2006-os nevelési- és oktatási év munkájáról

Kis Bálint Általános Iskola

BESZÁMOLÓ 2005/2006-os nevelési- és oktatási év munkájáról

Gyomaendrőd 2006

TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás 1.1. Pályázatok - benyújtott pályázatok (ideje, helye, tartalma, összege, készítője) - elnyert pénzeszközök, azok felhasználása, fejlesztési területe 1.2. Dologi kiadások alakulása 1.3. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege 1.4. Minőségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok tárgyi megjelenése 1.5. Ellenőrzések 1.6. Gazdasági dokumentáció 2. Tanügyigazgatás 2.1. Tanulói létszámadatok 2.2. Tanügyi dokumentáció 3. Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi feltételek 3.1.1. Nevelés-oktatás feladatellátása 3.1.2. Technikai személyi állomány 3.1.3. Továbbképzés 3.1.4. Innováció 3.2. Tárgyi feltételek 4. Neveltségi helyzetkép 4.1. Rendszeres iskolába járás 4.2. Magatartás 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok 4.4. Ifjúságvédelem 5. Oktatás - képzés 5.1. Szorgalom 5.2. Tanulmányi teljesítmény 5.2.1. Kitűnők 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők 5.3. Versenyeredmények 5.4. Tudásszint - mérések 5.5. Továbbtanulás 6. Szolgáltatás 6.1. Tantárgyi (tanórai) ismeretközvetítés 6.2. Napközi 6.3. Tanórán kívüli foglalkozások 6.4. Testnevelés, sport 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. IPR 6.5.2. SNI 6.5.3. Magántanulók 6.6. Szabadidős tevékenység 6.6.1. Szabadidős tevékenység (osztályszintű, iskolaegység,- ill. iskolaszintű programok, rendezvények)

2

6.6.2. DÖK tevékenysége 7. Szervezet és vezetés 7.1. Intézményi arculatformálás (Alapítványi kedvezmények is ide!) 7.2. Szervezetépítési tevékenység 7.3. Kommunikáció 7.4. Minőségfejlesztő tevékenység (IMIP értékelés) 7.5. Ellenőrzési tevékenység 7.6. Munkacsoportok működése 8. Kapcsolatrendszer Melléklet

3

1. GAZDÁLKODÁS 1.1. Pályázatok A tanév során egy háromtagú pályázatíró munkacsoport látta el a pályázatfigyelés, a pályázatírás és az utánkövetés feladatait. A tanév során 22 pályázatot nyújtottunk be, további 2 pályázat folyamatban van. Eddig 9 pályázat nyert pozitív elbírálást, a megítélt támogatás összesen 20.333.000 Ft. (A HEFOP 3.1.3. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése iskolánkban c. projektünk 18 M forint támogatásban részesült, melyből jelentős eszközbeszerzés, továbbképzés és bérjellegű kifizetés valósulhat meg. Jelenleg a támogatási szerződés aláírása van folyamatban.) A pályázatokon elnyert források által többek között könyvtárfejlesztés, táboroztatás, programfejlesztés, sporttevékenység valósulhat meg. Elutasításra került 7 pályázat, valamint elbírálás alatt áll 6 pályázatunk. Pályázati tevékenységünk évről-évre bővül, mindezt a fenti eredmények is igazolják, természetesen az általunk pályázható programok kiírása mellett. Mindehhez azonban mérhetetlenül sok idő és szakirányú képzettség szükséges. Meggyőződésem, hogy a pályázatírással megbízott kollégák számára órakedvezményt kellene biztosítani, hiszen a pályázatfigyelésen és pályázatíráson túl azok megvalósítása és lezárása is igen időigényes, pontos és hosszadalmas munkát kíván – az órakedvezmény megtérülne a pályázatokon elnyert pénzügyi források által. 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege A tanév kezdetére megvalósult a Hősök úti iskolaépület felújítása és bővítése a Regionális Operatív Program keretében uniós, állami és fenntartói forrásból. Ezzel a beruházással iskolánk 1-4. évfolyamos tanulói teljeskörű eszközellátottsággal és igen szép környezetben kezdhették meg a tanévet. A kivitelezés, az eszköz- és bútorbeszerzés kapcsán felmerült hibák garanciális javítási munkálatai kezdetüket vették, illetve további egyeztetésre szorul a tantermi padlóburkolatok állapotának kérdése, a garanciális javítás (csere) jogosultságának, valamint felelősének kérdése. A tavasz folyamán elkezdődött az udvar további rendezése: aszfaltozás, pihenőpadok elhelyezése, valamint a kerékpártároló készítésének munkálatai. A nyár folyamán elhelyezésre kerülnek a Knertér felőli udvarrészen a Sallai és Jókai útról áthozott fajátékok és pihenők. Pályázaton nyert pénzösszegből virágosítottuk az udvart: virágtartókat készíttettünk, futómuskátlikat, virágföldet és cserepeket vásároltunk, melyeket iskolánk tanulóiból álló „Környezetkommandó” csoport tagjai ültettek be. A Hősök út tornatermi épülete felső szintjének a festése, mázolása elkezdődött, így a tornaterem, a könyvtár, valamint ezek előtere kerül felújításra. Az alagsori helyiségeket tantestületünk a nyári szabadság alatt, társadalmi munkában igyekszik rendbe tenni. A Jókai úti iskolaépület két tanterme kap új padlóburkolatot, valamint ennek és a napközi konyha épületének villámvédelme lesz kiépítve a nyár során. A Fő úti iskolaépület udvarának burkolata kerül javításra, hiszen már balesetveszélyesek az udvaron lévő kátyúk. A tantermek javító festésére, valamint a főzőkonyha tisztasági meszelésére kerül sor. Valamennyi épületben megtörténik a vizesblokkok tisztasági meszelése. A fejlesztésekre és felújításokra fordítható összeg: 4.759.000 Ft. A Fő úti épületegyüttes udvari épületei nagyon rossz műszaki állapotban vannak, ezek kiváltására sürgős megoldást kell találni az elkövetkezendő egy-két tanévben.

4

1.3. Minőségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok összege Az intézményi étkeztetésben a HACCP minőségbiztosítási rendszert 2004. májusától működtetjük. A rendszer mindennapos működtetése és annak dokumentálása a veszélyelemzési és kockázatértékelési folyamat leírásából következik. ÁNTSZ ellenőrzés a tanév során intézményünkben két alkalommal volt. A működtetéssel kapcsolatos negatív megállapítást nem tett, az épületek műszaki állapotát kifogásolta. 1.4. Ellenőrzések A Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre a 2005. évi normatív állami támogatások igénybevételének, dokumentáltságának, valódiságának és megalapozottságának vizsgálatát végezte. A vizsgálat megállapításai jogszabályba ütköző, elmarasztaló megállapításokat nem tartalmaztak. 1.5. Gazdasági dokumentáció A gazdálkodásra naprakész, áttekinthető eljárásrendet és dokumentációt alakítottunk ki, mind a pénzügyi-, gazdálkodási-, munkaügyi- és a vagyonügyi feladatellátásra egyaránt, mely jól működött a tanév során. 2. TANÜGYIGAZGATÁS 2.1. Tanulói létszámadatok A 2005/2006-os nevelési- és oktatási évben a létszámadatok a következőképpen alakultak: - Tanulói létszám: 604 (+69) fő, - Tanulócsoportok (osztályok) száma: 26, - Tanulócsoportok (osztályok) átlaglétszáma: 25,9 tanuló/osztály, - Sajátos nevelési igényű: 41 tanuló → 6,8 % , - Magántanuló (klinikai javaslatra szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 4 tanuló, - Magatartási-, tanulási- és beilleszkedési zavarral küzd (nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján): 28 tanuló → 4,6 %, Tanulási problémával küzd összesen: 69 tanuló → 11,4 %, - Integrációs- és képesség-kibontakoztató programban résztvevő tanuló: 44 fő (halmozottan hátrányos helyzetű 70 tanuló → 11,6 %, - Napközis ellátást igénylő tanuló: 274 (+51) fő → 45,4 %, - Napközis csoportok száma: 12 csoport, - Napközis csoportok átlaglétszáma: 27,1 tanuló/csoport. Az évközi tanulói mozgás nem volt jellemző. Az intézményi össztanulói létszám lassan csökkenő tendenciát mutat, prognosztizálhatóan még két tanéven keresztül csökken a tanulólétszám, majd azt követően várhatóan 560 fővel beáll a létszám, s évfolyamonként 3-3 osztállyal folyhat a nevelő-oktató munka az intézményünkben. 2.2. Tanügyi dokumentáció A tanügy-igazgatási feladatkör részét képező tanügyi dokumentáció vezetése pontosan, áttekinthetően történik. A tanulói létszámadatok az igényelt normatívákkal megegyeznek. A foglalkozások dokumentálása; a tanulóbalesetek, diákigazolványok, anyakönyvek, bizonyítványok, beírási naplók vezetése; beiskolázások nyilvántartása a szabályozásnak megfelelően történt a tanév során. Az elektronikus tanulói nyilvántartás, a tanulói azonosító számok kezelése a tanév során nem okozott fennakadást. Probléma a tavaszi beiratkozást követően jelentkezett, ugyanis az első osztályba beíratott tanulók közül 13 fő már rendelkezett tanulói azonosító számmal annak ellenére, hogy csak a 2006/2007-es tanévtől lesznek tankötelesek. Ennek tisztázása jelenleg van folyamatban.

5

3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek A 2005/2006-os nevelési- és oktatási évben a feladatellátást 79 fő intézményi dolgozó kezdte meg. Év közben 2 fő technikai dolgozó álláshelye lett megszüntetve feladatracionalizálás következtében, valamint a tanév végével 3 fő pedagógus álláshelye szűnik meg. A létszámleépítéseket egy kolléganő kivételével humánusan sikerült végrehajtani, hiszen tanév közben előrehozott öregségi nyugellátását kérte 2 pedagógus, további egy fő pedagógus és egy fő technikai dolgozó kolléganő „nyugdíjközeli” korban van. A tanév során az engedélyezett álláshelyek be voltak töltve. 3.1.1. Nevelés - oktatás feladatellátása Nevelő-oktató tevékenység feladatellátást 55 fő biztosította. Két kolléganő gyermekgondozási szabadság miatt volt távol, helyettük szerződéses jogviszonyú pedagógusokat foglalkoztattunk. A szakos ellátottság teljeskörű iskolánkban. Az 55 fő pedagógus jelentős többletmunkavégzéssel, de maradéktalanul teljesíteni tudta a nevelési és oktatási feladatokat a 26 osztály, a 604+69 tanuló; a 12 napközis csoport, 274+51 tanuló; továbbá ezen belül a 4 fő magántanuló; a 41 fő sajátos nevelési igényű; valamint a 28 fő tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében; továbbá működtette az IPR-programot; szervezte a tanulók tanórán kívüli- és szabadidős programjait. Mindezen felül teljesítette a széleskörű és egyre bővülő adminisztrációs feladatokat; a programfejlesztő műhelymunkában is alkotó módon tevékenykedett. Az irányítási, szervezési és ellenőrzési feladatokat az igazgató mellett egy fő igazgatóhelyettes látta el, valamint a munkaközösség-vezetők segítették a tanév során. Ilyen tanulói létszám, valamint feladatellátás mellett mindenképpen indokolt lenne 2 fő igazgatóhelyettes alkalmazása, még akkor is, ha a Ktv. vonatkozó rendelkezése alapján a vezető-helyettesek számára csak ajánlást tesz a jogszabály. Az ifjúságvédelmi felelős számára nem volt lehetőség órakedvezményt biztosítani ettől a tanévtől. Ez szintén kifejezett többletterheket ró az iskola vezetésére. Ilyen személyi feltételrendszer mellett is megvalósultak a programfejlesztések, a módszertani innovációk, az arculatformáló tevékenységek, programok, az intézményi nevelő-oktató munka színvonalas fejlesztése nem maradt el. 3.1.2. Technikai személyi állomány Technikai feladatellátást 24 fő biztosította, az alábbi megoszlásban: - adminisztratív dolgozó: 5 fő (gazdasági vezető, élelmezésvezető, iskolatitkár, munkaügyi ügyintéző-pénztáros, könyvelő), - konyhai dolgozó: 7,5 fő → 5,5 fő, - pedagógiai asszisztens: 1 fő, - rendszergazda: 1fő, - takarító: 6,5 fő, - fűtő-karbantartó: 3 fő. A napközi konyha költségeinek csökkentése érdekében létszámleépítést hajtottunk végre tanév közben, racionalizáló feladatátszervezéssel a feladatellátás színvonala nem csökkent. A nevelő-oktató munkát segítő tevékenységeknél a tartós táppénzes állomány jelentett nehézséget, hiszen csökkent létszámmal már nem láthatók el a feladatok egyik részterületen sem, ilyen esetben feladatátcsoportosítást, illetve külső személy megbízásos foglalkoztatását kellett alkalmazni.

