Monoszló Község Önkormányzat Képviselőtestülete 4/2008. (IV.22.) rendelete az építményadóról
Kihirdetve: 2008. április 22.
Sólyom Béláné körjegyző
1
Monoszló Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. tv.(továbbiakban: Ht.) l. §. /l/ bekezdésének felhatalmazása alapján a község illetékességi területére "Az építményadóról" 2008. január l-i hatállyal a következő rendeletet alkotja. Adókötelezettség l. §.
Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő a.) nem lakás céljára szolgáló épület, lakóház b.) külterületi gazdasági épület /l/ Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges a község rendezési tervében feltüntetett földrészlet.
/2/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül a /4/ bekezdésben foglaltak kivételével. /3/ Az adókötelezettség kiterjed a jogi személyek által fenntartott építményekre (üdülőkre). /4/ Az adókötelezettség nem terjed ki az épülethez tartozó kiegészítő helyiségekre. Az adó alanya 2. §. /l/ a.) magánszemély b.) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c.) magánszemélyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések, akik e rendelet hatályba lépésének napján, illetve azt követően a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. /2/ Több tulajdonos esetén megállapodása szerinti egy tulajdonos az adó alanya. Megállapodás hiányában a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. /3/ Ha az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban: tulajdonos) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. /4/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban rögzített tulajdonos az adóalany. Adómentesség 3. §.
Mentes az adó alól: a.) állandó lakás céljára szolgáló lakóház, (olyan építmény, amelyet az adóalany vagy legalább két családtagja állandó bejelentett lakcím mellett – lakás céljára használ)
2
b.) az építményhez tartozó garázs 25 m2-ig. c.) Htv.3.§.(2.bek.)-ben felsorolt adóalanyok. d.) kizárólag szőlő feldolgozására, bortárolására szolgáló helyiség, ha az építmény külterületen található, tulajdonosa hegyközségi tag és gazdasági épülete egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezik. (bortároló és szőlő feldolgozó). Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 4. §. /l/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. /2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. /3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 4/ Évközi: változás (adás-vétel, ajándékozás, stb.) esetén az adókötelezettség a tulajdonosváltozást követő év január 1. napján kezdődik. /5/ Htv.14/A. §-ában felsorolt adófelfüggesztés esetei. Az adó alapja 5. §. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke 6. §. Az adó évi mértéke:
600.-Ft/m2 Adókedvezmény
7. §. /1/ 15 %-kal kell az adó évi mértékét csökkenteni, ha az építmény külterületen található, így az adó évi mértéke : 510.-Ft/m2 /2/ Az alapadót 50 %-kal csökkentett összegben kell megállapítani a nem lakás céljára szolgáló épület esetén, ha annak rendeltetése egész éven át tartó alapvető élelmiszerellátás 300,- Ft/m2 /3/ Az adóalapját 20 m2-el csökkenteni kell ha a lakóházba legalább egy fő az adóalany, vagy annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§.b .pontja) monoszlói állandó lakcím mellett –lakás céljára használ. /4/ Nem jár adókedvezmény, amennyiben az építményt engedély nélkül építették.
3
Méltányosságból történő adómérséklés és adóelengedés 8. §. /l/ A jegyző (önkormányzati adóhatóság) kivételes méltánylást érdemlő esetben a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, a bírságot, a pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti. A méltányossági kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. /2/ Kivételes méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha a közös háztartásban élő családtagok l főre jutó tényleges jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimál nyugdíj 50%.-át. /3/ A /2/ bekezdésben foglaltak elbírálásához a jegyző a kérelemben felhozott indokok igazolására felszólíthatja az adókötelezettet, vagy környezettanulmány készítésére kérheti fel az adózó állandó lakhelye, vagy tartózkodási helye szerinti Polgármesteri Hivatal jegyzőjét Eljárási szabályok 9. §. /l/ Az e rendeletben megállapított adót az Monoszló Önkormányzat 73200062-11259662 számú építményadó beszedési számlájára kell befizetni. /2/ Az adópótlék-mentes fizetési határidő: első félév: március 15., második félév: szeptember 15. /3/ Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a határozatban a késedelmi pótlékot mérsékelheti. /4/ Fizetési halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. /5/ Ha az adózó a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem) önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó a.) a 15 napot nem haladja meg 5 %, b.) a 30 napot nem haladja meg 20 %, c.) a 30 napot meghaladja 30 %, de legfeljebb 100.000 Ft mulasztási bírságot fizet. /6/ Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel. /7/ Az e rendeletben nem szabályozott eljárási szabályokra az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990. évi XCI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
4
Záró rendelkezések 10. §.
Ez a rendelet 2008. január l-én lép hatályba, egyidejűleg 14/2007. (XII.20.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. E rendelet kihirdetéséről a körjegyző az SZMSZ-ben szabályozott módon gondoskodik. Értelmező rendelkezések
11. §. E rendelet alkalmazásában: /l/ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.(Ht.52.§.1.pontja) /2/ Építmény: Olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. (Ht.52.§.5.pont.) /3/ Épület: Az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.(Ht.52.§.6.pontja) /4/ Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább l,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.(Ht.52.§.9.pont) /5/ Kiegészítő helyiség: amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).(Ht.52.§.10.pont) /6/ Vagyoni értékű jog: A kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet.(Ht.52.§.3.pontja.) /7/ Lakossági alapellátás, szolgáltatás: Olyan kereskedelmi alapellátási és szolgáltatási tevékenység, mely a lakosság mindennapi szükségleteit, igényeit elégíti ki.
5
/8/ Közszolgáltató szervezet: A Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt., MTI Rt, Diákhitel Központ Rt, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia -, távfűtés-, meleg víz -, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a Vizi közmű - társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %- ban közvetlenül a fogyasztok számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. (Ht.52.§.35.pontja) /9/ Gazdasági épület: A község külterületén lévő olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. /10/ Állandó lakás céljára szolgáló építmény: Olyan építmény amelybe az adóalany családjából legalább 2 személy – egyedülálló esetén az adóalany – állandó lakosnak bejelentkezett. /11/ Állandó lakos: Aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel – nem magyar állampolgár esetén – tartózkodási hellyel rendelkezik Monoszló illetékességi területén, amennyiben e lakcímet az adóévet megelőző év december 31-ig létesítette. /12/ Nem állandó lakás céljára szolgáló lakóház: Olyan ingatlan nyilvántartásba bejegyzett lakóház, amelybe állandóra nem jelentkezett be a tulajdonos, illetve közvetlen hozzátartozója. /13/ Építmény megszűnése: illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta, vagy az épület lebontását engedélyezte. (Ht.52.§.12.pontja) /14/ Nevelési, oktatási intézmény (Ht.52.§.14.pontja). M o n o s z l ó , 2008. április 14.
Simon György polgármester
Sólyom Béláné körjegyzõ
6
