Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
15/2005. (X. 17.) ök.rendelete VÉRTESSZŐLŐS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL egységes szerkezetben
1 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ...................................................................................................... 4 A rendelet hatálya ....................................................................................................................... 4 Szabályozási elemek ................................................................................................................... 4 Sajátos jogintézmények .............................................................................................................. 5 Fogalom meghatározás ............................................................................................................... 5 Telekalakítás általános szabályai ................................................................................................ 6 Építmények, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások.................................. 7 Közterület alakítására vonatkozó általános szabályok ............................................................... 8 Építés feltételei ........................................................................................................................... 9 II. A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETFELHASZNÁLÁSA ÉS ÖVEZETEI ........................ 9 III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK.................................................................................... 10 Beépítésre szánt terület növekedése ......................................................................................... 10 Lakóterületen lakóépületek elhelyezése ................................................................................... 11 Kertvárosi lakóövezet ............................................................................................................ 13 Falusias lakóövezet ............................................................................................................... 15 Településközpont vegyes terület .............................................................................................. 17 Gazdasági terület ...................................................................................................................... 19 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ......................................................................... 19 Ipari gazdasági terület ........................................................................................................... 21 Mezőgazdasági üzemi terület ................................................................................................ 22 Különleges területek ................................................................................................................. 23 Sportterület ............................................................................................................................ 23 Temető területe ...................................................................................................................... 24 Múzeumi bemutatótér területe .............................................................................................. 24 Idegenforgalmi övezet ........................................................................................................... 25 Szennyvíztisztító területe ...................................................................................................... 25 IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI ............................ 26 Közlekedési és közmű-elhelyezési terület ................................................................................ 26 Közlekedés általános előírásai .............................................................................................. 26 Köú/1 övezet ......................................................................................................................... 26 Kőú/2 övezet ......................................................................................................................... 27 Kök övezet............................................................................................................................. 27 Parkolás általános előírásai ................................................................................................... 28 Közműellátás, hálózatok........................................................................................................... 28 A beépítés külső közmű feltételei ......................................................................................... 28 2 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A közművek általános előírásai............................................................................................. 29 Ágazati közmű előírások ....................................................................................................... 29 Zöldterületek ............................................................................................................................. 32 Közpark (Zkp) ....................................................................................................................... 32 Rekreációs zöldterület (Zr).................................................................................................... 33 Védelmi célú zöldterület (Zv) ............................................................................................... 33 Erdőterületek övezetei (Ev, Ee) ..................................................................................... 34 Mezőgazdasági területek (Má/1,Má/2,Má/3, Má/k, Mk/1, Mk/2,Mk/3,Mk/p,Mv) ................................ 35 Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezetei ........................................................................ 35 Általános mezőgazdasági terület övezetei............................................................................. 37 Vízgazdálkodási övezet (V) ..................................................................................................... 38 Különleges beépítésre nem szánt terület Védőtávolságok ........................................................................................................................ 39 V. KÖRNYEZETVÉDELEM ....................................................................................................... 40 Levegővédelem ..................................................................................................................... 40 Felszíni és felszín alatti vizek és a föld védelme .................................................................. 40 Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................ 41 Zaj és rezgés elleni védelem.................................................................................................. 41 VI. TÁJ – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ...................................................................................... 41 VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ............................................................................................... 42 Értékvédelem ............................................................................................................................ 42 Záró rendelkezés ....................................................................................................................... 42
3 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Vértesszőlős Község Önkormányzatának 15/2005. (X. 17) rendelete Vértesszőlős Építési Szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról
Vértesszőlős Község Önkormányzati Képviselő Testülete, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, 7. § (3) c) pontjában és a 13. §.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított, 1990. évi LXV. törvény 1. § (1), 8. § (1), 16. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, jóváhagyja a szabályozási tervet és megállapítja az építési szabályzatot. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. § (1)
A rendelet hatálya kiterjed Vértesszőlős teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: a község területe).
1
(2)
2 3
Vértesszőlős építési szabályzatát és a mellékletét képező Sz-1 és Sz-2 jelű (külterület, belterület), valamint azokat módosító Sz-2/M1-4-ig terjedő jelű szabályozási tervlapokat 4 és fedvényterv feliratú tervlapokat együtt kell alkalmazni. Szabályozási elemek 2. §
(1)
A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak: bel- és külterület határa, a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa, 5 , közterületi telekhatár, szabályozási vonal, szabályozási szélesség, területfelhasználási egység határa, építési övezet, övezet határa és előírásai, sajátos jogintézmények határvonalai. 6 a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely határa
(2)
Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő eset kivételével.
(3)
a)7 A belterületi határ, a területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és/vagy telekegyesítés során létrejövő telkek egységes használata indokolttá és szükségessé
1
Hatályon kívül helyezte a korábbi (2) bekezdést: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (1) bekezdése Hatálytalan: 2010. 10. 1-től Módosította: 10/2008. (V. 30.) Ör. 1.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 3 Módosította a (3) bekezdést (2) bekezdésre: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 4 Beillesztette a „és fedvényterv feliratú tervlapokkal” : 8/2010. (X. 1.) Ör. 8.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1től 5 Módosította: 10/2008. (V. 30.) Ör. 2.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 6 Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 2.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 7 Beillesztette az a) pont megjelölését a 1/2008. (I. 25.) Ör. 3.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től 2
4 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
teszi, az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. 8
(4)
b) Az SZ-2M3 jelű szabályozási terv belterületi határváltozás lehetőségét jelzi, melynek időszerűsége esetén kérhető a belterületbe vonás és a telekalakítás.
A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő. Sajátos jogintézmények 3.§
(1)
A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők: a) b) c)
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés9: közlekedéshálózati fejlesztések és új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe. Elővásárlási jog10 bejegyeztetése az önkormányzat számára: Szabadság telep lakóépületeire és telkeire. Beültetési kötelezettség: A szabályozási terven jelölt helyen és mértékben a telek egy részére növénytársulás telepítendő, az építési engedélyezési tervben lakótelkeken kertészeti, egyéb telkeken kertépítészeti tervvel igazoltan. A növénytelepítést háromszintű (gyep, cserje, lombkoronaszint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos és örökzöld fák telepítendők. Fogalom meghatározás 4.§
(1)
A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók: a)
Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.
b)
A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény, mely beszámít a telek beépítettségébe (nem azonos a melléképítménnyel).
c)
Hagyományos építőanyag: természetes, vagy természet-közeli anyagok felhasználásával előállított, 50 évvel korábban általánosan használt építőanyag (pl.: agyag, tégla, kő, cserép, réz, cink, fa, üveg, vakolat, műkő, vas, drótfonat).
d)
11
e)
Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az épület a meglévő állapothoz igazodóan oldalhatáron állóan elhelyezhető, de nem tartható a szükséges oldalkert méret, illetve az épületek közötti távolság. Telekhatártól telekhatárig is építhető.
f)
Kertépítészeti terv: épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és
Házikert: nagyobb méretű hátsókert, amikor a szélessége nem a hátsó telekhatártól, hanem a közterületi határtól kerül megállapításra.
8
Beillesztette: 1/2008. (I. 25.) Ör. 3.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től Lásd: Étv. 27.§ 10 Lásd: Étv. 25.§ 11 Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (2) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 9
5 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia. g)
Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban12 foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni13.
h)
Kialakult, beépített terület, beépítés: a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.
i)
Kialakult beépítés: építési telken álló épület/ek telken belüli térbeli helyzete és tömege.
j)
Környezeti hatásvizsgálat: városrendezési típusú elvi építési engedély részeként a településrendezési és környezetvédelmi összefüggések vizsgálata végzendő el, átalakulás környezetre gyakorolt hatása elemzendő (pl.: feltárás, forgalmi terhelés, parkolás, funkcionális és építészeti illeszkedés, környezetterhelési értékek, talajszennyezés, zaj-, légszennyezés) legalább 4-5 oldal terjedelemben.
k)
Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, vízelvezető árok feletti egységes áthajtó, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás és utcabútorai, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
l)
Passzív akusztikai védelem: hangszigetelést biztosító nyílászárók alkalmazása, helyiségek zaj elleni védelmet biztosító csoportosítása (pl.: nappali és hálóhelyiségek a csendesebb telekrész felé).
m)
Rendezett telek: a szabályozási vonallal érintett telek telekalakításának végrehajtása az építési jog feltétele.
n)
Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
o)
Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület és/vagy vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 20%-át. Telekalakítás általános szabályai 5. §
(1)
A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.
(2)
A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
12 13
45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§. ajánlott segédlet: a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata” II. rész 2.1. pontja
6 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
(3)
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
a)14 A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet. 15
b) Új telket alakítani az előírt minimális telekmérettől legfeljebb 10%-os mértékben kisebb méretűre csökkenteni akkor lehet, ha az közterület kialakítása érdekében történik.
(4)
Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.
(5)
Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.
(6)
Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közhasználat előtt el nem zárt területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út” megjelöléssel.
(7)
16
Nyeles telek magasabb jogszabály szerinti kialakítását az önkormányzat nem korlátozza.
Építmények, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 6.§ (1)
A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság – a települési önkormányzat véleményének figyelembe vételével – a településrendezési szempontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni a települési összefüggések vizsgálata mellett a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítmény környezetére gyakorolt hatásait (pl.: forgalom, légszennyezés, zaj mikro-meteorológiai viszonyok) is meg kell határozni.
(2)
Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembevételével a következő: a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet: 2-2 szomszédos telken álló főépület síkja által adott építési vonal figyelembe vételével, a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni. A Tanács utca átépülésénél a főépület közterület felöli homlokzati síkja 3,0m-es előkert megtartásával adódó építési vonalra is helyezhető, ha az előkertet le nem kerítve, a közterülethez igazodva alakítják ki. A Valusek utca Jókai utcától délre lévő szakaszán új épület építése esetén előkertként legalább 5.0 m-t kell és legfeljebb 20m-t lehet meghatározni. b)
Az oldalkert szélessége:
14
Beillesztette az a) pont megjelölését 10/2008. (V. 30.) Ör. 3.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 3.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 16 Beillesztette: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 15
7 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter, 17 oldalhatáron álló beépítési módnál: új beépítés esetén min. 0 m illetve min. 6,0 m , kialakult beépítés esetén a szomszédos épületektől az építménymagassággal azonos távolság. oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben, vagy új építés esetén az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 4,5 m-nél kisebb nem lehet. c) A hátsókert mélysége: a 45 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m, a 45 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m, 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen, 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házi-kert). (3)
A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő, az eredeti terephez viszonyított, 0,75 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.
(4)
Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(5)
A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 60 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.
