2005

ORSZÁGOS

FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM OFK – EL – 4/2005.

Dr. Kolber István Úrnak Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Tisztelt Miniszter Úr! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény (Étv.) módosítására vonatkozó legújabb változatot megkaptuk, áttanulmányoztuk, és bár sajnos rendkívül rövid idő állt rendelkezésünkre, de a téma kiemelt fontossága miatt az alábbi véleményt alakítottuk ki a tervezettel kapcsolatban. Vizsgáltuk a korábbi (általunk többször is véleményezett) módosítás-tervezethez képest történt változásokat, vagyis hogy a jogalkotó milyen mértékben vette figyelembe az Országos Főépítészi Kollégium által tett észrevételeket. A főépítészek munkáját alapvetően meghatározó törvény-tervezet módosítása a 2004. őszi változathoz képest meglehetősen átalakult. Az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) által megküldött korábbi részletes véleményben foglaltak többsége nem tükröződik a jelenlegi tervezetben, mely koncepcionálisan is átalakult. A leglényegesebb változás a független építési hatóság létrehozásának "feladása". Így viszont az önkormányzatok véleményezési lehetősége egyedi építéshatósági ügyekben - melyek alapvetően meghatározzák az épített környezet minőségét (melynek módjára számos változatban tettünk javaslatot) - ugyancsak kimaradt. Változatlanul marad a jelenlegi helyzet, hogy az épített környezet minőségéért felelőssé tett önkormányzatoknak annyi joga sincs, mint a szomszédoknak. Bármilyen csúnya a ház, ha jogszerű, megépülhet. A jogi normatív szemlélet és az építészet - a kultúra részeként művészet - közötti kapcsolatot ismét nem sikerült létrehozni, a minőség ismét alulmaradt. A tervtanácsokkal kapcsolatban az előírások valamelyest kedvezőbbé váltak. A korábbi tervezetben szereplő figyelembe vételi kötelezettség határozottabb volt, de a gyakorlati tevékenységet a jelenlegi is elősegíti. A tervtanácsok helyi önkormányzathoz kapcsolása kedvező, az Építész Kamarával egyeztetett megoldás, hogy ennek hiányában ők biztosítják a tervtanács működését, ezzel is összhangban van a tervezet. Az önkormányzati törvényben deklarált önkormányzati alapjog a rendeletalkotás szabadsága. Alkotmányossági szempontból is vitatható a Közigazgatási Hivatalok szélesebb körű felhatalmazása a rendeletek véleményezésével kapcsolatban. Az Önkormányzat és a Közigazgatási Hivatal közötti véleménykülönbség esetén jogbiztonsági szempontból aggályos helyzet alakulhat ki. A törvénymódosítás tervezet nem tisztázza, hogy a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele alapján a rendelkezésükre adni kívánt 60 nap alatt mi történhet. Vélhetően ezen észrevétel nem gátolhatja meg az önkormányzati rendelet hatályba lépését - hiszen így önkormányzati alapjogokat sértene - de akkor milyen eredmény várható ettől, mi indokolhatja bevezetését. Amennyiben a feltételezett erős lobbiérdek érvényesülését az önkormányzat támogatja, 60 nap elmúltával ugyanúgy kiadhatók lesznek az építési engedélyek. A közigazgatás egyszerűsítése, az eljárások áttekinthetősége, idejük csökkentése általános cél. A módosítás tervezet ismét kiterjeszti a határidőket számos vonatkozásban, ez ellentétes az általános célokkal. Nem vitatható, hogy az építési engedélyezési eljárás és az építési folyamatok gyakorlatában számos probléma van, és egyet lehet érteni a szándékkal, hogy az Étv. tervezete "szigorításokat" tartalmazzon. Számos építési tevékenység építési engedély köteles, a rendeltetés-változások, a felújítások is. Szakmai szempontból nem alátámasztott valamennyi engedélyben előírni a kiviteli tervek készítését- ennek külön tervellenőrét. Nyilvánvaló, hogy értelmetlen ezt megkövetelni egy családi ház felújításánál, egy épület homlokzat-felújításánál, ill. hasonló kisebb munkálatoknál. Törvényi Országos Főépítészi Kollégium

