SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 14.690-1/2006-SZMM
TERVEZET
ELŐTERJESZTÉS
a Kormány részére a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről
Budapest, 2006. december
Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztésben foglalt jelentés a 106/1995. (XI. 1.) OGY határozat végrehajtása érdekében beszámol a 2005. évben a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. Ennek körében a jelentés első része a következő témakörökben tartalmaz helyzetképet: -
demográfia, családi viszonyok; oktatás; gazdasági aktivitás; életmód; kulturális fogyasztás.
A jelentés második részében ismertetésre kerül, hogy az egyes kormányzati szervek a 2005. évben milyen intézkedéseket tettek a gyermekek- és ifjúsági területen. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormány programjához közvetlenül nem kapcsolódik. III. Előzmények A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI. 1.) OGY határozat értelmében évente jelentést kell az Országgyűlés elé terjeszteni a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. IV−VI. Várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatások Az előterjesztés elfogadásának gazdasági, költségvetési kihatása nincs. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés az Európai Unió jogával összeegyeztethető tartalmú. VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés folyamatban lévő más előterjesztéshez nem kapcsolódik.
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadja a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés mellékletét képező jelentésnek a Kormány jelentéseként az Országgyűléshez történő benyújtását; 2. a jelentés előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki.
Melléklet a 14.690-1/2006. számú kormány-előterjesztéshez
Jelentés
a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről
Budapest, 2006. december
TARTALOMJEGYZÉK I 1
2 3
4
5 II 1
Helyzetkép................................................................................................................................7 Demográfia, családi viszonyok ................................................................................................8 1.1 A népességszám változása ...............................................................................................8 1.2 Családi állapot ..................................................................................................................9 1.2.1 Házasságkötések és válások ...................................................................................11 1.3 Gyermekvállalás.............................................................................................................12 1.4 Társadalmi egyenlőtlenségek .........................................................................................12 1.5 A fiatalok vagyoni helyzete............................................................................................13 1.6 A fiatalok lakáshelyzete .................................................................................................15 Oktatás....................................................................................................................................18 2.1 Oktatási egyenlőtlenségek..............................................................................................20 Gazdasági aktivitás.................................................................................................................22 3.1 Foglalkoztatottság ..........................................................................................................22 3.2 Munkanélküliség ............................................................................................................23 3.3 Információs társadalom ..................................................................................................24 Életmód ..................................................................................................................................26 4.1 Sportolási szokások ........................................................................................................26 4.2 Dohányzás ......................................................................................................................27 4.3 Alkoholfogyasztás..........................................................................................................27 4.4 Drog................................................................................................................................27 Kulturális fogyasztás ..............................................................................................................28 5.1 Olvasási szokások ..........................................................................................................28 5.2 A kulturális fogyasztás színterei ....................................................................................29 Kormányzati intézkedések .....................................................................................................34 Egészségügyi Minisztérium ...................................................................................................35 1.1 A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében megvalósuló programok: .................35 1.1.1 Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere ..................................................................................35 1.1.2 Egészségfejlesztési tantárgy...................................................................................35 1.1.3 Iskolás gyermekek egészség-magatartásának vizsgálata .......................................35 1.1.4 Egészségfejlesztési programok ..............................................................................36 1.1.5 A dohányzás visszaszorítását célzó programok .....................................................36 1.1.6 Egészséges táplálkozás elterjesztése ......................................................................36 1.1.7 Gyerekbarát büfé ....................................................................................................37 1.1.8 AZ OÉTI kezdeményezései ...................................................................................37 1.1.9 Tájékoztató anyagok ..............................................................................................37 1.1.10 HIV/AIDS megelőzéshez kapcsolódó programok .................................................38 1.2 „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program.39 1.2.1 I. Cél: Az újszülöttek életminőségének javítása a koraszülöttek és fejlődési rendellenességgel születettek arányának csökkentése, a túlélési arányok növelése ..............39 1.2.2 II. Cél: A gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb minőségű ellátással ................................40 1.2.3 III. Cél: Iskola-ifjúság egészségügyi ellátás fejlesztése, hatékonyságának növelése 40
2
3
4
5
6
1.2.4 IV. Cél: A gyermek és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése ...............................41 1.2.5 V. Cél: Régiónként komplex gyermek-rehabilitációs ellátás kialakítása, feltételeinek megteremtése .....................................................................................................41 1.2.6 VI: Cél: Multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok.....................................................................................................41 1.3 A Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja (CARDIO program) ...................................................................................................................41 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ..............................................................42 2.1 Oktatás – képzés.............................................................................................................42 2.1.1 Gyakorlati lehetőségek:..........................................................................................44 2.2 Fiatal gazdálkodók támogatása ......................................................................................45 2.3 Rendezvények támogatása, szervezése ..........................................................................45 2.4 Együttműködés fiatal gazdák szervezetével...................................................................46 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium................................................................................47 3.1 Közlekedési szakképzés .................................................................................................47 3.2 OKJ-s képzések ..............................................................................................................47 3.3 Felsőoktatás....................................................................................................................47 3.4 Közlekedésre nevelés .....................................................................................................48 Informatikai és Hírközlési Minisztérium ...............................................................................50 4.1 Brunszvik Teréz óvodai számítógép program................................................................50 4.2 Általános iskolák informatikai felszereltségének bővítése ............................................50 4.3 Fogyatékos gyermekek oktatását végző iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása..................................................................................................................................51 4.4 Középiskolák informatikai felszereltségének fejlesztése...............................................51 4.5 Tisztaszoftver Program ..................................................................................................51 4.6 eGeneráció – informatika a gyermekekért .....................................................................52 4.7 Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program .......................................................52 4.8 Program a szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására .................................................................................................................................52 Honvédelmi Minisztérium......................................................................................................53 5.1 Egészség .........................................................................................................................53 5.2 Ágazati és civil-katonai együttműködés keretében végrehajtott komplex életmódprogramok és drogprevenciós előadások ...................................................................................53 5.2.1 „Az egészség a legerősebb fegyvered” életmód program ......................................53 5.2.2 „Éld meg az életedet”.............................................................................................53 5.2.3 Tájékoztató előadások ............................................................................................53 5.2.4 Képzések a drog-prevenció témájában...................................................................53 5.2.5 Szakmai kiadványok a drog-prevenció témájában.................................................54 5.2.6 Kérdőíves felmérések, kutatások............................................................................54 5.3 Mentális egészséggel kapcsolatos képzések, programok és szűrések............................54 5.3.1 Mentálhigiénés tanácsadás .....................................................................................54 5.3.2 Krízisintervenciós kiképzési feladatok...................................................................54 5.3.3 Külszolgálat előtti pszichológiai felkészítés ..........................................................54 5.4 Ifjúsági nevelő és tájékoztató munka .............................................................................55 5.4.1 „Bevetés Klub”, „Bevetés Próba”, „Seregszemle” ................................................55 5.5 Pénzügyi vonzatok. ........................................................................................................55 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ...............................................................................56
6.1.1 Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata .............................................56 6.1.2 Fogvatartás alatt született gyerekek, fiatalkorú fogvatartottak, fiatalkorú női elítéltek 58 6.1.3 A „kiskorú veszélyeztetése” tényállás módosítása Büntető Törvénykönyvben.....60 6.1.4 Inkubátorokban elhelyezett újszülöttek..................................................................61 6.1.5 Országos Bűnmegelőzési Bizottság tevékenysége.................................................61 6.1.6 A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem 64 7 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium..........................................................................65 7.1 Iskolai környezetvédelmi programok.............................................................................65 7.1.1 Iskolafejlesztés .......................................................................................................65 7.1.2 Programok ..............................................................................................................65 7.1.3 Tehetséggondozás ..................................................................................................65 7.1.4 Szakképzés .............................................................................................................66 7.1.5 Felsőoktatás............................................................................................................66 7.2 Iskolán kívüli programok ...............................................................................................66 7.2.1 KvVM központi programok ...................................................................................66 7.2.2 Nemzeti Park Igazgatóságok..................................................................................66 8 Külügyminisztérium...............................................................................................................68 8.1 Ellátmánypótlék a kihelyezett gyermekek után 2005-ben .............................................68 8.2 Iskoláztatási költségek 2005-ben ...................................................................................68 8.3 Családügyi referensi munkakör......................................................................................68 8.4 A fiatal diplomaták klubja 2005-ben..............................................................................68 8.5 „Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak népszerűsítését segítőkommunikációs tevékenység támogatása” című 2005-ben lebonyolított pályázat ..........69 9 Miniszterelnöki Hivatal..........................................................................................................71 9.1 Kutatások, elemzések és azok hasznosítása ...................................................................71 9.1.1 „Agyelszívás” kézbentarhatósága az EU direktívákkal összhangban: „A fiatal kutatók vándorlása”................................................................................................................71 9.1.2 Magyar tudományos centrumok fiatal kutatói „forgalmának” elemzése, ideiglenes jellegények erősítésére javaslatok ..........................................................................................71 9.1.3 Roma integráció és népesedés előrejelzés..............................................................71 9.1.4 Másodelemzések ....................................................................................................71 9.1.5 Fiatalok kulturális kezdeményezései......................................................................72 9.1.6 Sziget kutatás 2005 támogatása, és omnibusz........................................................72 9.2 Koordinációs tevékenység..............................................................................................73 10 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium............................................................74 10.1 Önkormányzati szakterület.............................................................................................74 10.1.1 A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás .........................................74 10.1.2 A gyermekszegénység leküzdése ...........................................................................74 10.2 Turizmus.........................................................................................................................75 10.3 Sport ...............................................................................................................................76 10.3.1 Sport-rekreáció .......................................................................................................76 10.3.2 Iskolai testnevelés – test-kulturális felsőoktatási képzés .......................................77 10.3.3 Utánpótlás-nevelés .................................................................................................77 10.4 Társadalmi segítők (civil szervezetek) támogatása ........................................................79 11 Oktatási és Kulturális Minisztérium...................................................................................80
11.1 Közoktatásban, ezen belül a szakképzésben történt 2005. évi intézkedések .................80 11.1.1 Ingyenes tankönyv..................................................................................................80 11.1.2 Ingyenes étkezés.....................................................................................................80 11.1.3 Szöveges értékelés..................................................................................................80 11.1.4 Nyelvi előkészítés ..................................................................................................80 11.1.5 Útravaló Ösztöndíjprogram....................................................................................80 11.1.6 Informatikai normatíva...........................................................................................81 11.1.7 Iskola felújítási program.........................................................................................81 11.2 Szakképzés fejlesztési startégia......................................................................................82 11.3 Felsőoktatás területén történt 2005. évi intézkedések....................................................83 11.3.1 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény ............................................83 11.3.2 Kollégiumfejlesztés................................................................................................83 11.3.3 Tehetséges hallgatók támogatása ...........................................................................84 11.4 Kultúra területén történt 2005. évi intézkedések............................................................85 11.4.1 Múzeumok mindenkinek program .........................................................................85 11.5 A Művészeti területen történt 2005. évi intézkedések ...................................................86 11.6 A közművelődési területen történt 2005. évi intézkedések............................................86 12 Pénzügyminisztérium .........................................................................................................88 12.1 Adózással összefüggő szabályozás ................................................................................88 12.2 Általános gyermek -és-ifjúsági balesetbiztosítás ...........................................................88 13 Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium ..................................90 13.1 Ifjúsági munka, ifjúsági terek (Ifjúság XXI.) .................................................................90 13.1.1 Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások, közösségi terek ........................90 13.1.2 Önkormányzatok ifjúsági feladat-ellátásának támogatása .....................................90 13.1.3 Játszótér program ...................................................................................................90 13.2 Szakemberképzés ...........................................................................................................91 13.2.1 Ifjúságsegítő szakképzés ........................................................................................91 13.2.2 Ifjúsági szakértő .....................................................................................................91 13.3 Nemzeti Fejlesztési Terv................................................................................................92 13.3.1 Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés .......................................................................92 13.4 Ifjúságkutatás .................................................................................................................92 13.4.1 Ifjúság2004.............................................................................................................92 13.4.2 Képzési program monitorozása..............................................................................92 13.5 Ifjúsági turizmus.............................................................................................................93 13.5.1 Egyenlő Esélyek Tábora.........................................................................................93 13.5.2 Szabadidős programok, fesztiválok........................................................................93 13.6 Európai és nemzetközi munka........................................................................................94 13.6.1 Európai Unió ..........................................................................................................94 13.6.2 Európa Tanács ........................................................................................................95 13.6.3 ENSZ......................................................................................................................96 13.7 Határon túli ifjúsági munka............................................................................................98 13.7.1 Magyar Ifjúsági Konferencia .................................................................................98 13.7.2 Agora Irodahálózat.................................................................................................99 13.8 Társadalmi együttműködés ............................................................................................99 13.9 Pályázati programok, támogatások kezelése ................................................................100 13.9.1 Egyedi támogatások .............................................................................................100 13.9.2 Pályázati programok.............................................................................................100
13.10 Intézményi koordináció és irányítás.........................................................................101 13.10.1 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram – regionális ifjúsági tanácsok ...................101 13.11 Hivatali munka .........................................................................................................101 13.11.1 Beszámolók ......................................................................................................101 13.11.2 Parlamenti kapcsolattartás, koordináció...........................................................101 13.11.3 Kormányzati koordináció és együttműködés ...................................................102 13.11.4 Közigazgatási egyeztetés..................................................................................102 III III. MELLÉKLET ............................................................................................................103 1 Egészségügyi Minisztérium mellékletei...............................................................................103 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellékeletei ........................................111 3 Honvédelmi Minisztérium mellékletei.................................................................................113 4 Környezetvédelmi, és Vízügyi Minisztérium Mellékletei ...................................................116 5 Oktatási Minisztérium mellékletei .......................................................................................119 6 Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium mellékletei .............126
I HELYZETKÉP
1 1.1
Demográfia, családi viszonyok A népességszám változása
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt években is tovább folytatódott a népesség számának csökkenése: az évtized elején még 10 millió 375 ezret tett ki, 2003-ra 10 millió 142 ezerre esett vissza, míg a lakosság száma 10 millió 97 ezerre csökkent. 1. ábra A népesség növekedése, illetve fogyása, ezer fő 5 600 5 400 5 200
4 784 5 292
2002
4 793 5 304
2001
4 804 5 312
4 837 5 338
2000
5 324
4 850 5 348
1990
2003
2004
2005
2006
4 818
4 865 5 356
4 600
4 985 5 390
4 800
5 189 5 521
5 000
4 400 1980
Férfi
Nő
Forrás: KSH A népesség csökkenése különösen a fiatalabb generációkban figyelemreméltó. A 0-29 éves korosztály 2006. január 1-i állapotát bemutató ábrán látható, hogy a fiatalabbak felé haladva fokozatosan csökken az egyes kohorszok létszáma. Míg a 29 éves korosztályban több mint 170 ezer főt találunk, addig a legfiatalabbak létszáma már nem éri el a 100 ezret.
8
2. ábra A gyermek- és ifjúsági korosztályok nagysága 2006. január 1. 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000
fő
100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
1
3
5
7
9
11
13
15 17 életkor
19
21
23
25
27
29
Forrás: KSH
1.2
Családi állapot
Régóta tartó tendencia, hogy a 15 éves és idősebb népességben csökken a házasok aránya, ami a nőtlenek, hajadonok és az elváltak részarány-növekedésével jár. 2005-2006-ban a 15 évnél idősebb lakosságnak már csak kevesebb mint fele élt házasságban, miközben a nőtlenek és hajadonok aránya az 1990-es évre jellemző 20 százalékról 30-ra nőtt. 3. ábra A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint
80
67
61
60
52
40 20
50
49
30
29
29
27
49
20
18 10
5
11
7
12 9
1210
1210
1210
0 1980
1990
2001
2004
2005
2006
év Nőtlen, hajadon
Házas
Özvegy
Elvált
Forrás: KSH Az Ifjúság2000 kutatás jelezte azt a demográfusok, ifjúságszociológusok számára már korábban nyilvánvalóvá vált folyamatot, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban töltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon
9
belül. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de – vélhetően – ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi kapcsolatok válnak gyakoribbá. Az Ifjúság2004 kutatás adatai szerint 2004-ben a 15–29 éves korosztály közel héttizede volt nőtlen vagy hajadon, 17 százalékuk élt házastársi és 14 százalékuk élettársi kapcsolatban. A 2000-ben mért adatokhoz képest a nőtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élők összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalók, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. A házasságkötések aránya tehát kétségtelenül csökkent, de ez nem jelenti a tartós kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. 4. ábra A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása (százalék) 80 70
69
69
60 50 40 30
23 17
20
14 7
10 0
nőtlen/hajadon
házas
Ifjúság2000
élettárssal él
Ifjúság2004
A Budapesten élő fiatalok mintegy negyede, míg a községekben élők több mint egyharmada él tartós kapcsolatban. Ezen belül Budapesten egyértelműen az élettársi kapcsolat a preferáltabb (16 százalék), a községekben pedig a fiatalok, ha már állandó partnerrel élnek, akkor inkább a házastársi kapcsolatot választják (20 százalék 2000-hez képest Budapesten mintegy 3 százalékponttal, míg a községben lakó 15–29 évesek körében 7 százalékponttal csökkent a házasok aránya. A társadalmi esélyek mentén fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapotában, ha az apák iskolai végzettsége szerint vizsgáljuk a kérdést. Egyértelműen megállapítható, hogy ebben a korosztályban azok élnek inkább élettársi és leginkább házastársi kapcsolatban, akiknek az édesapja vagy nevelőapja alacsonyabban iskolázott. Másképpen: minél magasabban iskolázott a megkérdezett apja, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a fiatal egyedülálló lesz. Az összefüggés szinte lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák 15–29 éves gyermekeinek alig több mint a fele egyedülálló, míg a diplomás apák körében ez az arány eléri a 80 százalékot.
10
1.2.1
Házasságkötések és válások
A házasságkötések száma Magyarországon 2005-ben 44 234 volt, ami csupán néhány százzal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az alig 45 ezer házasságkötésre 2005-ben 24 804 válás jutott. Az ezer fennálló házasságra jutó válások száma 11,8, míg az ezer házasságkötésre jutó válások száma 561 volt. Ez az adat 2001 óta lényegében érdemben nem változott. 1. Táblázat Házasságkötések száma 1980 80 331
Házasságkötések száma
1990 66 405
2000 48 110
2001 43 583
2002 46 008
2004 43791
2005 44234
Forrás: KSH 2005-ben tovább csökkent a házasodók aránya a fialok körében. A 19 évnél fiatalabbak körében (főleg a férfiak esetében) szinte már alig találunk olyat, aki 2005-ben megházasodott volna. A csökkenés főleg a nők körében drámai, hiszen még 2001-ben is 1000 19 évnél fiatalabb nőre több mint 9 házasságkötés jutott. A 20-24, illetve a 25-29 évesek körében természetesen már magasabb arányokkal találkozhatunk, de a csökkenés továbbra sem állt meg, még a néhány évvel (2001) korábbi állapotokhoz képest is romlottak a házasságkötési arányszámok. 2. Táblázat A házasodók nem és korcsoport szerint Ezer megfelelő korú nem házas
Korcsoport férfira
–19 20–24 25–29
1980 18 133,1 168,4
1990 9,4 121,7 123,5
2001 2 24,9 61,3
nőre 2004 1,2 16,5 55,2
jutó házasságkötés 2005 1980 1,2 95 14,5 241,7 54,5 151,7
1990 50,9 184,9 107,7
2001 9,3 48,6 74
2004 5,9 37,7 73,2
2005 5,6 35,2 72,8
Forrás: KSH A válások száma a házasságokhoz képest főleg a 19 évnél fiatalabb korosztályokban nőtt az elmúlt évek során. 2005-ben a férfiak esetében 1000 megfelelő korú házasra 16,6 válás jutott. A nők esetében ez a szám 20,1 volt. 3. Táblázat Elváltak nem és korcsoport szerint Ezer megfelelő korú házas
Korcsoport férfira
–19 20–24 25–29
1980 11,1 20,8 21
1990 8,9 21 22,2
2001 7,9 29,7 28,9
nőre 2004 18,9 25,6 28,5
jutó válás 2005 1980 16,6 19,2 27,4 21,5 27,7 18,9
1990 13,2 23,4 19,8
2001 17 30,8 26,3
2004 15,7 29,3 27,2
2005 20,1 29,5 28,4
Forrás: KSH
11
1.3
Gyermekvállalás
A népesség reprodukciójáról torzítatlan képet ad a teljes termékenységi arányszám.1 Az elmúlt másfél évtizedben ennek értéke is jelentősen visszaesett. A kilencvenes években tovább lanyhult a szülési kedv, azonban az elmúlt években jelentős változások már nem következtek be. Amíg az évtized elején egy nő átlagosan 1,9 gyermeknek adott volna életet, addig a mélypontnak számító 1999-es évben már csak 1,3-nak, és ez a szám 2005-ben is lényegében változatlan (1,32) maradt.
teljes termékenységi arányszám
5. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása
3 2
1,92
1,84
2
1,31
1,28
1,32
2001
2004
2005
1 1 0
1980
1990
év
Forrás: KSH A 2005. évi termékenységi szint mellett száz nő élete során 132 gyermeket hozna világra, ez valamivel magasabb a 2004-es értéknél. Ilyen termékenységi szint mellett a felnövő generációk nagysága 36-37 százalékkal marad el az anyákétól. A teljes termékenységi arány az Európai Unióban átlagosan 153, Franciaországban a legmagasabb, és Spanyolországban a legalacsonyabb. A magyarországihoz hasonló arány Görögországban és Ausztriában található. Az élveszületések száma 2005-ben 97 496 volt, ez valamivel – 2,4 százalékkal – magasabb az előző évi adatnál. A megszületett gyermekeknek több mint harmada házasságon kívül jött a világra. Míg 1980-ben ez a szám még csak 7,1 százalék volt, 1990-re 13 százalékra emelkedett, majd 2001-ben már valamivel meghaladta a 30 százalékot.
1.4
Társadalmi egyenlőtlenségek
A 0–15 évesek szegénységi kockázata egy 2006-ban publikált KSH jelentés2 szerint 2003-ban csaknem 42 százalékkal haladta meg az országos szintet. Ebben a korosztályban a szegénységi
1 A teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. 2 A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámok. (Laekeni indikátorok) KSH, Budapest, 2006
12
arány 16,6 százalék volt. A gazdasági aktivitás és a gyermekszám hatása együttesen tükröződött a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában. 2003-ban kiemelkedően nagy (23,3 százalékos) volt 2003-ban a két felnőttből és 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások szegénységi kockázata. Emellett a szegénység kockázata a 16-24 éves korosztályokban is magasabb (13,8 százalék) volt az országok átlagnál. 4. Táblázat Szegénységi arány korcsoportok szerint (2000, 2003) %-ban Korcsoport Összesen 0-15 16-24 25-49 50-64 65-
2000 11,4 17,3 13,0 11,1 7,4 8,2
2003 11,7 16,6 13,8 10,9 8,8 9,8
Forrás: KSH A 937 ezer gyermekes háztartásban az egy főre jutó éves nettó jövedelem 2004-ben 637 ezer forint volt. Ez az országos átlag 81 százalékának felelt meg. Annak a mintegy 112 ezer gyermekes háztartásnak, ahol a felnőttek között nincs aktív kereső, egy főre jutó éves jövedelme ugyanakkor csak az országos átlag mindössze 43 százaléka (339 ezer forint) volt. Az aktív keresővel rendelkező gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme is elmarad azonban az országos átlagtól. 5. Táblázat A 20 év alatti eltartott gyermeket nevelő (és az ország összes) háztartásainak jellemzői 2004-ben
Megnevezés
áltagos háztartásnagyság, fő
egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft
937 370
4,03
388 873
háztartásszám
gyermekes háztartások összesen ebből csak a háztartásfő aktív a háztartásfőn kívül már aktív kereső is van a háztartásban nincs aktív kereső a háztartásban Ország összesen
egy főre jutó éves nettó jövedelem forint
az országos átlag %-ban
2 542 688
636 836
80,5
3,87
2 181 027
564 229
72
436 335
4,14
3 153 590
762 107
97,2
112 162
4,19
1 419 879
339 235
43,3
3 810 748
2,61
2 044 368
784 093
100
Forrás: KSH
1.5
A fiatalok vagyoni helyzete
Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság feltérképezésével mértük. 6. Táblázat Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya háztartástípus szerint (az összes megkérdezett között, százalékban)
13
Vagyontárgy hifi berendezés CD-lejátszó DVD-lejátszó házimozi szett videomagnó légkondicionáló automata mosógép mosogatógép értékes műtárgy értékes sporteszköz másik ingatlan autó
Eltartottak 64 66 35 13 80 4 83 10 7 10 18 62
Önállók 49 51 35 14 66 3 70 6 3 6 9 48
Átlagosan 58 61 35 14 75 4 79 9 5 9 15 57
Forrás: Ifjúság2004 Első pillanatban látható, hogy az eltartottként definiált fiatalok olyan háztartásokban élnek, amelyek több tartós fogyasztási cikkel rendelkeznek, mint az önállók, illetve a fiatal házasok háztartásai. Az önálló háztartásban élők közül is az egyedül élők azok, akik (eddig) kevesebb tartós fogyasztási cikket halmoztak fel, mint saját családjukkal élő társaik, és lényegesen kevesebbet, mint azok a családok, ahol a 15–29 éves fiatalok eltartottként élnek. A videomagnóval való rendelkezést vizsgálva nagyobb különbséget láthatunk: az eltartott fiatalok háztartásának 80 százalékában találunk videomagnót, míg az önálló háztartással rendelkező fiatalok között ez az arány 66 százalék. A háztartási gépekkel, berendezésekkel való ellátottság esetén a legnagyobb eltérést az automata mosógéppel való rendelkezésnél tapasztaljuk, az eltartott fiatalok háztartásainak 83 százalékában, az önálló fiatalok háztartásainak pedig 70 százalékában találunk automata mosógépet. Légkondicionáló berendezéssel, illetve mosogatógéppel az eltartott fiatalok háztartásainak 4, illetve 10 százaléka rendelkezik, ugyanez az arány az önálló fiataloknál 3 és 6 százalék. A nagyobb értékű beruházási eszközök körében – másik ingatlan, személygépkocsi, sporteszköz, illetve műtárgy – azt tapasztaljuk, hogy az eltartott fiatalok háztartásaiban magasabb az ezen eszközökkel rendelkezők aránya. Az önálló fiatalok háztartásai – egy-két kivételtől eltekintve – tehát szegényebben felszereltek tartós fogyasztási cikkekkel, mint a kibocsátó családban élő fiatalok háztartásai. Minden bizonnyal az önálló fiatalok háztartásainak nem volt még ideje, anyagi ereje és tőkéje, hogy megtegye ezeket a viszonylag nagy beruházásokat. Különösen jól láthatóak ezek a különbségek az igazán nagy beruházást igénylő eszközök birtoklása terén.
14
1.6
A fiatalok lakáshelyzete
Az Ifjúság2004 adatai alapján a fiatalok kétharmada szüleivel él. Egyötödük él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 14 százalék bérelt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az év legnagyobb részében. 7. Táblázat Az év legnagyobb részében hol lakik Ön? (érdemben válaszolók válaszainak megoszlása)
Szüleinél Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában Kollégiumban Házas-/élettársa szüleinél Albérletben, többekkel együtt Lakást bérel magánszemélytől Rokonoknál, ismerősöknél Lakást bérel önkormányzattól Egyéb
Százalék 65 20 3 3 3 2 2 1 1
Forrás: Ifjúság2004 Állandó lakóhelyüket3 tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében szüleik otthonában laknak: a megkérdezettek majd' háromnegyede. Ez zömmel az iskolások életmódjának köszönhető, hiszen állandó lakóhelyét tekintve szinte senki sem él kollégiumban, és a tipikusan főiskolás/egyetemista lakóhelynek számító többekkel közös albérlet aránya is elenyésző, ha az állandó lakóhelyet vesszük figyelembe. 8. Táblázat Állandó lakóhelyét tekintve hol lakik Ön? Százalék 72 19 3 2 1 1 1 1
Szüleinél Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában Házas-/élettársa szüleinél Rokonoknál, ismerősöknél Lakást bérel magánszemélytől Lakást bérel önkormányzattól Albérletben, többekkel együtt Egyéb
Forrás: Ifjúság2004
Sokan azok közül is szüleikkel élnek, akik amúgy már saját családot alapítottak (ők az összes megkérdezett kb. 9 százalékát jelentik), ezért némileg ugyan csalóka eredményre vezet az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét külön-külön jellemezve elemezni, de talán még mindig
3
Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve.
15
kevésbé mos össze különböző helyzeteket ez a bontás, mint hogyha egységesen beszélnénk a fiatalokról. 9. Táblázat A ház/lakás helye a településen belül a kérdező megítélése alapján (háztartástípus szerint, százalék) Önálló 22 59 15 1 3
Olcsó lakáspiaci övezet Közepes, átlagos lakáspiaci övezet Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet A kérdező nem tudta megítélni az övezetet
Eltartott 15 60 20 3 2
Átlagosan 17 61 18 2 2
Forrás: Ifjúság2004
A már önállóan élők – feltehetőleg egyelőre – rosszabb környéken, helyileg alacsonyabbra értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Ez nem feltétlenül jelent valóban rosszabb körülményeket vagy – relatíve – rosszabb anyagi helyzetet, egyszerűen csak kevesebb idő állt eddig rendelkezésre a felhalmozásra az önállóak számára. Az életminőségnek, s így közvetetten az anyagi helyzetnek is fontos jellemzője, hogy a lakásból hány négyzetméter jut egy személyre. Ez az adat egyáltalán nem különbözik az önállóak és az eltartottak esetében, az átlagos egy főre jutó lakásterület 24 m2. 6. ábra Megfelelőnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit? (állandó lakóhely szerinti megoszlás, százalék)
szüleivel él saját, vagy házas/élettársa lakásában, házában él
igen
79
21
egyéb helyen él
nem
83
17
61
39
átlagosan
80
20
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90% 100%
A lakáskörülményeket illetően az Ifjúság2004 a szubjektív megítéléseket is föltárta. Ezt vizsgálandó feltettük azt a kérdést, hogy megfelelőnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket.
16
7. ábra Miért elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeivel? (a lakáskörülményeikkel elégedetlenek válaszainak előfordulási arányai, százalék)
59
kicsi a jelenlegi lakás/ház
50
önállósodni szeretne
27
nem a saját tulajdona (pl. albérlet) rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház
27 17
rossz a lakókörnyezet
12
drága a fenntartás
7
alacsony a lakás/ház piaci értéke
9
egyéb
0
10
20
30
40
50
60
70
Forrás: Ifjúság2004 Mint kiderült, túlnyomó részük, mintegy 80 százalékuk, megfelelőnek tartja saját lakáskörülményeit. A saját otthonban vagy szüleik lakásában élők lényegesen elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, a házastárs szüleinél vagy ismerősöknél, rokonoknál laknak. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szüleikkel együtt lakók valamivel elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik saját lakásukban élnek; ez arra utal, hogy az önállósodási vágy kisebb probléma, mint a lakás más (méret- és minőségbeli) hátrányai. Természetesen ez jelentős részben annak is köszönhető, hogy a legfiatalabbak jelentős részénél még nincs is napirenden az elköltözés. Az átlagos egy főre jutó négyzetméter 24, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 26, míg az azzal elégedetlenek esetében 18 m2. Legtöbben (59 százalék) lakásuk, házuk méretével elégedetlenek; saját (tulajdonú) lakásra az elégedetlenek majd' harmada (27 százalék) szeretne szert tenni, s ugyanennyien vannak, akik lakásuk, házuk minőségével nincsenek megelégedve. A nem megfelelőnek tartott lakáskörülmények növelik a változtatási igényt, illetve konkrét elképzeléseket implikálnak (az elégedetlenek 64 százaléka esetében), de még a lakáskörülményeikkel elégedettek között is találunk olyanokat (29 százalék), akiknek konkrét elképzeléseik vannak lakáskörülményeik megváltoztatását illetően. A konkrét lakásváltoztatási elképzelésekkel rendelkező fiatalok alig több mint fele – 54 százalék – adott hangot annak, hogy államilag támogatott lakáshitel felvételét tervezi, átlagosan 624 000 17
forintét, a legtöbben félmillió forintot terveznek felvenni (azok közül, akiknek konkrét elképzelése van az összegről). Olyannyira központi szerepet tölt be a fiatalok életében a lakásszerzés problémája, hogy azok közül, akiknek szilárd elképzelésük van életük elkövetkezendő öt évében megvalósítandó céljaikról, egyharmadnyian (32 százalék) említettek lakással kapcsolatos célokat. 24 százalék szeretne lakást építeni, vásárolni, cserélni, és 8 százalék szeretne lakást felújítani, bővíteni, modernizálni.
