2005. (X. 28.) számú rendelet

DOROG SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 19/2001 (XI.8.) SZÁMÚ RENDELETE DOROG VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL * (Egységes szerkezetben a 35/2005.(X.28.) sz., valamint a 23/2008.(X.31.) sz. rendelettel) Dorog Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdésében valamint a 12. §ában foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § A rendelet hatálya kiterjed Dorog város (továbbiakban: a város) közigazgatási területére. Szabályozási elemek 2. § (1)

A szabályozási terven jelölt kötelező erejű a) I. rendű, általános szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor, b) a II. rendű szabályozási elemek módosítása beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, beépítésre nem szánt területen az érintett rendeltetési (területfelhasználási) zónákra és övezetekre kiterjedő, a részletes szabályozási tervekre előírt hatósági egyeztetéseket követő önkormányzati képviselő-testületi döntéssel történhet meg.

(2)

I. rendű szabályozási elemek - az I. rendű szabályozási vonalak és az azokhoz tartozó szabályozási szélességek (főforgalmi, forgalmi utak, fontosabb gyűjtőutak szabályozási területének határai), - a beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területek határa és a területfelhasználás, * MÓDOSÍTOTTA a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 1 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

(3)

a zónahatárok és a hozzájuk rendelt zóna előírások (DÉSZ II. fejezete), kivéve az építési övezetek beépítési karakteren túli részletezése és a rendeltetési zónák másodrendű közterületeket érintő részletezése, a védőterületek és védőtávolságok.

II. rendű szabályozási elemek - a II. rendű szabályozási vonalak (az I. rendű szabályozási vonalakat, kivéve az összes közterületi telekhatár), - az építési övezetek beépítési karakteren túli részletezése, - a rendeltetési zónák (területfelhasználáson túli részletezése), - az építési hely meghatározására vonatkozó elemek: - építési határvonal - elő-, oldal-, hátsókert, - gyalogút tengelye, - telepítendő fasor, - gyalogos átjáró, - megszüntető jel, - telken belüli kötelező fásítás, - az építési övezeti és övezeti előírásokon túl minden egyéb részletes városrendezési előírás - közforgalom elől el nem zárható telekrész. * A meglevő nem közterületi telekhatárok a telekméretre és telekalakításra vonatkozó előírások (telekszélesség, telekmélység, telekterület, stb.) megtartásával építéshatósági engedéllyel részletes szabályozási terv nélkül is módosíthatók. Területfelhasználás és zónák 3. §

(1) Területfelhasználás tekintetében a DÉSZ az OTÉK területfelhasználási egységeit (fogalmait) használja, de a DÉSZ tovább tagolja az OTÉK-ban egységes mezőgazdasági területet. Megkülönböztet: - kertes mezőgazdasági (volt zártkert), - általános mezőgazdasági (szántó) és - korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeket. (2) Valamennyi területfelhasználási egységen - hacsak az előírások nem tiltják - elhelyezhetők: -

köztárgyak,

* Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 1. §-a 2 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek, - a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével), - közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztálótelep, szeméttelep, szemétégető kivételével) a szakági előírások szerint, - nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között), - a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei, - geodéziai jelek, - nyilvános illemhelyek. (3) A DÉSZ a területfelhasználási egységek tagolásánál - az OTÉK 111. § (1) és (2) bekezdés alapján - saját, Dorogra speciálisan kialakított előírásokat tartalmaz. Az előírások mindig telek mélységűek és a zóna valamennyi telkére külön-külön érvényesek. Egy területfelhasználási egységen belül többféle rendeltetés is elhelyezhető (pl. lakóterületen belül lakóutca közlekedési telke). II. fejezet A ZÓNÁKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. § A város területén a szabályozási terv a) érvényességi zónákat (1. jelű), b) beépítésre szánt/nem szánt zónákat (2. jelű), c) rendeltetési zónákat (3. jelű), d) karakter-zónákat(4. jelű), e) az építés közműfeltételeinek zónáit (5. jelű), f) környezetvédelmi zónákat (6. jelű zaj elleni védelmi és 7. jelű levegőtisztaság-védelmi), g) települési értékvédelmi zónákat (8. jelű), h) az építési tilalmak és korlátozások területeinek zónáit (9. jelű), i) speciális zónákat (10. jelű) jelöli ki.

3 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


a) Érvényességi zónák (1. jelű) 5. § (1) 1.1. jelű, a jelen szabályozási terv érvényességébe eső területeken jelen szabályozási terv és a DÉSZ előírásai alapján - külön további részletesebb tervezés és szabályozás nélkül - kiadható építéshatósági engedély. (2) 1.2. jelű részletes szabályozást igénylő zónában építési és telekalakítási engedély csak az előírt részletesebb szabályozás elkészülte és önkormányzati jóváhagyása után adható, a terv elkészültéig az OTÉK szerinti változtatási tilalom lép érvénybe.

b) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület (2. jelű) 6. § A város igazgatási területe a) 2.1 jelű beépítésre szánt területbe, b) 2.2 jelű beépítésre nem szánt területbe tartozik. c) Rendeltetési zónák (3. jelű) 7. § A város közigazgatási területén a) beépítésre szánt 3.1. - lakó-, ezen belül 3.1.1. - NL jelű nagyvárosias lakó-, 3.1.2. - KL jelű kisvárosias lakó-, 3.1.3. - KEL jelű kertvárosias lakó-, 3.2. - üdülő-, ezen belül 3.2.1. - HH jelű hétvégiházas üdülő-, 3.3. - vegyes-, ezen belül 3.3.1. - TV jelű településközponti vegyes, 3.3.2. - KV jelű központi vegyes, 3.4. - gazdasági-, ezen belül 3.4.1. - KG jelű (nagy)kereskedelmi, szolgáltató, 3.4.2. - IG jelű egyéb ipari gazdasági, 3.5. - különleges (sajátos) rendeltetésű-, ezen belül 3.5.1. - KIR jelű különleges (rögzített) intézményi funkciójú, 4 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


3.5.2. - KH jelű hulladékkezelésre és elhelyezésre szolgáló, 3.5.3. - KB jelű bányaművelési, 3.5.4.1 - KÁN jelű különleges állat és növénykert b) beépítésre nem szánt 3.6. - közlekedési, ezen belül 3.6.1. - ÁK1 jelű első rendű közlekedési, 3.6.2. - ÁK2 jelű másodrendű közlekedési, 3.6.3. - GYK jelű, gyalogos és kerékpáros közlekedési, 3.6.4. - VK jelű vasút, 3.7. - zöldterületi, ezen belül 3.7.1. - KP jelű közpark, 3.8. - erdő, ezen belül 3.8.1. - VE jelű védelmi erdő, 3.8.2. - GE jelű gazdasági erdő, 3.8.3. - TE jelű turisztikai-, szociális erdő, 3.9. - mezőgazdasági, ezen belül 3.9.1. - ÁM jelű általános mezőgazdasági (szántó), 3.9.2. - KEM jelű kertes mezőgazdasági, 3.9.3. - KM jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági, 3.10.- egyéb rendeltetésű, ezen belül 3.10.1. - VT jelű vízgazdálkodási,

c.)2 Dorog város - SZTK tömbje, - Miksici út melletti terület, - Piac és volt brikettgyár terület, - Baumit út melletti terület, - Homokvasúti terület, valamint - Kálvária út melletti területére szóló szabályozási tervlapjain OTÉKjelkulcsok szerepelnek, míg a további területeken a hatályos jelek maradnak alkalmazásban. A rendelet vonatkozó részeinél éppen ezért az alábbi megfeleltetés veendő figyelembe: Lk = KL Lke = KEL Vt = TV Gksz = KG Gip = IG Z = KP rendeltetési zónák határolhatók le. 1 Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 2 Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 5 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


3.1. jelű LAKÓ RENDELTETÉSI ZÓNÁK 8. § (1) A zóna jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakózónában a vonatkozó előírások megtartásával melléképítmények helyezhetők el: (3)

az

alábbi

kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, csúszda, víz- és fürdőmedence, szökőkút, épített tűzrakóhely, stb.) hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény, közmű-becsatlakozás építménye, közműpótló építmény, kemence, kerti kandalló, állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint).

Árnyékszék nem helyezhető el. 9. §

3.1.1. NL jelű nagyvárosias lakózóna A zónában az övezeti előírások megtartásával a lakóépületeken és a 3.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl elhelyezhetők: - szállásépületek, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató és vendéglátó építmények, - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - sportépítmények, - igazgatási épületek és irodaházak, - (kis) vállalkozói irodák, kivételesen elhelyezhetők nem zavaró hatású kisüzemi termelő és tároló építmények (a környezetvédelmi zónák előírásainak betartásával), - üzemanyagtöltő állomások és személygépjármű tárolók. 10. § 3.12.KL jelű kisvárosias lakózóna A zónában az övezeti előírások megtartásával a lakóépületeken és a 3.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl elhelyezhetők: - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek, - szállásépületek, 6 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, igazgatási épületek és irodaházak, sportépítmények, (kis) vállalkozói irodák, kisüzemi termelő és tároló építmények (a környezetvédelmi zónák előírásainak betartásával) személygépjármű-tárolók.

Üzemanyagtöltő állomások nem helyezhetők el.

11. § 3.13. KEL jelű kertvárosias lakózóna A zónában az övezeti előírások megtartásával a lakóépületeken és a 3.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl elhelyezhetők: - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek, - szállásépületek (az OTÉK szerint megengedett mértéket meghaladó szálláshely szolgáltató épületek kivételével), - oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények, - igazgatási épületek és irodaházak, - sportépítmények, - (kis)vállalkozói irodák, - személygépjármű-tárolók. Üzemanyagtöltő állomások nem helyezhetők el. 3.2. AZ ÜDÜLŐ RENDELTETÉSI ZÓNÁK 12. § 3.2.1. HH jelű hétvégi házas zóna (1) A zóna jellemzően egy üdülőegységes üdülőépületek, hétvégi házak elhelyezésére szolgál. (2) A zónában az üdülőépületeken túl csak az üdülési funkcióhoz kötődő ellátási és szolgáltató épületek helyezhetők el (pl. élelmiszerbolt, környezetét nem zavaró vendéglátás). 3.3. A VEGYES RENDELTETÉSI ZÓNÁK 13. § 3.3.1.TV jelű településközponti (városközpont) vegyes zóna



(1) A zóna jellemzően városközponti funkciókat hordozó épületek (elsősorban városközponti, alapfoknál magasabb intézményi funkciókat hordozó, ill. vegyes intézményi- és lakóépületek) elhelyezésére szolgál. (2) A zónában a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően: - közigazgatási és iroda, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - oktatási és kulturális, szórakoztató, - egyházi, - egészségügyi és szociális, - lakó és szállásépületek, - sportépítmények, - személygépjármű-tárolók, parkolóházak építményei helyezhetők el. 14. § 3.3.2.KV jelű központi vegyes rendeltetési zóna (1) A zóna jellemzően intézményi funkciókat hordozó épületek elhelyezésére szolgál. (2) A zónában a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően: - igazgatási épületek, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, - lakó és szállásépületek, - közhasználatú kerttel is rendelkező intézmények, - oktatási és kulturális, szórakoztató létesítmények, - egyházi épületek, - egészségügyi és szociális épületek, - sportépítmények, - nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmények, - személygépjármű-tárolók, parkolóházak, - üzemanyagtöltő-állomások, kocsimosók és - a rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények is elhelyezhetők. (3) A településközpont vegyes zóna területén 1000 m2-nél nagyobb épület építését csak a területi tervtanácson bemutatott beépítési és környezetalakítási terv alapján lehet engedélyezni. * 3.4. GAZDASÁGI RENDELTETÉSI ZÓNÁK 15. § 3.4.1. KG jelű (nagy)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna * Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) sz. rendelet 3. §-a 8 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(1) A zóna elsődlegesen kereskedelem ill. nagykereskedelem, raktáráruházak számára kijelölt terület. (2) A 3. § (2) bekezdésben foglaltakon és a nem jelentős zavaró hatású gazdasági épületeken túl elhelyezhetők: - a tulajdonos, a használó ill. a személyzet számára szolgáló lakások, - irodaépületek, - parkolóházak és üzemanyagtöltők, - sportlétesítmények és egyéb közösségi szórakoztató- és oktató, - egyéb városi szolgáltatást nyújtó létesítmények. 16. § 3.4.2. IG jelű egyéb ipari gazdasági zóna (1) Elsősorban az ipar, az energiaellátás, az építőipar (termelő)üzemi építményei és más tároló építmények, raktárak, valamint a városgazdálkodás üzemi jellegű létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kereskedelmi és szolgáltató célú építmények is elhelyezhetők. (3) A gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó ill. a személyzet számára szolgáló lakások, valamint oktatási és szociális épületek is létesíthetők. 3.5. KÜLÖNLEGES, SAJÁTOS (RÖGZÍTETT) RENDELTETÉSI ZÓNÁK 17. § 3.5.1. KIR jelű különleges (rögzített) intézményi funkciójú zóna (1) A zóna kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó épületek ill. területek elhelyezésére szolgál (pl. temető, kórház stb.). (2) A zóna területén a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak a terven jelölt közcélú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (3) A tulajdonos, a használó ill. a személyzet számára szolgáló lakás(ok), valamint oktatási és szociális épület(ek) is létesíthetők. (4) A 3.5.11.KTP jelű különleges rendeltetésű zóna templom, (5) A 3.5.12.KT jelű különleges rendeltetésű zóna temető, ahol a síremlékek magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t. (6) A 3.5.13. KVM jelű különleges rendeltetésű zóna vízmű. (7) A 3.5.14.KK jelű különleges rendeltetésű zóna kórház (8) A 3.5.15.KSP jelű különleges rendeltetésű zóna sportcsarnok, sportterület (9) Az övezet telkeinek nem közterületi határán 10 m –es többszintes védőzöldsávot kell kialakítani a vizuális lehatárolás biztosítására. * * Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 4. §-a 9 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


