NYÍREGYHÁZA MEGYZI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 31/2006. (II. 22.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Drogstratégiájáról, valamint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2005. évi beszámolójáról
A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2. az 1.sz. mellékletben szereplő Nyíregyháza Megyei Jogú Drogstratégiáját és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervet elfogadja.
Város
Felelős: Dr. Pénzes Marianna, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke 3. a 2. sz. mellékletben szereplő, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2005. évi beszámolóját jóváhagyja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapja: 1./ a Közgyűlés tagjai 2./ a jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3./ Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai elnöke Dr. Pénzes Mariann
1. számú melléklet a 31/2006. (II.22.) számú határozathoz Nyíregyháza Város stratégiája a drogprobléma visszaszorítása érdekében A stratégia alapja: „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítása érdekében”. Nyíregyháza stratégiája széleskörű társadalmi vitán keresztül jött létre. Elkészítése, menedzselése (monitorozás, értékelés) a Nyíregyházi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum feladata. Bevezetés Az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon és megyénkben egyaránt. Emellett folyamatos problémát okoz a fiatal korban kezdődő túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás is. Már az 1990-es éveket megelőzően megjelentek a különféle bódító szerek használata a deviáns szubkultúrákban (többek között a szipuzás, az alkohol és a gyógyszer együttes fogyasztása volt a jellemző). Az adott társadalmi környezetben és politikai berendezkedés mellett csak óvatosan lehetett foglalkozni a deviáns magatartásformákkal, a drogfogyasztás mint társadalmi probléma hátterének, okainak a vizsgálatával. A szakemberek, akik kapcsolatba kerültek ezzel a kérdéssel, gyakorlatilag egyöntetűen a családon belüli problémákra, a kapcsolatok érzelmi elsivárosodására, a fiatalok érzelmi nélkülözésére vezették vissza a társadalmi beilleszkedési zavarok kialakulását és erősödését. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyen kultúra terjedésével pedig még hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált/válik a drogok használata. Súlyos problémát jelent, hogy a legálisan forgalmazott dohányáru és alkohol fogyasztása általánosan elfogadott a fiatalok körében. A gyártók gazdasági (profitmaximalizáló) érdekeiket szem előtt tartva egyre változatosabb, „ízletesebb” termékekkel jelennek meg a piacon, ami élvezhetőbbé teszi a fiatalok számára a legális drogokat. A mézédes, kis alkoholtartalmú italokkal, vagy a különféle adalékanyagokat tartalmazó, ezáltal fogyaszthatóbb cigarettákkal mind több fiatalt céloznak meg. A „beetetés” módszerét alkalmazzák. Az érzelmileg instabil fiatalok, gyerekek pedig nyitottak, fogékonyak az érzelmi űr kitöltésére alkalmasnak tűnő bódító szerek befogadására. Mindezek a folyamatok pedig egy sajátos fogyasztói társadalmi környezetben teljesedik ki. Úgy tűnik, hogy az egyetlen és kizárólagosan elfogadott értékmérő eszköz a pénz, illetve a pénzben kifejezhető vagyon. Közhelyszerű megállapítás, hogy túlhajszolt életet élünk, és sokszor a morális határokat is súrolva mindent megteszünk a minél több pénz előteremtése érdekében. Ugyanakkor az is tény, hogy a tisztes megélhetés biztosító jövedelmet a szülők gyakran csak túlmunkával, másodállás felvállalásával tudják előteremteni. Jellemzően már kiskorunktól kezdve a teljesítményre, az anyagi javak
megszerzésére helyezzük a hangsúlyt. A jólét pénzben, anyagi javakban testesül meg és nem kötődésekben, egészséges családi, baráti kapcsolatokban, szolidaritásban. Értékhiányos, bizonytalan társadalmunkban értékteremtő eszköz lett a reklám. Értékszemléletünknek és az agresszív marketinghadjáratoknak köszönhetően egy újfajta függőség van kialakulóban: a vásárlás függősége. A bevásárlóközpontok, a plázák, a szórakozó helyek azonos térbe kerülnek, ösztönözve a szélesebb körű vásárlásra, a túlfogyasztásra. A fények, a csillogás, a hightech, a zene, az árubőség az anyagi jólét szimbólumaiként vonzzák az embereket, magukhoz láncolják a fiatalokat. A fogyasztási színvonal fenntartása vagy növelése érdekében pedig egyre olcsóbb termékeket vásárolunk, nem törődve annak beltartalmi értékével (a hazai kiskereskedelmi forgalom bővülése éves szinten ötszöröse a Nyugat-európainak). Úgy tűnik, hogy egyfajta vulgarizálódás megy végbe a társadalomban, ami minden bizonnyal kihat az értékszemléletünkre és egy diszkont társadalom vízióját vetíti elénk1. A gyermek- és serülőkor, az ifjú felnőttkor meghatározó szinterei az iskolák, a különböző képző intézmények, amelyek a társadalom egyfajta leképeződéseként ahhoz hasonló értékek, elvárások közvetítője a gyermekek, fiatalok felé. Elvárják a diák részéről a tételes tanulásban gyújtott jó teljesítményt, az iskolai kötöttségeknek való megfelelést, a rendet, a szigorú szabályszerűséget, ezen keresztül pedig erősítheti a magányos ember kialakulását. A túlterhelt, a család és az iskola között őrlődő fiatal érzelmi labilitás esetén a kortárs csoportban, nem ritkán a deviáns szubkultúrán belül keresi, keresheti az elfogadást, a megértést. A családon belüli testi-lelki kapcsolat, az őszinte elfogadás és megértés, az intimitás garantálja a gyerek, a fiatal számára azt a közeget, amely védelmet nyújt a külvilág ártalmaival szemben. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus mondja: „azokból a családokból, ahol biztos és stabil háttér van, ahova jó hazamenni, ahova a kamasz is hazamegy, mert nem faggatják, mert nem nevelik éppen, mert kibírják, hogy olyan mint a sündisznó, minden tüskéjét kifelé mereszti, és mégis elviselik a jelenlétét – ezekből a családokból én még nem láttam igazi drogost kikerülni.”2 A drogfogyasztás kezelésének a kérdése néha-néha fellángoló vitákat kelt a politika színterén is. A kábítószer élvezet hol lazább, hol szigorúbb megítélése és az adott szemlélethez igazodó szabályok és retorziók meghozatala valójában a felszíni problémák (látszatnak tűnő) kezelését jelenti és tartós, hosszú távon kiható megoldást nem jelent. Az egészséges (helyi) társadalom záloga jól láthatóan a mentálisan és emocionálisan stabil, anyagi szempontból megbízható alapokon álló család, amely befogadó, biztos hátteret jelent a felnövekvő gyermekek számára.
