Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 14/2008. (IV. 03.) rendelete az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57. §. (3) bekezdése, valamint az épített örökség helyi védelmének szakmai szabályiról szóló 66/l999. (VIII. 13.) FVM rendelet 4. §.-ban foglalt felhatalmazás alapján az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. §. (1) E rendelet célja Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat /továbbiakban: Önkormányzat/ településképe és történelme szempontjából meghatározó, egyéb védettséget nem élvező épített és környezeti értékek védelme, így különösen: a kerület építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő felderítése, számbavétele és meghatározása, nyilvántartása és dokumentálása, megőrzése és revitalizációja, megfelelő funkcióval történő hasznosítása, bemutatása és a nyilvánosság számára történő megismertetése. (2) A település épített értékei - az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz igazodó használatuk, bemutatásuk és megismertetésük közérdek. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben megfogalmazottak megvalósulása érdekében a Képviselőtestület - az Étv. 57. §. (3) bekezdése alapján - a kerület épített értékeit helyi védettség alá helyezheti, vagy mentesítheti a védelem alól, a jelen rendelet szabályai alapján. A helyi értékvédelem tárgyai különösen: a helyi, oltalmat igénylő települési, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari és kultúrtörténeti szempontból védelemre érdemes a./ településszerkezet, b./ településkarakter, c./ beépítési mód, d./ településkép, e./ utcakép, f./ épületegyüttes, g./ épületek, építmények, műtárgyak, h./ épületrészek, i./ a közterületek berendezései és utcabútorzatok, j./ szobrok és emlékművek, k./ a településszerkezet szempontjából jelentős zöldterületek és növényzetek. (4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már védett, műemléki védettséget élvező építmény (épület, épületrész), a természetvédelem alatt álló növényzet, illetve a fővárosi védelem alatt álló objektum.
(5) A helyi védelem alá helyezés alapvető szempontjai: a védendő objektum (terület, látvány) a./ történeti, kultúrtörténeti értéke, b./ településtörténeti és c./ építészeti, esztétikai értéke, d./ egyedisége. Fogalom-meghatározások 2. §. E rendelet alkalmazása során: a./ Védett településszerkezet: A képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet és építési vonal. b./ Védett településkarakter: A képviselő-testület által védetté nyilvánított településépítészet jellegzetes elemeinek, stílusának, szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese. c./ Védett beépítési mód: A képviselő-testület által védett, más jogszabályban meghatározott beépítési konfiguráció. /jellemzően zártsorú, szabadon álló, oldalhatáron álló/ d./ Védett településkép: A képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot, a közműhálózat látható elemeit, a jellegzetes növényzetet és a burkolatokat. e./ Védett épületegyüttesek: A képviselő-testület által védetté nyilvánított azon topográfiailag körülhatárolható épületekből, illetve építményekből álló épületegyüttesek, vagy az épített és természetes környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi, vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti vagy városképi szerepük meghatározó. f./ Védett épületek, építmények: A képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari, illetve egyedisége révén jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét - ideértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is védelem illeti.
2
g./ Védett köztárgy: A képviselő-testület által védetté nyilvánított, a közterületen vagy közhasználat céljából átadott területen álló műszaki alkotás, műtárgy, különösen a közművek felszíni szerelvényei, lámpák, kandeláberek, kerítések. h./ Védett zöldterületek és növényzetek: A képviselő-testület által védetté nyilvánított parkok, kertek, zöldterületek és ezek növényzete, továbbá azok az egyedi növények, amelyek fajtájuk, koruk, elhelyezkedésük, vagy valamilyen eseményhez kötődésük miatt védelemre érdemesek. i./ Védett épület, építmény közvetlen környezete: Jellemzően a kertje, illetve az a terület, /telek, földrészlet/ amelyen a védett objektum áll. Amennyiben földrészletet kell lehatárolni, úgy erre nézve a főépítész szakmai véleményt ad. j./ Értékvizsgálat: A vonatkozó jogszabályokban előírt szakképzettséggel rendelkező személy/ek/, szervezet/ek/ által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglevő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálat tartalmazza a védelemre javasolt érték történeti, esztétikai, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit. k./ Látványvizsgálat: A vonatkozó jogszabályokban előírt szakképzettséggel rendelkező személy/ek/, szervezet/ek/ által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelemre érdemes érték látványát környezetével együtt, annak összefüggésében vizsgálja. /sziluett vizsgálat, a láthatóság, rálátás vizsgálata/ l./ Közhírré tétel: E rendelet szempontjából a dokumentum megjelenítése az Önkormányzat internetes honlapján, megjelentetése az Önkormányzat helyi sajtójában, és kifüggesztése az Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodáján. m./ Területi védelem: E rendelet szempontjából: a településszerkezet, a településkép, a településkarakter, valamint a beépítési mód védelmével érintett területek. n./ Eredeti állapot: E rendelet alkalmazása szempontjából az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg. o./ Védett értékek1 károsítása: Minden olyan esemény, beavatkozás, vagy mulasztás, amelynek következtében a védett érték teljesen vagy részlegesen megsemmisül, karaktere előnytelenül megváltozik, általános esztétikai értéke csökken, védett jellegét elveszíti. p./ A főépítész szakmai véleménye: A főépítész szakmai állásfoglalása, amelyet az eljáró építésügyi hatóság saját eljárása keretében szerez be. A szakvélemény tartalmát az építésügyi hatóság eljárása során figyelembe veheti. A helyi védelem keletkezése és megszűnése 1
