2007-os nevelési- és oktatási év munkájáról

Kis Bálint Általános Iskola

BESZÁMOLÓ 2006/2007-os nevelési- és oktatási év munkájáról

Gyomaendrőd 2007

TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás 1.1. Pályázatok - benyújtott pályázatok - elnyert pénzeszközök, azok felhasználása, fejlesztési területe 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege 1.3. Minőségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok tárgyi megjelenése 1.4. Ellenőrzések 1.5. Dokumentáció 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése 2. Tanügyigazgatás 2.1. Tanulói létszámadatok 2.2. Tanügyi dokumentáció 3. Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi feltételek 3.1.1. Nevelés-oktatás feladatellátása 3.1.2. Technikai személyi állomány 3.1.3. Továbbképzés 3.1.4. Innováció 3.2. Tárgyi feltételek 4. Neveltségi helyzetkép 4.1. Rendszeres iskolába járás 4.2. Magatartás 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az. 5. évfolyamon 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon 4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 4.4. Ifjúságvédelem 5. Oktatás - képzés 5.1. Szorgalom 5.2. Tanulmányi teljesítmény 5.2.1. Kitűnők 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők 5.3. Versenyeztetés - versenyeredmények 5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.2. Mérések az 5-8. évfolyamokon 5.4.3. SZTE mérései 5.4.4. OKÉV 2006 májusában végzett méréseinek eredménye 5.5. Továbbtanulás 5.6. Nevelési értekezlet 6. Szolgáltatás 6.1. Tantárgyi (tanórai) ismeretközvetítés

2

6.2. Napközi 6.3. Tanórán kívüli foglalkozások 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység 6.4.2. Sporteredmények 6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) 6.5.2. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása (SNI) 6.5.3. Magántanulók 6.6. Szabadidős tevékenység 7. Szervezet és vezetés 7.1. Intézményi arculatformálás 7.2. Szervezetépítési tevékenység 7.3. Kommunikáció 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése (IMIP) 7.5. Ellenőrzési tevékenység 7.6. Munkaközösségek 7.7. Munkacsoportok működése 8. Kapcsolatrendszer

3

1. GAZDÁLKODÁS 1.1. Pályázatok Iskolánkban a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi teendőt – pályázati kiírások figyelése, írása, megvalósítása, elszámolása és a belső monitoringja – egy háromtagú munkacsoport végzi, kiterjesztve tevékenységét az alapítványra és a sportegyesületre is. A tanév során 21 pályázat került benyújtásra, melyből 11 projekttámogatásban részesült, 7 pályázat elbírálása folyamatban van, és 3 pályázatot elutasítottak. A nyertes pályázatok megítélt támogatási összege: 17 214 614 Ft. A támogatások intézményünk működésének négy részterületét segítik: - programfejlesztések, - eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, - módszertani továbbképzések, - bérjellegű kifizetések. Jelentősebb pályázataink: - Az Igazságügyi, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk keretében tudtuk folytatni az iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programunkat az idei tanév során. - A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával immár harmadik alkalommal rendezhettük meg városi szinten a Wesselényi Sportnapot, melynek keretében a város általános iskolái között úszóversenyt hirdettünk, valamint az 1-4. évfolyamos tanulók ügyességi versenyére, ill. az 5-8. évfolyamosok triatlon versenyére kerülhetett sor, a napot tanár-diák mérkőzés zárta. - Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával a Hősök úti épületegység udvarán játszóteret alakítottunk ki; az egész tanévet átfogó egészség- és környezetnevelési projektoktatást valósítottunk meg, mely során havonként projektnapokat tartottunk; tíz fő 30 órás továbbképzésen sajátította el a kooperatív tanulási technikák ismereteit. - A Tempus Közalapítvány támogatásával folytathatták diákjaink az Útravaló ösztöndíjprogramot, melynek keretében támogatásban részesültek az Út a középiskolába alprogram által. - Jelentős támogatást kaptunk Gyomaendrőd Város Önkormányzatától a nagyenyedi testvériskolai diákjainak csereüdültetéséhez; a már hagyományos nyári foglalkoztató tábor biztosításához; intézményi rendezvények megszervezéséhez; sportegyesületünk tevékenységéhez. - Uniós pályázati alapból a HEFOP 2.1.5.B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése program keretében „Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között – vertikális együttműködési modell kiépítése a hálózattá fejlesztés első lépéseként” címmel részesült támogatásban, a konzorciumban beadott projektünk. Konzorciumi partnereink: Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata; Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium; Gyomaendrődi Margaréta Óvodai Oktató Közhasznú Társaság. A projekt megvalósítása 12 hónap időtartamú, a támogatási szerződés megkötése folyamatban van. E projekt keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése valósul meg tanulóbarát iskolai környezet kialakításával és a hátránykompenzációt segítő ismeretközvetítő, ismeretelsajátító módszertani képzésekkel, az intézményfokozatok között átívelő pedagógiai rendszer alkalmazásával.

4

A HEFOP 3.1.3. program keretében futó „Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a Kis Bálint Általános Iskolában” című nyertes projektünk támogatásából a tanév során kerültek beszerzésre az aktív táblák, a projektorok és a hordozható számítógépek. Jelenleg két nagy, uniós pályázatunk és több egyéb, kisebb megvalósítása van folyamatban, melyek lebonyolítása, s az ahhoz kapcsolódó jelentési és elszámolási kötelezettség komoly többletterhet ró az iskolánk vezetésére és a gazdasági dolgozókra. Emellett az utófinanszírozással biztosított pályázati támogatások nagy felelősséggel is járnak. 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok Épületfelújítási munkálatok minimális mértékben valósultak meg a tanév során, illetve valósulnak meg a nyáron. A 4. és 8. évfolyamos osztályok tantermeinek tisztító meszelését, állagmegóvó helyreállítását, valamint a vizesblokkok fertőtlenítő- és tisztító meszelését a technikai dolgozó munkatársak végzik el a nyári szünidő alatt. A napközi konyha főzőtere fal- és padlóburkolatának cseréje, valamint az étkezőtér padlóburkolatának cseréje égetően fontos lenne, de ezeken csak a balesetveszélyt elhárító javításokat tudjuk elvégezni, illetve a fertőtlenítő meszeléseket a főzőtérben és a vizesblokkban, az ÁNTSZ előírásainak megfelelően. A konyhai tartó- és tárolóbútorok mázolását, valamint az átlagos belmagasságú helyiségek festését a konyhai dolgozók végzik, kivételt a nagy belmagasságú helyiségek képeznek, azok festését külső vállalkozóval végeztetjük el. A Fő úti épület szennyvízhálózatának korszerűsítési munkálatai július hónapban kezdődnek, melyre az anyagi fedezetet a 2006. évi pénzmaradvány biztosítja. A Fő úti épület udvarának burkolatfelújítását nem tudjuk folytatni. Az állagmegóvó karbantartási munkálatokra nem igazán jelennek meg pályázati felhívások, így az elkülönített fejlesztési pályázati alapot e célból ez idáig nem tudtuk igénybe venni. Jelentős eszközfejlesztések a HEFOP3.1.3. és a HEFOP2.1.5.B. programok, illetve egyéb hazai pályázati programok keretében valósultak meg a tanév során, illetve valósulnak meg folyamatosan a nyári időszakban, mintegy hétmilliós értékben: - aktív táblák, hordozható számítógépek, projektorok, - újabb informatikai szaktanterem kialakítása internetes hozzáféréssel, - fejlesztő eszközök, játékok, - mozgásfejlesztő eszközök, játékok, - tanulást, tanítást segítő szemléltető eszközök, - udvari játékok. Rendeletben meghatározott orvosi szoba kialakítását, illetve a szükséges eszközök beszerzését pályázati támogatásból kívánjuk megvalósítani, melyre benyújtottuk pályázatunkat, elbírálása folyamatban van. Pályázati támogatásból virágosítottuk udvarainkat, valamint az épületek közösségi tereinek egységes, a névadó személyéhez köthető megjelenítése szintén pályázati forrásokból valósult meg. 1.3. Minőségfejlesztésben a működtetés terén végzett tevékenységek Az intézményi étkeztetésben a HACCP minőségbiztosítási rendszert 2004 májusától működtetjük. A rendszer mindennapos működtetése és annak dokumentálása a veszélyelemzési és kockázatértékelési folyamat leírásaiból következik. Felülvizsgáltattuk a napközi konyha minőségirányítási rendszerét és annak leírásait. ÁNTSZ ellenőrzés iskolánk napközi konyháján egy alkalommal történt, mely a működtetéssel kapcsolatos negatív megállapítást nem tartalmazott, ellenben az épület és az eszközök egy részének műszaki állapotát kifogásolta.

5

1.4. Ellenőrzések A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évben a Békési Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre négy alkalommal végzett ellenőrzést: - Munkaerő- és bérgazdálkodás alakulása 2006. 01. 01. és 2006. 10. 31. között (összehasonlító elemzés hat önkormányzati fenntartású intézményt érintően). A belső ellenőrzési jelentés intézményünkre vonatkozóan nem tartalmazott elmarasztaló, a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő megállapítást. - A normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2006. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és megalapozottságát vizsgálta. Belső ellenőrzési jelentés összegzése: „Az intézménynél a normatív állami hozzájárulások, és a kötött felhasználású normatív támogatások 2006. évi igénybevételének és elszámolásának dokumentáltsága megfelelő, megalapozott, valós adatokat tartalmaz.” - Átfogó pénzügyi – gazdasági ellenőrzés 2005-2006. költségvetési évekre vonatkozóan. Belső ellenőrzési jelentés összegzése: A fenntartó által előírt létszámcsökkentések végrehajtásra kerültek, a kapcsolódó kifizetések elszámolása jogszabályi előírásoknak megfelelően történt; A közalkalmazottak alapilletményének megállapítása, besorolása jogszabályi előírásoknak megfelelően történt; A személyi és dologi kiadások az előirányzat alatt, a felújítási és felhalmozási kiadások az előirányzattal megegyezően teljesültek; a kis értékű, a nagy értékű inmateriális javak és tárgyi eszközök egyedi értékelés elve szerinti elkülönítését, analitikus nyilvántartását és értékcsökkenési leírását felül kell vizsgálni és helyesbíteni szükséges. - Napközi konyha átfogó értékelése, hatékonysági vizsgálata 2007. I. negyedévében az üzemeltetésre, a kapacitás kihasználására és a tervezett nyersanyag-költség teljesülésére vonatkozóan. A belső ellenőrzési jelentés intézményünkre vonatkozóan megfelelőnek találta a szabályozást, a nyilvántartásokat, a rezsiköltség számítását. Január hónapban a tízórai nyersanyag-kiszabás értéke a rendeletben foglalt 61,- Ft/adag helyett tévesen 62,Ft/adag értékkel lett számolva (ez összesen 4 252,- Ft. eltérést eredményezett), ami már február hónapban korrekcióra került. 1.5. Dokumentáció A gazdálkodás eljárásrend alapján folyik, áttekinthető, naprakész dokumentáció mellett. A tanév során végzett négy, fenntartói belső ellenőrzési vizsgálat mindezt alá is támasztotta. 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése A gazdaságvezető (gazdasági igazgatóhelyettes) személyében történt változás nem okozott törést, sőt egy pontosabb, jogszabálykövetőbb feladatellátást és -irányításszervezést alakított ki az új vezető. A folytonos jogszabályváltozás, a széleskörű feladatstruktúra, valamint az uniós és hazai pályázatok pénzügyi lebonyolítása és elszámolása jelentős többletterhet jelent a gazdasági igazgatóhelyettesnek és két munkatársának. Az intézményünk jóváhagyott éves költségvetése a pályázati támogatások bevételei, illetve a létszámleépítésekhez kapcsolódó kifizetések miatti módosítások kivételével a tervezet szerint alakult, illetve minimális pénzmaradványt eredményezett. Mindez racionális foglalkoztatás és bérgazdálkodás, valamint a dologi kiadások mérséklése mellett valósulhatott meg.

6

2. TANÜGYIGAZGATÁS 2.1. Tanulói létszámadatok A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évben a létszámadatok a következőképpen alakultak: - Tanulói létszám: 574 (+86) fő - Tanulócsoportok (osztályok) száma: 25 - Tanulócsoportok (osztályok) átlaglétszáma: 26,4 tanuló/osztály - Sajátos nevelési igényű – SNI-s tanuló (szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 43 tanuló → 7,5 % - Magántanuló (klinikai javaslatra szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 4 tanuló → 0,7 % - Magatartási-, tanulási- és beilleszkedési nehézséggel küzd – VCSK-s tanuló (nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján): 43 tanuló → 7,5 % Tanulási problémával küzd összesen: 86 tanuló → 15 %, - Integrációs- és képesség-kibontakoztató programban résztvevő tanuló: 32 fő → 5,6 % (halmozottan hátrányos helyzetű – HHH-s tanulók: 52 tanuló → 9,1 % - Napközis ellátást igénylő tanuló: 237 (+62) fő → 52,1 % - Napközis csoportok száma: 11 csoport - Napközis csoportok átlaglétszáma: 27,2 tanuló/csoport Tanulók megoszlása

43

43

52

Összes tanuló VCSK-s tanulók SNI-s tanulók 574

HHH-s tanulók

Az évközi tanulói mozgás nem volt jellemző, a szorgalmi idő befejeztét követően már 4 tanulót kiírattak, mivel a család vidékre költözik. 2.2. Tanügyi dokumentáció A tanügy-igazgatási feladatkör részét képezi a tanügyi dokumentáció, melynek vezetése pontosan, naprakészen történik. A tanulói létszámadatok az igényelt normatívákkal megegyeznek. A tanórák és foglalkozások dokumentáltsága; a tanulóbalesetek, diákigazolványok, anyakönyvek, bizonyítványok, beírási naplók vezetése; beiskolázások nyilvántartása a szabályozásnak megfelelően történt a tanév során. A szöveges értékelés megkönnyítésére az OKM által kifejlesztett és ajánlott szoftvert alkalmaztuk. Az elektronikus tanulói nyilvántartás, a tanulói azonosító számok kezelése nem okozott fennakadást. Problémát jelentett viszont a beíratkozást követően a leendő első osztályos tanulók számára történő tanulói azonosító szám igénylése, ugyanis a Közoktatási Információs

7

Iroda 12 beíratott gyermeket nem engedett felvenni iskolánk tanulói listájára, mivel ők már szerepeltek az oktatási azonosító nyilvántartásban annak ellenére, hogy csak a 2007/2008-as tanévben kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat. A tanügyi dokumentációt nagymértékben megnöveli a tankönyv- és étkezési támogatási jogosultság alátámasztásának dokumentációja, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények érvényességének naprakész nyomonkövetése. A gyermekvédelmi támogatás módosulása nem igazán kedvezően hat a kapcsolódó intézményi feladatellátásokra (étkezési térítési díjak befizetése, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilatkozata).

