2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének

3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község helyi építési szabályzatáról.

Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Mátranovák község helyi építési szabályzatáról.

Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló módosított 1997. évi LXXVIII tv. 6. § és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § felhatalmazása alapján helyi építési elıírásokat állapít meg, és elrendeli azok alkalmazását.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

(1)

A rendelet hatálya kiterjed Mátranovák község teljes igazgatási területére.

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényő rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelıen szabad.

(3)

Jelen rendeletben foglalt elıírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek.

2. § A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

(1)

A szabályozási terv kötelezı és irányadó elemeket tartalmaz.

(2)

A szabályozási terven kötelezınek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalait, b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzıit, c) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító elıírásokat és korlátozásokat, d) az építési vonalra és építési helyre illetve védısávokra vonatkozó elıírásokat, e) a kötelezı, tervezett telekhatárokat.

(3)

A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni: a) az irányadó szabályozási vonalakat, b) és az egyéb szabályozási elemeket.

(4)

A kötelezı szabályozási elemektıl való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv elızetes módosítását követıen engedélyezhetı.

(5)

Az irányadó szabályozási elemektıl el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

3. § BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

(1)

A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévı, megszőnı és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülı területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(3)

A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelıen az alábbiak szerint módosítható: a) beépítésre szánt területbe vonandó: szabályozási terv által lehatárolt területek, egyéb ipari gazdasági területként,

(4)

A tartalék beépítésre szánt területek csak a legalább telektöbre készítendı szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe, és építhetık be az alábbiak szerint:

a)

(5)

beépítésre szánt területbe vonható: a szabályozási terv által lakóterületként.

lehatárolt

mezıgazdasági

terület,

A területeket beépítésre szánt területbe vonásig, illetve a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezıgazdasági) rendeltetésének megfelelıen kell

használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé. (6)

A település területen lévı irányadó szabályozási vonalakon belül épület nem építhetı.

II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. § (1)

A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak: a) b) c) d) e)

lakóterület vegyes terület gazdasági terület üdülı terület különleges terület

LAKÓTERÜLET 5. §

(1)

A kisvárosias lakóterületek (Lk) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sőrőségük alapján kisvárosias lakóterületek. (OTÉK 12. §)

(2)

A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sőrőségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §) 6. § Lk SZ 40 K 900 építési övezet elıírásai

(1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : szabadon álló

(2)

A kialakítható legkisebb telekterület : 900 m2

(3)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : 40 %

(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : kialakult, de legfeljebb 12,5 méter.

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete : 20 %.

(6)

Az építési telkek csak teljes közmővesítettség esetén építhetık be.

(7)

A terepszínt alatti ( épülettıl különálló ) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)

Az épületek 40-45°-os tet ıhajlásszögő magastetıvel kialakíthatók.

(9)

Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerő használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti jármőtárolót, illetve gépjármőparkolót az adottságoknak megfelelıen a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban illetve garázssorban, valamint a szabályozási terv szerinti területen, garázssorban kell elhelyezni.

(10)

Az építési övezetben nem helyezhetı el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

7. § Lf Z 40 K 180 építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : zártsorú

(2)

A kialakítható legkisebb telekterület : 180 m2

(3)


(4)

A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság : kialakult, de legfeljebb 5,5 méter lehet ( az építménymagasság házsoronként azonos legyen )

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 30 %.

(6)


(7)

A terepszínt alatti (épülettıl különálló) építmény alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)

Az épületeket az építési övezetben utcával párhuzamos tetıgerinc irányú, és a kialakult 40-45°-os tet ıhajlásszögő magastetıvel kell kialakítani. A tetıtérbeépítés megengedett.

(9)

Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerő használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti jármőtárolót, illetve gépjármőparkolót az adottságoknak megfelelıen a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban illetve garázssorban kell elhelyezni.

(11)

Az építési övezetben nem helyezhetı el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszint feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

8. § Lk Cs 30 K 300 építési övezet elıírásai

(1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : csoportos

(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület : 300 m2

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : kialakult (a tőzfalasan csatlakozó épületek építménymagassága azonos legyen )

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete : 40 %.