Védett érték a 2. § (a) – (i) pontban meghatározott elemek
3
3. §. (1) A helyi védelem a kerület összefüggő részére /a továbbiakban: helyi területi védelem/ valamint egyes építményeire, ezek részleteire /a továbbiakban: helyi egyedi védelem/ terjedhet ki. (2) A helyi védelmi terület a kerület olyan összefüggő része, amely a település településszerkezet /terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége/ jellegzetes történelmi értékét képviseli, továbbá olyan városi tér, utca utcaszakasz, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, és így azok együttest alkotnak. (3) A helyi védelem két fokozatú lehet: a./ a védelem az épületre, építményre és homlokzatára is kiterjed, b./ az épület vagy építmény valamely - a védelem kimondásakor megállapított részére vonatkozik. (4) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a képviselő-testület rendelettel dönt. Az erre vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell: a./ a védetté nyilvánítás illetve a védelem megszűnésének tényét, b./ az azonosító adatokat, /területhatár, házszám, helyrajzi szám, a védett érték konkrét elhelyezkedése/ c./ a védetté nyilvánított érték ismertetését, d./ a védelem jellegét, e./ a védelem időpontjának kezdetét. A védelemmel kapcsolatos eljárási szabályok 4. §. (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező írásban, a Polgármesteri Hivatal Főépítész Irodájánál kezdeményezheti. (2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a./ a védelemre javasolt érték pontos megjelölését, /lehatárolását, címét, elhelyezkedését/ b./ a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és c./ a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot. (3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a Főépítész Iroda - erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül nem egészítik ki, a kezdeményezést a Főépítészi Iroda érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (4) A javaslatot az Önkormányzat Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága /továbbiakban: Bizottság/ a főépítész ezzel kapcsolatos szakmai nyilatkozata, valamint az előkészítés során beszerzett adatok, tények ismeretében megvizsgálja és az alábbi döntések valamelyike szerint határoz
4
a./ a javaslatot az illetékes miniszterhez továbbítja az objektum műemléki védettségének kezdeményezésével, b./ a javaslatot a Budapest Főváros Főpolgármesteréhez továbbítja, kezdeményezve az objektum fővárosi helyi védelmét, c./ a képviselő-testületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést, , d./ a javaslatot elveti, a helyi védelem alá helyezési eljárást nem indítja meg, e./ amennyiben a műemléki vagy a fővárosi védettség alá helyezési eljárás kezdeményezéséről foglal állást, vagy ha a javaslattal érintett érték veszélyeztetése áll fenn, úgy egyidejűleg elrendelheti - jelen rendelet 5. §.-a szerint - a védelemre javasolt terület, objektum ideiglenes helyi védelmét. (5) Amennyiben a műemléki vagy fővárosi védettség alá helyezési kezdeményezés ügyében 6 hónapon belül nem születik érdemi döntés, úgy a helyi védelem alá helyezési eljárás megindul /illetve folytatódik/. (6)A védettséggel kapcsolatos, a Bizottság által támogatott javaslatot a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. Ez idő alatt a javaslattal kapcsolatban bárki írásban észrevételt tehet. A védelem alá helyezési eljárás megindítását emellett a közvetlen érintettekkel írásban is közölni kell. (7) E rendelet szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni egyedi érték esetén az ingatlan a./ tulajdonosát, (annak képviselőjét) haszonélvezőjét, használóját, b./ a főpolgármestert, c./ az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket /alapítványok, egyesületek/, d./ a kezdeményező természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság e. / az ügyben eljáró építési hatóságokat. (8) Több tulajdonos esetén az értesítés történhet a közös képviselő, illetve a tulajdonos útján. (9) Nem szükséges az írásbeli értesítés a területtel vagy látvánnyal kapcsolatos védendő értékek esetén, illetve akkor, ha az írásbeli értesítés az érintettek felkutatásának nehézsége miatt aránytalanul nagy nehézségekbe ütközne. Ebben az esetben az érdekeltek értesítését a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. (10) A közhírré tétel ideje alatt beérkező észrevételek, vélemények és javaslatok az eljárás során figyelembe vehetők. (11) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését az Önkormányzat főépítésze szükség esetén szakértők bevonásával végzi. Ennek keretében a védendő értékkel kapcsolatban a./ értékvizsgálatot végeztethet, b./ látványvizsgálatot végeztethet, c./ szakértőket vonhat be, a. egyéb szakvizsgálatokat folytathat le, e./ véleményt kérhet az érintett szakhatóságoktól, f./ kikérheti a lakosság képviselőjének véleményét, g./ meghallgathatja a tulajdonosok, használók védelemmel kapcsolatos álláspontját.
