2004

Mottó: „Naponta nő és tágul a világ, Tegyétek tökéletesebbé tehát! Mert, ha jobb és tökéletesebb lett, Benne mindenki otthon lehet”.

A nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény nevelőtestületének

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA melyet az iskola nevelőtestülete készített - átdolgozva és újra elfogadva - 2001.március 26-án.

1997/1998. 2000/2001. 2003/2004. - átdolgozva és újra elfogadva - 2007. 09. 10-én, majd - 2007. 12. 13-án.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Összeállította: A nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény nevelőtestülete

Czomba György igazgató vezetésével.

10

Tartalomjegyzék Bevezető.

1./

1.1/ Névadónk és iskolánk emlékei, és mindaz ami a „BENCZÚR CSALÁD” image-

1 2

hoz tartozik. 1.1.1/ Benczúr Gyula eredeti Születési Anyakönyvi kivonatának fénymásolata(1844. 1.1.2/ 1.1.3/ 1.1.4/ 1.1.5/ 1.1.6/ 1.1.7/ 1.2/ 1.3/ 1.3.1/ 1.3.2/ 1.3.3/ 1.3.4/ 1.3.5/ 1.3.6/ 1.3.7/ 1.3.8/ 1.4/ 1.5/ 1.6/ 1.7/ 1.8/ 1.8.1/ 1.8.2/ 1.8.3/ 1.8.4/ 1.8.5/

2./ 3./ 3.1/ 3.1.1/

január 28. – 1920. július 16./ „BENCZÚR HÁZ” jelenleg Emlékmúzeum JASZENOVA Tantestületi kirándulás a Nógrád megyei Benczúrfalván. Benczúr Gyula műterménél és lakásánál. /1996./ A Benczúr Gyula Általános Iskola épülete. Névadónk szobrának felavatása /1997. április 28./ Intézményünk jelvénye és egyben címere. Iskolánk hitvallása – ismeretlen szerző. „A művésznél több az ember Az iskola rövid története és bemutatása. Személyi feltételek 2004.április. 1-én Névsoruk és beosztásuk a következő: 18 fő általános iskolai vagy középiskolai tanár 20 fő tanító Technikai dolgozók Feladatunk: Az oktató-nevelő munka eredményei, gyermekeink mint iskolahasználók. Benczúr Gyula Általános Iskola főbb statisztikai mutatói1995/96-os tanévtől a 2002/2003-es tanév I. félévig Pozitívumként állapítható meg, hogy a …… Az arculatteremtés, a hagyományrendszer módosítása, a kapcsolatok és az új image kialakítása terén. Benczúr DSE létrehozása, mellyel kategóriánkban az elsők vagyunk. Kapcsolatrendszerünk Tárgyi feltételek: A Herman Ottó Általános Iskola története és működési feltételei Az iskola társalami-földrajzi környezete Tárgyi feltételek gazdálkodás Tanulólétszám alakulása Személyi feltételek Az iskola jogi státusza, Alapító Okirat NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei Pedagógiai alapelveink.

2 3 3 3 4 5 5 6 6 8 11 11 11 11 12 13 14 14 14 15 16 17 17 19 19 21 21 22 23 25 30 30 30

11

3.1.2/ 3.1.3/ 3.1.3.1/ 3.1.3.2/ 3.1.3.3/ 3.1.3.4/ 3.1.3.5/ 3.1.3.6/ 3.1.3.7/ 3.1.3.8/ 3.1.4/ 3.1.5/ 3.1.6/ 3.1.7/ 3.2/ 3.3/

3.4/ 3.4.1/ 3.4.2/ 3.4.3/ 3.5./ 3.5.1./ 3.5.2./ 3.5.3./ 3.6./ 3.6.1/ 3.6.2/ 3.6.3/ 3.6.4/ 3.6.5/ 3.6.6/ 3.7./ 3.7.1/ 3.7.2/

Az iskolai nevelő - oktató munkánk során közvetítendő közös értékeink: Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai céljai Stratégiai célok Taktikai célok Nevelési-oktatási célok Pszichológiai célok Innovációs célok Információs célok Vezetési célok Gazdasági célok Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai feladatai Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eljárásai Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei A kompetencia területek beépítése (alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép – önismeret hon- és népismeret európai azonosságtudat – egyetemes kultúra aktív állampolgárságra – demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség felkészülés a felnőttlét szerepeire Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztési célkitűzéseink A közösségi nevelés színterei Nevelési feladatok Beilleszkedési és magatartási problémák kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenységünk. Az okok feltárása. A tünetek felismerése. A beilleszkedési problémák megelőzése és kezelése. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek. Elméleti megfontolások: A tehetséges tanulók jellemzői: A hátrányos helyzetű, alulteljesítő tehetséges tanulók jellemzői: Tehetséggondozó munkánk célja: A képesség kibontakoztatás és tehetségnevelés során elvégzendő feladataink: A tehetségfejlesztés szinterei és tartalmak A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. A társadalmi problémák hatása az iskola ifjúságvédelmi feladataira. Jogszabályi háttér

31 32 34 34 34 36 36 37 38 41 41 42 44 47 53 59 59 59 60 60 61 61 62 63 64 65 65 65 66 67 67 68 68 69 69 70 70 70 70 71 73 73 73

12

3.7.3/ 3.7.4/ 3.7.5/ 3.7.6/ 3.8./ 3.8.1/ 3.8.2/ 3.8.2.1/ 3.8.3/ 3.8.4/

3.8.4.1/ 3.8.4.2/ 3.8.4.3/ 3.8.4.4/ 3.8.4.5/ 3.8.4.6/ 3.8.4.7/ 3.8.4.8/ 3.8.5/ 3.8.5.1/ 3.8.5.2/ 3.9/ 3.10./ 3.11./

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai. Megelőzés. Feltárás. Megszüntetés. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hátrányos helyzet tünetei: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. Döntési kompetenciák: A nevelési tanácsadó szerepe a tanulási kudarcnak kitett tanulók hátrányának mérséklésében: A tanulói kudarcnak kitett hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének szervezeti keretei és tartalmak. Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek. Szervezeti forma: A tanítási órákon megvalósítandó feladatok: Felzárkóztató órák: Felzárkóztató önálló foglalkozások: Felsős napköziotthon és tanulószoba: Tanórai és tanórán kívüli programok: „ FIMOTA” osztályok létrehozása. A tanulási esélyegyenlőség segítése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Anyagi hátrányok iskolai mérséklése. Szociális krízishelyzetben lehetséges intézkedések: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Iskolai egészségnevelési program. „A tisztaság fél egészség”

3.11.1./A Helyzetelemzés a Benczúr Gyula Általános Iskolában. 3.11.1./B Helyzetelemzés a Herman Ottó Tagintézményben. 3.11.2/ Az egészségnevelésben kiemelt szerepet játszó humán erőforrás, belső és külső

74 74 75 77 78 78 79 79 79 80

80 80 81 81 81 81 82 83 84 84 84 85 122 123 123 125 125

segítő kapcsolatok. a helyes testtartás kialakítására a 2. osztályosok részére, külön gyógytorna foglalkozásokat rendeltünk külső foglalkozásvezető irányításával(7.sz. melléklet). 3.11.3/ 3.11.3.1/ 3.11.3.2/ 3.11.3.3/ 3.11. 4./ 3.11. 5./ 3.11.5.1/

Állapotfelmérés Közegészségügyi helyzet: Személyi gondozás, egészségügyi szokások és felszereltség állapota. A testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés. A pedagógiai programban megfogalmazott cél Az iskolai egészségnevelés stratégiai célja. Egészségnevelő munkánk taktikai céljai, feladatai, tevékenységei, színterei és sikerkritériumai:

126 126 127 128 130 130 130

13

3.11.5.2/ 3.11.5.3/ 3.11.5.4/ 3.11.5.5/ 3.11.6/ 3.11.7/ 3.12 / 3.12.1/ 3.12.2/ 3.12.3/ 3.12.4/ 3.12.5. 3.12.6. 3.12.7. 3.12.8. 3.12.8.1. 3.12.8.2. 3.12.9. 3.12.9.1. 3.12.9.2. 3.12.9.3/ 3.12.9.4/ 3.12.9.5/ 3.12.9.6/ 3.12.9.7. 3.12.9.8/ 3.12.9.9/ 3.12.9.10/ 3.12.9.11/ 3.13/

A közegészségügyi helyzet javítása. Közétkeztetés. Személyi gondozás, egészségügyi szokások kialakítása. Testi nevelés. A lelki egészség megőrzése, a mentális betegségek megelőzése (alkohol, drog és AIDS prevenció) Az egészségneveléshez felhasználható iskolai információhordozók Az iskola környezeti nevelési programja (a környezeti nevelés fogalma). Helyzetelemzés Erősségeink: Gyengeségeink: Veszélyek: Lehetőségek: A környezeti nevelésünk általános (stratégiai) céljai A környezeti nevelésből adódó általános feladataink: A pedagógiai munka, a környezetépítés színterei Tantermek és környezetük: Előkert: Szervezeti keretek és tartalmak. Környezeti nevelés a tanórákon. Környezeti nevelés a tanórán kívül Papírgyűjtés: Szelektív hulladékgyűjtés: Komposztálás: Téli madáretetés – nyári madáritatás: Madárodúk: Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról. Kirándulások Állatkert, Botanikus Kert, Sóstói Erdő Pályázatok Integrációs program megvalósítási terve 2007/2008-as tanévben.

130 130 133 135 137 139 142 142 143 143 143 144 144 144 145 145 145 146 146 150 150 151 152 152 153 153 155 155 155 157

Megjegyzés: A 2007. 11. 13-án elfogadott Pedagógiai Program az előzőhöz viszonyítva az alábbi fejezetekben módosult: 3.1., 3.1.1, 3.1.2., 3.1.3., 3.1.4., 3.1.5., 3.1.6., 3.1.7., 3.2., 3.3., 3.8.4., 3.8.4.8. A módosult fejezet címeket a tartalomjegyzékben vastagbetűs kiemeléssel jeleztük.

14

A Benczúr Gyula Általános Iskola és Herman Ottó Tagintézményének Pedagógiai Program módosítási vázlata. A módosítás indoka: Herman Ottó Általános Iskola tagintézményként történő hozzácsatolása a Benczúr Gyula Általános Iskolához. A Pedagógiai Program átdolgozásának kiemelt koncepcionális elemei: Biztosítani kell a két intézmény pedagógiai programjának olyan mélységű összedolgozását, mely a négyévenkénti általános felülvizsgálatig és kiegészítésig lehetővé teszi az egységes pedagógiai alapelveken nyugvó eredményes oktató – nevelő munkát. Az egymásnak tartalmilag megfelelő p. p. fejezetek esetében a Benczúr Gyula Általános Iskola Pedagógiai Programját tekintjük alapnak, de a koherensen beilleszthető részleteket átvesszük a Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programjából. A Benczúr Gyula Általános Iskola és Herman Ottó Tagintézmény Pedagógiai Programjának módosítási vázlata: (Megjegyzés: A vázlatban a Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Programjából a koherensen átvehető, stilárisan összedolgozott mondatokat, bekezdéseket, résztémákat tüntetjük fel.) A Pedagógiai Program módosítási jegyzéke: Ssz.: Címlap:

A Nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény nevelőtestületének Pedagógiai Programja.

1/

Az iskola jogi státusza, az Alapító Okirat.

2/

Az 1.8. fejezetben:

A Herman Ottó Általános Iskola története és működési feltételei (5 oldal).

3/

A 3.2.2.2. fejezetben:

Az iskolában alkalmazott eszközök és eljárások részletes kibontása (4 oldal).

15

4/

A 3.11.1.B fejezetben:

Egészségnevelési helyzetelemzés a Herman Ottó Tagintézményben (0,5 oldal).

5/

A 3.11.3.3. fejezetben:

- Az iskolaegészségügyi szolgálat mérései és vizsgálatai. - A szűrési eredmények nyilvántartása (1,5 oldal).

6/

A 3.12. fejezetben:

A környezeti nevelés fogalma (1 oldal).

7/

A 3.12.9.1. fejezetben:

A hagyományos tanórai foglalkozások részletes környezetnevelési tartalmai (5 oldal).

Nyíregyháza. 2007. 11. 13.

Czomba György igazgató

16

1.

Bevezető. Igazgatói köszöntő.

Köszöntöm az olvasót! Engedje meg Tisztelt Olvasó, hogy a Pedagógiai Program bevezetőjében rövid történeti áttekintést adjunk, a Benczúr Gyula Általános Iskola 1935-ben elkezdődött életéből, amely napjainkig, a Pedagógiai Program készítésének időpontjáig (1997. ) már 62 éves múltra tekint vissza. A pedagógiai Program átdolgozására a 2000/2001-es tanévben került sor. Számunkra ez azt jelenti, hogy az új programunk elkészítése egybe esik a 65. évfordulóval. A 2004-es tanévi ismételt átdolgozás nem kapcsolódik kerek évfordulóhoz, de így is büszkék lehetünk fennállásunk 69. évfordulójára. Az intézmény eddigi életét, szellemiségét meghatározta névadónk Benczúr Gyula személyisége, egyénisége, magyarsága. Egész életével, fejlődésével, nagy és fáradhatatlan munkájával, csodálatos technikai tudásával, erős, szilárd művészi meggyőződésével és erkölcsi, szellemi emelkedettségével példaképe ma is nagyon sok Benczúros diáknak. A történelmi múlt idézés előtt úgy gondoltuk, emlékének akkor adózunk kellő tisztelettel, ha Pedagógiai Programunk bevezetőjében ott szerepel 1917-ben készített önarcképe, amelyet ő saját maga „FEHÉRSAPKÁS ÖNARCKÉP-nek” nevezett el.

17

18

1.1.2/ „Benczúr Ház” jelenleg Emlékmúzeum.

