KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG IGAZGATÓJA 10501-19/2005.
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzata
19/2005. számú Igazgatói Utasítás Székesfehérvár, 2005. május 12
. Aktualizálva és érvénybe léptetve: a 33/2005. sz. Igazgatói Utasítással Székesfehérvár, 2005. november 1.
/Kling István/ igazgató
Jóváhagyta:
/Őri István/ közigazgatási államtitkár
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalomjegyzék: I.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ............................................... 1
II.
A FELÜGYELŐSÉG JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI............................... 2
A.
A Felügyelőség alapítója, alapító okirat száma alapítás időpontja, jogelőd ..................................2
B.
A Felügyelőség elnevezése, székhelye, telephelyei ............................................................................2 (1) (2) (3)
Felügyelőség neve:.......................................................................................................................................... 2 A Felügyelőség székhelye:.............................................................................................................................. 2 A Felügyelőség székhelyen kívüli telephelyei: ............................................................................................... 2
C.
A Felügyelőség jogállása, gazdálkodásának rendje .........................................................................3
D.
A Felügyelőség irányító- és felettes szerve ........................................................................................3
E.
A Felügyelőség illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai ................................................3
F.
A Felügyelőség azonosító számai (államháztartási azonosító, kincstári számla, stb.) ..................5
G.
A Felügyelőség feladatai .....................................................................................................................5
III. A FELÜGYELŐSÉG VEZETŐINEK ÉS MUNKATÁRSAINAK JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE....................................................................................................................................... 7 A.
Általános szabályok.............................................................................................................................7
B.
Az igazgató jogállása...........................................................................................................................9
C.
A szakértői igazgatóhelyettes jogállása ...........................................................................................11
D.
A hatósági igazgatóhelyettes jogállása.............................................................................................12
E.
A vízügyi általános igazgatóhelyettes jogállása ..............................................................................14
F.
A gazdasági igazgatóhelyettes (gazdasági vezető) jogállása ..........................................................15
G.
Az igazgatási igazgatóhelyettes jogállása ........................................................................................17
H.
A szervezeti egységek vezetőinek (a továbbiakban: egységvezetők) jogállása.............................18
I.
A foglalkoztatottak jogállása............................................................................................................19
J.
Adományozott címet viselő munkatársak jogállása .......................................................................20
K.
Vezető szakreferensi, szakreferensi, referensi munkakört betöltő munkatársak jogállása .......21
L.
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek .........................................................21
M. (1) (2)
N.
A Felügyelőség vezetését segítő értekezletek...............................................................................22 A Felügyelőség koordinációs értekezletei:.................................................................................................... 22 A Felügyelőség gazdálkodását segítő értekezletek: ...................................................................................... 24
A Felügyelőség működési rendje......................................................................................................25 (1) (2)
AZ ÜGYKEZELÉS RENDJE....................................................................................................................... 25 A FELÜGYELŐSÉG KIADMÁNYOZÁSI RENDJE ................................................................................. 30
(3)
A FELÜGYELŐSÉG ELLENŐRZÉSI RENDSZERE ................................................................................ 33
IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI ..................................................................................................................................... 36 A.
A vezetők tájékoztatási kötelezettsége.............................................................................................36
B.
A tájékoztatás rendje ........................................................................................................................37
C.
A képviselet általános szabályai .......................................................................................................37
D.
A nemzetközi kapcsolattartás rendje ..............................................................................................38
E.
A pénzügyi kötelezettségvállalás, az érvényesítés ellenjegyzése, utalványozás rendjét ..............38
V. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES RENDELKEZÉSEK, A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA..................................................................................... 39 A.
A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA .............................................................................39 (1) (2)
B.
MUNKÁLTATÓI JOGKÖRÖK.................................................................................................................. 39 AZ IRÁNYÍTÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA....................................................................................... 40
A munkavégzésre vonatkozó szabályokat.......................................................................................41
VI.
A FELÜGYELŐSÉG SZERVEZETE ................................................................................. 42
A.
A Felügyelőség feladatellátásának funkciócsoportjai ....................................................................42
B.
A Felügyelőség fő szervezeti egységei ..............................................................................................43
C.
Az igazgató közvetlen felügyelete alá tartozó feladatkörök és szervezeti egységek....................44 Belső ellenőrzés ................................................................................................................................................... 44 Igazgatói tanácsadók........................................................................................................................................... 46 Rendészet, tűzvédelem és munkavédelem ..................................................................................................... 47 Titkárság és Igazgatási Osztály (jelölése: TIO).............................................................................................. 47 Mérőközpont (jelölése: M) .................................................................................................................................. 49
D.
Hatósági Iroda ...................................................................................................................................51 Engedélyezési Jogi Osztály (jelölése: EJO) .................................................................................................... 52 Felügyeleti Jogi Osztály (jelölése: FJO) ........................................................................................................... 53 Ügyfélszolgálat (Zöld-Pont Iroda ; jelölése: Ü) ................................................................................................ 55
E.
Szakértői Iroda ..................................................................................................................................57 Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály (jelölése: KEO) .......................................................................... 57 Vízilétesítmény és Vízimunka Engedélyezési Osztály (jelölése: VVO) ....................................................... 59 Természet- és Tájvédelmi Osztály (jelölése: TTO)......................................................................................... 60 Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály (jelölése: EFO) ......................................................................................... 63
F.
Gazdasági Iroda ................................................................................................................................65 Közgazdasági Osztály (jelölése: KGO)............................................................................................................. 65 Informatikai Osztály (jelölése: IO)...................................................................................................................... 67
VII. VIII.
VEGYES RENDELKEZÉSEK ............................................................................................ 68 ZÁRÓ RENDELKEZÉS................................................................................................... 68
Mellékletek jegyzéke:
1. számú melléklet: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök 2. számú melléklet: A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek 3. számú melléklet: Közép -dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladat-ellátási fő funkciócsoportjai 4. számú melléklet: Közép -dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezeti felépítése 5. számú melléklet: Ügyintézési rend 6. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Feuve - Vezetői ellenőrzési pontok 7. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség FEUVE – Szervezeti, jóváhagyási és megszakítási ellenőrzési pontok 8.1 számú melléklet: Ügyintézési tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.2 számú melléklet: Hatósági ügyintézési tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.3 számú melléklet: Szakigazgatási és igazgatási tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.4 számú melléklet: Gazdálkodási tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.5 számú melléklet: Szakigazgatási és igazgatási tevékenység ellenőrzési nyomvonala (Jelmagyarázat a 8.1, 8.2 és 8.3 számú mellékletekhez) 9. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Munkakörök szervezeti egység szerinti bontásban 10. számú melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje (217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 1435/A. § (5) bekezdése). 11. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség JKH-182/8/2004. számú Alapító Okirat Módosítás
I. számú függelék: Az SzMSz mellékleteiben szereplő rövidítések magyarázata
1
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzata
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezeti felépítését, működésének módját és ügyrendjét - tekintettel a többször módosított 1992. évi XXIII. törvényben (Ktv.), az 1992. évi XXII. törvényben (Mtv.), az 1995. évi LIII. törvényben (Kvt.), 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.), a 2004. évi CXL. törvény (Ket.), az 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.), a 341/2004.(XII.22.) Korm. rendeletben (R.), a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendeletben, a többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben, a 29/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben, a 11/2001. (V.2.) KöM rendeletben, az 1034/1992. (VII.1.) Korm. határozatban, a többször módosított 9/1999. (K.Ért.7.) KöM utasításban valamint 1/2001. (K.Ért.1.) KöM utasításban foglaltakra - az alábbiak szerint szabályozom:
I.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. §
(1) A Szabályzat hatálya a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség), a Felügyelőség jogszabályban megjelölt feladatainak ellátására, működésére, szervezeti felépítésére, vezetőinek és munkatársainak jogállására terjed ki. (2) A jelen utasítás szerinti SzMSz hatálya a Felügyelőség köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára, valamint az ezen törvény hatálya alá nem tartozó munkavállalók munkaviszonyára (továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) terjed ki.
2
II.
A FELÜGYELŐSÉG JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI 2. §
A. A Felügyelőség alapítója, alapító okirat száma alapítás időpontja, jogelőd •
A Felügyelőség alapítója:
a Magyar Köztársaság Kormánya
•
Alapító okirat száma:
JKH-182/8/2004
•
Alapításának időpontja:
•
Jogelődje: Az 1990 december 1. napján alapított Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség illetékességi területén működött vízügyi felügyeletek, valamint működő nemzeti park igazgatóságok (11. számú melléklet: Alapító okirat módosítás 3.1 pontja).
1990. december 1.
B. A Felügyelőség elnevezése, székhelye, telephelyei (1) Felügyelőség neve: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (rövidítése: KDT KTVF) (2) A Felügyelőség székhelye: Székesfehérvár, címe: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. (3) A Felügyelőség székhelyen kívüli telephelyei: (a) Veszprém, Patak tér 4., (b) Gárdony, Üdülők útja 19.
3
C. A Felügyelőség jogállása, gazdálkodásának rendje (1) A környezetvédelem, természetvédelem és vízügy szervezetében a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás területi feladatait -, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Felügyelőségek látják el. (2) A Felügyelőség a miniszter irányítása alatt működő területi államigazgatási szerv, önálló jogi személy, központi költségvetési szerv. Gazdálkodási jogkörét tekintve a Felügyelőség önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
D. A Felügyelőség irányító- és felettes szerve (1) Az államigazgatási eljárásban a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szerv felettes szerve az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség – továbbiakban: Főfelügyelőség – (székhelye: 1016. Budapest, Mészáros u. 58/a). (2) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - címe: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 1011 Budapest I., Fő u. 44-50. - (továbbiakban: KvVM) a központi közigazgatási irányító a környezetvédelem szervezetében. (3) A KvVM irányító jogkörének szervi hatálya - amelyet az 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján a miniszter gyakorol - kiterjed a Minisztériumra és a Minisztériumnak alárendelt szervekre. E. A Felügyelőség illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai (1) A Felügyelőségek illetékességi területét a 29/2004.(XII.25.) KvVM rendelet állapítja meg. (a) Működési területtel érintett: 1. Székesfehérvár megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Dunaújváros megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Szekszárd megyei jogú város közigazgatási területe. 4. Veszprém megyei jogú város közigazgatási területe. 5. Baranya megyéből Ófalu közigazgatási területe. 6. Fejér megye teljes közigazgatási területe- kivéve a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét. 7. Somogy megyéből : Balatonszabadi, Kánya, Siófok, Siójut, Tengőd közigazgatási területe valamint a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.
4 8.
9.
10.
Tolna megye - kivéve : Attala, Csikóstőttős, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kismányok, Lápafő, Nagymányok, Nak, Váralja, Várong, a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét, valamint a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe. Veszprém megye - kivéve: Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területét. Zala megyéből a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.
(b) Általános szakmai működési területtel érintett: 1. Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém megyék, valamint az illetékességi területen működő más hatóságok. 2. Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyó- és tószabályozási: a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig; b) árvízvédelmi: a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései. (2) Az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakértőként közreműködik a Felügyelőség megkeresése esetén – a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban. (3) Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakértőként közreműködik - a Felügyelőség megkeresése esetén – a természetvédelmi hatósági, szakhatósági eljárásokban.
5
F. A Felügyelőség azonosító számai (államháztartási azonosító, kincstári számla, stb.)
(1)
Törzsszám:
325664
(2)
Szektor:
1051
(3)
AHT azonosító
039145
(4)
Költségvetési cím:
0900 környezetvédelmi területi szerv
(5)
Számlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár
(6)
Bankszámla szám:
10029008-01711882
(7)
Adószám:
15325660-2-07 Áfa-alany
G. A Felügyelőség feladatai 3. § (1) A Felügyelőségek feladat- és hatáskörét a 341/2004.(XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozza és állapítja meg elnevezését és székhelyét.
A Felügyelőség a R. 13.§-a és 14 §-a szerinti feladatokat látja el(a TEÁOR szerinti általános besorolás az alapító okirat szerint: 75.11): a) gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket; b) működteti tevékenységének ellátásához szükséges laboratóriumot;(74.30) c) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat; d) ellátja ─ a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint ─ a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;
6 e) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel; f) közreműködik ─ a nemzetközi feladatok végrehajtásában, ─ III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás – külön jogszabályban meghatározott – feladatainak ellátásában. g) véleményezi ─ a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat, ─ a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket, ─ a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot; h) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; i) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában; j) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. (1) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Felügyelőség a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására; b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt; c) közreműködik a füstköd-riadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában; d) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában; e) szennyezés csökkentési intézkedési tervet dolgoz ki; f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. (2) A Felügyelőség az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló személyi és anyagi kapacitás jobb kihasználása érdekében – vállalkozásnak nem minősülő – kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységet folytathat. (3) A Felügyelőség a feladatait illetékességi területén éves munkaterv szerint végzi, melyet a KvVM közigazgatási államtitkára - továbbiakban államtitkár - hagy jóvá. (4) A Felügyelőség székhelyén történik a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás ellátása. (5) A területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási tevékenységet segítő, előkészítő, közreműködő egyes feladatokat ellátása - telephelyenkénti tevékenységi megbontásban - az alábbiak szerint történik:
7 (a) Veszprémi telephely: - levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi laboratóriumi tevékenység; -
környezethasználatok felügyeletével kapcsolatos ellenőrzési tevékenység;
- természetvédelmi igazgatási tevékenység. (b) Gárdonyi telephely - Velencei-tavi Tófelügyelőség: - bázisa a Velencei-tó vízminőségi monitoring hálózat mérés-előkészítési tevékenységnek, - a vízminőségi kárelhárítási tevékenység helyi irányítási központja - környezetvédelmi oktatási tevékenység, - eseti ügyintézési tevékenység. (6) A felügyelőség alaptevékenységként ellátott feladatainak forrása: ─ állami támogatás és ─ alaptevékenység körében végzett, vállalkozásnak nem minősülő kiegészítő, kisegítő tevékenység saját bevétele.
III.
A FELÜGYELŐSÉG VEZETŐINEK ÉS MUNKATÁRSAINAK JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE A. Általános szabályok 4. §
(1) A Felügyelőség feladat- és hatáskörében eljáró köztisztviselő (vezető, és ügyintéző) köteles előkészíteni a Felügyelőség feladat- és hatáskörébe tartózó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozni, szakértelemmel foglalkozni a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel. (2) A köztisztviselő felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a Felügyelőség állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért és a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat, a kapott utasításokat köteles a határidők figyelembevételével a jogszabályok, valamint az ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végezni. (3) Jogszabályban meghatározott formában és módon a vezető köztisztviselőt, valamint munkakörtől függően a köztisztviselőt vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség terheli. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.