3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évben a feladatellátást 74 fő intézményi dolgozó biztosította. Valamennyi engedélyezett álláshely be volt töltve. A létszámleépítések beárnyékolták a tanév utolsó harmadában a munkahelyi hangulatot, mindezek ellenére azonban a napi nevelő-oktató feladatellátás zavartalanul folyt. 3.1.1. Nevelés - oktatás feladatellátása A nevelő-oktató tevékenységet 52 pedagógus látta el. Valamennyi álláshelyet határozatlan idejű kinevezéssel, teljes munkaidős, megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott tölt be. Óraadókat nem alkalmazunk. Két kolléganő gyermekgondozási szabadságon van, helyettük szerződéses jogviszonyú pedagógusokat foglalkoztattunk, valamint egy kolléganő a GYES fenntartása mellett teljes munkaidőben dolgozott a tanév során. A szakos ellátottság teljes körű iskolánkban. A kéthavi tanítási időkeret alkalmazása, valamint az elrendelhető két tanórán kívüli foglalkozás igénybevétele mellett a túlóra-kifizetések száma jelentősen lecsökkent, csak a tantárgyfelosztásban is szereplő, állandó túlórák kerültek elszámolásra, a tanév során összesen 241 óra annak ellenére, hogy jelentős volt a továbbképzések miatti távollét (17 fő 82 napot volt távol), illetve táppénzes állományban is többen voltak (16 fő 141 napot). Iskolánkban már ebben a tanévben is ténylegesen letanította valamennyi kolléga a heti 22 óráját, sőt a tanítók a 23-at. Az 52 fő pedagógus jelentős többletmunkavégzéssel, de maradéktalanul teljesíteni tudta a nevelési és oktatási feladatokat az 574 (+ 86) tanuló, a 25 osztály, a 11 napközis csoport; továbbá ezen felül a 4 fő magántanuló, a 43 fő sajátos nevelési igényű, valamint 43 fő tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében, továbbá működtette az IPR-programot; szervezte a tanulók tanórán kívüli- és szabadidős programjait. Mindezen felül teljesítette a széleskörű és egyre bővülő adminisztrációs feladatokat; a programfejlesztő műhelymunkákban aktívan részt vett, színvonalas rendezvényeket szervezett… . A Közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján 2007. szeptember 1-jétől a kötelező óraszám feletti két plusz óra kizárólag óradíj fizetése ellenében rendelhető el. A 2007/2008-as tanévtől ez komoly problémát fog jelenteni, hiszen egyrészt 3,5 főnyi álláshely megszüntetését az elrendelhető két óra általános alkalmazása indokolta, másrészt az intézmény éves költségvetése plusz túlórára nem tartalmaz bérkeretet. Az irányítási, szervezési és ellenőrzési feladatokat az igazgató mellett egy fő igazgatóhelyettes látta el, valamint a munkaközösség-vezetők segítették. Ilyen tanulói létszám, valamint feladatellátás mellett indokolt lenne 2 fő igazgatóhelyettes alkalmazása. A napi nevelő-oktató munka szervezése, a teljes körű jogszabályfigyelés és annak naprakész

8

alkalmazása, a folyamatos pályázati munka, a módszertani fejlesztések, valamint a rendezvényszervezések, tehát a teljes körű működtetés túlmutat a vezetők napi munkaidején. Sajnálatos esetünkben az ifjúságvédelmi felelős 2005/2006-os tanévtől történő fél álláshelyének megszüntetése is, hiszen jogszabály rendelkezik erről. 3.1.2. Technikai személyi állomány A technikai feladatellátást 22 fő biztosította a következő megoszlásban: - adminisztratív dolgozó: 5 fő (gazdasági vezető, élelmezésvezető, iskolatitkár, munkaügyi ügyintéző-pénztáros, könyvelő), - konyhai dolgozó: 5,5 fő - pedagógiai asszisztens: 1 fő, - rendszergazda: 1 fő, - takarítónő: 6,5 fő, - fűtő-karbantartó. 3 fő. A technikai állományban foglalkoztatott munkatársak táppénzes távolléte esetén feladatátcsoportosítással tudtuk biztosítani a folyamatosságot. A napközi konyhánkon nagy segítséget jelentett, hogy gyakorlati helyként szolgált a Bethlen Gábor Szakképző Iskola két tanulójának. 3.1.3. Továbbképzés Az át- és továbbképzések szervezésénél, a beiskolázásoknál elsődleges szempont – a Továbbképzési programunkban is leszabályozottak szerint – a hosszú távú szakos-ellátottság (szakos-utánpótlás) biztosítása, illetve a felvállalt feladatokhoz elengedhetetlen módszertani ismeretek továbbképzéseken történő elsajátítása. A tanév során három pedagógus kolléga folytatott tanulmányokat újabb diploma megszerzéséért az e célú, kötött felhasználású állami normatív támogatás terhére: - 1 fő rajz szakon (a rajz szakos kolléganő a tanév végével nyugállományba vonult) - 1 fő informatika szakon - 1 fő informatika műveltségterületen (szaktanítói végzettség - a 4. évfolyamon történő tantárgyi rendszerű informatikaoktatás szakrendszerű oktatása érdekében). A 30 – 60 órás képzéseken, 14 típusú továbbképzés keretében, összesen 32 kolléga vett részt, többen 2-4 képzésen is. A továbbképzések költségét a HEFOP3.1.3., a HEFOP2.1.5.B. és a Közoktatási Közalapítványhoz benyújtott pályázatok fedezték. Továbbképzések megnevezése és a teljesítések alakulása: - Kooperatív tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása – 15 fő, - Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása (szövegértés-szövegalkotás; matematika; szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületek) – 6 fő, - Hatékony együttnevelés az iskolában. Az integrációs felkészítéshez, képességkibontakoztató fejlesztéshez szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása – 17 fő, - Az óvodai – iskolai átmenet megkönnyítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében – 16 fő, - Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére – 11 fő, - Önismereti személyiségfejlesztés – 2 fő, - Tanulói differenciálás heterogén csoportban – 2 fő, - Hatékony tanuló-megismerési technikák – 3 fő, - Intézmény-fejlesztés és programadaptáció a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjához - inklúziójához – 1 fő, - Szövegértő olvasás fejlesztése – 1 fő,

9

-

Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a közoktatásban – 2 fő, A Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása – 6 fő, Projektmenedzsment ismeretek – 1 fő, Változásmenedzsment ismeretek – 1 fő.

3.1.4. Innováció A társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a demokratizálódási folyamat – szükségessé teszik az iskola szerepének újraértelmezését. A gyermekek figyelme nehezebben köthető le, változott az érdeklődési körük. A sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása, más kultúrákhoz tartozó gyermekek együttnevelése toleráns magatartás kialakítását, fejlesztését teszi szükségessé. A szakmai, pedagógiai és intézményfejlesztési innováció igen sok területen megjelent a tanév során intézményünk életében. Legjelentősebb a kompetencia-alapú oktatás bevezetése 1., 5. és 7. évfolyamokon, szövegértés-szövegalkotás, matematika, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Alkalmazásához jelentős eszközfejlesztésre is lehetőség nyílt, így többek között interaktív táblák beszerzésére. Ezen központi fejlesztés célja a pedagógiai kultúra és a tanítási módszerek átalakítása, mely figyelembe veszi az életkori-, az egyéni tanulási- és az eltérő szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó sajátosságokat. Széleskörű módszertani elemek felhasználását, többirányú szemléltetést, valamint ismeretközvetítést és -megerősítést tesz lehetővé a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása. Harmadik éve veszünk részt a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti kutatócsoportja által végzett longitudinális (követő jellegű fejlődés-vizsgálat) felméréseiben, valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására kidolgozott (tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelő) programok kipróbálásában, így az idei tanévben: - induktív gondolkodás fejlesztése – 1. évfolyamon, - önszabályozó tanulás – 5. évfolyamon. A Integrációs Pedagógiai Rendszer gyakorlati alkalmazására működtetési programok dolgoztunk ki, melynek része a munkacsoportunk által összeállított Játékgyűjtemény és a Feladatbank. Az innovatív pedagógiai munkánkat segítik a továbbképzések keretében elsajátított módszertani ismeretek is. 3.2. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételrendszerünk igen eltérő képet mutat épületegységenként. A Hősök úti iskolaegység eszközellátottsága teljes mértékben megfelel a XXI. század elvárásainak, így az ott folyó oktatás széleskörű módszertani elemeket és az azt segítő technikai felszereltséget magában hordozza, melyet az ott tanító pedagógusok teljes körűen kihasználnak a napi nevelő-oktató munkájuk során. Az informatikai szaktantermek, a felszerelt fejlesztő szobák, a könyvtár, a gyógytestnevelési kisterem, a közösségi tér, valamint a sport- és pihenőudvar egy épületben biztosítja a feltételrendszert. A Fő és Jókai úti épületek műszaki állapota, az ott lévő szükségtantermek nehezítik a feladatellátást, az eszközfelszereltség közepesnek mondható. Kifejezett problémát az

10

iskolaépület udvarának burkolata jelent a balesetveszély miatt, illetve az udvari épületrészek helyiségeinek a falakból és aljzatból áramló egészségtelen, salétromos levegője. A napközi konyha és ebédlő épületének műszaki állapota, valamint felszereltsége elfogadható.

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. Rendszeres iskolába járás A tanulói mulasztások alakulása a 2005/2006-os nevelési- és oktatási évben:

Igazolt 1-4. évfolyam 2.963 5-8. évfolyam 3.526 Összesen 6.489

Mulasztott napok száma Igazolatlan Összesen 57 3.020 306 3.832 363 6.852

Átlag 11,9 12,0 11,9

A mulasztott napok átlaga sajnos emelkedést mutat az előző tanévhez képest (+1,2 nap/tanuló) alsó és felső tagozaton egyaránt. Csupán 13 tanuló (2,3 %) nem mulasztott egyetlen napot sem. Míg az 1-4. évfolyamokon csökkent az igazolatlan hiányzások száma, addig az 5-8. évfolyamokon jelentősen megemelkedett. Alsó tagozaton elsősorban a szülő felelőssége állapítható meg, hiszen 4 tanuló maradt távol notórikusan. Felső tagozaton lényegében ezt a nagyfokú igazolatlan hiányzást két tanuló „követte el”, akik esetében a magántanulói jogviszony engedélyezése körül sajnálatos huza-vona alakult ki októbertől, s egészen május közepéig tartott. Az igazolatlan távolmaradások megszüntetése érdekében 16 tanuló szülőjének 27 alkalommal lett felszólítás kiküldve, illetve 9 tanuló szülei 14 alkalommal lettek feljelentve. Ezen intézkedéseket minden esetben megelőzték az osztályfőnöki megkeresések, a családlátogatások. (Ilyen esetben az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen keresték fel a szülőket.) Több esetben a Térségi Humánsegítő Szolgálat közreműködését is kérte az ifjúságvédelmi felelős. Sajnos a feljelentések sem vezettek megoldáshoz, mivel alkalmazható „büntetési szankció” hiányában nincs kényszerítő eszköz a szülő gyermeke iskoláztatásával kapcsolatos kötelezettségeinek betartatására. Az igazolt távolmaradások csak részben adódnak betegségből, nagyon jelentős a különböző társintézmények, egyesületek, klubok programjai keretében történő hiányzás. 4.2. Magatartás Iskolai szinten a magatartási átlag: 3,93 - 1-4. évfolyamokon: 3,99, - 5-8. évfolyamokon: 3,88. Az osztályok magatartási átlagának szélsőértékei: 3,22, ill. 4,60 (mindkettő felső tagozatos osztály). Általánosságban megállapítható, hogy az igazolatlan hiányzások mellett magatartási vétségként jelentkezett időnként a tanulói dohányzás. A tanév során tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására nem volt szükség, elegendő intézkedést jelentett a tanulóval és a szülővel történő elbeszélgetés, illetve az ifjúságvédelmi felelős bevonása.

11

A kedvezőtlen társadalmi hatások, az elvárás- és értékrendek módosulása, a család, mint alapvető nevelési színtér szerepének lazulása ellenére is tanulóink iskolai magatartása megfelelőnek mondható. Ebben jelentős szerepe van a változatos szabadidős foglalkozások biztosításának, iskolai rendezvények és programok szervezésének, a viszonylag magas felügyeleti óraszámnak, a pedagógiai asszisztens foglalkoztatásának, valamint az épületegységenkénti nevelői felügyeleti rendszernek. 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok A mérések az IMIP-ben meghatározott indikátorrendszer alapján történtek, az Éves munkatervben meghatározottak szerint.

