2005

ELŐTERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK

2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2403-3/2005.

MELLÉKLETEK: 1 DB

TÁRGY: Sellye Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése

ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Iroda vezető tanácsosa

MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

Igazgatási és Ügyrendi Bizottság

KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005.december 5. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:

2005.december 5.

Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

2 II. I.

Jogszabályi háttér:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (Szt.) 92. §-a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi. Amennyiben a települési önkormányzat, a társulás és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról. II.

A beérkezett koncepció-tervezet értékelése

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya megye szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A megyei koncepció – összhangban a hatályos jogszabályokkal és az elfogadott szakmapolitikai törekvésekkel - meghatározta az ellátórendszer megyei fejlesztésének irányait, továbbá megvizsgálta a jogszabályban rögzített feladat-ellátási kötelezettség teljesülését a megye településein, aminek alapján feltárta a hiányzó ellátási formákat. A megyei önkormányzat eddig 6 települési önkormányzat szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét véleményezte (Beremend, Hosszúhetény, Mohács, Pécs, Szigetvár és Siklós).

3 Jelen előterjesztés határozati javaslata Sellye Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezésére tesz javaslatot. (A koncepció egyeztetési munkaanyaga elektronikus formában jelen előterjesztés melléklete.) A megyei önkormányzati vélemény kialakítása érdekében felkértem a görcsönyi módszertani intézményt, hogy a sellyei koncepciót értékelje. A Baranya Megyei Önkormányzat „Kastélypark” Módszertani Otthon módszertani osztálya Sellye Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról az alábbi szakmai véleményt alakította ki: „Sellye város szociális szolgáltatástervezési koncepciója lényeges elemeit tekintve illeszkedik Baranya megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójához. A dokumentum alapvetően megfelel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§-ban foglaltaknak. A koncepció helyzetelemzése valós adatok alapján mutatja be a város jelenlegi állapotát, rávilágít a problémákra, a megoldandó feladatokra. Részletesen bemutatja az egyes célcsoportok jelenlegi helyzetét és meghatározza azokat az alapvető célokat, feladatokat, amelyeket a települési önkormányzat a jövőben a szolgáltatások fejlesztése során követni kíván. Nem említi az anyag a 2005. július 31-től kötelezően megszervezendő szociális információs szolgáltatás biztosítását a településen. A 16. oldalon hibás a bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmény tárgyi feltételeinek jogszabályi hivatkozása. (2/1994.(I. 30.)NM. rendelet) A fejlesztési célok között megjelenített jelzőrendszeres házi segítségnyújtást javasoljuk a Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás keretében megszervezni, tekintettel arra, hogy a központi költségvetés csak 10.000 lakosonként támogatja a feladat ellátását. Javasoljuk, hogy a Szolgáltatástervezési Koncepció következő felülvizsgálatakor a hiányosságokat pótolják, a jelzett hibát pedig javítsák ki.” III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét Sellye Képviselőtestületének elfogadásra javasolja.

Sellye Város

Város szociális Önkormányzata

Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke Pécs, 2005. december 5.

Tasnádi Péter

SELLYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2005. (EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG)

1 A szolgáltatástervezési koncepció célja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993.évi III.tv.( a továbbiakban Sztv.) 92.§.(3) bekezdése rendelkezik a szociális szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A fenti jogszabály előírja a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatnak, valamint a megyei önkormányzatnak szociális fejlesztési céljait meghatározó koncepciót kell készíteni. A koncepció kidolgozásának fő célja, hogy önkormányzatunk ellátási kötelezettségébe tartozó feladatainak tervezése, a hiányzó ellátások megszervezése, a nem állami fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatainak meghatározása. A szolgáltatástervezési koncepció önkormányzatunk szociális szolgáltatási stratégiáját, fejlesztési projektjeit tartalmazó tervdokumentum , amely meghatározza a fejlesztési célokat, irányelveket.

I. Helyzetelemzés

I/1. Sellye város általános gazdasági, szociális helyzetképe Sellye város Baranya megye déli részén az Ormánságban található. Elmondhatjuk, hogy a régió halmozottan hátrányos térségei közé tartozik, a perifériális földrajzi fekvés, rossz mezőgazdasági adottságokkal és gyenge ipari kapacitással párosul. Infrastruktúrális helyzetére jellemző, hogy az elektromos energiahálózat és a vezetékes ivóvízhálózat kiépítettsége 100%-os. A kiépített csatornahálózatra csatlakoznak a város intézményei, ipari üzemei, a bekapcsolt lakások aránya 80%-os. A vezetékes gázhálózat kiépítése folyamatban van. A kommunális hulladék elszállítása megoldott, 1999-ben készült el a regionális hulladéklerakó telep Sellye külterületén. Az Ormánságban nincs sem I. , sem II. rendű út. A belterületi úthálózat kiépítettsége 100%os, de jelentős felújításra szorulna. A város vasútvonalon elérhető, bár az utóbbi időben több vonatjárat is megszüntetésre került. A buszközlekedés főleg a környező települések megközelítését teszi lehetővé.