19

20

21

1.1.7/ Iskolánk hitvallása – ismeretlen szerző. A „Benczúr lelke” című költemény négy sora, illetve Dorothy Law Holte „Egy élet a kezedben” című verse. „A művésznél több az ember s érdemében még nagyobb magyar szívünk büszkébben ver, mert a példa ránk ragyog!” Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegzettek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!

22

„Az érvényben lévő, a fenntartó által jóváhagyott, 1998. 09. 01-én hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát először a közoktatási törvény 1999. évi módosítása rendelte el. A törvénymódosítás ugyanis ekkor lényegesen megváltoztatta a Nemzeti alaptanterv feladatát, és új tartalmi szabályozó dokumentumot vezetett be, a kerettantervet. Ezért az iskoláknak a miniszter által kiadott kerettantervek alapján kell készíteni –illetve felülvizsgálni- helyi tantervüket, a Kormány által kiadott Nemzeti alaptanterv pedig a kerettanterv elkészítéséhez szolgált alapul. A 2003-as törvénymódosítás következtében az iskolák pedagógiai programja. Két egymástól jól elhatárolható részre a nevelési programra és a helyi tantervre bomlott. A nevelési program és a helyi tanterv természetesen a továbbiakban is szoros egységet alkot. A nevelési programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola”. Iskolánk –mint minden más iskola- az 1998-ban hatályba lépett pedagógiai program alapján szervezi és végzi munkáját. Intézményünk 8 évfolyamos iskola, amelyben általános iskolai oktatás folyik. Az általános iskolai képzésen belül hagyományainknak megfelelően sokféle képzési specialitással rendelkezünk. Gyermekeink egy része emeltszintű matematika – számítástechnika képzést kap. Emellett azonban kiépítettük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét is. Ez a sokszínűség és összetettség komoly feladat elé állította tantestületünket pedagógiai programjának átdolgozásakor. Olyan programot kellett írnunk, amely egyrészt kifejezi iskolánk sajátosságait és sokszínűségét, az ott folyó munka összetettségét, megfelel a fenntartói és iskolahasználói igényeknek is.

23

1.2/ Az iskola rövid története és bemutatása. Az 1930-as évek elején Nyíregyházának a meglévő 41 általános iskolájából mindössze két állami elemi iskolája volt. Az akkori tanfelügyelői jelentés szerint az Eletó /Friedmann/-telepi gyerekek közeli épületbe való beiskolázásának lehetőségét megoldatlannak látták. Tesléry Károly tanfelügyelő 1933. októberében részletes jelentést készített a képviselőtestület számára az itt élő tankötelesekről. A telep lakossága nagyrészt szegény sorsú volt, akinek gondozása és a gyermekeik nevelése fontos szociális és nemzeti feladatot jelentett. Ezért a képviselőtestület a Kgy. 759/1934. szám alatt hozott határozatával kimondta az új elemi iskola megszervezését. A kultúrminiszter 1868. XXXVIII. Tc. 80. §-a alapján 1953. szeptember hó 1-vel magyar tanítási nyelvű állami elemi iskola létrehozását engedélyezte. Az iskolát a Széchenyi út 50. szám alatt, a volt Evangélikus Leánygimnáziumban, úgynevezett Huszár-féle épületben helyezték el. 1935. szeptember elsején nyílt meg tehát a város akkor már egyetlen állami elemi iskolája. A beiratkozott tanulok létszáma 219 fő volt. Tanításukat Járossy Szilárd megbízott igazgató vezetésével 5 fő pedagógus végezte. Iskolánk 1936-ban vette fel Benczúr Gyula a nyíregyházi születésű festőművész nevét. 1944. szeptember 6-án a Nyíregyházát ért légitámadást követően a Benczúr Gyula Iskolát olyan súlyos bombatámadás érte, hogy az épület csaknem teljesen megsemmisült. Az összedőlt épületben nem kezdhette meg újabb működését. Az Eletó /Friedmann/-telepi gyerekek ismét iskola nélkül maradtak. Ezért az Ószőlő utca 83. szám alatt, majd az Alsópázsit 131. szám alatt, végül az Oncsa telepen hoztak létre ideiglenes közösségi népiskolákat. A város 1947. őszére hozta rendbe a lebombázott épületet annyira, hogy újra indulhasson a tanítás. Az 1948-tól folyó államosítás csak elvben érintette a Benczúr Iskolát, ez volt akkor a város egyetlen állami iskolája. Az 1948/49-es tanévtől azonban már nem az elnevezése, hanem csak a számozása alapján tartották nyilván. Így kapta meg az iskola az 1-es számot. Ekkor csatolták hozzá a Friedmann – telepi református iskolát és az Oncsa-telepi iskolát. A számozást csak az 1990/91-es tanévtől váltotta fel ismét a „Benczúr” név. 1946-ban itt alakult meg az első ifjúsági szervezet, itt vette kezdetét a nyíregyházi úttörőmozgalom. A napköziotthon az 1960/61-es tanévtől kezdte meg működését. A tanulói létszámnövekedéssel azonban nem tartott lépést a tanterem építés. A napkjözi megindítása, a politechnikai oktatás bevezetése, csak tovább növelte a zsúfoltságot. Az 1962/63-as tanévbe a gyerekek létszáma már 758 fő volt. Nem ritkán 40-46-os létszámmal indították a létszámokat. Az 1962. augusztus 13-án lezajlott városi tanácsülésen kiemelten foglalkoztak egy új iskola létesítésének gondolatával. A kert utcától keletre fekvő területen 8 tanteremmel iskola épült fel. 1966. szeptemberében kezdte el működését, a mai Malomkertnek nevezett helyen. Az új iskola nem tévesztette szem elől soha, hogy csak addig él, amíg vállalható értékekkel tudja felvértezni a majdani visszaemlékezőket, amíg emberséggel pótolni tudja a nincset, amíg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani az együvétartozás gazdagságát. A 80-as évek kezdete az országos szemléletváltozás időszaka is, amikortól lehetőség adódott egyéni kezdeményezésekre, az iskolai önállóság részben megvalósítására. A folytonosság és az új keresése sok-sok gondot, erőfeszítést is jelentett. A társadalmi átalakulások is új helyzetet teremtettek. A piac csak az eladható tudást becsüli, ezért a legkorszerűbb ismereteket kellett és kell ma is közvetíteni a tanulók számára. Művelt, új kihívásokra felelni tudó ifjúságot nevelünk, s ez csak szilárd értékrendű alkalmazkodásra képes iskolaközösség bázisán 24

lehetséges. 1981-1995. között orosz nyelvi tagozatos osztály működött intézményünkben. Sajnos az utóbbi időben e nyelv oktatása háttérbe szorult. Azonban Ukrajna közelsége, a gazdasági élet változása, a turizmus erősödése újra lehetőségként kínálja a német és angol nyelv oktatása mellett az orosz nyelv tanulását is. 1984-ben 4 fakultációt indítottunk 5 csoportban: - számítástechnika - közlekedésismeretek - az anyag szerkezet (kémia) - háztartási ismeretek (2 csoport) Néhány sikeres év után főként anyagi okok miatt megszűnt ez a hasznos, értékes kezdeményezés. 1985-től az alsó tagozatban az 1-2. évfolyamokon a Zsolnai féle programmal és a Tolnai féle módszerrel tanítottunk. Az 1989/90-es tanévben részt vettünk a rugalmas óraterv készítésében, s így lehetőségünk volt a műveltségi területek komplexitásának növelésére. Erre jó példa az általános iskola 5-8. osztálya számára ajánlott Művészeti ismeretek – keretprogram. E program célja: irodalom, képzőművészet integrálása, a művészeti tárgyak komplex feltárása, az egységes művészetszemlélet megalapozása. A program legfontosabb érdeme a régi idők, életmódok hagyományainak megismerése, megjelenítése volt. 1989-ben a Nemzeti Alaptantervnek elnevezett, vizsgával működtetett tanterv kidolgozása, vitája kezdődött el. Az 1989-ben végzett nyolcadikosaink már záróvizsgát tettek technikából. Mindezt azért, hogy elegendő, részletes információ álljon rendelkezésre a vitához. 1992-ben, 1993-ban matematikából és magyar nyelvből is vizsgáztak a nyolcadikosok az MPI szervezésében központi írásbeli feladatlapokkal. Magyarból szóban, tételek formájában is számot adtak tudásukról. A művészeti ismeretek kísérletben résztvevő osztály szintén vizsgát tett. Ebben az időben emeltszintű testnevelés oktatás is volt intézményünkben. Legtöbb utat a magyar nyelv tanítása próbált ki. Olvasást, írást tanítottak nevelőink globális módszerrel, Romankovics féle hangoztató, elemző, összetevő módszerrel, Zsolnay féle NYIK program szerint, megkedvelték a Tolnainé féle olvasás – írástanítási módszert, belekóstoltak az Apáczai tankönyvcsaládra épített szótagolással olvasni tanulásba. Mára letisztult az egyes módszerek előnye és hátránya, alkalmazhatósága. Felsőben a magyar nyelv és irodalomtanítást integrált tantárgyként tanították más művészeti tárgyakkal. Nevelőink célja: mindegyik módszert elismerve az adott gyermekanyagnak legjobban megfelelőt alkalmazva, minden gyermeket a maga tempójában eljuttatni a biztos olvasás – íráshoz. Egymás munkájának megismeréséhez segítenek a rendszeres bemutatóórák, a hospitálások. A mindig újra, jobbra törekvés arra ösztönözte pedagógusainkat, hogy rendszeresen tovább képezzék magukat. A matematika, mint második alapozó tantárgy is állandó kihívást jelentett a szakos nevelők számára, hiszen tanításában rendszeres volt a változtatási szándék. Az új módszerekhez fontos, hogy megfelelő tankönyvet használjunk és használtassunk. Iskolánkban ez a tantárgy az, amely a legtöbb háziversenyt szervezi, de tanulóink részt vesznek a Varga Tamás, Zrínyi, Beleznai, Dienes, Móra, Apáczai, Ambrózy, Kalmár L., Vértessi G. megyei és városi versenyeken. Tanulóink megkedvelték a levelezős feladatmegoldó versenyeket, pl: 25

- „Kis Vakond” matematika tanoda - „TITOK” budapesti verseny - Integrált levelezős verseny, melyet Hódmezővásárhely hirdetett meg. Iskolai hagyomány a helyi matematikai versenysorozat „az évfolyam kiváló matematikusa” címért. Nyelvtanításunk: iskolánkban az 1980/81-es tanévtől 1991/92. tanévig minisztériumi engedéllyel orosz tagozatos osztályok is működtek, évfolyamonként 1-1. Szoros kapcsolatot tartottak szakosaink a főiskola orosz tanszékével. Alapfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat tartottak 8. osztályos és már végzett tanulóink részére, akik közül többen sikeres nyelvvizsgát tettek. Színtere volt iskolánk egy számítógépes nyelvtanítási program kipróbálásának orosz és német nyelvből is. Ebben az időben féléves gyakorlaton iskolánkban voltak az orosz szakos főiskolai hallgatók. Iskolánkban az orosz nyelvet mára felváltotta a német, mint kötelező nyelv. Két kartársnő szerzett újabb diplomát ennek tanításához. Második idegen nyelvként angolt is tanítunk már. Minden pedagógus tudatában van annak, hogy igen fontos a gyermekek egészségének megóvása, edzettségének felhozása érdekében a rendszeres sport. Megpróbálkoztunk emelt óraszámú testneveléssel dolgozó osztályokkal. Igen népszerű volt, jó eredményeket hozott. Ma már csak a kötelező óraszámú testnevelés tanításra van lehetőségünk. Emellett a tömegsport foglalkozások, az ISK, a gyógytestnevelési órák, az úszásoktatásra lehetőségteremtés, néptánc, ellensúlyozza a lecsökkent testnevelési órák számát. 1994 óta az „Egészséged testben – lélekben” című programmal is foglalkozunk, mely személyiségfejlesztő, drog és alkohol megelőző program. 1994-től bevezettük és órakeretbe tettük a néptáncot, mint új tantárgyat. 1995-ben új igazgató került az intézmény élére, és ünnepeltük az iskola fennállásának 60. évfordulóját. Elsősorban a tárgyi feltételek változtak meg jelentősen. Megújult, megszépült az épület és környéke. Az új image megteremtését a „BENCZÚR CSALÁD” fantázia név jegyében tűztük ki. „Kitágult a világ” – hiszen van már Finn, Román, és Lengyel testvériskolánk. Szakmai vetélkedőink, melyek a Benczúr névhez kötöttek és az új Benczúr szobornál adjuk át a díjait, városi és megyei elismertséget adnak intézményünknek. Újra beindult a számítástechnika oktatás és a német nyelv mellett már angon nyelven is tanulhatnak gyermekeink. A fenntartóval megkötött megállapodásban pedig rögzítettük szakmai álmunkat, mely 1997-től már két évfolyamon megvalósulhatott, azóta pedig valamennyi évfolyamon folyamatosan működik. „Emeltszintű matematika, számítástechnika, informatika” oktatást kezdhettünk el végleges iskolai profilként. Természetesen messzemenően szem előtt tartva a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató képzését. Hisszük és ennek szellemében dolgozunk, hogy erőfeszítéseinket, törekvéseinket, szűkebb és tágabb környezetünk is jónak, helyesnek tartja. Úgy látjuk tanulóink, nevelőink, és a szülők jól érzik magukat a „BENCZÚR CSALÁD”-ban, mert mindennap új kihívásoknak tudunk megfelelni, új eredményeket mutathatunk fel.

26

1.3/ Személyi feltételek 2004.április. 1-én. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei biztosítottak az intézményben. Dolgozói összlétszám: 56,5 fő Ebből pedagógus álláshely: 40,5 fő 1.3.1/ Névsoruk és beosztásuk a következő: 1 fő igazgató 2 fő igazgatóhelyettes 1 fő gazd. igh.