8
(4) A Felügyelőségnél az ügykezelő a közhatalmi tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot a munkaköri leírásában részére megállapítottak szerint, illetve a vezető által kiadott feladatokat, a kapott utasításokat a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok betartásával köteles végezni. (5) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló köteles a munkaszerződésében meghatározott feladatokat a munkaköri leírásában részére megállapítottak szerint, illetve a vezető által kiadott feladatokat, a kapott utasításokat a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok betartásával elvégezni. (6) A köztisztviselők közül vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. (7) A vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (8) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló más és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével, a vezetői megbízatású köztisztviselő azonban engedéllyel sem létesíthet. (9) A munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősülő foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. A szerződésben tüzetesen meg kell jelölni az elvégzendő feladatot, a tevékenység díjazásánál alapul vett időegységet, valamint az érte járó díjazást is. A végzett munkát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munka szerinti bértétel alapulvételével kell díjazni. Ha az adott tevékenység díjazását külön jogszabály állapítja meg (pl. szakértői, tervezői, fordítói díj), az abban foglaltakat kell alkalmazni. (10) A Felügyelőséggel közszolgálati vagy más munkajogi jogviszonyban lévőkkel a jogviszonyból eredő kötelességként megalkotott és szerzői jogvédelem alatt álló műveket érintő jognyilatkozatokat írásban rögzíteni kell. Alapelvként a szerzői jogvédelem alatt álló művel kapcsolatosan rögzítendő: a) a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg; b) a vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára; c) ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza a szerzőt megfelelő díjazás csak akkor illeti meg, ha ettől eltérő jognyilatkozatot jogszabály nem tesz lehetővé;
9 d) a szerző a munkáltató jogszerzése esetén csak akkor marad jogosult bármely díjazásra, ha jogszabály alapján ettől eltérni nem lehet; e) a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül; f) a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni; g) mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a közszolgálati vagy más munkajogi jogviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet; h) a szerzőt közszolgálati vagy más munkajogi jogviszonyból eredő kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre díjazás nem illeti meg; i) a munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftver szerzőjének kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi; j) a szerzőt nem illeti meg díjazás a közszolgálati vagy más munkajogi jogviszonyból eredő kötelessége teljesítéseként összeállított adattárra; k) nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő adattárat jogszerűen felhasználó személy az adattár tartalmához való hozzáféréshez és az adattár tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze. B. Az igazgató jogállása 5. § (1) A Felügyelőség élén az igazgató áll, akit a közigazgatási államtitkár nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört (R. 11. §, (1) bekezdés, d./ pontja). (2) Az igazgató - jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörében eljárva - ellátja a Felügyelőség irányítását. (3) Az igazgató irányítja a) a Titkárság és Igazgatási Osztályt (TIO) és a jogtanácsosi munkakört ellátó igazgatási igazgatóhelyettest, b) a szervezeti egység vezetése nélküli vízügyi általános igazgatóhelyettes és c) a közvetlen felügyelete alá tartozó mérőközpont vezetőjének tevékenységét, valamint d)a Hatósági Irodát irányító hatósági igazgatóhelyettes, e)a Szakértői Irodát irányító szakértői igazgatóhelyettes és
10 f) a Gazdasági Irodát irányító gazdasági
igazgatóhelyettes tevékenységét.
(4) Elkészíti a Felügyelőség elvégzett munkáját tartalmazó éves jelentést és az éves munkatervet, valamint jóváhagyja a Felügyelőség ellenőrzési munkatervét. (5) Az igazgató a munkáltatói jogköröket - amennyiben az SzMSz, vagy igazgatói utasítás ettől nem tér el - (kinevezés, felmentés, minősítés, teljesítményértékelés, fegyelmi- és anyagi felelősségre vonás) közvetlenül gyakorolja. Végzi az irányítása alá tartozó felső vezetők és egységvezetők teljesítményértékelését. A jogszabályban előírtak szerint átveszi, kezeli a vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselő és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat, és a köztisztviselő legutolsó vagyonnyilatkozatával történt összevetést követően ellenőrzési eljárást kezdeményezhet. (6) Az igazgató – a jogszabályi keretek, valamint a Felügyelőség szabályzatainak betartásával, a gazdasági vezető ellenjegyzésével – a Felügyelőség nevében kötelezettségeket vállalhat. (7) Az igazgató biztosítja az akkreditált laboratóriumi tevékenységhez a minőségügyi feltételeket. (8) Felügyeli a beruházási és felújítási feladatokat. (9) Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó feladatkörök: a) rendészeti, b) tűzvédelemi, c) munkavédelemi, d) belső ellenőrzési, e) igazgatói tanácsadói. (10) Az igazgató személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály az intézkedés jogát személyes hatáskörébe utalja, vagy amelyekben a döntés jogát a maga részére fenntartotta. (11) Az igazgató személyes hatáskörben jár el: a) az alapilletmény jogszabályi keretek között történő eltérítése; b) a köztisztviselő beleegyezésével tartalékállományba helyezése, a köztisztviselő kirendelése más közigazgatási szervhez; c) szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, címzetes főmunkatársi, címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi cím adományozása, visszavonása; d) munkáltatói lakásépítési-vásárlási támogatás/kölcsön engedélyezése; e) személyes reprezentáció megállapítása tárgyú ügyekben. (12) Az igazgató az intézkedés jogát - a jogszabályok keretei között - bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a Felügyelőség bármely foglalkoztatottját - a jelen szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörétől eltérően is - kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat. (13) Az igazgatót az SzMSz-ben meghatározott körben, illetve megbízás alapján a szakértői igazgatóhelyettes, a hatósági igazgatóhelyettes, vízügyi általános igazgatóhelyettes, a TIO vezetését ellátó igazgatási igazgatóhelyettes és a gazdasági
11 igazgatóhelyettes helyettesíti. C. A szakértői igazgatóhelyettes jogállása 6. § (1) A szakértői igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg (vezetői megbízás) és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) A szakértői igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi megbízással látja el feladatát. (3) A szakértői igazgatóhelyettes a) segíti az igazgató munkáját, különösen a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakmai tevékenység irányításában és végzésében, kiemelt figyelmet fordítva a Ket. megfelelő alkalmazására; b) irányítja Szakértői Iroda munkáját az igazgató által jóváhagyott éves munkaterv, a Felügyelőségi szabályzatok és hatályos jogszabályok alapján; c) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért; d) felügyeli a kiemelt engedélyezési eljárásokban (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély, veszélyes és nem veszélyes hulladékkezelési engedély, vízjogi engedélyek) a megfelelő szakmai színvonal biztosítását; e) ellátja a Nemzeti Környezetvédelmi Programból adódó feladatok Felügyelőségi koordinálását; f) ellátja a több szervezeti egységet érintő szakmai koordinációt; g) a hatósági igazgatóhelyettessel szoros együttműködésben irányítja az engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési (beleértve a mintavételezési és helyszíni mérési) tevékenységet és gondoskodik a naprakész és folyamatos feladatellátásáról; h) a hatósági igazgatóhelyettessel szoros együttműködésben közreműködik az Ügyfélszolgálat naprakész és folyamatos feladatellátásában; i) biztosítja a környezeti, természetvédelmi és vízgazdálkodási ügyekben az információhoz való hozzáférést, elősegíti a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét; j) gondoskodik a nyilvánosság környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosságának fejlesztéséről, előmozdítva ezzel a hatósági döntések támogatottságának megerősítését a nyilvánosság részéről; k) figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos közvéleményt, értékelést és elősegíti a Felügyelőségi tevékenység elismertségi szintjének javítását és a hatósági eljárások megismerését; l) felügyeli és összehangolja a környezetre, annak állapotára, terhelésére és igénybevételére vonatkozó adatgyűjtést, a környezethasználatok nyilvántartását; m) felügyeli a környezeti monitoring rendszerek működtetését;
12 n) felügyeli a környezeti kárelhárítással kapcsolatos tevékenységet; o) gondoskodik - a Felügyelőség eseti feladataként - a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek szakmai véleményezéséről, az igazgatói utasítások tervezeteinek szakmai előkészítéséről; p) nyomon követi a Kt. szerinti, a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó leghatékonyabb megoldásokat, az elérhető legjobb technikát; q) igazgatói döntéshez javaslatot készít elő az irányítása alá tartozó szervezeti egységek létszám- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról; r) végzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek a Ktv 34./A. §-a szerinti minősítését; s) végzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek a Ktv. 34. §-a szerinti teljesítményértékelését; t) felelősséggel ellátja a 5. számú melléklet szerint átruházott ellenőrzési és kiadmányozási feladatokat; u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza. (4) Munkáját a közvetlenül irányított egységek segítik. (5) A szakértői igazgatóhelyettes az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén jogszabályban, SzMSz-ben vagy igazgatói utasításban megjelölt kivételekkel - az igazgató jogkörében jár el. (6) A szakértői igazgatóhelyettesnek az egy nap időtartamot elérő, vagy előreláthatóan ezt elérő távolléte, illetve akadályoztatása esetén a Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály vezetője általános feladatként ellátja a (3) bek. a), e) – o) és u) pontokban megjelölt feladatokat.
D. A hatósági igazgatóhelyettes jogállása 7. § (1) A hatósági igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg (vezetői megbízás) és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) A hatósági igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi megbízással látja el feladatát. (3) A hatósági igazgatóhelyettes a) segíti az igazgató munkáját, különösen a Felügyelőség hatósági tevékenységének irányításában és végzésében, kiemelt figyelmet fordítva a Ket. megfelelő alkalmazására, felelős az elektronikus ügyintézés tartalmi kialakításáért és alkalmazásáért; b) irányítja a Hatósági Iroda munkáját az igazgató által jóváhagyott éves munkaterv, a
13 Felügyelőségi szabályzatok és hatályos
jogszabályok alapján;
c) segíti a Felügyelőség bíróságok és más hatóságok előtti jogi képviseletét; d) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért; e) ellátja a több osztályt érintő jogszabály-alkalmazás feladatainak koordinációját; f) irányítja az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítását, és annak megvalósítását rendszeresen visszaellenőrzi, g) a szakértői igazgatóhelyettessel szoros együttműködésben ellátja az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységet és irányítja az Ügyfélszolgálat feladatellátását; h) előkészíti az egyes közigazgatási eljárások általános érvényű gyakorlati folyamatainak szabályozását és biztosítja az államigazgatási eljárások törvényességének ellenőrzését; i) biztosítja és folyamatosan visszaellenőrzi a közigazgatási eljárások törvényes időn belüli elintézését, elősegíti az ügyintézési határidő csökkentését szolgáló intézkedések bevezetését és betartását; j) felügyeli a kiemelt engedélyezési eljárásokban (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély, veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési engedély, vízjogi engedélyek) a szükséges jogi színvonal biztosítását; k) együttműködik a szakértői igazgatóhelyettessel a környezetre és környezethasználatokra vonatkozó, illetve a természetvédelmi és vízügyi jellegű adatgyűjtés, valamint a nyilvánosság tájékoztatására irányuló tevékenység jogszerűségének ellenőrzésében; l) részt vesz - a Felügyelőség eseti feladataként - a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek véleményezésében, valamint a közigazgatás korszerűsítéséből fakadó feladatok tervezésében és szervezésében; m) részt vesz az igazgatói utasítások karbantartásában, tervezeteinek jogi előkészítésében; n) igazgatói döntéshez javaslatot készít elő az irányítása alá tartozó szervezeti egységek létszám- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról; o) végzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek a Ktv. 34/A. §-a szerinti minősítését; p) végzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek a Ktv. 34. §-a szerinti teljesítményértékelését; q) felelős a lejárt határidejű pénzügyi követelések beszedéséért; r) felelősséggel ellátja a 5. számú melléklet szerint átruházott ellenőrzési és kiadmányozási feladatokat; s) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
14 (4) Munkáját
a
közvetlenül
irányított
egységek segítik.
(5) A hatósági igazgatóhelyettes az igazgató és szakértői igazgatóhelyettes távollétében vagy akadályoztatása esetén - jogszabályban, SzMSz-ben vagy igazgatói utasításban megjelölt kivételekkel - az igazgató jogkörében jár el. (6) A hatósági igazgatóhelyettesnek az egy nap időtartamot elérő, vagy előreláthatóan elérő távolléte, illetve akadályoztatása esetén az Engedélyezési Jogi Osztály vezetője általános feladatként ellátja a (3) bek. c), e)- m) és q) pontokban megjelölt feladatokat. E. A vízügyi általános igazgatóhelyettes jogállása 8. §
(1) A vízügyi általános igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg (vezetői megbízás) és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) A vízügyi általános igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi megbízással, szervezeti egység vezetése nélkül látja el feladatát. (3) A vízügyi általános igazgatóhelyettes: a) segíti az igazgató munkáját, különösen a vízügyi hatósági és jogi, valamint a vízügyi szakigazgatási tevékenység végzésében, kiemelt figyelmet fordítva a Ket. megfelelő alkalmazására; b) segíti a szakértői igazgatóhelyettes munkáját különösen a vízügyi szakmai tevékenység irányításában; c) segíti a hatósági igazgatóhelyettes munkáját különösen a vízügyi hatósági tevékenység irányításában; d) az a), b) és c) pontokban foglalt feladatait összehangoltan végzi annak érdekében is, hogy segítse kialakítani és fenntartani a szakmai együttműködést a társ vízügyi igazgatási szervekkel; e) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért; f) közreműködik az egyes vízügyi államigazgatási eljárások általános érvényű gyakorlati folyamatai szabályozásának előkészítésében, különös tekintettel a vízügyi adatbázisokra és a vízkészlet-járulékra; g) elősegíti a vízügyi államigazgatási eljárások törvényes időn belüli elintézését, közreműködik az ügyintézési határidő csökkentését szolgáló intézkedések kidolgozásában, bevezetésében és betartásában; h) felelősséggel ellátja az 5. számú melléklet szerint átruházott ellenőrzési és
15 kiadmányozási feladatokat; i) közreműködik - a Felügyelőség eseti feladataként - a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek véleményezésében, az igazgatói utasítások tervezeteinek előkészítésében; j) igazgatói és igazgatóhelyettesi döntésekhez javaslatot és előterjesztést készít. (4) A vízügyi általános igazgatóhelyettes az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén – jogszabályban, SzMSz-ben vagy igazgatói utasításban megjelölt kivételekkel – az általános vízügyi szakkérdésekben az igazgató jogkörében jár el. (5) Munkáját a Titkárság és Igazgatási Osztály segíti.
F. A gazdasági igazgatóhelyettes (gazdasági vezető) jogállása 9. § (1) A gazdasági igazgatóhelyettest, azaz a gazdasági vezetőt – e minőségében, mint az igazgató gazdasági helyettesét, beosztásától függetlenül -, az igazgató javaslatára a felügyeleti szerv vezetője bízza meg, illetve menti fel. Feladatait a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet és annak figyelembevételével a Felügyelőség Gazdasági Szervezetének Ügyrendje is rögzíti. A konkrét vezetői megbízást az igazgató adja és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) A gazdasági igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi megbízással látja el feladatát. (3) A gazdasági igazgatóhelyettes a) szakmailag felügyeli és irányítja a gazdasági szervezet egészét, kiemelt figyelmet fordítva a Ket. megfelelő alkalmazásához szükséges feltételek biztosítására, az elektronikus ügyintézés informatika-technológiai (It.) kialakításáért és üzemeltetéséért; b) az igazgató irányítási feladatait segítve és helyettesítve köteles biztosítani a rendészeti, tűzvédelmi, munkavédelmi feladatok ellátásához szükséges feltételeket és e területen folyamatos ellenőrzést végez, illetve végeztet; c) segíti az igazgató munkáját a gazdasági, pénzügyi, üzemeltetési tevékenység irányításában és végzésében, kiemelten kezelve a Mérőközpont tevékenységét; d) az igazgatót a személy- és munkaügyi, humánerő-gazdálkodási feladatai ellátásában személyesen segíti, illetve a gazdasági szervezethez tartozóan az igazgatási igazgatóhelyettessel együttműködve irányítja és felügyeli a munkaterület operatív munkavégzését; e) irányítja a Gazdasági Iroda munkáját az igazgató által jóváhagyott éves munkaterv, a Felügyelőségi szabályzatok és hatályos jogszabályok alapján;
16 f) vezeti, összehangolja és ellenőrzi, illetve értékeli a teljes gazdasági szervezet munkáját az igazgató által jóváhagyott éves munkaterv, illetve beszámoló alapján; g) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért; h) köteles biztosítani a belső ellenőrzés munkavégzéséhez szükséges feltételeket; i) feladata - gazdasági vonatkozásban - az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, és annak rendszeres ellenőrzése, ideértve a lejárt határidejű pénzügyi követelések behajtásában való közreműködést, j) ellátja a felügyelőség egészére kiterjedően a biztonságos működéshez szükséges üzemeltetési feladatokat; k) irányítja a felügyelőség információ technológiai tevékenységét; l) irányítja a Felügyelőség engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési (beleértve a mintavételezési és helyszíni mérési) tevékenységével kapcsolatos szállítás biztosítását; m) különös figyelemmel gondoskodik a korszerű ügyfélkapcsolatok tárgyi-, gazdasági feltételeinek biztosításáról; n) felelős a gazdasági vonatkozású igazgatói utasítások karbantartásáért, tervezeteinek szakmai előkészítéséért; o) felelős a képzettségi pótlékra jogosító munkakörökre és képzettségekre vonatkozó SzMSz melléklet elkészítéséért és karbantartásáért; p) igazgatói döntéshez javaslatot készít elő az irányítása alá tartozó szervezeti egység létszám- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról; q) végzi a felügyelete alá tartozó vezetők Ktv 34/A.§-a szerinti minősítését; r) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató állandó, vagy eseti jelleggel megbízza. (4) Munkáját a közvetlenül irányított szervezeti egységek segítségével és az igazgatóhelyettesek, valamint a szervezeti egységek vezetői közreműködésével végzi. (5) A gazdasági igazgatóhelyettes a) mint gazdasági vezető, a működtetéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese; b) az igazgató, a szakértői igazgatóhelyettes, a hatósági igazgatóhelyettes, valamint az igazgatási igazgatóhelyettes távollétében, vagy akadályoztatása esetén jogszabályban, SzMSz-ben, vagy igazgatói utasításban megjelölt kivételekkel - az igazgató jogkörében jár el.