5
(12) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről - az erre vonatkozó rendelet kihirdetése mellett - értesíteni kell: a./ az ingatlan tulajdonosait és haszonélvezőit, b./ Budapest Főváros Önkormányzatát, c./ a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, d./ az illetékes Földhivatalt a helyi védelem telekkönyvi bejegyzése céljából, e./ az illetékes építésügyi hatóságokat, f./ területi védelemnél az érintett közműveket, valamint g./ a javaslattevőt. Az ingatlantulajdonosok és haszonélvezők a tulajdonos, illetve a társasházak esetén közös képviselő útján is értesíthetők. (1) A helyi védelem illetve annak megszűnése tényét az Önkormányzatnak az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti. Ideiglenes védelem 5. §. (1) A Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság átruházott hatáskörben - határozatával - a védelemre javasolt épületet, épületegyüttest, épületrészt, szobrot, emlékművet, növényzetet, - ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés, vagy jelentős károsodás fenyegeti, illetve ha annak más jellegű védelmét tartja indokoltnak /műemléki védelem, fővárosi védelem, természetvédelem/ - legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti. (2) Az ideiglenes védelem alá vont értékekre - az ideiglenes védelem fennállásának időtartamára - a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az ideiglenes védelem a kihirdetés időpontjával kezdődik meg és megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatályba lépésével, illetve amennyiben arról külön döntés születik, az abban meghatározott időponttól. (4) Ha a védetté nyilvánítási eljárás során bármikor a Bizottság megállapítja, hogy az ideiglenes védetté nyilvánítás nem indokolt, akkor haladéktalanul megszünteti az ideiglenes védelmet. (5) Az ideiglenes védelem elrendeléséről szóló intézkedést közhírré kell tenni, és arról értesíteni kell a 4. §. (7) bekezdésében felsorolt közvetlen érintetteket, valamint az első és másodfokú építésügyi hatóságot. (6) Az írásbeli értesítés esetleges elmaradása a védelmet nem érinti.
6
A védett értékek fenntartása és hasznosítása A védett értékekre vonatkozó építési eljárási szabályok 6. § (1) Védett településszerkezet csak a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban és Szabályozási Tervben (helyi építési szabályzatban) meghatározott módon- kötelező értékvizsgálat figyelembe vételével - változtatható meg. (2) Kötelező a védett épület közterületről látható illetve közterületekhez közvetlenül kapcsolódó és közcélokra használt közös területről feltáruló látványát érintő építési engedélyhez kötött munka előzetes tervtanácsi véleményezése. Amennyiben az építési munka a hatályos jogszabályok szerint bejelentéshez kötött, a főépítész az eljáró építésügyi hatóság részére szakmai véleményt ad. (3) Azokhoz az építési munkákhoz, amelyek területi védelemmel érintett területen, közterületről is látható, építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött beavatkozással járnak, - amennyiben nem esnek kötelező tervtanácsi véleményeztetés alá -, a főépítész szakmai véleményt ad. . (4) Védett épület, építmény engedélyezési, illetve bejelentési eljárásában előírható a beavatkozással érintett részek, vagy a teljes objektum felmérési dokumentációjának elkészítése, továbbá az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetés is. (5) A védett értéket érintő építési munka hatósági eljárásában az illetékes építési hatóságnak be kell szereznie a főépítész véleményét. A főépítész a szakvéleményében állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását, előnytelen megváltozását. (6) A védett építményt érintő építési munka esetén - a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzattal és Szabályozási Tervvel (helyi építési szabályzattal) összhangban - az illetékes építési hatóság a főépítész közreműködésével meghatározhatja: a./ a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását, b./ bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezését, c./ a portálok kialakítását, d./ a homlokzatképzést és színezést, e./ a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket. A területi védelem esetén meghatározhatók: az alkalmazható stíluselemek, anyagok, szerkezetek, formák, színek, és sziluettek (7) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében - a hatályos építési jogszabályok keretei között - az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló,