1 2
Ernst Survay: Diszkont társadalom. Drogprevenciós konferencián elhangzott előadás. Luxemburg, 2005. http://uni-miskolc.hu/∼waldorf/
Néhány számadat a drogfogyasztás alakulásával kapcsolatban SzabolcsSzatmár-Bereg megyében Mivel kifejezetten a drogfogyasztással, illetve az ahhoz kötődő attitűdökkel kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk tapasztalati vizsgálatra alapuló információkkal, ezért részleges, tájékoztató jellegű adatokat tudunk közölni a fellelhető aktuális tanulmányokból, adatbázisokból. Sipos László megyei főügyészhelyettes által készített, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében 2005/3. számában megjelent tanulmányából közlünk néhány beszédes adatot. 1. táblázat Az ismertté vált visszaélés kábítószerrel bűncselekmények számának alakulása Növekedés Év Száma üteme (%) 1980 12 0,00 1993 223 1981 79 658,33 1994 256 1982 42 53,16 1995 429 1983 75 178,57 1996 440 1984 108 144,00 1997 943 1985 81 75,00 1998 2068 1986 95 117,28 1999 2860 1987 93 97,89 2000 3445 1988 73 78,49 2001 4106 1989 53 72,60 2002 4301 1990 34 64,15 2003 2974 1991 46 135,29 2004 6463 1992 135 293,48 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XL. évfolyam – 2005/3. Év
Száma
Növekedés üteme (%) 165,19 114,80 165,58 102,56 214,32 219,30 138,30 120,45 119,19 104,75 69,15 217,32
2. táblázat A felnőtt korúak által elkövetett kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények számának alakulása Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 SzabolcsSzatmárBereg megye 4 1 13 52 63 64 56 97 73 167 Országosa 446 433 839 1569 2329 2700 3335 3524 2570 5410 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XL. évfolyam – 2005/3. 3. táblázat A fiatalkorúak által elkövetett kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények számának alakulása Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 SzabolcsSzatmár-Bereg megye 0 1 0 7 14 23 7 31 9 19 országosa 17 52 95 227 378 465 689 766 397 1044 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XL. évfolyam – 2005/3.
A nyíregyházi Drogambulancia összesített adatai 1. táblázat
A Drogambulancián megjelent betegek száma, az 1999. - 2005- év közötti időszakban
100
évszám
343
0
273 274
32
1999.
159 133 102
2001.
123106 92 32
2003.
228
158 131
2005.
200
300
400
beteg szám Új betegek
Összes beteg
500
600
2. táblázat
A Drogambulancia esetszámainak alakulása, a 2000. - 2005. év között eltelt időszakban esetszám/ kezelési alkalom
3000
2600
2500
2000
2000 1300
1500
0
1500
esetszám
900
1000 500
2289
0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. évszám
3. táblázat Megelezőző - felvilágosító szolgáltatásban résztvevő ellátottak száma, a 2003.- 2005. év között eltelt időszakban
101
2005. 82
2004.
0
Évszám
74
2003.
0
20
40
60 ellátottak száma
80
100
120
4. táblázat A Drogambulancián megjelent, a főbb kábítószer kategóriákba tartozó pszichoaktív szereket fogyasztó ellátottak száma, az orvosi diagnózis alapján, 2000. – 2005. év között eltelt időszakban. Főbb kábítószer kategóriák
2002.
2003.
2004.
2005.
Ópiát típus
5
3
3
6
Kokain típus
3
7
1
2
Kannabisz típus
49
189
172
188
Hallucinogének
0
2
0
5
Amfetamin típus
22
21
11
21
Nyugtató típus
12
25
14
12
Politoxikománia
2
12
1
2
Szerves oldószerek
2
9
0
0
Egyéb kábítószerek
64
75
44
37
összesen
159
343
274
273
A stratégia szemléleti keretei: 1/ a drogprobléma kezelését átfogóan értelmezi, a különböző szerek fogyasztását és a különböző egyéb viselkedési addikciók megelőzését tűzi ki célul 2/ a kereslet és kínálat tekintetében mindkét oldalt figyelembe kívánja venni. 3/ a nemzeti stratégia 4 pillérjére támaszkodik: közösség, megelőzés, szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció, kínálatcsökkentés. A stratégia tervezetét előbb a KEF tagjai vitatják meg. A kész anyagot az önkormányzat bizottságai, majd a közgyűlés is megvitatja. Végső formájában Nyíregyháza Közgyűlése fogadja el.
Vízió
Nyíregyháza város közössége és vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan támogató környezet jöjjön létre a városban, mely végső soron biztosítja polgárainak a lehető legmagasabb szintű életminőség elérését, az európai átlaghoz hasonlítva. A
város
egészségstratégiájában
kiemelten
kezeli
a
szenvedél ybetegségek területeit. Elősegíti tekintettel
a
helyi a
drogproblémák
kezdeményezések
deviáns
megvalósulását,
magatartásformák,
kialakulásának
többek
megfékezése
különös között
a
illetve
hatékony
érintett
közösség
kompetens
szakmai
kezelése érdekében. Döntéseit,
hosszú
véleményének
távú
célkitűzéseit
figyelembevételével,
a
az
szervezetek, szakemberek bevonásával, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai egyetértésével hozza.