2
Oktatás4
A 15–29 éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók, hallgatók kormegoszlása szerint a 16 év felettiek egyre később lépnek ki az oktatási rendszerből. A 2004/2005. tanévhez hasonlítva a 1997/1998. tanévi adatokat, a 16 évesek részvételi aránya változatlanul 95 százalék, a 18 éveseké 62 százalékról 76 százalékra, a 20 éves korosztályé 38 százalékról közel 57 százalékra emelkedett. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és felsőfokú rendszer a képzési idő kitolódásával jár együtt, és a növekvő részvételi arányok mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli korosztály folyamatosan növekvő arányban található az oktatási rendszerben. Az óvodai nevelésben és a nappali rendszerű iskolai oktatásban a 2005/2006. tanévben Magyarországon 1 millió 990 ezer gyermek és fiatal – az érintett korosztály (a 3–22 éves népesség) 87 százaléka vesz részt. 10. Táblázat Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása a nappali képzésben,1990–2005
Forrás: KSH
4
Oktatási adatok (előzetes adatok), KSH, Budapest, 2006 alapján
18
Az óvodába beiratkozottak száma – a 3–5 éves korosztály létszámának növekedéséből adódóan – 1995 óta először kismértékben emelkedett, a 2005/2006-os tanévben 327 ezer gyermek jár óvodába, mintegy 600 fővel több, mint 2004/2005-ben. Idén több mint 5,3 ezer fogyatékos gyermek részesül óvodai nevelésben, az oktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően 73 százalékuk integrált formában, amely képzési mód a gyermekek iskolai továbbhaladását könnyíti meg. Az általános iskolák tanulói létszáma – a népesedési tendenciából következően – jelentősen csökkent: a vizsgált időszakban a nappali oktatásban 859 ezren tanulnak, több mint 28 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbi létszámnál. Ezen belül a fogyatékos gyermekeket oktató általános iskolák, osztályok tanulóinak száma, valamint az integrált oktatásban részt vevőké 61 ezer fő. A napközis ellátást a tanulók 41 százaléka veszi igénybe, az iskolai étkezésben részesülők aránya is emelkedett tavaly óta (64 százalék). 2005-ben csaknem 120 ezer nyolcadikos fejezte be általános iskolai tanulmányait. A csökkenést jól jelzi, hogy számuk 1995-ben még több mint 126 ezer volt, míg 1990-ben még közel 170 ezer. Kismértékben ismét emelkedett a középfokú oktatás nappali rendszerű képzéseiben részt vevő tanulók száma: a 2005/2006. tanévben 572 ezer tanuló iratkozott be, mintegy másfél ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szakiskolák és szakközépiskolák tanulólétszámának alakulásában némi csökkenés figyelhető meg, a gimnazisták számának folyamatos emelkedése még tart, csaknem 4 ezer fővel többen vesznek részt ebben a képzési formában. Összességében a beiratkozottak 23százaléka (131 ezer fő) érettségit nem adó szakiskolákban, 43 százaléka (244 ezer fő) szakközépiskolákban és 34 százaléka (197 ezer fő) gimnáziumokban tanul. 8. ábra A középfokú oktatás nappali tagozatán tanulók számának alakulása
Forrás: KSH Az 1980-as évek végén indult 8, illetve 6 évfolyamos gimnáziumi oktatás tanulólétszáma stabilizálódott. A 2005/2006. tanévben 65 ezer fiatal tanult ilyen formában, ebből 27 600 általános iskolás korú (5–8. évfolyamon tanuló). A 2005/2006. tanévben a szakmai képzést nyújtó intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) szakképző évfolyamain tanulók száma a nappali oktatásban 130 ezer fő, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. A középfokú oktatásban részt vevők számának növekedéséből adódóan a nappali képzésben érettségit szerzettek száma 2005-ben elérte a 77 ezer főt, nagyjából fele-fele 19
arányt képviseltek a gimnáziumban, illetve szakközépiskolában végzettek. Ugyanebben az évben 26 ezren szakiskolában és 27 ezren szakközépiskolában tettek sikeresen szakmai vizsgát. Az elmúlt években a felsőoktatás minden eddigit meghaladóan bővítette képzési helyeinek számát, melynek következtében jelentősen megnőtt a hallgatók száma. 2005-ben a jelentkezők 58 százaléka nyert felvételt, amely megegyezik az előző évi mutatóval. Az első helyen megjelölt szakok esetében továbbra is a közgazdasági, jogász és pszichológiai egyetemi szakok vezettek, a főiskolákon pedig az idegenforgalmi és szálloda, a gazdálkodási és a kommunikáció szakok voltak a legnépszerűbbek. A korábbi évekhez hasonlóan az átlagosnál nagyobb volt a túljelentkezés a rendvédelmi, katonai, művészeti, testkulturális és jogi szakcsoportokra. A felsőfokú oktatásban lezajlott a szervezeti integráció, módosult a hallgatók tagozatok szerinti összetétele. A nappali képzés mellett egyre nagyobb teret nyert a távoktatás és a levelező tagozatos oktatás, illetve az egyetemi, főiskolai képzések mellett szakirányú továbbképzés, doktori és mesterképzés, valamint – a vártnál alacsonyabb népszerűséggel – felsőfokú szakképzés indult. 2005-ben elfogadták az új felsőoktatási törvényt, amely a 2005/2006-os tanévtől általánossá teszi az egységesen egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szinteket biztosító ún. többciklusú képzést, melynek részei az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető, a mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető, a doktori képzésben a tudományok területén a „Doctor of Philosophy” (PhD) illetve a művészetek területén a „Doctor of Liberal Arts” (DLA) tudományos fokozatok szerezhetőek. 2005-től a statisztikákban az új fokozatokban tanulók párhuzamosan szerepelnek a kifutó egyetemi és főiskolai szintű képzésben részt vevőkkel. A lehetőségek bővülésével párhuzamosan a felsőoktatásban részt vevők száma dinamikusan növekszik. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a 2005/2006. tanévben 231 ezer fiatal iratkozott be a különböző szintű képzésekre. Felsőfokú alapképzésben (BSc) 11 ezren, egyetemi, főiskolai alapképzésben 207 ezren tanulnak. Ezen túlmenően 8300 hallgató felsőfokú szakképzésben, további 5900 fő szakirányú továbbképzésben, illetve PhD-, DLA-képzésben vesz részt. Az alap- és középfokú oktatással szemben, amely nagyrészt kötelező és ingyenes szolgáltatás, a felsőoktatásban egyre nagyobb arányban találhatók költségtérítéses képzési formák is. Míg a nappali tagozatosok 80szálékának (egyre csökkenő hányadának) képzését az állam finanszírozza, a távoktatásban csak az önköltséges változat létezik.
2.1
Oktatási egyenlőtlenségek
Az Ifjúság2000 és Ifjúság2004 kutatások adatai alapján a korábbiaknál jóval pontosabb és differenciáltabb képet kaphatunk a közép- és felsőfokú továbbtanulás társadalomszerkezeti összefüggéseiről, közelebbről arról, hogy az eltérő szocio-kulturális csoportokhoz tartozó fiatalok milyen arányban tanulnak tovább a szerkezeti szempontból is lényegesen módosult középfokú képzésben, illetve az immár erőteljesen kiterjesztett felsőoktatásban.
20
11. Táblázat Az iskolai oktatásban részt vevő 15–29 éves fiatalok aránya az apa iskolai végzettsége szerint (százalékban)
Szakmunkásképző Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem
Általános iskola 7 6 3 2 1
Az apa legmagasabb iskolai végzettsége Szakmunkásképző Érettségi 7 3 13 13 7 11 7 14 3 10
Felsőfok 2 6 17 16 19
Forrás: Ifjúság2004 Az adatok változatlan képet rögzítenek. A négy esztendővel korábbi felvétel és a 2004. évi kutatás egybehangzó eredményei alapján egyértelmű, hogy a társadalmi hátterű iskolázási különbségek kifejezetten nagyok, és az expanzió ellenére sem csökkentek az eltelt időszakban. Az alacsony iskolázottságú szülők csoportjához tartozók számára változatlanul a szakmunkásképzés kínál továbbtanulási lehetőséget. Az érettségit adó középfokú oktatásban már egyértelmű a hátrány, a felsőoktatási intézménybe pedig az általános iskolát végzett szülők gyermekeinek mindössze három százaléka jár. Amíg a legiskolázottabb családi, társadalmi környezethez tartozók hattizede vesz részt valamilyen közép- és felsőfokú képzésben, addig a csupán általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők csoportjában mindössze 19 százalék ezek aránya. E tekintetben az elmúlt négy esztendő nem hozott semmiféle változást. Megfigyelhetők azonban bizonyos változások is, elsősorban a felsőfokú képzésben. Ha az egyetemi és a főiskolai hallgatók megoszlását az apa iskolázottságával összefüggésben áttekintjük, a következőket tapasztalhatjuk. 12. Táblázat Az egyetemi és főiskolai hallgatók megoszlása 2000-ben és 2004-ben az apa iskolázottsága szerint (százalékban)
Az apa iskolai végzettsége Felsőfok Középiskola Szakmunkásképző Általános iskola vagy annál kevesebb Összesen
Egyetemi hallgatók Ifjúság2000 Ifjúság2004 44 39 31 38 22 22 3 100
1 100
Főiskolások Ifjúság2000 Ifjúság2004 29 24 33 38 32 33 6 100
5 100
Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság2004 A 2000. évben a leginkább iskolázott családi, társadalmi környezethez tartozó fiatalok látszanak a felsőoktatási expanzió egyértelmű haszonélvezőinek. Az utóbbi négy esztendőben elsősorban a középiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek felsőfokú továbbtanulási lehetőségei javultak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók körében egyaránt számottevően növekedett az érettségizett szülők gyermekeinek aránya. Úgy tűnik tehát, hogy a felsőfokú továbbtanulás szempontjából immár a középiskolai végzettség tekinthető cezúrának. Az ennél alacsonyabb végzettségű családi, társadalmi környezethez tartozó fiatalok két csoportját (tehát a szakmunkás képzettségűeket és a legfeljebb általános iskolát végzetteket) pedig a további expanzió sem hozta 21
kedvező helyzetbe. Sőt, a legkedvezőtlenebb családi, társadalmi környezethez tartozók felsőfokú továbbtanulásának esélyei a korábbinál is kedvezőtlenebbnek mutatkoznak. A társadalmi hátterű iskolázási esélyegyenlőtlenségek tehát változatlan intenzitással befolyásolják a fiatal nemzedék tudásszerzését, iskolázási esélyét.
3 3.1
Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottság
A 15–29 éves fiatalokat gazdasági aktivitás/inaktivitás szempontjából nem egyszerű kategóriákba sorolni. Ennek az egyik oka, hogy a fiatalok egy nem jelentéktelen része – alkalmazkodván a mai viszonyokhoz – egyidejűleg különböző tevékenységeket folytat, például a tanulás mellett dolgozik, vagy fordítva. Nem egyszerű eldönteni, hogy mit is tekintsünk főtevékenységnek és mit melléktevékenységnek. Az Ifjúság2004 adatai alapján a foglalkoztatottak elsősorban a két legidősebb korcsoport között oszlanak meg, vagyis kétharmaduk a 25–29, és közel egyharmaduk a 20–24 évesek közül kerül ki, míg a 15–19 évesek aránya a dolgozók között összesen 2 százalék. 9. ábra A 15–29 éves dolgozó fiatalok foglalkozási szerkezete (nemek szerinti százalékos megoszlás)
4 4
Vezető (bármilyen) Diplomás (beosztott)
19
8
Egyéb szellemi (irodai)
26
12
28
Szakmunkás
14
Betanított munkás
1
Segédmunkás (nem mezőgazdasági) Mezőgazdasági fizikai
43
17
5 2 8 8
Vállalkozó (nem mezőgazdasági) Egyéni gazda
1 0
10
20 Férfi (%-ban)
30
40
50
Nő (%-ban)
Forrás: Ifjúság2000, Ifjúság2004 A foglalkozási szerkezet a fizikai munkát végzők közel háromötödös (58 százalék) dominanciáját mutatja. 2000-hez képest lényeges, tendenciaszerű elmozdulás jelezhető: akkor még kétharmados 22
arányt mutatott a fizikai munkát végzők aránya. Mellettük a szellemi foglalkozásúak súlya eléri az egyharmadot, további mintegy tizedük (9 százalék) vállalkozó. A vállalkozók többsége kereskedő, iparos vagy a szolgáltatások területén dolgozik, és csupán a fiatalok egy százaléka tevékenykedik a mezőgazdaságban. A férfiak és a nők foglalkozási szerkezete számottevően eltér egymástól. A fiatal férfiak döntő része – több mint kétharmada – fizikai munkásként dolgozik, legtöbbjüket (44 százalék) szakmunkásként alkalmazzák. Ehhez képest a betanított (17 százalék), de főként a segédmunkások (5 százalék) aránya meglehetősen alacsony, jelezve az utóbbi foglalkozások iránti alacsony keresletet. A szellemi dolgozók aránya a férfi munkavállalók körében mindösszesen egynegyednyi. Ezzel szemben a nők fele szellemi munkakörben dolgozik, elsősorban „irodai” alkalmazottként (26 százalék). Fontos tény, hogy a női „diplomások” aránya (19 százalék) is messze meghaladja a férfi „diplomások” (8 százalék) arányát. A fizikai munkakörben foglalkoztatott nők többsége szakmunkás (27 százalék), és körükben is megfigyelhető a betanított, de elsősorban is a segédmunkások iránti alacsony kereslet.
3.2
Munkanélküliség
A fiatalok munkaerő-piacra való belépése hazánkban is az egyik legfontosabb gazdasági és szociális kérdéssé vált. Fontos, hogy jelentősen elmaradt társadalmi haszonnak tekinthető a munkanélküli fiatalok kihasználatlan munkaereje, ugyanakkor eltartásuk is komoly terheket ró a társadalom más csoportjaira. Sőt, az iskolából a munka világába történő zökkenőmentes átmenet a társadalmi beilleszkedés legfőbb eleme, az élet később szakaszaira is messzemenően kiható szocializációs folyamat. A fiatalon állástalanul töltött idő és az ekkor szerzett negatív tapasztalatok az egyén munkaerő-piaci helyzetét, ezáltal társadalmi pozícióját évtizedekre meghatározhatják. Magyarországon, a poszt-szocialista országhoz hasonlóan, a rendszerváltás a munkaerő-piacon (is) drámai változásokat eredményezett. A munkanélküliség megjelenése és gyors növekedése a fiatalokat fokozottan érintette. A kilencvenes évek végén valamelyest javult a helyzet az oktatási expanzió és az általános gazdasági fellendülés hatására, 2001-től azonban a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája ismét emelkedni kezdett. Ennek oka részben az oktatási rendszerből való kilépésben, illetve a gazdasági növekedés lassulásában keresendő. A munkanélküliek 22,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,4 százalék volt. Az ifjúság (15–24 évesek) munkanélküliségi rátája 2005-ben 19,4 százalékra nőtt, amiben nem kis szerepe van annak, hogy az e korcsoportból a munkaerőpiacon jelenlevők jelentős hányada csak alapfokú végzettséggel rendelkezik, ami párosulva a gyakorlat hiányával, eleve determinálja helyzetüket. A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája a 15–24 évesek körében 31,1 százalék (ami több mint kétszerese az ugyanilyen végzettségű teljes sokaságára jellemző 14,3 százaléknak), ezen belül a 15–19 éveseké 45,7 százalék, a 20–24 éveseké pedig 26,2 százalékos volt.
23
13. Táblázat A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása nemek és korcsoportok szerint Korcsport
Foglalkozta tottak
Munkanélk üliek
Gazdaságil ag aktívak
ebből passzív munkanélk üli
Gazdaságil ag nem aktívak
15–74 éves népesség
Aktivitási arány
1000 fő 15-19 Együtt 21,2 14,5 Férfiak 13,5 8,3 Nők 7,7 6,2 20–24 Együtt 256 56,4 Férfiak 144 29,9 Nők 112 26,5 25–29 Együtt 568,5 49,8 Férfiak 330,2 27,3 Nők 238,3 22,5 Összesen (teljes népesség) Együtt 3 948,10 318,3 Férfiak 2 151,00 161,1 Nők 1 797,10 157,2
Munkanélk üliségi ráta
Foglalkozta tási arány
%
35,7 21,8 13,9
572,8 286,6 286,2
4,3 2,3 2
608,5 308,4 300,1
5,9 7,1 4,6
40,6 38,1 44,6
3,5 4,4 2,6
312,4 173,9 138,5
329,4 147,9 181,5
10 5,5 4,5
641,8 321,8 320
48,7 54 43,3
18,1 17,2 19,1
39,9 44,7 35
618,3 357,5 260,8
169,6 42,6 127
10,6 6 4,6
787,9 400,1 387,8
78,5 89,4 67,3
8,1 7,6 8,6
72,2 82,5 61,4
4 266,40 2 312,10 1 954,30
3 455,50 1 374,40 2 081,10
83,5 44,3 39,2
7 721,90 3 686,50 4 035,40
55,3 62,7 48,4
7,5 7 8
51,1 58,3 44,5
Forrás: KSH Az Ifjúság2004 adatai alapján a munkanélküliség változatlanul a fiatalok legfőbb problémái közé tartozik. A megkérdezettek egyharmada jelezte, hogy eddigi, nem túl hosszú munkaerő-piaci „élete” során volt már munkanélküli. Az érintettek döntő többsége (28 százalék) regisztráltatta magát, egy kisebbsége (3 százalék) nem, egy további kisebbsége (3 százalék) pedig állítása szerint volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. Bár a felsőfokú tanulmányokat végzők közt is találunk olyanokat, akiket érintett a munkanélküliség (5–10 százalék), a probléma igazán azoknál jelentkezett, akik nem tudtak vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. Így az „eltartottak és háztartásbeliek” harmada, vagy a „gyesen, gyeden” lévők kétötöde is beszámolt munkanélküli állapotról. A foglalkoztatottak közt még a fentieknél is magasabb a munkanélküliség által érintettek aránya, hiszen közel ötven százalékuk (48 százalék) beszámolt ilyen élethelyzetről.
3.3
Információs társadalom
Aligha túlzás kijelenti, hogy a fiatal korosztályok Magyarországon a digitális technológiák első számú használói. Sőt, szerepük az idősebb korosztályok „rászoktatásában” is igen jelentős. A World Internet Projekt adatai alapján az ország lakosságának számítógép használatát vizsgálva látható, hogy ezt erősen befolyásolja a kérdezett kora, amit jól jellemez az, hogy a számítógépezők átlagéletkora 32 év, míg a nem használók átlagosan 20 évvel(!) idősebbek. Korcsoportok szerint vizsgálva a számítógép-használat elterjedtségét egyrészt láthatjuk, hogy a legfiatalabb korcsoport szinte teljes egészében digitálisan szocializált, míg az idősebb korcsoportok egyre kevésbé majd a nyugdíjas kort elérve már alig találunk számítógép-használót. 24
10. ábra Számítógép-használók aránya az egyes korcsoportokban, 2002-2004-2006, (%) 100%
90%
96% 94% 76%
80%
68%
60%
49%
64% 55%
53% 43%
39% 40%
40% 24%
27%
31%
20% 2% 5%
8%
0% 14-17 év esek
18-29 év esek
30-39 év esek
40-49 év esek
50-59 év esek
60 év esek és idősebbek
2002
2004
2006
Forrás: World Internet Project 2002-2006 Az internet használatot változatlanul az életkor befolyásolja leginkább, hiszen a számítógéphez hasonlóan az átlagos internet használó is húsz évvel fiatalabb (32 éves) mint az átlagos internetet nem használó. Már ebből is arra következtethetünk, hogy a kor az internethasználat fontos magyarázója. Az alábbi ábrán jól megmutatkozik a korosztályok közötti különbség, látható, hogy a tizenévesek túlnyomó többsége (89 százalék) internetezik valamilyen gyakorisággal. A huszonévesek körében is többen (65 százalék) vannak az internetezők, azonban a harmincasok esetében már kevesebben (46 százalék, a negyvenesek esetében még kevesebben (38 százalék) míg az ötveneseknek csupán ötöde (21 százalék) internetezik, az ennél idősebbek között már alig (4 százalék) találunk internet használót. A 2002-2004-2006-os évek eredményeinek összehasonlítása során megfigyelhetjük, hogy a korcsoportok közötti megosztottság valamelyest csökkent, az átlaghoz képest nagyobb volt az internethasználat arányának növekedése a „fiatalok” (14-29 évesek) korcsoportjában a 2002-2004 között, ugyanakkor az elmúlt két évben a középkorúak körében volt nagyobb az internetezők arányának növekedése, mint az átlagos bővülés.
25
11. ábra Internet használók aránya az egyes korcsoportokban, 2002-2004-2006 100%
80%
89% 89% 75% 65% 54%
60%
46% 39% 40%
38%
33% 24%
19%
24% 17%
20%
21%
11% 4% 1% 2%
0% 14-17 év esek
18-29 év esek
30-39 év esek
40-49 év esek
50-59 év esek
60 év esek és idősebbek
2002
2004
2006
Forrás: World Internet Project 2002-2006
4 4.1
Életmód Sportolási szokások
Az Ifjúság2004 adatai alapján a 15–29 éves fiatalok több mint kétötöde (41 százalék) nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Valóban szabadidőben végzett tevékenységről van szó, ugyanis a kérdést úgy tettük fel, hogy az kizárja a „kötelező testnevelés órán” végzett testmozgást és sportolást. A sportosabb életmód terjedése minden területen kimutatható: a férfiak körében (48 százalék) csakúgy, mint a nőknél (34 százalék), a falusiaknál (38 százalék) szintúgy, mint a budapestieknél (50 százalék), és az idősebb korcsoportokban hasonlóképpen – a 25–29 éveseknél 35, a 20–24 éveseknél 40 százalék –, mint a legfiatalabb 15–19 éves korcsoportban (52 százalék). Mi több, még a diákok között is érzékelhető növekedés, például a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások fele – sorrendben 49 és 53 százaléka – számolt be arról, hogy viszonylag rendszeresen sportol, szemben a 2000. évi ifjúsági felvételnél észlelt 41 és 43 százalékkal. A fenti adatok egyben arra is utalnak, hogy a törésvonalak továbbra is ugyanott húzódnak, mint korábban, vagyis a nők, a falusiak, az idősebbek, a házasok vagy a gyerekesek kevésbé jellemezhetők sportos életvitellel, míg a férfiak, a városiak, a fiatalabbak, a nőtlenek és hajadonok vagy a gyermektelenek inkább. Így nem okoz meglepetést az sem, hogy a 26
rendszeresen sportoló dolgozó fiatalok aránya (38 százalék) elmarad a diákok – főként a főiskolások (52 százalék) vagy az egyetemisták (60 százalék) – aránya mögött.
4.2
Dohányzás
A vizsgált korosztály egészének mintegy négytizede állítja, hogy legalább alkalmanként dohányzik. A megkérdezettek mintegy harmada soha nem gyújtott még rá, 27 százalékuk pedig jelenleg nem dohányzik. A dohányzó fiatalok döntő többsége, négyötöde naponta, 12 százaléka pedig hetente legalább egyszer cigarettázik. A dohányosok 8 százaléka tekinthető alkalmi dohányosnak. Így a 15–29 éves korosztály egészére vetítve mintegy 37 százalék az aktívan cigarettázók aránya. 2000-hez képest lényeges, alapvető változás nem történt a fiatalok dohányzási szokásaiban, bár kétségtelenül emelkedett a naponta dohányzók, és ezzel párhuzamosan csökkent a dohánytermékeket nem fogyasztók aránya. Az első dohányos élmény többnyire az általános iskola utolsó osztályaihoz és a középiskola első éveihez kötődik. Már 14 és 16 éves kora között kipróbálta a cigarettát a válaszolók több mint a fele. Az adatok azt mutatják, hogy aki 20 éves koráig nem gyújt rá próbaképpen sem, nagy valószínűséggel nem lesz aktív dohányos. A rendszeresen füstölők naponta átlagosan 13-14 szál cigarettát szívnak el.
4.3
Alkoholfogyasztás
A 15–29 éves korosztály 59 százaléka állítja, hogy az elmúlt egy évben soha nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy két százalékuk azonban napi, további 13 százalékuk heti rendszerességgel alkoholt fogyaszt. Hasonlóan a dohányzáshoz, az alkoholfogyasztás tekintetében is eltér a férfi és a női megkérdezettek magatartása. A férfiak közel egynegyede, míg a nők hat százaléka szokott saját bevallása szerint legalább heti gyakorisággal szeszes italt fogyasztani. Az alkoholfogyasztás hosszú távú negatív következményei leginkább azoknál jelentkezhetnek, akik napi vagy heti rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. A legveszélyeztetettebbek e téren is a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, hiszen csaknem egyötödük hetente legalább egyszer, de inkább többször alkoholizál. A dohányzással ellentétben a diplomások az alkoholfogyasztás tekintetében élen járóknak tekinthetők, hiszen 18 százalékuk iszik legalább heti gyakorisággal szeszes italt.
4.4
Drog
Az Ifjúság2004 kutatásban úgynevezett önkitöltős, borítékos kérdésre a 4000 megkérdezett mintegy ötöde jelezte, hogy valaha kipróbált vagy használ/használt valamilyen drogot. Ezen belül a drogkipróbálók aránya 11, míg a droghasználóké 12 százalék. Azt, hogy társadalmi szinten is komoly problémáról beszélhetünk, jelzi az is, hogy a válaszolók 43 százalékának ismerősi, baráti körében volt már olyan személy, aki használt vagy jelenleg is használ valamilyen kábítószerfajtát.
27
A drogkipróbálók körében a férfiak továbbra is nagyobb arányban mutathatók ki, de a kiegyenlítődés már tetten érhető, amit jelez, hogy a droghasználat tekintetében a fiatal nők erőteljesen „emancipálódtak”. Saját bevallás alapján a kábítószereket életükben valaha kipróbálók és a droghasználók között is az átlaghoz képest nagyobb arányban találhatunk budapesti fiatalokat. A technikumba, a főiskolára és az egyetemre járók körében az átlagnál magasabb kipróbálási arányt és droghasználatot rögzíthetünk. Mindezek az adatok azt jelzik, hogy a cigarettával és az alkohollal szemben, a kábítószer kipróbálása és fogyasztása inkább a magasabb társadalmi státushoz kötődik. Minél magasabb a kérdezett apjának iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a kérdezett próbált már ki drogot. Ezzel összhangban, minél magasabb magának a kérdezettnek a képzettsége, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy kipróbált vagy használt valamilyen drogfajtát. A droghasználók vagy drogkipróbálók inkább a 20–24 éves korosztályon belül találhatók. E határvonal alatt és felett csökken a drogokat kipróbálók aránya.
5
Kulturális fogyasztás
A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2004 című kutatás – csakúgy, mint az Ifjúság2000 – több kérdésen keresztül vizsgálta. Ezek közül most a fiatalok olvasási szokásait és a különböző kulturális terek látogatottságát vizsgáljuk.
5.1
Olvasási szokások
Hasonlóan az Ifjúság2000 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy az iskolai tankönyveken kívül hány könyvet olvasnak el egy évben. Az összes válaszadóra vetítve nem változtak az eredmények: 2000-ben átlagosan 8,9 kötetet olvastak a fiatalok, míg 2004-ben 8,7 könyvet. A ténylegesen könyvet olvasók közül 2000-ben átlagosan hárommal több könyvet olvastak a fiatalok, mint 2004-ben. 12. ábra: Az elmúlt évben olvasott könyvek száma a tankönyveken kívül 2000-ben és 2004-ben 14 13,3
12 8,7
10 8
10,1
8,9
6 4 2 0 az összes válaszadó között
Ifjúság2000
a könyvet olvasók között
Ifjúság2004
28
A megkérdezett fiatalok háztartásában átlagosan 344 könyv van. Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állítja azt, hogy egyetlen könyv sincs az otthonában. A szüleikkel együtt élő fiatalok átlagosan 90 könyvet birtokolnak. A szülőkkel együtt élő fiatalok 10 százaléka nem rendelkezik saját könyvvel. Nemek szerint – az oktatási helyzetkép alapján nem meglepő módon – erősen differenciált a kép. A férfiak átlagosan 78, míg a nők átlagosan 105 könyvet tulajdonolnak. A nyomtatott sajtó tekintetében meghatározó a bulvárlapok és a helyi, illetve regionális média fölénye. Az országos politikai napilapok közül a fiatalok körében a legnépszerűbb a Népszabadság 12 százalékkal, míg 5 százalékuk a Magyar Nemzetet olvassa. A bulvárlapok minden településtípuson népszerűek. Vannak azonban olyan napilapok, amelyek alapvetően a fővárosi olvasói réteghez kötődnek (pl.: Metro). Az országos terjesztésű politikai napilapok meghatározó olvasóközönsége is a fővárosiak közül kerül ki.
5.2
A kulturális fogyasztás színterei
A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága – 2000-hez képest – tovább nőtt. A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsősorban az elitkultúra szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra intézményeinek5 használatában” formális. Különösen feltűnő ebben az esetben Budapest és a községek ellentéte, mely lakóhelyek 15–29 éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek – az Ifjúság2000 adataihoz hasonlóan – élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó 15–29 évesek inkább a művelődési házakba járást, a helyi diszkókat, bálokat, mulatságokat részesítik előnyben. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal is. E feltűnő aránytalanság a kulturális intézményekbe járás intenzitásbeli különbségével párosul. 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson belül járt színházban, a községekben lakóknál pedig az arány nem éri el az egytizedet. 2004-ben a fővárosiak 15 százaléka volt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek csupán 6 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbség volt regisztrálható: a budapesti fiatalok közel háromnegyede volt két hónapon belül moziban, a községekben lakó fiataloknak viszont csak egyharmada; 2004-ben, a multiplex elterjedésével tovább nőtt a különbség, a fővárosban élő fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint községben élő társaik. Tovább nyílt tehát a „kulturális olló”, ami még inkább erősítheti a fiatalok közötti esélyegyenlőtlenségeket.
5
Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek.
29
12. ábra: Az egy hónapon belül látogatott intézmények (korcsoportonkénti bontásban, 2000-ben)
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 15-19 éves
színházban könyvtárban
20-24 éves
25-29 éves
moziban hangversenyen
múz kön Forrás: Ifjúság2000
A megkérdezett fiatalok között szép számmal találunk olyanokat, akik soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. A legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket látogatják, korosztálytól függetlenül meghaladja a 70 százalékot az art-mozikat, operát, komolyzenei koncerteket soha nem látogatók aránya. A fiatalok mintegy 20 százaléka még multiplex moziban sem járt soha. A multiplex mozikat érthető módon legkevésbé a községekben élők és a 25–29 éves korosztályhoz tartozók látogatják.
