11. NAPIREND
Ügyiratszám:1/598 /2006. ELŐTERJESZTÉS
a Képviselő-testület 2006. december 12-i nyilvános ülésére Tárgy:
„Az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól”szóló 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelet módosítása.
Előterjesztő:
Ács János polgármester
Előkészítette: Pénzügyi Iroda Schönherrné Pokó Ildikó Irodavezető Önkormányzati Iroda Benczik Zsolt Irodavezető Megtárgyalja: Ügyrendi Bizottság Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Meghívandók: ---------Tisztelt Képviselő-testület! Tapolca Város Önkormányzata a 314/2005. (XI. 25.) Kt. határozata alapján a megszűntetett Városi Kórház-Rendelőintézet követeléseit és tartozásait a Dr. Deák Jenő Kórház Közhasznú társaságra engedményezte. Az egészségügyi szolgáltatási feladat teljesítésére időközben lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján döntés született egy másik társasági formában és üzemeltetővel, történő ellátásról. Ezért a korábbi közhasznú társaságot feladat nélkül fenntartani nem indokolt, megszűntetésre kerül. Az önkormányzat az engedményezés alapján jogosult a közhasznú társasággal szemben 184.878.937,-eFt követelésre, melynek érvényesítésére nincs lehetőség. Ezért célszerű, ha az önkormányzat e követeléséről lemond. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (2) alapján követelésről lemondani csak törvényben, helyi önkormányzati rendeletben meghatározott módon lehet. Tapolca Város Önkormányzatának jelenleg hatályos vagyonrendelete a követelések elengedésére vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért szükséges azt kiegészíteni. Fentiekkel kapcsolatban a könyvvizsgáló úr megküldte véleményét, melyet az előterjesztés 1. sz. mellékleteként csatoltunk.
2 A vagyonrendelet további módosítását indokolta, hogy az önkormányzat szabad pénzeszközeinek elhelyezésére vonatkozóan a polgármesteri hatáskörben csak szűk lehetősége volt, amely az OPTIMA befektetési jegyben történő pénzeszköz elhelyezésére korlátozódott. Önkormányzatunkat több bank is megkereste ajánlatokkal, amelyek kedvezőbb befektetési lehetőségeket kínáltak. Javasoljuk ezért a rendelet módosítását arra vonatkozóan, hogy ne csak egyfajta befektetési lehetőséget tegyen lehetővé, hanem az ajánlatok közül az önkormányzatnak legtöbb hozamot, ill. kamatot eredményező lehetőséget ki lehessen választani, igazodva a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az állami garancia biztosítása továbbra is fontos szempont marad. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni és a határozati javaslatot megtárgyalni szíveskedjenek!
HATÁROZATI JAVASLAT
Tapolca Város Önkormányzata Képviselőtestülete az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) Kt. rendelet módosítására kidolgozott rendelet-tervezetet elfogadja és ………/2006. (……….) Kt. rendeletei közé iktatja.
Tapolca, 2006. november 30.
Ács János sk. polgármester
3
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete ………/2006. (……..) Kt. rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 20.) rendelet módosításáról (TERVEZET) 1.§ A rendelet 12.§ (5) bekezdés g.) pontjának második bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: g,)
Az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése érdekében az önkormányzat államilag garantált értékpapírt vásárolhat, vagy lekötött betétet helyezhet el. A 20 Millió Ft értékhatár ezekre az esetekre nem vonatkozik. 2.§
A rendelet 57. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2)
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Áht. 108. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi körben egyedi döntése alapján behajthatatlanná váló követeléseket elengedheti: a) Az Önkormányzatnál és intézményeinél keletkezett térítési díjak b) Az Önkormányzatnál és intézményeinél keletkezett bérleti díjak c) Az Önként vállalt és kötelezően ellátott feladatainak során az önálló vagy részben önálló intézményeinél, illetve a 100 %-ban vagy többségi részesedésű gazdasági társaságainak működéséből eredő követelések és tartozások 3. § Jogharmonizációs záradék
E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Jelen rendelet december 15-én lép hatályba. Tapolca, 2006. december 8.