Czomba György Császári Jánosné Vitéz Péter Gilányi Istvánné

biológia – földrajz matematika – fizika biológia – kémia

1.3.2/ 18 fő általános iskolai vagy középiskolai tanár Bojtos Valéria Bujdosóné Moldván Éva Czakóné Pallai Éva Czifra Mihályné Cseh Andrásné Dudás László Estók Judit Hadházi Tamás Karsai Józsefné Kazár Krisztina Kelemen Andrásné Molnár Mátyásné Némethné Illés Erzsébet Priksz Csaba Tamásné Rácz Géza Szécsi Mária Sziky Károlyné Tahóczky Miklósné

földrajz-testnevelés matematika-ének történelem-orosz-német történelem-orosz-német /ifjúságvédelmi felelős történelem-orosz- könyvtár matematika-testnevelés mat.-műszaki és – gyak.ism. – számtech. magyar-angol matematikus, informatika tanár – középisk.tanár. napközis nevelő

magyar-angol matematika-ének magyar-orosz biol.-föld.-házt. ökonómia magyar-orosz matematika-technika ének-zene-mozgás kult. biol.-mezőgazd.ism. napközis nevelő történelem-orosz

1.3.3/ 20 fő tanító Dr.Albertné Tátrai Rita Dr.Burikné Kresznovszki Erzsébet Dalanics Katalin Demeter Ildikó Gincsainé Kondor Zsuzsanna Gyebrószki Lászlóné Hajduné Theisz Katalin Jaross Zoltánné Kardos Gyuláné Kovács Józsefné

ped. szakos tanár

ped. szakos tanár

27

Molnár Bertalan Nagy Lászlóné Dr Nagyné Sasvári Ildikó Sándor Csilla Stankóczi Miklósné Szakács Jenőné Pappné Szász Margit Téglás Istvánné Tóth Anett Tóth Miklósné 1.3.4/ Technikai dolgozók. 1 fő sportlétesítményi gondnok és rendezvényfelelős: Hajdu Tibor 1 fő pedagógiai asszisztens-szabadidőszervező Gégény Lászlóné 1 fő iskolatitkár Smidtné Ambrusz Zsuzsanna 1 fő könyvelő-előadó-gondnok Kleberszné Szabó Gyöngyike 1 fő könyvelő-pénztáros - félállású Ferkó Istvánné 3 fő karbantartó, akik közül 1 fő ellátja a sofőri feladatokat is: Ferkó István Oláh József Vaskó József 7 fő takarító Bojti Istvánné Fazekasné BarthaEdit Liskány Józsefné Nagy Dezsőné Nagy Pálné Légrádi Zoltánné Somogyi Mihályné A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, felkészültsége jónak mondható. Igénylik és részt is vesznek a különféle szakmai továbbképzéseken, főleg a mindennapi gyakorlatban hasznosítható témával foglalkozókat részesítik előnyben. 1.3.5/ Feladatunk: Jól megtervezett beiskolázással a szakok tanítására képesítettek rossz arányát tovább javítani kell. Az előre átgondolt személyzeti munka eredményeként büszkén mondhatjuk el, hogy az elmúlt 9 évben kinevezett dolgozó nem került az utcára. Belső személyi mozgásra csak a következő okok miatt került sor: nyugdíjba vonulás,

28

tartósan távol, betegség vagy GYED miatt közös megegyezéses szerződésbontás (jobb körülmény elfogadása miatt) elköltözés Nyíregyházáról A rossz szakos összetétel enyhítésére a következő intézkedések történtek: számítástechnikai tanári diplomát szerzett 3 fő házt. ökonómia szakon végzett 1 fő közoktatási vezető diplomát szerzett 1 fő rajztanári szakon végzett 1 fő folyamatban van egy kolléga tanítói diploma szerzése a magyar szak mellé szakirányú továbbképzésen vett részt a tantestület közel kétharmada külön büszkék vagyunk a saját gépeinken, a saját termünkben, saját tanárunk segítségével működtetett – számítástechnikai, majd Internet-es továbbképzésünkre / 2 csoportban, amelyben 15-15 fő vett részt szerződéssel senkit nem alkalmaztunk Az elmúlt években: tanítottunk a 4. évfolyamon a helyzettől függően iskolaotthonos formában „gurultatva” napközivel tantárgycsoportosan. Létrehoztuk a kisfelmenő rendszert. Megteremtettük a kétévente váltó osztályfőnöki A és B osztályban tanító állapotot. (Ez utóbbi nagy örömünkre „C” osztályok újra megjelenésével borulni látszik). A munkaközösségek jobb átszervezésével tízről hatra csökkentettük a középvezetők, pontosabban a munkaközösség vezetők számát. Létrejött a szűk iskolavezetés és a középvezetői tanács jól elkülöníthető feladatrendszere, rendszeres ülésezése, kapcsolatrendszere és információáramlása. A gazdasági vezető poszton lévő háromszori változás eredményei pozitív hatással vannak az intézmény gazdálkodására. Kicserélődtek a karbantartók, de csak lassan nő a munka hatékonysága. A takarítók között többszöri forgatást hajtottunk végre, a gyengébben teljesítőket tartósabb, jobb munkaerőre váltottuk fel. Először egy közel 20 fős közhasznú brigádot, majd jelenleg váltakozva 2-3 fő közhasznú munkást alkalmaztunk a következő feladatok elvégzésére: Udvari munka Nappali takarítónő Kis javítások elvégzése A könyvelői, gondnoki, pénztárosi feladatok szétválasztása és cseréje meghozta a szükséges fellendülést, bár itt nagyon hiányzik az elvett 0,5 álláshely. Van szabadidő szervezőnk, ifjúságvédelmisünk, logopédusunk, pszichológusunk, gyógytornászunk, rendezvényfelelősünk. A felsorolt vezetői, személyügyi feladatok folyamatos változása nem kis odafigyelést és munkát jelentett. Mindezeket zökkenőmentesen, konfliktusok minimálisra csökkentésével hajtottuk végre. Az elmúlt években sikerült olyan közösséget kialakítani, akik magas szintű szakmai tudással, hasonlóan jó pedagógiai, módszertani felkészültséggel rendelkeznek, képesek önállóan,

29

felelősséggel végezni a munkájukat. Csak ez biztosított lehetőséget a pedagógiai programunk megalkotásában és annak átdolgozásában. Ha a mindennapi megélhetés kevesebb gondot jelent majd a családoknak, várhatóan a mi közösségünkben is a „Benczúr Család-„ért való munka lesz csak a domináns. 1.3.6/ Az oktató-nevelő munka eredményei, gyermekeink mint iskolahasználók. 1995-ben az intézmény életét a racionalizálás miatt teljesen át kellett szervezni. Osztályösszevonásokra, munkaközösségek átszervezésére, az új struktúra kialakítására került sor. Átdolgoztuk az SZMSZ-t, Kollektív Szerződést, Házirendet. Új munkaköri leírásokat készítettünk. Mindezen feladatok elvégzése mellett folyt a mindennapi oktató-nevelő munka, magas szinten és nem eredménytelenül. Most 2004-ben újra írjuk az intézmény életét meghatározó dokumentumokat. Az elmúlt 9 év sikereit, eredményeit, kudarcait a következő táblázat feldolgozása szemlélteti. 1.3.7/. Benczúr Gyula Általános Iskola főbb statisztikai mutatói 1995/96-os tanévtől a 2002/2003-es tanév I. félév-ig Megnevezés:

1995/ 96.

1996/ 97.

1997/ 98.

1998/ 99.

477 fő 19db 10 db

467 fő 19 db 10 db

9,5 nap

7,6 nap

5.

tanulói létszám osztályok száma napközis csoportok száma mulasztási átlag/ 1 tanuló iskolai átlag

3,56

3,9

442 fő 18 db 10+1 db 6,74 nap 4,08

437 fő 18 db 10+1 db 10,5 nap 4,11

6.

kitűnő tanuló

84 fő

127 fő

164 fő

7.

szaktárgyi dicséret .bukások száma Gimnázium-ban tanul Szakközépiskolában tanul Szakmunkásképzőben tanul egyéb szakiskolában tanul magatartása példás szorgalom példás

199

401

34 fő 31%

Ssz.

1. 2. 3. 4.

8. 9. 10. 11. 12.

13. 14.

1.3.8/

1999/ 2000. I. félév 452 fő 18 db 10+2 db 4 nap

1999/ 2000. év vége 450 fő 18 db 10 db

2000/ 2001 félév 449 18 11

2000/ 2001 év vége 451 17+1 11

2001/ 2002 félév 439 17+1 11

2001/ 2002 év vége 442 17+1 11

2002/ 2003 félév 434 17+2 12

2002/ 2003 év vége 440 17+2 12

2003/ 2004 I. félév 413 17+2 11

4,3

7,9

3,72

7,56

4,37

122

5,

3,99

7,12 nap/fő 4,1

3,96

4,13

4,01

4,068

4,09

4

3,98

109 fő

67 fő

120 fő

63

106

50

112

100

79

397

392

100

226

130

202

303

65 15% 354

330

331

23 fő 37%

22 fő 37%

17 fő 45%

34 fő 53%

17 fő 47%

16 56%

23 49%

25 44%

16 35%

32%

33%

31%

21%

30%

20%

21%

35%

33%

11 37 36% 16

21 20

32%

26 26 43% 18 30%

32%

32%

26%

21%

25%

11%

24%

11%

5%

4%

4%

3%

1%

4,6%

24%

6%

16

8

15

280

247

178

159

18

20% 11% 21%

302 fő

305 fő

302 fő

296 fő

287 fő

294 fő

309

310

285

280

192 fő

216 fő

197 fő

191 fő

185 fő

201 fő

193

193

153

178

27% 266 61% 175 40%

Pozitívumként állapítható meg, hogy a demográfiai hullám okozta létszámcsökkenés ellenére az intézmény nem került kiszolgáltatott helyzetbe,

30

négyéves lassú süllyedés után létszámunk emelkedett, majd most megint visszaesés tapasztalható, az osztályok száma ugyan eggyel csökkent az első két év után, aztán a 18 osztály stabilnak tűnt hosszabb távon is. 2000/2201-es tanévben újra 3 első osztály indult immár második alkalommal, így jelenleg 19 tanulócsoporttal dolgozunk. A meglévő napközis csoportok mellé először egy, majd két tanulószobát kellett beiktatni a szülői igények miatt, aztán csökkent az érdeklődés, és visszaálltunk az 1 tanulószobára, Mulasztási átlagunk jónak mondható, öt év alatt felére csökkent, majd lassan emelkedett, Az intézmény tanulmányi átlaga évről – évre nő, és mindig meghaladja a 4-es átlagot. Ezzel az iskolai tanulmányi átlaggal ott vagyunk a város 5 vezető iskolája között. Kitűnő tanulóink száma nagy hullámzást mutat, de ezzel szemben nőtt az 1-2 tantárgyból 4-est szerzők száma, tehát a stabilan jól tanulók eredményei mutatkoznak meg a kiváló tanulmányi átlagban. A bukások számának folyamatos csökkenése a kollégák következetes felzárkóztató, korrepetáló munkájának eredménye. A megváltozott elvárások és a növekvő tanulmányi teljesítmények eredménye a továbbtanulási arányok %-os eltolódása a Gimnáziumok felé. A szülői hátteret, a tanulók pozitív hozzáállását mutatja, hogy tartósan 60% felett van a példás magatartásúak, 40% felett pedig a példás szorgalmú tanulók száma. Mindezt egy tudatos, jól felépített beiskolázási programmal sikerült megvalósítanunk. Az intézménybe túlnyomórészt az igényesebb szülők igényes gyermekei járnak, és jó hatással vannak a lassan, de biztosan növekvő számú hátrányos helyzetű és roma gyermekre. Ez párosult egy pozitív hozzáállású testületjobbító, de következetes követelményrendszerével. Az elmúlt évek versenyeinek városi, megyei, országos eredményei azt mutatják, hogy a Benczúros diák már nem csak egy a sok megjelent tanuló közül. Mindig a győzelem, a lehető legjobb helyezés esélyével lép a „képzeletbeli tanulmányi szorítók” közé. 1.4/

-

Az arculatteremtés, a hagyományrendszer módosítása, a kapcsolatok és az új image kialakítása terén. Az első és legfontosabb feladat az új image és az új arculat kialakítása volt. Mindezt a „Benczúr család” fantázia név jegyében hirdettük meg. Ennek eredményeként: Több, mint 300 újságcikk, rádió vagy TV hír jelent meg rólunk. Ezáltal a közvetlen környezetünk mindig észlelhette, hogy igenis vagyunk, létezünk, dolgozunk, nem is akárhogyan, - eredményesen. Elkészült a Benczúr egyenruha tartozékaként az egyedi nyakkendőnk. Minden közös együttlétünk alkalmával, vagy ha az intézményt képviseljük, ezt viseljük. Saját egyedi tervezésű okleveleink vannak. A címerünkkel ellátott mezek, öntapadós matricák, névjegyek mind-mind az iskolánk létezését súlykolják környezetünkbe. Kiadtuk az elmúlt 60 évről szóló „Benczúr emlékkönyvet”. Felkerestük Benczúrfalván névadónk lakóházát.

31

-

-

Szobrot állítottunk a parkba az intézmény elé, hogy mindenki tudja, amikor a szobrot meglátja, hogy hová is érkezett. A falon már az 1. sz. Általános iskola kiírás helyett Benczúr Gyula neve áll. Van évről évre visszatérően ismétlődő „Benczúr kupánk”: futball, röplabda és egyéb sportverseny. A 20 féle tantárgyi versenyünk, amelyet 500-600 tanuló is meglátogatott már alkalmanként, emeli az iskola szakmai rangját. Ezzel a versennyel azt hiszem egyedülállót alkottunk. Megváltoztattuk az ünnepeink szokásrendszerét. Tanévnyitóink, tanévzáróink és koreografált ballagásunk az egyik legszebb a városban. Első osztályos gyermekeinket a Benczúr nyakkendő felkötésével avatjuk „Benczúr”-os diákká. Az évenkénti „Benczúr Gála” a VMK-ban igazi ünneppé vált.