(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetıhajlásszögő (4045°) magastet ıvel kell kialakítani. ( a tőzfalasan csatlakozó épületek tetıhajlásszöge azonos legyen )

(9)

Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerő használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti jármőtárolót, illetve gépjármőparkolót az adottságoknak megfelelıen a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban illetve garázssorban kell elhelyezni.

(10)

Az építési övezetben nem helyezhetı el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

9. § Lf O 30 K K építési övezet elıírásai

(1)

Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja : oldalhatáron álló.

(2)

A kialakítható legkisebb telekterület : kialakult telekterület

(3)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : kialakult (3,0 – 4,5 m)

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.

(6)

Az építési telkek csak legalább részleges közmővesítettség esetén építhetık be.

(7)

A terepszínt alatti (épülettıl különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)

Az épületek tetıgerinc iránya az utcára (telek utcai homlokvonalára) merıleges, a tetıformája nyeregtetı vagy összetett nyeregtetı, tetıhajlásszöge 40-45° legyen.

(9)

Az építési telkek utcai homlokvonalán létesítendı kerítése egységes és tájba illı, fabetétes kerítés, vagy élısövény legyen.

(10)

Az építési övezet építési telkein : a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, b) és a melléképítmények elhelyezhetık. 10. § Lf 30 400 Lf O 30 K 550 Lf O 30 K 700 és Lf O 30 K 900 építési övezet elıírásai O K

(1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : oldalhatáron álló

(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület : 300, 550, 700, illetve 900m2 (szabályozási terv szerint)

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : kialakult ( az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévı épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete : 40 %

(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetıhajlásszögő (4045°) magastet ıvel kell kialakítani.

(9)

Az építési övezet építési telkein : a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, b) és a melléképítmények elhelyezhetık.

11. § Lf 30 550 és Lf SZ 30 K 900 építési övezet elıírásai SZ K

(1)


(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület : 550, illetve 900m2 (szabályozási terv szerint)

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : kialakult ( az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévı épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)

(5)


(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetıhajlásszögő (4045°) magastet ıvel kell kialakítani.

(9)


12. § Lf O 30 5,5 700 építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : oldalhatáron álló

(2)


(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : 4,0 – 5,5 m

(5)


(6)


(7)


(8)

Az épületeket tetıgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merıleges, a tetıformája nyeregtetı, vagy összetett nyeregtetı, tetıhajlásszöge 40-45° legyen.

(9)


VEGYES TERÜLET 13. §

(1)

A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintő igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §)

(2)

A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

14. § Vt K K K K építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : telkenként a kialakult beépítési mód

(2)

A kialakítható legkisebb telekterület : kialakult telekterület

(3)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : kialakult beépítettség

(4)

A megengedett építménymagasság

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6)


(6)


(7)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerinciányú és tetıhajlásszögő (4045°) magastet ıvel kell kialakítani.

(8)

Az építési övezetben nem helyezhetı el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(9)

Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (8) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetık.

legkisebb/legnagyobb

15. §

K K

Vt 50 550

építménymagasság

:

kialakult

építési övezet elıírásai

(1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : kialakult beépítési mód

(2)


(3)


(4)

A megengedett legnagyobb építménymagasság : kialakult építménymagasság, de legfeljebb 7,5 méter. (Az építménymagasság a két szomszédos építési telken lévı épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,00 méter)

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult tetıgerincő és tetıhajlásszögő (40-45°) magastetıvel kell építeni.

(9)

Az építési övezetben nem helyezhetı el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10)

Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (9) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetık.

GAZDASÁGI TERÜLET 16. §

(1)

A gazdasági terület egyéb ipari gazdasági terület (Gei), amely elsısorban a nem jelentıs zavaró hatású egyéb ipari gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 19. §)

(2)

Az egyéb ipari gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

17. § Gei SZ 50 10,0 30000 építési övezet elıírásai (1)


(2)


(3)


(4)

A megengedett legnagyobb építménymagasság : 10,0 m

(5)


(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben lehetıleg magastetıvel kell kialakítani.

18. § Gei SZ 50 7,5 1000 építési övezet elıírásai (1)


(2)


(3)


(4)


(5)


(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben lehetıleg magastetıvel kell kialakítani.

