Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke
A pénz fogalma 1. Történeti közelítés (definíció) A pénz az áruvilág megkettőződésével jött létre: a pénz egy a sok áru közül, különleges áru, mely kivált az árujavak közül. árupénz … … hitelpénz
Árupénz: a közönséges áruk egyike, „belső «értéke» van”.
A pénz fogalma 2. Funkcionális közelítés (definíció) — a pénz funkciói: elszámolási egység („értékmérő”) funkció; forgalmi eszköz funkció; fizetési eszköz funkció; vagyontartási (felhalmozási, „értékmegőrző”, „kincsképző”) eszköz funkció; („világpénz”).
A modern gazdaság pénzének fajtái Készpénz (C ≡ KP): bankjegyek („papírpénzek”) és érmék. A pénz valóban nem más, mint bankjegyek és érmék? Nem: a folyószámlák látra szóló betétei betöltik ugyanazokat a funkciókat, mit a készpénz (KP). Számlapénz: a hitelintézeteknél elhelyezett betét (a gazdasági szereplők /háztartások, vállalatok, intézmények, szervezetek, „emberek” látra szóló /folyószámla/ (D ≡ KBP) és határidős /lekötött/ betétei). ( csekk)
A modern gazdaság pénzének fajtái Hogyan keletkezik a számlapénz? A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik könyvelési művelettel, amikor hitelt nyújtanak.
A modern gazdaságok pénze hitelpénz. Hitelpénz: törvényes fizetőeszköz, hitelnyújtással keletkezik és a hitel visszafizetésével megszűnik.
A pénzügyi szféra részterületei
Alszférák: Monetáris pénzintézetek: Központi bank (jegybank) Kereskedelmi bankok (üzleti bankok) Pénzteremtő hitel Nem monetáris pénzintézetek: Egyéb, nem monetáris pénzintézetek (pl. takarékszövetkezetek) Pénz-újraelosztó hitel
A központi bank feladatai • • •
•
rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával biztosítja a hitelrendszer működőképességét és így a pénzérték stabilitását általában a kormány bankja, vagyis lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit, hiteleket folyósít neki birtokolja és kezeli az ország monetáris tartalékait, amelyek a nemzetgazdaság nemzetközi fizetőképességének fenntartását szolgálják.
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei • • •
Aktív bankműveletek Passzív bankműveletek Egyéb szolgáltatások
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei •
Aktív bankműveletek – – – – –
Hitelnyújtás Befektetés Részvényvásárlás Vállalatok alapításában való részvétel Ingatlan- és kötvényüzlet
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei •
Passzív bankműveletek – – – – –
Betétgyűjtés (takarék-, folyószámla-, csekkszámlabetét) Refinanszírozási hitel felvétele a jegybanktól Váltóleszámítolása (rediszkontálás) Kötvények és egyéb értékpapírok kibocsátása Hitelfelvétel már pénzintézetektől
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei •
Egyéb szolgáltatások – – – – – –
Vagyonkezelés Értékpapírok őrzése Értékpapír-műveletek Üzleti szaktanácsadás Információszolgáltatás Fizetéstechnikai szolgáltatás (pl. hitelkártya)
A pénzállományok 1M (szűken értelmezett pénz): közvetlenül felhasználható; a bankrendszeren kívüli (lakosság, vállalatok, intézmények tulajdonában lévő) készpénz; a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló számlapénz. M2 (tágan értelmezett pénz): M1 + HB HB: rövid határidős betétek M3 : M2 + határozott időre lekötött betétek …
A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség A pénz forgalmi egyenlete (azonossága):
M×V≡P×Y M: a forgalomba lévő pénzmennyiség; V: a pénz forgási sebessége; P: árszínvonal; Y: makrokibocsátás (reál-GDP); PY: nominális GDP.
Az infláció típusai mértéke szerint Infláció: az általános árszínvonal tartós növekedése Típusai: Kúszó infláció: π < 10%. Vágtató infláció: 10% < π < 1000% Hiperinfláció: 1000% < π (éves szinten)
Hiperinfláció: 50%-nál magasabb havi infláció. (Ez éves szinten több mint 100-szoros, három év alatt 2 milliószoros.)
Az infláció megfékezése Az infláció megfékezésének eszközei: A kereslet csökkentése az állam által A forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásával A kínálatot élénkítő eszközökkel
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor A pénzmultiplikátor (m) azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid pénz teremtését teszi lehetővé. mk=KP/KP+KBP
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor A kötelező tartalékráta (t) a központi bank által meghatározott minimális tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek összegének legalább ezen hányadát kötelesek jegybanki betét vagy készpénz formájában tartalékolni.
t=JBB/KBP
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor
A pénzkínálat jellemzői: A pénzkínálatot a bankrendszer határozza meg. A pénzkínálat megegyezik a szűken vett pénz forgalomban lévő mennyiségével. A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük (likviditásuk) mértékétől függ. A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi bank a kötelező tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílpiaci műveletek segítségével szabályozza.
A pénzkereslet A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény. A pénzkereslet motívumai: tranzakciós motívum óvatossági motívum vagyontartási (spekulációs) motívum
A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénzkínálattal. LM-görbe (Liquidity-Money) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlők egymással.
A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe i LM-görbe i2 i1
Y1
Y2
A forgalomban lévő reálpénzmennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. (az LM-függvény lefelé tolódik) Y
Az IS - LM-görbék
i IS
LM 1.
i0
2.
4. 3.
Y0
1. 2. 3. 4.
Árupiac túlkínálat túlkereslet túlkereslet túlkínálat
Y
Pénzpiac túlkínálat túlkínálat túlkereslet túlkereslet
i
Az IS - LM-görbék a nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya IS
LM 1.
i0
2.
4. 3.
Y0
Y
i
Az összekeresleti (aggregált keresleti) függvény az áruk iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett.
LM1
IS
LM0
i1 i0 i2 P
LM2
Y1 Y0 Y2
P1 P0 P2
Y
YD Y1 Y0
Y2
Y
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
