Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2008. (V.22.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Gyöngyöshalász község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet. 31. §-ában és 36. § (5) bekezdésében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) és 16. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, és az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 43. § (1) bekezdése, valamint az 1998. évi XXVIII. Törvényben és a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, az állatok tartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.30.) Korm. rendelet alapján az állattartás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet A rendelet célja, hatálya, általános szabályok 1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások egészségét, nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) Gyöngyöshalász közigazgatási területén minden olyan természetes és jogi személyre, akinek/amelynek tulajdonában, haszonélvezetében, használatában, kezelésében olyan ingatlan van, amelyen a rendelet hatálya alá tartozó állatot tartanak, b) minden olyan állattartóra, aki a rendelet hatálya alá tartozó állatot, állatállományt gondozza, felügyeli. c) a nagy- és kistestű haszonállatokra, d) a galambokra, e) a kedvtelésből lakásban és kertben tartható állatokra. 2. § E rendelet alkalmazásában a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú stb.), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása. b) állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg aki az állatot vagy az állományt felügyeli, gondozza, c) nagytestű haszonállat: szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, bivaly, szarvasmarha,
1
d) kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske, e) egyéb kis haszonállat: baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk, csirke, húsgalamb, házinyúl), f) prémes állat: nutria, pézsma, róka, nyérc, nyest, görény, g) kedvtelésből tartott állatok: - az 1. § (3) bekezdés m) pontjára is figyelemmel - a kutya, macska, galamb (posta, sport, dísz), éneklő és díszmadarak, akváriumi állatok, hörcsögfélék, egyéb kistestű rágcsálók, díszteknős, h) közvetlenül érintett szomszéd: akivel közös a telekhatár, illetve többlakásos lakóépületben közös a fal, i) vakvezető eb: az az eb, amelyet erre acélra speciálisan kiképeztek, és amelyet a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége erre jogosult szervezete ilyen igazolvánnyal ellátott, j) jelző eb: az az eb amely szakvéleménnyel alátámasztott módon a halláskárosodásban szenvedő személy tájékozódását biztosítja, k) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára, és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségügyi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). l) veszélyes állat: az az állat, amelyet magasabb szintű jogszabály annak nyilvánít, illetőleg az az eb, amelyet a jegyző veszélyesnek nyilvánít. m) védett állat, állatfaj: az az állat, állatfaj melyet magasabb szintű jogszabály annak nyilvánít. II. Fejezet Az állattartás általános szabályai 3. § (1) Gyöngyöshalász község közigazgatási területén – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet állatot tartani. (2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni az állattartás során, állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi, állatvédelmi rendelkezéseket megtartani, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján – a felmerülő költségek megtérítése ellenében – az állat elszállításáról a gyepmester gondoskodik. (4) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (5) Az állattartónak tilos az állatot annyi ideig felügyelet, gondoskodás nélkül magára hagyni, amely az állat egészségét, életét veszélyezteti. (6) Haszonállat tartásához – a jogszabályi feltételek megléte esetén is – az ingatlan tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulása is szükséges, amennyiben nem ő az állattartó.