ÜDÜLİ TERÜLET 19. §

(1)

Az üdülı terület üdülıházas üdülı (Üü) terület, illetve hétvégi házas üdülı (Üh) terület, amely elsısorban üdülıépületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 21. §)

(2)

Az üdülı területek határait a szabályozási terv tartalmazza.

20. §

Üü SZ 20 5,5 K építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezetben csak üdülıépületek, és üdülıtábor épületei helyezhetık el.

(2)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.

(3)

A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(4)


(5)

A megengedett legnagyobb építménymagasság : kialakult építménymagasság

(6)

Az építései telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(7)

Az építési telek csak legalább részleges közmővesítettség esetén építhetı be.

(8)


(9)

Az építési övezetben használlattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség nem építhetı, csak a lovasturizmust kiszolgáló lóistálló helyezhetı el.

(10)

Az építési övezetben csak az melléképítmények helyezhetık el.

üdülés

igényeinek

kielégítésére

szolgáló

21. § Üh SZ 20 5,5 K építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezetben csak legfeljebb két üdülıegységes üdülı épületek helyezhetık el.

(2)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(3)


(4)


(5)

A megengedett legnagyobb építménymagasság : kialakult építménymagasság, de legfeljebb 5,5 méter ( az épületek építménymagassága a két szomszédos beépített építési telken lévı épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 méterrel térhet el )

(6)

Az építései telek legkisebb zöldfelülete: 60 %

(7)

Az építési telek csak legalább részleges közmővesítettség esetén építhetı be.

(8)


(9)

Az építési övezetben semmilyen használlattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség nem építhetı.

(10)

Az építési övezetben csak az melléképítmények helyezhetık el.

üdülés

igényeinek

kielégítésére

szolgáló

KÜLÖNLEGES TERÜLET 22. § (1)

Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temetı különleges terület (Kt), és a sportolási célú különleges terület (Ks) terület. (OTÉK 24. §)

(2)

A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

23. §

SZ 3,0

Kh 3 K

házikertes építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezet építési telkein csak pince, illetve növénytermesztés céljára szolgáló üvegház vagy fóliasátor építhetı.

(2)

Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3)


(4)


(5)

A terepszínt alatti pince alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(6)

A megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m

24. §

SZ 5,5

Kt 3 K

temetı különleges építési övezet elıírásai (1)

Az építési övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetık el.

(2)

Az építési övezetben a beépítés módja: szabadonálló

(3)


(4)


(5)

A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

(6)

A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.

25. § Ks SZ 5 5,5 K sportolási célú különleges terület elıírásai (1)

Az építési övezet építési telkein csak sportolást kiszolgáló építmények helyezhetık el.

(2)

Az övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3)


(4)


(5)


(6)

Az építési telek csak teljes közmővesítettség esetén építhetı be.

(7)

A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

(8)

A terepszínt alatti (épülettıl különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 3 %-a lehet.

III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

26. §

(1)

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak : a) b) c) d) e)

közlekedési és közmő terület zöldterület erdıterület mezıgazdasági terület vízgazdálkodási terület

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐTERÜLET 27. §

(1)

A közúti közlekedési terület (KÖu) és a vasúti közlekedési terület (KÖk) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármő várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minısülı telkeken megvalósulók kivételével - , a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közmővek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26.§)

(3)

A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

28. § Köu Közúti közlekedési övezet elıírásai

(1)

Az építési övezetben csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetık el. A közútra nyíló üzletsor épület nem bıvíthetı, a meglévı épület alapterülete építési helyként került megjelölésre.

(2)

Az övezetben a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, új építménynél legfeljebb 4,0 m.

(3)

Az övezetben az épületeket kialakult gerincirányú és tetıhajlásszögő (40-45°) magastetıvel kell kialakítani.

(4)

Az országos fıutak külterületi szakasza mentén, annak tengelyétıl 100 m távolságon belül, valamint az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén, annak tengelyétıl számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban elıírt feltételek szerint helyezhetı el.