Misszió
Stratégiánk megfogalmazásával, szakmai hálózatok kiépítésével, széleskörű közösségi összefogással elő kívánjuk segíteni a hel yi társadalom
alapegységét
képező
család
stabilitását,
mentális,
emocionális és fizikai jóllétét. Hozzá
kívánunk
járulni,
hogy
az
egészségfejlesztés
teljes
spektrumát felhasználva, hogy a város polgárainak életminősége a lehető legmagasabb szintet érje. Szervezeti meg
a
együttműködéssel
drogprevenció,
megközelítéssel
hatékony
partnerséget
multidiszciplináris,
kiemelt
figyelemmel
és
a
valósítunk
interszektoriális
magas
kockázatú
csoportokra, egyénekre és családokra. Szorgalmazzuk
a
drogprobléma
kezelését
szolgáló
ellátások
minőségi fejlesztését. Céljaink
megvalósításához
bevonjuk
a
helyi
közösség
humán,
pénzügyi, információs, politikai erőforrásait, támogatjuk a civil szervezetek létrejöttét és működését. A
stratégia
céljainak
eléréséhez
el
kívánjuk
érni,
hogy
a
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum váljon hatékony érdekérvényesítő, döntésbefol yásoló, hel yi politikát alakító szervezetté.
Stratégiai célok – a 4 alappillér területén
I. Közösség
Célkitűzéseink: 1./ Hosszú távon javuljon a közösségi együttműködés és partnerség 2./ váljon érzékennyé a helyi társadalom a drogprobléma kezelése iránt 3./ növekedjen a problémamegoldó képesség és a társadalmi részvétel A célok megvalósítását elősegítő tevékenységek kiemelten az alábbi közösségi területeken (színtereken) fogalmazódnak és valósulnak meg: Család Lakóközösség Döntéshozás Iskola – oktatási rendszerek Szórakozás – szabadidő Egészségügy Média Nyíregyháza Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma A KEF tagjai sorában megjelennek a drogprobléma megoldásában érdekelt szervezetek képviselői: döntéshozók, média, egészségügy, oktatásügy, civil szervezetek, rendőrség, igazságszolgáltatás, szociális szektor és egyház. Céljai: •
• •
• • • •
Mint az önkormányzat mellett álló tanácsadó testület, hozzájárul az önkormányzati döntések szakmai megalapozásához, a döntéselőkészítő folyamat nélkülözhetetlen résztvevője A helyzetértékelésen alapulva a drogstratégia megújítása a drogprobléma visszaszorítása érdekében tevékenykedő szervezetek, intézmények munkájának, valamint a különböző szintű prevenciósterápiás-rehabilitációs programok összehangolása, a hatékony és aktív információ-csere biztosítása, a párhuzamosságok kiszűrése a különböző színtereken zajló programok hatékonyság-vizsgálata és növelése, ajánlások megfogalmazása a drogprobléma átfogó kezelésének biztosítása minden szinten és minden területen olyan szakmai szervezet létrehozása, mely szakmai alapot nyújt a helyi egészségpolitika kialakításához, a szervezet működési kereteinek kidolgozása (SZMSZ)
Tevékenységek: •
•
• •
•
•
segíti az önkormányzat /helyi döntéshozók munkáját, szakmai szerepét a döntések előkészítésében érvényesíti, szakterületét érintő pályázatok támogatását megalapozó ajánlást fogalmaz meg, a drogprobléma visszaszorítására ill. a hatékony együttműködés megvalósítása érdekében megfelelő szervezeti formát alakít ki és működtet, melynek alapja az elfogadott SZMSZ elkészíti és folyamatosan karbantartja a városi drogstratégiát, megvalósításáról évenként beszámolók a Város Közgyűlésének, ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók, szakmai szervezetek és a lakosság meghatározott célcsoportjai felé, speciális programok elindítását és megvalósítását szakmailag támogatja folyamatos információ-cserét katalizál a párhuzamosságok kiszűrésére, mind a lakosság, mind a szakmai szervezetek és szakemberek tájékoztatása és aktív részvételének biztosítása érdekében szakmai, módszertani háttért biztosít szakértői lista, módszertani adatbázis kialakításával, kiadványok készítésével Döntéshozók
Célok: • • •
a Város Önkormányzata teremtse meg a prevenciós, módszertani és drogprobléma kezelését támogató intézményrendszert Nyíregyházán növekedjenek a drogprobléma kezelésére szánt hozzáférhető források váljanak érzékennyé a döntéshozók a drogprobléma kezelése iránt
Tevékenységek: • • • • •
•
az önkormányzat biztosítsa a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum titkári feladatainak ellátását a Város Önkormányzata meghatározza testületi szintű feladatait a drogprobléma kezelésében (bizottságok és irodák szintjén) rendszeres munkakapcsolatot alakít ki a döntéshozók és a KEF között a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében saját forrással támogatja a városi drogstratégia megvalósítását pályázati rendszer és a KEF működtetésével a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, mint tanácsadó testületet alkalmazza a döntéshozás folyamatában (Ifjúsági koncepció, szórakozó helyek engedélyezése, intézményrendszer működését érintő döntéseknél stb.) készüljön reprezentatív felmérés a drogfogyasztás elterjedtségéről
Kommunikáció, Média Célok: • • •
a lakosság drogprobléma iránti érzékenységének fokozása, szakmailag megalapozott, objektív információk átadása, aktív részvétel az egészséget támogató egészségmagatartás kialakításában, a megfelelő hozzáállás elérésében a lakosság körében erősödjön az új típusú kommunikációs csatornák – Internet – prevenciós szerepe
