2008. év év február

2008. év – 2009. év

2009. február 2008. év

Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban

2008. szeptember – 2009. február

Készítette: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési, Tervezési, Kontrolling és Minőségbiztosítási Osztálya Fejes Ágnes elemző Adatfelvétel: a Dél-alföldi kirendeltségeinek munkatársai

Regionális

Munkaügyi

Központ

Munkaerő-piaci prognózis 2008-2009

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS .........................................................................................................4 ÖSSZEFOGLALÁS ..............................................................................................5 Gazdasági folyamatok .......................................................................................5 Munkaerő-piaci helyzet (2008)..........................................................................7 Prognózis adatok...............................................................................................8 A GAZDASÁG ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JELLEMZŐI............................ 10 Országosan ..................................................................................................... 10 Dél-Alföldön.................................................................................................... 14 MUNKAERŐ-PIACI INFORMÁCIÓK ............................................................ 17 Foglalkoztatottság, átlagkeresetek .................................................................. 17 A PROGNÓZIS-FELMÉRÉS TÉNYADATAI.................................................. 19 Kapacitás-kihasználtság.................................................................................. 23 Rendelésállomány ........................................................................................... 24 A gazdálkodó szervezetek beruházási szándékai .............................................. 26 A termelés vagy szolgáltatás volumenének alakulása 2008 .III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva............................................. 27 A vállalkozások üzleti helyzete......................................................................... 28 Létszám- változtató cégek száma, létszám-vonzata, a változások egyenlege..... 28 2008. évi létszámgazdálkodás részletes leírása ................................................. 28 Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2008-ban ............................... 31

Tartósan betöltetlen álláshelyek ...................................................................... 32 A pályakezdők foglalkoztatása......................................................................... 34 A START kártyával történő foglalkoztatás ....................................................... 35 Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ................................... 37 A 2009. ÉV VÉGÉIG VÁRHATÓ FŐBB ESEMÉNYEK, EREDMÉNYEK... 38 Beruházások.................................................................................................... 38 A termelési volumen alakulása ........................................................................ 39 A vállalkozások üzleti helyzete várhatóan 2009 első félévében ........................ 39 2009-ben várható változások a mintában szereplő gazdálkodók foglalkoztatotti létszámában.................................................................... 41 A létszám-bővítéssel és létszám-csökkentéssel leginkább érintett foglalkozások 2009-ben .......................................................................... 43 Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2009-ben .............................. 44 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

2. oldal


Pályakezdők foglalkoztatása 2009-ben ............................................................ 45 2009-ben Start kártyával rendelkezők felvételét tervező vállalkozások............. 46 Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ................................... 47 MEGYEI KITEKINTÉS..................................................................................... 48

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

3. oldal


BEVEZETÉS Az idei évben a korábbi évihez hasonlóan – a negyedéves munkaerőgazdálkodási felméréssel egyidőben – október elején került sor a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvételére, mely 1991. óta félévi rendszerességgel ismétlődött, egészen 2003-ig. 2004-től megkereséseink éves periodicitásúak lettek. Jelenlegi felmérésünk, s a belőlük merített információk 2008. év teljes egészére, valamint 2009. évre vonatkoznak. A felmérésünk célja – a korábbi évhez hasonlóan – ezúttal is az volt, hogy megismerjük a régió gazdasági szervezeteinek jelenlegi helyzetét, valamint a jövőre vonatkozó terveiket és várakozásaikat. Az így nyert adatok segítségül szolgálnak, illetve jó alapot biztosítanak a munkaerő-piaci folyamatok rövidtávú prognosztizáláshoz, illetve a nyilvántartott álláskeresők számának előrejelzéséhez. A foglalkoztatási helyzet alakulásán túlmenően szeretnénk bemutatni a régió gazdaságának helyzetét, 2008. év első három negyedévében bekövetkezett fontosabb változásokat, melyek meghatározó hatással vannak, voltak a foglalkoztatás alakulására. A munkaerő-piaci helyzet jellegzetességeinek ismerete feltétlenül fontos ahhoz, hogy a jövőre vonatkozó adatokat megfelelően tudjuk értékelni, ezért elemzésünk egy fejezete ezt is megpróbálja röviden illusztrálni. Felméréshez használt kérdőívünk az előző évhez képest újra módosult, bár továbbra is két különálló kérdőívvel kerestük meg munkáltatóinkat, melyek közül az egyikben a pillanatnyi helyzetükről, s elsősorban a 2008-as év eddigi gazdálkodásáról érdeklődtünk, míg a másikban – személyes interjú keretében – főként a 2009-es esztendő várakozásaira kérdeztünk rá. A felmérés eredményességének érdekében munkatársaink az előírt 623 szervezet helyett 653 céget kerestek fel a versenyszféra területén, ez évben nem kérdeztünk közszférához tartozó munkáltatót. A versenyszféra ágazati és létszám-kategória összetételére előzetes ajánlást kaptunk. Az általunk megkérdezettek köréhez az elemzés elkészítéséhez hozzáadódik a GVI által meginterjúvolt cégek köre is. A személyes interjúk a prognózis elkészítéséhez szükséges adatok felvételén túl lehetőséget biztosítottak a munkáltatókkal kialakított kapcsolatok további ápolására, az éppen aktuális munkaerő-piaci információk megosztására, valamint újabb álláslehetőségek feltárására is. Munkáltatóink segítő közreműködését ezúton is köszönjük!


4. oldal


Összefoglalás Gazdasági folyamatok A 2008 első háromnegyed évére, tehát a pénzügyi válság világméretűvé válását megelőző időszakra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban tavaly nyáron elkezdődött ingatlanpiaci válság mind a magyar, mind az európai (és Európán kívüli) gazdaságra igen erőteljes hatást gyakorolt. Az Európai Unióban a bruttó hazai termék növekedése negyedévről negyedévre szerényebb – a III. negyedévben mindössze 0,8% – volt. Az Eurostat harmadik negyedévre vonatkozó gyorsbecslése szerint az Európai Unió és az euró-zóna bruttó hazai terméke egyaránt 0,2%-kal mérséklődött a megelőző negyedévhez képest. Miután az euró-zóna esetében az előző negyedévben – történetében először – szintén a gazdasági teljesítmény csökkenése volt tapasztalható, ezen térség vonatkozásában a konjunktúraciklus recesszióba fordult. A tagállamok közül a német és az olasz gazdaság a második negyedévi 0,4%-os csökkenést követően a harmadik negyedévben fél százalékkal zsugorodott. Azonos mértékben mérséklődött a harmadik negyedév során a brit gazdaság is. A hazánkhoz hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkező Csehországban és Szlovákiában ugyanakkor továbbra is növekedés volt tapasztalható, a harmadik negyedéves GDP-jük 1,0, illetve 1,5%-kal haladta meg az előző negyedévit. 2008. szeptemberben az euró-zóna ipari termelése 2,4, az Európai Unióé 2,2%-kal mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez képest. Az ipari szektor fejlődését jelentős mértékben befolyásolni képes autóipari ágazat teljesítménye erőteljes csökkenést mutat az év eddig eltelt időszakában. Az Európai Autógyártók Szövetségének előzetes adatai szerint 2008 első tíz hónapjában az Európai Gazdasági Térségben 12,9 millió új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 5,4%-kal kevesebbet, mint a megelőző év azonos időszakában. Az év első kilenc hónapja során az Európai Unió harmadik országokba irányuló exportja 8, az onnan érkező importja pedig 11%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A külkereskedelem hiánya 50 milliárd euróval lett nagyobb, mindenekelőtt az energiahordozók kereskedelmének betudhatóan. Ugyanebben az időszakban az unión belüli exportszállítások értéke 6%-kal volt több mint a megelőző év azonos időszakában. Az Európai Unióban júliusig gyorsult az infláció, azóta mérséklődik, októberben a szeptemberi 4,2%-ról 3,7%-ra lassult az éves pénzromlás üteme. A magyar gazdaság 2008. január–szeptemberében az elmúlt évihez hasonló ütemben fejlődött. A GDP – a KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint – 2008 első kilenc hónapjában 1,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Idén a gazdaság az I. félévig gyorsuló ütemben nőtt, majd – a világpiaci folyamatok hatásainak Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

5. oldal


begyűrűzésével összhangban, de még a pénzügyi válság világméretűvé válása előtt – a III. negyedévben erőteljes ütemcsökkenés figyelhető meg. A szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest – az első két negyedévi 0,5, illetve 0,4%-os növekedés után – 0,1%-kal csökkent a GDP a III. negyedévben. Az ipar teljesítménye – főként az európai felvevőpiacainkat jelentő gazdaságokban tapasztalt visszaesés következtében – az elmúlt négy hónap átlagában csökkenést mutat. Január–szeptemberben 3,0%-kal nőtt az ipar teljesítménye, 5,7 százalékponttal kisebb mértékben, mint egy évvel korábban. A termelés dinamikáját nagymértékben befolyásolta az exportértékesítés alakulása. A külpiaci értékesítések volumene a tavaly I–III. negyedévi 17%-kal szemben idén 4,5%-kal nőtt, ez utóbbin belül július– szeptemberben 2,9%-os csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb súlyt, az exportértékesítés közel 70%-át adó gépipar 2008. január–szeptemberében 5,2%-kal növelte exporteladását, ami lényeges lassulást mutat az előző év azonos időszakához képest (19%). A belföldi értékesítés kilenc hónap alatt a múlt évhez hasonlóan szerény mértékben, 0,7%-kal nőtt. A 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma mindhárom negyedévben elmaradt az egy évvel korábbitól, az I. félévben átlagosan 1,7, a III. negyedévben 0,7%kal. Az egyébként is alacsony foglalkoztatási arány tovább csökkent, a munkanélküliek számának és arányának emelkedése mellett. (A munkanélküliségi ráta a III. negyedévben 7,8% volt). A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma január–szeptemberben ugyancsak csökkent. A versenyszférát stagnálás, a költségvetési intézményeket 4,3%-os csökkenés jellemezte. A KSH lakossági felmérése szerint a dél-alföldi régió 15-74 éves népességének gazdasági aktivitása az országos átlagnál továbbra is kedvezőtlenebbül alakult. 2008. III. negyedévének adatai alapján a foglalkoztatottak száma 496,1 ezer, a munkanélkülieké 46,2 ezer fő volt. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma országosan 23 ezer fővel, 0,7 %-kal csökkent, a régiónkban 0,6 százalékkal esett vissza; a munkanélkülieké az országos 6,8 százalékos növekedéssel összevetve nagyobb mértékben, 8,2 százalékkal emelkedett. A régió megfigyelt gazdasági szervezeteiben 2008. I-III negyedévben, 271,9 ezer fő állt alkalmazásban, számuk az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,1 százalékkal esett vissza. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2008. januárszeptemberében 155,4 ezer forint volt, 6,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A régiós 101,7 ezer forintos nettó átlagkereset az országosnak 84,7 százalékát teszi ki.


6. oldal


Munkaerő-piaci helyzet (2008) A Dél-alföldi régióban 2008. évben havonta átlagosan 67 313 álláskeresőt tartottak nyilván kirendeltségeink, mely 3,4 százalékkal több az előző évi adatnál. Az év végén novemberben és decemberben azonban hat százalékot meghaladó létszámnövekedés történt a bázisidőszakkal összevetve. Területi megoszlásukat tekintve közel negyven százalékuk Bács-Kiskun megyében, 35%-uk Békés megyében és 25,5%-uk Csongrád megyében került regiszterbe. Az álláskeresők közel egytizede pályakezdő, s 30,5%-a (több mint 20 ezer fő) tartósan regisztrált álláskereső, azaz egy éve, vagy ennél régebben szerepel folyamatosan nyilvántartásainkban. A területi különbségek a régió 3 megyéjében a pályakezdők tekintetében szerényebbek (1,5 százalékpont), míg a tartósan állásnélküliek esetében jelentősebbek (6,3 százalékpont). A Dél-alföldi régióban nyilvántartott álláskeresők átlagosan 20,4%-a járadék típusú ellátásban részesült az év folyamán, 8,5%-a segély típusú ellátásban, és 30,5%-a rendszeres szociális segélyben. A z á llá ske re sők sz á m a é s a rá nya a ga z da sá gila g a k tív né pe ssé ge n b e lül, körz e te nké nt 2008. é v-á tla g

á llá s ke re s ő k lé ts zá m a - fő

á llá s ke re s ő k a rá n ya - %

á ll á s ke re s ő k a rá n ya ré g ió - %

7 000

30%

6 000 25%

5 000 20%

15% 3 000

10%

[ álláskeresők aránya]

[ álláskeresők száma]

4 000

2 000

5%

1 322

Kistelek 988

2 348

Sarkad

0%

Mórahalom

4 068

Mezőkovácsháza

2 644

1 470

Szentes 1 863

2 706

Gyomaendrőd

2 740

1 350

Szeghalom

Makó

2 416

Szarvas

1 121

1 886

Orosháza

Hódmezővh.

2 109

Gyula

6 493

5 041

Békés

Szeged

1 298

Jánoshalma

Békéscsaba

Csongrád

627

Tiszakécske

2 230

1 049

1 629

Kiskunhalas

Kunszentm. 1 770

2 595

Kiskunfh.

Kiskunmajsa

3 382

Kiskőrös

Bácsalmás 1 457

4 094

Baja

Kalocsa

0

Kecskemét 6 619

1 000

A Dél-alföldi régióban nyilvántartott álláskeresők számán belül a nők átlagos részaránya 51%, míg a férfiaké 49%. Iskolai végzettségüket tekintve az álláskeresők 39%-a alacsony, azaz legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Egyharmaduk szakmunkás, 23%-uk érettségizett, és 4,5%-uk diplomás.


7. oldal


dél-alföldi régió

BácsKiskun 26 749

23 393

17 171

DélAlföld 67 313

nyilvántartott pályakezdő álláskeresők

2 342

2 373

1 762

6 476

tartósan álláskeresők

8 397

7 602

4 507

20 506

nyilvántartott álláskeresők

Békés

Csongrád

16%

14,8%

2007. 2008. régió 2008.