17 G. Az igazgatási igazgatóhelyettes
jogállása 10. §
(1) A Titkárság és Igazgatási Osztály vezetését az igazgatási igazgatóhelyettes végzi, akit az igazgató bíz meg (vezetői megbízás) és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) Az igazgatási igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi megbízással, a jogtanácsosi feladatokat is ellátja. (3)Az igazgatási igazgatóhelyettes: a) segíti az igazgató munkáját, különösen a Felügyelőség igazgatási tevékenységének irányításában és végzésében; b) vezeti a Titkárság és Igazgatási Osztály munkáját az igazgató által jóváhagyott éves munkaterv, a Felügyelőségi szabályzatok és hatályos jogszabályok alapján; c) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért; d) felelős a Ket. érvényesítéséért, ide értve a nyilvánosság részvételének, valamint az elektronikus ügyintézés kérdéskörét is; e) rendszeresen ellenőrzi a Ket. Felügyelőségen belüli érvényesülését és az ahhoz kapcsolódó ügyfélszolgálati gyakorlatot; f) felügyeli a Ket. szabályai szerinti egységes jogalkalmazói gyakorlatot, kiemelt jelentőséget tanúsítva a kikényszerítési és behajtási eszközök alkalmazásának; g) a Ket. alkalmazásával kapcsolatban végzett ellenőrzéseiről kéthetente jelentést készít, előterjesztve egyúttal intézkedési és módosítási javaslatait, ide értve a Ket. koordinációs értekezlet összehívását is; h) adatvédelmi felelősként felelős a környezeti információk – mint közérdekű adatok – megismeréséhez való jog érvényesüléseinek biztosításáért, ide értve a Felügyelőség összes nyilvántartásának vezetéséért való felelősséget is; i) felelős a sajtóval való kapcsolattartásért és a protokoll feladatok ellátásért; j) felelős a jogszabálytervezetek véleményezéséért és a jogalkalmazási problémák feloldására, valamint a jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatok megtételéért; k) felelős a szervezet működését szabályozó igazgatói utasítások egységesítéséért, aktualizálásáért, különös tekintettel a Ket.-re; l) koordinálja a közigazgatás korszerűsítéséből fakadó feladatok megtervezését és megszervezését; m) segíti az igazgató munkáját a Felügyelőség általános szervezeti igazgatási, munkaügyi,
18 oktatásügyi,
személyügyi
feladatainak
ellátásában;
n) gondoskodik a Felügyelőség vezetését segítő egyes értekezletek szabályszerű és hatékony lebonyolításáról; o) gondoskodik a gazdálkodáshoz kapcsolódó megfelelő jogalkalmazásról, így a szerződéskötési feladatok teljes körű támogatásáról és szerződésből fakadó kötelezettség kikényszerítéséről; p) segíti a belső ellenőrzés feladatainak ellátását; q) ellátja a Felügyelőség jogi képviseletét. (4) Az igazgatási igazgatóhelyettest a (3) bek.-ben rögzítetteken túl az egységvezetők jogállása is megilleti.
H. A szervezeti egységek vezetőinek (a továbbiakban: egységvezetők) jogállása 11. § (1) Az egységvezetőt az igazgató bízza meg (vezetői megbízás) és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) Az egységvezető osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, megbízással látja el feladatát. (3) Az egységvezető a) a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozatok, utasítások, szabványok, jogi iránymutatások), az utasítások és az SzMSz keretei között, a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők döntései szerint vezeti a szervezeti egységet (a továbbiakban: osztályt); b) jogosult és köteles intézkedni az SzMSz szerint az osztály ügykörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik az igazgató, a szakértői igazgatóhelyettes, a hatósági igazgatóhelyettes és a gazdasági igazgatóhelyettes hatáskörébe; c) felelős az osztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, az osztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért, különös tekintettel a Ket. megfelelő alkalmazására, illetve alkalmazása feltételeinek biztosítására; d) a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén köteles intézkedést kezdeményezni a felügyeletet gyakorló vezetőnél; e) végzi az irányítása alá tartozó köztisztviselők a Ktv. 34/A. §-a szerinti minősítését;
19 f) végzi az irányítása teljesítményértékelését;
alá
tartozó
köztisztviselők Ktv. 34.§-a szerinti
g) ellátja külön igazgatói utasítás szerint a tűzvédelmi, rendészeti, munkavédelmi feladatokat. (4) Az egységvezető távolléte, vagy akadályoztatása esetén a munkaköri leírás által felhatalmazott köztisztviselő - vezető szakreferens - látja el a szervezeti egység vezetését, a munkaköri leírásában meghatározott módon. (5) Az egységvezető távolléte, vagy akadályoztatása esetén a szervezeti egység vezetője, illetve a felügyeletet ellátó vezető, az irányítása alá tartozó köztisztviselőt kijelölheti, az igazgató megbízhatja a helyettesítés ellátására. I. A foglalkoztatottak jogállása 12. § (1) A köztisztviselőt és ügykezelőt az igazgató nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört (2) A köztisztviselő és az ügykezelő: a) ellátja munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő - vagy átmenetileg azzal nem összefüggő - azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza; b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; c) munkavégzését akadályozó körülmény esetén jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni vezetőjénél. (3) A köztisztviselő, illetve ügykezelő akadályoztatása esetén az SzMSz-ben meghatározott, vagy az egységvezető által esetenként megbízott másik köztisztviselő, illetve ügykezelő helyettesíti. 13. § (1) A Mtv. hatálya alá tartozó munkavállalóval (a továbbiakban: munkavállaló) a munkaszerződés megkötésére az igazgató jogosult és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. (2) A munkavállaló a munkaszerződésében meghatározottan, ellátja munkaköri leírásában megállapított feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő - vagy átmenetileg azzal nem összefüggő - azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza;
20 J. Adományozott címet viselő
munkatársak jogállása 14. §
(1) Az igazgató a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat. (2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható. (3) A köztisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezetőfőtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók. (4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti. 15. § (1) Az igazgató szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. A Felügyelőségen 12 szakmai tanácsadói, illetve 4 szakmai főtanácsadói cím adományozható. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 15%-át. (2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább három éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű. (3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.
21 (4) A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a köztisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult.
K. Vezető szakreferensi, szakreferensi, referensi munkakört betöltő munkatársak jogállása 16. § (1) Az igazgató az egyes szervezeti egységek feladatköreinek a hatékony, magasabb színvonalú, a komplex szakmai szemlélet érvényesülését biztosító ellátása érdekében – a szakterülethez illeszkedő – vezető szakreferensi, szakreferensi, referensi munkaköröket állapít meg. (2) A vezető szakreferens az igazgató által adományozott címmel rendelkező munkatársak közül az, aki munkakörében meghatározottan segíti az egységvezető munkáját és döntései szerint összehangolja a szakreferensi, referensi, ügyintézői munkatársak tevékenységét, együttműködik a Felügyelőség többi szervezeti egységével. A szervezeti egység vezetőjének távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az SzMSz- ben meghatározottak figyelembevételével – az egységvezetőt helyettesíti. (3) A szakreferens a szervezeti egység feladatkörébe tartozó kiemelt szakterületi tevékenységi körben rendelkezik speciális szakismerettel és rutinnal. A szakreferens segíti a szervezi egység vezetőjének munkáját, összehangolja a kiemelt szakterületi tevékenységet, elősegíti az egységes jogalkalmazást, ellenőrzi a szakterületi döntéstervezeteket, véleményezi a szakterületet érintő jogszabálytervezeteket. A szervezeti egység vezetője – és a vezető szakreferens – távollétében ellátja a szervezeti egység vezetését. A helyettesítés esetében a szervezeti egység vezetőjének kiadmányozási joga csak erre történő közvetlen feljogosítás esetében illeti meg. (4) A referens a szervezeti egység feladatkörébe tartozó szakterületi tevékenységi körben rendelkezik speciális szakismerettel és rutinnal. A referens segíti a szervezeti egységvezető munkáját, összehangolja a szakterületi tevékenységet, elősegíti az egységes jogalkalmazást, ellenőrzi a szakterületi döntéstervezeteket, véleményezi a szakterületet érintő jogszabálytervezeteket. L. Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek 17. § (5) Az igazgató - a Ktv.-ben megállapított feltételek teljesülése és az ott meghatározott jogkövetkezményekkel - a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség
22 elismeréseként
képzettségi
pótlékot
állapíthat meg.
(6) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az SzMSz 2. számú melléklete tartalmazza. M. A Felügyelőség vezetését segítő értekezletek 18. § (1) A Felügyelőség koordinációs értekezletei: a) az igazgatói értekezlet, b) a felügyelőségi értekezlet, c) az összmunkatársi értekezlet, d) az Iroda értekezlete, e) a szervezeti egység értekezlete és f) a Ket. koordinációs értekezlet.
a) Igazgatói értekezlet: Az értekezlet célja a Felügyelőség feladatkörébe tartozó jelentősebb időszerű feladatok és intézkedések megtárgyalása, az egységvezetők közötti kölcsönös tájékoztatás, a Felügyelőség tevékenységének összehangolása, valamint a Felügyelőség egységes szakmai álláspontjának kialakítása. Az értekezletet az igazgató vezeti. Az igazgatási igazgatóhelyettes gondoskodik az értekezlet előkészítéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről vagy emlékeztető készítéséről. Állandó résztvevők: a Felügyelőség vezetői, valamint szükség esetén az érdekképviseleti szervezet képviselője. Az igazgatói értekezletek rendje évente igazgatói utasításban kerül meghatározásra.
b) Felügyelőségi értekezlet: Az értekezleten az egységvezetők beszámolnak az egységek munkaterv szerinti feladatainak teljesítéséről, értékelik az elvégzett feladatok végrehajtását, javaslatot tesznek a feladatok végrehajtásában felmerülő akadályok elhárítása érdekében teendő intézkedésekre. Az értekezlet célja a Felügyelőség feladatkörébe tartozó jelentősebb időszerű feladatok és intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és nyomon követése, az egységvezetők közötti
23 kölcsönös tájékoztatás, a Felügyelőség
tevékenységének összehangolása.
Az értekezletet az igazgató vezeti. Az igazgatási igazgatóhelyettes gondoskodik az értekezlet előkészítéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről vagy emlékeztető készítéséről. Állandó résztvevők: a Felügyelőség vezetői és munkakörileg meghatározott köztisztviselők, valamint szükség szerint az érdekvédelmi szervezet képviselője és meghívott munkatársak. A Felügyelőségi értekezletek rendje évente igazgatói utasításban kerül meghatározásra.
c) Összmunkatársi értekezlet: Az értekezlet célja tájékoztatást nyújtani a Felügyelőséget érintő fontos kérdésekről, problémákról, döntésekről, valamint az éves terve teljesítésének egységenkénti értékelése, a következő év feladatainak meghatározása. Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti, amelyen a Felügyelőség teljes személyi állománya részt vesz. Az igazgatási igazgatóhelyettes gondoskodik az értekezlet előkészítéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről vagy emlékeztető készítéséről. Az értekezlet évente legalább egy alkalommal kerül összehívásra.
d) Iroda értekezlete: Az értekezleten a vezetők beszámolnak az egységek munkaterv szerinti feladatainak teljesítéséről, értékelik az elvégzett feladatok végrehajtását, javaslatot tesznek a feladatok végrehajtásában felmerülő akadályok elhárítása érdekében teendő intézkedésekre. Az értekezlet célja az Iroda feladatkörébe tartozó jelentősebb időszerű feladatok és intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és nyomon követése, az egységvezetők közötti kölcsönös tájékoztatás, a tevékenységék összehangolása. Az értekezletet az irányító igazgatóhelyettes vezeti. A rendje negyedévente kerül meghatározásra.
e) Szervezeti egység értekezlete: Az értekezlet célja tájékoztatást nyújtani a Felügyelőséget érintő fontosabb kérdésekről, problémákról, döntésekről, valamint az egység éves terve teljesítésének értékelése. A feladatok végrehajtásában intézkedések meghatározása.
felmerülő
akadályok
elhárítása
érdekében
teendő
Az értekezletet az egységvezető hívja össze és vezeti, a szervezeti egység teljes személyi
24 állománya részvételével. Az értekezletet a szükség szerint, de a (2) - (4) bekezdések szerinti értekezletek előtt legfeljebb három munkanappal, vagy azok után legkésőbb öt munkanappal össze kell hívni. Az értekezlet havonta legalább egy alkalommal kerül összehívásra.
f) Ket. koordinációs értekezlet: Az értekezlet célja a Ket. hatálybalépését követően a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskört érintő közigazgatási eljárások szakterületi összehangolásának értékelése, az ügyintézési rend elemzése és végrehajtásának ellenőrzése, az eljárási rendben közreműködő szervezeti egységek vezetőinek az ügyintézés gyorsítására, korszerűsítésére, a szakmai szempontok érvényesítésére tett javaslatainak megvitatása és egyeztetése. Az értekezlet kezdeményezésére első helyen az igazgatási igazgatóhelyettes jogosult, illetve köteles, azonban az értekezlet összehívását minden vezető kezdeményezheti. Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Az igazgatási igazgatóhelyettes gondoskodik az értekezlet előkészítéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről vagy emlékeztető készítéséről. A résztvevők a témakörben érintett vezetők. 19. § (2) A Felügyelőség gazdálkodását segítő értekezletek: a) a Szociális és Oktatási Bizottság értekezlete, b) a Fejlesztési és Innovációs Bizottság értekezlete. a) Szociális és Oktatási Bizottság értekezlete: A Szociális és Oktatási Bizottság a Felügyelőség köztisztviselőit, munkavállalóit érintő szociális, jóléti és oktatási kérdések tekintetében az igazgató tanácsadó, javaslattevő, döntéselőkészítő szerve. A Szociális és Oktatási Bizottság tagjai: az igazgatási igazgatóhelyettes, aki egyben a bizottság elnöke, a hatósági igazgatóhelyettes, a szakértői igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes, a vízügyi általános igazgatóhelyettes, valamint a Mérőközpont vezetője. A bizottsági jegyzőkönyv vezetéséről az elnök gondoskodik. Állandó meghívottként a Bizottság tanácskozásán részt vehet a Felügyelőségen működő érdekképviseleti szervek egy-egy meghatalmazott képviselője. A Bizottság javaslattevő döntéseit az írásos előterjesztésben foglaltak figyelembevételével – és szükség szerint szóban megvitatott lényeges információk jegyzőkönyvi rögzítése mellett - a tagok nyílt szavazatával hozza. A Bizottság döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A Bizottság felelős értekezletét szükség szerint annak elnöke hívja össze.