30
13. ábra: A havonta vagy gyakrabban látogatott intézmények korcsoport szerint 2004-ben (korcsoportonkénti bontásban)
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 15-19 könyvesbolt színház
20-24 könyvtár video-, dvd-kölcsönző
25-29 mozi,multiplex múzeum, kiállítás
Forrás: Ifjúság2004 14. táblázat: A soha nem látogatott intézmények korcsoport szerint 2004-ben
15–19 éves
20–24 éves
25–29 éves
könyvesbolt
34
33
36
video-, dvd-kölcsönző
47
49
58
könyvtár
28
42
53
multiplex
21
23
33
art-mozi
68
67
70
múzeum, kiállítás
35
42
49
hangverseny
76
76
81
színház
35
45
47
opera
86
87
87
Forrás: Ifjúság2004
31
Kérdésként merülhet fel, hogy a fiatalok erős individualizációja a motiváció hiányával kiegészülve, esetleg magyarázhatja az egyéni inaktivitást. A kulturális tevékenységek közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mértéket, mint amire előzetesen számítottunk. Az a néhány, szabadidőben végzett – de akkor is elég ötletszerű – elfoglaltság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltűnt az igényes társas cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. A fiatalok által részben használt, az ún. „elitkultúrához” tartozó kulturális téren kívül létezik egy olyan „szubkulturálisnak” nevezhető tér, amely már egyértelműbben az ifjúsági kultúra része. Ezek egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy igényes szórakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban 100 fiatalból csak tíz használja viszonylagos – legalább havonta egyszeri – rendszerességgel. Az ifjúsági kultúra sajátos helyszínei közé tartoznak a különböző fesztiválok. Ma már akár történelmi hagyományokkal rendelkezőnek is nevezhetnénk pl. a Sziget Fesztivált vagy éppen a Művészetek Völgyét. Ezek az évtizednyi hagyománnyal rendelkező kulturális színterek azonban a fiatalok magasabban kvalifikált rétegei – értelmiségiek, illetve a középosztályba tartozók – számára jelentenek kulturális teret, illetve kulturális élményt. Az alacsonyabban iskolázott, az autentikus kultúra iránt kevésbé fogékony ifjúsági csoportok az ingyenes, a tömegkultúrát hangsúlyosabban megjelenítő „nagyrendezvények” (Budapest Parádé, Sportsziget) látogatói. 14. táblázat: Az elmúlt 3 évben volt-e a következő rendezvényeken? (iskolai végzettség arányában, százalék)
Sziget
Budapest
Művészetek
Fesztivál
Parádé
Völgye
EFOTT
Sportsziget
(Kapolcs) Nem végezte el a 8 osztályt sem
1
6
0
0
1
Általánost végzett/általánosba jár
4
13
1
2
4
Szakmunkásképzőt, szakiskolát
6
10
3
1
3
8
13
4
2
9
Gimnáziumot végzett/oda jár
11
14
7
2
13
Technikumot végzett/oda jár
9
15
8
2
8
Főiskolát végzett/oda jár
17
17
12
8
13
Egyetemet végzett/oda jár
27
12
18
13
16
és nem jár iskolába
végzett/oda jár Szakközépiskolát végzett/oda jár
Forrás: Ifjúság2004
32
15. táblázat: Az elmúlt 3 évben volt-e a következő rendezvényeken? (településtípus szerint, százalék)
Sziget Fesztivál
Budapest Megyeszékhely Város Község
30 6 9 5
Budapest Parádé
Művészetek Völgye (Kapolcs)
EFOTT
35 7 10 10
12 6 6 4
5 4 4 2
33
Sportsziget
30 4 6 4 Forrás: Ifjúság2004
II KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK
34
1
Egészségügyi Minisztérium
Az Egészségügyi Minisztérium programjai és intézkedései a gyermekek és az ifjúság egészségi állapotának javítása érdekében:
1.1 1.1.1
A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében megvalósuló programok: Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere
Az iskolai egészségfejlesztési normatíva bevezetésére vonatkozóan szakmai egyeztetések zajlottak. Az egészségfejlesztési normatíva lényege, hogy azon iskolák kapják (tanulói létszámuk szerinti összegben), amelyek a megadott mutatók szerinti szakmai ellenőrzés mellett teljesítik az elvárt 4 szakmai feladatot: •
egészséges táplálkozás megvalósítása (büfé, étterem);
•
mindennapi testmozgás minden gyermeknek;
•
személyiségfejlesztés a gyermekeknek és pedagógusoknak;
•
egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy oktatása.
A megvalósítás megkezdése előtt az iskolának egy (későbbiekben esetleg két) tanév felkészülési idő áll rendelkezésére, melyben a felkészülési támogatást igénybe véve a pedagógusok elvégzik az elvárt szakmai feladatok teljesítéséhez szükséges akkreditált továbbképzéseket, és megkezdik iskolájuk szervezet-fejlesztését a lelki egészség középpontba helyezésével. A széles körű egyeztetés valamennyi szereplője egyetértett az iskolai egészségfejlesztési normatíva bevezetésével. A koncepció elemei beépültek a 2005 novemberében elfogadott „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programba is.
1.1.2
Egészségfejlesztési tantárgy
A 2005. év folyamán egy szakértői konzorcium elkészítette a pedagógusok alapképzésébe beépítendő egészségfejlesztési tantárgy tananyagát, aminek az oktatásához a pedagógusokat képző felsőoktatási intézmények pályázat formájában támogatást kaptak. A 2005. júniusában megjelent pályázatra a megadott határidőig a 33 pedagógusképzést folytató intézetből 11 nyújtott be pályázatot. A benyújtott pályázatok mindegyike elfogadásra került, így a pályázatot benyújtó intézményekben az egészségfejlesztési tantárgy oktatása megkezdődhetett.
1.1.3
Iskolás gyermekek egészség-magatartásának vizsgálata
Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) előkészítette az iskolás gyermekek egészség-magatartását vizsgáló nemzetközi felméréssorozat 2006. évi adatfelvételét, elemezte a serdülők rizikó-magatartásának alakulását 1986-2002 között, kifejlesztette az iskolai egészségfejlesztési normatívát bevezető iskolák részére a tanári és tanulói kérdőíveket, valamint az iskola tárgyi körülményeinek felmérését szolgáló kérdőívet. Az OGYEI elkészítette és kiadta az „Iskola-egészségügy” című kézikönyvet, mely az Iskola-egészségügy című, 1998-ban készült, nagysikerű kézikönyv felújítása. A kézikönyvhöz korszerű kiegészítő adatok kapcsolódnak CD 35
formájában. Elkészítette és kiadta továbbá az „Egészségvédelem a közoktatásban” című könyvet is, amely az „Egészségvédelem az oktatásban” című, 1999-ben megjelent, nagysikerű tájékoztató kiadvány felújítása. Mindkét könyvet jól tudják használni az iskola-egészségügyi feladatokban érintett egészségügyi dolgozókon kívül a pedagógusok is, így a két könyv hozzájárulhat az iskolai egészségnevelési programok sikerességéhez.
1.1.4
Egészségfejlesztési programok
Nagy jelentőségűek az iskolákban és a gyakorlatban megvalósuló egészségfejlesztési programok. Ezek közül igen sikeresek voltak a szájhigiénés modellprogramok. A fogászati betegségek megelőzését szolgáló szájhigiénés programot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Zala megyében és Budapest VIII. kerületében valósították meg modellprogramként. A program lényege, hogy az alsó tagozatos iskolás gyermekek részére a fogak egészségéről, a helyes fog- és szájápolásról elméleti oktatást követően gyakorlati oktatást tartanak fogorvos, dentál-higiénikus és védőnő bevonásával. A gyakorlati oktatás során minden gyermeket megtanítanak a helyes fogmosásra, s a tanultakat rendszeresen gyakoroltatják. A modellprogram tapasztalatai, és a gyermekek fogászati állapota arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni gyakorlati oktatást és a fogmosási mód időnkénti ellenőrzését országos programban kellene megvalósítani az iskolákban kötelezően végzendő egészségnevelési pedagógiai programon belül. Az Egészséges Iskolák Magyarországi Hálózatának Egyesülete 2005-ben is megrendezte a gyermekek egészségnevelését, egészségfejlesztését segítő gyermektábort, melynek témája a művészetek és a lelki egészség kapcsolata volt. Az Egyesület folytatta az „Egészséges élet” iskolai egészségfejlesztési tananyag iskolákhoz juttatását és a pedagógusok továbbképzését, egyrészt az egészségfejlesztés, másrészt pályázatírási és kommunikációs témakörökben.
1.1.5
A dohányzás visszaszorítását célzó programok
Az „Iskolai dohányzás-megelőzési program” keretében az alsó tagozatos gyermekek részére készült 7 interaktív, érintőképernyős kioszk került megvásárlására és átadására. A program a dohányzás ártalmaira hívja fel a gyermekek figyelmét. Folytatódott a dohányzásról való leszokást segítő intézményrendszer megteremtése, amelynek a célja az egészségügyi intézményekben folyamatosan működő, az egész ország területén elérhető dohányzásról való leszokást segítő rendelések létrehozása és fenntartása. A rendeléseken orvosok és egészségügyi szakdolgozók nyújtanak segítséget a dohányzás elhagyásához. Folytatódott az alapellátásban a dohányzásra vonatkozó minimális intervenció elterjesztése, aminek a célja a lakosság dohányzási szokásainak megismerése, nyomon követése, a lakosság felvilágosítása, a dohányzásról való leszokás segítése, illetve a rászokás megakadályozása.
1.1.6
Egészséges táplálkozás elterjesztése
Az iskolai egészségfejlesztési normatíva négy szakmai feladata közül az egészséges táplálkozás elősegítése különös figyelmet kapott 2005-ben. A népegészségügyi kormánymegbízott és az oktatási miniszter év eleji konzultációja nyomán az oktatási miniszter bejelentette, rendeletben kívánja szabályozni az iskolai büfék választékát, hogy az a gyermekek egészségét jobban szolgálja. Rendeletének szakmai alapját az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában, az Egészségügyi Közlönyben 2005. augusztus 2-án megjelent „Ajánlás az iskolai büfék korszerű 36
táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához” című anyag képezte. Az ajánlás műfaja lehetővé tette, hogy bevezetőjében a szülők részére összefoglaljuk mindazt, amit az egészséges táplálkozáson kívül az iskolákban el kellene várniuk a gyermekeik egészsége érdekében. Az oktatási miniszter iskolai büfékre vonatkozó rendelete 2005. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben és 2006. január 1-jén lépett hatályba. Annak érdekében, hogy a szülők az iskola-egészségügyi szolgálattal közösen tudjanak élni az egyetértési jogukkal a büfé kínálatára vonatkozóan, nagyszabású, az iskolákban összevont szülői értekezletek formájában megvalósuló tájékoztatási akciók kerülnek megszervezésre.
1.1.7
Gyerekbarát büfé
A Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda, az Egészségügyi és az Oktatási Minisztériummal közösen írt ki pályázatot a „Gyerekbarát büfé” cím elnyerésére. A pályázat célja az volt, hogy az iskolai büfék kínálatának összeállításakor a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő táplálkozás szemléletének a kialakítása és a megvalósítása legyen az elsődleges szempont. A pályázat eredményét 2005 decemberében hirdették ki, mintegy 40 iskola nyerte el a „Gyerekbarát büfé” címet, valamint különböző nyeremények kerültek kiosztásra.
1.1.8
AZ OÉTI kezdeményezései
Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet az „Egészséges táplálkozás” alprogram keretében a következő szakmai anyagokat dolgozta ki: •
A közétkeztetés stratégiai kérdései, helyzete és fejlesztési lehetőségei;
•
Táplálkozási ajánlások várandós és szoptató anyáknak;
•
Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához;
•
Ajánlások 7-14 éves gyermekek közétkeztetési ellátásához;
•
Ajánlások 4-6 éves gyermekek egész napos közétkeztetési ellátásához,
•
„Ötletek az egészséges büféért” című plakát elkészítése.
Az OÉTI a 2005. október 9-én a Városligetben megtartott „Tiéd a pálya!” című családi egészségnapon különböző táplálkozás-élettani és élelmiszer-higiéniai ismeretterjesztő anyagokat juttatott el a lakossághoz. Az OÉTI munkatársai és a kiállítók a résztvevők körében kérdőíveket osztottak ki, amelyeknek célja a lakosság és az egészségügy területén tevékenykedők tájékozottságának a felmérése volt az alapvető táplálkozás-élettani és higiénés ismeretek vonatkozásában. Külön-külön kérdéssort állítottak össze a gyermekek és felnőttek számára, a gyermekek közül 168-an, a felnőttek közül 282-en (196 nő, 86 férfi) töltötték ki a kérdőíveket. A kérdőív kitöltését követően szakmai felvilágosítással is szolgáltak az érdeklődőknek, valamint testtömeg-, magasság-, testzsírszázalék- és testtömegindex-mérést végeztek, táplálkozás-élettani és higiéniai tanácsokat adtak.
1.1.9
Tájékoztató anyagok
Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet a fokozottan veszélyeztetett lakossági csoportok részére tájékoztató, felvilágosító anyagokat készített. A tájékoztató anyagok az ÁNTSZ intézetein keresztül, a védőnői hálózat bevonásával kerültek eljuttatásra a várandós
37
nőkhöz és kismamákhoz, valamint a terhesgondozókba, a szülészeti, nőgyógyászati szakrendelésekre. 2005-ben kiemelt figyelmet kapott az egészséges táplálkozás érvényesítése a fokozottan veszélyeztetettek körében (gyermekek, várandós és szoptató anyák, idősek). Az érzékeny fogyasztói csoportokon belül a várandós nők és kismamák részére különböző tájékoztató anyagok készültek el. A tájékoztatók közérthető nyelven fogalmazzák meg az ételkészítés, csecsemőtáplálás alapvető higiénés szabályait, melyek kidolgozása során az OÉTI figyelembe vette a legújabb járványügyi veszélyek elkerülésére kiadott WHO- javaslatokat is.
1.1.10 HIV/AIDS megelőzéshez kapcsolódó programok 2005. júliusában zárult le a családi életre nevelési ismeretekhez kapcsolódó modell program első része, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drogelkerülő magatartás kialakítását. A modellprogram kidolgozója a Sex Edukációs Kiemelten Közhasznú Alapítvány a Népegészségügyi Program támogatásával egy multimédiás CD-ROM-ot jelentetett meg „Szerelem, szex és amit még tudni kell!” címmel. A módszertani oktató anyag interaktív formában segíti a 11-17 éves korosztály magánéleti kultúrájának kialakítását. A CD mellett tanulói kézikönyv és tanári kézikönyv került kiadásra „A magánélet és az egészség kultúrája” címmel. Elindult egy modellértékű pedagógusképzés 5 régióban tanárok, védőnők, kortársoktatók bevonásával. Ugyancsak lezárultak a megelőzési programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére, a közösségek civil szervezeteinek és egyes tagjainak aktív közreműködésével (meleg közösségek, prostituáltak, HIV pozitívok). Az ÁNTSZ anonim HIV szűrőállomásaihoz rendelve kiépül az anonim AIDS tanácsadási szolgálat, amelynek célja a szűrésen résztvevők, illetve a kiszűrt betegek felvilágosítása a gondozási lehetőségekről, a szükséges életmódváltozásról, illetve a páciensek lelki támogatása. A hazai szűrőkapacitás és laborháttér a megfelelő méretben rendelkezésre áll. Az Egészségbiztosítási Alap terhére 2005. évben több, a Nemzeti Népegészségügyi Programmal összhangban álló célkitűzés valósult meg: A népegészségügyi program célkitűzéseivel összhangban, a fogorvosi szolgálatok egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységének elősegítésére, fejlesztésére és támogatására az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján 2005. évben 129 egészségügyi szolgáltató 180 fogorvosi szolgálatára jött létre szerződés-kiegészítés fogorvosi prevenciós tevékenység végzésére. A komplex prevenció körében a gyermek- és iskolai/ifjúsági korcsoport számára szervezendő feladatok között kiemelt szerepet kapott a gyermekek első megjelenésekor készített állapotfelmérés, a közepes és átlagosnál nagyobb kockázatú gyermekek gyakori visszarendelése, fluoridprevenció, motiválás és instruálás, szülők és a nevelők folyamatos képzése a szájüregi egészség témakörben, a fogszabályozásra utalás követése és visszarendelés, valamint a visszarendelésen meg nem jelent gyermekek szüleinek motivációja. Az irányított betegellátási modellkísérletben részt nem vevő háziorvosi szolgálatok egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységének személyre szóló elősegítésére, fejlesztésére és támogatása. A házi gyermekorvosi szolgálatok által ellátandó 38
feladatok között az elhízás kezelése és a mozgásban gazdag életmód elősegítése kapott kiemelt figyelmet, különös tekintettel a szívbetegségek, magas vérnyomás és egyéb anyagcserebetegségek megelőzésében. Az érzékszervi szűrővizsgálatok, a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog) megelőzési programjai, valamint a légzőszervi és allergiás megbetegedések szűrése szintén kiemelt jelentőségűek. A pályázati elbírálásnál előnyben részesült az a szolgáltató, amely a korábbi években, illetve folyamatosan bizonyíthatóan részt vett népegészségügyi programokban, illetve minőségbiztosítási rendszert működtetett.
1.2
„Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program
2005. novemberében készült el a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program, melynek legfőbb célja lehetővé tenni a gyermekeknek, hogy megvalósíthassák a bennük rejlő lehető legjobb egészséget és fejlődést, ezáltal csökkenteni az elkerülhető betegségek és a halálozás okozta társadalmi terheket. A „Program előrehaladása 2005. november és 2006. szeptember között az alábbiak szerint történt:
1.2.1
I. Cél: Az újszülöttek életminőségének javítása a koraszülöttek és fejlődési rendellenességgel születettek arányának csökkentése, a túlélési arányok növelése
•
Helyzetfelmérés készült az újszülöttek újraélesztésének gyakorlatáról, ennek alapján ismeret- és készségfejlesztő továbbképzések történtek.
•
Az ÁNTSZ intézetei tájékozódtak az országban működő, a serdülők reproduktív egészségével foglalkozó ambulanciák helyzetéről.
•
A 2005 tavaszán újjáalakult a „Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság,” melynek intenzív munkája segítségével sikerült képet kapnunk a szülészeti és újszülött ellátó osztályok szoptatást támogató tevékenységéről; szoptatást támogató kiadványok születtek; jelentős lépések történtek a tápszer marketing visszaszorítására.
•
Átdolgozásra került és folyamatosan működik a Neonatális Intenzív Centrumokban ápolt újszülöttekkel kapcsolatos adatszolgáltatás.
•
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet Prevenciós Főosztálya speciális feladatként: o Foglalkozik a szülés utáni depresszió megelőzésével és kezelésével, és erről több, nagy érdeklődést kiváltó továbbképzést szervezett. o Speciális szolgáltatásai: családtervezési és genetikai tanácsadás, szülői szerepre való felkészítés, a korai anya-gyermek-apa kontaktus erősítése, csecsemő és kisgyermek klub működtetése, szülő-csecsemő konzultáció.
39
1.2.2
II. Cél: A gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb minőségű ellátással
Helyzetfelmérés készült: •
Az ország különböző területeinek házi gyermekorvosokkal való ellátottságáról.
•
A Mozgó Szakorvosi Szolgálatok helyzetéről.
Tanulmányok készültek még az alábbi témakörökben: •
Az ellátásban mutatkozó esélyegyenlőtlenség csökkentésének lehetséges módszereiről, úgymint a praxis - közösségek, kistérségi egészség-központok-, és ezen formák finanszírozási lehetőségeiről.
•
A mozgó szakorvosi szolgáltatásokról, a háziorvos gyermek-egészségügyi tevékenységét segítő konzultáció lehetséges módszereiről.
•
A házi gyermekorvos által végzett ellátás definitív jellegét támogató lehetőségekről (laboratóriumi és műszeres vizsgálatok).
•
A gyermekek számára szolgáló ügyeleti ellátásról; az ügyelet tudatos és ésszerű igénybevételét elősegítő lakossági tájékoztatás jelentőségéről és módszereiről.
•
A korai fejlesztés és fejlődés neurológiai diagnosztika és terápia rendszerének fejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos problémákról.
1.2.3
III. Cél: Iskola-ifjúság egészségügyi ellátás fejlesztése, hatékonyságának növelése
•
Az iskola-egészségügy működésével kapcsolatos konszenzus érdekében többoldalú helyzetfelmérés készült, a konszenzusteremtés határideje 2006. év vége.
•
A Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság az Országos Gyermekegészségügyi Intézet részvételével, a Népegészségügyi Program pályázati támogatásával adatfelvételt végzett 570 iskolában a pedagógusok és diákok között. Az adatfelvétel célja: az iskolákban folyó egészségügyi ellátás és egészségfejlesztés helyzetének elemzése, valamint a tanulók ellátással kapcsolatos igényeiről való tájékozódás. Az adatok feldolgozása jelenleg is folyamatban van.
•
Kidolgozásra került az iskola-egészségügyi ellátáshoz szükséges multidiszciplináris tanterv és tananyag, amely Iskola-egészségügyi tankönyv formájában, a Népegészségügyi Program támogatásával jelent meg.
•
A Népegészségügyi Program támogatásával a pedagógusképző intézmények és a dolgozó pedagógusok számára két könyv került kiadásra egészségfejlesztés témakörben.
•
Felújításra került a tanulók differenciált testnevelését segítő módszertani irányelv.
•
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet sikeres konferenciát szervezett a serdülők egészséges életmódra nevelésének prevenciós lehetőségeiről, amely konferenciának a kamaszok is aktív résztvevői voltak.
40
•
1.2.4
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet kidolgozta a serdülő-barát sokszakmás ambulancia működésének elveit, és létrehozott egy kamaszoknak szóló interaktív honlapot (HYPERLINK "http://www.tinivagyok.hu" www.tinivagyok.hu).
IV. Cél: A gyermek és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése
Helyzetelemzés készült a gyermekpszichiátriai ellátás kapacitásáról, és megfogalmazást nyert a szükséges kapacitás-fejlesztés.
1.2.5
V. Cél: Régiónként komplex gyermek-rehabilitációs ellátás kialakítása, feltételeinek megteremtése
•
Multimédiás oktató anyag készült a fejlődésneurológiai diagnosztika és terápiás módszerek bemutatására.
•
Helyzetelemzés készült az ország gyermek-rehabilitációs ellátási kapacitásáról.
•
Tanulmány készült a gyermek-rehabilitáció regionális szintű struktúrájáról és működéséről.
1.2.6
VI: Cél: Multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok
•
A programtanács a program kihirdetését követően felvette a kapcsolatot a többi nemzeti program képviselőivel és áttekintették az együttműködés lehetőségeit.
•
A WHO/EURO kérésére és támogatásával bemutatásra került Magyarországon a WHO „Európai Stratégia a Gyermekek és Serdülők Egészségéért”. Ugyanezen a konferencián áttekintésre került a hazai gyermek-egészségügyi és a gyermekek egészségét támogató más nemzeti programok helyzetét és az együttműködés lehetőségeit.
1.3
A Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja (CARDIO program)
A gyermekek egészségét érintő célkitűzések rövid összefoglalása: a CARDIO program nagyon korszerűen, a szív és érrendszeri betegségek megelőzését már korán, a fogamzás előtti időszakokra javasolja, abból kiindulva, hogy a kis súlyú születés a későbbi, felnőttkori kardiovaszkuláris megbetegedések egyik rizikófaktora. A program kiemeli a reproduktív korú és várandós anya szív-érrendszeri kockázatainak, életmódjának jelentőségét. A CARDIO program és a gyermekegészség ügyei program közös célkitűzései: •
koraszülés megelőzése;
•
orvos beteg találkozások minden szintjén a szív-érrendszeri kockázat felmérése;
•
a szív-érrendszeri kockázatú gyermekeket ellátó hálózattal való kapcsolat.
A Program kiemeli az alapellátás kapuőr szerepét és megfogalmazza a Kistérségi Közösségi Központok prevenciós szerepkörét: epidemiológiai adatok gyűjtése, elemzése; primer és szekunder prevenció az egészségügyi alapellátás és civil közösségek együttes tevékenysége.
41
2 2.1
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Oktatás – képzés
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2005-évben 20 szakoktatási intézményt tartott fenn a következők szerint: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola, Kollégium, FVM Gyakorlóiskola Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Aponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Mátra Erdészeti, Mezőgazdasási és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium FVM Mg-i Szakképző és Kollégium Mezőgazdasági Erdészeti Szakképző Iskola Kollégium és FVM Gyakorlóiskola FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Sopron Csapó Dániel Középiskola Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola Ujhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és kollégium Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Nemzeti Lovarda-FVM Szakiskola
A 20 intézménybe a 2005/2006. tanévre beiratkozott tanulók összlétszáma 7243 fő, ebből szakképző évfolyamon 2634 diák tanult. Az intézmények működtetésére 2005-ben 4437,4 millió Ft-ot, az iskolák tanüzemei, tangazdaságai fejlesztésére pedig 264 millió forintot biztosított az FVM.
42
Az intézményekben az Országos Képzési Jegyzék szerint a következő szakképesítéseket oktatják: Agrárkereskedelmi-menedzserasszisztens; Agrár-közgazdasági áruforgalmazó technikus; Baromfi feldolgozó; Baromfifeldolgozó-ipari szakmunkás; Belovagló; Borász; Dísznövénykertész; Dísznövény és zöldségtermesztő; Élelmiszeripari környezetvédelmi technikus; Élelmiszeripari laboráns; Élelmiszeripari technikus; Erdészeti szakmunkás; Erdésztechnikus; Falusi vendéglátó; Földmérő és térinformatikai technikus; Gazda; Hulladékgazdálkodási technológus; Húsipari szakmunkás; Informatikus; Kertész; Kertész- és növényvédelmi technikus; Lótenyésztő; Lovastúra-vezető Mezőgazdasági vállalkozó; Mezőgazdasági gazdaasszony; Mezőgazdasági gépész; Mezőgazdasági gépésztechnikus; Mezőgazdasági munkás; Mezőgazdasági technikus; Növénytermesztő gépész; Parképítő- és fenntartó technikus; Parkgondozó; Pék; Pék-cukrász; Sörgyártó; Szakács; Tartósítóipari szakmunkás; Tejtermékgyártó; Természetvédelmi technikus; Vadgazdálkodási technikus; Vadgazdálkodási technológus; Vendéglátó-eladó; Virágkötő-berendező Az egyetemi, főiskolai képzésben résztvevő agrárszakos hallgatók képzéséhez a külföldi gyakorlatok szervezésével, támogatásával járul hozzá az FVM. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet szervezésében kiutazott farmgyakornokok létszámadatai relációnként a következő:
Kiutazók száma
1. ábra: Farmgyakornokok száma relációként
90 80 80 75 70 56 60 48 47 50 40 32 28 30 25 24 22 19 20 12 10 5 4 7 5 3 2 0 0 0 2002 2003 2004 2005
Dánia
Németország
Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Franciaország
Forrás: FVM KSZI
43
Az FVM támogatta továbbá a farmgyakornoki pénzügyi keret terhére 2005-ben 8 fő kiutazását EU agrárgyakorlatra. 2.1.1
Gyakorlati lehetőségek:
2.1.1.1 Dánia A tanulmányutakat szervezi a Dalum Mezőgazdasági Képzőintézet (Academy of Agricultural Business-Denmark, Dalum-Landbrugsskole). A program 19 hónapos, amely három nagyobb szakaszra tagolható: 2 hónap tangazdasági gyakorlattal egybekötött, szakmai nyelvvel bővített, kommunikációs módszertanú intenzív angol nyelvi felkészítés (Modul 1A), 12 hónap farmgyakorlat, amelyet 5 hónap elméleti képzés (Modul 1B), illetve záróvizsga követ.
2.1.1.2 Németország A Németország két tartományába (Baden–Württemberg és Bajorország) irányuló gyakornokprogramok a tartományi parasztszövetségek közreműködésével valósulnak meg. A gyakorlatok típusai: •
6 hónapos mezőgazdasági gyakorlat Baden-Württemberg
•
6 hónapos mezőgazdasági gyakorlat Bajorország
•
4 hónapos falusi turizmus gyakorlat Bajorország
Az Észak-Rajna-Vesztfáliában működő INWENT cég 2006-ban nem tudta biztosítani a kertészeti gyakorlatot a diákok számára.
2.1.1.3 Amerikai Egyesült Államok A pályázók részére a következő négy program nyújt képzési lehetőséget: •
Global Outreach,
•
Communicating for Agriculture Exchange Program (CAEP),
•
Minnessota Agricultural Student Trainee (MAST),
•
valamint a The Ohio Program (TOP)
A programok a mezőgazdaság minden területén biztosítanak lehetőséget farmgyakorlatra.
2.1.1.4 Franciaország A Service des Échanges et des Stages Agricoles dans le Monde (SESAME) és az FVM Mezőgazdasági Szakoktatási Intézet közötti megállapodás 2004. januári aláírását követően, két alkalommal került meghirdetésre gyakornoki programban való részvételi lehetőségre.
2.1.1.5 Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságba, az International Exchange Program UK (IEPUK) szervezethez 7 fő jelentkezett, 2005-ben 1 fő vett részt gyakornoki programon. 44
A gyakornoki programban résztvevő fiatalok támogatása 2005-ben: Célország
Normatív támogatás (Ft/fő)
Kiegészítő támogatás (Ft/fő)
Dánia
40.000
30.000
Németország
30.000
18.000
Amerikai Egyesült Államok
50.000
65.105
Egyesült Királyság
40.000
30.000
Franciaország
40.000
30.000
2.2
Fiatal gazdálkodók támogatása
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében a fiatal gazdálkodók induló támogatása pályázati rendszer 2004-től 2006-ig kedvező támogatási lehetőséget biztosított kezdő, fiatal agrárszakemberek támogatására. A támogatás célja: •
a fiatal gazdálkodók vállalkozás indításának ösztönzése,
•
a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javítása,
•
gazdaságilag életképes üzemek létrehozása,
•
munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása,
•
a kezdő fiatal gazdálkodók (különösen nők) számának növelése.
A támogatási összeg felső határa 7,65 millió Ft vissza nem térítendő támogatás és/vagy 7,65 millió Ft kamattámogatás. A támogatás igénylésére – pályázat - útján életkor tekintetében a 20-40 év közötti kezdő fiatal gazdák igényelhettek támogatást. A támogatott, 20-29 év közötti fiatal gazdák száma 2005-ben 150 fő. Részükre megítélt támogatási összeg összesen mintegy 1 milliárd Ft.
2.3
Rendezvények támogatása, szervezése
Az agrár szak- és felsőoktatás népszerűsítésére, eredményeinek bemutatására rendkívül jó alkalmat biztosított a 2005-ben megrendezett 74. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. A 9 napos rendezvényen bemutatott témák:
45
• • • • • • • • • •
Oktatástörténeti áttekintés, a kezdetektől napjainkig, nagy elődeink Képzési szintek, szakok, oklevelek, végzettségek Iskolatípusok, felnőttképzés, Különleges képzések-keresett szakmák Gyakorlati oktatás, tangazdaságok, tanüzemek Diákélet, diákhagyományok Magyar Mezőgazdasági Múzeum Mezőgazdasági gazdaasszony és falusi vendéglátó képzés Ifjú pékek műhelye Virágkötő iskola
Szakiskolai, szakközépiskolai tanulók mutatták be a helyszínen a gyakorlatban megszerzett ismereteiket, tudásukat. A rendezvény keretében a következő konferenciák szervezésére is sor került: •
Az agárszakképzés időszerű kérdései
•
Mezőgazdasági gyakornokprogramok külföldön – a résztvevők bemutatásával
2.4
Együttműködés fiatal gazdák szervezetével
Az FVM és a Fiatal Gazdák Szövetsége (AGRYA) 2005-ben megállapodást kötött. Az AGRYA közel 10 év óta a magyar fiatal gazdák közhasznú minősítésű szakmai szervezete, amely szervezet mintegy 600 fiatal gazdával áll kapcsolatban.
2.4.1.1 Az AGRYA fõ célja: A fiatal gazdák érdekeinek képviselete Magyarországon és a nemzetközi szervezetekben. A fiatal gazdák bekapcsolása az európai integrációs folyamatokba, különös tekintettel az uniós tagsággal járó feladatokra. A falusi mezőgazdasági és kulturális hagyományok megőrzése, a falusi közösségek erősítése.
2.4.1.2 Az AGRYA tevékenysége: • • • • •
Képzések szervezése, lebonyolítása. Közreműködés gyakornoki programok szervezésében és lebonyolításában. Agrár szakmai programok szervezése, lebonyolítása. Nemzetközi programokban való részvétel. Információszolgáltatás többek között a "Fiatal Gazda" című belső lapon keresztül.
Az ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatására meghirdetett pályázati rendszer keretében az AGRYA részére 6 millió Ft támogatási összeg került biztosításra.
46
3
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium6
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tevékenységei közül a gyermekeket és az ifjúságot a közlekedési oktatás, nevelés, szakképzés érinti.
