Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (V.5.) rendelete az állatok tartásáról Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az Állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet figyelembe vételével, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva Taksony Nagyközség területén az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések I. fejezet 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség önkormányzat közigazgatási területén történő: a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatok, b) verseny és sport célra tartott állatok, c) pásztor ebek, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyák, d) tenyésztési célból tartott állatok, e) kedvtelésből tartott állatok, f) a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóbor állat) g) egyéb, az a-f) pontokban fel nem sorolt állatok tartására. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik. (3) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő telephelyekre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra, a veszélyes állat, a veszélyes vagy annak minősített eb, vadállat és vadon élő állat tartására. (4) A veszélyes állat tartására vonatkozó szabályokat az 1998. évi XXVIII. tv. 20-24. §-a, valamint a KöM-FVM-NKÖM-BM 8/1999.(VIII.13.) számú együttes rendelete a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó szabályokat a 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet tartalmazza, a hazánkban nem honos, továbbá a természet védelme alatt álló állatok tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó szabályokat a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998.(I.23.) Korm. rendelet tartalmazza. Értelmező rendelkezések 1/12. oldal
1
2. § A rendelet alkalmazása szempontjából: -
állattartás: minden olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre, és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, legfeljebb 3 baromfi, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.
-
haszonállat: a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly b) középállat: sertés, juh, kecske, strucc c) kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk), galamb d) prémes állat: nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl stb. e.) tenyésztett eb.
-
kedvtelésből tartott állat: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak (eb, macska, díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (aranyhörcsög, tengerimalac stb.))
-
verseny és sport célra tartott állat: valamely Sportszövetség (pl. Magyar Vadászkamara, Magyar Kutyafogat-hajtó Sportszövetség, Magyar Lovasszövetség) tagjaként regisztrált, illetőleg a Sportszövetség által kiadott hivatalos okirat igazolása alapján tartott állat;
-
őrző-védő kutya: egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő tevékenység során alkalmazott eb, amelynek az őrző védő feladatra történő igénybevételét az őrzött objektum felelős vezetője igazolja;
-
jelző kutya: a halláskárosultat segítő eb, amely tartásának indokoltságát szakorvos igazolja;
-
vakvezető kutya: az az eb, amely a kölcsönös elismerés elve alapján bármely EUtagállamban vakvezető kutyának minősül;
-
rokkantsegítő kutya: rokkant személy segítségnyújtására speciálisan kiképzett munkakutya, amely rendelkezik a kiképző, illetve vizsgáztató szervezet igazolványával, valamint megkülönböztető jelzésével;
-
terápiás kutya: a fogyatékkal élő emberek speciális terápiájában, rehabilitációjában, illetve más, rászoruló emberek szintén speciális oktatásában alkalomszerű jelleggel történő segítségség nyújtásra speciálisan kiképzett kutya, amely rendelkezik a kiképző, illetve vizsgáztató szervezet igazolványával, valamint megkülönböztető jelzésével;
-
veszélyes állat: a a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló KöM-FVM-NKÖM-BM 8/1999.(VIII.13.) rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állat;
-
veszélyes, veszélyesnek minősített eb: a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet által veszélyes és veszélyesnek minősített ebként meghatározott eb; a pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke; valamint az állategészségügyi szakhatósági közreműködés alapján az önkormányzat jegyzője által embernek, vagy állatnak – ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősített eb;
-
állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;
T
2/12. oldal
2
-
tenyésztés: az adott fajta tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége
-
elismert ebtenyésztő szervezet: a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek közül az adott fajta, illetve gyakorlati szempontok alapján kapcsolódó fajtacsoport tenyésztőnek bíróságon bejegyzett társadalmi szervezete, amely a fajtának a származási országában kialakított szabályozásán alapuló és tagjai által jóváhagyott tenyésztési programot hajt végre, és erre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium általi elismeréssel jogot szerzett
-
kutyasétáltatás: az ebnek közterületen, az állattartó felelőssége mellett történő vezetése;
-
közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan terület, amely a rendeletetéséből eredően bárki használhat, (pl.: út járda, közpark, tér, stb.);
-