25 Működésével kapcsolatos egyéb kérdéseket
igazgatói utasítás szabályozza.
b) Fejlesztési és Innovációs Bizottság értekezlete: A Fejlesztési és Innovációs Bizottság a Felügyelőség beruházásokkal kapcsolatos, valamint a szervezet működését elősegítő, a feladatainak megoldásában a korszerű eszközök és módszerek alkalmazásának bevezetését érintő kérdések tekintetében az igazgató tanácsadó, javaslattevő, döntés-előkészítő szerve. E bizottság látja el a közbeszerzési bizottság feladatait is. A Fejlesztési és Innovációs Bizottság tagjai: a szakértői igazgatóhelyettes, aki egyben a bizottság elnöke, a hatósági igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes, a vízügyi általános igazgatóhelyettes, a Mérőközpont vezetője, a Informatikai Osztály vezetője, valamint az igazgatási igazgatóhelyettes, aki egyben gondoskodik a bizottsági jegyzőkönyv vezetéséről. Meghívottként a Bizottság értekezletein részt vesznek: a rendészeti-, a tűzvédelmi- és a munkavédelmi feladatkörök felelősei. A Bizottság javaslattevő döntéseit az írásos előterjesztésben foglaltak figyelembevételével – és szükség szerint szóban megvitatott lényeges információk jegyzőkönyvi rögzítése mellett - a tagok nyílt szavazatával hozza. A Bizottság döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A Bizottság értekezletét szükség szerint annak elnöke hívja össze. Működésével kapcsolatos egyéb kérdéseket igazgatói utasítás szabályozza.
N. A Felügyelőség működési rendje
(1) AZ ÜGYKEZELÉS RENDJE Általános szabályok
20. §
(1) Beérkező ügyiratokat az Igazgató, távollétében az igazgatóhelyettesek szignálják. (2) A Felügyelőségen az iratkezelést az Ügyiratkezelési Szabályzat határozza meg. (3) Végleges és határidős irattárba helyezésre csak az igazgató, a hatósági igazgatóhelyettes, vagy az ő közvetlen felügyelete alá tartozó vezető, illetve az SzMSz. 5. számú melléklete szerinti kiadmányozó jogosult. (4) A gazdasági szervezetben keletkezett iratok irattárba helyezéséért a gazdasági vezető a felelős.
26 (5) A Titkárság és Igazgatási Osztályon az igazgatási igazgatóhelyettes felelős.
keletkezett iratok irattárba helyezéséért
(6) Az ügyintézés általános rendjét az SzMSz. 5. számú melléklete (a továbbiakban: ügyintézési rend) tartalmazza.
A szervezeti egységek együttműködése az ügyintézésben
21. § (1) Az ügy elintézéséért az igazgató, a szakértői igazgatóhelyettes, a hatósági igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes, továbbá az igazgatási igazgatóhelyettes által kijelölt, ennek hiányában az SzMSz szerint illetékes szervezeti egység vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt. (2) Több önálló szervezeti egységet érintő ügy esetében az igazgató, a szakértői, vagy a hatósági igazgatóhelyettes, illetve az SzMSz szerint illetékes vezető kijelöli az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt. (3) Az ügyindító szervezeti egység a megadott ügyekben meghatározza a lefolytatandó eljárást, az ügyintézés során szükséges intézkedéseket. Ennek keretében, az ügyindító -
jogi előkészítő és törvényesség érvényesítő szervezeti egység meghatározza a szükséges eljárási cselekményeket, megjelöli az alkalmazandó jogszabályokat;
-
szakértői szervezeti egység szakértői véleményt ad a feladatkörébe tartozó kérdésekre vonatkozóan, figyelembe véve az ügyre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit.
Az ügyindító szervezeti egység az ügyintézés további folyamataiban csak szükség esetében – az SzMSz 5. számú mellékletében foglaltak szerint – vesz részt. (4) A koordináló szervezeti egység feladata az ügyintézés, ennek keretében a kötelezően és szükség szerint bevonandó szervezeti egységek megkeresése, valamint az irat előterjesztése döntés-előkészítésre. A koordináló szervezeti egység más szervezeti egységek bevonása esetén meghatározza: -
az ügyintézés során állásfoglalása kialakításához szükséges – a bevont szervezeti egység feladatkörébe tartozó – kérdéseket;
-
a bevont szervezeti egység állásfoglalását befolyásoló tényeket, illetve jogszabályokat.
(5) A koordináló szervezeti egység által bevont szervezeti egységek állásfoglalásuk kialakítása során: -
figyelembe veszik az ügyindító szervezeti egység javaslatát, a koordináló szervezeti egység által feltett kérdéseket, valamint az ügyre vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályokat és állásfoglalásukat ennek megfelelően alakítják ki,
-
megvizsgálják az egyéb – a koordináló szervezeti egység által nem meghatározott – feladatkörükbe tartozó kérdéseket és szükség szerint erre vonatkozóan is állásfoglalást adnak.
27 (6) A koordináló szervezeti egység vezetője – amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges – az SzMSz 5. számú mellékletében nem megjelölt, az ügy tartalma szerint érintett szervezeti egység bevonását is elrendelheti. (7) A koordináló szervezeti egység vezetője eltérő vélemények esetén meg kell kísérelnie a vélemények egyeztetését, ennek hiányában a véleményeltérést és a vitás kérdéseket az ügyiraton rögzíteni kell. (8) A döntés-előkészítő szervezeti egység feladata az érdemi döntés tervezetének elkészítése. Ennek során biztosítja a döntéstervezet megalapozottságát, jogszerűségét, célszerűségét, tartalmi és formai megfelelősségét és azt az SzMSz szerint ellenőrzésre, vagy kiadmányozásra előterjeszti. (9) Az ügyintézési rend szerinti ellenőrző vezető, vagy szervezeti egység a feladatkörébe utalt tevékenység szempontjainak érvényesülését vizsgálja a döntés előkészítő szervezeti egység által átadott döntés-tervezetben, és azt véleményével előterjeszti a kiadmányozónak.
Felelősség az ügyintézés színvonaláért, az ügyintézési határidők betartásáért és az ügyiratok elküldéséért
22. § (1) Az ügy elintézéséért felelős vezető, vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben és a Felügyelőség belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával, az érintett szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) Amennyiben jogszabály, vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, akkor az ügyintézési rend szerint részt vevő szervezeti egységek a rendelkezésre álló ügyintézési időt legfeljebb az alábbi mértékig vehetik igénybe: a) ügyindító szervezeti egység: 10 % b) koordináló szervezeti egység: 25% -73% c) a kötelezően bevonandó szervezeti egység: 10%, d) a szükség szerint bevonandó egység: 6%, e) a döntés előkészítő szervezeti egység: 10%, f) az ellenőrző: 5% vagy két munkanap, g) a kiadmányozó 2%. h) a koordináló szervezeti egység részére rendelkezésre álló ügyintézési időt a bevont szervezeti egységek száma befolyásolja, a számítása 73%-ról indul és csökkenteni kell a c) pont szerint 10-10%-kal, illetve a b) pont szerint 6-6%-kal
28 (3) Minden szervezeti egység ügyintézője, illetve vezetője felelős a jogszabály, illetve az erre jogosult vezető által meghatározott ügyintézési határidő – SzMSz által meghatározottak szerinti – betartásáért. (4) Az ügyindító szervezeti egység vezetője, illetve ügyintézője az SzMSz 5. számú melléklete által meghatározott eljárások ügyintézési és eljárási cselekményeinek határidő meghatározását, azok nyomon követését és teljesülésük betartását kiemelt felelősséggel látja el. (5) Amennyiben a jogszabály vagy az erre jogosult vezető által megadott határidőt – figyelembe véve az ügyintézés menetét és az ügyben szükséges további eljárási cselekményeket – az ügyintézésben részt vevő egyes szervezeti egységek előreláthatólag nem tartják be, a határidő figyelését ellátó ügyindító szervezeti egység vezetője felhívja az érintett szervezeti egység vezetőjének figyelmét az eljárási rend betartására. (6) Amennyiben az ügyindító szervezeti egység határidő túllépést észlel, köteles az ügy jogszerű lezárása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve ennek megtételét kezdeményezni. (7) Amennyiben az ügy elintézésére megadott határidő betartására, a tényállás tisztázására, illetve bizonyítékok beszerzésére az ügyfélnek felróható okból nincs lehetőség, a koordináló szervezeti egység köteles az iratot döntés-előkészítésre előterjeszteni. (8) A határidő nyomon követését ellátó ügyindító szervezeti egység folyamatosan – heti rendszerességgel – tájékoztatja az érintett szervezeti egységek vezetőit, illetve az ezek közvetlen felügyeletét ellátó felsővezetőket a folyamatban lévő ügyek ügyintézési határidejének betartásáról, az esetleges határidő túllépésekről. (9) Amennyiben jogszabály, vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az érintett szervezeti egység köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesével írásban közölni és intézkedést kezdeményezni. (10) Amennyiben az önálló szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó, vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről - a szolgálati út betartásával - haladéktalanul tájékoztatni az igazgatót. (11) Az ügy törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontokban megfelelő intézéséért, valamint a határidőben történő előterjesztésért az ügyintéző jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik. Az ügyiratot, a szakvéleményét, a döntéstervezetet az ügyintézőnek alá kell írnia és - az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben - az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni. (12) Az ügy megfelelő intézéséért mindazon vezető felelős, aki a tervezetet felülvizsgálja, ellenőrzi, kiadmányozásra, az arra jogosulthoz előterjeszti, illetve azt kiadmányozza. (13) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását, jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.
29 (14) Feladat ellátására irányuló intézkedés általában írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni. (15) Az ügyirat elküldését végző munkavállaló felelős azért, hogy csak kiadmányozott és iktatószámmal ellátott ügyirat kerüljön továbbításra. Felelős továbbá azért, hogy az irat az előírt mellékletekkel együtt minden megjelölt címzett részére elküldésre kerüljön.
30
(2) A FELÜGYELŐSÉG KIADMÁNYOZÁSI RENDJE
23. § (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat tervezetének kiadmányozásra való előterjesztéséről, illetve kiadásáról (kiadmányozás), vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről. (2) A kiadmányozó e szabályok szerint jár el abban az esetben is, ha a Felügyelőség önálló szervezeti egysége a másik részére, vagy a felettes vezetőhöz (a) érdemi állásfoglalást, vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot; (b) ügyet érdemi elintézés végett illetékességből véglegesen átirányít. (3) Az ügyben jogi, környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi szakkérdésben kialakult ellentmondó feltételek esetében – amennyiben a szakterületi egyeztetés azt nem tudja feloldani – az igazgató döntését kell kérni. A döntésig az ügyirat nem kiadmányozható. (4) A (3) bekezdés szerinti ügyben az igazgató szükség szerint a Ket. koordinációs értekezlet állásfoglalását kéri. (5) A hatósági határozatokat, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat – azon ügycsoportok vagy ügyek kivételével, amelyek kiadmányozását az igazgató magának tartotta fenn – a hatósági igazgatóhelyettes vagy hatósági (az ügymenet szerinti engedélyezési, illetve felügyeleti) osztály vezetője kiadmányozza. A hatósági igazgatóhelyettes által felügyelt és az igazgató jóváhagyásával működő egységes jogalkalmazási gyakorlat és ügymenet alapján az ügyintézési rendben a kiadmányozást az előbbiekben nem említett vezető köztisztviselő is gyakorolhatja. 24. § (1) A kiadmányozás általános rendje alapján az igazgató, vagy távolléte, akadályoztatása esetén a szakértői igazgatóhelyettes, mindkettőjük távolléte, vagy akadályoztatása esetén a hatósági igazgatóhelyettes, valamennyiük akadályoztatása esetén a vízügyi általános igazgatóhelyettes /gazdasági vonatkozásban az a) pontot illetően az igazgató helyett a gazdasági igazgatóhelyettes/ kiadmányozza: a) a KvVM, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és más központi állami és kormányzati szerv felé irányuló iratot, b) más hatóság eljárása felfüggesztésének, illetve más hatóság eljárása elindításának kezdeményezésére vonatkozó iratot,
31 c) a környezetvédelmi, az egységes környezethasználati és a környezetvédelmi működési engedélyt, egyes vízügyi, továbbá a természetvédelmi és tájvédelmi ügyekben hozott határozatot, valamint az előzőekben felsorolt döntések módosítására vonatkozó határozatokat, d) részletes környezeti hatásvizsgálat előírását, e) környezetvédelmi felülvizsgálatot elrendelő határozatot, f) határértéket megállapító határozatot, g) hulladékgazdálkodással összefüggő és azzal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó engedélyező, illetve kötelező határozatot, h) bírság fizetésére való kötelezést elrendelő határozatot, i) végrehajtást elrendelő határozatot, j) Felügyelőség döntésének megfellebbezésével kapcsolatos iratokat, k) minden olyan határozatot, amely az ügyfél számára pénzügyi kötelezettséget állapít meg, l) minden a Felügyelőség pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő iratot, a gazdasági igazgatóhelyettes ellenjegyzését követően. (2) A szakértői igazgatóhelyettes kiadmányozza: a) a saját szakmai területét érintő és az igazgató kiadmányozási jogkörébe nem tartozó hatósági eljárással kapcsolatos iratokat, b) a kizárólag a saját szakmai területét érintő iratokat, c) a felügyeleti jogköréből adódó iratokat, d) a szakterületére vonatkozó szakértői véleményeket. A szakértői igazgatóhelyettesnek az egy nap időtartamot elérő, vagy előreláthatóan elérő távolléte esetén a kiadmányozási jogkörét a kiadmány ellenőrzését végző szervezeti egység vezetője (5. számú melléklet), vagy a hatósági igazgatóhelyettes gyakorolja. Sürgős és indokolt esetekben az Engedélyezési Jogi Osztály vezetője – tájékoztatási kötelezettséggel - a szakértői igazgatóhelyettes nevében kiadmányozhat (3) A hatósági igazgatóhelyettes kiadmányozza: a) a feladatkörét érintő és nem az igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó hatósági eljárással kapcsolatos iratokat, b) a kizárólag a saját szakmai területét érintő iratokat, c) a felügyeleti jogköréből adódó iratokat. A hatósági igazgatóhelyettesnek az egy nap időtartamot elérő, vagy előreláthatóan elérő távolléte, illetve akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogkörét az Engedélyezési Jogi Osztály vezetője, a kiadmány ellenőrzését végző szervezeti egység vezetője (5. számú melléklet), vagy a szakértői igazgatóhelyettes gyakorolja.
32 (4) A
gazdasági
igazgatóhelyettes
kiadmányozza:
a) a feladatkörét érintő és nem az igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó gazdasági eljárással kapcsolatos iratokat, b) a kizárólag a saját szakmai területét érintő iratokat, c) a felügyeleti jogköréből adódó iratokat. (5) A vízügyi általános igazgatóhelyettes kiadmányozza: a) az SzMSz 5. számú melléklete szerint megállapított ügyek iratait, b) a külön Igazgatói Utasításban megjelölt iratokat. (6) Az egység vezetője kiadmányozza: a) Az ügyintézésben szükséges közbenső intézkedést (hatósági, szakhatósági ügyek esetén a tényállás tisztázását szolgáló intézkedéseket, a hiánypótlást, a szakhatóságok megkeresését, a helyszíni szemle és tárgyalás kitűzéséről szóló iratot) - amennyiben az SzMSz, vagy igazgatói utasítás a kiadmányozásról nem rendelkezik másképp - felelős azonban intézkedésének szakszerűségéért és célszerűségéért, valamint az ügyintézési határidő megtartásáért. b) Amennyiben az Engedélyezési Jogi Osztály, vagy a Felügyeleti Jogi Osztály közreműködik a közbenső intézkedés során, akkor vezetőjét illeti meg az (a) pont szerinti kiadmányozási jog. c) A szakértői és a hatósági igazgatóhelyettes kiadmányozási jogosultságába tartozó és az irányított szervezeti egység által előkészített iratokat a nevében az ellenőrző, illetve a döntés-előkészítő szervezeti egység vezetője kiadmányozhatja. (7) A vezető a közvetlen irányítása alá tartozó vezető, illetve közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egység vezetőjének kiadmányozási jogát magához vonhatja. (8) A személyzeti és közgazdasági ügyek kiadmányozására külön igazgatói utasításban rögzített szabályok vonatkoznak.