6

3.1.3. Továbbképzés A tanév során 6 pedagógus folytatott tanulmányokat újabb diploma megszerzéséért - közülük három fő sikeres államvizsgát tett a választott szakon -, az iskolai nevelő-oktató tevékenység zavartalan, hosszútávú működtetése érdekében. Hat fő rendelkezik szakvizsgával. Szakirányú végzettséggel rendelkező kollégák oktatják önálló tantárgyként a modulokat. Alapfokú számítógép-kezelői képzésen vett részt 12 pedagógus kolléga, valamint a differenciált tanulásszervezés és a kooperatív tanulás módszertani ismeretkörét bővítette öt fő pedagógus. Az át- és továbbképzések támogatása kizárólag az e célú, kötött felhasználású állami normatív támogatás terhére történik. Belső továbbképzésekkel is bővítettük a módszertani kultúránkat, gyakorlatunkat, mint: differenciált oktatás, konfliktuskezelés, kooperatív tanulás, projekt-oktatás. Az éves nevelési értekezleteink is továbbképzés jelleggel valósultak meg az integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása témakörökben, ahová külső szakembereket is felkértünk előadóként, az e területeken képzett kollégáink mellett. Új értekezletvezetési technikák alkalmazásával igen hatékonynak és nagy érdeklődést kiváltónak bizonyultak ezek a nevelési értekezletek. 3.1.4. Innováció A szakmai, pedagógiai innováció elsősorban a módszertani kultúra (kooperatív tanulás és differenciált óraszervezés kiterjesztése, projektoktatás és projekt hét szervezése) bővítésével, valamint új tartalmak bevezetésével valósult meg a tanév során. A Szegedi Tudományegyetem Oktatásfejlesztési Csoportja által kidolgozott hátránykompenzáló és fejlesztő programok bevezetését és kipróbálását végeztük harmadik és ötödik évfolyamokon, mint az egyetem mérési bázisiskolája. A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. által meghirdetett „Jó gyakorlatok” felhívás kapcsán hat saját fejlesztésű oktatási programunk nyert pozitív elbírálást (Kislétszámú első osztály programja – 2 évre nyújtva; Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja; Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése; Társadalmi integráció elősegítése a demokratikus készségek segítségével c. személyiségfejlesztő program; Közös múltunk – közös jövőnk c. moduláris program; Úszásoktatás moduláris programja), melyek hazai szintű nyilvánosságot kaptak, mint sikeres innovációk. Folyamatban van egy módszertani kiadványunk készítése (IPR működtetés teljes dokumentációja) a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ felhívása alapján. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat és Fejlesztési Központ szervezésében bekapcsolódtunk az IPR program működtetését ellenőrző értékelő rendszer tesztelésébe. Az át- és továbbképzéseken részt vevő kollégák a szerzett ismereteket rendszeresen, munkaközösségi foglalkozások keretében adták tovább. A helyileg kidolgozott szöveges értékelés továbbfejlesztése, korrekciója megtörtént az előző tanév tapasztalatai alapján. Az integrációs- és képesség-kibontakoztató programon korrekciókat eszközöltünk a hatékonyabb működtetés érdekében a tapasztalatok alapján. Az intézményi működés egészét átfogó munkacsoportok (kommunikációs, pályázatíró, SNI, IPR és IMIP-működtető, mérési, iskolaújság és iskolarádió szerkesztő, honlap-kezelő) tevékenysége szintén bővült a tanév során. 3.2. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek tekintetében jelentős változás történt az 1-4. évfolyamos tanulóink oktatását érintően a Hősök úti épületünkben. Az audiovizuális eszközök tárháza áll rendelkezésre valamennyi

7

tanteremben, melyek alkalmazása széleskörű és sokoldalú ismeretközvetítést, ismeretelsajátítást tesz lehetővé. Mindemellett kialakításra került két informatikai szaktanterem internet hozzáféréssel, valamint két fejlesztő szoba, melyekbe az eszközfejlesztés normatívája terhére sikerült megvásárolni a legszükségesebb fejlesztő eszközöket. A mozgásfejlesztéshez szükséges eszközöket a Sportegyesületünk támogatásával tudtuk biztosítani. Így a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulóink számára helyben tudjuk biztosítani a szükséges fejlesztő foglalkozásokat gyógypedagógusunk, logopédusunk és fejlesztő pedagógusunk által. Rendelkezésre állnak a legszükségesebb szemléltető eszközök is az 1-4. évfolyamos tanulóink számára. Mindezek mellett egészséges, szép környezetben tölthetik mindennapjaikat kisdiákjaink. A Fő úti épületünkben az informatikai eszközfejlesztés terhére egy újabb informatikai szaktantermet alakítunk ki. Ebben az épületben a Mobilitas-hoz benyújtott eredményes pályázati forrásokból az iskola névadójának, szellemiségének, az épület jellegének és az összevont két iskola hagyományainak megfelelő, arculatformáló folyosói dekorációt készítettünk a szülők és a kollégák bevonásával. 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. Rendszeres iskolába járás A tanulói mulasztások alakulása a 2005/2006-os nevelési- és oktatási évben: Mulasztott napok száma Igazolt Igazolatlan Összesen 1-4. évfolyam 2.666,5 89 2.755,5 5-8. évfolyam 3.661,9 29 3.690,9 Összesen 6.328,4 118 6.446,4

Átlag 10,68 10,66 10,67

A mulasztott napok átlaga minimális emelkedést mutat az előző tanévihez képest (0,18 nap/tanuló). Ezen belül az igazolatlan hiányzások száma azonban erősen megemelkedett, míg az előző tanévben 19 tanuló 34,6 napot hiányzott igazolatlanul, addig az idei tanévben 20 tanuló összesen 118 napot. Az egy-egy tanuló által igazolatlanul hiányzott napok száma 1 naptól egészen 32 napig terjed. Ami méginkább elgondolkodtató az, hogy az alsó tagozaton 6 tanuló mulasztott igazolatlanul 89 napot, s közülük két 1.c-s tanuló 44 napot, valamint egy 3. c-s tanuló 32 napot, illetve egy 2. b-s tanuló 11 napot, az ők esetükben a szülő felelőssége állapítható meg, nem a tanulói „lógás”. Az igazolatlan mulasztások kiküszöbölése érdekében 20 felszólítás és 10 feljelentés lett a szülőknek kiküldve, melyeket minden esetben megelőztek a családlátogatások. (Ilyen esetben az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen keresték fel a szülőket.) Több esetben a Városi Családsegítő segítségét is kérte az ifjúságvédelmi felelős. Sajnos alkalmazható „büntetési” szankció hiányában nem kényszeríthető a szülő a gyermeke iskoláztatásával kapcsolatos kötelezettségeire. Az igazolt távolmaradások részben betegség miatt, részben pedig a különböző társintézmények, egyesületek, klubok kikérői alapján történő mulasztásokból keletkeznek. Egyáltalán nem mulasztott a tanév során 21 tanuló, ez az össztanulók 3,4 %-ka. 4.2. Magatartás Iskolai szinten a magatartási átlag: 3,98 - 1 - 4. évfolyam: 4 - 5 - 8. évfolyam: 3,96

8

A két szélső osztályátlag: 3,48, ill.: 4,5 (mindkettő felső tagozatos osztály). Általánosságban megállapítható, hogy az igazolatlan mulasztások mellett magatartási vétségként jelentkezett főként az első félévben a tanulói dohányzás néhány túlkoros tanuló esetében, illetve egy hozzájuk társult 6. évfolyamos gyermeknél. Ennek kiküszöbölésére közülük bíztunk meg tanulókat a felügyeletre, valamint a nevelői ellenőrzéseket is kiterjesztettük valamennyi szünetre. A tanév során tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor, elegendő intézkedést jelentett a szülővel és a tanulóval történő elbeszélgetés, illetve az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus bevonása. Tanulóink magatartásának alakulásában jelentős szerepe van a viszonylag magas felügyeleti óraszámnak, a pedagógiai asszisztens foglalkoztatásának, valamint az épületegységenkénti nevelői felügyeleti rendszernek. A felsőbb osztályos, túlkoros tanulók esetében az engedély nélküli távozás megakadályozására, valamint az idegenek iskolán belüli területen történő tartózkodásának megakadályozására kifejezetten jó megoldást jelent az épületek zárása, ill. portai ügyelet, melyet a takarítónők beosztásával biztosítunk. A kezdeti szülői ellenállás mára megoldódott. 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok A mérések az IMIP-ben meghatározott indikátorrendszer alapján történtek, az Éves Munkatervben meghatározottak szerint. 4.3.1 Az első évfolyam szocialitás mérése Itt néhány olyan szociális motívumot mértünk, amely az iskolai léthez és fejlődéshez nélkülözhetetlen (DIFER mérés része): - Az írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele. - A relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. - A beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele. - Az összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődés feltételei. Osztály

Osztálylétszám

1. a 1. b 1. c Összesen

20 fő 21 fő 19 fő 60 fő

Előkészítő szint 1 fő ----------------------1 fő

Kezdő szint 2 fő 1 fő 6 fő 9 fő

%-os arány 15% 4,76% 31, 5% 16, 6%

Megállapítható, hogy a tanulók 16,6 %-a nem éri el a haladó szintet. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: Akkor a tanulók 18 %-a nem érte el a haladó szintet. 4.3.2. Az 5. évfolyam osztályainak szociometriai mérése Az osztályfőnökök szeptemberben elvégezték a vizsgálatokat. A gyerekek már többé-kevésbé kialakult közösségekkel érkeztek. 5.a osztály: Az osztály szociometriai szempontból laza szerkezetű. Az alsó tagozat 4 évét együtt töltötték, kivéve egy kisfiút, aki e tanév elején került az osztályba. Öt pár van, akik kölcsönösen választották egymást, ebből egyik pár fiú, ők kötődnek a legerősebben egymáshoz. A két fiú közül az egyiket még hárman választották, viszont társát senki. Öt tanuló került perifériára, ebből kettő lány, három fiú, őket senki sem választotta. A lányok csak maguk közül választottak, viszont a fiúk közül hárman a lányok közül is választottak valakit. Az osztályfőnök célja: a perifériára szorult tanulók ‘beolvasztása’ az osztályközösségbe.

9

5. b osztály: Az osztályfőnök véleménye alapján a következők jellemzik az általa vezetett közösséget. Alakzatok: Mindössze két tanuló akadt, akinek nem volt közös kapcsolata, egy lány és egy fiú tanulónak. A lányt ketten is választották, de ő másokhoz ragaszkodott jobban. A fiút nem választotta senki, ennek ellenére kedvelik őt, úgy tűnik, hogy nincs kirekesztve a közösségből. Az osztály szerkezete: Véleménye szerint több központú, bonyolult alakzat. 5. c osztály: Osztályszerkezet: laza szerkezet. A felmérés tanúsága szerint 4 pár tanuló – gyerek – között alakult ki szorosabb kapcsolat. Sajnos, olyan gyerek is található az osztályban, akit nem választottak az osztálytársak egyik kérdésre adandó válaszokban sem. A hagyományos értelemben vett összetartó, közös szabadidős tevékenységeket kereső osztályközösségről nem beszéltünk, a gyerekek el vannak egymás mellett, csapódnak ide-oda. Elutasítóan viselkednek – kirívóan – két tanulóval is. A szociometria szerint a fiúk és a lányok között is egy-egy „népszerűbb” gyerek van. 5. d osztály: Az osztály központi embere Gy. G. Az utána következő gyerekek: G N. és L. B. szerény, csendes gyerekekek. Egyáltalán nem kapott szavazatot egy kisfiú. A múlt évben sok problémájuk volt az osztálytársaknak vele. Mára sokat javult a helyzet. A 7. kérdésre az állandó beszélő, órát is zavaró gyerekek közül választottak a tanulók. Egyébként szeretik egymást, szeretnek együtt lenni, segítik egymást. Összegzés: Osztályonként általában: 1-2 magányos tanuló van, de egyik osztályfőnök sem találta helyzetüket aggályosnak, mert nincsenek igazán kirekesztve. Mind a négyen célul tűzték ki, ezen tanulók szociometriai helyzetének javítását. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: A jelenlegi osztályközösségek koherensebbek, habár összetételükben heterogénebbek is, mint az elmúlt tanévi 5.osztályok. 4.3.3. A 7. évfolyam: polgári értékek és attitűdök Ezen mérésre is saját kérdőívet használtunk, amelyet az eredmények jobb árnyalására szociokulturális háttérkérdőívvel egészítettünk ki. A polgári életfelfogás központi kérdései közül az idei tanévben az éves munkaterv alapján a körülöttünk mássággal élőkre, valamint az együttélés alapnormái közül háromra kérdeztünk rá. A mérési átlagokból kialakítottuk az egyéni és osztályok diszkriminancia – indexét. (A méréseket 7 fokú skálán végeztük, az 1-es jelentette az adott csoport teljes elfogadását, a 7-es pedig a teljes elutasítását.) Választható értékek: 1-elfogadnám családtagnak 2- elfogadnám barátnak 3-elfogadnám osztálytársnak 4-elfogadnám utcabeli szomszédnak 5-elfogadnám magyar állampolgárként 6-csak turistaként látnám szívesen 7- kiűzném Magyarországról Összegzés: A legelfogadottabb továbbra is az angol diák (2, 36), akár az elmúlt évben a másik négy kiválasztott csoport megítélésében sem történt jelentős változás (3, 77 és 5, 4 között). Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: Az idei mérések eredményei hasonlóak a tavalyihoz, nem találtunk jelentős különbséget egyetlen esetben sem.

