Az Országos Rádió és Televízió Testület 2012/2007. (IX. 5.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: A Testület megállapítja, hogy a Magyar Televízió m1-es csatornája a 2007. június 3-án 17:02től vetített ABSZOLÚT című műsorszám nem megfelelő korhatári besorolásával, és nem a műsorszám kategóriájának megfelelő műsorsávban való sugárzással megsértette az Rttv. 5/B. § (3), és 5/C. § (2) bekezdését. A Testület ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület június 27-én, 1461/2007. sz. határozatával rendelte el a Magyar Televízió m1-es csatornáján június 3-án sugárzott ABSZOLÚT c. műsorszám hatósági ellenőrzését egy állampolgári bejelentés alapján, amely szerint a II. kategóriába sorolt (12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott) műsorban „obszcén kifejezések, szövegek, leszbikus jelenetek, kiskorúak megrontására alkalmas képsorok voltak”. A hatósági ellenőrzés megállapította, hogy a kulturális portréműsor egyes részleteit a 16 éven aluli korosztály még szülői magyarázat mellett sem érthette meg, ezért indokolt lett volna az adás eggyel magasabb korhatári kategóriába sorolása. Az elemzés kiemelte, hogy a szexuális tartalmú utalások, képek, kifejezések mellett problémás volt az is, ahogyan a műsor a férfi-nő viszonyt, illetve az alkoholizmust bemutatta. Mivel az elemzés az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés sérelmét valószínűsítette, július 12-én közigazgatási eljárás indult a Műsorszolgáltatóval szemben; a Testület megküldte a Magyar Televíziónak a vizsgálat megállapításait, egyben tájékoztatta, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehet. A nyilatkozattételre felhívó levél az alábbiakat tartalmazta: A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve:
Abszolút 2007. június 3. 17:03 MTV1
Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország: Gyártási év:
25 perc II. kategória 12 éven felülieknek kulturális portréműsor Magyarország 2007
A portréműsorban Nagy Kriszta Tyereskova festő- és intermédia-művészt mutatták be. A művésznő őszintén vallott saját magáról, nézeteiről, műveiről, amelyek sok esetben tartanak görbe tükröt a társadalom elé. A műsorszolgáltató a műsort a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet elfogadható. A műsorszám műfaját tekintve kulturális portréműsor, mely Nagy Kriszta Tyereskova személyét, munkásságát, világnézetét mutatta be. A panaszos a levelében a trágár nyelvezet és a kiskorúak személyiségfejlődését károsan befolyásoló tartalom mellett szót emelt a bemutatott személy művészi teljesítménye ellen is. A műsorszám vizsgálata alapján megállapítható, hogy a programban valóban előfordultak olyan részletek, amelyeket tartalmuknál fogva a 16 év alatti korosztály még szülői magyarázat mellett sem érthetett meg, vagy félreérthetett. A portréműsorban bemutatott művek, rajzok, versrészletek szexuális tartalmú utalásokat, obszcén kifejezéseket tartalmaztak, melyek – bár a művészi önkifejezés eszközei – a kiskorú nézők személyiségfejlődését károsan befolyásolhatták. A Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozata kimondta, a műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti életkornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek világképének, értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság ebben a korban eszményképeket keres, melyek követendő példák lehetnek a számukra. Erre a törekvésre a közéletben ismert szereplők is gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve csekély élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a közvetített magatartásmodell erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. A bemutatott művészi alkotásokról elmondható, hogy a szexualitásra vonatkozó szóbeli utalások és célozgatások gyakoriak voltak, valamint több esetben túlságosan nyersnek számítottak. A műsorban megjelent egy „maszturbációs sorozat” is, melyben rajzokon a művésznő saját magát ábrázolta önkielégítés közben. Különböző polgárpukkasztó képeket és versrészleteket is bemutattak a műsorszámban Tyereskova tolmácsolásában, melyeket a 16 éven felüli nézők már kellő értéssel fogadhattak. A Nagy Krisztával készített interjú alatt előfordult, hogy a művésznő trágár, obszcén kifejezéseket használt, de a műsorszolgáltató kisípolta a legdurvább szavakat (pl. kurva, picsa), igaz, ezek értelme a kisípolás ellenére is
2
kikövetkeztethető maradt. Problémát jelentett továbbá, hogy a Tyereskovával készített interjú során félreérthető, ironikus mondatok és megjegyzések hangzottak el a férfi-nő viszonnyal, illetve az alkoholizmussal kapcsolatban. Hasonló megnyilatkozások később is megjelentek, például amikor Tyereskova azt üzente az édesanyjának, hogy leszbikus lett, vagy amikor azzal viccelődött, hogy a koncertjei alatt szívesen fejbe rúgna valakit a közönség soraiból. Bár később kiderült a riportból, hogy mindez csak humor volt, úgy véljük, a művésznő által alkalmazott eszközök megnehezíthették az elhangzottak feldolgozását a védendő korosztály számára. A Fővárosi Bíróság 3.K.34671/2003/6. számú ítélete rámutatott arra, hogy a fiatalok egy bizonyos érettségi szint alatt még nem feltétlenül képesek a hétköznapi humor, illetve a morbid humor közötti különbségtételre. A látottakat összegezve elmondható, hogy a műsorszám túllépte a II. kategóriában még megengedhető szintet, így a benne előfordult szexuális tartalom miatt a műsorszámot a III. kategóriába kellett volna sorolni. 17:05:12-17:05:31 Varga Lívius műsorvezető interjút készített Tyereskovával, melyben a művészi koncepciójáról kérdezte: Nagy Kriszta: „Igen, meg ilyen köcsög sztárallűrök. Tudom, hogy voltak olyan külföldi kurátorok is, akikkel ha nem fogtam kezet, és szépen elmondtam angolul, hogy sorry, I never shake a hand (bocsi, de sosem fogok kezet – alul feliratban), akkor azt mondta, hogy egy hülye felfuvalkodott p..csa (picsa, kisípolva) vagyok, és ezért nem vitt el Spanyolországba, vagy New Yorkba.” 17:06:50-17:07:35 Tyereskova ironikus véleményét fejti ki a férfiak és nők viszonyáról: Nagy Kriszta: „Én megértelek benneteket egyébként, nincs más válaszút előttetek, mert a nők most már olyan szinten frusztráltak titeket rommá, hogy muszáj az alkoholhoz menekülnötök, mert azt mégsem mondhatjátok: hello drágám, pánikbeteg lettem, elmennék a pszichiáteredhez. Megadnád a címét?” Lívius: „És most már verni sem illik az asszonyt. Tehát most már semmi nincs, csak a pohár.” Nagy Kriszta: „Abszolút. Elénekelhetném a legújabb dalomat?” Lívius: „Nagyon szeretném.” Nagy Kriszta: „[…] Akkor eléneklem. Az új szerzeményemet: Nyalókáznék veled, nyalókáznék. De nem lehet. Ne törődj semmivel, csak velem. Nyalókáznék neked.” 17:10:01-17:10:11 A helyszín a Godot Galéria, Nagy Kriszta két, egymásnak feszülő tigrist ábrázoló képet mutat be. Nagy Kriszta: „Nem, nem, ezek szerelmes tigrisek. És tudod, mit csinálnak?” Lívius: „Az új generációra gondolnak.” Nagy Kriszta: „Ők…, a tigris megcsinálja a tigrislányt.” Lívius nevetve: „Megcsinálja?” Nagy Kriszta: „Hátulról.” 17:11:12-17:12:40 Nagy Kriszta egy korábbi sorozatát mutatja be, melyen saját magát ábrázolta önkielégítés közben. A kamera a kép azon részét mutatja, melyen Kriszta alsóneműjébe nyúlva saját nemi szervét izgatja. A képeiről készült albumból a következő rajzokat emeli ki Tyereskova: „Kriszti egyedül”, e képen a lány hason fekszik meztelen hátsóval. „Felszolgálva ételként”,