3.1
Közlekedési szakképzés
A közlekedési szakképesítésekért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai illetékességi körébe a 2005. évben 42 olyan középfokú szakképesítés tartozott, amely megjelenik az Országos Képzési Jegyzékben, és ezáltal államilag elismert végzettséget nyújt. A közlekedési szakképesítések iskolarendszerű képzései elsősorban a 14-18 éves korosztályt érintik. A 2005. évben a májusi vizsgaidőszakban a végzősök száma 4280 fő volt, ami a minisztérium számára a 104 szakképző intézménnyel való kapcsolattartást, a vizsgatevékenységek irányítását és ellenőrzését jelentette. A 2005. évben a szaktárca jelentős szakmai támogatást nyújtott a közlekedési Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny megrendezéséhez. A közreműködés kiterjedt a versenyhelyszínek kiválasztására, a versenyfeladatok összeállítására és szakmai, valamint pedagógiai szempontú átnézésére, a gyakorlati helyek előkészítésére.
3.2
OKJ-s képzések
A 2005. évben megkezdődött az Országos Képzési Jegyzék teljes körű felülvizsgálata és átalakítása. A közlekedés területén a munkakörelemzések, a validálások és a szakmai bizottságok üléseinek befejeződését követően elkészült a javaslat az alap-szakképesítésekre, a részszakképesítésekre és a leágazásokra. Több olyan közlekedési tevékenység jelenik meg az új Országos Képzési Jegyzékben, amelyek eddig nem tartoztak az állam által elismert szakképesítések körébe. (Ilyen például a légiutaskísérő, a repülőtéri földi kiszolgáló, a vasúti pályamunkás, a közútkezelő stb.) Folyamatban van a repülőgép-vezető tevékenység felvétele is a Jegyzékbe.
3.3
Felsőoktatás
A felsőoktatás átalakítási folyamatában szoros együttműködés alakult ki a közlekedési felsőoktatást folytató intézmények és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között.
6
A jogutódlásra való tekintettel a kormányzati struktúrában bekövetkezett változás miatt az idei évben megszűnt Informatikai és Hírközlési Minisztérium vonatkozó tevékenységéről szóló tájékoztatást és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tevékenységéről szóló tájékoztatást külön-külön közöljük.
47
Így például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának vezetésével, a további érintett felsőoktatási intézmények (Széchenyi István Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) képviselőinek részvételével került sor egyeztető megbeszélésre a felsőoktatási reformmal összefüggő alapképzési szak indítási kérelmének elkészítése és véglegesítése érdekében.
3.4
Közlekedésre nevelés
A 2005. évben fő célkitűzés volt, hogy országosan folytatódjon az új alapokon nyugvó intézményi közlekedésre nevelés az oktatási-nevelési intézményekben. Alapvetően segíteni kellett az iskolákat abban, hogy helyi tanterveikbe továbbra is építsék be, illetve megfelelő mértékben szerepeltessék a közlekedésre nevelést. Ezt a célt szolgálták az országos pedagógus felkészítők, ahol a résztvevők közvetlen közlekedésszakmai és -pedagógiai támogatást kaptak az életkor-specifikus közlekedésre neveléshez. A baleseti adatok tanulságából következően kiemelt figyelem irányult a gyermekek utas baleseteinek megelőzésére. A baleseti adatok egyértelműen jelzik, hogy általában a gyermekek, de különösen az óvodáskorúak és a kisiskolások körében nagyobb az utas balesetek száma, mint más korosztályok esetében. További csúcsok tapasztalhatók az utas balesetekben a 15-18 és a 1922 éves korosztályoknál. Mindezek alapján előkészületek történtek az utas balesetek megelőzését célzó program bevezetésére. Ennek egyik eleme a Bence az autóban című kiadvány, amely kizárólag a gépjárműben utasként helyet foglaló óvodás és kisiskolás korú gyermekek közlekedési felkészítését célozza. Ezen túlmenően a kisiskolások (első és második osztályos általános iskolai tanulók) közlekedésre neveléséhez készült Közlekedési ismeretek 1. és 2. kiadványok kiegészültek – a tömegközlekedési eszközök igénybevételének közlekedési és biztonsági tudnivalói mellett – a gépjárműben utasként helyet foglaló gyermekekre vonatkozó közlekedési ismeretekkel. Az évente nyomon követhető baleseti számadatok azt mutatják, hogy a kisiskolás korosztályt érintő gyalogos balesetek száma átlagban csökkenő tendenciát mutat. Tehát ennél a korosztálynál már megmutatkoznak a közlekedésre nevelésnek, a tudatos felkészítésnek az eredményei.
48
A gyakorlatorientáltságot szolgálta azoknak a mobil tanpályáknak az elkészítése, amelyeket tornateremben és iskolaudvaron egyaránt fel lehet állítani. Az eszközből az iskolai igények kielégítése mellett a rendőrség kapott a kérésének megfelelő mennyiséget, részint hogy az iskolai felkészítést segítse, részint hogy a versenyekhez és táborokhoz rendelkezzen a szükséges eszközzel. A tanultak rendszerezését és az elsajátított ismeretek gyakorlását tette lehetővé az iskolákban a Közlekedj biztonságosan elnevezésű taneszköz megjelentetése és az oktatási-nevelési intézményekbe történő eljuttatása. Az életkor-specifikusan előforduló gyermekbalesetek megelőzése a tárcának kiemelt fontosságú tevékenysége. A nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva és a gyermekbalesetek életkor szerinti jellemzőit, a balesetek számát stb. figyelembe véve készültek el és jelentek meg azok a kiadványok, amelyeket az ország valamennyi általános iskolája és tanulója térítés nélkül megkapott. A tárca oktatási anyagokkal, taneszközökkel támogatta a nyári szünidőben megrendezett közlekedésre nevelési táborokat. Kiemelt szerepet kapott a 2005. évben a fiatalok közlekedésre nevelése keretében folytatott, a biztonsági öv használatára ösztönző program. A rendőri szervekkel való együttműködés jegyében a 2005. évben is a GKM látta el oktatási anyagokkal a rendőrkapitányságokat, polgárőrségeket is, melyek munkatársai az óvodákban és az iskolákban közvetlenül vettek részt a gyermekek és a fiatalok közlekedésre nevelésében.
49
4
Informatikai és Hírközlési Minisztérium7
Az IHM gyermekek és az ifjúság élethelyzetét javító 2005. évi programjai Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban a gyermekek és az ifjúság élethelyzetét javító programok szorosan összekapcsolódnak az esélyegyenlőségi programokkal. Hangsúlyos volt a támogatáspolitikában az informatika és az oktatás kapcsolatának erősítése, hiszen egyes régiókban és településtípusok esetén, valamint a családi háttér függvényében jelentős eltérések tapasztalhatók az iskolai végzettség és iskolai mobilitási lehetőségek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetőségeket tesz elérhetővé a képzés teljes vertikumában, amelyekhez eddig csak a nagyobb településeken lakók, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkező családok férhettek hozzá könnyen: elektronikus tananyagok, digitális könyvtár, kulturális anyagok, készségfejlesztés kistelepülési óvodákban. A 2005. évben a korábban meghirdetett programok folytatására, a pályázói projektek lezárására került sor. A költségvetési megszorításokra tekintettel új programok 2005-ben már nem indultak. 2006-ban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnt, így nem volt lehetőség új programok indítására.
4.1
Brunszvik Teréz óvodai számítógép program
Óvodák számára került kialakításra a Brunszvik Teréz óvodai számítógép program, melynek keretében első lépésben 269, hátrányos helyzetű településen működő óvoda jutott a nevelést és a készségfejlesztést támogató eszközökhöz. A program keretösszege: 300 000 000,- Ft
4.2
Általános iskolák informatikai felszereltségének bővítése
Az általános iskolák számára a minisztérium informatikai eszközparkjuk bővítése és az oktatásban felhasználható szoftverek beszerzése érdekében írt ki pályázatot, melynek keretében 52 nyertes pályázó jutott összesen 260 számítógéphez, illetve szoftverbeszerzést segítő pénztámogatáshoz. A pályázaton előnyt élveztek a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák.
7
50
A program keretösszege: 62 000 000,- Ft
4.3
Fogyatékos gyermekek oktatását végző iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása
A fogyatékos gyermekek oktatását végző iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása alkalmával 55 alap- és középfokú, fogyatékossággal élő gyermekek oktatását végző intézmény kapott 2-5 millió forintot informatikai (hardver, szoftver és speciális kiegészítő) eszközök beszerzésére. A programra fordított összeg: 158 107 080,- Ft
4.4
Középiskolák informatikai felszereltségének fejlesztése
A középiskolák számára több programot hirdetett meg a tárca, melyek szorosan kapcsolódnak az Oktatási Minisztérium Sulinet Digitális Tudásbázis programjához: annak infrastrukturális alapját képezik. A pályázatok keretében 1100 középiskola jutott az oktatást segítő prezentációs eszközökhöz, illetve nagy mennyiségű adat továbbítását biztosító szolgáltatáshoz. A minisztérium hozzájárult a Sulinet Digitális Tudásbázis bővüléséhez is: a digitális tananyag fejlesztési pályázat eredményeként az oktatást szemléletessé tevő oktatási segédanyagok, képtárak, szimulációk készültek. A programokra fordított (összesített) összeg: 5 190 000 000,- Ft
4.5
Tisztaszoftver Program
A Tisztaszoftver Program keretében legálisan használhatók a közoktatásban és a felsőoktatásban a Microsoft egyes termékei, miután 2008. március 30-ig szóló licenc-megállapodást kötött az IHM és a Microsoft. A megállapodás értelmében a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépein, a felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói és dolgozói, valamint az általános és középiskolák pedagógusai otthoni számítógépein is jogtisztán és ingyen használhatók a Microsoft Windows Frissítés (upgrade), valamint a Microsoft Office termékek. A program keretösszege: 3 600 000 000,- Ft
51
4.6
eGeneráció – informatika a gyermekekért
Az eGeneráció – informatika a gyermekekért című pályázati programunkban 289 gyermekotthon kapott az ott élő gyermekek létszámának függvényében 1-5 hagyományos asztali, illetve egyedi kialakítású számítógépet és kiegészítő eszközöket, valamint havi 40 óra internet-szolgáltatást. A programon keresztül kívántuk elősegíteni a gyermekotthonokban élő gyermekek környezetében az informatikai kultúra kialakulását, az információs társadalomban elengedhetetlen készségek elsajátítását, esélyegyenlőségük biztosítását. A programra fordított összeg: 291 900 000,- Ft
4.7
Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program
A Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program pilotként indult Észak-KeletMagyarországon 2003 szeptemberében 213 hallgatóval. A program célja, hogy rugalmas, az egyéni igényeket jobban toleráló tanulási lehetőséget biztosítson az iskolai oktatást korán elhagyó, hátrányos helyzetű fiatal felnőttek részére. A képzés a hagyományos levelező gimnáziumi képzést egészíti ki és teszi hatékonyabbá az informatika eszközeivel. A program résztvevői online oktatási módszer segítségével végezhetik el a középiskolát, ezen kívül a számítógép kezelésével kapcsolatos szakvizsgát tehetnek. A program eredményességét jelzi, hogy 2005. szeptemberében az első diákok már a 11. évfolyamot kezdték meg. Az iskola tanulmányi átlaga és lemorzsolódási mutatói kissé kedvezőbb képet mutatnak, mint a levelező oktatásban általában tapasztaltak. Az eredményekre való tekintettel 2005. folyamán megkezdődött a szakképzési és az országos kiterjesztés, az ehhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzési programok kidolgozása, illetve a szakmai oktatás gyakorlati megvalósítása. A programra fordított összeg 2005-ben: 70 000 000,- Ft
4.8
Program a szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására
A szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására vonatkozó programunk nyomán 2005. végére minden hazai általános és középiskolában elérhetővé válik az internet-szolgáltatás, ami elengedhetetlen a gyermekek korszerű oktatásában, számítástechnikai kompetenciáik fejlesztésében. A programra fordított összeg: 900 000 000,- Ft 52
5
Honvédelmi Minisztérium
5.1
Egészség
5.2
Ágazati és civil-katonai együttműködés keretében végrehajtott komplex életmód- programok és drogprevenciós előadások
5.2.1
„Az egészség a legerősebb fegyvered” életmód program
Célcsoportja a Magyar Honvédség teljes személyi állománya, ezen belül a 19-29 éves korcsoport. Az egészségfejlesztési program a tárgyidőszakban mintegy 1200 fő bevonásával került lebonyolításra - elsősorban a szenvedélybetegségek megelőzése céljából - 5 témakörben: •
legális drogok fogyasztásának megelőzése;
•
illegális drogok (kábítószerek) használatának megelőzése;
•
HIV/AIDS prevenció;
•
szexuális kultúra fejlesztése;
•
stressz-kezelés.
5.2.2
„Éld meg az életedet”
2005-ben összesen 14 alkalommal került sor az. „Éld meg az életedet” című egészség-megőrzési rendezvényre. A megcélzott populáció az iskoláskorú fiatalok (12-18 év) köre, valamint a családi egészségnap rendezvények alkalmával a kilátogató közönség, életkortól függetlenül.
5.2.3
Tájékoztató előadások
2005-ben „Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyei, valamint a drog-prevenció aktuális helyzete a Magyar Honvédégben” című tájékoztató előadások kerültek megtartásra 19 katonai szervezetnél, mintegy 1000 fő részére.
5.2.4
Képzések a drog-prevenció témájában
2005-ben akkreditált továbbképzésekre, a kortárs segítők képzésére, alkohol- és drogprevenciós képzésekre az alábbiak szerint került sor: •
„Szenvedélybetegségek megelőzése, különös tekintettel az alkoholra” című akkreditált továbbképzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében – 3 alkalom, 21 fő (orvosok, felsőfokú szakdolgozók)
•
„Szenvedélybetegségek komplex megelőzése, különös tekintettel az alkoholra” című akkreditált képzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében – 3 alkalom, 25 fő (egészségügyi szakdolgozók)
•
„Honvédségi drogmegelőzés és a drogproblémák korai felismerése” című képzés a szerződéses állományú kortárs segítői állomány részére, elméleti és gyakorlati oktatás keretében – 6 alkalom, 121 fő
•
„Dohányzás prevenció alapjai” - 100 órás akkreditált képzés, 46 fő. 53
5.2.5
Szakmai kiadványok a drog-prevenció témájában
A prevenciós tevékenység helyszínein, 12 témában összesen 7500 db kiadvány került szétosztásra az alábbi címekkel: „A drog”, „Miért ne igyunk…sokat?”, „Miért ne dohányozzunk?”, „Elhízás”, „Mitől és miért félünk?”, „Életünk válsághelyzetei”, „Szenvedélyeink”, „Ne dobd el az életedet”, „HIV/AIDS”, „Folyadékpótlás”, „Bőrbetegségek”, a „Korszerű és kiegyensúlyozott táplálkozás”. 2005-ben összeállításra került egy 22 darabos plakátkiállítás, amelynek célja a vizuális úton történő figyelemfelhívás a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélyeire, a helyes egészségmagatartás fontosságára a megelőzés területén.
5.2.6
Kérdőíves felmérések, kutatások
A kábítószer fogyasztási szokások felmérésére a Magyar Honvédség személyi állománya körében az „A drogfogyasztás epidemiológiai vizsgálata és a pszichológiai háttértényezők feltárása” címmel került sor. A minta összeállítás és kérdőíves adatfelvétel alapján 10 helyőrségben, 12 alakulatnál, mintegy 1100 fő megkérdezésével került végrehajtásra 2005-ben. A kutatás célja a szerhasználattal kapcsolatos magatartás epidemiológiai vizsgálata volt.
5.3 5.3.1
Mentális egészséggel kapcsolatos képzések, programok és szűrések Mentálhigiénés tanácsadás
A mentálhigiénés tanácsadás célja a Magyar Honvédség állományába tartozó hivatásos, szerződéses, köztisztviselői és közalkalmazotti állomány mentálhigiénés problémáinak kezelése egyéni, esetenként csoportos vagy párterápia formájában. A tanácsadás témakörei: pszichés traumát követő probléma feldolgozás elősegítése, agressziókezelési zavarok, önértékelési problémák, párkapcsolati problémák, gyermekek esetében konzultáció, munkahelyi konfliktusok, krízishelyzetek.
5.3.2
Krízisintervenciós kiképzési feladatok
A krízisészlelő és kommunikációs hálózat továbbképzésére 74 fő részére, 6 alkalommal, krízisintervencióval foglalkozó szakemberek részére 59 fővel, szintén 6 alkalommal módszerspecifikus és mentálhigiénés szemléletű továbbképzésre került sor.
5.3.3
Külszolgálat előtti pszichológiai felkészítés
A külszolgálati misszióra felkészítő pszichológiai tréningek célja az állomány felkészítése a misszió során várható nagyobb mértékű pszichés megterhelésre. A felkészítések 2005 évben 30 órás (20+10, 3 napos) órás illetve 10 órás (1 napos) tréningek formájában kerültek végrehajtásra annak megfelelően, hogy a missziós beosztásra tervezett katonák két éven belül, vagy azon túl vettek részt a kiutazást megelőző pszichológiai felkészítésen, 20-30 fős csoportokban egy fős csoportvezetéssel. A célcsoport a 19-45 éves vezetői és beosztott állomány volt, 2140 fős létszámaránnyal.
54
5.4 5.4.1
Ifjúsági nevelő és tájékoztató munka „Bevetés Klub”, „Bevetés Próba”, „Seregszemle”
10 - 29 éves korosztály számára 2004-ben elindított programsorozat. E kezdeményezések közel 6.000 fiatalnak biztosították - a sportolási lehetőségek mellett - a Magyar Honvédség tevékenységével, céljaival, haditechnikai eszközeivel, a katonai hivatással kapcsolatos ismeretek megszerzését. A programmal és a klubbal kapcsolatban hasznos információk, élménybeszámolók olvashatók a „Bevetés”, a „Seregszemle” című kiadványokban, valamint a www.bevetes.hu, internetes oldalon is.
5.5
Pénzügyi vonzatok.
A honvédelmi tárca az ifjúsági nevelő és tájékoztató munkával, toborzással, prevenciós programokkal kapcsolatos feladatokra megközelítően 200 millió forintot fordított 2005. év folyamán.
55
6
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Az Igazságügyi Minisztérium8 sajátos feladat- és hatásköréből adódóan megtett intézkedések alatt legfőképpen jogi szabályozást értünk, ennek ellenére a gyermekek és fiatalok helyzetével összefüggésben egy-egy területen konkrét intézkedések is megvalósultak, megvalósulnak. Ezek a 0-29 éves korosztály különböző szegmenseit érintik. Az alábbi fejezet bemutatja az egyes intézmények gyermekeket és fiatalokat érintő tevékenységét, a jogi szabályozás változásait, ez ezek által érintett szűkebb célcsoportokat, a finanszírozás feltételeit és megvalósulását, valamint a 2006. évre vonatkozó terveket.
6.1.1
Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata
Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata a 17/2003. (VI. 24.) IM rendeletben előírt feladatai alapján: -
környezettanulmányt és pártfogó felügyelői véleményt készít büntetőeljárás során. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2005. (VI. 16.) IM rendelet 2005. július 1-jei hatállyal módosította a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló IM rendeletet9. E módosítások eredményeként a rendelet szövege meghatározza, hogy a büntetés-végrehajtási intézet a környezettanulmányt a fiatalkorú felkészítő részlegbe helyezésekor a pártfogó felügyelői szolgálattól – korábban pátfogó felügyelői hivataltól – szerzi be;
-
szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;
-
végrehajtja a pártfogó felügyeletet;
-
ellátja a szabadságvesztés-büntetésből szabadultak, illetőleg javítóintézetből elbocsátottak utógondozását;
-
közösségi foglalkoztatót működtet (ami 2005-ben a fővárosban valósult meg), melynek keretében állandó tanácsadást biztosít munkanélküli fiatalok részére, korrepetálást szervez, internet kávézót működtet, segítséget nyújt munkahelykeresésben, csoportfoglalkozásokat tart, munkaerőpiaci, agressziókezelő, életvezetési tréninget szervez, drámacsoportot működtet, megszervezi a foglalkoztatón belül a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet alatt álló, kábítószer-fogyasztó terheltek ellátását, kezelését (elterelés).
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat intézkedéseinek célcsoportját alkották: -
azok a fiatal felnőtt és fiatalkorú bűnelkövetők, akik pártfogó felügyelet alatt álltak, illetve akiket közérdekű munka-büntetésre ítéltek;
8
A minisztérium elnevezése 2005-ben Igazságügyi Minisztérium volt, 2006. VI. 9. óta azonban Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 9 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 209.§ (1)
56
-
a büntetés-végrehajtási intézetből szabadságvesztés-büntetésüket kitöltve szabadult, illetve javítóintézetből elbocsátott utógondozottak, akiknek utógondozását, segélyezését látta el a pártfogó felügyelői szolgálat.
A pártfogó felügyelői szolgálat intézkedéseinek speciális célcsoportját képezték -
a kábítószerrel visszaélés bűncselekmény miatt indult büntetőügyben alkalmazott vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet alatt álló fiatal felnőtt és fiatalkorú pártfogoltak;
-
a szabadságvesztés-büntetésből feltételes szabadságra bocsátottak, a javítóintézeti nevelésből ideiglenesen elbocsátottak, valamint az utógondozottak;
-
az álláskeresők és családtagjaik. 1. táblázat: A pártfogó felügyelői szolgálatnál 2005-ben a 14-29 év közötti terheltek ügyeinek száma:
Összesen (14-29éves) Fiatalkorú Felnőtt korú
Ügyek száma 31 647 22 113 9 534
2. táblázat: A 14-29 év közötti terheltek ügyeinek ügycsoportonkénti megoszlása 2005-ben: Közérdekű munka Környezettanulmány Pártfogó felügyelet Pártfogó felügxelői vélemény Utógondozás Egyéb Összesen
Ügyek száma 2 412 12 806 13 955 1 195 604 675 31 647
Tekintettel arra, hogy a pártfogó felügyelői feladatokra fordított források életkor szerinti megbontása nem lehetséges, így a törvény által előírt pártfogó felügyelői feladatok ellátásának fiatalkorúakra, illetve fiatal felnőttekre eső ráfordítását nem tudjuk bemutatni. Mindemellett a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériummal (GyISM) társfinanszírozás keretében a kábítószer-használat visszaszorítása érdekében 2004-es fejezeti átcsoportosításból 2005-ben a következő intézkedéseket valósították meg.
57
5. táblázat: GYiSM társfinanszírozás Összeg (forint) 2005 elején a megyei (fővárosi) igazságügyi 500 000 hivatalok „mini-konferenciái”, régiós képzések Drogkoordinátorok képzése 867 370 Kutatás 500 000 A kábítószerrel visszaélés bűncselekmény miatt indult büntetőügyben alkalmazott vádemelés 800 000 elhalasztása (ún. elterelés) mellett megállapított pártfogó felügyelet ügyek Szakkönyvtár-fejlesztés 371 000 Összesen 3 038 370
Ezenfelül az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázatain 2005-ben főpályázóként, illetve együttműködő partnerként vettek részt a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok. Azoknál a pályázatoknál, amelyeknél a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok együttműködő partnerként vettek részt, saját forrás nem volt. A pártfogó felügyelői szolgálat a 2006. év végéig -
6.1.2
új foglalkoztatók kialakítását, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció), mint új ügycsoport bevezetésének előkészítését, csoportfoglalkozások bevezetését, továbbá gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének vizsgálatát, e tárgyban konferencia megrendezését tervezi.
Fogvatartás alatt született gyerekek, fiatalkorú fogvatartottak, fiatalkorú női elítéltek
Az Igazságügyi Minisztérium nevezett korosztályon belüli további, különböző szabályozási, intézkedési területébe tartozó célcsoportja volt 2005-ben a fogvatartás alatt született gyerekek (és édesanyjuk), illetve a fiatalkorú fogvatartottak köre. A fogvatartás alatt született gyerekeket illetően a szabályozást az indokolta, hogy a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. 36. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, az újszülöttet 6 hónapos koráig az anyjával együtt helyezzék el – ez további 6 hónappal meghosszabbítható. A szülésre általában a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában kerül sor. Előrelátható komplikáció vagy más gyógykezelés esetén a fogvatartottak civil egészségügyi intézményben is szülhetnek. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 180. §-a terhesség esetén lehetővé teszi a büntetés félbeszakítását is.
58
3. táblázat: 2005-ben fogvatartás alatt született gyermekek száma és születésük helye10
Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza 1. számú Női Klinika Szent Rókus Kórház Összesen
Született gyermekek száma 11 1 1 13
A született gyermekek érdekeit a büntetés-végrehajtási szervezet kiemelten kezeli. A büntetésvégrehajtási intézetben elhelyezett csecsemőket a hozzátartozók naponta látogathatják, a látogatás gyakoriságának meghatározásakor a látogatófogadásra kialakított szoba befogadóképességét veszik figyelembe. A büntetés-végrehajtási intézet a szülés után az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságtól kér információt a szülői felügyeleti jog korlátozásáról. 4. táblázat: A fogvatartás alatt született gyermekek sorsának alakulása születésük után 2005-ben Gyermekek száma 1
Csecsemőotthonba került Gyámhivatal határozata alapján az örökbefogadó szülő megnevezésével örökbe fogadtak Titkos örökbefogadással fogadtak örökbe Bács-Kiskun Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben kialakított „Anya-gyermek” körletre szállítottak édesanyjukkal Összesen:
1 1 10 13
A fiatalkorú fogvatartottakat illetően megállapítható, hogy a 2005. január 1. és 2005. december 31. közötti időszakban a fiatalkorúak átlaglétszáma a büntetés-végrehajtási intézetekben 479 fő, ebből 463 férfi és 16 nő volt. A fiatalkorú fogvatartottak vonatkozásban az egyes intézkedések keretében a finanszírozás 2005ben a következők szerint alakult:
10
Az információk a büntetés-végrehajtási szervezet által vezetett fogvatartotti alrendszerből, valamint a büntetésvégrehajtási intézetek által nyilvántartott adatokból származnak.
59
7. táblázat: Fiatalkorúak egyes büntetés-végrehajtási intézeteinek finanszírozása Fiatalkorúak Bv. Intézete, Tököl Fiatalkorúak Reg. Bv. Int., Kecskemét Fiatalkorúak Reg. Bv. Int., Szirmabesenyő
Előirányzat (forint) 450 000 000 14 510 000 34 800 000
Teljesítés (forint) 463 125 000 13 922 000 40 802 000
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) 2005-ben kiemelt feladatként kezelte a fiatalkorú női elítéltek elhelyezésének kérdését. Ennek érdekében több büntetés-végrehajtási és javító-nevelő intézetben megvizsgálta a lehetőségeket. A megoldást a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete Kecskeméten kialakítandó objektumára tett javaslat eredményezte. Emellett 2005-ben folyamatban volt a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete építése Pécsen PHARE segítséggel. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs 2006. évben kezdheti meg működését. A fogvatartottak oktatásának, kábítószer-prevenciós programjainak biztosítása a BVOP feladata. . táblázat: Fiatalkorúak Regionális. Bv. Intézete Pécs Összeg forintban (2005) 174 137 000 188 025 000 362 126 000
Sajáterő PHARE finanszírozás Összesen
Az összes 2005. évi felhasználás a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben dologi kiadás rovatain 880 011 000 forint volt.
6.1.3
A „kiskorú veszélyeztetése” tényállás módosítása Büntető Törvénykönyvben
A 18 év alattiak körében a gyermek és a vele kapcsolattartásra jogosult személy viszonylatában a kapcsolat kialakításának, fenntartásának akadályozása, a gyermeket a másik szülő ellen hangoló magatartás hátrányosan befolyásolja a gyermek lelki, erkölcsi fejlődését, ami esetenként a különélő szülő szülői felügyeleti jogának elvonásával is járhat. A tapasztalatok szerint az igazgatási jellegű bírság mellett – mivel ennek visszatartó ereje igen csekély – büntetőjogi szankció kilátásba helyezése is indokolt. A 18 év alatti személyek védelme érdekében 2005-ben a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 195. §-ában szereplő „kiskorú veszélyeztetése” tényállás módosult. Minderre tekintettel a 2005. évi XCI. törvény a Btk. 195. §-át az alábbi bekezdéssel egészítette ki: „(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”11
11
Büntető Törvénykönyvről szóló 1987.évi IV. törvény 195. § .
60
6.1.4
Inkubátorokban elhelyezett újszülöttek
Az egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban elhelyezett újszülöttek érdekében az egyes törvények módosításáról szóló 2005.évi XXII. törvény módosította a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt.). A módosítás célja az újszülöttek életkörülményeinek és örökbefogadásának kedvezőbb feltételeinek megteremtésére irányult. A módosítással egyértelművé vált, hogy az az anya, aki gyermekét a kórház által működtetett inkubátorban helyezi el, ráutaló magatartással hozzájárul gyermeke örökbefogadásához. Ezért a Csjt. vonatkozó bekezdése új ponttal egészült ki12, amellyel egyértelművé vált, hogy nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására sem, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül, anonim módon – az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül gyermekéért nem jelentkezik. A Csjt. 48. §-ának (6) bekezdése ennek értelmében akként módosult, hogy az örökbefogadási eljárás ebben az esetben (is) titkossá vált.
6.1.5
Országos Bűnmegelőzési Bizottság tevékenysége
Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) felelős „A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája” által évente frissített Cselekvési programban meghatározott feladatok koordinálásáért. Az OBmB Titkársága operatív módon vesz részt a bűnmegelőzés koordinációjában, a pályázati programok kidolgozásában, meghirdetésében és lebonyolításában. A Titkárság a végrehajtott feladatokról Jelentést készít. 2005-ben három, eltérő jellegű program valósult meg: pályázatok, legjobb gyakorlatok terjesztése, valamint rajz-és fotó pályázat. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) által irányított bűnmegelőzési stratégia prioritásaival összefüggő feladatot képez a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése. Ez a feladat kifejezetten a gyermekekkel és fiatalkorúakkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik, ugyanakkor a cselekvési program egyéb prioritásai (városi biztonság növelése, családon belüli erőszak megelőzése, áldozattá válás és bűnismétlés megelőzése) is érintik a célcsoportot.
6.1.5.1 Pályázatok A pályázatok meghirdetése keretében az OBmB 2004. évi pályázatain negyvennégy nyertes részesült támogatásban. A modellprojektek megvalósítására 2005-ben került sor. E modellprogramokon keresztül közvetve valósulhattak meg a kormányzati intézkedések. Az OBmB folyamatosan figyelemmel kísérte a bűnmegelőzési modellprojektek végrehajtását. A pályázatok úgynevezett makro-, mikro- és kutatási pályázatokként kerültek meghirdetésre. A) A makro modellprogramokban a bűnmegelőzéssel összefüggő különböző új szolgáltatások épültek ki, a meglévők bővültek, ezzel összefüggésben bizonyos módszertani újítások születtek. A támogatásban részesült pályázatok fő profilja volt többek között: -
12
iskolákon belüli oktatási-nevelési program;
Csjt. 48.§ (5) bekezdés c) pontja
61
-
iskolán kívüli projektek (közösségi házak, szabadidő hasznos eltöltése, klubok);
-
helyi ifjúságpolitikák szervezése;
-
fiatalok érdekképviseletének szervezése;
-
roma kulturális programok szervezése;
-
készségfejlesztő tréningek finanszírozása.