29. § Kök Vasúti közlekedési övezet elıírásai

(1)

Az építési övezetben csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetık el, a vonatkozó jogszabályok betartásával

(2)

Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult, új építménynél legfeljebb 5,5 m.

(3)

Az övezetben az épületeket kialakult gerincirányú és tetıhajlásszögő (40-45°) magastetıvel kell kialakítani.

(4)

A vasút védıtávolságán belül építmény csak a külön jogszabályban elıírt feltételekkel helyezhetı el.

ZÖLDTERÜLET 30. §

(1)

A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27.§)

(3)

A zöldterületen elhelyezhetı: a pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, játszótér, tornapálya, szobor, emlékmő, díszkút stb.)

(4)

Az övezetben épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetık el.

(5)


(6)

Az övezetben az épületek tetıhajlásszöge 40-45° lehet.

ERDİTERÜLET 31. §

(1)

Az erdıterület az erdı rendeltetése szerint : gazdasági erdı (Eg). (OTÉK 28.§)

(2)

Az erdıterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

32. § Eg gazdasági erdı övezet

(1)

A gazdasági erdı övezetben elhelyezhetı: a) az erdı rendeltetésszerő használatához és fenntartásához szükséges építmény, b) és a vadgazdálkodás célját szolgáló építmény. (2)

Az övezetben a telek beépítési módja : szabadon álló.

(3)

A beépíthetı telek megengedett legkisebb területe : 100.000 m2 ( 10 ha )

(4)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : 0,5 %

(5)


MEZİGAZDASÁGI TERÜLET 33. §

(1)

A mezıgazdasági terület általános mezıgazdasági övezet (Má), illetve mezıgazdasági major övezet (Mm), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A mezıgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29.§)

34. § Má általános mezıgazdasági övezet

(1)

Az Má övezetbe a mezıgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelı, gyümölcsös, szılı, kert és nádas megnevezéső földrészletek tartoznak.

(2)

A beépíthetı telek megengedett legkisebb területe: 10000 m2 (1 ha)

(3)

Az övezetben a telek beépítési módja : szabadon álló.

(4)


(5)

A megengedett legnagyobb építménymagasság : 7,5 m.

(6)

Az övezetben csak az építési hagyományoknak megfelelı, tájba illı építményt lehet építeni, az épületek tetıgerince a tereplejtés irányával párhuzamos, tetıhajlásszöge 40-45°, tet ıformája nyeregtetı legyen.

(7)

Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

35. § Mm mezıgazdasági major övezet

(1)

Az Mm mezıgazdasági major övezet, ahol az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos építmények helyezhetık el.

(2)

Az övezetben elhelyezhetık: a) Major megnevezéső földrészleten bármilyen növénytermesztéssel kapcsolatos építmény.

állattenyésztéssel

és

(3)

Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló.

(4)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.

(5)

Megengedett legkisebb telekméret: 2000 m2

(6)

Az övezetben az építmények elhelyezéséhez elvi építési engedélyt kell kérni a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítésének elızetes tisztázása érdekében.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 36. §

(1)

A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggı területek. (OTÉK 30. §)

(2)

A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

IV. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

37. §

(1)

Az építési telkeken, beépítési módjuktól függıen – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti elıírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

ELİKERT 38. §

(1)

Az elıkert legkisebb mélysége a Szabadság út, Petıfi út, Nyírmedi út és Rózsa utca mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytıl mért 13 méteres távolság és az úttengelytıl mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(1)

Az elıkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult elıkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az elıkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek elıkerti mélységének átlaga.

OLDALKERT 39. §

(1)

Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb: a) oldalhatáron álló beépítés esetén : (megengedett) legnagyobb az építési telekre elıírt építménymagasságnál, b) szabadon álló beépítés esetén : az építési telekre elıírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság felénél. c) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén (pl.: saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén): sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, sem az oldalkertre nézı tényleges építménymagasság felénél, sem pedig 3 méternél.

HÁTSÓKERT 40. § (1)

A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2)

Az építési hely hátsó határvonala az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve az építési telek utcai telekhatárától legalább 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert elıírásait kell alkalmazni.

ÉPÍTÉSI VONAL 41. § (1)

Az építési vonalat az elıkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemzı beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettıl eltérıen is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható.