4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon Olyan szociális motívumokat mértünk, amelyek az iskolai léthez és fejlődéshez nélkülözhetetlenek (DIFER mérés része): - írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele - relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele - beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele - összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődés feltételei. A tanulók e képességek tekintetében jelentős különbséget mutatnak, ezek közül a legkevésbé fejlett az 1.a osztály, ott 11 tanuló nem éri el azt a szintet, amit egy iskolába lépő tanulónak fontos lenne. Ez az ott tanuló diákok több mint 50 %-a. A másik két osztályban összesen van 11 ilyen tanuló. Így különösen fontos, hogy erre az osztályra is kiterjesztettük a kompetencia alapú oktatási programot. A teljes első osztályos populációra vetítve a tanulók 34 %-a elérte az optimum szintet, a 34 %-a a befejező szintet, 22%-a haladó szintet, 10%-a pedig csak kezdő szinten van. Összegzés: Az elmúlt évhez képest nőtt azon tanulók száma, akik életkorukhoz képest lemaradtak a szociális kompetenciáikban, fejlesztésüket még 5-6 éves korban el kellene kezdeni (finommotorikus mozgáskoordináció, figyelem koncentráció, feladattartás és feladattudat, kapcsolat a társakkal és a felnőttekkel, köszönés, stb.). 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az 5. évfolyamon Az osztályfőnökök szeptemberben elvégezték a vizsgálatokat. A gyerekek már többé-kevésbé kialakult közösségekkel érkeztek. • 5. a osztály Az osztályszerkezet fejlettnek mondható, nincsenek magányos tanulók. A fiúk és lányok az életkori sajátosságaiknak megfelelően, még inkább két külön csoportot alkotnak. Fontos, hogy az osztályban peremen lévő (csoporton kívüli) gyermek nincs. A tanulók az aktivitás, a bizalom, az igazságosság, a népszerűség, a tanulás és a tulajdonsági kritériumok kérdéseinél nem rokonszenvi alapon válogattak a társaik között. Az osztályfőnök véleménye is megegyezik a gyerekek választásával a legaktívabb és a tanulás terén élen járó gyermekek kiválasztásában. • 5. b osztály Megállapítható, hogy az osztályban a lányok és a fiúk körében kisebb közösségek alakultak ki. Egy-egy népszerűbb gyerek köré csoportosulnak a többiek. Vannak párok a fiúknál és a lányoknál is. A népszerűbb gyerekek nem csak a saját nemük, hanem az egész osztály körében azok. Egyetlen olyan tanuló sincs, akinek ne lenne kölcsönös kapcsolata valamelyik osztálytársával. A gyerekek átgondoltan választottak. A tulajdonsági kritériumok megmutatják, hogy nem elsősorban a baráti kapcsolatokat vették figyelembe, hanem a megfelelő társukat igyekeztek

12

kiválasztani. A tanulás témakörében a jó tanuló, segítőkész gyerekeket választották. A bizalom, igazságosság kérdésében többen választották ugyanazt a tanulót, aki kiáll a társai mellett. A rokonszenv témakörében a baráti kapcsolatok mutatkoztak meg. Minden tanulót választottak valamelyik tulajdonságra. • 5. c osztály Az osztályban – elsősorban a lányok körében – több pár, illetve „triász” is kialakult. Ezzel szemben a fiúk – egy pár kivételével – mindannyian egy kisebb közösséget alkotnak az osztályon belül. Mind a lányok, mind a fiúk között vannak népszerűbb gyerekek, ők viszont nem csak a saját nemük, hanem az egész osztály körében népszerűek – ezek néha bizonyos fokú konkuráláshoz is vezetnek. Egyetlen olyan tanuló sincs, akinek ne lenne kölcsönös kapcsolata valamelyik osztálytársával. A válaszokból az is kiolvasható, hogy míg a bizalmi kérdések nagyszámú eloszlási aránya természetes, addig korántsem jellemző, hogy a tulajdonsági kritériumoknál is hasonlóan nagy legyen az eloszlás. A gyerekek itt azt vették figyelembe, hogy kivel vannak baráti kapcsolatban, nem pedig azt, hogy ki pl.: az igazságos, talpraesett vagy ki a leglelkesítőbb az osztályban. Összegzés: A három osztály koherenciája megfelelő szintű, a szociális kompetencia fejlesztését ennek ellenére mindhárom osztályfőnök fokozottan kívánja erősíteni. 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon Az idei tanévben a polgári értékek és attitűdök vizsgálatát fokozottan követte a tantestület. Ugyanis ezen évfolyam tanulóinak jelentős része a kompetencia-alapú oktatás szociális kompetenciát fejlesztő területében vesz részt Az eredmények az itt folyó ez irányú munka eredményességét bizonyítják. A különböző társadalmi csoportok elfogadási mutatói 10-15%-kal nőttek a teljes populációt tekintve, amely óriási lehetőségeket nyújt a folytatásra. /Az elfogadási hajlandóság növekedését jelenti a diszkriminancia-index csökkenése./ Értékek: 1-elfogadnám családtagnak 2- elfogadnám barátnak 3-elfogadnám osztálytársnak 4-elfogadnám utcabeli szomszédnak 5-elfogadnám magyar állampolgárként 6-csak turistaként látnám szívesen 7- kiűzném Magyarországról Pl.: Üldözöttek, menekültek esetén az iskolai index az eddigiek alá csökkent 4,9/2005; 4,87 /2006; az idei tanévben 4,1/2007. A legjelentősebb javulást a megítélések között a roma kisebbség elfogadása és megismerése jelentette 5,48/2005; 5,59/2006; az idei tanévi eredmény 4,34/2007. A szolidaritás és az együttműködési készség is jobb eredményeket mutatott, mint az előző tanévekben. A programban kedvezményezett tanulók a heterogén csoportos munkákban sikerrel tanulják meg az együttműködés fontosságát. Örömmel vesznek részt a DÖK munkájában, aktívabbak elődeiknél a közösségi lét kiteljesítésében. A mérésben részt vett tanulók 73%-a az osztályába került tanulót nemcsak elfogadná, de aktívan segítené a beilleszkedésben is. A mérésben részt vett osztályok között van olyan is, aki az idősek patronálását tűzte ki célul. Összegzés: Az iskolában történő fejlesztés, amely a szociális kompetenciára irányul jelentős távlatokat nyitott ezen korosztály számára is.

13

4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon • 8. a osztály Az osztály minden tanulóját jelölték valamilyen kritériumot tartalmazó kérdésre. Az osztályközösség magvát 3 olyan tanuló alkotja, akik a 4 év alatt pozitív személyiségként vettek részt a közösség életében. Rokonszenv kategóriában mindenki kapott jelölést. A tanulás szempontjából már nem ennyire egységes az osztály, a tanulók 44 %-át erre a kritériumra nem jelölték. Sajnos minden erőfeszítés ellenére sincs a tanulás az első három helyen ennek a közösségnek értékrendjében. • 8. b osztály Az osztályfőnök az osztályszociogram eredményeit összegezte a rokonszenvi kérdések felhasználásával. Az osztály stabil, 2-3 fős csoportokból áll, melyek egymással is laza kapcsolatban állnak. Sajnos van 3 olyan tanuló az osztályban, akit senki nem választott. Magányosságuk egyébként elzárkózásukból is fakad, szerencsére azért ők sem kirekesztettek. Az osztály összetartó, egységes, szívesen szerveztek közös programokat. A négy év alatt szilárd osztályközösség alakult ki. • 8. c osztály Az osztály óriási összetartása a régi ismeretségeken is alapult, hiszen az osztály „magva” már óvodás kora óta ismerte egymást. A csoport nagy létszámú, az évek során még néhány fővel gyarapodott is. Az osztályban nem volt periférián álló személy, minden tanulót választottak valamilyen területen. A tanulók nagyon pontosan értékelték a tanulásban élenjáró osztálytársaikat vagy a népszerűségi listát vezetőket. Az aktivitási sorrendjük már nem volt reális, a kedveltség alapján értékelték társaikat, a közösségért végzett munkát a népszerűséggel keverték. A szociometriai mérés megerősítette az osztályfőnök eddigi tapasztalatait. Összegzés: Mivel a vizsgált osztályközösségek fejlett struktúrájúak, a perifériás diákok száma iskolai szinten nem haladja meg a korosztályi populáció az 5%-át, mindhárom osztályfőnök megfelelő nevelőmunkát végzett közösségében. 4.4. Ifjúságvédelem Kiemelt mutatószámok:

Tanulói összlétszám

574 fő 100 %

Tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók Tanulási-, Sajátos magatartásinevelési és igény beilleszkedési nehézség

43 fő 7,5 %

43 fő 7,5 %

Hátránnyal küzdő tanulók Intézményi szempontok alapján Hátrányos Veszélyeztetett helyzetű

30 fő 5,2 %

219 fő 38,2%

Ktv. 12. §. alapján Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

146 fő 25,4%

52 fő 9,1

Túlkoros tanulók

134 fő 23,3

Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, az ifjúságvédelmi felelős irányításával történt, melyben további jelentős feladatokat láttak el az osztályfőnökök és a szaktanárok. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben a tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására – a prevenció, a gyermekek hátrányos

14

helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának segítségnyújtás annak megszüntetésében. A tevékenység alappillérei: - felderítő tevékenység, - prevenciós, megelőző tevékenység, - jelentkező problémák kezelése, megszüntetése.

megelőzése,

illetve

Felderítő tevékenységeink Tanév elején elkészült minden tanulóról a „Felderítő lap” osztályonkénti bontásban, mely valamennyi, a tanulót érintő és befolyásoló szociális tényezőt feltárta. Ennek ismeretében szerveződött az éves ifjúságvédelmi és osztályfőnöki célzott tevékenység. A felderítést segítő különféle méréseink: - Valamennyi 1. évfolyamos tanuló DIFER mérése a tanulási zavarok feltárása érdekében. - Az 1. évfolyamon az „Környezeti- és egészségnevelési program” bemeneti mérései a hatékony működtetés érdekében. - Szociometriai és neveltségi mérés 5. évfolyamon a társas kapcsolatok, az énkép, az egyéni értékek felderítése céljából. - Életmód, életvitel mérése a 4. évfolyamon az Egészség- és környezetnevelési program felső tagozatos működtetéséhez. - Az egészségnevelési és drogprevenciós előteszt (5. évfolyam) elsősorban az egészségre káros élvezeti szerek fogyasztásával, megítélésével, a kapcsolódó általános ismeretekkel összefüggő. A felderítést szolgálták a családlátogatások, melyeket elsősorban az osztályfőnökök végeztek, de gyakran – főként problémás esetekben – segítette az ifjúságvédelmi felelős is. Prevenciós tevékenység A prevenciós tevékenységünk megvalósult a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szervezett szabadidős foglalkozásokon, programokon, valamint a kapcsolódó különböző működtetett programokon, így: - drogmegelőző tevékenység pályázati alapból, - egészségnevelési program, - osztályfőnöki órák tananyaga, - IPR-s program működtetése. Problémák kezelése 2004. szeptemberétől működtetjük szervezett keretek között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára az Integrációs Pedagógiai Rendszert. A jogosultság- és igényfelmérést, valamint a helyzetelemzést követően a széleskörű működtetéshez többféle, tanórán-, tanórán kívüli-, szabadidős- és egyéni foglalkozásokon megvalósítható működési programokat dolgoztunk ki és alkalmazzuk ezeket. A kapcsolódó 3 havonkénti értékelő megbeszéléseken a tanulók, és a szülők többsége szívesen vett részt. Nyíltan beszéltek örömeikről, gondjaikról, problémáikról. Szívesen vették és igényelték is a lehetséges megoldási javaslatokat, tanácsokat. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat biztosítottunk heti rendszerességgel, célirányosan. A sajátos nevelési igényű tanulóink habilitációs- és rehabilitációs foglalkozásokban részesültek gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, valamint logopédus vezette, célirányos, egyénre szabott fejlesztési terv szerint. 2006. szeptember 1-jétől intézményünkben bevezettük a kompetencia-alapú oktatást. A kulcskompetenciák közül az 1. a osztályban a szövegértés-szövegalkotás és matematikai, az 5.

15

és 7. évfolyamokon pedig a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztjük kiemelten.

5. OKTATÁS - KÉPZÉS 5.1. Szorgalom Iskolai szintű szorgalom átlag: 3,72 - 1 - 4. évfolyam: 3,87 - 5 - 8. évfolyam: 3,58 A két szélsőérték: 3,20 és 4,34 A szorgalom átlaghoz viszonyítva a tanulmányi átlag alakulása: - iskolai szintű tanulmányi átlag: 3,8 4. évfolyam átlaga: 3,79 - 5 - 8. évfolyam átlaga: 3,81 Az osztályok tanulmányi és szorgalom átlagának összevetését tartalmazó táblázat: Osztály Szorgalom átlag Tanulmányi átlag 4.a 3,20 3,30 4.b 3,89 4,07 4.c 3,57 4,02 5.a 3,32 3,60 5.b 4,20 4,60 5.c 3,66 4,21 6.a 3,60 3,50 6.b 4,34 4,46 6.c 3,31 3,63 6.d 3,50 3,90 7.a 3,40 3,60 7.b 3,60 4,02 7.c 3,45 3,41 7.d 3,73 3,73 8.a 3,22 3,49 8.b 3,63 3,73 8.c 3,22 3,50 5.2. Tanulmányi teljesítmény Az osztályok tanulmányi átlagát az előző táblázat mutatja. Az 1-3. évfolyamokon a szöveges értékelések eredménye: Osztály Kiválóan Jól Megfelelően Felzárkóztatásra szorul teljesített teljesített teljesített 1. a 8 8 5 1. b. 4 8 11 3 1. c 1 12 7 3 2. a 3 6 8 3

16

2. b 2. c 3. a 3. b

3 4 1

11 9 9 13

6 6 9 7

3 3 4

- 1-4. évfolyam (ténylegesen a 4. évf.) tanulmányi átlaga: 3,79 - 5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,81. 5.2.1. Kitűnők Kitűnő tanulók számának alakulása: 37 fő (6,4%) – az elmúlt évihez képest csökkent (-1,2 %kal). - 1-4. évfolyamon: 15 tanuló (5,9%) - 5-8. évfolyamon: 22 tanuló ( 6,9 %) 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők Iskolai szinten négy tanuló (0,69 %) nem teljesítette a követelményrendszert, valamennyien javítóvizsgára kötelezettek. Két tanuló szülői kérésre ismétel az 1., ill. 2. évfolyamon.

17

5.3. Versenyeztetés – versenyeredmények

A verseny megnevezése

Darvas Tibor versmondó, meseillusztrációs, és prózaíró verseny Házi tanulmányi verseny 3-4. évfolyamon (magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból) Aranyfonál mesemondó verseny Városi Versmondó Verseny József Attila születésnapja alkalmából Petőfi Sándor Versmondó Verseny Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny

Területi Versmondó Verseny Kazinczy Szépkiejtési Verseny

Arany János Magyar Verseny Bendegúz Levelezős verseny

A verseny kiírója

Versenyre benevezett tanulók száma (alsó-felső tagozaton) 132 fő

A versenyen elért helyezések (alsó-felső tagozaton) 1-7. + különdíj

27 fő

1-6.

17 fő

1-6.

könyvtár

7 fő

1-2.

Mezőberény Hősök úti iskolaegység Békés Budapest Vésztő

6 fő 11 fő

1-2. 1-2.