2 Az itt élőkre mindig is jellemző volt a szegénység. Talán ennek volt betudható az a sajátos pesszimista életfelfogás, amelynek eredménye az „egyke”, az erre a vidékre oly jellemző családforma , vagyis az egygyermekes család. Mára már nem jellemző az „egyke”, bár ez nem a gazdasági fellendüléssel függ össze. A városban a Munkaügyi Központ adatai alapján a munkanélküliség közel 20%-os. Ezek jelentős része kb.36%-a tartós munkanélküli. A helyi vállalatok privatizálásakor a korábbi állások közül sokat megszüntettek. Sok vállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnése is növelte a munkanélküliek számát a térségben. A városban viszonylag magas a vállalkozások száma, de ezek nagy része nem tud alkalmazottakat felvenni, főleg családi vállalkozások. A lakosság gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A vasúti közlekedés minőségének romlása következtében az ingázók száma is csökkent, ők is munkanélkülivé váltak. Sellye jelenlegi állandó lakosainak száma: 3134 fő. A város népessége folyamatosan fogy, a lakosság fokozatosan elöregszik. A szegénység kockázata főleg a nyugdíjasoknál, nagycsaládosoknál, roma népesség körébe tartozóknál, fogyatékossággal élőknél, rossz egészségi állapotúaknál halmozottan jelentkezik.

Demográfiai adatok A demográfiai adatokat tekintve, az egyik legszembetűnőbb változás a népességszám folyamatos csökkenése, illetve az időskorúak egyre növekvő létszáma. Míg 1994-ben 3259 fő volt Sellye lélekszáma , mára ez 3134 főre csökkent. Ennek legfőbb okai : a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány és az elvándorlás. Lakosságszám változása az elmúlt 10 évben:

Lakosságszám

3300 3250 3200 3150 3100 3050 1994.01. hó

1999.01. hó

2004.01.hó

3

Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség Sellye városban az elmúlt években számottevő változás a gazdasági élet területén nem tapasztalható. Sajnos az előző évekhez hasonlóan a gazdasági élet ha lassan is , de tovább romlott. A munkáltatók többségére jellemző a periodikus foglalkoztatás, inkább tavasztólőszig tudnak munkalehetőséget biztosítani, így a téli hónapokban a munkavállalók nagy része munkanélkülivé válik, munkanélküli járadékra kényszerül. A beruházások hosszú évek óta elkerülik a mikrorégiót, pozitív elmozdulásnak még a jele sem látszik. A stabil elhelyezkedés egyik fő gátja az alacsony iskolázottság, a megfelelő szakmai végzettség hiánya. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma a megyében a sellyei körzetben a legkiugróbb: 63,2%, A sellyei regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség alapján: (2004.január havi állapot)

- 8 ált.-nál kevesebb

6 fő,

- 8 általános iskola

92 fő,

- szakmunkás képző

90 fő,

- szakiskola - szakközépiskola

7 fő, 27 fő,

- technikum

6 fő,

- gimnázium

17 fő,

- főiskola

5 fő,

- egyetem

1 fő

A munkavállalási esélyeket tovább rontja, hogy az utazási lehetőségek nehezítik a nagyobb városokba történő bejárást. Sajnos szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a kilátástalan élethelyzetben lévő emberek egyre inkább az alkoholt választják „megoldásul”, amely tovább rontja munkavállalási esélyeiket.

4 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása a régióban az elmúlt 10 évben:

Munkanélküliek száma

( Baranya Megyei Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségének adatai alapján)

2050 2000 1950 1900 1850 1800 1750 1700 1994.01. hó

1999.01. hó

2004.01. hó

A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban az elmúlt 10 évben:

Munkanélküliségi ráta

(Baranya Megyei Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségének adatai alapján)

40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1994. 01. hó

1999.01. hó

2004.01. hó

Csak Sellyét vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2004.év januárjában az aktív keresők száma 1280 fő volt. Ebből 251 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ez az aktív keresők 19,6 %-át jelenti.

5 A regisztrált munkanélküliek korösszetételére jellemző, hogy a legjelentősebb a 26-45 éves korosztályba tartozók száma. Regisztrált munkanélküliek száma Sellye Városban: (2004.január havi állapot)

- 17 év alatt

3 fő,

- 17-20 év között

7 fő,

- 21-25 év között

45 fő,

- 26-35 év között

66 fő,

- 36-45 év között

54 fő,

- 46-50 év között

34 fő,

- 51-55 év között

25 fő,

- 56-60 év között

17 fő,

- 60 év felett

0 fő.