18
(6)
19
Belterületen reklámtáblát és reklámfelületet az önkormányzat véleményének figyelembe vételével lehet elhelyezni, illetve kialakítani. Közterület alakítására vonatkozó általános szabályok 7. §
(1)
A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető: a) b) c) d) e)
hirdető (reklám) berendezés, külön jogszabályi rendelkezések, a közlekedés biztonságának és az önkormányzat véleményének figyelembe vételével, közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik), köztisztasággal kapcsolatos építmények, szobor, díszkút, szakrális emlék, pihenést szolgáló eszközök berendezések, távbeszélőfülke.
(2)
Közterület-alakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre: Tanács utcára, a vasúti megálló környezetére, Múzeum utcára.
(3)
A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket zöldfelületként kell kialakítani ott, ahol ezt a közlekedésbiztonság lehetővé teszi és műszaki okok nem akadályozzák.
17
Beillesztette: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (4) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Hatályon kívül helyezte a korábbi (6) bekezdést: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (5) bekezdése Hatálytalan: 2010. 10. 1-től 19 Modosította a korábbi (7) bekezdés sorszámát: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (5) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 18
8 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Építés feltételei 20 8. § (1)
A földbeszakadás hatásterületéhez tartozó telkeken, valamint a szabályozási terven üregkutatás elvégzéséhez kötött területhasználatnál, 15%-nál meredekebb tereplejtés esetén, közterületi telekhatáron meglévő 2m, vagy 2m-nél nagyobb szintkülönbség esetén új épület építésénél az építési engedélyezési terv üregkutatásra is kiterjedő geotechnikai szakvélemény figyelembe vételével készüljön.
(2)
Intézményi telkek és gazdasági övezethez tartozó telkek építési engedélyezési tervéhez kertépítészeti terv is készítendő.
(3)
A telekhez tartozó kötelező zöldfelület létrehozása az építési engedélyben kikötött módon a használatba vételhez megvalósítandó.
(4)
Az 1. sz. főút külterületi szakaszáról közvetlen új gépjármű ingatlankiszolgálás nem biztosítható.
(5)
Az 1. sz. főút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges.
(6)
Általánosan a nem kialakult, be nem épült külterületi mezőgazdasági területeken építési szándék esetén új épület 30 m-nél jobban nem közelítheti meg a területet feltáró út, illetve mezőgazdasági földút tengelyét, ettől eltérni a szabályozási terven jelölt helyeken lehet.
(7) 21 Az 1. sz. főút nyugati oldalán új beépítésre szánt területen épület elhelyezésekor az építési engedélyhez csatolt műleírásban a választott alapozást igazoló geotechnikai adottságokat ismertetni kell. (8)
Közműhálózatok építése csak az érintett területre útépítési tervek és a távlati úthálózat fejlesztési célok figyelembevételével történhet.
(9)
Építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges jármű elhelyezési lehetőséget telken belül a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani.
(10)
22
Az 1. számú főút mentén kialakuló új gazdasági területek építés-előkészítési feladatai között szükséges a főút menti telkeken az 1. sz főút rézsű-lábig a terep-feltöltést/rendezést elvégezni. II. A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETFELHASZNÁLÁSA ÉS ÖVEZETEI 9. §
(1)
A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll: a)
b)
Lakóterületek: kertvárosi jellegű lakóövezet falusi jellegű lakóövezet
Lke/23 1-6 Lf/1 – 3,
Vegyes területek:
20
az eljárás körét és tartalmi követelményeit a 46/1997. (XII. 29.)KTM rendelet tartalmazza. Jelen rendelkezés helyi szigorítás 21 Módosította teljes szövegcserével: 1/2008. (I. 25.) Ör. 4.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től 22 Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 4.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 23 Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (6) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 9 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
településközpont vegyes övezet c)
d)
(2)
Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek élelmiszeripari övezet mezőgazdasági üzemi övezet Különleges területek: temető övezete idegenforgalmi-rekreációs terület övezete múzeum területének övezete sportterület övezete szennyvíz iszap leürítő területe
Vt/1 - 2, Gksz/24,25 26 1-8 Gip, Gmü, Kte, Kid, Kmú, Ksp, Kfhu,
A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll: a)
b)
c)
d)
e) 28
f)
Közlekedési és közműterületek: közút övezete vasút övezete közművek telkei 27 Magánút, sajáthasználatú út
Köú/1-2, Kök, KÖu-m
Zöldterületek: közkert, közpark rekreációs övezet védelmi zöldövezet
Zk/1-2, Zr, Zv,
Erdőterületek védelmi (védett és védő erdő) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő
Ev Ee
Mezőgazdasági területek: kertes mezőgazdasági övezetek általános mezőgazdasági övezet vizes élőhelyek
Mk/1-3, Mk/p Má/1-3,Má/k Mv
Vízgazdálkodási területek: Állandó és ideiglenes vízfelület Különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya
Váv, Viv Kk-g
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre szánt terület növekedése 10. § (1)
Beépítésre szánt területté válnak a szabályozási tervlapon fejlesztésre jelölt gazdasági területek.
24
Módosította: 1/2008. (I. 25.) Ör. 5.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 5.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 26 Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 1.§ (6) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 27 Beillesztette: 2/2010. (I. 29.) Ör. 2.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 01. 29-től 28 Beillesztette: 2/2010. (I. 29.) Ör. 2.§ Hatályos: 2010. 01. 29-től 25
10 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
(2)
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a településszerkezeti terven és a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el. A belterületbe vonásról, a belterületbe vonás időszerűsége esetén alkot önálló rendeletet a testület. Lakóterületen lakóépületek elhelyezése 11. §
(1)
A lakóterületek település részen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.
(2)
Az egyes lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el, illetve alakíthatók ki: a) 29 Kertvárosi jellegű lakóterületen30: − egyedi (családi házas) telken legfeljebb 2db épület létesíthető, − melyből az övezetre meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszeresénél kisebb, vagy azt elérő telken legfeljebb 1db 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) lakóépület, az övezetre meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszeresét meghaladó telken legfeljebb 4 lakásos, (6 önálló rendeltetési egységet magába foglaló), sorház jellegű kistársasház lehet. − a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, legfeljebb a beépíthető terület 50%-án, az övezetre meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszeresét meghaladó telken a beépíthető szintterület 50%-án, kivéve a Valusek út melletti lakótelkeket, amelyeken önállóan is elhelyezhetők a fenti funkciók, − egészségügyi, közösségi, szociális épület, − szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 6 vendégszobával, − a lakófunkció mellett, legfeljebb 1db melléképület lehet, amely például: - a lakófunkcióhoz kapcsolódó, a háztartást, saját használatot szolgáló egyéb melléképület, - a lakófunkciót nem zavaró mezőgazdasági- (pl.: pajta, pince), ill. egyéb gazdasági épület (pl.: kézműipari épület) lehet, - állattartó épület legfeljebb nettó 15 m2-ig, − kerti pavilon, kerti építmények, úszómedence legfeljebb 30m2-ig. A falusias lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el31. Egyedi (családi házas) telken legfeljebb 3db épület létesíthető. legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, egyházi, egészségügyi-, szociális, épület, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, egyéb gazdasági-, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, − a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület legfeljebb a beépíthető terület 35%-án. − a falusias lakóövezetek lakótelkein a főfunkció rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek együttes száma legfeljebb 2 db lehet. b) − − − −
29
Módosította: 11/2007. (VI. 29) Ör. 2.§ (2) bekezdése Hatályos 2007. 06. 29. OTÉK szigorítás 31OTÉK szigorítás. 30
11 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
c) A fenti funkciók elhelyezésének feltétele: − a vonatkozó külön jogszabályi előírások (pl.: környezetvédelem, növény és talajvédelem, ÁNTSZ) betarthatósága, − az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyek telken belüli biztosítása, kivéve, ha kialakult telekszerkezet esetén a domborzati adottságok, vagy a kialakult telekméretek miatt a telken belüli parkolás nem oldható meg (pl.: faluház, templom), illetve ahol az építési övezet előírása ettől eltérően rendelkezik. (3)
A lakótelken lakó-funkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület a Valusek út kivételével nem létesíthető, meglévő használaton kívüli épület funkcióba nem helyezhető, bontás esetén újra nem építhető.
(4)
A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, a lakótelkek 250 m2-t meghaladó telekterülettel és 12m-t meghaladó telekszélességgel beépíthetők.
32 33
(5)
Az új telekosztás után kialakuló telkek utcafronti szélessége min. 17 m legyen.
(6)
Meglévő épületek bővítése az illeszkedés elve alapján az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges. Meglévő épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére, illetve a szabályzatban meghatározott építési helyen belül épülhet, az illeszkedés elve alapján meghatározott előkert betartásával.34
(7)
Építési helyen belül a fő funkciót magába foglaló épületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie,35 kivételt képezhet a gépkocsitároló.
(8)
A térszín alatti beépítés legfeljebb 5%-kal haladhatja meg a térszín feletti beépítést.
(9)
10%-nál nagyobb tereplejtés esetén a réteg és/vagy talajvizek elvezetéséről gondoskodni kell.
(10) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építménymagassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg. (11) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak: a)
Az egyes épületrészek traktusmélysége legfeljebb 12m lehet.
b)
Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 9,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat kontyolva, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épüljön.
c)
Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
d)
36
Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet, a tető hajlása 3720°-45° között változhat, de a kialakult beépítésnél a szomsédos épületekhez illeszkedni kell. Ettől eltérni csak telepszerűen (egyidőben és egyszerre, azonos anyaghasználattal és színezéssel, azonos építészeti karaktert, formát, eszközöket alkalmazva) megtervezett és megépített épületek esetén lehet, a telepszerűen egységes a lakóházak tetőhajlásának alsó értéke legalább 25°. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása az egy
32
Módosította: 11/2007. (VI. 29) Ör. 3.§ Hatályos 2007. 06. 29. Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 2.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 34 R. 6. § (2) alapján 35 Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 2.§ (2) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 36 Módosította: 11/2007. (VI. 29) Ör. 4.§ Hatályos 2007. 06. 29. 37 Módosította a tető hajlásszögét: 8/2010. (X. 1.) Ör. 2.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 33
12 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
tömbön belüli, szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (pl.: az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy kontyolt kialakítású). Új manzárd tető nem építhető, felújítás kapcsán meglévő manzárd tető újraépíthető. Az egymás melletti telken létesülő tetők hajlása között legfeljebb3810°° különbség lehet. e)
Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
f)
A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).
g)
39
Minden építési telek kapubehajtója, útkapcsolata teljes szélességben szilárd burkolattal és zárt csapadékvíz elvezetéssel építendő ki.
(12) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók: 40
a)
A kerítés legfeljebb 2 m magas lehet. Sarokteleknél az utak látóháromszögébe eső kerítésszakaszoknál legfeljebb 50 cm magas tömör lábazattal átláthatóságot biztosító kerítés készítendő.
b)
Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, zsalukő nem lehet.
c)
41
Az 1.számú főút mentén a külterületi szakaszokon kerítés csak a kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területé alakult telkek esetében létesíthetők.
d)
42
A hrsz 011/21 telek kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területté alakulásakor az 1.számú főút csomópontjában a teleksarkán a kerítése csak a szemközti telek kerítésével megegyezően, lesarkított törtvonalon épülhet.