2 fő 1 fő 8 fő

Hősök úti iskolaegység Mezőberény iskola

11 fő

1. és 11. 12. 2.-3.-6. és 12. 2.-3.-4.-6.

3 fő 2 fő

1.- 2. és 4. 4. és 7.

iskola

27 fő 1 1

1. 1.

Típusa

Helyszín

Kis Bálint Általános Iskola Kis Bálint Általános Iskola

helyi

Hősök úti iskolaegység

helyi

Rózsahegyi Kálmán Könyvtár Városi Könyvtár

helyi

Hősök úti iskolaegység könyvtár

helyi területi helyi

Mezőberényi Könyvtár Oktatási Minisztérium

1.sz. Általános Iskola Vésztő Oktatási Minisztérium

TITOK Oktatásszervező BT. Budapest Ifjúsági Akadémia Szeged

18

megyei országos körzeti helyi területi országos levelezős levelezős megyei országos

behívásos

Zrínyi Ilona Matematika Verseny

MATEGYE Alapítvány Kecskemét

Varga Tamás Matematika Verseny

Oktatási Minisztérium TIT Békéscsaba

Számítástechnika Verseny

BMHUFIK Békéscsaba Török Sándorné Szolnok

Curie Kémiaverseny Középiskolai háziversenyek Továbbtanuló 8.o. diákok számára

Tehetséggondozó Országos Levelezős Verseny „Varázsceruza” Helyesíró Verseny

Kálty Márk Történelem Tesztverseny

Történelem Tesztverseny Teleki Pál Földrajzverseny Helytörténeti Vetélkedő „Lapot a diákoknak” c. vetélkedő Útravaló Ösztöndíj Program

Rózsa Ferenc Gimn. Szent-Györgyi Albert Szakk. Isk. Petőfi Sándor Gimn. Hajdú-Bihar Megyei TIT Debrecen Békési Egységes Gyógypedagógiai Intézet TITOK Oktatásszervező BT. Budapest TITOK Oktatásszervező BT. Budapest Oktatási Minisztérium Kis Bálint Általános Iskola Békés Megyei Hírlap Szerkesztősége Tempus Közalapítvány

19

megyei

országos megyei országos

Rózsahegyi Kálmán Ált. Isk. Veszprém Békéscsaba

33 fő

1. 2 fő

2 fő 1 fő 1 fő

26. és 68. 1. 37.

megyei

Békés

2 fő

-

megyei

Békéscsaba

1 fő

-

Békéscsaba

2 fő 3 fő

2. és 7.

iskola

22 fő

1 – 16. és ettől több

Békés

1 fő

5.

Budapest

11 fő

-

Budapest

3 fő 1 fő

12. 36.

Békéscsaba Hősök úti iskolaegység Békéscsaba

1 fő 3 csapat (15 fő) 4 fő

22. 1-2. 20.

Budapest

1 fő

oklevél

Mezőberény országos levelezős megyei (behívásos) levelezős csapatverseny levelezős megyei helyi megyei csapatverseny országos

Szabadidős program írása

www. osztálykirándulás. hu

országos

Internet

23 fő

„Legjobb közösség” c. pályázat írása

Kis Bálint Általános Iskola Szépművészeti Múzeum Budapest

helyi

Gyomaendrőd

23 fő

országos levelezős

pályamunka készítése

23 fő

oklevél az osztálynak

„Átváltozások”

ingyen utazás a kisvasúton Lillafüreden -

Rajzpályázatok „Az egészséges mosolyért”

Békés Fogászat

helyi

Gyomaendrőd

33 fő

„A fürdőben”

Liget-Fürdő

helyi

Gyomaendrőd

5 fő

„Gyomaendrőd város szépítése”

Gyomaendrőd Város Önkormányzata O-Mart Könyesbolt Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Szarvasi Rendőrkapitányság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Szolnok

helyi

Gyomaendrőd

2 fő

1. és 2. 3 fő 2. 1 fő -

helyi országos

Gyomaendrőd

2 fő 3 fő

1. és 3. -

körzeti

Szarvas

128 fő

Különdíj + 1 első hely

területi

Szolnok

5 fő

-

helyi megyei

Liget-Fürdő Liget-Fürdő

12 fő 6 fő

körzeti

Gyomaendrőd

23 fő 2 fő

1-7. 1 fő 1. 2-3. csapatban 1.

9 fő

1.

„Téli világ” „A vízen is az életé az előny” „Közlekedés a gyermekekért”

„Vízi közlekedés” Sportversenyek II. Wesselényi Sportnap - úszóverseny Úszóverseny Körzeti atlétikai verseny Négypróba atlétikai verseny Kézilabda csapatbajnokság

Kis Bálint Általános Isk. Békés Megyei Diáksport Szövetség Magyar Diák Sportszövetség Országos Diákolimpia Bizottság Országos Diákolimpia Bizottság

20

körzeti körzeti

Gyomaendrőd

Mezei futóverseny Sakkverseny Körzeti labdarugó torna Diákolimpia Torna

Réty Pál Emlékverseny Medve László Emlékverseny Bocskai Vénkert Kupa

Országos Diákolimpia Bizottság Dévaványa Békéscsaba B.M. Diáksportegyesület Magyar Diák Sportszövetség

Budapest Kölcsey F. Ált. Isk. Nagykőrös Kossuth L. Ált. Isk. Vénkerti Általános Isk.

körzeti

Gyomaendrőd

körzeti megyei körzeti

Dévaványa

megyei területi országos

Békéscsaba Debrecen Makó

országos

Budapest

országos

Nagykőrös

országos

Debrecen

Gyomaendrőd

3 fő 4 fő 1 fő 4 fő (csapatban) 3 fő 2 fő (csapatban) tornászcsapat

1. 2. és 10. 1.- 3. és 4. 11. 3. 1. és 3. 9. 1-3.

Nyelvvizsga eredmények Harmadik éve folyik a nyelvvizsga előkészítő foglalkozások szervezése a 7. és 8. évfolyamokon. A foglalkozásokat a három bontott nyelvi óra mellett heti két-két órában biztosítjuk teljesen térítésmentesen, nyelvkönyvet is biztosítva. Ebben a tanévben 32 gyermek vett részt az előkészítő foglalkozásokon, akik közül 26-an vállalkoztak a megmérettetésre, s közülük 22 tanuló sikeres alapfokú nyelvvizsgát tett, sőt közülük hét tanuló „C” típusút.

21

5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.1.1. DIFER mérés az 1. évfolyamon Mért képességek: o Az írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele. o A relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. o A beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele. o Az összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődéshez elengedhetetlenek. A mért képességek közül a legfejlettebb beszédhanghallásé (mindhárom osztályban az értékek 92% felett vannak), a legalacsonyabb az írásmozgás-koordinációé (ez mindenütt 60% alatt van). Összegzés: Az osztályokban jelentős azon tanulók száma, akik még nem érték el az iskolaérettség bizonyos kritériumait 1.a: 7 fő; 1.b: 7 fő; 1.c: 6 fő, ők kezdő vagy előkészítő szinten állnak. Az osztálytanítók ezért különleges figyelmet fordítottak rájuk a tanév során, habár a fejlesztő munka több tanévet kell, hogy felöleljen.

5.4.1.2. Olvasásfelmérés a 2. és 3. évfolyamokon Apáczai Kiadó mérőeszköze alapján történt a mérés. Eredmények a 2. és 3. osztályokban

eredmények %-os formában

100 80 60 40 20 0 2.a

2.b

2.c

3.a

a m érésben résztvett osztályok

Összegzés: A jó átlagok mögött egyenletes teljesítmény húzódik meg. A mérésben részt vett tanulók (80 fő) több mint fele legalább 80%-os eredményt ért el. De van olyan osztály is, ahol a leggyengébb teljesítmény (77%), és több tanuló is maximális teljesítményt nyújtott (2. b). 5.4.1.3. Környezeti neveléssel kapcsolatos mérések ¾ Bemeneti mérés az 1. osztályban A tanulók 5 kérdésre válaszoltak, melyekre rajzokkal és egyszerű válaszokkal lehetett felelni.

22

Környezeti nevelés bemeneti mérése 1. évfolyamon 100 90 80 a válaszok 70 százalékos 60 50 arányban 40 kifejezve 30 20 10 0 1.kérdés

helyes válasz helytelen v.bizonytalan válasz 3.kérdés

5.kérdés

a kérdések sorszáma

Összegzés: A tanulók többsége megfelelően válaszolt a feltett kérdésekre, 2 olyan kérdés volt, ahol ez némileg mást mutatott, ez a harmadik és a negyedik kérdés. Az egyiknél a járművek környezetünkre gyakorolt hatásáról, a másiknál, pedig az évszakok jellemzőire kérdeztünk rá. Feladatunk: Sokat kell beszélgetni erről a környezetismeret órákon, mert a környezetszennyezés egyik legfőbb okozója a közlekedés által keletkezett káros anyagok levegőbe jutása. Séták során pedig fel kell hívni a kis tanulók figyelmét az évszakok jellegzetességeire és szépségeire! 5.4.1.4. Egészségneveléssel kapcsolatos mérések ¾ Bemeneti mérés az 1. osztályban A kérdések az étkezések minőségi jellemzőire (pl. a gyümölcsök mennyisége), a fogmosási szokásokra valamint, a szabadidős szokásokra kérdeztek rá. A tanulók leggyakrabban almát fogyasztanak, kedvenc ételeik a hamburger és a süteményfélék (55%). Sajnos a gyermekek jelentős része csak napi egyszer vagy egyszer sem mos fogat (40%). Mivel a víz a legfontosabb tápanyagunk, így a kellő mennyiségű folyadék szükségességére fel kell hívni a gyerekek figyelmét. Szülőknek javaslatként - gyermekük egészségének megőrzése érdekében a teát mézzel és citrommal ízesítsék. A cukros üdítők fogyasztását mérsékeljék, ugyanis a teljes évfolyam 36%-a ilyen típusú folyadékot hord magával az iskolába. Szabadidejükben a Tv-nézés és a számítógépes játékok egyre inkább előtérbe kerülnek. A problémák megbeszélése a szülői értekezletek kiemelt témája kell hogy legyen. A szülői válaszok is elgondolkodtatók: • 38 %-uk soha vagy csak ritkán segít a gyermekének a fürdésben. • Alig 16 %-uk tartja megfelelő folyadékpótlásnak az ásványvíz fogyasztását. • A szülők közel 10 %-a a szűrővizsgálatok után sem megy el a szakrendelésre a gyermekével. ¾ Egészségnevelés helyzete a 4. évfolyamon A kérdések 3 nagy témakör köré csoportosultak: Napi tevékenység, táplálkozás és a közérzet. Az eredmények sok újdonsággal is szolgáltak számunkra. A kérdőívet az érintett tanulók 96%-a töltötte ki. Összlétszám: 76 fő. Akik írták: 73 fő. Hiányzók: 3 fő.

23

A.) Táplálkozás A táplálkozás alapvető életszükséglet, így nem mindegy, hogy milyen anyagok jutnak a fejlődő gyermekek szervezetébe. A barna kenyér fogyasztása még nem igazán elterjedt táplálkozási szokás a felmérés szerint. Naponta a gyerekek 9 %-a él ezzel a gabonafélével. Többségük 77 %-a a hagyományos fehér kenyeret fogyasztja. (Persze ennek gazdasági okai is lehetnek.) Naponta eszik gyümölcsöt a gyerekek 43 %-a. Véleményünk szerint ez sem elegendő arány, mert vitaminra, rostanyagra napi rendszerességgel szüksége van a gyerekeknek. Sajnos a tévé reklámok rossz irányba befolyásolják a szülőket, mert úgy gondolják sokkal jobb a vitaminokat, ásványi anyagokat tabletta formájában beadni gyermeküknek, pedig ez komoly veszélyt is rejt magában. Hasonló hátrányokat jelent az is, hogy a tanulóknak csak 57 %-a iszik tejet, ill. tejes italt, de a tejtermékeket is kevesen, mindössze 31 % fogyaszt naponta. A hús, húskészítmények fogyasztása kedvező, mert a tanulók 75 %-a hetente rendszeresen táplálkozik ezzel az élelmiszerből készült étellel. Vizet a tanulók 79 %-a iszik naponta. 63 %-uk a vizet üdítővel, szörppel és teával egészíti ki. Szintén kedvező képet mutat a tojás fogyasztása is, 83%-uk rendszeresen fogyasztja ezt a fehérjében dús élelmiszert. Hasonló adat az édességet - 58%-os; olajos magvat - 60%-os; felvágottat – 66%-os; vajkrémet - 50%-os heti rendszerességgel történő fogyasztás is. Feladat: Az egészséges táplálkozásra nevelésben a fő hangsúly a teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyér megismertetése, elfogadtatása valamint a zöldség, gyümölcs napi fogyasztásának beláttatása. A táplálkozás rendszeressége sem kielégítő. Fiziológiai szükséglet a mindennapi reggelizés a gyerekek részére. A rossz életmódbeli szokások miatt a tanulók 53%-a reggelizik csak. (Szociális helyzet is lehet oka az étkezés elhagyásának.) A felmérésből kiderült, hogy a tanulók körében: - tízóraizik: 80% - ebédel: 93% - uzsonnázik: 50% - vacsorázik: 61% Feladat: Megértetni a tanulókkal, hogy fejlődő szervezetük megköveteli a napi ötszöri étkezést. Terhelésük, mozgásigényük energiát igényel, s ezt az étkezéssel tudják biztosítani. A nassolás nem jellemző a vizsgált gyerekekre (36%). B.) Napi tevékenység Mozgások: életkori sajátosság, hogy szeretnek a gyerekek mozogni. Élnek is ezzel a lehetőséggel, mert a megkérdezett tanulók 33%-a mindennap, 36%-a gyakran mozog. Szervezett keretek között, sportcsarnokban 68%. Feladat: Meggyőzni azt a 32%-ot arról, hogy a rendszeres mozgás a szellemi teljesítőképességre is hatással van, így jobban teljesít az iskolai munkában is. Az iskola által előírt feladatok meghatározzák, hogyan töltik el a délutánt a gyerekek. A délutáni tanulás majd minden gyereknél (91%) több mint 2 óra, továbbá 1-2 órát tölt egyéb szervezésű különórával 39%. A maradék délutáni szabadidő 73%-nál több mint 2 óra, 21%-nál 1-2 óra. A gyerekeket a szülők döntő többsége felmenti a házi kötelezettségek alól, hogy az iskolai feladatait el tudja látni, így nem tartjuk reálisnak a gyerekek válaszát a tekintetben, hogy 71%-uk 1-2 órát segít otthon. Inkább reálisabb az a 22%, akik egy óránál kevesebbet segítenek.

