2005. (X.01.) ÖR rendelete

Kávás Község Önkormányzatának 7/2005. (X.01.) ÖR rendelete

Kávás Község Önkormányzatának 7/2005.(X.01.) rendelete Kávás Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (a 2013. évi változásokkal egybeszerkesztve)

Kávás Község Képviselő-testülete A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 6. § (3) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével jóváhagyja Kávás Község Szabályozási Tervét, és megalkotja a Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: rendelet), valamint elrendeli ezek együttes alkalmazását.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet területi hatálya A jelen rendelet területi hatálya Kávás Község közigazgatási területére terjed ki.

2. § A rendelet alkalmazása (1)

Az 1.§-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra építésügyi hatósági engedélyt adni csak az 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.), az ezt módosító 1999. évi CXV. törvénynek, a 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendeletnek az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, hatósági és szakhatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(2)

A jelen rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

-1-


3. § Szabályozási elemek (1) A szabályozási tervlapon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek: Kötelező szabályozási elemek: − − − − − − −

− − − − − − − −

Belterületi határvonal, kötelező szabályozási vonal, kötelező építési vonal, építési hely határa, területegység határa, jele és előírása (max. szintterület-sűrűség), építési övezet határa, építési övezetre vonatkozó beírások: − a kialakítható legkisebb telekterület mérete, − a beépítési mód, − a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%), − a megengedett építménymagasság, − a zöldfelület legkisebb mértéke védőtávolságok határa, elővásárlási joggal terhelt terület határa, beépítési kötelezettségű területek határa, beültetési kötelezettségű területek határa, műemlék, műemléki környezet határa, helyi értékvédelmi terület határa, helyi védelem alatt álló épületek és alkotások

Irányadó szabályozási elemek: − telekhatárok, − gyalogutak a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók. b) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni.

-2-


4. § A tervezési terület területfelhasználási egységeinek tagozódása (1)

Az 1.§. szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)

A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik: a) falusias lakóterület, b) településközpont vegyes terület, c) gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület, d) 1különleges terület, ezen belül 1. sport 2. kulcsosház 3. temető 4. üdülőfalu 5. állattartó telep”

(3)

A beépítésre nem szánt terület a következõ területfelhasználási egységekre tagozódik: a) közlekedési és közműterület, b) zöldterület, c) gazdasági erdő, d) kertes mezőgazdasági terület e) általános mezőgazdasági terület, f) vízgazdálkodási terület. g) 2általános célú, védett tájhasználatú mezőgazdasági terület.” h) 3különleges terület, ezen belül: 1. kisállat-bemutató

1

Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 3 Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 2

-3-


II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 5. § A kerítésekre vonatkozó előírások Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört, kerítés létesítése engedélyezhető. A lábazat maximum 80 cm lehet. A kerítések felületének 0,80 m és 1,80 m magasság közötti sávja, legalább 75 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki. 5/A § 4 Az ingatlanon belül fák telepítése 3. mellékletében meghatározott ültetési szabályok alapján lehetséges

6. § Anyaghasználatra vonatkozó előírások A település belterületén és kertes mezőgazdasági területén tetőfedésre a hagyományos sík vagy sajtolt agyagcserép, a cserépszínű, szürke vagy barna betoncserép, nem színezett pala, zsúpfedés és üvegtető használható, valamint zöldtető kialakítható.

4

Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től.

-4-


III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 7. § A falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírások (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel. (2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézműipari építmény, igazgatási, egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi épület is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén ilyen célra átminősíthető. (3) A lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. (4) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet (az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó!). (5) A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető. 8. § A falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások (a szabályozási tervlap szerint) (1)

A Lf-K1 jelű falusias lakóterület, a település régi magja. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m. c) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14.§-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tető hajlásszöge 35o és 45 o között legyen. e) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %, f) a minimális zöldfelületi borítottság 55 %. g) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani. h) Az oldalkert minimum 6m, hátsókert minimum 6m legyen.

-5-


i) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. j) 5A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. k) 6A temető és a temető bővítési területének lakóterületekkel érintkező telekhatárától számított 10 m-en belül állattartó épület, építmény nem helyezhető el (2)

A Lf-K2 jelű falusias lakóterület a falu XX. sz. második felében beépült területe. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m. c) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14.§-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. e) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %, f) a minimális zöldfelületi borítottság 60 %. g) Az elõkert minimum 5m, oldalkert minimum 6m, hátsókert minimum 6m legyen. h) 7A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.

(3)

A Lf-1 jelű falusias lakóterület a falu jelenlegi házikertjeiből tömbfeltárással kialakítandó lakóterülete. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m. c) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14.§-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapothoz igazodóan, – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.

5

Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 7 Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től 6

-6-


e) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %, f) a minimális zöldfelületi borítottság 60 %. g) Az elõkert minimum 5m, oldalkert minimum 6m, hátsókert minimum 6m legyen. h) 8A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. (4)

9

(5)

10

A Lf-3 jelű falusias, az Öreg-hegy oldalában kialakítható lakóterület és az Ilona majorban található külterületi lakóterület. a) A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 25m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos, maximum 4,5m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14.§-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, szabadonálló beépítéssel. d) A tető hajlásszöge 35o és 45 o között legyen. e) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %, f) a minimális zöldfelületi borítottság 80 %. g) Az elõkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen. h) Gazdasági épület a telken elhelyezhető, de csak a lakóépület mögött. i) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók j) 11A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség, építési engedély a csatornázott településrészeken kizárólag a közcsatornára történő rákötés esetén adható ki. Az Ilona-major területén a szennyvízelhelyezés egyedi közműpótló kisberendezéssel, zárt szennyvíztárolóval, illetve egyedi biológiai szennyvíztisztítóval biztosítható a szennyvízcsatorna kiépítéséig. A gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.