Az intézményről kialakult kép tudatos átformálása után hozzáláttunk a szülői elvárások és a megváltozott társadalmi követelményrendszer teljesítéséhez. a nulláról indulva alakítottunk ki 2 számítógépes termet és hoztuk létre az Internet csatlakozást, a valamikori orosz tagozatos iskolában ma már 2 pedagógus oktatja a német nyelvet, 2 fő pedig az angol nyelvet, engedélyeztettük a fenntartóval a matematika – számítástechnika oktatás emeltszintű bevezetését, saját, nem kötelező órakeretünkből a „B” osztályokban természettudományos emeltszintű képzésre tértünk át egyidőben, most a nyelvtanítás került előtérbe, elkezdődött a nyelvi labor kialakítása, van már házt. ökonómia termünk, a minimális méretű (9 x 18 m) tornaterem mellé először tornaszobát alakítottunk ki és 2001. végén átadtuk az új 18 x 36 m-es tornatermet, öltözőkkel, konditeremmel, lelátóval és új felszereléssel, tánc és drámapedagógia termünk egyedülálló a városban, két magán alapfokú művészeti iskola segítségével drámapedagógus és média szakos oktató is dolgozik nálunk. Saját kollégáink tartják a zenei és képzőművészeti képzést. kerámia égető kemencénk, és agyagozó korongunk segítségével új lehetőséget kínálunk a manuális foglalkozásokat kedvelőknek. 1.5/

Benczúr DSE létrehozása, mellyel kategóriánkban az elsők vagyunk. Röplabda férfi utánpótlás iskola lettünk. Három csapattal segítjük a városi röplabda sportot. Természetjáróink rendszeresen túráznak a környező hegyekben, évről évre nyerik a pontversenyt. Sakkosaink sorra hozzák a jobbnál jobb eredményeket. A futball csapataink mindenkire nézve veszélyes ellenfelekké váltak. Van floorball csapatunk. Kiválóak az asztaliteniszezőink. 32

Nagyszerűen versenyeznek tollaslabdázóink. 1.6/

Kapcsolatrendszerünk Van, bár felszínesen Finn, Lengyel és Román testvériskolánk. A kórházzal egymást kölcsönösen segítő napi kontaktus alakult ki. A szülői házzal szorosabbá tettük a mindennapi kommunikációt. Nyílt napok, Fogadó órák, Szülői értekezletek, Benczúr bál, SZMK ülések, Közös osztálykirándulások jelzik a megváltozott szerepek fontosságát.

Az eddig elvégzett feladatok minősítése a közvetlen környezetre tartozik. A fenntartóra, A szülőkre, A gyermekekre, A társadalmi környezetre és a városlakókra. 1.7/

Tárgyi feltételek:

Az 1. sz. Benczúr Gyula Általános Iskola jelentős múlttal rendelkező intézmény. Jelenlegi helyén 1968 óta működik. Az elhelyezési gondok mára már megszűntek. A „B” épület átvételével már régen megoldott a könyvtár, a gondnokság, és az alsó tagozat tornaszobájának és nevelői szobájának, valamint a nyelvi csoportterem elhelyezése. (Bár e két kistermet ritkán és más célra is használjuk). Az új épület járulékos helyiségeit folyamatosan rendeztük be (pl: iskolaorvosi szoba, stb). A központi épület adottságai közepesek. Nagy az eltérés az épületek, a tantermek minőségében, méretében, s ennek következtében a munkafeltételekben. Az udvaron található a bitumenes kézilabda- és kosárlabdapálya, valamint egy ugrógödör. Nagyon örülünk az új füves udvarrésznek, amely nagyban megnövelte lehetőségeinket. Új berendezések, bútorzat, oktatástechnikai eszközök beszerzésére kevés lehetőségünk volt, így a jelenlegi felszereltség átlag alattinak tekinthető. Az erős igénybevétel miatt (1988-ig intézményben még kétműszakos tanítás volt) az eszközök és bútorok nagyrésze elhasználódott, egy része cserére szorul. A szemléltető eszközökkel való ellátottság az elmúlt évek alatt folyamatosan javult. A meglévő eszközök már nem olyan elhasználtak, hiányosak, műszaki állapotuk nem kifogásolható. A jól megtervezett órarend és tanteremrend enyhítette a minden iskolában jelentkező zsúfoltság (nincs üres terem) problémáját. Biztosította a zavartalan munkafeltételeket. A munka és balesetvédelem alapvető elvárásait teljesíteni tudtuk a tanévek során. A gazdasági hivatal a szűkös költségvetési keretszámok ellenére az alapvető feltételeket mindig biztosítani tudta.

33

Az elmúlt években a mostoha körülményeket részben enyhíteni tudtuk. felépítettünk egy új sportkomplexumot és sportudvart, elkezdtük és immár harmadik ütemben folytattuk a műanyag nyílászárók cseréjét, amelynek befejezését kell ösztönözni, elérni, felújítottuk az elavult vízvezetékrendszert, külső kerítésjavítást és cserét, majd teljes festést végeztünk el az utcai frontokon, amit most új kerítéselemekkel gyarapítunk, eltüntettük a bitumenpálya púpjait, megszüntettük a kialakult gödröket, teljesen átalakult a technika terem, két gyönyörű számítástechnika termünk is van, rengeteg új facsemetét, sövényt, bokrot telepítettünk, és új füves területeket hoztunk létre, közhasznú munkások foglalkoztatásával további előrelépés történt a következő területen: - a lakótelep felől új beton útszakasz készült el a bejáratig - a kopott járdasor gödreit eltüntettük, kiszélesítettük új járdaszakasz épült a „botanikus” kertünkben is, két vízelvezető lefolyót létesítettünk, megoldódott nagyon sok helyen leszakadt csatorna problémája is, először pótlási sorral, kisebb javításokkal, majd teljes cserével, az épület ablakait, ajtóit újrafestettük, jelentős tereprendezésre került sor, felújítottuk a vizesblokkokat, amelyek még így sem megfelelőek, kijavítottuk a folyosón lévő tárolószekrények ajtaját, most pedig újakra cseréljük, megszépültek, felfrissültek a festéstől az irodák, folyosók, tantermek és az ebédlő, azóta azonban minden újra festhető, a radiátorokat lefestettük, felújítottuk, most jön a fűtéskorszerűsítés, a régi kopott, repedt tornaterem teljesen megváltozott, alkalmazkodott az újhoz, kultúráltabbá váltak az öltözők, 5 db van belőlük, először 10 db 286-os, majd 5 db újabb számítógép került intézményünkbe, emellett pályázati program segítségével Internet-es termet is sikerült kialakítanunk. A gépek jelenlegi száma meghaladja a 30 db-ot, az irodákba, könyvtárba, tanári szobába is számítógépek kerültek, jelenleg 37 gépünk van, 5 nyomtatónk, szkennelő gépünk van, több tanterem bútorzatát teljesen kicseréltük, vadonatúj az ebédlő berendezése, van már kerámia égető kemencénk és fazekas korongunk, új televíziók, video magnók, magnók kerültek az intézménybe, már kétszer költözött, de kialakult a háztartás-ökonómia terem, a virágoktól, díszítéstől megváltozott az aulák és folyosók képe, teljesen egyedi a biológia terem és annak berendezése, elkezdtük a nyelvi labor kialakítását, kiadtuk az iskolánk történetéről szóló „Benczúr” emlékkönyvet, intézményünk névadójának szobra már a parkot díszíti, 34

két fénymásolónk is van, és ez nagyban segíti a mindennapos munkát, létrehoztunk egy egyedi „szökőkutat” a botanikus kertben, felújítottuk a tetőn lévő gázkazánokat, az udvaron lévő parkírozóban főleg örökzöldek és fenyőfélék ültetésével szebb arculatot alakítottunk ki, a kórház segítségével rengeteg használható bútor és egyéb tárgyi eszköz (függöny, szőnyeg, stb) került az intézménybe, lassan, de biztosan gyarapodik a könyvtár állománya, minden korszerű, naprakész pedagógiai és jogi kiadvánnyal rendelkezünk, igaz, hogy nagyon kevés eszközzel, de gyarapítottuk a szemléltető eszközök tárházát, megoldottuk az intézmény hangosítási problémáját, jelenleg pedig egy több. Mint 40 millió Ft-os program megvalósításán fáradozunk, (villamosság, víz, és fűtéskorszerűsítés). 1.8./ A Herman Ottó Általános Iskola története és működési feltétele: Oros iskoláinak történetét a 20. század elején élő Miskolczy Mihály: Oros című könyve (Szerkesztő: Dr. Jászai Tamás - Kiadó: Orosért Közéleti Egyesület 2003.) külön fejezetként tárgyalja. – 121. oldaltól. Már az 1700-as években a feljegyzések szerint már oktattak a településen. 1823-ban új iskolát épített az itt élő földbirtokos Kállay család. Az iskolák államosítása előtt 3 felekezeti iskola – több épületben működött. A tagiskolák folyamatosan megszűntek és a gyermeklétszám csökkenésével a jelenlegi iskolaépület-rendszerben (mely három épületből áll) folyik a tanítás. Az intézmény épületegyüttese három részből áll. A legrégebbi, ahol most az alsó tagozatosok tanulnak, 1961-ben épült öt tanteremmel, egy szolgálati lakással. 1965-ben technika műhellyel bővült az iskola. 1977-ben adták át azt a kétemeletes épületet, amelyben hat tanterem, egy előadói és egy tornaterem kapott helyet. 1993-ban a szolgálati lakásból kialakított tanterem, tankonyha, valamint egy ötszáz adagos konyha és ebédlő készül el. Hosszú évek alatt a két régebbi épület műszaki állapota, így külső megjelenése is sokat romlott, nagyobb rekonstrukcióra van szükség. 1997-től nevünk: Herman Ottó Általános Iskola. Névadónk szellemiségének megfelelően két fő profilunk egyike a természet- és környezetvédelem, a környezetkultúra. (Profilunkat részletesen a környezeti nevelési programunkban mutatjuk be.) Másik kiemelt terület a kor kihívásainak megfelelve a számítástechnika- informatika-oktatás. Az Európai Unióhoz csatlakozva terveink között szerepel az idegen nyelv (angol-német, igény szerint francia) eredményesebb és hatékonyabb ismeretének elsajátítása. A tehetséges gyerekek alapfokú nyelvvizsgához való jutásának biztosítása. 1.8.1./ Az iskola társadalmi-földrajzi környezete Az orosi Herman Ottó Általános Iskola Nyíregyháza külső városrészi iskolája. Bár része Nyíregyháza iskolahálózatának, gyökerei Oros község falusi iskolájából erednek. A kettősség, ami több évtizedes távlatból is fellelhető, megkülönbözteti a város központi intézményeitől. Ez a megkülönböztetés nem jelentette, nem jelenti ma sem azt, hogy

35

intézményünkben alacsonyabb szintű pedagógiai munka folyik, hogy tanulóink tudása nem veszi fel a versenyt a térség iskoláiba járó tanulók tudásával, s hogy tanulóink hátrányt szenvednek a közép- és felsőfokú iskolába való bejutás terén. A középfokú intézményekbe való felvétel hosszú évekre visszamenőleg 100 %-os. Ezek a %ok azért is értékesek, mert a beiskolázási körzetünkben élő családok nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között élő, a szülők iskolázottságukat tekintve többnyire szakmunkás végzettségűek. Mindössze 10 % az értelmiségi szülő.

Év

1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

Szakközép8. osztályosok Gimnáziumba iskolába nyert száma nyert felvételt felvételt

40 36 40 45 44 31 42 37

4 9 9 11 9 9 14 9

18 9 15 25 22 16 19 15

Gimnázium és Szakmunszakkökásképzőbe, zépiskola szakiskolába együtt nyert felvételt

22 18 24 36 31 24 33 24

18 18 16 9 13 3 9 13

A szülők elvárásai, a testület igényessége mellett iskolánk névadója, Herman Ottó életútja, hitvallása is kötelez bennünket arra, hogy a későbbiekben is olyan alapot biztosítsunk tanulóinknak, amely elégséges ahhoz, hogy megállják helyüket a középfokú intézményekben, s hogy kiemelt értékként kezeljék a természet, a környezet szeretetét, védelmét, gondozását. A település önállósága 1979-ben megszűnt, amikor közigazgatásilag a megyei jogú városhoz csatolták. A településnek, míg önálló közigazgatással bírt, kulturális élete is fejlettebb volt. Azóta bezárt a mozi , a művelődési ház ,az utóbbi épületét le is bontották . A könyvtár helyzete is egyre nehezebb, mert jelenlegi helyén összezsúfolt, kulturális értékéhez méltatlan körülmények között működik. Így az iskola az egyetlen kulturális központ és összetartó erő az itt élő emberek számára. Óriási tehát felelőssége és lehetősége arra, hogy a városrész kulturális menedzselését felvállalja, és ebből profitálva saját pedagógusainak, diákjainak és azok szüleinek jobb életminőséget teremtsen. A városrész lakossága új részek belterületbe vonásával állandóan fiatalodik. A településen élő szülőknek helyben minimális munkalehetőségük van, ezért azok, akik Nyíregyházához közelebb laknak, mint a településrész iskolájához, gyermekeiket a munkahelyükhöz közel eső városi iskolába íratják. Ezt teszik még akkor is, ha ott sokkal nagyobb létszámú osztályokban folyik a tanítás. A 41. sz. főút korszerűsítése közlekedésbiztonsági szempontból sürgető feladat volt. De az összekötőút (Örökösföld-Oros) hiánya miatt intézményünk megközelítése a rekonstrukció után még nehezebbé válik.