25. § (1) A felügyelőség kiadmányozási rendjének fenti fő szabályaitól általánosan eltérni kizárólag a részletes szabályokat tartalmazó, ügyintézési rendben lehet (5. számú melléklet). (2) A kiadmányozási jogkör gyakorlásának részletes szabályait az ügyintézési rend (5. számú melléklet) tartalmazza, melyet módosítani, illetve attól eltérni csak írásban rögzített igazgatói utasítással lehet.
33 (3) A FELÜGYELŐSÉG ELLENŐRZÉSI
RENDSZERE
A belső ellenőrzés
26. § (1) A belső ellenőrzés célja, hogy megállapításaival, javaslataival biztosítsa a feladatok magas színvonalon való ellátását, a takarékos gazdálkodást, a belső rendet és fegyelmet. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység annak érdekében, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. (2) Az ellenőrzés során a hibák, hiányosságok feltárása mellett be kell mutatni az azokat előidéző okokat, és intézkedést kell tenni azok megszüntetésére, ismétlődésük elkerülésére. (3) A Felügyelőség belső ellenőrzése • folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) o vezetői ellenőrzés /felső szintű, középszintű, alsószintű (operatív)/ o munkafolyamatba épített ellenőrzés •
független belső ellenőrzés
útján valósul meg. 27. § A FEUVE a szervezeten belül az első szintű ellenőrzést jelenti, amelynek működtetése a vezetés felelősségi körébe tartozik. Olyan szabályokat kell kialakítani és folyamatokat működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony, hatásos és eredményes felhasználását. A FEUVE hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatelemzés felöleli a Felügyelőség valamennyi tevékenységi körét. Minden szervezeti egység vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni. A FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése mutatja meg. Az ellenőrzési pontok: • • • •
vezetői ellenőrzési pontok szervezeti ellenőrzési pontok jóváhagyási ellenőrzési pontok működési ellenőrzési pontok
34 • •
hozzáférési ellenőrzési pontok megszakítási ellenőrzési pontok
A Felügyelőség kockázati térképe az egyes osztályok (egységek) által elkészített ábrák összegzésével határozható meg. A Felügyelőség kockázatkezelési eljárásának meghatározására (kockázat azonosítás, mérése, és –kezelése) szolgál a Felügyelőség Kockázatkezelési szabályzata A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének módját a 10. számú melléklet - a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján – szerinti eljárási rend tartalmazza. A vezetői ellenőrzés
28. § (1) A Felügyelőség minden vezetője köteles a rábízott szervezet (szervezeti egység) munkáját ellenőrizni. A vezető felelős az általa irányított szervezet, illetőleg tevékenység ellenőrzési rendszerének kialakításáért, eredményes működéséért és a tapasztalatok hasznosításáért. (2) A vezetői ellenőrzés módszerei különösen • Az aláírási, kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jog gyakorlása során a szakmai és gazdasági kihatású intézkedések megalapozottságának, szabályszerűségének ellenőrzése. • A szabályok betartásának tételes ellenőrzése. • Személyes helyszíni ellenőrzés, tapasztalatszerzés. • Teljesítmény ellenőrzés, az optimális pénzfelhasználás ellenőrzése. A gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség együttes ellenőrzése. • Szabályszerűségi ellenőrzés • A folyamatos és eseti adatszolgáltatás ellenőrzése, értékelése. • Információs rendszer ismereteinek felhasználása. • Számítógépes rendszerek ellenőrzése • A beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása írásban vagy szóban (értekezleten) a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról. • Soron kívüli ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése. • Az ellenőrzések nyomán tett intézkedések nyomon követése, utóellenőrzés. • A 5.számú. melléklet ügyintézési rend szerinti eljárásokban az ügyátadási pontoknál 6. számú melléklet alapján történő ellenőrzés. (3) A hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik a feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosság megszüntetése és a szabálytalanságot elkövetők felelősségre vonása iránt. (4) A vezetők részletes ellenőrzési feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.
35
A munkafolyamatba épített ellenőrzés
29. § (1) A munkafolyamatba épített ellenőrzés célja, hogy biztosítsa a hibák és más nemkívánatos jelenségek időbeli felismerését és megakadályozását, a dolgozók személyi felelősségének növelését a végrehajtás minden szakaszában. (2) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. (3) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek minősül a költségvetési gazdálkodás és a számvitel folyamatának, továbbá a pénzkezelésre előírt alaki és tartalmi szabályok betartásának vizsgálata, de ide tartozik a pénzügyi döntések szabályossági és törvényességi szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése, a gazdasági események követése. (4) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek minősül 5. számú melléklet ügyintézési rend szerinti eljárásokban az ügyborítón történő ügyintézői feljegyzés, valamint a 7. számú melléklet szerint az ügyintézés szervezeti, jóváhagyási és megszakítási pontokon történő ellenőrzése, (5) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek minősül a 8.1 számú ügyintézési, a 8.2 számú hatósági ügyintézési és a 8.3 számú szakigazgatási és igazgatási tevékenységek ellenőrzési nyomvonalát rögzítő ábramellékletek, valamint a 8.4 számú, a gazdálkodási tevékenység ellenőrzési nyomvonalát rögzítő táblázat szerinti folyamatellenőrzési pontokon történő ellenőrzés. A független belső ellenőrzés
30. § (1) A Felügyelőség nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel. A független belső ellenőrzési feladat ellátása a Felügyelőség állományába tartozó, részmunkaidős belső ellenőrrel, - aki a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 2. § n) pontja értelmében belső ellenőrzési vezetőnek minősül – és külső erőforrás bevonásával történik. (2) A független belső ellenőrzési tevékenységet igazgatói utasítással kiadott belső ellenőrzési kézikönyv, a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a belső ellenőrzési munkaterv és ellenőrzési program szerint kell végezni. (3) A belső ellenőrzés az igazgató által jóváhagyott, a felügyelőségi munkaterv részét képező ellenőrzési terv alapján valósul meg. (4) Az ellenőrzési terv a benne szereplő valamennyi vizsgálat vonatkozásában meghatározza a vizsgálat típusát, témáját, a vizsgált szervezeti egységet és a vizsgálat időbeli ütemezését.
36 (5) A belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításainak realizálása az Igazgató, az érintett igazgatóhelyettes és az ellenőrzés alá vont szervezeti egység vezetőjének a feladata. (6) Az ellenőrzési munka irányítását az igazgató gyakorolja, a munkavégzést az igazgatási igazgatóhelyettes segíti, a munkafeltételeket a Titkárság és Igazgatási Osztály biztosítja.
A külső ellenőrzés
31. § (1) A Felügyelőség ellenőrzésére jogosult külső szervezet képviselője megbízólevelét az igazgatónak adja át. (2) A vizsgált szervezeti egység minden munkatársa köteles az ellenőrzést végző szervezet, illetőleg a képviseletében eljáró személy részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogosultság esetén a dokumentációs anyagokba történő betekintést engedélyezni és az ellenőrzés végzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítani. (3) Az ellenőrzés lezárását követően a vizsgált szervezeti egység vezetője és az érintett igazgatóhelyettes köteles érdemi intézkedéseket foganatosítani a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.
IV.
EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI
A. A vezetők tájékoztatási kötelezettsége 32. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó köztisztviselőket és munkavállalókat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és szolgálati utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről. (2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető, vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a vezető és az ügyintéző az irányítást gyakorló vezető feletteséhez fordulhat.
37 B. A tájékoztatás rendje 33. § (1) A Felügyelőség a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező valamint magánszemélyek részére adat-és információszolgáltatást nyújt a állapotára és a környezetvédelmi tevékenység alakulására vonatkozóan a adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi szerint.
szervezet, környezet személyes LXIII. tv.
(2) A sajtó tájékoztatásának rendjét külön utasítás szabályozza. (3) A Felügyelőség munkájáról - a televízión, rádión és az írott sajtón, valamint az interneten keresztül - a közvéleményt tájékoztatja. (4) A tájékoztatásra elsősorban a Felügyelőség igazgatója jogosult. A tájékoztatás előkészítéséért, a kapcsolattartásért a Titkárság és Igazgatási Osztály vezetője felelős. (5) Beosztása, munkaköri leírása alapján a feladatkörébe tartozó ügyben a közvélemény és a sajtó részére a Felügyelőség bármely – igazgató által esetileg felhatalmazott – vezetője, vagy ügyintézője tájékoztatást adhat, nyilatkozat esetén azonban a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott előírásokat figyelembe kell venni. A sajtónak adott tájékoztatásról az igazgatót, az igazgatási igazgatóhelyettest - aki a nyilatkozatokról nyilvántartást vezet -, valamint a közvetlen felettest tájékoztatni kell. (6) A közvélemény és a sajtó tájékoztatásáért a nyilatkozatot adó felelősséggel tartozik. C. A képviselet általános szabályai 34. § (1) Az igazgató feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben Felügyelőségi állásfoglalást adni az igazgató, a szakértői igazgatóhelyettes, hatósági igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes és az igazgatási igazgatóhelyettesek jogosultak. (2) A Felügyelőséget más szerv előtt, illetőleg hatósági eljárásában, vagy más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött felügyelőségi képviselő). (3) A kiküldött felügyelőségi képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt, adhat állásfoglalást. Ezen utóbbi esetben a felhatalmazást írásban kell rögzíteni. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást, adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles.
38 (4) A Felügyelőség más – hazai, vagy külföldi - szerv által létesített bizottságban, testületben történő állandó képviselethez az igazgató írásbeli hozzájárulása szükséges. A képviseletről az igazgatási igazgatóhelyettes naprakész nyilvántartást vezet.
D. A nemzetközi kapcsolattartás rendje 35. § (1) A Felügyelőség nevében nemzetközi kapcsolatot létesíteni, ilyen kapcsolatot fenntartani igazgató jogosult. (2) A Felügyelőséget nemzetközi kapcsolat létesítésében, illetőleg fenntartásában a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető, vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött felügyelőségi képviselő). (3) A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles. (4) A nemzetközi kapcsolattartás részletes szabályait külön utasítás tartalmazza.
E. A pénzügyi kötelezettségvállalás, az érvényesítés ellenjegyzése, utalványozás rendjét (1) A Felügyelőség nevében (gazdasági-pénzügyi kihatású) kötelezettséget – a gazdasági vezető ellenjegyzése mellett – az igazgató vállalhat. A kötelezettségvállalás helyettesítési rendjét külön utasítás szabályozza. E vonatkozásban az igazgató eseti meghatalmazást is adhat. (2) Az utalványozás előtti érvényesítésre a gazdasági vezető által írásban megbízott köztisztviselő jogosult, míg az utalványozás ellenjegyzésére a gazdasági vezető. Utalványozni az igazgató jogosult. Helyettesítési rendjét külön utasítás szabályozza. E vonatkozásban az igazgató eseti meghatalmazást is adhat. (3) A gazdasági vezetőt ellenjegyzésben az általa írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
39
V.
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES RENDELKEZÉSEK, A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA
A. A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA (1) MUNKÁLTATÓI JOGKÖRÖK 36. §
(1) A Felügyelőség köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig, értékeli a köztisztviselő teljesítményét. (3) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. (4) A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. (5) A (2), (3) és (4) pont szerinti szabályokat nem kell alkalmazni, ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. (6) A köztisztviselők Ktv 34/A.§-a szerinti minősítését a közvetlen felettes vezető végzi. (7) Az igazgató egyes munkáltatói jogköröket az igazgatóhelyettesekre és az egységvezetőkre átruházhat. Az átruházott munkáltatói jogköröket külön igazgatói utasítás szabályozza. (8) A köztisztviselő és munkavállaló szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történhet. Az ütemtervet a szervezeti egység vezetője ellenjegyzi és előterjeszti a közvetlen felügyeletét ellátó vezetőhöz a tárgyév február végéig. (9) Az egységvezetők szabadságolási ütemtervét a felügyeletet gyakorló vezető, illetve a Titkárság és Igazgatási Osztály vezetője készíti el, és terjeszti elő a munkáltatói jogok gyakorlójának a tárgyév február végéig. (10) Az igazgatóhelyettesek, valamint az egységvezetők szabadságolási tervéről és annak végrehajtásáról a Titkárság és Igazgatási Osztály naprakész nyilvántartást vezet.
40 (11) A köztisztviselők és munkavállalók szabadságolási végrehajtásáról az egységvezető naprakész nyilvántartást vezet.
tervéről
és
annak
(12) Az ütemezést az előterjesztése alapján az igazgató hagyja jóvá, az 1992. évi XXII. tv. idevonatkozó rendelkezése szerint. (13) Az alapszabadság egynegyede - a köztisztviselői jogviszony és a munkaviszony első három hónapját kivéve - a köztisztviselő, illetve munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kerül kiadásra. A köztisztviselő, illetve munkavállaló erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. (14) A köztisztviselő és munkavállaló 6 napot meghaladó szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történik. Ettől való esetenkénti eltérés a szolgálati út betartásával engedélyezhető. (15) A Felügyelőség köztisztviselőinek és munkavállalóinak juttatásairól, jogosultságairól, fegyelmi és kártérítési felelősségéről a Ktv. és az Mtv., valamint annak alapján kiadott jogszabályok, utasítások rendelkeznek. (16) A Felügyelőség, mint munkáltató kártérítési felelősségére köztisztviselő, illetve a munkavállaló által a munkahelyre bevitt - a munkába járáshoz és munkavégzéshez nem szükséges - értéktárgyak, egyhavi munkabérét meghaladó összegű készpénz, értékpapír, továbbá a munkavégzéshez nem szükséges egyéb vagyontárgyak megsemmisülése, eltűnése esetén a Mtv. 176. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az előzőekben felsorolt dolgok munkahelyre való bevitele nem engedélyezett. (2) AZ IRÁNYÍTÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA 37. § (1) Az irányítási jogok gyakorlásában az igazgató, a szakértői igazgatóhelyettes, a hatósági igazgatóhelyettes, az igazgatási igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes és az egységvezetők közvetlen szakmai irányítással és ellenőrzéssel, valamint a Felügyelőség intézkedéseinek előkészítésével, azok végrehajtásának szervezésével, elrendelésével vesznek részt. (2) A hatósági igazgatóhelyettes, a szakértői igazgatóhelyettes, az igazgatási igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes, az egységvezető felelős a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység során a jogszabályi előírások, a vezetői rendelkezések betartásáért. (3) Az igazgató utasításait általában a szakértői, a hatósági igazgatóhelyettes, az igazgatási igazgatóhelyettes, illetve a gazdasági igazgatóhelyettes és a közvetlenül felügyelt egységek vezetői útján; az igazgatóhelyettesek utasításaikat általában a közvetlenül irányított egységek vezetői útján adják ki. (4) Az igazgató utasítását azonban közvetlenül is kiadhatja a Felügyelőség bármely szervezeti egysége, vezetője és ügyintézője részére.
41 (5) A hatósági, a szakértői, az igazgatási igazgatóhelyettes, illetve a gazdasági igazgatóhelyettes a szóbeli, vagy írásban rögzített utasítását közvetlenül is kiadhatja az általa közvetlenül felügyelt szervezeti egységek, azok vezetőjük és ügyintézőjük részére. (6) A közvetlenül kiadott utasításról és intézkedésének tartalmáról az utasított köteles az utasítás végrehajtásával egyidejűleg közvetlenül tájékoztatni az egység, vagy annak közvetlen felügyeletét ellátó vezetőjét. (7) A (4) és a (5) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben utasítást szolgálati úton a közvetlen felettes vezető útján lehet adni. Halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben a vezető a szolgálati út megkerülésével is utasíthatja a nem közvetlenül alárendelt vezetőt és ügyintézőt is. (8) A (7) bekezdésekben meghatározott esetben az utasítottnak a kapott utasításról és intézkedéséről tájékoztatnia kell a közvetlen felettesét.