A 251 regisztrált munkanélküliből 144 fő a férfiak száma és 107 a nőké. A tartósan állástalanok legnagyobb aránya Baranya megyében

a sellyei körzetben

tapasztalható (36,3%), s itt is a már több mint 2 éve munkanélküliek hányadának emelkedése a jellemző. A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.( Pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A sellyei régió tipikusan az a térség, ahol a gazdaság egyszerre igényli a hálózati infrastruktúra fejlesztését, a vállalkozások felkarolását, sőt e készség és képesség ösztönzését is.

6

Szociálpolitikai ellátások változásai 2000. és 2005. között A szociális ellátórendszer szempontjából lényeges, hogy jelentősen megnőtt azoknak a családoknak a száma, amelyekben időskorú, illetve munkanélküli személyek élnek. A helyi ellátórendszer legfontosabb célja, hogy a ténylegesen rászoruló kör részesüljön a segélykeretből. Az elmúlt öt év alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma, a lakosság gazdasági aktivitása csökkent, inaktív lakosság aránya nőtt. Az ellátásokban változást jelentett, hogy 2000. májusától a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának újbóli megállapítására nem volt lehetőség. Ez által a rendszeres szociális segélyben részesülők száma megnőtt. Változást eredményezett az aktív korúak részére folyósított segélyhez kötött közcélú foglalkoztatás, melynek keretében évről évre több személy foglalkoztatására van lehetőség. A foglalkoztatás terén minden évben megvalósult a közhasznú foglalkoztatás és a közmunkaprogram keretében is jelentős számú személy munkavállalása valósult meg. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2000. évben 70 fő volt, mely erre az évre, azaz 2005-re már 110 főre emelkedett. Jelentős változás történt a lakásfenntartási támogatás terén is. Új szabályozás bevezetésére került sor 2004-évben. Ennek eredményeként négyszeresére nőtt meg a támogatásban részesülők átlagos létszáma a korábbiakhoz képest. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma az elmúlt öt év alatt folyamatosan csökkent. 2000-ben 440 fő, idén 317 fő részesül a támogatásban. Ennek oka elsősorban az, hogy a gyermekek nagy számban fejezték be tanulmányaikat, nagykorúvá váltak, így nem jogosultak a támogatásra, továbbá a településen jelentősen csökkent az elmúlt években született gyermekek száma. Az eseti segélyezés területén jelentősen megnőtt a segélyekben részesülő személyek létszáma, és ez által a támogatási esetek is, melyek megkétszereződtek. Fentiekből kitűnik, hogy fontos nagy hangsúlyt fektetni a rászorulók segítésére, az önkormányzati lehetőségek teljes kihasználása mellett.

7

Szociális szolgáltatások elsődleges célpontjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok Sellye Város állandó lakosainak száma 3134 fő. Ebből 607 fő a 60 év felettiek száma. Ez az összlakosság 19 %-át jelenti, ami igen magas arány. Sellye öt évvel ezelőtti összlakossága 3276 fő volt, ennek 16%-a volt 60 év feletti. Összehasonlítva ezt a 2005-ös adattal, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a lakosság fogy, hanem az idősek száma is emelkedik. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét igen alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Az hogy az idősek hogyan élik meg az évek elmúlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Ezen a téren jelentős a társadalmi szinten megoldásra váró problémák száma, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, emelése, az idősek biztonságérzetének növelése, a szegénység, a megélhetési gondok elleni küzdelem. A nagymértékű munkanélküliség miatt a család aktív tagjai legtöbbször nagyobb városokba költöznek , az idősek egyedül maradnak. Ennek hatására megnő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja intézményrendszerünket.

Fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek Településünkön a fogyatékossággal élők többsége testi, mozgásszervi fogyatékos. A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek igen szűkös megélhetést biztosítanak számukra. Fontos megemlíteni, hogy a fogyatékossággal élők iskolai végzettsége is jóval elmarad egészséges társaikétól, ami tovább rontja elhelyezkedési esélyeiket. Fogyatékosságuk típusa is meghatározza gazdasági aktivitásukat. Legnehezebben az értelmileg akadályozottak, vakok, mozgássérültek találnak munkát. A Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján Sellyén jelenleg 28 fő részesül fogyatékossági támogatásban. A pszichiátriai (elmegyógyászati) betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi,

8 pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. Jellemző, hogy míg a fogyatékosok jelentős többsége az idősebb korosztályból kerül ki, addig a pszichiátriai betegek inkább az aktív korosztályból.