(13) Valusek utca menti lakótelkeken, illetve a közlekedésből származó, a lakótelkekre vonatkozó zajterhelési értéket meghaladó zajszintnél építés, bővítés és felújítás során a passzív akusztikai védelem figyelembe vétele szükséges. Kertvárosi lakóövezet 12. § (1)
A beépítésre szánt területen a szabályozási tervlapon jelölt alábbi kertvárosias (Lke) lakóövezet lehet:
a) Lke/1
O 5,0
30 K/500
Z=50
Szm:0,6
jelű kertvárosias építési övezet – jellemzően szabályos apró telkek a Kánya u. – Múzeum u. – Gagarin u .-Kossuth L. u. –Széchenyi u. –Petőfi u. – Arany J. u. –Homok u. –Domb u.Vértes L. u. között Sport u. déli oldalán. Az építési övezetben elsősorban oldalhatáron állóan, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, az illeszkedés elve alapján megállapított, de
38
Módosította az 5°-ot 10°-ra: 8/2010. (X. 1.) Ör. 2.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 2.§ (4) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 40 Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 2.§ (5) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 41 Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 6.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 42 Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 6.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól 39
13 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
legfeljebb 5,0m-es építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 500m2-es telekterületen lehet új épületet létesíteni, a meglévő épületeket bővíteni, bontás esetén újra építeni. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen. Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó épületrész, építmény létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki. b) Lke/2
O 5,0
25 900
Z=60
Szm:0,5
jelű kertvárosias építési övezet – négyzet alakú közepes méretű telkek az északi lakóterületen, Kánya u. folytatásánál, Jókai u. északi oldalán. Az építési övezetben oldalhatáron álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 900m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, illetve az építési helyen belül létesíthető új épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. az északi lakóterületi telkek kivételével az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó épületrész, építmény létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki. 43 Szabadonálló beépítési mód lehetséges, ha a szomszédos épületektől az építménymagasságnak megfelelő távolság biztosítható, illetve a szomszédos telek beépíthetőségét ezzel nem korlátozza. c) Lke/3
O 5,0
25 Z=60 Szm:0,5 K/441000
jelű kertvárosias építési övezet – jellemzően négyzet alakú nagy telkek a Jókai u. és Sport u. között. Az építési övezetben az utcai homlokzati szakaszon oldalhatáron állóan, a hátsó telekhatáron L alakban beforduló beépítés is engedélyezhető, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, a beépítési mérték meghatározásánál a 900m2 feletti telekrész csak fél területtel vehető figyelembe. A szintterületi mutató legfeljebb 0,5, az építménymagasság legfeljebb 5,0m-es lehet. A kialakult, vagy legalább 1000m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül újra építhetők. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Az övezetben legfeljebb 15 m2-es állattartó épületrész, építmény létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki. d)45 Ikr 30 Z=50 Szm:0,5 Lke/4 5,0 400 jelű lakó aprótelkes, ikerházas építési övezet 43
Beillesztette: 8/2010. (X. 1.) Ör. 3.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Módosította a kialakítható minimális telekméretet: 8/2010. (X. 1.) Ör. 3.§ (2) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 45 Beillesztette: 15/2006. (XI./10.) Ör. 2. §. Hatályos 2006. 11. 10-től 44
14 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
−
Az építési övezetben az épületek ikerház jelleggel telepítendők. A beépítettség legfeljebb a telek 30%-a lehet, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, az osztás után kialakuló legalább 400m2-es telekterületen és legalább 10,5m széles telken.
−
Új épület építése esetén az előkert a 16m széles közterületek mentén 0-5m közötti, a a 10m széles közterület mentén legalább 3,0m legyen, az oldalkert a ténylegesen kialakuló telekhatárhoz viszonyítva legalább 3m legyen. Hátsókertként legalább 6m-es sáv tartandó.
−
Az övezetben teljes közműellátás biztosítandó.
−
Legfeljebb 1db épület építhető, állattartó épület/rész nem létesíthető.
−
A magastető fő tetőgerinc iránya a közterülettel párhuzamos, az iker jellegű egymáshoz kapcsolódó épületeknél a gerinc és párkány kialakítás építészeti megjelenésben azonos legyen (pl.: méretben, anyaghasználatban és színezésben).
−
Építési engedélyezési terv a talajmechanikai szakvélemény figyelembevételével készüljön, a talajadottságok, valamint a közös oldalhatáron csatlakozó, ikres beépítés alapozásának összehangolása miatt.
e)46 Lke/5
Sz 5,0
25 600
Z=60
Szm:0,6
jelű kertvárosias építési övezet – szabálytalan alakú közepes méretű telkek az északi lakóterületen, volt homokbánya domboldalán. Az építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 5,0-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 600m2-es telekterületen az építési helyen belül létesíthető új épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. az övezetben állattartó épületrész, építmény nem létesíthető. 47
f) Lke/6
O,Sz 30 5,0-7,5 K/700
Z=50
Szm:0,75
jelű kertvárosias építési övezet , ahol lakó- és intézményi vagy szolgálati funkciók helyezhetők el. - Az építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadonállóan, legfeljebb 30%-os beépítettséggel, min. 50% zöldfelülettel a kialakult, vagy új telekalakítás esetén min. 700 m2-es telken lakóépület épülhet max. 5,0 m-es építménymagassággal, vagy intézmény-szolgáltató fő funkciójú épület max. 7,5 m-es építménymagassággal. - Ebben az övezetben állattartó épület nem épülhet. - a 061/1 hrsz. telekből kialakított Lke-4 övezeti telken csak a múzeum kulturális, tudományos ismeretterjesztő funkciójához, ill. látogatói idegenforgalmi-szolgáltató funkciókhoz kapcsolódó épület helyezhető el. Falusias lakóövezet 13. §
46 47
Beillesztette: 11/2007. (VI. 29) Ör. 5.§ Hatályos 2007. 06. 29. Beillesztette: 8/2010. (X. 1.) Ör. 3.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től
15 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
(1)
(2)
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a)
Lf/1 – kisebb telkes, jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.
b)
Lf/2 – nagyobb méretű telkek, jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.
c)
Lf/3 – szabálytalan alakú, nagyméretű telek szabadon álló beépítéssel.
Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
a) Lf/1
O 4,5
25 K/48800
Z=60
Szm:0,5
jelű falusias építési övezetben az utcai homlokzati szakaszon oldalhatáron álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 4,5-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 800m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül újra építhetők. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Az övezetben legfeljebb 30 m2-es állattartó épületrész, építmény létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki. b) O Lf/2
4,5
25 K/491000 Z=60 Szm:0,5
jelű falusias építési övezetben az utcai homlokzati szakaszon oldalhatáron álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 4,5-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1000m2-es telekterületen, új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül újra építhetők. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Az övezetben legfeljebb 30 m2-es állattartó épületrész, építmény létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki. c) Sz 15 Z=50 Szm:0,3 5,0 2500 jelű falusias építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 15%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,3-os szintterülettel, 5,0-es legnagyobb építménymagassággal, közterület rendezés után legalább 2500m2-es telekterületen építhetők új épületek. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen. Lf/3
48 49
Módosította a kialakítható minimális telekméretet: 8/2010. (X. 1.) Ör. 3.§ (4) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Módosította a kialakítható minimális telekméretet: 8/2010. (X. 1.) Ör. 3.§ (5) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től
16 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Az övezetben legfeljebb 30 m2-es állattartó épület/rész létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki. Településközpont vegyes terület 14. § (1)
A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.
(2)
A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület50, c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, sportépítmények, f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.
(3)
A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.
(4)
51
(5)
Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el: a) meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.
(6)
Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak: a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs). b) Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (pl.: az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy kontyolt kialakítású). c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható). e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet
50 51
Az új telekosztás után kialakuló telkek utcafronton mért szélessége min. 17 m legyen.
OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott Módosította: 8/2010. (X. 1.) Ör. 4.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től
17 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (7)
Valusek utca menti lakó funkciójú telkeken építés, bővítés és felújítás során a passzív akusztikai védelem figyelembe vétele szükséges.
(8)
A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kikötött időre és módon kell teljesíteni: a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 25%-át háromszintű (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. 52. d) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50% mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
(9)
A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) O/Sz 30 Z=35 Szm:0,6 5,0(6,5) K/550 jelű településközponti építési övezetben jellemzően oldalhatáron álló, vagy szabadon álló módon, kialakult esetben szabadon állóan, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 5,0-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 550m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül újra építhetők. Az övezetben kialakult 6,5m-es építménymagasság újraépíthető. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 35% legyen. Vt/1
b) O/Sz Vt/2
53
5,0/7,5
35 K/700
Z=35
Szm:0,7
jelű településközponti építési övezetben jellemzően oldalhatáron álló, vagy szabadon álló módon, legfeljebb 35%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,7-os szintterülettel,54lakóház esetén max. 5,0m, intézmény esetén max. 7,5 m-es építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 700m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül újra építhetők. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 35% legyen.
52
Hatályon kívül helyezte az utolsó mondatot: 8/2010. (X. 1.) Ör. 4.§ (2) bekezdése Hatálytalan: 2010. 10. 1-től Módosította az építménymagassági paramétert: 8/2010. (X. 1.) Ör. 4.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 54 Módosította a „lakóház esetén max. 5,0m, intézmény esetén max. 7,5 m-es” szövegrészt: 8/2010. (X. 1.) Ör. 4.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 53
18 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Gazdasági terület 15. § (1)
Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a)
Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 50%-át háromszintű (gyepcserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 25%-át boríthatja.
b)
A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a szabályozási terven ábrázoltak szerint a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet telepítendő.
c)
A növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók.
d)
Telken belül a parkolók és a burkolt manipulációs terek fásítva alakítandók ki: 3 parkolóhelyenként, illetve ezzel egyenértékben a burkolt felület/200m2-ként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 400m2 nagyságot meghaladó burkolt felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.
55
(2)
56
Az épületeket legalább 50 méterenként tagolni kell, a homlokzati síkban való mozgatással. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 16. §
(1)
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás, c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei, d) egyéb irodaépület, e) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek57 létesíthetők.
(2)
Az építési övezetre vonatkozó határértékek: a) (északi lakóterület, vasútállomás környéke, Jókai Mór utca és Vörösmarty utca sarok, déli közigazgatási határnál) 25 Sz/O Z=50 Szm:0,5 Gksz/1 5,5 K/1000 jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló, vagy oldalhatáron álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,5-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1000m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül újra építhetők.