(6)

12

A Lf-4 jelű falusias, a Kulcsosház mögött kialakítható lakóterület és az Ilona majorban található külterületi lakóterület.

8

Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Hatályon kívül helyezte a 13/2013.(X.03.) Ör. 2013. november 2-től. 10 Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 11 Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 12 Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 9

-7-


a) b) c)

d) e) f) g)

h)

13

A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20m, legkisebb mélysége 50m legyen. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14.§-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapothoz igazodóan, – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel. A tető hajlásszöge 35o és 45 o között legyen. az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 15 %, a minimális zöldfelületi borítottság 70 %. Az elõkert minimum 5m, oldalkert minimum 6m, hátsókert minimum 10m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint. (Az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható). 14 A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség, építési engedély a csatornázott településrészeken kizárólag a közcsatornára történő rákötés esetén adható ki. Az Ilona-major területén a szennyvízelhelyezés egyedi közműpótló kisberendezéssel, zárt szennyvíztárolóval, illetve egyedi biológiai szennyvíztisztítóval biztosítható a szennyvízcsatorna kiépítéséig. A gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 9. § Településközpont vegyes terület (általános és övezeti előírások)

(1)

A Vt jelű településközpont vegyes terület alapfokú ellátó intézmények, az OTÉK 16. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál. Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A kialakítható legkisebb telekméret 550 m2. (2) Maximum 6,5 m-es építménymagasságú épületek, illetve az OTÉK 16.§-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapothoz igazodóan, – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel. (3) A területen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. (4) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet (az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó!). 13 14

Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től.

-8-


(5) (6) (7) (8) (9)

A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető. az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 50 %, A tető hajlásszöge 35o és 45 o között legyen. a minimális zöldfelületi borítottság 30 %. Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók (10) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. (11) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan engedélyezhető. (12) A területen belül az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, kell meghatározni, az oldalkert minimum 6,5m, a hátsókert minimum 6,5m legyen. (13) 15A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.

9/A §16 Vt-T jelű településközpont vegyes terület kialakítható a Tóka telkén. (1) A területen lakóépületek építése nem megengedett, csak közösségi célú épületeket lehet elhelyezni, oktatási, művelődési és szakrálisi. (2) A kialakítható legkisebb telekméret 300 m2. Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. (3) Maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek, szabadonálló beépítéssel helyezhető el. (4) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30%. (5) A minimális zöldfelületi borítottság 60%. (6) Az övezetben tartozó ingatlan közterülettel nem érintkező oldalhatárai mentén fásított védőzóna alakítandó ki, a 4. mellékletében szereplő őshonos fafajokból.

15 16

Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től.

-9-


10. § 17

K – SP Különleges sportterület

(1) Az építési övezetben csak sporttevékenységet szolgáló, az azokat kiszolgáló vendéglátó és közösségi, maximum 6,5m építménymagasságú, szabadon álló építmények, épületek helyezhetők el. A kialakítható legkisebb telekméret 6000m2. (2) A sportpálya telkének területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet, viszont északi és keleti irányba bővíthető. (3) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %, (4) A minimális zöldfelületi borítottság 80 %. (5) Az előkert minimum 5 m, oldalkert minimum 3,25m, hátsókert minimum 6,5m legyen, de a Kossuth utcától számított 50 m-en belül lehet építményt elhelyezni. (6)

(7)

18

A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 19

Az övezetben tartozó ingatlan közterülettel nem érintkező oldalhatárai mentén fásított védőzóna alakítandó ki, a 4. mellékletében szereplő őshonos fafajokból.

11. § K – Te temetőterület (1) Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el. a) 20A temető területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet, bővítési területe a 183 hrsz. ingatlan, valamint a 181 hrsz ingatlan tervlapon lehatárolt része. b) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %, c) a minimális zöldfelületi borítottság 80 %. d) Az elõkert minimum 5m, oldalkert minimum 6m, hátsókert minimum 6m legyen. (2) A parkolás a 184 és 187 hrsz. telkeken oldható meg. (3)

21

A temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül kell biztosítani. A védőzóna területén intenzíven fásított, az 3. mellékletében szereplő

17

Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 19 Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 20 Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 21 Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 18

-10-


őshonos fafajokból álló, 3 szintes zöld védőzóna kialakítása szükséges. A védősáv területén épület, építmény, burkolt felület nem helyezhető el. 22

(4)

A temető előírt parkoló-férőhelyei a tervlapon jelzett közlekedési területen helyezhetők el fásított kialakítással.

(5)

23

Parkoló létesítése kizárólag felszíni vízelvezetési terv alapján történhet.

12. § Különleges üdülőterületre vonatkozó általános előírások (1)

A különleges üdülőterület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.

(2)

A lakóépületen kívül kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézműipari építmény, is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő épület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.

(3)

A különleges üdülőterületen a környezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.

(4)

Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet (az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó!).

(5)

A különleges üdülőterületen üzemanyagtöltő nem létesíthető.

(6)

A különleges üdülőterületen a kerítés az utcafronton maximum 1,2 m magas lehet, vagy alapozás(lábazat) nélküli áttört lécváz, fonott sövény, vagy élő sövény őshonos (nem tájidegen) növényből, pl.:fagyal, som, kecskerágó.

(7)

Az különleges üdülőterületen különálló garázs nem létesíthető.

(8)

A telken csak őshonos fafajták ültethetők.

(9)

A különleges üdülőterületen telekalakítás, építési engedélyezési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, mint véleményező szervet, be kell vonni.

(10) A tető hajlásszöge 35o és 45 o között legyen. (11)

24

A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.