Szenvedélybetegek A szenvedélybetegek legnagyobb csoportját az alkoholisták alkotják.

Miért isznak az emberek

al

A WHO álláspontja alapján ma betegségnek minősül. Többféle típusa van: alkoholizmusnak igazából az alkoholtól való függőség azon állapotát tartják, amikor a hiánytünetek olyan erősek, hogy az alkohol hiányát a beteg kezelés nélkül nem bírja ki.

A krónikus alkoholista nemcsak önmagát, de előbb-utóbb családja, környezete életét is tönkreteheti, tehát az alkoholnak a társadalmi veszélye is jelentős. Az egyre növekvő munkanélküliség, a kilátástalanság hatására az alkoholizmusba menekülők száma is nő.

Veszélyeztetett gyermekek, családok Az 1997. évi XXXI. tv. bevezetésével a gyermekvédelem átalakult, teljes körű reform megvalósítása történt, ugyanakkor egységes rendszer kialakítása valósult meg. Az önkormányzatok és az állam feladatának a pénzbeli és természetbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások biztosítását, valamint hatósági intézkedéseket fogalmazott meg. Ahhoz, hogy a létrehozott új szabályozások jól működjenek, a gyermekvédelem minden egyes szereplőjének - a szülőt és gyermeket is beleértve – összehangolt tevékenységére van szükség. Az ezzel kapcsolatos tevékenységet végző ellátórendszerek – elsősorban az oktatás, rendőrség, egészségügy – számára ez többletmunkát jelent, mégis arra szükséges ösztönözni őket, hogy részt vegyenek a gyermekvédelmi munkában. A gyermek sorsának hosszú távú megtervezése, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok megosztása, és a végrehajtásért felelős személyek meghatározása is a gyermek érdekeit szolgálja. A gyermekvédelmi rendszerbe való bekerülés a veszélyeztetettség okán történik. A veszélyeztetettség meghatározásánál a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődését akadályozó magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapotról

9 beszélünk. Ennek megelőzésére, megszüntetésére irányul a gyermekvédelmi munka, a gyermek jogainak szem előtt tartása mellett.

A gyámhatósági nyilvántartás adatai: Sellye lakosságából a 0-18 év közötti gyermekek száma:

569 fő

A nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak, illetve fiatalkorúak száma:

49 fő

Ebből a tárgyévben nyilvántartásba került gyermekek száma:

14 fő

Tárgyévben nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma:

8 fő

Ebből tárgyévben védelembe vett gyermekek száma:

5 fő

Tárgyévben elrendelt alapellátás alapján gondozott gyermekek száma:

14 fő

Tárgyévben családjukból kiemelt gyermekek száma:

4 fő

Ezek az adatok az elmúlt évek adataihoz képest emelkedő tendenciát mutatnak. Egyre több család kerül a gyámhatóság látókörébe, többnyire a jelzőrendszer tagjainak (védőnő, gyermekorvos, rendőrhatóság, szabálysértési hatóság, óvoda, iskola, családgondozó) jelzése alapján. A felmerülő családi és gyermekkel kapcsolatos problémák jellege is változott. Az elmúlt években többnyire a szülők életvitele volt kifogásolható. Az elmúlt két évben viszont jelentősen megnőtt a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések száma. Az idei statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezeknek a problémáknak a kezelésére. A gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek munkájának hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi már meglévő, de tökéletesítésre váró feladatokat határozhatjuk meg: •

A

különböző

területen

dolgozó

más-más

felfogású

szakemberek

munkájának

összehangolása, egységes szemlélet kialakítása •

Az ellátórendszerek közötti kölcsönös tájékoztatással a partneri viszony létrehozása

•

A gondozás kiterjesztése a fejlődés minden területére

•

A gyermek gondozásának a családon belül történő megvalósulásra törekvés

•

Szabadidős, és prevenciós programok szervezése

A gyermekvédelmi munka során súlyos problémaként kell kezelni az alábbi eseteket: •

Fizikai bántalmazás

10 •

A gyermek szexuális zaklatása

•

Felügyelet nélküliség

•

Súlyos elhanyagolás, gondozatlanság

•

Megállapíthatóan alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek, szülő

•

Nem megfelelő lakáskörülmény, esetleges hajléktalanság

•

Pszichés bántalmazás, lelki terror a családban, oktatási intézményben

•

Tartósan súlyos egészségügyi problémák

•

Éhezés, nem megfelelő táplálkozás

•

Családon kívüli ideiglenes elhelyezés

•

Antiszociális, kriminalizáló baráti kör, csavargás

•

Nem megfelelő szellemi, testi, fizikai fejlődés a gyermeknél

•

Értelmi fogyatékos, tartós pszichiátriai kezelésre szoruló szülő

•

Nevelési-oktatási intézményből való indokolatlan hiányzás

•

Hatósági, szabálysértési intézkedés a kiskorúval, fiatalkorúval szemben

•

Problémás válás, gyermek elhelyezési per

•

Alacsony jövedelmi viszonyok, munkanélküliség

Ezeknek a problémáknak a megoldása közös feladatunk.