10

4.3.4. A 8. évfolyam szociometriai kérdőíve 8.a osztály: A felmérés szerint ötödikben mért eredményekhez képest a kapcsolatok erősödtek, egymással elfogadóbbak lettek. A mostani helyzetben egy központi figura egy lány, mindenféle téren. Elismerik aktivitását, igazságosságát, határozottságát. A legkevésbé megbízható és a legnépszerűbb is 1-1 fiú és az is, aki még mindig a periférián helyezkedik el. Az osztályfőnök úgy érezte, hogy az elfogulatlan vélemény kialakításának terén nagyot léptek előre. Teljes harmónia nem alakult ki ugyan a tanulók között, de megtanulták elfogadni egymást és együtt dolgozni. Összegzés: Az osztály helyzete a 4 év alatt stabilizálódott, jó és működő közösség alakult ki. 8.b osztály: Közösségünk első osztály óta - többnyire - a mai felállásban formálódik. Természetesen, mint minden más osztályban, az évek folyamán itt is történtek változások. Alsóban és a felsőben is több tanulók került az osztályba, egy pedig távozott. Összegzés: Az osztályfőnök úgy érzi, hogy az osztály erre a félévre kovácsolódott igazán közösséggé. A szociometriai kérdőív kiértékeléséből az szűrhető le, hogy a lányok főként lányokat, a fiúk pedig fiúkat választanak szívesebben, de a mindennapi életben nem jellemző ez az éles kettéválás. A kölcsönösségi táblázat alapján egy olyan tanuló van az osztályban, aki periférián helyezkedik el, de a valóság ezt sem igazolja teljesen. Leginkább a párok kialakulása jellemző. Kb. 4 abszolút pár működik az osztályban, de ők sem szigetelődnek el teljesen a közösség többi tagjától. Egy kislány hihetetlenül népszerű az osztályban, nincs olyan tanuló, aki ne választotta volna Őt valamilyen szempontból. Központi szerepe, „sztár”-ként való funkcionálása évről évre erősebb. A gyakorisági táblázat eredményeit tekintve – teljesen egészséges, hogy a bizalmi, és rokonszenvi kritériumok eloszlási aránya magas (24 főnél – 17-21 az eloszlási arányszám). Aktivitás szempontjából természetesen egy-két tanuló emelkedik ki, s hasonlóan alacsony az eloszlási arányszám a tanulásra, és a tulajdonsági kritériumokra vonatkozó kérdéseknél is. 8. c osztály: Az osztályban két-három fős baráti társaságok találhatók. Ezek a személyek egymást kölcsönösen választották. Ugyanakkor nyitottak más társaságok illetve személyek felé, klikkek, egymástól elzárt társaságok nem alakultak ki. Egy tanuló található a periférián, őt néhányan választották, de ő maga elzárkózott a válaszadástól is. Saját magát zárja ki a közösségből, nem kíván barátságot kialakítani, de a többiek nem közösítik ki. Nincs sztártípus az osztályban, hiszen hét tanulóra az osztálynak több mint fele szavazott több alkalommal is. A fiúk gyakran választották párokban kölcsönösen egymást, de sok alkalommal lányokat is megjelöltek válaszként. A lányok ritkábban választottak fiút, lányok és lányok kapcsolatában viszont nagy a szórás. Vannak barátnők, de nyitottak más személyek felé is. Volt olyan lány, aki minden kérdésre más nevet írt, valószínűleg nem akart csak egy személyt favorizálni, mindenkivel jóban van. Egyébként őt is sokan megjelölték. Összességében a felmérés is bizonyítja azt, ami érezhető az osztályban, hogy a tanulók szeretik egymást, fiúk és lányok között jó a kapcsolat, nincsenek elkülönülő társaságok, klikkek. Összegzés: A gyakorisági táblázat alapján is alacsony a szórás, egy-egy kérdésre sok tanulót választottak, elsősorban a bizalom, népszerűség, rokonszenv, tulajdonságok témakörben. Legkevesebb tanulót a tanulással kapcsolatos kérdésekre választottak, van három kiemelkedő tanuló, őket tekintik példaképnek, tőlük kérnének tanulási segítséget. Érdekesség, hogy az egyetlen kívülálló tanulót az igazságossággal kapcsolatban választották többen is. Egy másik tanuló (szintén fiú) nem tűnik a mindennapokban kívülállónak. Őt mégis csak egyszer választották. 8. d osztály: Az osztályban két lány számított nagyon aktívnak a fiúk kevéssé, valószínűleg életkorukból adódóan is. Érdekes, hogy az igazságosság területén is ugyanazok kapták a legtöbb szavazatot. Érdekesség, hogy az osztályban vannak ugyan egyoldalú választások, de vannak szép számmal kölcsönös kapcsolatok is: 8 ilyet találtam, ami megnyugtató a csoportépítés eredményességét illetően.

11

Összegzés: Peremfigura nincs, ez azért jó, mert 5. osztályban 1-2 tanulónak gondot okozott, hogy nincs barátja az osztályból. Egy tanuló megjegyezte ugyan, hogy nincs összetartás az osztályban, de az osztályfőnök szerint, pozitívak ezen változások a 4 évvel korábbi viszonyokhoz képest. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: Mindenhol bonyolult, több központú osztályszerkezetet találhatunk most is és az elmúlt tanévben is, az osztályokban azon tanulók köré csoportosulnak, akik a pozitív példát sugározzák a közösségeik felé. Az új tanulók beilleszkedése mindenütt szinte zökkenőmentesnek mondható, ez az osztályfőnökök hatékony közösségépítő munkáját dicséri. Minden osztályfőnök jól működő közösségeket hagy maga után akárcsak az elmúlt tanévben. 4.4. Ifjúságvédelem Ifjúságvédelmi tevékenységünk alapvető célja: olyan fiatalokat bocsássunk ki a 8. osztály végén, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, képesek a társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra és a jelentőségteljes döntések meghozatalára. Az elmúlt években bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatásának következtében: - a családok anyagi, egzisztenciális helyzetének romlása negatívan hat a gyermeknevelésre, a gyermekek egyre kiszolgáltatottabbá válnak, - társadalmi méretekben felborultak bizonyos értékrendek - főleg azok -, melyek a nevelési feladatokkal függnek össze. Ezek a problémák az iskolában éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermekek tanulmányi teljesítményét, viselkedését, a társakhoz, munkához való viszonyát. Így az iskola feladata és felelőssége évről-évre nő az ifjúságvédelem területén. E tevékenységünk alappillérei: - felderítés, - prevenció, - jelentkező problémák kezelése, megszüntetése. A tanév elején minden tanulóról elkészült osztályonkénti bontásban a „Felderítő lap”, mely valamennyi, a tanulót érintő és befolyásoló szociális tényezőt feltár, s ez az egyik alapja az éves ifjúságvédelmi feladattervnek, míg a másik az iskolai Egészség- és drogstratégia. Az éves drogstratégia az előteszteken alapul, s a széleskörű prevenciós program végén (tanév vége), az évfolyamonkénti utótesztek eredményessége mutatja a hatékonyságot. Mindezek mellett az ifjúságvédelmi tevékenység kiterjed a hátrányos helyzetű (231 tanuló → 38,2 %), a halmozottan hátrányos helyzetű (70 tanuló → 11,6 %), a veszélyeztetett ( 54 tanuló → 8,9 %) és a védelembe vett ( 4 tanuló → 0,7 %) tanulók felderítésére, nyilvántartására, hátránykompenzálására, valamint a túlkoros (67 tanuló → 11,1 %) és sokat hiányzó tanulók problémáinak enyhítésére. (A túlkorosság elsősorban nem az évfolyamismétlések miatt van jelen, hanem a kései iskolakezdés miatt.) 5. OKTATÁS - KÉPZÉS 5.1. Szorgalom Iskolai szintű szorgalom átlag: 3,78 - 1 - 4. évfolyam: 3,99 - 5 - 8. évfolyam: 3,58 A két szélsőérték: 3,1 és 4,4 A szorgalom átlaghoz viszonyítva a tanulmányi átlag alakulása: - iskolai szintű tanulmányi átlag: 3,91 - 1 - 4. évfolyam átlaga: 4,06 - 5 - 8. évfolyam átlaga: 3,76

12

Az osztályok tanulmányi és szorgalom átlagának összevetését tartalmazó táblázat: Osztály Szorgalom átlag Tanulmányi átlag 3.a 3,14 3,25 3.b 3,96 4,25 3.c 3,88 4,1 4.a 3,6 3,96 4.b 4,25 4,31 4.c 4,4 4,5 5.a 3,8 3,1 5.b 4,4 4,54 5.c 3,5 3,94 5.d 3,3 4,1 6.a 3,71 3,78 6.b 4,1 4,17 6.c 3,6 3,65 6.d 3,25 3,64 7.a 3,4 3,2 7.b 3,88 3,91 7.c 3,45 3,62 8.a 3,1 3,51 8.b 3,54 3,86 8.c 3,4 3,75 8.d 3,28 3,64 Az osztályok zömének tanulmányi- és szorgalom átlaga közel azonos, de vannak kiugró eltérések is. A két átlag között összefüggés van. 5.2. Tanulmányi teljesítmény Az osztályok tanulmányi átlagát az előző táblázat mutatja. Az 1 – 2. évfolyamokon a szöveges értékelések eredménye: Osztály Kiválóan Jól Megfelelően Felzárkóztatásra szorul teljesített teljesített teljesített 1. a 11 6 3 1. b. 5 8 8 1. c 10 8 2 2. a 5 9 9 3 2. b 5 9 9 3 - 1-4. évfolyam (ténylegesen a 3-4. évf.) tanulmányi átlaga: 4,06 - 5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,76 Megállapítható, hogy minimális eltérés van az alsó és a felső tagozat átlagteljesítménye között, ami az egyenletességet mutatja. 5.2.1. Kitűnők Kitűnő tanulók számának alakulása: 46 fő (7,6 %) – az elmúlt évihez képest emelkedett. - 1 – 4. évfolyamon: 29 tanuló (11,2 %) - 5 – 8. évfolyamon: 23 tanuló ( 6,64 %)