18. § 3.5.2. KH jelű hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló különleges zóna (1) A területen csak a települési- ill. ipari/termelési hulladék kezelésére ill. elhelyezésére szolgáló épületek és telephelyek helyezhetők el (pl. hulladékégető, hulladéklerakó, stb.). (2) Továbbá a területen a felügyelő személyzet számára szolgáló őrház, tartózkodási helyiség, valamint szociális épület is létesíthető. A területen a hulladékgazdálkodási létesítmények az érvényes védőtávolságok betartásával helyezhetők el. (4) A telken veszélyes hulladéknak minősülő végtermék (pl. salak) elhelyezésére új tároló létesítése nem engedélyezhető. 19. § 3.5.3. KB jelű bányaművelési zóna (1) A területen bányaművelés létesítményei ill. az ahhoz tartozó létesítmények, épületek helyezhetők el. (2) A területen a dolgozók számára szolgáló tartózkodási helyiség, valamint szociális épület és szolgálati lakás is létesíthető. 3.6. KÖZLEKEDÉSI RENDELTETÉSŰ ZÓNÁK 20. § 3.6.1. ÁK1 jelű elsőrendű általános közlekedési, 3.6.2. ÁK2 jelű másodrendű általános közlekedési és 3.6.3. GYK jelű gyalogos és kerékpáros közlekedési zónák (1) (2)

A vasúti közlekedést kivéve, a közlekedés céljára kijelölt területek. Az ÁK1 jelű területen az országos közutak és a helyi gyűjtőutak, az ÁK2 jelű területen a helyi kiszolgáló és lakóutak létesítményein (útpálya, kerékpárés gyalogút, gépjárművárakozó-hely, csomópontok, forgalomtechnikai és biztonsági berendezések, környezetvédelmi berendezések, a vízelvezetés rendszere, közművek és növényzet), valamint a 3.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl: -

(3)

egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, stb.); - külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint – a szakági előírások betartásával – reklámok is elhelyezhetők. A GYK jelű, gyalogos, kerékpáros közlekedés számára kijelölt területen önálló gyalogút vagy kerékpárút, illetve közös gyalogos, kerékpáros nyomvonal létesíthető. 10 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


21.§ 3.6.4. VK jelű vasúti közlekedési zóna (1) A vasúti közlekedés céljára kijelölt terület. (2) A VK jelű közlekedési területen a vasúti, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el. 3.7. ZÖLDFELÜLETI ZÓNA 22. § 3.7.1. KP jelű közpark zóna (1) Közparkok céljára kijelölt terület. (2) Az területen elhelyezhetők: a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével), c) az ismeretterjesztés építményei. (3) Az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2 %-a lehet. (4) Önálló építménnyel bíró reklámok a zónában nem helyezhetők el. (5) A közparkok területére részletes kertépítészeti tervet kell készíteni és a közpark kialakítását és a növényzet telepítését ennek alapján kell megvalósítani. 3.8. ERDŐTERÜLETEK ZÓNÁI 23. § 3.8.1. VE jelű védelmi erdő területek zónája (1) Védelmi erdő a védelmi rendeltetésű (pl. iparterületet vagy közműlétesítményt körülvevő, ill. jelentős közlekedési területek: főutak, vasúti területek, patak mellett húzódó stb.) erdők területe. (2) A védelmi erdő területén csak a 3. § (2) szerinti építmények helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el. 24. § 3.8.2. GE jelű gazdasági erdő területek zónája 11 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(1) A gazdasági erdő a gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el. (2) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhetők: a) az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények, b) szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.), c) vadászház, d) oktatási-kutatási építmények, e) közlekedési és szállítási építmények, f) állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). (3) A (2) bekezdés a), b), c), d) és f) pontjai szerinti építmények akkor alakíthatók ki, ha a telek (összefüggő erdőterület) nagysága legalább 10 ha. A beépítés mértéke nem haladhatja meg a 0,5 %-ot. (4) A területen csak a tájbaillő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető. Ha a speciális és szükségszerű erdészeti üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m-re emelhető. (5) Amennyiben az elhelyezendő épület(ek) összes beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t elvi építési engedélyt kell kérni. 25. § 3.8.3. TE jelű turisztikai, egészségügyi-szociális erdő területek zónája (1) Az egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdők területe, ahol csak közjóléti rendeltetésű építmények helyezhetők el. (2) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhető: a) közlekedési létesítmény, b) erdészház, vadászház, őrház, c) a szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló építmények (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sípálya, szánkópálya, egyéb sportpálya stb.), d) a turizmust szolgáló szállásépületek (turistaház, menedékház, üdülőtábor, kemping stb.), építményei. (3) A (2) b), d) pontjaiban foglalt épületek csak a 10,0 ha területnagyságot elérő telken, annak legfeljebb 0,5 %-os beépítésével létesíthetők. (4) A területen csak tájbaillő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető. (5) Amennyiben az elhelyezendő épület(ek) beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t, azok elvi építési engedély alapján helyezhetők el.



3.9. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 26. § 3.9.1. ÁM jelű általános mezőgazdasági (szántó) területek zónája (1) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhető építmények: a) fóliasátor, üvegház, b) mezőgazdasági üzemi, raktározási és egyéb gazdasági épület, ha a mezőgazdasági telek területe meghaladja az 1,0 ha méretet. A beépítettség nem lehet nagyobb 0,5 %-nál, c) állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). (2) Lakóépület az általános mezőgazdasági területen nem helyezhető el.

27. § 3.9.2.KEM jelű kertes mezőgazdasági (volt zártkert) területek zónája (1) A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegű területek tartoznak. (2) A területen a 3. § (2) szerinti építményeken túl elhelyezhető építmények: a) földdel borított pince, fóliasátor, üvegház, b) a szőlő műveléséhez, borkészítéshez, gyümölcstároláshoz szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (présház), c) állattartó építmény (a 43§ (28) és (29) rendelkezései szerint). (3) A zónában földszintes, jellemzően oldalhatáron álló vagy szabadonálló nyeregtetős épületek helyezhetők el az oldalkert méretek betartásával. (4) Az épület építménymagassága 3,5 m, de bármelyik homlokzatának magassága legfeljebb 4,5 m lehet. (5) A zóna telkein csak egy épület helyezhető el. (6) A telkek beépítettsége 720 m2 telekterület felett nem lehet több 3 %-nál és 30 m2-nél. A 720 m2-nél kisebb területű telkeken építményt elhelyezni nem szabad. (7) Az épület utca felőli homlokzatának szélessége nem haladhatja meg a 5,0 m-t, az épületek oldalszárny mérete nem lóghat túl az utcai homlokzat végeitől húzott 45 fokos szög által meghatározott telekrészen.

28. § 3.9.3. KM jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági (rét, legelő) területek zónája (1) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.



(2) A területen a 3. § (2) bekezdés szerinti építményeken kívül csak a gyepterületek fenntartását szolgáló természetes anyagból készült építmények helyezhetők el. (3) A zóna területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel. (4) A (2) bekezdés szerinti építmények csak az 5,0 ha-nál nagyobb földrészleten helyezhetők el. Az építmény(ek) beépített összes alapterülete nem lehet több 100 m2-nél. 3.10. EGYÉB RENDELTETÉSI ZÓNÁK 29. § 3.10.1. VT jelű vízmedrek területének zónája (1) A zónába tartoznak a) a folyóvizek (állandó és időszakos vízfolyások) b) a közcélú nyílt csatornák, árkok. (2) A zónában csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el. d) A karakter-zónák (4. jelű) 30. § (1) A város közigazgatási területén: - 4.1. LA jelű lakótelepi karakter zónát, - 4.2. KI jelű kisvárosi karakter zónát, - 4.3. KE jelű kertvárosi karakter zónát, - 4.4. KO jelű kolónia karakter zónát, - 4.5. PA jelű pavilonos karakter zónát, - 4.6. PH jelű présházas karakter zónát, - 4.7. EGY jelű egyedi karakterű zónát, - 4.8. GA jelű garázsváros karakter zónát, - 4.9. VE jelű vegyes karakterű zónát, lehet lehatárolni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt karakter zónákon belül telket alakítani, építési tevékenységet folytatni csak a karakter zónák előírásaiban foglaltak szerint szabad. (3) A karakter-zóna és a rendeltetési zóna együttes előírásai alkotják az építési övezeti előírásokat. Az építési övezet jelében betűjellel megjelenik a rendeltetés, a számjegyek helyiérték szerint az alábbi tartalommal bírnak: a) első helyiérték jelenti a karakter-zóna besorolást, ezen belül 1. kód= lakótelepi karakter 2. kód= kisvárosi karakter 14 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


3. kód= kertvárosi karakter 4. kód= kolónia karakter 5. kód= pavilonos karakter 6. kód= présházas karakter 7. kód= egyedi karakter 8. kód= garázsváros karakter 9. kód= vegyes karakter b) második helyiérték jelenti a beépítési mód besorolását, ezen belül 1.kód = telepszerű beépítési mód 2. kód= szabadonálló beépítési m. 3. kód= oldalhatáron álló beép. 4. kód= ikres beépítési mód 5. kód=zártsorú beépítési mód 5* kód3 = épületközzel megszakítandó zártsorú beépítési mód 6. kód= keretes beépítési mód c) a harmadik helyiérték jelenti a telekméretek szerinti besorolást Legkisebb telekmélység (m)

Legkisebb teleknagyság (m2)

Legkisebb telekszélesség a beépítési mód függvényében

kód

telepszerű Kialakult 15 25 25 30 30 35 40 50

Kialakult 180 300 500 720 900 1 100 2 000 5 000

0 1 2 3 4 5 6 7 8

50

10 000

9

4

Kialakult*

Kialakult*

szabadonálló oldalhatáros

ikres

zártsorú

keretes

9 9 9 12 12

8 10 10 10 12 12 16

20 20 20 30

6 16 18 18 18 20 20

20 30

40

12 12 12 16 16 16

30

0*

* – kötelező telekegyesítést követően kialakult telekállapot

Ahol a 0 (kialakult) kód jelenik meg, a kialakult telekstruktúra megtartandó, a telek tovább nem osztható, kivéve a kialakult lakótelepi beépítéseket, ahol garázs- vagy üzletépítés részére min. 180 m2 területű telek kiszabályozható. d) a negyedik helyiérték jelöli a maximális beépítési %-ot kód beépítési % 1 10 2 20 3 25 4 30 3 4

Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 15 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