I/2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások I/2/1. A szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások kialakításánál fontos szempont, hogy igazodjon a lakosság szükségleteihez, hozzáférhető legyen településünkön minden rászoruló számára, vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet az alapszolgáltatásokkal megcélzott csoportok kiterjesztésére, mivel a bentlakásos intézményekbe költözés jelentős környezet- és életmódváltozással jár, az intézményekbe kerülést hosszú várokozási idő előzi meg. Igyekszik az alapszolgáltatások formáit egyre több rászorulóval megismertetni. Mindennek eredményeképp elmondható, hogy településünk a jogszabályban meghatározott alapellátási kötelezettségének minden vonatkozásban eleget tett.

11

Sellyén a szociális alapszolgáltatási feladatokat a Gondozási Központon keresztül biztosítja az Önkormányzat. Étkeztetés A rászorulók étkeztetésére 100 adagos, HACCP rendszernek megfelelő főzőkonyha működtetésével kerül sor. A rászorulók felkutatása, regisztrálása a Gondozási Központ feladata. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak , tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről más módon gondoskodni. Az étkeztetés történhet úgy, hogy az igénybevevő saját maga elszállítja, illetve a Gondozási Központ gépkocsival házhoz szállítja. A szociális étkeztetés igénybevételére való jogosultság megállapítása a vonatkozó jogszabályok alapján történik. Az intézményvezető környezettanulmányt készít, felméri a kérelmező életkörülményeit, jövedelmi, vagyoni helyzetét, egészségi állapotáról a háziorvostól tájékozódik. Az intézményvezető dönt az étkeztetés megállapításáról, vagy a kérelem elutasításáról. Kedvező döntés esetén az ellátottnak megküldendő értesítésben rögzíti a térítési díj mértékét. Az intézményi térítési díjat az intézmény évente határozza meg. A személyi térítési díj mértéke nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének 25%-át. Ellátottak adatai: 19-60 év 2 fő 61-80 év 14 fő 81-

2 fő

Az étkeztetést 3 fő dolgozó biztosítja. 2 fő szakács és 1 fő konyhai kisegítő. A szükséges szakképesítéssel mindhárom dolgozó rendelkezik. Szociális étkeztetés iránt az év folyamán 2 kérelem érkezett , mindketten részesülnek ez ellátásban.

12 Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében intézményünk gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk hozzátartozójuk gondoskodni nem tud. A tevékenység szerteágazó, az életvitel minden területére kiterjed. Tartalmi elemei: fizikai ellátás, pszichés gondozás, egészségügyi ellátás. Fontos szempont, hogy a gondozás a mindenkori egészségi, pszichés, szociális állapothoz rugalmasan igazodjon. A házi segítségnyújtás tartalma: - személyi higiénével kapcsolatos feladatok, - a gondozott környezetében végzendő feladatok, - élelmezés, - fűtés ( tüzelőbeszerzés, tüzelőbehordás), - egészségügyi ellátás, - pszichés gondozás, - érdekvédelmi feladatok. A gondozás tartalmának meghatározása a Gondozási Központ vezetőjének felelőssége, aki azt a háziorvos véleményének figyelembevételével, a gondozott körülményeinek alapos megismerése után állapítja meg, dönt annak terjedelméről, hogy teljeskörű , részleges, mindennapos, vagy időszakos legyen. A Gondozási Központ vezetője dönt a házi segítségnyújtás biztosításáról, vagy a kérelem elutasításáról. Kedvező döntés esetén az ellátottnak megküldendő értesítésben rögzíti a térítési díj mértékét is. Az intézmény a térítési díjat évente egyszer határozza meg. A személyi térítési díj havi viszonylatban nem haladhatja meg a gondozott rendszeres jövedelmének 20%-át. Ha a házi segítségnyújtás keretében étkeztetést is biztosít , a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott havi jövedelmének 30%-át. Településünkön minden gondozott részesül szociális étkeztetésben.