közvetlen szomszéd: A többlakásos épületben az állattartási hely fölött, alatt, illetve jobbról és balról mellette lakó szomszéd, valamint tömbházban a szemközti szomszéd is, kertes családi házban a telekhatáros szomszéd
-
jogosult állatorvos: az a magán-állatorvosi tevékenységet végző állatorvos, aki a Magyar Állatorvosi Kamarától magán-állatorvosi tevékenység végzésére szóló érvényes működési engedéllyel és a területileg illetékes (megyei, fővárosi) állategészségügyi hatóságnak az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó érvényes engedélyével rendelkezik; II. fejezet Az állattartás közös szabályai 3. §
(1) Állatot tartani az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett lehet. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mezőgazdasági haszonállatok elhelyezését a 2. számú melléklet szerinti minimális férőhelyigény biztosításával kell megoldani. (3) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során a jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (4) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (5) Az állattartási tevékenységet oly módon kell végezni, hogy az más személy biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse, valamint biztosítsa a helyi lakóközösség békés együttélését. (6) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó állatának elhelyezéséről köteles gondoskodni. Ha az állattartó az állatra nem tart igényt, köteles 3/12. oldal
3
előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni. (7) Aki természetellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát, vagy egyéb állatot észlel, köteles azt az állatorvosnak vagy a jegyzőnek bejelenteni. Veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni azt az állatot, amely embert mart meg, és/vagy amelynek nyála sérült bőrfelületre vagy nyálkahártyára jutott. (8) Engedély nélkül tartható állatok a díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők. Az állatok tartása 4. § A község területe az állattartás szempontjából három övezetre osztott: belterületre, üdülőterületre és külterületre. 5. § (1) A belterületi és külterületi övezetekben telkenként – a közegészségügyi, állatvédelmi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások betartásával – tartható haszonállatok darabszámát a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az üdülőterületen haszonállat és veszélyes állat nem tartható. (3) Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben a 3. számú melléklet szerint – üzemszerűen is – tartható, de figyelembe kell venni a településszerkezeti terv, a HÉSZ, a közegészségügyi és egyéb előírásokat. (4) Galamb az egyéb állatok számától függetlenül maximum 200 db tartható – az üdülőterület kivételével – abban az esetben, ha számukra galambdúc vagy megfelelő ketrec biztosított. (5) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén, és annak 25 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén – az állattartási övezettől függetlenül – tilos nagy és közép haszonállatot tartani. (6) Amennyiben az állattartás helye mellett – a védőtávolságon belül – később a (5) bekezdésben meghatározott intézmény illetve egység létesül, az állattartót az állattartás megszüntetésére nem lehet kötelezni. (7) A község egész területén ingatlanonként legfeljebb 3 eb és 3 macska tartható. Ezek szakszerű tenyésztésével foglalkozók és különböző létesítmények őrzése esetében egyedi elbírálás tárgyát képezi a fenti darabszámot meghaladó mennyiségű állat tartása, melynek alapja a korszerű, szakszerű elhelyezés tárgyi feltételeinek megléte. Állatok elhelyezése 6. §
4/12. oldal
4
(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, és amennyiben 20 középállatnál vagy 6 nagyállatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számított legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő kezelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget, valamint az állatok pihenésére alkalmas helyet. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. (6) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait, szellőző berendezéseit a saját udvar felé kell kiképezni. (7) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. (8) Belterületen a trágya- és trágyalétárolót résmentes fedéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (9) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (10) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 15 méter távolságra történhet. (11) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (12)
A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.
(13) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre kijutni. (14) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, a szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (15) Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (16) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán, szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
5/12. oldal
5
(17) Az eb kennelben tartása esetén, a szomszéd kerítésétől számított minimum 1 méter védőtávolság tartandó, valamint a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (18) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a sérülésmentes mozgás lehetőségét, valamint az eső és napfény elleni védelmet (pl.: féltető, ól). (19)
A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.