14%

11,9% 12%

10%

9,3%

A nyilvántartott álláskeresők adatai havi átlag – 2008. év adatok főben

A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása - Dél-Alföld

12,0%

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességszámhoz viszonyított aránya a 2008. évi átlagadatok alapján 11,9%, mellyel a régiók rangsorában továbbra is a középmezőnyben foglal helyet. Csongrád megyében az említett régiós átlagnál alacsonyabb, BácsKiskun megyében az átlag közeli, Békés megyében annál magasabb a nyilvántartott álláskeresők éves átlagos aránya.

8%

6%

4%

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Prognózis adatok Adatfelvételünk során 1011 gazdálkodótól nyertünk adatot, így a régióban — a 2008. szeptember 30-i létszámadatokat figyelembe véve — 69 868 foglalkoztatottra vonatkozóan kaptunk információt. A megkeresett cégeink 60 százaléka korlátolt felelősségű társaságként működik, 13 %-uk bt, 12%-uk részvénytársaság, 4%-uk pedig szövetkezeti formában gazdálkodik, a megkérdezettek között 83 egyéni vállalkozás is található. 2008 őszén, a vizsgálatba vont munkáltatók 55%-a magas (80% fölötti) kapacitáskihasználtsági fokkal működött, 40%-uk kihasználtsága közepes (41-80% közötti) volt, míg 5%-uk alacsony (41% alatti) kihasználtsági fokkal működött. A megkérdezett cégek 51%-a tervezte 2008-ban beruházásai üzembe helyezését, s ennél valamelyest kevesebben, a válaszadók 49%-a nyilatkozott hasonlóképpen a 2009es esztendőre nézve. A beruházások döntő többsége mindkét vizsgált időszakban korszerűsítő, innovatív jellegű. A vállalkozások aktuális üzleti helyzetüket többségében (56%-uk) kielégítőnek ítélték meg, a jövő tekintetében viszont pesszimistábbak, illetve bizonytalanabbak: 6/10-ére mérséklődik azon cégek aránya, akik üzleti pozíciója várhatóan kedvező lesz


8. oldal


2009-ben, emellett 24 %-uk rossznak ítéli, és húsz százalékuk nem tudja milyen lesz az üzleti helyzetük 2009-ben. Munkáltatóink közel 40 százalékának termelési volumene a megkérdezés időpontjában (2008. szeptember), illetve az azt megelőző 3 hónapban jellemzően nem változott, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy ezen cégek harmadik negyedévi munkaellátottsága hasonló volt, mint egy évvel korábban. 25 százalékos részarányt képviseltek azok, akik termelési szintje nőtt, egyharmaduké csökkent. 2009. I. félévében a megkérdezett cégek 16 %-a szerint várhatóan nő, s 25%-uk szerint csökken a termelés, szolgáltatás szintje, és a válaszadók közel húsz százaléka nem tudja, hogyan fog alakulni termelése. 2008-ra a vizsgálati kör 20 százaléka jelezte, hogy emelkedik szervezetüknél az átlagos statisztikai állományi létszám. Ennél 7 százalékkal kevesebben nyilatkoztak csökkenő foglalkoztatotti állományról, míg a társaságok közel fele szerint nem kell e téren változásra számítani a 2008-as esztendőben. 2009-ben a megkérdezett cégeink egyenlegében minimális, 0,5%-os átlagos statisztikai létszám létszámbővítést terveznek. Nagyobb arányú létszámmozgás év közben továbbra is a fizikai állománycsoportban várható, és ezen belül is inkább a szakképzetlenek körében. A vizsgálatba vont cégek 38 %-a élt az alkalmi munkavállalói könyv által nyújtott foglalkoztatás lehetőségével 2008-ban, elsősorban a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokban. Az átlagos foglalkoztatási időtartam 27 nap volt. 2009-re vonatkozóan az érintett cégek egyharmada tervezte úgy, hogy élni kíván ezzel a foglalkoztatási formával. A megkérdezett munkáltatók 34 %-a alkalmazott pályakezdőt 2008-ban. Munkáltatóink 31%-a alkalmazott START kártyával fiatalt az elmúlt esztendőben, jellemzően húsfeldolgozó, finomkerámia terméket gyártó gépkezelő, lakatos, eladó, és a segédmunkás munkakörök voltak, míg szellemiek közül az irodai adminisztrátor, pénzügyi, kereskedelmi ügyintézők. 2009-ben a cégek 15 százaléka szeretne valamilyen Start kártyával rendelkező munkavállalót alkalmazni.


9. oldal


A gazdaság és életkörülmények jellemzői 1

Országosan

A mezőgazdasági termelés a múlt évi nagyarányú visszaesés után idén, az év eddig eltelt időszakában lényegesen kedvezőbben alakult. Mind a tavalyi, mind az ez évi dinamikát döntően a növénytermelés eredményei határozták meg. Az állattenyésztés teljesítményének csökkenése néhány éve jelentősen lassul, a közvetett adatok arra utalnak, hogy e területen idén sincs lényeges változás. Az idei időjárás kedvezően hatott a kalászos gabonák terméseredményeinek alakulására. A tavalyinál 2%-kal nagyobb területről 7,9 millió tonna termést takarítottak be, amely jelentősen, 42%-kal meghaladta a 2007. évit és 26%-kal az előző öt év átlagos termésmennyiségét is. A 2008. augusztus 1-jei állatösszeírás adatai szerint egy év alatt csekély mértékben csökkent a szarvasmarhák és a juhok száma (2, illetve 1,2%-kal). A sertésállomány a tavalyi minimális bővülés után idén ismét mérséklődött, és 10%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala a múlt évben 22%-kal, idén az I. félévben 28%-kal emelkedett, július, augusztusban már kisebb ütemben nőtt, és tavaly május óta idén szeptemberben csökkent először az előző év azonos hónapjához viszonyítva, 8,8%-kal. Az ipari termelés 2008 szeptemberében szezonálisan és munkanappal kiigazítottan 2,5%-kal, a belföldi értékesítés 0,6, az exportértékesítés pedig 3,5%-kal maradt el az előző havitól. Az ily módon számított mutatók, amelyek a termelés és értékesítés folyamatát, illetve annak változását hónapról hónapra követik, az év eddig eltelt időszakában többnyire csökkentek. A tartós irányzatot jelző trendvonalak az év elejétől – a belföldi értékesítésé januártól, az exporté februártól, a termelésé márciustól – mutatják a visszaesést. Szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,7%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 5,3%-kal csökkent a termelés. Az alacsony dinamika hátterében mind az export, mind a belföldi értékesítés látványos fékeződése áll. Az exportértékesítés alakulását erőteljesen befolyásolta az ipari export fő felvevőpiacának számító Európai Unió országaiban a gazdasági növekedés megtorpanása. A belföldi értékesítést a továbbfelhasználásra kerülő termékek és a fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése korlátozta. Az I–III. negyedévben az ipari termelés volumene kiigazítás nélkül 3%-kal volt magasabb 2007 azonos időszakánál, miközben az exportértékesítés 4,5, a belföldi értékesítés 0,7%-kal nőtt ebben az időszakban. A dinamika megtörése az ipar fő ágazatai közül a feldolgozóipart érintette, a bányászat és a villamosenergia-ipar termelése folyamatosan nőtt, kilenc hónap alatt 1

Forrás: „A KSH jelenti 2008/9” című Gyorstájékoztató


10. oldal


16, illetve 4,5%-kal. A feldolgozóipar termelése viszont az első öthavi 7,1%-os növekedés, és a következő négyhavi mintegy 2,5%-os csökkenés eredményeként kilenc hónap alatt 2,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A feldolgozóipari kibocsátás több mint felét adó gépipari ágazatok termelése jelentősen lassult, az első félévben még 8,4%-kal termeltek többet, mint 2007 azonos időszakában, míg az első három negyedévben a bővülés 4,7%-ra lassult (2007 első három negyedévében 15%-os volt a növekedés). A létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok közül 2008 első kilenc hónapjában a kisméretű (5–49 főt foglalkoztató) és a 250 fős, vagy annál nagyobb vállalkozások termelésének növekedése folyamatosan lassult, míg a közepes (50–249 fős) vállalkozásoké viszonylag kiegyenlített maradt. Az ipari termelés bővülése az alkalmazásban állók előző év azonos időszakinál 0,2%-kal kisebb létszáma mellett ment végbe, így az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés volumene 3,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. 2008 első kilenc hónapjában Magyarország régiói közül az ipari termelés a legnagyobb mértékben, 5,5%-kal Közép-Magyarország ipari telepein nőtt. Az országos átlaggal azonos növekedési ütem jellemezte NyugatDunántúl ipari telepeit. Az átlagostól elmaradó növekedési rátákat mértek Közép és Dél-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön, csökkenés Észak-Magyarországon (1,2%), valamint a Dél-Alföldön (2,1%) következett be. Az építőipari termelés volumene – a múlt évi 15%-os és az ez évi január– augusztusi 10%-os csökkenés után – szeptemberben 2,5%-kal magasabb, az első kilenc hónap átlagában 8%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Szeptemberben a termelés volumene – az előző hónaphoz hasonlóan – az épületek építése terén csökkent, 1,6%-kal, az egyéb építmények építése pedig, az augusztusi 4,7%-os emelkedést meghaladó mértékben 7,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Évkezdettől a termelés visszaesése mindkét építményfőcsoportban megfigyelhető volt, az épületek építése 8,9%-kal, az egyéb építményeké 6,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipar termelői árai az első kilenc hónapban 5,7%-kal emelkedtek. A külkereskedelmi termékforgalom alakulását 2006-ban jelentős nagyságú, 2007 I–III. negyedévében csökkenő mértékű importtöbblet jellemezte, amit a továbbiakban egyensúly közeli állapot követett. 2008 szeptemberében – első becslés szerint – az export euróban kifejezett értéke 9,2%-kal, az importé 11%-kal bővült a múlt év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg 141 millió euró aktívumot mutatott, ami 102 millió eurós csökkenést jelent 2007 szeptemberéhez képest. A január–szeptemberi időszak egészében – szintén euróban kifejezett adatok alapján – az export értéke 11%kal növekedett, az importé ennél 0,8 százalékponttal kisebb mértékben gyarapodott. A


11. oldal


külkereskedelmi mérleg 166 milliós többlettel zárult, ami az egyenleg 381 millió eurós javulását jelenti a 2007. január–szeptemberi 215 millió eurós passzívumhoz képest. A kiskereskedelmi eladások volumene – kiigazítás nélküli adatok alapján – 2008. január–szeptemberében 1,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összforgalom 52%-át adó élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladási volumene 2008. január–szeptemberében 1,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor is ugyanezen tevékenységcsoport eladásai 0,9%-kal mérséklődtek. Ezen belül a forgalom több mint kilenctizede az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó üzletekben (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) koncentrálódott, amelyek forgalma a tavaly ilyenkor mért enyhe mérséklődés után idén 1,5%-kal csökkent. A nem élelmiszertermékeket árusító kiskereskedelmi egységek forgalmában az egy évvel korábbinál kisebb mértékű, 2%-os mérséklődés következett be. Ezen belül a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelmi üzletek forgalma 0,7%-kal magasabb volt, a forgalom mintegy négytizedét adó bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-üzleteké pedig 4,9%-os visszaesést mutatott. 2008 első háromnegyedévében 31 millió külföldi látogatót fogadott Magyarország, lényegében ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A hazánkba érkező látogatók számottevő hányada (78%-a) egy napra érkezett; az összes látogató egyharmada szabadidejét töltötte itt vagy üzleti okból érkezett hozzánk, 18%-uk fő célja vásárlás volt. A látogatók négytizede átutazott hazánkon. A külföldre látogató magyarok száma (13,5 millió) 2007 azonos időszakához képest 1,3%-kal emelkedett. 2008. január–szeptemberben a kereskedelmi szálláshelyeken 2,8 millió külföldi vendég 8,1 millió éjszakát töltött el. Októberben a fogyasztói árak átlagos színvonala, az előző év azonos hónapjához viszonyítva 5,1%-kal emelkedett, lényegesen szerényebb mértékben, mint az év bármelyik korábbi hónapjában. Az ütemmérséklődésnek több oka volt, közöttük az ún. „bázishatás”, vagyis az a tény, hogy az áremelkedés tavaly októberben viszonylag jelentős volt, és emiatt magasabb bázisidőszaki adathoz viszonyítunk. Szerepet játszott emellett a dekonjunktúra, aminek következtében a kereslet mérséklődött. 2008 III. negyedévében az előző negyedévhez képest mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség emelkedett, a múlt év III. negyedévéhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké pedig nőtt. A foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–64 éves népességen belül 28 ezerrel (0,7%-kal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így ez a mutató 3 millió 891 ezer főt tett ki 2008. július– szeptemberben. (A II. negyed évben a foglalkoztatottak száma 75 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.) Ezen belül a férfiak száma 24 ezerrel, a nőké 3 ezerrel lett kevesebb 2007. július–szeptemberéhez képest. A korcsoportok közül a 15–24, illetve a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