Összességében tehát elmondható, hogy a makroprojektekben kialakult egy olyan – a rászoruló fiatalok számára vonzó, komplex módon megvalósított – segítő-szolgáltató infrastruktúra, amely több irányú támogatásra képes. Jelentősen kiegészíti, színesíti a már meglévő, vagy éppen pótolja a még hiányzó ellátórendszert. Az OBmB makropályázatainak két célcsoportja volt. Egyfelől az óvodás, a tanköteles korú és az iskolás gyermekek (akik a bűnelkövetővé válás megelőzésére készített pályázatok célcsoportjai voltak), másfelől pedig öt modellprojektet a 16-25 éves korú, iskolából kimaradt fiatalkorúak és fiatal felnőttek bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében támogattak. B) Az OBmB négy témában hirdetett meg mikropályázatot. Több tanfolyam jellegű, bűnmegelőzési képzést megvalósító projekt újdonsága az volt, hogy párhuzamosan foglalkoztak a gyerekekkel, a fiatalokkal és a velük foglalkozó szakemberekkel. A nyertesek többek között a gyermekbántalmazás megelőzése, felismerése és kezelése érdekében rendezetek konferenciát (Heves Megyei Önkormányzat, MindenGyerek Konferencia). A programokban megvalósított módszertani újítások és az új szolgáltatások tapasztalatai felhasználhatók a pedagógusok, a szociális és gyermekvédelmi szakemberek felsőfokú képzésének fejlesztésében is. A mikropályázatok témája áttételesen érinti a 0-29 éves korosztályt, azonban közvetlenül nem irányul a gyermek- és fiatalkorúak segítésére. (A gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek képzésének, illetve az alkoholfüggő, kábítószer-használó fiatalkorú elítéltek és pártfogó felügyelet alatt állók számára való szakirányú segítségnyújtás szervezésének a támogatása volt a cél.) A támogatott projektek a közoktatási, a szociális és a gyermekvédelmi intézményekben valósultak meg. C) Az OBmB kutatási pályázatokat is hirdetett, melyek gerincét a családon belüli erőszak vonatkozásai képezték. Az e pályázatok keretében elkészített négy munka csak áttételesen kapcsolódik a gyermek- és fiatalkorúakhoz. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság a 2004-ben benyújtott makro- és mikropályázatok megvalósulását, illetve szakirányú segítségnyújtás szervezését 202 862 800 forint értékű vissza nem térítendő támogatás felhasználásával segítette.
62
9. táblázat: Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által nyújtott támogatás a 2005-ben megvalósuló pályázatokhoz Makropályázatok Mikropályázatok Szakirányú segítségnyújtás szervezése Összesen
Támogatás (forintban) 155 836 000 39 726 800 7 300 000 202 862 800
Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság 2005-ben kiírt pályázati témái igazodtak a társadalmi bűnmegelőzés második cselekvési programjának feladataihoz. A 2005. évi kiírásban is makro és mikro modellprogramok, valamint kutatási pályázatok megvalósítására nyílt lehetőség. A makro projektek pályázói 10–20 millió forint, a mikro programok megvalósítói 2–5 millió forint támogatást kaptak összesen 193 459 500 forint értékben. A nyertes projektek megvalósítása 2006 során történik. A 2005-ös makropályázatok között komplex-modellprojektet kellett kidolgozni a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és sértetté válásának megelőzése érdekében. Három pályázat részesült összesen 34 235 000 forint értékű vissza nem térítendő támogatásban. Az ez évi mikropályázatok specifikus köre a gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozott. Kortárssegítő programokkal lehetett a mikro pályázatok körében támogatást nyerni. Lehetőség nyílt a veszélyeztető és a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felismerésére és helyzetének javítására speciális képzési, továbbképzési tananyag készítéséhez támogatás igénybevételére. Három nyertes pályázó az alkoholfüggő és a kábítószer-használó fiatalkorú és fiatal felnőtt korú elítéltek és pártfogó felügyelet alatt állók számára kezelési és integrációs programokat valósított meg. A 2005-ben beadott kutatási pályázatok között két munka foglalkozik kifejezetten a fiatal bűnelkövetők médiareprezentációjával, illetve áldozattá válásuk megelőzésének lehetőségeivel. Az OBmB Titkársága a korábbi gyakorlatnak megfelelően pályázati felhívást jelentet meg 2006ban is.
6.1.5.2 A legjobb gyakorlatok terjesztése A programban az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) által kiírt „Európai Bűnmegelőzési Díj 2005” című pályázaton – melynek témája az erőszakos utcai bűnözés volt – egy pécsi program a csellengő fiatalok bűnelkövetővé válásának megelőzéséért a zsűri elismerésében részesült. A zsűrizett pályázat az OBmB Titkárságának támogatásával valósult meg. Az Európa Tanács a 2005. évet az „Állampolgárságra nevelés évének” nyilvánította és „Fiatal aktív polgárok” címmel pályázatot hirdetett meg. A díj elnyerésére olyan ifjúsági szervezetek, illetve helyi, regionális hatóságok jelentkezhettek, amelyek 16-30 év közötti fiatalokkal, fiataloknak és fiatalokért valósítottak meg projektet. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület a „Rács helyett háló” című – az OBmB Titkársága által támogatott – programja II. díjat (1000 eurót) nyert.
6.1.5.3 Rajz- és fotópályázatok Az OBmB Titkársága a közösségi bűnmegelőzés céljait a fiatalok körében rajz- és fotópályázatok meghirdetésével is ismertté kívánta tenni. Az volt a cél, hogy a gyermekek és a fiatalok képekben 63
fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat a hétköznapi erőszakról, a gyermekek elleni és a családon belüli erőszakról, a megsértett közösség kiengesztelésének lehetőségeiről. A pályázatra közel 350 mű érkezett, még a környező országokból is. Az alkotásokat neves szakemberekből álló szakmai zsűri bírálta el, a nyertes pályaművekből „Közös ügyünk a biztonság” címmel óriásplakátkiállítás készült. A díjazott művekből készült plakátokat ezután a Sziget Fesztiválon, majd két vidéki városban is megtekinthette a közönség. 12 pályaműből ingyenes képeslapok (ún. freecardok) is készültek. Az OBmB Titkársága 2005. májusában rajzpályázatot írt ki 5-14 éves gyermekeknek (ezzel indirekt módon a szüleiket és a pedagógusokat is inspirálhatta a közös gondolkodásra), és fotópályázatot hirdetett 35 év alatti amatőr és professzionális fotóművészeknek, valamint egyetemi és főiskolai hallgatóknak.
6.1.6
A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem
A Kormány még a 2006. évi őszi ülésszakra be kívánja nyújtani az újabb Btk.-novellát, amely részben az Európai Unió Tanácsának a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2004/68/IB (2003. december 22.) kerethatározatnak való megfelelést szolgálja. A kerethatározat által felsorolt cselekmények döntő többségét a Btk. jelenleg is büntetni rendeli, így kényszerítés, emberkereskedelem, kiskorú veszélyeztetése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, kitartottság, kerítés címén szankcionálja. A tervezett módosítás következtében – a kerethatározattal összhangban – három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz fenyegetett annak a személynek a magatartása, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, illetve aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt üzletszerű kéjelgésre felhív. Az a személy pedig, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt más számára hozzáférhetővé tesz, öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő.13
13
Kerethatározat 2. cikk (1) bekezdés b) pontja, 3. cikk (1) bekezdés c) pontja
64
7
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Kiemelt feladatunk a 2003-2008 évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program, melynek egyik – tematikus akcióprogrammal is alátámasztott – területe a környezettudatosság témaköre. A célkitűzések között szerepel a környezet- és természetvédelmi ismeretek, a környezettudatosság közvetítése az oktatásban és a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése.
7.1 7.1.1
Iskolai környezetvédelmi programok Iskolafejlesztés
Az ökoiskolák az iskolai élet minden területén, a tanításban, az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkezése vagy táboroztatása során érvényesítik a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit. Az Ökoiskola Hálózat további fejlesztését a KvVM és az OM a 2004-es évtől az Ökoiskola cím meghirdetésével kívánta elismerni, melyet évről-évre meghirdetünk. A hálózatba önkéntesen 205 iskola csatlakozott.
7.1.2
Programok
A korábbi években indult, de 2005-ben folytatódó, a környezetvédelmi tárca által támogatott programok közül fontos kiemelni a GLOBE és a BISEL programokat. A GLOBE program keretében megrendezésre került az éves szakmai találkozó, a Szinkron Nap, diákpályázat, GLOBE- tábor. A BISEL program célja országos vízminőség-megfigyelési hálózat kiépítése. A program keretében kétszer országos találkozót szerveztünk a tanárok és diákok részére, akkreditált tanártovábbképzést tartottunk, valamint augusztusban a határon túli magyar tanároknak (erdélyi, szlovák, kárpátaljai) rendeztünk továbbképzést. Folytattuk a háromfordulós internetes verseny, melyen a diákok egyénileg vehettek részt.
7.1.3
Tehetséggondozás
A tárca folyamatosan támogatja az országos és helyi szervezésű környezet és természetvédelmi versenyeket. Rangos eseménynek tekinthető a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, melyen hazai, valamint hazánkkal szomszédos országok magyar tannyelvű középiskolák tanulói vesznek részt. A Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny Kaán Károly Verseny célja a különböző iskola típusban tanuló 11-12 éves gyerekeknek lehetőséget biztosítani környezetük önálló megfigyelésére, a terepmunka gyakorlására, a kutató módszerek önálló alkalmazására.
65
7.1.4
Szakképzés
Szakképzés területén részt veszünk a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program szakképzés fejlesztési programjának kidolgozásában, a moduláris képzési rendszer kialakításában. Szakképző intézményeink tanulóinak megrendeztük az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt, melyre 250 tanuló nevezett.
7.1.5
Felsőoktatás
A felsőoktatás terén a KvVM szakmailag véleményezi a tárcához tartozó új főiskolai, egyetemi szakok képesítési követelményeit, részt vesz a vonatkozó jogszabály-előkészítési folyamatokban. 2005-ben is támogattuk szakmailag és anyagilag is az Országos Tudományos Diákköri Konferencia megrendezéséhez.
7.2 7.2.1
Iskolán kívüli programok KvVM központi programok
A KvVM az alábbi programokat szervezte, illetve vett részt rajtuk: •
A Víz Világnapja rajzpályázat díjkiosztó ünnepsége - KvVM
•
Gyermeknap a Fővárosi Állat- és Növénykertben
•
Gyereksziget
•
Sziget Fesztivál - 3.000.000,-
•
Egészség és Környezet Családi Nap – Telki
•
„Világunk gyerekszemmel” című rajzpályázat díjkiosztó ünnepsége
7.2.2
Nemzeti Park Igazgatóságok
Célunk a nemzeti parkok területén található természeti és kulturális értékek bemutatása, ennek során természetbarát szemlélet kialakítása. A nemzeti parkokba szervezetten érkező ifjúsági csoportok számára biztosítjuk a megfelelő színvonalú oktatási környezetet, mind a felszerelt oktató helyiségek, mind pedig a szabadtéren és a bemutatóhelyeken alkalmazott bemutató módszerek, eszközök által. Az előadásokat, foglalkozásokat megfelelően képzett, elhivatott szakemberek tartják. A helyi vállalkozókkal, intézményekkel való együttműködés révén biztosított a helyszíni programok során az elszállásolás és az étkeztetés is.
66
7.2.2.1 Programok: •
Jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények, vetélkedők szervezése (előadások, kísérletek, terepi foglalkozások, kiállítások, vetélkedők, kerékpáros körtúra stb.) o Látogatók száma: kb. 15 000 fő
•
Nyílt Napok (barlangtúra, felszíni túra, természetismereti foglalkozások) o Látogatók száma: kb. 2400 fő
•
„Úton a Világörökséghez” VI. kerékpáros körtúra – Nemzetközi Autómentes Nap o (természetismereti vetélkedővel) 25 iskola csapata
•
„A gólya az én barátom” című akcióprogram o (16 iskola, 300 pályamunka)
•
Terepgyakorlatok (közép- és felsőoktatás)
•
Táborok (természetismereti tábor, napközis kézműves táborok
•
Játszóházak („Évforgató” játszó házsorozat - Hagyományőrző és hagyományteremtő játszóház-sorozat
•
Szakdolgozók diplomamunkájához segítségnyújtás (évi 150 fő)
•
Nyári és szakmai gyakorlatosok (egyetemi diákok) fogadása, gyakorlatuk biztosítása (évi 200 fő)
67
8 8.1
Külügyminisztérium Ellátmánypótlék a kihelyezett gyermekek után 2005-ben
Gyermekek esetén az ellátmánypótlék összege a 12. életév betöltéséig 2005-ben – az előző évhez hasonlóan – a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány 10 százaléka, 12 életév betöltését követően pedig, 15 százaléka volt. A 2005-ben hatályos szabályozás szerint az ellátmánypótlék addig jár ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a 23. életév betöltéséig. Az ellátmánypótlékok rendszerében 2005-ben is jelen volt a fogyatékos gyermekeket nevelők érdeke. A fogyatékos gyermekek után magasabb ellátmánypótlék jár. Az ellátmánypótlék összege a 12. életév betöltéséig az ellátmánypótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány 15 százaléka, a 12. életév betöltését követően pedig, 20 százaléka. A közoktatásban résztvevő fogyatékos gyermek után is 23. életév betöltéséig folyósítható az ellátmánypótlék.
8.2
Iskoláztatási költségek 2005-ben
A köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 36. §-a szerint a Külügyminisztérium biztosítja, hogy a kihelyezettek gyermekei az állomáshelyen az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű iskolában előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathassanak. A kiküldöttek gyermekeit - az alap- és középszintű tanulmányok esetében - az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű iskola illeti meg. A 2005. évben a közigazgatási államtitkár határozta meg azon - átlagos képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, világnyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelven képzést folytató – oktatási intézmények körét, amelyek teljes tandíját a Külügyminisztérium fizette. Ha a kihelyezett fogyatékos gyermeke speciális Külügyminisztérium annak költségeit is megtérítette.
oktatási
intézményre
jogosult,
a
A téríthető iskoláztatási költség magába foglalta a tandíjat, a beiratkozás díjat, valamint a vissza nem térítendő regisztrációs díjat. A 2005. évi előirányzat összege 389 millió forint, a felhasználás pedig szintén 389 millió forint volt.
8.3
Családügyi referensi munkakör
2005-ben a Külügyminisztérium Humánpolitikai Főosztályán családügyi referens működött. Feladata a külszolgálatból fakadó, a kihelyezettek családtagjait, gyermekeit érintő problémák feltárása, a problémák megoldására javaslatok kidolgozása.
8.4
A fiatal diplomaták klubja 2005-ben
A Fiatal Diplomaták Klubja fórumot teremtett a Külügyminisztérium fiatal munkatársai számára különböző külpolitikai kérdések megvitatására. 68
A Klub célja, hogy •
informális keretek között lehetőséget teremtsen a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos véleménycserére,
•
hozzájáruljon a referensi munkában nem vagy csak kevéssé használt készségek fejlesztéséhez,
•
a kevésbé gyakran tárgyalt külpolitikai témákban tartott előadásokkal tágítsa a kezdő diplomaták horizontját a kultúra, a gazdaság vagy a történelem felé,
•
felkészítse fiatal munkatársainkat a különböző diplomáciai szituációkra,
•
alkalmat teremtsen a kapcsolatépítésre és
•
elősegítse azt újonnan belépők beilleszkedését.
• A Fiatal Diplomaták Klubjának programjainak nagyobbik részét előadások tették ki. Ezekre magyar politikai vezetőket, hazai és külföldi külpolitikai szakértőket, valamint a budapesti diplomáciai testület vezető képviselőit hívták meg, akik a beszélgetések során betekintést nyújtottak a szakterületüket érintő kérdésekbe. A budapesti diplomáciai testülettel való kapcsolattartás, illetve a külképviseletek munkájának jobb megismerése érdekében több eseményt szerveztek a Budapesten akkreditált nagykövetségeken. Emellett olyan tanulmányutakra is sor került, amelyek a nemzetközi kapcsolatépítést célozták. A Klub rendezvényein átlagosan harminc-negyven fiatal vett részt.
8.5
„Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak népszerűsítését segítőkommunikációs tevékenység támogatása” című 2005-ben lebonyolított pályázat
„Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak népszerűsítését segítőkommunikációs tevékenység támogatása” című pályázati felhívás nyomán beérkezett pályamunkák elbírálása során több olyan projekt nyert támogatást, amelynek célja, a külpolitika elvont, a diplomácia gyakran misztifikált világának és tevékenységének közelebb vitele a fiatal korosztályhoz. Számos pályázó arra törekedett, hogy a korosztályi gondolkodást figyelembe véve megismertesse a témakörrel az érintett korosztályt, felkeltse a személyes szintű érdeklődést a diplomácia iránt. Ennek jegyében nyert •
1 millió forintos támogatást a Két Zsiráf Diákújság külpolitikai cikksorozata;
•
a Bányai Panoráma Egyesület 1 millió forintot háromfordulós ifjúsági vetélkedő szervezésére az EU kül- és biztonságpolitikáról;
•
a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) a DUE Tallózó lapban állandó rovat nyitására 500 000 forintot;
•
a 18 Körül Alapítvány a 1 millió forintot „A Magyar Fiatalok nélkülözhetetlen kalauza” című ifjúsági információs kiadvány új fejezetének létrehozására;
69
•
a Pillar Alapítvány magyar és angol nyelvű diplomáciai társasjáték létrehozására 1 millió forintos támogatást;
•
a HÖOK Külpolitikai és Kulturális Egyesület 3 millió forintot külpolitikai CD ROM összeállításáért és terjesztéséért;
•
a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület Szemeszter című lap mellékletének kiadásáért a felsőoktatásban tanulók és oktatók tájékoztatására 1millió forintos támogatást;
•
az Uniós Tanoda Alapítvány 600 000 forintot középiskolai és felsőfokú oktatási segédanyag elkészítésére;
•
a RÉSZ Régiók Szövetsége- A Fiatal Értelmiség Szervezete 600 000 forintos támogatást az „Euroatlanti esték” rendezvénysorozat és kiadvány létrehozására;
•
a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata 1,2 millió forintot az EU tanításának országos konferenciája megrendezéséért;
•
összesen: 11 900 forint értékben.
70
9
Miniszterelnöki Hivatal
A Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Koordinációért Felelős Államtitkársága keretein belül működő Gyerekesély Iroda feladata olyan döntés-előkészítő kutatások, elemzések készítése, amelyek segítségével a kormány politikai döntéseket alapoz meg, másrészről orientálja a kormány és az érintett korosztályok párbeszédét a fiatalok életkörülményeit érintő kérdésekben.
9.1 9.1.1
Kutatások, elemzések és azok hasznosítása „Agyelszívás” kézbentarhatósága az EU direktívákkal összhangban: „A fiatal kutatók vándorlása”
A kutatás az Európai Uniónak azt a migrációs politikáját mutatja be, mely harmadik államból minél kevesebb akadállyal engedi be a szellemi elitet, a saját országok szellemi vérkeringését is támogatja, hogy ne az USA legyen európai szellemi és személyes utánpótlással a K+F vezető hatalma. A tanulmány bemutatja milyen magyar politika és szabályozás lehet eredményes a fejlődést szolgáló EU-s kutatási együttműködésben, a harmadik országbeli kutatók idevonzásában, fiatal magyar kutatók menedzselésében. Hasznosulása: Magyar EU diplomácia a következő csatlakozási hullám alkalmával; Vándorlási Tárcaközi Bizottság által kidolgozott Migrációs Stratégia háttérelemzéssel való támogatása
9.1.2
Magyar tudományos centrumok fiatal kutatói „forgalmának” elemzése, ideiglenes jellegények erősítésére javaslatok
A sikeres fiatal magyar kutatók külföldi tanulmányait, külföldi munkáit követő visszailleszkedési lehetőségeinek akadályai feltárása interjúkkal. Javaslatok a civil támogatásra, hazatelepülésük előkészítésére munkaügyi információkkal visszailleszkedési támogatással, valamint a kutatóhelyek személyi politikáinak befolyásolásával. Hasznosulása: Az érintett tárcákkal, MTA-val, ezzel foglalkozó civil szervezetekkel konzultáció a jelenségről, a célszerű érdekeltségi, szolgáltatási rendszer kialakításáról
9.1.3
Roma integráció és népesedés előrejelzés
Az Aktív Társadalom Alapítvány szervezésében készült a kutatás, melynek volt már MTA vitája, és közigazgatási szakértők számára is szervezett konzultációt az FMM. elkészült, régiókra kistérségekre az előre számítás. Az előreszámítás az oktatási integráció előnyös hatásainak prognózisát is tartalmazza, /más forgatókönyveket is/ a munkaerőpiaci kilátások értékelésével kiegészítve. Hasznosítás: Az NFT tervezési munkálatai során, mind az NFH, mind a kormányzat érintett ágazati szereplői – OM, FMM- saját tervezéseik alkalmával hasznosítják. Kormányzati honlapra /NEPINFO/ téve jól hasznosíthatják pályázataikhoz az önkormányzatok is.
9.1.4
Másodelemzések
A KSH-NKI az „Életünk fordulópontjai” 2002-es és 2005-ös kérdőíves kutatásának eredményei felhasználásával készültek a következő másodelemzések.
71
9.1.4.1 Fiatal felnőttek (18-30 évesek) munkapiaci integrálódása A fiatalok munkanélkülisége, munkapiaci bizonytalanságai a jelen egyik legkínzóbb társadalmi problémáját jelentik. A kutatás fókuszába az áll, hogy mi jellemzi a fiatalok munkapiaci integrálódását. Konkrétan: tanulmányaik befejezése után mikor szerezték meg első munkahelyüket, jelenleg milyen foglalkoztatotti helyzetben vannak, mennyire elégedettek munkájukkal, milyen munkahelyi változtatási terveik vannak. A jelzett indikátorok természetesen függnek az érintettek életkörülményeitől és családi kontextusától, így azokat (képzettség, párkapcsolat, gyermekszám, anyagi helyzet, aggodalmak, stb.) szerepeltetnék a magyarázó változók között. Hasznosítás: A munkaerőpiaci támogatási konstrukciók kimunkálásánál hasznosult és a jövőben is hasznosítható, mert követéses vizsgálat része.
9.1.4.2 Fiatalok munkapiaci karrierje A második hullámot követően teljes munkapiaci karrier áll rendelkezésre, így átfogó képet kaphatunk, hogy a fiatalok, és egyes csoportjaik milyen munkapiaci integrációs pályát futottak be. Részletes kép az első, 2001-es és 2004-es foglakozási státusról, az összes munkanélküliségi időszakról (spellek), és differenciált, kép a két hullám közötti munkapiaci integrációról, a státusmegkettőződésről. Értékelhető, hogy az első hullámban megcélzott karriertervek, változtatási kísérletek teljesültek-e vagy sem, és ha igen, akkor kinél, és kinél nem. A folyamatok értelmezésében a szokásos szocio-ökonómia jegyeket (iskolai végzettség, szülők státusa, lakhely, etnicitás, stb.) alkalmazása történt. Hasznosítás: A munkaerőpiaci támogatási konstrukciók kimunkálásánál hasznosult és a jövőben is hasznosítható, mert követéses vizsgálat része.
9.1.4.3 A gyermekvállalás munkapiaci meghatározottsága Az ezredfordulón az az elképzelés alakult ki, hogy a gyermekvállalási döntésekben és tágabban a népesedési problémák kumulálódásában a nők bizonytalan, kiszámíthatatlan munkapiaci helyzetének kardinális szerepe van. A második hullám lehetővé tette e hipotézis tesztelését. Hasznosítás: Kép alakult ki gyermekvállalásban szerepet játszó szelekciós és adaptációs mechanizmusokról, és ez fontos információt szolgáltat a család-, népesedés és szociálpolitikához.
9.1.5
Fiatalok kulturális kezdeményezései
Irodalomkutatás, gyerek és ifjúsági korosztályok jellemzői az ezredfordulón, nemzetközi, hazai irodalom szemlézése; Fiatalok kulturális kezdeményezései, a „nem hivatalos kultúrával” jellemezhető törekvései, kötődései Hasznosulás: Ifjúsági törvény előkészítése, kormányzati párbeszéd, kommunikáció támogatása, helyi ifjúsági intézményrendszer iránti igények és megoldások megismerése a „fogyasztók” oldaláról
9.1.6
Sziget kutatás 2005 támogatása, és omnibusz
A tervezett családtámogatási rendszerek, lakáspolitikák lehetséges fogadtatásával kapcsolatos véleménykutatás; a gyerektámogatások és a tervezett gyerekszám közötti kapcsolat, (vagy annak hiánya) feltárása volt a kutatás célja. 72
Hasznosulás: Családi támogatási rendszer, lakástámogatási rendszer kormányzati tervezésének hátteréül szolgált.
9.2
Koordinációs tevékenység
A termékenység megőrzését és megtartását, a gyerekvállalás támogatását szolgáló kormányzati intézkedések elkészítéséről Országgyűlési Határozat előkészítése az érintett szakmák, társadalmi csoportok civil szervezeteivel, majd közigazgatási egyeztetés.
73
10 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 10.1 Önkormányzati szakterület 10.1.1 A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. Az önkormányzatok által ellátott, fent nevezett kötelező feladatokhoz a központi költségvetés a 2005. évben is biztosított támogatást. E feladathoz kapcsolódó általános támogatásokat a mindenkori költségvetési törvény önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulásokat tartalmazó 3. számú melléklete tartalmazza. Fentieken túlmenően a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 5. központosított előirányzatokat tartalmazó melléklete a 6. sorszám alatt 170 millió forintot biztosított a helyi önkormányzatok által ellátott gyermek- és ifjúsági feladatokhoz. A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhették ifjúsági referens és/vagy ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatására, gyermek és/vagy ifjúsági feladatokról készítendő koncepció és cselekvési terv elkészítésére, gyermek és/vagy ifjúsági párbeszédrendszerek létrehozására/működtetésére, ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás biztosítására. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a helyi önkormányzatok részére gyermek és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának 2005. évi szabályairól szóló 7/2005. (VIII. 22.) ICsSzEM rendelet tartalmazta. A vissza nem térítendő támogatás biztosítása pályázat útján történt, amely keretében összesen 115 önkormányzat részesült támogatásban.
10.1.2 A gyermekszegénység leküzdése A gyermekszegénység leküzdése érdekében már 2005-ben is történtek intézkedések, alapvetően a térítésmentes étkeztetés kiterjesztésével. Az 1031/2005. (V. 5.) sz. kormányhatározat a szegénység következményeinek csökkentése érdekében, a szociális célú gyermekétkeztetés további bővítése céljából – az önkormányzatok által fenntartott intézményekben ellátott gyermekek részére – összesen 1 800 millió forintot biztosított. •
A fenti összeg a nyári gyermekétkeztetésre 300 millió forintot tartalmazott, amelyből országosan 1437 településen, több mint 299,9 millió forint összegben, 69 845 gyermek részesült étkeztetésben.
•
Az iskolai étkeztetés keretében az önkormányzatok több mint 1 183 millió forintnyi támogatást igényeltek.
A támogatási összeg felhasználását a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (VI. 20.) ICsSzEM-BM-PM együttes rendelet szabályozta. 74
A rendelet szerint a települési önkormányzatot, a fővárosban a kerületi önkormányzatot a 2005. július 15-étől 2005. augusztus 31-ig terjedő időszakra – a Gyvt. 5. §-ának a) pontja szerinti – gyermekek szociális célú étkeztetése, valamint a 2005. szeptember 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakban – az 1-4. évfolyamon – nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók étkeztetése céljából – szociális támogatást szolgáló – állami hozzájárulás illette meg. Az állami hozzájárulás célja az volt, hogy a gyermeki jogokkal összhangban segítse a gyermekek nyári és iskolai étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását.
10.2 Turizmus A Magyar Turisztikai Hivatal (jelenleg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága) 2005-ben pályázati úton támogatta az ifjúsági turizmus fejlődését: ifjúsági szálláshelyeik felújítása, erdei turista útjelzéshálózat felújítása és fejlesztése. Az érintett korosztályokkal kapcsolatosan a Magyar Turizmus Zrt. különböző marketing akciókat (kiadványok, vásári megjelenés, rendezvényeken való marketing megjelenés, hirdetés stb.) valósított meg mintegy 28 millió forint értékben. A pályázat elsődleges célcsoportja a lehetséges pályázók köre volt: a nem üzleti célú szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) sz. kormányrendelet hatálya alá tartozó, ifjúsági turizmus, természetjárás céljait szolgáló szálláshely a) tulajdonosa vagy b) kezelője vagy c) bérlője vagy d) üzemeltetője. Közvetetten azonban a 6-30 éves korosztály az érintett, mivel ők a pályázattal támogatott szolgáltatás végső igénybevevői. Az ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének támogatására – a 2005. évi költségvetési törvény alapján – a Turisztikai célelőirányzatnak az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak átadott keretből nyílt mód, a felhasználásra vonatkozó részletes szabályokat a 8/2005. (XI. 10.) ICsSzEM-TNM együttes rendelet (a turisztikai célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó keretének felhasználási szabályairól) határozta meg. A keretösszeg 2005-ben 222 millió forint volt, amely a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazta. A keretösszeg terhére az alábbi célokra volt nyújtható vissza nem térítendő támogatás: a) a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító, üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére 217 millió forint (ez tartalmazta a pályázatkezelés költségét is, a tényleges keretösszeg: 204 millió forint volt). A szálláshelyek felújításának támogatására nyílt pályázat útján kerül sor. A támogatások odaítéléséről az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter együttesen döntött. 131 db 75
pályázat került értékelésre, a pályázók által igényelt összeg meghaladta a 750 millió forintot. A pályázat eredményeként 56 pályázó részesült összesen 204 millió forintot támogatásban. b) az erdei turista útjelzéshálózat felújítására és fejlesztésére (a továbbiakban: turista útjelzések felújítására) 5 millió forint. A turista útjelzések felújításának támogatására nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése esetén egyedi döntéssel, egyéb esetben meghívásos pályázat útján kerül sor. A támogatások odaítéléséről az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter döntött. A 2005-ben végrehajtott intézkedések 2006-ben is folytatódtak.
10.3 Sport 10.3.1 Sport-rekreáció
10.3.1.1 Mozdulj, Magyarország! Program A program 2005. évi keretösszege 88 millió forint volt. A programban szereplő támogatott szabadidősportos események száma 62.
10.3.1.2 Halmozottan hátrányos helyzetűek sportja 27 millió forintos keretből: A Nemzeti Sporthivatal (jelenleg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága) 12 millió forinttal támogatta a „Holdsugár Program 2005” eseménysorozatot, amelynek célja veszélyeztetett korú és életkörülmények között élő (12-25 év közötti) fiatalok idejének, energiáinak és figyelmének lekötése. 1,5 millió forinttal támogatta a Cigány Labdarúgó Válogatott működését. Cigány válogatottunk Európa szerte elismert teljesítményt nyújt. A sporton keresztül sok roma fiatal esélyegyenlőségének, körülményeinek javítását, valamint a tehetségesek felkutatását értük el az elmúlt időszakban is. Ugyancsak 1,5 millió forinttal támogatta a Gyermekotthonok VIII. Európa Kupáját (elődöntők és döntő). A sportversenyeken gyermek- és diákotthonok, speciális általános iskolák, szociális otthonok fiataljai vettek részt immáron hetedik éve. 12 millió forintos kerettel a Halmozottan Hátrányos Helyzetűek Sportbizottsága 2005-ben is meghirdette programját. Az elbírálást követően 92 regisztráló kapott támogatást.
10.3.1.3 Fogyatékosok szabadidő- és diáksportja A keretösszeg 43,57 millió forint volt, melyből a különböző fogyatékossági csoportoknak megfelelő, illetve integráltan megrendezett eseményeket támogatta a Nemzeti Sporthivatal. A támogatott programok között szerepelnek az Integrációs Vitorlás Bajnokság fogyatékos gyerekek részvételével, a kétnapos VI. Medve Kupa Téli Diáksport Találkozó, amelyen 16 csapatban 96 fogyatékos gyermek és kísérőik mérhették össze tudásukat szánkóhúzásban, „szánkófutásban”, „fólián való lesiklásban”, „szánkó biatlonban” és „szánkó lesiklásban”.
76
Támogatták a Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete által rendezett országos bajnokságokat és speciális integrált eseményeket, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékos diákok regionális atlétika versenyeit, ezen belül a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete által szervezett III. Nemzetközi Fogyatékosok Hetét, a vak diákok színvonalas tavaszi és őszi fordulóit, amelyek keretében (judo, goalball, úszás, atlétika és sakk sportágakban mérhetik össze erejüket), illetve folyamatos délutáni sportfoglalkozások keretében foglalkoztatnak fogyatékos fiatalokat. A tanulásban akadályozott diákok létszámától függően külön támogatást kaptak a megyék sportrendezvények szervezésére, illetve külön 40 millió forintos keretösszegből megyénkét a fogyatékosok szabadidősportjára (rendezvények, események, sportfoglalkozások egész évben).