V. FEJEZET KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

KULTÚRÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 42. §

(1)

A mőemlékeket és a mőemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2)

A régészeti lelıhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelıhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelıhelynek nem minısülı területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elı, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3)

A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett épületeket és területeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Mátranovák község helyi építészeti értékeinek védelmérıl szóló önkormányzati rendelet elıírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4)

A mőemlékek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos mőszaki megoldások és építıanyagok használatát elınyben kell részesíteni.

(5)

A helyi védelmő területen a lakóépületek tömegalakítása, tetıformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévı hagyományos palóc lakóházakéhoz.

(6)

A helyi védelmő területen az épületek tetıszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytetı lehet, 40-45°-os tetıhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színő, íves vágású cserépfedéssel, lehetıleg tetıfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

(7)

Helyi értékvédelmi területen a kerítések lehetıleg végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy főrészelt lécbıl épüljenek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

(8)

Az épített környezet minıségének védelme érdekében a mőemléki környezetben és a helyi védelmő területen csak mőemléki tervezési jogosultsággal rendelkezı okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM 43. §

(1)

A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A Nemzeti Ökológiai Hálózat természetvédelmi területeinek lehatárolását a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény, és a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999 (XI.19.) Korm. rendelet.

(2)

A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Mátranovák község helyi természeti értékeinek védelmérıl szóló önkormányzati rendelet elıírásai figyelembe vételével lehet végezni.

A TELEPÜLÉSKÉP ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER VÉDELME 44. §

(1)

A helyi védelmő területen kívül a kialakult, változatos beépítéső utcákon a helyi védelemre javasolt épületek adják az utca karakterét, ezt a környezı épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni.

(2)

A lakótelken épülı gazdasági-kiszolgáló épületek lehetıleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenéső homlokzatképzéssel létesíthetık.

(3)

A lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak legyenek. Törekedni kell a természetes építıanyagok használatára.

(4)

A településkép védelme érdekében a 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában foglaltakon túl a település területén építési engedélyhez kötött tevékenység a középületek telkeinek közhasználatú területén történı kerítés építés.

(5)

Az utcakeresztszelvények adottságait figyelembe véve az utcában a vonatkozó jogszabályok betartásával fasort kell telepíteni. Kerülni kell a gyorsan öregedı, szemetelı vagy allergiakeltı hatású fajok alkalmazását.

(6)

A település zöldterületén, a közparkokban ajánlott a területen jellemzı ıshonos növényzet telepítése és fenntartása.

VI. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM

LEVEGİTISZTASÁGVÉDELEM 45. §

(1)

A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetık el, melyek légszennyezı anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg, illetve a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti környezeti levegı minıségére vonatkozó határértékek túllépését nem okozza.

(2)

Lakóövezetben csak olyan kisipari tevékenység folytatható, amely nem jár jelentıs légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyezı forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bőzös tevékenység sem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység ( pl.: fafőrészelés ) nyílt téren nem engedélyezhetı, autófényezı tevékenység egyáltalán nem végezhetı.

(3)

A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet.

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM 46. § (1)

A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temetı különleges területe.

(2)

A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények mőködése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

Területi funkció

Megengedett egyenértékő „A” Hangnyomás szint ( dB ) Nappal ( 6-22 h ) Éjjel ( 22-

6h) __________________________________________________________________ ___ Csendes övezet 45 35 Lakóterület 50 40 (3)

A település közigazgatási területén betartandó egyéb zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet szabályozza.

(4)

A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethetı, vagy építhetı, illetve bármilyen tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az okozott zaj mértéke a fenti rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(5)

Az országos mellékutak, valamint a települési győjtıutak mentén a telkek elıkertjében javasolt a növényzet telepítése zajcsökkentés és levegıtisztaság védelmi okokból.

FÖLD ÉS VÍZVÉDELEM 47. § (1)

A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkezı területen új építményt csak a mőszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelı - a településekrıl származó szennyvizek szennyvíztisztító kismőtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeirıl szóló MI-10-127/9-84 elıírásait is figyelembe

vevı - vízzáróan megépített szennyvízgyőjtı akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történı használatát folyamatosan ellenırizni kell. (2)

A közcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítése után a rákötés kötelezı, a korábbi közmőpótlók egyidejő, szakszerő megszüntetésével. Új közmőpótló szennyvíztároló ezt követıen nem építhetı az érintett területen.