55
Hatályon kívül helyezte a korábbi (2) bekezdést: 8/2010. (X. 1.) Ör. 5.§ (1) bekezdése Hatálytalan: 2010. 10. 1-től Módosította a bekezdés sorszámát, továbbá hatályon kívül helyezte a bekezdés második mondatát: 8/2010. (X. 1.) Ör. 5.§ (2) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 57 OTÉK 31.§ (2) bekezdés alapján 56
19 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen. b) (Rákóczi Ferenc utca, Jókai Mór utca, Valusek út a déli belterületi határnál) O 25 Z=40 Szm:0,5 Gksz/2 5,0 2500 jelű építési övezetben jellemzően oldalhatáron álló, kialakult esetben szabadon álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2500m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül építhetők új épületek. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40% legyen. c) Sz 35 Z=30 Szm:0,7 6,0 5000 jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló módon, legfeljebb 35%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,7-os szintterülettel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 5000m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő épületek bővíthetők a beépítési mérték figyelembe vételével, illetve az építési helyen belül építhetők új épületek. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 30% legyen. Gksz/3
d) SZ 35 Z=30 Szm:0,7 10,5 3000 jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló módon, legfeljebb 35%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,7-os szintterülettel, 10,5 m legnagyobb építménymagassággal, legalább 3000m2-es telekterületen az építési helyen belül építhetők új épületek. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 30% legyen. Gksz/4
58
e) SZ Gksz/5
59
10,5
35 K/4500
Z=30
Szm:0,7
jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló módon, legfeljebb 35%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,7-os szintterülettel, 6010,5 m legnagyobb építménymagassággal, meglévő, kialakult épület bővítésénél a kialakult építménymagassághoz illeszkedve, legalább 4500m2-es telekterületen az építési helyen belül építhetők új épületek. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 30% legyen. 61
f)
Sz 35 Z=30 Szm:0,7 9,0 8000 Az építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 35%-os megengedett beépítettséggel, 9,0m-es legnagyobb építménymagassággal (az SZ-2/M3 jelű szabályozási terven megGksz/6
58
Módosította az építménymagassági paramétert: 8/2010. (X. 1.) Ör. 5.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Módosította az építménymagassági paramétert: 8/2010. (X. 1.) Ör. 5.§ (4) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 60 Módosította az építménymagassági paraméter szöveges meghatározását: 8/2010. (X. 1.) Ör. 5.§ (4) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 61 Beillesztette: 1/2008. (I. 25.) Ör. 6.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től 59
20 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
jelölt helyen 6,0m-es korlátozással), legalább 8000m2-es telekterületen, legfeljebb 0,7-os szintterülettel, az építési helyen belül létesíthető új épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 30% legyen. Az övezetben állattartó épületrész, építmény nem létesíthető, Az SZ-2/M3 jelű szabályozási terven jelölt helyen közhasználat elől el nem zárható telek, illetve telekrész szerepel, mely kerítés létesítésénél figyelembe veendő. 62
g)
SZ 15 Z=70 Szm:0,3 6,0 1ha Az építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 15%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,3-os szintterülettel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1 ha /10.000m2/-os telekterületen az építési helyen belül létesíthető új épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 70% legyen. A szabályzási terven jelölt beültetési kötelezésű területrészen háromszintű növényzet telepítendő. Az övezetben állattartó épületrész, építmény nem létesíthető, Gksz/7
63
h) Gksz-8 sz/40/7,5/1000 Beépíthető telekterület: min. 1000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Zöldfelület: mn. 25%, ezen belül 3 szintű védő zöld (fa, cserje, gyep) és fasor telepítési kötelezettség az előkertben Építménymagasság: max. 7,5m Építési hely: előkert min. 6 m oldalkert min. 3 m illetve védő zöld szabályozási terv szerint hátsókert min. 10 m illetve védő zöld szabályozási terv szerint 64
i) Gksz-gk az autópálya remeteségpusztai csomópontja és a golf klub bejárata közti gazdasági terület építési övezete: Sz/25/7,5/1ha paraméterekkel. Telekterület: min. 1 ha (10000 m2) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 25% Zöldfelület: min. 35% Építménymagasság: max. 7,5m Építési hely: elő- oldal és hátsókert min. 10 m, illetve szabályozási terv szerint. A területen csak kereskedelem és szolgáltatás helyezhető el, egyéb gazdasági tevékenység nem. Ipari gazdasági terület 17. § (1)
Az ipari gazdasági terület elsősorban élelmiszeripari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)
Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
62
Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 7.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól Beillesztette: 12/2008. (VII. 18.) Ör. 2.§ Hatályos: 2008. 07. 18-tól 64 Beillesztette: 2/2010. (I. 29.) Ör. 2.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 01. 29-től 63
21 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
a) Gip
SZ 6,5
45 5000
Z=25
Szm:0,5
jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló módon, legfeljebb 45%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 6,5m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 5000m2-es telekterületen az építési helyen belül építhető új épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 25% legyen. Mezőgazdasági üzemi terület 18. § (1)
A mezőgazdasági üzemi terület (Gmü) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2)
A mezőgazdasági üzemi területen: a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók ellátásához szükséges építmények, b) állattartó épületek, c) terménytárolók, d) szerszám- és géptárolók, e) vegyszertároló, f) terményfeldolgozó, g) mezőgazdasági gépjavító, h) biztonsági okokból szükséges őrházak, i) termékvezetékek és műtárgyaik, j) komposztáló telep és építményei, k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3)
A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, korszerű szerelt és/vagy hagyományos és korszerű szerkezetűek, anyaghasználatúak és természetes építőanyagok színeivel megegyező színezésűek, továbbá magastetős, 17°-30° közötti tető hajlásszögűek lehetnek.
(4)
A mezőgazdasági üzemi terület övezetének részletes előírásai: SZ 30 Z=25 Szm:0,3 Gmü 6,5 2ha jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló módon, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,3-os szintterülettel, 6,5m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2ha-os telekterületen új épületek építhetők, az építési helyen belül a meglévők újjá építhetők, illetve bővíthetők a meglévők a beépítési mértékig. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 25% legyen.
(5)
Amennyiben az övezetben telekalakítás válik szükségessé a tömb egészére kell telekalakítási tervet készíteni, mely tartalmazza az egyes telkek megközelítését biztosító magánúthálózat kialakítását is. A magánutaknak legalább 12 m szélességűnek kell lennie.
(6)
A mezőgazdasági telephelyek területén a létesítmények jelen rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén építhetők, ill. üzemeltethetők:
22 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
a)
a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten – (zárt rendszerű) szivárgásmentes trágyakezelési módszerrel történhet.
b)
a volt Tsz telepen a talaj és talajvíz állapotát a terület hasznosítása, átalakítása esetén meg kell vizsgálni. Talajszennyeződés feltárása esetén a kárelhárítást az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatba vételi engedélyének megkéréséig el kell végezni. Különleges területek 19. §
(1)
A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak: a) b) c) d) e)
sportterület (Ksp) temető területe (Kte) múzeumi terület (Kmú) 65 idegenforgalmi lótartáshoz és golfozáshoz kapcsolódó terület (Kid) szennyvíziszap leürítő területe (Kfhu) Sportterület 20. §
(1)
A szabályozási tervlapon sportterületként (Ksp) lehatárolt terület a pihenés, testedzés céljára szolgáló terület, ahol elhelyezhetők: a) b) c) d)
(2)
(3)
sportépítmények: (pl.: tornacsarnok, uszoda, kondicionálóterem,) sportpályák, sportpályák kiszolgáló létesítményei (pl.: öltözők, lelátók, pihenőhely, szertár a terület fenntartásához szükséges épület, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.
A sportterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a)
az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 20%-án két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b)
a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
c)
a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes és vízáteresztő burkolatú sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 25 % mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
A sportterület részletes előírásai: Ksp
SZ 6,0
20 7500
Z=75
Szm:-
jelű építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 7500m2-es telekterületen új épületek építhetők, az építési helyen belül a meglévők újjá építhetők, illetve bővíthetők a beépítési mértékig. 65
Módosította: 2/2010. (I. 29.) Ör. 2.§ (4) bekezdése Hatályos: 2010. 01. 29-től
23 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A kialakítandó zöldfelület mértéke 75%, melybe a szabadtéri sportpályák felülete beszámítható. Temető területe 21. § (1)
A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők: a) b) c) d)
(2)
(3)
egyházi és világi kegyeleti épületek (pl.: ravatalozó, kápolna), sírépítmények, urnatárolók, a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények (pl. szerszámtároló, hulladékgyűjtő).
A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a)
a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségi állapota teszi szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
b)
a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő.
A temető övezet részletes előírásai: Kte
SZ 6,5
10 K
Z=40
Szm:-
jelű építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 10%-os megengedett beépítettséggel, 6,5m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult (K) telekterületen új épület építhető, a meglévő újjá építhető, illetve bővíthető a beépítési mértékig. A kialakítandó zöldfelület mértéke 40%. Múzeumi bemutatótér területe 22. § (1)
Az övezetben kizárólag a kulturális örökség bemutatását, kezelését, szolgáló létesítmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek, építmények – pl.: zárt és nyitott, de fedett bemutató helyek, fogadó épület, információs hely irodák, raktárak, múzeumi árusítóhely, vizesblokk, járműtároló - helyezhetők el.
(2)
A különleges múzeumi övezet részletes előírásai: SZ Kmu
67
7,5
66
15
5ha
Z=75
Szm:0,3
jelű építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 15%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,3-os szintterülettel, 68 7,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 5ha-os telekterületen új épületek építhetők, a meglévők újjá építhetők, illetve bővíthetők a beépítési mértékig. A kialakítandó zöldfelület mértéke legalább75%. 66
Módosította a beépítés mérték paramétert: 8/2010. (X. 1.) Ör. 6.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Módosította az építménymagassági paramétert: 8/2010. (X. 1.) Ör. 6.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 68 Módosította az építménymagassági paramétert szövegesen: 8/2010. (X. 1.) Ör. 6.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 67
24 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Idegenforgalmi övezet 23. § (1)
Az övezetben a kedvtelésből tartott, illetve az idegenforgalmi szolgáltatáshoz szükséges jellegű és méretű állattartó épületek (pl.: lovas istálló), az idegenforgalmi - üdülő népesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, szálláshely-szolgáltatói épület, szolgálati lakóépület/rész helyezhető el.