36

1.8.2./ Tárgyi feltételek Intézményünkben a tárgyi feltételek adottak a megfelelő színvonalú oktatás, a gyerekek biztonságos iskolai ellátásához. Az iskolások minél komfortosabb ellátása érdekében nagyon fontos a megfelelő minőségű bútorzat biztosítása. Intézményünkben a tantermek felszereltsége (pad, szék, falitáblák, szekrény) megfelelő, bár nagyobb részt a bútorzat régi, kopott, de az utóbbi években sikerült a lehetőségekhez mérten jelentős részét (50-60 százalék) új bútorokra lecserélni, - ami főleg a padok, székek cseréjét jelenti - ezzel is növelve tanulóink komfort érzetét. A színvonalas oktatás elengedhetetlen feltétele a szükséges eszközök biztosítása mind mennyiségi, mind minőségi téren. Intézményünkben kiemelt helyet kap az informatika, a számítástechnikai oktatás. Rendelkezünk egy számítástechnika teremmel, ahol 11 gép van, melyeket folyamatosan évenként fejlesztjük. Ezeknek a gépeknek az állapota jónak mondható, évente 1, legfeljebb két gép cseréjére van lehetőség. A munkaközösségek eszközigényeit taneszköz beszerzés címén a lehetőségekhez mérten biztosítjuk, szem előtt tartva, hogy megfelelő szemléltető eszközök álljanak a pedagógusok rendelkezésére. Az elektronikai eszközökkel való ellátottság közepesnek mondható, ennek javításán, bővítésén fáradozunk, hogy minél több televízió, videó, magnó álljon rendelkezésre. Az oktatáshoz szükséges egyéb eszközök ellátottsága megfelelő. Összességében a tárgyi feltételek ellátottsága közepes színvonalon biztosított, egyes területek, mint például az informatika jó színvonalon segíti az oktató-nevelő munkát. 1.8.3./

Gazdálkodás

Intézményünk a fenntartó által biztosított költségvetésből gazdálkodik, amely támogatásból és saját bevételekből tevődik össze. Ezeket az erőforrásokat az iskola biztonságos működtetésére, az oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek előteremtésére, illetve a pedagógiai program megvalósítására használjuk fel. Megfelelő szabályzati rendszerrel rendelkezünk, amely biztosítja a működés, illetve a személyi - dologi kiadások felhasználásának törvényes kereteit. Szabályzataink a megfelelő jogszabályokkal összehangolva biztosítják a munkavégzés szabályos kereteit és a pedagógiai program megvalósításához szükséges elméleti hátteret. Gazdálkodásunk során intézményünk folyamatosan fizetőképes maradt, amit egyrészt a kiadások állandó figyelemmel kísérése, másrészt a kifizetések bevételekkel történő összehangolása garantál. A megfelelő szakmai munka elvégzéséhez a pedagógusok által írt pályázatok további pénzeszközöket biztosítanak az intézmény számára. Forrásokat képeznek az év közben kérelmezett előirányzat módosítások. Összességében a költségvetési előirányzatok elegendőek a megfelelő munka elvégzéséhez, de a minőségi munkához sok esetben kevés Mivel költségvetésünk igen kötött a pedagógiai programunk csak részben valósulhat meg.

37

2001-től az iskola új szakmai és gazdasági vezetése fontosnak tartja a szakmai munka az elismerés, amit lehetőségeinkhez mérten biztosítottunk. 2001. előtt több éven keresztül volt gyakorlat ilyen arányú összeg kifizetése. Megnevezés

2001.

2002.

2003.

Jutalom

440.754 Ft

510.000 Ft

327.775 Ft

43 fő

49 fő

12 fő

Fő

Gazdálkodásunkhoz hozzátartozik a rendelkezésre álló épületek állagmegóvása, a szükséges felújítások elvégzése, illetve a lehetőségekhez mérten beruházások megvalósítása. Régi épületekben zajlik az oktató munka, melyek felújításra szorulnak. Erre azonban még nem volt pénzügyi lehetőség. Kisebb felújítási, belső munkák azonban megvalósultak. Megnevezés

2001.

2002.

2003.

Felújítás

2.987

269

1.030

799

1.915

2.727

3.786

2.184

3.757

Beruházás Összesen

A hatékony munka érdekében folyamatosan bővítjük számítógépparkunkat, a beruházások között ez a tétel mindig kiemelt helyen szerepel. A költségvetési keretszámokat egyik évben sem léptük túl, az iskola zavartalan működése, a pedagógiai program takarékos megvalósítása biztosított, az alulfinanszírozott költségvetésünket figyelembe véve. Gazdálkodásunk során minden évben szem előtt tartjuk a gyerekek biztonságos oktatásához szükséges feltételek megteremtését, az iskola épületeinek, tárgyi feltételeinek a fenntartását. 1.8.4./

Tanulólétszám alakulása

1998/99.

1999/2000.

2000/2001.

2001/2002.

2002/2003.

2003/2004.

329

321

313

321

315

304

A tanulólétszám tekintetében 1998/99-ben növekedés tapasztalható, ami az akkor megkezdett iskolamarketing munkánk eredménye. (bemutatkozó reklámfilm az iskola életéről, több híranyag a napi sajtóban.)

38

Eddig minden évben a jól működő iskolamarketing munkánk és az iskola-előkészítő foglalkozások és játékos számítástechnikai foglalkozásoknak köszönhetően 2 első osztályt indítottunk. A csökkenő gyermeklétszám és a közoktatási törvény módosítása lehetővé tette, hogy iskolánk felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését kis létszámú osztályokban. Az oktatás minősége - az egyéni fejlesztési terveket figyelembe véve - csak ilyen létszámok mellett biztosítható eredményesen és lelkiismeretesen. A fenntartó ez irányú pozitív partnersége korrekt, és szakmailag is indokolt.

1.8.5./

Személyi feltételek

Pedagógusaink lelkiismeretes, tapasztalt szakemberek, sok rendkívüli képességű, kitartású, jó felkészültségű nevelő. Hivatásuknak elkötelezettek, akik iskolánkat magukénak érzik. Nyitottak, kezdeményezők, törekszenek sajátos arculatunk fejlesztésére. Év

Pedagógusok száma

Tanár

Tanító

1996/97.

31

21

10

1997/98.

31

21

10

1998/99.

31

18

13

1999/2000.

31

17

14

2000/2001.

32

18

14

2001/2002.

31

17

14

2002/2003.

31

16

15

2003/2004.

31

16

15

A törvény által is meghatározott - és gyermeklélektani szempontból is indokolt, hogy az 1-4. osztályban tanító végzettségű pedagógus oktasson. Tanár kollegáink nyugdíjba vonulásával a humánerőforrás tervezésekor tanítók felvétele indokolt. Tantestületünkből 6 pedagógus (3 tanár és 3 tanító) tanácsosi címmel rendelkezik. "Oktató-nevelő munkáért " kitüntetésben az utolsó 5 évben 4 kollegánk részesült. Az intézmény dolgozóinak elismerése A minőségbiztosítás kapcsán az elvárások között elsőként szerepelt: a pedagógusok és nem pedagógus közalkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerésének javítása. A Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény EMLÉKPAKETT kitüntetést. Ezt a bronzból készült plakettet azok a kollégáink, munkatársaink, támogatóink kapják, akik az iskoláért sokat tesznek. Ugyancsak ezt a díjat adjuk 2 végzős nyolcadikos diáknak, akik 8 éven keresztül hírnevet szereztek intézményünknek.

39

2./

Az iskola jogi státusza.

40

41

42

43

44

3. 3.1/

NEVELÉSI PROGRAM. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei.

3.1.1/ Pedagógiai alapelveink: 1. A nevelési folyamatban a felnőttek és a tanulók az általános etikai értékeket és a tudományos tananyag tartalmakat elfogadva a világnézeti sokszínűség iránti kölcsönös tolerancia alapján vesznek részt. Egész tanítási – tanulási folyamatainkban érvényesül a demokratizmus, a humanizmus, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása. 2. Oktató-nevelő munkánkban érvényesül a céltudatosság, a tervszerűség, a rendszeresség és a folyamatosság. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motivumok és tanulási képességek kiművelésének. 3. A nevelési-oktatási folyamatban és követelményrendszerünk érvényesítésében figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a tanulók egyéni képességeit és attitűdjét. Maximális lehetőséget teremtünk az önmegvalósításra és a tanulási esélyegyenlőség megteremtésére. 4. Folyamatosan biztosítjuk az intellektuális tudás, a manuális és művészeti képességek gyakorlati hasznosítását. Megteremtjük az elmélet és gyakorlat szoros összhangját. A tanulás szervezésében tevékenység központú tanítási módszert alkalmazunk. Tág teret biztosítunk a nevelői és tanulói innovációnak az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. 5. Iskolai életünkben biztosítjuk valamennyi nevelési tényező hatékony együttműködését a tantestület koordináló munkájára, valamint a növendékek aktív részvételére alapozva. A nevelési folyamatban a két alapvető tényező, a nevelőtestület és a tanulóközösség egyenrangú félként, aktív kölcsönhatásban vesz részt. 6. Személyiségformáló munkánkban a tanulók pozitív tulajdonságaiból indulunk ki, ezt tekintjük az eredményes ráhatás kiindulópontjának. Megtervezzük a jót, s leépítjük a rosszat, miközben egész iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át. 7. Nevelési praxisunkban központi szerepet kap az egyén, mint a közösség alapegysége, a szocializáció alanya. Olyan közösségi mikrokörnyezet kialakítására törekszünk, mely maximálisan tiszteletben tartja az egyéni szuverenitást, hagyja érvényesülni az öntevékenységet és tiszteli az emberi méltóságot. 8. Felkészítjük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, a folyamatot megkönnyítő képességek, készségek és kompetenciák kiépítésén keresztül. Folyamatosan fejlesztendő kulcskompetenciák:  anyanyelvi kommunikáció (szövegértés – szövegalkotás),

45

 idegen nyelvi kommunikáció (szövegértés – szövegalkotás szóban és írásban),  matematikai – logikai kompetencia,  természettudományos kompetencia,  digitális (infokommunikációs) kompetencia,  kezdeményezőképesség és vállalkozói (életpálya-építési) kompetencia,  a hatékony és önálló tanulás kompetenciája,  szociális, életviteli, környezeti és állampolgári kompetencia,  esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 9. A kompetencia alapú oktatásban az ismereteket, készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük, melynek során nagy figyelmet szentelünk a szociokultúrális hátrányok leküzdésének, a továbbtanulási esélyek növelésének. A NAT valamennyi műveltségi területét a kulcskompetenciák kiépítésének szolgálatába állítjuk. 10. Megalapozzuk a kostruktív életvezetést, az egészséges életmód készségét és a sikeres egyéni életpálya építés érdekében a reális önismeretre építve, befolyásoljuk tanulóink továbbtanulási elképzeléseit. 11. Tanítványainkat globális ökológiai gondolkodásra és gyakorlati tettekben mérhető környezetkímélő aktivitásra neveljük az élő természet fennmaradása, valamint a társadalmak fenntartható fejlődése érdekében. 3.1.2. Iskolai nevelő-oktató munkánk során közvetítendő közös értékeink: Nevelőmunkánk színterei:  minden tanítási óra,  tanórán kívüli foglalkozások,  ünnepségek, rendezvények, tanulmányi kirándulások, nemzetközi találkozók, stb. Közvetítendő közös értékeink:  a demokrácia értékeinek tiszteletére alapozott aktív állampolgári lét,  a humanizmus (diszkrimináció elutasítás, konfliktuskezelő képesség, együttműködés, segítségnyújtás, tolerancia, az egyének lelkiismereti, etnikai és nemi különbségeinek tisztelete, szolidaritás),  közösségi orientáció (családon, osztályon, iskolán, lakóhelyen, nemzeten, Európán, emberiségen belüli),  esélyegyenlőség biztosítása a tanulásban és a közösségi érvényesülésben,  magasszintű szaktudás megszerzésének igénye, mely az értékteremtő minőségi munka és a kockázatokat is vállaló gazdasági szerepvállalás alapja,  nemzeti identitás őrzése és fejlesztése, a multikultúrális tartalmak megismerésével és tiszteletével összhangban,  képesség az élethosszig való önálló tanulásra a kulcskompetenciák készségszintű alkalmazásával,  etikus nemzeti és globális viselkedés a környezeti állapot megóvása és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében (tettekben mérhető lokális környezeti attitűd).

46

3.1.3/

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk:

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 12. évfolyam): folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; 47

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;

48

személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; stb. 3.1.3.1. Stratégiai célok Valósuljon meg az iskola szakmai autonómiája. Minden szinten érvényesüljenek a demokratikus alapelvek. Legyen működőképes, eredményes és sikeres. A folyamatok legyenek szabályozottak, dokumentáltak és legitimek. Fejlődjön a szervezeti kultúra és legyen eszköze a pedagógiai program megvalósításának. Alakuljon ki a folyamatos fejlődés lehetősége és képessége. Gyermekközpontú iskola megvalósítása, amely képes az értékek közvetítésére, figyelembe veszi a partneri elvárásokat, ahol teret kap a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, ahol személyre szabott, sokoldalú fejlesztés folyik demokratikus, toleráns légkörben. Iskolai nevelőmunkánk a 8. évfolyam végére alapozza meg a jövő emberének sokoldalú személyiségét, aki a megújuló ismeretek, korszerű szemléletmód és pozitív magatartás egységében képes mind egyéni, mind közösségi életét alakítani. Aki környezetével harmóniában él, tudatosan őrzi egészségét és pozitív életvitellel rendelkezik.

3.1.3.2./

Taktikai célok.

3.1.3.3

/ Nevelési – oktatási célok.