10.3.2 Iskolai testnevelés – test-kulturális felsőoktatási képzés A 2005. évben az Nemzeti Sporthivatal 45 millió forint támogatást biztosított a Testnevelési Egyetem szakmai munkájának támogatására. A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány a 2005. évben 120 millió forintot kapott a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartására, 240 millió forintot szabadidősport témájú pályázatok kiírására, 560 millió forintot a Gerevich ösztöndíjak fedezetére és 46 millió forintot működésének támogatására. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség 118 millió forint támogatást kapott az egyetemi, főiskolai bajnokságok lebonyolításának támogatására, illetve a Téli és a Nyári Universiadén való részvétel finanszírozására. Az Magyar Diáksport Szövetség 187,5 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatott, melyet elsősorban a diákolimpiai versenyrendszer regionális és országos döntőinek megrendezésére fordított a támogatott sportágakban.
10.3.3 Utánpótlás-nevelés Sportágfejlesztés - Sport XXI. század program (atlétika, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, sakk, tenisz, vívás, vízilabda) Az eredeti előirányzaton 928 millió forint állt rendelkezésre, ugyanakkor a 10 százalékos tartalékképzést követően a módosított előirányzaton 732, 517 millió forintos forrás került meghatározásra a feladat ellátására. A programon belül 10 sportág egységes utánpótlás-nevelése került finanszírozásra, mely egységes program gondozója a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (költségvetési szerv).
10.3.3.1 Héraklész-program Az eredeti előirányzaton 640 millió forint állt rendelkezésre, melyet a programot bonyolító Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet számára előfinanszírozással több részletben biztosított a Nemzeti Sporthivatal. A programban 20 sportág érintett, mely sportágak munkája a magyar sportéletben meghatározó az olimpiai és nemzetközi eredményesség alapján.
77
10.3.3.2 Sportiskolák támogatása E fejezeti kezelésű előirányzaton eredetileg 70 millió forint állt rendelkezésre. Az összeget a programot bonyolító Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet számára előfinanszírozással, több részletben biztosította a Nemzeti Sporthivatal a kiválasztásra kerülő és majd a kerettanterv szerint módszertani központként is működő közoktatási intézmények felkészítésére és a kerettanterv elkészítésére, az azzal kapcsolatos feladatok ellátására.
10.3.3.3 Egyéb utánpótlás-nevelési feladatok támogatása A feladatok ellátására a költségvetési törvény alapján 90 millió forint állt rendelkezésre. A fejezet az alábbi egyéb utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatását biztosította: •
28 390 354 forint került felhasználásra a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon való magyar részvétel költségeinek biztosítására. Az összeg felhasználására a MOB-bal kötött szerződés szerint került sor. A támogatást a MOB számára előfinanszírozással, több részletben biztosította a Nemzeti Sporthivatal.
•
A Duna-kupa 7 sportágban rendezett versenysorozatában három Duna menti ország vett részt. E versenyrendszernek a Magyarországon megrendezett versenyek költségeihez, illetve a külföldön megrendezett eseményeken való részvételhez a fedezetet a Nemzeti Sporthivatal biztosította. Ez az összeg a 2005. évben 3,675 millió forint volt, az összeg az elszámolást követően utófinanszírozással került az érintett szövetségeknek átutalásra.
•
Öt kiemelt hazai rendezésű utánpótlás sportesemény került 20,380 millió forint összeggel támogatásra: az Ökölvívó Kadett Európa Bajnokság 8 millió forinttal, a kosárlabda U18 női Európa Bajnokság 3 millió forinttal és a Vívó Junior Európa Bajnokság 3 millió forinttal. A Judo Ifi Európa Bajnokságra 3 380 000 forint, a kosárlabda U20 férfi Európa Bajnokságra 3 millió forint került lekötésre, illetve történt szerződéskötés. Ez utóbbi események 2006. évi események.
•
A sakk sportág további utánpótlás-nevelési feladataira 10 millió forint került felhasználásra.
•
Élsportolói osztályokat működtető 4 közoktatási intézmény kapott 3,106 millió forint támogatást (Bródy Imre Gimnázium, Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Vörösmarty Mihály Gimnázium). Az összeg az elszámolást követően utófinanszírozással került az érintett intézményeknek átutalásra.
•
A Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium (élsport osztályokat működtet) épületének a XIV. kerületi Polgármesteri Hivatallal kötött szerződés szerinti bérleti díjára 1 398 000 forintot biztosítottak.
•
A Héraklész Bajnokprogramban eredményesen szerepelt sportolók számára a Héraklész Díjkiosztó Gálájának szervezéséhez és a Gála keretén belül történő jutalmazás költségeihez biztosított a Sporthivatal 2,363 millió forintot.
•
Utánpótlás-nevelési feladatok, események támogatásának kommunikációjára 50 millió forint állt rendelkezésre.
78
10.4 Társadalmi segítők (civil szervezetek) támogatása A korábbi Belügyminisztérium költségvetéséből, a „Társadalmi szervezetek és segítők támogatása” előirányzatból összesen 26, a gyermekkorúak és a fiatalok programjainak szervezésével, különböző típusú gondjainak megoldásával foglalkozó társadalmi szervezet (10 egyesület és 16 alapítvány) részesült támogatásban 7,15 millió forintnyi összegben, mely összeg a rendelkezésre álló forrás mintegy 15 százaléka. A legnagyobb arányú támogatást a roma fiatalokkal foglalkozó pályázatok kapták, az e korosztályokra fordított támogatási összeg mintegy 30 százalékát, mivel a roma gyermekek és fiatalok érdekeinek védelme a pályázat kiemelt céljai között szerepelt.
79
11 Oktatási és Kulturális Minisztérium 11.1 Közoktatásban, ezen belül a szakképzésben történt 2005. évi intézkedések A 2005. évi költségvetési törvény valamint a közoktatást érintő törvénymódosítások alapján több gyermekeket és az ifjúságot érintő intézkedés került megvalósításra, amelyek az alábbiak.
11.1.1 Ingyenes tankönyv Több mint a duplájára emelkedett az ingyenes tankönyvellátás állami támogatása. A 2005/2006os tanévben vált teljessé a rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyvellátás rendszere az újonnan belépő 9-13. évfolyamos kedvezményezettekkel. 2005-ben mintegy 700.000 rászoruló tanuló ingyenesen jutott tankönyveihez. Ehhez a költségvetés csaknem 8 milliárd forint támogatást biztosított.
11.1.2 Ingyenes étkezés A 2003 szeptembere óta mintegy 100.000 ingyenes étkeztetésre jogosult rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő óvodás gyermekek mellett a Kormány 2005-ben további 1,5 milliárd forintot csoportosított át az alsó tagozatos tanulók gyermekétkeztetési díjának egyedi mérséklésére, vagy elengedésére. Az étkeztetési támogatás a rászorulók körében családonként 2.500 - 5.000 forint/hó megtakarítást jelent. A szociálisan rászorult gyermekek számára nyári étkeztetést biztosítottunk. Ez számításaink szerint kb. 70-80 ezer gyermeket érintett, 300 millió forintot fordítottunk a célra.
11.1.3 Szöveges értékelés Szöveges értékelés valamint az évismétlés, buktatás korlátozása felmenő rendszerben, most már a 2005/2006 tanévben az általános iskolák harmadik évfolyamára is kiterjed.
11.1.4 Nyelvi előkészítés A nyelvi előkészítő évfolyamon szeptembertől 14.764 diák részvételével, 431 középiskola indít nyelvi előkészítő évfolyamot, 25 százalékkal több diák kezdi a tanévet ezeken az évfolyamokon a 2004/2005 tanévhez képest. Az előkészítőn az órakeret 40 százalékában idegen nyelvet tanulnak a diákok. A nyelvi előkészítő évfolyamra járó tanulók után az intézmények emelt szintű támogatást kapnak (76.500 forint/tanuló/év).
11.1.5 Útravaló Ösztöndíjprogram A Magyar Kormány 1016/2005 (II. 25.) Korm. határozata rendelkezett az Útravaló Ösztöndíjprogram elindításáról, a 152/2005. (VIII. 2.) és a 77/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet pedig a program működtetésének feltételeit szabályozta. A program átfogó célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Az „Útravaló” Ösztöndíjprogram egyik fő célja a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági 80
életben való sikeres integráció. Ez a hosszú távú gazdasági hatás az egész ország versenyképességét javítja. Az Ösztöndíjprogram az alábbi alprogramokon keresztül támogatja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését (esélyegyenlőségi alprogramok): Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához . A 2005-ös évben kiírt két pályázati fordulónak köszönhetően a program hatása egyértelműen érezhető, hiszen a 2005/2006-os tanévben mintegy 20.000 hátrányos helyzetű tanuló és mentora kapott támogatást az esélyegyenlőségi alprogramok keretében. Az Út a tudományhoz alprogram esetében másik pályázati felhívás került megjelentetésre. A szakiskolákban a pedagógiai munka feltételeinek javítására a 2005/2006. tanévben a szakiskolák 9-10. évfolyamai osztálylétszámának határa, a korábbi maximális létszám/átlaglétszám 35/28-ról 30/23-ra csökkent. A Szakiskolai fejlesztési programban végzett fejlesztő tevékenység eredményeként a 2005/2006os tanévben 23 szakiskolában indul a szakképzést előkészítő évfolyam olyan fiatalok számára, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, lehetővé téve ezzel a következő tanévtől a szakképzésbe való bekapcsolódásukat.
11.1.6 Informatikai normatíva Bevezetésre került az informatikai normatíva, amelynél tanulónként 4215 forintot igényelhetnek a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő informatikai berendezések korszerűsítésére és működtetésével összefüggő költségek megtérítésére, valamint új, az oktatási tevékenységet segítő info-kommunikációs eszközök, beszerzésére az 5-13. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban részesülők létszáma után. A 2005/2006-os a tanév folyamán bevezetésre került az egységes diákazonosító, oktatási azonosító.
11.1.7 Iskola felújítási program Iskola felújítási programok keretében a 2005-ös évben a Regionális Operatív Programban elkezdődött a 2004/2005. tanév során kiírt pályázatok megvalósítása, óvodák, iskolák felújítása összesen 12 milliárd forint értékben. Az "Információs technológia az általános iskolákban" komoly Phare források bevonásával, mintegy 6,5 milliárd forint összeggel segíti a magyarországi iskolák felújítását, illetve a legkorszerűbb információs technológiák oktatásban történő használatához számítástechnikai, multimédiás berendezések beszerzését, a tanárok továbbképzését, e-tanulási, képzési programok fejlesztését. A "Beruházás a 21. századi iskolába"címmel indított pályázat során kapott hitelek a következő célokhoz voltak igénybe vehetők: közoktatási intézmények műszaki felújítása, fűtés- és világítási rendszer korszerűsítése, tornaterem, játékszoba, tanuszoda, vizesblokk építése, felújítása, bővítése, valamint az esélyegyenlőség elősegítésére az akadálymentesítés. 2005. augusztus 9-ig összesen 116 fenntartó, 150 oktatási intézménye pályázott. Eddig 79 fenntartóval kötött szerződést az MFB, 5.549.137.964 milliárd forint értékben. A pályázatok alapján összesen több mint 13 milliárd forintos beruházás fog megvalósulni az elkövetkező években. 81
11.2 Szakképzés fejlesztési startégia A Kormány 2005. évben elfogadta azt a szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely 2003 és 2004 évben készült a szaktárcák, a gazdasági kamarák, a szakmai szervezetek és a közvélemény bevonásával, véleményének kikérésével. Megjelent a Szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat, amely tartalmazza a 2005-2006-ra tervezett részintézkedéseket is. A Stratégia végrehajtásának egyik fontos eleme, hogy előkészítésre kerültek azok a jogszabályi változások, amelyek az elkövetkező időszakban szükségesek ahhoz, hogy megvalósulhassanak a stratégia célkitűzései, amelyek például a 9-10. évfolyamra tervezett közismereti-szakmai előkészítő oktatás arányaira vonatkozó javaslatok, a szakképzést előkészítő évfolyamok, a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat, a „Szakiskolai fejlesztési program” kiterjesztése (Szakiskolai Fejlesztési P. II.). A szakképzés-fejlesztési stratégia elfogadásával egy időben a Kormány meghatározta a 100 lépés program keretében azt a 14 szakképzési lépést is, amely az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait tartalmazza a szakképzés színvonalának és a munkaerőpiaccal való kapcsolatának javítása érdekében. Az Munkaerőpiaci Alap részére, amely tartalmazza az oktatási miniszter által felhasználható keretet, 2005-ben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.), és az Szht. végrehajtási rendeleteinek szabályai vonatkoztak. A képzési alaprész 2005. évi előirányzatait a költségvetési törvény határozta meg. Az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keret felhasználásánál fő szempont volt a 2005-ös évben is a gyakorlati képzés és a szakképzés fejlesztése annak érdekében, hogy az iskolai rendszerű szakképzésből kikerülő fiatalok szaktudása korszerű, piacképes legyen. Az Országos Szakképzési Tanács állásfoglalásának figyelembevételével hozott miniszteri döntésnek megfelelően a 2005. évi központi keret terhére többek között az alábbi az ifjúság szempontjából kiemelt feladatok kerültek támogatásra: •
a művészeti szakképzéshez kapcsolódó 2005. évi fejlesztési feladatokra 31.836.000 forint összegben;
•
a World Skills nemzetközi szervezetbe – teljes jogú tagként – történő belépésre 5.381.250 forint összegben; (szakmai gyakorlati versenyeket szervező szervezet)
•
a szakképzési digitális tananyagfejlesztés és standardizálás támogatására 200.000.000 forint összegben;
•
a szakmai tanulmányi versenyek lebonyolításának támogatására 151.476.848 forint összegben;
•
a speciális szakiskola létrehozása a hátrányos helyzetűek képzését szolgáló szakképző központ létrehozására 250.000.000 forint összegben
•
a gimnáziumban folyó informatika fejlesztését szolgáló pályázat 107.000.000 forint összegben. 82
A képzési alaprész 2005. évi decentralizált kerete tervezésének feltételeként a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény az Országos Szakképzési Tanács feladatai között határozza meg, hogy tegyen javaslatot az oktatási miniszter részére a decentralizált keret elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, valamint a decentralizált keret felhasználási prioritásaira. A 2005. évi decentralizált képzési alaprész felhasználására, összesen 5.228.921.123 forint értékben, hét prioritás került megfogalmazásra, figyelembe véve, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelően a szakképző intézmények, a gazdálkodó szervezetek és a kettőjük együttműködése is megjelenjen.
11.3 Felsőoktatás területén történt 2005. évi intézkedések 11.3.1 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény A felsőoktatásban tanuló mintegy 400 ezer hallgatót érintő változás volt a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, amely a Magyar Universitas Program alapján szabályozta a felsőoktatás növekedését. A törvény hallgatóközpontú szabályozással alakította át az intézmények vezetésének rendszerét, döntött a hallgatói igényekhez igazodó új, rugalmas többciklusú képzési rendszer bevezetéséről, az intézményi gazdálkodásban a nagyobb önállóság és felelősség biztosításáról, valamint a hallgatói jogosultságok és kötelezettségek, a jogvédelem szabályozásáról, a támogatás új rendszeréről. Az Országgyűlés 2005. decemberében fogadta el a költségvetési törvényt, amely jelentős mértékben növelte meg a hallgatói támogatásokat. Így 2006. szeptemberétől a hallgatói normatíva összege 116,5 ezer forintra, a kollégiumi férőhely támogatás 116,5 forint, a jegyzet, sport és kulturális támogatás 11,650 ezer forint növekedett és a lakhatási támogatás összege továbbra is 60 ezer forint maradt. A köztársasági ösztöndíj összege is évi 335 ezer forintra növekedett. 2005-ben az államilag támogatott férőhelyekre 62 ezer hallgatót vettünk fel és ez az arányszám az érettségiző korosztály közel 65-70 százalékának biztosított továbbtanulási lehetőséget. A felsőoktatási intézményekben további 50 ezer hallgató kezdhette meg tanulmányait költségtérítéses képzésben nappali, esti és levelező tagozatokon, kiegészítő alapképzésekben és szakirányú továbbképzésben.
11.3.2 Kollégiumfejlesztés 2005-ben a PPP konstrukció keretében indult meg az a kollégiumfejlesztési program, amely részben új férőhelyek létrehozását, részben pedig a meglévő kollégiumi férőhelyek rekonstrukcióját biztosítja. A 2005-2007. közötti időszakban a felújítás és bővítés 17 ezer kollégiumi férőhelyet érint, mintegy 70 milliárd forint értékben. A beiskolázás indításának első évében mintegy 3500 új kollégiumi férőhely átadása történt meg.
83
11.3.3 Tehetséges hallgatók támogatása Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nagy hangsúlyt helyez a tehetséges hallgatók kiemelt támogatására, amelyre az alábbi intézkedések születtek: Az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal és a Jedlik Ányos Kuratóriummal együttműködésben kialakított, 2005 júniusában megjelentetett pályázat célja a hazai, állami és államilag elismert felsőfokú intézményekben folyó, graduális szintű hallgatói kutatómunka, illetve alkotó művészeti tevékenység támogatása volt a tudományos és művészeti, diákköri (TDK) tevékenység feltételeinek javításával. Fontos szempont volt a tehetséggondozás figyelemmel kísérése, versenyek, kiállítások, tudományos konferenciák támogatása. Tudományos Diákköri Kutatási és Művészeti szervezettel rendelkező hazai, állami és államilag elismert felsőoktatási intézmények karai, illetve karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények karonként, illetve intézményenként egy pályázatot nyújthattak be. Pályázni rövid, maximum 6 hónapos futamidejű programokkal lehetett, amelyek megvalósítása 2005. november 1-jétől kezdődött. Az igényelhető támogatás összege függött a pályázó intézmény/kar beiratkozott államilag finanszírozott nappali tagozatos graduális hallgatói létszámától, illetve az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) elért eredményeitől, valamint az intézmény/kar Tudományos Diákköri Kutatási és Művészeti tevékenységének intenzitásától. Az elnyerhető támogatás összege minimum 500 ezer forint, maximum 2 millió forint volt. Az elnyert támogatás a hallgatói kutatási, illetve művészeti tevékenység kizárólag dologi kiadásainak költségeire volt felhasználható, amelyet a pályázó intézményi/kari diákköri szervezet kisebb egységei között a benyújtott program tartalmával összhangban kellett felosztani. Az állami és az állam által elismert felsőoktatási intézményekből 38 intézmény 126 diákköri szervezete 191,57 millió forint támogatási igénnyel nyújtott be pályázatot. A Jedlik Ányos Kuratórium javaslatára 22 felsőoktatási intézmény 55 pályázati programja nyerte el a 2005/2006os tanévre a – rendelkezésre álló – 70 millió forint támogatást. A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezvénysorozata 2005. március 21. és április 29. között zajlott. A konferenciának az ország nyolc városában (Budapest, Gödöllő, Győr, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szarvas, Szeged) 11 egyetemi, illetve 5 főiskolai kar adott otthont. Az Oktatási Minisztérium XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezési költségeihez (10 felsőoktatási intézmény) 24 millió forint támogatást biztosított. Az Oktatási Minisztérium támogatásának köszönhetően tovább folytatódott a nagy múltú, értékes hagyományokkal és sikerekkel rendelkező tudományos diákköri munka, a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók diáktudományos és művészeti tevékenysége az országos tudományos diákköri konferenciák sora. Az OTDK hagyományosan a legkiválóbb egyetemisták és főiskolások bemutatkozási fóruma, ahol akadémikusokból, professzorokból, elismert hazai szakemberekből álló bíráló bizottság értékeli a bemutatott tudományos eredményeket. A támogatás révén a szekciók a konferencia előadásainak kivonatát tartalmazó összefoglaló köteteket is megjelentettek. A szakmai programok mellett minden intézmény szerény költséggel, de igényes kulturális programot is kínált a résztvevőknek. Általánosságban megállapítható, hogy a támogatás révén a diákköri tevékenység feltételei javultak, megszilárdultak, a diákkörök kiegyensúlyozott az addigi elért eredményekre épülő 84
munkát tudtak folytatni. A kutatások nemzeti szellemi tőkénk gyarapodásához hozzájárultak és sokszorosan térülnek meg a gazdaság és a társadalom számára. A programok az intézmény mérhető eszközeinek, tárgyi infrastruktúrájának javulását is szolgálták. A tudományos és művészeti diákkörökben tevékenykedő oktatók, kutatók sokat tettek a magas színvonalú műhelymunkáért, a hallgatók tudományos pályán tartásáért és a magyar felsőoktatás tudományos utánpótlásának biztosításáért. A pályázatokra biztosított források csökkenése miatt bizonytalan a következő években a meghirdetés.
11.4 Kultúra területén történt 2005. évi intézkedések 11.4.1 Múzeumok mindenkinek program A tárca, jogelődjének; az NKÖM Múzeumi Főosztálya által 2003. május végén útjára indított Múzeumok Mindenkinek Program küldetése, hogy elősegítse a múzeumokban őrzött kulturális javaink megismertetést, látogatóbarát bemutatását és feldolgozását. Megerősítse a múzeumok értékmegőrző és kultúraközvetítő szerepét minden korosztály számára. A Program a 2005. évben a korábbi struktúrának megfelelően bonyolította a programit. Az éves munkatervek az alábbi nagy tevékenységi területeket és programokat ölelték fel: •
Múzeumpedagógiai évnyitó: 2005. Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
•
Konferenciák és műhelymunkák:
•
2005. március: Önkéntesek és barátok – Konferencia a múzeumi önkéntesekről és baráti körökről (együttműködésben a Múzeumok és Látogatók Alapítvánnyal)
•
2005. június: Vizuális nevelés és a múzeumok (együttműködésben a Gyík Műhellyel)
•
2005. szeptember: Szerepjátéktól a történelmi bemutatókig (együttműködésben a százhalombattai Matrica Múzeummal)
•
Múzeumpedagógiai Nívódíj-rendszer:
•
Múzeumpedagógiai nívódíjasok:
•
2005. „Az év legjobb múzeumpedagógiai kiadványa”: A Ludwig Múzeum -Kortárs Művészeti Múzeum múzeumpedagógiai füzetsorozata (Budapest); Szecessziósdi – Foglalkoztató füzet gyerekeknek (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága)
•
Múzeumok Mindenkinek Program kiadványsorozata és egyéb támogatott kiadványok
•
2005. évben megjelent kiadványok: „Tizennégyen” – Az ingyenessé vált múzeumok promóciós anyaga (megjelent együttműködésben a Pulszky Társasággal 2005. májusában)
–
Konferencia
A Múzeumok Mindenkinek program pályázati rendszer keretében 2004. évben meghirdetett pályázatok 2005. első felében kerültek megvalósításra: Az együtt érkező, több generációhoz tartozó családtagok – felnőttek és gyermekek – múzeumi gyűjteményekhez és muzeális intézményekhez köthető kulturális és művészeti nevelését,
85
látogatásait fejlesztő és elősegítő kezdeményezések támogatása (14 budapesti és vidéki muzeális intézmény számára 5 millió forint értékben) Múzeum és Iskola - Múzeumpedagógiai Módszertani Pályázat (együttműködésben a Magyar Történelmi Társaság Pedagógiai Tagozatával) (2005. májusától) Elsősorban a közoktatásban részesülő 6-18 év közötti korosztály (csoportos múzeumlátogatás keretében voltak elsősorban a program célcsoportja); illetve a több generáció együttes látogatása során a múzeumba látogató gyerekek elsősorban 6-14 éves korosztály (családi múzeumlátogatás a hétvégi és a szünidei időszakban); fiatal felnőtteket a múzeumi nagyrendezvények (Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája kapcsán, ezekben társrendezőként vett részt a Múzeumok Mindenkinek Program). Ez megközelítőleg 270 000 fiatalt érintett. A Múzeumok Mindenkinek Program keretösszege a 2005. évben: 21,914 millió forint volt. (Az összeg nem tartalmazza a múzeumi nagyrendezvények társzervezőjeként hozzáadott összegeket, mert ezek eltérő fejezeti sorokból érkeztek.)
11.5 A Művészeti területen történt 2005. évi intézkedések Az OKM 2005-ben meghirdettük 55 millió forintos kerettel Katona József gyerek- és ifjúsági drámaírói alkotói támogatás pályázatot, melynek célja, hogy kifejezetten ennek a korosztálynak szóló új színpadi művek, vagy magyar író műve alapján készült igényes színpadi adaptációk szülessenek. A III. Országos Gyermekszínházi Szemlét 2005-ben 1,7 millió forinttal támogatta a tárca. A kétévente megrendezett Marczibányi téri Gyermekszínházi Szemlét minden alkalommal támogatja, mint a hazai gyermekszínjátszás egyik legfontosabb megjelenési lehetőégét és szakmai fórumát. Miközben az ország valóban legjobb előadásit és alkotóit látja vendégül, az előadásokat követő vitákon lehetőséget ad a legújabb előadások értékelésére, ezáltal a területen dolgozó művészek szakmai előrelépésére. Az alternatív színházak és mozgásszínházak – melyek célközönsége jellemzően az ifjúsági korosztály - támogatása 2005-ben a duplájára - 532 millió forintra - emelkedett. A művészeti ösztöndíjak rendszere, melynek keretében évente több, mint 110 fiatal művész részesül támogatásban, tovább bővült. Egyrészt nőtt az ösztöndíjasok száma (a Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíjasok száma 7-ről 10 főre emelkedett), másrészt megalapításra került a Lakatos Ablakos Dezső jazzösztöndíj. A jazzklubok számára pályázatot hoztunk létre jazz programok megvalósításával kapcsolatos költségek, a jazz előadásokon közreműködő művészek fellépésével összefüggő kiadások támogatására. 2005-ben a Rajkó Ifjúsági Zenekar nyerte el a Nemzeti Ifjúsági Zenekar kitűntető címet, mely számukra 25 millió forint támogatást jelentett.
11.6 A közművelődési területen történt 2005. évi intézkedések Az OKM 2005-ben a határon túli magyar fiatalok 5 művészeti programját összesen 7 millió forinttal; az egyházak határon túli, fiatalokat érintő szórványgondozási tevékenységét (44 programot) összesen 4.4 millió forinttal; a határon túli ifjúsági könyvkiadást 2,3 millió forinttal (8 könyvcím); a határon túli gyermek-, báb- és ifjúsági színházi előadások, tájolási programok és 86
fesztiválok megrendezését (23 pályázatot) 8,8 millió forinttal; a határon túli gyermek és ifjúsági közművelődési programokat (74 pályázatot) 9,5 millió forinttal; az ifjú csángó magyarokat (10 program) 40 millió forinttal támogatta; a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak keretében 4 Benedek Elek-ösztöndíjat osztott ki 4,8 millió forint értékben ifjúsági regény-, mese-, bábjátékés gyermekszíndarab megírására és további hat, 30. életévét be nem töltött fiatal szerző részesült még ösztöndíjban, összesen 6 millió forint támogatásban. A hazai, országos hatáskörű, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekkel és fiatalokkal foglalkozó kulturális társadalmi szervezetek (4 pályázatra) 800.000 forintos működési támogatásban részesültek 2005-ben. 2006-ban a vidéki ifjúsági könnyűzenei klubok rendezvényeinek bővítésére a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) programot hirdette meg a tárca. A projekttel több mint kétezer koncert megvalósítását támogatta.
87
12 Pénzügyminisztérium 12.1 Adózással összefüggő szabályozás A 2005. évtől a jövedelemadózás területén hatályba lépett módosítások csak kis mértékben érintették a gyermekek és az ifjúság helyzetét érintő adózási szabályokat, amelyek a következők voltak: 2005. évtől az Szja törvény a szakképzésben részt vevő tanulót megillető juttatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő értékhatárát a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint költségként elszámolható mértékhez köti, ami magasabb, mint a 2004. évben érvényben lévő, az elszámolhatóságot a legkisebb munkabér 15 százalékában meghatározó mérték. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját megillető, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő juttatások köre 2005. január 1-jétől kibővült a hallgató részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből a hónap első érvényes havi minimálbért meg nem haladó résszel. A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt vas illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódó adóterhet nem viselő járandóságnak minősülű, a felsőoktatási intézmény által szabályzatában meghatározottak szerint adott pénzbeli juttatás összeghatára a 2005. évtől az adóév első napján érvényes minimálbér négyszeresére emelkedett (228.000 Ft). Az adómentes természetbeni juttatásként, a munkáltató által adható iskolakezdési támogatás összege 2005-től 17 ezer forintra emelkedett. A 2006. évre a gyermekek és az ifjúság helyzetét érintő adózási szabályok között a jelentősebb módosítások a következők voltak: A 2006. évtől megszűnt a családi adókedvezmény az egy- és kétgyermekes családok esetében és támogatássá alakult át, a három- és többgyermekes családoknál részben fennmaradt (eltartottanként és havonta 4 ezer forint) az adókedvezmény, részben szintén támogatássá alakult át. Az intézkedés javítja a kedvezményhez (támogatáshoz) való hozzájutás lehetőségét az alacsony keresetűek esetén. Emelkedett a munkáltatók által folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó kedvezmény, eszerint a munkáltató csökkentheti adóalapját a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával. 2006-tól 1 millió forintra emelkedett a munkáltató által lakáscélra adómentesen adható összeg értékhatára, valamint az adómentesen adható iskolakezdési támogatás összege 19 ezer forintra emelkedett. A jelenlegi ismereteink szerint a jövedelemadóztatás területén nem várható egyéb olyan változás, amely jelentős mértékben érintené az ifjúság helyzetét.
12.2 Általános gyermek -és-ifjúsági balesetbiztosítás A Magyar Köztársaság Kormánya a 119/2003 (VIII.14.) sz. kormányrendeletében közbeszerzési eljárás lefolytatását rendelte el a 3 és 18 év közötti gyermekek és fiatalok általános 88
balesetbiztosítási védelmének ellátására. A pályázat Pénzügyminisztérium által történt értékelését követően 2003. október 15-én aláírásra került a 2006. december 31-ig szóló szerződés, amelynek keretében a Generali-Providencia Biztosító Rt. által vezetett, az Allianz Hungária, OTP-Garancia, AEGON és Uniqa (előző nevén AXA) Biztosítókat egyaránt magába foglaló Együttbiztosítási Csoport vállalta fel az általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosításának kezelését és szolgáltatásait. A 2003. szeptember 1 - október 15. közötti balesetek térítését az állam közvetlenül átvállalta. 2004-ben változatlan feltételekkel folytatódott a balesetbiztosítás. A biztosításra jogosultak köre a KSH adata szerint 1.832.436 fő, 2005-ben 1.796.533 fő volt, a biztosítás díja 2004-ben 403.135.920 Ft, 2005-ben 395.237.259 Ft volt. A biztosítás a megkötött szerződés szerint 2006. december 31-ig változatlan feltételekkel működik tovább. A Kormányrendelet szabályainak megfelelő – 2007. január 1-től újabb 3 évre szóló – balesetbiztosítási szerződés megkötése tárgyában közbeszerzési eljárás van folyamatban.
89
13 Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium 13.1 Ifjúsági munka, ifjúsági terek (Ifjúság XXI.) 13.1.1 Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások, közösségi terek Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya 2005-ben folytatta az ifjúsági szolgáltatások támogató pályázati rendszerének átalakítását: •
kiemelt értékelési szemponttá tettük, hogy az adott ifjúsági szolgáltatás miképpen járul hozzá a településen, térségben élő fiatalok társadalmi-gazdasági helyzetének javulásához;
•
előnyben részesítettük azon pályázatokat, melyek a településen, térségben működő ifjúsági, oktatási, munkaerőpiaci, közművelődési és szociális szolgáltatok együttműködésére építettek;
•
az elnyerhető összegek jelentős differenciálásával tovább erősítettük a szolgáltatások kistérségi szintű ellátását.
Pályázati rendszerünk átalakításával egyrészt az ifjúsági törvény kritériumrendszerére, másrészt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében várhatóan megjelenő pályázatok módszertanára készítettük fel az ifjúsági szakterület szereplőit. A pályázatok szakmai feltételrendszerének kialakítása és a döntési folyamat koordinációja mellett szakmai támogatást biztosított a zuglói és a zalaegerszegi ifjúsági információs és tanácsadó Irodák kialakításához, működi keretinek átalakításához.