13

5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők Évfolyamot 3 tanuló ismétel, közülük egy kislánynak az első évfolyama előkészítő jellegűnek minősült, egy másik elsős gyermek szülői kérésre ismétel évet, valamint a hetedik évfolyamon egy tanuló több tárgyból alulteljesített, így évfolyamot köteles ismételni. 5.2.3. Pótvizsgázók 7 tanuló kötelezett javítóvizsgára 1 vagy 2 tárgyból, valamennyien felső tagozatosak. Tantárgyi vonatkozásban ezek: - Matematika: 5 - Történelem: 3 - Rajz: 2 - Magyar nyelv: 1 - Fizika: 1 - Biológia. 1 - Kémia:1 Egy alsó tagozatos tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a magas hiányzása miatt a tantestület határozata alapján. 5.3. Versenyeztetés – versenyeredmények 5.3.1. Alsó tagozaton Az 1-4. évfolyamos tanulóink a házi versenyeken túl elsősorban a városi szintű versenyekre, ill. néhány levelezős versenyre neveztek be. Házi versenyeink: Darvas Tibor versmondó verseny: Április 11-én, a Költészet Napján rendeztük meg iskolánkban a Darvas Tibor versmondó-versenyt, melyet az elmúlt tanévben alapított diákönkormányzatunk iskolánk egykori kiváló magyar-történelem szakos tanára emlékére. Az alsó tagozaton 44, míg a felső tagozaton 24 tanuló mutatkozott be. Tanulmányi háziverseny: Matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint környezetismeret tantárgyakból szerveztünk tanulmányi versenyeket 3. és 4. évfolyamokon. Levelező versenyek: A Bendegúz, Kisokos, Sam-Füles levelező versenyek, ahol eredményesen gyűjtötték a pontokat a matematika, a magyar nyelv és irodalom, valamint a környezetismeret tantárgyak keretében., s szinte valamennyien arany fokozatú minősítést kaptak, kiválóan szerepeltek. Szarvasi Rendőrkapitányság által meghirdetett „Közlekedés gyerekszemmel” c. rajzpályázaton: Csányi Vanda 1.c osztályos tanulónk 1. helyezést ért el. A Fővárosi Beszédjavító Intézet Beszédhibás Gyermekekért Közalapítványa „Az én világom” címmel országos rajzpályázatot hirdetett, ahol Gácsi Benedek 1. b. osztályos tanulónk országos 2. helyezést ért el. A Sam-Füles országos rajzpályázatot hirdetett, melyen Lázár Rebeka 4. b. osztályos tanulónk 6. helyezést ért el. 5.3.2. Felső tagozaton Idegen nyelv: A megyei angol és német írásbeli versenyen vettek részt az 5. 6. és 7. évfolyamosok, mind a három évfolyamból van 2. fordulóra bejutott tanuló. Nyelvvizsga eredményeink: Német nyelv „C”típusú: Tímár Bianka 8.a

14

Tímár Laura 8.a Német nyelv „A” típusú Dinya Anna 8.a Szabó Tibor 8.a Cserenyec Dóra 8.c Paróczai Rebeka 8.c Angol nyelv „C” típusú Braun Renáta 8.d Hunya Péter 8.d Koloh Nikolett 8.d Angol nyelv „A” típusú Farkas Orsolya 8.b Megyeri Viktória 8.b Bohák Renáta 8.d Diós Tamás 8.d Mag Bianka 8.d Strancki Ádám 8.d Angol és francia nyelv „A” típusú Fülöp Zsanett 8.b A felkészítő tanárok: Balla Károlyné, Dubis Ferencné, Mészárosné Stef Ilona és Orbán Orsolya. Az angol és német nyelvek nyelvvizsgaeredményei a csoportbontásban történő óraszervezés, valamint a tanórán kívüli foglalkozások terhére szervezett, saját fejlesztésű programok alapján biztosított nyelvvizsga-előkészítő foglalkozások eredménye. Matematika: A Zrínyi Ilona Matematika Verseny megyei fordulóján Tóth Csilla 6. a. osztályos tanuló 1. helyezést ért el, míg az országos döntőben 4. helyezést szerzett. A Varga Tamás Országos Matematika Verseny megyei fordulójára bejutott Bakonyi Richárd 7.b. osztályos tanuló, ahol a középmezőnyben végzett. Felkészítő tanárok: Cseh Jánosné, Vaszkó Lajosné. Magyar nyelv és irodalom: Iskolánk tanulói öt évvel ezelőtt kapcsolódtak be a Simonyi Zsigmond nevét viselő helyesírási versenybe. A verseny felmenő rendszerű: évfolyamonként a két legjobb helyesíró képviselhet bennünket a körzeti megmérettetésen, ahonnan a legjobbak bejutnak a megyei döntőbe. Eddig majdnem minden évben jutott be tanulónk a megyei versenyre: 2002-ben Kiszely Tünde (5.o.), 2004-ben Kovács Balázs (5.o.), 2005-ben Tóth Csilla (6.o.) és Angyal Katalin (8.o.). Az idei körzeti fordulót Kondoroson rendezték, 2005. november 23-án. Számos versenyző képviselte a körzet iskoláit, évfolyamonként kb. 15-16 gyermek mérte össze tudását. Tanulóink remekül helytálltak ezen a versenyen, szép eredményekkel öregbítették iskolánk hírnevét. Eredményeink: 5.évfolyam: 1. Kovács Dániel 5.b. (Balla Károlyné) 3. Gyuricza Tamás 5.d. (Kovács Ágnes) 6. évfolyam: 1. Tóth Csilla 6.a. (Tóth Katalin) 7. Bartha Szofi 6.b. (Tóth Katalin) 7. évfolyam: 2. Kovács Balázs 13. Gyarmati Balázs

7.b. 7.c.

(Hunya Jolán) (Kónya Márta)

8. évfolyam: 1. Cserenyec Dóra 8.c. (Balla Károlyné) 6. Braun Renáta 8.d. (Kónya Márta) (Zárójelben tüntettük fel a felkészítő pedagógusok nevét.)

15

Arany János Országos Nyelvi Verseny (3 fordulós): Cserenyec Dóra 8.c. osztályos tanuló országos 7. helyezést ért el. (Felkészítője: Balla Károlyné) Kazinczy Szépkiejtési Területi Verseny - Mezőberény: 7-8. évfolyamon: Fülöp Zsanett 8. b. osztályos tanuló Újhelyi Brigitta 7. b. osztályos tanuló (Felkészítő tanár: Hunya Jolán)

2. helyezett 4. helyezett

A Békés Megyei Könyvtár által meghirdetett megyei irodalmi pályázaton Harmati Dániel 6. b. osztályos tanuló megyei 1. helyezést ért el, valamint az Accordia Kiadó által újabb kötete jelent meg „Csodavárók” címmel. Rajz: Szurovecz Lucia 6. a. osztályos tanuló országos rajzversenyen első helyezést ért el, és egyhetes nyaralást nyert. (Felkészítője: Giriczné Varga Erzsébet) Az OM Országos Képzőművészeti és Irodalmi Pályázatán „Európa az iskolában” címmel Zsámbok Vivien 8. b. osztályos tanuló országos 3. helyezett lett. Történelem: Az Országos Történelem Tantárgyi verseny megyei fordulóján Zakari Marcell 8. c. osztályos tanuló 5. helyezett, Kávai Krisztián 7. c. osztályos tanuló a 19. helyezett lett. Felkészítő tanár: Dinya Lívia Teleki Blanka Történelem Verseny regionális fordulóján Bene Dominik és Simon Balázs 7.c. osztályos tanulók 7. helyezést értek el. Felkészítő tanárok: Dinya Lívia, Simonné Szrnka Zsuzsanna Ezen verseny országos fordulóján Szonda Benjamin 5. b. osztályos tanuló 8. helyezést, és Tóth Anikó 5. b. osztályos tanuló 11. helyezést ért el. Kémia: A Hevessy György Kémia Verseny, valamint a Curie Kémia Verseny megyei fordulóján Molnár Zoltán 8. b. osztályos tanuló mindkét versenyen 6-6. helyezést ért el. 5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Humán munkaközösség mérései magyar nyelv és irodalomból 5.4.1.1. Év eleji mérés: Szövegértés, helyesírás, feladatmegoldás, olvasás és fogalmazás mérése történt. A mérést értékelő munkaközösség-vezető az eredmények reálisabbá tételéhez az év végi mérésnél egy-egy részterület mérését egy-egy szaktanárhoz kívánja rendelni. 5.4.1.2. Év végi mérés: Az év eleji célkitűzést meg is valósították a munkaközösség tagjai, így a 4 párhuzamos osztály a részterületét 3 kolléga javította egységesen (helyesírás, szövegértés,feladatmegoldás). Eredmények:

16

8. osztályok eredményei év végén 90

eredmények %pontban kifejezve

80 70 60 8.a

50

8.b 8.c

40

8.d

30 20 10 0

szövegértés

helyesírás

feladatmegoldás

a mérés területei

Összegzés: Minden területen a várt eredmények születtek, az egységes javítás objetívebbé tette őket. A munkaközösség a jövő tanév első foglalkozásán fogja értékelni, és az éves munkatervébe beépíteni a mérés tapasztalatait.. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: A helyesírási eredmények némileg jobbak voltak, de az idén több tanulónk is van, aki részképesség-zavarral küzd. 5.4.2. A SZTE szervezésében lezajlott mérések A tanulói mérés 2005. novemberében történt. A két tanulói kérdőív témája: tanulási szokások és készségek, a tanulás környezeti feltételei. A mérések ugyanezekben az osztályokban folytatódtak áprilisban és májusban: ezek témája a természettudományos tudás alkalmazása és a komplex problémamegoldás. A SZTE lehetőséget ad fejlesztő tanulási technikák kipróbálására is, a vállalkozó tanárok második és harmadik osztályokban „Az utca matematikája” című programban vettek részt (Siposné Nyilas Éva és Magyar Béláné). A program utómérése is megtörtént. Az 5. a. osztályban szövegfeldolgozó képességfejlesztés történik (Kovács Ágnes, Vaszkó Lajosné, Zakariné Józsa Ida, Simonné Szrnka Zsuzsanna). A tanulók örömmel vettek részt benne, hiszen az érdekes feladatok újszerű tanulási módszereknek is helyt adtak (kooperatív tanulás). A program utótesztelése őszre várható, valamint folytatásában is reménykedünk. 5.4.3. Testnevelés munkaközösség mérései Testnevelésből fizikai tesztfelmérések történtek. Valamennyi évfolyamon, minden évben ősszel és tavasszal 5-féle képességet mérünk. Ezek eredményeit adott táblázat alapján pontozzuk. Az őszi eredményeket összemérjük a tavasziakkal, a tapasztalatokat levonjuk és beépítjük a következő tanév feladatai közé.

17

5.4.3.1. Alsó tagozat 1. évfolyam

összes ősz tavasz

2. évfolyam

53 59 összes

ősz tavasz 3. évfolyam

51 51 összes

ősz tavasz 4. évfolyam

75 75 összes

ősz tavasz 1-4. évfolyam

69 69 összes

ősz tavasz

254 254

igen gyenge 5 7 igen gyenge 5 2 igen gyenge 25 17 igen gyenge 14 5 igen gyenge 49 31

gyenge 35 24

elfogadható közepes 11 16

gyenge 32 22

elfogadható közepes 11 21

gyenge 27 23

23 14

117 83

8 14

elfogadható közepes 25 22

gyenge

3 5

elfogadható közepes 14 14

gyenge

6 11

7 21

elfogadható közepes 61 73

24 51

jó

kiváló

extra

2 1

0 0

0 0

jó

kiváló

extra

0 1

0 0

0 0

jó

kiváló

extra

1 6

0 1

0 0

jó

kiváló

extra

0 6

0 1

0 0

jó

kiváló

extra

3 14

0 2

0 0

Összegzés: Az alsó tagozatban minden osztály eredménye javult, legfontosabb hogy az igen gyenge eredményt elérők száma 37%-kal csökkent,valamint a munkánkat az is alátámasztja, hogy a jóké több mint háromszorosára nőtt, sőt 2 kiváló is van. 5.4.3.2. Felső tagozat 5. évfolyam