22

Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 24 Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. 23

-11-


13. § Különleges üdülőterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások (a szabályozási tervlap szerint) (1) A K– Ü1 jelű különleges üdülőterület a Boronaút kezdeténél, a műemlék tájházak mellett található. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1200m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum 3,5m-es építménymagasságú lakó- és szállásépületek, valamint az ezeket kiszolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgál, jellemzően oldalhatáron álló, de a környező beépítéshez illeszkedő beépítéssel. d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 15%, e) A minimális zöldfelületi borítottság 70%. f) Az előkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen, de az ettől eltérő építési helyet a szabályozási tervlap szemlélteti. g) Az épületek anyaghasználata csak természetes anyagú lehet: elsősorban fa, vályog, tégla. h) Az szállásépületek oromfala maximum 6m széles lehet. i) Az épületek tetőformálása és arányai legyen a helyi hagyományoknak megfelelő. A tető hajlásszöge 40° és 45° között legyen. j) Az épületek tetőhéjalásánál csak a – hagyományos sík elemes cserép, – zsúp, alkalmazható. k) Az épületek homlokzatfestése: az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai alkalmazhatóak. (2) A K– Ü2 jelű különleges üdülőterület a Boronaút kezdeténél, a műemlék tájházakkal szemben található. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1200m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum 3,5m-es építménymagasságú lakó- és szállásépületek, valamint az ezeket kiszolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadonálló, de a környező beépítéshez illeszkedő beépítéssel. Közösségi épület esetén az építménymagassága max. 4.5 m lehet. d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 15%, e) A minimális zöldfelületi borítottság 70%.

-12-


f) Az előkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen, de az ettől eltérő építési helyet a szabályozási tervlap szemlélteti. g) Az épületek anyaghasználata csak természetes anyagú lehet: elsősorban fa, vályog, tégla. h) Az szállásépületek oromfala maximum 6m széles lehet, de közösségi épületre ez nem vonatkozik. i) Az épületek tetőformálása és arányai legyen a helyi hagyományoknak megfelelő. A tető hajlásszöge 40° és 45° között legyen. j) Az épületek tetőhéjalásánál csak a – hagyományos sík elemes cserép, – zsúp, alkalmazható. k) Az épületek homlokzatfestése: az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai alkalmazhatóak. (3) A K– Ü3 jelű különleges üdülőterület a műemlék tájházak mögött található. a) A kialakítható legkisebb telekméret 3000m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum 3,5m-es építménymagasságú lakó- és szállásépületek, valamint az ezeket kiszolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadonálló, beépítéssel. d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 15%, e) A minimális zöldfelületi borítottság 70%. f) Az előkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen, de az ettől eltérő építési helyet a szabályozási tervlap szemlélteti. g) Az épületek anyaghasználata csak természetes anyagú lehet: elsősorban fa, vályog, tégla. h) Az szállásépületek oromfala maximum 6m széles lehet. i) Az épületek tetőformálása és arányai legyen a helyi hagyományoknak megfelelő. A tető hajlásszöge 35° és 45° között legyen. j) Az épületek tetőhéjalásánál csak a – hagyományos cserép, – zsupp, – hagyományos, nem színezett pala, alkalmazható. k) Az épületek homlokzatfestése: az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai alkalmazhatóak.

-13-


14. § K – K üdülőterület (1) A K– Ku jelű különleges terület a Kulcsosház bővített területe. (2) Az építési övezetben csak a kulcsosházhoz kapcsolódó, azt kiszolgáló vendéglátó és közösségi építmények, épületek helyezhetők el. A legkisebb kialakítható telekméret 2000m2-es lehet. (3) A kulcsosház telkének területe nem megosztható, elvenni belőle nem lehet, viszont északi és keleti irányba bővíthető. a) Maximum 6,0m-es építménymagasságú épületek, építmények elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadonálló beépítéssel. b) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 20%, c) a minimális zöldfelületi borítottság 40%. d) Az előkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen. e) Az épületek anyaghasználata csak természetes anyagú lehet: elsősorban fa, vályog, tégla. (4) A Kulcsosházhoz az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. (5) A Kulcsosház telkén belül üdülősátrak elhelyezésére az OTÉK 43. §-a figyelembevételével van lehetőség. (6)

25

A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 26

14/A §

Állattartó telep – K-Át (1) A K-Át jelű terület az egykori majorban működő tehenészet területe. (2) Az övezet területén a szarvasmarha-tartást szolgáló istálló, takarmány-tároló, üzemi épület és műtárgy, valamint az igazgatást és a szolgálati lakás jellegű helybenlakást szolgáló épület elhelyezhető úgy, hogy a) A már kialakult telekméretek továbbosztásával 4.000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. b) A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület 30%-a. c) A megengedett építménymagasság 6 m, mely az üzemi épületek esetében legfeljebb 9 m lehet. 25 26


-14-


(3) Az övezet területén kialakult, vagy kialakított telkek eltérő területhasználatú területekkel érintkező oldalhatárai mellett 10-10m széles, a lakóterülettel határos oldalon 15 m széles intenzíven fásított védőzóna alakítandó ki. A kötelezően telepített zöldsávokba a 4. mellékletében meghatározott őshonos fafajok felhasználásával, 3 szintes növényállománnyal, 5 m-es tő-távolsággal és 5 m-es sortávolsággal védőfásítás telepítendő. (4) Az övezet területén állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. A trágyakezelés csak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával folytatható. A trágyatárolás műtárgyai a telkek közterületi, továbbá a lakóterületekkel érintkező oldalhatárától számított 25 m-es telekrészen nem helyezhetők el. (5) Állattartó telep kizárólag elvi létesítési engedély alapján létesíthető. Az övezet területétre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat és védőtávolságokat az elvi engedélyezési eljárásban érintett szakhatóságok rendelkezései határozzák meg a konkrét technológia és kapacitások ismeretében. (6) A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség. A gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Az állattartó telep technológiai vízének biztosítására az ingatlanon belül saját fúrt kút, un. „házi kút”létesíthető, mely mint egyéni vízbeszerzés létesítés, vagy a meglévő kút újra üzembe helyezése vízjogi létesítési engedély alapján engedélyezhető.