13 Ellátottak adatai: 19-60 év 0 fő 61-80 év 2 fő 81-

1 fő

Sellyén a 3 gondozói körzetben összesen 3 rászorulónak biztosítja az intézmény a házi segítségnyújtást, 3 főállású gondozónő bevonásával. A gondozónők a szükséges szakképesítéssel rendelkeznek. Az 2004-es év során 1 kérelem érkezett házi segítségnyújtás igénybevételére, amely pozitív elbírálásban részesült. Nappali ellátás A nappali ellátás biztosítására a Gondozási Központ Idősek Klubját működtet. Az Idősek Klubja azzal a céllal létesült, hogy a Sellyén élő idős és rászoruló fiatalabb nyugdíjasok részére nappali, közösségi, klubszerű ellátást nyújtson. Hivatalosan 30 férőhellyel 100%-os kihasználtsággal működik. A naponta 8-16 óráig szóló nyitva tartás megfelel az igényeknek. Hétfőtől péntekig , munkanapokon fogadják az idős embereket, de rászorultság esetén az intézmény lehetőséget ad a szombati és a vasárnapi étkezések igénybevételére is. Az idős emberek fizikai ellátása során az élelmezésen túl biztosítja a tisztálkodási lehetőségeket , a gondozói felügyeletet és segítséget is. Igény esetén a megfelelő testmozgáshoz torna foglalkoztatást biztosítanak. A lelki gondozás időszakos , négyszemközti beszélgetésekkel valósul meg, mivel pszichológus bevonására nincs lehetőség. Ezen tevékenységet a Központ mentálhigiénés szakembere biztosítja. A napközbeni elfoglaltság és szórakozás biztosítására , TV, újság, video, könyvek állnak rendelkezésre. Kirándulásokat, ünnepségeket, egészségügyi előadásokat, a református és a katolikus egyház képviselője által tartott lelki programokat szerveznek a klub-élet színesítésére. Megyénkben lévő más klubokkal is jó kapcsolatot tartanak fent. A távol lakó, vagy kora, egészségi állapota miatt mozgásában gátolt klubtagokat az intézmény gépkocsija szállítja a klubba. Az ellátás az igénylő kérelmére indul. Az intézményvezető dönt a megállapításról, vagy a kérelem elutasításáról.

14 Az ellátottnak megküldendő értesítésben rögzíti a személyi térítési díjat is, ami mindig a megállapított intézményi térítési díj függvénye. A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a gondozott havi jövedelmének 30%-át. Ellátottak száma: 19-60 év 3 fő 61-80 év 21 fő 81-

6 fő

Az Idősek Klubjában a klubtagok ellátást 3 fő végzi. (Klubvezető, 2 fő szociális gondozó) Mind a klubvezető, mind a gondozók rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel. 2004. év folyamán az Idősek Klubjába 11 személy kérte a felvételét, minden kérelem pozitív elbírálásban részesült. Családsegítés A családsegítés alapellátási formát Önkormányzatunk a „Sellye és Térsége „ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja, társulásos formában. (36 fenntartó önkormányzat) A Szolgálat a helyi közösség humán szolgáltató intézménye . Célja, hogy a települési önkormányzatok működési területén élő , szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzetek megszüntetését elősegítse. Feladatuk a családok fokozott védelme, támogatása, a fellépő működési zavarok , szociális feszültségek feltárása. Ezen problémák megoldásában nélkülözhetetlen a jelzőrendszer működése. Az Intézmény kapcsolatban áll az ellátási területén működő összes oktatási intézménnyel, háziorvosokkal, védőnőkkel, gyermekvédelmi felelősökkel, Polgármesteri Hivatalok illetékes hatósági munkatársaival , egyházi szervezetekkel, vallási közösségekkel, rendőrséggel, határőrséggel. A családsegítői feladatok elsősorban információnyújtásból, ügyintézési segítségadásból, segítő beszélgetésekből állnak. Az Intézmény a feladatok teljesebb ellátásához heti rendszerességgel ingyenes jogsegély szolgálatot és pszichológiai tanácsadást tart, szakemberek bevonásával.