3
melyen a nő oldalfekvésben pózol, kvázi főételként, egyéb köretek társaságában. „Fölfeküdve halottan”, melyen saját magáért imádkozik. „Dance” c. képén Nagy Kriszta saját magát ábrázolja keresztre feszítve. Így kommentálja művét: „Ez a Dance c. képem, ahol Krisztus keresztre feszítését láthatod.” A későbbiekben a festőnő saját magát ábrázolja prostituáltként. A festőnő felolvassa a képre írt szöveget: „Uh, a péniszed állat tényleg, ahogy mondtad jókora Nehéz lesz állnom, ahogy, áll Mert állnom kell! Nem feküdnöm alattad, Vagy rajtad Én meg nélküled megyek el Ez most ilyen Mennünk kell. Jó vagy, hogy nagyon rossz vagy”. 17:14:29-17:14:35 Nagy Kriszta egyik művének a felirata látható, melyre a kamera ráigazít, így a szöveg részben olvasható. „Kösz faszfej, hogy kiszophatlak, A farkad a számba vehetem, Érinthetem a gecid a számmal, de a gyerekem apja nem te leszel.” A művész magyarázatából megtudhattuk, hogy véleménye szerint a férfiak félnek a nőktől, ezért nem udvarolnak, a nők pedig minden áron férfit akarnak fogni maguknak. Így az orális szex marad veszélytelen a számukra, egyfajta védekezésként a teherbe esés ellen. 17:15:09-17:15:14 Nagy Kriszta másik művének felirata: „Züllött prosti Annak lenni Könnyű préda ha kellek néha Könnyű szerrel Ütős szerekkel Megkapsz mindig egy szerelemre” 17:15:18-17:15:30 Nagy Kriszta elmagyarázza az egyik művét, melynek felirata megjelenik a képernyőn: „Prostiként vágyom Egy szerelemmel Hatolj belém Ígéret nélkül” A magyarázat alapján világossá válik, hogy a prostitúció csak egy szerep a művésznő számára: „Aztán más kérdés, hogy ez nekem baromira nem megy. Mert nem megy. Ha menne, akkor iszonytatóan, már egy hónapja nem lenne kiszáradva a kiskertem.”
4
17:18:42-17:18:52 A helyszín Tyereskova stúdiója a VIII. kerületben. Nagy Kriszta viccelődik, orrára, fülére összegyűrt papír zsebkendőket aggat, majd humorosan azt kérdezi Líviustól, hogy vajon így beleszeretnek-e a férfiak. Lívius igennel felel. Nagy Kriszta: „Én már nem akarom, hogy a fiúk belém szeressenek. Mer’ leszbikus lettem. Hello Mami! Leszbikus lettem, és mostantól fogva örülj, hogy csak pornósztár voltam.” 17:20:18-17:20:57 Nagy Kriszta a stúdiójában a Tömegközlekedés c. számát adja elő, illetve részleteket vágnak be a régi koncertjeiből is. Nagy Kriszta: „Jó, egyébként ez a régi zenekaromra volt igaz. Ott tényleg kellett valamit csinálnom a színpadon, hogy ne unják el a produkciót. Ezért néha fejbe rúgtam az első sorban lévőt.” Lívius: „Mondjuk nekem is van ilyen ötletem, hogy fel kéne dobni a közönséget, de például nem ez ugrik be elsőnek.” Nagy Kriszta: „Én azt tudom csak, hogy, hogy az k…va (kurva kisípolva) vicces, amikor valakit fejbe rúgnak, vagy elesik, meghal.” Lívius: „Tehát az egész a humor a motivációja.” Nagy Kriszta: „Igen. Színpad előtt állnak, mondjuk ötszázan, és ha csak egyet rúgok fejbe, akkor négyszázkilencvenkilencen szórakoznak egyszerre nagyon jól. Tudod? És ez így elég jól megéri.” 17:22:20-17:22:52 Régi koncertfelvételekből láthatunk részleteket, melyeken Tyereskova felhúzza a pólóját, és egyik meztelen mellét simogatni kezdi. A későbbiekben vizes pólóban szerepel, melyet ledob magáról, így újra láthatóvá válnak a mellei. 