B. A munkavégzésre vonatkozó szabályokat 38. § (1) A Felügyelőség köztisztviselői rugalmas munkaidőben dolgoznak, mely lehetővé teszi az esetleges magán elfoglaltságok lebonyolítását. A rugalmas munkaidő törzsidőből és szabadon választható munkaidőből áll. (2) A törvényes munkaidő mértéke heti 40 óra. A hivatali munkaidő beosztás a következő: (3) A köztisztviselő a 8:00 órától 15:30 óráig - pénteken 8:00-12:00 óráig - tartó törzsidőben hivatali munkavégzésre kötelezett. A törvényes munkaidő kezdő és befejező időpontjától folyamatosan eltérni nem lehet, de - a köztisztviselő indokolt kérelmére - a munkahelyi vezető eseti jellegű szóbeli engedélyt adhat az eltérésre. Az engedélyt a munkahelyi vezető a tárgyhó végén a számítógép által rögzített munkaidő nyilvántartási lapon dokumentálja. (4) A szabadon választható munkaidő 6:30-8:00 óráig, illetőleg 15:30-18:00 -pénteken 12:0018:00- óráig tart. (5) A heti törvényes munkaidő alapján számított havi munkaidőtől a tárgyhó utolsó napján - 8 órát meghaladó mértékben eltérni nem lehet. A felettes vezető, illetve a szervezeti egység vezetője ellenőrzi a számított havi munkaidőtől való negatív eltérést. A 8 órát meg nem haladó negatív eltérés a következő hónap nyitóértéke. A 8 órát meghaladó negatív eltérés esetén a felettes vezető, illetve a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a köztisztviselő fegyelmi felelősségre vonását. (6) A heti törvényes munkaidő alapján számított havi munkaidőtől való pozitív eltérés esetén a szervezeti egység vezetőjének engedélyével legfeljebb 8 óra vihető át a tárgyhónapot követő hónapra. (7) A köztisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.
42 (8) A munkából való távolmaradást a köztisztviselő köteles legfeljebb 24 órán belül munkáltatójának bejelenteni, és a távolmaradás okát felszólításra igazolni.
VI.
A FELÜGYELŐSÉG SZERVEZETE
A. A Felügyelőség feladatellátásának funkciócsoportjai 39. § A Felügyelőség feladatellátásának funkciócsoportjai a következők: (1) – szervezetirányítási funkciók, amelyek ellátása az igazgató által közvetlenül, valamint a felső vezetésre átruházottan valósul meg; (2) – általános igazgatási és belső ellenőrzési funkciók, amelyek ellátását az igazgató közvetlenül irányítja és az igazgatási igazgatóhelyettes segíti a felügyeletében; (3) – gazdálkodási és üzemeltetési funkciók, amelyek ellátását a gazdasági igazgatóhelyettes irányítja; (4) – hatósági engedélyezési és együttműködési funkciók, amelyek: a) jogi irányítását a hatósági igazgatóhelyettes, b) szakértői irányítását a szakértői igazgatóhelyettes látja el; (5) – hatósági ellenőrzési és kikényszerítési funkciók, amelyek: a) tervezését és végrehajtását az igazgató közvetlenül irányítja, illetve b) a jogi irányítását a hatósági igazgatóhelyettes, c) a szakértői irányítását a szakértői igazgatóhelyettes látja el.
43 (6) A Felügyelőség feladatellátásának számú melléklet tartalmazza.
funkciócsoportjai szerint felépítést a 3.
B. A Felügyelőség fő szervezeti egységei 40. § A Felügyelőség szervezeti felépítése – tükrözve a feladat-ellátási funkciócsoportokat - a következő négy fő szervezeti egységre tagozódik. (Igazgató közvetlen )
Általános igazgatási, belső ellenőrzési, személyügyi, koordináló és mérő fő szervezeti egység, amely az igazgató munkáját közvetlenül segítő és a munka szervezését valamint a társadalmi együttműködést szolgáló szervezeti egységeket, illetve feladatköröket foglalja magába. Ezen fő szervezeti egységet közvetlenül az igazgató irányítja.
Hatósági Iroda
Jogi előkészítő és törvényesség érvényesítő hatósági, az ügyfélszolgálati, és az együttműködést szolgáló szervezeti egységeket foglalja magában, és a hatósági igazgatóhelyettes irányításával működik.
Szakértői Iroda
A szakértői ügyintézői és együttműködési fő szervezeti egység, amelynek szervezeti egységeit a szakértői igazgatóhelyettes irányítja.
Gazdasági Iroda
Gazdasági és üzemeltetési fő szervezeti egység, amely a tradicionális gazdálkodási (gazdasági szervezet) és üzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egységekből áll és a gazdasági igazgatóhelyettes irányítása alatt működik.
(1) A Felügyelőség fő szervezeti egységeit és azokhoz tartozó szervezeti egységeket vezetői megbízású köztisztviselők irányítják. (2) A Felügyelőség szervezeti egységeinek keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegységek a megnevezés és irányítás tekintetében nem válnak el az egységtől. (3) A Felügyelőség szervezeti felépítését a 4. számú melléklet ábrázolja. (4) A Felügyelőség állománytábláját, azaz az egyes szervezeti egységek feladatellátásához tartozó besorolási osztályonkénti létszámát, a Felügyelőség számára engedélyezett statisztikai létszám figyelembe vételével az igazgató minden év február 15-ig igazgatói utasításban adja ki. (5) A Felügyelőség munkaköreit - szervezeti egységek szerinti bontásban - a 9. számú
44 melléklet tartalmazza. A melléklet aktualizálása szükség szerint, legalább évente egyszer, minden év február 15-ig, igazgatói utasításban történik.
de
C. Az igazgató közvetlen felügyelete alá tartozó feladatkörök és szervezeti egységek 41. § (1) Az igazgató közvetlen felügyeletével működik a személyügyi, koordináló és mérő szervezet, így a) a belső ellenőrzési, b) személyügyi tevékenység, c) az igazgatói tanácsadói, valamint d) a rendészeti, a tűzvédelmi és a munkavédelmi tevékenység, e) szervezeti egység vezetése nélküli vízügyi általános igazgatóhelyettes, továbbá (2) a) a Titkárság és Igazgatási Osztály (jelölése: TIO), b) a Mérőközpont (M), mint szervezeti egységek.
42. § Belső ellenőrzés A Felügyelőség nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, így - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelete alapján - a Felügyelőség a belső ellenőrzési tevékenységéhez külső erőforrások bevonását is igénybe veszi. A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a Felügyelőség igazgatója által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. (1) A belső ellenőrzés feladatainak fő irányai: a) feladatait, így: − vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
45 − vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; − vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; − a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a Felügyelőség igazgatója számára a Felügyelőség működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; − ajánlásokat és javaslatokat megfogalmaz a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; − nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. b) A külső erőforrások bevonásának megszervezéséért felelős ellenőrzési vezetőt a Felügyelőség igazgatója jelöli ki. A belső ellenőrzési vezető feladata: − a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; − a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a Felügyelőség igazgatójának jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; − a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; − az ellenőrzések összehangolása; − megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; − amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása; − az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni; − az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés a 193/2003. (XI.26.) Kormány rendelet 31. §-ában foglaltak szerinti összeállítása; − gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások és érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; − gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; − biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról;
46 − évente értékelni a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének, a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; − a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; − nyomon követni az intézkedési tervek végrehajtását a költségvetési szerv vezetőjének tájékoztatása alapján. (2) Különös feladatként a belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat kell kibocsátani. A megbízhatósági ellenőrzést a fejezet felügyeletét ellátó szerv belső ellenőrzési egysége végzi el. (3) Szervezete és működésének módja: A belső ellenőrzési vezető, illetve a belső ellenőr tevékenységét közvetlenül az igazgatónak alárendelve, éves munkaterv szerint végzi és az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. 43. § Igazgatói tanácsadók (1) Fő feladataik: a) jogszabályban rögzített és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben a szervezetre megállapított kötelezettség ellátására, valamint b) a szervezet működésével kapcsolatos, főként gazdálkodási és munkaügyi jogszabályok alkalmazása és a minőségbiztosítási rendszerek működtetése miatti feladat ellátására irányulhatnak. (2) Az igazgatói feladatellátás teljes körű biztosítására és az igazgatóhelyettesek munkájának segítésére igazgatói tanácsadóként szervezeti egység vezetése nélkül legfeljebb kettő főosztályvezető-helyettesi megbízás adható, illetve határozatlan vagy határozott időre köztisztviselő nevezhető ki, továbbá megbízási szerződéssel tanácsadó vehető igénybe. (3) Külső jogi tanácsadó bevonása - a rendszeres jogalkalmazói jogértelmezést szolgáló konzultáción túl - főként: ─ a belső ellenőrzés segítésére, ─ a jogi képviselet ellátására, ─ a munkaügyi és személyügyi szakkérdések tisztázására, megoldására, ─ a gazdálkodási kérdések jogi rendezésére történhet.
47 (4) A minőségbiztosítási rendszerek Felügyelőség külső szakértőt foglalkoztathat.
működtetésének
segítésére
a
(5) Az igazgatói tanácsadók munkafeltételeinek biztosítása a Titkárság és Igazgatási Osztály feladata. 44. § Rendészet, tűzvédelem és munkavédelem (1) Rendészeti, tűzvédelmi és munkavédelmi feladatkör irányításában az igazgatót a gazdasági igazgatóhelyettes segíti. (2) Rendészeti, tűzvédelmi és munkavédelmi felelősök munkáját az igazgatóhelyettesek és az egységvezetők az e tárgyakban kiadott külön igazgató utasítások szerint segítik. (3) A feladatkörök teljes körű ellátására rendészeti, illetve tűzvédelmi- és munkavédelmi megbízottat kell foglalkoztatni és/vagy megbízási szerződéssel igénybe venni. (4) A felelősök munkavégzésének feltételeit a gazdasági igazgatóhelyettes köteles biztosítani. (5) A rendészeti feladatok ellátását külső szakértő vállalkozás segíti.
45. § Titkárság és Igazgatási Osztály (jelölése: TIO) (1) Fő feladatai:
A) Titkársági feladatkörök: a) a Felügyelőség éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítését, összehangolását, - az igazgatóhelyettesek közreműködésével történt elkészítését követően az igazgató részére jóváhagyásra előterjeszti; b) a szervezeti egység és az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó feladatkörök, valamint szervezeti egységek éves munkatervének és az éves tevékenységük értékelésének előkészítése a gazdasági igazgatóhelyettes közreműködésével; c) biztosítja a munkavégzés feltételeit az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó igazgatói tanácsadói feladatkörök ellátásához; d) iratok, küldemények érkeztetése, iktatásra, valamint szignálásra történő előkészítése; e) igazgatói időbeosztás (figyelése,) nyilvántartása;
48 f)
igazgatói levelezés előkészítése;
g) az igazgatói utasítások összeállításának koordinációja, kiadásra történő előkészítése és nyilvántartása; h) a hatósági ügyintézési határidők kivételével a felügyelőség működésével és feladataival összefüggő mindennemű határidő betartásának folyamatos és rendszeres ellenőrzése, mulasztásokról jelentés készítése az igazgató részére. i) vezetői értekezletek, tárgyalások előkészítése, dokumentálása; j) kiadványok szerkesztése; k) sajtófigyelés, sajtóval való kapcsolattartás; l) minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos feladatok; m) könyvtár működtetése. B) Személy- és munkaügyi feladatok: a) munkaidő-nyilvántartás vezetése, b) a szabadságok igénybevételének leegyeztetése munkaidő-nyilvántartással, az elismert/igazolt adatok átadása a bérszámfejtés részére; c) munkaügyi statisztikai adatszolgáltatás elkészítése; d) munkaügyi adatok szolgáltatása a bérszámfejtés részére; e) tervek, beszámolók, jelentések elkészítéséhez munkaügyi adatszolgáltatás; f) oktatási tevékenység koordinálása, kapcsolattartás oktatási intézményekkel; g) az igazgató humánerő-gazdálkodási feladatainak tervezésében és irányításában való közreműködés együttműködve a gazdasági igazgatóhelyettessel. C) Igazgatási feladatkörök: A Felügyelőség központi iktatásának, iratkezelésének, irattárának és tervtárának, a vízikönyvi okiratárnak működtetése valamint a belső ellenőrzési tevékenység segítése, így: a) a Felügyelőség által szakhatóságként illetve hatóságként meghatározott és a jogerős engedélyekben rögzített határidők figyelése; b) a Felügyelőség által szakhatóságként illetve hatóságként meghatározott és a jogerős kötelező határozatokban rögzített határidők figyelése; c) felelősen végzi az iktatási tevékenységet; d) működteti a kézi- és központi irattárat, a vízügyi okirattárat valamint a tervtárat; e) az iratkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása, így az iratok sokszorosítása, másolása, kézbesítése, továbbítása, postázása, határidős nyilvántartásba vétele, irattározása; f) a Felügyelőségi ügyiratforgalom és terv-, valamint irattárak zavartalanságának biztosítása és az iratkezelés folyamatos ellenőrzése;
49 g) a hatósági ügyintézési határidők betartásának folyamatos nyomonkövetése, és kéthetenkénti ellenőrzése, az elmaradásokról jelentés készítése az igazgató részére; h) a belső ellenőrzési tevékenységhez az ügyiratok biztosítása; i) a feladatkörét érintő statisztikai adatgyűjtésben közreműködés. (2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el.
(3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelősséggel végzi az irányítását ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárás-jogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül. (4) Szervezete és működésének módja: Ügyintézői szakosztályi feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi vezetőjével. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el. A szervezeti egység keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el a titkársági és általános igazgatási, a személy- és munkaügyi, valamint a központi iktatói tevékenységet. A részegységek a megnevezés és irányítás tekintetében nem válik el az egységtől. Az iktatás összehangolt működését külön munkakörben megjelölt vezető szakreferens segíti. Az általános igazgatási tevékenységet szintén vezető szakreferens segíti. 46. § Mérőközpont (jelölése: M) (1) Fő feladatai: akkreditált mérőszervezetként a Felügyelőség hatósági és szakigazgatási tevékenységének megalapozása, így: a) a felszíni és felszín alatti vízminőségi törzshálózati vizsgálatok végzése; b) víz- és szennyvízminőségi adatok nyilvántartása és adatszolgáltatása, c) a szennyvízminták vizsgálatának végzése; d) a levegőtisztaság-védelmi emissziós mérések; e) levegőminőségi, immissziós mérőhálózat működtetése;
50 f) a zaj- és rezgésvédelmi mérések; g) a levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi mérési adatok értékelése, szakvélemény készítése; h) a hulladékvizsgálatok végzése; i) a talajvizsgálatok végzése, j) a környezeti károk elhárítása érdekében végzett mintavételezési és analitikai feladatok végrehajtása, k) a Mérőközpont mérési adatainak gyűjtése, dokumentálása, laboratóriumi nyilvántartása, és teljes körű átadása a Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály részére; l) regionális környezetvédelmi felmérésben koordinálás és részvétel; m) a környezetgazdálkodási döntések megalapozásához, illetve a felügyelőség tevékenységének éves értékeléséhez, valamint az éves feladatterv meghatározásához összefoglaló környezetállapot-értékelés koordinálása, készítése; n) a környezetvédelmi monitoring adatainak értékelése, a környezetállapot változásának nyomon követése tekintettel a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseire; o) előkészíti és megtervezi a Nemzeti felügyelőségi feladatok végrehajtását;
Környezetvédelmi
Programból
adódó
p) a szervezeti egység az éves munkatervének és az éves tevékenysége értékelésének előkészítése, az igazgatóhelyettesek és a Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály vezetője közreműködésével – kiemelten a gazdasági igazgatóhelyettessel – történő összeállítása és előterjesztése a Titkárság és Igazgatási Osztály vezetőjéhez.
(2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el.
(3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelőséggel végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárás-jogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül.
(4) Szervezete és működésének módja: A Mérőközpont feladatait a mindenkor érvényes Minőségirányítási Kézikönyvben foglaltak szerint látja el. Feladatai ellátása érdekében kiemelten együttműködik Ellenőrzési és Felügyeleti Osztállyal a gazdasági igazgatóhelyettessel és a Felügyelőség többi vezetőjével, illetve
51 önálló
szervezeti
egységének
köztisztviselőivel.
Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el. A szervezeti egység keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el a levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi mérési tevékenységet; a részegység a megnevezés és irányítás tekintetében nem válik el az egységtől.
A Mérőközpont a Felügyelőség székhelyén és veszprémi telephelyén működik. A Mérőközpont részegységei a laboratóriumok: ─ Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőközpontjának Kémiai és Biológiai Laboratóriuma. Címe: 8000. Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. ─ Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőközpontjának Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésvédelmi Vizsgálólaboratóriuma. Címe: 8200. Veszprém, Patak tér 4.
D. Hatósági Iroda 47. § A Hatósági Iroda a hatósági igazgatóhelyettes irányításával működő szervezet. Szervezeti egységei a következők: a) a Engedélyezési Jogi Osztály (EJO), b) a Felügyeleti Jogi Osztály (FJO), valamint c) Ügyfélszolgálat („Zöld-Pont Iroda”, jelölése; Ü).
52 48. § Engedélyezési Jogi Osztály (jelölése: EJO) (1) Fő feladatai: A törvényesség, a jogszabályok érvényesítése a hatósági engedélyezési, szakhatósági eljárásokban, továbbá a Felügyelőség ügyintézési rendjében megjelölt ügyekben az ügyintézés. Feladatai közé tartoznak többek között az alábbiak: ─ Engedélyezési eljárások során a beérkezett kérelem vizsgálata, javasatok megtétele a további eljárási cselekmények vonatkozásában, határozattervezetek véleményezése; ─ Engedélyezési eljárásokban javaslattétel a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parki igazgatóságok szakértőkénti vagy ügyfélkénti bevonására; ─ Figyeli az eljárási határidőket és intézkedik azok betartása érdekében, valamint rendszeresen és időben tájékoztatja a Felügyelőség felső vezetését azon ügyekről amelyek esetében az ügyintézési határidő elérte az ügyintézési határidő maximális értékének kétharmadát, ─ Ellátja a Felügyelőség hatáskörében kiadott szakhatósági állásfoglalások törvényességi szempontból történő ellenőrzését; ─ Ellátja az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat; ─ Érvényesíti a Felügyelőség hatáskörébe tartozó érdekeket a felszámolási és végelszámolási eljárásokban; ─ Részt vesz a környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjakkal kapcsolatos ügyekben (pl. termékdíj visszaigénylés); ─ A határozatok egyes részeiben bekövetkezett változások átvezetése. Általános előkészítő, javaslattevő és koordináló feladatok: ─ Közreműködik az Ügyfélszolgálat jogszabály-figyelési és ezzel kapcsolatos tájékoztatás adási tevékenységében; ─ Rendszeresen ismétlődő irattípusokra vázlatként alkalmazható irattípusok, sablonok és ügyintézési procedúrák kidolgozása; ─ Szabályzatok és igazgatói utasítások készítésében, karbantartásában való közreműködés; ─ Fellebbezések felterjesztése másodfokra; ─ A Felügyelőség bíróságok és más hatóságok előtt jogi képviseletének segítése; ─ A közigazgatás korszerűsítéséből fakadó feladatok koordinációjában való részvétel; ─ Egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása; ─ Jogszabálytervezetek véleményezésében való részvétel; ─ Javaslattétel a jogalkalmazási problémák feloldására és a jogszabályok módosítására;
53 ─ Éves munkatervének és az éves előkészítése.
tevékenységének
értékelésének
(2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. (3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelőséggel végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül.
(4) Szervezete és működésének módja: A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el a környezetvédelmi, a természet- és tájvédelmi és a vízügyi tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. A részegységek a megnevezés és irányítás szempontjából nem különülnek el az egységtől. Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével, kiemelten az Ügyfélszolgálattal és a Környezetvédelmi Engedélyezési Osztállyal. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el. 49. § Felügyeleti Jogi Osztály (jelölése: FJO) (1) Fő feladatai: A törvényesség tevékenységben, így: -
a hatósági ellenőrzési tevékenységben,
-
a kötelező határozatok kiadásakor,
-
a végrehajtási eljárásokban, valamint
érvényesítése
az
ellenőrzési,
kikényszerítési
- a bírságolási eljárásokban. Az eljárásokban javaslatot tesz a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parki igazgatóságok szakértőkénti vagy ügyfélkénti bevonására. A törvényesség érvényesítésének ellenőrzése a felügyeleti döntésekben. A jogszabályok érvényesítése a hatósági döntések előkészítésében – jogi ügyek intézésében: - közreműködik az Ügyfélszolgálat jogszabály-figyelési és ezzel kapcsolatos tájékoztatás
54 -
-
adási tevékenységében; rendszeresen ismétlődő, nagyszámban előforduló egyes ügytípusok esetén, ügymenetmodellek, iratminta típusok kidolgozása, az ügyintézési tevékenység egyszerűsítése, gyorsítása; ellenőrzések tapasztalatai alapján a szükséges intézkedések meghatározása, kikényszerítési tevékenység megindítása,
-
VKJ ügyintézés feladatainak ellátása,
-
a szervezeti egység közreműködésével meghozott határozatok elleni fellebbezések felterjesztése II. fokra,
-
pénztartozások behajtásának jogi előkészítése, részvétel végrehajtásban,
-
a Felügyelőség bíróságok és más hatóságok előtti jogi képviseletének segítése,
-
a közigazgatás korszerűsítéséből fakadó feladatok koordinációjában való közreműködés,
-
az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása,
-
a jogszabálytervezetek véleményezésében való közreműködés, szabályzatok és igazgatói utasítások készítésében, karbantartásában való közreműködés; javaslattétel a jogalkalmazási problémák feloldására, és a jogszabályok módosítására,
-
éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítése.
(2) Ügyintéző szakosztály: -
bűntető, valamint szabálysértési eljárás kezdeményezésével, természetvédelmi szabálysértési eljárások lefolytatásával; környezetszennyezés földhivatali bejegyzésével,
-
rendőrségi megkereséssel,
-
végrehajtás elrendelésével,
-
áttétel hatáskörrel rendelkező hatósághoz,
-
közérdekű bejelentők tájékoztatása,
-
tevékenység korlátozásával,
-
szükség szerint más szervezeti egység feladatai közzé tartozó hatósági ügyekkel kapcsolatos ügyintézésben.
(3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárás-jogi szabályok, szabványok alkalmazásával. (4) Szervezete és működésének módja Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével, kiemelten az Ellenőrzési és Felügyeleti Osztállyal.
55 Feladatait az nélkül látja el.
éves
munkatervben
meghatározottak szerint csoporttagozódás
50. § Ügyfélszolgálat (Zöld-Pont Iroda ; jelölése: Ü) (1) Fő feladatai: A) A Felügyelőség ügyfélszolgálati tevékenységének ellátása, ügyfelekkel való kapcsolattartás, tájékoztatás, így: a) biztosítja a hatáskörébe tartozó ügyekben az információhoz való hozzáférést, elősegíti a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét beleértve a Felügyelőség feladataira, illetékességére, hatáskörére, valamint környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi eljárásokra vonatkozó - írásos, vagy szóbeli – tájékoztatást; b) elősegíti a hatáskörébe tartozó területeken az információ jobb hozzáférhetőségét, gondoskodik a nyilvánosság környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kérdésekkel kapcsolatos tudatosságának, fejlesztéséről, előmozdítva ezzel a hatáskörébe tartozó döntések támogatottságának megerősítését a nyilvánosság részéről, előmozdítja és támogatja a környezet és a természet védelmének népszerűsítését; c) nyomon követi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tevékenységgel kapcsolatos közvéleményt, értékelést és elősegíti e tevékenység elismertségi szintjének javítását és a hatáskörébe tartozó eljárások megismerését; d) biztosítja az ügyfelekkel való kapcsolattartást, ellátja az ügyfelek szakszerű tájékoztatását a folyamatban lévő ügyeikről az érintett szervezeti egységekkel szoros együttműködéssel; e) önkormányzatok és társadalmi szervezetek környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tevékenységének segítése; f) biztosítja a törvényesség érvényesítését az ügyintézés rendje szerinti hatósági és szakhatósági döntésekben, így: ─ hatósági igazolás és hatósági bizonyítvány kibocsátása; ─ illetékesség és hatáskör vizsgálata, ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi - amennyiben az ügy nem igényel azonnali intézkedést az elháríthatatlan kár vagy veszély fennállása miatt - a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti; ─ a más hatóságok által kiadott engedélyek vizsgálata a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdekek érvényesülése érdekében; ─ a más hatóság határozatának kifogásolása, illetve felügyeleti intézkedés kezdeményezése, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi előírások
56 csorbulnak; ─ a Felügyelőség szakhatósági jogköréből adódó és más hatóságok engedélyezési eljárásaiban a környezethasználat telepítésére, működésére és felhagyására vonatkozó környezetvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos ügyintézés az SzMSz 5. számú melléklete szerinti eljárásokban, amelyek szakhatósági állásfoglalással zárulnak és nem tartalmaznak engedély jellegű előírást, határérték, védelmi övezet, védőterület megállapítást; g) közreműködik a feladatkörét érintő statisztikai adatgyűjtésben; h) a Felügyelőség által kiadandó belső szabályzatok elkészítésében való közreműködés; i) a szervezeti egység éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítése és jóváhagyásra történő előterjesztése a Titkárság és Igazgatási Osztályra. B) Ellátja az Engedélyezési JOgi Osztállyal, illetve a Felügyeleti Jogi Osztállyal együttműködve a jogszabályfigyelői tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos tájékoztatókat az Ügyfélszolgálat és a Felügyelőség szervezeti egységei részére.
C) A Felügyelőség környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tervezéssel kapcsolatos, jellemzően nem hatósági jellegű tevékenységének ellátása, így: a) a települési és területi önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendeletei, határozatai tervezeteinek, illetve a környezet állapotát érintő tervei tervezeteinek, a környezetvédelmi programok szakmai véleményezése; b) regionális környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felmérésben és tervezésben koordinálás és részvétel; c) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos – a Felügyelőség feladatkörébe tartozó – eseti adatszolgáltatási feladatok ellátása; d) a környezetgazdálkodási döntések megalapozásához, illetve a felügyelőség tevékenységének éves értékeléséhez, valamint az éves feladatterv meghatározásához összefoglaló környezetállapot-értékelés koordinálása, készítése; e) a környezetvédelmi monitoring adatainak értékelése, a környezetállapot változásának nyomon követése tekintettel a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseire; f) előkészíti és megtervezi a Nemzeti felügyelőségi feladatok végrehajtását.
Környezetvédelmi
Programból
adódó
(2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5.számú számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el.
(3) Általános feladatai:
57 Az egység feladatkörében felelőséggel végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül.
(4) Szervezete és működésének módja: A szervezeti egység a szervezeten belül az alábbi munkamegosztással működik: a) ügyfélszolgálati teendők ellátása, b) önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak segítése, a környezeti vizsgálattal kapcsolatos, valamint az EU-s jogközelítési feladatok ügyintézése és más kötelezően ellátandó feladatok, c) hatósági feladatok ellátása. A munkamegosztás szerinti részegységek a megnevezés és irányítás szempontjából nem válnak el a szervezeti egységtől Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el.
E. Szakértői Iroda 51. § A Szakértői Iroda szakértői igazgatóhelyettes irányításával működő szervezet. Szervezeti egységei a következők: a) a Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály (KEO), b) a Vízilétesítmény és Vízimunka Engedélyezési Osztály (VVO), c) a Természet- és Tájvédelmi Osztály (TTO) és d) az Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály (EFO). 52. § Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály (jelölése: KEO) (1) Fő feladatai:
58 a) a Felügyelőség hatósági engedélyezési eljárásaiban a környezethasználat telepítésére, működésére és felhagyására vonatkozó környezetvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos ügyintézés; b) a Felügyelőség ügyintézési rendjében megjelölt szakhatósági eljárásaiban a környezetvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos ügyintézés; c) az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos EU adatszolgáltatás felügyelőségi feladatainak előkészítése, végzése; d) egyes engedélyezési feladatokkal kapcsolatos adatgyűjtés végzése és azok értékelése; e) elősegíti a nyilvánosság tájékoztatását az engedélyezési tevékenység megismerése érdekében, a lényeges szakmai ismérvek terjesztését; f) nyomon követi a környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatos közvéleményt, értékelést és elősegíti a környezetvédelmi tevékenység elismertségi szintjének javítását g) nyomon követi a Kt. szerinti, a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó leghatékonyabb megoldásokat és érvényesíti azokat az engedélyezési eljárásokban; h) a Felügyelőség által kiadandó belső szabályzatok elkészítésében való közreműködés; i) éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítése. (2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. (3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelőséggel végzi az irányítását ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül. (4) Szervezete és működésének módja: A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el az ipari, illetve települési környezethasználatok, valamint az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat; a részegység a megnevezés és irányítás szempontjából nem különül el az egységtől. Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével, kiemelten az Engedélyezési Jogi Osztállyal, a Hatósági Iroda többi szervezeti egységeivel, valamint a Szakértői Iroda többi szervezeti egységével. Hatósági eljárásban, feladatkörébe tartozóan döntéstervezetet készít szakértő kirendeléséhez.
jogszerű
és
indokolt
esetben
Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja
59 el.
53. § Vízilétesítmény és Vízimunka Engedélyezési Osztály (jelölése: VVO) (1) Fő feladatai: a) vízjogi engedélyek műszaki tartalmának meghatározása, határozat tervezetek elkészítése b) közreműködés az ügyintézési rendben meghatározott esetekben és módon vízilétesítményt vízimunkát érintő szakhatósági eljárásban; c) közreműködik szükség szerint a vízügyi felügyelet ellátásában; d) műszaki adatbázisok kezelése; e) a Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottságában való részvétel; f) közreműködés a térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepció és programok, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervek, helyi építési szabályzatok, valamint településrendezésit tervek szükség szerinti véleményezésében; g) a vízvédelmi intézkedési programok és szennyvízcsökkentési intézkedési tervek kidolgozásában, illetve véleményezésében történő közreműködés. (2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. (3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelősséggel végzi az irányítását ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül. (4) Szervezete és működésének módja: A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység nélkül látja el feladatait. Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével, kiemelten az Engedélyezési Jogi Osztállyal, a Hatósági Iroda többi szervezeti egységével, valamint a Szakértői Iroda többi szervezeti egységével. Hatósági eljárásban, feladatkörébe tartozóan döntéstervezetet készít szakértő kirendeléséhez.
jogszerű
és
indokolt
esetben
Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja
60 el. 54. § Természet- és Tájvédelmi Osztály (jelölése: TTO) (1) Fő feladatai: a) közreműködik és elősegíti kialakítani és fenntartani a szakmai együttműködést a társ természetvédelmi és tájvédelmi igazgatási szervekkel; b) közreműködik az államigazgatási eljárások általános érvényű gyakorlati folyamatai szabályozásának előkészítésében, kialakításában, bevezetésében és végrehajtásában különös tekintettel a természetvédelmi és tájvédelmi adatbázisokra, nyilvántartásokra; c) ellátja a természetvédelmi és tájvédelmi közigazgatási feladatokat a következők szerint:
61 A) Természetvédelmi közigazgatási feladatok: a) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, a természet védelmével kapcsolatos, a Felügyelőség hatáskörébe utalt első fokú hatósági jogkörből adódó szakértői feladatokat; b) kezdeményezi szabálysértési eljárás lefolytatását, kivéve a helyszíni bírságolást, illetve a helyszíni szabálysértési eljárás lefolytatását; c) közreműködik az erdővagyon védelmi tevékenységben; d) közreműködik a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (a vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében; e) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a kiemelt térségek és a megyei területrendezési terveinek véleményezésében; f) figyelemmel kíséri a természet és az élővilág állapotát; g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak; h) részt vesz a településrendezési tervek egyeztetési eljárásában, továbbá véleményezi a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét és a település külterületének belterületbe vonását. B) Tájvédelmi közigazgatási feladatok: a) a védett természeti értékek, a természeti területek, a táj esztétikai értékeinek megőrzése a tájvédelmi és építészeti szakfelügyeleti tevékenység körében; b) a vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a táj- és építészeti örökség, építészeti hagyományok védelmében; c) közreműködik a területfejlesztési tervek, a regionális kistérségi és községekre vonatkozó koncepciók táj- és természetvédelmi szempontú egyeztetését, véleményezését a tájra jellemző növényzet, az építészeti örökség megőrzése érdekében; d) közreműködik a tájrendezési, településrendezési tervek táj- és természetvédelmi szempontú egyeztetését, véleményezését a természeti és táji értékek, a tájra jellemző növényzet, az építészeti örökség megőrzése érdekében; e) közreműködik a Felügyelőség szakhatósági eljárásaiban különösen az építési, tájvédelmi ügyekben; f) közreműködik védetté nyilvánítási eljárásokban; g) ellátja a táj esztétikai értékének védelmével, az építészeti örökség megőrzésével kapcsolatos adatgyűjtési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítását és támogatását; h) kidolgozza a táj- és építészeti örökség megőrzése érdekében a Felügyelőség belső szakmai irányelveit;
62 i) közreműködik a nyomvonalas létesítmények, földművek, kert- és vízépítési munkák, vízi létesítmények engedélyezési eljárásaiban; j) a nádasok védelmével kapcsolatban közreműködik a hatósági feladatok ellátásában.