24

A délutáni szabadidő eltöltése alatti foglalatosságok: - olvasással: 49% - Tv-, video-nézéssel: 87% - számítógépezéssel: 44% - zenehallgatással: 52% Feladat: Az iskolai élet és a tanulás központi helyet foglal el a gyerekek hétköznapi tevékenységében, ehhez társul a délutáni különóra, sportolás, edzés, éppen ezért a napirendjét úgy alakítsa ki, hogy csak annyit vállaljon, amennyit el is tud végezni! C.) Közérzet Szabadidejét szívesen tölti a - szülővel, családdal: 64% - baráttal: 28% - egyedül: 7% Szeretetteljes kapcsolatot tudhat magának: - szülei körében: 86% - jó barátok között: 78% - baráti körben: 53% - jó osztálytársak között: 44% Nagyon fontosak ezek a kapcsolatok egy gyerek életében, hisz minél több felől kap szeretetet, annál több felé tud ő is adni. Feladat: Az egészségük megőrzése érdekében a lelki egészségük is nagyon fontos. Miközben megpróbálnak barátokra lelni, aközben megtapasztalhatják az örömöt, bánatot, az összeveszést, megbocsátást és kibékülést. Megtanulnak együtt érezni és alkalmazkodni egymáshoz. Ehhez pedig közös programokra van szükség, melynek megszerzésében segíthetünk mi nevelők. Általános közérzet tekintetében naponta reggeli fáradsággal küzd a tanulók 43%-a. A fejfájás, kedvetlenség, idegesség, félelem elenyésző százalékban (4-9%) fordul elő. Feladat: Felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy a megfelelő mennyiségű nyugodt alvás nagyon fontos ahhoz, hogy szervezete feltöltődjön energiával, reggelente új erőre kapjon. 5.4.2. Mérések az 5-8. évfolyamokon 5.4.2.1. Társadalomtudományi munkaközösség mérései ¾ Magyar nyelv és irodalom tantárgyi mérés 8. évfolyamon A 8. osztályokban a kimeneti mérést magyar nyelvből az Apáczai Kiadó felmérőlapjaiból az év végi felmérés alapján végeztük el. Az osztályt tanító szaktanárok íratták meg, és ők is javították.

25

Eredmények a pontszámok százalékos megoszlásában:

Magyar nyelv 100% 90% 70% 60%

80%

77%

80% 57% 57%

62%

75% 66% 69%

60% Helyesírás

50%

Feladatmegoldás

40%

Szövegértés

30% 20% 10% 0% 8.a

8.b

8.c

Az osztályzatok százalékos összehasonlításban:

Magyar nyelv eredményei százalékos formában 100% 90% 75% 73%

80% 70%

64%

63%

60%

60%

60%

Félévi osztályzat

50%

Év végi osztályzat

40% 30% 20% 10% 0% 8.a

8.b

8.c

5.4.2.2. Természettudományi munkaközösség tantárgyi mérése ¾ Matematika tantárgyi mérés a 8. évfolyamon

26

az elért eredmények %-ban kifejezve

8. évfolyam osztályainak év végi mérése 100 80 8.a/1 8.a/2 8.b 8.c

60 40 20 0 számok négyzete

felszín,térfogat

egyenletek

a feladatok tartalma

Összegzés: A matematika tárgy eredményei az eddigi teljesítményeket tükrözik vissza. A számok négyzetével, valamint a felszín és térfogatszámítással kapcsolatos feladatok még a középiskolában is fontos szerepet játszanak. Sajnos a heti alacsony óraszám (3 óra) mindenképpen a gyakorlásra és elmélyítésre fordítható időt rövidíti le. Előzetes várakozásaink szerint a kompetenciamérés eredményei is hasonlóan fognak alakulni. 5.4.2.3. Környezeti neveléssel kapcsolatos mérés ¾ Kimeneti mérés a 8. évfolyamon A tanulóknak globális és helyi problémákkal, környezetvédelemmel, energiatakarékossággal valamint az iskolai nevelőmunka színtereivel (Környezetvédő Kommandó, esztétikus környezet) kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Szinte minden kérdésre megfelelő választ adtak. A Környezetvédő Kommandó vezetője kiemelkedően jó eredménynek értékeli hogy a megkérdezettek 92%-a ismeri és követi a Kommandó munkáját (7. kérdés). A könyezettudatos közlekedés formáit (5. kérdés) sajnos csak a tanulók 53% a ismeri. A globális problémák iránt 78%-a érzékeny (1. kérdés). Az energiatakarékosság fontosságát a tanulók 84%-a ismeri (3. kérdés). Rákérdeztünk lakóhelyünk nevezetességire (2. kérdés), valamint a szelektív hulladékgyűjtés helybeli megvalósulására is. Lakóhelyük büszkeségeiből legalább 4-et a tanulók 88%-a tud felsorolni, viszont a szelektív hulladékgyűjtő szigetekkel kapcsolatos kérdést valószínűleg az egyik osztály félreértette.

27

Környezeti nevelés kimeneti mérése 8. évfolyamon 100 90 80 70 elért 60 eredmények 50 40 %-ban 30 20 10 0

8.a 8.b 8.c

1

3

5

7

9

átlag

a kérdések sorszáma

Összegzés: Az iskola környezetvédelmi neveléssel kapcsolatos programja eredményes (Pedagógiai Program melléklete). A megkérdezett végzős tanulóink megfelelő tájékozottságot mutatnak a helyi és globális problémák megoldásának irányában. Az eredmények megerősítik a nevelőtestületet abban, hogy a környezettudatos magatartás kialakítása jó irányban halad, a megkezdett munkát ilyen irányban kívánjuk folytatni. 5.4.2.4.Egészségneveléssel kapcsolatos mérések ¾ Kimeneti mérés a 8. évfolyam osztályaiban Az életmód kérdőívet a 8. évfolyam tanulói töltötték ki. A kérdőívben a lefekvés időpontjára, étkezési időre, étkezés számára, tanulásra fordított időre, különórákra, szabadidő eltöltésére, közérzetükre és baráti körükre kérdeztünk rá. A.) Lefekvés időpontja Időpont 8 óra 9 óra 10 óra Később Fő 1 19 28 29 % 1 25 36 38 B.) Étkezési idő Idő Fő %

Tanítás előtt 40 52

Első szünet 15 19

C.) Étkezések száma Alkalom 1

2

3

4

5

6

Fő %

1 1

28 36

31 40

12 16

2 3

2 3

28

Második szünet 22 29

vagy több 1 1

D.) Tanulási idő Óra Fő %

1 36 47

E.) Különóra Elfoglaltság Sport Zene Művészetek Korrepetálás javítás céljából

2 32 42

3 7 9

Iskolában 6 3 1

Iskolán kívül 37 5 7

14 12 36 94

7 3 5 83

Tehetséggondozás Felvételi előkészítő %

vagy több 2 3

Idő 175 óra 15 óra 22 óra 25 óra 29 óra 101 óra 367 óra

F.) Szabadidő Tevékenység Olvasás Tévé, video Magnó, CD Számítógép, tévéjáték Sportolás, séta Buli, disco

Naponta Fő % 9 12 66 86 36 47

Hetente Fő % 8 10 7 9 13 17

Fő 40 2 13

% 52 3 17

Fő 20 2 5

% 26 3 6

55 30 -

11 29 21

7 15 30

9 19 39

4 3 19

5 4 25

71 39 -

14 38 27

Ritkán

Soha

G.) Közérzet Tevékenység Fejfájás Gyomor és hasfájás Hátfájás Kedvetlenség Idegesség

Naponta Fő % 4 5

Hetente Fő % 12 16

Fő 50

% 65

Fő 11

% 14

2 2 6 12

6 1 31 25

39 32 32 30

51 42 42 39

30 42 8 10

39 55 10 13

3 3 7 16

7 1 40 32

H.) Baráti kör Megnevezés Nincs

Fő 2

29

Ritkán

Soha

% 3

Osztálytársak Iskolán kívüli barátok Egyéb

65 43 8

84 56 10

Összegzés - Jelentős problémák: • A tanulók 38%-a este 22h után fekszik le. • A tanulók 48%-a semmit nem reggelizik, 29%-uk csak a második szünetben eszik először. • A tanulók 47%-a napi egy órát vagy annyit sem tanul. • A tanulók 94%-a valamilyen tanórán kívüli foglalkozáson, vagy különórán vesz részt, a tanulóink összesen 367 órát teljesítenek így ez 4,77 óra/hét/tanuló. • Tanulóink szabadidejükben keveset olvasnak, 26%-uk a tankönyvön kívül nem vesz a kezébe egyáltalán könyvet. • Közérzetük megfelelő, habár a 16%-uk fejfájásra, 40%-uk pedig kedvetlenségre panaszkodik. • Baráti köre csak 3%-uknak nincs, erre utal a 8. osztályos szociometria is. 5.4.2.5. Drog-prevenció helyzete az iskolában A felmérésekből kiderült, hogy a tanulók 88%-a teljes családban mindkét szülőjével él; 17% csak az egyik vér szerinti szülővel; míg 4% az, aki nagyszülővel vagy egyéb rokonnal. Egy tanuló állami gondozott. A tanulók a következő százalékos kimutatás alapján már kipróbálták a dohányzást: A dohányzás előfordulása a tanulók között 120% 100% 80% 60%

99%

98%

85%

40% 20% 0%

15%

2%

kipróbálta

nem próbálta

2004/05

1%

kipróbálta

nem próbálta

2005/06

kipróbálta

nem próbálta

2006/07

82%-ban károsnak tartják, de 14% nem foglalkozik vele, nem érdekli. Kértük a gyerekeket írják le, hogy szerintük egy velük egykorú fiatal miért gyújt rá. Itt a válaszok több mint a felénél már megjelent a „menőnek” érzi magát tőle. Sokan írták a kíváncsiságot és a környezet hatását is (mert a szülők, a felnőttek is dohányoznak). Az előző évhez képest 13%kal csökkent a dohányzást kipróbáló tanulók száma.

30

A „Fogyasztottál-e már alkoholt?” kérdésre a válaszok a következők voltak: Alkohol fogyasztása a tanulók között 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

77% 56%

73%

44% 27%

23%

Még nem fogyasztott

Már fogyasztott

Még nem fogyasztott

Már fogyasztott

2004/05

Még nem fogyasztott

Már fogyasztott

2005/06

Az alkoholt kipróbálók száma is csökkent az előző évihez képest. Az alkoholfogyasztást a tanulók 76%-a tartja károsnak, de 15% nem foglalkozik vele. Az alkoholfogyasztás elkezdésének lehetséges okait kutató kérdésnél nagyon hasonló válaszokat kaptunk, mint a dohányzásnál: legtöbben a „menőnek érzi magát” típusú válaszokat adtak, de itt is megjelenik a felnőtt minta, valamint a „problémája van”. A kábítószer fogyasztásról:

2006/07

nem és nem is akarok

2005/06.

nem és nem is akarok

2004/05.

Fogyasztottak-e már kábítószert a diákok?

nem és nem is akarok

nem, de kipróbálnám

nem, de kipróbálnám

100% 0% 100% 0% 98% 2%

nem, de kipróbálnám 0%

20%

40%

31

60%

80%

100%

120%

Érdeklődtünk a szülők drogfogyasztási szokásairól is. A „drog” gyűjtőszót abszolút tág értelmezésben használtuk, ide soroltuk a kávét, teát is. Család és ism erősök drogfogyasztása 1

0,9

0,9

0,88

0,9

0,77

0,8

0,63

0,7 0,6 0,5

0,58

0,4

0,27

0,3

0,24

0,2 0,03

0,1

0

0

0

0 2005/06 tea

2005/06 kávé

2005/06 dohány

2005/06 alkohol

2005/06 nyugtatók

2005/06 illegális drog

Megfigyelhető, hogy a tea és kávéfogyasztást, valamint a dohányzást „bevallják” a gyermekek, míg az alkoholfogyasztást most is sokkal kevesebben. Sokat hallottunk arról, hogy a kamaszok a szülők felől egyre inkább a kortársak felé fordulnak vélemények és probléma-megoldás szempontjából. Ennek ellent mond a felmérés, mert legtöbben szerencsére az édesanyjukhoz fordulnak a problémájukkal. A 2. helyen az édesapák, a 3. helyen a legjobb barátok és a 4. helyen állnak a haverok. A kábítószert fogyasztókról alkotott véleményük a következő volt: Vélemények a kábítószert fogyasztókról 120%

100%

100% 80% 58%

60%

37%

40% 20%

15%

11% 1%

16% 3%

17%

2%

0% 2005/06

2006/07

Nem tartja normálisnak

2005/06

2006/07

Sajnálja őket

2005/06

2006/07 2005606 2006607 2005/06

Elítéli őket

Betegségnek tartja

2006/07

Károsnak tartja

A kábítószer-fogyasztás okainak kutatásánál hasonló eredményt kaptam, mint a dohányzásnál, ill. az alkoholfogyasztásnál. A legtöbb vélemény szerint „menőnek” akar látszani, többeket a kíváncsiság csábít, sok tanuló szerint megoldás családi vagy más problémára. A 2006/2007-es tanévben újra kitöltettük a programban résztvevő gyermekekkel az utótesztet, és összehasonlítottuk az előző tanévekben készítettekkel.

32

A dohányzást kipróbálók aránya (%) 80 49

60

57

51

43

35

40

65

75 2001/2002 2004/2005

25

2005/2006

20

2006/2007

0 Igen

Nem

A dohányzást kipróbálók aránya csökkent az eltelt időszak alatt, reményeink szerint ez a folyamatos program eredménye.