4 Ács János Polgármester Unger Ferenc 9028 Győr, Vándor út 9. Tel.: 96/525-720 : 96/427-841 Mobil: 06/30/9397-828 E-mail:
[email protected]
Dr. Imre László jegyző 1.sz.melléklet
Tárgy: Vélemény. Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Dr. Imre László Jegyző Úr részére
TAPOLCA Hősök tere 15. 8300
Tisztelt Jegyző Úr! A megbeszélésen elhangzottak alapján igényként merült fel az önkormányzat könyveiben jelenlevő 184.878.937,- Ft egyéb aktív pénzügyi elszámolás (követelés jellegű tétel) valamint a Dr. Deák Jenő Kórház KHT könyveiben megjelenő ugyanezen összegű tartozás rendezése. A kérdés megközelítését véleményem szerint számviteli és jogi szempontból is meg kell tenni és a rendezést is mindkét vonatkozásban kezelni kell. A Városi Kórház, mint költségvetési intézmény megszűnése A Városi Kórház, mint költségvetési intézmény megszűnése eredményeképpen az intézmény valamennyi eszköze és forrása bekerült az önkormányzat könyveibe, köztük az egyéb passzív pénzügyi elszámolások között szereplő (tartozás jellegű) tétel. Ebben az időpontban, mivel a követelés és tartozás jellegű tételek (egyéb aktív pénzügyi elszámolás és egyéb passzív pénzügyi elszámolás) önkormányzati körön belül voltak, a könyvekben egymással szemben álltak a költségvetési intézmény megszűnése, mint jogi aktus miatt. Képviselőtestületi határozat alapján a Városi Kórháztól, mint költségvetési intézménytől átvett követelések és kötelezettségek, egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások engedményezésére (köztük a fenti tétel) került sor engedményezési megállapodás alapján a Dr. Deák Jenő Kórház KHT-ra. A Dr. Deák Jenő Kórház KHT megszűnése A megszűnésre vonatkozó előírások a PTK alapján 57. § (2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. A
5 társasági szerződésben meg kell határozni a társaság megszűnése esetén a 60. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznú célra való fordításának módját is. A PTK 60. § (3) bekezdése alapján közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások a Gt. alapján 68. § (1) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a gazdasági társaság volt tagjával (részvényesével) szemben. (2) Ha a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is korlátlan és egyetemleges a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. A tagok a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást - egymás közötti viszonyukban - a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. (3) Ha a tag (részvényes) felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag (részvényes) felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak (részvényesnek) jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért. (4) Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik - a felszámolási eljárás, valamint a Ctv. 92. § (2) bekezdése esetét kivéve - végelszámolásnak van helye. A fentiek alapján jogutód nélküli megszűnés esetén a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért egyértelmű. Amennyiben a végelszámolás lesz a jogutód nélküli megszűnés módja a tartozás rendezését a végelszámolás előtt célszerű megtenni. Másik lehetőség a felszámolás, amely a megbeszélésen elvetésre került. Minősíthető-e a fenti tétel behajthatatlan követelésnek? Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24) Kormányrendeletben előírásai a behajthatatlan követelésekre az alábbiak: A behajthatatlan követelés fogalma A Vhr. 5. § 3. pontja alapján behajthatatlan követelés: az a követelés, A) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a
követelést csak részben fedezi, B) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a
C) a
6 végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, D) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, E) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek. (Áht. 108. § (2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.) A behajthatatlan követelés kimutatása, elszámolása A Vhr. 34. § (10) bekezdése alapján behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés tájékoztató adatként történő szerepeltetése A Vhr. 38. § (6) bekezdése n. pontja alapján az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül tájékoztató adatokkal, ezek között szerepel a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg. A behajthatatlan követelés elszámolására alkalmazandó főkönyvi számlák A behajthatatlan követelések értékének kivezetését hitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történő átvezetéssel) kell elszámolni tőkeváltozásként. Alkalmazandó főkönyvi számla: 596. Behajthatatlan, elengedett (törölt) követélés hitelezési vesztesége. A fentiek alapján az önkormányzat KHT fele fennálló követelése jelenleg nem minősíthető behajthatatlan követelésnek. Amennyiben a későbbiek során behajthatatlannak minősülne, akkor leírható lenne, de elengedésére akkor sem kerülhetne sor. Mikor kerülhet sor követelés elengedésre? Az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Megoldási lehetőségek: 1. Az engedményezésről szóló képviselőtestületi határozat módosítása avval, hogy az engedményezésre a fenti tétel kivételével kerül sor. Ez maga után vonja az engedményezési megállapodás módosítását a fenti összeg törlésével, továbbá szükséges a KHT alapító okiratának módosítása is (10. oldal engedményezés). E módosításokra annak érdekében kerülne sor, hogy a Dr. Deák Jenő Kórház KHT
7 könyveiben a tartozásállomány ne jelenjen meg. Ebben az esetben az önkormányzaton belül a követelés és tartozás jellegű tételek (egyéb aktív pénzügyi elszámolás és egyéb passzív pénzügyi elszámolás) elszámolhatóak, mivel ezt a Városi Kórház, mint költségvetési szerv megszűnése, mint jogi aktus megalapozza. A követelés elengedésére ebben az esetben nincs szükség. 2. Ebben az esetben a jelenlegi állapotból indulunk ki, amikor a KHT könyveiben már szerepel a tartozás. A fenti dokumentumok (képviselőtestületei határozat, engedményezési megállapodás, alapító okirat) változatlanul hagyásával a fennálló követelés (és tartozás) Képviselőtestület általi elengedése. Ennek követelménye, hogy az Önkormányzat vagyonrendeletében szerepeljen egy olyan kitétel, melynek alapján egyéb előre nem látható egyedi esetekben a Képviselőtestület kizárólagos jogköre a követelésekről történő lemondás. Ebben az esetben a számviteli rendezés jelenthet problémát, hiszen meg kell szüntetni az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között szereplő fenti tételt, kiadásnemet kell keresni, végleges kiadásként elszámolni az összeget, előirányzat rendezésével.
Győr, 2006. november 27.
Unger Ferenc bejegyzett könyvvizsgáló