15 Legfőbb cél a törvényi előírásoknak megfelelő működtetés biztosításán túl , a rugalmas , az igényeknek megfelelő és a lehetőségekhez alkalmazkodó , a lakosság teljes körére kiterjedő , sokoldalú segítségnyújtás . Az 1993.évi III.tv. 92.§. (3) bekezdése alapján , ha az önkormányzat társulás keretében látja el szociális feladatait , úgy a szolgáltatástervezési koncepciót e szolgáltatások tekintetében a társulás készíti el. I/2/2. Szakosított ellátási formák Amennyiben a gondozottak életkora, egészségi állapota és szociális helyzete nem teszi lehetővé az alapszolgáltatás keretében történő ellátást, a rászorultakat állapotuknak megfelelő szakosított ellátási formában részesítjük. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények A Gondozási Központ legdinamikusabban fejlődő szakmai egysége a tartós bentlakásos ellátás 1992-ben létesült, 11 férőhellyel. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően jelenleg 27 fő az ellátottak létszáma. A bentlakók egy-két és három személyes szobákban vannak elhelyezve, a gondozottak életviteléhez az intézményi ellátás stabil hátteret biztosít. Ebben az ellátásban azok a személyek részesülnek, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek. Elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását és gondozását végzik, de az intézetbe felvehető olyan 18.életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Napi 3 alkalommal biztosítanak étkeztetést. A diétás étkezés lehetősége biztosított. Az orvosi ellátás jelenleg napi 2 órában biztosított, a város egyik háziorvosa , mint intézeti orvos látja el a feladatot. A szükséges szakorvosi ellátásokat az intézmény megszervezi.(Pszichiátria, szemészet, nőgyógyászat, rheumatológia, fizikotherápia, stb) Lehetőség van az idősek tornájának igénybevételére, külön térítés ellenében fodrász és borbély szolgáltatásai is igénybe vehetők. Rendszeresen járnak lelkészek az intézménybe, akik ünnepek előtt a nehezen járó gondozottak részére gyónást, istentiszteletet tartanak. A bentlakók közös elfoglaltságáról, szórakozásáról gondoskodnak, TV, video, újságok, könyvek állnak rendelkezésre. Az Idősek Klubja tagjaival közösen kirándulásokat, ünnepségeket tartanak. Bálok és egyéb programok teszik színesebbé a bentlakók életét. Igyekeznek az egészséges életmódot elfogadtatni, hangsúlyozva a mozgás, a séta, az aktív tevékenységek fontosságát.

16 A bentlakó gondozottakat mindaddig ápolják, amíg az intézményi orvos kórházi ápolást nem tart szükségesnek. A bentlakók értékeinek , pénzének megőrzését páncélszekrényben biztosítják, a pénzkezelési szabályzat betartásával. A bentlakásos intézményi ellátás iránti kérelemről – az intézményvezető és a Szociális, Egészségügyi Bizottság javaslatának figyelembevételével – Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. Az intézményi térítési díjat évente egyszer a Képviselő-testület rendeletében hagyja jóvá. A bentlakók személyi térítési díja nem haladhatja meg a jogosult rendszeres havi jövedelmének 80%-át. A személyi és intézményi térítési díj közötti különbözet ráterhelhető az ellátásban részesülő készpénz- , vagy ingatlanvagyonára, ennek hiányában a tartásra köteles és képes személy jövedelmére. 1997.november 30-án átadásra került a főépület mellett 7 db garzonlakás. Itt 8 fő számára adottak a 2/1994.(I.30.) NM.rendelet 44.§.(b).pontja által előírt tárgyi feltételek. A férőhelyek száma így 27-re bővült. A várakozók száma átlagosan 2-3 fő , a várokozási idő kevesebb, mint fél év. Ellátottak száma: 19-60 év

0 fő

61-80 év 14 fő 81-

12 fő

Az ápolást, gondozást nyújtó intézményrészben összesen 10 fő szakdolgozó biztosítja. 1 fő vezető ápoló, 1 fő mentálhigiénés asszisztens, 1 fő foglalkozásszervező, és 7 fő ápológondozó. A munkaköréhez szükséges szakképesítéssel 1 fő ápoló-gondozó kivételével mindenki rendelkezik. Ez év során az ápoló-gondozó otthonba 6 rászorult kérte a felvételét, a Képviselő-testület határozata alapján 1 fő kivételével (jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, nem sellyei lakos volt) minden kérelmezőt felvettek.

17 II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ

II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében Önkormányzatunk a jogszabály által előírt alap- és szakosított ellátási formákat teljes körűen biztosítja a lakosság számára. A Gondozási Központ ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, mivel az Idősek Klubjában nincs kialakítva külön pihenő és foglalkoztató helyiség. Legfőbb céljaink: -

meglévő alapellátási és szakosított ellátási formák szélesítése, minőségi fejlesztése, korszerűsítése,

-

a saját környezetben történő gondozás hangsúlyosabbá tétele,

-

ellátási színvonal javítása (tárgyi feltételekben, és szakmai felkészültségben)

-

humán erőforrás fejlesztése,

-

a nem állami részvétel bevonása a szociális szolgáltatásokba, partneri kapcsolat kialakítása, érdekegyeztetés,

-

intézményeink teljes körű akadálymentesítése,

-

a Gondozási Központ végleges működési engedélyének megszerzése

A szociális szolgáltatások fejlesztése az igénybevevők számára kiszámíthatóbb, sokrétűbb, személyre szabott ellátást, jobb hozzáférést eredményez, a szolgáltatásban dolgozók részére pedig egy magasabb szakmai színvonal elérését.

