a pályázó. Ennek a költsége elszámolható-e, és ha igen hol? VÁLASZ: -
Az elektromos rendszer felújítása az ÉNGY alapján elszámolható tétel, amennyiben az a látogathatóság érdekében szükséges és a templom helyi vagy országos védettség alatt áll.
-
A mobil rámpa beszerzése nem támogatható a jogcímrendelet 2. számú melléklete alapján.
22
KÉRDÉS: Az 138/2008. (x. 18.) FVM rendeletről szeretnék információt kapni a következőre, egyház esetén, ugyanis a településen működő Egyházközösségnek kell az adatait feltüntetni, mint pl. az alkalmazotti átlaglétszámot, viszont ezen közösségeknek nincs alkalmazottjuk, mivel a munkákat (harangozás, takarítás stb.) önkéntesek pénzbeli juttatás nélkül végzik, az adott Plébános/Atya pedig az adott Főegyház alkalmazottja. Tehát ebben az estben ez a szám 0 lesz? VÁLASZ: Ha az egyházközösség önálló jogi személyiséggel rendelkezik, és illetékes az adott településen akkor neki kell beadnia a kérelmet. Ebben az esetben a fenti pontozási szempontra valóban 0 pontot kap. KÉRDÉS: A vidéki örökség megőrzése jogcímhez kapcsolódóan az alkalmazandó pontozás komplexitásra vonatkozó részében mit takarhat a 9. pont (támogatás igénybevételére jogosult szervezetek partnerségben megvalósuló fejlesztése)? Konkrétan: egyház templomot szeretne felújítani. Ehhez milyen partnerség, együttműködés (megállapodás)kapcsolódhat, amely maximális pontszámot eredményezhet? Ha civil szervezettel (kórus) köt együttműködési megállapodást az egyház, arra vonatkozóan, hogy a felújított templomban kulturális rendezvények (pl: hangverseny) kerülnek megrendezésre, az értékelhető-e? VÁLASZ: A partnerségnek a fejlesztés megvalósítására vagy a már létrejött fejlesztésben való részvételre kell irányulnia, tehát ebben az esetben a templom felújítására is irányulhat. Az egyház és a nonprofit szervezet tehát együttműködhet a fejlesztés megvalósításában, a kulturális rendezvények megrendezésére vonatkozó megállapodás elegendő lehet. KÉRDÉS: Magyar Állam tulajdonában és Nemzeti Park kezelésében lévő természetvédelmi terület rendezésére pályázhat-e helyi civil szervezet vagy önkormányzat? Ha igen, milyen kritériumokat kell teljesítenie? VÁLASZ: Beadhatja a kérelmet civil szervezet, vagy önkormányzat. Feltétel a 23/2007. (IV. 17.) számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okirat csatolása. A Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanon megvalósuló fejlesztés esetében is a tulajdonos nyilatkozata kell a fejlesztéshez, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilatkozata szükséges, melyben hozzájárul a fejlesztés megvalósításához. A jogcímen belül a 3. célterületbe tartozó fejlesztés azonban nem valósulhat meg védett természeti területen! 23
KÉRDÉS: Állami tulajdonú ingatlanra vonatkozóan támogatási kérelmet ki adhat be, illetve adhat-e be bárki? VÁLASZ: Állami tulajdonú ingatlanra vonatkozóan is csak az ügyfélkörbe tartozó szervezet adhat be kérelmet. Ilyen esetben is a tulajdonos hozzájárulása szükséges a fejlesztéshez a 23/2007 (IV. 17.) számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilatkozata szükséges, melyben hozzájárul a fejlesztés megvalósításához. KÉRDÉS: Műemlékvédelmi épület külső felújítására van-e abban az esetben lehetőség, ha más pályázat útján nyertek pénzt belső felújításra illetve programokra? VÁLASZ: Amennyiben csak az épület belső felújítására kaptak támogatást, akkor nincs akadálya a külső felújításnak, a Vidéki örökség megőrzése jogcím keretében, ha minden más a jogcímrendeletben és az általános Vhr.-ben szereplő feltételnek megfelel a fejlesztés. KÉRDÉS: Van egy pincelyuk sor. A pincelyukak magánszemélyek tulajdonában vannak, körülötte lévő terület önkormányzati tulajdonban. Szeretnék a pincelyukakat külsejét felújítani illetve a környezetet rendbe tenni. Megoldható-e? Ha igen mely jogcímen? VÁLASZ: A Vidéki örökség megőrzése jogcím keretében akkor lehet a fejlesztést megvalósítani, ha védettség alatt állnak az építmények, jelen esetben a pincék. Amennyiben nem, úgy csak esetleg a környezetük rendbetétele lehetséges ezen jogcímnél akkor, ha történelmi látnivalónak számítanak. A kérelmet csak az önkormányzat nyújthatja be. Amennyiben a pincelyukak felújítására és környezetük rendbetételére is sor kerül, úgy elegendő egy kérelmet benyújtania az önkormányzatnak. Ebben az esetben – tekintettel arra, hogy a pincelyukak építménynek számítanak – a 23/2007. (IV. 17.). számú FVM rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratot kell csatolni a kérelemhez, a pincelyukak felújítására vonatkozóan. Ha csak a környező terület rendbetételére kerül sor, akkor természetesen nincs szükség a fenti okirat csatolására. KÉRDÉS: Műemléki listában nem találták meg liptódi templomot, de a Baranyai Műemlékhivatalt tájékoztatása szerint műemléki védelem alatt áll. Kell erről valami igazolás, hogy műemléki épület, ha a felújítására szeretnének pályázni?
24
VÁLASZ: Azt, hogy egy épület védelem alatt áll-e a tulajdoni lapból kell vizsgálni. Az országos védelemnek szerepelnie kell az ingatlan tulajdoni lapján. A helyi védettség igazolására – amennyiben az a tulajdoni lapból nem állapítható meg – elegendő az erről szóló képviselő-testületi határozat hiteles kiadmányának benyújtása. A www.umvp.eu honlapon található lista csak tájékoztató jellegű és csak az országosan védett épületeket tartalmazza. KÉRDÉS: Régi köztemető rendbetételére, tereprendezésére van-e lehetőség? VÁLASZ: Amennyiben a köztemető védelem alatt áll, akkor lehetséges a rendbetétele.
25
