ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.
AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom le I. rész
EU története
II. rész
Közös Agrárpolitika kialakulása és helyzete napjainkig
III. rész
Ami nincs a tankönyvben, Magyarország csatlakozásának agrárismeretei, lehetőségeink. I.
rész
1945 február
Jaltai konferencia Európa megosztása
1946 szeptember
Winston Churchill zürichi egyetemen tartott beszédében az európai család feltámasztásáról és az Európai Egyesült Államok valamilyen formájának szükségességéről tett említést.
1948 április
Aláírták a Marshall tervet. 16 európai ország létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét.
1949 április
Washingtonban aláírták a NATO létrehozásáról szóló okmányt.
2
1949 május
Európa Tanács megalakulása /13 ország/
1950
Schumann francia külügyminiszter Franciaország és Németország összebékítése jegyében a francia és a nyugatnémet szén és acélipar együttműködését javasolta.
1951
Ez meg is történt. Párizsban aláírták a Montánuniót. /Eszak – Európai Szén és Acélipari Közösség/ Résztvevők: Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux államok /6/
1957 március
A Római Szerződésekkel létrehozták az EGK-t /Közös Piac/ és az Európai Atomenergia Közösséget /EURATOM/ Ugyanaz a 6 állam, mint a Montánunió.
1958 január 1.
Életbe léptek a Római Szerződések
1962 január
Beindul a közös agrárpiac és a Közös Mezőgazdasági Politika. Ennek lényege a mezőgazdasági termelés 85 %-ára kiterjedő közös agrártámogatás, a közös vámrendszer és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap /EMOGA/ felállítása.
1967 július
Egyesült az
•1951-es Montánunió •1957-es Közös Piac •1957-es EURATOM
Új intézmény neve: Európai Közösség /EK/ 1968 július
EK belső piac kiépítés első szakasza megvalósult, ezekben az országokban korlátozásoktól mentes vámunió lépett életbe az ipari szabad kereskedelem és a közös vámtarifa vonatkozásában. Nagyobb részt megvalósult a mezőgazdasági közös piac is: liberalizálták a Mezőgazdasági termékek kereskedelmét, áttértek a közös árak rendszerére.
3
1972 jan.
Beethoven IX. szimfóniája Öröm óda Európa himnusza vezényel: Herbert von Karajan.
1973 jan.
Csatlakozik Nagy Britannia, Írország, Dánia 9-ek Európája
1974
Európai Tanács megalakulása. ½ évenként van soros elnök. Most Olaszország, utána Írország a csatlakozásunk időpontjában.
1975 febr.
Anyagunk szempontjából is fontos Loméi konvenció aláírása, 46 afrikai, karibi és csendes óceáni országgal egyezmény. Loméi konvencióból volt 4 db. Először 1963-ban 22 országgal kötötték. Célja az volt, hogy az innen származó mezőgazdasági termékek szabadon az EU piacára jussanak.
Kedvezmények formái: -
viszonzás nélküli kedvezmény
-
alacsony mértékű vámok, mint másokkal
-
pénzügyi segély export – import zavarok esetére
-
technikai és pénzügyi segélyek különböző fejlesztési projektekre
-
cukorjegyzőkönyvek – világpiaci ár duplájáért vesznek meg meghatározott nádcukor mennyiséget.
1975 március
Megkezdi működését a harmadik Strukturális Alap melynek neve: Európai Regionális Fejlesztési Alap. Célja: közösségen belüli regionális és szociális különbségek mérséklése. 1. strukturális alap Európai Szociális Alap 2. strukturális alap EU Mg. Orientációs és Gar. Alap
4
1978
Európai elszámolási egység, ebből fejlődik ki az ECU
1981 január 1.
Görögország az EK tagja lett
1983 június
Aláírják az EU-ról szóló ünnepélyes nyilatkozatot.
1986 január 1.
Csatlakozik Spanyolország és Portugália
1989 nov. 9-10.