17:23:47-17:24:42 A kávézó teraszán a meztelenkedésről, egymásról, a nőiességről beszélget Tyereskova, Lívius és Orsolya, a festőnő barátnője: Nagy Kriszta: „Jó, az Orsolyát is le kell néha, az Orsolyára is egy óriási leplet kell rárántani, amikor ő mindenáron a barikádokra akarja magát felvéteményezni, mert meghallja a televízióban, hogy végre a vízágyúkat elővették, akkor ő mindenképp elindul. Mer’ őneki a háborúban van a helye, és akkor annyit szeretnék még a nőiességről elmesélni, hogy az Orsolyát ilyenkor nem tudja megállítani sem a száz diplomája, sem a saját életének a féltése, sem az édesapja, sem senkinek, a barátnőjének az okos jó tanácsa – aki én vagyok, az okos jó tanács – egyetlen egy dolog tudja őt eltéríteni, egy iciny kis húsdarab. Egy édibédi kis péniszecske. Kis sorompó feláll, és azt mondja, hogy ne tovább, és azt mondja, hogy oké! Hol kell hanyatt vágódni azonnal? Vagy legalábbis szoknyát felhúzni. És akkor már nem számít a forradalom.” A fentiekre tekintettel elmondható, hogy a műsorszám feltehetően sértette az Rttv. kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseit. A műsorszámban elhangzott és bemutatott részletek nagy valószínűséggel ártalmas hatást gyakorolhattak, illetve félreérthető üzenetet közvetíthettek a 16 év alatti gyermekek számára, ezért azt a III. kategóriába kellett volna sorolni. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése kimondja: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának
5
meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése szerint: „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” Valószínű, hogy a fentebb elemzett műsorszám közreadásával mindkét idézett törvényi passzus sérült. A Magyar Televízió nyilatkozata július 27-én érkezett. A Műsorszolgáltató jogi képviselője hangsúlyozta, hogy mindaz, amit a műsorban bemutattak, a művészi kifejezés eszközeként értelmezhető, ezért nem lehet tárgya objektív vizsgálatnak. A Műsorszolgáltató előadta, hogy a műsorszám nem közvetített a kiskorúak számára ártalmas magatartásmintát, ugyanis a művésznő „átlagon felüli” viselkedése nem minta, hanem maga a művészi szabadság, szülői segítséggel a kiskorúak könnyen levonhatták azt a következtetést, hogy a művészemberek mások, de ezt nem kötelező követni, vagy elfogadni. A kiskorúak fejlődéséhez az is hozzátartozik, hogy sokféle embert megismerjenek, a II. kategória pedig garantálja, hogy a művészi magatartás megértéséhez szülői magyarázatot kapjanak. A nyilatkozat kiemeli, hogy nagyon fontos a műsort egészében, az elhangzottakat összefüggésében vizsgálni, mert egy-egy mondatot, alkotást kiragadva nem érthető meg az önirónia, a humoros véleménynyilvánítás. Az obszcén kifejezések használatával kapcsolatban a jogi képviselő előadta, hogy a művésznő megnyilvánulásai inkább eredetiek voltak, a trágár kifejezéseket pedig a Televízió „kisípolta”. A Magyar Televízió álláspontja szerint helyesen sorolták a műsorszámot a II. kategóriába, hiszen a 12 éven aluliak számára szülői magyarázat mellett a látottak érthetőek és feldolgozhatóak voltak. A Testület fenntartja a nyilatkozattételre felhívó levélben kifejtett álláspontját, az alábbiak miatt. Rttv. 5/B. § (2) „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” 5/B. § (3) „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” 5/C. § (1) „A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.”