7
valamint védett együtteseket érintő, továbbá a védett területen található épületek, illetve építmények tulajdonosait, illetve használóit a./ a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettségük teljesítésére, b./ a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére. (8) Védett épületen, építményen végzett építési munka esetén az építésügyi hatóság előírhatja, illetve az engedélyezés feltételéül szabhatja: a./ az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítését, b./ az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítását , c./ a látvánnyal összefüggő védelem esetén, vagy a védelmet érintő anyaghasználattal összefüggésben meghatározott anyagok és szerkezetek felhasználását, illetve az egyes épületrészek színezését. (9) Az illetékes építési hatóság a védett értékekkel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását - az építési hatósági ellenőrzés szabályai szerint - ellenőrizheti. A kötelezett, illetve az ingatlan használatára jogosult az ellenőrzést tűrni köteles. (10) A védett épületek/et/, építmények/et/, szobrok/at/, emlékművek/et/, azok állagát és látványát legalább 10 évenként felül kell vizsgáltatni. A felülvizsgálat az ingatlan tulajdonosának, ill. a használatra jogosultnak a kötelezettsége. A felülvizsgálatnak ki kell térnie a védett érték állagára, az azt esetleg veszélyeztető körülményekre és javaslatot kell tenni a karbantartással, felújítással kapcsolatos beavatkozásokra, ezek időpontjára, határidejére. A szakvizsgálatot építésügyi illetve értékvédelmi szakértővel kell készíttetni és annak benyújtási határidejét a védetté nyilvánítás időpontjától, illetve az előző vizsgálat elfogadásának időpontjától kell számítani. A szakvizsgálat, illetve szakvélemény figyelembe vételével az építésügyi hatóság elrendelheti a védett érték veszélyeztetésének megszüntetését és a védelemhez szükséges állagmegóvási, illetve felújítási munkák elvégzését. (11) A védett érték veszélyeztetése esetén ,illetve azok megóvása, megfelelő állaga érdekében az építésügyi hatóság által elrendelhető munkák elvégeztetésére a főépítész javaslatot tehet.
A védett objektumokkal kapcsolatos szakmai szabályok, előírások 7. §. (1) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. (2) A védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, illetve védett épületrészeket tartalmazó helyi érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. (3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei /történeti, helytörténeti/ értékét.
8
(4) Védett építmény teljes, vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe /épületekbe/ történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható. (5) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységét, és megjelenését biztosító módon kell építetni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. (6) Védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám nem helyezhető el. (7) Védett területen hirdetés és reklám csak az illetékes főépítész pozitív minősítése alapján helyezhető el. (8) A védett településképpel érintett területen, továbbá védett építményen új parapetkonvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el. (9) A védett településképpel érintett területen, továbbá védett építményen a (11) bekezdés kivételével, csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. (10)Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés /antenna/ helyezhető el, amennyiben az nem érinti kedvezőtlenül. a védelem tárgyát. (11)Védett területen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az illetékes építésügyi hatóság a környezet kialakítását kertészeti zöldfelületi tervek alapján meghatározhatja, illetve feltételhez kötheti. A védett építmények fenntartásának támogatása 8. §. (1) A védett értékek meghatározott köre esetén a tulajdonos kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, illetve az emiatt magasabb költséggel járó, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. (2) A támogatás költségkeretét az Önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás mértékét és módját, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben határozza meg.