Ledöntik a berlini falat, Németország egyesülése
1990 április
Bevonják a volt NDK-t az EK-ba, Németország egyesül.
1992 február
Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést.
1993 január 1.
Hatályba lépett az EK egységes belső piaca, a közösségen belül minden akadály megszűnt az ember, az árú, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásában.
1993 november 1.
Életbe lépett a Maastrichti Szerződés, megszületett az Európai Unió.
1995 január 1.
Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozik az EU-hoz 15-ök Európája
1995 december
Döntenek az európai közös valutáról, melynek a neve Euró
1999 január 1.
Bevezetik az Eurót.
2004 május 1-től
25-ök Európája .
5
II.
rész
Közös agrárpolitika kialakulása, helyzete napjainkig
Mint már az előbb említettem a Római szerződés a 4 szabadság / áruk, szolgáltatások, személyek, tőke/ korlátozásmentes mozgását határozza meg az integráció területén. Ezt a mezőgazdasági termékek körében nagyon nehéz volt megvalósítani, mert 1./ minden tagállamnak saját agrárrendszere volt, és az a rendszer a saját agráriumát védte. 2./ nemzeti agrárpolitikák elvei és céljai teljesen különbözőek voltak, 3./ jelentős mértékben eltértek az egyes országok üzemi struktúrái. Mivel ilyen eltérő nemzeti sajátosságok miatt a mezőgazdaságot a vámunió szabadkereskedelmi áruforgalmába bekapcsolni nem tudták, ezért egy közös agrárpolitika koncepciója vetődött fel a Római Szerződésben. / 1957 / Az EK háztartás /költségvetés/ kb. 2/3-a a mg. szektorra koncentrálódik, a jogalkotói munka 1/3-a érinti az agrárterületet. 1958-ban Stresában valósult meg az első állomás, ahol Sicco Mansholt megteremtette az EK agrár arculatát. Ez alapján 1962-ben az „első agrármaratonon” fogadták el az agrárpolitika alapjait. 1964-ben rögzítették a közös gabonaárat 1968-ban a piaci rendtartási politikával foglalkoztak 1972-ben 3 irányelv látott napvilágot 72/159 gazdaságok modernizációja 72/160 mg. tevékenység megszüntetésének ösztönzése 72/161 szociális gazdasági célú átképzés
6
A KAP alakítását jelentősen befolyásolta az új tagok csatlakozása: 1973
Dánia, Nagy Britannia, Írország
1981
Görögország
1986
Spanyolország, Portugália
Az eredmények alapját a termékek árgarantált átvétele jelentette. Ez az elv és a termékbővítés azt eredményezte, hogy az önellátási fok jelentősen emelkedett 1984-ig
gabona 105 %, cukor 123 %, hal 102 %, vaj 147 %, tejpor 317 %
A világ második agrár exportőre lett az EK, és még segélyezésre is bőven jutott. Pozitívan alakultak a mezőgazdasági jövedelmek, stabil fogyasztói árak mellett. A kereslet és kínálat egyensúlya azonban megbomlott, vajhegyek és bortavak alakultak ki, amit csak nagy költségekkel tudtak megszüntetni, áron alul értékesítettek, árukat megsemmisítettek. 1981 – 86 között az agrárköltségek 11 Mrd ECU-ról 22 Mrd ECU-ra nőttek.