Vélemények a dohányzásról (%) Káros

7

Nem káros, de nekem nem ízlik Menő

06 /2 00

Nem foglalkozom vele

20

05 /2 00

6

5 20

04 /2 00

20

20

01 /2 00

2

83 100 75 75 74 80 60 36 31 25 24 40 20 34 10 01 08 0

A dohányzás megítélésénél idén csökkent azok aránya, akik károsnak tartják, valamint azoké is, akik közömbösek, nem foglalkoznak vele. Bár a menőnek tartók aránya is nőtt, de szám szerint ez csak 22 tanulót érint. Alkoholt kipróbálók aránya (%) 80 60

66 70 63 53

47 34 30 37

40 20

2001/2002 2004/2005 2005/2006 2006/2007

0 Igen

Nem

Idén nőtt azok száma, akik már ittak alkoholt. Megdöbbentő, hogy a gyerekek elmondása szerint a szülők tudtával, velük együtt, gyakran a szülők kínálására kóstolták meg az italt.

33

Megkérdeztük a gyerekek véleményét az alkoholfogyasztásról.

Vélemények az alkoholfogyasztásról (%) 60

59

58 39

31

26 105

20 05 /2 00 6

17

20 04 /2 00 5

19 810

1313

20 06 /2 00 7

63

20 01 /2 00 2

70 60 50 40 30 20 10 0

Káros Nem káros, de nekem nem ízlik Menő Nem foglalkozom vele

Kis arányban csökkent azok aránya, akik károsnak tartják, viszont tavaly nagy arányban nőtt a közömbösek száma, ami idén kicsit visszaesett. Ennek lehet magyarázata az is, hogy a tanuló nem fogyaszt alkoholt, és ezért nem foglalkozik vele, de előfordulhat az is, hogy mivel ő és családtagjai fogyasztanak alkoholt, attitűdjében megjelenik a káros hatás tagadása. A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy a diákok szerint büntetik-e a kábítószert fogyasztókat:

Büntetik-e a kábítószert fogyasztókat? (%) 100

85 90 92 85

50 15 10 8 15 0 Igen

2001/2002 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Nem

Látható, hogy csökkent az igennel válaszolók aránya, pedig ezzel a témával is foglalkoztunk az órákon. Rákérdeztünk arra is, hogy fogyasztottak-e már kábítószert a diákok. Folyamatosan stagnál a nem fogyasztók aránya. Ami aggodalomra adhat okot az, hogy nőtt azok aránya, akik kipróbálták már a kábítószert. A kipróbálók közül ketten marihuánás cigarettát szívtak el, egy fő speedet fogyasztott, hárman pedig nem tudják, milyen szert használtak. Rákérdeztünk a család és ismerősök drogfogyasztására is, a „drog” szót tágabban értelmezve ide soroltuk a kávét és a teát is.

34

A családtagok drogfogyasztása (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Tea Kávé Dohány Alkohol Nyugtatók

07

06 06 20

20

05

/2 0

/2 0

/2 0 04 20

20

01

/2 0

05

02

Illegális szerek

Meglepő volt számunkra, hogy ilyen tág értelmezésben is 2% válaszolta azt, hogy a családtagok nem fogyasztanak semmit a felsoroltak közül. Megítélésünk szerint reális a tea, kávé és cigarettafogyasztás, míg az alkoholfogyasztás aránya valószínűleg magasabb, mint az itt megjelent értékek. Feltűnő, hogy a gyerekek 57%-a saját bevallása szerint már fogyasztott alkoholt, míg a családtagokra vonatkozóan csak 29% válaszolt igennel. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a véleményük a diákoknak a drogfogyasztókról.

Vélemények a drogfogyasztókrólKáros (%) megoldás a problémákra Betegség

100 80

Elítéli őket

60

Sajnálja őket

40

Azt csinálnak amit akarnak Nem normálisak

20 0 2001/2002

2005/2006

Feltűnő volt, hogy sokkal többen nyilvánították ki véleményüket a drogfogyasztókról idén, mint 2002-ben, ennek következtében minden válaszra nőtt az igenek aránya. Szinte minden tanuló több választ is bejelölt, ezzel markánsabbá téve véleményét.

35

Kábítószerek veszélyességének Speed Cigaretta megítélése (% ) Kokain LSD Alkohol Heroin Szipuzás Extasy Marihuana

20 05 /2 00 6 20 06 /2 00 7

20 01 /2 00 2 20 04 /2 00 5

120 100 80 60 40 20 0

Ópium Kávé Tea

A szerek megítélésénél feltűnt, hogy hullámzó a kemény drogok veszélyességének megítélése, ugyanakkor a lágy drogok, illetve a legális szerek veszélyességét egyre fokozottabbnak tartják. Valószínű, hogy ebben szerepe lehet annak, hogy a kemény drogokat nem ismerik, nem foglalkoznak vele, míg a legális szerekről sokat hallanak. Összegzés: A mérés ismeretében a drogkoordinátornak a következő feladatokat kell hangsúlyozottan szem előtt tartani: • Alapismeretek elsajátítása • A drogprobléma értelmezése • Együttműködés intézményekkel, hatóságokkal • Újabb iskolai programok kezdeményezése • Szerepvállalás deklarálása • A tantestület teljes körű megnyerése • Segítő kapcsolatok feltérképezése, kiépítése és ápolása 5.4.3. SZTE mérései Az idei tanévben követő mérésekben vett részt iskolánk. A 4. és a 8. évfolyamokon mért területek első félévben: szövegértés, valamint a tanulóink olvasási szokásai. A második félévben a 8. évfolyamok nyelvi és informatikai mérése, valamint a 4. évfolyamon szövegértés, matematikai alapismeretek és a természettudományos gondolkodás fejlettségének mérése történt. A kiértékelések még nem születtek meg, így visszajelzést sem kaptunk még. Az SZTE Kutatócsoportja az eddigi longitudinális mérések eredményeit tanulmányban fogja rögzíteni. A mérésben részt vett tanulók és osztályfőnökök munkáját 1-1 emblémával díszített pólóval köszönte meg az Oktatáselméleti Kutatócsoport nevében Dr. Csapó Benő egyetemi tanár, a kutatási program vezetője. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése és differenciált értékelése c. kutatási programban 3 munkatársunk vett részt. 5.4.4. OKÉV 2006 májusában végzett méréseinek eredményei A 2005/2006-os tanévben iskolánkban végzett OKÉV mérések kiértékelt eredményei, valamint az eredmények országos átlaghoz, közepes városokhoz, a Békési Kistérséghez történő viszonyítása jól szemlélteti a viszonyrendszereket.

36

A negyedik évfolyamon végzett mérések iskolai szintű eredményei jól összevethetők nem csupán az országos átlaggal, hanem városunk átlagával is, mely kifejezett mutatója iskolánknak. 5.4.4.1. Nyolcadik évfolyam ¾ Matematika Az iskola átlageredménye 491 standardizált átlagos képességpont, amely hasonló, mint az országos átlag, és 17 képességponttal több, mint a békési kistérség átlaga. OKÉV matematika mérés 2006 májusa, 8. osztály 500 standartizált pontszám

495 490 485 480 475 470 465 460 országos átlag

Kis Bálint Ált. Isk.

közepes városok átlaga

békési kistérség átlaga

Az eredményünk 2004-hez viszonyítva javult. A kom petencia-m érésekben elért m atem atika eredm ények összehasonlítása 500 standartizált pontszámok

495 490 485 480 475 470 465 460 455 450 2004.

2006.

37

Az iskola eredményei a hasonló nagyságú városok iskoláinak eredményeihez képest is jók, 28%-uk teljesít jobban. A Kis Bálint Ált. Iskolához viszonyított teljesítmények a közepes városokban matematikából (2006)

gyengébben teljesítő iskolák hasonlóan teljesítő iskolák jobban teljesítő iskolák

¾ Szövegértés Az iskola átlageredménye 512 standardizált átlagos képességpont, amely hasonlóan alakul az országos átlaghoz, és 30 képességponttal több, mint a békési kistérség átlaga. OKÉV szövegértés mérése 2006 májusa, 8. osztály

standartizált pontszámok

515 510 505 500 495 490 485 480 475 470 465 országos átlag

Kis Bálint Ált. Isk.

38

közepes városok átlaga

békési kistérség átlaga

Az eredményünk a 2004-es adatokhoz viszonyítva szintén javult. A kom petencia-m érésekben elért szövegértésben elért eredm ények összehasonlítása 513

standartizált pontszámok

512 511 510 509 508 507 506 2004.

2006.

Az iskola eredményei szövegértésből a hasonló nagyságú városok iskoláinak eredményeihez képest is jók, csak a 18%-uk teljesít jobban. A Kis Bálint Ált. Iskolához viszonyított teljesítmények a közepes városokban szövegértésből (2006)

gyengébben teljesítő iskolák hasonlóan teljesítő iskolák jobban teljesítő iskolák

5.4.4.2. Negyedik évfolyam 2006 májusában történt mérés az alapkomponensek közül az alábbiakra terjedt ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség. A felmérés azt mutatja, hogy a negyedik évfolyam végén hol tartanak az osztályok a használhatóság kritériumához és a közoktatási rendszerben megvalósuló fejlődési folyamathoz képest.

39

¾ Olvasáskészség A szövegértő, élményszerző olvasás azt jelenti, hogy a tanuló a leggyakoribb 5000 szó jelentését ismeri. E nélkül csak betűző olvasásra képes.

az alapképességek kiépülése az optimális szinthez viszonyítva

Olvasásképesség a 4. osztályokban 90 80 70 60 az olvasáskészség kiépülése

50 40

az olvasáskészség gyakorlottsága

30 20 10 0 országos

fenntartói Kis Bálint Ált. Isk.

¾ Íráskészség A tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. A betűket rajzoló, erre koncentráló írás gyakorlati célra használhatatlan. az alapképességek kiépülése az optimális szinthez viszonyítva

Íráskészség a 4. osztályokban 80 70 60 az írásminőség alakulása

50 40

az íráskészség gyakorlottsága

30 20 10 0 országos

fenntartói

Kis Bálint Ált. Isk.

A gyakorlatlan kézírás széteső. Az írástanulást 6, legfeljebb 7 éves korban kell kezdeni. A finommotorikus mozgások fejlesztése később már lehetetlen. Erre példa a 4. évfolyam is, ahol a tanulók 77%-ának kézírása nem megfelelő. (Szakirodalom: Az íráskészség kritériumorientált fejlődése és fejlesztése Iskolakultúra, 2007. évfolyam 4. szám.)

40

A tanulók százalékos aránya elsajátítási szintek szerint az írásminőség alakulásában

11% 6%

előkészítő szint

40%

kezdő szint haladó szint befejező szint 32%

optimális szint

11%

az alapképességek kiépülése az optimális szinthez viszonyítva

¾ Elemi számolási készség E megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeni készségeit mérték fel. Elemi számolási készségek I. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

országos fenntartói Kis Bálint Ált. Isk.

elemi számolási készség

a számolási készség gyakorlottsága

számírási készség

mértékváltó készség

Az eredmények megfelelőek, a mértékegységváltó-készség szintje alacsonynak tűnik, de sajnos a tizedik évfolyamon is csak 66%.

41

az alapképességek kiépülése az optimális szinthez viszonyítva

Elemi számolási készségek II. 98 96 94 országos

92

fenntartói 90

Kis Bálint Ált. Isk.

88 86 84 összeadás kivonás szorzás osztás készsége készsége százas készsége százas készsége százas százas számkörben számkörben számkörben számkörben

az alapképességek kiépülése az optimális szinthez viszonyítva

¾ Elemi gondolkodási képesség Negyedik évfolyamon fejlettsége még viszonylag alacsony, az optimális elsajátítási kritérium évek során változik, az iskola átlaga mindenütt eléri és meghaladja az országos átlagot. Elemi gonolkodási képességek kiépülése 70 60 50 országos

40

fenntartói 30

Kis Bálint Ált. Isk.

20 10 0 elemi gondolkodási képesség

elemi gondolkodási képesség gyakorlottsága

elemi rendszerező képesség

elemi kombinatív képesség

5.5. Továbbtanulás A középiskolai beiskolázás évről-évre újabb feladatokat állít a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök elé, ennek ellenére zavartalanul történt. A jelentkezéssel kapcsolatos valamennyi adminisztrációs feladatot az osztályfőnökök végezték el, a szülőkre nem hárítottunk ezzel kapcsolatos teendőket. A továbbtanulás alakulását szemlélteti az alábbi táblázat: Osztály

8. a.

Létszám

18

Iskola típusa

Helyben

Gimn.

Szakközép

Szakképző

Kner I.

Bethlen G.

Vid. tanul tov.

8

3

7

8

8

2

42

Nem tanul tovább

-

Hányadik helyen megj. iskolába nyert felvételt I. II. III. IV.

18

-

-

-

8. b. 8. c. Összes. %

32 31 81 100

17 14 39 48,1

15 16 34 42,0

1 8 9,9

18 15 41 50,6

3 7 18 22,2

11 9 22 27,2

-

27 2 3 26 5 71 7 3 87,6 8,6 3,8

-

5.6. Nevelési értekezlet A tanév során két nevelési értekezletet tartottunk, melyeket egész napos szakmai tanácskozássá terjesztettünk ki felkért külső előadókkal. Meghívást kaptak városunk vezetői és a közoktatási intézmények vezetői is. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a közoktatást érintő jogszabályi változásokat, a pedagógiai és módszertani újításokat megismerjük, s azokat a napi gyakorlatban alkalmazzuk. Az őszi nevelési értekezleten három fő téma került előtérbe, így: - „A közoktatás jelene és közeli jövője a törvényi változások tükrében” címmel Pálfalvi Zsolt, az OKÉV Dél-alföldi Igazgatóságának igazgatója, - „A Közoktatási törvény módosításából adódó intézményi feladatokról” címmel Borbola István, a Dél-alföldi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet igazgatója tartott konzultációval egybekötött előadást. - Az értekezlet harmadik részében a kompetencia-alapú oktatás bevezetésének kezdeti tapasztalatairól, valamint a digitális eszközök ismeretközvetítő szerepéről kaptak tájékoztatást az értekezlet résztvevői. A tavaszi nevelési értekezletünk két futó HEFOP projektünk keretében került megrendezésre szakmai napként, a kapcsolódó elméleti programismertetésekkel és gyakorlati megvalósítás bemutatásával, négy blokkban: - 1. blokk: Neves szakembereket hallgattunk meg: o A regionális közoktatás-fejlesztési stratégiáról tartott tájékoztatást Pálfalvi Zsolt OKÉV igazgató, o A HHH-s és SNI-s gyermekek integrációjának jelentőségét ismertette Kapcsáné Németi Júlia, a suliNova programvezetője, o A kompetencia-alapú oktatásról Szabó Istvánné, BMHUFIK igazgatója tartott előadást. - 2. blokk: A kompetencia-alapú oktatás és a sikeres integráció intézményi gyakorlatát szekciókban, bemutató órák keretében ismerhettük meg az alkalmazó kollégák vezetésével. - 3. blokk: „Összefogás és megújulás iskolánk pedagógiai gyakorlatában” címmel a témafelelős munkacsoportok vezetői mutatták be az SNI-s és HHH-s tanulók integrációját, valamint a kompetencia-alapú oktatást. - 4. blokk: Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése c. nyertes projekt projektindító ismertetése. Őszintén örülünk annak, hogy városunk vezetői érdeklődéssel vannak szakmai munkánk iránt.

