2008 I. félév Kockázatelemzés - MSc

VESZÉLYEK - HATÁSOK

2007/2008 I. félév

Kockázatelemzés - MSc

Technikai eredetű veszélyek csoportosítása érvényesülés szerint Típus

potenciális

látens

permanens transzponált 2007/2008 I. félév

Megnyilvánulás

Védekezés

tervezés, karbantartás Meghibásodás, ellenőrzés, felújítás, elhasználódás, üzemzavar , üzemviteli utasítások, biztonságvédelem baleset, rongálás, emisszió környezetvédelem Védőeszközök, kezelési Mérgezés, rákkeltés, szabályok, szabványok, fertőzés, villamos érintés, érintésvdelem, ionizáló sugárzás, nemsugárvédelem, ionizáló sugárzás, munkavédelem balesetveszélyes munka Munkahelyi ártalmak, Egészségvédelem, környezeti ártalmak, stressz, ellenőrzés, lakóhelyi ártalmak környezetvédelem, életmód Technikai vertikum, Tervezés, gazdaságpolitika, gazdasági, politikai áttétel demokrácia Kockázatelemzés - MSc

Potenciális veszélyek

2007/2008 I. félév

Veszély eredete

Aktualizáló ok

Természeti erők és hatások

Méretezésen felüli igénybevétel

Rossz konstrukció

Szakértelem hiánya Felületesség, Új konstrukció Előre nem tervezett hatások, körülmények

Anyaghiba

Selejt gyártás Rossz anyagválasztás, öregedés

Gyártási hiba

Gyártási technológia nem megfelelő

Üzemeltetési hiba

Szakszerűtlen használat Fegyelmezetlenség, alkalmatlanság, hanyagság, rossz szervezés Hiányos karbantartás, téves működés Emberi tévedés

Szándékos károkozás

Szabotázs, terrorizmus, háború

Üzemi baleset

Véletlen cselekedet Fegyelmezetlenség Technikai okok


Közvetlen veszélyek csoportosítása forrás és hatás szerint V eszély es a n y a g o k , term ék ek F izik a i T ű zelő -, ro b b an ó -, rad io ak tív és ég h ető an y ag o k

K ém ia i K o rro zív -, m aró an y ag o k , o ld ó szerek , aero szo lo k

B io ló g ia i In g eran y ag o k , m érg ek , rák k eltő , m u tag én , stb an y ag o k

E n erg ia fo rrá so k , b eren d ezések és tech n o ló g iá k hő

m ech a n ik a i

elek tro m o s

K azán o k , reak to ro k , h ő cserélő k , stb .

N y o m ástartó k , h id rau lik u s ren d szerek , stb .

G en eráto ro k , áram fo rráso k , stb .

T ev ék en y ség ek K ö zlek ed és, sp o rto lás, stb

2007/2008 I. félév


OBJEKTÍV MEGÍTÉLÉS

VESZÉLY KATEGÓRIÁK

EGÉSZSÉGÜGYI

2007/2008 I. félév

KÖRNYEZETI


AZ EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLY MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI

FORRÁS

EMBER

IDŐTARTAM

HATÁS

- ÁLLANDÓ - BALESETI

- MUNKAHELYI - LAKOSSÁGI

- RÖVID - KÖZEPES - HOSSZÚ

- HALÁLOS - NEM HALÁLOS AZONNALI ELHÚZÓDÓ

2007/2008 I. félév


A KÖRNYEZETI VESZÉLY MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI

FORRÁS ÁLLANDÓ BALESETI

2007/2008 I. félév

HATÁS IDŐTARTAMA

KITERJEDÉSE

RÖVID KÖZEPES HOSSZÚ

LOKÁLIS REGIONÁLIS GLOBÁLIS


EGÉSZSÉGKÁROSODÁS DÓZIS ANYAG ÉS/VAGY ENERGIA

ÉGÉS,SÉRÜLÉS, ÁRAMÜTÉS MÉRGEZÉS, SUGÁRZÁS, RÁK, KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, TARTÓS INGEREK, STRESSZ, SOKKHATÁS

AZONNALI ELHÚZÓDÓ

ÁRTALOM 2007/2008 I. félév

ELHALÁLOZÁS NEM HALÁLOS SÉRÜLÉS EGÉSZSÉGKÁROSODÁS PSZICHÉS ZAVAR GENETIKUS HATÁS Kockázatelemzés - MSc

HOGYAN FÜGG A HATÁS A DÓZISTÓL? 1.