Tevékenységek: • • • •
a különböző csatornákon rendszeresen jelennek meg szakmailag kontrollált üzenetek, önálló műsorként ill. rovatként a média képviselői olyan speciális képzésben vesznek részt, mely segíti őket az információk egészségfejlesztési szemléletű átadásában Információs kiadványok készülnek: o szakemberek, szülők, fiatalok, veszélyeztetett csoportok számára, o minden, a témát érintő kiadvány szakmai lektorálás után jelenjen meg o Hirdetések csak mérlegelés után jelenhessenek meg o Készüljön jó gyakorlatok könyve és jusson el minden érintetthez Civil szervezetek
Célok: • •
•
minden szervezet szakmai programja illeszkedjen a kábítószer probléma visszaszorítását célzó helyi és nemzeti stratégiához Erősödjön a civil szektor szerepe az alábbi kiemelt területeken: o alternatív szabadidős programok, o veszélyeztetett csoportok - iskolából kiesettek, o munkanélküliek o büntetés végrehajtásból kikerültek ill. abban tartózkodók o szenvedélybeteg szülők gyermekei o egyszülős családokban élők o állami gondozott fiatalok o honvédség o hajléktalanok ill. lakhatási problémákkal küzdők o szenvedélybeteg hozzátartozók o lakóközösségi programok o korai elérési programok- megkeresési programok o ártalom csökkentési programok ( telefonos szolgálat, tanácsadás… o alacsony küszöbű szolgáltatás o rehabilitáció o drogmentes szórakozó helyek kialakítása, működtetése legyen minden fentebb felsorolt terület a szükségleteknek és igényeknek megfelelően elérhető
Tevékenységek: • • • •
A civil szervezetek részt vesznek a drogprobléma területén a jelző és intervenciós rendszer működtetésében az egyes szervezetek tisztázzák a szerepeiket és kompetenciáikat az egyházak csatlakoznak a KEF munkájához elkészülnek a civil szervezetek belső minőségügyi rendszerei, egységes szakmai protokoll és széles szakmai konszenzus biztosítására
Stratégiai célok – a 4 alappillér területén
II. Prevenció
A prevenció célja, hogy biztosítsa a felnövekvő generáció számára a lehető legteljesebb életminőség elérését. Óvodai, általános és középiskolai intézmények Célok • • •
• • • •
minden iskolában készüljön és valósuljon meg közösségre alapozott, komplex egészségfejlesztési program az oktatási intézményeknek legyen saját drogpolitikájuk és drogstratégiájuk működő szövetség jöjjön létre a tantestület, diákság, szülők, iskolaegészségügyi szolgálat, és a lakóközösség között szükség esetén külső szakemberek és intézmények bevonásával . a drog probléma megelőzése legyen része az átfogó egészségfejlesztésnek, minden iskola alkalmazzon drogkoordinátort az óvodai egészségfejlesztésben kapjon hangsúlyt az addikciók prevenciója Induljanak speciális programok a sajátos igényű ill. magas kockázatú gyermekek, fiatalok részére,
Tevékenységek: • • • •
az iskolai programok az órák keretében, tanórán kívül, iskolán kívül valósulnak meg, minden diák vegyen részt évente minimálisan 6 prevenciós órán, ezen túlmenően minden szaktantárgy érintse a prevenció témáját a 10-18 évesek ill. a középfokú intézményekben tanuló idősebbek között szervezzen kortárs segítő programokat minden tanár szerepétől függetlenül alapszintű oktatáson vesz részt a drogprobléma átfogó kezelésével kapcsolatban
• •
az iskolai közösség minden tagja bekapcsolódik és részt vesz a korai jelző és intervenciós rendszerben. értékelésre kerülnek az alkalmazott programok, az eredmények alapján ajánlások készülnek
Felsőfokú oktatási intézmények Célok •
A drogprobléma területét érintően megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkező diplomások végeznek a felsőoktatási rendszerben
Tevékenységek: • •
•
a képzési rendszerben megjelenik a drogprobléma kezelésével kapcsolatos ismeretanyag külön modulként is lehetővé válik a fenti ismeretanyag megszerzése – kiemelten a pedagógiai, egészségügyi (szociális munkás, védőnő, diplomás ápolónő, mentőtiszt szak), valamint a lelkész képzésben minden intézmény szervez kortárs programot és alkalmaz drogkoordinátort Továbbképzés
Cél • •
a különböző szakterületeken dolgozók szakmailag felkészültek a drogprobléma modern szemléletű, hatékony kezelésére ismerik az ellátó rendszer különböző elemeinek tevékenységét, biztosítják a kliensközpontú ellátást
Tevékenységek • új módszerek pl. távoktatás alkalmazásával az alapellátásban dolgozók legalább egyharmada speciális képzést kap • megfelelő tartalmú akkreditált képzések szerveződnek, a célcsoportok (háziorvos, védőnő, pszichológus, iskolaorvos stb.) igényeinek és sajátosságainak figyelembe vételével. • mindenki számára hozzáférhető a drogprobléma megoldásában érintett szolgáltatások és szakemberek Módszertani és konzultációs központ Cél: hosszútávon létre kell hozni a drogprobléma hatékony és folyamatosan magas szintű kezelése érdekében a különböző szakemberek és a város polgárai részére a Módszertani és Konzultációs Központot
Munkahely Cél •
•
Minden munkahely stratégiájában jelenjen meg az egészséget támogató és fejlesztő szemlélet, érvényesüljön az értékes munkaerő megtartásának célja a szenvedélybetegségek megelőzése és kezelése területén. legyen elegendő számú védett munkahely