2 szinten általános előírásként elfogadhatatlan. A jogalkotói szándék érvényesíthető törvényi falhatalmazás alapján külön jogszabályban, melyben differenciáltan kezelhetők e szakmai különbségek. Társadalmi elvárás az építési folyamatok ellenőrzöttsége, de semmiképp nem aránytalanul bonyolulttá tétele. Évtizedek óta tendencia a közreműködő szakterületek bővülése a tudományos-technikai ismeretekkel összefüggésben. Általában is tisztázandó lenne a településrendezési tervek és az ágazati (szakhatósági) előírások kapcsolata. A településrendezési tervekbe az ágazati jogszabályok "beemelése" erősen vitatható. E jogszabályok - függetlenül a településrendezési szabályozási előírásoktól is - hatályosak, az önkormányzati rendeletalkotástól függetlenek időben és tartalmukban eltérőek, gyakrabban változnak. A gyakorlatban az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szervek e véleményezési jogkörüket nem helyesen értelmezik, meglehetős átfedés van az egyedi szakhatósági eljárásokkal. Nem az adott tervekre vonatkozó specifikusságokkal foglalkoznak, hanem általános ágazati szabályokra, szakági előírásokra hivatkoznak. Nem szerencsés teljes körűen, általánosan kiterjeszteni a vizsgálatok körét, nem tartjuk megkerülhetőnek a differenciálást. (Jelen tervezetben szeizmológiai, hidrogeológiai, geológiai vizsgálat is szerepel.) A települési önkormányzatok számára aránytalan terheket jelent a településrendezési tervek készíttetése. A hely adottságai alapján meg kellene különböztetni a ténylegesen szükséges vizsgálatok körét az adott feladathoz, és nem folyamatosan bővíteni a kötelező vizsgálati kört. Az általánosan kötelező kört szűkíteni kellene és az ajánlott körből a ténylegesen indokoltat, az adott terület adottságai szerintit kellene elkészíttetni. Ezt az ún. első körös megkeresés során az illetékes államigazgatási szervek meghatározhatnák. Így biztosítható lenne a közpénzek ésszerű felhasználása, és összhang teremthető a szakmai elvárásokkal. Az önkormányzatok számára a kártalanítás szabályozása rendkívül hátrányos. Az egyeztetési eljárásokban az államigazgatási szervek megkövetelhetnek szakterületük vonatkozásában előírásokat, melyek az ingatlan-tulajdonosok számára hátrányosak, azaz kártalanítással járhatnak. Nehezen lesz bizonyítható, hogy egy adott helyzetben kinek az érdekében kellett elrendelni korlátozásokat. Aránytalan terhet fog jelenteni a települési önkormányzatokra a jelenleg hatályos alapelv, mely szerint, ha másnak nem, neki mindenképp helyt kell állnia. Különösen bonyolult helyzetek fognak adódni a főváros esetében, de az agglomerációkban, régiókban is. A jelenleg még szórványos bírósági gyakorlatban megosztott kártalanítás a jellemző, mely rendkívül hátrányos a települési önkormányzatokra nézve. E problémakör koncepcionálisan is újragondolandó. A településfejlesztési koncepcióknál, településrendezési terveknél általános problémaként jelentkezik a közérdekűség, közcélúság fogalmának tisztázatlansága. A kisajátítási, kártalanítási ügyekben eltérő a joggyakorlat ennek értelmezésében. Ugyan nem specifikusan építésügyi fogalomkör, de egzakt meghatározása elkerülhetetlenül szükséges. Az Étv-ben egyértelműen deklarálni kellene, hogy a településfejlesztés és rendezés közügy, a közérdek érvényesítésétől elválaszthatatlan tevékenység. Az épített környezet alakításában számos szakterület közreműködik. Nem kell részletezni, hogy az építésügyben dolgozó szakemberek tevékenysége rendkívül eltérő. Ennek megfelelően a továbbképzésüknek is alapvetően eltérőnek kell lennie. Az Étv. tervezetben megjelölt építésügyi vizsga fenti alapelvvel ellentétes, és várhatóan e formában nem fog eleget tenni a kitűzött célnak. Az alkalmazás feltétele jelenleg is helyesen a munkakör szerint differenciált szakmai végzettség, továbbá a közigazgatási alap- és szakvizsga. (Több évtizedes közigazgatási gyakorlatot szerzett elismert szakembertől, akinek van megfelelő szakmai és közigazgatási végzettsége is - hiszen ez alkalmazásának feltétele - milyen tartalmú "építésügyi vizsgát" lehet elvárni, illetve milyen célt lehet ezzel megvalósítani?) A főépítészek speciális képzésével, továbbképzésével évek óta foglalkozik az OFK a felsőoktatási, kamarai szervezetekkel összhangban. E célirányos képzési elképzelésekhez nem illeszthető a tervezetből tükröződő elképzelés. Törvényi szinten a továbbképzés szükségességét és az ehhez tartozó felhatalmazásokat elegendő lenne szabályozni, a differenciált rendszert külön jogszabályokban indokolt meghatározni.