•

FIZIKAI HATÁSOK ( SUGÁRZÁSOK, HŐ, MECHANIKAI)

Sugárhatás adatok forrásai

FOGLÁLKOZÁSI SUGÁRTERHELÉS: Î Az orvosi radiolóia úttürői Î Rádiumos világító festékkel dolgozók Î Uránbányászok

ORVOSI SUGÁRTERHELÉS: Î Î

A sugárzások korai túladagolása Sugárterápiák tapasztalatai

HIROSIMA ÉS NAGASAKI NUKLEÁRIS FEGYVERKÍSÉRLETEK NUKLEÁRIS BALESETEK

2007/2008 I. félév


NAGY DÓZISOK KÁROSÍTÓ HATÁSA •

DETERMINISZTIKUS HATÁS

Súlyosság

A hatás súlyosságának dózisfüggése

Küszöb dózis (0.5Gy)

D(elnyelt)

2007/2008 I. félév


Relatív kockázat

PROBLÉMA: KIS DÓZISOK SZTOCHASZTIKUS HATÁSOK

L NT -0.05

0 -0.05

küszöb hormézis

100

Dózisegyenérték (mSv) 2007/2008 I. félév


200

Effektív dózis, mSv/év

10

20

30

50

Halálozás vlószínűsége %

1,8

3,6

5,3

8,6

Nem halálos rák %

0,4

0,7

1,1

1,7

Öröklött defektus

0,4

0,7

1,1

1,7

Teljes

2,6

5,0

7,5

12,0

2007/2008 I. félév


HATÁS útvonalak

2007/2008 I. félév


Hősugárzás

2007/2008 I. félév

Hőáram [kW/m2]

Hatás

9.4

Fájdalom tűréshat. 6 sec

6.4

Fájdalom tűréshat. 8 sec 10 sec másodfokú égés

5.0


3.5


1.6


0.7

Bőr elvörösödik


A hősugárzás hatásai Hatások

kW/m2

Kár műanyag felületen Hólyagok megjelenése a bőrön A tűzoltóknak speciális védőruhát kell felvenni

3 5 8

Elsőfokú égési sérülés 10 sec. után; a tartályokat hűteni kell

12.5

A fák öngyulladása; másodfokú égés 10 sec. múlva

25

Harmadfokú égés 10 sec. múlva; a textíliák spontán gyulladása 10 sec. múlva; a folyékony gázzal töltött tartályok felrobbanása és az éghető anyagok hűtés ellenére történő gyulladása

36

Kár az acélból készült anyagokban Az acélból készült anyagok megsemmisülése

50 100

2007/2008 I. félév


A lökéshullámok hatásai

Hatások

Túlnyomás (mbar)

Erős hanghatás

3

Ablak törése, becsapódása, erős szél következtében 9 Könnyű szerkezetes épületben okozott kár

100

Dobhártya beszakadás

200

Kár épületekben

300

Nagyobb tárgyak, mint pl. vasúti kocsik felborulása 700 Tüdő károsodása

2007/2008 I. félév


1000

2007/2008 I. félév


2. Vegyi anyagok hatása KÖZVETLEN

KÖZVETETT

-belélegezve már kis töménységben is súlyos sérülést okozhatnak; - a bőrön keresztül felszívódva roncsolják a szövetet, véráramba kerülve az egész szervezetet mérgezhetik; - élelemmel, ivóvízzel a szervezetbe jutva belső sérülést vagy mérgezést válthatnak ki. 2007/2008 I. félév

-hő hatására bomlástermékként mérgező gázok keletkezhetnek; -hőtől, szikrától, nyílt lángtól meggyulladhatnak, robbanhatnak; -égés esetén mérgező füstgázok és mérgező bomlástermékek veszélyeztetik a környezetet.