12. oldal


25–29 éves fiatalok létszámában következett be számottevő mérséklődés, miközben nagyobb létszámemelkedés a 40–44 évesek körében volt. A többi korosztályt lényegében változatlan szint jellemezte. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal, 57,3%-ra csökkent. 2008 III. negyedévében – a 15–64 éves népességen belül – a munkanélküliek száma átlagosan 327 ezer főt tett ki, 6,7%-kal (20 ezerrel) többet, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 7,8%-ra emelkedett. Ezen belül a férfiak munkanélküliségi rátája 6,7%ról 7,5%-ra, a nőké pedig 7,9%-ról 8,1%-ra nőtt egy év alatt. (A szezonálisan kiigazított harmonizált munkanélküliségi ráta 2008 szeptemberében az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 7,0%-ot tett ki.). A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő fiatalok – 15–24 évesek – közül minden ötödik állásnélküli. A munkanélküliek 20,4%-a került ki ebből a korosztályból, ez egy év alatt 0,6 százalékponttal nőtt. A fiatalokon kívül a többi korcsoportot is a munkanélküliek számának és arányának növekedése jellemezte. A munkanélküliek pontosan fele tartósan munkanélküli, azaz egy éve vagy régebben keresett állást, ez 2,6 százalékponttal magasabb 2007. III. negyedévéhez viszonyítva. 2008. III. negyedévében a múlt év III. negyedévéhez képest – a munkaerő-felmérés adatai szerint – a régiók munkaerő-piaci helyzetében fennálló területi különbségek tovább mélyültek. A foglalkoztatottak aránya egyedül a DélDunántúlon nőtt, miközben a munkanélküliség szintje Közép-Magyarországot és a Nyugat-Dunántúlt kivéve valamennyi régióban emelkedett. 2008 I–III. negyedévében 2 millió 753 ezren álltak alkalmazásban, 0,7%-kal (19 ezerrel) kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában dolgozók létszámában lényegében nem következett be változás, a költségvetés területén egy év alatt 32 ezerrel (4,3%-kal), két év alatt pedig 70 ezerrel lett kevesebb a létszám. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év három negyedévének átlagában 194 900 forint volt, ami nemzetgazdasági szinten – a számviteli nyilvántartások alapján – 8,0%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Január–szeptemberben a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 100 forintot tett ki, ami nominálisan 7,2%-kal volt magasabb az előző évinél. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – 2008 első tíz hónapjában 743 milliárd forintot tett ki, 454 milliárd forinttal kevesebbet, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás folyó áron számított, nem konszolidált bevételei 4,5%-kal 10,3 billió forintra nőttek, a 11,0 billió forintot kitevő kiadások pedig lényegében a tavaly január–októberi szinten alakultak. A központi költségvetés hiánya 828 milliárd forint volt, 565 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

13. oldal


Dél-Alföldön2 Békés megyében, 2008-ban a kalászos gabonákból jobb terméseredményeket értek el a Békés megyei gazdák, mint egy évvel korábban. Azonban mégsem élvezhetik az eredményét, mivel az átvételi árak lezuhantak, a kereskedők egy része még a felvásárlási szerződéseket is felbontotta, így a termény értékesítése újra nehézségekbe ütközik. A tavalyitól elmaradó terményárak mellett a műtrágya, a növényvédő szerek, a vetőmagvak illetve a III. negyedévben még a gázolaj ára is tovább emelkedett, a gazdák az őszi munkálatoknál kevesebb műtrágyát és olcsóbb vetőmagot – nem ritkán sajátot – kénytelenek használni, melyek a jövő évi eredményeket veszélyeztetik. A kiemelt kalászos gabonák közül csak a rozs betakarított területe emelkedett, de így is csak 30 hektáron termesztették a megyében. Az őszi árpa területe mindössze 100 hektárral, a tavaszié azonban 1600-zal lett kevesebb az előző évinél. A betakarított termés mennyisége valamennyi kalászosnál nőtt, ami a számottevő hozamnövekedésnek köszönhető. A 2008. évi javuló hozamok a kalászos gabonák többségénél meghaladták mind az országos, mind a dél-alföldi átlagos eredményeket, a búza esetében is csak alig egy százalékos a megye elmaradása. A megyében a kiemelt állatfajok közül egyedül a sertésállomány nagysága csökkent, szemben az elmúlt évvel, amikor mindegyiknél visszaesés következett be. 2008. augusztus 1-jén a megye szarvasmarha létszáma mindössze két százalékkal emelkedett, az állomány nagysága elérte az 50 ezret. A növekedés, csekély mértéke ellenére pozitív jelenség, mivel ellentétes az országos tendenciával és egyben meghaladja a régióban tapasztalt átlagos bővülést is. A sertések esetében 10 százalékot meghaladó állományvesztés tapasztalható, 2008 augusztusában 336 ezer állatot számláltak. A dél-alföldi régióban ennél 5 százalékponttal nagyobb volt a visszaesés, míg országosan a megyével közel azonos mértékű. A legjelentősebb növekedés a juhok esetében következett be, 54 ezerre bővült a megyei állomány. Az országos csökkenéssel szemben a régióban is emelkedés tapasztalható. A tyúkféle számossága közel négytizeddel gyarapodott egy év alatt, az állomány nagysága 1 754 ezer darab volt. Állománybővülés jellemezte a régiós és az országos változásokat is, mértékük azonban elmaradt a Békés megyeitől. Bács-Kiskun megyében burgonyából 4,3 ezer hektár területről mintegy 111 ezer tonnát takarítottak be, a 2007. évinél egynegyeddel nagyobb területről közel háromnegyedével többet, azaz egy hektárról közel 27 tonnát. Zöldségfélékből a tavalyinak alig kilenctizede termett, jelentősen a zöldpaprika, a paradicsom mennyisége csökkent, a vöröshagymáé viszont négytizeddel nőtt az egy évvel korábbihoz 2

KSH Statisztikai Tájékoztató – Békés megye, 2008/3, Bács-Kiskun megye 2008/3, Csongrád megye 2008/3


14. oldal


viszonyítva, görögdinnyéből pedig rekord mennyiségű termést, annak több mint 3,5szörösét takarították be. Gyümölcsfélékből a tavalyinak több mint a duplája termett, kivéve az őszibarackot, ahol 16 százalékos elmaradás mutatkozott. Mintegy 22 ezer hektárról közel 220 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ez a mennyiség meghaladta a 2007. évi másfélszeresét. 2008. augusztus 1-jei adatok alapján a megye állatállománya a fontosabbak közül a tyúkféléknél és a juhnál számottevően gyarapodott, a szarvasmarháé mérsékelten tovább nőtt, a sertéseké viszont az egy évvel korábbi nyolctizedére csökkent. 2008. augusztus 1-jén a megyében 7 ezer lovat, 1,4 ezer libát, 2 ezer kacsát írtak össze. Csongrád megyében 2008 első háromnegyedéve átlagos csapadékú volt, a szeptember végéig lehullott eső mennyisége megfelelt a sokévi átlag időarányos részének, eloszlása viszont nagyon egyenetlen volt. A kalászosok aratását csak július harmadik dekádjában zavarta meg a hidegfronttal érkezett helyenként jelentős mennyiségű eső. Ez sokat rontott a minőségen, így nagyobb arányú lett a csak takarmányozásra használható gabona mennyisége. A kalászosok az idén a megyében 112 ezer hektárt foglaltak el. Az előző évinél 6 százalékkal nagyobb terület csaknem másfélszeres termést adott. Az 518 ezer tonna kalászos az országos mennyiség 6,5 százaléka, ezen belül itt termett a búza 6,2, a triticale 6,4, az őszi árpa 8,2, a zab 9,1, a rozs 13,2 százaléka. A megyei össztermés 44 százalékkal több a 90-es évek második felének átlagánál, és háromtizedével felülmúlja a 2001-2005. évek átlagát is. A triticalen kívül a többi kalászos hektáronkénti hozama meghaladja az országost. A megye augusztus 1-jei állatállományának nagysága a fontosabb állatfélék közül csak a sertés esetében nem érte el az egy évvel korábbit. A mennyiségben és minőségben egyaránt jó takarmányellátottság ellenére a sertések száma az utóbbi 5 év mélypontjára esett. Ezzel Csongrád, a valamikori legtöbb sertést tartó megye a rangsor negyedik helyére csúszott vissza. Megállt viszont a szarvasmarha-állomány csökkenése, sőt csaknem 6 százalékos növekedés következett be. A tyúkfélék száma jó 16 százalékkal bővült. Leginkább a juhállomány gyarapodott, aminek következtében az állatlétszám ismét 60 ezer fölé emelkedett. A Dél-alföldi régióban a négy főnél többet foglalkoztató ipari telepek 2008. I–III. negyedévi termelési értéke meghaladta az 1135 milliárd forintot, amely összehasonlító áron számítva 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Bács-Kiskun megyében a termelés értéke folyó áron meghaladta a 463 milliárd forintot, a DélAlföldön produkált értéknek a négytizedét meghaladó részét a megyében állították elő. Csongrád megye telephelyein, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző év hasonló időszakához képest, amelynek értéke folyó áron megközelítette a 427 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó termelési érték mintegy Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

15. oldal


egymillió forint volt, ami a régió megyéi közül a legmagasabb, de az országos átlagnak csupán hattizedét tette ki. Békés megyében a 2008. első három negyedévi termelési értéke meghaladta a 245 milliárd forintot, amely összehasonlító áron számítva hattized százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 2008. szeptember végéig a megyei székhelyű legalább 50 fős ipari vállalkozások termelése közel 713 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron közel azonosat, mint az előző év hasonló időszakában. Az ipar értékesítésének nettó árbevétele 2008 első kilenc hónapjában meghaladta a 875 milliárd forintot. Csongrád megyében az ipar értékesítésének nettó árbevétele 2008 első kilenc hónapjában meghaladta a 424 milliárd forintot, amely összehasonlító áron több mint 8 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Bács-Kiskun megyében 2008. I–III. negyedévében a megyei székhelyű ipar 319 milliárd forint árbevételt realizált, összehasonlító áron 4,6 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában, az eladások közel hattizede külföldre, a fennmaradó hányad pedig belföldre került. Előbbi értékesítési irány volumene 7,2, utóbbié 1,2 százalékkal bővült. Az export hányada 1,5 százalékponttal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, ennek több mint felét adó gépiparé 1,7 százalékponttal növekedett. Békés megyében az év első kilenc hónapjában az ipar értékesítésének nettó árbevétele mintegy 133 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron számolva 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítményt. A volumennövekedést főként az exportértékesítés 8,8 százalékos bővülése indukálta, míg a belföldi értékesítés emelkedése mindössze fél százalék volt. 2008. I-III. negyedévében az országos csökkenéssel szemben összességében nőtt a dél-alföldi régió építőipari termelése. Bács-Kiskun megye építőipari termelése – a négy főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján – 36,3 milliárd forintot tett ki, ami 1,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2007 hasonló időszakában. Jelentős, háromtizedes emelkedés az építőipari termelés négytizedét kitevő egyéb építmények terén következett be, az 58 százalékot adó épületek építésében viszont 16 százalékos csökkenés mutatkozott. A megyei kivitelezők szeptember végi szerződésállománya megközelítette a 17 milliárd forintot, amely összehasonlító áron több mint kétszerese volt az egy évvel korábbinak. Évkezdettől a harmadik negyedév végéig az új szerződések értéke meghaladta a 44 milliárd forintot, számottevően, 16 százalékkal nőtt 2007. I-III negyedévéhez viszonyítva. A Békés megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató kivitelezők termelési volumene 14,7 milliárd forintot tett ki, ami mintegy tizedével kevesebb az előző év azonos időszakénál. Az építőipari termelés kétharmadát épületek, egyharmadát az egyéb építmények építése adta; az előbbi 11,5, az utóbbi 4,9 százalékkal esett vissza. 2008.


16. oldal


szeptember végéig megkötött új szerződések értéke 13,4 milliárd forint volt, volumenük 12 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Csongrád megyében az építőipar termelése (45,9 milliárd Ft) 2008 első 9 hónapjában, összehasonlító áron, 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az országos csökkenéssel szemben tapasztalt növekedés elsősorban a nagyobb, 50-nél több főt foglalkoztató kivitelezők termelés-felfutásának köszönhető. A legtetemesebb lemaradást az épületek építésén dolgozó közepes, 20–49 fős vállalkozások szenvedték el, de az ugyanezen építmény-főcsoport kivitelezését végző legkisebb kivitelezők körében is számottevő volt a visszaesés. Az összességében jelentős teljesítménytöbblet várhatóan az év végéig sem olvad el, ugyanis a szeptember végi, még teljesítetlen szerződésállomány volumene egyötödével volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A Dél-Alföld megyéinek kereskedelmi szálláshelyein 2008 I-III. negyedévében 382 ezer vendég 935 ezer vendégéjszakát töltött el, ami 0,8 százalékkal több vendéget, illetve 0,6 százalékkal több vendégéjszakát jelent az egy évvel korábbihoz képest. 2008. III. negyedévében is folytatódott a gazdasági szervezetek számának emelkedése, a rendkívüli növekedés az ÁFA-törvény módosítása miatt következett be, amely kötelezi a mezőgazdasági őstermelőket az adószám kiváltására. Szeptember végén több mint 236 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, az előző év azonos időpontjához képest közel kétharmadával többet. A regisztrált szervezetek 20%-a társas, 75%-a egyéni vállalkozás, és 5 %-a nonprofit szervezet. A vállalkozói aktivitás a régió megyéi közül továbbra is Csongrádban a legmagasabb. 2008. szeptember végén itt 1000 lakosra 172 (38 társas és 134 egyéni) vállalkozás jutott, míg a régióban 169, országosan pedig csak 154. 2007. I-III negyedévében a dél-alföldi régió megfigyelt szervezetei mintegy 125 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, 5,8%-os országos részarányt képviselve. Az egy lakosra jutó teljesítményérték régiónkban nem éri el a százezer forintot, az országos átlagnak kevesebb, mint a fele.