(3)

A kommunális és technológiai eredető szennyvizet tilos az élıvizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezetı árkokba és csatornákba bevezetni illetve győjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(4)

A természetes vizek, patakok vízminıségének megırzése érdekében a területen fekvı ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tızegterméket lehet használni.

(5)

Valamennyi vízelvezetı árokba, patakba növényvédıszer, szerves vagy mőtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6)

A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7)

A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terv csapadékvíz elvezetési alátámasztó munkarészén jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8)

A termıföld használó – választása szerint – köteles a termıföldet mővelési ágának megfelelı termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi elıírásokat betartani.

(9)

A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet alapján a település C szennyezıdés érzékenységi besorolású.

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS 48. §

(1)

Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyőjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2)

A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történı győjtésérıl és ártalmatlanításáról a 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelıjének (beleértve a lakosságot is ) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell gyızıdni az átvevı kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3)

Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerı hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

VÉDİTÁVOLSÁGOK 49. § (1)

A település igazgatási területén lévı patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltıl számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthetı.

(2)

A közmővek és védıidomaik szakági szabványokban meghatározott védıtávolságait, védısávjait és védıterületeit - tekintettel a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet elıírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3)

A temetı szabályozási terven feltüntetett 30 m-es védıtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhetı, új lakóterület csak 30 mnél távolabb létesíthetı.

(4)

A településen építendı állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védıtávolságokat Mátranovák község Önkormányzata Képviselıtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

EGYÉB ELİÍRÁSOK 50. § (1)

Az újonnan létesítendı, illetve mőködı, a környezetet terhelı beruházások esetében szükség esetén a módosított 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet elıírásai szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2)

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követıen, a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz minıségére vonatkozóan a 204/2001 (X.26.) Korm. rendelet elıírásait kell betartani.

(3)

A település szükséges tőzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tőzvédelmi elıírások betartásával lehet.

(4)

A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolását és a magasságkorlátozás mértékét a helyi építési szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza.

(5)

Az alábányászott területeken, és azok környezetében (A teljes belterületen, és Nyírmedpusztán, illetve a külterületeken, az alábányászott területek 500 méteres körzetében) építési tevékenységet csak az engedélyezési tervhez, a 45/1997 (XII.29.) KTM rendelet 5. § 13. pontja szerint elkészített geotechnikai szakvélemény, továbbá szükség esetén alapozási, illetve tartószerkezeti terv, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat, a Bányakapitányság, és a bányatelek kezelıjének hozzájáruló nyilatkozatával lehet végezni, oly módon, hogy az esetleges útólagos felszínmozgásokat az építmények károsodás nélkül viseljék el.

(6)

A lejtıs térszínen történı beavatkozások (bevágás, építés, stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történı építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(7)

A mélyfekvéső területek beépítése elıtt gondoskodni kell a terület feltöltésérıl és megfelelı tömörítésérıl, illetve a csapadékvíz-, és talajvíz elvezetı rendszer kiépítésérıl és a közeli élıvízfolyások (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyezı anyaggal történhet. Ezen területen az épületek padlószintje az átlagos terepszínt fölött legalább 0,8 méterre lehet. Beépítés elıtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELİÍRÁSAI

(1)

A tervezési területtel összefüggı településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenıen az alábbi helyi elıírások biztosítják.

ELİVÁSÁRLÁSI JOG 51. §

(1)

Elıvásárlási jog illeti meg az önkormányzatot: a)

Az 549, 550, 551, 552, 553, 554, 555, 556, 557, 558, és 559/2 hrsz-ú ingatlanok szabályozási terv szerinti területe tekintetében, temetı terület kialakítása céljából.

TELEKALAKÍTÁS, HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNİ LEJEGYZÉS 52. §

(1)

A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek elıírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetık, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követıen.

(2)

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejő kialakítása idején engedélyezhetı.

ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŐVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS 53. §

(1)

A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közmőveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása elıtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésıbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2)

E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezésérıl az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. §

(1)

Szabálysértést követ el, aki a jelen építési szabályzat elıírásait megszegi.

(2)

A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3)

A település közigazgatási területén az állattartást Mátranovák község Képviselıtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(4)

A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(5)

A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézmőipari építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

(6)

A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetést követı 30. napon lépnek életbe, egyidejőleg az alábbi - elızı ÁRT-vel kapcsolatos Önkormányzati és volt tanácsi - rendeletek hatályukat vesztik: …………………

(7)

A jelen építési szabályzat elıírásait a hatályba lépést követıen kezdıdı ügyekben kell alkalmazni.

Mátranovák, 2005. május 5. dr Laczkó Ilona körjegyzı

Csikó István Béla polgármester

Jogharmonizációs záradék: A rendelet kihirdetve! Mátranovák, 2005. május 5.

A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetı 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az európai Közösségeknek a jogszabályaival összeegyeztethetı.

dr. Laczkó Ilona körjegyzı

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Mátranovák község helyi építési szabályzatához

Országos védelem alatt álló mőemlék épületek: 1.

R.k. templom (Nyírmedi út 10., 853/1 hrsz)

Mőemléki környezet: 851-858, 864/1, 869-878, 1171-1186, 1192 hrsz-ú ingatlanok, a szabályozási terv szerint.

Régészeti lelıhelyek: 1.

2. 3.

Dózsa Gy. út 44. és környéke (neolitikum) (hrsz: 868/1-902, 907-909, 912-934/1, 1056, 1057/2, 1062-1066, 1067/2-1077, 1080/2, 1083/2-1086/1, 1088, 1093-1095, 1097-1102, 1112-1126, 1132-1136, 1146-1155, 1157-1158, 1162-1164, 11721176) Templom és környéke (középkori temetı) (hrsz: 853/1) Nyírmedpuszta (késıbronzkor) (hrsz: 078/2)

Helyi védelmő természeti területek: 1. 2. 3. 4.

Kaszinópark és bányatelepi idıs fasorok Cserkészkút és környéke Hegyeskei borókás és legelı Nyírmedi tó és környéke

Helyi védelemre javasolt épületek: 1. 2.

Volt ispánház (Nyírmedi út 2.) Régi iskola épületszárny (Nyírmedi út 12.)

3. 4. 5. 6. 7.

Italbolt, (volt hangya épülete) (Szabadság út 2.) Kúria jellegő épület (Vásárhelyi út 20.) Volt kaszinó épülete (496 hrsz) Népi lakóház (Jókai út 17.) Gazdasági épület (Hunyadi út 2.)

Helyi védelemre javasolt terület: 1.

Településszerkezeti védelem: a) (utcák nyomvonalának, határvonalának védelme): Rózsa, Viola, Orgona, Tulipán, Nefelejcs, Jázmin, Szegfő, Százszorszép, Tavasz, Iskola, Szabadság, Temetı, Hárs, Véndiófa, Liget, Bem J., Dózsa Gy., Béke, Vásárhelyi, Radnóti, Jókai, Hunyadi, Petıfi, Báthori, Balassi, Nyírmedi, Köztársaság, Csokonai, Ságvári, Dombháti, Bányász, Bocskai, Zrínyi, Hegyaljai, KıeljaDéryné és Felsıbányai út, valamint a Kristály, Kispatak és Barát köz nyomvonalának és határvonalának védelme a szabályozási vonallal. b) (telekszerkezet védelme): A telekstruktúra védelme érdekében a szabályozási terven helyi értékvédelmi területként lehatárolt terület.

2.

c) (beépítési mód védelme): A népi lakóházak oldalhatáros beépítési módjának védelme érdekében a szabályozási terven helyi értékvédelmi területként lehatárolt terület. Településkarakter, településkép védelme: a) (településkarakter védelme): A népi építészeti stílusjegyek karaktervédelme érdekében a szabályozási terven helyi értékvédelmi területként lehatárolt terület.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

Mátranovák község helyi építési szabályzatához





Jelenleg magasságkorlátozással érintett ingatlan nincs.

2005. (V.5.) rendelete

Recommend Documents