6. SZOLGÁLTATÁS 6.1. Tantárgyi (tanórai) ismeretközvetítés A tantárgyi ismeretközvetítés a Pedagógiai programunkban és a Helyi tantervünkben, valamint az Éves munkatervben meghatározottak alapján történt. A fő hangsúlyt az alapkészségek fejlesztésére fektettük az eltérő adottságok, képességek és egyéb szociális háttértényezők figyelembe vételével, azok kiegyenlítésére. A kooperatív-, a kompetencia-, a moduláris, a differenciált- és a projektoktatás mindegyike olyan módszertani elem, amely ezt segíti megvalósítani. Emellett az idegen nyelvi és az informatikai ismeretek közvetítése kapott

43

nagyobb teret az országos oktatáspolitikai koncepciónak, az uniós előírásoknak és a helyi elvárásoknak megfelelően. Csoportbontást alkalmaztunk az idegen nyelv és az informatikai órákon, valamint az egyik nyolcadik osztályunkban a tanórák 90 %-ában, ahol igen sok volt a tanulási nehézséggel, ill. zavarral küzdő tanuló. Az órabontásra fordított valamennyi óra a tanórán kívüli órakeret terhére lett biztosítva. A hátránykompenzálást és a tehetséggondozást egyaránt fontosnak tartjuk, ennek megfelelően sikerült megvalósítani kitűzött céljainkat. A Helyi tantervünkbe beépített helyi sajátosságokat tartalmazó tantárgyi ismeretközvetítés a nevelési céljainkat is nagyban segítette. 6.2. Napközi A napközis ellátást 237 (+62) tanuló veszi igénybe, 11 napközis csoportban. 1-4. évfolyamokon a gyermekek 86 %-ka, míg 5-8. évfolyamokon csupán 6 %-uk. Az 1-3. évfolyamokon „tiszta csoportok” (egy osztály egy napközis csoport), a negyedik évfolyam három osztályából szerveződött két napközis csoport, míg az 5-8. évfolyamok valamennyi osztályából egyetlen csoport szerveződött az igénylők számának megfelelően. Napközis munkaközösség működött a tanév során, mely egységes feladat- és elvárásrendet alakított ki a tanulásszervezés, az ebédeltetés és a szabadidős programok terén. A napközis feladatszervezésben, s főként a feladatkészítés és elmélyítés gyakorlati megvalósításában komoly nehézséget jelent a „tanulói vándorlás” az iskolán kívüli programok miatt.. A napközis programok közé illesztetten jelentek meg az IPR-működtetés programjai. A napközis ellátást igénylő tanulóink száma 7,2 %-kal csökkent az előző évihez képest, mely részben adódik az állami családtámogatási rendszer ellenőrzésének szigorodásából (főállású anyák gyermeke nem veheti igénybe a napközis ellátást), másrészt jelentős a tanulók iskolarendszeren kívüli elfoglaltsága, mely összeegyeztethetetlen a napközis foglalkozások időpontjával, valamint a családok szociális- és anyagi helyzetének fokozatos nehezedése is befolyásoló tényező. 6.3. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokat az e célra felhasználható, a csoportbontáson túl fennmaradó órakeret terhére biztosítottuk. A szakköri foglalkozásokat, valamint a tehetséggondozást egyéni jelentkezés alapján vették igénybe tanulóink. A felzárkóztatásban az osztályfőnök és a szaktanár ajánlása alapján részesültek a diákok. A tanórán kívüli foglalkozások csoportosítását és megnevezését, valamint a résztvevő tanulók számát mutatja az alábbi adatsor 1-8. évfolyamokon összesítetten: Foglalkozás megnevezése Részt vevő tanulók száma Szakkörök ƒ Énekkar 47 ƒ Furulya 9 ƒ Irodalmi színpad 19 ƒ Újságíró 24 ƒ Média 8 ƒ Dekoratőr 8 ƒ Rajz- és tűzzománc 11 ƒ Informatika 46 Sportfoglalkozások ƒ Gyógytestnevelés 28 ƒ Atlétika 21 ƒ Torna 10

44

ƒ Kézilabda 32 ƒ Röplabda 19 ƒ Tömegsport - labdajátékok 91 Tehetséggondozás ¾ Nyelvvizsga előkészítő ƒ Angol 32 ƒ Német 9 ¾ Felvételi előkészítő ƒ Magyar 18 ƒ Matematika 12 ¾ Kiscsoportos tehetséggondozás ƒ Magyar 16 ƒ Matematika 17 ƒ Történelem 3 ƒ Biológia 2 ƒ Kémia 4 ƒ Fizika 4 ƒ Földrajz/természetismeret 8 Felzárkóztatás ƒ Követelményszintet alulteljesítők 6 ƒ Magyar 57 ƒ Matematika 79 ƒ Környezetismeret 24 ƒ Német 23 ƒ Angol 10 ƒ Történelem 14 ƒ Kémia 11 ƒ Fizika 11 ƒ Természetismeret/biológia 5 ƒ Földrajz 10 A foglalkozások skálája és a résztvevő tanulók igen magas aránya mutatja az érdeklődést és igényt, a mérések pedig az eredményességet. 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység Az előző pontban ismertetett iskolai sportfoglalkozások rendszere megítélésünk szerint széleskörű lehetőségeket biztosít, mindemellett felmenő rendszerben emelkedik a testnevelés órák óraszáma, moduláris oktatás keretében folyamatos az úszásoktatás, alkalmazott a mindennapos testnevelés, mégis igen lehangoló a 6.4.2. pontban összesített, iskolai szintű tanulói fizikai állapotmérés eredménye. Az iskolai sporttevékenység egyértelmű fejlődést eredményez ugyan – ezt alátámasztja a fizikai állapotmérés -, de a tanulóink általános állóképessége egy-egy rendezvényen mutatkozik meg igazán. Mindez sajnos általános, társadalmi méretű probléma. Jelentős sportrendezvényeket szervezett és bonyolított le, illetve azokba bekapcsolódott iskolánk diáksága: o Wesselényi Sportnap: harmadik alkalommal rendeztük meg pályázati támogatásból, a város három általános iskolájának részvételével, o Varga Lajos Torna Emlékverseny: iskolánk és Sportegyesületünk közös szervezésben hívta életre ezen országos meghívásos tornaversenyt, Varga Lajos tornászolimpikon emlékére,

45

o Nagy létszámmal kapcsolódtunk be a város által szervezett „Kihívás Napja” sportprogramjaiba, o Pályázati támogatásból bonyolítottuk le az egész tanévet felölelő „Mozgás 1x1” programunkat, mely keretében az 1-4. évfolyamos diákoknak játékos sportfoglalkozásokat, labdajátékokat és úszásoktatást tudtunk biztosítani. o A mindennapos testnevelés keretében megtartott tartásjavító torna igen népszerű a gyerekek körében, o A testnevelési órák keretében biztosított moduláris úszásoktatást kiterjesztettük a 4. évfolyamra is. Pályázati és Sportegyesületi támogatással bővíteni tudtuk eszközparkunkat is a sporteszközök terén.

6.4.2. Sporteredmények Részletesen lásd: az 5.3. fejezetben.

46

6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése

1.a 1.b 1.c 2.a 2.b 2.c 3.a 3.b 4.a 4.b 4.c Összesítés 5.a 5.b 5.c 6.a 6.b 6.c 6.d 7.a 7.b 7.c 7.d 8.a 8.b 8.c Összesítés

Igen gyenge 0-20,5 pont Ősz Tavasz 15 12 10 6 17 12 4 4 3 2 3 2 1 1 4 2 3 4 8 6 6 4 74 55 5 4 0 0 1 1 0 0 1 1 7 5 5 0 1 0 1 0 3 3 2 2 1 1 2 2 2 2 31 21

Gyenge 21-40,5 pont Ősz Tavasz 5 6 7 10 5 7 6 5 5 4 10 2 9 6 6 6 2 3 5 6 9 9 69 64 5 4 3 0 2 0 1 0 1 1 6 1 8 4 5 1 1 1 5 6 6 4 5 5 3 5 5 6 56 38

Elfogadható 41-60,5 pont Ősz Tavasz 0 2 5 4 0 3 8 8 8 8 5 11 13 12 9 6 3 3 4 5 9 6 64 68 7 2 7 4 9 7 3 4 2 2 4 7 6 12 4 6 3 2 5 5 4 4 4 3 13 11 12 9 83 78

Közepes 61-80,5 pont Ősz Tavasz 0 0 0 4 0 0 2 3 4 6 0 3 2 6 5 8 9 7 7 5 3 7 32 49 5 3 13 7 7 11 10 10 7 4 4 6 1 3 8 6 6 3 5 4 3 3 5 4 7 4 4 6 85 74

Jó 81-100,5 pont Ősz Tavasz 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 3 3 1 4 1 2 5 12 0 9 1 13 2 2 3 3 9 12 1 2 1 1 1 7 5 6 1 1 3 6 2 4 4 8 6 6 39 80

Iskolai szinten összesen

105

125

147

117

44

Osztály

76

102

146

123

92

Kiváló 101-120,5 pont Ősz Tavasz 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 0 0 3 6 0 0 1 1 0 0 1 1 1 1 7 12

7

13

Extra 121-140 pont Ősz Tavasz 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

2

1

6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók felzárkóztatását segítő Integrációs Pedagógiai Rendszert harmadik éve alkalmazzuk. A képesség-kibontakoztató és az integrációs programokat egyaránt működtetjük. Iskolánkban HHH-s 52 tanuló (9,1 %), ez az adat nem a tényleges, hiszen a korábbi nyilatkozati rendszer alapján ez az arány 12,2 %. Következő tanévtől változik a program támogatási rendszere, igen komoly jogszabályi rendelkezéseknek kell megfelelni intézményi és települési szinten is ahhoz, hogy a támogatás pályázati formában lehívható legyen. A rendelkezéseknek történő megfelelés érdekében végzett csoportkialakítások és átszervezések elfogadtatása komoly nehézségekbe ütközik a szülők körében. Az elmúlt évek során egy igen gördülékeny és hatékony – mérési mutatókkal is visszaigazolt – működtetési rendszert sikerült kidolgoznunk, s természetesen alkalmaznunk, melyet most a HEFOP2.1.5.B. program keretében nyertes projektünk során át kívánunk adni a városrész társintézményeinek is. Miután mindez lényegében egy sajátos befogadó és hátránykezelő pedagógiai rendszer alkalmazását jelenti, elengedhetetlen hozzá az ismeret- és attitűdformálás, a változatos módszertani kultúra, melyeket maximálisan biztosítják a továbbképzések. A programban résztvevő tanulók fejlődését mutatják az alábbi táblázatok és diagramok: ¾ Összesített hátránypontok alakulása 1 – 4. évfolyamokon A fejlesztés területei Tanév elején Tanév végén - személyiségfejlesztés 205 161 - közösségi kapcsolatok 126 75 - szociális hátrányok 146 124 - tanulási kudarcok 283 274 Összesen: 760 634

hátrányok

Az alsó tagozatos IPR-es tanulók összes hátrányainak alakulása a tanévben

tanév elején

összesen

tanulási kudarcok

szociális hátrányok

közösségi kapcsolatok

személyiségfejl.

tanév végén

¾ Összesesített hátránypontok alakulása 5 – 8. évfolyamokon A fejlesztés területei Tanév elején Tanév végén - személyiségfejlesztés 95 92 - közösségi kapcsolatok 133 101 - szociális hátrányok 165 152 - tanulási kudarcok 231 213 Összesen: 624 570

hátrányok

A felső tagozatos IPR-es tanulók összes hátrányainak alakulása a tanévben

összesen

tanulási kudarcok

szociális hátrányok

közösségi kapcsolatok

személyiségf ejl.

tanév elején tanév végén

Összegzés: Jól látható, hogy a tanulók hátrányait a tanév folyamán sikerült csökkenteni. A tanulási kudarcok, és a szociális hátrányok terén volt a nehezebb eredményt elérnünk. A tanulók személyiség-fejlesztésében, és a közösségi kapcsolataik javításában nagyobb eredménnyel dolgoztunk. ¾ Szülői részvétel alakulása a háromhavonkénti értékelő megbeszéléseken 1 – 4. évfolyamokon: Szülői részvétel az értékelő beszélgetéseken 100% 80% 60% Adatsor1 40% 20% 0% 1. beszélgetés

2. beszélgetés

49

3. beszélgetés

5 – 8. évfolyamokon:

Szülői részvétel az értékelő beszélgetéseken 100% 80% 60% Adatsor1 40% 20% 0% 1. beszélgetés

2. beszélgetés

3. beszélgetés

Összegzés: A szülői meghívólevél jónak bizonyult. A szülők többségében eljöttek, komolyan vették a beszélgetéseket, hasznosnak ítélték meg. A közös értékelés eredményeképpen a tanulóknál jó irányú változásokat figyelhettünk meg. A beszélgetések hangulatában lehetett érezni az összehangolt munka fontosságát, a jóindulatot, a mindig segítő szándékot. A pedagógusok visszajelzése is az volt, hogy a program egyik legsikeresebb eleme az a háromhavonkénti értékelő megbeszélés. Egyetlen tanuló esetében egyik beszélgetésen sem jelent meg a szülő. Célunk az, hogy a következő tanévekben tudjunk javítani a szülői részvételen, elsősorban az 5 – 8. évfolyamokon. ¾ Tanulói hiányzások elemzése Iskolánk tanulóinak hiányzási átlagát összehasonlítottuk az IPR-es tanulók hiányzási átlagával. Az egy tanulóra eső hiányzási átlag 11,9 nap, az összes IPR-es tanuló hiányzási átlaga 14,1 nap volt.