Munkaerő-piaci információk Foglalkoztatottság, átlagkeresetek A KSH lakossági felmérése szerint 2008. III. negyedévében a dél-alföldi régió munkaerőpiacán 542,3 ezren voltak jelen, közülük 496,1 ezren foglalkoztatottként, 46,2 ezren munkanélküliként. A gazdaságilag aktív népesség száma összességében nem változott az egy évvel korábbihoz képest, de közülük a foglalkoztatottak száma 3,6 ezer fővel csökkent és szinte ugyanennyivel nőtt a munkanélküliek száma. Így a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

17. oldal


foglalkoztatottak aránya 0,3 százalékponttal 48,6 százalékra esett vissza, a munkanélküliségi ráta 7,9 %-ról 8,5 %-ra nőtt. A 15-74 éves népesség száma egy év alatt 1,6 ezer fővel csökkent a régióban, ebből 1,5 ezer fővel az inaktívak száma esett vissza. A dél-alföldi régióban 2008.I-III. negyedévben a megfigyelt szervezeteknél 271 851-en álltak alkalmazásban, 4,1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az alkalmazottak között a fizikai foglalkozásúak száma 161,8 ezer fő, a szellemieké 110 ezer fő. Az alkalmazásban állók átlagkeresete régiós szinten havi bruttó 155 415,- Ft, mely mintegy tízezer forinttal, 6,9 %-kal több az egy évvel korábbinál. Az országos havi átlagkereset ennél nagyobb mértékben, 8 százalékkal emelkedett, így tovább nőtt a régióban a lemaradás az országos átlagtól, mely 39 446,- Ft-tal magasabb a régiós értéknél. A régión belül az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Békés megyében a legalacsonyabb (150 ezer Ft), Csongrád megyében a legmagasabb (162,7 ezer Ft). Aktivitási adatok 2008. III. negyedév


18. oldal


A prognózis-felmérés tényadatai A vizsgálatba kerülő vállalkozások ágazati és létszám-kategória szerinti számának meghatározásához központi ajánlást kaptunk. E szerint a dél-alföldi régióban 623 céget kellett megkeresnünk, melynek ágazatonkénti darabszámát is meghatározták. A régióban meghatározott darabszám 14 százalékos részarányt képviselt az országos összesenből. A vizsgálat csak a versenyszférára terjedt ki. Az előírt 623-mal szemben 653 munkáltatót kerestek fel a kirendeltségi kollégák. Ehhez adódik a GVI által megkérdezett cégek, így összességében a régióban 1 011 gazdálkodó kérdőívei kerültek feldolgozásra. A megkérdezett és a KSH által megfigyelt alkalmazottak száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (2008. szeptember 30.)

Adatfelvételünk során 1 011 gazdálkodótól nyertünk adatot, így a régióban — a 2008. szeptember 30-i létszámadatokat figyelembe véve — 69 868 foglalkoztatottra vonatkozóan kaptunk információt. E foglalkoztatotti létszám a KSH által nyilvántartott alkalmazotti létszám 25,7%-át teszi ki. A feldolgozóipar szerepe a Dél-Alföld gazdasági életében meghatározó, melyet a foglalkoztatottak magas száma is jelez, a foglalkoztatottak (KSH) 28%-a ugyanis ezen nemzetgazdasági ágban kerül alkalmazásra. A feldolgozóipar még mindig túlreprezentáltnak tekinthető a KSH által vizsgált körben betöltött súlyához képest.


19. oldal


A mezőgazdaságban dolgozók aránya a KSH vizsgálati körében 7,1%, ha hozzávesszük a mezőgazdasági őstermelőket is, akik vállalkozói igazolványt kellett, hogy kiváltsanak, akkor a mezőgazdaság részaránya elérheti a tíz százalékot is. Jelen felmérésünkkor 53 mezőgazdasági vállalkozást kerestünk fel, ezzel viszonylag megfelelően reprezentáltuk a mezőgazdaságban alkalmazottak részarányát. A többi ágazat foglalkoztatásban betöltött súlya mintánkban nem tér el nagyobb mértékben a KSH arányaitól, az energiaszektorból, az ingatlanügyek, pénzügyi területről viszont bővebb a merítési körünk. A dél-alföldi régióban a vállalkozások túlnyomó része kis, illetve középvállalkozás. A mostani megkérdezetti körbe legnagyobb számmal a kisvállalkozások (50 fő alattiak) kerültek be, a válaszadók közel háromnegyede tartozik ebbe a kategóriába. A statisztikai állományi létszámnak csupán 14%-át képviselik. Az 50-249 főt foglalkoztató cégek száma 205 a mintában, mely húsz százalékos részarányt képvisel. Az ebben a kategóriában alkalmazottak száma meghaladja a régióban a 23 ezer főt, mely az összes létszám egyharmadát teszi ki. A régióban a KSH adatai szerint 81 olyan társas vállalkozás működik, amelynek alkalmazotti létszáma eléri, illetve meghaladja a 250 főt. Hatvanhárom olyan gazdálkodó szervezet került a megkérdezettek körébe, amelyek 250-999 fő közötti állományi létszámmal működnek, összességében 29569 főt alkalmaztak 2008. szeptember végén. Ezzel 42 százalékos hányadot képviselnek az összes foglalkoztatotti létszámon belül. A megkérdezett vállalatok és az általuk foglalkoztatottak száma

Jelen felmérésünk során mintánkba öt olyan szervezet került, melyekben az alkalmazottak száma meghaladja az 1000 főt. Ebből 3 feldolgozóipari cég – az élelmiszer, italgyártás és a gép, berendezés gyártás területéről –, de képviseltette magát e körben a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazata is. Az öt szervezetnél munkát vállalók száma 7233 fő, az összes létszám 10,4 százaléka. Az átlagos foglalkoztatotti létszám 1 447 fő/cég, míg a többi létszám-kategóriában a cégek átlagos alkalmazotti létszáma jellemzően a kategória alsó középmezőnyben található. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

20. oldal


A megkérdezett vállalkozások által foglalkoztatottak megoszlása létszámkategóriák és állománycsoportok szerint

A megkérdezett munkáltatók által foglalkoztatott létszám átlagosan közel háromnegyede fizikai munkás, s egynegyede szellemi munkaerő. Az ezer főnél többet foglalkoztató cégeknél az alkalmazottak nyolcvan százaléka fizikai foglalkozású, az 50249 fős vállalkozásoknál ez a részarány 75%-os, a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél pedig nem éri el a hatvan százalékot. Az összes fizikai foglalkozású több mint negyven százalékát a 250-999 főt foglalkoztató munkáltatók alkalmazzák, szinte ugyanilyen nagyságrendet képviselnek a szellemi foglalkozásúak között is. A mintában szereplő gazdálkodók által foglalkoztatottak döntő többsége, 91%-a teljes munkaidőben dolgozik. Létszám-kategóriákat tekintve az ötven főnél kisebb foglalkoztatóknál az alkalmazottak 86-88%-a, az ennél nagyobb cégeknél 90-92 %-a teljes munkaidős. Nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben alkalmazzák munkavállalóik átlagosan 7,8%-át a válaszadók, ez a régióban közel öt és félezer főt jelent. A teljes munkaidős foglalkoztatottak döntő többsége határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozik. A határozott idejű (teljes munkaidős) szerződések aránya mindössze 9%, az ezer főnél többet alkalmazóknál 15,4%, a 10 fő alattiaknál 1,4%. Külföldi munkaerőt munkáltatóink csupán töredéke foglalkoztat, melynek létszáma a megkérdezéskor 563 fő. Az itt dolgozó külföldiek 54 százaléka román állampolgár. Külföldieket jellemzően a feldolgozóiparban, ezen belül az élelmiszergyártás területén, és a mezőgazdaságban alkalmaznak. A megkérdezett munkáltatóknál 2360 megváltozott munkaképességű állt alkalmazásban 2008. szeptember 30-án, ez az állományi létszám 3,4%-át teszi ki. A mintában szerepel egy közel kilencszáz megváltozott munkaképességű alkalmazottal gazdálkodó szegedi cég, mely a textilipar területén tevékenykedik. Jellemzően egy és négy százalék között mozog a megváltozott munkaképességűek részaránya létszámkategóriánként. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

21. oldal


A felmérés során megkérdezett munkáltatóink 2 365 nyugdíjast foglalkoztattak 2008 szeptemberének végén, tehát a munkavállalói állományuk 3,4%-át. A foglalkoztatott nyugdíjasok egyharmada a feldolgozóiparban, 15 százaléka a mezőgazdaságban, 13-14 százaléka a kereskedelem és ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területeken került alkalmazásra. A statisztikai állományi létszámba nem tartozik bele a kölcsönzött munkaerői létszám. A válaszadók szerint 2008. szeptember 30-án 2203 fő a kölcsönzött munkavállalók száma a régióban, mely létszám közel fele a 250-999 főt alkalmazó munkáltatókkal áll kapcsolatban. Kölcsönvett munkaerővel elsősorban néhány feldolgozóipari ágazatnál találkozhatunk, legnagyobb létszámban az élelmiszer, italgyártás, gép, berendezés gyártás, a vegyi anyag, termék gyártásának területén, de a kereskedelemből is érkeztek hasonló jelzések. A megkérdezett cégeket gazdálkodási formájuk szerint tekintve, 59%-uk korlátolt felelősségű társaságként működik a régióban. A legtöbb kft a kereskedelem, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a feldolgozóipar területéről került megkérdezésre. A mintegy kétszáz betéti társaság a minta 13 százalékát képviseli. Leginkább az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, építőipar területre jellemző ez a gazdálkodási forma. A mintába bekerült cégek száma gazdálkodási ágak és formák szerint

117 részvénytársaság került mintánkba (zrt és nyrt összességében), a megkérdezett cégek 11,6%-a. Ennél lényegesen nagyobb súlyt képvisel a feldolgozóipar szektorbéli megkérdezettjeinken belül, 31%-uk ugyanis részvénytársaságként működik. Átlag fölötti továbbá arányuk a mezőgazdaság, kereskedelem, javítás területén is. Az egyéni vállalkozások 8,2 százalékos részarányt képviselnek a válaszadók között.


22. oldal


A megkérdezett 38 szövetkezet a cégeink 3,8%-át fedi le, mely hagyományosan mezőgazdasági és pénzügyi gazdálkodási forma. A vállalkozások 8%-ában, vagyis 81 szervezetnél van jelen a külföldi tőke, e cégeknél jellemzően (60 cégnél) a jegyzett tőke 75%-ánál magasabb arányt képviselve. Teljes mértékben külföldi tulajdonban a válaszadók közül 52-en szerepelnek a mintában. Többnyire feldolgozóipari cégek vannak megkérdezetti körünkben, de az energetikai ágazatban is az átlagnál nagyobb arányban fordul elő 75%-nál nagyobb hányadú külföldi tulajdon.

Kapacitás-kihasználtság A mintába bevont gazdasági szervezetek közül 953-an adtak a kapacitáskihasználtságra vonatkozó kérdésekre értékelhető választ. Számuk természetesen valamelyest elmarad az összes válaszadóétól, hiszen bizonyos területeken a kapacitáskihasználtság fogalma nem értelmezhető. 2008 őszén a gazdálkodók 55%-a magas (80 % és afölötti) kapacitás-kihasználtsági fokkal működött, 40%-uk kihasználtsága közepes (41-80% közötti) volt, míg 5%-uk alacsony (40 % és alatti) kihasználtsági fokkal gazdálkodott. A gazdasági szervezetek kapacitás-kihasználtsága gazdasági áganként

A nemzetgazdasági ágak tekintetében az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások, a pénzügyi közvetítés, az építőipari és a mezőgazdasági cégek régiós átlag feletti részarányban működnek magas, 80 százalék feletti kapacitás-kihasználtsággal. A vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés és az egyéb közösségi szolgáltatás ágazatokban pedig átlag feletti arányban működnek alacsony kapacitás-kihasználtságú cégek.


23. oldal


A gazdasági szervezetek kapacitás-kihasználtsága létszám-kategóriánként

Leghatékonyabban a 250-1000 fővel gazdálkodók tudják termelő/szolgáltató kapacitásaikat kihasználni, közepes kihasználtsági fokkal viszont a mikro és az 1000 fő feletti vállalkozások működnek. A kapacitás kihasználatlanság okai között legnagyobb, több mint 60%-os súllyal a belföldi megrendelések hiánya áll. Az export megrendelések hiánya különösen a 250 fő feletti cégeknél képvisel nagyobb hányadot. A munkaerő-hiány a megkérdezett munkáltatók körében kisebb részarányt képvisel, mint a tőkehiány, a munkavégzés szezonális jellege. A munkaerőhiány ágazatokat tekintve átlag feletti értéket a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén mutat, 11, illetve 7 %-os súllyal.

Rendelésállomány A rendelésállomány, illetve a termékek keresettsége különösen a „mai gazdasági helyzetben” lényeges információval szolgálhat a gazdálkodók helyzetének stabilitásáról, valamint segít a jövőbeni változások megítélésében. Ez a kérdés szorosan összefügg a kapacitás-kihasználtsággal, valamint a beruházások alakulásával is, mivel azon


24. oldal


gazdálkodók, akiknek rendelésállománya magas, vélhetően jó hatásfokkal tudják működtetni eszközeiket, valamint azokat bővíteni tudják, azaz beruházásba kezdhetnek. Az adatokból megállapítható, hogy 2008-ban a régióban a gazdálkodók nagyobb hányada (60,7%-a) termékeik keresletét, illetve a rendelési állománya nagyságát közepes szintűnek ítéli. A válaszadók 14,3 százaléka rendelés állományuk szintjét magasnak találta, ennél nagyobb mértékű azon cégek aránya, - eléri a 25 százalékot, amelyek alacsonynak ítélték a megkérdezés időpontjában a kereslet nagyságrendjét. A rendelésállomány, termékek keresleti szintje nemzetgazdasági áganként

Az átlagnál magasabb keresleti szint a feldolgozóiparból, az energetika területéről, az építőiparból, a pénzügyi szektorból, az ingatlanügyek gazdasági szolgáltatás ágazatokból került rögzítésre, bár ennek nagyságrendje nem éri el sehol sem a harminc százalékot. Az építőipar, szállítás, raktározás, és a mezőgazdaság ágazatokba tartozó válaszadók közül az átlagnál többen jelezték, hogy rendelésállományuk alacsony szintű. Összességében ugyanakkor – nemzetgazdasági ágankénti hovatartozástól függetlenül – a munkáltatók többsége közepes szintűnek vélte termékei keresleti szintjét. A rendelésállomány, termékek keresleti szintje létszám-kategóriánként


25. oldal


A rendelésállományt, s a termékek keresleti szintjét a cégek létszámnagyság kategóriájának nagysága szerint vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is legkedvezőtlenebbnek a mikroszervezetek ítélik meg rendelésállományuk szintjét. E kör megkérdezettjeinek több mint egyharmada alacsony keresleti szintről adott számot, s magasról csupán 11%-uk. Legkedvezőbb a termékek keresettsége a 250-999 fős cégeknél, tekintettel arra, hogy csupán 6,9%-uké válaszolt úgy, hogy rendelésállományuk alacsony.