5 6 7 8 9

35 40 50 75 100

e) az ötödik helyiérték jelöli a telkenkénti minimális zöldfelületi mutatót kód legkisebb zöldfelületi arány 1 75 % 2 65 % 3 55 % 4 45 % 5 35 % 6 30 % 7 25 % 8 15 % 9 0% f) a hatodik helyiéréték jelenti a legnagyobb építménymagasságot jelzi kód max.építménymagasság (m) 0 kialakult 1 3,5 2 4,5 3 6,5 4 4,5-7,5 5 6,5-10,5 6 7,5-12,5 7 9,5-15,0 8 12,5-18,5 A kialakult (0) kóddal jelölt építménymagasság jellemzően az egyedi beépítéseknél (pl. templom) kell alkalmazni. (4) Ha a telek jelenlegi beépítettsége – a korábbi előírásoknak megfelelően, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján – a jelen előírások szerinti értéket meghaladja a meglevő épület(ek) felújítható(k) ill. átalakíthatók, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete nem növelhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó karakter zóna, ill. jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni. (5) Az (1) bekezdésben felsorolt karakter zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt építési telkeken a beépítési módot, a beépítési %ot és az építménymagasságot a szomszédos telkeken kialakult adottságok, valamint a karakter zónában foglaltak figyelembevételével az építési hatóság állapítja meg a karakter zónára előírt keretek között. 16 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(6) Ha gazdasági rendeltetésű zónában a megengedett épületmagasságnak megfelelőn, a különleges technológiájú épület nem helyezhető el, a technológiával indokolt mértékig a magasság túlléphető. (7)5 A lakótelepi karakter-zóna kivételével bármely építési övezetben a beépítés feltétele a kiszabályozott építési telek megléte, valamint az új telek területét érintő önálló telek (úszótelek) megszűntetése. (8)6 Épületközzel megszakítandó zártsorú beépítési móddal szabályozott területeken az épületek zárt sora helyenként, legalább 10 méteres épületközzel meg kell, hogy szakadjon. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie, valamint az épületeket ilyen esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani. (9)7 Ha a KAN jelű különleges állat- és növénykert rendeltetésű zónában a megengedett építménymagasságnak megfelelően a különleges állattartó épület nem helyezhető el, az indokolt mértékig a magasság csak az illetékes építészeti–műszaki tervtanács véleménye alapján léphető túl.

4.1. LA JELŰ LAKÓTELEPI KARAKTER-ZÓNA 31. § (1) A zónába a lakótelepi területek tartoznak. (2) A zóna területén a) jellemzően 12,5 m feletti épületek helyezhetők el. b) az épületek a telken szabadonállóan helyezhetők el. c) Lakótelepi karakter esetén a beépítési % a teljes telektömb területére vonatkozik, amely nem lehet több 30 %-nál. Ettől magasabb érték csak kialakult esetben fordulhat elő. Ahol a beépítettség mértéke már meghaladja a 30 %-ot, ott további épület elhelyezése nem engedélyezhető. d) a földszinten közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkciók is elhelyezhetők. (3) A telken több épület helyezhető el. Mellékfunkciójú épületet elhelyezni azonban csak külön szabályozási terv szerint szabad.

5

Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 7 Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 6



4.2. KI JELŰ KISVÁROSI KARAKTER-ZÓNA 32. § (1) A zónába jellemzően a kisvárosi karakterű, előkert nélküli, zártsorú – esetleg oldalhatáron álló - beépítésű területek tartoznak. (2) A területen: a) legfeljebb 10,5 m utcai építménymagasságú épületek helyezhetők el, b) magastetős, az utcai telekhatáron vagy a kialakult építési vonalon álló, többnyire az utcával párhuzamos tetőgerincű, főleg zártsorúan, esetleg oldalhatáron állóan, kivételesen szabadonállóan telepített épületek helyezhetők el. c) a zónában a minimálisan kialakítható teleknagyság 300 m2. d) a megengedett legnagyobb beépítettség 50 %. Zártsorú beépítésű saroktelken a megengedett legnagyobb beépítettség százalék 75 %. e) A zónában (lakóépület részeként vagy önálló épületként) a lakó funkción kívül elhelyezhető közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció is. 8 (3) A melléképítmények közül a rendeltetési zónának megfelelő építési övezetre engedélyezett valamennyi építmény elhelyezhető. 4.3. KE JELŰ KERTVÁROSI KARAKTER-ZÓNA 33. § (1) A zónába a kertvárosi karakterű, előkertes, szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítésű területek tartoznak. (2) A zóna területén: a) általában oldalhatáron álló, ikerházas vagy szabadonálló beépítésű, de legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. b) az épületeket általában 5 m-es előkert elhagyásával, kialakult utcák esetében a kialakult jellemző előkert megtartásával vagy a szabályozási tervben előírt előkert mérettel szabad elhelyezni. c) a földszint utca felőli oldalán elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató funkciók is. (3)9 A melléképítmények közül a rendeltetési zónának megfelelő építési övezetre engedélyezett valamennyi építmény elhelyezhető.

8 9

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet



4.4. KO JELŰ KOLÓNIA KARAKTER-ZÓNA 34. § (1) A zónába jellemzően a kolóniák tartoznak. (2) A terület: a) általában ikerházas, ritkán szabadonálló beépítésű, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek elhelyezésére szolgál a szabályozási tervben meghatározott zóna szerint. b) az épületeket a jellemzően kialakult méretű előkert elhagyásával szabad elhelyezni. c) A zónában a maximális beépítettség 35 %. d) az épület utca felőli oldalán elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató funkciók is. (2) Mellékfunkciójú épületek közül csak személygépjármű tároló építhető a főépülethez szervesen kapcsolódóan vagy azzal egy tömeget alkotó módon. 4.5.

PA JELŰ PAVILONOS KARAKTER-ZÓNA 35. §

(1) A zónába jellemzően a nagy zöldfelülettel rendelkező telken, több, szabadonállóan elhelyezett épülettel beépített (többnyire intézményi funkciójú) beépítések tartoznak (pl. kórház). (2) A területen max. 10,5 m (kivételes esetben a részletes szabályozási terv szerinti) építménymagasságú épületek helyezhetők el. (3) A területen a hatóság – indokolt esetben - elvi építési engedély kötelezettséget írhat elő, ha a beépítés elbírálásához szükséges. 4.6. PH JELŰ PRÉSHÁZAS KARAKTER-ZÓNA 36. § (1) A zónába jellemzően a présházas karakterű, előkert nélkül, önálló épületként, jellemzően utcára merőleges gerincű magastetős épületekkel beépített területek tartoznak. (2) A területen: a) általában zártsorú beépítéssel legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. b) a zóna telekosztása kialakult, a beépíthető minimális telekméret 180 m2. c) a zónában a megengedhető maximális beépítettség 50 %. d) a földszint utca felőli oldalán elhelyezhető vendéglátási funkció is a helyi védelemre javasolt utcakép figyelembevételével. Funkcióváltás 19 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


esetén is megtartandó a zárt homlokzat és a hagyományos présházbejárat, portál, kirakat, nagy nyílású üzletbejárat nem nyitható. (3) Melléképítmények a zóna telkein nem létesíthetők. 4.7. EGY JELŰ EGYEDI KARAKTER-ZÓNA 37. § 1) 2)

3)

A zónába az egyedi karakterű beépítéssel rendelkező telkek tartoznak (pl. templom). Az egyes telkekre beépítésére vonatkozó egyedi szabályokat (övezeti keretértékeket) az építési övezeti besorolás tartalmazza. Az egyes épületegyüttesekre egységes építészeti koncepció alapján (beépítési terv) lehet az egyes épületeket megvalósítani. * 4.8. GA JELŰ GARÁZSVÁROS KARAKTER-ZÓNA 38. § (1) A zónába jellemzően a tömbszerűen épített garázsterületek tartoznak. (2) A területen: a) általában zártsorú beépítésű, legfeljebb 3,0 m építménymagasságú garázs funkciójú építmények és legfeljebb 4,5 m építménymagasságú kereskedelmi funkciójú épületek helyezhetők el, a szabályozási tervben meghatározott övezet szerint. b) a beépíthető legkisebb telekméret 20 m2. c) a maximális beépíthetőség 100%. d) elhelyezhető: gépkocsitároló és kereskedelmi funkciójú épület.

4.9. VE JELŰ VEGYES KARAKTER-ZÓNA 39. § (1) A zónába jellemzően a gazdasági területek ipari telephelyi beépítettségű területei tartoznak. (2) A zónában jellemző a kialakult területeken a telepszerű (volt tömbtelkes) beépítési mód, új kialakítású területeken a szabadonálló beépítési mód egy telken több azonos funkciójú épület. Új önálló épület elhelyezése csak elvi építési engedély alapján történhet. * Beiktatta a 35/2005. (X. 28.) számú rendelet 2. §-a



e)Az építés közműfeltételeinek zónái (5. jelű) 40. § (1) Az építés közműfeltételei c. tervlap és előírások határozzák meg, hogy Dorog közigazgatási területén mely közműfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a telek beépíthető legyen. (2) A közműfeltételekre vonatkozó előírások a környezetvédelmi szempontok alapján: a) a szennyvízelhelyezés feltételeinek zónáit és b) a fűtési ill. technológiai energiahasználat zónáit határozza meg. 41. § 5.1. jelű: az építés szennyvízelvezetési/szennyvízkezelési feltételeinek zónái (1) A 5.11. jelű közműfeltétel-zóna területén a telek csak a csatornahálózatra rákapcsolódás esetén építhető be. (2) A 5.12. jelű zárt-szennyvíztározós zónában a telek csak a zárt szennyvíztározó megépítése, vagy a vezetékes csatornahálózatra való rákötés esetén építhető be. (3) Szennyvízszikkasztó Dorog igazgatási területén nem létesíthető. Épületre építési engedély szennyvízszikkasztóra való rákapcsolással nem adható ki. (4) A szennyvízcsatorna megépítése után a jegyző kötelezheti a már meglevő épületek csatornahálózatra való rákötését is. A csatornahálózatra való rákapcsolódás kötelezettsége nemcsak az új, a hálózat kiépülte után elkészülő épületekre, hanem az akkor már meglevő épületekre is vonatkozik. Az igazgatási területen a telkenkénti egy lakásnál több létesítésére csak a csatornahálózat kiépítése és üzembe helyezése után adható építési engedély. (5) Tisztítatlan szennyvizet szikkasztani Dorog közigazgatási területén sehol sem szabad. (6) Erdőzónában a 23. és 24. § szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az épülettel egyidejűleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt szennyvíztározó is megépül, vagy a építmény közcsatornára csatlakozik, vagy helyi egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesül (a szakhatósági előírásoknak megfelelően). (7) A KEM jelű kertes mezőgazdasági zónában a 26.§ (2) b)-c) pont alatt felsorolt építményekre csak akkor adható építési engedély, ha a csatornahálózatra való rákapcsolódás biztosított vagy ennek hiányában az építéssel egyidejűleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt, szennyvíztározó is megépül. 42. § 5.2. Az építés energiaellátási feltétele zónái 21 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(1) Az 5.21. vezetékes energiaellátási zóna területén kötelező a vezetékes energiaellátás igénybevétele fűtési ill. technológiai energiaként, építési engedély csak a vezetékes energiaellátásra rákapcsolódás esetén adható ki. E területeken a szilárd tüzelés nem engedélyezhető. Az építési engedély lakásonként csupán egy fafűtéses tüzelőberendezés létesítésének lehetőségét tartalmazhatja. (2) Az 5.22. energiaellátási zónában fűtőenergiaként szilárd tüzelőanyag is alkalmazható, technológiai energiaként azonban csak vezetékes energia használható. Egyéb előírások 43. § (1)a.) Ha a lakóépület telekterülete a beépítésre szánt területeken az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 50 %-nál jobban meghaladja, a beépítési % számításánál az 50 % feletti telektöbbletet csak fél értékkel lehet figyelembe venni. 11 b.) Lakóterületen az építési övezetben előírt legkisebb telekterület kétszeresét elérő vagy meghaladó telekterületre tervezett bármely épület építési engedélyezési terve illeszkedés-vizsgálat köteles. 10

c.)12 Lakóterületen a minimális telekterületet elérő, de annak másfélszeresét meg nem haladó teleknél max. 2 lakás, A másfélszeres telekterületet elérő vagy meghaladó telken a mindenkori minimálterület osztásával kapott érték kétszerese, de maximum 6 darab lakás helyezhető el. (például egy háromszoros minimális telekterület esetén 6 lakás). (2) A már belterületben levő területen az építési övezetre előírt legkisebb beépíthető telekméretet el nem érő telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő- és hátsókert méretek) betarthatók és a telekterület eléri az építési övezetben meghatározott telekméret 75%-át. (3) A közterület kiszabályozásával az építési övezetben meghatározott telekméret alá csökkenő területű telkek az eredeti telekméret szerint építhetők be az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, hátsókert méretek) betartásával, ha a visszamaradó telekméret eléri az építési övezetre előírt telekméret 75 %-át. (4) A lakótelek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese, de legfeljebb a telekterület 75 %-a lehet. 10

