NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 227-1/2006. (IX. 13.) számú határozata állattartási ügyekben hozott határozat elleni fellebezés elbírálásáról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth Tibor és Tóthné dr. Csémi Erika Nyíregyháza-Sóstóhegy, Úttörő u. 27. sz. alatti lakosok kérelmét melyben szomszédjuk, Rai Mihály Nyíregyháza-Sóstóhegy, Úttörő u. 25. sz. alatti lakos ingatlanán az állattartás végleges megszüntetését kérik, elutasítja E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával lehet kérni. Indokolás A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal a 2006. július 11. napján kelt 7405-1/2006. ügyiratszámú határozatában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének 13569-3/2006.I. sz. Rai Mihály állattartási ügyében hozott határozatát megsemmisítette, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. 2005. október 18. napján az ÁNTSZ Városi Intézete hatáskör hiányában áttette hivatalunkhoz Tóthné dr. Csémi Erika Nyíregyháza-Sóstóhegy, Úttörő u. 27. sz. alatti lakos panaszát melyben a saját fogorvosi rendelője szomszédságában lakó Rai Mihály Nyíregyháza-Sóstóhegy, Úttörő u. 25. sz. alatti lakos állattartását kifogásolja. Levelében hivatkozik az állattartás szabályozásáról szóló helyi rendeletre amely előírja, hogy egészségügyi intézmény területén és a telekhatártól számított 50 m-en belüli körzetben minden állat tartása tilos. A panaszos kérte a telekhatártól 8-10 m-re lévő sertés és a baromfiól lebontását és a kifutók megszüntetését. Az ÁNTSZ a 2005. szeptember 18. napján megtartott helyszíni szemléjén megállapította, hogy közegészségügyi szempontból az állattartó épületek tisztántartásával és az állattartással szemben higiénés érdeksértést nem tapasztaltak. A Polgármesteri Hivatal Építésügyi Irodája tájékoztatása szerint a tárgyban említett állattartó épületben az állattartás már megszűnt, továbbá az épületre az iroda 1980ban adott építési engedélyt, mely alapján az állattartó épület 1981-ben, több mint tíz éve megépült így építésigazgatási eljárást nem áll módukban kezdeményezni az állattartó épület lebontására. Rai Mihály képviseletében Dr. Csire Lajos ügyvéd a 2006. április 19. napján kelt bejelentésében kifejtette, hogy az állattartó épület építése idején az 1999-ben hozott önkormányzati rendelet még nem volt hatályban, így az abban foglalt védőtávolságról szóló rendelkezések betartására semmilyen
jogszabály nem kötelezte ügyfelét. Véleménye szerint már a hatályon kívül helyezett államigazgatási eljárásról szóló törvény is kimondta a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog védelmét, ám a Ket. (2004. évi CXL. Tv.) 1.§ (4) bekezdésében foglaltak ezt alapelvi szintre is emelték. Tóthné dr. Csémi Erika és Tóth Tibor a másodfokú határozatban foglaltak alapján kérelmüket pontosították és kérték Rai Mihály kötelezését az állattartás végleges megszüntetésére. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999.(VI.01.) sz. az állattartás szabályozásáról rendelete (a továbbiakban Ör.) 3.§ (1) bekezdése szerint a város közigazgatási területén állatok a 2. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tarthatók. Az Ör. 2. sz. melléklete szerint gyógyfürdő, oktatási- nevelési és egészségügyi intézmény (bölcsőde, óvoda, iskola) gyermekjátszótér, vízmű, laktanya, gyógy- és üdülőhely, élelmiszer tárolását feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felülépítményekben, udvarán és egyéb területén) a telekhatártól számított 50 m-en belüli körzetben minden állat tartása tilos, kivéve a 2.§ (3) és (5) bekezdésben foglaltakat. (Kivéve a lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig a lakásban illetve a hozzátartozó melléképületben tartott 2-3 db baromfi.) Az Ör. VI. fejezetének 16.§ (1) bekezdése tartalmazza az állattartás szabályozásáról szóló rendeletben foglaltak megsértése esetén alkalmazható szankciókat. E szerint aki e rendelet 3.§ (1)-(8) bekezdéseiben ….. foglaltakat megszegi illetve kötelezettségét elmulasztja – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – szabálysértést követ el és vele szemben 30.000.-ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, valamint a közterület-felügyelő és az ellenőrzésre felhatalmazott személy 50010.000.-ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1.§ (1) bekezdése értelmében szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyílvánít s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Ugyanezen jogszabály 5.§-a kimondja, hogy szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve ha a szabálysértést meghatározó jogszabály a csak a szándékos elkövetést bünteti. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban Ptk.) 98.§ -a szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A Ptk. 100.§-a értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A Ptk. 106. §-a értelmében a törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet. A fenti jogszabályok alapján megállapítható, hogy a Közgyűlés a Tóthné dr. Csémi Erika és Tóth Tibor panaszosok kérelmét mely Rai Mihály ingatlanán az állattartás végleges megszüntetését kérik, Ör. Alkalmazása során nem teljesítheti. Az Ör. 2. sz. mellékletében szereplő védőtávolságra vonatkozó szabályok megsértését a Közgyűlés rendeletében szabálysértésnek minősítette. A szabálysértési eljárás lefolytatására – vagyis annak megítélésére, hogy Rai Mihály azon cselekménye, hogy az Ör. mellékletében meghatározott védőtávolságon belül tart állatokat, szándékos vagy gondatlan - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének van hatásköre. Az állattartás megtiltását – vagyis az állattartással okozott zavarás megszüntetését panaszosok a Ptk. 100.§ -ára, mint általános szomszédjogi szabályra valamint a Örre hivatkozással az ügyben illetékes városi bíróságtól kérhetik. A fellebbezés kizárásáról és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. 108.§ (1) bekezdése rendelkezik. A Közgyűlés a határozatot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999. (VI. 01.) sz. rendelete 1.§ (1) bekezdésében foglalt hatásköri és illetékességi szabályokra alapozva hozta meg.