9
(4) A védett érték közérdekű bemutathatóságának biztosítása esetén az Önkormányzat az erre vonatkozó szerződésben foglaltak szerint támogatást adhat. A támogatás mértékére és módjára nézve az Önkormányzat és a tulajdonosok egymással megállapodnak. (5) A támogatás egyaránt kérhető meghatározott, egyedi védelemmel érintett helyi értékre /társasházra/ és helyi területi védelemmel érintett területen található épületre /társasházra/. A védett érték rendeltetéstől eltérő használata, nem megfelelő fenntartása, illetve az engedélyezettől eltérő építési munka szabályai 9.§. (1) Védett értéket csak a jogszabályban meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. Ettől eltérő használat csak a védelemmel kapcsolatos előírások és szempontok maradéktalan teljesülése esetén megengedett. A rendeltetéssel összefüggő hatósági eljáráshoz be kell szerezni a főépítész helyi védelemmel összefüggő szakmai véleményét. (2) Engedély nélküli, vagy az engedélyezettől, illetve a bejelentésben foglaltaktól eltérő építési munka esetén fennmaradás - még az egyéb szabályoknak megfelelő helyzet esetén is - a főépítész előzetes szakvéleménye alapján csak akkor engedhető meg, ha a kialakult állapot megfelel a helyi védelemmel összefüggő jogszabályi követelményeknek is. (3) Amennyiben a védett értéket nem tartják fenn megfelelően, úgy az építésügyi hatóság a 6.§. (7) bekezdésének figyelembevételével jár el. A védett értékek nyilvántartása 10. §. (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték: a./ megnevezését, b./ pontos helyét /utca, házszám, helyrajzi szám/, területhatárát, /utca, tér, közterület/ c./ a tulajdonos, kezelő, /bérlő/ nevét, címét, d./ a rendeltetés és használati mód megnevezését, e./ a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, f./ fotódokumentációját, g./ a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét. (3) A tervtári anyagban - lehetőség szerint megkülönböztető jelzéssel ellátva - be kell szerezni és nyilván kell tartani: a./ az eredeti tervdokumentáció másolatát - ha az eredeti tervek fellelhetők,
10
b./ a védett érték felmérési terveit - amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók. (4) A nyilvántartás vezetéséről a Főépítész gondoskodik. (5) A jegyző biztosítja a védett értékre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba vételét. (6) A védett ingatlant érintő képviselőtestületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell. A védett értékek megjelölése 11. §. (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg az Önkormányzat. (2) A tábla mérete maximum 60x40 cm, anyaga kő, felirata a következő: „Belváros-Lipótváros Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték. Évszám.” (3) Területi védelem esetén a védelem ténye az alábbi felirattal jelölhető meg: „Az e helyről feltáruló látványt Belváros-Lipótváros Önkormányzata helyi védelem alá helyezte. Évszám.” (4) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról előzetes értesítés mellett az önkormányzat nevében a Polgármester gondoskodik. A tulajdonos /használó/ a tábla elhelyezését tűrni és fenntartásáról gondoskodni köteles.
A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben 12. §. Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a képviselő-testület gondoskodik arról, hogy a védett értékek és a velük kapcsolatos ismeretek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kapjanak.
11
Elővásárlási jog 13. §. Az Önkormányzatot a 29/2004. (VI.04.) rendelettel elfogadott Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban és Szabályozási Tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokra elővásárlási jog illeti meg. Ezen ingatlanok felsorolását a 29/2004. (VI.04.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Vegyes és záró rendelkezések 14. § (1) Aki védett helyi értéket megsemmisít, károsít, rendeltetéstől eltérően használ, illetve az azzal összefüggésben engedélyhez /bejelentéshez/ kötött tevékenységet engedély nélkül /bejelentés tudomásul vétele nélkül/ végez, a védett érték megjelölését eltávolítja, vagy megrongálja - amennyiben nem valósít meg súlyosabb cselekményt - szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően induló ügyekben kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg módosul a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2007. (IX.19.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete.
Dr. Rónaszéki László jegyző
Rogán Antal polgármester
A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésel 2008. április 03-án kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.
Dr. Rónaszéki László jegyző
12