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet

11

Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet

12




(5) Azokon a kialakult beépített telkeken, ahol a meglevő beépítettség meghaladja az építési övezetben megengedhető maximumot, a főfunkciójú épület egy részének bontása után a lebontott rész 50 %-a visszaépíthető akkor is, ha ez meghaladja az építési övezetre megengedhető maximális beépítettséget. (6) 0-10 %-os tereplejtés esetén az egyes építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság - részletes szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában - az épület bármelyik homlokzatánál 10 %-kal léphető túl az építési övezeti építménymagassági érték betartásával. (7) A 10-20 % közötti tereplejtés esetén épülő ház épületmagassága a lejtő felőli oldalon max. 20 %-kal lépheti túl az építési övezet szerinti épületmagasság mértékét az egész épületre vonatkozó építési övezeti érték megtartásával. (8) A 20%-nál nagyobb lejtésű terep esetén a max. épületmagasság 25 %-kal lehet magasabb az építési övezetben meghatározott értéknél, az előírt átlagos érték megtartása mellett. (9) A mellékfunkció épületének és garázsnak építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t. (10) Zártsorú beépítés esetén, a szomszédos telken álló, az előírt építési övezeti építménymagasságnak megfelelő magasságú építményhez képest a csatlakozó utcai homlokzatszakasz legfeljebb 3,0 méter magasság különbségű lehet az építési övezeti előírások megtartásával. (11) A kisvárosi és kertvárosi karakterű zónákban szabadonálló főfunkciójú épület utcai építési határvonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha részletes szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 20,0 m lehet. A főfunkciójú épület oldalhatárra történő építésénél a beépítés mélysége az építési vonaltól max. 20 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca építési határvonalára merőlegesen kell figyelembe venni, részletes szabályozási terv, illetőleg ennek hiányában az építési hatóság határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat. (12) Zártsorú beépítés esetén a hátsókert irányú középszárny mélysége csak az oldalhatáron mért 20,0 m mélységtől indított 45o –os szögön belül lehet. (13) A magastetős szabadonálló épület tetőgerincének magassága az épületmagasságot legfeljebb 6,0 m-rel haladhatja meg. (14) Zártsorú beépítés esetén alápincézett ill. 2 szintet meghaladó épület esetén talajmechanikai szakvélemény készítendő és az engedélyezési terv mellékleteként az építési hatósághoz benyújtandó. (15)13 10 %-nál meredekebb tereplejtés esetén valamint csúszásveszélyes ill. alábányászott/süllyedés-veszélyes területeken az építési engedélykérelemhez minden esetben talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni. 13

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet



(16) 10 %-nál meredekebb lejtésű terep esetén, ahol az elhelyezhető épület 1,0 m-nél mélyebb bevágásba kerül, vagy a pince 1,0 m-nél mélyebbre épül, a terepbeavatkozási terv elbírálásához a hatóság előírja a részletes talajmechanikai szakvélemény elkészítését a csapadékvízelvezetés elbírálhatóság érdekében. Az építési hatóság előírhatja drénszívárgók megépítését a rétegvizek elvezetésére. (17) Mezőgazdasági rendeltetésű övezetek területén csak jellemzően nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő épületek létesíthetők. (18) Építési övezetekben bármely telekhatáron kerítés az OTÉK előírásai mellett csak fából, kőből, téglából, élősövényből, esetleg acélból, drótfonatból létesíthető oly módon, hogy az ne váljon az épített környezet meghatározó elemévé, magasassága legfeljebb 1,8 m lehet. A kertvárosi, a kolónia, a pavilonos, és a vegyes karakter zónáknál jellemzően áttört, a kisvárosi, építési övezetnél az utca felé jellemzően tömör kerítés létesítendő. (19) Bármely övezetben és építési övezetben telek továbbosztása, megosztással új telkek kialakítása csak úgy történhet, hogy a kialakuló telkek területe, szélessége megfeleljen az adott övezet vagy építési övezet előírásainak, és beépítési százaléka sem haladhatja meg az előírt mértéket. Telekalakításra engedély csak akkor adható, ha a kialakuló új telek közútról vagy magánútról közvetlenül megközelíthető. (20) Az építés feltételeként előírt közművesítettségi szintet „Az építés közműfeltételei” zónák határozzák meg. Beépíthető teleknek csak az a telek nyilvánítható, ahol az előírt közművesítettség biztosított. (21) Távközlési célú adótornyok a GE jelű gazdasági erdőterületen és a ÁM jelű mezőgazdasági területen létesíthetők. Más rendeltetésű zónában a meglevő építmények felhasználásával alakíthatók ki a úgy, hogy lakófunkciót tartalmazó épületektől ill. gyermek- és egészségügyi intézményektől legalább 50 m távolságra legyenek. Tájképvédelmi és városképvédelmi hatástanulmány készítendő a távközlési tornyok engedélyezési dokumentációjához. (22) A meglévő, többnyire már beépült területeken lévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakított telek - a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezkedő épületek miatt - az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető a „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti legkisebb távolság – a benapozottság teljesülése esetén - 4 méterig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 méternél nem nagyobb. Ilyen esetben az oldalkert mérete is 4 méterig csökkenthető, ha a szomszéd telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti szellőző nyílások vannak. (23) Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a 24 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


beépítési mód zártsorú beépítési módra változott – az előírt benapozottság teljesülése esetén – ha az épületnek a szomszéd telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak. (24) A kisvárosi, kertvárosi, kolónia karakterű építési övezetben szabadonálló és oldalhatáron álló épületek oldalszárny-mérete az utcai homlokzattól húzott 45 fokos szögön, mint befoglaló méreten belül kell maradjon. 14 (25) Az építési helyen kívül eső meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, de szintszám-növeléssel együtt járó, illetve beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető. (26) Eltérő építési módok találkozása esetén az érintett telek beépítési módját – amennyiben az a jelen szabályzással nem kezelhető – az építési hatóság határozza meg. (27) Oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult területeken a csurgótávolság a meglevő állapotnak megfelelően tartandó be új épületek esetén is. Újonnan beépülő oldalhatáros beépítésű területeken az épületek az oldalsó telekhatárra építhetők, de ez esetben a tetőkiülés nem lehet nagyobb 0,5 mnél és a csapadékvíz nem vezethető a szomszéd telekre. (28) Az állattartók kötelesek az építésügyi és közegészségügyi jogszabályokban meghatározott védőtávolságokat betartani. Ezeket a védőtávolságokat minden új létesítmény építésénél érvényesíteni kell. (A védőtávolságokat jelen rendelet melléklete tartalmazza.) (29) Haszonállattartási szabályok: (a) A város területén nem tartható haszonállat: a nagyvárosias lakóterületeken (többszintes lakótelepek, lakótömbök) és olyan többlakásos lakóépületekben, amelyek lakásaihoz nem tartozik lakásonként lekerített udvar; üdülőterületen; településközponti vegyes és központi vegyes területeken; közintézmények épületeiben és telkein; gazdasági területeken; különleges területeken; vízgazdálkodási területeken; közparkban; parkerdő területen; védelmi rendeltetésű erdőterületen (méheket kivéve); közlekedési területen különleges területeken (a KÁN jelű különleges állat- és növénykert kivételével)15 b) A város családi házas lakóterületein (kisvárosias és kertvárosias lakóterületek) az alábbi korlátozással tartható haszonállat (amennyiben a mellékletben foglalt védőtávolságok betarthatók): 14 15

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 25 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


Nagyállat és sertés nem tartható Kisállatok: prémes állat nem tartható 720 m2-nél nagyobb telken baromfi és házinyúl tartható Méhek belterületen és beépítésre szánt területen nem tarthatók. Lakóterületeken állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat meghatározása értelmében) nem létesíthető. (c) A mezőgazdasági területeken haszonállatok az alábbi előírások szerint tarthatók: • Nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997. (V. 28.) FM rendelet értelmezésében) nem létesíthető. • Mezőgazdasági területeken csak 720 m2-nél nagyobb telken tartható haszonállat a lakó-, vagy üdülőterülettől legalább 300 m, országos közúttól, vasúttól, élő vízfolyástól és forrástól: min. 100 m, más területfelhasználási egységek határától (gazdasági és védelmi erdőt kivéve): min. 200 m távolságon túl. • Védendő tájhasználatú mezőgazdasági területeken állat nem tartható. (d) Erdőterületeken: Csak a területen létesített lakóház, vagy szolgálati lakás telkén a lakóépület közelében, az ott állandó jelleggel lakók családi szükségletének megfelelően tartható haszonállat. Vándorméhészet a parkerdő területén nem létesíthető, egyéb erdőterületen pedig csak az általános mezőgazdasági területeknél közölt védőtávolságok betartásával. (30)16 a.) A település alábbi területeire készülő építési engedélyezési tervhez tömegvázlat, utcakép, látványterv és illeszkedés-vizsgálat csatolandó: - a városképileg kiemelt útvonal menti, a kiemelt közterületről látható homlokzatot is érintő tervhez, - bármely építési övezetben az előírt legkisebb telekterület kétszeresét elérő vagy meghaladó telekre tervezett új épület, vagy homlokzatváltozást eredményező átalakítási tervhez, - minden 500 m2 szintterületet elérő, vagy meghaladó épület tervéhez. b.) A településközpont, valamint a központi vegyes területek azon telkeire, amelyek egy része közhasználat számára megnyitott, szakági tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertépítészeti terv készítése kötelező. c.) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, 16

Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 26 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-és kormeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. d.) A KÁN jelű állat- és növénykert területére szakági tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertépítészeti terv készítése kötelező. e.) Új fejlesztési terület, valamint bármely közterület kialakítása csak a tereprendezéssel és a csapadékvíz-elvezetéssel összehangolt tervezés alapján valósuljon meg térségi össze-függésben méretezett vízjogi engedélyes elvezető hálózat kialakításával. f) A környezetvédelem zónái 44. § A város közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi zónák határozhatók meg: - a 6. jelű környezeti zaj és rezgés elleni védelmi zónák, (5) a 7. jelű levegőtisztaság-védelmi zónák.

A ZAJ ELLENI VÉDELEMI ZÓNA (6. JELŰ) 45.§ (1) A (2) bekezdés szerinti zónákba sorolt telkek területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyekből eredő zaj nem okozza az 1., 2. és 3. sz. táblázatokban foglalt zajterhelési határértékek túllépését. (2) A zaj elleni védelem zónái a következők: a) 6.1 jelű érzékeny zóna (temetők, közparkok, közjóléti erdők, óvodák és az egészségügyi intézmények csendes övezetei), b) 6.2 „A” jelű átlagos érzékenységű zóna (laza beépítésű lakó- és intézményi területek, pihenési igényeket is kielégítő kertterület), c) 6.3 „B” jelű átlagos érzékenységű zóna (tömör, városias beépítésű, intézményekkel vegyes lakó-, illetve intézményi terület), d) 6.4 nem érzékeny zóna (gazdasági terület, intézményi funkcióval vegyes iparterület, mezőgazdasági terület), e) 6.5 egyéb zóna (ebbe a zónába Dorog területén csak a kőbánya és a hozzá kapcsolódó építőanyag-ipari feldolgozó üzem (BAUMIT) tartozik. A zónában előírt határérték nincs, azonban az MSZ 18151/227 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


1983 szabvány alapján a zajterhelés szintje munkavédelmi okokból tartósan nem haladhatja meg az LAeq = 85 dB értéket, illetve egyetlen alkalommal sem kerülhet LAeq = 125 dB érték fölé. (3) A táblázatokban foglalt határértékeknek a lakó-, üdülő-, középületek és munkahelyi épületek védendő homlokzata előtt 2 m távolságban, illetve az épületek közötti, emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területek határain (telekhatáron) 1,5 m magasságban kell érvényesülniük. Üzemi és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei

zóna 6.1 6.2 "A" 6.3 "B" 6.4

1. sz. táblázat Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint LAeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 45 35 50 40 55 45 60 50

Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje

zóna

6.1 6.2 "A" 6.3 "B" 6.4

2. sz. táblázat Megengedett A-hangnyomásszint LAeq, dB Ha az építési munka ha az építési munka Ha az építési munka időtartama időtartama időtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évnél több kevesebb 1 évig nappal éjjel Nappal éjjel Nappal éjjel 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 óráig óráig óráig óráig óráig óráig 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 70 55 70 55 65 50

A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű Ahangnyomásszintjei

6.1

főforgalmi utak vasúti fővonalak mentén,

gyűjtő és forgalmi utakon; vasúti mellékvonalak mentén;

Zóna

üdülő-, lakóépületek és közintézmé nyek közötti forgalomtól lakóutakon; átmenő forgalom nélküli utakon

3.sz.táblázat Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, LAeq, dB

nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 45 35 50 40 55 45 602 502 28 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


6.2 „A” 6.3 „B” 6.4 2

50 55 60

40 45 50

55 60 65

45 50 55

60 65 652

50 55 552

652 652 652

552 552 552

A közegészségügyi hatóság – a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével – 5 dB, kivételesen 10 dB túllépést engedélyezhet.