2
4. § (1) Az állatok kíméletére, az állatkínzás tilalmára, állatokon történő beavatkozásokra az állatok védelméről ás kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény vonatkozó előírásai az irányadóak. Az állatok elhelyezése és tartása 5. § (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a) belterület, b) külterület. (2) Belterületen zárt tartási körülmények között, állattartásra szolgáló építményben tartható: a) saját ellátásra nevelt maximum 40 db baromfi, nyúl, húsgalamb; b) 5 db kistestű haszonállat (sertés, juh, kecske). c) 2 db nagytestű haszonállat (szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, bivaly). (3) Külterületi mezőgazdasági övezetben haszonállat korlátozás nélkül tartható. 6. § (1) Az állattartó az állattartás során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely mások számára károkozással járna. (2) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. 7. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a tartásra szolgáló létesítmények folyamatos tisztántartásáról és szükség szerinti rendszeres fertőtlenítéséről, rágcsálóirtásáról, valamint a tevékenység során fellépő zaj- és bűzhatás mérsékléséről. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében a trágya és alom anyagot vegyszerrel közömbösíteni kell, kellemetlen szaghatás esetén a takarmányt fedett állapotban kell kezelni. (3) Trágyát, trágyalevet az építési előírásoknak megfelelően megépített zárt trágyatároló, illetve trágyalétároló építményben kell tárolni. A trágyatároló építmények kiürítéséről, valamint a trágya, trágyalé – külön jogszabályban foglaltak szerinti – ártalmatlanná tételéről az állattartó köteles gondoskodni. (4) Az állattartó a trágya elszállítását vagy mezőgazdasági felhasználását számlával, vagy a felhasználóval kötött írásos megállapodással köteles igazolni. Saját területen történő felhasználás esetén köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza: felhasznált szerves és híg trágya mennyiségét, felhasználásának módját és időpontját.
3
(5) Csapadék- és szennyvízcsatornába, valamint nyílt természetes vízfolyásba tilos trágyát elhelyezni, és trágyalevet bevezetni. Gazdasági haszon céljából történő haszonállattartás 8. § (1) Gazdasági haszon céljából történő haszonállattartás a külterületi övezetben folytatható, kivéve ha a terület táj-és természetvédelmi, ökológiai, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny. (2) Gazdasági haszon céljából történő haszonállattartás a belterület határától legalább 100 méteres védőtávolság betartásával folytatható. Állattartásra szolgáló létesítmények elhelyezése 9. § Állattartásra szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása során (istálló, ól, ketrec, kifutó) – amennyiben jogszabály másként nem rendeli – a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott legkisebb védőtávolságok alkalmazandók. Kedvtelésből tartott állatok tartása 10. § (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendeli, engedély nélkül tartható bármely lakóingatlanban kedvtelésből tartott kistestű éneklő és díszmadár, díszhal, teknős, egyéb akváriumi állatok mennyiségi korlátozás nélkül, továbbá hörcsögfélék, és kedvtelésből tartott kistestű rágcsálók legfeljebb összesen 5 db. (2) Engedély nélkül tartható két macska, és azok 3 hónaposnál nem idősebb szaporulata azokon az ingatlanokon, amelyeken csak egy lakás található. (3) Három, vagy annál több macska, és azok 2 hónaposnál nem idősebb szaporulatának tartásához állattartási engedély szükséges. Az állattartási engedély akkor adható ki, ha tartásuk ellen a közvetlenül érintett szomszédok nem emelnek kifogást. Az eb tartása 11. § (1) Engedély nélkül tartható legfeljebb két eb azokon az ingatlanokon, amelyeken csak egy lakás található. (2) Engedéllyel tartható három vagy ennél több eb és azok 2 hónaposnál nem idősebb szaporulata azokon az ingatlanonként. Az állattartási engedély akkor adható ki, ha az állatok tartása ellen a közvetlenül érintett szomszédok nem emelnek kifogást. (3) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a közvetlenül érintett szomszédok, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.
4
(4) Az ebet közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán biztonságos- vezetésre alkalmas- pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (5) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (6) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy az eb kerítésen történő kiharapását megakadályozza, illetve azon az eb kibújni ne tudjon. (7) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán, szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Ilyen kutyát közterületen csak pórázon, szájkosárral ellátva szabad vezetni. (8) Ebet a zárt ingatlanról közterületre vagy más közforgalmú területre kivinni, csak az állat megfékezésére képes személy által és oly módon szabad, hogy a közterületen tartózkodók, közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse. (9) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet – ürülékével vagy egyéb módon - ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. (10) Az állattartó köteles gondoskodni mikrochip beültetéséről az ebek egyedi azonosítása céljából. 12. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b) üzletbe vagy piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) temető területére, f) játszótér területére. (2) Tilos közterületen a gazdátlan, kóbor állatok etetése. (3) Az ebtartó – amennyiben tudomására jutott, hogy az általa tartott eb embert mart - köteles a marás tényét az állategészségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.