összes ősz tavasz

6. évfolyam

86 86 összes

ősz tavasz 7. évfolyam

80 80 összes

ősz tavasz 8. évfolyam

79 79 összes

ősz tavasz

92 92

igen gyenge 15 10 igen gyenge 15 10 igen gyenge 2 5 igen gyenge 6 9

gyenge 31 19

elfogadható közepes 23 35

gyenge 12 9

elfogadható közepes 18 14

gyenge 21 18

27 19

23 23

elfogadható közepes 28 28

18

26 27

elfogadható közepes 23 23

gyenge

11 13

23 26

jó

kiváló

extra

4 7

2 1

0 1

jó

kiváló

extra

8 16

1 4

0 0

jó

kiváló

extra

8 7

1 2

1 1

jó

kiváló

extra

6 7

1 2

1 1

5-8. évfolyam

összes ősz tavasz

337 337

igen gyenge 38 34

gyenge

elfogadható közepes

91 65

92 100

83 89

jó

kiváló

extra

26 37

5 9

2 3

Összegzés: Az 5-8 évfolyamon is tapasztaljuk a tanulók fizikai állapotának javulását, ami az ott tanító tanárok kitartó munkájának köszönhető. Amíg ősszel a tanulók közel 10%-a mutatott gyenge eredményt, addig a tavaszi mérésen már csak 8, 9%-a. Minden tanuló jobban teljesített, mint az őszi mérésben, de leginkább a jól teljesítők aránya nőtt: 7, 7%-ról 11%-ra. Az iskola 3 extra teljesítménnyel, rendelkező tanulóval is dicsekedhet. 5.4.4. Reál munkaközösség mérései 5.4.4.1. Környezeti nevelés (előmérés) A felmérésben részt vett: 1.a; 1.b; 1.c osztály, összesen: 55 tanuló; hiányzott: 6 tanuló. Kérdésváltozatok Jó válasz Rossz válasz 1. kérdés: uzsonnástáska 35% 36 65% 19 tartalma 2. kérdés: Mit teszel a 31% 38 69% 17 szemetesvödörbe? 3. kérdés: Környezetbarát 55% 25 45% 30 közlekedési eszközök 4. kérdés: Őszi fa 55% 25 45% 30 jellegzetességei 5. kérdés: A környezeted 73% 15 27% 40 jellegzetességei Összegzés: A mérések tükrében összeségében az a feladatunk, hogy a saját területünkön (tantárgyainkon belül, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a nyári táborban, stb.) használjuk ki az adandó lehetőségeket a környezeti neveléssel kapcsolatban. Később, a felső tagozaton is törekedjünk arra, hogy a tanulók nagyon figyeljenek a körülöttük lévő világra, ezt erősíti új programunk is, a Környezet-kommandó tevékenysége. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: A tanulók akkor átlagosan 50%-ban adtak jó választ, most 53, 5%-ban, ami kismértékű javulást mutat. 5.4.4.2. Egészségnevelés (előmérés) 1. évfolyamon Egészségnevelési programunk részeként az ősz folyamán kérdőívet juttattunk el az első osztályosokhoz és azok szüleihez. Az osztályfőnökök elvégezték a felmérést az osztályukban és összegezték a válaszokat. A mért területek: 1. Hányszor mosol fogat naponta? Osztály 1.a. 1.b. 1.c. Összesen

Egyszer 4 5 9

Kétszer 12 16 5 33

Háromszor 1 7 8

19

Négyszer 3 3

Több 2 2

A válaszokból kitűnik, hogy a gyerekek 58,9%-a reggel és este fogat mos. 16%-uk egyszer, 25%-uk háromszor, illetve többször. Feladat: Figyelmeztetni a gyerekeket a rendszeres fogmosás szükségességére, különösen a szénszavas üdítőitalok fogyasztása után, mert ezek vékonyítják a fogzománcot. 2. Leggyakoribb gyümölcs, amit fogyasztol. Osztály 1.a. 1.b. 1.c. Összesen

Alma 11 14 4 29

Körte 4 4

Banán 3 3 4 10

Egyéb gyümölcs 4 9 13

Örvendetes, hogy a tanulók 51,7%-a az almát jelölte meg kedvenc gyümölcseként. Banánt 17,8%. Feladat: Bátorítani a gyerekeket, hogy naponta egyenek almát, hisz a fogakat is erősíti azonkívül, hogy egészséges is. 3. Milyen innivalót hozol uzsonnára? Osztály 1.a. 1.b. 1.c. Összesen

Tea 10 6 6 22

Üdítő 1 7 7 15

Víz, ásványvíz 7 3 2 12

Egyik sem 5 2 7

A gyerekek 39%-a teát iszik délelőtt, 26,7% üdítőt, 21,4% vizet, 12,5% nem hoz folyadékot. Feladat: Szülői értekezleten elmondani a szülőknek, hogy miért fontos a délelőtti folyadékfogyasztás, illetve bátorítani a szülőket, hogy a teát mézzel, citrommal ízesítve adják gyermeküknek. 4. A leggyakoribb szabadidős tevékenységek kirándulás játék szabad levegőn TV-nézés, pihenés otthon vendégség, beszélgetés kertészkedés, segítés otthon Feladat: A csontváz és az izomzat gyermekkorban fejlődik leggyorsabban, ezért bátorítani kell a gyerekeket a helyes napirend kialakításával az intenzív napi mozgásra. 5. Kedvenc étel kiválasztása. 1.a. 1.b. 1.c. Összesen % Édesség, sütemény 1 3 8 12 21,4 Főzelék 1 4 1 6 10,7 Sült krumpli, hamburger 2 7 2 11 19,6 Pizza, tészták 8 5 3 16 28,5 Pörkölt vagy sült hús 6 2 3 11 19,6 A kérdésekre adott válaszok alapján a tészták, pizza és az édesség, sütemény a kedvenc ennivaló, ám nem kirívóan magasan. Sajnos a főzelék az utolsó helyen „kullog”. Feladat: Beszélgetni a gyerekekkel arról, hogy miért fontos a változatos étkezés.

20

Szülők válaszai: 1. a. 20 – 17 szülő (3 nem) 1. b. 21 – 17 szülő (4 nem) 1. c. 17 – 16 szülő (1 nem) Összesen 50 szülő válaszolt a kérdőívre. 1. Segít-e gyermekének az esti fürdésben? Osztály Mindig 1.a. 5 1.b. 6 1.c. 9 Összesen 20 2. Elmex-gél használata. Osztály 1.a. 1.b. 1.c. Összesen

Néha 12 10 6 28 Igen 1 1 4 6

Nem 16 16 11 43

3. Milyen folyadékot küld gyermekével iskolába? Osztály Tea Üdítő 1.a. 8 1 1.b. 9 2 1.c. 10 2 Összesen 27 5 4. Kellő távolság a papírtól. Osztály 1.a. 1.b. 1.c.

Soha 1 1 2

Igen 9 12 9

Víz 8 2 3 13 Nem 8 4 5

Egyik sem 4 4 Nem tudom 1 2

5. Húsétel: első helyen Tésztafélék: második helyen 6. Szabadidő eltöltése tv nézés szabadtéri séta vendégség, rokonlátogatás rajzolás, tanulás, gyakorlás 7. Tud-e gyermekével kapcsolatban olyan egészségügyi problémáról, amivel szakrendelésen kell vagy kellett volna megjelenni? Osztály Igen Nem 1.a. 3 14 1.b. 5 12 1.c. 10 16 Összesen 18 42

21

8. Fontosnak tartja-e, hogy az iskolai gyermekorvos által kért szakrendelésen gyermekével? Osztály Igen Nem 1.a. 17 1.b. 16 1 1.c. 15 1 Összesen 48 2

megjelenjen

9. Igényli-e Ön azt a személyes szolgáltatást, hogy Ön kísérje el gyermekét a kötelező szűrésekre? Osztály Igen Nem 1.a. 10 7 1.b. 6 11 1.c. 7 9 Összesen 23 27 Összegzés: A tanulók meggyőzése az egészséges életmód fontosságáról akkor lehet csak hatásos, ha ebben a szülő is segítséget nyújt. Szerencsére a szülők több mint 87%-a fontosnak tarja, hogy gyermeke egészsége megfelelő legyen és figyelemmel is kíséri azt. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: Sajnos a szülők hozzáállása kissé romlott, mivel az elmúlt tanévben a 90%-uk tartotta a fent említetteket fontosnak. 5.4.4. Egészségnevelés 4. évfolyam A kérdések a tanulók étkezési szokásaira, szabadidejük eltöltésére, baráti és családi kapcsolataikra irányultak. Az életmód kérdőívet a 4. évfolyamon 66 tanuló töltötte ki, melyet az osztályfőnökök összegeztek. Táplálkozás: Naponta a tanulók 44%-a (29 fő) - iszik tejet, és tejterméket a tanulók 39%-a (21 fő) fogyaszt. Sajnos ez nem elegendő, hiszen életkori sajátosságaiknak megfelelően minden gyereknek naponta szükséges lenne a tej, tejtermékek fogyasztása. Hasonlóan ösztönöznünk kell a gyerekeket a reggelizésre is, hiszen naponta a tanulók 60%-a (40 fő) reggelizik. Napi tevékenység: Házi feladat elkészítésére egy óránál kevesebbet fordít a tanulók 36%-a (24 fő). Az egy óra azonban kevés. Irányított beszélgetéssel ösztönözzük a gyerekeket a folyamatos, kitartó, több időt igénybevevő tanulásra, hisz ellenkező esetben kudarcként élik meg az iskolát. Erre alkalmat nyújtanak az osztályfőnöki órák és a kötetlen beszélgetések. Szabadidő: Naponta olvas a gyerekek 71%-a (47 fő), TV-t, videót néz 83%-a (55 fő), számítógépezik 62% (41fő). Ez örvendetes, hisz ezek az informatikai eszközök által is fontos információhoz juthatnak a gyerekek, gyarapíthatják tudásukat, ha életkoruknak megfelelő ismeretekre használják a média eszközeit, s mellette az általános erőnlét fejlesztésére is figyelmet fordítva, kellő időtartamot töltenek a szabadban mozgással. Általános közérzet: Reggel fáradtan ébred a tanulók 57%-a (38 fő). Ez meglehetősen magas arány. Valószínű, hogy későn kerülnek ágyba a gyerekek, és nem alusszák át a szervezetük számára szükséges időt. A kellő alvásszükséglet biztosítása mellett talán a kedvetlenséget (9%) és az idegességet (18%) is sikerül legyőzniük a kisiskolás tanulóknak.. Társas kapcsolatok: Szabadidejét a szüleivel tölti a tanulók 66%-a (44 fő). Ez természetes ebben az életkorban. Ám egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a barátok. Ezért fontos, hogy legyen igazi barátja, baráti köre. Ezért az osztályfőnökök a szabadidős programok szervezésével sokat tehetnek és tesznek azért, hogy minél több gyerek érezze azt - melyet jelenleg 56% (37 fő) -, hogy van olyan osztálytársa, akivel iskolán kívül is találkozik és esetenként vele együtt tölti a szabadidejét.

22

Összegzés: A tanulók 27%-a küzd valamilyen közérzeti problémával, melyet okozhat a helytelen napirend (reggelizés hiánya, késői lefekvés, kevés időt töltenek a szabad levegőn). Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: A táplálkozás rendszeressége igen nagy szóródást mutatott, mely jellemző az idei tanévre is. Akkor a tanulók 30%-a számítógépezett naponta, jelenleg: 62%, ami egyrészt örvendetes másrészt viszont azt is mutatja, hogy szabadidejük nagy részét a gép előtt töltik. A másik jellemző elfoglaltság a TV nézés és a videózás (2005: 79%, 2006: 83%). Így nem meglepő hogy a tanulók általános problémái is nőttek: 2005: 16%, 2006: 27%. 5.4.4.4. Drogprevenciós mérések Az Egészség és drogstratégiánkban szereplő éves programunk szerint elő és utótesztet végzünk a program kezdetekor a feladatmeghatározáshoz, valamint annak befejezésekor (tanév vége) annak eredményességét nézzük, ill. a következő év feladatait fogalmazzuk meg. Az elvégzett tesztekből csak néhányat kívánunk kiemelni, s ezeket is a három tanév összevetésének tükrében. A dohányzást kipróbálók aránya (% ) 80 60

49

43

40

51

57

65 2001/2002

35

2004/2005 2005/2006

20 0 Igen

Nem

A dohányzást kipróbálók aránya csökkent az eltelt időszak alatt, reményeink szerint ez a folyamatos program eredménye. Vélemények a dohányzásról (% ) 100 80

83

74

Káros

75

Nem káros de nekem nem ízlik

60 40 20 0

31

25 01

24

34

Menő

10

2001/2002 2004/2005 2005/2006

Nem foglalkozom vele

A dohányzás megítélésénél idén csökkent azok aránya, akik károsnak tartják, valamint azoké is, akik közömbösek, nem foglalkoznak vele. Bár a menőnek tartók aránya is nőtt, de szám szerint ez csak 22 tanulót érint. A következő ábra mutatja az alkoholt már fogyasztók arányát.

23

Alkoholt kipróbálók aránya (% ) 80 60

66 70 63 34 30 37

40

2001/2002 2004/2005 2005/2006

20 0

1

2

Idén csökkent azok száma, akik már ittak alkoholt. Megdöbbentő, hogy a gyerekek elmondása szerint a szülők tudtával, velük együtt, gyakran a szülők kínálására kóstolták meg az italt. Megkérdeztük a gyerekek véleményét az alkoholfogyasztásról.