7
A közös agrárpolitika alapjai, elemei, elvei, céljai
A közös Agrárpolitika alapelve szerint a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek a Közös Piac szerves részét képezik. Ha ez így van, akkor azt is tudni kell, mi a mezőgazdasági termék? Fogalom: „a föld termékei, az állattenyésztés és a halászat termékei /őstermelés/ valamint az ezekkel a termékekkel közvetlen kapcsolatban álló készítmények / pl. margarin/ az első feldolgozás mértékéig”. Csak az a mezőgazdasági termék, ami a Római Szerződésben szerepel /1957/ ezt a listát 1959-ig lehetett bővíteni, azután bezárták. Ide tartozik valamennyi klasszikus agrártermék: gabona, hús, gyümölcs, zöldségek, dohány, hal, az összes feldolgozott termék, liszt, vaj, olajfélék, cukor, bor, alkohol, méz. Nem agrártermék: fa, gyapot, selyem. Ha jogforrásokat kell összevetni, a mezőgazdaságra vonatkozó speciális jogszabályok az elsődlegesek, a Római Szerződés mögöttes szabály. KAP célrendszere: -
mg. termelés előmozdítása
-
mg. termelők létfenntartásának biztosítása
-
mg. termelők jövedelemstabilitása
-
mg. termelők életkörülményeinek stabilitása
-
élelmiszerellátás megfelelő árakon való biztosítása és állandósága
-
piacstabilitás
-
fogyasztói érdekek védelme igazságos árakkal
Ezek néha egymás ellen hatnak, nincs közöttük prioritás.
8
Agrárpiaci elvek: 1.
piacelv a termelőknek nem segélyből, hanem a piacról kell megélni, a jövedelmet ne az adófizető, hanem a fogyasztó biztosítsa.
2.
közösségi preferencia a belső piacokat a közös vámtarifával kell védeni az alacsony áron történő behozatal ellen.
3.
közösség finanszírozása ha az agrárpolitika közösségi, akkor a bevételek és kiadások is közösségiek. Erre szolgál az EMOGA /Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap/. Mely 1962 óta a közösség mezőgazdasági kiadásait finanszírozza.
EMOGA:
- a Garanciális Alap a piaci támogatások útján - az Orientációs Alap az agrárstruktúra változtatását finanszírozza
Az UNIO intézményi felépítése A döntéseket a Bizottság kezdeményezésére, a Parlament véleményének kikérése után a Tanács hozza 2/3-as többséggel. Tehát 3-as tagozódás van: 1./ Miniszterek Tanácsa 2./ Bizottság 3./ Európai Parlament A Bizottság kezdeményező és végrehajtó szervezet. Végrehajtásában –
igazgat
–
szabályoz vagy konzultál
–
biztonsági intézkedéseket hoz.
9
Általános érvényű, de nem ellenőrzés nélküli hatásköre van. Ez alól kivétel, ha hirtelen intézkedésre van szükség, vagy nagyobb veszélyt kell elhárítani. Az Európai Parlament véleményezi a Bizottság ajánlásait, döntési jogosultsága igen korlátozott.
EURÓPAI Piacszervezetek /fajtái, eszközei, szervezete/ Az Európai Piaci Szervezetek termék specifikus termékenként meghatározott árszínvonal szabályozást jelentenek egyrészt a termelés, másrészt a nagykereskedelem szintjén. Célhoz kötötten működnek: a cél az, hogy élelmiszer túltermelés ne következzen be. Az Európai Piaci szervezetek csoportjai: 1./ A mezőgazdasági termékek 70 %-át foglalja magába. Ide tartozik:
- sertéshús, marhahús, gabonafélék, tej, tejtermékek - zöldség és gyümölcsfélék.
Módszere: Belső árak támogatása, külső határok védelme 2./ A mezőgazdasági termékek 20 %-át foglalja magába. Ide tartozik: bor, szárnyas, kertészáruk. Módszere: A termelés ellenőrizhetetlen növekedését a rendtartás eszközeivel gátolja, árakat nem támogatja. 3./ A mezőgazdasági termékek 5 %-át foglalja magába. Ide tartozik: olaj és fehérjetartalmú növények. Módszere: Támogatások felvételrendszerének kimunkálása és végrehajtása. 4./ Néhány termék tartozik csak ide: len, komló, vetőmag. Módszere: hektárátalány és vetésterületi előírás után járó támogatásokkal foglalkozik. A piaci szervezetek belső szinten a stabil árak fenntartásával, külső szinten, az olcsó import termékek beáramlásának védelmével szabályoznak.