Tevékenység: • • •
ismerjék meg a munkahelyi vezetők az „ Egészséges munkahelyek hálózata” programot és támogatási lehetőségeit multiszektoriális munkacsoport elkészíti a szenvedélybetegek rehabilitációját és reszocializációját elősegítő intézményi programját minél több munkahely kapcsolódjon be az egészséges munkahelyek hálózatába Lakóközösség
Cél • • • • •
a közösségi biztonság megteremtése, a bűnözés megelőzése támogassa az elérhető szabadidős programokat ill. lehetőségét biztosítsa (iskolaudvar, sportpályák igénybevétele) az Ifjúsági Ház működése legyen folyamatos és szakmailag kontrollált drogmentes szórakozási lehetőség legyen a városban elérhető korlátozza az alkohol hozzáférését, szerezzen érvényt a törvényi szabályozásnak
Tevékenység •
• • •
támogassa a gyógyult szenvedélybetegek társadalmi visszailleszkedését civil szervezetek, kormányzati szervek és a vállalkozói szféra együttműködésével minden lakóközösségben rendszeresen jelenjenek meg egészségfejlesztési szemléletű alternatív közösségi programok önkéntes segítők, lakossági támogatók hálózata jön létre, számukra rendszeres tájékoztatók szerveződnek a drogproblémát kiemelten érintő egészségnapok programsorozat indul el
Család Cél: • •
•
• •
legyen felkészülve a családok többsége a drogproblémák kialakulásának megelőzésére, a szenvedélybetegség minden területén (dohányzás, alkohol-egyéb drogfogyasztás, más viselkedési addikció) képes legyen modell szerepet betölteni. kapjon a lakosság szakmailag megfelelő információkat a média, oktatási és művelődési intézmények valamint civil szervezetek segítségével az egészséget támogató szemlélet alkalmazásáról és fontosságáról a családok ismerjék meg és legyenek a szülők és hozzátartozók részesei az intézményi stratégiáknak működjenek olyan programok, amelyek a szülő-gyermek kommunikációt és közös szórakozást segítik (pl. játszóház programok)
Tevékenységek: • • • • •
a terhes gondozás, tanácsadás prevenciós hatékonysága növekedjen a szenvedélybetegségek területén az egészségfejlesztési programok törekedjenek az egész család bevonására, erősítsék a család támogató, védő szerepét megfelelő kommunikáció révén megismerik a kezelő helyek rendszerét és elérhetőségét a gyermekjóléti rendszerhez aktívabban kapcsolódjon a gyermekvédelmi intézményrendszerben dolgozó nevelők kapjanak speciális képzést a drogprobléma kezelése területén
Stratégiai célok – a 4 alappillér területén
III. terápia és rehabilitáció
Cél: • • • • • • •
Biztosítson esélyegyenlőséget a drogprobléma által érintettek számára a szükségletek megfelelő szintű és típusú ellátása révén A terápiás szolgáltatások illeszkedjenek a helyi droghelyzethez valamint a kliensek problémájához. a szükségletnek megfelelő kapacitások valósuljanak meg jöjjön létre a drogprobléma által érintettek teljes kezelési vertikuma és váljanak elérhetővé a szükséges ellátási formák az alapellátás területén fokozottan érvényesüljön a preventív szemlélet készüljenek speciális stratégiák a szakember ellátottság bővítésére és megtartására pl. rezidens és szakdolgozó képzésbe való részvétel konzultációs központ jöjjön létre
Tevékenységek • • • •
• • • •
• • •
tisztázódjanak a terápiás rendszer egyes elemeinek szerepe és kompetenciája – készüljenek folyamat leírások a feladatok megosztásáról szakmai protokollok kerüljenek megfogalmazásra és alkalmazásra, szakmai konszenzusok alapján a magas kockázatú csoportok részére működjön speciális szolgáltatás a sürgősségi ellátás szorosabban kapcsolódjon a segítő rendszerhez, hálózat jöjjön létre az egyes ellátó rendszerek között az ellátás folyamatossága céljából a fekvő betegellátásban a terápiás szakaszt lehetőleg minden esetben kövesse ambuláns utógondozás és rehabilitációs programba kapcsolódás megkereső programok induljanak a korai kezelésbe vétel érdekében a BV intézményen belül legyen lehetőség megfelelő ellátásra a szülészeten, sürgősségi ellátásban és alapellátásban dolgozók legalább fele vegyen részt speciális képzésben, pl. távoktatásos formában a drogprobléma korai felismerése és hatékony kezelése valamint megelőzése területén bővüljön ill. jöjjön létre gyermek ill. ifjúsági addiktológiai részleg ártalom csökkentő programok legyenek elérhetőek rehabilitációs és reszocializációs programok valósuljanak meg 1. védett szállás, félutas ház 2. védett munkahelyek 3. rehabilitációs és önsegítő csoportok támogatása 4. átképzési programok 5. elhelyezkedést segítő tréningek
Stratégiai célok – a 4 alappillér területén
IV. Kínálat csökkentés
Cél: • • •
•
Csökkenjen a kábítószerekhez hozzáférés lehetősége. Jelentősen csökkenjen a fertőzött szórakozóhelyek száma, ezekről legyen naprakész információ a KEF-nél. Paradigma váltás szükséges a rendőrség szerepében, vagyis az eddiginél nagyobb szerepet vállaljanak a hatékony megelőzés és korai kezelésbe vétel elérésben. Hatékony kommunikáció és együttműködés folyjék a bűnüldözés, igazságszolgáltatás szervei valamint az egyéb szervezetek között.