5
13. § (1) Eb tenyésztése csak engedély alapján folytatható, amire a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályiról szóló 64/1998. (XII.31.) FVM rendelet előírásai az irányadóak. (2) A veszélyes és veszélyesnek minősített állat tartása, szaporítása, országba való behozatala engedély köteles, amelyre a 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet, valamint a 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet szabályai az irányadóak. (3) Állatotthon (kutya-panzió) létesítése, működése és fenntartása engedély köteles, amelyre a 3/2001.(II.23.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni. Gazdátlan, kóbor állatoknál követendő eljárások 14. § (1) A gyepmester a gazdátlan kóbor állatokat köteles befogni, és a gyepmesteri telepre szállítani. (2) A befogott állatot tulajdonosa, az állattartási költségeinek megtérítése mellett 15 napon belül kiválthatja. (3) Befogott és 15 napon belül ki nem váltott állattal - a szükség esetén adott, veszettség elleni védőoltás után - a gyepmester szabadon rendelkezik, azt értékesítheti. Az értékesítés során elő kell segíteni az állatvédő szervezeteknek az állat új tulajdonoshoz való elhelyezésére irányuló kezdeményezéseit. (4) A gazdátlan, kóbor állat gyepmester általi befogása, elszállítása nem akadályozható. III. Fejezet Az állattartás engedélyezésével, korlátozásával kapcsolatos eljárási szabályok 15. § (1) Az állattartás engedélyezése iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. (2) A rendelet hatálya alá tartozó állattartási engedélyezési ügyekben a hatáskör gyakorlója a polgármester. (3) Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. § (1) Az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendeletben foglalt hatáskörében a jegyző jár el. 17. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a) jelen rendelet előírásait megszegi, b) a rendeletben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, feltéve, hogy magatartása nem minősül bűncselekménynek vagy más jogszabály által meghatározott szabálysértésnek, illetve nincs helye állatvédelmi bírság kiszabásának.
6
Záró rendelkezések 18. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyöshalász község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (V.31.) számú rendelete. (3) Amennyiben ezen rendelet hatálybalépésének napján fennálló állattartási körülmények nem felelnek meg a követelményeknek, az állattartó köteles az állattartás jogszerű feltételeit legkésőbb 2008. december 31. napjáig megteremteni, és az engedélyezésre irányuló kérelmet ugyanezen időpontig benyújtani, illetve ennek hiányában ugyanezen időpontig az állattartást felszámolni. Gyöngyöshalász, 2008. május 22.
Hegedűs Gyula polgármester
Dr. Simon Petra jegyző
Záradék: A rendelete kihirdetve: 2008. május 22. napján ……………………. Dr. Simon Petra jegyző
7
1. számú melléklet
Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolság méterben:
Saját lakóépülettől Nagytestű haszonállat esetén Kistestű haszonállat és egyéb állat esetén
Szomszéd lakóépülettől
Ásott, fúrt kúttól
10 m
15 m
15 m
6m
10 m
10 m
8
2. számú melléklet A támadó természetű ebek felsorolása Amerikai staffordshire terrier Angol bullterrier Argentin dog Boxer Cane Corso Dél-orosz juhászkutya Dobermann Fila brasileiro Kaukázusi juhászkutya Komondor Közép-ázsiai juhászkutya Kuvasz Moszkvai őrkutya Német juhászkutya Rottweiler Sarplaninac Snauzer Staffordshire bullterrier Illetve: Fentiek keverékei
9
1. számú melléklet
Az állattartás céljából szolgáló létesítmények építése, bővítése esetén alkalmazandó védőtávolságok:
Saját lakóépülettől Nagytestű haszonállat esetén Kistestű haszonállat és egyéb állat esetén
Szomszéd lakóépülettől
Ásott, fúrt kúttól
Hátsó kerítéstől
10 m
15 m
15 m
6m
6m
10 m
10 m
3m
10