15. § Gksz gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület (1) A GKSZ jelű terület a fűrészüzem területe. A területen a fűrészüzemhez kapcsolódó és azt kiszolgáló építmények és bővítmények elhelyezésére van lehetőség. A legkisebb kialakítható telekméret 2000m2-es lehet. (2) Maximum 4,5m-es építménymagasságú épületek, építmények elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadonálló beépítéssel. (3) az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 50%, (4) a minimális zöldfelületi borítottság 25%. (5) Az előkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen. (6) A fűrészüzemhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

-15-

Kávás Község Önkormányzatának 7/2005. (X.01.) ÖR rendelete 27

(7)

A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható, illetve kiegészíthető más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.

(8)

28

Az övezetben tartozó ingatlan közterülettel nem érintkező oldalhatárai mentén fásított védőzóna alakítandó ki, a 4. mellékletében szereplő őshonos fafajokból.

16. § Vízgazdálkodási terület A V jelű vízgazdálkodási terület a víztározó medence területe. A védőterületen belül – azaz a telkén – épületet és építményt elhelyezni nem lehet, illetve csak az illetékes államigazgatási szerv, illetve hatóság szakvéleménye alapján lehet.

27 28


-16-


IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI 17. § Zöldterületek Z 1 közkert (1) A közkertekben a kertvárosias arculat kialakítását szolgáló korlátlan közhasználatú fásított zöldfelületek létesíthetők. Az övezet területein pihenőhely, játszóhely, emlékmű helyezhető el. Kialakítására kertépítészeti terv készítendő. (2) A zöldfelületi borítottság 70 %-nál kisebb nem lehet. (3) A kötelező fásítottság mértéke 50 m2-ként 1-1 lombhullató, vagy örökzöld fa. Z 2 partvédelmi zöldfelület (4) Az övezet a meglévő terepviszonyok biztosítását szolgáló növényzet megtartását, illetve létesítését szolgálja. (5) Kötelező zöldfelületi borítottság mértéke 100 %. (6) Az övezetben épület-építmény nem helyezhető el. 18. §. EG Gazdasági célú erdő (1) Az övezet területén a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,01% beépítettséggel elhelyezhető az erdőgazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény. Maximális épületmagasság 4,5 m. (2)

29

29

Az erdőterület karbantartását-művelését erdőterv alapján, az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a termőhelyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erdőterv kidolgozásánál az 5,0 ha-t meghaladó összefüggő területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvezőbb, örök-erdő típusú művelési módok alkalmazására.

Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től.

-17-


30

18/A §

EGK Korlátozott gazdasági célú erdő (1) Felhagyott mezőgazdasági művelésű, természetes szukcesszió során beerdősült legelőterületek övezete (2) Az övezet területén erdőtelepítést megelőzően természeti értékvizsgálat szükséges. (3) Az övezetben épület nem, építmény csak természetvédelmi célból helyezhető el. (4) Az övezet területén a művelést az elsődleges természetvédelmi érdekek betartásával kell végezni. 19. §. Mezőgazdasági területek M1–A Általános célú rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület (1)

31

Az övezet területén 6.000 m2-t meghaladó telken maximum 3 %-os beépítettséggel, maximum 300 m2-en 4,5 m épületmagassággal a gyep-rétlegelőgazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhető.

(2) A gyep-rét-legelő gazdálkodás az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell. M1–B Általános célú, szántó művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület (3) Az övezet területén 2500 m2-t meghaladó telken a mezőgazdálkodást szolgáló gazdasági épület; 10 000 m2 telekterület felett a gazdasági épületeken kívül lakóépület helyezhető el. A maximális beépíthetőség 3 %, a maximális építménymagasság 4,5m. (4) Az övezet területén a termőterület megműveléséről, a termőtalaj termőértékének megőrzéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

30 31

Kiegészítette a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től.

-18-


M2–A Kertes mezőgazdasági terület

(5) Az övezet területén a beépíthető területek a 800 m2-t meghaladó, minimum 12 m széles telkek, és csak az ideiglenes tartózkodás, szerszámtárolás és a mezőgazdasági tevékenységekhez tartozó épületek (terménytároló, pince, stb.) helyezhetők el. Lakóépület nem építhető. A maximális beépíthetőség 3 %. A maximális építménymagasság 4,5 m lehet. (6) Az övezet területén a kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges), legalább a telekterület 70 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében. M2–B Kertes mezőgazdasági terület – védett boronaházak területe

(9) Az övezet területén a kertgazdálkodást szolgáló és az ideiglenes tartózkodás, szerszámtárolás és a mezőgazdasági tevékenységekhez tartozó épületek (terménytároló, pince, stb.) a meglévő boronapincék megtartása és karbantartása mellett, azokkal építészeti összhangban helyezhetők el 800 m2-t meghaladó, minimum 12 m széles telkeken. Lakóépület nem helyezhető el. A maximális beépíthetőség 3 %, melyben a meglévő boronapincék területe is bennfoglalt. (8) Az övezet területén a kialakult szőlő és gyümölcskerti művelést legalább a telekterület 80 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében. (9) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. (10) 32Az övezetben új épület létesítése esetén csak borona szerkezetű pincét lehet építeni, mely készülhet új, illetve bontott anyagok felhasználásával. A meglévő tégla szerkezetű pincéket téglával lehet bővíteni. (11) Az épületek oromfala maximum építménymagasság 3,5 m lehet.

5m

széles

lehet,

a

maximális

(12) Az épületek tetőformálása és arányai legyen a helyi hagyományoknak megfelelő. A tető hajlásszöge 35° és 45° között legyen.