10
A különböző fajtájú árak biztosítják a belső árak egységesítésére vonatkozó követelményt. Irányár, jelzőár, tájékoztató ár, alapár. Ez azaz optimális érték, amelyen a piac szereplőinek az ügyleteiket kötniük kellene. Intervenciós ár: garantált legalacsonyabb ár, melyen az EMOGA szervezeteinek minden esetben el tudják adni az egyébként el nem adható termékeket. Az intervenciós ár az irányár alatt van 10 %-al, ezzel ösztönzik a termelőket a piaci értékesítésre. Hatóságilag megállapított külső ár: az a legalacsonyabb ár, amely alatt harmadik országból nem lehet a terméket az EU-ba beléptetni. Az intervenciós árnál egy kicsivel magasabb. Küszöbár: az import termék ára, a jelzőár fölött legyen. /gabona, cukor, tejtermék, rizs/ Agrárlefölözés: az importőr a küszöbár és az alacsonyabb világpiaci ár közötti különbséget köteles az EMOGA-nak befizetni. Export támogatás: az EMOGA a termék világpiaci és közösségi intervenciós ára közötti különbséget megfizeti az exportőrnek. Az exporttámogatást az import lefölözéséből fizetik. Az áron kívül a piacot intervenciós intézkedésekkel és kvótákkal is szabályozzák. A szabályozás szervezeti alapját egyrészt a végrehajtó nemzeti szervezetek jelentik, melyek előkészítő, ellenőrző és végrehajtó feladatokat látnak el, másrészt működik egy naprakész információs rendszer, mely figyeli és feldolgozza az ármozgásokat és beépíti a rendtartás rendszerébe.
11
KAP viszonya a többi közösségi tevékenységhez
Alapjában arról van szó, hogy a Római Szerződés 43. cikelye alapján a közös Agrárpolitikát illetően a tagállamok a Közösséget általános jogalkotási hatáskörrel ruházták fel. A Tanács rendelkezéseket és döntéseket hozhat és hoz is ezerszám. A kérdés az, hogy ez élvez-e elsőbbséget az irányításban vagy a másik tevékenységet jogalkotása. A 43. cikk alapján hozható döntés, mely elsőbbséget élvez a mezőgazdasággal szemben -
külkereskedelem területén,
-
intervenciós mechanizmusban, közös ár és struktúra politikában, kereskedelempolitikában
-
szociálpolitikában.
-
regionális politikában
-
környezetvédelemben,
-
élelmiszersegélyezésben
Ahol eltérés van, az a versenyszabályozás és a pénzpolitika. A mezőgazdasági termékek előállítása és kereskedelme nem vonható a versenyjogi szabályozás alá, itt a mezőgazdaság az elsődleges. A pénzpolitikával az a helyzet, hogy az agrárpolitika kötődik a pénzpolitika és árfolyammozgások változásaihoz, itt egyenrangúak, várható, hogy majd a pénzpolitika győz. Árakat korábban míg nem volt egységes pénz közös Elszámolási Egységben, majd Európai Valuta Egységben állapították meg, de a nemzeti piacon a saját valutájukban fejezték ki. Nem is volt addig gond, amíg az árfolyamok kötöttek, szépen kiszámítható minden. 1960-as évek végén a kötött árfolyamok rendszere válságba került, a mezőgazdasági termékek árképzése egyre bonyolultabb lett. 1999. janúár 1-el az euró megjelenésével radikális változás következett be. Ismét kötött lett az árfolyam, a mezőgazdasági termékek árait is euróban határozzák meg. Csak ott van gond, aki nem vállalta be –2002. janúár 1-től – az euró használatát / Nagy Britannia, Svédország / itt még mindig a nemzeti valutákkal kell számolgatni. Hasonló a gond a 10-ek belépésével, hiszen mi még egy darabig nem tudjuk teljesíteni az euró használatának követelményét: az ország mérleghiánya ne haladja meg a 3,5 %-ot.