napok

Az egy tanulóra eső hiányzási átlag és az IPR-es tanulók hiányzási átlagának összehasonlítása 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 10,5

14,1

Adatsor1

11,9

összes átlag

összes IPR-es átlag

Összegzés: Ebből a diagramból is jól is látszik, hogy átlagosan 2,2 nappal többet hiányoztak az IPR-es tanulók az iskolai átlaghoz viszonyítva. Ez már egy átlagszámításnál is észrevehetően soknak bizonyul. Az alsó és a felső tagozatos IPR-es tanulók hiányzásait

50

összehasonlítva nincs nagy eltérés, mert az alsó és felső tagozatos hiányzási átlag szinte megegyezik. Sajnos alsóban is és a felsőben is volt 1-1 tanuló, akik igazolatlanul hiányoztak (5 és 2 napot). A legtöbb hiányzás alsóban az egyik tanulónál 53 nap volt, ebből 5 igazolatlan; a felsőben pedig 37 nap volt. Célunk a következő tanévekben is a hiányzások csökkentése, a kimagasló hiányzások figyelemmel kísérése. Az értékelő beszélgetéseken továbbra is tanácsot fogunk adni az egészséges életmódra, a betegségek elkerülésére vonatkozóan. Betegségek esetén segítséget adunk a lemaradás bepótolásában. 6.5.2. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A tanulási problémával küzdő gyermekek két csoportja van jelen iskolánkban, létszámuk összesen 86 fő (15%), közülük: • Sajátos nevelési igényű (SNI): 43 fő (7,5 %) • Tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő (VCSK): 43 fő (7,5 %). A sajátos nevelési igényű tanulók száma évről-évre növekszik (a 2003/2004-es tanévben arányuk: 4,6 %, míg a 2006/2007-es tanévben: 7,5 %) annak ellenére, hogy visszaszorítására országos törekvés van az uniós mutatóknak való megfelelés érdekében. Ebben a tanévben 43 sajátos nevelési igényű tanulót részesítettünk integrált ellátásban, akik többsége részképesség zavarral küzd, de jelen van a tanulási akadályozottság is. Számukra a megfelelő habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat képzett szakembereink tartják (logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus), valamint megbízással külsős pszichológus. A szükséges fejlesztőeszközeink teljes mértékben rendelkezésre állnak. Integrált ellátásuk teljes mértékben megvalósul, inkluzív osztályokban folyik a nevelő-oktató munka, ahol a 2-3 különleges gondozást igénylő gyermek mellett megtaláljuk az átlagos és a kiemelkedően tehetséges tanulókat is. A pedagógia célú rehabilitációs foglalkozások fő tartalma: - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - diszlexia-reedukáció, - diszkalkúlia-terápia, - mozgás-fejlesztés, - pszichés megsegítés. A fejlesztés egyénre szabott a szakértői szakvéleményben foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek tanulónként. A 43 fő SNI-s tanuló rehabilitációs foglalkozásai az alábbiak szerint alakultak foglalkozási átfedések mellett (egy-egy tanulót több szakember is fejlesztett 1-3 órában): ƒ gyógypedagógiai terápia: 39 fő ƒ logopédiai terápia: 15 fő ƒ gyógytestnevelés: 6 fő ƒ pszichológusi megsegítés: 5 fő. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését fejlesztő pedagógus végzi egyéni fejlesztési terv alapján. 6.5.3. Magántanulók A tanév során 4 fő magántanulói jogviszonyban tett eleget tanulmányi kötelezettségeinek, egészségügyi problémáik miatt, klinikai javaslatra. Számukra 10-10 órát biztosítottunk a tantárgyi ismeretelsajátításra. Tanév végén valamennyien teljesítették a követelményrendszert. A Bokréta Lakásotthonban elhelyezett diákok közül négy gyermek volt iskolánk tanulója, akik közül két gyermek esetében kérte gyámjuk a rendszeres iskolába járás módosítását

51

magántanulói jogviszonyra. Az ő esetükben egy sajnálatos több, mint öt hónapon át tartó huza-vona alakult ki a jogviszony-módosítás engedélyezése körül a vonatkozó jogszabályi rendelkezések útvesztői miatt. 6.6. Szabadidős tevékenység Valamennyi szabadidős program szervezését, koordinálását a Diákönkormányzat végzi, munkájukat két patronáló pedagógus kolléganő (alsó- és felső tagozaton) segíti. Munkájuk eredményeként igen sokrétű és folyamatosan bővülő a programkínálat, melyek hatékonyan segítik a nevelési célkitűzéseink megvalósítását, a hagyományteremtést, ezáltal iskolánk arculatformálását. A szervezett szabadidős programokkal is ellensúlyozni kívánjuk a negatív társadalmi hatásokat. Egyre több szülő és nagyszülő kapcsolódik be a programok lebonyolításába, mely nem csak az eredményességet segíti, hanem az építő jellegű kapcsolatteremtést is. Szabadidős rendezvények, programok, akciók: - Népmesék nyomában címmel mesedélután - Egy virág - egy tanár - egy virág akció - Nyári élmények címmel élménybeszámolók a nagyenyedi testvériskolai cserelátogatásról, valamint a pusztafalui alapítványi táborról - Játsszunk most együtt! – játékdélután - Mi történt Veled? – találkozó az elballagott diákokkal - Ügyes kezek délutánja - Suli-bulik - Gyűjtőszenvedély – szalvétagyűjtők találkozója - Az Országos Diák-médiafesztiválon vettek részt az iskolai Suli-Tükör diáklap szerkesztői - Szüreti mulatság - Karácsonyi ünnepség - Mond el mi bánt, mi foglalkoztat! – tanár-diák beszélgetés - Együtt lenni jó! – közösségformáló délután Hagyományápoló, hagyományteremtő programjaink, rendezvényeink: - Óvodás Télapó-nap - Iciri-piciri mesemondó és illusztrációs verseny óvodásoknak - Iskolába-hívogató játszóház - Halloween-party - Nemzetek napja – nyelvi délután - Bálint- Valentin Napi Kavalkád (fordított nap) - Kis Bálint Napok rendezvényei - Kis Bálint Díj - Leg-díjak - Emlékterem avatás - Darvas Tibor Emlékverseny - Várostörténeti vetélkedő - Kis Bálint próba - Családi nap - Jóságos Manó játék - Wesselényi Sportnap - Tegyük szebbé! – környezetszépítési akció - Egészségnevelési projektnapok - Szemétszüret, parlagfűirtás

52

- Környezet-kommandó - Hulladékgyűjtés - Suli-Tükör diáklap szerkesztése - Iskolarádió működtetése - Erdei iskola - Osztálykirándulások - Nyári foglalkozató napközis-tábor - Nagyenyedi testvériskolai kapcsolat - Alapítványi nyári tábor Programjainkat, rendezvényeinket, akcióinkat igyekszünk színvonalasan megszervezni, úgy ítéljük meg, hogy ez többnyire sikerül is, hiszen az eredményesség és a külső visszajelzések ezt visszaigazolni látszanak.

7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS 7.1. Intézményi arculatformálás Az intézményi arculatformálás terén a pedagógiai-módszertani fejlesztéseink és alkalmazásaink (IPR-működtetés, nyelvoktató- és nyelvvizsga-előkészítő program, moduláris úszásoktatás, kompetencia-alapú oktatás, integrációs oktatás, mint eredményes innovációk), az országos és régiós intézményekhez (suliNova, Országos Integrációs Hálózat, Szegedi Tudományegyetem Kutatócsoportja, OKÉV Dél-alföldi Igazgatósága, DAPI, BMHUFIK) történő szakmai kapcsolódás, uniós és egyéb pályázataink, OKÉV mérési (országos kompetenciamérés) eredményeink, versenyeredményeink, nyelvvizsga-eredményeink, intézményi szintű rendezvényeink és egyéb kezdeményezéseink elismerést váltottak ki a szülők, sőt még szakmai körökben is. A napi pedagógiai-módszertani munkánkon felül folyamatos a nevelőtestület továbbképzések keretében történő szakmai megújulása, az országos oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelő feladatszervezés. Igyekszünk folyamatosan bővíteni a nevelési színtereket a rendszeres szabadidős programok szervezésével, ellensúlyozva az egyre erősödő negatív társadalmi hatásokat. Ebben a tanévben is több új kezdeményezést vezettünk be, melyeket kiterjesztünk városi szintre is a társintézmények bevonása által. 7.2. Szervezetépítési tevékenység Intézményünkben a szervezetépítési tevékenység folyamatos, a napi feladatellátás során valósul meg, megítélésünk szerint mindezt alátámasztják az Éves beszámolóban foglaltak. Sajnos a folyamatos létszám-racionalizálások, a közoktatásban zajló törvényi változások és szerkezetváltó törekvések nem igazán erősítik a szervezetépítést. 7.3. Kommunikáció Az intézményen belüli napi kommunikáció elsősorban a közvetlen szóbeli és írásos tájékoztatók révén valósul meg. Hetente tartunk vezető megbeszélést, ahol a heti feladatok kerülnek lebontásra, illetve az előző hetiek értékelésre. Havonkénti rendszerességgel kibővített iskolavezetőségi értekezleten a kölcsönös tájékoztatáson túl a döntés-előkészítések és egyeztetések is megvalósulnak a hatékony feladatellátás érdekében. A belső tanulói kommunikációt segíti a Suli-rádió működtetése, a Suli-Tükör szerkesztése, az óraközi szünetekben történő hirdetések, valamint a diákközgyűlés.

53

A külső kommunikáció elsősorban az iskolai honlapunkon (www.kisb-gyomae.sulinet.hu) és a Suli-újságunkon keresztül valósul meg. Szerkesztett cikkeinket szinte minden esetben leadják a Városunk és a Szó-Beszéd városi lapok, ezúton is megköszönjük támogató együttműködésüket. Sajnos a Híradó c. városi lap és Megyei Népújság illetékes szerkesztője valami oknál fogva csak igen ritkán jelentet meg híreket intézményünk életéből. 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) működtetésének értékelését, az ÖMIP-nek való megfeleltetését a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza. 7.5. Ellenőrzési tevékenység Az intézményi szintű ellenőrzési tevékenységet az igazgató, szakmai és gazdasági igazgatóhelyettes és a munkaközösségek vezetői végzik. A bér- és vagyongazdálkodásra, a foglalkoztatásra, a tanügyigazgatásra és nevelő-oktató munkára vonatkozóan algoritmizáltan, a folyamat során valósulnak meg a közbeiktatott, visszacsatolás szerű ellenőrzések, az igazgató és a szakmai és gazdasági igazgatóhelyettes által, valamint egyes részterületen a szakmai munkaközösségek vezetői által. 7.6. Munkaközösségek Nyolc szakmai munkaközösség szervezi és koordinálja a szakmai feladatokat. 1-4. évfolyamon két munkaközösség van: 1-2. és 3-4. évfolyami bontásban. Az 5-8. évfolyamokon tantárgycsoportonként szerveződnek: - humán - reál - testnevelési - idegen nyelvi. Az osztályfőnöki és a napközis munkaközösség átfogja az 1-8. évfolyamokat. A munkaközösségek vezetői a szakmai feladatok szervezésén és koordinálásán túl ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 7.7. Munkacsoportok működése A szakmai munkaközösségek mellett állandó munkacsoportok működnek, melyek elsődleges feladata a nevelő-oktató munka segítése, valamint az intézmény működtetéséhez elengedhetetlen közvetlen és közvetett háttértényezők megteremtése. A munkacsoportok kialakítása felkéréses megbízás alapján történik egy tanévre, a szakmai kvalitások figyelembe vételével. Ezen kollégák anyagi elismerése a többletmunkavégzésért járó kereset-kiegészítés terhére történik havi rendszerességgel. Munkacsoportjaink: - Pályázatíró - Kommunikációs - Mérési-minőségirányítási - Dokumentációs - Diáklap-szerkesztő - Honlap-fejlesztő - SNI-koordinációs - IPR-működtető.

54

8. KAPCSOLATRENDSZER Alapvető fontosságúnak tartjuk a szülőkkel történő fokozott kapcsolattartást, a kölcsönös kommunikációt: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, közös szabadidős programok, értékelő megbeszélések, egyéni beszélgetések formájában a tanulók teljes körű képesség- és személyiségfejlesztése érdekében. A társintézmények tekintetében igen eltérő a kapcsolattartás eredményessége. Többségükkel azonban alkotó, kölcsönös és napi együttműködés valósul meg a hatékony feladatszervezés érdekében, mint: közös pályázat, konzorciumban történő eredményes projektmegvalósítás, közös továbbképzések szervezése, szakmai értekezések, konzultációk. Egyre szélesebb körben építünk ki szakmai kapcsolatot külső szakmai- és felügyeleti szervezetekkel (OKM, suliNova, OKÉV, OOIH, SZTE, DAPI, BMHUFIK). Jó példák a hatékony és fejlesztő együttműködésre a szakmai és módszertani napjaink, nevelési értekezleteink. Ezen kapcsolatrendszerünk a szakmai fejlesztést segítik. Évek óta igen hatékonyan működik az öt közeli település általános iskoláinak igazgatóival létrehozott „igazgatói közösség” az intézményirányítás valamennyi területén. Nagyenyed testvérváros Axente Sever Általános Iskolájával már közel tíz éves a testvériskolai kapcsolat, melynek keretében kölcsönös látogatásokat (csereüdültetést) szervezünk.

A 2006/2007-es nevelési- és oktatási év feladatellátásáról készült jelen szakmai beszámoló a Gyomaendrőd Város Közoktatási Intézményrendszerének Működési – Minőségirányítási Programjának (ÖMIP) 4.2.2. pontjában meghatározott szempontok alapján készült. Tanulói nevek a személyiségjogok védelme érdekében nem szerepelnek, kizárólag a versenyeredményeknél.

Gyomaendrőd, 2007. június 28.

…………………………………….. Fülöp Istvánné igazgató

Záradék: Az Éves beszámolót a nevelőtestület a 2007. június 29-én megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta. Gyomaendrőd, 2007. június 29. ……………………………………. F. Nagy Lajosné jkv-vezető

55