(2)
A lovas-idegenforgalmi terület részletes előírásai: Kid
SZ 5,0
25 2500
Z=60
Szm:0,45
jelű építési övezetben jellemzően szabadon álló módon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,45-os szintterülettel, 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2500m2-es telekterületen új épületek építhetők, a meglévő oldal határon, vagy szabadon álló épületek felújíthatók, újjá építhetők, illetve bővíthetők a beépítési mértékig. A trágyatárolás a területen belül csak átmenetileg biztosítható, szivárgásmentes vízzáró kialakítással, az illetékes szakhatósági vélemények figyelembe vételével. A kialakítandó zöldfelület mértéke legalább 6960 % 70 Külterületre eső lovas idegenforgalmi övezetben tájképvédelmi szempontból az engedélyezési tervhez látványterv készítendő. 71
(3) K-id-gk az idegenforgalmi és szabadidős golf tevékenység kiszolgálását, fenntartását szolgáló létesítmények övezete: Sz/20/6,0/2500 paraméterekkel. Telekterület: min. 2500 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 20% Zöldfelület: min. 50% Építménymagasság: max. 6,0m Építési hely: elő és hátsókert min. 10 m, illetve szabályozási terv szerint. Szennyvíztisztító területe 24. §
(1)
Az övezetben kizárólag a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését, tisztítását szolgáló létesítmények, műtárgyak, valamint a hulladékkezelési tevékenységhez szorosan kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek, építmények – iroda, raktár, járműtároló - helyezhetők el.
(2)
Az övezet részletes előírásai az alábbiak: Khu
SZ 5,0
30 K
Z=50
Szm:-
jelű építési övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, a teljes épületre számítva 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal, a kialakult (K) telekterületen új épületek építhetők, a meglévők újjá építhetők, illetve bővíthetők a beépítési mértékig. A kialakítandó zöldfelület mértéke legalább 50%. 69
Módosította a zöldfelület mértékét 75%-ról: 8/2010. (X. 1.) Ör. 6.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Beillesztette: 10/2012. (III. 9.) 1.§ (3) bekezdése Hatályos: 2012. 04. 07-től 71 Beillesztette: 2/2010. (I. 29.) Ör. 2.§ (5) bekezdése Hatályos: 2010. 01. 29-től 70
25 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
(3)
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A szennyvíztisztító telekhatára mentén legalább 10m-es szélességben többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn. IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési és közmű-elhelyezési terület Közlekedés általános előírásai 25. §
(1)
A közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(2)
A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meglévő belterületi közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek megtartásra kerülnek.
(3)
Az M1 jelű út hálózati szerepe autópálya.
(4)
Az 1. számú főút (Valusek utca) hálózati szerepe I. rendű főút. Az 1. számú főút elkerülő szakaszának forgalomba helyezésével a jelenlegi szakasz hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása módosul. A tervezett 1. számú főút elkerülő szakaszának hálózati szerepe I. rendű főút.
(5)
Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút: − 651/23 - 651/36 hrsz – közterületek, − Petőfi S. utca – Arany J. utca, − Múzeum utca, − Jókai Mór utca, 72 − Tanács utca
(6)
A Kőú/2 övezetbe tartozó, más helyen be nem sorolt közterületek, és közhasználat előtt el nem zárt magánutak, valamint a kerékpárút és gyalogút hálózati szerepe beépítésre szánt területen kiszolgáló és lakó út, beépítésre nem szánt területen külterületi közút.
(7)
73
(8)
Belterületen közműhálózatok csak útépítési tervek figyelembevételével épülhetnek. Köú/1 övezet 26. §
(1)
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület: az országos közúthálózati elemek, azok csomópontjai, gyorsforgalmi utak kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)
Gyorsforgalmi út esetén általánosan épület az úttengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül nem helyezhető el74,
72
Beillesztette: 8/2010. (X. 1.) Ör. 7.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Hatályon kívül helyezte: 10/2008. (V. 30.) Ör. 8.§ Hatálytalan: 2008. 05. 30-tól 74 az Állami Autópálya Kezelő Rt. egyedi esetre vonatkozó írásbeli hozzájárulását meg kell kérni. 73
26 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
kerítés az úttengelyt 80 m-re közelítheti meg, a védőtávolság úttengelytől mért 80-100 m közötti szakaszán közlekedési pályák helyezhetők el. (3)
Főútvonal esetén általánosan külterületi szakaszon: épület az úttengelyt 50 m-re közelítheti meg, kerítés a közút szabályozási vonallal jelölt távlati telekhatárára építhető.
75
76
-
épület az úttengelyt 50m-re közelítheti meg, kivéve, ha a szabályozási terven jelölt építésihely igénybevételéhez az építési engedélyezési eljárás során a közút kezelője hozzájárul,
-
kerítés a közút szabályozási vonallal jelölt távlati telekhatárára építhető, ha a szabályozási terv másképpen nem rendelkezik.
(4)
Mellékút esetén általánosan külterületi szakaszon: épület az úttengelyt 30 m-re közelítheti meg, kerítés a közút szabályozási vonallal jelölt távlati telekhatárára építhető.
(5)
Országos közutak esetében közművek – külterületi szakasz esetén általánosan az út (burkolt felülete és padka) területén kívül - a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el.
(6)
Országos közutak belterületi szakasza melletti építési telkek ipari, kereskedelmi, szolgáltató funkciójú beépítéshez közútkezelői és közlekedés szakhatósági hozzájárulás szükséges.
(7)
Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül önálló reklámhordozók nem helyezhetők el. Kőú/2 övezet 27. §
(1)
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a helyi (települési) közutak és közforgalom előtt el nem zárt magánutak, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók) kerékpárutak és sávok, járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)
Közművek a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el.
(3)
Új közúti közlekedési célú közterület kialakításánál biztosítani kell a kétoldali fasor elhelyezhetőségét.
(4)
Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.
(5)
Külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg. Kök övezet 28. §
(1)
75 76
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 100 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmény, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek (parkolók)
Beillesztette: 1/2008. (I. 25.) Ör. 7.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től Beillesztette: 1/2008. (I. 25.) Ör. 7.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től
27 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények lehelyezésére szolgál. (2)
(1)
A vasút terület Tanács utca és Valusek út felöli része „közterület alakítási terv” alapján rendezendő. Parkolás általános előírásai 29. § Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges − járműtároló (garázs) épületeket, − várakozó (parkoló) helyeket, − rakodóhelyeket, a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani. Meglévő közintézményeknél, meglévő alapellátást biztosító kiskereskedelmi, szolgáltatói létesítményeknél a parkolási igények létesítményei közterületen is biztosíthatók.
Parkolók, járműtároló épületek ki-és beléptető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a közutak forgalmát ne akadályozza. Közműellátás, hálózatok A beépítés külső közmű feltételei 30. § (1)
A beépített, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeken is az építés engedélyezésének a feltétele az új épület övezeti előírása szerinti közművesítettségi szint biztosítása 77 : a) a központi belterületen az érintett ingatlanok teljes közművesítettségének, b) a beépítésre nem szánt területek kertes övezeteiben részleges közművesítettségnek, c) az egyéb beépítésre nem szánt övezetekben hiányos közművesítettségnek a megvalósítása.
(2)
Az építés feltétele a beépítésre kerülő fejlesztési területen a terep rendezésének a megtervezése és a felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása.
(3)
A föld alatti és a föld feletti közművezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmű, közlekedési és kertépítészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
(4)
Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történő vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezető bekötővezetékek számára. szolgalmi jogot kell biztosítani.
(5)
78
Az (1) bekezdés szerinti közművesítettség megvalósulásának minősül, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja: a) a közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az érintett ingatlan közművekkel ellátható, illetve b) a közművek megvalósításra vonatkozó – a közműszolgáltatóval kötött –szerződést.
(6)
79
77 78
Az (5) bekezdésben szereplő esetben a megrendelt közműveknek a használatbavételi engedély kiadásáig el kell készülnie, ezek nélkül használatbavételi engedély nem adható.
az OTÉK 8. §, illetve annak 2002. évi módosító kiegészítése szerint Beillesztette: 7/2009. (V. 15.) Ör. 1.§ Hatályos: 2009. 05. 15-től
28 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
A közművek általános előírásai80 31. § (1)
Közműhálózatok és közműépítmények védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság véleménye alapján végezhető.
(2)
A meglévő és a tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és építményei, továbbá azok, ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani81.
(3)
Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A közműfejlesztéseket a közterület rendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol a szabályozási terv jelöli, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.
(4)
Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(5)
A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.
(6)
A tervezett lakóépületek és intézmények utcai homlokzatára nem, csak az alárendelt homlokzatokra szerelhetők kapcsolószekrények és a szerelvénydobozok. Az elrendezésnél az épület stílusához és a homlokzat színéhez igazodó megoldásokat kell alkalmazni.
(1)
Ágazati közmű előírások Vízellátás 32. § A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani82. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten legfeljebb 100 méteres megközelítési útvonalat figyelembe véve kell elhelyezni a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a szolgáltató véleményének figyelembe vételével.
(2)
Azokban az építményekben, ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani, vagy az építmény tűzszakaszolásával kell csökkenteni a tűzivíz igényt.
(3)
Szolgalmi jogos átvezetést kell biztosítani a szolgáltató javára a nem közterületen vezetett ivóvíz gerincvezetékek számára: a Vértesszőlőst ellátó DN 200 meglevő szakaszára a déli gazdasági övezetben, az Agricola Rt. területén a tervezett DN 150 vezeték nyomvonalára, a Vértesszőlősi víztároló medencéket ellátó meglevő DN 150 vízvezetéknek a Sólyom utca keresztezése feletti szakaszára,
79
Beillesztette: 7/2009. (V. 15.) Ör. 1.§ Hatályos: 2009. 05. 15-től az OTÉK előírása, ágazati szabványok 81 Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető. 82 Táblával megjelölt tűzcsap a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 1. számú melléklete szerint. 80
29 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
a DN 500mm átmérőjű Tatai távvezeték Vértesszőlős területén átvezető nem közterületen vezetett szakaszai számára. (4)
Vértesszőlős az I. sérülékeny környezetű vízbázisok, az I.1. fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázisok területén fekszik83.
(5)
A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor 84kérhető, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható85. Szennyvízelvezetés 33. §
(1)
A szennyvizekkel a környezetet, a vízbázist szennyezni nem szabad, ezért az esetleg előforduló nyílt árkokba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(2)
A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos.
(3)
A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési szándék esetén építési engedély csak a település szennyvíz-közhálózatára történő 86 rácsatlakozás engedélyének birtokában kérhető. A település beépítésre nem szánt területén, a központi belterülettől, illetve a közművesített területektől távolabbra eső, nagy távlatban csatornahálózattal nem érintett területén az építményben keletkező szennyvizeknek, a környezet veszélyeztetését kizáró szennyvízgyűjtését, kezelését és elhelyezését meg kell oldani87. Szennyvíztisztító korszerű, szakszerű kisberendezés alkalmazása esetén a kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén.