12
Közös Agrárpolitika válsága
Már 1991-ben felvetődött a KAP átalakítása, a Bizottság ekkor hozta nyilvánosságra a Mac Sharry tervet, melynek csak egy mérsékelt változatát vezették be. A reform célja: 1./ agrárárak csökkentése 2./ közvetlen támogatási rendszer és a termelés szabályozása 3./ kistermelők kiemelt helyzetének elősegítése 4./ termelés extenzifikálása /külterjes/ 5./ gazdák választási szabadságának kiterjesztése 6./ természeti környezet megőrzése 7./ közösségi kiadások lehatárolása Elvárt eredmény: -
ár és jövedelempolitika szétválása
-
árak jelentős csökkenése és világpiaci árakhoz való közelítése
-
agrártermelők jövedelem színvonalának kiegyensúlyozása
Részleteiben: az előző 7 pont eredményei 1./ tulajdonképpen a gabonaárakról volt szó. Sikert hozott főleg azért is, mert a nem termelésért is fizettek kompenzációt. A gabonapiac egyensúlya beállt. 2./ az árak csökkenését jövedelemtámogatással kötötték össze, a regionális átlaghozam alapján. Feltétel volt, hogy írásban vállalni kellett évenként 15 % mértékű gabonatermő területcsökkentést, melyen más élelmiszeripari alapanyagot sem lehetett termelni. 3./ kistermelők mentesüljenek a termelés korlátozása alól. Kistermelő aki max. 92 tonna gabonát tudott termelni / kb. 20 ha /. Olasz, görög, portugál gazdák 94 – 96 /-a, Angliában 41 %-a kistermelő.
13
4./ Állat létszám csökkentése volt a cél, a zárt istállós tartás helyett a legeltetés. Nyilván nem bírt el annyi állatot a legelő, mint az intenzív tartás. Komoly eredményt hozott. 5./ Választhattak, hogy bekapcsolódnak- e a területpihentetésbe, hogy kistermelők leszneke? Aki nem ezt választotta önként, az nem kapott prémiumot. 6./ Nemcsak az élelmiszertermelést támogatták, hanem strukturális programokat dolgoztak ki a vizek védelmére, erdősítésre, szántók füvesítésére, bio termelésre, állattenyésztés extenzifikálására, azaz a környezetvédelemre is. 7./ Ez nem sikerült. A jelenlegi reformot az Agenda 2000 nevű program tartalmazza: Célkitűzése: -
EU versenyképességének megtartása
-
élelmiszerek biztonsága, minőségi követelmények betartása
-
mezőgazdaság jövedelmének biztosítása
-
foglalkoztatás, jövedelem alternatívái a gazdáknak
-
környezeti célok bevonása a KAP-ban
-
EU agrárnormáinak egyszerűsítése
Számításba kell venni a keleti bővítést, az euró bevezetését és ennek határmechanizmusát.