A gazdálkodó szervezetek beruházási szándékai Kapacitásbővítő beruházások tervezésére, illetve megvalósítására elsősorban azoknál a gazdálkodóknál kerül sor, melyek jelenleg is teljes, vagy legalábbis magas kapacitás-kihasználtsággal működnek. A munkanélküliség enyhítésében, valamint a foglalkoztatási szint emelésében előrelépést az új munkahelyek létrehozása, a munkaerő iránti kereslet élénkülése jelentené. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy az egyes ágazatokat milyen beruházási kedv jellemzi, illetve, hogy ezek a fejlesztések elsősorban korszerűsítő, innovatív, vagy pedig kapacitás-bővítő jellegűek. Korszerűsítő-innovatív, és kapacitás-bővítő beruházások alakulása

A megkérdezett vállalkozások mintegy fele tervezte 2008-ban beruházásai üzembe helyezését. A beruházások nagyobb hányada korszerűsítő, innovatív jellegű. 2008-ban a minta 25,7%-a szándékozott, szándékozik korszerűsíteni, s 8,2%-a jelzett kapacitásbővítő beruházásokat. Azon cégeink aránya, amelyek korszerűsítő, innovatív és kapacitásbővítő beruházásokat is terveztek, 17%. Nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások 2/3-a realizált beruházásokat. Létszámnagyság-kategóriákat tekintve pedig a 250 főnél többet foglalkoztató cégek közel 80 %-a helyezett üzembe valamilyen beruházást 2008-ban.


26. oldal


A termelés vagy szolgáltatás volumenének alakulása 2008 .III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva Jelen megkérdezésünk során információt gyűjtöttünk arról is, hogyan alakult cégeink termelési, szolgáltatási volumene a megkérdezést megelőző három hónapban a korábbi év azonos időszakához képest. Munkáltatóink termelési szintje a megkérdezés időpontjában (2008. szeptember 30.) 39 százalékában változatlan maradt, minden negyedik cégnél emelkedett, egyharmaduk esetén csökkent, 3,5 százalékuk nem tudta a változás irányát. Nemzetgazdasági ágak közül a pénzügy területére volt leginkább jellemző, hogy nőtt a szolgáltatás volumene, de a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság területén is többen voltak azok, akiknek nőtt a termelési, szolgáltatási szintje, mint azok, akiknek csökkent. A vállalkozás termelési volumene az elmúlt 3 hónapban

Létszám-kategóriákat tekintve a vállalkozások között a l0 főnél kisebb cégek 17%-a véli úgy, hogy termelési szintje nőtt egy év távlatában, az ennél nagyobb foglalkoztatók között viszont arányában többen vannak azok, akik termelési szintje növekedett, s kevesebben valószínűsítettek csökkenést.


27. oldal


A vállalkozások üzleti helyzete Prognózisunk készítése során feltettük azt a kérdést is, hogy a cégek hogyan ítélik meg a vállalkozásuk jelenlegi üzleti helyzetét. A felmérés időpontjában a megkérdezettek mintegy húsz százaléka ítélte cége üzleti helyzetét kedvezőnek. Ide tartozik többek között a pénzügyi szektor több, mint 50 százaléka, az energia szektor közel harminc százaléka. A szállítás, raktározás, az építőipar, kereskedelem, javítás és az egyéb közösségi szolgáltatási ágazat pesszimistább, az átlagnál magasabb arányban vélték rossznak jelenlegi üzleti pozíciójukat.

A cégek méretét tekintve a 10 fő alatti mikro-vállalkozások üzleti helyzete a legkedvezőtlenebb, egyharmaduk nyilatkozott rossz üzleti viszonyokról, a 250-999 főt foglalkoztató munkáltatók 10 százaléka, az ezer főnél többet foglalkozató vállalkozások közül egyik sem ítéli helyzetét rossznak.

Létszám- változtató cégek száma, létszám-vonzata, a változások egyenlege

2008. évi létszámgazdálkodás részletes leírása A válaszadó cégek egynegyede jelezte, hogy emelkedik szervezetüknél a statisztikai állományi létszám 2008. év végén az előző év végi létszámmal összevetve. Ennél kevesebben, 180-an (22%-uk) nyilatkoztak csökkenő foglalkoztatotti állományról. A társaságok több mint fele, 52,5%-a változatlan létszámmal számolt a megkérdezés idején a 2008-es év végéig.


28. oldal


A 2008-ra létszámváltoztatást tervező cégek megoszlása és létszámváltozása

Azon gazdálkodóknál, akiknél a statisztikai állományi létszám növekedésére lehetett számítani, a növekedést összességében 2095 főre, azoknál, ahol létszámcsökkenést jeleztek ott, annak mértékét 2193 főre prognosztizálták, a létszámváltozás egyenlege így -98 fő, mely az összes állományi létszám 0,1%-át teszi ki. Mivel a létszámcsökkenés – abszolút értelemben vett, tehát létszámban kifejezhető nagysága hasonló a növekedésnek - így összességében – a jelzések szerint – 2008-ban változásra nem igazán kell számítanunk megkérdezett munkáltatóink foglalkoztatási szintje tekintetében. Létszám-kategóriákat tekintve a 10-49 és az ezer fő feletti cégek sorában – ha csak kisebb számú is - inkább növekedés látszik. A 2008-ra létszámváltoztatást tervező cégek megoszlása és létszámváltozása gazdasági áganként


29. oldal


Régiós szinten, 2008. évre vonatkozóan statisztikai állományi létszám csökkenést a mezőgazdaság, építőipar, szállítás, raktározás jelzett, míg kedvezőbb foglalkoztatási tendenciák a pénzügyi közvetítés, a kereskedelem, járműjavítás, és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén következtek be. 2008 évre a megkérdezett cégek közül 561 tervezett valamilyen létszámmozgást foglalkoztatotti létszámában. Létszámkiáramlást 416, létszámfelvételt 439 munkáltató tervezett az év folyamán. 292 azon cégek száma, amelyek kiáramlást és felvételt is szándékoztak végrehajtani. Az évközi mozgásokat tekintve a létszámfelvétel 7 849 főt érint, ugyanakkor ennél 98 fővel többen, 7947 fő távozik vagy munkaadói, vagy a munkavállalói kezdeményezésére. Elbocsátások és tudatos létszámleépítések a megkérdezett munkáltatók 9,8%-át érintik, 894 fő vonatkozásában. A 2008-ra létszámmozgást tervező cégek aránya és a várható létszámváltozások száma

A válaszadók 36,5%-ánál kell, illetve kellett egyéb okból történő munkaviszony megszüntetésre számítani. (Egyéb okként említendő például a munkavállaló kilépése, nyugdíjazása és a határozott időre szóló szerződés lejárta miatti munkaviszony megszűnés is.) Ezen okból a megkérdezett cégek 7053 dolgozójának munkaviszonya szűnt meg 2008-ban a jelzések szerint. Legnagyobb létszámú felvételt a 250-999 fős cégek terveztek, s legjelentősebb létszám is ugyanebből a körből távozik úgy munkaadói, mint munkavállalói kezdeményezésére. Itt várható tehát legjelentősebb mértékű fluktuáció. Nagyobb számú, de negatív végeredményű létszámmozgás jellemzi az 50-249 fős cégeket és a mikro vállalkozásokat is. A kisebb, 10-49 főt foglalkoztató cégek létszáma emelkedett ugyanakkor, 1,6 százalékkal. Ágazatokat tekintve a létszámmozgások legjelentősebben a feldolgozóipart érintik, úgy felvétel, mint kiáramlás tekintetében, de a mezőgazdaság és a kereskedelem, Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

30. oldal


ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás mozgásai is jelentősebbnek mutatkoznak. A mezőgazdaság, szállítás, raktározás megkérdezettjeinek foglalkoztatotti létszáma csökken kisebb számban a 2007. év végi létszámhoz képest, jelentősebb növekedés nem történik egyik ágazatban sem.

Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2008-ban A 2008 évi átlagos statisztikai létszám alakulására vonatkozó kérdésre a válaszadók közel fele változatlan átlagos állományi létszámmal kalkulált. A munkáltatók mintegy harminc százaléka vélte úgy a megkérdezés idején, hogy emelkedik náluk az átlagos statisztikai létszám, 22 %-uk szerint pedig csökkenés várható 2008. év tekintetében. Régiós szinten összességében a 2916 fős várható átlagos létszámnövelés mellett 2461 fős átlagos állományi létszám csökkenés következik be, melynek egyenlege +455 fő. Ez az átlagos állományi létszám 0,7 százalékos növekedését jelenti 2008-ban.

Létszám-kategóriákat tekintve növekedést a 10-49 fős foglalkoztatók prognosztizáltak, a mikro-vállalkozásokra inkább a csökkenés, az ötven fő felettiekre a szinten maradás volt a jellemző. Nemzetgazdasági ágakat tekintve átlagos statisztikai állományi létszám növekedés a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén jelentkezik, a többi ágazatban inkább stagnálás, vagy csak minimális számú eltérés mutatkozik.


31. oldal


A mintában szereplők 14%-a nyilatkozott arról, hogy alkalmaznak külföldi állampolgárságú munkavállalókat. Az átlagos statisztikai állományi létszámuk 2007. év végén 462 fő volt. A válaszokból kiderült, hogy 2008-ban 20 cégnél nőtt a külföldiek átlagos statisztikai állományi létszáma, 11-nél csökkent, mintegy száz munkáltatónál pedig nem változott. A növekedés 46 fő, a csökkenés 34 fő, így az egyenleg +12 fő régiós szinten, ez a külföldi munkavállalók átlagos állományi létszámának 0,3%-a. A megkérdezés idején 15 cég nyilatkozott arról, hogy növelte a kölcsönvett munkaerő átlagos létszámát 2008-ban, 14 csökkentette, 58 munkáltató pedig nem tervezte létszámának változtatását. A kölcsönvett munkavállalók átlagos statisztikai létszáma régiós szinten 2007. évben 2200 fő, mely mintegy 165 fővel emelkedik 2008ban. Ez a foglalkoztatási forma az 50-249 és a 250-999 fő közötti létszám-kategóriában jelentkezik, ágazatokat tekintve pedig a feldolgozóipar és a kereskedelem sajátossága.

Tartósan betöltetlen álláshelyek A megkérdezett cégek közül minden tízedik nyilatkozott arról, hogy volt a megkérdezés időpontjában tartósan betöltetlen álláshelye. E munkáltatóknál összesen 759 tartósan betöltetlen álláshely volt ezidőben, ami 1,1 százalékos részarányt képvisel a mintavételi körünkben foglalkoztatottak összlétszámához képest.


32. oldal


Tartósan betöltetlen álláshelyek

A tartósan betöltetlen álláshelyek kilencven százaléka fizikai foglalkozás, melynek egyharmada szakképzetlen, 2/3-a valamilyen szakképzettséget igényel. A szellemiek között közel egyenlő arányban oszlik meg az alap és közép, illetve felsőfokú végzettséget igénylő tartósan betöltetlen álláshelyek száma. Ágazatokat tekintve a feldolgozóipar (ezen belül az élelmiszeripar, gép, berendezés-gyártás, fémfeldolgozási termék gyártás), az építőipar területén található tartósan betöltetlen álláshely. A legjellemzőbb tartósan betöltetlen foglalkozások a régióban


33. oldal


A pályakezdők foglalkoztatása Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók vettek-e, vesznek-e fel pályakezdőt 2008-ban, a gazdálkodók 34%-a válaszolt igennel. Nemzetgazdasági ágaink között valamennyi területen foglalkoztatnak fiatalokat. Az átlagnál több cég vett fel pályakezdőket a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a pénzügyi közvetítés területén. A válaszok szerint az átlagnál kevesebben vettek fel pályakezdőket az építőipari, szállítás, raktározási és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatainak munkáltatói közül. A mintában szereplő munkáltatók 2008-ban 1524 pályakezdő fiatalt alkalmaztak, alkalmazni szándékoztak. Közülük 73 százalékos arányban vannak a fizikai foglalkozású fiatalok, s 27 százalékos arányban szellemiek. A fizikaiakon belül a szakképzett munkaerőre volt nagyobb szükség. 2008-ban a felvett pályakezdők 39%-a szakképzett, s 34%-a szakképzetlen fizikai dolgozó. Pályakezdő felvétel 2008-ban ágazatonként

A szellemi foglalkozású pályakezdők közül a diplomások elhelyezkedési esélyei – a vizsgálati körön belül – valamelyest kedvezőbbek, mint a csupán alap-, vagy középfokú végzettséggel rendelkezőké.


34. oldal


Néhány fontosabb foglalkozás, ahol pályakezdőt alkalmaztak, alkalmaznak 2008-ban

A START kártyával történő foglalkoztatás Ez alkalommal is rákérdeztünk kérdőívünkben a START kártyával rendelkező fiatalok foglalkoztatására. Ezek szerint a munkáltatók 31%-a alkalmazott pályakezdőt START kártyával. A 882 START kártyával foglalkoztatott között legnagyobb létszámot a feldolgozóipar alkalmazott. A legjellemzőbb munkakörök pedig általánosságban véve a húsfeldolgozó, finomkerámia terméket gyártó gépkezelő, lakatos, eladó, és a segédmunkás munkakörök voltak, míg szellemiek közül az irodai adminisztrátor, pénzügyi, kereskedelmi ügyintézők.