32


-19-


(13)

Az épületek tetőhéjalásánál csak a – hagyományos cserép, – zsupp, – hagyományos, nem színezett pala, alkalmazható. (14) Az épületek homlokzatfestése: az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai alkalmazhatóak. 33

19/A §

Általános célú, védett tájhasználatú, mocsár-rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület - M1-C (1) A Zala folyó árterében található, Natura 2000 védelem alatt álló (HUBF 20047 Felső Zala kijelölt terület), természetvédelmi szempontból értékes, jellemzően rétés legelőgazdálkodású terület övezete. (2) Az övezetben extenzív, a természetvédelmi érdekeket előtérbe helyező, környezetkímélő gazdálkodás folytatható. (3) A Zala folyó árterében található, érzékeny vízminőség-védelmi, természetvédelmi szempontból értékes, jellemzően gyepgazdálkodású terület övezete. (4) Az övezetben extenzív, a természetvédelmi érdekeket előtérbe helyező, környezetkímélő gazdálkodás folytatható. (5) Az övezetben lakóépület nem építhető, gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással, továbbá lovassporttal (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető. a) Minimális telekterület 10.000 m2. b) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 0,5 %, de maximum 300 m2 a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással. c) Építménymagasság: max. 4,5 m d) Beépítési mód: szabadonálló (6) Az övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

33


-20-


19/B §

Kertes mezőgazdasági terület –boronaházas üdülő területe - M 2 – C (1) Az övezetben minimum 12 m széles telkeken a meglévő boronapincék megtartása mellett, azokkal építészeti összhangban szállásépületek, valamint az ezeket kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el. a) Telekhatárrendezés és telekösszevonás az övezetben megengedett. A kialakítható legkisebb telekterület 1200 m2. b) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 3 %, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással. c) Építménymagasság: max. 3,5 m d) Az épületek oromfala maximum 6m széles lehet. e) Beépítési mód: oldalhatáron álló (2) Az övezet területén a kialakult szőlő és gyümölcskerti művelést legalább a telekterület 40 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében. (3) A maximális burkoltfelületi borítottság 10%. (4) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. (5) Előkert minimum 3,5m, az oldalkert minimum 3,5m lehet. Épületek az előkert határvonaltól mért 25 m-es sávon belül helyezhetők el. (6) Az épületek anyaghasználata csak természetes anyagú lehet: elsősorban fa, vályog, tégla. (7) Az épületek tetőformálása és arányai legyen a helyi hagyományoknak megfelelő. A tető hajlásszöge 35° és 45° között legyen. (8) Az épületek tetőhéjalásánál csak a a) hagyományos cserép, b) zsupp, alkalmazható. (9) Az épületek homlokzatfestése: az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a törtfehér árnyalatai alkalmazhatóak.

34


-21-


19/C § „ Kisállatbemutató – K-Káb

(1) Az övezet területén a kislétszámú őshonos állattartást szolgáló istállók, állatkifutók, takarmánytárolók épületei és műtárgyai, továbbá az idegenforgalmi célú állatbemutatást szolgáló épületek helyezhetők el. (2) A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület 2%-a, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő, tájbaillő kialakítással. (3) A megengedett épületmagasság állattartó épület esetén 3,5 m, kiszolgáló épület esetén 4,5 m. (4) Az állatbemutató telkének lakóterületek felöli oldalhatárán 2 m széles, védő cserjesáv alakítandó ki őshonos cserjefajokból. (5) Az övezet területén állattartás csak almos technológiával végezhető. A trágyakezelés csak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával folytatható. A trágyatárolás műtárgyai a telek lakóterületekkel átellenes, déli határvonala mentén helyezhetők el. (6) A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség. Az övezet területén a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvíztározó engedélyezhető. A szennyvízelvezetés kiépítése után a szennyvizeket a közcsatornába kell bekötni, elvezetni. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.

20. §. Közlekedési létesítmények (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló övezetben az országos és a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek, járdák, kerékpárutak, mindezek környezetvédelmi és vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el. (2) Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 50-50 m-en belül építményt elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (3) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (4) Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv, illetve konkrét tervi előírás hiányában az OTÉK 26.§(2) bekezdése szerint kell megállapítani.

35


-22-


(5) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges − járműtároló épületeket, − várakozó helyeket, − rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani. (6) A parkolási igényeket általában telken belül kell kielégíteni.

-23-


V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK 21. § Az élő természet védelme

(1) Kávás belterületein élő fát (kivéve gyümölcsfákat, ebbe a szelídgesztenyefát nem beleértve) 10 cm-es törzsátmérő felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmérőjének és fajtájának feltüntetésével a jegyzőségen kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmérő arányosan telken belül kell pótolni a fakivágást kérelmezőnek. (2) Közterületi fakivágás esetén, amikor növényegészségügyi, közlekedésbiztonsági, vagy egyéb műszaki okból kell 10 cm törzsátmérő feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmérő arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmező költségére. (3) Belterületi fapótlást köz- és magánterületen egyaránt a térségben őshonos fafaj faiskolai változatainak telepítésével kell elvégezni. (4) A „Natura 2000” területbe eső zónákban lévő gyep-legelő-rét területeken a lágyszárú növényzet és az abban élő állatvilág megőrzését lehetővé tevő módon kell a gyepgazdálkodást folytatni. A területek elbozótosodását, beerdősülését meg kell akadályozni. A Zala folyó partján lévő füzes-nyáras galéria növényzet megtartandó. 22.§ Környezeti elemek védelme (1) A termőföld védelméről a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. Mezőgazdasági művelésű területeken a korszerű, korlátozottan vegyszermentes, eróziót nem lehetővé tevő talajművelési módokat kell alkalmazni. Belterületeken építés előkészítési munkák során, tereprendezéssel érintett területeken a termőföld letermeléséről, átmeneti deponálásáról, és kertrendezésnél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodni kell. (2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható. (3) A település területén kontakt talajszennyezéssel járó üzemi, vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható, hulladéklerakás nem végezhető. Potenciális talajszennyező technológia, tevékenység létesítésénél az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását az építtetőnek be kell szerezni. (4) A meglévő tájsebek, felhagyott bányaterületek rekultiválásáról a tulajdonosoknak gondoskodni kell. -24-