A fejlesztő szakasz végére: Rendelkezzenek tanulóink bővíthető, korszerű alapműveltséggel, kreatív gondolkodással, melyre alapozva sikeresek lesznek a középfokú képzésben, Legyenek képesek tanulóink: -a továbbtanulásra (gimnázium, szakközépiskola) -a szakiskolai képzésbe való bekapcsolódásba, -az életkoruknak és a képességeiknek megfelelő ismeretszerzésre és az önálló alkalmazásra -egyéni adottságaik és hajlamaik felismerésére és kiművelésére. Adjon lehetőséget az iskola a tanulási kudarcnak kitett és hátrányos helyzetű tanulók integrált neveléssel történő felzárkóztatására: - Valósuljon meg az egyénre szabott fejlesztés. - A hátrányos helyzetű tanulók központi felmérésekkel kontrollált eredményességi mutatói érjék el, majd pozitív szignifikációval haladják meg a többségi átlag változását. Érjenek el tanulóink az eddigieknél lényegesen jobb tanulmányi teljesítményeket az országos kompetenciamérésekben, az országos mérésekben és a saját szervezésű külső mérésekben. Minden alsó és felső tagozatos nevelő fordítson folyamatos figyelmet a központi felmérések eredményeire és azzal korrelációban vizsgálja felül saját értékelő

49

gyakorlatát! Szükség esetén változtasson az eddig használt tankönyveken vagy oktatási módszereken! Az iskolai tevékenység kínáljon bővülő lehetőséget a tehetségek kibontakozásához, minél többen érjenek el kiemelkedő városi, megyei és országos verseny eredményeket. Nevelői segítséggel készüljenek tanulói pályázatok az eddigieknél szélesebb sprektumban és nagyobb számban. A tananyag tartalmak közvetítésénél messzemenően érvényesüljön az ideológiai és politikai semlegesség, de adódjon lehetőség a nevelő egyéni meggyőződésének kifejtésére is. Minél szélesebb körben érintse meg nevelőinket a pedagógiai innováció, mint lehetőség és szükségszerűség. Sikerkritériumok: Tanítványaink továbbtanulásánál az első helyre választott középiskola az alábbiak szerint alakuljon: - 80% gimnázium és szakközépiskola - 20% szakiskola ( 1. sz. melléklet) A 8. évfolyam év végén és a középiskola első félévi eredménye közötti különbség: - minden tantárgy esetében legyen kisebb a kontrollnál (megfelelő szint) - +0,3 és –0,3 értékhatár köré essen (jó szint) - +0,2 és –0,2 tartományon belül legyen (kiváló szint) Megjegyzés: Kontrollnak tekintjük a három nyíregyházi gimnázium 2000/2001-es tanévben mért rontási átlagát. (lásd 2. sz. melléklet) A 2. és 3. évfolyam közötti átmenetnél a 2. évfolyam év végi központi felmérésre adott jegy és az év végi osztályzat különbsége minden tantárgy esetében legyen: - +0,3 és –0,3 sávon belül (megfelelő szint) - +0,2 és –0,2 sávon belül (jó szint) A 4. és 5. évfolyam közötti átmenetnél a 4. évfolyam év végi központi felmérésre adott érdemjegy és a 4. évfolyam év végi osztályzat különbsége minden tantárgynál legyen: - +0,3 és –0,3 értékhatár között (megfelelő szint) - +0,2 és –0,2 tartományon belül (jó szint) (lásd 3. sz. melléklet) A matematikából és olvasásból végzett országos kompetenciamérésekben átütő erejű javulást kell elérnünk: a kompetencia mérés teljesítménye érje el, majd haladja meg a megyeszékhelyi közepes létszámú iskolák átlagát, a megyeszékhelyi közepes iskolák teljesítmény sorrendjében érjük el a középértéket meghaladó szintet, legalább a 60%-ot, a Hozzáadott Érték Index (HEI) alapján várható teljesítmények emelkedjenek –19-ről legalább +20-ig,

50

(A sikerkritérium viszonyítási alapja a 2003. évi kompetenciamérés eredménye (lásd a 4. sz. mellékletet). Az angol és német nyelvből elért kiváló országos mérési eredményeinket és a velük pozitív korrelációban levő osztályzatokat a következő években is meg kell őriznünk. (lásd az 5. sz. mellékletet). Duplázódjon meg a rendszeres pályázatot író és megvalósító pedagógusok száma (jelenleg 7-8 fő). A sikerkritériumok teljesülésének időszaka: négy tanév. Felelősök: az iskolavezetés tagjai, a munkaközösség vezetők minden nevelő az általa tanított tantárgyak eredményeiért, melyet évente külső kontroll erősít meg. 3.1.3.4./ Pszichológiai célok. Az iskolai tevékenység- és követelményrendszer, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, teremtse meg a sokoldalú fejlődés lehetőségeit. Az alsó tagozatban: Legyen zökkenőmentes a tanuló átmenete az óvoda és az első osztály között. Az alapfokú nevelés épüljön a családi és az óvodai nevelés pozitív eredményeire, a negatív attitűdöket fokozatosan háttérbe kell szorítani. A játékban, a tanulásban, a munkában valami jónak, újnak a létrehozására törekedjen. Munkáját és magatartását az egyre jobban belsőjévé váló feladat- és szabálytudat jellemezze. Világképének kialakulásában és erkölcsi ítéletalkotásában a szülők és a tanítók véleménye legyen az irányadó. Helyes énképek kialakulása során legyen képes érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, aktív, empátiával rendelkező, toleráns serdülővé válni. Minél több cselekvéses, kooperáción alapuló tapasztalathoz és közösségi élményhez kell juttatni, mert emlékezete elsősorban ehhez tud kötődni. Az egész kisiskolás időszakban folyamatosan találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival. A fejlődési szakasz végére gondolkodása váljon egyre inkább elvonttá. A felső tagozatban. Tanulóink ismerjék meg képességeiket, lehetőségeiket, cselekvési motívumaikat. Törekedjenek önálló véleményformálásra. Emlékezetük legyen megbízható és tartós. Legyenek képesek elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Alakuljon ki absztrakt - logikai gondolkodásuk.

51

Alkossanak ítéleteket. Legyenek képesek a problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani. Jussanak el az elvont műveletek végzéséig. Feladatmegoldásaikban a konkrét és az elvont szintet tudják összekapcsolni. Gondolkodjanak kreatívan. 3.1.3.5./ Innovációs célok. Iskolánk legyen képes a partneri elvárásoknak megfelelni és folyamatos fejlődéssel a színvonalas működés követelményét teljesíteni. Az iskolai innováció: Segítse a tanulók sokoldalú fejlesztését és az esélyegyenlőség megteremtését, A folyamatos önkorrekcióval, a külső visszacsatolásokra érzékenyen reagálva, tegye hatékonyabbá az iskolai nevelő-oktató munkát, Tegye lehetővé a pedagógusok és a tanulók önmegvalósítását és alakítsa a ma lehetőségeit a holnap valóságává, Járuljon hozzá az iskola stratégiai, taktikai és operatív céljainak megvalósításához, Szervesen kapcsolódjon a város közoktatás fejlesztési koncepciójához.

3.1.3.6/ Információs célok. Lényegi kérdésekben legyen biztosított a pontos információáramlás és visszacsatolás. Állandósuljon a partnerek közötti kommunikáció. El kell érni, hogy: Iskolánkban a munkavégzéshez fontos jogi, közgazdasági információk és dokumentumok birtokába jussanak a pedagógusok, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelően a tanulók, Az iskolai könyvtárban és a munkaközösségeknél hozzáférhető legyen minden fontos dokumentum a pedagógusok, szülők és a tanulók számára. (Házirend, iskolai munkatervek, iskolai beszámolók, pedagógiai program, jogszabálygyűjtemény, iskolajelentések, stb), Megvalósuljon a kétirányú folyamatos kommunikáció az iskolahasználók formális szervezetei és tagjai között. 3.1.3.7/ Vezetési célok. Az iskolavezetés elé tűzött célok. Biztosítson keretet a pedagógusi önmegvalósításnak és innovációnak. Karolja fel és illessze rendszerbe az egyéni kezdeményezéseket.

52

Értékelje, erősítse a sikereket, vegye észre a gyengeségeket és hiányosságokat, minimalizálja a veszélyforrásokat, használja ki a rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrásokban rejlő lehetőségeket. A munkaszervezéshez szükséges egyeztetéseket időben végezze el, a problémák megoldásához szükséges lépéseket tegye meg. Tervező és ellenőrző munkájában támaszkodjon a munkaközösségekre, igényelje a szükséges korrekciók végrehajtását. Folyamatosan működtesse a következetes, egyértelmű, teljesítményorientált érdekeltségi és értékelési rendszerét a minőségirányítási program keretein belül. A nevelőtestület elé állított célok. Legyenek tisztában törvényes jogaikkal és kötelességeikkel, gyakorolják és teljesítsék azokat. Vegyenek részt a nevelési és oktatási feladatok meghatározásában, az eredmények értékelésében és az aktuálisan szükséges korrekciók megfogalmazásában. A közalkalmazotti tanácson és a munkaközösségeken keresztül vegyenek részt az iskolai döntések előkészítésében, az érdekegyeztetésben, az érdekvédelemben. A szülőkkel kapcsolatos célok. Ismerjék meg törvényben szabályozott kötelességeiket és jogaikat, teljesítsék és gyakorolják azokat. Ismerjék meg az iskola pedagógiai programját, házirendjét, az iskolai munkatervek és beszámolók rájuk vonatkozó részét. Kísérjék figyelemmel gyermekük fejlődését, magaviseletét és tanulmányi előmenetelét. Családi nevelésükben legyenek következetesek, sokoldalúak s anyagi lehetőségeikhez mérten teremtsék meg gyermekük számára az eredményes tanulás feltételeit. A családi és iskolai nevelés összhangjának megteremtésében érezzék kötelességüknek a pedagógusokkal való rendszeres kapcsolattartást (szülői értekezlet, tájékoztató füzet, fogadó óra, nyílt nap, iskolai rendezvények és ünnepélyek, stb). Tartsák tiszteletben az iskola pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Tegyenek meg minden szükséges intézkedést gyermekeik jogainak érvényesítése érdekében. A tanulók magatartásával és fejlődésével kapcsolatos célok. Ismerjék meg és gyakorolják jogaikat, teljesítsék kötelességeiket, melyet életkori sajátosságaiknak megfelelően a házirend közvetít számukra. A tanulási folyamatban való aktív részvétellel és önműveléssel rendszeresen fejlesszék tudásukat. Értsék meg, hogy az egyéni szabadság határai csak addig terjedhetnek, amíg mások érdekeit és jogait nem sérti. Használják fel az iskola által nyújtott lehetőségeket és szolgáltatásokat. Érezzenek felelősséget saját és társai testi és lelki egészségének megőrzéséért.

53

Kultúrált véleménnyilvánítással segítsék a felmerülő problémák demokratikus megoldását. Elképzeléseikkel, alkotásaikkal, tevékenységeikkel szolgálják a közjó és a fenntartható fejlődés ügyét. Törekedjenek egyéni és csoportos sikerességre.

54

Megjegyzés: Az iskola vezetési és kommunikációs sémáját lásd táblázatosan. Az iskolahasználók vezetési és kommunikációs kapcsolatrendszerének sémája. FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT

SZÜLŐI KÉPVISELŐK

ISKOLAVEZETÉS: Igazgató, igazgatóhelyettesek

DÖK DSE GYERMEKSZERVEZET

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

TECHNIKAI

DOLGOZÓK

TANÍTÓK TANÁROK OSZTÁLYFŐNÖKÖ K

OSZTÁLYOK

55

3.1.3.8/ Gazdasági célok. Az iskola ésszerű, takarékos és környezetbarát működési feltételeinek biztosítása. A költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése. A költségvetés összeállításánál a személyi és dologi kiadások arányainak megtartása. Saját bevételi források növelése: Pályázatokkal, A szülők szja felajánlásaival, Tornaterem és tantermek bérbeadásával, Szponzori támogatásokkal, Alapítványi bál és téglajegyek bevételével. Operatív célok: A stratégiai és taktikai célokból aktuálisan levezetett, az iskolai és munkaközösségi munkatervekben megfogalmazott célkitűzések.

56

3.1.4/

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 12. évfolyam): fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;

57

fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat; stb.

3.1.5/ eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai (1–12.évfolyam)

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

58

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába; stb.

3.1.6/

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;

59

személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; osztályozás; - jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl: Mit jutalmazunk? hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják

60

megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; - nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, - szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, - technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, - szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység; stb.

61

3.1.7/

A kompetencia-területek beépítése CÉLOK

FELADATOK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, Alkalmazott módszerek, eszközök. eljárások, Felsorolás. melyektől sikert várunk.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

ALAPELVEK

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

62

ALAPELVEK

CÉLOK

Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk.

Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív teremtünk az eredményes egyfelől a következetes álló, integratív tanár – részvételét igénylő munka érdekében. követelés és igényesség, diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok másrészt a tanulók A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak, technikákat alkalmazó megnyilvánuló pedagógiai a pedagógus csak anyaggyűjtés, modellezés, tapintat, bizalom, facilitáló szorongásszintet szerepjáték, megértés, türelem, tart fenn. drámapedagógia stb.). igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált szociokulturális hátrányok hogy a szocio - kulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az leküzdéséhez. Szakszerű hátrányok tanulási munkával, napközi egyéni haladási ütemhez integrációs és integrált esélyegyenlőtlenséget otthonos ellátással, igazított fejlesztő nevelési gyakorlat eredményezzenek! tanulószobai terheléssel. megvalósítására foglalkoztatással, illetve Alkalmazzuk a kooperatív törekszünk. igény szerint kollégiumi tanulási-tanítási elhelyezéssel segítjük. technikákat és módszereket! Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok modernizációt követve meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé lépést tartunk az modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak informatikai infokommunikációs számítástechnika alapjait, az egyéni tanulási utak forradalommal. A technikákat, a az interaktív táblával érvényesítését. kompetencia alapú oktatás számítástechnikai folytatott oktatási fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a metódust.. alkalmazzuk az SDT – saját tantárgya oktatása programokat. során!

Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

ESZKÖZÖK A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.