Tevékenység: • •
Jogi háttér tisztázása – egészségügyi, szociális törvények, PTK, BTK A Polgárőrség csatlakozzon a lakóközösségi prevenciós programokhoz, vegyen részt a jelzőrendszerben
A kínálat csökkentés területén dolgozók kapjanak megfelelő képzést (pl. polgárőrség a drogprobléma korai felismerésére és megelőzésére, az orvosszakértők a segítő, jelzőrendszerben való pozitív szemléletű részvételre)
CSELEKVÉSI TERV
Feladatok Stratégia megújítás
tevékenység
Szakmai munka Szerkesztés, nyomtatás Terjesztés Visszajelzések értékelése Rendezvény szervezés Közgyűlési Bizottságokon elfogadás keresztüli vita cselekvési után közgyűlés tervvel együtt elfogadja KEF Vezetői team szervezeti felállítása megújítása, Monitorozó SZMSZ csoport elkészítése megteremtése Munkacsoportok Feladatok, kompetenciák meghatározása Közösség Tájékoztató érzékenyítése kiadvány a döntéshozók és drogprobléma a lakosság iránt részére Internet speciális hirdetés (buli lapon)
felelős Stratégiai team Nyomda
Célcsoport, cél Széleskörű ismertség és elfogadás, aktualizálás
Önkormányzat Stratégiai team Önkormányzat Összességében maga a KEF KEF elnök, döntéshozók titkár
Megvalósítók, partnerek Társadalmi vita (szakemberek, szervezetek, civilek, döntéshozók, média, egyház, nemzeti szintű szakemberek) Önkormányzati koordinátor
Idő/ütemezés források 2005. június2006. január
értékelés (monitorozás KEF és Visszajelzések önkormányzati száma, forrás (önrész) részvevők, frissített stratégia
február
Nem szükséges
Közgyűlési határozat
KEF elnök, KEF Önkormányzati társelnök, titkár működésében koordinátor, részvevő NDI szervezetek vezetői és aktivizálható munkatársai
december
Humán források, önkéntes munka
SZMSZ
Felállított munkacsoport
2006 február, Humán forrás, március Pályázat, szponzorok, önkormányzat pénzügyi támogatása
Döntéshozók, ÁNTSZ, intézmények, önkormányzati lakosság PR, drogprobléma kezelésében fiatalok érintett szervezetek
Elkészült kiadvány Internet szolgáltató (látogató) forgalmi jelentés Célzott interjúk értékelése Lakossági visszajelzések száma
KEF PR
Weblap, PR anyagok (logo, naptár, jegyzettömb) Internet hirdetés Információs anyagok a drogprobléma hatékony kezelése érdekében Szakértői Pályázat kiírása lista Jelentkezők felállítása, elfogadása Közzététele, Weblapon folyamatos elhelyezés, karbantartás intézmények tájékoztatása Regionális egyeztetés, Regionális KEF létrehozása
KEF PR munkacsoport
A város polgárai
Szakfelügyelők, Szakemberek, PR szakemberek Média
2006. március
Pályázat, ill. szponzorok
Szakmai munkacsoportok, Szakmai szervezetek KEF stratégiai munkacsoport,
Régió KEF-jeivel KEF elnökök kapcsolatfelvétel, Találkozók (változó helyszínen) Fehér területeken cselekvési program elkészítése, megvalósítása
Elkészült kiadványok Internet szolgáltató (látogató) forgalmi jelentés
Város Pedagógia Intézet 2005. március intézményei, Szakfelügyelet szervezetei (ÁNTSZ) Önkormányzat bizottsági vezetői
Szakértők „használata”
Régió KEF tagjai, szervezetei, intézményei
Riportok, közös programok
Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok Tiszavasvári Mátészalka Dél-nyírségi Hajdúböszörmény NDI
Humán forrás, önkormányzat támogatás, Partneri támogatás (nem pénzügyi) negyedévente, KEF saját 2005 hozzájárulás szeptemberétől
Külkapcsolatok UNIPREV fenntartása, konferencia élénkítése részvétel Kapcsolatfelvétel más országok hasonló szervezeteivel WHO drogmunkacsoport együttműködés Kárpát-Euro Régiós kapcsolatok folytatása Városi Minden szakmai programokon ill. más a való célcsoport megjelenés szempontjából releváns rendezvényen megjelenés, információ, tanácsadás, kapcsolat felvétel Szakmai Támogató támogatás nyilatkozat, referenciák készítése Kölcsönös Szolgáltatási megállapodások
MEKKA
Konferencia beszámoló, követéses konferencia (helyi tájékoztatás) Média megjelenések UNIPREV tagok száma
KEF elnök
KEF szervezetek, szakmailag érintett intézmények
KEF elnök, társ elnök, PR csoport és más csoport (team) vezetők
Rendezvények Szakmai folyamatos Humán részvevői szervezetek, forrás intézmények, rendezvényszervezők
Riportok, megkeresések száma, kérdőívek eredményei
KEF szervezetfejlesztési munkacsoport tagjai
Szakemberek, KEF tagszervezetek, Partner Külső intézmények, szervezetek szervezetek Pályázó szervezetek
Elkészült megállapodások, támogató nyilatkozatok
UNIPREV vezetőség, WHO RHN Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok referens Nagybánya és civil szervezetei Minisztériumok magyar és román egészségügyi hatóságok
2005. november
Sok-sok pénz Pályázat (NCA, 2005. uniós, szeptember Kárpát-Euro folyamatos Régió) Szervezeti hozzájárulás Humán erőforrás 2006 első negyedév
folyamatos Humán erőforrás
Feladatok
tevékenység
felelős
Média munkatársainak érzékenyítése a drogprobléma iránt KEF PR munkacsoport felállítása
Speciális tréning a sajtó munkatársai számára
KEF elnöke , PR csoport
Médiával való állandó kapcsolattartás, közösség érzékenyítése a drogprobléma iránt, információs kiadványok elkészítése, helyi sajtófigyelés, szükség szerint szakmai állásfoglalás Weblap kialakítása, folyamatos frissítés és fejlesztés
PR Város munkacsoport lakossága vezetője
PR munkacsoport
Folyamatos
KEF elnök, titkár, webgazda
Munkacsoportok, külső szakértők
2006 március Pályázat, Weblap külső források látogatottság
Interaktív kapcsolat, online tudás központ
Célcsoport, cél Írott és elektronikus sajtó munkatársai
Város lakossága
Megvalósítók, Idő/ütemezés források partnerek Külső 2006. április pályázat szakemberek és médiamunkatársak
értékelés (monitorozás Sajtó elemzés
Évente Humán tájékoztató a erőforrás, KEF felé pályázat, önkormányzati és egyéb források
Cselekvési terv - PREVENCIÓ Oktatási-nevelési intézmények, felsőoktatás Feladatok
Tevékenység
Felelős
Egészségfejleszt ési program készítése az oktatási-nevelési intézményekben, diákok és tanárok számára. Óvodáktól kezdődően.