A tervezet részletes szakmai indoklása 1. §: Fontos, hogy ne fordulhasson elő többszörös védelem, ezért deklarálni kell azt, hogy csak a más módon nem védett érték vonható helyi védelem alá. Nincs azonban annak akadálya, hogy műemléki (MJT), vagy természetvédelmi területen egyedi objektumot védjen, vagy helyezzen védelem alá az Önkormányzat. 2. §: Fontos, hogy a rendeletben alkalmazott fogalmak egyértelműen és pontosan definiálva legyenek. E szerint jól megkülönböztethető a védett településkarakter és a védett településkép. Az értékvizsgálat és a látványvizsgálat is ilyen fogalmak. Megjegyzendő: hogy a fogalmak egy részét a tervezet, a Fővárosi Önkormányzat hasonló rendeletéből vette át pontosan azért, hogy az értékvédelmi munka fővárosi egysége ezzel is biztosítva legyen. Fontos kérdés az eredeti állapot visszaállításának kötelezettsége, hiszen sajnos sok olyan értéket ismerünk, amelyek az idők során, vagy a történelmi események kapcsán megsérültek, átalakultak, eltorzultak. Amennyiben az eredeti építéskori állapot tervtári anyagokból, vagy egyéb módon rekonstruálható, a fogalom egyértelmű. Előfordul azonban, hogy a védett objektum, fennállása alatt több átalakításon is átesett, ezért a védelem alá helyezéskor született testületi döntés az irányadó arra nézve, hogy melyik építési állapotra vonatkozóan kell a védelmet érvényesíteni. Fontos elem a főépítész szakmai véleménye. E rendeletben a főépítész kétfajta szakmai véleményt ad. /Ezek természetesen összevonhatók./ Az első esetben azokra a kérdésekre ad választ, amelyeket a tervtanács is minősítene. /Erre akkor kerül sor, ha a beavatkozás tervtanácsra nem kötelezett./ A második eset, amikor a főépítész a védelemmel /e rendeletben előírtakkal/ kapcsolatos álláspontját fogalmazza meg. Fontos, hogy a főépítész (aki egyébként a jogszabálynál fogva a tervtanács résztvevője) a tervtanácsi részvétel, vagy e szakvélemény keretében minden helyi védelemmel kapcsolatos kérdésben kifejthesse álláspontját, hiszen ő az a szakember, aki ezekben az ügyekben lényegében az Önkormányzat szak-képviselőjeként jár el. Ez a részvétel azért is fontos, mert elképzelhető, hogy az adott érték tekintetében nem a helyi építési hatóság, hanem más illetékes, vagy kijelölt hatóság jár el. A tervezet szerint a főépítészi szakmai vélemény figyelembe vétele ezekben az ügyekben ugyan nem kötelező, de mindenképpen befolyásolhatja a döntéshozó álláspontjának kialakítását. 3. §: A helyi védelem olyan fontos tény, amelynek elrendeléséről a Képviselő-testületnek kell döntenie /csupán az ideiglenes védelem esetében adható át a hatáskör az Önkormányzat szakbizottságának./ 4 .§: Fontos, hogy a helyi védelem alá helyezést bárki kezdeményezhesse, hiszen ez egyaránt lokális- és közügy. A tervezet azonban meghatározza a kezdeményezés minimális tartalmát. Ezzel a szabályozással szeretnénk azt is elérni, hogy a helyi védelem minden kerületi tulajdonos és polgár szívügye legyen, érezhessék, hogy az ő ügyükről, az ő értékeikről szól a rendelkezés.
13
A kezdeményezést követő lépés szintén önkormányzati kompetencia. Azt, hogy a javaslat sorsa a jövőben hogyan alakuljon - a főépítész közreműködésével - az Önkormányzat szakbizottsága /tehát nem egy személy, hanem testület/ dönti el. Amennyiben a védettség alá helyezéssel kapcsolatos eljárás megindul, úgy ezt célszerű közhírré tenni, hogy bárki, aki ezzel kapcsolatos tényt, körülményt, vagy a védelem szempontjából fontos információt ismer, azt eljuttathassa az Önkormányzathoz. Az eljárás megindításáról a közvetlenül érintetteket célszerű írásban is értesíteni, hogy ők mindenképp tehessenek észrevételt. E körbe a Főpolgármester azért kerül be, mert ezzel biztosítva van, hogy a helyi védelem speciális fővárosi szabályozásában biztosított jogosultságával élhessen. Ezzel az a cél, hogy ha a Fővárosi Önkormányzat is védelem alá helyezné a javasolt értéket, úgy a Főpolgármester erre vonatkozó jelzése alapján a helyi eljárás felfüggeszthető, illetve e kérdésben az érintett Önkormányzatok között megállapodás jöhet létre. Vitatható, hogy az eljárás megindulását kelljen-e külön tudatni az értékvédelemmel érintett, bejegyzett lakossági szervezetekkel? A rendelet ezt azért szerepelteti, hogy ezek a szervezetek ismereteikkel közre tudjanak működni az eljárásban és később a védelemmel összefüggő egyéb teendőkben /fenntartás, ellenőrzés, jelzés, stb./ A jogszabály egyébként nem teszi kötelezővé a javaslatok figyelembe vételét. A rendelkezés nevesíti azokat az eszközöket, amelyeket a főépítész a védelemmel kapcsolatos előkészítő eljárásban felhasználhat. Ez olyan garancia és szabály, amely elősegíti a szubjektív elemek kizárását. 5 .