(5) A község jó levegőminőségének a megőrzése érdekében légszennyező emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározását kell a létesítőnek megkérni és ezt az építési engedélyhez csatoltan be kell nyújtani. (6) A talaj és talajvíz tisztaságának megőrzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés rendszerét ki kell építeni és a belterületi vezetékes vízfogyasztókat arra rá kell csatlakoztatni. (7) A „Natura 2000” területek a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőséi kategóriába tartoznak, ezen területeken a kategóriára vonatkozó határértékek betartása kötelező. (8) A településen a zajvédelmi határértékek tekintetében a 8/2002.(III.22.) KÖMEÜM együttes rendelet határértékeit kell alkalmazni. Üzemi létesítményektől származó zaj esetében a lakóterületeken nappal 50 dB, éjszaka 40 dB, gazdasági területen nappal 60 dB, éjszaka 50 dB határérték megengedett. Közlekedési eredetű zajterhelés esetén az összekötő és bekötő utak mellett a lakóterületeken nappal 60 dB, éjszaka 50 dB, gazdasági területeken nappal 65 dB, éjszaka 55 dB a megengedett érték. (9) A településen a kommunális hulladékok gyűjtésének rendszerét az új beépítésű területekre is ki kell terjeszteni és heti kétszeri gyakorisággal kell elszállítani. A kertes mezőgazdasági területen jól megközelíthető pontokon területegységenként kell 1-1 kommunális hulladékgyűjtő konténert kihelyezni, ahonnan márciustól október végéig a hulladékot szükség szerint el kell szervezetten szállítani. (10) Veszélyes hulladékok keletkezésével is járó tevékenység a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján csak az érvényes országos szabályozás szerint, a gyűjtés, tárolás és elszállíttatás szabályainak betartásával engedélyezhető. (11) Távlatban a belterületeken a szelektív hulladékgyűjtés műszaki lehetőségeit – a befogadó felkészülésével párhuzamosan – ki kell építeni.

23. § Közművekre vonatkozó előírások (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető. (2) Káváson a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet -25-


(3)

(4)

(5) (6)

(7) (8) (9)

biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a faluképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 36 A beépítésre szánt területeken az építési engedélyezéshez előírt közművesítettség mértékét és módját az övezeti előírások tartalmazzák.

Vízellátás (10) A vízvezetékek védőtávolság igénye az 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben rögzített előírás szerint biztosítandó. (11) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. (12) A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltóparancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell. 36


-26-


(13) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, ill. helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani Csatornázás (14) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem engedélyezhető. b) nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. 37 c) Szennyvízcsatornázott területtől legalább 200 m-re fekvő, gazdaságtalanul csatornázható lakóterületen használatbavételi engedély részleges közművesítettség esetében is kiadható, ha legalább a vezetékes vízellátás, villamosenergia-ellátás, szennyvízelhelyezés egyedi közműpótló kisberendezéssel, zárt szennyvíztárolóval, illetve egyedi biológiai szennyvíztisztítóval rendelkezésre áll. d) A település csatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való egy éven belüli rákötésre kötelezni kell. e) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad. 38 (15) A településen házi bekötés kizárólag a szennyvízhálózatra való rákötéssel engedélyezhető. Csapadékvíz a szennyvízhálózatba nem vezethető be. (16) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (17) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára a) a Kávási patak partéleitől 3-3 m, b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m, c) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől 5 m szélességű sáv szabadon hagyandó. A Zala folyó árvízvédelmi létesítményeitől a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezhető építmény elhelyezése, ill. anyagok 37 38

Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től. Módosította a 13/2013.(X.03.) Ör. Hatályos 2013. november 2-től.

-27-


tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet. 1. A Zala folyó völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem szűkíthető, a völgy be nem épített része nem tölthető fel és nem építhető be. 2. Árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni. (18) Közművet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közművet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése engedélyezhető, amelynek folyamatos közműellátását biztosítani nem kell. (19) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. (20) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető. b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén. (21) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (22) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (23) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyülekező csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

-28-


Villamosenergia-ellátás (24) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: - 20 kV-on belterületen 2,5 - 2,5 m, - 20 kV-on külterületen 5,0 - 5,0 m, - 0,4 kV-on 1,0 - 1,0 m. (25) A településen új (kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad. (26) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok (villamosenergiaellátási, hírközlési) egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. (27) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Földgázellátás (28) A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. (29) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (30) A nagyközép nyomású gázvezetékek védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3-3 m a vezeték szélétől mérten. Távközlés (31) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal lehetőleg egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad. (32) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó. (33) 39Az antennákat ökologikus megjelenéssel, tájbaillesztetten kell kialakítani. 39


-29-


VI. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 24.§ Épített értékek védelme (1) A település közigazgatási területén a Kulturális Örökségvédelmi nyilvántartott országos védelem alatt álló ingatlanok a következők: − Temető u.13. Hrsz.:161 Népi lakóház − Temető u.11. Hrsz.:162 Népi lakóház (helytörténeti múzeum) − Vaskóhegy Hrsz.:668-669 Vaskó-féle présház − Szabóhegy Hrsz.:792-793-796 Györe-féle boronapince, népi

Hivatal által trsz:8292 trsz:8291 trsz:6441 trsz:6440

(3)

Műemléki jelentőségű területen, illetve országosan védett műemlék környezetében (Hrsz.: 159; 161; 162; 167/1; 172; 173; 176/2; 177; 178; 022/27; 059; 068/6; 662; 663; 664; 670; 789; 791; 794; 797) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által előírt módon és a KÖH előzetes hozzájárulásával, továbbá a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.