(20) Az állattartási szabályok megsértése esetén az állattartás korlátozása illetve megszüntetése vonatkozásában – magasabb szintű jogszabály alapján – a jegyző jár el. 7. § (1) Eb többlakásos épület erkélyén, folyosóján az épület alapító okiratának szabályai szerint tartható – a rendelet előírásainak betartása mellett. (2) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsőházban az ebet – fajtára való megkülönböztetés nélkül – pórázzal el kell látni. 8. § (1) Vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe ebet beengedni vagy bevinni az üzemeltető engedélyével lehet. (2) Tilos ebet – a vakvezető és jelzőkutya, a mozgássérült-segítő és terápiás kutya, valamint az objektum védelme érdekében alkalmazott kutya kivételével (munka közben a kiképző felelősségére, abban az esetben, ha fegyelmezettek és szobatiszták) a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, b) kegyeleti helyre, c) uszodába, sportpályára, játszótérre, d) vásár illetve piac területére, e) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra, f) olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét (3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi. (4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. (5) Az ebet közterületen, lakóépület közös használatára szolgáló helyiségeiben, közösségi helyiségeiben, közös használatra szolgáló területein biztonságos, olyan hosszúságú pórázon kell tartani, vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon az emberekben és az állatokban, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. (6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebek esetében az (5) bekezdésben meghatározott területeken, illetve külterületen a póráz mellett szájkosár alkalmazása is kötelező. (7) 14 éven aluli gyermek, valamint egyéb cselekvőképtelen személy az (5) bekezdésben meghatározott esetekben nem vezethet olyan kutyát, amelynél a (6) bekezdés szerint kötelező a szájkosár alkalmazása. 6/12. oldal
6
(8) Vakvezető kutya kivételével 14 éven aluli gyermek, illetve egyéb cselekvőképtelen személy a (7) bekezdés szerinti tilalom alá nem eső kutyát kizárólag cselekvőképes személy felügyelete mellett vezethet az (5) bekezdésben meghatározott területeken, illetve helyiségekben. 9. § Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély illetve szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl.: kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója. Ebek többlettartása, ebtenyészet engedélyezése 10. § (1) Az e rendeletben meghatározottnál nagyobb létszámú - kedvtelésből tartott - eb a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Ráckeve Városi Intézete (2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 25.) és a ráckevei főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható. (2) Ebtenyészetet kizárólag polgármesteri külön engedéllyel lehet létrehozni és üzemeltetni. (3) Az ebtenyészet engedélyezése iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportjához kell benyújtani. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy hány darab, milyen fajtájú kutyával kíván tenyészetet működtetni. (4) Az ebtenyészet engedélyezése során a Polgármesteri Hivatal megkeresi a kérelmező telekszomszédjait véleményüknek megismerése céljából, beszerzi az ÁNTSZ, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, a hatósági állatorvosnak, valamint a helyi építéshatóságnak a véleményét. (5) Ebtenyészet nem létesíthető egészségügyi intézmény, bölcsőde, óvoda, oktatási intézmény, gyermekjátszótér, üzemi konyha, élelmiszeripari üzem, közületi és társadalmi rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló ingatlanokon, és ezek telekhatárától számított 50 méteren belül. (6) A tenyészebek elhelyezésére és tartására vonatkozó előírások azonosak a II. fejezet 3. § (1)(6), 4-6. §-ban felsoroltakkal. (7) Engedély nélkül működő ebtenyészet üzemelésének engedélyezését utólagosan kérelmezni kell. (8) Az állatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése esetén az eblétszám korlátozásra ill. ebtenyészet megszüntetésére a jegyző jogosult. Ebtartó kötelezettségei 11. § (1) Az eb tartója köteles: a) az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére a jogosult állatorvos rendelőjében vagy az állat tartási helyén veszettség elleni védőoltással beoltatni.
7/12. oldal
7
b) évente egy alkalommal – szükség esetén többször – az eb féregtelenítését elvégeztetni, és ennek megtörténtét az oltási igazolásban feltüntetni. c) az eb oltásáról szóló igazolást vagy az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás elvégeztetését ellenőrző erre kijelölt állategészségügyi szakhatóság vagy közterület-felügyelő, rendőr felszólítására bemutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni. d) az eb tulajdonjogának átruházása esetén az eboltási könyvet az új tulajdonosnak átadni. (2) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását az arra illetékes állatorvosnak bejelenteni, és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. (3) Az előző évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (ebtartót) – szabálysértési eljárás megindítása mellett – a szervezett oltás befejezését követő 30 napon belül a jegyző felszólítja a 15 napon belüli pótlására, valamint annak igazolására. A jegyző az állategészségügyi hatóságot a pótoltás elmulasztása esetén értesíti, valamint gondoskodik az eb leölését elrendelő határozat végrehajtásáról. Gyepmester 12. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreikről szóló 245/1998. (XII.31.) korm. rend. 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el. (2) A településen a gazdátlan kóbor ebek befogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester gondoskodik. (3) A befogott és telepre szállított ebet – a tartás költségének megtérítését követően – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb.) (4) A ki nem váltott és fajtatiszta ebek további sorsáról a gyepmester gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően. (5) A közterületen elhullott állatok és melléktermékek begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét az ATEV az önkormányzattal kötött megállapodás alapján végzi. Saját ingatlanon elhullott állatok jogszabálynak megfelelő elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Szabálysértés 13. § (1) A rendeletben szabályozott eljárásokra – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni. (2) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet a.) II. fejezet 3. §-ának (1)-(7) bekezdésében, 5. §-ában az állatok tartására, 8/12. oldal
8
b.) II. fejezet 6. §-ának (1)-(19) bekezdéseiben az állatok elhelyezésére, c.) II. fejezet 7. § (2), 8. §, 9. §, 10.§ (1)-(2), (5), 11.§ (1)-(2) bekezdésekben az ebtartásra vonatkozóan megállapított rendelkezéseket megszegi. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület felügyelő és az ellenőrzésre felhatalmazott személy ötszáztól húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja. 14. § Átmeneti rendelkezések A 2/2000. (II.7.) rendelet szerinti szabályozásoknak megfelelő és szabályos állattartást folytató természetes személy, illetve szervezet 2009. május 31. napjáig köteles állattartására vonatkozóan jelen rendelet előírásaihoz alkalmazkodni. Záró rendelkezések 15. § (1) Jelen rendelet 2008. június 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 2/2000. (II.7.) rendelete valamennyi módosításával együtt. Taksony, 2008. április 29.