(4)
Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
(5)
Vállalkozási, gazdasági, ipari létesítményekből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(6)
Az Országúton feletti dűlőben a nem közterületen vezetett szennyvízcsatorna számára a szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál a szolgáltató javára be kell jegyeztetni. Felszíni vízelvezetés 34. §
(1)
A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(2)
Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (pl.: árok, vízfolyás, vízmosás) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi engedély alapján88 szabad.
83
a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója, a felszín alatti karsztvíz bázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani 84 Módosította a „kérhető” kifejezést: 8/2010. (X. 1.) Ör. 7.§ (3) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 85 a területileg illetékes ÁNTSZ hozzájárulásával 86 Módosította a „rácsatlakozásával” helyett „rácsatlakozás engedélyének birtokában” : 8/2010. (X. 1.) Ör. 7.§ (1) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től 87 a területileg illetékes ÁNTSZ, a vízügyi felügyelet és a környezetvédelmi felügyelőség hozzájárulásával 88 a KÖVIZIG felügyelete engedélyével 30 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
(3)
A felszín alatti vízmozgásra tekintettel a terepszint alatti építkezéseknél a vízáramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
(4)
Az Országúton felüli dűlőben, az üreg beszakadás hatásterületéről a csapadékvizeket zárt csapadékvíz-csatornában, illetve vízzáró burkolt árokban ki kell vezetni a területről.
(5)
A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a)
A településközpontban és az igényesebben kialakított területeken kiemelt szegélyek között megoldott vízelvezetési megoldásokat kell alkalmazni, zárt csapadékvíz elvezető rendszer építésével illetve az útburkolat vápás kialakításával.
b)
A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, a már burkolt utak soron következő teljes körű rekonstrukciójáig maradhat fenn.
(6)
A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a végbefogadóig.
(7)
20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró felülettel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjtött csapadékvíz ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(8)
89
Az 1. sz. főút nyugati oldalán a vasúti területig terjedő új beépítésre szánt gazdasági területen talajadottságok, és terepadottságok miatt az összességében 100m2-t meghaladó burkolt felületről a talajerózió megakadályozása érdekében zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni, olyan módon, hogy a felszíni csapadékvizek elvezetése a beépített területről a szomszédos termőföldek vízháztartási viszonyaiban kedvezőtlen változást vagy eróziós károkat ne eredményezzen. Villamosenergia-ellátás 35. §
(1)
A Tanács utcában és a belterületen belül kialakuló új lakóutcákban új villamos energia ellátási hálózatot (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni.
(2)
Az utcák fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására az új villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell helyezni, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(3)
A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(4)
Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(5)
A földfeletti hálózattal ellátott utcákban az új villamos energia bekötéseket már csak földkábeles csatlakozással lehet engedélyezni.
89
Beillesztette: 1/2008. (I. 25.) Ör. 8.§ Hatályos: 2008. 01. 25-től
31 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
(6)
Az új épületeket úgy kell kivitelezni, hogy a közterületi villamos energia földkábel hálózat csatlakozását fogadni tudják a földfeletti átfeszítés helyett.
(7)
A település új gazdasági területein legalább a kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia hálózatokat földkábelben kell megépíteni. Földgáz ellátás 36. §
(1)
Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(2)
Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3)
Tartályos-gáz telepítése csak a terepszint alatti, vagy földdel takart kialakításban engedélyezhető. Elektronikus hírközlés 37. §
(1)
A Tanács utcában és a belterületen belül kialakuló új lakóutcákban új hírközlési hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni.
(2)
A földfeletti hálózattal ellátott utcákban az új hírközlési földkábel-bekötéseket az épületekhez már csak földkábellel kell engedélyezni.
(3)
Az új épületeket úgy kell kivitelezni, hogy a közterületi hírközlési földkábel hálózat csatlakozását fogadni tudják a földfeletti átfeszítés helyett.
(4)
Az új gazdasági fejlesztési területek közterületein vezetett új hírközlési hálózatokat földkábelben kell vezetni.
(5)
Új közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. Zöldterületek Közpark (Zk) 38. §
(1)
A zöldterületek, közterületi zöldfelületek, a közpark övezetek telkét és övezetét a szabályozási terv tünteti fel.
(2)
A Zk/1 jelű övezetben beépítettsége 0%, épület nem, a közpark funkciót szolgáló, fából készült kerti bútorok elhelyezhetők. A kialakítható legkisebb telekterület 1500m2.
(3)
A Zk/2 jelű közpark övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakítható telkek minimális mérete 2500 m2.
(4)
Az övezet − pihenést és testedzést szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér), − köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút,) − rekreációs célokra alkalmas létesítmények, építmények − kerti építmények (pl. pergola, kerti bútorok) − kertgondozás építményei elhelyezésére szolgál.
32 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
(5)
90
(6)
A zöldterületeken elhelyezésre kerülő építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.
(7)
A közpark övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80%, amelynek minimum 40%-a háromszintes növényállomány (gyep, cserje, lombkorona szint).
(8)
Az övezetben intenzív növényfenntartásról kell gondoskodni, és ennek érdekében biztosítani kell a helyi vízkivételi lehetőséget.
(9)
Az övezet kertépítészeti kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.
A Zk/2 jelű közpark beépítettsége max. 2% lehet. Az építménymagasság max. 4 m, ez alól kivételt képez: a) kilátó esetén: max. 7,5 m b) fedett szabadtéri szinpad esetén: max. 6 m
Rekreációs zöldterület (Zr) 39. § (1)
Az övezet elsősorban aktív pihenési, sportolási, rekreációs célokra alkalmas létesítmények, építmények elhelyezésére szolgál.
(2)
A telkek maximális beépítettsége 2% lehet. A legnagyobb megengedett építménymagasság 5 m. A kialakítható telkek minimális mérete 2,0 ha.
(3)
Az övezetben csak az építési helyen belül helyezhető el, legfeljebb 2db épületben: − rekreációs és szociális, − a terület fenntartásához szükséges épület/épületrészek.
(4)
Az építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.
(5)
Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80%, amelynek minimum 40%-a háromszintes növényállomány (gyep, cserje és lombkorona szint).
(6)
Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér természet-közeli anyagból létesítendő, sportpálya csak gyepes kialakítású lehet.
(7)
Az övezet kertépítészeti kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Védelmi célú zöldterület (Zv) 40. §
(1)
Az övezet elsősorban talajvédelmi, szélvédelmi zöldfelületek kialakítására szolgál.
(2)
Az övezetben épület nem helyezhető el, beépítési mértéke 0%. A tereprendezés (rézsűk, támfalak, partfal megerősítés) geotechnikai szakvélemény figyelembe vételével tervezendő. A terep rendezését és a felszín állandóságát biztosító támfalak rendszere építhető, lépcsőzetesen, legfeljebb 2,5-es támfalszakasz magassággal. Támfallépcsők között legalább 1,5m-es vízszintes növényzettel beültetett zöldfelületi szakasz alakítandó ki. Alkalmazható anyagok: növénytámfal, látszó terméskő, fa.
(3)
Az övezetben legfeljebb a gyalogos közlekedést és a fenntartást szolgáló természetes burkolatú út alakítható ki.
(4)
A kialakult telek tovább nem osztható, minimális mérete 2000 m2.
90
Módosította: 19/2012. (V. 22.) Ör. 1.§ Hatályos: 2012. 06. 20-tól
33 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
(5)
A minimális zöldfelületi arány 80%, amelynek minimum 60%-a háromszintes növényállomány (gyep, cserje, lombkorona szint). A telepített növényzet intenzív fenntartásáról gondoskodni kell.
(6)
A zöldfelület kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Erdőterületek övezetei (Ev, Ee)91 41. §
(1)
Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint a következő övezetekbe tartozik: védelmi, azaz (Ev) jelű védett és védőerdő egészségügyi, szociális, turisztikai erdő (Ee)
(2)
Az Ev jelű övezethez tartozó erdőrészletek elsődleges rendeltetése a védelem, amelynek: a természeti területeken, láprekonstrukciós és élőhely gazdálkodási területen megjelenő védett, levegő és zajvédelmi, földvédelmi, települési környezetvédelmi védő, erózió és defláció elleni védő, geofizikai stabilizációs, sérült vagy szennyezett területeken rekultivációs védő funkciójuk van.
(3)
Az övezetben a beépítés nem engedhető meg, mértéke 0%, csak erdei berendezések bútorok létesíthetők (pl.: az alkalmazandó turistajelzések és információrendszer tárgyai, valamint a Gerecse Tájvédelmi Körzetet megközelítő út belépési helyein a védett terület jelzőtáblája, és egy itt elhelyezhető, természetes anyagokból készült, egyszerű formavilágú, jelképes kapu). A kialakítható legkisebb telek területe legalább 1500m2 legyen.
(4) Ev
-
0% 1500m2
Z=98
-
jelű építési övezetben a beépítési mértékbe beszámító épület nem építhető. A kialakítható legkisebb telekterület 1 500m2. A kialakítandó zöldfelület mértéke legalább 95%. (5)
Az erdők szabad látogatását – a tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell. Kerítés kizárólag természetvédelmi, illetve erdő – és vadgazdálkodási célból létesülhet.
(6)
Az Ee jelű övezet (Fajzási dűlő) legkisebb kialakítható telekterülete 1500 m2-t meghaladó kiterjedésű faállománnyal borított telek, ezen kizárólag erdészeti és ökológiai-turisztikai célokat szolgáló funkciókkal engedélyezhető beépítés 10ha-t meghaladó teleknagyság felett. a) A terepszint alatti beépítés nagysága legfeljebb a terepszint felettivel azonos lehet. A zöldfelületi borítottság telken belül legkevesebb 85% legyen. Ee
Sz 6,0m
0,5% 1500m2,10ha
Z=85
Szm:0,01
b) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, játszótér, ismeretterjesztés építményei -, továbbá a turizmust szolgáló építmények – menedékház, vendéglátó, turisztikai szállás91
Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához, épület építmény építéséhez az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.
34 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
hely-szolgáltató épület - helyezhetők el. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el. c) Az építési hely határvonalai: építési határvonal a megközelítést biztosító út szélétől 20 m, a szomszédos telekhatároktól legalább 50m megtartásával létesíthető az épület. Az erdőterületeken megvalósuló épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 9220°-45° közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel engedélyezhető. Mezőgazdasági területek ( M á /1 ,M á /2 ,M á /3 , M á / k, M k/1 , M k/2 ,M k/3 ,M k/p,M v ) 42. § (1)
A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint: − kertes mezőgazdasági területek övezete, − általános mezőgazdasági területek övezete. − Vizes élőhelyek, természeti és vízvédelmi területek övezete Mv
(2)
A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak: a) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, 9320°-45° közötti szimmetrikus tető hajlásszögű tetővel létesíthető, lejtő felöl lejtővel párhuzamos, vagy a lejtő irányában kontyolt kialakítással. b) A vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyepművelésű területhasználat megőrizendő. c) Állatok tartása jogszabályban, valamint az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezetei 43. §
(1)
A mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt volt zártkerti területek tartoznak. Kertgazdasági, kiskertes övezetekben a táj karakterének erősítése érdekében, az övezetek területe hagyományos szőlő és/vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.