(4)

Gazdasági ill. zajjal járó intézményi (pl. szórakoztató, vendéglátó) funkció elhelyezése esetén az építési/funkcióváltási engedélyhez előzetes akusztikai számítások benyújtása kötelező annak bizonyítására, hogy a létesítmény az előírt határértékek betartására alkalmas. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ZÓNÁI (7. JELŰ) 46. §

(1) Az 7.1. jelű javasolt kiemelten védett zóna A területen csak olyan építmények létesíthetők, ill. üzemeltethetők, csak olyan tevékenység folytatható, amelynek üzemi (ipari és szolgáltatási) technológiai eredetű légszennyezőanyag-kibocsátása nincs, és fűtési eredetű szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a kiemelten védett kategóriára vonatkozó országos határértékeket. (2) Az 7.2. jelű védett I/A kategóriába sorolt zóna A területen az országos előírás megtartásának kötelezettségén túlmenően csak olyan épület, építmény építhető, amelyben a tervezett tevékenységből származó szennyezőanyag kibocsátás határértékei a kiemelten védett kategóriának megfelelő értékeket nem lépik túl. (3) Az 7.3. jelű védett I/B kategóriába sorolt zóna A területen a Védett-I. kategóriára vonatkozó országos előírásokat kell betartani. g) A települési értékvédelem zónái (8. jelű) 47. § A város közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi zónák kerültek kijelölésre: (6) 8.1. jelű országos védettségű objektumvédelmi zóna (7) 8.2. jelű helyi védettségű objektumvédelmi zóna (8) 8.3.városszerkezet-védelmi zóna (9) 8.4. városképi jelentőségű parkok védelmi zónája (10) 8.5. régészeti jelentőségű terület zónája (11) 8.6. kilátásvédelmi zóna (12) 8.7. országos ökológiai hálózat területének zónája (13) 8.8. helyi ökológiai hálózat területének zónája 29 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(14) 8.9. jelű műemléki környezet zónája 48. § (1)

8.1. országos védettségű objektumok védelmi zónája A jelen szabályzat 1. sz. függelékében felsorolt objektumok (műemlék és régészeti lelet) a 1997. évi LIV. a műemlékvédelemről szóló törvény és általános érvényű előírások megtartásával országos védelemben részesülnek. 1

(2) 8.2 jelű helyi védettségű objektum-védelmi zóna a helyi önkormányzati védettségre javasolt épületek és köztárgyak telkét tartalmazza. E telkeken a helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell alkalmazni – jóváhagyása után. A helyi védelmi rendelet jelen rendelet jóváhagyását követő 3 hónapon belül elkészítendő, addig a helyi védettségű objektumvédelmi zóna területére eső épületek lebontása, átépítése nem engedélyezhető. (3) 8.3. jelű városszerkezet-védelmi zóna hatálya alá tartozik a helyi védelemre javasolt a Mátyás király utca és Árpád utca környéke, melynél az utca vonalvezetése, a térfalak helye és jellege megőrzendő. (4) 8.4. jelű városképi jelentőségű parkok, kertek és fasorok zónája azon parkok, terek, kertek és utcák telkeit tartalmazza, ahol a park, kert ill. utca karaktere, növényállománya megőrzendő. A zónában fák csonkolása vagy kivágása csak akkor engedélyezhető, ha: a) a fa egészségi állapota, b) a baleset elhárítása és c) közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik. A fakivágáshoz, csonkoláshoz csak kertészeti szakvélemény ill. a közegészségügyi hatóság véleménye alapján adható ki engedély. A zóna területén bármely építmény (még pavilon is) elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján engedélyezhető és csak akkor, ha a zöldfelület egységét nem bontja meg és a meghatározó értékes faállomány nem károsodik. Városképi jelentőségű parkok rendezése, rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet. (5) 8.5. jelű régészeti jelentőségű zóna a régészeti területekkel érintett telkekre/földrészletekre vonatkozik. E telkeken az építkezés, földmozgatás mélyépítési munka megkezdése előtt egyeztetni kell a KomáromEsztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságával. Az építési engedélyezési eljárásba a múzeumot, mint szakhatóságot kell bevonni. A régészeti 1

Az apró betűvel szedett szövegrész egyéb jogszabályok, országos előírások alapján vonatkozik Dorogra. E

pontok tartalma nem képezi az önkormányzati jóváhagyás tárgyát. 30 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


lelőhelyek területén bármely 50 cm-nél mélyebb mélyépítési tevékenység előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. A fejlesztési területeken történő építkezés, földmegmozgatás esetén a beruházónak a régészeti megkutatásra a beruházás 9 ezrelékét kell biztosítania. (6) 8.6 jelű kilátásvédelmi zóna által érintett telken a zóna előírások mellett a gerincmagasság nem haladhatja meg 1.0 méternél jobban a kilátásvédelmi pontnál megállapított út koronaszintjét. (7) 8.7. jelű országos ökológiai hálózat területének zónája (15) a zóna területén új beépítésre szánt terület (lakó, üdülő, gazdasági, különleges) nem jelölhető ki; (16) a területhasználatokat a természetes, természet közeli állapotok fenntartásának igényével kell végezni; (17) erdőterületek nem vonhatók ki erdőművelés alól; (18) gyepek, rétek művelési ág váltása csak erdő lehet, természetvédelmi szakvélemény alapján; (19) vízfolyásokat, vizes élőhelyeket, források környezetét természetes állapotban kell fenntartani; (20) távközlési és egyéb magas építmények nem létesíthetők; (21) épületek létesítésénél elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező; (22) a területen lévő természetes, illetve természet közeli erdőtársulások területén tarvágás nem végezhető, az erdőtelepítéseket az őshonos fajokból álló természet közeli társulások kialakításának igényével kell végezni. (8) 8.8. jelű helyi ökológiai hálózat területének zónája A zónára az országos ökológiai hálózati elemekre vonatkozó előírások érvényesek, az alábbi eltérésekkel: (23) épület nem létesíthető; (24) új út és közműnyomvonal a területen nem vezethető át, közmű műtárgy nem helyezhető el; (25) csak olyan építmény létesíthető, amely a területek táj- és természetvédelmi bemutatását, illetve az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztést szolgálja és nem zavarja, károsítja a kialakult természeti viszonyokat; (26) tereprendezés (bevágás, területek feltöltése) nem végezhető. (9) 8.9. jelű műemléki környezet zónája Az országos védelem alatt álló épületek környezetében - a jelen tervben ábrázolt zónában - a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvényt és a vonatkozó általános érvényű előírásokat kell betartani.

(10) A helyi értékvédelemről szóló rendelet a jelen rendelet vonatkozó előírásainál szigorúbb szabályozásokat is megállapíthat. 31 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


h) Az építési-, telekalakítási- és változtatási tilalmak és korlátozások zónái (9. jelű) 49. § (1) A 9. jelű zóna a város területén építési és telekosztási tilalmi és építési tevékenységet korlátozó zónákat jelöl ki. (2) A 9.1. jelű zóna A zóna területére eső telken építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási terven ábrázolt közterületi határrendezés figyelembevételével szabad. (3) A 9.2. jelű zóna A zóna területére eső telken telekalakítási és építési engedély kiadása csak a kötelezően elkészítendő és elfogadott részletes szabályozási terv alapján lehetséges. A szabályozási terv önkormányzati elfogadásáig ill. jelen rendelet hatályba lépésétől számított 3 évig a zóna területére változtatási tilalmat kell elrendelni. (4) A 9.3. jelű zóna A zónába a vízvédelmi okok miatti építési korlátozással érintett telkek taroznak. A zónában jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység nem engedélyezhető. A zóna védőtávolságon kívül eső területére a korlátozás nem vonatkozik. A IV/c ereszkei (Tokodaltáró) vízbázis védőpillérének feltűntetett 400 m-es külső hidrogeológiai védőidomát az egyedi védőidom-meghatározás után annak megfelelően módosítani kell. Valamennyi vízfolyás partélétől számított 30 m-es sávon belül épületet elhelyezni nem lehet. (5) A 9.4. jelű zóna A zónába a bűzös, fertőzésveszélyes telephely védőterülete miatti korlátozással érintett telkek tartoznak. A zónát érintő védőtávolságon belül szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény létesítése nem engedélyezhető. A zóna védőtávolságon kívüli területeire a korlátozás nem vonatkozik. (6) A 9.5. jelű zóna A zónába a gáz- és kőolajipari létesítmények védőterülete által érintett telkek tartoznak. A zóna területén a gáz- és olajvezetékek létesítményei miatti védőtávolságban építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. A zóna védőtávolságon kívüli területei nem esnek korlátozás alá. (7) A 9.6. jelű zóna A zónába a nagyfeszültségű elektromos távvezetékek védőterülete által érintett telkek tartoznak. A védőtávolságba eső területen belül építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. A zóna védőtávolságon kívüli területeire a korlátozás nem vonatkozik. 32 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(8) A 9.7. jelű zóna A zóna az országos főutak, közlekedési létesítmények védőtávolságával érintett telkeket tartalmazza. A zóna védőtávolságba eső területsávban építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. A zóna védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti. (9) A 9.8. jelű zóna A zónába az országos vasutak védőtávolságával érintett telkek tartoznak. A védőtávolságba eső területsávban építkezés csak a vonatkozó szakági előírások által korlátozott formában külön hozzájárulással engedélyezhető. A zóna védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti. (10) A 9.9. jelű zóna A zónába eső alábányászottsággal terhelt (süllyedésveszélyes) telkekre építési engedély csak talajmechanikai szakvélemény alapján adható. (11) 9.10. zóna A közlekedési belátásvédelmi zóna területén a kereszteződésekben (közúti/vasúti) építmény, tömör kerítés, 80 cm-nél magasabbra növő növényzet nem létesíthető. j) A speciális előírások zónái (10. jelű) 50.§ (1) A zóna a részletesebb rendezési tervek speciális előírásainak területi érvényességét rögzíti. A továbbtervezésre kijelölt területek szabályozási terveinek elkészítése után az azokra vonatkozó egyedi előírásokkal a § bővíthető. (2) A Homokvasúton túli lakóterület speciális előírásai a) 10.1. jelű: Földszinti publikus funkció zónája Ahol a terv a földszintre kötelező publikus funkciót ír elő, ott az épület utcafrontján a földszinten lakófunkció nem létesíthető. A publikus funkció lehet kereskedelem, szolgáltatás vendéglátás, közforgalmú iroda (pl. ügyvédi iroda, biztosító, stb.) vagy egészségügyi létesítmény (pl. magánorvosi, fogorvosi rendelő). Az épület földszintjének kert felőli oldalán megengedett a lakófunkció. b) 10.2. jelű beültetési kötelezettség zónája Az egyes építési telkek azon területeit jelöli a jel, ahol a telken kötelező erővel zöldfelület létesítendő. E területen belül épület/épületrész nem helyezhető el. A jelölt telekrész minden megkezdett 100 m2-e után egy nagy lombkoronát növelő fa ültetése kötelező. c.) 10.3. jelű kötelezően zöldfelületként tartandó területek zónája17 A telken belül kijelölt (szabályozási terven ábrázolt) kötelezően zöldfelületként tartandó területet növényzettel fedetten kell kialakítani, rajta sem terepszint alatt, sem terepszint felett épületet elhelyezni nem 17



lehet. A kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezhetők a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, díszmedence, emlékmű, ivókút stb.) és a rehabilitációt segítő parkberendezések. Nem helyezhető el a zónában tornapálya, játszótér, kerítés.

III. fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK Közlekedési létesítmények 51. § (1)

A város területén közlekedési célra területet felhasználni, létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet (szabályozási szélességet) biztosítani kell. (3) A közutak építési területén (a szabályozási szélességén belül) csak a közút létesítményei, berendezései és közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető. (4) A közutak szabályozási szélességén belül bármely létesítmény kialakítása csak az illetékes közúti hatóság hozzájárulásával lehetséges. (5) A közúthálózat elemei számára szükséges építési területek a következők: a) Országos főutak: - 10. sz. Budapest – almásfüzitői II. rendű főút (Bécsi út): • Gorkij utca – Hegyalja utca között: kialakult – 22,0 (min. 16,0) m; • Gorkij utca – iparvágány keresztezés között: 30,0 m; • az iparvágány keresztezéstől délre: 40,0 m; • a Hegyalja utcától északra: 40,0 m; - 111. sz. Esztergom – dorogi II. rendű főút (Esztergomi út): 22,0 m. b) Országos mellékutak: - 1106. jelű Dorog – Uny – tinnyei összekötő út (Csolnoki út): 30,0 m; • azon a szakaszon, ahol szervizútról telekkiszolgálás tervezett: 40,0 m; - a tervezett M10 gyorsforgalmi út csomóponti kapcsolatát biztosító nyomvonal (a jelenlegi 117. sz. főút fennmaradó szakasza): 40,0 m; 34 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


- a vasútállomás megközelítésére új nyomvonalat kell kialakítani a 111. sz. főútról indítva a vasútállomás délnyugati oldalán a Hantken Miksa utcáig, szabályozási szélessége: 16,0 m. c) Gyűjtőutak: - Meglevő, megtartandó gyűjtőutak: - Mária utca – Iskola utca: 18,0, illetve 16,0 m; - Gorkij utca és folytatása: 16,0 m; - Hársfa utca – Köztársaság út – Bányász körönd: 18,0 m; - a Bányász körönd és a 111. sz. főút közötti összekötő út: 22,0 m; - Híd utca: 16,0 m; - Mészáros Lázár utca a hídra rávezetve: min. 16,0 m; - Akácfa utca – Diófa utca: 12,0 m; - Pataksor utca: kialakult (min. 9,0 m); - Munkás utca: - a Gorkij utca – Mária utca közötti szakaszon (min. 16,0 m);18 - Csolnoki utca: 14,0 m; - Kálvária út 14,0 m.19 - Új gyűjtőutak: - a vasútállomás délnyugati oldalán a Hantken Miksa utca és a Mária utca között: 16,0 m; - a vasútállomás északkeleti oldalán a Bányász köröndtől az Iskola utcáig: 18,0 m; - a Hársfa utca folytatásában a jelenlegi 117. sz. főútig: 18,0, illetve 22,0 m; - az ipari park I. ütemétől délre levő gyűjtőút: 22,0 m; - a 10. sz. főút északi és déli oldalán tervezett, a főúttal párhuzamos feltáró utak: 22,0 m. d) Lakóutak: - A lakóutak megtarthatóságára, illetve szélességük, valamint nyomvonaluk kialakítására a szabályozási tervlapon ábrázoltak a mérvadóak.20 - az új lakóutcák szabályozási szélessége: min. 14,0 m, kivételes adottságok esetén 11,0 m. (6)

A gyalogos, kerékpáros közlekedés számára: a) Önálló gyalogos nyomvonalak a szabályozási tervlap szerinti helyeken létesítendők (minimális szabályozási szélesség: 3,0 m). b) Az út-keresztmetszetekben megfelelő szélességű gyalogjárdákat kell létesíteni. c) Önálló kerékpáros nyomvonalat kell kialakítani a Kenyérmezői-patak bal partján kiszabályozott 6,0 m-es közterületen (minimális 18

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 20 Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 19



szabályozási szélesség: 3,0 m). d) Közös gyalogos, kerékpáros nyomvonal minimális szabályozási szélessége: 5,0 m. (7) Az országos közutak külterületi szakasza mentén: - a főutak (10., 111., 117. sz.) esetében 100-100 m-es; - a mellékutak (1106. jelű összekötő út) esetében 50-50 m-es védősávot kell figyelembe venni az út tengelyétől számítva. A védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a jogszabályoknak megfelelően és az illetékes útügyi hatóság engedélyével lehet. (8) Országos közforgalmú vasútvonal mentén a szélső vágánytól számított 50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. Ugyancsak 50 m a védőtávolság az országos közforgalmú vasútállomás mindkét oldalán a szélső vágánytól számítva. Ezen belül csak az illetékes vasúti hatóság hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Beépített területen levő beépítetlen telek esetében ez a távolság az ott általában kialakult beépítésnek megfelelően csökkenthető a vasúti hatóság hozzájárulása alapján. (9) A vasútállomás két oldalán a jelenlegi vasúti terület igénybevételével kialakítható gyűjtőutak csak a vasútállomás – tanulmánytervvel alátámasztott – forgalmi igények alapján meghatározott távlati működéséhez szükséges területének kijelölése után valósíthatók meg. (10)21 A szintbeni közúti csomópontokban, valamint az út-vasút keresztezések környezetében a látóháromszögek területén a szakági előírások a mértékadók. (11) Magánút csak településközpont vegyes, kisvárosias lakó, különleges állatés növénykert, gazdasági, mezőgazdasági és erdőterületen létesíthető.22 A magánút lehet: - közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú; - közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút. a) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei és szabályozási szélessége a közúti jellemzőkkel azonosak. A közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó, a közművezetéshez a tulajdonosnak hozzá kell járulnia. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet. 21 22

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 36 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


b) A közforgalom számára meg nem nyitott magánútról önálló hrsz.-ú telek csak külterületen és csak akkor nyitható, ha az út használatára vonatkozóan a felek szerződésben megegyeznek. Az út használatára vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba kell jegyezni. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút forgalma korlátozható, a közforgalom elől elzárható. Használatára csak azok jogosultak, akik az említett szerződésben és az ingatlan-nyilvántartásban biztosított szolgalmi joggal rendelkeznek. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút minimális szélessége 4,0 m. Építés azonban csak azon a közforgalom számára meg nem nyitott magánútról nyíló telken/földrészleten engedélyezhető, ahol a magánút szélessége legalább 6,0 m és az építés feltételeként meghatározott közművesítettség biztosítható. A magánút szélétől épület csak 5,0 m-en túli távolságban helyezhető el. (12)23 Önálló hrsz.-ú telek településközpont vegyes, valamint gazdasági területen – indokolt esetben – közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú magánútról is nyitható. (13)24 Utak kiépítése, felújítása során 12 m szabályozási szélesség esetén egyoldali, a felett kétoldali fasor telepítése kötelező, kivéve ott, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg, ahol a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé. (14)25 Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani. Közművek és hírközlés általános előírásai 52. § (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, a - ivóvízellátás, - szennyvízelvezetés, - csapadékvíz-elvezetés, - földgázellátás, - távhőellátás, - villamosenergia ellátás és a - hírközlés (kábel TV), távközlés. hálózatait és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben - ha az ágazati előírások azt megengedik - szolgalmi jogi 23

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 25 Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 24



bejegyzéssel kell a hálózat és létesítmények számára területet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK vonatkozó előírásait az érvényben levő megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2) A közműhálózatok és létesítmények számára az előírások szerint védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a közvilágítás kiépítéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (4) Épületek építésére engedély csak „Az építés közműfeltételei” előírásokban meghatározott közműellátottsági szint biztosítottsága esetén adható. (5) Utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási lehetőségét is biztosítani kell. (6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az ésszerű közterülethasználatra, a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. Közművek ágazatonkénti előírásai VÍZELLÁTÁS 53. § (1) Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága a vonatkozó ágazati előírásokban rögzítettek szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett mindkét oldalon: - 300 mm átmérőig védőszerkezet nélkül 3 m, védőszerkezet alkalmazásával 0,3 m (nincs megkötés), (27) 800 mm-ig 5 m, 38 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság vízvezeték esetében: 4,0 m védőszerkezet alkalmazása nélkül 0,3 m védőszerkezet alkalmazása esetén (nincs megkötés) Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság vízvezeték esetében: 0,7 m erősáramú kábeltől 1,5 m csatornától 0,7 m távközlési vezetéktől kábeltől (védőszerkezetben) 0,7 m gázelosztó vezetéktől (2)A Tokodaltáró IV/c ereszkei vízműkút védőtávolságát az ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A jelenleg biztosított felszíni és a felszín alatti 400 m-es sugarú védőtávolságot (védőpillért), melyen belül tilos mindenfajta tevékenység, a vonatkozó kormányrendelet alapján meghatározott védőtávolsággal annak érvénybe lépésekor módosítani kell. (3) A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem, vagy csak a vezeték tulajdonosa/kezelője hozzájárulásával engedélyezhető. VÍZELVEZETÉS 54. § (1) Megközelítések, keresztezések a vonatkozó szabvány előírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettől való legkisebb távolság szennyvízcsatorna esetében: 3,0 m zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül, 2,0 m zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával, 7,0 m nyitott szelvénynél, 3,0 m nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül, 0,3 m nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával. Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság szennyvízcsatorna esetében: 3,0 m zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása nélkül, 2,0 m zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása esetén (nincs megkötés), 3,0 m nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül, 0,3 m nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság szennyvízcsatorna esetében: 1,0 m vízvezetéktől, 1,0 m erősáramú kábeltől, 1,0 m távközlési vezetéktől, kábeltől (védőszerkezetben), 39 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

1,0 m gázelosztó vezetéktől.

(2) A szennyvízcsatorna megépítése után a jegyzőnek köteleznie kell az érintett fogyasztókat a csatornára való rákötésre. (3) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni. (4)26 Benzinkutak, valamint a 20 személygépkocsi befogadóképességénél nagyobb parkolók felületéről a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni. A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. A csapadékvíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása szükséges a vízszennyezés megelőzése érdekében.

ÁRVÍZ-, BELVÍZVÉDELEM 55. § (1)27 A vízfolyások mentén a vonatkozó – jelenleg a 21/2006. számú – Korm. rendelet előírásait kell betartani: a parti sáv szélessége nem állami tulajdonú vízfolyások és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3 méterig terjed. a vízfolyások mentén 10,0 m-es sávon belül semmiféle építmény, még közművezeték sem helyezhető el, valamint e sáv deponálásra még átmenetileg sem használható. Mindennemű tevékenység csak az illetékes VÍZIG engedélyével végezhető. (2)

Korlátozások, jogok: a parti sávban épületet, építményt csak kivételesen, csak az arra illetékes vízügyi- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet elhelyezni. külterületeken a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Ha a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, az illetékes vízügyi hatóság előzetes hozzájárulásának megszerzése után az arra illetékes hatóság engedélyezheti szántó, vagy egyéb művelési ág használatát. (3) a parti sáv jogának gyakorlásáért külön kártalanítás nem jár. (4) a vízfolyások felújítása és karbantartása során keletkező kotrási iszap elhelyezése – vizsgálatokra alapozott – engedélyhez kötött.