k. m. f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ Tóth Tibor és Tóthné Dr. Csémi Erika Nyíregyháza – Sóstóhegy, Úttörő u. 27. 3./ Rai Mihály, Nyíregyháza – Sóstóhegy, Úttörő u. 25.
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 227-2/2006. (IX. 13.) számú határozata
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Balog Attiláné Nyíregyháza-Sóstóhegy, Keselyűs sor 17. sz. alatti lakos kérelmét melyben a szomszédja, Ajler Hajnalka által használt Nyíregyháza, Keselyűs sor 6. sz. alatti ingatlanon a macskák tartására szolgáló kenel áthelyezését kéri elutasítja E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával lehet kérni. Az ügyben eljárási költség nem merült fel. Indokolás 2006. május 03. napján Balog Attiláné Nyíregyháza, Esze Tamás u. 8. sz. alatti lakos panaszbejelentéssel élt Ajler Hajnalka Nyíregyháza, Keselyűs sor 15. sz. alatti lakos ikerház-szomszédja ellen aki 6 kutyát és 16 macskát tart jogellenesen. Panaszolta még, hogy az állattartó épület illetve a macska kifutó a lakóház folytatásában van kialakítva és az állattartással járó bűz számára elviselhetetlen. Az ÁNTSZ Városi Intézete 5738-3/2006. sz. levelében tájékoztatta hivatalunkat, hogy 2006. május 17-én helyszíni szemlét tartott Ajler Hajnalka ingatlanán és megállapította, hogy a tulajdonos 6 kutyát és 16 macskát tart a telekhatáron, a szomszédos háztól kb. 3 m-re. A szemle idején állattartásra jellemző zavaró bűz volt érezhető. Indokoltnak tartják a kenel áthelyezését a telek legtávolabbi részére. Az ÁNTSZ Városi Intézete 2006. augusztus 09-én Balog Attiláné kérelmét, melyben a rossz helyre beállított macska kenel azonnali áthelyezését kérte hatáskör hiányában áttette hivatalunkhoz. Levelükben leírják, hogy a korábbi, 5738-2/2006. ügyiratszámon megküldött szakhatósági állásfoglalásukat a továbbiakban is fenntartják és indokoltnak tartják a macskatartásra szolgáló kenel mihamarabbi áthelyezését a lakóház közvetlen szomszédságából a telek legtávolabbi részére. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999.(VI.01.) sz. az állattartás szabályozásáról rendelete (a továbbiakban Ör.) 3.§ (1) bekezdése szerint a város közigazgatási területén állatok a 2. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tarthatók.
Az Ör. 3.§ (5) bekezdése értelmében az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani. Az Ör. VI. fejezetének 16.§ (1) bekezdése tartalmazza az állattartás szabályozásáról szóló rendeletben foglaltak megsértése esetén alkalmazható szankciókat. E szerint aki e rendelet 3.§ (1)-(8) bekezdéseiben ….. foglaltakat megszegi illetve kötelezettségét elmulasztja – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – szabálysértést követ el és vele szemben 30.000.-ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, valamint a közterület-felügyelő és az ellenőrzésre felhatalmazott személy 50010.000.-ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1.§ (1) bekezdése értelmében szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban Ptk.) 98.§ -a szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A Ptk. 100.§-a értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A Ptk. 106. §-a értelmében a törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet. A fenti jogszabályok alapján megállapítható, hogy a Közgyűlés Balog Attiláné kérelmét, melyben Ajler Hajnalka ingatlanán a macskatartásra szolgáló kenel áthelyezését kéri, Ör. alkalmazása során nem teljesítheti. Az Ör. az állattartással kapcsolatos közegészségügyi szabályok, és az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságára vonatkozó szabályok megsértését a Közgyűlés rendeletében szabálysértésnek minősítette. A szabálysértési eljárás lefolytatására Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének van hatásköre. Az macskatartásra szolgáló kenel áthelyezését – vagyis az állattartással okozott zavarás megszüntetését - panaszosok a Ptk. 100.§ -ára, mint általános szomszédjogi szabályra valamint a Ör-re hivatkozással az ügyben illetékes városi bíróságtól kérhetik. A fellebbezés kizárásáról és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. 108.§ (1) bekezdése rendelkezik.
A Közgyűlés a határozatot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999. (VI.01.) sz. rendelete 1.§ (1) bekezdésében foglalt hatásköri és illetékességi szabályokra alapozva hozta meg.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ Balog Attiláné Nyíregyháza – Sóstóhegy, Keselyűs sor 17. 3./ Ajler Hajnalka, Nyíregyháza – Sóstóhegy, Keselyűs sor 6.