(2)
Az övezetben a tájkarakter védelme érdekében kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást, vagy gyógynövénytermesztést és feldolgozást szolgáló legfeljebb 1db gazdasági épület, építmény (pl.: présház, gyümölcstároló, pince) helyezhető el.
(3)
Gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 3 éve 70 %-a szőlő-, gyümölcstermesztéssel, vagy kertgazdálkodással hasznosított, ha a szabályozási terven ábrázolt közterületi szélességek biztosítottak, az ivóvízhálózatra való rákötés, a keletkezett szennyvíz, szikkasztás mentes elhelyezése (pl.: zárt szennyvíztárolás és elszállítás) megoldott.
(4)
A jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-1500 m2 nagyságú, legalább 10m szélességű, M1 autópályától északra lévő kertes területek telkei beépíthetők, telkeken álló épületek, építmények átépítése, bővítése az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig
92 93
Módosította a „35°-45°” helyett „20°-45°” : 8/2010. (X. 1.) Ör. 7.§ (5) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től Módosította a „30°-45°” helyett „20°-45°” : 8/2010. (X. 1.) Ör. 7.§ (6) bekezdése Hatályos: 2010. 10. 1-től
35 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
engedélyezhető. A 720 m2–nél kisebb, ill. 10 m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők és nem építhetők újra. (5)
Az övezet egyes telkein az épület az elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési sávon belül helyezhetők el. Az előkert legalább 6m, legfeljebb 16m lehet. Az oldalkert legalább az építménymagassággal megegyező, az építési sáv mélysége legfeljebb 15m. Az építési sávon túli telekterület hátsókertnek tekintendő. Az épületek közötti tűztávolságot telekhatároktól függetlenül (az épületek tényleges homlokzatmagasságának megfelelően) minden esetben be kell tartani.
(6)
Gerincen vezetett úthoz kapcsolódó kertes mezőgazdasági telek esetén az előkert mérete legalább 10m. Az előkertbe legalább 1db nagy lombkoronát növelő, tájhonos fa ültetendő.
(7)
Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak: a)
Az épület/építmény traktus mélysége legfeljebb 9m lehet.
b)
Az épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyaghullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).
c)
A tető formálása a lejtő irányában kontyolt, vagy arra merőleges gerinc kialakítású, a lejtő irányában megjelenő oromfalas tetőfelépítmény homlokzati szélessége legfeljebb 4,5m lehet.
d)
Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.
e)
A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és legalább gyeptakarással alakítható ki.
(8)
A kertes mezőgazdasági területen állattartó melléképület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek, mint pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep, nem helyezhetők el.
(9)
Az autópályától északra lévő Mk/1 O/Sz 3%, max:75m2 Z=75 Szm:0,06 Mk/1 4,0(5,0) 1000/1000 m2 a) jelű övezetben 15,0m, vagy annál keskenyebb telek esetén, oldalhatáron álló beépítéssel, b) 15,0m-nél szélesebb telek esetén, szabadon álló beépítéssel építhető gazdasági épület. c) A beépítés mértéke legfeljebb 3% lehet, de a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 75m2. d) Az épület építménymagassága legfeljebb 4,0m lehet, de a lejtő felöli homlokzatra számított építménymagasság sem haladhatja meg az 5,0m-t. e) A kialakítható legkisebb telek 1 000m2, a beépíthető legkisebb telekterülete 1 000m2. f) Kerítés a telekhatárokon csak karám jelleggel, és/vagy sövény telepítésével képezhetők. Támfal létesítésénél alkalmazható anyagok: tömör kőfelület, fa. Vadkár elleni kerítés csak a közterületekkel határolt tömb mentén engedélyezhető.
(10) A Baromállás dűlőben lévő Mk/2 O 2%, max:200m2 Z=75 Mk/2 4,0(5,0) 1500/1500 m2 jelű övezetben:
Szm:0,04
36 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
a) b) c) d) e) f)
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
oldalhatáron álló beépítéssel építhető kertgazdasági épület. A beépítés mértéke legfeljebb 2% lehet, de a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 75m2, 1,0ha-t meghaladó telekterület esetén 200m2 lehet. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,0m lehet, de a lejtő felöli homlokzatra számított építménymagasság sem haladhatja meg az 5,0m-t. A kialakítható legkisebb telek 1500m2, a beépíthető legkisebb telekterülete 1500m2. A szennyvíziszap leürítő védőtávolságán belül huzamos emberi tartózkodást, élelmiszer előállítását, tárolását, csomagolását biztosító épületrészek nem engedélyezhetők. Az övezetben áttört, vagy drótfonatos kerítés engedélyezhető.
(11) Az erózió érzékeny domborzatú és az autópálya melletti kertekMk/3 0%, Z=90 Szm:Mk/3 K jelű kialakult és tovább nem osztható telekszerkezetű övezetben épület, építmény nem építhető, a beépítés mértéke 0%. Az övezetben kerítés nem létesíthető. (12) Vörösmarty utcai pincesor Mk/p Z 20m2, 50m2 Z=75 Szm:Mk/p 4,0m K jelű övezetében a kialakult telekszerkezet tovább nem osztható. Hézagosan zártjellegű beépítési móddal a borház jellegű épületrész legfeljebb 20m2-ig, a pince jellegű épületrész legfeljebb 50m2-ig létesíthető, bővíthető. A közterület felöli homlokzatra számított építménymagasság nem haladhatja meg a 4,0m-t. A pincéhez tartozó telekterületen 75%-os zöldfelület alakítandó ki. Általános mezőgazdasági terület övezetei 44. § (1)
Az Má jelű általános mezőgazdasági övezethez tartoznak − a korlátozott használatú nedves rétek, gyepgazdálkodási területek − időszakos növényborítottságú szántóterületek.
(2)
Csak gazdasági célú épületek/ építmények a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményei engedélyezhetők.
(3)
Az övezetekben az 50 méternél keskenyebb mezővédő erdősávok, tájfásítási felületek övezetmódosítás nélkül telepíthető.
(4)
Az Má/1 0% Z=Szm:K jelű általános mezőgazdasági övezeten belül az építéstevékenység nem folytatható, épületnek/építménynek minősülő létesítmény nem engedélyezhető. Má/1
(5)
94
94
Má/2 SZ/3,0%/6,0m/1,0ha/Z=75
a)
Ebben az övezetben a mezőgazdasági hasznosítás építményei helyezhetők el min. 1 ha-os telken, max 3%-os szabadonálló beépítéssel, max. 6 m-es építménymagassággal. A zöldfelület min. 75%
b)
Az övezetben az építési hely határvonalai: Általános esetben telekhatártól 10 m, állandó vízfolyás telkétől 50 m. Szabályozási terv ettől eltérő méreteket határozhat meg.
Módosította: 10/2012. (III. 29.) Ör. 1.§ (1) bekezdése Hatályos: 2013. 04. 07-től
37 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
(6)
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Az Má/3 Sz 1% Z=75 Szm:0,02 5,0m 2,0ha jelű övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, legkisebb beépíthető telekterület 2,0ha. A telken a terület rendeltetésszerű gyepgazdálkodását szolgáló épületek95 (pl.: karám, állattartó épület, szénatároló szín) bruttó összterülete a telek 1,0%-át nem haladhatja meg. A szabadon álló épület/ek építménymagassága legfeljebb 5,0m lehet.
Má/3 a)
b)
20ha feletti telekterületnél a gazdálkodást kiegészítő, idegenforgalmi - szolgáltató funkciók is engedélyezhetők.
(7) Sz 3% Z=75 5,0 (6,5) 1,0ha jelű mezőgazdasági – különleges övezetben Má/k
(8)
Szm:0,06
a)
szabadon álló beépítéssel,
b)
építhető gazdasági funkció mellett idegenforgalmi, állategészségügyi és lakófunkciót befogadó épület.
c)
A beépítés mértéke legfeljebb 3% lehet,
d)
Az épület építménymagassága legfeljebb 5,0m lehet, de a lejtő felöli homlokzatra számított építménymagasság sem haladhatja meg az 6,0m-t.
e)
Kerítés a telekhatárokon csak karám jelleggel, és/vagy sövény telepítésével képezhetők. Támfal létesítésénél alkalmazható anyagok: tömör kőfelület, fa. Vadkár elleni kerítés csak a közterületekkel határolt tömb mentén engedélyezhető.
A vízvédelmi Mv 0% Z=98 Szm:K jelű övezethez tartozó földrészeken a meglévő növényállományt, különösképpen a nádállományt, a természeti képződményeket (vízfelületeket, magas vízállásos lápréteket, a felszíni formációkat) a kialakult állapot szerint meg kell őrizni, kerülni kell a művi beavatkozásokat, a gyepek nem törhetők fel, a vizes élőhelyek egyéb beavatkozással sem háboríthatók. Mv
a) Az övezet beépítési százaléka 0%, kizárólag a természetszerű vízgazdálkodással kapcsolatos építési munkák engedélyezhetők. (9)
96
Má/4 SZ/3%/4,0m/4000m2/Z-75
a) Ebben az övezetben a mezőgazdasági hasznosítás építményei helyezhetők el (lakófunkció és nagyüzemi állattartás kizárásával) min. 4000 m2-es telken, max 3%-os szabadonálló beépítéssel, max. 4,0 me-es építménymagassággal. A zöldfelület min. 75%. b) Építési hely a szabályozási terv szerint. c) Tájképvédelmi szempontból az engedélyezési tervhez látványterv készítendő. Vízgazdálkodási övezet (V) 45. § 95 96
A természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek figyelembe vételével építhető. Beillesztette: 10/2012. (III. 9.) Ör. 1.§ (2) bekezdése Hatályos: 2012. 04.07-től
38 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
(1)
A védőövezetben épület nem építhető.
(2)
Az övezeten belül csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények, monitoring eszközök helyezhetők el, illetve olyan, természetes anyagokból készített berendezések, bútorzatok ((pl.: korlát, esőbeálló, jelzőtábla, információs tábla), amelyek az élőhelyek bemutatását lehetővé teszik.
(3)
A vízfolyás és a Nagy-kacsás tó menti vizes élőhelyek sávjában elsődlegesen természetszerű vízgazdálkodás folytatható. 97
Különleges beépítésre nem szánt terület 45/A. § (1)
A Kk-g övezeti jellel a különleges területen belül a golfpályák területe kerül szabályozásra.