(4)

A helyi értékek védelméről az Önkormányzat értékvédelmi rendelet alkotásával gondoskodott, mely a 7/2004. (III. 11.) számú rendelete a helyi építészeti örökség védelméről. Ez tartalmazza a helyileg védett épületek listáját.

(5)

Településszerkezeti jelentőségű terület az úthálózat, a telekstruktúra és a beépítés védendő. Ezért meg kell őrizni a az egységes utcaképet, a telekosztásokat, a beépítés módját és magasságát Ez vonatkozik átépülés esetére is.

(6)

A védett épület, vagy épületrész a település történeti, faluképi, építészeti, kulturális örökségének részei, a hely sajátos karakterének kifejezője, ezért meg kell őrizni.

(7)

Azon ingatlanok esetében, mely telken helyi védelem alatt álló épület áll, telekalakításnál a következőket kell figyelembe venni: a) A kialakítható legkisebb telekmélység a hagyományosan kialakult telekmélységnél kisebb nem lehet. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(8)

Védett épület, illetve épületrész nem bontható. Amennyiben ez elkerülhetetlen megfelelően dokumentálni kell. Új épület építése esetén lehetőleg a védett épületet vagy épületrészeket az új épület részeként is meg kell őrizni.

(9)

Védett épületek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, ill. hiányuk esetén pótlandók.

(10) A helyi védelem alatt álló épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

-30-


(11) A helyi védelem alatt álló épületek esetében az épület bővítése, felújítása, átalakítása során a következőket kell figyelembe venni: a) Az épületet csak hagyományos formavilágának megfelelően lehet bővíteni. b) Az épület tömegét és tetőformáját meg kell őrizni. A tető hajlásszöge általában 40o-45o lehet. c) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. d) Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az épületről értékelemző, építészeti felmérés-tanulmány készítését írhatja elő. (12) A helyi védelem alatt álló épületek esetében, amennyiben a telken új épületet kívánnak építeni, az adott övezet előírásain kívül a következőket kell figyelembe venni: a) Az épületet csak a védett épület formavilágának megfelelő lehet, vonatkozik ez az épület tömegére és tetőformájára is. A tető hajlásszöge általában 40o45o lehet. . Tetőfedésre csak sík, vagy sajtolt agyagcserép használható. b) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. (13) A telken csak őshonos fafajták ültethetők. (14)

40

A helyi védelem alatt álló pincéken napkollektor nem helyezhető el. 25.§ Régészeti lelőhelyek védelme

(1) A település közigazgatási területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti terület nem található. (2) Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. (3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. (4) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (5) A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. (6) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. 40


-31-


VII. TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI 26.§ Elővásárlási jog (1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az Étv. 25. §. (1) és (2) pontja alapján a) A település belterületébe eső összes ingatlan esetében, b) A külterületen kertes mezőgazdasági területbe tartozó, az Önkormányzat 7/2004. (III. 11.) számú, a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendelete által területi védelem kategóriába sorolt, meghatározott területen található ingatlanok közül az 1000m2-t meghaladó telkek esetében. (2) Az elővásárlási jog alapításának célja a tervezett településrendezési intézkedések végrehajthatóságának biztosítása, a Szabályozási Tervben megjelölt célok érdekében. 27.§ Településrendezési kötelezések (1)

41

Az Étv. 29. §. alapján beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok a következők: 15/1 hrsz. fűrészüzem 207 hrsz. tervezett sport-terület 012 és 013/1 hrsz. tervezett különleges beépítésre szánt állattartó telep.

(2) A beültetési kötelezettségű területeket a szabályozási tervlap ábrázolja. A kötelezően telepített zöldsávokba őshonos fafajok felhasználásával 5m-es tőtávolsággal és 5m-es sortávolsággal védőfásítás telepítendő. (3) Az Étv. 29. §. alapján beépítési kötelezettséggel érintett területek a következők: – Lf-1 jelű területek – Lf-2 jelű területek – Lf-3 jelű területek – Lf-4 jelű területek. (4) A beépítési kötelezettség, az építési telkek kialakítását követően, az építési telek eladásakor lép életbe. A beépítési kötelezettség a telek első tulajdonosváltásától számított 5. év.

41


-32-


28.§ Telekalakítás (1) Az Étv. 23. §. alapján telket alakítani csak telekalakítási terv készíttetésével és engedélyeztetésével lehet a következő területeken : – Lf-1 jelű területek – Lf-2 jelű területek – Lf-3 jelű területek – Lf-4 jelű területek (2) A telekalakítás költségei a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.

29.§ Útépítési és közművesítési hozzájárulás 42

Az Étv. 28. §. alapján a jelen Helyi Építési Szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben, valamint a készítendő Telekalakítási Tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

42


-33-


VIII. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 30. § Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása (1) A belterületi határ változtatása a szabályozási tervnek megfelelően lehet. (2) A belterületbe-vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó. (3) A belterületbe-vonásra kijelölt területeken a belterületbe-csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásaiknak megfelelően, de építési tevékenység nem. 31. § Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) A jelen rendelet a hatályba lépését követõen az új, induló építési ügyekre vonatkozik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi korábbi rendelet hatályát veszti: Bagod Községi Közös Tanács 3/1989. számú rendelete Hagyárosbörönd, Kávás, Zalaboldogfa és Zalaszentgyörgy községek szabályozási tervéhez készült szabályozási előírásokról, valamint Bagod és társközségei külterületi szabályozásáról.