Országos Főépítészi Kollégium

3 A főépítészi munkakör köztisztviselői státushoz kötése, illetve a szerződéses munkaviszony évek óta elmélyült viták forrása. Az OFK több állásfoglalása részletesen foglalkozik e problémakörrel. Számos önkormányzat szerződéses jogviszonyban alkalmaz különleges szakterületeket képviselő szakembereket, nem teljes munkaidővel, nem köztisztviselői státusban. Ezen általánosabb munkaviszonyon belül ésszerűen lehetne szabályozni a főépítészek alkalmazásának részleteit. Korábbi véleményekben többször részletesen indokoltuk, hogy e problémakör kifejezetten nem törvényben szabályozandó és a helyi adottságokhoz való igazodásra kellőképpen rugalmas keretszabályozás a megfelelő. Rendkívül sajnálatos, hogy a fővároson belüli helyi értékvédelemmel kapcsolatban az egyeztetett, elfogadott javaslatunk ismét hiányzik a módosítás-tervezetből. Érthetetlen, hogy minden települési önkormányzatnak adott a rendeletalkotási lehetőség épített környezetük értékvédelméről, de a fővárosi kerületek nem élhetnek ezzel - a fővárosi önkormányzat e tárgyú mulasztása miatt - immár 12 éve. Az épített örökség védelmét nyilvánvalóan elősegítené a törvényi módosítás, mely egyebekben a vonatkozó AB határozat alapján kötelezettség is lenne. Fentiek alapján megállapítható, hogy az Étv. tervezet módosítása koncepcionálisan, szemléletében is eltér a korábbi változatoktól, több részében nagymértékű "visszalépést" tartalmaz. A jogalkotói szándékot megértve is számos olyan részlet szabályozására tesz javaslatot, melyeket külön jogszabályokban kellene körültekintően megoldani. Aggályos, hogy csak az Étv. módosítás fog hatályba lépni és számos kapcsolódó jogszabály elmarad, vagy jelentős késedelemmel léphet hatályba. Emiatt a szokásosnál lényegesen hosszabb idejű jogbizonytalanság valószínűsíthető. Az Étv. módosítás tervezete jelen formájában nem támogatható, sőt több kérdéskörben kifejezetten kedvezőtlenebb helyzetet teremt a jelenleg hatályban lévőnél. Az OFK kéri a jogalkotókat, hogy e formában ne terjesszék elő. Az évek óta napirenden lévő Étv. módosítás szorítkozzon inkább néhány témakörre, de ne tartalmazzon átgondolatlan részeket még átmenetileg sem. A túlszabályozott, bonyolult településügyi és építésügyi területen legalább ne hozzon újabb problémákat, ne teremtsen további jogbizonytalan helyzeteket. Kérjük, hogy az Országos Főépítészi Kollégium szakmai véleményét szíveskedjenek a törvénytervezet véglegesítése során figyelembe venni. Reméljük, hogy mostani véleményünkkel hozzá tudunk járulni a tervezet szakmailag sikeres véglegesítéséhez. Felajánljuk közreműködésünket a kapcsolódó további jogszabályok előkészítésében, különös tekintettel a főépítészi tevékenységet érintőkre. A melléklet a módosítás-tervezet részletes véleményezését tartalmazza. A szakvéleményt összeállította és szerkesztette: Dr. Sersliné Kócsi Margit, a Kollégium tagja Budapest Ferencváros főépítésze, a Kollégium tagjainak és a Konferencián részt vettek írásos véleményeit összegezve. Az anyagot a Kollégium szeptember 27-i ülése véglegesítette. Budapest, 2005. szeptember 29. Tisztelettel:

Virányi István Marcali város főépítésze az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

Országos Főépítészi Kollégium

4 Melléklet: részletes észrevételek RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításának 2005. szeptemberi tervezetéről (a módosítás tervezet számozása szerint) 1. § Fogalommeghatározások (4) 27. Településfejlesztési koncepció: alapvetően cél- és feladatrendszer. A "jövőbeni kialakítás" rendezési jellegű meghatározás, jobb lenne helyette "a településpolitikai cél és feladat". (6)

31. Biológiai aktivitásérték: mutatóként nehezen értelmezhető; a fogalom-magyarázatot egyértelműbbé kellene tenni: tartalmának ismerete nélkül a vonatkozó szabály nem véleményezhető. 33. Építészeti örökség: "védett és nem védett elemeinek összessége, amely megtartásra érdemes"; a megtartás szempontjából való megközelítése az építészeti örökségnek sajátos; ki és milyen módon van felhatalmazva annak eldöntésére, hogy mi megtartandó, (amennyiben nem védett valaki által) hogyan fér ez össze a tulajdonosi jogokkal. 34. Fővárosi keretszabályzat: fogalmának meghatározása az Ötv-vel összhangban rendkívül időszerű lenne, vélhetően külön jogszabályban (tervek tartalma metodikája) az Étv-ben egy pontatlan, általános meghatározás nem helyén való. 35. Övezeti terv: ingatlan nyilvántartási térképet a Földhivatal "kvázi" naprakészen vezeti; ez tervi felhasználásra nem alkalmas; helyette az "államilag hitelesített alaptérkép" lenne összhangban más jogszabályokkal is; az övezeti terv, mint új műfaj taralmát, szerepét, feladatát, célját és nyilvántartóját, továbbá a tervezési rendszerben való elhelyezkedését is meg kellene határozni.

2. § (4), (5)

Jó a tervtanácsok szerepének, feladatainak pontosítása, de a gyakorlatban eddig sem ez hiányzott, hanem szakmai véleményének alkalmazása, hatása. E tekintetben kismértékű az előrelépés, a korábbi tervezetekhez viszonyítva kedvezőtlen.

3. § (2) b.,

A természet- és környezetvédelmi szándékú szabály elve elfogadható, de a meghatározás és az aránya a még nem ismert biológiai aktivitás értéknek nem ítélhető meg (pl. mi a helyzet, ha egy környezetére zavaró ipari üzemet telepítenének ki. Hogyan lesz növelhető biológiai aktivitás értéke az igénybe vett területnek?).

3. § (2) d.,

A "zöld gyűrű" által képviselt alapelv nem vitatható, de gyakorlati kialakítása főleg népességszám függvényében a leírt formában nem kellően átgondolt; Ki fogja létrehozni, ki lesz a gazdája, hogyan lesz fenntartva? A gazdaságos közműellátás, ésszerű területgazdálkodás, táji környezet és még számos szakmai szempont érvényesülése mellett egyenrangú célként kellene kezelni és nem törvényi utasításként; (Az üdülőterület, gyógyhely nem a település része, miért pont ezt kell kiemelni?)

4.§ (2)

A hosszadalmas egyeztetés lezárását és a jóváhagyást követően mi indokolja a 60 nap bevezetését a hatályosulásig. A Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételezése a hatályba lépést nem akadályozatja meg. Mi történhet a meghatározott 60 nap alatt?