§: Ismereteink szerint ez lesz a második helyi rendelet, amely bevezeti az ideiglenes védelem intézményét. A kulturális örökség védelméről szóló törvényből vett analógia alapján került a tervezetbe ez a jogintézmény, amelynek egyértelmű célja, hogy ne lehessen a védettségi eljárás alatt a védett értékben jóvátehetetlen változásokat okozni, vagy azt elbontani. /A mai fokozott ütemű világban a gazdasági erő nyomása oly erős lehet, hogy e jogintézmény hiányában már az előkészítő eljárás során történhetnének jóvátehetetlen beavatkozások./ A helyi védelem és így az ideiglenes védelem is egyértelműen önkormányzati /tehát nem hatósági/ aktus. Az operatív gyorsaságra azonban a Képviselő-testület értelemszerűen többnyire nem képes, ezért az Önkormányzat átruházza e kérdésben hatáskörét az illetékes szakbizottságra, „aki” tehát e minőségében rendelkezik az ideiglenes védelemről. Ez ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az Önkormányzat aktusa ellen, azaz a rendelkezés ellen csak törvényességi észrevétel terjeszthető elő, amely ellen a Közigazgatási Hivatalnál, illetve az Alkotmánybíróságnál van jogorvoslat. Mivel az ideiglenes védelem - hatásait tekintve - azonos a végleges védelemmel, garanciális szabály a határidő megállapítása, számításának, illetve megszűnésének szabályozása. Ugyancsak a jogi hatásra tekintettel, a közhírré tétel mellett itt is értesíteni kell a közvetlen érintetteket, továbbá az illetékes építési hatóságokat - ezzel biztosítva azt, hogy az érintett ingatlannal kapcsolatos jogügyleteikből ez a fontos információ ki ne maradhasson. 6. §: A korábbi, „Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról” szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §. (1) bekezdés i/pontja felhatalmazta az Önkormányzatot, hogy kiegészíthesse az építési engedélyhez kötött munkák körét. Sajnos a 2008. január 1-vel hatályba lépő új jogszabály, „Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és építési műszaki dokumentumok tartalmáról” szóló
14
37/2007.(XII.13.) ÖTM sz. rendelet a korábbi szabályozást megváltoztatva, nem adja meg már ezt a lehetőséget, ezért a tervezetben olyan megoldást kellett választani, amely mégis biztosítja azt, hogy a védelem alá vont értékek minél átfogóbb önkormányzati és hatósági ellenőrzés alá kerüljenek. Ezt szolgálja a tervtanácsi véleményezés, illetve az önkormányzati főépítészi szakmai vélemény előírása. Fontos egyébként, hogy a főépítész közreműködésére minden esetben az építési hatósági eljárás keretében /tehát nem az ügyfél kérésére és közreműködésével/ kerül sor, ami azt is jelenti, hogy az aktus az ügyintézési határidőbe beszámít. /Az ügyfél érdekeit nem sérti./ Garanciális szabályként értékelhető, hogy a tervezet pontosan felsorolja, hogy az építési hatóság milyen vizsgálatok elvégzését írhatja elő, milyen mellékletek benyújtását kérheti és milyen kérdésekben határozhatja meg a beavatkozás egyes elemeit (a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 30.§-a alapján). Fontos az is, hogy az építési hatóság ne csak passzívan, az engedélyezési eljárások keretében járhasson el, hanem aktívan is, kötelező határozatokkal elrendelve a védett értékeket érintő szükséges beavatkozásokat. /Az ÉTV szabályainak betartásával./ Tekintettel arra, hogy az építési hatóság nem mindig „érdekelt” a saját munkájának növelésében, fontos, hogy a főépítész e körben is kezdeményező szerepet kapjon. A jogszabály egyik fontos eleme a jogilag szabályozott monitoring. Nem szabad a véletlenre bízni azt, hogy a védett értékek milyen gondoskodást kapnak, ezért szükséges a periodikus és dokumentálható ellenőrzés, amelyekkel esetenként még a nagyobb hibák is elkerülhetők. 7. §: Rendkívül fontos a bontási tilalom pontos szabályozása, illetve az, hogy a bontás megengedése esetén is, az arra érdemes elemeket meg lehessen óvni. A szakmai szabályokat egyebekben a kerületi építési szabályzatban célszerű meghatározni, illetve a tervezetben szereplőket oda célszerű átemelni. 8 .§: Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a helyi védelemmel érintett ingatlanok tulajdonosai ne csak hátrányt érezzenek a védelem okán, hanem többlet-kiadásaikkal arányos kedvezményekhez is jussanak. A szabályozás szempontjából az volt a célszerű, hogy a támogatás módját, mértékét és az ezzel kapcsolatos eljárást külön jogszabályban szabályozza az Önkormányzat. Mivel a 11/2007.(III.12.) önkormányzati rendelet a társasházak nyújtandó támogatásokról már hatályos és jól működik, célszerű volt e szabály módosítása útján rendezni a helyi értékekkel kapcsolatos támogatást. Kétségtelen, hogy a 11/2007. önkormányzati rendelet csak a társasházak támogatásáról szól de ez is jelentős aktus, hiszen a védett értékek zömében a támogatásra szorulók köre társasházi tulajdonos. Helyi védelem alá vont – nem lakóház esetén – a tulajdonos többnyire képes és alkalmas is a helyi érték megfelelő védelmére és fenntartására. A szabály egyébként a védett területen álló, de egyedileg nem védett társasházak számára is biztosít támogatást, ami az érintett kört erősen kibővítheti. Fontos, hogy amennyiben a védett érték bemutatásához közérdek fűződik és a tulajdonos hajlandó ebben közreműködni, a „szolgáltatásért” valamilyen támogatás /díjazás/ járjon. Ennek mértékét a támogatási rendeletben lehet szabályozni, tartalmára nézve pedig a felek egymás között megállapodnak.
