AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2088/2007. (IX.19.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján két alkalommal 2007. április 17-én 07.57.51-kor és 08.44.30-kor és m2 csatornáján három alkalommal 2007. április 6-án 11.33.41-kor, április 22-én 09.00.05-kor és 26-án 13.29.40-kor megsértette az Rttv. 15.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót alkalmanként 70.000 -Ft, összesen 350.000-Ft azaz háromszázötvenezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján 2007. április 10-én egy alkalommal megsértette az Rttv. 24.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján 2007. április 14-én megsértette az Rttv. 25. § -ában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 900.000 -Ft, azaz kilencszázezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás
A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2007. április műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: m1 Az Rttv. 15.§ (2) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által 2007. április 17-én 07.57.51-kor és 08.44.30-kor közzétett társadalmi célú hirdetésben a Fehérkereszt Állatvédő Liga kérte az adó 1%-át. A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a … megbízásából). A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Nap-kelte producere az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A munkatársai ellenőrizték az adott társadalmi hirdetést, melynek során kiderült, hogy a korábban már több alkalommal sugárzott társadalmi célú hirdetést a vágó elkeverte, és így a precíz, igényeknek megfelelő anyag helyett véletlenül azt tette fel a szalagra, amelyiket korában a kereskedelmi igazgatóság korrigált. A tévedésért elnézést kért a producer. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a … megbízásából). A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. § (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. § (2) bekezdésében olvasható "forrás" szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szöveg értelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg. Az Rttv. 15.§ (2) bekezdése szerint „Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. …” Jelen esetben a műsorszolgáltató, nem jelölte meg a közérdekű közlemény forrását, így sérült az Rttv. előbbiekben idézett bekezdése.
2
Az Rttv. 24.§ (1) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató az alábbi időpontban az Rttv. 24.§ (1) bekezdésében a bármiként számított egy műsorórára előírt, 6 percnél hosszabb időtartamban sugárzott reklámot: A bemutatás napja (év, hó, nap)
2007. április 10.
Időpontban kezdődő órában (óra:perc:mp)
A jelölt órában bemutatott reklámok időtartama (perc:mp)
20:00:55
0:06:20
Reklámidő-túllépés mértéke (perc:mp)
0:00:20
Reklámidő-túllépés összesen: 20 másodperc
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: Az m1 csatornán 2007. április 10-én 20:00:55-kor kezdődő órában sajnálatos módon műsor lebonyolítási hiba történt, az eredetileg 21:03-ra tervezett blokk korábban került sugárzásra, így 20 másodperces hiba keletkezett, amelyet a műsorszolgáltató kénytelen volt reklámidővel kitölteni. Az előre tervezett reklámidő, illetve a reklám blokkok elhelyezése nem valósított volna meg túllépést. Az összességében leadott reklámok mennyisége végeredményben nem lett több, csak korábban kerültek adásba a későbbre tervezett reklámok, így a műsorszolgáltatónak abból plusz bevétele nem keletkezett. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 24.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében: „ A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet”. A műsorszolgáltató 2007. április 10-én 20:00:55-kor kezdődő reklámblokk során 20 másodperccel hosszabb időtartamban közvetített reklámot a törvényben előírtnál, így megsértette az Rttv. 24.§ (1) bekezdését. Az Rttv. 25.§ -ának a sérelme A műsorszolgáltató 2007. április 14-én 09.46.23-kor sugározta a VÁLASZD A MOZGÁST! c. műsorszámot, amelyben – néhány perc erejéig - capoeira (brazil táncos küzdősport) oktatás volt látható, majd a szegmens végén a műsorszám támogatói alábbiak szerint jelentek meg: Sunbird Way Kft., a Maquard Média Magyarország Kft.
3
A műsorszám következő szegmensében - a 09.49.20-09.51.33 közötti időintervallumban - a capoeira-csoport profi bemutatóját sugározta a műsorszolgáltató, ami után ugyancsak megjelent a támogatói szpot az alábbiak szerint: ,,Válaszd a Mozgást! sportközvetítés támogatója a Sunbird Way Kft., a Geomédia Zrt., a Celsus Kft. és a Police Press Kft.
4
A műsorszám következő szegmensében, 09.53.28-kor a hét sportjáról, a capoeiráról beszélt Ránky Márta Ph.D. hallgató, Józsa Imre színész és Zákonyi Bence segédedző, végül a 09.56.45-10.00.20 óra közötti időintervallumban capoeira oktatás került bemutatásra. Ennek az egységnek a végén is megjelentek a támogatók az alábbiak szerint: Sunbird Way Kft., Maquard Média Magyarország Kft.
A műsorszám záró részében, a 10.00.43-10.02.52 óra közötti időintervallumban ismét a capoeira-csoport bemutatója volt látható. Ennek a szegmensnek a végén is megjelentek a támogatók az alábbiak szerint: Sunbird Way Kft. a Geomédia Zrt., Celsus Kft., Police Press Kft.