/: Kreisz László :/
/: Széll Attila :/
polgármester
jegyző
A rendelet kihirdetése 2008. május 5-én megtörtént.
/: Széll Attila :/ jegyző
9/12. oldal
9
1. sz. melléklet Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények és a trágyatároló elhelyezkedésének védőtávolságai Lakóépülettől, Ásott vagy Fúrt Vízvezetéktől Kerti Külterületi, Kisállat közúttól mélyfúrású, telepített csaptól zártkerti ólja, ill. védett kúttól pihenő kifutója, rétegre épülettől trágya vagy trágyalé tárolása 100 állatig 8m 10 m 5m 1m 1m 10 m 100-500 10 m 10 m 5m 1m 1m 10 m állatig 501-1000 15 m 15 m 10 m 1m 1m 15 m állatig 1000 állat 20 m 20 m 10 m 1m 1m 20 m felett Középállat és nagyállat istállója, ólja, kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója 5 állatig 10 m 15 m 5m 2m 3m 10 m 6-10 állatig 15 m 15 m 5m 2m 3m 15 m 11-50 20 m 50m 10 m 2m 3m 20 m állatig 50 állat Külön eljárás keretében kell meghatározni az illetékes ÁNTSZ-szel egyeztetve. felett
10/12. oldal
10
2. sz. melléklet Mezőgazdasági haszonállatok férőhelyigénye -
Csibe mélyalom 8 hetes korig
18-20
db/m2
-
Tojótyúk mélyalom
5-7
db/ m2
-
Tojótyúk ketrecben
15
db/ m2
-
Koca ellető
2,25x2,4
m/db
-
Kocaszállás
2,25x0,65
m/db
-
Hízó
2,25x0,8
m2/db
-
Juh
0,6x0,8
m2/db
-
Tehén, ló kötött tartásban
2,75x1,8
m2/db
P
P
P
P
P
P
P
P
P
P
2
-
Tehén, ló kötetlen tartásban
6
m /db
-
Növendék szarvasmarha lekötve
1,9x0,9
m/db
-
Növendék kötetlen tartásban
3-5
m2/db
-
Borjak közös rekeszben
2-5
m2/db
P
P
P
P
P
P
Az itt nem szabályozott mezőgazdasági haszonállatok férőhelyigényének tekintetében a jegyző a 244/1998 (XII.31.) Kormányrendelet és a 245/1998. (XII.31.) Kormányrendelet alapján jár el.
11/12. oldal
11
3. sz. melléklet
Az egyes ingatlanokon tartható haszonállatok darabszáma
KÜLTERÜLET
BELTERÜLET
500 m2 alatti teleknagyság esetén 500-1000 m2 közötti teleknagyság esetén 1000 m2 feletti teleknagyság esetén 1000 m2 alatti teleknagyság esetén 1000 m2 feletti teleknagyság esetén
Nagy haszonállat (db)
Közép haszonállat (db)
Kis haszonállat (db)
Prémes állat (db)
-
-
100
20
2
4
150
30
4
6
250
50
6
10
250
50
Az egyéb jogszabályi rendelkezések figyelembevételével korlátlanul tartható
12/12. oldal
12
