Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke

Az árupiac Az árupiac olyan intézmény, amelynek funkciója a gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslet és a vállalati szektor által nyújtott kínálat összehangolása. Az árupiacon a termékek és szolgáltatások adásvétele történik.

Az árupiac A klasszikus-neoklasszikus modell (Adam Smith /1723-1790/) A neoklasszikus paradigma alapelvei:  A piaci cselekedeteket rugalmas árak szabályozzák.  A gazdaságban stabil egyensúly alakul ki.  A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten mindig teljes.  A reálgazdaság nem igényel aktív állami szerepvállalást.

Az árupiac A Neoklasszikus modell szerint: • A kamatlábat közvetlenül az árupiac működése határozza meg. • A jövedelem mindig azonos a kapacitások teljes kihasználása melletti kibocsátással, rövid távon tehát adott a reáljövedelem nagysága.

Az árupiac a neoklasszikus modellben Az árupiaci egyensúly azon múlik, hogy a kiadások összetétele milyen feltételek mellett egyezik meg a tervezettel. Befolyásoló tényezők: – Fogyasztási kereslet – Beruházási kereslet – Kormányzati áruvásárlások

Az árupiac a neoklasszikus modellben • A neoklasszikus fogyasztási függvény a kamatláb különböző értékeihez rendeli hozzá a fogyasztás különböző értékeit. • Y=C+S

i

YP C(i)

S(i)

Y,C,S

Az árupiac a neoklasszikus modellben • A beruházási kereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye.

i I(i)

I

Az árupiac a neoklasszikus modellben • A kormányzati adóztatás hatására csökken a rendelkezésre álló jövedelem. (kiszorítási hatás)

i

YDI YP C(i) T

S(i) Y,C,S

Az árupiac a neoklasszikus modellben A kormányzati kiadások azon hatását, amelynek következtében a magánszektor valamely szereplőjének kereslete csökken kiszorítási hatásnak nevezzük.

Az árupiac a keynesi modellben

Az árupiac a keynesi modellben A keynesi modell (Keynes, John Maynard /1883-1946/)

A keynesiánus paradigma alapelvei I.:  Az árrendszer nem tökéletes, az árak merevek vagy ragadósak.  A gazdasági egyensúlytalanságok tartósak lehetnek, az egyensúlyi állapotok alapvetően instabilak.

Az árupiac a keynesi modellben A keynesiánus paradigma alapelvei II.:  A munkapiaci egyensúly nem szükségszerű, a munkanélküliség tartós lehet.  Az állam beavatkozása szükségszerű a gazdasági egyensúly megteremtéséhez.  A gazdasági döntések bizonytalan várakozásokon alapulnak.

Az árupiac a keynesi modellben A Keynesiánus modell szerint: • A kamatláb döntően a pénzpiactól függ. • Csak véletlenül fordulhat elő az, hogy a gazdaság teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, ezért a kereslet nagysága függ a jövedelemtől is.

Az árupiac a keynesi modellben Az abszolút jövedelem-hipotézis: adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ. C = f(Y)

C

Az árupiac a keynesi modellben ĉ(Y1)

C(Y)

C0 Y

Y1

C

C0

C(Y)

C(Y) = C0 + ĉY Y

Itt: ĉ(Y) = ĉ = állandó .

A keynesiánus fogyasztási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett fogyasztást rendeli. Ct  C(YDI)

Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási határhajlandóság: (MPC, más jelöléssel: ĉ) azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. ĉ(Y) = dC(Y)/dY 0< ĉ<1

Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási hányad: a fogyasztási igény és a jövedelem hányadosa.

c = C/Y

Az árupiac a keynesi modellben Y =Y

C, S

C(Y) C0 45o

S(Y)

S0 = - C0 S(Y) = S0 + ŝY = - C0 + (1 – ĉ)Y Itt: ŝ(Y) = ŝ = állandó .

Y

A szándékolt megtakarítás a jövedelem fogyasztás feletti része ( rezíduum): S(Y) = Y - C(Y). A keynesiánus megtakarítási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett megtakarítást rendeli. St  S(YDI)

Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási határhajlandóság: (MPS, más jelöléssel: ŝ) kifejezi, hogy

egységnyi jövedelem növekedés következtében mennyivel változik a megtakarítási szándék. ŝ(Y) = dS(Y)/dY 0< ŝ <1

Az árupiac a keynesi modellben ĉ+ŝ=1

Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási hányad: (c) a megtakarítási szándék és a

jövedelem hányadosa s = S/Y

Az árupiac a keynesi modellben

C, S, YS, YD

A keynesi modell feltételei mellett a kínálat rugalmasan alkalmazkodik a kereslethez,

YS ≡ Yt C(Y) ≡ YD

C0 45o

S0

S(Y)

tervezett kiadások ≡ makrojövedelem:

Y

YS ≡ Yt .

Y* = C(Y*) S(Y*) = 0

Egyensúly: YS = YD

Az egyensúly feltétele: Y = Y* = C(Y*) = C + ĉY* t 0 Y

*



1 ˆ 1 c

C0

Az árupiac a keynesi modellben Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi jövedelemben, kiadási multiplikátor- nak nevezzük. ∆C = ∆C 0 = ∆Y 1 1  cˆ azt fejezi ki, hogy egy Multiplikátorok: valamennyi exogén tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi értéket.

Az árupiac a keynesi modellben Keynesi szemlélet: i  a pénzpiacon alakul ki; a beruházási döntések bizonytalanok;

A keynesi beruházási függvény a kamatláb és a várakozások különböző értékeihez rendeli hozzá a tervezett beruházás egyes értékeit.

I  I(i,η)

i

A tervezett beruházások nagysága közvetlenül nem függ az adott időszak jövedelmétől.

I(i) = I0 - ai

I0

I

Az árupiac a keynesi modellben YD, YS

YS C+Ī C(Y) S(Y)

Ī 45o

Y Y1 Y2

Alkalmazkodik-e a kínálat a beruházási kereslethez?

Egyensúlyi feltétel: Y* = C(Y*) + Ī  Y* = 1 (C0 + Ī) 1 … cˆ  S(Y) = Ī

Az árupiac a keynesi modellben YD

YS

≡Y

C(Y)+I0-ai2

i változik  I(i) változik Az árupiaci egyensúlyi jövedelem függ a kamatlábtól.

C(Y)+I0-ai1 Y i

Y1

Y2

i1 i2

IS Y1

Y2

Y

IS-görbe (beruházásmegtakarítás, investmentsaving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza.

Az árupiac a keynesi modellben Gazdasági automatizmusok biztosítják, hogy az árupiac közeledjen az IS-görbe egyensúlyi értékeihez: az IS-görbe az árupiaci mozgások vonzáspontjait jeleníti meg. Az IS-görbe stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil.

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!