5
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A szóban forgó műsor egy olyan eseményt közvetít, amely a West-End Üzletközpont tetején található, nagyközönség számára nyitva álló, színpaddal ellátott szabad területen minden héten megrendezésre kerül. A rendezvény keretében minden héten más sportágat mutatnak be úgy, hogy a különböző kevésbé ismert sportágakról szakértők beszélgetnek, ezt követően pedig a sportág legutóbbi versenyre készült versenyszáma a színpadon bemutatásra kerül a helyszínen megjelent nézők számára. Így a műsorszolgáltató álláspontja szerint a szóban forgó műsorszámban a capoeira csoport versenyszámainak bemutatása során sportközvetítés valósul meg. A 2001.605 számú EBH szerint a kulturális eseményeket nem lehet szűkítően értelmezni.
6
Az ORTT 147/1999 (VI.14.) számú határozata a sportesemények közvetítésének támogathatóságával kapcsolatos 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát kiterjeszti minden sportágra. Az Rttv. 25.§ -a b) pontja értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor szolgáltatásban a művészeti és kulturális eseményeket bemutató illetve közvetítő műsorszámok támogathatóak. Ha egy összetett műsorszámon belül támogatható kategóriába beillő tartalmú műsorszám jelenik meg, az a műsorszám önmagában támogatható. Az esetleges támogatót csak a támogatható műsorszám előtt és után lehet feltüntetni. Az elmondottak alapján az m1 csatornán 2007. április 14-én sugárzott „Válaszd a mozgást” című műsorban a támogatók megjelenítése, a műsorszolgáltató álláspontja szerint nem ütközött az Rttv. 25.§ b) pontjába. A műsorszolgáltató az ugyanezen műsorszám májusi adásai kapcsán adott nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sport Szövetség, a Magyar Szabadidősport Szövetség, a BOM és a Sportegyesületek Országos Szövetségének kifejezett kérésére tűzte adásba a „Válaszd a mozgást!” című műsorszámot. A műsorszámban látható közvetítések egy olyan rendezvényről adtak közvetítést, amely egyre több és több nézőt vonzott, így annak érdekében, hogy a rendezvényen a nézők elférjenek és a szóban forgó sportágakat kipróbálhassák, az esemény helyszínét meg kellett változtatni, a nyári adások már a Margit-szigeten kerültek megrendezésre. Emellett azt is leszögezte a műsorszolgáltató, hogy a közvetített sporteseményeket egy tőle teljesen különálló cég szervezi, melyen nézőként bárki megjelenhet. A sporteseményeken a műsorszolgáltató által sugárzott részeken kívül egyéb programok is megtekinthetők, illetve minden sportág kipróbálható. A Testület bekérte a műsorszolgáltatótól a műsorszámra vonatkozó támogató szerződéseket is. Erre azt válaszolta a műsorszolgáltató, hogy az adott műsorszámban látható eseményekről azért készít közvetítést, mert mint Közszolgálati Televízió feladatának tekinti nemcsak a közismert versenysportok, hanem a kevésbé ismert, de a hétköznapi emberek számára elérhető sportok eseményeiről történő közvetítést is. A műsorszolgáltató azt is közölte, hogy a műsorszámban látható események közvetítése okán semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Testület 489/1998. (XII.3.) számú határozatában a következőket állapította meg elvi éllel: „A Testület határozottan kimondja, hogy az olimpiai sportágak eseményeiről való televíziós közvetítések közszolgálati műsorszámnak minősülnek, mivel ezek a sportesemények a kulturális élet részét képezik, mint ilyenek kulturális eseménynek minősülnek.” Majd ezen határozatához kapcsolódóan 147/1999. (XII.3.) számú határozatában a megállapította, hogy „..a 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát minden sportágra kiterjeszti.” A műsorszolgáltató által is hivatkozott 2001.605 számú EBH határozatban a bíróság a következőket mondta ki: „Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor eltekintett a művészeti
7
és kulturális események fogalmának szűkítő értelmezésétől, a szokásos értelmezés alapján határozta meg és minősítette a felperes által sugárzott műsorszámot. Helyesen minősítette azt kulturális eseményt közvetítő műsorszámnak”. Ezen Legfelsőbb Bírósági határozat azonban megemlíti a Testület 244/2002. (I.31.) számú határozatát is, melyben a Testület rögzítette, hogy „azok a kulturális eseményeket bemutató műsorszámok nem tartoznak a közszolgálati műsorszolgáltatásban támogatható műsorszámok körébe, amelyeknél az eseményt a műsorszolgáltató maga szervezte vagy más közreműködésével szerveztette – akár közönség jelenléte mellett is – elsősorban abból a célból, hogy azt műsorában szerepeltesse”. Ennek nyomán a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy „A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel az alperes fellebbezésében hivatkozott ORTT határozatokra, azok tükrében is értékelte a per tárgyát képező műsorszámot. Megállapította, hogy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló művészeti, kulturális esemény helyszínéről történő részleges közvetítés valósult meg”. A Testület a fenti testületi és Legfelsőbb Bírósági határozatok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott esemény sportesemény-e, valamint azt harmadik személy szervezte-e, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben. A vitatott adás négy részből épült fel: 1) capoeira (brazil táncos küzdősport) oktatás, 2) capoeira-csoport profi bemutatója, 3) beszélgetés a capoeiráról szakértőkkel és laikusokkal, 4) capoeira-csoport bemutatója. E felépítés alapján a közzétett esemény felfogható olyan sportesemény bemutatásának, részletekben történő közvetítésének, amely a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajlik, és elsődleges célja a capoeira sportág népszerűsítése. Majd a Testület azt vizsgálta, hogy az adott sporteseményt harmadik személy szervezte-e. Ennek során figyelemmel volt a műsorszám műsorszolgáltató honlapján található, rövid tartalmi leírására, ismertetésére. A műsorszolgáltató honlapján a műsorszámmal kapcsolatosan a következőket lehetett olvasni: „A műsorban heti egyszer 1 sport kerül bemutatásra. Szakértők, sportolók, sztárvendégek beszélnek az adott sportról, pár percben oktatást tartanak, majd a műsor végén profi bemutatót láthatnak a nézők. Ezzel párhuzamosan edzések is vannak a Westend tetején”. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az adott eseményt maga a műsorszolgáltató szervezte, illetve más közreműködésével szerveztette, ugyanis a műsorszám ajánlója nem egy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló sportesemény bemutatásáról, részletekben történő közvetítéséről szólt, hanem egy olyan, a műsorszolgáltató által készített, vagy készíttetett műsorszámról, amelyben heti rendszerességgel egy sportág került bemutatásra. Ezt az is mutatja, hogy a műsorszám során nem lehetett elkülöníteni azt a sporteseményt, amelyről az állítólag beszámolt, közvetített, így nem volt felfedezhető abban a közvetített sportesemény időbeli menete, szerkezete sem. Emellett bár a bemutató helyszíne a nyilvánosság számára nyitva állt, ez nem derült ki a műsorszám felvételeiből, mivel azok során közönség, így egyéb érdeklődő nem került feltüntetésre, bemutatásra. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy a műsorszámban népszerűsített www.valaszdamozgast.hu honlap a sportolnek.hu oldalra vissz el bennünket, ahol az adott sportesemény is a következő mondatokkal kerül reklámozásra „Minden héten több alkalommal bemutatunk egy sportágat, melyet egy rövid videó formájában tekinthetnek meg”. A videók pedig, ahogy az azokon látható logókból is kiderül a Magyar Televízió Zrt. ugyanezen című műsorszámából kerültek összeválogatásra.
8
Emellett a Testület további vizsgálatokat, kutatásokat végzett a tekintetben, hogy valóban helytálló-e a műsorszolgáltató azon állítása, hogy az adott sporteseményt egy tőle független cég szervezi. Az interneten és más egyéb információs vonalon sem talált azonban a Testület olyan információkat, amely szerint a műsorszolgáltató által közvetített sportesemény a műsorszolgáltatótól függetlenül, harmadik személy által, kizárólag a nagyközönség számára került volna megrendezésre. Sőt az összes arra vonatkozó hír, információ a műsorszolgáltató eseményen, annak megrendezésében történő aktív részvételére utalt. Ily módon lehet, hogy a sporteseményt egy a műsorszolgáltatótól független cég szervezte, de a műsorszolgáltató felkérésére, megbízására, elsősorban abból a célból, hogy az, illetőleg annak egy része adásba, közzétételre kerüljön. Az Rttv. 25.§- a értelmében „Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok.” A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy mivel az adott sporteseményt a műsorszolgáltató maga szervezte vagy más közreműködésével szerveztette, a vitatott műsorszám nem minősül művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámnak, így az közszolgálati műsorszolgáltatás során nem támogatható. Erre tekintettel jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 25.§-át. M2 az Rttv. 15.§ (2) bekezdésének a sérelme 1. A műsorszolgáltató által 2007. április 6-án 11.33.41-kor közzétett közérdekű közleményben a Civil Alapítvány (állatmenhely) az adó 1 %-ára hívta fel a figyelmet. 2. A műsorszolgáltató 2007. április 22-én 09.00.05-kor és 26-án 13.29.40-kor közérdekű közleményben hívta fel a figyelmet a tolerancia fontosságára (tolerancia hete a Magyar Televízióban). A fenti szpotokból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készültek, ellenben nem hangzottak el a szabályos és egyértelmű megfogalmazások (Készült a … megbízásából). A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A vitatott társadalmi hirdetésekből egyértelműen kitűnik, hogy kinek a megbízásából készültek, a megbízóra további utalást nem tartalmaznak. A fenti közleményeket a műsorszolgáltató ilyen formában már nem közvetíti, és a jövőben megtesz mindent annak az 9
érdekében, hogy a közlemények végén szabályos megfogalmazásban kerüljenek a megbízók feltüntetésre. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a … megbízásából). A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. § (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. § (2) bekezdésében olvasható "forrás" szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szöveg értelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg. Az Rttv. 15.§ (2) bekezdése szerint „Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. …” Jelen esetben a műsorszolgáltató, nem jelölte meg a közérdekű közlemény forrását, így sérült az Rttv. előbbiekben idézett bekezdése. A szankcionálás alapját az Rttv. 24. § (1) bekezdése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti, amelyek értelmében: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
A szankcionálás alapját az Rttv. 15.§ (2) bekezdése és 25.§-a tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135. §-a jelenti, amelyek értelmében: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között. 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.”