15
9. §: Az engedély nélküli, vagy attól eltérő, továbbá a bejelentésben foglaltaktól eltérő építkezések jelentősen érinthetik a védett értéket. Fontos ezért azt szabályozni, hogy azt esetben is, ha a munka egyébként az összes más építési előírásnak megfelelő, legyen egy védelemmel összefüggő szak-kontroll, amely alapján érvényesíteni lehet e jogszabály rendelkezéseit. Ezzel csökkenteni lehet annak esélyét, hogy szabálytalan építkezéssel sérüljön védett helyi érték. 10. §: Az lenne a célszerű, ha az Önkormányzat rendelkezne olyan tervtárral, amely az épített környezet minden elemét dokumentálná, illetve őrizné. Addig azonban, amíg ilyen nincsen, legalább a védett értékekről pontos nyilvántartást kell vezetni és ezt a lehetőségek keretei között folyamatosan bővíteni kell. Ha lehet, be kell szerezni az eredeti tervdokumentációkat, fotókat, nyilvántartásba kell venni a védett értékkel kapcsolatos szakirodalmat, hogy ezeket minden későbbi eljárásban fel lehessen használni ezzel biztosítva a védett értékek minél körültekintőbb és alaposabb védelmét. 11. §: Fontos, hogy bárki tudomást szerezzen arról, ha védett helyi értékkel találkozik. A jelzés talán a fokozott gondoskodásra is sarkall és a helyi lokálpatriótizmust is erősítheti. A helyi védelem tényének minél szélesebb körű megismertetése érdekében, valamint azért, mert a védelem ténye az építkezésekre (tervezésükre) közvetlenül kihat, a védelmet a a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban és Szabályozási Tervben (helyi építési szabályzatban) is be célszerű építeni /a műemléki védettségek feltüntetésének analógiájára/. 12. §: Rendkívül fontos, hogy a helyi védelem valójában közüggyé váljék. Az ezzel kapcsolatos tudatformálásnak, illetve PR munkának ezért fokozott jelentősége van. Az értékvédelemmel kapcsolatos tájékoztatást már gyermekkorban meg kell kezdeni és az ezzel kapcsolatos ismereteket már ekkor el kell sajátítani, ezért a tervezet erről külön rendelkezést tartalmaz. Ez - a remények szerint - arra szorítja a helyi oktatási intézményeket, hogy tantervükbe a helyi védelemmel kapcsolatos ismereteket – megfelelő óraszámban - vegyék fel, illetve ezzel kapcsolatos fakultatív ismeretszerzési lehetőséget biztosítsanak. 13. §: Az Önkormányzat elővásárlási jogát e körben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 25. §-a szabályozza. E szerint az elővásárlási jog csak az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében illeti meg az Önkormányzatot. Ez azt jelenti, hogy a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban és Szabályozási Tervben (helyi építési szabályzatban) nevesíteni kell a helyi védelemmel kapcsolatos célokat. Mivel helyi védelem alá nem csak településrendezési okból lehet ingatlant vonni /pld. ott lakott XY) a védelem alá vonással kapcsolatos eljárásban kell az elővásárlási jog kérdését vizsgálni és az erről szóló önkormányzati rendeletben kell a jogot megalapítani. Sajnos a TSZT-ben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében csak beépítetlen telekre, illetve településrendezési intézkedéssel érintett területre, a településfejlődés biztosítása érdekében lehet önkormányzati elővásárlási jogot megállapítani, ezért e jogosítvány a helyi védelemmel összefüggésben nem alkalmazható. 14. §: A védett értékek megsemmisítésével és rongálásával kapcsolatos szabálysértési tényállás megállapítása valószínűleg nem elég visszatartó erejű.
16
Különösen nem akkor, ha e magatartások szankciója a jelenleg hatályos jogszabályok szerint mindössze maximum 30.000.- Ft bírság. A hatálybalépéssel kapcsolatban felmerülhet, van-e jelenleg olyan folyamatban lévő ügy, amelyben az azonnali értékvédelem fontos, elmaradása jóvátehetetlen károkkal járna. Ha nincs ilyen, akkor az alternatív szabályozásnak sincs jogosultsága.
17