Egészségfejlesztőteam felállítása Eddig megvalósult tevékenységek értékelése Új célok megfogalmazása, Szakmai fórumok összehívása
Oktatásinevelési intézmények vezetői, Egészségfejlesz tő-team
Diákok, szülők, tanárok, pedagógusok, óvónők, oktatók
Drogpolitika, kialakítása drogstratégia elkészítése az oktatási intézményekben Óvodáktól kezdődően.
Drogkoordinátorok kijelölése, képzése, fórumok szervezése különböző szinteken (diákoknak, szülőknek, tantestület), a drogpolitika házirendben történő megjelentetése Fórumok
Oktatásinevelési intézmények vezetői, egészségfejleszt ő-team
Az oktatási-
Partnerség
Célcsoport, cél
Megvalósítók, partnerek Tantestület Egészségfejlesz tő-team, Drogkoordinátor Szülői munkaközösség vezetője
Idő/üte mezés 2006. szept.
Diákok, szülők, tanárok, pedagógusok, óvónők, oktatók
Tantestület, egészségfejlesz tő-team, Drogkoordinátor Osztályfőnökök Kortárssegítők
2006. szept.
Humán erőforrás, Képzési támogatás
Diákok, szülők,
Kortárssegítők,
Folyam
Humán
Források Humán erőforrás
Értékelés/ monitorozás Félévenként az egészségfejleszt ő-team beszámol a tantestület felé, évenként a tantestület értékel. Két évente csoportos értékelés a KEF közreműködésév el. Félévenként az egészségfejleszt ő-team beszámol a tantestület felé, évenként a tantestület értékel. Két évente csoportos értékelés a KEF közreműködésév el. Évente
kialakítása a tantestület, diákság, szülők, iskolaiegészségügyi szolgáltatók, lakóközösségek között Speciális programok megrendezése
különböző szinteken, véleményformáló aktív emberek fel kutatása a közösségekben, közösségfejlesztés , közösségi munka Felderítés, igényfelmérés, szakemberek mozgósítása, programalkotás, megvalósítás, integrált nevelés
nevelési intézmények által kijelölt személy(ek)
tanárok, pedagógusok, lakóközösségek
atos ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező, SZMK óvónők
erőforrás
beszámoló a tantestület felé. Kétévente csoportos értékelés a KEF közreműködésév el
Oktatásinevelési intézmények vezetői
Sajátos igényű, és magas kockázatú gyermekek
Külső Folyam szakemberek, atos szervezetek, osztályfőnökök, drogkoordinátor, szabadidőfelelős óvónők
Pályázati források, önkormány -zati támogatás
Beszámoló a tantestület felé. Valamint a KEF felé
Felsőoktatás Feladatok A drogprobléma területét érintően megfelelő ismeretek és készségek átadása a felsőoktatási intézményekben
Tevékenység
Felelős
Tanszékvezetők Meghirdetésre kerül szabadon választható kurzusként a drogmegelőzés és egészségfejlesztés témakör, a nappalis és levelezős képzésben. Elméleti, gyakorlati képzési program
Célcsopor t Hallgatók
Megvalósítók, partnerek Tanszéki oktatók, Hallgatók, Terep tanárok Külső szakemberek
Idő/üteme zés Folyamato s
Források Humán erőforrás
Értékelés/ monitorozás Vizsgák, szakmai minősítések
Kortárssegítő helyi bázis létrehozása
kidolgozása. Terepgyakorlati helyek kialakítása, speciális helyszíneken Önkéntesek toborzása, képzése, Helyi projektek készítése
HÖK-ök
Hallgatók
Tanszéki oktatók Külső szakemberek
Folyamato s
Humán Hallgatói kérdőívek erőforrás, pályázati támogatá s
Kínálatcsökkentés Nyíregyháza Város Bűnmegelőzési programjával összhangban ill. annak keretében valósul meg. A KEF aktív (élő) munkája I.) Kiadvány az oktatási nevelési intézetek számára Témája: Egészségfejlesztési stratégia, drog stratégia tervezet Célja: útmutatás, minta a helyi stratégiák elkészítéséhez Külön nevelési – oktatási szintek szerint: óvoda - általános iskola – középiskola – felsőoktatási intézmény részére II.) KEF tanácsadó nap Szakmai útmutatás a stratégiák elkészítéséhez, a cselekvési tervek megvalósításához, nevelési helyzetek megoldásához, pályázat elkészítéséhez III.) Csoportos értékelő napok Előre egyeztetett sorrend és időpontok szerint, a KEF szakemberei meghallgatják és véleményezik az oktatási intézmények egészségfejlesztési – drogprevenciós munkáját. (lásd: oktatási – nevelési intézmények cselekvési terve)
2. számú melléklet a 31/2006. (II.22.) számú határozathoz Nyíregyházi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szakmai beszámoló a 2005. évi tevékenységről A Nyíregyházi KEF 2004-ben folytatta a Nyíregyháza Város Közgyűlése által elfogadott stratégia megvalósítását. Továbbra is kiemelt célként fogalmazódott meg a drogprobléma hatékony kezelése érdekében a széleskörű szakmai együttműködés, a helyi közösség humán, pénzügyi, információs és politikai erőforrásainak mozgósítása, a civil szervezetek bevonása. Fontosnak tartottuk, hogy a KEF váljon a helyi közösségben erős szakmai befolyású szervezetté, nőjön a döntésbefolyásoló, helyi politikát alakító szerepe. Tekintettel a KEF szakmai, szervezeti sokszínűségére változatlanul fontosnak tartottuk a koordináció biztosítását, különös tekintettel arra, hogy a KEF jelenleg nem önálló szervezet, működésének alapja a szakmai együttműködés, kompetencia területek egyeztetése valamint a kölcsönös támogatás. Az elmúlt évben sikerült jól működő munkacsoportokat kialakítani. A szülői, a prevenciós, az ifjúsági-kortárs segítő és a „gödör” munkacsoport rendkívül aktívan és