26 27

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Módosította 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 40 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(5) A természeti környezet veszélyeztetettség megelőzése érdekében a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre -külön jogszabály szerint2 - építési tilalom rendelhető el. (6) A vizek természetes befolyását ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. (7)28 Vízfolyás partjától számított 10-10 méteren belül trágya, műtrágya nem juttatható ki. A 10-10 méteres védőtávolságon belül természetkímélő (integrált növénytermesztés, biogazdálkodás) mezőgazdasági gyakorlatot kell folytatni. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS 56. § (1) A villamos művek biztonsági zónáját a vonatkozó rendelet szerint kell biztosítani. Föld feletti vezeték biztonsági zónáját a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen mért védőtávolság függőleges vetületei közötti terület. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: - 120 kV-on 13-13 m, - 1-35 kV-on 5,0-5,0 m, 2,5-2,5 m a vezeték azon szakaszán, amely az MSZ 151 szabvány belterületre vonatkozó megtartásával létesül. - Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett vezeték biztonsági zónáját mindkét oldalon: - 35 kV-ig 1.0 m, - 35-120 kV-ig 1,5 m. A szabadtéri villamos alállomások biztonsági zónáját 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10,0 m-es sáv. (2) Nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági zónában tilos: épület, építmény elhelyezése, oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat elhelyezése, robbanás és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály elhelyezése, 28

2


1997. évi LXXVIII. tv 20-22. § 41 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


-

4 m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák, gémeskút, sorompó, magasles, lőtér létesítése, robbantás, anyagok tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az, az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, olyan munkavégzés (pld gépjármű üzemanyaggal való feltöltése) mely veszélyes, tűzveszélyes anyagok elégetése, a föld felszínétől mért 3 m-nél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki-vagy átfeszítése, 3 m-nél magasabb kerítés létesítése, komló, vagy egyéb magasnövésű futónövény termesztése.

(3) Földben elhelyezett vezeték (kábel) biztonsági zónájában tilos: bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést -kivéve a nyomvonalas létesítmények szabvány szerinti keresztezését, illetve megközelítését- a vezeték fölé építeni, korróziós veszélyt okozó anyagokat a földre kiönteni, fokozottan tűz és robbanásveszélyes anyagokat tárolni, éghető anyagokat nagy tömegben elégetni, az üzembetartó engedélye nélkül árkot, vagy gödröt ásni, útburkolatot felbontani, fém rudakat szondázás céljából leverni, vagy fúrást mélyíteni. (4) Korlátozások nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági zónájában: épületre szerelt TV, vagy egyéb antenna, villámhárító 3 m-nél közelebb még feldőlés esetén sem lehet, tetőteraszon és erkélyen csak szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki. (5) Megközelítések, keresztezések a vonatkozó szabvány előírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettől való legkisebb távolság kábel esetében: 0,5 m védőszerkezet nélkül, 0,3 m védőszerkezet alkalmazásával. Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság kábel esetében: 0,5 m védőszerkezet alkalmazása nélkül, 0,5 m védőszerkezet alkalmazása esetén. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság erősáramú kábelnél: 0,5 m vízvezetéktől 0,7 m csatornától 0,5 m távközlési vezetéktől kábeltől (védőszerkezetben) (28) 0,5 m gázelosztó vezetéktől. 42 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(6) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. (7) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép-, kisfeszültségű és közvilágítási - hálózatokat a jelen rendelet 46. §-ában a felsorolt települési értékvédelmi zónákon belül földkábelbe fektetve kell építeni. (8) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. (9) 29A jelentős átépítésre kerülő területeken a villamos közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földkábelbe fektetve kell kiépíteni. FÖLDGÁZELLÁTÁS 57. § (1) A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági zónáját a vonatkozó rendelet szerint biztosítani kell. (2) A gázátadó állomások biztonsági zónája a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. (3) Gázvezetékek védőtávolsága: (29) D600 mm-es nagynyomású gázvezeték mindkét oldalán 42-42m, (30) D200 mm-es és D160 mm-es nagyközépnyomású települést ellátó gázvezetéknél mindkét oldalon 9-9m. (4) Tilalmak és korlátozások a biztonsági zónában: a zónában az építkezés tilos, tilos a bányaművelés, tilos zagytér létesítése, tilos a robbantás, tilos 15-15 m-en belül árasztásos öntözés létesítése tilos 5-5 m-en belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok tárolása tilos 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése (5) Megközelítések, keresztezések belterületen a vonatkozó szabvány előírásai közül az elosztóvezetékekre vonatkozóan a legfontosabbak: Épülettől való legkisebb távolság gázelosztó vezeték esetében: 29



-

3,0 m tetszőleges átmérőjű, kisnyomású 4,0 m D<90 mm, középnyomású 5,0 m D>90 mm, középnyomású 7,0 m D<90 mm, nagyközépnyomású 9,0 m D>90 mm, nagyközépnyomású

(6) A vonatkozó szabvány előírásai közül a fogyasztói és csatlakozó vezetékekre vonatkozóan a legfontosabbak: Épülettől való legkisebb távolság gázelosztó vezeték esetében: 3,0 m kisnyomású 4,0 m középnyomású 7,0 m D<90 mm, nagyközépnyomású (7) A vonatkozó szabvány előírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság kisnyomású gázvezeték esetében: 0,7 m vízvezetéktől 1,0 m szennyvízcsatornától 0,5 m erősáramú kábeltől 0,5 m távközlési vezetéktől, kábeltől (védőszerkezetben) (8) A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 2-2 m-re csökkenthető. (9) Nagyközépnyomású földgázellátás esetén körzeti- vagy egyedi, középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. TÁVHŐELLÁTÁS 58. § (1)

Távhővezeték vezetéket újonnan való létesítését – városképi szempontból - csak föld alatti vezetéssel szabad engedélyezni.

(2)30 A távhő-vezeték 5 m-es védőtávolságán belül építményt elhelyezni nem lehet, valamint: tilos 5-5 m-en belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok tárolása, tilos 3-3 m-en belül cserjék ültetése. 30



HÍRKÖZLÉS 59. § (1) A település belső távközlési (telefon) hálózatának fejlesztésénél figyelembe veendő előírások: Megközelítésekre, keresztezésekre a vonatkozó szabvány előírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettől való legkisebb távolság távközlési kábel esetében: 1,0 m védőszerkezet nélkül földbe fektetve, 0,5 m védőcsőben földbe fektetve. Közúti hidaktól (hídalap) való legkisebb távolság távközlési kábel esetében: 0,5 m védőszerkezet nélkül földbe fektetve, 0,5 m védőcsőben földbe fektetve. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság távközlési kábel esetében: 0,7 m vízvezetéktől, 0,7 m csatornától, 0,5 m erősáramú kábeltől, 0,5 m gázelosztó vezetéktől. (2) Telefonvezeték, hírközlési vezeték (kábel TV) homlokzatra szerelve nem vezethető. (3) Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a jelen rendelet 47.§ában felsorolt települési értékvédelmi zónákon belül csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. (4) Táv- és hírközlési antennák létesítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen: a) városképi és sziluettvizsgálat készüljön, b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön, melynek sikeressége esetén az építési hatóság megadhatja a szakhatósági hozzájárulást. Zöldfelületek 60. § (1) A szabályozási terven jelölt helyeken a telken belül kötelezően előírt védőfásításokat, beültetési kötelezettséget a használatba vételi 45 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


engedélykérelem benyújtásáig meg kell valósítani. A kötelező fásítás, beültetés hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. (2) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.) (3) A nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50-100 cm vastagság esetén 50%. Teljes értékű zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehető figyelembe. Zöldbeton burkolat esetén a gyeprácsos terület – ha a zöldfelület eléri a teljes terület felét – 50 %-ban, a gyephézagos terület 15 %-ban vehető figyelembe. (4) A szabályozási terven feltüntetett fasorok, utcafásítások telepítését, a beültetési kötelezettséget az épületek, utak engedélyezése során elő kell írni, illetve használatbavételi engedély kiadásának feltétele a megvalósulásuk. (5) Az utcákon a zöldsávokat intenzív fásítással kell ellátni. (6)

31

(7)

32

31 32

A közhasználatra nem szánt védő zöldsávokat (a kötelező fásítás területeit) háromszintű sűrű növénytelepítéssel (gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt állomány) kell kialakítani. A háromszintű növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő fafajok alkalmazásával kell biztosítani.

A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Meglévő, egészséges fák megőrzéséről minden esetben gondoskodni kell. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. Fakivágási engedély minden esetben szükséges

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet



Általános környezetvédelmi előírások 61. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyagkibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti - a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónára vonatkozó - határértékeket. (2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben és a jelen rendeletben szabályozott környezetvédelmi zónára vonatkozó határértékeket nem haladja meg. (3) A város igazgatási területén állattartás a jelen előírások 43. § (28) és (29) bekezdése és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (4) Kommunális hulladék, állati tetem, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el. (5) A (4) bekezdés szerinti létesítmények körüli védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető. (6) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (7) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, (trágya), kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. (8) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. (9) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. 47 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


(10) Beépítésre nem szánt területeken élővizek, csatornák partjától számított 30 m védőtávolságon belül épület és bármely gazdasági célú építmény nem létesíthető. (11)

33

Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetszerűen történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül. A vízfolyásokat, csatornákat kísérő növényállomány telepítésekor és fenntartásakor őshonos fajokat ajánlott alkalmazni.

(12) Külszíni anyagnyerő helyek területét a bányászat megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni. (13) Közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül beépítésre nem szánt területen a levegőszennyezés és zajhatás miatt lakóépület akkor sem létesíthető, ha épület létrehozását a szakhatóság megengedi. (14)34 Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetre. A terhelési határértékeket a talajvédelem, a radioaktivitás és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. (15)35 Az új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő jogszabályokban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. (16)36 A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: - a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli ártalommentes elhelyezését, - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet, - a vízerózió elleni védelmet, - a felső humuszos réteg (min. 20 cm) deponálását és kezelését. (17)37 Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. 33

Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelt

34-37



(18)38 Termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, beruházásnál a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködését kell kérni. (19/a.)39 A meglevő és létrehozásra kerülő jelentős forgalmú közlekedési területek, valamint a mindenkor hatályos – jelenleg a 21/2001. (II.14.) – kormány rendeletben meghatározásra kerülő létesítmények esetén levegővédelmi övezetet kell megállapítani egyedi eljárás keretében, kikérve a környezetvédelmi hatóság véleményét. (19/b.)40 A kijelölt levegővédelmi övezetben nem lehet lakóépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási típusú épület, valamint idegenforgalmi funkciót szolgáló épület és ehhez kapcsolódó zöldfelületi intézményi funkció, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével kapcsolatos építményt. (20)41 Dorog város – a hatályos kormány rendelet szerint – nitrát érzékeny terület, ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, állattartás) csak a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően lehet végezni.

Záró rendelkezések 62. § (1)42 Jelen rendelet mellékleteivel együtt a Településszerkezeti Terv vonatkozó részeinek módosítását követő napon lép hatályba. Előírásait az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2)43 A rendelet a módosított, VÁTI Kht.(TSZ2984/2004-3.22) számú szabályozási tervve, a Dorog, TRT. módosítás TSZ. 4155, 4156, 4157, 4158, 4164/2007. együtt érvényes. (2) a.)

Jelen rendelet a szabályozási tervvel együtt érvényes. A szabályozási terv az alábbi tervlapokat tartalmazza: -

szabályozási tervlap, érvényességi zóna tervlapja, beépítésre szánt terület-beépítésre nem szánt területek tervlapja, rendeltetési zónák tervlapja,

38-41

Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 43 Módosította a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 42



(34) karakter zónák tervlapjai, (35) építési karakterek szerinti besorolás tervlapja, (36) beépítési mód szerinti besorolás tervlapja, (37) telekméret szerinti besorolás tervlapja, (38) megengedhető maximális beépítési % szerinti besorolás tervlapja, (39) kialakítandó minimális zöldfelületi arány szerinti besorolás tervlapja, (40) legnagyobb megengedett építménymagasság szerinti besorolás tervlapja, - az építés közműfeltételeinek tervlapja, - zajvédelmi zónák tervlapja, - levegőtisztaság-védelmi zónák tervlapja, - települési értékvédelem 1. (városszerkezeti és városképi jelentőségű, kilátásvédelmi és természeti értékvédelmi) zónák tervlapja, - települési értékvédelem 2. (objektumvédelem és régészeti védelem)zónáinak tervlapja, (41) korlátozások és tilalmak zónáinak tervlapjai. (2) b.) Dorog, Esztergom út (5/3 hrsz.), a Bányász-körönd (1739 hrsz.), a PROFI Áruház (1737/5 hrsz.) és az 1738 hrsz. Által határolt tömb területének szabályozási tervlapjaival. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Dorog Város Önkormányzata Képviselőtestülete 20/1995 (X.27.) számú rendelete Dorog város építési szabályzatának megállapításáról érvényét veszti. (4) Kihirdetés napja 2005. október 28. (5) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Dr. Tittmann János polgármester