Kávás, 2005. szeptember 20. ................................................ Horváth Istvánné sk. polgármester

................................................ P. H.

Takács Árpádné sk. körjegyző

Záradék: A rendelet kihirdetve. Kávás, 2005. október 1. …………..………………….. Takács Árpádné sk. körjegyző -34-


1. melléklet a 7/2005.(X.01.) ÖR-hez Fogalommagyarázat 1) Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének (építési hely) lehatárolási típusai, a szomszédos ingatlanra gyakorolt hatások szabályozása érdekében. Típusai: – Szabadonálló – Oldalhatáron álló – Ikresen csatlakozó – Zártsorú – Egyedi 2) Bevágás: Az természetes terepfelület művi megváltoztatása (támfal). 3) Építési hely: A telek épületek elhelyezésére szolgáló része. 4) Építési övezet: A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 5) Építési vonal: Az építési helyen belül, vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. 6) Építménymagasság (H): Az építmény valamennyi homlokzatának függőleges vetületi-felülete összegének (F) valamennyi – vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő – homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. 7) Őshonos fafaj: A területen a természetes növénytakaró részeként vis előfordul 8) Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala. 9) Szennyezett talaj: Olyan talaj, amely veszélyes hulladékot, mérget, emberi életre és a természetre káros szerves/szervetlen vegyi anyagot tartalmaz. 10) Területfelhasználási egység: A település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 11) Törzsátmérő: 1 méteres magasságban mért átlagos átmérője az adott faegyednek. 12) Zöldfelület: A telek növényzettel fedett része. 13) Zöldtető: Minimum 30 cm földtakarással készített, növényzettel telepített tetőfelület.

-35-

2. melléklet a 7/2005.(X.01.) ÖR-hez

BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 43

K-Ü3

K-Ku

Gksz Kialakult, jellemzően szabadonálló

Szabadon-álló

300 m2 6000 m2 3000 m2 4000 m2

K-Ü2

Kialakult, jellemzően szabadonálló

K-Át


K-Te


K-Sp

Kialakult, jellemzően oldalhatáron álló

800 m2 1500 m2 2000 m2 2000 m2 550 m2

Vt-T

Szabadon-álló

Vt

Szabadon-álló

Lf-4

Szabadon-álló

800 m2

Lf-3



800 m2 TELEK MIN. TERÜLETE TELEK MIN. SZÉLESSÉGE TELEK MIN. MÉLYSÉGE 30% TELEK MAX. BEÉPÍTÉSE 55% TELEK MIN. ZÖLDFELÜLET E 4,5 m MAX. ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG KiMIN. alakult ELŐKERT 6,0 m MIN. OLDALKERT 6,0 m MIN. HÁTSÓKERT

Lf-2

Oldal- határon álló

BEÉPÍTÉS MÓDJA

Lf-1

Szabadon álló

Lf-K2

Oldal- határon álló

Lf-K1

Oldal-határon álló

ÖVEZET JELE


Övezetek előírásait a következő táblázat szemlélteti:

TELEKALAKÍTÁSR A VONATKOZ Ó ELŐÍRÁSOK

43

K-Ü1

1200 m2

1200 m2 3000 m2 2000 m2 2000 m2

18 m

18 m

20 m

25 m

20 m

-

-

-

-

-

-

18 m

-

-

-

-

-

50m

-

50 m

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

25%

25%

20%

10%

15%

50%

30%

10%

10%

30%

15%

15%

15%

20%

50%

60%

60%

65%

80%

70%

30%

60%

80%

80%

-

70%

70%

70%

40%

25%

4,5 m

4,5 m

4,5 m

4,5 m

4,5 m

6,5 m

7,5 m

6,5 m

-

6,0 m (9,0 m)

3,5 m

3,5-4,5 m

3,5 m

6,0 m

4,5 m

5,0 m

5,0 m

5,0 m

5,0 m

5,0 m

5,0 m

-

5,0 m

5,0 m

5,0 m

5,0 m

5,0 m

6,0 m

6,0 m

3,0 m

6,0 m

Kialakult 6,5 m

5,0 m

6,0 m

Kialakult 6,5 m

3,25 m

3,0 m

10,0 m

6,0 m

3,0 m

3,0 m

3,0 m

3,0 m

6,0 m

6,0 m

6,0 m

6,0 m

10,0 m

6,5 m

6,5 m

6,5 m

6,0 m

10,0 m

6,0 m

6,0 m

6,0 m

6,0 m

6,0 m


36

3. melléklet a 7/2005.(X.01.) ÖR-hez 44

44


37

4. melléklet a 7/2005.(X.01.) ÖR-hez

45

Őshonos fafajok listája

1) Barkócaberkenye – Sorbus torminalis 2) Csertölgy – Quercus cerris 3) Gyertyán – Carpinus betulus 4) Hamvas éger – Alnus incana 5) Házi berkenye – Sorbus domestica 6) Hegyi juhar – Acer pseudoplatanus 7) Hegyi szil – Ulmus glabra 8) Kecskefűz – Salix caprea 9) Kislevelű hárs – Tilia cordata 10) Kocsányos tölgy – Quercus robur 11) Kocsánytalan tölgy – Quercus petraea 12) Korai juhar – Acer platanoides 13) Közönséges bükk – Fagus sylvatica 14) Madárcseresznye – Cerasus avium 15) Magas kőris – Fraxinus excelsior 16) Mezei juhar – Acer campestre 17) Mezei szil – Ulmus minor 18) Mézgás éger – Alnus glutinosa 19) Nagylevelű hársak – Tilia platyphyllos 20) Szelídgesztenye – Castanea sativa 21) Vénic szil – Ulmus laevis

45


38

2005. (X.01.) ÖR rendelete

Recommend Documents