13.1.2 Önkormányzatok ifjúsági feladat-ellátásának támogatása 2005-ben tovább folytatódott az önkormányzatokat támogató pályázat célrendszerének átalakítása: az integrált, komplex szemléletű ifjúsági szolgáltatások finanszírozása vált az elsődlegessé. A pályázat átalakításának eredményeként •
megindult az ifjúsági feladatok települési, illetve területi szintű stratégiai, ágazatokon átívelő tervezése;
•
kialakultak, illetve megerősödtek az integrált, komplex szemléletű ifjúsági szolgáltatások.
A pályázati programok összeállítását szakmai háttéranyagokkal segítettük.
13.1.3 Játszótér program A magyar játszóterek minőségi állapotára és a balesetekre vonatkozó hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szükség van a magyarországi játszóterek fejlesztésére, az előírt biztonságtechnikai követelményeknek történő megfeleltetésére. Az EU-konform játszóterek kialakításának elsődleges feltétele, hogy a játszótéren elhelyezett játszóeszközök a nemzeti szabványként bevezetett MSZ EN 1176-1-7 szabványsorozat és az MSZ EN 1177 szabvány előírásainak megfeleljenek. Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium – a kormányzati szereplők közül egyedülien – éveken át, így 2005-ben is jelentős pályázati támogatást biztosított a 90
közterületi játszóterek létesítésére, felújítására. A pályázat szakmai koordinációját az Ifjúsági Főosztály végezte. Főosztályunk helyzetjelentést és intézkedési javaslatot készített a tárca játszóterek fejlesztésére vonatkozó programjáról. Munkacsoportot alakítottunk az érintettek képviselőinek bevonásával, továbbá több szakmai konferencián tájékoztató előadásokat tartottunk a játszóterek fejlesztésével, pályázati támogatásával kapcsolatban.
13.2 Szakemberképzés 13.2.1 Ifjúságsegítő szakképzés Az Ifjúsági Főosztály – a Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézettel együttműködve szakmai munkacsoportot hozott létre az ifjúságsegítői képzések minőségfejlesztése érdekében. A projekt eredményeként a képzések szakmaisága (az átadandó tudásanyag és módszertani ismeretek köre) rugalmasabban igazodhat majd a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági állapotokhoz. A program keretében szakmai műhely jött létre, melynek tagjai a köz- és államigazgatási (ICSSZEM, OM), a szakmai-támogatói (Mobilitás), a foglalkoztatói (ifjúsági szolgáltatások), a kutatói és a képzői oldalakról érkeznek. A közigazgatás és a foglalkoztatói oldal, mint megrendelő, a kutatók pedig mint helyzetfeltárók vesznek részt a folyamatban.
13.2.2 Ifjúsági szakértő A Pécsi Tudományegyetem – az országban elsőként – 2006. februárjában indítja az ifjúsági szakértő felsőfokú továbbképzési szakot. A képzés célja az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek munkatársainak speciális, magas fokú szakmai képzésre. Az ifjúsági szakértő szakirányú továbbképző szak ismeretanyaga arra irányul, hogy a területen dolgozók a szak elvégzésével az ott szerzett tudás birtokában a különböző ágazatok, szakmák, önkormányzatok és a civil szféra, tehát makro és mikro szinten egyaránt szellemi és anyagi erőket tudjanak mozgósítani az ifjúság aktivitásának, lehetőségeinek, sikeres életútjának megteremtéséhez. Az ifjúsági szakértő végzettséggel rendelkezők a szakterület kiemelkedő erőforrásai lesznek, akik felkészülnek arra, hogy a régió, a térség és a település ifjúsági munkával kapcsolatos feladatait összefogják, moderálják, segítsék a helyi szabályozás kialakítását, és aktív részesei legyenek a döntés előkészítő elméleti, szakmai valamint operatív végrehajtó munkának. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium aktívan részt vett az ifjúsági szakértő szak specifikációiban, az egyes tantárgyak keretében átadandó tudás- és ismeretanyag meghatározásában. A Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés keretében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium 42 kormányzati, önkormányzati és civil területen dolgozó ifjúsági szakembert kíván beiskolázni az ifjúsági szakértő képzésre. A szakembereket nyílt pályázat útján kívánjuk kiválasztani. A szakterülethez szorosan kötődő programok mellett az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium részt vett az Oktatási Minisztérium által szervezett Egységes Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) nemzeti konzultációban, illetve az Élethosszig Tartó Tanulás (LLL) tárcaközi munkacsoport munkájában.
91
13.3 Nemzeti Fejlesztési Terv 13.3.1 Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Az elmúlt években és 2005-ben is többször elindult regionális ifjúsági tervezési folyamat, különböző megközelítésekben: a regionális ifjúsági tanácsok fejlesztése, a regionális tervezésbe való bekapcsolódás, Nemzeti Fejlesztési Terv (ezen belül Regionális Operatív Program(ok)), az ifjúsági törvény korábbi és mostani tervezete, mind előrevetítette ennek szükségességét. Az NFT központi és ROP tervezése során az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium és az általa működtetett Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat (RSZTFH) segítségével a régiók tervezési mátrixaiba bekerültek az ifjúsági munka szempontjából fontos hívószavak, kulcsmondatok, melyekből konkrét pályázati felhívások és források lehetnek. A folyamat a támogatása, erősítése érdekében – az Ifjúsági Főosztály megbízásából – a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák regionális ifjúsági helyzetelemzéseket készítenek, melyek alapját képezhetik a regionális ifjúságsegítő stratégiának, illetve regionális ifjúsági stratégiának egyaránt. A helyzetelemzések elkészítésében és fejlesztésében az ICSSZEM Ifjúsági Főosztály, a Mobilitás Ifjúságkutatási Irodája, kutatók, szakértők, regionális tervezők vesznek részt. A munkát a Mobilitás Hálózati Igazgatósága koordinálja. A regionális helyzetelemzések a Mobilitás honlapján elérhetők.
13.4 Ifjúságkutatás 13.4.1 Ifjúság2004 Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy, az ifjúsági korosztály helyzetét feltáró, átfogó társadalomtudományos vizsgálatot hívott életre Ifjúság2004 néven. A 2004. évi adatfelvétel szerves folytatása a 2000-ben széleskörű kormányzati összefogás eredményeként megvalósult Ifjúság2000 című, 8000 fiatal megkérdezésével lefolytatott, reprezentatív szociológiai ifjúsági vizsgálatnak. A kutatási eredmények rövid összefoglalását tartalmazó Gyorsjelentés 2005-ben jelent meg, mellyel kapcsolatban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya – a Mobilitás Ifjúságkutatási Irodájával együttműködve – széleskörű információs-tájékoztató programot szervezett: több száz címre juttattuk el a Gyorsjelentés, illetve elektronikus formában is elérhetővé tettük az ICSSZEM, illetve a Mobilitás honlapján, továbbá elkészítettük a Gyorsjelentés angol nyelvű változatát is.
13.4.2 Képzési program monitorozása 2004-ben zajlott az Ifjúsági Főosztály megbízásából, a Mobilitás keretében működő Képzési Munkacsoport által megvalósított képzések eredményességének monitorozása. A program keretében elkészült az „Értékelő tanulmány a Mobilitás az Ifjúság 2000-2006 Program 2004. évi fejlesztési terve révén tartott képzések hatékonyságáról” című dokumentum. 2005-ben a kutatási program a visszacsatoló on-line kérdezéssel és a zárótanulmány elkészítésével folytatódott. A kutatási programokat a Mobilitás Ifjúságkutatási Irodája végzi, illetve koordinálja. Főosztályunk 2005-ben megkezdte a határon túli fiatalok élethelyzetével kapcsolatos 92
MOZAIK2006, illetve az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladat-ellátását felmérő kutatások előkészítését.
13.5 Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmus a gyermek- és ifjúsági korosztályok közösségi élményszerzésének, egészségtudatos életmódja kialakításának, társadalmi szocializációja elősegítésének kiváló eszköze. A fiatalok részvétele a turizmusban nevelési, oktatási, rekreációs feladatot is ellát, segíti a megfelelő életvezetési normák kialakulását, a korosztály társadalmi beilleszkedését, a családi és közösségi értékek elsajátítását, hozzájárul az egészséges életmód és a turizmusbarát szemléletmód kialakításhoz. Az ifjú korban szerzett turisztikai élmények alapozzák meg a „jövő turistájának” igényeit, értékrendjét. Az ifjúsági turizmusban való fokozott állami szerepvállalást a társadalmi igények, valamint az állam esélyteremtő és társadalmi beilleszkedést segítő feladatai indokolják. Az ifjúsági turizmus és a gyermektáboroztatás területén a minisztérium tevékenysége – számos tárcával szoros együttműködésben – a következő: •
az ifjúsági turizmus jogi hátterének biztosítása,
•
az állami ifjúsági, turisztikai célú ingatlanvagyon kezelése,
•
az ifjúsági turizmus céljait szolgáló infrastruktúra fejlesztése,
•
a gyermek- és ifjúsági táborozás támogatása,
•
a hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatása,
•
a minőségbiztosítási rendszerek megteremtése,
•
az ifjúsági turizmus módszertani kérdéseiben való szerepvállalás (konferencia, képzés, kiadvány stb.).
13.5.1 Egyenlő Esélyek Tábora Az Ifjúsági, Családügy, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kiemelt célja a gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése, illetve megteremtése. A gyermekek egymás iránti toleranciáját, a társaik élethelyzetének és személyének megértését, elfogadását is elősegítette a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum által lebonyolított „Egyenlő Esélyek Tábora.” A Tábor három turnusban került megrendezésre. Kettőt nyáron, egyet pedig télen, a karácsonyi ünnepek után tartottunk meg, mindösszesen 880, 10 és 14 év közötti gyermek részvételével. A Tábor megrendezésére tárcánk 35 millió Ft-ot biztosított.
13.5.2 Szabadidős programok, fesztiválok 2005-ben – a szabadidős programok területén – kiemelkedő jelentőségű a gyermek- és ifjúsági fesztiválok, rendezvények támogatása. Céljuk olyan, Magyarországon és határon túl megrendezésre kerülő fesztiválok, nagyrendezvények gyermek- és ifjúsági programjainak támogatása, amelyek •
a fiatal korosztály számára kínálnak értékteremtő szabadidő-eltöltést,
•
fejlesztik az ifjúsági részvételt, 93
•
egészséges életmódra nevelnek, megismertetnek a kábítószer-prevencióval, növelik az Európai Unió működésével és intézményrendszerével kapcsolatos lehetőségeket,
•
biztosítják az emberi jogok ifjúsági munkában történő érvényesülését.
2005-ben is döntően decentralizáltan történ a táborozási és szabadidős programok támogatása: a felelősség és az eszközrendszer a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT) kezében volt. 2005-ben a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kiírt pályázatok (42 db.) több mint fele szabadidős programokat finanszírozott. Tárcánk a fesztiválok támogatására 99 millió Ft-ot biztosított. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya – a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve 2005-ben is elvégezte a nem üzleti célú szálláshelyekkel kapcsolatos központi adatgyűjtést. Az Ifjúsági Főosztály szervezésében, illetve támogatásával valósult meg az V. Ifjúsági Turizmus és Természetjárás Szeminárium. 2005-ben is jelentős forrásokkal támogattuk a Zöldpont Egyesület által szerkesztett és frissített ifjúsági szabadidős információs központot , továbbá közreműködtünk az Erdei Iskola Program irányításában (Tárcaközi Bizottság, Érdekegyeztető Tanács) A turista útjelzések felújítása és fejlesztése keretében a Pilisi Parkerdő Rt. számára 750 km hosszú jelzett turista úthálózata felújításához nyújtottunk támogatást, az Északi Zöld regionális túraútvonal kialakítása keretében támogattuk a 16 határátlépési pontot összekötő 392 km hosszú turista út fejlesztését, továbbá megkezdtük a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkok területén kialakítandó úthálózat felmérését.
13.6 Európai és nemzetközi munka 13.6.1 Európai Unió
13.6.1.1 Ifjúsági Paktum Az Európai Unióhoz kapcsolódó tagállami szakpolitikai működés tekintetében a legjelentősebb cél az Európai Ifjúsági Paktumban megfogalmazott célok hazai megjelenítése volt. Az Ifjúsági Paktumban foglalt célokat az Ifjúsági Főosztály az Országgyűlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, illetve az Európai Bizottság számára megküldött „Nemzeti Akcióprogram a Növekedését és a Foglalkoztatásért” című dokumentum szerves részévé tette.
13.6.1.2 Jelentés az ifjúsági információ, illetve az ifjúsági részvétel témakörében Az „Új lendület Európa fiataljai számára című”, az Európai Bizottság által elfogadott Ifjúsági Fehér Könyv a tagállamok számára négy olyan területet jelöl, ahol erősíteni kell a nemzeti politikákat, illetve a tagállami együttműködés: ifjúsági információ, ifjúsági részvétel, önkéntesség, „a fiatalok jobb megismerése – ifjúságkutatás”. Az említett szakpolitikák, illetve az azokkal kapcsolatos együttműködés megerősítése, továbbá az Ifjúsági Paktumban foglaltak megvalósítása eredményezheti Európa fiataljainak sikeres szocializációját, Európa társadalmigazdasági fejlődésének megalapozását.
94
2005-ben az ifjúsági információ és az ifjúsági részvétel témakörében megtett kormányzati intézkedésekről kellett az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak jelentést tennie.
13.6.1.3 EGT Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Alap Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya aktívan részt vett az EGT finanszírozási mechanizmushoz kapcsolódó pályázatok előkészítésében: megerősítést nyert a felhívások „gyermek és ifjúságpolitikai” célokat támogató szempontrendszere. Vezető szerepet vállaltunk továbbá az együttműködés aláírásához kapcsolódó norvég-magyar szakmai konferencia szakmai munkájában. Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya, illetve az ifjúsági szakterület szakmai civil szervezetei részt vettek a 2005. június 16-18-én, Luxemburgban megrendezett „Hálózati együttműködés” konferencián, a „Youth Portals and Young People” szakmai rendezvényen, továbbá az angol elnökség ideje alatt 2005. október 26-28-án, Cardiffban megrendezett informális Főigazgatói Találkozón.
13.6.2 Európa Tanács
13.6.2.1 Ifjúsági miniszterek konferenciája 2005-ben hazánknak jutott a megtiszteltetés, hogy otthont adjon az Európa Tanács ifjúsági miniszteri konferenciájának, melynek témája az emberi méltóság és a társadalmi bevonás kapcsolata volt. A konferencián az Európa Tanács keretében együttműködő mind a 48 állam képviseltette magát. A rendezvényen 250-en vettek részt, közöttük számos miniszter és állami vezető. Az eseményen előadóként részt vett Terry Davis az Európa Tanács főtitkára és Jan Figel az Európa Unió ifjúsági ügyekért felelős főbiztosa is. A konferencia előkészítésével kapcsolatban az Ifjúsági Főosztály – az Európa Tanács Ifjúsági Ügyekért Felelős Kormányközi Bizottságának keretében – részt vett a zárónyilatkozat majd’ három éves előkészítő munkájában. A szervezési-lebonyolítás feladatok keretében főosztályunk koordinálta a civil szervezetekkel való konzultációkat, aktív szerepet vállaltunk a miniszteri konferencia arculati tervezésében, kommunikációjában, pénzügyi forrásokat biztosítottunk a konferencia logisztikai bonyolításához, illetve szakmai háttéranyagokat készítettünk az esemény magyar és angol honlapjaihoz, továbbá a konferencia alatt lebonyolított kétoldalú találkozókhoz. A konferencia szervezésében, lebonyolításában az Ifjúsági Főosztállyal a Közigazgatási Államtitkárság, illetve a Nemzetközi és Európai Kapcsolatok Főosztálya működött közre, szakmai és logisztikai lebonyolítását az Európa Tanács illetékes vezetői kiemelkedő mértékben pozitívan értékelték.
13.6.2.2 Az Európai Ifjúsági Fórum rendezvénye Az ifjúsági miniszterek konferenciájával párhuzamosan az Európai Ifjúsági Fórum tagszervezeti szervezetek is tanácskozást tartottak. A fiatalok két alkalommal is aktívan bekapcsolódtak a miniszter konferencia programjába, megvalósítva ezzel az európai és a hazai ifjúságpolitika egyik alapeszményét, a felelős és tudatos ifjúsági részvételt. 95
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya a rendezvény szakmai-technikai támogatását végezte.
13.6.2.3 „Európa – Fiatalok – Emberi jogok” Utcafesztivál A miniszteri konferencia második napjával egy időben, a budapesti, II. kerületi Mechwart ligetben közel hatvan, ifjúsági, szociális, esélyegyenlőségi, gyermekvédelmi és fogyasztóvédelmi területen működő alapítvány, egyesület, csoport mutatkozott be. Az utcafesztivál keretében a látogatók „olvashattak” az Élő Könyvtárban, kipróbálhatták magukat az Európa Ösvényen, szakmai programokon, interaktív kiállításokon, nyitott vitaműhelyeken, filmvetítéseken vehettek részt a Budapesti Európai Ifjúsági Központban megrendezett „Európa több mint gondolnád” című nyílt napon. Mindemellett országos hírű hivatásos és jól ismert amatőr zenészek, előadók léptek színpadra az együttélés örömének és a kultúra sokszínűségének jegyében. Az Utcafesztivál előkészítését és lebonyolítását a Mobilitás, illetve a Budapesti Európai Ifjúsági Központ végezte, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya az operatív szereplők munkájának koordinációjával, továbbá szakmai és anyagi támogatással járult hozzá a rendezvény sikeréhez.
13.6.2.4 Budapesti Európa Ifjúsági Központ Az ifjúsági központ az európai ifjúságpolitika képzési és módszertani intézménye, évente több ezer magyar és külföldi fiatalt szolgál a falai között megrendezett képzésekkel, tanácskozásokkal, módszertani fejlesztő munkával. A miniszteri konferencia megrendezése kapcsán, illetve a Kormány és az Európa Tanács között köttetett „Székhelyegyezmény” alapján az ICSSZEM 501 millió Ft támogatást biztosított a 10 évvel ezelőtt megnyitott Budapesti Európai Ifjúsági Központ felújításához. A beruházással sokéves mulasztást pótolt be a Kormány: évek óta halogatott felújítások és korszerűsítések valósultak meg. Az Európa Tanács munkájának keretében főosztályunk részt vett a társadalmi szolidaritás megerősítését szolgáló „Te is más vagy, te sem vagy más” ifjúsági kampány előkészítésében, európai és hazai koordinációjában, továbbá szakmai háttéranyagot biztosított az állam és kormányfők 2005. május 16-17-én, Varsóban megrendezett találkozójára. Folyamatos kapcsolatot tartunk az ET Ifjúsági és Sport Igazgatóságával, a Budapesti, illetve a Starsbourgi Európai Ifjúsági Központtal. Fontos kiemelni, hogy Európai Ifjúsági Kormányközi Bizottságának (CDEJ) elnöki tisztét főosztályunk munkatársa látja el.
13.6.3 ENSZ Magyarország – mint a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezményt ratifikáló állam – az egyezménnyel kapcsolatban vállalt kötelezettségek végrehajtásáról öt éves időszakonként, kormányjelentés formájában köteles beszámolni. Hazánk az egyezményben foglaltak érvényesülését összefoglaló első jelentését 1996-ban juttatta el a Gyermek Jogai Bizottsághoz. A jelentés megtárgyalására 1998 júniusában került sor. A Kormány nevében a GYISM készítette el a második és harmadik összevont Jelentést, melyet 2003 decemberében továbbított a Bizottságnak. A Jelentés alapján a Bizottság kiegészítő kérdéseket juttatott el a Külügyminisztériumhoz, melyekre az ICSSZEM Ifjúsági Főosztálya – számos tárcával, hivatallal együttműködve – 2005 novemberében készített választ. A Kiegészítő 96
jelentésben átfogó képet adtunk a 2003. január és 2005. december közötti időszakról, a megindult folyamatokról, programokról, az új jogszabályokról. A Kormány által készített Jelentés mellett a Bizottság független, civil szakértői véleményt is kért.
13.6.3.1 Két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok Az ifjúsági szakterületen köttetett kétoldalú nemzetközi megállapodások közül a Thüringiával, a Franciaországgal, a Portugáliával, a Csehországgal és a Romániával fennálló együttműködéseket kellett 2005-ben megújítani. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya minden esetben szakmai javaslatokat fogalmazott meg, melyek a megállapodások részévé váltak. Az érvényben lévő kétoldalú megállapodások, illetve együttműködések alapján az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya a következő nemzetközi együttműködésekben vett részt: •
a magyar-flamand kapcsolatok keretében tanulmányutat szervezett, melynek témája az Ifjúsági Fehér Könyv célkitűzéseinek közös vizsgálata volt;
•
a magyar-francia együttműködéssel lehetőséget biztosított az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség szakmai konferenciájának megszervezésére;
•
a magyar-osztrák államközi kapcsolatok keretében véleményezte a turisztikai államhatárátlépésről szóló megállapodás-tervezet és alternatív listát, részt vettünk a turisztikai államhatár-átlépésről szóló megállapodás létrehozásáról szóló szakértői tárgyalásokon (Nickelsdorf, Budapest), illetve a Raab-Őrség-Goricko Natúrpark területén (a magyarosztrák-szlovén hármashatár környezetében) kialakítandó két- és háromoldalú határátlépési pontok meghatározásában (Felsőszölnök);
•
a magyar-szlovák együttműködés során részt vettünk a szlovák nemzeti ifjúságpolitika ET átvizsgálását napirendjére tűző pozsonyi parlamenti meghallgatáson és a turisztikai államhatár-átlépésről szóló megállapodás létrehozásáról szóló szakértői tárgyaláson és véleményeztük a turisztikai államhatár-átlépésről szóló megállapodás-tervezet és alternatív listát.
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya biztosította továbbá hazánk képviseletét a Közép-európai Kezdeményezés 2005. november 2225-én, Szlovákiában megtartott konferenciáján.
13.6.3.2 Alkalmi nemzetközi programok, események A nemzetközi szervezetekben való tagállami feladataink mellett az Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági Főosztálya számos egyéb nemzetközi programban működött közre, illetve érvényesítette a felnövekvő korosztályok érdekeit: •
egyeztetés az Oktatási Minisztériummal a Wim Kok jelentéssel kapcsolatban;
•
Heinz-Schwarkopf-Stiftung – „2005. Európa fiatalja kitüntetés” program, illetve a francia oktatási minisztérium által a cannesi filmfesztiválon való részvételi lehetőséggel kapcsolatos Magyarországi pályáztatás bonyolítása
97
•
részvétel az International Labour Organisation brüsszeli konferenciáján és háttéranyagokat készítettünk a 2005. október 5-6-án, New Yorkban megrendezett ENSZ ülés, illetve a 2005. november 9-10-én Brüsszelben lebonyolított EPHA konferencia kapcsán.
13.6.3.3 Nemzetközi ifjúsági csereprogram A nemzetközi csereprogramok egyrészt az Ifjúság 2000–2006 program, másrészt a minisztérium által kötött nemzetközi szerződések keretében zajlanak. Az Ifjúság 2000–2006 program a „Fiatalok Európáért” alprogramja keretében két vagy több nemzet fiataljainak csoportjai találkozhatnak egymással egy, mindegyiküket érdeklő téma köré szervezett program során. Alapvető cél, hogy a fiatalok megismerjék egymás kultúráját. Az Ifjúság 2000-2006 program lehetőséget biztosít az Európai Önkéntes Szolgálatban való részvételre, melynek keretében fiatalok 6-12 hónap közötti időtartamot tölthetnek külföldön önkéntes tevékenységet végezve. A program helyi ifjúsági kezdeményezéseket és nemzetközi képzéseket, szemináriumokat is támogat. Főosztályunk részt vesz a pályázatok támogatásáról döntő Nemzetközi Programok Tanácsának munkájában.
13.7 Határon túli ifjúsági munka A minisztérium ifjúságügy területén végzett egyes tevékenységei, programjai a magyar kormány nemzetközi kapcsolataiból, illetve az európai uniós tagságából eredő kötelezettségeinek teljesítését célozzák, valamint a határainkon túl élő magyar gyermekek és fiatalok élethelyzetének javítását, a szülőföldön történő megmaradásuk esélyeinek növelését, és a magyarországi ifjúsági szervezetekkel való együttműködését segítik elő.
13.7.1 Magyar Ifjúsági Konferencia A Magyar Ifjúsági Konferenciát (továbbiakban: MIK) 1999-ben hívta össze az ifjúsági miniszter, ahol 44 határon túli és magyarországi szervezet képviselői írták alá a MIK alapító okiratát (cserkészek, történelmi egyházak ifjúsági szervezetei, civil ifjúsági szervezetek, diákszervezetek, hallgatói szervezetek, valamint a magyarországi parlamenti pártok ifjúsági szervezetei). Megalakulása óta a MIK évente 2 alkalommal ülésezik, amikor is a határon túli szervezetek közötti, valamint a magyarországi meghívottakkal való együttműködési lehetőségekről beszélnek, illetve értékelik a legutóbbi ülés óta megvalósult programokat. A MIK szervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Metszéspont Iroda látja el. A MIK 2005-ben is két alkalommal ülésezett: 2005. június 17-19-én, Nagykovácsiban, és 2005. november 18-20-án Szabadkán. A MIK vezetését ellátó Állandó Bizottság 2005. április 15-én tartotta ülését. A MIK működéséhez 2005-ben 9 millió Ft-ot biztosítottunk.
98
13.7.2 Agora Irodahálózat Az ifjúsági és az oktatási tárca alapításában 2001 óta működik – Budapesten és határon túli régiókban összesen 9 helyi irodával – az Agora Irodahálózat.14 Az Agora alapvető célkitűzése a határon túl élő magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása. 2005-ben döntés született a burgenlandi Agora iroda megnyitásáról. Az Irodahálózat működéséhez 2005-ben 31,5 millió Ft támogatást biztosítottunk.
13.8 Társadalmi együttműködés Főosztályunk számos ifjúsági civil szervezettel tart folyamatos szakmai kapcsolatot. Törvényalkotási, illetve egyéb kiemelt feladatai során a tárca az ifjúsági korosztály szervezeteit összefogó országos hálózatokkal áll kapcsolatban, ezek: •
a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (együttműködési keret-megállapodás alapján) – a korosztályi, a szakmai gyermek- és ifjúsági szervezetek jelenleg legszélesebb körét magába foglaló szervezeti együttműködés,
•
a Hallgatói Önkormányzatok megállapodás alapján),
•
az egyházak ifjúsági képviseletei (katolikus, református és evangélikus egyház, zsidó felekezet).
Országos
Konferenciája
(együttműködési
keret-
Főosztályunk a szakmai, fejlesztési programok kapcsán együttműködött a Civitas Egyesülettel, az Európa Jövője Egyesülettel, a Junior Achivement Magyarország Egyesülettel, a Magyar Játszótéri Szövetséggel, a Magyar Pedagógiai Társasággal, a Tegyünk Egészségünk Színvonaláért (TESZ) Alapítvánnyal, a Vargabetű Klub-Műhely Egyesülettel és a Zöldpont Egyesület és Szerkesztőséggel. Együttműködéseink között kiemelt helyen szerepelt az Új Ifjúsági Szemlével való együttműködés, illetve a folyóirat számára biztosított anyagi támogatás, melynek köszönhetően megerősödött az ifjúsági szakterület jelenleg egyetlen országos szakmai folyóirata. Kiemelkedő jelentőségű volt továbbá a Civitas Egyesülettel való együttműködés, melynek célja a gyermekek és a fiatalok állampolgári ismereteinek szélesítése és társadalmi részvételük erősítése volt, továbbá az Európa Jövő Egyesülettel folytatott szakmai párbeszéd. Főosztályunk és az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség az elmúlt évek hagyományainak megfelelően, 2005. március 7-8-án, Budapesten megrendezte az V. „Település és Ifjúsága” konferenciát. A rendezvény célja a települési, önkormányzati ifjúsági munka fejlesztése érdekében elindult, illetve tervezett kormányzati és minisztériumi programok ismertetése, illetve a nem-kormányzati szereplők igényeinek megfogalmazása volt.
Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Komárom, Pozsony, Beregszász, Szabadka, Lendva, Eszék.
14
99
13.9 Pályázati programok, támogatások kezelése 13.9.1 Egyedi támogatások Az ifjúsági szakterület 2005-ben 79 millió Ft keretösszegben nyújtott egyedi támogatást gyermek és ifjúsági szervezet, illetve a korosztályt érintő szolgáltatások, programok megvalósításához. A legjelentősebb támogatási programok az alábbiak voltak: •
Pécs MJV Önkormányzat – a felkereső ifjúsági munka módszertanára, illetve a szolgáltatók ágazatközi együttműködésére építő Csellengők program;
•
Magyarországi Ifjúsági Információs és tanácsadó Irodák Szövetsége – az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások minőségirányítási rendszerének fejlesztése;
•
Civitas Egyesület – a gyermekek és a fiatalok társadalmi aktivitását erősítő Demokrácia Program megvalósítása;
•
Kecskemét-Széchenyi Városi Közösségépítő Egyesület – interaktív, a cselekedve tanulás elvére épülő sex-edukációs képzési program;
•
Hálózat a Színházért Alapítvány – országos, internetes gyermekszínházi és -kulturális adatbázis kialakítása, működtetése;
•
Pécsi Tudományegyetem – ifjúsági szakemberek „ifjúsági szakértő” szakirányú továbbképzési szakra való beiskolázása;
•
Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet – az ifjúságsegítő szakképzés megújítását szolgáló szektor- és ágazatközi munkacsoport;
•
Zöldpont Egyesület és Szerkesztőség – ifjúsági szabadidős információs központ fejlesztése, működtetése.
13.9.2 Pályázati programok A pályázati programokkal kapcsolatban •
meghatározta, illetve előkészítette az ICSSZEM és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa által meghirdetett 13 pályázati felhívás célrendszerét, továbbá szakmaliga koordináta a felhívásokra érkezett 2853 pályázat értékelését;
•
bonyolította a regionális ifjúsági tanácsok által meghirdetett 42 pályázati felhívás jóváhagyásának folyamatát és
•
a 2003-ban, 2004-ben támogatásban részesített, de határidőre el nem számolt pályázókkal kapcsolatos ügymenetet.
Az ICSSZEM, a GYIA Tanács és a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kiírt pályázati felhívások adatait a melléklet tartalmazza.
100
13.10 Intézményi koordináció és irányítás 13.10.1
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram – regionális ifjúsági tanácsok
A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (továbbiakban: GYIA) a gyermek- és ifjúsági korosztályi, valamint a gyermekekért és fiatalokért dolgozó társadalmi szervezetek és intézmények munkáját támogatja. Az Alapprogram forrásai 30 százalékának felhasználásáról a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, 70 százalékáról a regionális ifjúsági tanácsok döntenek. A GYIA forrásaiból megvalósult programok a helyi közösségek számára nagyjelentőségűek, hiszen szervezetek működését, rendezvényeit, internetes megjelenését, belső kommunikációját, valamint az ifjúságot foglalkoztató kérdések nagyközönség számára történő bemutatását, ifjúsági önkéntesek és szakemberek képzését, illetve továbbképzését támogatja. 2005-ben a RIT-ek tagjai közül öt tag mandátuma járt le, továbbá meg kellett újítani a GYIA Tanács teljes kormányzati oldalának megbízását is. A megbízásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat főosztályunk látta el.
13.11 Hivatali munka 13.11.1
Beszámolók
Főosztályunk aktív szerepet vállalt a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III.18.), illetve a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005. (IV. 20.) kormányhatározatokból eredő feladatok végrehajtásában. Főosztályunk a kormányhatározatok kapcsán megtett intézkedésekről részletes beszámolókat készítette. Az Ifjúsági Főosztály – a Mobilitás Ifjúságkutatási Irodájával együttműködve – elkészítette, illetve „A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben 2004-ben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést”, illetve bonyolította az azzal kapcsolatos közigazgatási egyeztetés folyamatát.