(2)
A Kk-g területen a golfozáshoz szükséges pálya és terepalakulatok alakíthatók ki, valamint az alaptevékenységet kiszolgáló építmények (WC, pihenő) illetve a parkfenntartás építményei építhetőek max. 0,5%-ban tájbaillesztett módon. Egy telken, egy épület max. 100 m2 beépített alapterületű lehet, max 3,5 m építménymagassággal. A zöldfelület aránya legalább 90%. Védőtávolságok 46. §
(1)
Az országos közutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért: gyorsforgalmi út esetén 100-100 m, főútvonal esetén 100-100 m, mellékút esetén 50-50 m Védőtávolságon belül gyorsforgalmi útnál épület/építmény nem engedélyezhető, egyéb utaknál épület/építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges, egyéb tevékenység végzése esetén a vonatkozó jogszabályokat kell betartani.
(2)
Országos közforgalmú vasút esetében a szélső vágány tengelyétől legalább 50-50m védőtávolság figyelembevételével engedélyezhető98 épület/építmény.
(3)
Kfhu jelű szennyvíziszap kezelő övezet védőtávolsága 1 000m.
(4)
Gerecsei Tájvédelmi körzettől, a belterületi lakóterülettől és a rekreációs zöldterülettől 100-100 méteren belül kijelölt mezőgazdasági övezetben új gazdasági épületet építeni a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével lehet. 99
(5)
A mélyfekvésű gyepterületeken a vízfolyások partélétől legalább 10 m-re építhetők épületek (pl.: extenzív állattartással kapcsolatos istálló, terménytároló).
(6)
Vértesszőlősi I-II. vízmosás partélétől mérten 3-3 m és az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. Tavak partélétől mérten 3 m szélességű sáv a karbantartás számára szabadon hagyandó.
(7)
Az Által-ér, a Vértesszőlősi vízfolyás, a társulati kezelésű Vértesszőlős - Baj határárok partélétől számított 6,0 – 6,0 m-t fenntartási célokra, karbantartás számára szabadon kell hagyni. A fenntartási sáv nem építhető be, ezeken a területeken csak gyepgazdálkodás
97
Beillesztette: 2/2010. (I. 29.) Ör. 2.§ (6) bekezdése Hatályos: 2010. 01. 29-től Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet-i szakhatósági hozzájárulása alapján. 99 Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, illetékes növény és talajvédelmi szolgálat, ÁNTSZ 98
39 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
folytatható. Belterületi szakaszon a vízfolyás partvonalához 10m-nél közelebb állattartó épület, trágyatároló, illetve egyéb melléképület nem kerülhet. (8)
A szennyvízcsatorna hálózatra telepített, vagy tervezett körzeti átemelőknek a 20,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell. Az átemelők szagmentesítését meg kell oldani.
(9)
A közigazgatási területen áthaladó 120 kV nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőtávolsága a vezeték tengelyétől 18-18 m. A védőövezeten belül bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni. V. KÖRNYEZETVÉDELEM Levegővédelem 47. §
(1)
A diffúz légszennyező források esetén telephelyek, rakodóterek rendezetlen, burkolatlan vagy rendszeresen nem lemosható részét, mezőgazdasági üzem, major területét lemosható burkolattal kell ellátni. Azonnali hatállyal meg kell szüntetni az illegális hulladéklerakást.
(2)
Mozgó légszennyező források az M1 autópálya vértesszőlősi szakasza és az 1. sz. főútvonal, amik által kibocsátott szennyezés esetén a közlekedési területek védelmi övezetét képező védősávjai külső határán kell a légszennyezési határértéknek teljesülnie.
(3)
A levegőszennyezettséget megállapító monitoring hálózatot ki kell építeni a küszöbértékek mérhetősége és felismerhetősége érdekében.
(4)
A légszennyezettség ökológiai határértékeit érvényesíteni kell a Natura 2000 különleges madárvédelmi területként kijelölt részen; a Gerecsei Tájvédelmi Körzet és annak védőterületén. Felszíni és felszín alatti vizek és a föld védelme 48. §
(1)
Az Által-ér vértesszőlősi szakaszát természetközeli formában és minőségben kell megtartani.
(2)
A közigazgatási területen minden fejlesztés, valamint a kertgazdasági övezetekben az építés engedélyezéséhez a közműhálózatba való bekötés kötelező előfeltétel.
(3)
Az építkezések alkalmával a feltöltéshez használt anyagot minősíttetni kell.
(4)
Mezőgazdasági szántóterületeken 15% fölötti, gyepterületeken és a kertgazdálkodási övezetben 2o-25%-ot meghaladó lejtők esetében 150-200 m-enként gyepes vízelvezető sávok telepítendők. Teraszos tereprendezés esetén a táj karakterének megfelelően a teraszok magasságkülönbsége egyenként legfeljebb 1,2 m lehet, a támfalak kizárólag természetes anyaghasználattal épülhetnek meg.
(5)
Szakadó-falak, nagy esésű terepalakulatok, vízmosások, árkos eróziós károk kiküszöbölése, illetve megelőzése érdekében, mérnökbiológiai eszközök alkalmazásával vízmosáskötéseket, sáncos vízelvezető rendszereket kell kialakítani.
(6)
A közigazgatási területen az állattartásból származó trágya – trágyalé átmeneti gyűjtését biztosító gyűjtőhely csak zárt, vízzáróan kiképzett lehet.
(7)
A tájsebeknek minősülő kőbányát, a felszíni anyagnyerő helyek területét és közvetlen környezetét haladéktalanul rekultiválni kell. A szabályozási terv szerinti területhasználaton túl tájfásítást kell végezni a kőbánya területén és minden másra nem hasznosított, roncsolt felszínű területen, valamint a volt dögkút rekultivált területén.
40 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
Hulladékgazdálkodás 49. § (1)
Vértesszőlős közigazgatási területén végleges hulladéklerakó, hulladékválogató és ártalmatlanító, újabb szennyvízleürítő hely/telephely nem létesíthető.
(2)
A veszélyes hulladékok gyűjtésére, átmeneti tárolására elkülönített üzemi gyűjtőhelyet kell kijelölni, ahol a hulladék ellenőrzötten, zárt rendszerben, az időjárástól védetten, a talaj felé szigetelt, tisztítható és vizet át nem eresztő, burkolt felületen kaphat meghatározott időtartamra helyet.
(3)
A közigazgatási területen lévő vízmosások hulladékkal, építési törmelékkel való feltöltése tilos. Zaj és rezgés elleni védelem 50. §
(1)
Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek övezetéhez tartoznak: a Natura 2000, különleges madárvédelmi területeknek az autópálya és az 1-es főút védőtávolságai között fekvő, (az Által-ért kísérő mezőgazdasági területek) része, a szabályozási tervlapon jelölt „közösségi jelentőségű természet megőrzési terület” (zsellérek legelője), a Gerecse Tájvédelmi Körzet erdőterülete, a köztemető, Magyar Nemzeti Múzeum terület.
(2)
Az 1. számú I. rendű főút tehermentesítő nyomvonalszakasza mentén a zaj elleni védelem eszközrendszere a mezőgazdasági területek felé telepített véderdőszakaszok sávjában elrejtetten megépített, legfeljebb 2 m magas fal, illetve a vasút és belterületi telekhatárok között alkalmazott folyamatos növényrács, vagy növénnyel beültetett, befuttatott tömör hangelnyelő-fal. VI. TÁJ – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 52. §
(1)
Az erdőben az erdőgazdasági utakon kívül csak gyalogos turistautat lehet vezetni, erdei tornapálya építése az érintett hatóságokkal egyeztetett módon alakítható ki.
(2)
A Natura 2000 hálózat által javasolt, lefedett területek: a) „Különleges madárvédelmi terület”: − az Által-ér mentén a vízi szárnyasok védelmét szolgáló Ramsari terület és annak védőterülete, a szabályozási tervlap szerint javasolt lehatárolással. Természetközeli állapotban kell megtartani a vizes élőhelyek kialakulási sávját. − a Gerecsei Tájvédelmi Körzet a ragadozó és énekesmadarak védelmi területe. b) „Közösségi jelentőségű természet megőrzési terület” a szabályozási tervlapon jelölt, a kőbánya északkeleti csücskéig lehúzódó, értékes lágyszárú vegetációval fedett, keskeny élőhely sáv.
(3)
A Natura 2000 hálózat területein a területek használatában várható, tervezett változatás, beruházás engedélyezése során az adott területre és hatásterületére természetvédelmi állapotfelmérést kell készíttetni.
(4)
A szabályozási terven ökológiai folyosóként megjelölt erdőtagok a tájvédelmi körzet erdőállományáig, illetve a közútig és az Által-érig terjedő fasortelepítéssel egészítendők ki.
41 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041
Vértesszőlős
15/2005. (X. 17.) ök. rendelettel megállapított építési szabályzata módosításaival egységes szerkezetben 2013-ban
(5)
A közlekedési nyomvonalak és vízfolyások kereszteződéseinél békaalagutak építendők, a kisvízfolyások mindkét oldalát fásítani kell.
(6)
A tájképi szempontból érzékeny és értéket képviselő területek, sziluettek megőrző fenntartása érdekében a védett kilátások és rálátások pontjai, sávjai nem építhetők be, a megbontott felületű anyagnyerő helyeket rekultiválni kell, a tájsebeket erdősítéssel kell takarni. VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
(1)
Értékvédelem 53. § A műemléki épület műemléki környezetét a szabályozási tervlap tünteti fel.
(2)
Külön önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel a javaslatban feltüntetett ingatlanokra és egyedi tájértékekre biztosítandó helyi építészeti értékvédelem.
(3)
Helyi jelentőségű egyedi táji emlék: − a római katolikus templom köré és előterébe ültetett facsoport a falu központjában, − a Kossuth u. fasora, − az Agricola Rt. üzemi területén az idős és egészséges fapéldányok,
(4)
A lakóterületi fejlesztések, külterületi különleges területbe tartozó fejlesztések és beépítésre nem szánt területeken történő építés kapcsán, a tervezett földmunkák (pl.: közművek fektetése, útépítés, alapkészítés, 30cm-t meghaladó tereprendezés) megkezdésének időpontjáról értesíteni kell a Kuny Domokos Múzeumot és az előzetes régészeti bejárás lefolytatásának a lehetőségét meg kell teremteni.
100
(5) Az 1. számú főút külterületi szakasza mentén létesülő gazdasági épületek terveit az engedélyezési terv benyújtását megelőzően az illetékes Tervtanáccsal véleményeztetni kell.
(1)
100
Záró rendelkezés 54. § Az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott területre szóló szabályozási terv és szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. ………………………… ……………………. Náfrádi Marianna Vida István polgármester jegyző
Beillesztette: 10/2008. (V. 30.) Ör. 9.§ Hatályos: 2008. 05. 30-tól
42 Egységesítette: PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, XIII., Esztergomi út 18 T: 06/1-237-00-59, T/Fax: 06/1-329-6041