14
III. rész
Magyarország csatlakozása az EU-hoz
Termelési előírások, támogatások Új fogalmakkal és követelményekkel kell ismerkednünk. Kvóták: Mennyiség, lehetőség, kötöttség. Csak ott alkalmazza az EU ahol közvetlen termelői támogatás, feldolgozói támogatás, vagy intervenciós rendszer működik. A kvóták miatt egyetlen ágazatnak sem kell visszafognia a termelést. Ha mégis túllépnénk, egyedül a tej esetében büntetnek, a többinél annyi a szankció, hogy nem jár támogatás. Közvetlen támogatás: Már az átmeneti időszakban is kaphatják a gazdák, pl: gabona, hús marha, juh ágazatban. 2004-ben a régi tagoknak járó támogatás 25 %-át kapják és 2013-ra érik el a 100 %-ot. Magyarországnak lehetősége van további 30 %-ot adni, így már 2004-től 55 %-ról indulhat és 2010 –re elérheti a 100 %-ot. A területalapú támogatások a terméshozamtól függően különbözőek. Intervenciós támogatások: Az első évtől 100 %-ban járnak. Értékesítési biztonság javul, jövedelem kiszámíthatóbb. Vidékfejlesztés: Az EMOGA-ból nagyon támogatják. A 7 éves vidékfejlesztési terv alapján a támogatás úgy alakul: EU 80 %, hazai 20 %, önrész 0. Támogatható: -agrár környezetvédelem -erdősítés -korai nyugdíjazás -kedvezőtlen adottságú területek fejlesztése
15
Továbbá: -árutermelő gazdaságok -term. ért. szervezetek -környezet, állatvédelem -élelmiszerbiztonság -munkavédelem A nemzeti támogatásokat 3 év alatt le kell építeni, de a Bizottság dönthet úgy, hogy előbb is. A 3 évnek a kedvezőtlen sertés, baromfi ágazat támogatása szempontjából van jelentősége. Átmeneti mentességet kaptunk: -bortermelés 1 zóna, must szállítás miatt fontos asztali borok alkoholtartalma marad, mustok időbeli korlát nélkül cukrozhatók. -44 vágóhíd - 2006 december 31-ig - mentességet kapott az EU üzemkialakítási előírások alól. -2009 december 31-ig - nem kell átalakítani tojótyúkok ketreceit, ha 1999 július 1 előtt már üzemeltek. -termőföldszerzési korlátozás 7+3 évig fenntartható, kivéve azok a jogszerűen letelepedett EU állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább 3 éve életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ők a csatlakozás napjától vásárolhatnak a birtok maximumig. A jogszabályokat az EU-hoz igazítottuk. Az intézményrendszer – melyről később lesz szó – rohamtempóban kiépült és számos gazdaságfejlesztési feladat is szükséges, pl. birtok koncentráció,
optimális
üzemméretek,
tőkehiány
megszüntetése,
integrációk,
szövetkezetek létrejöttének ösztönzése. A csatlakozás fő hatásai: -megszűnnek az EU piacvédő intézkedései velünk szemben, az egységes belső piac rendelkezésre áll, -korlátozás nélkül jönnek be az EU termékek, éles versenyhelyzet lesz, főleg sertés, baromfi húsnál, -szigorúbb marketing és minőségi követelményeknek kell megfelelnünk,
16
-számolni kell azzal, hogy az exporttámogatások és importkorlátozások csökkennek. -agrárpiaci és strukturális támogatások következtében magasabb lehet a jövedelem, az intervenció pedig értékesítési biztonságot ad, -gazdálkodók között sem üzemméret, sem jogi forma tekintetében nincs különbség, a támogatást mindig a földhasználó, állattartó kapja. A belépés utáni tapasztalatok: -
Nem váltunk az EU nettó befizetőivé,
-
Az élelmiszer import 2004-ben háromszorosa volt az exportnak, ez 2005-ben kedvezően változott, nőtt az export,
-
A sertés és baromfi ágazat leépülése tapasztalható, a marhahízlalás és a juhhústermelés kedvező gazdasági helyzetben van,
-
Lassú volt a pályázatok elbírálása, ez már megszűnt
-
Nem indult be megfelelő ütemben a rekord mennyiségű gabona termés intervenciós felvásárlása, a felvásárolt árú nagy része is még a tároló helyeken van. 2005. évben 4 millió tonna gabonát vásároltak fel 115 milliárd forint értékben,
-
A támogatásokon belül erősödött a területalapú támogatás súlya, új elemként jelentek meg a teljes egészében EU költségvetésből finanszírozott piaci támogatások,
-
Egyre kedvezőtlenebb az agrárgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele, 40 éves és idősebb a mezőgazdasági munkaerő 59 %-a,
-
2006-ban az agrár – és vidékfejlesztési támogatásokra fordított összegnek már 60 %-a / 239,3 Mrd. Ft. / uniós forrásból hívható le és csak 40 % -a / 161,0 Mrd. Ft. / terheli a magyar állami költségvetést. Ez az arány a tervek szerint tovább javul.