Csoportosítás hatás szerint AZONNALI (AKUT)

NEM AZONNALI ELHÚZÓDÓ

-Idegmérgek (rovarölők) -mmunotoxinok (allergének)

-Rákkeltő (Dioxinok) -Mutagének Reprodukció t és az utódok fejlődését károsító anyagok

2007/2008 I. félév


Klórozott szénhidrogének a szövetekben elraktározódnak, ezért kumulatív mérgeknek is nevezik az ebbe a csoportba tartozó vegyületeket. Elsősorban az agyszövetekben kumulálódnak és idegrendszeri működési zavarokat okozhatnak. Szerves foszforsavészterek kémiailag nem halmozódnak. Erősen mérgezőek, a kolinészteráz enzimhez kőtődnek, így helyi- vagy általános idegrendszeri működési zavarokat okozhatnak. Ásványolaj- és termékeinek gőzei belélegezve súlyos esetben tüdőgyulladást okozhatnak. Gyors hatású: ciánvegyületek Lappangási idő után ható: foszgén típusú vegyületek. Karbamátok szemgyulladást, bőrgyulladást, belélegezve általános mérgezési tüneteket váltanak ki. Savak szem- és bőrgyulladást, belélegezve tüdővizenyőt okozhatnak.

2007/2008 I. félév


Dózis - hatás becslés 1. 2.

TOXIKOLÓGIA: HATÁS JELLEGE, HATÁRÉRTÉKEK EPIDEMIOLÓGIA: KÖVETKEZMÉNYEK AZONNALI (AKUT) A hatás függ: -dózis -az időtartam -az expozíció módja -faj

Dózis-válasz függvények

REFERENCIA SZINTEK

2007/2008 I. félév

NEM AZONNALI ELHÚZÓDÓ


REFERENCIA SZINTEK

1: enyhe fejfájás, 2: szédülés, 3: hányinger, hányás, 4: eszméletlenség, 5: halál 2007/2008 I. félév


Halálos dózis - LD Az LD 50 egy anyag azon dózisa, amely elpusztítja a vizsgált egyedek 50%-t 14 nap alatt.

2007/2008 I. félév


Veszélyes anyagok osztályba sorolása (44/2000 EüM rendelet) Méregerősség szerint

Kategória

orális dermalis Inhalációs LD50 patkány LD50 patkány LD50 patkány mg/kg mg/kg mg/l/4ó

Nagyon mérgezőek

<25

<50

<0,25

Mérgezőek

25-200

50-400

0,25-1

Ártalmas

>200-2000

>400-2000

>1-5

2007/2008 I. félév


MAK érték (Legnagyobb Megengedett Munkahelyi Koncentráció) „A MAK érték egy anyag, gáz, gőz, vagy egyéb anyag, legmagasabb megengedhető koncentrációja a munkahelyi környezetben, amely a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot még ismételt és hosszas kitettség esetén sem, abból kiindulva, hogy egy átlagos munkahét 40 órából és agy átlagos munkanap 8 órából áll.”

2007/2008 I. félév


TRK érték (Technológiai Kibocsátási Határérték) A TRK érték definíciója a következő: „a megengedhető légszennyeződés jogszabályban rögzített mértéke, amely a légszennyezést okozó technológiától elvárható legkisebb szennyezőanyag-kibocsátást írja elő”

Kritikus mérgezési határérték A kritikus mérgezési határérték (mértékegysége: ppm) még nem okoz visszafordíthatatlan károsodást az emberi egészségben, ha a mérgező anyaggal való érintkezés egy alkalommal történik (60 percig).

2007/2008 I. félév


2007/2008 I. félév


Példa rákos kockázatokra (humán vizsgálatok eredménye -levegő) Anyag

Kockázat egység [1 µg/m3/élet]

Acrilnitril

2E-5

Arzén

4E-3

Benzol

4E-6

Cr(VI) Polikondenzált aromás szénhidrogének Vinil-klorid

4E-2

2007/2008 I. félév


9E-2 1E-6

A kémiai biztonsági törvény A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény Célja „az ember és a környezet megvédése a veszélyes vegyi anyagok és készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, elhárítására és megelőzésére”. Egységesíti az anyagoknak és készítményeknek az emberre és a környezetre való veszélyességének értékelését, az emberre és a környezetre veszélyes anyagok és veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és feliratozását, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentését és az új anyagok törzskönyvezését, a bejelentett veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel kapcsolatos információk cseréjét, és előírja a veszélyes anyagok okozta kockázat becslését és kockázat csökkentését.