(2) Ügyintéző szakosztály: a természet- és tájvédelmi vonatkozású eljárásokban, amelyek határozattal, szakhatósági állásfoglalással zárulnak, így különösen a következők: -
védett és fokozottan védett területeken tevékenység engedélyezésével, védett növényekkel, állatokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésével, erdőtörvény hatálya alá nem eső védett fasorokat, facsoportokat érintő tevékenység engedélyezésével, barlangokkal, ásványokkal, ősmaradványokkal kapcsolatos tevékenység engedélyezésével, nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó fajokkal kapcsolatos tevékenység engedélyezésével, erdészeti, halászati, vadászati hatósági engedélyezési eljárásokban való közreműködéssel, gyep- és nádgazdálkodással, egységes környezethasználat engedélyezéssel, környezetvédelmi engedélyezéssel, Bányakapitánysági engedélyezési eljárásaival, építésügyi engedélyezéssel, Közlekedési Felügyelet engedélyezési eljárásaival, levegőtisztaság-védelmi engedélyezéssel, Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások engedélyezési eljárásaival, települési folyékony és szilárd hulladékok elhelyezésével, vízjogi engedélyezéssel, telephelyi engedélyezéssel, telekalakítással, nyomvonalas létesítmény engedélyezési eljárásaival, termőföld más célú hasznosítása engedélyezési eljárásaival, zaj- és rezgések káros hatásainak csökkentésével
összefüggő engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos ügyintézésben. A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. (3) Általános feladatai: Közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben; Az egység feladatkörében felelősséggel végzi az irányítását ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül.
63 (4) Szervezete és működésének módja: A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el a természetvédelmi, illetve a tájvédelmi hatósági és szakigazgatási feladatokat; a részegység a megnevezés és irányítás szempontjából nem különül el az egységtől. Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével, kiemelten a Hatósági Iroda, valamint Szakértői Iroda szervezeti egységeivel. Hatósági eljárásban, feladatkörébe tartozóan jogszerű és indokolt esetben döntéstervezetet készít szakértő kirendeléséhez. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el. A Természet- és Tájvédelmi Osztály a Felügyelőség székhelyén és veszprémi telephelyén működik. Az ügyiratok nyilvántartása és kiadmányozása Székesfehérváron történik.
55. § Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály (jelölése: EFO) (1) Fő feladatai: A) Az elfogadott ellenőrzési terv szerinti ellenőrzések lefolytatása az alábbiak szerint a) a környezethasználatok, vízi létesítmények telepítésére, működésére és felhagyására vonatkozó környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésével, illetve kikényszerítésével kapcsolatos tevékenység és ügyintézés, b) éves légszennyezés mértékére vonatkozó bejelentőlapok szakmai ellenőrzése és rögzítése, számítógépes adatbázis szakmai felügyelete és az éves adatszolgáltatások teljesítése, c) hulladék bejelentő lapok ellenőrzése, nyilvántartó adatbázis szakmai felügyelete és az éves adatszolgáltatások teljesítése, d) zajvédelmi adatok ellenőrzése, számítógépes adatbázis szakmai felügyelete és az éves adatszolgáltatások teljesítése, e) a vízvédelmet szolgáló adatok ellenőrzése, számítógépes adatbázisok üzemeltetésének szakmai felügyelete, B) Nem tervezett ellenőrzések a) környezeti kárelhárítással kapcsolatos felügyelőségi feladatok ellátása, koordinálása b) a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása,
64 C) További fő feladatok: a) a környezetvédelemmel összefüggő felelősségi kérdések tisztázása, tárgyalások lefolytatása, hatósági döntések, intézkedések meghozatalára javaslattétel, közreműködés az elrendelt intézkedések végrehajtásában, b) társhatóságok megkeresése, intézkedések indítványozása,
hatáskörükbe
tartozó
kérdésekben
a
szükséges
c) a Felügyelőség által kiadandó belső szabályzatok elkészítésében való közreműködés, d) vízvédelmi és KSH adatszolgáltatások teljesítése, e) HNYR rendszer működtetése, f) a környezetvédelmi monitoring feladatainak tervezése, koordinált végzésének felügyelete; g) Balatonnal és Velencei tóval összefüggő vízminőségi, monitoring feladatok felügyelőségi szakmai felügyelete, h) felszíni és felszín alatti vízminőségi törzshálózati adatok eseti értékelése és minősítése, i) oktatási tevékenység (külső, belső), j) termékdíjakkal kapcsolatos feladatok ellátása, k) éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítése.
(2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. Ezen feladatai közzé tartoznak különösen: ─ környezethasználatok és vízi létesítmények ellenőrzésével, ─ környezethasználatra jogosító engedély nélkül tevékenykedők ellenőrzésével és a szükséges intézkedések megtételével, ─ környezeti kárelhárítással, ─ környezeti károk rendezésével összefüggő kötelezéssel, ─ környezeti követelményeknek, előírásoknak való megfelelés érdekében történő kötelezéssel, ─ környezetvédelmi, vízvédelmi bírságolással, ─ környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezéssel, ─ környezetvédelmi jogszabályokban előírt alap- és változás bejelentések ellenőrzésével, ─ közérdekű bejelentések és panaszügyek kivizsgálásával, ─ szabálysértési eljárás kezdeményezésével kapcsolatos ügyintézés.
65 (3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárás-jogi szabályok, szabványok alkalmazásával. (4) Szervezete és működésének módja: Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével, különösen a Felügyeleti Jogi Osztállyal és a Mérőközponttal, valamint a hatósági engedélyezési és együttműködési típusú feladatokat ellátó osztályokkal. Hatósági eljárásban, feladatkörébe tartozóan jogszerű és indokolt esetben döntéstervezetet készít szakértő kirendeléséhez. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el. A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el az ipari környezethasználatok felügyeletével kapcsolatos tevékenységet; a részegység a megnevezés és irányítás szempontjából nem különül el az egységtől. F. Gazdasági Iroda A gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik a gazdasági és üzemeltetési fő szervezeti egység, a Gazdasági Iroda, melyhez: a) a Közgazdasági Osztály (KGO) , valamint b) az Informatikai Osztály (IO), mint szervezeti egységek tartoznak. 56. § Közgazdasági Osztály (jelölése: KGO) (1) Fő feladatai: különösen a Felügyelőség gazdálkodással (tervezéssel, előirányzatfelhasználással és módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, pénzkezeléssel és könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, valamint az adatszolgáltatással) összefüggő feladatok, melyeket a jogszabályi előírások alapján elkészített Gazdasági Szervezet Ügyrendje részletesen tartalmazza. a) A szervezeti egység segíti a gazdasági vezetőt, az igazgatási igazgatóhelyettest, illetve rajtuk keresztül az igazgatót a humánerő-gazdálkodási feladatok tervezésében és irányításában, valamint együttműködik a Titkárság és Igazgatási Osztállyal a személy- és munkaügyi feladatok operatív végrehajtásban. b) Költségvetési feladatok:
66 ─ az éves és a többéves költségvetési koncepció előkészítése, ─ az éves költségvetés, valamint költségvetési beszámoló és mérleg elkészítése. c) Előirányzat-módosításokkal kapcsolatos feladatok. d) Pénzügyi feladatok: ─ bevételekkel, ─ kiadásokkal, ─ környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi bírságokkal és ─ vízkészletjárulékkal kapcsolatos pénzügyi teendők; ─ a gazdálkodás vertikális feladatai (kötelezettségvállalás ellenjegyzése, kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalásban megjelölt feladat teljesítése, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzése, pénzügyi teljesítés); ─ a gazdálkodás horizontális feladatai (a kincstári vagyonnal, a készletekkel, a munkaerővel és a személyi juttatásokkal való gazdálkodás, valamint a pénzgazdálkodás). e) Számviteli feladatok (könyvvezetési feladatok); f)
Együttműködési, kapcsolattartási és ellenőrzési, valamint nyilvántartási feladatok, így különösen: ─ munkaerő-gazdálkodás tervezési és végrehajtási feladatokhoz; ─ a rendészeti, tűzvédelmi, munkavédelmi feladatkörök ellátásához; ─ a belső ellenőrzési feladatok ellátásához; ─ bélyegző nyilvántartáshoz és rendeléshez kapcsolódóan.
g) Gondnoki feladatok: ─ gépjárműszolgálat; ─ épületek, eszközök, berendezések üzemeltetésével kapcsolatos feladatok h) a szervezeti egység éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítése és előterjesztése a Titkárság és Igazgatási Osztály vezetőjéhez. (2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. (3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelősséggel végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül. (4) Szervezete és működésének módja: A szervezeti egység a gazdasági igazgatóhelyettes feladatellátását segíti, egyúttal biztosítja a Mérőközpont gazdálkodásával és működésével kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet.
67 A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el a könyvelési feladatokat; a részegység a megnevezés és irányítás szempontjából nem válnak el az egységtől. Ügyintézői szakosztályi feladatai ellátása érdekében együttműködik a szerződéskötés területén a jogi felügyeletet ellátó igazgatási igazgatóhelyettessel, a Felügyelőség többi vezetőivel, valamint önálló szervezeti egységével, kiemelten kezelve a Mérőközpontjával valamint a Titkárság és Igazgatási Osztállyal való kooperációt. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el. 57. § Informatikai Osztály (jelölése: IO) (1) Fő feladatai: a) a Felügyelőség informatikai tevékenységének végzése, az informatikai eszközök és programok működésének felügyelete, szerverek adminisztrációja, karbantartása; b) hálózat üzemeltetése, fejlesztési igények koordinálása (informatikai tevékenységnek minősül: az adatok, szövegek elektronikus jelekké történő átalakításával, ezek szerkezetével, tárolásával, rendezésével és feldolgozásával való foglalkozás); c) intézi az informatikai beruházásokat, beszerzéseket; d) a Felügyelőség által kiadandó belső szabályzatok elkészítésében és azok végrehajtásában való közreműködés; e) a felügyelőség működésével és feladatellátásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenység segítése a Titkárság és Igazgatási Osztály részére; f) belső ellenőrzési tevékenységsegítése; g) a szervezeti egység éves munkatervének, az éves tevékenysége értékelésének előkészítése és jóváhagyásra történő előterjesztése a Titkárság és Igazgatási Osztály. (2) Ügyintéző szakosztály: A szakosztály koordinálói, ügyindítói, közreműködői, döntés-előkészítői és ellenőrzői ügyintézési feladatait az SzMSz 5. számú melléklete – Ügyintézési rend – szerint látja el. (3) Általános feladatai: Az egység feladatkörében felelőséggel végzi a felügyeletét ellátó vezető szignálási utasítása szerinti, az ügyintézés általános szabályainak megfelelő eljárási cselekmény lefolytatását, az anyagi- és eljárásjogi szabályok, szabványok alkalmazásával, az eljárási határidőkön belül. (4) Szervezete és működésének módja
68 A szervezeti egység szervezeti keretén belül a munkamegosztás szempontjából elkülönülő szervezeti részegység látja el a felügyelőség egészére kiterjedő informatikai tevékenységet; a részegység a megnevezés és irányítás szempontjából nem különül el az egységtől. Feladatai ellátása érdekében együttműködik a Felügyelőség többi önálló szervezeti egységével. Feladatait az éves munkatervben meghatározottak szerint csoporttagozódás nélkül látja el.
VII.
VEGYES RENDELKEZÉSEK 58. §
(9) A belföldi kiküldetést ügyintézők esetében az egységek vezetői, vezetők esetében a felügyeletet ellátó vezető rendeli el. (10) Az újonnan kinevezett köztisztviselő munkába lépésekor az igazgató, a szervezeti egység felügyeletét ellátó vezető és az egység vezetője előtt hivatali esküt tesz. (11)
A kinevezett köztisztviselőt arcképes szolgálati igazolvánnyal kell ellátni.
(12) Az ügyintéző kinevezésében rögzített munkakörét megállapító munkaköri leírás a kinevezéssel egy időben kerül átadásra. (13) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő a munkakörét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az igazgató által megjelölt vezetőnek jegyzőkönyvvel adja át. (14)
A szakszervezettel, érdekképviseleti szervvel kapcsolatot kizárólag az igazgató tartja.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS 59. §
Az ügyintézés rendjére vonatkozó 5. számú melléklet folyamatos karbantartása – és ügyintézési renddel közvetlenül összefüggő belső ellenőrzésre vonatkozó 6., 7., 8.1, 8.2, 8.3, 8.4, és 10. számú mellékletek, valamint az összes melléklet a jogszabályokkal összehangolt karbantartása – igazgatói utasítással történik, az a Közigazgatási Államtitkár jóváhagyását nem igényli. 60. § Az SzMSz alkalmazásában
69 a) irányítás: a jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott módon a munkáltatói jogok gyakorlása, közvetlen utasítási jog, ellenőrzés, kiadmányozási jog, az alárendelt szervezetek működési rendjének, céljainak meghatározása; b) vezetés: az adott szervezeten belül az irányítás által meghatározott célok és feladatok végrehajtásának érvényesítése, megszervezése, az ehhez szükséges eljárás meghatározása, a megvalósítás személyi, dologi, szervezeti feltételeinek biztosítása; c) felügyelet: egyetértési, jóváhagyási, véleményezési, ellenőrzési és intézkedés kezdeményezési jogok gyakorlása. 61. § Jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal egyidejűleg a korábban kiadott SzMSz és módosításai hatályukat vesztik. Székesfehérvár, 2005. november 1.
Kling István igazgató
Mellékletek és függelék 1. számú melléklet: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök 2. számú melléklet: A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek 3. számú melléklet: Közép -dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladat-ellátási fő funkciócsoportjai 4. számú melléklet: Közép -dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezeti felépítése 5. számú melléklet: Ügyintézési rend 6. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Feuve - Vezetői ellenőrzési pontok 7. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség FEUVE – Szervezeti, jóváhagyási és megszakítási ellenőrzési pontok 8.1 számú melléklet: Ügyintézési tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.2 számú melléklet: Hatósági ügyintézési tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.3 számú melléklet: Szakigazgatási és igazgatási tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.4 számú melléklet: Gazdálkodási tevékenység ellenőrzési nyomvonala 8.5 számú melléklet: Szakigazgatási és igazgatási tevékenység ellenőrzési nyomvonala (Jelmagyarázat a 8.1, 8.2 és 8.3 számú mellékletekhez) 9. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Munkakörök szervezeti egység szerinti bontásban 10. számú melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje (217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 1435/A. § (5) bekezdése). 11. számú melléklet: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség JKH-182/8/2004. számú Alapító Okirat Módosítás
I. számú függelék: Az SzMSz mellékleteiben szereplő rövidítések magyarázata