63

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/

ALAPELVEK

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus globálisan gondolkodni és intézményrendszer lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő cselekedni! bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni.

ESZKÖZÖK

A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.

64

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani A hatékony tanulási megújulás a már jól bevált technikák megismertetése hagyományos módszerek a nevelőkkel. mellett.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

65

ALAPELVEK A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A tanulási környezet Egyensúlyt kell találni az indítson aktív, konstruktív egyéni tanulás, a elsajátítási folyamatokat a felfedeztetés, a tanulókban! problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket -hírműsor szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt -filmrészlet részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, -interjú Továbbá, hogy megértse a megértse. -történetek, mesék, közlésekben kifejezett -versek érzelmeket.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A tanulók idegennyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Növekedjen a tanuló Tudjon írni: kreatív íráskészsége, ezzel -üzeneteket képes lesz meglévő -feljegyzéseket ismereteit ötletesen, -életrajzot újszerűen, szokatlan -magánlevelet funkcióban használni. -egyszerű történéseket

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

66

ALAPELVEK

CÉLOK

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják, a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái Az értékelés A megszerzett nyelvtudás kompetenciákra fenntartása egy életen át irányuljon és tartó folyamat. A kommunikatív bizalommal teli légkör nyelvhasználat során növeli a tanuló történjen. önbizalmát, önbecsülését, Fontos összehasonlítási önismeretét. Cél, hogy az szempont a tanuló korábbi értékelés, fejlesztő jellegű teljesítménye. legyen. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség, gyengeség/ -közös értékelés

A módosított pedagógiai program alapján az egyes műveltségterületek, illetve tantárgyak helyi tanterveit a nevelőtestület tagjai a nyíregyházi tantervcsalád tantárgyi struktúrájának alapján 2008. 08. 31-ig végzik el (tartalom, követelmény, alkalmazott módszer tagoltságban).

67

.

3 2./

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Elméleti bevezető A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „én tudata” birtokában többé –kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók. a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása. A nevelő hatások a tanulók tevékenységének folyamatában v. ehhez csatlakozva jelennek meg, így a nevelési módszerek is ebben a keretben kerülnek alkalmazásra. A fentieknek megfelelően a nevelési módszereket a neveléselméleti szakirodalom ált. v. hatásszervező, v. személyiségformáló funkciók alapján osztályozza, ill. gyakran vegyítve érvényesíti azt a két osztályozási szempontot. Ha a nevelési tényezőkkel, valamint az ösztönző - reguláló személyiségbeli képződményekkel koordináltan próbáljuk a nevelési módszerek főbb csoportjait meghatározni, akkor a következő főbb módszercsoportok állhatnak össze, a hatásszervező funkciók szerint: - a) közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személyek nevelő hatásainak orientálására); - b) közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő hatásainak megszervezésére). Személyiségformáló funkciók szerint: - a) szokásformáló eljárások: 1. a beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere); 2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere); - b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: 1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek

68

bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás); 2. a modellközvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből); - c) meggyőződés-formáló eljárások: 1. a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemzőmunkája); 2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere; drámapedagógiai módszerek). Nevelési stílus: A nevelés empirikus kutatásában és a nevelésről szóló ismeretterjesztő művekben gyakran használt kategória. Az optimális kombináció Baldwin szerint a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll, míg a legnegatívabb hatásúnak az erős kontroll és alacsony demokratizmus kombináció bizonyult. Schaefer modell: SZERETET, ELFOGADÁS túlságosan elnéző oltalmazóan elnéző túlságosan oltalmazó kisajátító

együttműködő demokratikus

ELLENŐRZÉS

AUTONÓMIA

tekintélyelvű diktatórikus követelőző szembenálló

távolságtartó közönyös elhanyagoló

ELLENSÉGESSÉG, ELUTASÍTÁS

Becker modellje: MELEGSÉG szervező-hatékony nyugodt távolságtartó

KORLÁTOZÁS merev, ellenkező tekintélyelvű ellenséges, neurotikus

ENGEDÉKENYSÉG szorongásos, érzelmi ragaszkodás elhanyagoló szorongó, neurotikus

ELLENSÉGESSÉG

Négy stílust különböztet meg Ranschburg J.: meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hidegengedékeny és hideg-korlátozó. Baumrind Baldwinhoz hasonlóan az autoritatív, korlátozottan tekintélyelvű nevelést tekinti ideálnak. A nevelési folyamat sokdimenziós, az említetteken (tekintélyelvűség, melegség, kontroll) más fontos meghatározói is vannak, másrészt a tekintélyelvűségnek, a szülői szeretetnek is igen sokféle megnyilvánulási

69

formája létezik. A pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz. Nevelési tényezők: A következő szorosan vett nevelési tényezőket különböztethetjük meg: 1. a nevelő (a nevelők közössége); 2. a „nevelt” (a „neveltek” közössége); 3. a nevelő-nevelt viszony; 4. a nevelési tartalom: 1. a nevelő az a neveltek által elfogadott, kiképzett szakember, aki képes és kész a nevelési tartalom szakszerű közvetítésére; 2. a „nevelt” az a meghatározott életkorú, meghatározott adottságokkal (együttműködési és tanulási képességekkel) rendelkező egyén, aki az általa elfogadott nevelő irányításával és segítségével képes és kész a nevelő tartalom elsajátítására; 3. a nevelő-nevelt viszony a nevelők és a neveltek tartós együttműködésének szociális, pedagógiai és szociálpszichológiai alapja, amely feltételezi egyrészt a nevelési tartalom közvetítésének szándékát és képességét, másrészt a nevelési tartalom elsajátításának szükségletét és képességét, egyszersmind feltételezi a nevelők és a neveltek kölcsönös elfogadottságának és együttműködési készségének egy minimumát; 4. a nevelési tartalom az adott kultúrkör által mindenki számára szükségesnek tartott és előírt: a) képesség- és tulajdonságbeli követelmények; b) a kialakításukat szolgáló tevékenységek; c) az előbbiek összefüggését, kölcsönös megfelelését mérlegelő értékelési szempontrendszer. – A nevelő-nevelt viszonynak csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a nevelő hivatalos megbízása. Ezt csak szerepének, személyiségének, stílusának elfogadtatásával teheti teljessé, érvényessé. A nevelt mindig alternatív módon reagál a nevelő szándékaira és tetteire, az alternatív reagálás legelső szakaszában dől el, hogy elfogadja-e v. elutasítja-e azokat. A tartósan elutasított nevelőnek nincs és nem is lehet nevelő (fejlesztő) hatása. A nevelési tartalom kérdése nem szűkíthető le a képzési tartalomra, a nevelési követelmények, a nevelőtevékenységek, a nevelési eredmények értékelése jóval szélesebb jelenségkör, mint ami a képzési tartalomba belefér. Az oktatás része, és nem kizárólagos tartalma a nevelésnek. nevelés, közösségi nevelés. A nevelő személyisége: alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés ( oktatás nevelő hatása) keretein belül. pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. Minden pillanat nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és példakép. Nemcsak az egyénekkel való bánásmódban, hanem a csoportfolyamatok kezelésében is jártasnak kell lennie. Az őt magát is erősen frusztráló szituációkban jó helyzetfelismerő, döntéshozó, konfliktuskezelő készségekről kell bizonyságot tennie, miközben fontos, hogy képes legyen az elfogadó, igazságos és szeretetteljes légkör biztosítására. A nevelő személyisége oly sokoldalúan fejlett, érett, minden tekintetben kifogástalan kell legyen, hogy sokak szerint a „jó tanár” meghatározása inkább tekinthető pozitív tulajdonságok felemelő gyűjteményének, mint valódi meghatározásnak. Bizonyos paradoxonok is nehezítik a meghatározást: egy tanár anélkül is jó pedagógus. lehet, hogy modellként szolgálna, hogy érzelmileg közel kerülne tanítványaihoz (főleg felsőbb osztályokban), s lehet akkor is modell, ha ismeretátadó munkája nem felel meg az általános követelményeknek. Sok elmélet szerint a pedagógia eredményességét nem lehet egyetlen személyiségmodellhez kapcsolni, inkább a felvállalt szerepek, a tanár attitűdje

70

fogja meghatározni sikerességét, hiszen minden nevelő és növendék viszonyát a két fél együttes részvétele határoz meg, s azokat egyedileg kell kimunkálni. C. Rogers szerint a tanárnak meg kell szabadulnia szerepeitől: le kell vetnie maszkját, hogy valódivá váljon, és megtalálja identitását. Facilitátorként kell működnie, támogatni a gyerekekben eleve benne rejlő felfedezésvágyat és a tudás megszerzésére, fejlődésre való igényt. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia ( beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie. A nevelő személyiségének gazdagítására sokféle csoportos fejlesztő módszer áll rendelkezésre, közülük a legnépszerűbb Thomas Gordon lépésekre lebontott, viszonylag rövid idő alatt elsajátítható programja, a TET (Teacher Effectiveness Training). A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. /Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) ALAPELVEK

CÉLOK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munká-

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

ESZKÖZÖK

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

71

jához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg Olyan iskolai életrend Az iskolai társas (társas) kompetencia, a és sajátítsák el a szociális kialakítása, működtetése, szituációk az iskolai / pozitív szociális szokások, viselkedés alapvető amelyben a tanulók osztály közösség kialakulását. Tudatosan szabályait, alakítsuk ki biztonságban érzik mindennapi életében fejlesztjük tanítványaink bennük az egyéni magukat, mivel a „terepgyakorlatként” társas hatékonyságát szociális értékrendet, a magatartási szabályok szolgálnak a tanulóknak (szociális penetrancia). döntési szabadság és átláthatóak, az egyének és csoportok A pedagógusok - a segítő felelősség összhangját. kiszámíthatóak, kölcsönös megértésének, életmódra nevelés - sikere Formáljuk tanítványainkat mindenkitől egyértelműen együttérzésének, érdekében rendszeresen belső kontrollos, asszertív és következetesen segítőkészségének pozitív mintákat személyiségekké! elvártak. élményszerű nyújtanak a segítő Legyenek tisztában a Tudják higgadtan kezelni megtapasztalásához; a együttműködés változatos mindenkori szociális a konfliktusos pozitív és negatív érzelmi formáival. státusukkal. szituációkat is. viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A személyes kompetencia Személyes képességek A tanuló tudatosan Az önellátó és fejlesztésével az fejlesztése: önkiszolgálás, alakítsa a saját pozitív identitásvédő képesség, egészséges és kulturált önellátás, önkifejezés, életfilozófiáját, tevékenységformáinak életmódra nevelést önvédelmi (egészségvédő, egészséges életmódját, gyakoroltatása az életkori szolgáljuk. A identitásvédő, önreflexív szokásrendszerét! sajátosságoknak harmonikusan fejlett képességek (önértékelő, A tanuló személyiségébe megfelelően a SZÉK személyiség szükségleteit önmegismerő, önfejlesztő építsük be a jóléti modell program szerint. meghatározó életfilozófia képesség). központi kategóriáit. A személyiség egészséges részévé válik. Kiépítjük és A tanuló legyen tisztában - egészség, önérvényesítéséhez, az egyéni életélési kultúra a személyiséget - önmegvalósítás –alkotás, ugyanakkor a függőségi részévé tesszük a pozitív veszélyeztető negatív - minőség mindenben, relációk tartalmú viszonyulásokat hatásokkal (negatív hatású - egyéni életélés kultúrája, megtapasztalására is (attitűd), szükségleteket társas viszonyok, káros alkalmas szituációk (igényszint), motivumokat szenvedélyek - drog, teremtése. (cselekvésre késztető alkohol, dohányzás, belső hajtóerő), elégtelen táplálkozás,

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és

72

szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

mozgásszegény életmód stb.)! Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!.

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan A szociális befolyásolás szakmai - emberi tekintélyelvű és magas fokozatait a helyzetnek autoritásra alapozzuk. színtű demokratizmusra megfelelően alkalmazni: A pedagógus épülő nevelési stílusra behódolás (alapja a személyisége alkotó törekszünk, a hatalom), azonosulás művészetté nemesíti a pedagógusok bánásmódja, (alapja a vonzerő)és professzionális szakmai kontrollmódszerei a interiorizáció (alapja a munkáját. nevelés folyamán, hitlesség). alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja Formáljunk sokoldalú pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen társas kapcsolatokra alapja a tanuló, nevelő, szociál-integratív! képes, környezettudatos, szülő együttműködése egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. A SZÉK kompetenciák A nevelési területek Az életkornak és fejlesztése a készségek és kölcsönös fejlettségi szintnek képességek fejlesztése, hatékonyságának megfelelő prioritások pozitív attitűdök megteremtése a megtalálása, a kialakítása szintézisében személyiség harmonikus nevelőhatások történik. fejlődése érdekében. összehangolása.

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztesvesztes).

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természetitársadalmi környezet alakításának képességét.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

videofelvételek, riportok stb.

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái,

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

73

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

3.3./

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

Kiemelt fejlesztési feladatok.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítástanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet

74

elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását

75

döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a

76

tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

77

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is.