2007/2008 I. félév


Szabályozza a kémiai kockázatokkal szembeni egészségvédelem, a munkavédelem, lakosság- és a fogyasztóvédelem, környezetvédelem egyes kérdéseinek szabályozását, a termék és a polgári felelősség, a marketing és felhasználás, valamint az export és import kérdéseinek szabályozását, az információ áramlásának, a kémiai biztonság koordinálásának, a technikai fejlődéshez való alkalmazkodás nyomon követésének intézményes hátterét, a kémiai biztonság hatékony ellenőrzésének módját. Szabályozza továbbá a törvény végrehajtásának kikényszerítési eszközeit, és végül - összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával - a kémiai biztonsághoz való jogot minden magyarországi lakos és Magyarországon tartózkodó személy alanyi jogává kívánja tenni

2007/2008 I. félév


A veszélyes anyagok veszélyességi osztályai Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz-, és robbanásveszélyesség szerint: Robbanó anyagok és készítmények az olyan gázhalmazállapotú, folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak; Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak; Fokozottan tűzveszélyesek - azok az öngyulladásra képes folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek zárttéri lobbanáspontja kisebb, mint 0 0C és a forráspontja legfeljebb 35 0C , - a levegőben normális nyomáson gyúlékony gázok és gőzök; Tűzveszélyesek - azok az anyagok és készítmények, amelyek - a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, - szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak, - zárttéri lobbanáspontja folyékony halmazállapotban alacsonyabb 21 0C-nál, - vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben; Kevésbé tűzveszélyesek - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 0C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 0C ;

2007/2008 I. félév


Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: Nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak; Mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak; Ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpontok szerinti veszélyességi osztályba; Maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák; Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak;

Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg;

2007/2008 I. félév


12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a vegyi anyagok által az egészségre és a környezetre kifejtett kockázat felismerése és annak mérséklését célzó intézkedések foganatosítása érdekében - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendelte el.

2007/2008 I. félév


NOAEL

nem észlelt kedvezőtlen hatás szintje

LOAEL

észlelt kedvezőtlen hatás legalacsonyabb szintje

LD50

közepes halálos dózis

LC50

közepes halálos koncentráció

PNEC

becsült hatásmentes koncentráció

PEC

becsült környezeti koncentráció

népességi kör

dolgozók, fogyasztók és a környezet révén közvetve exponált emberek

környezeti elemek

a levegő, a szárazföld és a vizek mellett ideértendő a vegyi anyag sorsa a szennyvíztisztítóban és a táplálékláncban is

2007/2008 I. félév


3.

Biológiai hatások

•Patogén baktériumok (élelmiszer ipar) •Genetikailag módosított organizmusok (GMO)

2007/2008 I. félév


Hatásbecslés – probit analízis

2007/2008 I. félév


TIPIKUS HATÁSOK Láng okozta égési halálozás Hő okozta égési halálozás Fulladás Mérgezés

HALÁL

SÉRÜLÉS

KÁR

2007/2008 I. félév

Dobhártya sérülés Ütéses sérülés Repeszhatás okozta sérülés Mérgezés okozta károsodás

Rombolódás Üvegkár Hőkár Kockázatelemzés - MSc

Valószínűség - Probit • Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását. • Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

2007/2008 I. félév


Tipikus dózis-hatás görbék Toxikus hatás: X- dózis logaritmusa Y- halálozások aránya %

Túlnyomás hatása: X- túlnyomás logaritmusa Y- dobhártya sérülések aránya %

2007/2008 I. félév


Érintettek relatív mennyisége eloszlása F(D)

2007/2008 I. félév

Az eloszlás sűrűség függvénye


A probit értelmezése Hatás±SD -3SD -2SD -1SD 0SD +1SD +2SD +3SD

probit 2 3 4 5 6 7 8

A hatás gyakorisága a dózis függvényében normál, Gauss eloszlást mutat, ahol maximális gyakoriság a Gauss görbe mediánja körül mutathatóki, ez az 50%-os válasz értéke. Ettől + - irányban távolodva a szórás (SD) függvényében egyre csökken a gyakoriság. Normál eloszlás esetén az átlagtól az X tengely mentén ±SD távolságban helyezkedik el az adatok 68,3%-a, ±2SD távolságban 95,5%-a míg ±3SD távolságban 99,7%: Ez a probit analízis alapja

2007/2008 I. félév


Valószínűség - Probit

A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti. Az ábra azt mutatja be, hogy probit alkalmazása esetén az S-alakú görbét hogyan helyettesíthető egyenessel. 2007/2008 I. félév


A probit - gyakoriság összefüggés Probit

% 2007/2008 I. félév


Például: 42% megfelel 4.80 probitnak

2007/2008 I. félév


Dózis-hatás görbét áttranszformáljuk Dózis-probit görbévé:

Y = -15.6 + ln(p)

2007/2008 I. félév


Probit – függvény Általánosan: Pr = a + b{ln(V)} Ahol V=a hatást kiváltó tényező mértéke Pl.: Túlnyomás maximuma Sugár dózis teljesítmény Besugárzás ideje Dózis(g/kg) Adagolás időtartama Koncentráció Hatás időtartama

2007/2008 I. félév


Az LD50 pl. függ az expozíció idejétől is: A kémiai hatásra pl.:

Pr – a probit értéke C – a koncentráció [ppm] n – anyagfüggő kitevő (0.6 – 3) t – az expozíció időtartama a és b konstansok

Többféle koncentrációk és időtartamok esetében:

2007/2008 I. félév


Mérgezést leíró probit függvények • Általános (halálozás egyéni kockázat) forma: Pr = a + b ∗ ln (Cn ∗ t)

2007/2008 I. félév

Anyag Akrilaldehid Akril-nitril Allil-alkohol Ammónia Azinfosz-metil Bróm Szénmonoxid Klór Etilén-oxid Hidrogén-klorid Kéksav Hidrogén-fluorid Kén-hidrogén Metil-bromid Metil-izocianát Nitrogén-dioxid Paration Foszgén Fosz-amidon Foszfin Kén-dioxid Ólomtetraetil

A -4.1 -8.6 -11.7 -15.6 -4.8 -12.4 -7.4 -6.35 -6.8 -37.3 -9.8 -8.4 -11.5 -7.3 -1.2 -18.6 -6.6 -10.6 -2.8 -6.8 -19.2 -9.8

b 1 1 1 1 1 1 1 0.5 1 3.69 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1


n 1 1.3 2 2 2 2 1 2.75 1 1 2.4 1.5 1.9 1.1 0.7 3.7 2 1 0.7 2 2.4 2

2007/2008 I. félév


2007/2008 I. félév


Közlekedési baleset klórt szállító tartálykocsi

Gázfelhő által érintettek 200

Idő [m] 150 50 20

Koncentráció [ppm] 200 100 50

Pr = -13.22 + (1.00)ln{Σ(C2.3∆t)} –klórra Σ(C2.3∆t) = 2002.3*150+ 1002.3*50+ 502.3*20 = 3.1556*107 Pr = 4.047 % = 17%, 34 ember halála várható

2007/2008 I. félév


Valószínűség - Probit Hősugárzás: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), Mérgezésre: Pr = a + b ∗ ln (Cn ∗ t)

2007/2008 I. félév


Hősugárzás • elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi; • másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; • harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen; • halálos kimenetelű. 2007/2008 I. félév


A hősugárzást leíró probit függvények • Általános forma: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t) ahol: Pr = az elhalálozási valószínűségnek megfelelő probit (-); A, B = probit konstansok; Q = hősugárzás (W m-2); t = kitettségi idő (expozíciós idő) (s);

2007/2008 I. félév


Halálozásra vonatkozó: Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t), Elsőfokú égési sérülésre: Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t), Másodfokú égési sérülés: Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t). A kitettségi idő (expozíciós idő) (t) megegyezik a tűz időtartamával. Azonban, a kitettségi idő maximum 20 másodpercben (s) van meghatározva. Feltételezhető, hogy a zárt térben tartózkodók mindaddig védettek maradnak a hősugárzással szemben, amíg az épületet a tűz el nem éri. Az épületek begyulladásának küszöbértéke 35 kW m-2 értéken van meghatározva. Amennyiben az épület lángba borul, minden zárt térben tartózkodó meghal. Ezért a népesség elhalálozó hányada = 1, ha a hősugárzás (Q) meghaladja a 35 kW m-2-t, és népesség elhalálozó hányada = 0, ha a hősugárzás (Q) kisebb, mint 35 kW m-2.

2007/2008 I. félév


18/2006. (I.17.) Kormányrendelet A kormányrendelet 2. sz. melléklet 1.7.4. pontja szerint „Az üzemeltető a biztonsági jelentésben - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján - meghatározza a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezeteket. Ha a veszélyes ipari üzem veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet.” Hősugárzás esetén az elsőfokú égési sérülés tekinthető a veszélyességi övezet határainak számítási alapjául.