hatékonyan tevékenykedett. A korábban elvégzett helyzetelemzést az újabb adatok ismeretében kiegészítettük, a helyi szükségletek, igények megfogalmazásában a város szociális, egészségügyi és egyéb intézményeiből vontunk be szakembereket. Az elemzések ill. a RAR kutatás eredményeként városunkban lassan növekvő drogproblémáról beszélhetünk, melyet befolyásol az ellátó rendszer egyes elemeinek hiánya, ill. nem megfelelő kapacitása. A továbbfejlesztés érdekében aktív szakmai kapcsolat alakult ki a megye ill. a régió más Kábítószerügyi Egyeztető Fórumaival. E szakmai kollaboráció keretében indult el a regionális együttműködés, részben az NDI által szervezett régiós találkozón KEF-ek hatékonyabb működése, fejlesztése érdekében, Szolnokon, ill. folytatódott Debrecenben, ahol konkrétan a rehabilitációs lehetőségek bővítése volt a téma. A Nyíregyházi KEF szakmai támogatásával egy helyi civil szervezet által vezetett program keretében kistérségi KEF jött létre, melynek szakmai megerősödésében a későbbiekben is aktív szerepet kívánunk játszani. A KEF tagok szakmai fejlődése, a helyi igényekre-szükségletekre való hatékonyabb reagálása érdekében szakmai tanulmányutat szerveztünk, melyen 8 kollégánk vett részt. A program célja a Szegedi Drogambulancia ill. rehabilitációs otthon és az ide kapcsolódó szolgáltatások megtekintése volt. Fontosnak tartjuk, hogy más nagy múltú intézményt ill. régóta működő szolgáltatást is megtekintsünk, onnan tapasztalatokat szerezzünk, és azokat hasznosítsuk saját területünkön is. A munkacsoportok közül a később magukat „gödör” munkacsoportnak elnevezett, egyébként az ellátó ill. jelző rendszert áttekintő csoport több alkalommal találkozott. Munkájuk eredményéről készült összefoglaló tanulmány megjelent egy társadalmiszociológiai folyóiratban.
Munkájuk eredményeként átfogó kép született a helyi ellátó rendszerről, hiányosságairól, a fejlesztés szükségességéről. A munkacsoport folytatja tevékenységét, és terv szerint elkészíti a drogprobléma helyi ellátó rendszerének organogramját, kidolgozzák a szükséges fejlesztési feladatokat. A szülői munkacsoport tagjai sorában egészségfejlesztők, pedagógusok, mentalhigiénikusok és szülők dolgoztak. Feladatuk a drogprobléma hatékony kezelése érdekében a szülői elvárásokat, szükségleteket, igényeket megfogalmazni és szülői csoportok számára képzési programot kidolgozni. Az elkészült szakmai anyag előadás tematikát, gyakorlati foglalkozásokhoz játékjavaslatokat és szakmai irodalomjegyzéket tartalmaz. Az elkészült tervezetet a KEF más szakemberei is véleményezik, közösen továbbfejlesztik. Végső célként kiajánlásra kerül az oktatási intézmények részére. A prevenciós munkacsoportban elsősorban tanárok ill. civil szervezetek képviselői dolgoztak. Segítették a prevenció, egészségfejlesztés témájához kapcsolódó információk, tapasztalatok kicserélését és szakmailag támogatták az iskolák drogprevenciós munkáját. Az ifjúsági – kortárs segítő munkacsoport a diákokkal közösen egy két-napos program keretében a fiatalok személyes tapasztalataira épülve felnőtt szakemberek vezetésével: • megfogalmazták azokat a problémákat, melyek erősítik a fiatalok veszélykereső magatartását, • áttekintették a legerősebb befolyásoló tényezőket, • alternatívákat, megoldási javaslatokat tettek a bevonható szervezetek köréről, saját hozzájárulásukról, a társadalom, helyi közösség, barátok, család, iskola, szórakozás tekintetében A munkacsoport ill. a program eredményei beépítésre kerülnek a városi drogstratégiába ill. cselekvési tervbe. A nyíregyházi KEF többéves működése során elérkezett abba a fázisba, ahol szükségletté és egyben a tagok egyértelmű igényévé válik a szervezeti fejlődés, így e célból szervezetfejlesztési tréninget szerveztünk. Több cég közül végül a CompetMan Consulting cég mellett döntöttünk. A 3 napos képzés során (Virtuális Szervezet Valóságos Fejlesztése) aktív, együttműködő csapat alakult ki, gyakorlati készségek fejlődtek a csoportos és egyéni döntéshozás facilitálásában, a konstruktív konfliktus kezelésben, a tanulási, döntéshozási és egyéb területen jelentkező egyéni sajátosságok kiaknázásában a közös célok elérése érdekében. Elindult a szervezeti struktúra áttekintése, a szervezet SWOT elemzése, a stratégia továbbfejlesztése, a megvalósításhoz szükséges akcióprogramok kidolgozása. A szervezetfejlesztő program záró szakaszára 2006. januárjában került sor, ahol tovább dolgoztunk a stratégia megújításán. A szervezetfejlesztő céggel kitűnő kapcsolat jött létre, így a közös munka várhatóan tovább folytatódik és más szakmai területeken is gyümölcsöző együttműködés jön létre.
A KEF tagjai és a szervezetfejlesztő munkacsoportot alkotó szakemberek kidolgozták Nyíregyháza város drogstratégiájának tervezetét és elkészítették a cselekvési terveket. A társadalmi vita eredményeként remélhetőleg a város lakosságának bevonásával, az igényekhez és szükségletekhez jobban illeszkedő dokumentum készül el, melynek megvalósítása közös céllá válik.
Nyíregyháza, 2006. február 6.
Dr. Pénzes Marianna Nyíregyházi KEF szakmai vezetője