Vélemények az alkoholfogyasztásról (%) 70 60 50 40 30 20 10 0

63

60

Káros

59

31 19 8 10 2001/2002

1

7

26 10

5

Nem káros de nekem nem ízlik Menő Nem foglalkozom vele

2004/2005 2005/2006

Kis arányban csökkent azok aránya, akik károsnak tartják, viszont tavaly nagy arányban nőtt a közömbösek száma, ami idén kicsit visszaesett. Ennek lehet magyarázata az is, hogy a tanuló nem fogyaszt alkoholt, és ezért nem foglalkozik vele, de előfordulhat az is, hogy mivel ő és családtagjai fogyasztanak alkoholt, attitűdjében megjelenik a káros hatás tagadása. A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy a diákok szerint büntetik-e a kábítószert fogyasztókat. Büntetik-e a kábítószert fogyasztókat? (% ) 100

85 90 92 2001/2002

50 0

2004/2005 15 10 8 Igen

2005/2006

Nem

Látható, hogy emelkedett az igennel válaszolók aránya, hiszen ezzel a témával is foglalkoztunk az órákon.

24

Rákérdeztünk arra is, hogy fogyasztottak-e már kábítószert a diákok. Kábítószert kipróbálók aránya (% ) 120 100 80 60 40 20 0

97

96

96

Nem és nem is akarok Nem de szívesen kipróbálnám

3 1

2,60,4

2 2

Igen

2001/2002 2004/2005 2005/2006

Tavaly óta stagnál a nem fogyasztók aránya. Ami aggodalomra adhat okot az, hogy nőtt azok aránya, akik kipróbálták már a kábítószert. A kipróbálók közül ketten marihuánás cigarettát szívtak el, egy fő mákteát ivott, hárman pedig nem tudják, milyen szert használtak. Rákérdeztünk a család és ismerősök drogfogyasztására is, a „drog” szót tágabban értelmezve ide soroltuk a kávét és a teát is.

A családtagok drogfogyasztása (%) 100

100 100

80 60 40 20 0

94 87

93 84

Tea 60

56

52

39

30

28 9

0 2001/2002

11 1 2004/2005

30,6 2005/2006

Kávé Dohány Alkohol Nyugtatók Kábítószerek

Meglepő volt számunkra, hogy ilyen tág értelmezésben is 2% válaszolta azt, hogy a családtagok nem fogyasztanak semmit a felsoroltak közül. Megítélésünk szerint reális a tea, kávé és cigarettafogyasztás, míg az alkoholfogyasztás aránya valószínűleg magasabb, mint az itt megjelent értékek. Feltűnő, hogy a gyerekek 63%-a saját bevallása szerint már fogyasztott alkoholt, míg a családtagokra vonatkozóan csak 28% válaszolt igennel.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a véleményük a diákoknak a drogfogyasztókról.

25

Vélemények a drogfogyasztókról (%) 70

Káros megoldás a problémákra

66

60 50 40 30 20 10 0

Betegség

52 35

34

19 18

15

8 5

Elítéli őket

38 30 25 28

25 20 15

7 7

Sajnálja őket, segíteni kellene nekik Azt csinálnak amit akarnak Nem normálisak

2001/2002 2004/2005 2005/2006

Feltűnő volt, hogy sokkal többen nyilvánították ki véleményüket a drogfogyasztókról idén, mint 2002-ben, ennek következtében minden válaszra nőtt az igenek aránya. Szinte minden tanuló több választ is bejelölt, ezzel markánsabbá téve véleményét.

Kábítószerek veszélyességének megítélése (%) 120 100 80 60 40 20 0 2001/2002

2004/2005

2005/2006

Speed Cigaretta Kokain LSD Alkohol Heroin Szipuzás Extasy Marihuána Ópium Kávé Tea

A szerek megítélésénél feltűnt, hogy hullámzó a kemény drogok veszélyességének megítélése, ugyanakkor a lágy drogok, illetve a legális szerek veszélyességét egyre fokozottabbnak tartják. Valószínű, hogy ebben szerepe lehet annak, hogy a kemény drogokat nem ismerik, nem foglalkoznak vele, míg a legális szerekről sokat hallanak.

26

Összegzés: programunkat hatékonynak tartjuk, mert • A tanulók többségének tetszett a program( 90%). • Csökkent a dohányzást bevallottan kipróbálók száma, de azoké is sajnos akik ezt károsnak tartják. • Mindenki károsnak tartja a kábítószer fogyasztását • Érdekességként figyelhető meg hogy a szerek közül inkább a lágy drogokat tartják veszélyesnek, a keményeket kevésbé. Viszonyítás az elmúlt évi eredményekhez: • A cigit először kipróbálók aránya 15%- ról 2%-ra csökkent! • Az alkoholt kipróbálóké viszont nőtt 44%-ról 77%-ra. • A drogok fogyasztását méginkább károsnak ítélik, betegségnek tartják.

27

5.5. Továbbtanulás A középiskolai beiskolázás évről-évre újabb feladatokat állít a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök elé, ennek ellenére zavartalanul történt a beiskolázás. A jelentkezéssel kapcsolatos valamennyi adminisztrációs feladatot az osztályfőnökök végezték el, a szülőkre nem hárítottunk ezzel kapcsolatos teendőket. A továbbtanulás alakulását szemlélteti az alábbi táblázat: Osztály

8. a. 8. b. 8. c. 8. d. Össz.fő %

Létszám

23 24 22 26 95 100

Iskola típusa

Helyben

Gimn.

Szakközép

Szakképző

Kner I.

Bethlen G.

Vid. tanul tov.

9 12 15 11 47 49

7 8 5 10 30 32

7 4 2 5 18 19

7 8 14 10 39 41

4 4 3 4 15 16

12 12 5 12 41 43

Nem tanul tovább

-

Hányadik helyen megj. iskolába nyert felvételt I. II. III. IV.

20 3 24 22 21 5 87 8 91,5 8,5

-

-

5.6. Nevelési értekezlet 2005. decemberében megtartott őszi nevelési értekezlet témája: Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató foglalkozások programjának megvalósítása Az értekezleten szereplő prezentációk voltak többek között: - Feladatellátást segítő kiadványok, könyvek bemutatása - Alsó tagozatos praktikák a feladatterv végrehajtásához - Az osztályfőnöki munka és az IPR - Az ifjúságvédelem és az IPR - A DÖK szerepe az integrációs célok megvalósításában 2006. januárjában „közbenső nevelési értekezletet” tartottunk az iskolai mérésekről és értékelésekről: - A partnerközpontúság - A DIFER rendszer - A szociometria - Az iskola indikátorrendszere - A fizikai állapot mérése - Az életmód kérdései - A drogprevenciós munka hatékonysága - A környezeti nevelés - Mit kezdhetünk az adatokkal? - Új utak a fizikai állapot mérésében. 2006 májusában megtartott tavaszi nevelési értekezlet témája: A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának gyakorlati kérdései Prezentációk: - Szakértői vélemények értelmezése - Differenciált tanulásszervezés - A viselkedészavar megítélése és kezelése A nevelési értekezletek nagyon hatékonynak bizonyultak, hiszen a mindennapi gyakorlati feladatokhoz nyújtottak hasznos, gyakorlati segítséget.

6. SZOLGÁLTATÁS 6.1. Tantárgyi (tanórai) ismeretközvetítés A tantárgyi ismeretközvetítés a Pedagógiai programunkban és Helyi tantervünkben, valamint az Éves munkatervben meghatározottak alapján történt. A fő hangsúlyt az alapkészségek fejlesztésére fektettük az eltérő adottságok, képességek és egyéb szociális háttértényezők figyelembe vételével. Emellett az idegen nyelvi és az informatikai ismeretek közvetítése kapott nagyobb teret az országos oktatáspolitikai koncepciónak és a helyi elvárásoknak megfelelően. Csoportbontást alkalmaztunk az idegen nyelv és az informatika órákon, valamint a hetedik évfolyam egyik osztályában a tanórák 90 %-ban, ahol igen sok a tanulási nehézséggel, ill. zavarral küzdő tanuló. Valamennyi órabontásra fordított óra a tanórán kívüli órakeret terhére lett biztosítva. A projekt- és moduláris oktatási formák szintén nagyobb teret kaptak. A hátránykompenzálást és a tehetséggondozást egyaránt fontosnak tartjuk, ennek megfelelően sikerült megvalósítani kitűzött céljainkat. A Helyi tantervünkbe beépített helyi sajátosságokat tartalmazó tantárgyi ismeretközvetítés a nevelési céljainkat is nagyban segítette. 6.2. Napközi - Napközis ellátást igénylő tanuló: 274 (+51) fő → 45,4 %, - Napközis csoportok száma: 12 csoport, - Napközis csoportok átlaglétszáma: 27,1 tanuló/csoport. A tanév kezdetén megalakítottuk a napközis munkaközösséget, így szervezetten folyt a feladatellátás. Egységes feladat- és elvárásrendszert alakítottunk ki a tanulásszervezés, az ebédeltetés és a szabadidős programok terén. A napközis programok közé illesztetten jelentek meg az IPR-működtetés programjai. A napközis feladatszervezésben a felső tagozatos tanulók tanulmányi munkájának szervezése okozott problémát, hiszen igen sok iskolán kívüli programon vesznek részt a délutáni tanulmányi időben tanulóink. 6.3. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokat az e célra felhasználható, a csoportbontáson túl fennmaradó órakeret terhére biztosítottuk. A szakköri foglalkozásokat, valamint a tehetséggondozást egyéni jelentkezés alapján veszik igénybe a tanulók. A felzárkóztatásra az osztályfőnök és szaktanár ajánlása alapján járnak a tanulóink. A tanórán kívüli foglalkozások keretében biztosítottuk az alábbiakat: Felső tagozaton: Szakkör: 11 csoport – 15 órában: -énekkar - újságíró - informatika - irodalmi színpad - média - honismeret - rajz- és tűzzománc - dekoratőr - történelem Sportfoglalkozás: 9 csoport – 17 órában: - gyógytestnevelés - úszásoktatás - sportcsoportok (kézilabda, röplabda, torna) Tehetséggondozás: 3 területen, 11 csoport – 15,5 órában: - Nyelvvizsga előkészítő: - angol nyelv -német nyelv - Felvételi előkészítő: - magyar nyelv és irodalom -matematika

29

- Tehetséggondozás (versenyelőkészítő) - matematika - földrajz - magyar - biológia - történelem - kémia

- fizika

Felzárkóztatás: 12 csoport – 10,5 órában: - matematika - történelem - magyar - földrajz - német nyelv - biológia Alsó tagozaton: Szakkörök: 3 csoport – 3 órában: - furulya - énekkar Sportfoglalkozás: 5 órában Tehetséggondozás: 4 csoport – 4 órában: - magyar Felzárkóztatás: 7 csoport – 7 órában: - magyar - matematika

- kémia - fizika

- újságíró - matematika - környezetismeret - évfolyamismétlők

Valamennyi foglalkozás a tanév egészét átfogta heti rendszerességgel, ill. néhány tömbösítve került megtartásra. A foglalkozások midegyike eredményes volt, bizonyítják mindezt a nyelvvizsga-, a verseny- és a tanulmányi eredmények. 6.4. Testnevelés, sport Megalakult a Kis Bálint Általános Iskola Sportegyesülete. Szervezője: Hornokné Lapatinszki Gizella. A tagdíjakból befolyt összegből és pályázati forrásból versenyeztetés és eszközfejlesztés történt. 1-2. évfolyamon megvalósult a mindennapos testnevelés a saját kidolgozású tartásjavító gyakorlatsorok alapján. Tovább bővült az úszásoktatás, 3. és 4. évfolyamos tanulók vesznek benne részt. 3. évfolyamon 14 x 2 óra / osztály 4. évfolyamon 8 x 2 óra / osztály 3. évfolyamon mellúszást tanulnak, 4. évfolyamon gyorsúszással egészül ki a program. Októberben rendeztük meg városi szinten a Wesselényi Sportnapot pályázati forrásból. Szeretnénk ennek hagyományt teremteni. Sporteredmények: Iskolánk versenyszerűen vesz részt a következő sportágakban: - fiú kézilabda, - lány kézilabda - fiú labdarúgás }az őszi fordulók megtörténtek, az összesített eredmény tavasszal lesz. - atlétika - asztalitenisz - fiú torna Különösen a tornászcsapat tagjai szerepelnek eredményesen, hiszen országos szinten érnek el dobogós helyezést, mint:

30

- Réthy Sándor Emlékverseny – 2. helyezés - Sárfehérkupa – 3. helyezés - Diákolimpia – 4. helyezés Tornászcsapatunk tagjai: - I-II. kcs.: Czibulka Alex 4.b Poharelec Csaba 3.b Kovács Zsolt 3.b Kriszt Márton 2.b Kovács József 1.a - III-IV. kcs.:

Hornok Imre 6.b Bela Zoltán 6.b Hangyási László 7.b Kovács Bence 5.b Csatári Mihály 7.c A foci- és lánykézilabda csapatunk körzeti és megyei versenyek dobogós helyezéseit tudhatja magáénak. 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) Az utóbbi években a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálása az országos oktatáspolitikai törekvések alapján a figyelem központjába került. Speciális pedagógiai program alapján három éve van lehetőség a velük való kiemelt foglalkozásra. Iskolánk két tanéve kapcsolódott be a programba. A 2005/06-os nevelési és oktatási évben 70 tanuló, vagyis az összes tanulói létszám 11,6 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Közülük 44 gyermek után vehető fel a kiegészítő normatíva. (Viszonylag magas arányú az átfedés az SNI-s tanulókkal.) Sajnos az a tapasztalat, hogy arányaiban évről-évre nő a halmozottan hátrányos helyzetű (szülő iskolai végzettsége max. 8. általános, valamint gyermekvédelmi támogatásban részesül a család a gyermek után) tanulók száma. Az integrációs felkészítést az 1.,2., 5. és 6. évfolyamokon, a képesség-kibontakoztatást a 3., 4., 7. és 8. évfolyamokon biztosítjuk egy részletesen kidolgozott működtetési program és háttérdokumentáció alapján. Az IPR-t működtető munkacsoport tagjai feladatrendszert aktualizálva készítették el az éves ütemtervet. Az osztályfőnökök elkészítették a tanulói jellemzéseket, megvitatták és vezetik a fejlődési naplókat. A háromhavonkénti értékelő megbeszélés rendszerét átdolgoztuk, a tanév során már az új szerint, igen jó részvételi aránnyal folytak ezek a megbeszélések. A suliNova Integrációs Hálózata által összeállított Önértékelő feladatsor tesztelésében vettünk részt, e szerint értékeltük intézményünkben folyó munkánkat is. Néhány értékelt területen a következő eredmények születtek: 6.5.1.1. Alsó tagozat A 2005-2006-os tanévben az alsó tagozaton 25 IPR-es gyermek volt a rendszerben. Részvételi arány a háromhavonkénti IPR-es megbeszéléseken: 1. megbeszélés 21 szülő vett részt → 84%

2. megbeszélés: 24 szülő vett részt → 96%

31

3. megbeszélés: 25 szülő vett rész→100%

Az IPR-es megbeszéléseken való részvétel 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75%

100% 96% 84%

1. megbeszélés

2. megbeszélés

3. megbeszélés

Az eredményekből látszik, hogy tanév végére elértük a 100%-os részvételt. Ez mindenképpen sikeresnek tekinthető. Esetenként ugyan többször kellett kezdeményezni a szülővel a találkozást. Véleményünk szerint valamennyi szülő megértette a program lényegét, együttműködőek. Szeretnénk, ha a jövőben is megmaradna a teljes részvétel. A megbeszélések nemcsak a kérdésekre terjedtek ki, hanem bármilyen, a gyermekkel kapcsolatos észrevételre is. Nyugodt légkörben lehetett megbeszélni a problémákat. Eredményesség megítélése: Szülőtől kérdeztük: - Elégedett volt-e gyermeke fejlődésével ebben a tanévben? - Életkorának megfelelően fejlődött-e gyermeke? - Milyen területeken várna javulást? Pedagógustól kérdeztük: - Sikerült-e a tanév során a program foglalkozásai segítségével az értékeket fejleszteni? Gyerektől kérdeztük: - Elégedett vagy-e magaddal, iskolai teljesítményeddel? - Milyen területeken szeretnél jobb eredmény elérni? 25 szülő közül: 22 szülő elégedett gyermekével → 88%

Pedagógus, szülő, gyermek elégedettsége: 25 gyermek közül: 25 pedagógus közül: 20 gyermek elégedett 14 pedagógus elégedett a magával → 80% tanulóval→ 56% Szülő, gyermek, pedagógus elégedettsége

100%

88%

80%

80% 56%

60% 40% 20% 0% szülő

gyermek

pedagógus

A diagramok is azt mutatják, amit valójában tapasztaltunk. A pedagógusok kritikusabbak, jobban rálátnak a problémákra, jobban belelátnak a gyermek iskolai, sokszor az otthoni

32

munkájába is. Ezért ők a legelégedetlenebbek. A gyermek és a szülő elégedettsége közelít egymáshoz. A szülő elismerését is kifejezi, ha megelégedett a gyermeke tanulmányi fejlődésével, iskolai életével. Az elégedetlenségi válaszok közül a pedagógusoknál említett okok: - a gyakori hiányzást nem pótolja, ezért lemaradása lesz, - az érdektelenség, - a figyelem hiánya, - az otthoni törődés hiánya. Az elégedetlenségi válaszok közül a szülők által említett okok: - sokat hiányzik, beteges, - elismeri, hogy keveset gyakorolnak otthon. -Az elégedetlenségi válaszok közül a gyermek által említett okok: - lassú vagyok, - nem gyakorolok otthon, - a magatartásom miatt nem figyelek a feladatokra, AZ IPR-es megbeszélések a közös összefogást eredményezik, ezzel is segítve a gyermek megfelelő fejlődését. 6.5.1.2. Felső tagozat A 2005/2006-os tanévben a felső tagozaton 19 gyermek volt az integrációs és képességkibontakoztató felkészítés programjában. Részvételi arány a háromhavonkénti IPR-es megbeszéléseken: 1. megbeszélés: 7 szülő vett részt → 37 %

2. megbeszélés: 7 szülő vett részt → 37 %

3. megbeszélés: 7 szülő vett részt → 37%

Amint látható, felső tagozaton a szülő már nem akar részt venni az iskolai nevelésben, nem igazán partner. Míg ötödik és hatodik osztályban elfogadja a segítséget, ez már a továbbiakban terhes számára. Úgy érzi, hogy elég nagy már a gyereke ahhoz, hogy önállóan megbirkózzon a problémákkal, sőt talán szégyelli is, ha segítségre szorul. Ennek következtében egyre kevesebben jönnek el a megbeszélésekre, csak 37 %-os az arány, ami az ötödik és a hatodik osztályosok szüleit jelenti, de azért akadnak olyan nyolcadikos gyerekek is, akiknek a szülei szintén együttműködnek a pedagógussal. Eredményesség megítélése: A szülőktől, a gyermekektől és a pedagógusoktól egyaránt arra kértünk választ, hogy a tanév folyamán sikerült-e a tanulók otthonról hozott értékeit kibontakoztatni, elégedettek-e a fejlődéssel, és milyen területen várnak további segítséget? Szülő, gyermek, pedagógus elégedettsége: 7 szülő közül 6 volt elégedett gyermekével → 86 %

19 gyermek közül 18 volt elégedett teljesítményével → 95%

A 8 pedagógus a 19 gyerekkel 18 esetben elégedett volt → 95 %

Mindhárom esetben 1 kivétel akadt, ami nem ugyanazt a gyermeket jelentette. Nem meglepő, hogy a szülők közül szinte mindenki elégedett a gyermekkel, hiszen a megbeszélésekre inkább csak azok a szülők jönnek, akik nyomon követik gyermekük

33

fejlődését, partnerek az iskolával. A gyermekek is pozitív véleményt formáltak saját magukkal kapcsolatban. Összegzés: A szülők részvétele jelentősen alacsonyabb, mint az alsó tagozaton, így leginkább a tanulók munkájára tudunk építeni. Célul tűztük ki a szülők hatékonyabb bevonását. 6.5.2. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók száma évről-évre növekvő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy arányuk visszaszorítása országos törekvés. Jelenleg 41 tanuló (6,8 %) küzd diagnosztizált részképesség zavarral, vagy egyéb fogyatékossággal, sőt emelkedik a határeset jellegű tanulásban akadályozott gyermekek száma is. Számukra folyamatban van az eltérő tanterv kidolgozása. Integrált ellátásuk, mint szervezeti forma, megfelelő továbbhaladást, ismeretelsajátítást, felzárkózást és közösségi légkört biztosít számukra. Fejlesztésüket habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében biztosítjuk, melyeket célirányosan a gyógypedagógus, logopédus, pszichológus kollégák tartanak. Nagyban segíti a fejlesztő tevékenységünket a megfelelő eszköztár, mely a fejlesztő szobákban áll rendelkezésre. Az elmúlt két tanévtől fokozott figyelmet fordítunk a beíratást követően az osztályba sorolásnál arra, hogy a sajátos nevelési igényű, a tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyforma arányban kerüljenek egy-egy osztályba. 6.5.3. Magántanulók A tanév során 3 tanulónk teljesítette tankötelezettségét magántanulói jogviszonyban egészségügyi problémák miatt, klinikai javaslatra. Két tanuló a szülők kérésére a 10 órán felüli időt az osztályközösségben töltötte, így elsősorban a készségtárgyak óráit látogatták az osztályban, a többi tanulóval együtt. Valamennyi közösségi programban is részt vettek. Mindketten eredményesen teljesítették a követelményszintet. Egy tanuló esetében előkészítő jellegűnek minősült a magántanulóként teljesített 1. évfolyam. Az ő esetében speciális oktatási programokra volt szükség a fokozott finommotorikus problémái miatt. 6.6. Szabadidős tevékenység Diákszervezetünk éves munkáját a munkaterv alapján végezte, két pedagógus kolléganő irányítása mellett. A DÖK tevékenysége a következők köré épül: - érdekképviselet biztosítása, - szabadidő hasznos eltöltése, - tevékenységközpontú programok, - hagyományteremtés és – ápolás, - ön- és társismeret, helyes önértékelés. Valamennyi szabadidős program szervezését a DÖK vállalta fel, munkájuk eredményeként a programok folyamatosan bővülnek, melyek igen hatékonyak a nevelés területén. Egyre több szülő és nagyszülő segítette a programszervezést és megvalósítást. Jelentős előrelépés történt a könyvtáros személyének változása következtében az iskolai könyvtár programkínálata terén, mivel többek között rejtvényfejtő délutánt, könyvajánló délutánt, író-olvasó találkozót szervezett a tanulók számára, melyek az ismeretközvetítésen túl a hasznos szabadidő eltöltését is segítették. Kiemelt programok voltak többek között: - Egészségnevelési program keretében a projekthét megszervezése,

34

- Környezetnevelési program keretében a „Környezetkommandó” városi szintű szemétgyűjtő akciója, - Idegennyelvi Napok szervezése, - Kaláka, ill. 100 Folk Celsius jótékonysági koncerten való iskolai szintű részvétel, - „Futás az egészségért” - Játék- és ügyes kezek délutánok, - Suli-bulik, - Emlékterem helyreállítása, - Városi szinten a Darvas Tibor Emlékversenyek meghirdetése: o mese- és versillusztrációs verseny, o prózaíró verseny, o versmondó verseny. - Hangverseny látogatás, - Bálint-Valentin Napi Kavalkád – legsikeresebb rendezvényeink egyike a tanulók körében, - Jeles napokhoz kapcsolódó hagyományos programjaink: Szüreti mulatság, Mikulás és karácsonyi ünnepség, Farsangi délután, - Suli-kóstoló, - Kis Bálint Napok rendezvénysorozata, - Suli-újság és suli-rádió működtetése (két diákunk az újságszerkesztést segítő kolléganő kíséretében részt vehetett az Országos Diákújság-író Találkozón), - Leg-díjak odaítélése: Év pedagógusa; Év diákja; Legjobb osztályközösség, - Országjáró kirándulások szervezése. A Kis Bálint Napok keretében a hagyományos emlékünnepség mellett változatos diákprogramokat szervezünk, valamint igyekszünk évente egy-egy régi hagyományt feleleveníteni, illetve teremteni. Ebben a tanévben a Rákóczi-kertet telepítettük át a Hősök úti iskolaépület udvarára, s felelevenítettük a hozzá kapcsoló Rákóczi-próbát. Alapítványi támogatással az idei tanévtől nyári táborozást szervezünk, mely keretében 85 tanuló táborozhat július 28. és augusztus 5. között Pusztafalun. Ehhez a táborozáshoz 400000 forint pályázati forrás is rendelkezésre áll. 15 igen nehéz anyagi körülmények között élő tanulónk teljes egészében ingyenesen vehet részt a táborozáson. 7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS 7.1. Intézményi arculatformálás Az intézményi arculatformálás terén a pedagógiai-módszertani fejlesztéseink (IPRműködtetés, nyelvoktató program, úszásoktatás, nyelvvizsga-előkészítő, mint eredményes innovációk), az országos közoktatási intézményekhez (suliNova, Integrációs Hálózat, SZTE Kutatócsoportja) történő szakmai kapcsolódás, az országos tantárgyi versenyeredményeink, pályázati eredményeink, helyi rendezvényeink és egyéb kezdeményezéseink elismerést váltottak ki a szülők körében, sőt még szakmai körökben is. A pedagógiai-módszertani munkán felül a nevelési színtereket is eredményesen tudtuk bővíteni, több új kezdeményezést vezettünk be (városi szintű emlékversenyek, nyári táborozás). Külső megjelenési formák tekintetében a Fő úti iskolaépület folyosói dekorációjának pályázati források segítségével történő elkészítése, az iskolai emblémával ellátott nyakkendő készíttetése. Legnagyobb jelentőséggel azonban az alapítványunk támogatásával megalapított „Kis Bálint Díj” bír számunkra, melyet egy igazán színvonalas szakmai és erkölcsi elismerésnek tartunk intézményi szinten.