35. oldal


START kártyás pályakezdők száma ágazatonként

2005. október elsejétől került bevezetésre a fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő Start-program, amely 2 éven keresztül biztosít lehetőséget a pályakezdőknek a munkatapasztalat szerzésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére. A Start-program kedvező tapasztalatai alapján kidolgozásra kerültek a Start-plusz és a Start-extra programok. A Start-plusz program keretében kaphatnak támogatást a Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők és a tartósan álláskeresők. A Start-extra program célcsoportja a halmozottan hátrányos helyzetben lévők, az 50 éven felüli és az alacsony iskolai végzettségű tartós álláskeresők. A kérdőíven szerepelt a Start-plusz és Start-extra programok ismeretére vonatkozó kérdés is. A 2005 óta működő Start kártyát nagyobb arányban ismerik a munkáltatók, mint az újonnan bevezetett kedvezményes lehetőségeket. A programok nagyobb mértékű ismerete különösen igaz a nagyobb létszámnagyság-kategóriába tartozó cégek esetében. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

36. oldal


A foglalkoztatási kedvezményeket és a preferált célcsoportokat ismerő illetve nem ismerő cégek aránya

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás A dél-alföldi régióban az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás az utóbbi években igen nagy jelentőséggel bírt. A megkérdezett cégeink 38%-a él az alkalmi munkavállalói könyv által nyújtott foglalkoztatás lehetőségével, kihasználva az adminisztrációs terhek, s a közterhek ez irányú könnyítéseit. 2008-ban 2669 főre tehető megkérdezett cégeink által foglalkoztatott AM könyves létszám. Egy AM könyves átlagosan 27 napot töltött alkalmi munkával az év során. Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás 2008. évben


37. oldal


Legtöbb alkalmi munkavállalói könyves embert a szezonális hatásokra is érzékeny ágazatokban, így a feldolgozóiparban (azon belül az élelmiszer, ital gyártása, gumi, műanyag termék gyártása), a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, építőiparban, illetve az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ágazatban foglalkoztattak 2008-ban.

A 2009. év végéig várható főbb események, eredmények Beruházások A vállalkozások közel fele, 49%-a tervezte a megkérdezéskor 2009. évben beruházás üzembe helyezését, ez alig 2 százalékponttal marad csak el a 2008. évi arányszámtól. A beruházások nagyobb része korszerűsítő, innovatív jellegű. 2008-ban a minta egynegyede szándékozik korszerűsíteni, s 8%-a jelzett kapacitásbővítő beruházásokat. Azon cégeink aránya, amelyek korszerűsítő, innovatív és kapacitásbővítő beruházásokat is terveznek 2009. évben 16%, ez is hasonló a 2008. évi részarányhoz. A megkérdezett munkáltatók beruházási szándéka

A régióban a főbb nemzetgazdasági ágai közül a mezőgazdaság és az energiaipar az, ahol átlag feletti összességében a beruházási szándék 2009-ben. Létszám-kategóriánként vizsgálva a beruházások alakulását megállapíthatjuk, hogy a cégek mérete és beruházási képessége egymással szorosan összefügg. Míg a mikrovállalkozások 35%-a tervez beruházásokat 2009-ben, addig a 10 és 49 fős foglalkoztatók 53%-a, s a legnagyobb cégeink mintegy 80%-a tervez fejlesztéseket. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

38. oldal


A megkérdezett cégek 28%-ánál a beruházás volumene 2009. első félévében hasonló lesz, mint egy évvel korábban; 19%-uk növekvő, 17%-uk csökkenő volumennel számol, míg 36%-uk szerint várhatóan nem lesznek fejlesztések, vagy nem tudtak erről nyilatkozni a megkérdezés időszakában.

A termelési volumen alakulása A vállalkozások termelési volumenének kilátásai 2009. I. félévében

A 2009. I. félévére vonatkozó kérdésre válaszolva a cégek 16%-a vélte úgy, hogy termelésének, szolgáltatásának volumene nőni fog, s egynegyedük szerint csökken, negyven százalékuk szerint változatlan marad, illetve 18 %-a nem tudta a választ. Az átlagnál többen számítottak csökkenésre a kereskedelem, a vendéglátás területén.

A vállalkozások üzleti helyzete várhatóan 2009 első félévében A következő év első félévére vonatkozó helyzet megítélésében már látszott a fokozottabb bizonytalanság. A válaszadók 1/5-e nem tudott válaszolni üzleti helyzetének alakulására és csak minden nyolcadik válaszadó ítélte úgy, hogy üzleti helyzete jó lesz fél év múlva is.


39. oldal


A vállalkozások üzleti helyzete 2009 első félévében, gazdasági áganként

A pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ágazatokban inkább voltak optimistábbak a válaszadók, az építőipar, szállítás, raktározás, kereskedelem, javítás területéről pedig borúlátóbbak. A cégeket létszám-nagyság kategóriánként tekintve a mikro-vállalkozások ítélik meg pesszimistábban várható üzleti helyzetüket, mintegy 60 %-uk rossznak ítéli, illetve nem tudja, a 250 és 1000 fő felettiek túlnyomó része kielégítőnek várta a megkérdezés időszakában üzleti helyzetét. Üzleti helyze t megítélése 2009. I. félé vére

1000 fő és felette

250-999 fő

50-249 fő

10-49 fő

9 fő és ennél kevesebb 0%

jó (db)

10%

20%

kielégítő (db)

30%

40%

rossz (db)


50%

60%

70%

80%

90%

100%

nem tudja, nem válaszolt (db)

40. oldal


2009-ben várható változások foglalkoztatotti létszámában

a

mintában

szereplő

gazdálkodók

A megkérdezett gazdálkodók mintegy 3 -e változatlan állományi létszámmal számol 2009. év végére. Lényegesen emelkedett az ilyen irányú válaszok aránya a 2008. évi jelzésekhez képest, tekintettel arra, hogy a 2008. év végére a megkérdezettek 52%-a nyilatkozott hasonlóképpen. A válaszadók 16 százaléka növekvő, közel nyolc százaléka pedig csökkenő várható állományi létszámról nyilatkozott 2009-re. A létszámváltozások volumene egyértelműen a növekedést támasztja alá, vagyis növekvő statisztikai állományi létszámot feltételezhetünk a vizsgálati körben. Várható változás a statisztikai állományi létszámban 2009-ben

A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparnál, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén lehet létszámnövekedésre számítani, de a többi ágazat túlnyomó részében is várhatóan kedvező az egyenleg. Nem mondható el ugyanez az mezőgazdaságról. Itt negatív egyenlegű létszámváltozások várhatók. Amíg 2008. év végére a cégek a statisztikai állományi létszám mintegy kétezerkettőszáz fős létszámcsökkenésével számoltak, ez a terv 2009-ben 680 főre, mintegy harmadára esik vissza. A létszámnövekedés tervezett létszáma is kevesebb erre az évre, de nem olyan nagymértékű, mint a létszámcsökkenés várható mértéke, 2008 év végére 2100 fővel számoltak, 2009 végére közel ezerhatszáz fővel.


41. oldal


Változás a statisztikai állományi létszámban, 2009 évben létszámkategóriánként

Létszámnagyság-kategóriákat tekintve az 1000 főnél többet foglalkoztató cégeken kívül minden kategóriában bővülést prognosztizáltak a felmérés időszakában a 2009. év végi statisztikai állományi létszámban. Azon gazdálkodók, akiknél a statisztikai állományi létszám várhatóan növekedni fog, 1586 fős bővülést jeleztek, míg a másik oldalon 680 fővel mérséklődik a tervezett év végi statisztikai állományi létszám. A régióban — a növekedéseket és csökkenéseket is figyelembe véve — várhatóan, egyenlegében 906 fővel emelkedik a foglalkoztatottak létszáma a vizsgálati körben, 2009-ben. A vizsgált gazdálkodó szervezeteknél várhatóan bekövetkező létszámmozgások 2009-ben

A létszámmozgásokat tekintve a megkérdezettek közel egynegyede jelzett létszámfelvételt, ami 4317 főt jelent régiós szinten, ugyanakkor ennél 906 fővel Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

42. oldal


kevesebb embernek, 3411 főnek szűnik meg várhatóan a munkaviszonya ez idő alatt. A válaszadók 5%-ánál várható tudatos elbocsátás, és a cégek 11%-ánál jeleztek egyéb okból történő munkaviszony megszüntetést. A tudatos elbocsátások régiós szinten közel ezer főt érinthetnek, míg az egyéb munkaviszony megszüntetések, mint például a kilépések, határozott időre szóló szerződések lejárta, nyugdíjazás, stb. összességében várhatóan 2500 főt érintenek majd a megkérdezett cégeinknél 2009. év során. Összességében 2009-re 1,3 százalékos növekvő foglalkoztatotti létszámot jeleztek munkáltatóink.

A létszám-bővítéssel és foglalkozások 2009-ben

létszám-csökkentéssel

leginkább

érintett

A 2009-ben várhatóan felvételre kerülők és munkaviszony megszűnésben érintett foglalkoztatottak száma

A várható munkaviszony-megszűnések és felvételek állománycsoportonkénti vizsgálatakor megállapítható, hogy mindkét irányú mozgás legnagyobb arányban, 90-92 százalékban továbbra is fizikai munkaerőt érinti, ezen belül is inkább a szakképzetleneket, mint a szakképzetteket. Tekintettel arra, hogy a prognosztizált felvételek (főben kifejezett) száma meghaladja a megszűnésekét, így kedvező lehetőségek kínálkoznak az év során úgy a szakképzett, mint a szakképzetlen fizikai munkaerő számára. Bár a diplomások várható létszámmozgása a fizikaiakénál lényegesen szerényebb, közel háromszor annyi főre vonatkozó felvételt jeleztek, mint munkaviszony megszüntetést, tehát itt is kedvező foglalkoztatási tendencia mutatkozik. Nem mondható el ugyanez az alap- és középfokú szellemi állományról. Itt a tervezett munkaviszony megszüntetések száma meghaladja a felvételekét.


43. oldal


A létszámcsökkenéssel és felvétellel leginkább érintett foglalkozások

Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2009-ben A válaszadásokból az derült ki, hogy a cégek 17 százaléka gondolja úgy, hogy átlagos statisztikai állományi létszáma emelkedni fog 2008 évhez képest. Ennél kevesebben, az érintettek 8 százaléka kalkulál az átlagos állományi létszám csökkenésével, így a válaszadók háromnegyede nem tervez átlagos állományi létszámváltozást. A megkérdezés adatai szerint összességében a régióban az átlagos statisztikai állományi létszám + egyenleget mutat, a várható emelkedés 969 fős, a tervezett csökkenés 640 fős. Az átlagos statisztikai állományi létszám növekedése így várhatóan mindössze éves szinten 0,5%-os a régióban.


44. oldal


Az ágazatok között a mezőgazdaságban várható az átlagos statisztikai létszám kisebb mértékű visszaesése. Kisebb mértékű növekedés az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban látszik. A külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan 65 fővel emelkedhet, így a régióban a külföldiek átlagos állományi létszáma meghaladhatja az ötszáz főt.

Pályakezdők foglalkoztatása 2009-ben Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók 2009-ben terveznek-e felvenni pályakezdőt, a gazdálkodók egyhatoda válaszolt igennel. Az érintett munkáltatók 2009-ben 727 fiatalt felvételét tervezik. A nemzetgazdasági ágak közül valamennyi területen szándékoznak 2008-ban is fiatalokat alkalmazni. Nagyobb létszámban a feldolgozóipar, kereskedelem, építőipar, és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás az a terület, ahová pályakezdők felvételét tervezik.


45. oldal


Pályakezdők felvétele 2009-ben ágazatonként

Néhány fontosabb foglalkozás, ahol pályakezdőt alkalmaznának 2009-ben

2009-ben Start kártyával rendelkezők felvételét tervező vállalkozások A megkérdezett munkáltatók közül 150-en nyilatkoztak úgy, hogy valamely célcsoportból Start kártyával rendelkező munkavállalót alkalmaznának 2009. év folyamán. A cégek zöme Start kártyával rendelkező pályakezdő felvételét tervezi, a felvenni tervezett létszám mintegy kétharmadát jelentik a fiatalok. Az új típusú Start kártyával rendelkezők foglalkoztatása az elképzelések szerint még nagyságrendileg nem túl jelentős, de összességében mintegy 150 fő felvételét jelenthetik. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

46. oldal


Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás 2009-ben az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztató cégek aránya (33 százalékkal), és a foglalkoztatott létszám (2135 főre) is mérséklődik a jelzések szerint a 2008 évi adatokkal összehasonlítva. Gyakori alkalmazási forma lesz azonban továbbra is a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelem és vendéglátás területén.


47. oldal


Megyei kitekintés

A válaszadó cégek 40 százaléka Bács-Kiskun megyében, 32 százaléka Csongrád megyében, 28 százaléka Békés megyében gazdálkodik. A 2008. szeptember 30-i állományi létszám nagyobb része, 40 százaléka azonban Csongrád megyében áll alkalmazásban, 37 százalék Bács-Kiskun megyében, 23 % pedig Békés megyében.

A válaszadó cégek száma és állományi létszáma dél-alföldi régió megy 2008.szeptember 30-án

25 284 fő; 37% 27 250 fő; 40%

336 cég; 32% 412 cég; 40% Cégek száma

289 cég; 28%

15 817 fő; 23%

Ez abból is adódik, hogy Csongrád megyében a megkérdezett cégek között 4 olyan található, ahol a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az ezer főt, Bács-Kiskun megyében pedig nem volt ilyen, Békésben egy ilyen munkáltató szerepelt a megkérdezettek között. A vállalkozások üzleti helyzete

Arra a kérdésre, hogy milyen az üzleti helyzetük jelenleg, Bács-Kiskun megyében a megkérdezett vállalkozások 22 százaléka, Békés megyében a 20%-a válaszolt úgy, hogy jónak tartja azt. Csongrád megyében ez az arányszám a válaszadók 1/6-a (16,7%). A cégek több mint fele mindhárom megyében kielégítőnek tartotta helyzetét 2008-ban. A 2009. évre vonatkozó kérdésre válaszolva csak minden nyolcadik gondolta úgy a megkérdezéskor, hogy 2009.első félévében jól fog alakulni üzleti helyzete. A bizonytalanságot tükrözi vissza még az is, hogy a válaszadók egy ötöde nem tudta megítélni azt, milyen lesz a 2009 –es év üzleti szempontból.