Országos Főépítészi Kollégium

5 4. § (3) 5. § (4)

Jelenleg is ez a gyakorlat más jogszabályban meghatározottak szerint. Miért szükséges megismételni? A főváros esetében a településszerkezeti terv pontosításának eseteit ettől eltérően kellene szabályozni, jól körülírt meghatározott körben.

6. § (4)

A teljesen eltérő adottságú területek szabályozásának jogtechnikai direkt összekapcsolása nem átgondolt, a várható eredmény nincs összhangban az eljárási bonyodalmakkal a gyakorlati használatban bekövetkező hátrányokkal szemben. Egy település egy meghatározott része világörökség, vagy más magasabb védelemmel, korlátozással érintett, az egyeztetési folyamata az erre készülő terveknek eltérő (pl. történeti belváros). Ha a település ezt követően külső gazdasági területet szabályoz, miért kellene a két szabályozást összekötni, a történeti belváros szabályzatának módosításaként kezelni a gazdasági terület rendezési szabályait. A sokarcú - sok eltérő adottságú - területtel rendelkező települések esetében ez jogtechnikailag és a gyakorlati használatban egyaránt csak bonyodalmakat okoz.

7. §

A gyakorlatban nem jelent problémát egyeztetni a tervezési területek határait. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok között az Ötv. nem határoz meg hierarchikus kapcsolatot. A kerületi önkormányzat finanszírozásával és hatáskörében készülő tervek lehatárolását elfogadhatatlan a "fővárossal közösen" kötelezővé tenni. Pl. nagyobb területet akar bevonni a főváros a tervezésbe, mint a kerületi önkormányzatnak az adott időszakban módjában áll, akkor kikényszerítheti a megnövelést a fővárosi önkormányzat? Milyen módon lesz feloldható az esetlegesen eltérő vélemény?

10. § (7) d.,

A megfogalmazás nem egyértelmű; kérdéses hogy építési engedély módosítására vonatkozik, vagy a településrendezési követelményeket - melyek épp nincsenek meghatározva - nem érintő tevékenységre. Szövegpontosítás javasolt.

11. § (1)

Az "írásos megállapodás" kikre vonatkozik? A változtatási tilalom elrendelését rendeletben előre határozza meg a települési önkormányzat. Egyáltalán nem biztos, hogy azonnal tervezési szerződéseket tud kötni (pl. közbeszerzés).

13. § (3)

Egy éven belül egy nagyobb útépítés közbeszerzés, stb. miatt általában nem kezdhető meg. Az engedély megszerzésének előfeltétele a rendezett telek, azaz a telekrendezések ténylegesen meg kell, hogy előzzék a tényleges kivitelezést. Emiatt ezen feltétel elhagyása javasolt. A gyakorlatban az útszélesítések jellemzőek, erre vonatkozóan is szabályozás lenne szükséges.

15. § (6)

A főváros és a kerület között nem érdekeltség arány lenne indokolt, hanem feladatkör szerinti. (pl. Erdőterületet szabályoz korábban beépítésre szánt területen a fővárosi településszerkezeti terv. Ha a kerület nem értett egyet, akkor is joga van kijelölnie a fővárosnak. A kerületi szabályzatban kötelező igazodni a "magasabb"-rendű tervekhez. E helyzet nyilvánvalóan nem ítélhető meg "érdekeltség" alapján.)

16. §

A településrendezési szerződés szabályozása több vonatkozásban pontosítandó.

16.§ (2) c., Az "és az önkormányzatot egyébként terhelnék" - szövegrész megfelelőbb. 16. § (4)

A polgárjogi típusú megállapodásban nyilvánvaló a cél és a tevékenység közötti összefüggés; "közvetlen összefüggés" előírásának tartalma nem értelmezhető, nem alátámasztott.