13.11.2
Parlamenti kapcsolattartás, koordináció
Főosztályunk az alábbi képviselők kérdések, interpellációk kapcsán készített háttéranyagot, illetve választervezetet: „Mikor kerül bevezetésre az ingyenes jogosítvány?”; „Hogyan támogatja a Kormány a gyermekek és fiatalok idei nyári táborozását?”; „Meddig növekszik a magyarországi kamaszkori öngyilkosságok száma?”; „Hol a pénz? Miért nem fizetik ki a gyermek és ifjúsági közösségeknek megítélt támogatásokat?”; „Miért veszik el a fogyatékos gyermekek pénzét?”; „Milyen segítséget kaphatnak az önkormányzatok játszóterek létesítésére, felújítására?”, „Mikor készül el az ifjúsági törvény?”; „Gyermek és ifjúsági közösségi terek”; „Nemzedék, amelynek hadat üzentek”. Az Ifjúsági Főosztály teljes körű háttéranyag-dokumentációt állított össze a tárca vezető, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr számára az Országgyűlésben 2005.november 8-án megtartott Ifjúságpolitikai vitanaphoz kapcsolódóan.
101
13.11.3
Kormányzati koordináció és együttműködés
13.11.4
Közigazgatási egyeztetés
Az Ifjúsági Főosztály az ICSSZEM-hez érkező jogszabályok jelentős részét véleményezi. Főosztályunk a kormányzati jogalkotás, jogszabály-előkészítési munkában folyamatosan érvényesíti a felnövekvő generációkkal kapcsolatos szempontokat. A 2005. évben a legjelentősebb jogszabályok az alábbiak voltak: •
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény garanciális szabályokkal történő kiegészítését célzó törvény;
•
a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia;
•
a Sport XXI. stratégia; a civil részvétellel történő közfeladat ellátás kiszélesítéséről szóló kormány-előterjesztés;
•
az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok prioritásairól és tárgyalási irányelveiről, valamint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatási programokról szóló Együttműködési Megállapodások aláírásáról szóló kormányelőterjesztés;
•
Nemzeti Környezetvédelmi Program;
•
a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényjavaslat;
•
településügyi törvény szabályozási koncepciója
•
a „Közösségvállalás a vidékkel – a vidék jövőjéért” program;
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló előterjesztés
102
III III. MELLÉKLET Egészségügyi Minisztérium mellékletei
1000 élveszülöttre eső csecsemőhalottak száma
14 12 10 8 6 4 2 0 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Év Magyarország EU25 átlaga 2004 előtti EU15 ország átlaga 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok átlaga Európa országainak átlaga
Forrás: KSH
100000 gyermekre jutó halálozás
1
200,0 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 0–4
5–9
10–14
15–17
0–4
Férfi
5–9
10–14
15–17
Nő Életkor/nem
Egyéb Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok Perinatális szakaszban keletkezett állapotok Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszóma abnormalitások A mortalitás és morbiditás külső okai
Forrás: KSH 103
Haláleset/ 100000 19 78 19 -19 79 8 19 -19 2 80 8 3 19 -19 81 8 4 19 -19 82 8 19 -19 5 83 8 6 19 -19 84 8 7 19 -19 85 8 19 -19 8 86 8 9 19 -19 87 9 0 19 -19 88 9 19 -19 1 89 9 2 19 -19 90 9 3 19 -19 91 9 19 -19 4 92 9 5 19 -19 93 9 6 19 -19 94 9 19 -19 7 95 9 8 19 -19 96 9 9 19 -20 97 0 19 -20 0 98 0 1 19 -20 99 0 2 20 -20 00 0 20 -20 3 01 0 -2 4 00 5
Incidencia/ 100000 gyermek 16
14
12
10
8
6
4
2
0
Éve k átlagé rté k e
Forrás: KSH
14
12
10
8
6
4
2
0 1980-1984
balesetek 1985-1989
közlekedés 1990-1994
fulladás
104
esés 1995-1999
öngyilkosság 2000-2004
Évek átlaga
gyilkosság
Forrás: KSH
Dohányzás kategóriák: 15-16 éves fiúk 120
Gyakoriság (%)
100 80
59,5
68,5
60 40
9,9 8,5
4,8 3,8
22,1
22,8
2002
2006
Naponta dohányzik
Hetente dohányzik
Ritkábban dohányzik, mint hetente
Nem dohányzik
20 0
Dohányzás kategóriák: 15-16 éves lányok 120
Gyakoriság (%)
100 80 58,9
63,6
12,4 9,3
9,4 5,2
19,4
21,9
2002
2006
60 40 20 0
Naponta dohányzik
Hetente dohányzik
Ritkábban dohányzik, mint hetente
Nem dohányzik
Dohányzás kategóriák: 17-18 éves fiúk 120
Gyakoriság (%)
100 80
54,7
57,7
6,6 6,2
3,9 5
32,4
33,4
2002
2006
60 40 20 0
Naponta dohányzik
Hetente dohányzik
Ritkábban dohányzik, mint hetente
105
Nem dohányzik
Dohányzás k ate góriák : 17-18 é ve s lányok
Gyakoriság (%)
120 100 80 60
55,7
61,1
9 6,3 29
5,9 5,6 27,4
2002
2006
40 20 0
Naponta dohányzik
Hetente dohányzik
Ritkábban dohányzik, mint hetente
Nem dohányzik
Részegségről beszámoló 15-16 éves fiúk 120
Gyakoriság (%)
100 80
49,8
46,5
40
13,9
15,7
20
36,3
37,8
2002
2006
60
0
soha nem volt részeg
egyszer
kétszer vagy többször
Részegségről beszámoló 15-16 éves lányok 120
Gyakoriság (%)
100 80 60
29,3
34,6
19,6
19,1
40 20
51,1
46,3
2002
2006
0
soha nem volt részeg
egyszer
106
kétszer vagy többször
Gyakoriság (%)
Részegségről beszámoló 17-18 éves fiúk
120 100 80 60 40 20 0
63,7
69,7
12,9 23,4
9,7 20,6
2002
2006
soha nem volt részeg
egyszer
kétszer vagy többször
Részegségről beszámoló 17-18 éves lányok 120
Gyakoriság (%)
100 80
42,5
50,4
60 19,5
19,3
40 20
38
31,1
2002
2006
0
soha nem volt részeg
egyszer
kétszer vagy többször
M arihuána has ználat é le tpre vale nciája 40
35,4
Gyakoriság (%)
35
28,6
30 25 20
24,5 20,5
19,5
15
18,4 13,7
13,2
10 5 0 2002
15-16 éves f iúk
17-18 éves f iúk
2006 15-16 éves lányok
107
17-18 éves lányok
Önminősített egészségi állapot, 15-16 éves fiúk 120
Gyakoriság (%)
100
13,8
22,2
86,2
77,8
2002
2006
80 60 40 20 0
kitűnő vagy jó
megfelelő vagy rossz
Önminősített egészségi állapot: 15-16 éves lányok 120
Gyakoriság (%)
100 23,8
80
35,7
60 40
76,2
64,3
20 0 2002
2006
kitűnő vagy jó
megfelelő vagy rossz
Önm inős íte tt e gé s zs é gi állapot: 17-18 é ve s fiúk 120 Gyakoriság (%)
100
17,3
25,8
82,7
74,2
2002
2006
80 60 40 20 0
kitűnő vagy jó
108
megf elelő vagy rossz
Önminősített egészségi állapot: 17-18 éves lányok 120
Gyakoriság (%)
100 80
29,7
37,1
70,3
62,9
2002
2006
60 40 20 0
kitűnő vagy jó
megfelelő vagy rossz
A túlsúlyosság és obezitás aránya 15-16 éves fiúk körében 105 85
3,2 12,2
4 14,7
84,6
81,3
2002
2006
Gyakoriság (%)
65 45 25 5 -15
normál (és alultáplált)
enyhén túlsúlyos (pre-obez)
elhízott (obez)
A túlysúlyosság és obezitás aránya 15-16 éves lányok körében
Gyakoriság (%)
100
2,1 7,8
2 8
90,1
90
2002
2006
80 60 40 20 0
normál (és alultáplált)
enyhén túlsúlyos (pre-obez)
109
elhízott (obez)
A túls úlyos s ág é s obe zitás aránya 17-18 é ve s fiúk k öré be n 105
Gyakoriság (%)
85
3,1 12,3
4 16,7
84,6
79,3
2002
2006
65 45 25 5 -15
normál (és alultáplált)
enyhén túlsúlyos (pre-obez)
elhízott (obez)
A túls úlyos s ág é s obe zitás aránya 17-18 é ve s lányok k öré be n
Gyakoriság (%)
105 100
1,5
1,3
95
7,1
8,5
91,3
90,2
2002
2006
90 85 80
normál (és alultáplált)
enyhén túlsúlyos (pre-obez)
110
elhízott (obez)
2
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellékeletei Farmgyakornokok száma relációként Célország
Kiutazók száma 2002
2003
2004
2005
2002-től 2005-ig
Dánia (Dalum College)
25
24
22
19
90
Németország
47
32
28
12
119
Bajorország
33
12
5
4
54
mezőgazdasági gyakorlat
20
10
3
2
35
falusi turizmus
13
2
2
2
19
Baden-Württemberg
14
15
14
8
51
Észak-Rajna Vesztfália
0
5
9
0
14
Amerikai Egyesült Államok
75
56
80
48
259
CAEP
44
22
35
18
119
Global Outreach MAST
18 13
16 16
17 5
11 9
62 43
TOP
0
2
23
10
35
5
5
3
4
17
SMS
5
0
0
0
5
IEPUK
0
5
3
4
12
Franciaország (SESAME)
0
0
2
7
9
Összesen:
152
117
135
90
494
Egyesült Királyság
111
A fiatal gazdálkodók képzésén résztvevők által kitöltött 525 értékelő lap összefoglalása Összesen
ért. 3
%
ért. 2
%
ért.1
%
értékelő/fő
Pályázati felhívás
327
62
177
34
21
4
525
Birtokfejlesztési hitel
214
41
247
47
64
12
525
Agrárfejlesztési hitel
213
41
255
48
57
11
525
Pályázati adatlap kitöltése
328
62
172
33
25
5
525
Pályázat kezelés
307
58
196
38
22
4
525
Pályázat értékelés
306
58
200
38
19
4
525
3 = az elhangzottak nagyban segítenek egy pályázat elkészítésében 2 = jól fel tudom használni az elhangzottakat 1 = kevés ismeretet nyújtott
112
3
Honvédelmi Minisztérium mellékletei
Férfi
300 250 Férfi
200 150 100
Férfi
50
Nő Nő
Nő
0 Bp., Pest
Ny. Mo.
113
K. Mo.
K
250
200 K 150
100
K
50
A
A A
F
F
F
0 Bp., Pest
Ny. Mo.
114
K. Mo.
Jelentkezett
Tervezve
Alap
Közép
Felső
Egyéb statisztikai adatok
Tájékoztatást kapott
Kiképző Kp.-ba történő bevonulással kapcsolatos adatok
5758
764
446
32
43
6
489
451
125
576
537
39
76
473
27
748 82 494 195 608 247 287 117 636 213 262 68 251 171 231 390 148 160 308 142
127 29 89 6 18 4 43 31 73 30 61 6 16 48 15 71 13 1 64 19
19 21 31 20 14 43 25 19 33 6 42 2 5 27 33 54 12 2 34 4
3 1 0 2 1 3 1 2 0 0 2 0 2 4 4 2 1 0 3 1
4 0 4 0 1 0 2 0 1 1 2 0 1 13 1 6 1 2 3 1
0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 2 1 1 0 0 0 0
23 21 35 20 15 43 27 19 34 7 44 2 6 40 34 60 13 4 37 5
20 20 34 18 14 40 25 17 34 7 42 2 4 34 29 57 12 4 34 4
26 3 6 6 5 0 8 3 5 9 4 0 4 4 1 6 1 3 29 2
46 23 40 24 19 40 33 20 39 16 46 2 8 38 30 63 13 7 63 6
45 23 40 22 19 33 23 18 38 15 42 2 8 34 30 63 13 5 58 6
1 0 0 2 0 7 10 2 1 1 4 0 0 4 0 0 0 2 5 0
4 9 11 1 2 6 4 2 6 0 3 1 1 5 0 12 2 0 6 1
40 13 28 21 17 29 20 18 31 16 42 1 7 32 30 50 11 5 57 5
2 1 1 2 0 5 9 0 2 0 1 0 0 1 0 1 0 2 0 0
MH Tapolcai KK
MH 32. Őr és Díszezred
Nem került átadásra
Tervezve
Iskolai végzettség
Tervezett Nem került összlétszám átadásra
A kiképző központokban szerződést kötött
Közvetlen az alakulatoknál szerződést kötött
Mindösszesen szerződést kötött
Férfi
Nő
4
Környezetvédelmi, és Vízügyi Minisztérium Mellékletei
2005. év
Témakör
Megítélt támogatás összege (Ft)
Támogatásban részesült programok száma (db)
Környezetpolitika, jogsegélyszolgálat, környezet és természetvédelmi szabélyozás (1.1.1 hazai és EU programok helyi, regionális és országos monitoringja, 1.1.2 jogsegélyszolgálat,1.1.3 a környezeti szempontok integrációja európai és hazai ágazati politikák készítésében, 1.1.4 a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozás és hatósági tevékenység erõsítése,átláthatóság segítése, ideértve a deregulációs javaslatokat)
16 910 000
19
Környezetvédelmi tanácsadás, lakossági tájékoztatás (1.2.1 környezeti tanácsadó irodák mûködtetése)
26 930 000
22
Környezeti nevelés és oktatás, szemléletformálás (1.2.3 környezeti nevelés és oktatás, tudatformálás, 1.2.2. szemléletformáló programok)
29 722 000
58
Környezetvédelmi célú pályázatok (Víz- és talajvédelem, Levegőtisztaság-védelem, Hulladékforradalom, Környezetbizonság stb.)
20 213 000
56
Természetvédelem (1.3.2 Barátságos természetvédelem, társ.szerepvállalás az NKP.II. megvalósításában, a Minisztérium 2006 évi szakmai programjaival összhangban)
30 915 000
49
2-es témakör a civilek egyéb környezet és természetvédelmi programjainak támogatása
175 310 000
198
A 2005. évi "Zöld Forrás" pályázati felhívásra benyújtott és támogatásban részesült pályázatok:
300 000 000
402
2006. év
Témakör
Megítélt támogatás összege (Ft)
Támogatásban részesült programok száma (db)
Környezetpolitika, jogsegélyszolgálat, környezet és természetvédelmi szabélyozás (1.1.1 hazai és EU programok helyi, regionális és országos monitoringja, 1.1.2 jogsegélyszolgálat,1.1.3 a környezeti szempontok integrációja európai és hazai ágazati politikák készítésében, 1.1.4 a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozás és hatósági tevékenység erõsítése,átláthatóság segítése, ideértve a deregulációs javaslatoka /a 2-es témakörben benyújtott pályázatokkal együtt/)
33 300 000
33
Környezetvédelmi tanácsadás, lakossági tájékoztatás (1.2.1 környezeti tanácsadó irodák mûködtetése, ill. a 2-es témakörben benyújtott pályázatok)
43 450 000
42
Környezeti nevelés és oktatás, szemléletformálás (1.2.3 környezeti nevelés és oktatás, tudatformálás, 1.2.2. szemléletformáló programok valamint a 2- es témakörben benyújtott pályázatok)
73 750 000
135
Környezetvédelmi célú pályázatok (Víz- és talajvédelem, Levegőtisztaság-védelem, Hulladékforradalom, Környezetbizonság stb.)
25 440 000
45
Természetvédelem (1.3.2 Barátságos természetvédelem, társ.szerepvállalás az NKP.II. megvalósításában, a Minisztérium 2006 évi szakmai programjaival összhangban+ a 2-es témakörben benyújtott pályázatok)
80 060 000
98
A 2006. évi "Zöld Forrás" pályázati felhívásra benyújtott és támogatásban részesült pályázatok:
256 000 000
353
117
Benyújtott pályázat (db)
Teljes költség (Ft)
Igényelt támogatás összege (Ft)
41C0 - A társadalmi részvétel erõsítése a környezettel (1.1.1 környezeti szempontok erősítése az Európa Terv készítésében, hazai és EU programok helyi, regionális és országos monitoringja)
8
32 798 300
29 089 650
8
6 750 000
41C1 - A társadalmi részvétel erõsítése a környezettel ( 1.1.2 jogsegélyszolgálat működtetése környezeti ügyekben)
10
34 708 160
25 947 160
4
2 780 000
41C2 - A társadalmi részvétel erõsítése a környezettel (1.1.3 a környezeti szempontok integrációja európai és hazai ágazati politikák készítésében és megvalósításában (pl. közlekedés, energia, ipar stb.)
12
49 895 150
44 793 150
7
7 380 000
41C3 - A társadalom környezeti értékrendjének javítása ( 1.2.1 környezeti tanácsadó irodák mûködtetése és koordinációja)
35
154 392 779
125 933 279
22
26 930 000
41C4 - A társadalom környezeti értékrendjének javítása (1.2.2 a felnőtt társadalom, fogyasztók környezeti tudatosságának erősítését szolgáló szemléletformáló programok)
36
122 635 318
105 590 623
7
5 740 000
41C5 - A társadalom környezeti értékrendjének javítása ( 1.2.3 környezeti nevelés és oktatás, tudatformálás)
95
242 289 930
207 803 411
51
23 982 000
41C7 - Hulladékforradalom, társ.szerepvállalás az NKP II.megvalósításában,a Minisztérium 2005 évi szakmai pr.-jaival összhangban . (A hulladék keletkezésének megelőzésére szolgáló aktivitás és szemléletformálás, · A szelektív hulladékgyűjtés lakossági kiterjesztését fokozó programok, · Illegális hulladéklerakás felszámolása)
69
194 985 605
165 082 563
27
9 440 000
41C8 - Biztonságos Környezet, társ.szerepvállalás az NKP II.megvalósításában, a Minisztérium 2005 évi szakmai pr.-jaival összhangban(A lakosság környezeti információhoz való hozzájutását segítő tevékenységek).
43
105 398 301
95 989 801
29
10 773 000
41C9 Barátságos természetvédelem, társ.szerepvállalás az NKP.II. megvalósításában, a Minisztérium 2005 évi szakmai pr.-jaival összhangban
102
347 247 135
282 627 035
49
30 915 000
1.- "Társadalmi szerepvállalás megvalósításában" cél összesen:
410
1 284 350 678
1 082 856 672
204
124 690 000
2.- "A környezet- és természetvédelmi feladatok megvalósítása" cél összesen:
332
1 001 805 692
874 305 917
198
175 310 000
1. és 2. cél mindösszesen:
742
2 286 156 370
1 957 162 589
402
300 000 000
1.- "Társadalmi szerepvállalás megvalósításában" cél
az
az
NKP
NKP
II.
II.
118
Megítélt Támogatott támogatás pályázat összege (db) (Ft)
5
Oktatási Minisztérium mellékletei Tanév
1980/81
Óvoda
Általános iskola
Szakiskola
Speciális szakiskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Felsőoktatási intézmények
478 692
1 213 404
166 740
1 119
124 618
208 952
101 166
Összesen
2 294 691
1980/81 478 692 1 197 777 166 740 1 119 89 400 113 838 64 057 2 111 623 Megjegyzés: az évek felsorolásában az első sor a nappal rendszerű oktatás+ a felnőttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerű oktatás létszámait tartalmazza 1990/91
391 950
1 177 612
222 204
3 152
142 247
217 787
108 376
2 263 328
1990/91 391 950 1 166 076 222 204 3 152 123 427 168 445 76 601 2 151 855 Megjegyzés: az évek felsorolásában az első sor a nappal rendszerű oktatás+ a felnőttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerű oktatás létszámait tartalmazza 2000/2001
353 100
960 790
121 400
5 200
215 500
294 000
327 289
2 277 279
2000/2001
353 100
957 850
120 330
5 200
178 500
239 300
183 876
2 038 156
2005/2006
326 605
861 858
126 211
8 797
243 878
287 290
424 161
2 278 800
2005/2006 326 605 859 315 122 162 8 797 197 217 244 001 231 482 1 989 579 Megjegyzés: az évek felsorolásában az első sor a nappal rendszerű oktatás+ a felnőttoktatás, a második sor a tisztán nappali rendszerű oktatás létszámait tartalmazza
119
Nappali rendszerű oktatás és felnőttoktatás létszámai a 2005/2006 tanévben 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 nappali rendszerű oktatás Óvoda Speciális szakiskola Felsőoktatási intézmények
Általános iskola Gimnázium
Szakiskola Szakközépiskola
Nappali rendszerű oktatás létszámai 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1980/81 Óvoda Speciális szakiskola Felsőoktatási intézmények
1990/91 Általános iskola Gimnázium
120
2000/2001
2005/2006 Szakiskola Szakközépiskola
Nappali rendszerű oktatás létszámai, összetételének változásai 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1980/81 Óvoda Speciális szakiskola Felsőoktatási intézmények
1990/91 Általános iskola Gimnázium
2000/2001
2005/2006 Szakiskola Szakközépiskola
A 2005/2006. évi Oktatási Évkönyv összefoglaló ábrái a gyermekek és az ifjúság oktatásban való részvételéről
121
122
123
124
125
6
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium mellékletei Az ICSSZEM, a GYIA Tanács és a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kiírt pályázati felhívások adatai
Keretösszeg Pályázati felhívás címe (felhívásba n) ICSSZEM által kiírt pályázatok Határon túli magyar gyermek és ifjúsági 25 380 000 szervezetek működési támogatása Helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatására 170 000 000 (A forrást a IX. fejezet, 2. cím, 6. alcím biztosította) Határon túli magyar 59 220 000 fiatalok programjainak Ft támogatása Gyermek és ifjúsági fesztiválok, 99 000 000 nagyrendezvények Ft támogatása Belföldi ifjúsági közösségi terek 94 000 000 kialakításának, Ft fejlesztésének támogatása Ifjúsági információs pontok kialakításának 40 000 000 és fejlesztésének Ft támogatása Közterületi játszóterek létesítésének és 120 000 000 fejlesztésének Ft támogatása
Érvényes, beérkezett (db)
Beérkezett igény
85
75 023 479 Ft 75
25 380 000
164
429 499 650 Ft
115
170 000 000
398
176 840 258 Ft
287
57 350 000 Ft
191
819 980 625 Ft
91
98 991 000 Ft
144
582 643 740 Ft
60
94 000 000 Ft
34
79 784 011
30
40 000 000 Ft
279
468 751 751 Ft
125
120 000 000 Ft
126
Nyertes (db)
Nyertes összeg
Belföldi, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek fejlesztésének támogatása
204 000 000 118 Ft
673 370 774 Ft
Összesen
641 600 000 1413 Ft
3 226 110 277 783 Ft
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa által kiírt pályázatok Gyermek és ifjúsági szervezetek 65 000 000 235 397 155 161 rendezvényeinek Ft Ft támogatása Gyermek- és ifjúsági szervezetek internetes 10 000 000 150 17 184 276 Ft hozzáférésének Ft támogatására Gyermek és ifjúsági szervezetek által kiadott nyomtatott és elektronikus 20 000 000 102 664 368 146 médiatermékek Ft Ft valamint egyéb kiadványaik támogatására Gyermek és ifjúsági 25 000 000 116 459 295 szervezetek tematikus 84 Ft Ft képzéseinek támogatása Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése gyermek és ifjúsági 10 000 000 120 561 738 899 közösségi terek Ft Ft kialakításához és fejlesztéséhez 130 000 000 592 266 832 Összesen: 1440 Ft Ft ICSSZEM és GYIA 771 600 000 3 818 377 109 2 853 Tanács összesen: Ft Ft Regionális ifjúsági tanácsok által kiírt pályázatok Dél-alföld 5000 fő alatti települések gyermek és 8 000 000 Ft 94 ifjúsági programjainak támogatására 127
folyamatb folyamat an ban 605 721 000 Ft
96
65 493 195 Ft
100
9 999 906 Ft
55
20 000 000 Ft
43
25 000 000 Ft
124
9 999 000 Ft
418 1 201
25 172 625 Ft 82
130 492 101 Ft 736 213 101 Ft
8 000 000 Ft
5000 fő feletti települések gyermek és ifjúsági programjainak támogatására Ifjúsági szervezeteknek, ifjúságsegítőknek, kortárssegítőknek szóló képzések támogatására Ifjúsági szervezetek kiadványainak és egyéb promóciós anyagainak készítésének támogatására A III. Dél-alföldi regionális gyermek és ifjúsági együttműködési fórum és kiállítás létrejöttére Gyermek és/vagy ifjúsági tematikus táborozási programok támogatására Összesen:
43 354 948 Ft 117
12 000 000 Ft
4 500 000 Ft 55
16 994 050 Ft 50
4 500 000 Ft
5 238 800 Ft 104
19 517 275 Ft 61
5 238 800 Ft
1 500 000 Ft 1
4 455 000 Ft
1 500 000 Ft
14 000 000 Ft
218
99 591 864 Ft 97
14 000 000 Ft
45 238 800 Ft
631
209 085 762 Ft
45 238 800 Ft
12 000 000 Ft
159
128
1
408
Pályázati felhívás címe Dél-dunántúl Civil ifjúsági szervezetek kistérségi együttműködésének fejlesztésére Képzések megvalósítására az ifjúsági közösségfejlesztés, illetve a pályázatírás és projektmenedzsmen t területén Kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére gyermek és ifjúsági közösségi terek kialakításához és fejlesztéséhez Gyermek és/vagy ifjúsági tematikus táborozási programok támogatására Összesen:
Keretösszeg (felhívásban)
Érvényes, Beérkezett beérkezet igény t (db)
Nyerte Nyertes összeg s (db)
6 823 000 Ft
20
10 908 086 Ft
17
5 221 205 Ft
10 000 000 Ft
13
9 703 750 Ft
13
7 487 500 Ft
4 000 000 Ft
169
77 931 652 Ft
81
7 532 295 Ft
20 000 000 Ft
156
78 220 338 Ft
143
20 382 000 Ft
40 823 000 Ft
358
176 763 826 Ft
254
40 623 000 Ft
20
3 041 900 Ft
11
1 000 000 Ft
10
1 920 000 Ft
10
1 400 000 Ft
Észak-alföld 2004. január 1. után alakult ifjúsági szervezetek 1 000 000 Ft működési, fejlesztési támogatására Települési, kistérségi, regionális korosztályi képviseleti fórumok 2 000 000 Ft létrejöttének, működésének támogatására
129
Ifjúsági (13-26 éves) programok támogatására „Ifjúságbarát önkormányzat” díj elnyerésére Ifjúsági szervezetek PR tevékenységének fejlesztésére, ifjúsági médiatermékek készítésének támogatására Vackor busz szolgáltatásainak ingyenes igénybevételére Ifjúsági közösségek közötti szakmai kapcsolatok, tapasztalatcserék támogatására Települési ifjúsági közösségfejlesztő programok támogatására Innovatív ifjúsági szolgáltatások támogatására Regionális ifjúsági találkozó támogatására Az ifjúsági munka alapértékeit, a szervezeti fenntarthatóságot segítő nem formális pedagógia módszertanára épülő képzések támogatására Regionális ifjúsági magazinműsorok készítésére
16 270 000 Ft
120
40 237 846 Ft
78
13 424 000 Ft
500 000 Ft
1
300 000 Ft
0
0 Ft
2 000 000 Ft
25
4 753 000 Ft
16
2 000 000 Ft
1 000 000 Ft
37
0 Ft
22
ingyenes szolgáltatás
2 000 000 Ft
13
2 476 000 Ft
7
1 179 000 Ft
3 000 000 Ft
12
5 038 000 Ft
10
3 000 000 Ft
3 200 000 Ft
11
8 073 500 Ft
7
3 200 000 Ft
2 000 000 Ft
3
5 125 000 Ft
1
2 000 000 Ft
2 500 000 Ft
11
4 179 000 Ft
8
2 350 000 Ft
1 500 000 Ft
2
2 000 000 Ft
1
1 000 000 Ft
130
Nyári gyermek és/vagy ifjúsági értékorientált táborok támogatására Összesen:
12 600 000 Ft
139
39 685 959 Ft
104
16 696 000 Ft
49 570 000 Ft
404
116 830 205 Ft
275
47 249 000 Ft
32
21 948 997 Ft
23
7 000 000 Ft
161
59 705 809 Ft
46
7 000 000 Ft
118
61 103 790 Ft
39
7 000 000 Ft
58
19 301 783 Ft
28
5 000 000 Ft
191
85 175 719 Ft
87
17 655 000 Ft
560 247 236 098 Ft Érvényes, Beérkezett beérkezet igény t (db)
223
43 655 000 Ft
250
121
Észak-magyarország Települési, kistérségi, megyei ifjúsági munka 7 000 000 Ft fejlesztésének támogatására A gyermek és ifjúsági események, valamint 7 000 000 Ft öntevékeny ifjúsági csoportok támogatására Gyermek és ifjúsági program- és 7 000 000 Ft rendezvénysorozato k támogatására Ifjúsági közélet és média, valamint az ifjúsági szervezetek 5 000 000 Ft PR tevékenységének támogatására Gyermek és/vagy ifjúsági tematikus táborozási 17 655 000 Ft programok támogatására Összesen: 43 655 000 Ft Pályázati felhívás címe
Keretösszeg (felhívásban)
Közép-dunántúl Gyermek- és ifjúsági szervezetek 9 500 000 Ft rendezvényeinek támogatására
52 305 242 Ft
131
Nyerte Nyertes összeg s (db)
9 492 000 Ft
Az ifjúsági szférát célzó regionális kutatás, kutatási másodelemzés támogatására Humánerőforrásfejlesztés támogatására Önálló írott és elektronikus kiadványok, sajtótermékek támogatására Gyermek és/vagy ifjúsági tematikus táborozási programok támogatására Összesen:
1 000 000 Ft
1
1 000 000 Ft
1
1 000 000 Ft
2 500 000 Ft
23
6 136 980 Ft
17
2 500 000 Ft
3 000 000 Ft
55
9 767 076 Ft
39
3 000 000 Ft
21 900 000 Ft
134
48 705 047 Ft
96
21 972 000 Ft
37 900 000 Ft
463
117 914 345 Ft
274
37 964 000 Ft
156
43 217 402 Ft
54
6 000 000 Ft
32
6 578 900 Ft
21
3 000 000 Ft
Közép-magyarország A magyar nyelvi kultúra, zenei, vizuális önkifejezés témaköreiben rendezendő 6 000 000 Ft gyermek- és ifjúsági események, hozzá kapcsolódó kiadványok támogatására A középiskolákban működő diákönkormányzato k szervezésében 3 000 000 Ft megvalósuló kezdeményezések támogatására
132
Gyermek- és ifjúsági csoportok tevékenységéhez kapcsolódó kis értékű – nem irodatechnikaitartós eszközök, kellékek, szakkiadványok beszerzésének támogatására Gyermek- és ifjúsági vezetőképző programok támogatására Gyermek és/vagy ifjúsági tematikus táborozási programok támogatására Összesen: Nyugat-dunántúl Határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás és a Magyarországon élő nemzetiségek programjainak támogatására Regionalitás erősítésének támogatására Demokráciára való nevelés címmel képzések, előadássorozatok, konferenciák, egyéb rendezvények támogatására Gyermek és/vagy ifjúsági tematikus táborozási programok támogatására
10 000 000 Ft
281
49 804 821 Ft
96
10 000 000 Ft
5 900 000 Ft
79
23 274 438 Ft
55
5 900 000 Ft
10 000 000 Ft
232
67 938 060 Ft
80
10 000 000 Ft
34 900 000 Ft
780
190 813 621 Ft
306
34 900 000 Ft
7 226 750 Ft
56
13 666 400 Ft
22
5 941 000 Ft
12 226 750 Ft
119
31 585 710 Ft
48
14 516 000 Ft
6 226 750 Ft
33
7 142 734 Ft
19
4 442 000 Ft
12 226 750 Ft
191
72 373 915 Ft
47
11 840 000 Ft
133
Összesen:
37 907 000 Ft
399
RIT-ek összesen:
289 993 800 Ft
3595
ICSSZEM+GYIA Tanács+RIT-ek összesen:
1 061 593 800 Ft
6448
124 768 759 Ft 1 183 412 616 Ft 5 001 789 725 Ft
134
136
36 739 000 Ft
1876
286 368 800 Ft
3077
1 022 581 901 Ft