48. oldal


Átlagos statisztikai létszám alakulása 2008-ban

Csongrád megyében a válaszadók egyharmada, Bács-Kiskun megyében 29%-a, Békés megyében 27%-a ítélte úgy, hogy az átlagos állományi létszámuk emelkedni fog 2008-ban. Az átlagos statisztikai létszám csökkenésével Bács-Kiskun megyében a válaszadók egynegyede, Csongrád megyében kevesebb, mint húsz százaléka kalkulált. Az átlagos létszám növekedés és csökkenés egyenlege Bács-Kiskun és Békés megyében pozitív, bár nagyságrendjében minimális, 300, illetve 330 fős. Csongrád megyében -173 fős egyenleg mutatható ki. Átlagos statisztikai létszám alakulása 2009-ben

A 2009-es átlagos statisztikai létszám növelését mindhárom megyében a megkérdezettek kevesebb, mint egyötöde tervezte a megkérdezés időpontjában. Tíz százalékos hányad alá esett vissza az átlagos létszám csökkenését tervező cégek aránya. A régió megyéiben az átlagos statisztikai állományi létszám várható növekedése összességében 969 fős, alig harmada az előző évinek. Negyedére esett vissza az átlagos Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

49. oldal


létszám várható csökkenése is, mely régiós szinten 640 fős. Egyenlegében mind BácsKiskun, mind Békés és Csongrád megye is pozitív képet mutat 2009. évre az átlagos statisztikai állományi létszám várható változásában, de nagyságrendjében minimális mértékű a várható emelkedés.


50. oldal

Mellékletek

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

kirendeltség kódja

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET

adatszolgáltató sorszáma

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2008. SZEPTEMBER - OKTÓBER

EZT AZ ADATLAPOT A CÉG TÖLTI KI! A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük. Tisztelt Válaszoló! Köszönjük, hogy kitölti kérdőívünket! Fáradozását azzal szeretnénk megköszönni, hogy elküldjük Önnek a kutatás eredményeinek összefoglalóját. Ha igényli az összefoglalót, akkor ezt jelezze a céget felkereső munkatársunknak. A kérdésekre a megfelelő kódszám bekarikázásával, illetve a megfelelő szám vagy szöveg beírásával válaszolhat. Kérjük, hogy a táblázatokba az egyes foglalkozásokhoz tartozó FEOR kódokat, illetve a felsorolt képzésekhez tartozó OKJ kódokat is szíveskedjék beírni! Ha a cégnek telephelyei is vannak, és Ön a cégközpont munkatársaként válaszol, akkor kérjük, minden válasznál a cégközpontot és a munkaerő-piaci körzetében található telephelyeit együtt vegye számításba, és ne vegye számításba a cég más munkaerő-piaci körzetekben található telephelyeit!

A KITÖLTÉS SORÁN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEIVEL HÍVJA A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG MUNKATÁRSÁT, VAGY KÉRJEN SEGÍTSÉGET AZ MKIK GVI HELP DESK-TŐL!

kirendeltségi munkatárs neve:

tel.:

ÁFSZ – SZMM – GVI

MKIK GVI HELP DESK

Cég által kitöltendő adatlap

2/9

tel.: (06-1)-235-0584 munkanapokon, 10-16 óra között hívható.

A kitöltő cég megnevezése: A kitöltő személy neve: beosztása: telefonszáma:

körzetszám:

telefonszám:

Ha Ön a cég egy telephelyén dolgozik, akkor az adott telephelyre vonatkozóan válaszoljon a kérdésekre! Ha Ön a cégközpont munkatársa, akkor minden válasznál a cégközpontot és a munkaerőpiaci körzetében található telephelyeket együtt vegye számításba (attól függetlenül, hogy a kérdésben a cégre kérdezünk)! A munkaerő-piaci körzetébe tartozó településekkel kapcsolatban a kirendeltségi munkatárstól kérhet segítséget (lásd címlap)!

1.

Milyen szervezeti egységnél dolgozik Ön? 1 – telephely nélküli cég/szervezet

2 – cég/szervezet központja (székhelye)

3 – cég/szervezet telephelye

Magyar Munkaerő-piaci Prognózis 2008 2008. szeptember 18.

A CÉGRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

A CÉGKÖZPONTRA ÉS MUNKAERŐPIACI KÖRZETÉBEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON! A TELEPHELYRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!


2.


3/9

Van-e jelenleg tartósan betöltetlen álláshely a cégnél (telephelyen)? 0 – nincs 1 – van 2.1. Milyen képzettségi szintű álláshelyek ezek? 2.2. És átlagosan hány hónapja keresnek munkaerőt ilyen képzettségi szintű állásokra? 2.2. Átlagosan hány hónapja keresnek ilyen munkakörökbe?

2.1. Ebből hány fő hiányzik?

Képzettségi szint: a. szakképzetlen fizikai

fő

hónapja

b. szakképzett fizikai

fő

hónapja

c. szellemi (alap- és középfokú)

fő

hónapja

d. szellemi (felsőfokú)

fő

hónapja

2.3. Melyek a legfontosabb tartósan betöltetlen munkakörök? Maximum 4 munkakört írjon be, azokat, amik a legtöbb személyt érintik és válaszoljon a többi kérdésre is! Átlagosan hány Jelenleg kínált havi bruttó Munkakörök, amelyekben A hiányzó létszám bér nagysága hónapja keres ebbe munkaerőhiány van a cégnél (fő) (ezer forint/hó) a munkakörbe?

4 jegyű FEOR száma

a. ……………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

b. ……………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

c. ……………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

d. ……………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

…… …… …… ……

3.

Foglalkoztat jelenleg, vagy foglalkoztatott 2008-ban külföldi állampolgárságú munkavállalót a cég (telephely)? 0 – nem 1 – igen

3.1. Jellemzően milyen munkakörben foglalkoztat, vagy foglalkoztattak 2008-ban külföldi állampolgárságú munkavállalót? Maximum 3 munkakört írjon be, azokat, amik a legtöbb személyt érintik és válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre is! külföldi állampolgárságú munkavállalókkal betöltött munkakörök

alkalmazott létszám (kb.)

a.

………………………………………………….……

fő

b.

………………………………………………….……

fő

c.

………………………………………………….……

fő




4.

Van-e jelenleg határozott időre szóló munkaszerződése a cégnek? 0 – nincs 1 – van

4.1. Írja be az alábbi táblázatba azt a 4 foglalkozást, munkakört, amelyben a legtöbb személlyel van érvényes határozott időre szóló munkaszerződése a cégnek!

Foglalkozások, munkakör megnevezése (határozott idejű munkaszerződések) a. b. c. d.

5.


4/9

A szerződésben állók száma (fő)

…………………………… …………... …………………………… …………... …………………………… …………... …………………………… …………...

Általában hány napra szerződnek?

fő

nap

fő

nap

fő

nap

fő

nap


Adja meg a statisztikai állományi létszámok alakulását az alábbi két időpontban! 2007. december 31. a. Statisztikai állományi létszám összesen: b. c.

2008. szeptember 30.

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma

fő

fő

ebből: jelenlegi EU-tagállamokból

fő

fő

fő

fő

fő

fő

ebből: fizikai foglalkozású szellemi foglalkozású A statisztikai állományi létszámból:

d. e. f. g.

Teljes munkaidőben foglalkoztatott ebből: határozott időre szóló munkaviszonnyal Nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatott ebből: legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős A statisztikai állományi létszámból:

h. i. j.

ebből: Romániából A statisztikai állományi létszámból:

k.

Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma A statisztikai állományi létszámból:



l.

6.


5/9

Megváltozott munkaképességű dolgozók száma

fő

Adja meg a statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő számát a két időpontban! 2007. december 31. Kölcsönzött munkavállalók száma:

7.

fő

2008. szeptember 30. fő

fő

Volt-e vagy lesz-e a cégnél (telephelynél) 2008 folyamán: HA IGEN: Az érintettek száma kb.

8.

a. Elbocsátás, tudatos létszámcsökkentés?

1-igen 2-nem

fő

b. Egyéb létszámleadás: például kilépés, nyugdíjazás, határozott időre szóló szerződés lejárta?

1-igen 2-nem

fő

c.

1-igen 2-nem

fő

Létszámfelvétel?

fő

Mennyi volt 2007-ben az éves átlagos statisztikai állományi létszám? 8.1. Ezen belül mekkora volt a külföldi állampolgárságú

fő

munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma?

9.

Mennyi volt a statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő átlagos létszáma 2007-ben?

fő

10. Milyen változás várható 2008-ban az éves átlagos statisztikai állományi létszámban az egy évvel korábbi átlaghoz képest? 1 – növekszik

a. Hány fővel? Körülbelül

fővel

b. Hány fővel? Körülbelül

fővel

2 – nem változik 3 – csökken

10.1. Ezen belül a külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos száma várhatóan 2008-ban ... 0 – nem volt 2007-ben, 2008-ban, ill. nem is lesz 2008-ban külföldi állampolgárságú munkavállaló a cégnél 1 – növekszik


fővel


fővel





6/9

11. A statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő átlagos létszáma 2008 során az előző évhez képest várhatóan ... 0 – nem dolgozott 2007-ben, 2008-ban, ill. nem is lesz 2008-ban kölcsönvett munkaerő a cégnél 1 – növekszik


fővel


fővel


12. Alkalmaztak-e (alkalmaznak-e) 2008-ban munkavállalót Alkalmi Munkavállalói könyvvel? 0 – nem 1 – igen

12.1. Összesen hány főt alkalmaztak 2008-ban főt

az alkalmak számától függetlenül? 12.2. Egy fő átlagos foglalkoztatásának időtartama hány nap volt 2008 folyamán?

nap

13. Kötöttek-e (kötnek-e) 2008-ban mint fővállalkozók alvállalkozói szerződést? 0 – nem 1 – igen

13.1. Az alvállalkozói szerződések összege kb. hány %-át teszi ki a cég várható 2008. évi nettó árbevételének? % - át

14. Kötöttek-e (kötnek-e) 2008-ban megbízási szerződést? 0 – nem 1 – igen

14.1. Ezek forintösszege kb. hány %-át teszi ki a várható teljes személyi jellegű ráfordításoknak? % - át

15. Vettek / vesznek-e fel pályakezdőt 2008-ban? Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait. 0 – nem 1 – igen 15.1. Hány főt vettek / vesznek fel az alábbi képzettségi szintek szerint? Képzettségi szint:

pályakezdő

a. szakképzetlen fizikai

fő


fő


fő


fő




7/9

16. Alkalmaznak-e jelenleg pályakezdőket? 0 – nem 1 – igen

16.1. Sorolja fel a legjellemzőbb foglalkozásokat, munkaköröket, amelyekben pályakezdőt alkalmaznak! Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait. Maximum 4 munkakört írjon be; azokat, amikben legmagasabb a pályakezdők létszáma és válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre is!

a. b. c. d.


alkalmazott pályakezdők

Foglalkozások, munkakörök megnevezése

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

17. Alkalmaznak-e START kártyával rendelkező fiatalt? 0 – nem 1 – igen

17.1. Sorolja fel a 4 legjellemzőbb foglalkozást, munkakört, amelyekben START kártyával rendelkező fiatalt alkalmaznak! Foglalkozások, munkakörök megnevezése a. b. c. d.


alkalmazott létszám

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

18. Folyt-e / folyik-e a cégnél (telephelyen) 2008-ban, belső vagy külső képzés keretében saját munkavállalók képzése, átképzése? 0 – nem 1 – igen

18.1. Összesen hány főt érintett ez?

főt

Ebből:

létszám

a. Külső képzés keretében, OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

b. Külső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

Belső képzés keretében, OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

d. Belső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

c.



8/9


19. Jellemzően milyen munkakörben foglalkoztatott saját dolgozókat részesítenek képzésben, átképzésben 2008-ban? Maximum 4 szakmát írjon be, azokat, amelyek a legtöbb személyt érintik. Válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre is, és ha meg tudja adni, írja be a képzés szakképesítési azonosítóját is! 0 – nem volt, ill. nem lesz képzés / átképzés 2008-ban A képzésben részesített dolgozók 4 jegyű FEOR: foglalkozása, munkaköre:

Létszám:

A képzés megnevezése, és ha van: OKJ száma vagy 6 jegyű szakképesítési azonosítója: a képzés megnevezése:

a.

fő …………………………………

FEOR

foglalkozás, munkakör

szakképesítési azonosítója: a képzés megnevezése:

b.

fő …………………………………

FEOR


fő …………………………………

FEOR


fő …………………………………

FEOR



……….………………………


d.

……….………………………


c.

……….………………………

szakképesítési azonosítója:

……….………………………



9/9

20. A gazdasági szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett-e? 0 – nem 1 – igen

20.1. Az éves képzési ráfordítás meghaladja-e a szakképzési hozzájárulás éves összegét? 1 – igen 2 – nem

21. Folyt-e / folyik-e a cégnél 2008-ban szakképzésben résztvevők számára gyakorlati képzés? 0 – nem 21.1. Hány főnek tartottak / tartanak gyakorlati képzést?

1 – igen

főnek

21.2. A saját dolgozó vagy szakképzésben résztvevő számára folyó gyakorlati képzés jellemzően milyen szakmákra irányul (irányult) 2008-ban? Azt a maximum négy szakmát írja be, ahol a legmagasabb a létszám, és válaszolja meg a kapcsolódó két kérdést is! Szakma

Létszám

a. …………………………………………… b. …………………………………………… c. …………………………………………… d. ……………………………………………

Szakképesítési azonosító fő fő fő fő

KÖSZÖNJÜK VÁLASZAIT!

A KITÖLTÖTT KÉRDŐÍVET LEGYEN SZÍVES A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG ÖNÖKET FELKERESŐ MUNKATÁRSÁNAK ÁTADNI!


SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

kirendeltség kódja

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET

adatszolgáltató sorszáma

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ Rövidtávú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2008. SZEPTEMBER - OKTÓBER A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük. A cég megnevezése:……………………………………………………………………………………..…………………… Címe: Irányítószám

……………………………………………………………………. település neve település kódja (listából)

............................................................................................................................................................................ út/utca, házszám

A válaszoló neve: ................................................................................................................................................ A válaszoló telefonszáma: ................................................................................................................................... körzetszám / telefonszám

A válaszoló e-mail címe: ……………………………………..…….………………………………………………………..