16. § (5)

Az önkormányzat csak a folyamat megindítására vállal kötelezettséget, egyébként is csak hatáskörébe tartozóra teheti; így az előírás megkérdőjelezhető, egyébként is nehéz

Országos Főépítészi Kollégium

6

17. § (1) d.,

szerződésbe foglalni az előre nem meghatározható helyzeteket; e problémát szerződésmódosítással lehetne ésszerűen kezelni. Általánosan kötelező előírásként nem indokolt; az illetékes államigazgatási szerv tehet ilyen kikötést, amennyiben adott helyen ez indokolt; ezt ma is megteheti jogszabályi keretei között.

19. § (2), 21. § (1) és 2. §(3) Általában minden építési tevékenységre kötelező kiviteli tervkészítés nem elfogadható, szakmai szempontokból nem alátámasztható. Pl: társasház homlokzat-felújítás - mi lesz a különbség az engedélyezési és kiviteli terv között? (Sorolható még számos megkérdőjelezhető eset; üzleti portál átalakítás, rendeltetési mód váltás, családi ház felújítás… stb.) Kiviteli terv kötelezettség és tervellenőr alkalmazására kötelezés csak az építési tevékenység jól meghatározott körénél fogadható el. A törvény ezen szabályozása kizárólag ezt részletesen rendező jogszabály egyidejű hatálybaléptetésével képzelhető el. 20. §

Az "amennyiben a rendelet a támogatás módját tartalmazza" szövegrész törlése javasolt (a 36. § (2) bekezdéséből). Az Étv. alapján számos település megalkotta helyi védettségi rendeletét az elmúlt években, ezzel nagymértékben elősegítve az építészeti örökség védelmét. Ezen további kitételnek e rendeletek nem felelnek meg, azaz valamennyit módosítani lenne szükséges. A védettség támogatási elvű szabályozásával egyetértünk, de az alulfinanszírozott önkormányzatokra további kötelezés előírását még nem tartjuk időszerűnek.

24. §

Az építtetői felelősség laikus magánszemély vagy akár szervezet esetében közvetlenül nem várható el. Javasolt kiegészítés: "az építtető vagy megbízottja".

27. §

Az állami költségvetésben történő változás a "Területfejlesztés" fejezetbe való áthelyezése az épített környezet alakításának és védelmének támogatására remélhetőleg pozitív változást eredményez. E fejezetben célszerű lenne elkülöníteni az állami feladatok rendszeres finanszírozását és a támogatási keretet. Kedvező módosulás a támogatható célok bővülése.

28. § (1), (3) "Az építésügyi hatósági tevékenység ellátási állami feladat", de…."az önkormányzat biztosítja". A két részlet jól jellemzi a jelenlegi helyzet és a tervezett szabályozás szerint egyaránt fennálló ellentmondásokat. A 2003. és 2004. évi tervezetek véleményezésében részletesen kifejtettük az OFK álláspontját. 28. § (9)

Jellemzően és általában nem szokásos törvényben előírni foglalkoztatási feltételeket. Erre felhatalmazást indokolt biztosítani külön jogszabályban való szabályozásra, hiszen a részletes feltételek meghatározása jellemzően nem törvényalkotási feladat. A tervezetben így a feltelelek nem is teljes körűek, alapvető félreértésekre adnak okot. Jelenleg a települések alig 10 %-án dolgozik főépítész, jellemzően nem köztisztviselőként. E tervezet lényegében ellehetetleníti az önkormányzatok településfejlesztési és rendezési feladatainak ellátásában közreműködő főépítészek jelentős részét és megakadályozza a főépítészi kör bővülését. A helyzet tartós rendezése a "részmunkaidős" köztisztviselői munkakör pontosításával elérhető lenne. Számos önkormányzat szerződéses jogviszonyban alkalmaz különleges szakterületeket képviselő szakembereket, nem teljes munkaidővel, nem köztisztviselői státusban. Ezen általánosabb munkaviszonyon belül ésszerűen lehetne szabályozni a főépítészek alkalmazásának részleteit. Korábbi véleményekben többször részletesen indokoltuk, hogy e problémakör kifejezetten nem törvényben szabályozandó és a helyi adottságokhoz való igazoldásra kellőképpen rugalmas keretszabályozás a megfelelő. Országos Főépítészi Kollégium