Tallósi Károly címzetes főjegyző



1. SZ. MELLÉKLET FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Szabályozási vonal a közterület és nem közterület határát elválasztó vonal. A meglevő és változatlanul maradó szabályozási vonalak (jelenlegi közterület felé eső telekhatárok) alaptérképi jelöléssel maradnak, a meglevő vonalakat a szabályozási terv grafikája nem takarja. Az első rendű szabályozási vonal csak a településszerkezeti terv módosításával együtt változtatható. (A szabályozási terven a közterület színezése mutatja, hogy a szabályozási vonal első- vagy másodrendű, ill. hogy a lehatárolt közterület közlekedési célú vagy zöldfelületi közterület.) Másodrendű szabályozási vonal jelöli azokat a közterületi határokat, melyek részletes szabályozási terv keretében módosíthatók. Kötelező építési vonal az a vonal, melyen az épület azon irányú homlokzatának 70 %-a kell álljon. A kötelező építési vonaltól eltérni csak részletes szabályozási tervvel indokolt esetben lehet. Irányadó építési vonal az az építési vonal, amelytől az épület a közterület felé nem térhet el, a telek belseje felé az épület maximum 5 m-t térhet el. Belterületi határ a település bel- és külterületét elválasztó vonal. A meglevő belterületi határ alaptérképi jel. Mellék-funkciójú épület (a korábbi OÉSZ fogalmak szerinti melléképület) a rendeltetési zóna szerinti felhasználást kiegészítő funkciójú önálló épülete. Vegyes - telepszerű - beépítési mód az építési telek sajátos, kialakult beépítési módja, ahol a szabályozás során egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. Elvi építési engedélyezési terv keretében lehet tisztázni a telken belül az építési helyek elhelyezkedését. Újonnan tervezett területen telepszerű beépítési mód helyett szabadonálló beépítési módot kell alkalmazni. Megszűntető jel jelöli a megszüntetendő vonalakat. A jel azonos függetlenül attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelent. A közterület alakításával kapcsolatos megszűntető jel kötelező, a telkek egymás közötti alakításával kapcsolatos megszűntető jelek javasolt megszűntetés jelölnek. Földszinten kötelező publikus funkció jel jelöli azokat a területeket, ahol az épület földszintjének utcai oldalán csak kereskedelmi, vendéglátási ill. 51 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


szolgáltatási funkció helyezhető el. A szolgáltatási funkcióba a közforgalmú iroda (pl. ügyvédi iroda) és a (magán)orvosi rendelő is beleértendő. A földszint kert felőli oldalán kötelező publikus funkció esetén is megengedett a lakófunkció. Beültetési kötelezettség jel jelöli az egyes telkek azon területrészeit, ahol a telken kötelező erővel zöldfelület létesítendő. E területen belül épület/épületrész nem (még mellékfunkciójú épület sem) helyezhető el. A jelölt telekrész minden megkezdett 100 m2-e után egy nagy lombkoronát növelő fa ültetése kötelező. Lehetséges csomópont44 A szabályozási tervlapon jelölt helyek az adott útszakaszon létrehozható csomópontokat jelölik. Két kijelölt csomópont között sem közút, sem magánút kikötésére nincs lehetőség. Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozással:45 Telek – erről szóló külön szerződés keretei között – gyalogosforgalom számára közhasználatra megnyitott része, amelynél biztonsági okokból időben korlátozott a használat. Kortörténeti jelentőséggel bíró épületek:46 Azok az épületek, amelyek kiemelkedő építészeti értékkel nem rendelkeznek, ám egy adott korszakot jól szimbolizálnak. Dorog helytörténetének elemei, ezért lebontásuk csak teljes körű felmérési-, valamint fotódokumentáció készítése után engedélyezhető. Kötött funkciójú telekrész:47 Adott terület-felhasználási kategórián belül azt a területrészt jelöli, amelyik kizárólag az előírt funkcióra használható.

44-47




2. SZ. MELLÉKLET A rendeletben szabályozott haszonállat-tartási feltételek mellett új állattartó létesítmények építésénél az alábbi védőtávolságokat kell betartani: Létesítmény lakóépülettől (saját lakásnál fele távolság) Kisállat Ketrece, ólja

20 állatig 21-50 állatig 51-200 „ Nagyállat – II. kategória ólja, kifutója (egyszeri szaporulata 6 hónapig) 2 állatig 2-6 állatig Nagyállat – I. kategória Istállója (egyszeri szaporulat 1 éves korig) 2 állatig 48 11-től állat 2-10 állat49 Méhek kaptárjai

Védőtávolság/m ásott Kúttól Élővízfolyástól

Fúrt

10 12 16

10 12 15

6 6 10

12 18

15 15

10 10

20 100 50 15

15 100 20 -

10 100 20 -

A védőtávolság haszonállat-tartásnál egészségügyi, élelmiszer kereskedelmi és vendéglátóipari, oktatási, művelődésügyi létesítmény esetén a telekhatártól számított 100 méter. Haszonállat: e rendelet alkalmazása szempontjából minden olyan állat, amelyet fogyasztás vagy jövedelemszerzés céljából tartanak, illetve tenyésztenek. Haszonállatok fajtái: - Nagyállat – I. kategória: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly - Nagyállat – II. kategória: sertés, juh, kecske (ha haszonállatként tartják, ide sorolt a kutya is) - Kisállatok: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), házinyúl és prémes állat fajok (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény) (ha haszonállatként tartják, ide sorolt a macska is) - Méhek 48-49



Kedvtelésből tartott állat: minden olyan állat, amely nem minősül haszonállatnak, illetve veszélyes állatnak. E rendelet alkalmazásában elsősorban az eb és a macska értendő ide.



1. SZ. FÜGGELÉK Országos védelem alatt álló épületek ill. objektumok 1. Templom tér Hrsz. 1157 Rk templom, barokk, 1767-75. Berendezés: 18.sz-i 2. Késő római lakótelep maradványai, 4.sz. Hosszúrétek dűlő Hrsz. 0292/11



2. SZ. FÜGGELÉK Helyi védettségre javasolt objektumok Épületek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A Városháza épülete (épült: 1922. Gáthy Z.) 1592 hrsz A DOSZÉN Rt. volt igazgatósági épülete (épült: 1920. Fleischl R.) 1518/5hrsz A Művelődési Ház épülete – a művészeti alkotásokkal együtt (épült: 19241926. Littke Kázmér) 884 hrsz A Bányász templom (épült: 1924-1931.Gáthy Z.) 1826 hrsz A Református templom (épült: 1936. Puskás K.) 599 hrsz Az OTP épület (Berberich-ház) 1412/1 hrsz Az Arany János Városi Könyvtár (Casino épülete, épült: 1913-1923.Gáthy Z.) 1192 hrsz A Mátyás király u. 1. sz. (volt tanácsház épülete, 1892.) 1158 hrsz A Bécsi u. 8. sz. ház (régi sváb ház) 1044/1 és 1046 hrsz A „Reimann” aknai bánya alagút bejárata (épült: 1915-1918.) 1518/12 és 1815/22 hrsz A Mária-barlang (épült: 1926.) 1305 hrsz A Kálvária együttese (épült: 1929. felújítva: 1996.) 0222/1 hrsz A Bányász-dísztér (épült: 1981.) 1801/1 hrsz A Hősök tere létesítményei és környéke (épült: 1927-1928, 1993.) 1156/1, 1156/2, 1194/2 és 1194/3 hrsz A régi temető egyes síremlékei, német és magyar sírkövek (1846., ravatalozó és főkapu) 534/5 hrsz A hatvan ágyas kórház (épült: 1922., 1938-ban emeletes kórház terveit Gáthy Z. készítette) 1467 hrsz A központi meddőhányó, mint technika történeti és tájvédelmi elem (1920tól) A falusi római katolikus plébánia hivatal épülete, terméskő kerítése (1769.) 1155 hrsz A sportpálya Munkás utca felőli főbejárata és a zene pavilon (épült: 19221925., tervezte Gáthy Z.) 725/2 hrsz Erkel Ferenc Zene Iskola (Perl József patikája) 1430/1 hrsz Dózsa György Általános Iskola (tervezte Gáthy Z.)1825 hrsz A Bécsi út 43. sz. épület, „Román ház” (épült: 1930-as években) 1454 hrsz A Bányász Múzeum épülete (épült: 1930-as években, 1983-tól bányászati múzeum) 118/40 hrsz Az ipartestületi székház (épült: 1927.) 1627 hrsz A kitelepítés áldozatainak emlékműve (avatása 1997. május 17.) 1156/1hrsz 56 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG


26. 27. 28. 29.

Közösségi Ház (volt falusi kultúrház, Gáthy Z. terve) 1591 hrsz Volt egészségház épülete. 1592 hrsz Schmidt S. villa (ma BM. kapitányság /épült: 1938.) 1191 hrsz VIII-as aknai fürdő épülete (tervező: Mende Valér, 1914-1915) 1518/9, 1518/12 és 1518/13 hrsz 30. Schmidt-villa nyári lak (tervezte Gáthy Z., 1923-1924) 12 hrsz 31. Volt Katona-ház 1452/1 hrsz.50

Köztéri szobrok, emlékművek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

50

Petőfi tér 1848-49-es emlékmű-szobor (alkotó Kucs Béla, felújítást nyert 1998. Gonda György kőfaragó és Puchner Ferenc tervei alapján) 637 hrsz Rákóczi út „pihenő bányász” (Kucs Béla alkotása) 1473/28 hrsz Kucs Béla „emlékfej” a Zrínyi I. Iskola előkertjében. 1453 hrsz Német feliratú kőkereszt a falusi templom keleti oldalán. 1157 hrsz 1824-es kereszt a templom előtt részen. 1156/1 hrsz Zsigmondy Vilmos mellszobra (alkotó Markup Béla, kerttervező Balla Andrásné) 731/66 hrsz F-4-es Ajtai Szilárd féle marófejes fejtőgép a József Attila Művelődési Ház parkjában. 884 hrsz Szökőkút-díszkút teknősbékákkal a József Attila Művelődési Ház parkjában (tulajdonos: az Önkormányzat) 884 hrsz Hősök tere 1956-os emlékkő. 1156/2 hrsz Hősök tere postakocsi állomás emléktáblája. 1194/2 hrsz Hősök tere 1944-es hűségkő. 1156/2 hrsz Hősök tere a település létesülése és a szén megtalálásának emlékköve. (1981.) 1194/2 hrsz Hősök tere 1941-45-ös sírkert (tervező: Nagya Henriette, Puchner Ferenc) 1156/2 hrsz Hősök tere örökmécses (tervező: Horváth György) 1156/2 hrsz Szénbánya-vállalat központi irodája előtt „Bányász Emlékmű” (tulajdonos: Lencsehegyi Szénbánya Kft.). 1518/5 hrsz „Rockefeller Emlékmű” a Jubileum téren. (tervező: Furlán F., szobrász: Gonda György) 1801/2 hrsz OMBKE emléktábla a volt Kaszinó épület Hősök terei oldalfalán. 1192hrsz Fáy András emléktábla 1817/12 hrsz Schmidt Sándor emléktábla 118/6 hrsz




Kortörténeti jelentőséggel bíró épületek51 1.

szakrendelő (hrsz. 1466/8)

2.

gyógyszertár, fogorvosi rendelő (hrsz. 1466/8)

51




3. SZ. FÜGGELÉK 4. Városképi jelentőségű parkok és kertek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.52

Otthon tér 884 hrsz Petőfi tér 637 hrsz Hősök tere 1156/2 hrsz és templom tér 1156/1 hrsz Mária tér 1305 hrsz Korház és Rendelőintézet kertje és 1467, 1466/4 és 1466/3 hrsz Temető kertje 534/5 hrsz Schmidt-villa nyárilak kertje 12/1 hrsz 1508/1 hrsz telek kertje Jubileum tér és a Szent Borbála templom előtti köztér 1801/1, 1801/2, 1823/2 hrsz 10.53 Állat- és növénykert díszkertje (megvalósulását követően)

Városképi jelentőségű fasorok 1. 2. 3. 4.54

Rákóczi Ferenc utca 1472 hrsz Zrínyi utca 1496 hrsz Kossuth Lajos utca 1448 hrsz Köztársaság út 1740 hrsz

Városképi jelentőségű útvonalak55 1.

10-es számú főút közigazgatási határok közötti szakasza

52

Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 54 Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 55 Kiegészítette a 23/2008.(X.31.) sz. rendelet 53


2005. (X. 28.) számú rendelet

Recommend Documents