6
5/C. § (2) „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A Testület az Rttv. 5/F. §-ában kapott felhatalmazás alapján 1494/2002. (X. 17.) sz. határozatában adta meg az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontok: „II. kategória: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen. A műsorszámok besorolásánál további irányadó szempont, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében. A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik.” „III. Kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott „A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akciódús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt
7
módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. Különleges óvatosság ajánlott az értékorientációk területén, mint például a kábítószerfogyasztás, a politikai radikalizmus vagy az idegengyűlölet esetében.” A Testület megtekintette az Abszolút panaszolt adását, és a törvényszöveg értelmezése alapján, figyelembe véve a klasszifikációnál irányadó szempontokat is, megállapította, hogy a Műsorszolgáltató helytelenül kategorizálta a vizsgált műsorszámot. A Műsorszolgáltató azzal érvelt, hogy amit bemutattak, művészet, hiszen a portréfilm hősnőjének összes megnyilvánulása művészetének része, másrészt egészében vizsgálva az adást, helyére kerül minden félreérthető mondat, ironikus megnyilvánulás, a szülői magyarázat garantálja a megértést a kisiskolások számára is. A Testület azt vette alapul, hogy a 12-es műsorszámok az általános nézőközönségnek szólnak, azzal a feltétellel, hogy egyes részleteket a legkisebbek csak szülői magyarázat mellett érthetnek meg. A vizsgált műsorszám többszöri megtekintése után kijelenthető, hogy az elsősorban a művésznő szexualitáshoz való viszonyáról szólt, és – talán a sajátos művészi felfogás eredményeként – szinte folyamatos volt benne a prostitúcióra, a kiszolgáltatottságra, a nem egyenrangú férfi-nő viszonyra történő utalás. Elhangzott pl., hogy a férfiak félnek a nőktől és a felelősségvállalástól, a nők azonban mindent elkövetnek, hogy „pasit” fogjanak maguknak, így marad az orális szex, védekezésül a teherbeesés ellen. Tyereskova 17:13:56-tól: „A lányok akarják most már mind csak azt. A fiúk meg ugyanúgy féltik a becsületüket, a spermájukat, az életüket a lányoktól, mint ahogy régen ez fordítva volt. A lányok óvszereket lyukasztgatnak ki, hogy végre teherbe essenek egy félidegen faszitól, hátha akkor elveszi őket feleségül, a férfiak nem udvarolnak a lányoknak, mert rettegnek a lányoktól, és a lányok óriáshálóval járkálnak, férfiakat fognak, a férfiak kisollóval próbálnak kiszabadulni, és ha szerencséjük van, akkor az orális szexből nem lesz gyerekük, apasági perrel bebizonyítva, hogy de. És rettegnek a felelősségvállalástól a pasik, rettegnek attól, hogy valahol lehorgonyozzanak…hátha van jobb.” Varga Líviusz: „Mi lenne az ideális?” Tyereskova: „Azt nem tudom, hogy mi az ideális, e pillanatban, nem vagyok olyan okos, hogy tudnám, mi lehet ebből az iszonyatos csávából kikeveredés. Ha nem akarok hálóval járni, és nem akarok férfiakat becsapni, és női praktikákhoz nyúlni, akkor hozzá kell nyúlnom egy másik praktikához, ami az, hogy eljátszom nekik, hogy ígéret nélkül megkapsz egy szerelemre. És szeretnék prosti lenni…” A nyilatkozattételre felhívó levél a fentieken túl számos szöveget idéz a műsorból, amelyek Nagy Kriszta elméletét, férfi-nő viszonyról vallott felfogását, művészetét mutatták be, pl. „Uh, a péniszed állat…”, „Kösz faszfej, hogy kiszophatlak…”, majd „Hello, Mami! Leszbikus lettem”. A Testület álláspontja szerint a látottak feldolgozása, értelmezése, az intim viszonyról kialakított saját tapasztalatokkal és felfogással való kiegészítése nem jelent gondot egy
8
felnőtt, vagy idősebb kamasz néző számára, azonban mindenképpen megzavarhatja a tapasztalatokkal e téren még nem rendelkező 12 év alatti kiskorúakat. A műsorban bemutatott képek, elhangzott versek, és a hozzájuk fűzött – fenti típusú – magyarázatok szülői jelenlét mellett is káros hatást gyakorolhattak a 12 év alatti kiskorúakra, ezért a műsorszámot a III. kategóriába kellett volna sorolni, és ennek megfelelően csak 21 óra után, a kiskorúak számára kevésbé elérhető műsorsávban tehette volna közzé a Televízió. A Testület nem ért egyet azzal, hogy a műsorszám műfajára, témájára tekintettel nem vizsgálható a klasszifikációs rendelkezések betartása, vagy azokat másképp kellene értelmezni. A Testület álláspontja szerint az Abszolút című műsorszám a szexualitás és kultúra kapcsolódási pontjai mentén vet fel besorolási problémákat. A műsor nem az öncélú szexualitás témaköre, a szexuális vágy felkeltése mentén készült, különbözik az akció- és pornófilmektől, és más, bulvárjellegű megközelítésektől, ezért a Testület nem látta indokoltnak súlyosabb szankció alkalmazását. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (Ket.) 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. szeptember 5.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
9