7 Az OFK évek óta foglalkozik a főépítészek képzésével, továbbképzésével a kamarai oktatási bizottsággal együttműködve. A "főépítésznek lenni hivatás" szemlélet nem egyeztethető össze egy vizsga letételével. A másik oldalról évtizedek óta elismerten működő főépítészekkel szemben méltánytalan és célt tévesztett egy további vizsgára kötelezés. Mindkét problémakörrel részletesen többször egyeztettünk a jogalkotókkal, javaslatokat is tartalmazó OFK állásfoglalások készültek. Ezen előzményeket ismerve érthetetlen a tervezet vonatkozó tartalma. Nem alátámasztható e két szakterület kiemelése és nem értelmezhető a főépítész és az építésfelügyelet közötti kapcsolat sem. A hatályos vonatkozó jogszabály lényegesen körültekintőbb és differenciáltabb, nem fogadható el átgondolatlan, részletekre nem kiterjedő törvényi "felülírása". 29. §

A tervtanácsi vélemény érvényesülésének a korábbinál ugyan gyengébb, de méltányolandó az előírása.

32. §

A törvény módosítás tervezett hatályba léptetése 2006. január 1-én vélhetően elhamarkodott. Számos kapcsolódó jogszabály lényegesen később fog megszületni, és túlzottan hosszú idő lesz az átmeneti jogbizonytalanság, mely a hatályos törvény és a még korábbi jogszabályok között fenn fog állni, illetve joghézagos helyzet lesz jellemző. Amennyiben megmarad a tervezetben az "építésügyi vizsga", úgy tartalmának, szabályzatának, feltételeinek, finanszírozásának biztosítására, és az érintettek általi letételére irreálisan kevés két év és aránytalanul súlyos követelmény a foglalkoztatás kizárása. A (4) bekezdés a.) pontjában vélhetően kimaradt az "engedélyezési" jelző. A b.) pontban foglaltak a visszamenőlegesség tilalmába ütközőek: egy építés kivitelezés több évig is eltarthat; egy adott jogszabályi feltételnek ismeretében kötött kivitelezői szerződésben foglalt tevékenységek nem lehettek tekintettel későbbi jogszabály változásra. Sem az építtető, sem a kivitelező nem kötelezhető az építés időszakában hatályba lépett jogszabályban foglaltak következményeinek viselésére, esetleges többletkiadással járó munkák elvégzésére (pl: pótlólagos kiviteli terv, tervellenőr alkalmazása, stb.)

További módosítási javaslat az Étv. jelenlegi hatályos §-a szerint: 57. § (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési - fővárosban a fővárosi önkormányzat, illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi - önkormányzat rendelettel dönt. A dőlt betűs rész helyett: "fővárosban a fővárosi és a kerületi" A fővárosi önkormányzat 1993-ban szabályozta a védettségre vonatkozó rendeletét, az Étv. hatályba lépése óta elmulasztotta e jogviszony rendezését. A vonatkozó OFK állásfoglalás tartalmazza a további érdemi indoklást. Régóta fennálló szakmai probléma, hogy megoldatlan a településrendezési (szabályozási tervek, helyi építési előírások) kismértékű pontosítása, hiba javítása. A leggondosabb előkészítés ellenére is előfordulnak tévedések, illetve a gyakorlati használat során korrekció igénye felmerül (félreérthető szövegrészlet, rajzi pontatlanság). Jól meghatározott körben ennek egyszerűsített eljárására módot kellene biztosítani, természetesen megfelelő szakmai, jogi keretek között. Jelenleg a törvény csak új, teljes körű terv készíttetésére ad lehetőséget, mely jelentős költséggel és idővel jár. A közpénzekkel való takarékosságot nagymértékben elősegítené, ezért javasoljuk, hogy a törvény-módosítás adjon felhatalmazást ennek megoldására külön jogszabályban (a tervek metodikai szabályozása keretében).

Országos Főépítészi Kollégium