A cég adószámának első 8 számjegye:

A cég főtevékenységének TEÁOR száma (amelyiket ismeri):

TEAOR ’03

TEAOR ’08


Személyes információgyűjtés

2/11

A felkeresett 1 – telephely nélküli cég/szervezet szervezeti egység:

A CÉGRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON! A CÉGKÖZPONTRA ÉS MUNKAERŐPIACI KÖRZETÉBEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

2 – cég/szervezet központja (székhelye)

A TELEPHELYRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

3 – cég/szervezet telephelye

Kérdező neve:

1.

..………..…………………….………….….…..……….

2.

2 – nincs

kereskedelmi igazgató, vezető menedzser-tulajdonos műszaki igazgató, vezető termelési igazgató, vezető vezérigazgató vezérigazgató helyettes egyéb, éspedig3: .................................. Nem válaszol

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

4 – KKT 5 – szövetkezet 6 – egyéni vállalkozás

7 – egyéb szervezet 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

Mekkora a külföldi tőke aránya hozzávetőlegesen a cég jegyzett tőkéjén belül? %

3

– – – – – – – –

Milyen a cég jelenlegi gazdálkodási formája? 1 – Bt 2 – Kft 3 – Rt (Zrt, Nyrt)

4.

07 08 09 10 11 12 13 X

Van-e Önöknél munkaerő-gazdálkodással foglalkozó önálló szervezeti egység? 1 – van

3.

TÖBB VÁLASZ LEHET!

Mi az Ön beosztása a cégen belül?

01 – humánpolitikai igazgató, vezető, humánerőforrás menedzser 02 – kontrolling igazgató, vezető 03 – elnök-vezérigazgató 04 – értékesítési igazgató 05 – gazdasági, pénzügyi igazgató, vezető 06 – igazgató, ügyvezető igazgató

kérdező sorszáma:

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

- Olyan személy válaszoljon a kérdésekre, akinek beleszólása van a cég (telephely) munkaerőgazdálkodásába!




3/11

5. CSAK HA EGY TELEPHELYRE VONATKOZIK A KÉRDEZÉS (ld. címlap)

5.

Mi ennek a telephelynek a fő tevékenysége? ÍRJA LE!

5.1. Mi ennek a fő tevékenységnek a kétszámjegyű (azaz nem betűjeles) ágazati kódja? 9 – Nem tudja

A TEÁOR első két számjegye:

X – Nem válaszol

TEAOR ’03 TEAOR ’08 999 – Nem tudja X – Nem válaszol 5.2. Van-e a telephelynek lehetősége, illetve jogköre arra, hogy a cégközponttól függetlenül létszámfelvétellel, elbocsátással kapcsolatos személyzeti döntéseket hozzon? 1 – van

2 – nincs

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

6. CSAK HA NEM EGY TELEPHELYRE, HANEM CÉGRE, VAGY CÉGKÖZPONTRA ÉS MUNKAERŐPIACI KÖRZETÉBEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZIK A KÉRDEZÉS (ld. címlap)

6.

Hozzávetőlegesen mekkora volt a cég összes nettó árbevétele 2007-ben? Kérem, sorolja be a megfelelő kategóriába! 1 2 3 4 5 6 7 8

– – – – – – – –

20 millió forint alatt 20 és 50 millió között 50 és 100 millió között 100 és 250 millió között 250 és 500 millió között 500 millió és egy milliárd között egy és tízmilliárd forint között tízmilliárd forint felett

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol



7.

Van-e jelenleg a vállalkozásnak4 (telephelynek) határidőn túli kintlévősége? 0 – nincs 1 – van

7.1. Hogyan változott a vállalkozás (telephely) kintlévőségeinek állománya az egy évvel korábbi állapothoz képest? Nőtt, változatlan maradt vagy csökkent?

9 – Nem tudja X – Nem válaszol

8.

1 – nőtt 2 – változatlan maradt 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

3 – csökkent

A vállalkozás (telephely) teljes értékesítéséből kb. hány százalékot tett ki az export részaránya 20075 ben? %

9.


4/11

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

Megítélése szerint jelenleg mekkora a vállalkozás (telephely) termelő/szolgáltató kapacitásainak 6 kihasználtsága? %

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

HA A KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁGA NEM TELJES (kisebb mint 100%): 9.a. Véleménye szerint mi az oka annak, hogy a kapacitás kihasználtsága nem teljes? Több okot is megnevezhet. Kérem próbálja azt is megbecsülni, hogy a megjelölt okok hány százalékban felelősek a 100% alatti kapacitáskihasználtságért? 1 – belföldi megrendelések, vevők hiánya 2 – export megrendelések, vevők hiánya 3 – alapanyaghiány 4 – tőkehiány 5 – szakképzetlen munkaerő hiánya 6 – szakképzett munkaerő hiánya 7 – munkavégzés szezonális jellege 8 – egyéb ok, éspedig: ………….………………….… 9 – Nem tudja

Összesen:

100 %

X – Nem válaszol

4

- Ha a cégközpontot kereste fel a kérdező, akkor a „vállalkozás” megnevezés minden kérdésnél a cégközpontra és a munkaerőpiaci körzetében található telephelyeire együtt vonatkozik, és a továbbiakban is ennek megfelelően válaszoljon. 5 - Az építőiparban exportnak számít a külföldi munkavégzés, az idegenforgalomban pedig a külföldi vendég fogadása. 6 - Csak azokban az esetekben kell kitölteni, ahol a kérdés értelmezhető.



5/11


10. Milyen beruházásokat helyeztek már üzembe, vagy fognak még üzembe helyezni 2008 folyamán? 1 2 3 4

– – – –

Csak korszerűsítő, innovatív beruházást, csak kapacitásbővítő beruházást, mindkettőt, vagy egyiket sem: nincs olyan beruházásuk, amit idén üzembe helyeztek vagy helyeznek?

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

11. Milyen beruházások üzembe helyezését tervezik 2009-ben? 1 2 3 4

– – – –

Csak korszerűsítő, innovatív beruházásét, csak kapacitásbővítő beruházásét, mindkettőt, vagy egyiket sem?

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

12. Ön szerint milyen a vállalkozás (telephely) jelenlegi üzleti helyzete? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítő

3 – rossz

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

13. Milyennek ítéli a vállalkozás (telephely) rendelésállományát, vagy termékeinek keresletét jelenleg? Magasnak, közepesnek vagy alacsonynak? 1 – magas

2 – közepes

3 – alacsony

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

14. Ön szerint hogyan alakult a vállalkozásnál (telephelynél) a termelés (szolgáltatás) volumene a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva? Nőtt, változatlan maradt, vagy csökkent? 1 – nőtt 2 – változatlan maradt 3 – csökkent 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

15. Várhatóan milyen lesz a vállalkozás (telephely) üzleti helyzete 2009 első félévében? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítő

3 – rossz


16. Várhatóan hogyan változik a vállalkozásnál (telephelynél) a termelés (szolgáltatás) volumene 2009 első félévében 2008 első félévéhez viszonyítva? Növekszik, változatlan marad, vagy csökken? 1 – növekszik 2 – változatlan marad 3 – csökken 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol




6/11

17. Várhatóan hogyan alakul a vállalkozásnál (telephelynél) a beruházások volumene 2009 első félévében 2008 első félévéhez viszonyítva? Növekszik, változatlan marad, vagy csökken? 1 2 3 4

– – – –

növekszik változatlan marad csökken nem volt és nem is lesz beruházás

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

18. Várhatóan hogyan fog változni 2009-ben a vállalkozásnál (telephelynél) az átlagkereset (nominálértéken) az előző évhez képest? 1 – Növekszik,

a. Hány százalékos növekedés várható?

%

999 – Nem tudja

%

999 – Nem tudja

2 – változatlan marad, vagy 3 – csökken? 9 – Nem tudja

b. Hány százalékos csökkenés várható? X – Nem válaszol

19. Várhatóan lesz-e 2009-ben elbocsátás, tudatos létszámcsökkentés, egyéb létszámleadás, illetve létszámfelvétel? HA IGEN: Várhatóan hány főt érint ez? HA IGEN: igen

nem

NT

Érintettek száma:

NT

a. Elbocsátás, tudatos létszámcsökkentés?

1-igen 2.nem

9

X

fő

9999

X

b. Egyéb létszámleadás?7

1-igen 2-nem

9

X

fő

9999

X

c.

1-igen 2-nem

9

X

fő

9999

X

Létszámfelvétel?

20. Várhatóan milyen lesz a munkaviszony megszűnésben, ill. a létszámfelvételben érintettek összetétele 2009-ben a következő kategóriákban? 0 – nem várható munkaviszony megszűnése 1. Munkaviszony megszűnik

NT

0 – nem várható munkaerőfelvétel 2. Felvételre kerülők

NT

a. szakképzetlen fizikai

fő 999 X a. szakképzetlen fizikai

fő 999 X


fő 999 X b. szakképzett fizikai

fő 999 X


fő 999 X c. szellemi (alap- és középfokú)

fő 999 X


fő 999 X d. szellemi (felsőfokú)

fő 999 X

7 - Kilépés, nyugdíjazás, határozott időre szóló szerződés lejárta…stb.



7/11





8/11

21. Munkaerőigényüket jellemzően milyen forrásokból elégítik ki? Többet is megjelölhet. Kérem, mondja meg azt is, hogy a munkaerőigényüknek kb. hány százalékát elégítik ki a megnevezett forrásból? munkaerő hány százalékát? 1 – hirdetés útján

%

2 – pályázatokkal

%

3 – a munkaügyi kirendeltségek segítségével

%

4 – munkaközvetítőkön keresztül

%

5 – munkaerő kölcsönző cégeken keresztül

%

6 – informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák)

%

7 – Interneten keresztül

%

8 – belső meghirdetéssel, belső átcsoportosítással 9 – egyéb forrásból, éspedig: ……………………………………. 99 – Nem tudja

X – Nem válaszol

Összesen:


% % 100%



9/11

22. Sorolja fel azt a maximum három munkakört, amelyben szándékaik szerint 2009-ben a legnagyobb lesz a létszámcsökkenés. Mondja meg azt is, hogy hány fős létszámcsökkenés várható! Az adott munkakörben várható létszámcsökkenés és növekedés egyenlegét adja meg! létszámcsökkenés Nem (kb.) tudja

Munkakörök megnevezése: a. b. c.

………………………………………………………….. ………………………………………………………….. …………………………………………………………..


fő

999

X

fő

999

X

fő

999

X

0 – nem várható létszámcsökkenés 2009-ben

23. Sorolja fel azt a maximum három munkakört, amelyben 2009-ben várhatóan a legnagyobb lesz a létszámnövekedés. Mondja meg azt is, hogy hány fős létszámnövekedés várható! Az adott munkakörben várható létszámcsökkenés és növekedés egyenlegét adja meg! Munkakörök megnevezése: a. b. c.

létszámnövekedés (kb.)

Nem tudja

NV.

fő

999

X

fő

999

X

fő

999

X

………………………………………………………….. ………………………………………………………….. …………………………………………………………..


0 – nem várható létszámnövekedés 2009-ben

24. Milyen változás várható 2009-ben az éves átlagos statisztikai állományi létszámban az egy évvel korábbi átlaghoz képest … 1 – nőni fog

a. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

b. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol




10/11

24.1. Ezen belül a külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos száma 2009-ben várhatóan ... 1 – nőni fog

a. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

b. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog?

0 – nem volt 2008-ban és nem is lesz 2009-ben külföldi állampolgárságú munkavállalójuk 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

25. Milyen változás várható a statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő létszámában 2009 során az idei évhez képest? ... 0 – nem dolgozott kölcsönvett munkaerő a két időszakban 1 – nőni fog

a. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

b. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol




11/11

26. Várhatóan alkalmaznak-e majd 2009-ben AM-könyvvel rendelkező munkavállalót?8 1 – igen 2 – nem 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

26.1. Hány fő alkalmazását tervezik?

főét


26.2. Várhatóan átlagosan hány napig fognak alkalmazni egy AM könyvvel

napig

rendelkező munkavállalót?


26.3. Sorolja fel a legjellemzőbb munkaköröket, ahová 2009-ben AM-könyvvel rendelkező munkavállalók felvételét tervezik? 0 – nem várható AM-könyvvel rendelkezők felvétele betöltendő munkakörök megnevezése

a. b. c.

Felvenni tervezett létszám (kb.)

………………...……………………………………… ………………………………………………………… …………………………………………………………

NT


fő 999 X fő 999 X fő 999 X

27. Várhatóan vesznek-e fel pályakezdőt 2009-ben? Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait. 1 – igen 2 – nem

27.1. Hány fő pályakezdő alkalmazását tervezik?


8

alkalmi munkavállaló


főét

999 – NT



12/11

28. Sorolja fel a legjellemzőbb munkaköröket, ahová 2009-ben pályakezdők felvételét tervezik! Mondja meg a felvenni tervezett pályakezdő létszámot is! 0 – nem várható pályakezdők felvétele betöltendő munkakörök megnevezése

d. e. f.

Felvenni tervezett létszám (kb.)

NT


fő 999 X

………………...………………………………………

fő 999 X

…………………………………………………………

fő 999 X

…………………………………………………………

29. Melyik START program esetében ismeri a foglalkoztatási kedvezmények mértékét és a preferált célcsoportokat? igen

nem

a. START

1-igen

2-nem

b. START PLUSZ

1-igen

2-nem

c.

1-igen

2-nem

START EXTRA




13/11

30. Tervezi-e START kártyával rendelkezők felvételét 2009-ben? 1 – igen 2 – nem 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

30.1. Milyen célcsoportokat érintően tervezik START kártyával rendelkezők felvételét, és várhatóan hány főt vesznek fel az adott célcsoportból? HA IGEN: igen

nem

NT

Érintettek száma:

NT

a. Pályakezdő

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

b. Gyermekgondozás után a munkaerőpiacra visszatérő nő

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

e. Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező 1-igen 2-nem tartós álláskereső

9

X

fő 999

X

c.

GYES mellett munkát vállaló nő

d. 50 évet betöltött tartós álláskereső

31. Köszönjük válaszait! Segítségét azzal is szeretnénk megköszönni, hogy ingyenesen megküldjük Önnek a felmérés értékelésének rövid összefoglalóját. Igényli ezt? 1 – igen

2 – nem


2008. év év február

Recommend Documents