10
A Testület a 2006. és 2007. évben összesen öt határozatában [963/I/2006.(V.3.), 1516/2006. (VII.5.), 2284/2006. (X.11.), 37/2007. (I.10.), 1481/2007. (VI.27.) számú ORTT határozat] szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt. Ezen határozatok során a Testület két alkalommal 20.000 Ft és további két esetben 50.000 Ft, míg legutoljára a februári törvénysértések kapcsán 70.000-Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató jelen esetben öt alkalommal sértette meg az Rttv. 15.§ (2) bekezdését, a Testület az Rttv. 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen esetben történt ismételt megsértése miatt Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a műsorszolgáltatót alkalmanként 70.000,- Ft, azaz összesen 350.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte. A Testület 2006-2007-es évben hat alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 24.§ (1) bekezdés megsértését. Az 527/2006. (III.8.) számú határozatában 20.000-Ft, az 1379/2006. (VI.21.) számú határozatában 200.000-Ft, a 2447/2006. (XI.8.) számú határozatában 240.000-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a Testület a műsorszolgáltatót. A 834/I/2006. (IV.19.), 532/2007. (II. 28.) és 1481/2007. (VI.27.) számú határozataiban a Testület felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy jelen reklámidő - túllépés mértéke még a fél percet sem érte el, tehát kifejezetten csekély mértékű volt, a Testület jelen törvénysértés kapcsán az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. Az Rttv. 25.§-ának megsértése kapcsán már 2006-ban hozott testületi határozatokban az m2 csatornán 2005. augusztusában elkövetett törvénysértés miatt 100.000 Ft, az MTV csatornáján 2005. októberében észlelt törvénysértések miatt 50.000-Ft, majd mindkét csatornával szemben a 2005. novemberi törvénysértések vonatkozásában 50.000-Ft, míg a 2005. decemberi, illetőleg a 2006. januári törvénysértések kapcsán 100.000-Ft és 150.000-Ft, valamint a februárban elkövetett törvénysértések miatt 240.000-Ft (alkalmanként 60.000 Ft), a márciusi hasonló, tíz alkalommal elkövetett törvénysértés kapcsán 700.000-Ft (esetenként 70.000-Ft), az áprilisi és májusi ugyanezen műsorszám kapcsán elkövetett törvénysértések miatt 400.000-Ft és 900.000-Ft megfizetésére lett kötelezve a műsorszolgáltató. A műsorszolgáltató által elkövetett júniusi, júliusi, illetőleg augusztusi hasonló törvénysértések vonatkozásában a Testület a 2447/2006. (XI.8.) számú határozatában 1.250.000-Ft, a 2494/2006. (XI.15.) számú határozatában 1.800.000-Ft, valamint 37/2007. (I.10.) számú határozatában 2.400.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató 2006. szeptember hónapban három, októberben két alkalommal megsértette az Rttv. 25.§-át, amely kapcsán a Testület 243/2007. (I.31.) és 532/2007. (II.28.) számú határozataiban 1.500.000-Ft, illetőleg 700.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az Rttv. 25.§-ának 2006. novemberében négy alkalommal, illetőleg 2006. decemberében két alkalommal történő megsértése miatt 1075/2007. (V.9.) és 1076/2007. (V.9.) számú határozataiban a Testület 2.800.000-Ft, valamint 1.600.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató jelen esetben egy alkalommal sértette meg az Rttv. 25.§-át, arra tekintettel, hogy ezen típusú törvénysértés gyakran tapasztalható a műsorszolgáltató részéről a
11
Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésnek e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezte a műsorszolgáltatót 900.000 –Ft pénzbírság megfizetésére. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. szeptember 19. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
12