2007/2008 I. félév


Mérgezés Mérgező (nagyon mérgező) anyagok esetén a sérülés nehezen definiálható. Ez több okra vezethető vissza: 1. A mérgező anyag különböző úton kerülhet a szervezetbe. A bekerülés módjától függően ugyanazon mérgező anyag dózis különböző hatásokat eredményez. 2. Néhány mérgező anyag nem okoz olyan hatást – bódultságot, majd ezt követően halált – amely alapján a sérülés fogalma definiálható lenne.

Hogyan értelmezhető a sérülés mérgezés esetén?

2007/2008 I. félév


Sérülés mérgezés esetén A sérüléshez és halálozáshoz tartozó probit értékek kapcsolata (adott károsodás esetén) független a káros hatás jellegétől (mérgezés, hősugárzás).

A mérgező anyagokra jellemző sérülésre vonatkozó probit konstansok definiálása. 2007/2008 I. félév


FELTÉTELEZZÜK: A sérüléshez és halálozáshoz tartozó probit értékek kapcsolata (adott károsodás esetén) független a káros hatás jellegétől (mérgezés, hősugárzás). Mérgező anyagok esetén a halálozásra vonatkozó probit függvény: Prhm = ah + bh ∗ ln (Cn ∗ t), ahol

(1)

Prhm = a halálozási valószínűségnek megfelelő probit mérgezés esetén; ah, bh, n = egy adott anyag mérgezőképességét leíró konstansok halálozás esetén; C = koncentráció; t = expozíciós idő. Mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit függvény: Prsm = as + bs ∗ ln (Cn ∗ t), ahol (2) Prsm = a sérülési valószínűségnek megfelelő probit mérgezés esetén; as, bs, n = egy adott anyag mérgezőképességét leíró konstansok sérülés esetén; C = koncentráció; t = expozíciós idő. 2007/2008 I. félév


A halálozás egyéni kockázatra vonatkozó probit függvény hősugárzás esetén Prhh = Ah + Bh * ln(Q4/3 * t), (3) Prhh = a halálozási valószínűségnek megfelelő probit hősugárzás esetén; Ah, Bh = hősugárzásra vonatkozó probit állandók halálozás esetén; Q = hősugárzás; t = expozíciós idő. Első- v. Másodfokú égési sérülésre vonatkozó probit függvény: Prsh = As + Bs x ln(Q4/3 x t).

(4)

Prsh = az első- másodfokú égési sérülési valószínűségnek megfelelő probit hősugárzás esetén; As, Bs = hősugárzásra vonatkozó probit állandók első- v. másodfokú égési sérülés esetén; Q = hősugárzás; t = expozíciós idő.

2007/2008 I. félév


A mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit függvény meghatározása: A (4) egyenlet kifejezve az (3) egyenlet segítségével: Prsh = As + Bs * (Prhh - Ah) / Bh Az (5) egyenlet átrendezve:

(5)

Prsh = (Bs / Bh) * Prhh – (Ah * Bs / Bh) + As

(6)

A feltételezést alkalmazva, miszerint Prsm = Prsh és Prhm = Prhh és a (6) egyenletbe behelyettesítve: Prsm = (Bs / Bh) * (ah + bh ∗ ln (Cn ∗ t)) – (Ah * Bs / Bh) + As (7) A (7) egyenletet átrendezve: (8) Prsm = As – (Ah * Bs / Bh) + (Bs / Bh) * ah + (Bs / Bh) * bh ∗ ln (Cn ∗ t) A (8) egyenletből következik, hogy as = As – (Ah * Bs / Bh) + (Bs / Bh) * ah bs = (Bs / Bh) * bh

2007/2008 I. félév


A sérülésre vonatkozó probit függvény mérgezés esetén A településtrendezésnél figyelembe veendő veszélyességi övezet határainak kijelölésére az elsőfokú égési sérülésre vonatkozó probit függvényből levezett mérgezési sérülésre vonatkozó alábbi probit függvény használható:

Pr = [ (3,067 + 1,18 * ah )] + [1,18 * bh ]* ln (Cn ∗ t) A = [ (3,067 + 1,18 * Ah )] B = [1,18 * Bh ] 2007/2008 I. félév


Robbanás • Nagyon kicsi a kitettségi idő, ezért nem számolnak probit függvénnyel. • Többféleképpen definiálható a sérülés. • Dobhártyaszakadás. túlnyomás

Halál A

Sérülés B

2007/2008 I. félév

A’

B’


távolság

2008 I. félév Kockázatelemzés - MSc

Recommend Documents