35

7.2. Szervezetépítési tevékenység Intézményünkben a szervezetépítési tevékenység folyamatosan, a napi tevékenységek során valósul meg. Eredményesen működnek a szakmai munkaközösségek és a munkacsoportok egyaránt. A team-munkának a gyakorlata mára kiforrott. A nevelési értekezleteink és egyéb szakmai megbeszéléseink is segítik a szervezetfejlesztést. A szakmai programokon túl több, közös szabadidős programot is szerveztünk (összdolgói kirándulás, félévet és tanév végét záró közös ebéd, „ünnepváró szeretetmanó-játék”) a tanév során valamennyi intézményi dolgozó bevonásával. De nem csupán a szakmai és szabadidős tevékenységek során mutatkozik meg az együttműködésünk, hanem egyéb esetekben is, mint a Hősök úti iskolaépület átadását megelőző takarítás, festés, udvarrendezés, vagy a most tanév végén a tornatermi épület alagsorában elvégzett lomtalanítás és festés-mázolás a „Diáktanya” kialakításához. 7.3. Kommunikáció Az intézményen belüli napi kommunikáció elsősorban a közvetlen szóbeli és írásos (körözvény) tájékoztatók révén valósul meg. Nagyban segíti a közvetlen tájékoztatás lehetőségét az, hogy az alsó tagozatos osztályok három helyett, egy épületben vannak. Hetente kerül sor a vezetői megbeszélésre, ahol a heti feladatok kerülnek lebontásra, illetve az előző hetiek értékelésre. Havonkénti rendszerességgel kerül sor a kibővített iskolavezetőségi értekezletre, ahol a tájékoztatáson túl a döntés-előkészítések és egyeztetések is megvalósulnak a hatékony feladatellátás érdekében. Az érdekegyeztető megbeszélések alkalomszerűen történnek. A belső tanulói kommunikációt segíti a suli-rádió működtetése, valamint a suli-újság szerkesztése. A külső kommunikáció alapvetően az iskolai honlapunk (www.kisb-gyomae.sulinet.hu), szerkesztett tájékoztató kiadványaink, időnként a városi lapok és a megyei lap révén valósul meg. Elkezdtük az iskola életét megörökítő dokumentumtárat gyűjteni, archiválni. 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) működtetésének részletes értékelését, az ÖMIP-nek megfelelését a beszámoló 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza. 7.5. Ellenőrzési tevékenység Intézményi szinten ellenőrzést végeznek: igazgató, szakmai igazgatóhelyettes, gazdasági igazgatóhelyettes, szakmai munkaközösségek vezetői. Az ellenőrző tevékenység dokumentálásának megkönnyítése, ill. egységessé tétele érdekében a pedagógus és technikai munkakörökre egyaránt kidolgoztuk az ellenőrzési formanyomtatványokat. 7.6. Munkacsoportok működése Iskolánkban ebben a tanévben 7 állandó munkacsoport működött: - pályázatíró - újságíró - kommunikációs - mérési - minőségirányítási - IPR-működtető - SNI-koordinációs A munkacsoportok kialakítása felkéréses megbízás alapján történik, a szakmai kvalitásokat figyelembe véve. Ezek a munkacsoportok igen eredményesen működnek. A

36

munkacsoportokban többletmunkát végző kollégák többletmunkavégzésért járó kereset-kiegészítés terhére történik.

anyagi

elismerése

a

8. KAPCSOLATRENDSZER 8.1. Kapcsolatok Intézményünk törekszik a szülőkkel történő kapcsolattartás széles körét biztosítani: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, közös szabadidős programok, egyéni megbeszélések révén. A társintézmények tekintetében eltérő a kapcsolattartás eredményessége. Többségükkel azonban alkotó, kölcsönös, napi kapcsolattartás valósul meg a hatékony feladatszervezés érdekében. Külső szakmai szervezetekkel (suliNova, Integráviós Hálózat), intézményekkel (SZTE, DAPI), bővül a kapcsolatunk, mely a szakmai fejlesztést segíti, ennek jelei már érzékelhetők a szakmai munkánk és megítélésünk tekintetében egyaránt. Évek óta igen hatékonyan működik az öt közeli település általános iskoláinak igazgatóival létrehozott „igazgatói közösség”az intézményirányítás valamennyi területén.. A romániai Nagyenyed testvérváros Axente Sever Általános Iskolájával már közel 10 éves a testvériskolai kapcsolat. Ennek keretében kölcsönös látogatásokat, tanulói kirándulásokat szervezünk. 8.2. Elégedettségi mérések Széleskörű kérdőíves elégedettségi méréseket végeztünk valamennyi partnerünket érintően. A szülők és a tanulók körében mintavétel alapján történt a mérés, a kiválasztást a minőségügyi csoport végezte. Az idei tanévben a globális elégedettségre fókuszáltunk. A beszámolóban csak ezek összegzését tüntetjük fel a terjedelem miatt. 8.2.1. Tanulók körében végzett mérések eredménye Az 1. és 2. osztályokkal kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: • A tanulók több mint 88%-a elégedett iskolájával, tantermével. • Az ott tanítók szakmai munkáját dicséri az, hogy a tanulók közel 80%-a érdekesnek vagy nagyon érdekesnek találja a tanítási órákat. A 3-8. évfolyamoknál a globális elégedettségen kívül vizsgáltuk a tanulói utak átjárhatóságát, valamint a közösségi helyzetük megítélését: • A tanulók nagyon örülnek az új iskolaépületnek és a technikai eszközöknek. • Az őket tanító tanárokat segítőkészeknek tartják, akikhez bátran fordulhatnak. • Tetszenek az iskolai programok, habár több suli-bulit szeretnének. • Szeretnének megfelelő iskolabüfét. • Több füves helyet szeretnének és a Fő úti udvar rendezését. • Jól felszerelt tantermeket a Fő úti épületben is. 8.2.2 Szülők körében végzett mérések eredménye A szülők részére az 1-8. évfolyamokon ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A szülők 30%-a bekerült a mintába, a visszaküldött kérdőívek aránya 95%-os volt, ami kiválónak mondható. A szülők kiválasztása random módszerrel történt. Összegzés: A szülők elégedettek az iskolánk parnerközpontúságával, az elégedettség az alsó tagozaton magasabb: 91%, a felső tagozaton pedig 78%.

37

Lényeges az is, hogy a szülők valamilyen formában érdeklődnek gyermekük iskolai élete iránt (95%-uk) . A tanulók jelentős része megtalálta helyét az adott osztályközösségben (97%) a szülői vélemény alapján, ami pontosan összecseng a tanulói válaszokkal ( ők is 97%-ban nyilatkoztak így). A szülők az iskolánk oktatási színvonalát is magasra értékelik, 73%-uk a továbbtanulási lehetőségeket is jónak látja. Úgy ítélik meg, hogy az átmenet problémáit is jól megoldják az iskola dolgozói, tehát a szülők 95%-a, a tanulók 97%-a vélekedik úgy, hogy nem került szembe semmilyen problémával, vagy sikerült mindezt megoldani. Tehát a tanulói utak teljes mértékben átjárhatóak. Érdekes és a jövő megítélésében fontos lehet, hogy a szülők 16%-a a technikai dolgozók munkáját az intézmény egyik szolgáltatásának tekinti. 8.2.3. Pedagógus alkalmazottak körében végzett mérések eredménye A részletes vizsgálat 3 kérdéskört ölel fel: az iskola és a szülői ház kapcsolata, az oktatás színvonalának megítélése, a tanulói utak átjárhatósága. A kapcsolat a szülőkkel: A pedagógusok 93%-a megfelelőnek tartja a szülői ház és az iskola kapcsolatát. A szülők 95%-a él a kapcsolattartás lehetőségeivel vagy tud róluk. Ez szignifikánsan nem különbözik a pedagógus véleményektől. Célunk az elzárkózó 5% megszólítása, bevonása a közös munkába. A tanulói utak megítélése: A pedagógusok 93%-a átjárhatónak találja a tanulói utakat. A szülők is elégedettek ebben a kérdésben, a 95%-os arány azt is jelenti, hogy a nevelőtestület befogadó- elfogadó, toleráns az új tanulókkal is. Igyekszik segíteni a közösségbe való gyors beépülést. Külön örvendetes, hogy a tanulók több, mint 90%-a megfelelő beilleszkedésről számol be, a többiek - akik esetleg ezzel kapcsolatos problémákról számoltak be -, leírták, hogy a megoldásban segít az osztályfőnök. Az oktatás színvonalának megítélése: A tantestület jelentős része magas színvonalúnak és megújulásra képesnek tartja saját tantestületét. A szülők véleménye is összecseng ezzel, magas színvonalú oktatómunkát lát a megkérdezettek 75%-a, a személyi és tárgyi feltételekkel a 90%-uk elégedett. 8.2.4. Nem pedagógus alkalmazottak körében végzett mérések eredménye A nem pedagógus alkalmazottak körében végzett mérés 3 területre fókuszált. A munkabeosztás megfelelőssége, a munkatársakkal való kapcsolat, a technikai dolgozók munkájának elismerése (ez a szülői kérdőív része is volt). A munkatársak 100%-osan részt vettek a kérdőív kitöltésében. A nem pedagógus alkalmazottak 76%-a úgy látja, hogy elismerik vagy ismerik a munkáját a szülők és a tanulók. A saját megítélés, a 24% kissé magasabb, mint a szülők 16%-os véleménye abban, hogy a munkájukat csak egy szolgáltatásnak tekintik. A megkérdezettek döntő többsége 96%-a tud és akar megfelelő munkakapcsolatot kiépíteni a munkatársaival. A munkatársak 96%-a az új munkarendet elfogadta, esetleg cserékkel tud rajta változtatni. 8.2.5. Fenntartói elégedettség és igényfelmérés eredménye Fenntartói vélemény, az intézmény fontos jellemzői: • A fenntartó elégedett az iskola műszaki állapotával, tisztaságával, belső környezetével és felszereltségével.

38

•

Fontosnak tarja, hogy a tantermek dekorációjában jelentős a tanulók által készített munka. • Reményét fejezte ki, hogy a felső tagozat is új épülettel fog bővülni. • Az intézmény szakmai munkáját megfelelőnek találják, kiemelte a pályázatokon való részvétel jelentőségét. A tanulóink: • Illemtudónak és kedvesnek találta őket a fenntartó képviselője, amikor munkalátogatáson vett részt. • Tudnak róla, és fontosnak találják a tanulóink kiemelkedő sport és tanulmányi eredményeit. Arculatformálási folyamat: • Az iskola fontos szerepet játszik a helyi társadalom életében. • A társadalomra gyakorolt hatása azért csak átlagos, mert az oktatást körülvevő környezet össztársadalmi szinten is kedvezőtlen. A helyi oktatás együttműködése: • A fenntartó képviselője szeretné, ha az általános iskolák szorosabban tudnának együttműködni a városon belül. Az iskola támogatottsága: • A fenntartó szempontjából közepesnek mondható, saját megítélése szerint.

A 2005/2006-os nevelési- és oktatási év feladatellátásáról készült jelen szakmai beszámoló a Gyomaendrőd Város Közoktatási Intézményrendszerének Működési – Minőségirányítási Programjának (ÖMIP) 4.2.2. pontjában meghatározott szempontok alapján készült. Az Éves Beszámoló részét képezi az Intézményi Minőségirányítási Program (ÖMIP) működtetésének értékelése, valamint az intézményi működés ÖMIP-nek való megfelelés értékelése. Gyomaendrőd, 2006. július 06. …………………………………….. Fülöp Istvánné igazgató

39