18 II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai Étkeztetés Az étkeztetés igénybevételére településünkön minden rászorulónak lehetősége van. A Gondozási Központ 100 adagos konyhája ki tudja elégíteni a felmerülő igényeket. Fejlesztési célként megfogalmazódik a konyha felszerelésének korszerűsítése, bővítése. Az ellátottak számának folyamatos növekedése, az eredeti berendezés elhasználódása miatt fontos fejlesztési cél, az ebédlő korszerűbbé, az ellátottak igényeit mindenféle szempontból kielégítő helyiséggé tétele. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás megszervezésénél az időskorúak gondozása a legjellemzőbb. Önkormányzatunk célja , hogy nagyobb hangsúlyt fektessen az ellátottak otthoni gondozására. Ezt két ok is indokolná: a bentlakásos intézményi részleg 100%-os kihasználtsággal működik, és a gondozott is a saját otthonában kapna személyre szabott , egyéni segítséget. Az ellátási forma szolgáltatásait a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésével lehetne hatékonyabbá tenni. A Gondozási Központ céljai között szerepel az ellátás kiépítése. Nappali ellátás A nappali ellátás területén az elsődleges cél az ellátottak részére külön foglalkoztató és pihenő helyiség kialakítása. Ennek megvalósulása a végleges működési engedély megszerzésével járna.

II.1.2.Speciális alapszolgáltatások bevezetése A közösségi ellátás és a támogató szolgálat megszervezését az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott időpontig, 2007.december 31. napjáig biztosítani kívánja. Megszervezése előreláthatólag a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás keretein belül történik meg.

19

II.1.3. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai Ápolást , gondozást nyújtó intézmény A bentlakásos elhelyezés fejlesztése elsősorban a garzonlakások számának növelését jelentheti. Az egyre fokozódó igényeket szem előtt tartva szükség lenne 2-3 új lakrész kialakítására. Az intézmény mosókonyhája még a Gondozási Központ megalakulása idején tervezett kb.11 fő kiszolgálására épült. Azóta az ellátotti létszám több, mint duplájára emelkedett. A mosókonyha bővítésére, korszerűsítésére mindenképp szükség van, a zökkenőmentes működéshez. Önkormányzatunk fő céljai közé tartozik még az intézményeink teljes akadálymentesítése is. A településen többször felmerült már igény egy olyan átmeneti elhelyezést biztosító helyiség , lakrész kialakítására, amely a krízishelyzetbe került családok, vagy személyek részére a veszély elmúltáig biztonságot nyújtana. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a családokban az egyik szülő veszélyeztető magatartása miatt a gyermekeknek , illetve a másik szülőnek nincs hova fordulnia lakhatási gondjaival. Megoldásra váró feladat, hogy az önkormányzat a krízishelyzetbe került családok átmeneti elhelyezésére lehetőséget tudjon biztosítani a településen.

20 Időbeli ütemezés Cél Gondozási Központ konyhájának és ebédlőjének korszerűsítése Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása Idősek Klubjában külön pihenő és foglalkoztató helyiség kialakítása Közösségi ellátás megszervezése

Időbeni ütemezés 2007.december 31.

Forrás Ingatlan értékesítés, Pályázat

2007.december 31.

Pályázat , saját erő

2007. december 31.

Ingatlan értékesítés , Pályázat

Támogató szolgálat megszervezése

2007.december 31.

3 új garzonlakás kialakítása Gondozási Központ mosókonyhájának bővítése Krízis szálló kialakítása Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása

2007.december 31.

2007.december 31.

Állami normatíva, pályázat (Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül)

Állami normatíva, pályázat (Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül)

2007. december 31. 2008. december 31. 2005.december 31.

Ingatlan értékesítés, Pályázat Ingatlan értékesítés, Pályázat Pályázat , saját erő Saját erő

II.2. Jövőkép Önkormányzatunk minden eszközével biztosítani kívánja a lakosság szociális jogainak érvényesítését, mindennemű hátrányos megkülönböztetést, előítéletet elutasít. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociális ellátásokat biztosító Gondozási Központ fenntartására, a szolgáltatások bővítésére és fejlesztésére. Az Önkormányzat számára alapvető érték a szociális biztonság, kiszámíthatóság. Fő stratégiai célunk a szolgáltató Önkormányzat megteremtése, intézményeink ellátási színvonalának emelése, a szociális védelmi rendszer minőségének fejlesztése. Fontos, hogy a szociális védelmi rendszer megfelelő és hatékony segítséget nyújtson a rászorultaknak a társadalmi integráció és az önálló életvitel feltételeinek megteremtésében, az emberi méltóság megőrzésében, és életminőségük javításában. Szorgalmazzuk az emberi erőforrások fejlesztését, vagyis a szakterületeken dolgozók folyamatos át- és továbbképzését.