78

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve

79

készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

80

3.4/

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösség fejlesztését, egyéni arculatát nagymértékben befolyásolja a tanulói és nevelői összetétel, az életkor, az egyének teljesítménye, a kommunikációs és kooperatív készség. A kapcsolat rendszerének alapja a korszerű pedagógiai elveken alapuló tanár-diák viszony. Lényeges jellemzője a normakövető magatartás, mozgatórugója a közös tevékenység, a kialakult szokások betartása és a hagyományok ápolása. 3.4.1./ Közösségfejlesztési célkitűzéseink. a pozitív gyermek-nevelő kapcsolat kialakítása, a jó csoportlégkör megteremtése, együttes pozitív élmények rendszeres biztosítása, kooperatív tevékenységek az együtt meghatározott célok érdekében, kiscsoportok alakítása és azok személyiségformáló hatásának folyamatos biztosítása, az egyén szuverenitásának biztosítása, a nyugodt együttélést biztosító normák betartása, a munka és a magatartás rendszeres, közös értékelése, az életkori sajátosságokhoz igazodó önkormányzó képesség kialakítása, harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi és természeti környezettel, az együvé tartozást elősegítő hagyományok ápolása és továbbfejlesztése. 3.4.2./ A közösségi nevelés színterei. a tanítás-tanulás folyamatában (a tanítási órán és azon kívüli nevelési-oktatási folyamatokban) a napközis tevékenységekben, a diákönkormányzati munkában, az iskolán kívüli közös rendezvényeken. 3.4.3/ Nevelési feladatok. A Hon- és népismeret relációban: család – iskola osztály – iskola egyén – osztály, baráti körök kapcsolatrendszerben megismertetni a normakövető magatartás, együttműködés, a barátság, a konfliktuskezelés, a másság elfogadásának a közösségi jelentőségét.

81

A nemzet jelképeinek, a történelmi eseményeknek, a történelmi személyiségek életútjának, a nemzeti hagyományoknak a megismertetése és a velük való azonosulás elősegítésével a nemzethez tartozás élményének erősítése. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz viszonylatban. A multikultúrális tartalmak megismertetésén (szokások, életmódok, kultúrák, vallások), tiszteletén keresztül erősíteni másság iránti nyitottságot és elfogadást. Az életkori sajátosságoknak megfelelő mélységben ismertetni kell hazánk nemzetközi kapcsolatai és az európai egység jelentőségét. A kommunikációs kultúra fejlesztésében az önálló ismeretszerzés, a véleménnyilvánítás, az érvelés, a kritika és önkritika képességét kell a központba állítanunk. A tanuláson és önművelésen keresztül a tanuló személyiségének fejlesztésével érjük el a közösségi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen attitűdök kialakítását. Az általános iskola egész képzési időszaka alatt, valamennyi tevékenységével feltárjuk: - az egyéni adottságokat, - az egyéni elképzeléseket, késztetéseket, - a középiskolák követelményrendszerét, - a munkaerőpiac igényeit. Ezen információk birtokában úgy befolyásoljuk tanulóink pályaorientációját, hogy elképzeléseik szorosan illeszkedjenek egyéni lehetőségeikhez és a társadalmi szükségletekhez. A testi és lelki egészségnevelés, valamint a környezeti nevelés területén megvalósítandó közösségfejlesztési feladatokat külön fejezetekben tárgyaljuk. A közösséghez tartozás tudatát és élményét, a közös értékek erősítését közvetíti a hagyományok ápolása. A hagyományok rendszere közösségteremtő, megőrző erő, mely a folytonosság mellett bizonyos ismétlődő szakaszosságot visz az iskolai életbe és segíti az egyéni arculat megteremtését. Az iskolai hagyományok rendszere: A Benczúr nyakkendő ünnepi viselete a közösség szimbóluma, Az óvodásokat minden évben több alkalommal fogadjuk ( karácsony, madarak és fák napja, gyermeknap), Az óvónők és az 1-2. osztályos tanítónők kölcsönösen bemutató foglalkozásokat tartanak, Közös év végi tantestületi kirándulást szervezünk a Tündérkert Óvodával, Az integrált nevelés egymásra építése és hatékonyságának fokozása érdekében pályázati keretben együttműködünk az óvodával, Osztálykirándulások évente egy alkalommal, a felsőben már több naposak, Farsang és a karácsony iskolai szintű, hangulatos megszervezése, Az iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, ballagás) élményszerűmegszervezése, nemzeti ünnepeinkről színvonalas megemlékezések, Közös színház és hangverseny látogatás, Jótékonysági bál a szülői kapcsolatok erősítésére, szponzorálási lehetőségekre, Benczúr vetélkedő minden év februárjában, Készülődés a Benczúr Gálára, 82

Benczúr Tanulmányi Verseny előkészítése és lebonyolítása, A Benczúr Kupa városi szintű sportverseny lebonyolítása, Testvériskolai kapcsolatok ápolása, közös sportversenyek és kulturális fellépések a Szatmárnémeti Octavian Goga Általános Iskolával és a lengyelországi Gorlice város egyik iskolájával. 3.5./ Beilleszkedési és magatartási problémák kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenységünk. „Az ember nem rossz, csak néha gyenge” A tanulók magatartási zavara több tényező együttes hatásának következménye, melynek eredményeként felborul a lelki egyensúly. A pszihoszociális környezeti ártalmak egymással összefonódva, egymást erősítve hatnak. A magatartási problémával küzdő gyermek személyiségét csak az előzmények ismeretében érthetjük meg. 3.5.1./ Az okok feltárása. Mielőtt a környezetkárosított magatartási zavarban szenvedő, nehezen nevelhető gyermek sajátosan egyéni nevelését elkezdenénk, az okok feltárására feltétlenül szükség van. Ezek lehetnek: - deviáns családi környezet, - túlvédő, következetlen, hideg korlátozó család, - érzelmi elhanyagolás, - káros szociális és mentális hatások, - a szülők válása, - túlzottan magas vagy alacsony családi követelményrendszer. 3.5.2./ A tünetek felismerése. Általában a magatartászavaros viselkedés célja a figyelemfelkeltés, a szeretetigény kifejezése, vagy a kortársak rokonszenvének elnyerése. Ilyen tünetek lehetnek: - félelemérzés, szorongás, nyugtalanság, elkeseredés - dacosság, agresszivitás - lopás - csúnya beszéd, feltűnő viselkedés - csavargás, galeribe tömörülés, szökés otthonról - alkoholizálás, kábítószer fogyasztás

83

3.5.3./ A beilleszkedési problémák megelőzése és kezelése. Az első osztályos tanulók sikeres beilleszkedését segítő tevékenységek: - már óvodás korukban többször jártak az iskolában és megismerték a tanító néniket, s a pedagógusok is őket. - az óvónők tájékoztatják az 1.-2. osztályban tanítókat a problémás magatartású gyermekekről és az okokról, - a szülőkkel közös konzultáció a magatartási problémák okainak feltárása és megszüntetési lehetőségeinek kimunkálása céljából, - alapvető higiénés szokások kialakítása, - a képességekkel arányban álló napi terhelés dinamizmusa, iskolai sikerek biztosítása, - az integrált nevelésben rejlő lehetőségek kihasználása.

-

Továbbhaladás a felső tagozatba: az alsós és felsős tanulmányi és viselkedési követelményrendszer összehangolása, speciális, személyre szabott bánásmód kialakítása, egyéni haladási programok alkalmazása a hátrányok kompenzálására, szocializációs és kommunikációs hátrányok mérséklése a kooperációt igénylő közösségi tevékenységeken keresztül.

A szülők nevelési attitűdjének megváltoztatása: A megtartás – zavaros viselkedés oka gyakran a család szegényes, kontaktus hiányos rendszerére vezethető vissza. Feladatunk, közös elemző munkával feltárni a családi nevelés alapvonásait és a konfliktusok okait, melyek lehetnek: - anyagi jellegű konfliktusok, - feszült családi légkör, a belső családi egyensúly hiánya, - diktatórikus viszonyok, - érzelmi és testi erőszak, - érzelmi sivárság, a szeretet és gondoskodás hiánya, - szülői túlkövetelő magatartás. A szülővel a pedagógusnak intenzív kapcsolatokat kell ápolni, mert az egyik legfontosabb tényező a családi nevelés irányváltása (családlátogatás, egyéni beszélgetés, fogadóóra, szülői értekezlet, pszichológiai tanácsadás, telefonos kapcsolat).

84

3.6./ A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek. „Gondolkodás nélkül tanulni nem érdemes, ismeretek nélkül gondolkodni veszélyes!” 3.6.1/ Elméleti megfontolások: Tehetséggondozó munkánkat a személyiségfejlesztés sajátos részének tekintjük, mellyel biztosítjuk a tanulók egyénre szabott fejlődéséhez, speciális felkészítéséhez való jogát. A személyiséget olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszernek tekintjük, amely a veleszületett idegrendszeri sajátosságain, a társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban állandóan változik és fejlődik. A tehetséget két nagy, egyenként négy faktorból álló tényezőcsoport által meghatározottnak foghatjuk fel: a genetikai tényezők és a környezeti tényezők. A kivételes társadalmi teljesítmény négy adottság és négy környezeti komponens együtthatásának eredője. CSALÁD

ISKOLA Specifikus mentális adottságok Általános értelmesség adottságok

Kreativitás adottságok Motivációs adottságok

KORTÁRS CSOPORTOK

+ Sors-faktor TÁRSADALOM

A sors-faktor a megfelelően hosszú élettartamot jelenti, mely alatt a tehetség kibontakozhat. Az új helyzetekben való alkalmazás és alkalmazkodás képességcsoportja az intelligencia. A kreativitás túlnő az intelligencián, mert nemcsak alkalmaz, hanem létrehoz, kitalál, a megszokottól eltérően (divergensen) alkalmazza az ismereteket. A kreativitás alapvető átélési módja a kíváncsiság, az önmegvalósítás igénye.

85

A tehetséges gyermekek más személyiségjellemzőkkel rendelkeznek, mint az átlagos képességű gyermekek, ezért differenciált oktatási lehetőséget kell biztosítani számukra. 3.6.2/ A tehetséges tanulók jellemzői: Gyorsan és könnyedén sajátítják el az új anyagot. Korán érnek. Teljesítményük az életkorukhoz képest sokkal magasabb az átlagnál. Nagy szókinccsel rendelkeznek, korán kezdenek olvasni, jó helyesírók, folyékonyan fejezik ki magukat. Helyesen következtetnek, intellektuálisan elmélyültek. Kiterjedt ismereteik vannak a világról, egy szituációnak több összetevőjére is reagálnak. 3.6.3/ A hátrányos helyzetű, alulteljesítő tehetséges tanulók jellemzői: szerény, illetve alacsony szocioökonómiai családból származnak, hiányos tudásúak, gyengén olvasnak, erősen tanárfüggőek, folyamatos külső motivációt igényelnek, gyakran leragadnak egy-egy feladatnál, szeretik az átlátható feladatokat, kedvelik a kiszámítható oktatást, kíváncsiság, az újdonságokra való nyitottság, önálló, kísérletezésre való hajlam, jó non-verbális kifejezőkészség, kreativitás, kockázatvállalás, vezetési képességek, alkalmazkodóképesség, humorérzék, fejlett emlékezet és megfigyelőképesség, a konkrétumok iránti fogékonyság. 3.6.4/ Tehetséggondozó munkánk célja: olyan iskolai (családi, kortársi, társadalmi) mikrokörnyezet, tevékenységi, motivációs és értékelési rendszer működtetése, mely a tanulók veleszületett adottságainak megfelelő legmagasabb teljesítmény elérését biztosítja. 3.6.5/ A képesség kibontakoztatás és tehetségnevelés során elvégzendő feladataink: 1. A tanítás-tanulás során feldolgozott témakörök minél több területet integráljanak (koncentráció, divergencia). 2. Az egyes témakörökön belül erősíteni kell a belső összefüggések feltárását, a „vezérfonalak” kiemelését (belső koncentráció). 3. Lehetőséget kell adni egy-egy önként választott téma elmélyült tanulmányozására. 4. Minden helyzetet ki kell használni az önálló, illetve az önirányított tanulás képességének fejlesztésére.

86

5. Minél több lehetőséget kell biztosítani az absztrak, a produktív, a komplex és a magasabb szintű gondolkodási képességek erősítésére. 6. Koncentrálni kell az alternatív gondolkodási és kutatási képességek erősítésére. 7. Késztetnünk kell a tanulókat olyan produktumok létrehozására, melyek új felvetések, új módszerek, új anyagok és formák felhasználását igénylik. 8. Ösztönöznünk kell tanulóinkat önismeretük fejlesztésére, a maguk és mások közötti hasonlóságok és különbségek megbecsülésére. 9. Rendszeres visszajelzéseket kell adni tehetséges tanulóinknak a stanardizált tesztek és versenyfeladatok eredményeiről, de emellett lehetőséget kell kapniuk az önértékelésre is. 10. Fel kell ismernünk tehetséges alulteljesítő tanítványainkat, gondoskodnunk kell folyamatos külső motivációjukról (szülő, tanár), mert a nem realizálódó szellemi potenciál veszteség az egyén számára, de veszteség a társadalomnak is. 3.6.6/ A tehetségfejlesztés szinterei és tartalmak. Tanítási órák: A tehetséggondozás alapja a tanítási órákon megvalósított differenciált foglalkozás. Ezen belül: az óra anyagához csatlakozó tanulói kiselőadások, beszámoló és bemutató az otthon elvégzett szorgalmi kísérletek eredményeiről (fizika, földrajz, kémia, biológia), tanulói élmények a témához kapcsolódó TV műsorokról (történelem, irodalom, művészetek, csillagászat, biológia, űrhajózás, számítástechnika, stb), az összetett, kreativitást igénylő otthoni írásbeli feladatok megoldásának ismertetése és értékelése, szaktárgyi verseny (felvételi) feladatok eredményeinek értékelése, az írásbeli szaktárgyi felméréseknél rendszeres, kreativitást fejlesztő és mérő szorgalmi feladatok biztosítása, a 3. évfolyamtól kezdődően emeltszintű óraszámban, csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a számítástechnikát, a német és angol nyelvet, teljes tanítási óra, vagy órarészlet önálló tanulói levezetése (7-8. osztályban), teljes tananyagtartalmak önálló feldolgozása és a kapcsolódó feladatok megoldása, beszámolási lehetőség biztosítása az önálló tanulói megfigyelések és gyűjtőmunkák eredményeiről. Tanórán kívüli foglalkozások: Minden pályázati lehetőséget kihasználunk az önkormányzat által meghirdetett tehetséggondozó programok megvalósítására (számítástechnika, matematika, komplex természettudományi, biológia, kémia). Az iskolai órakeret felhasználásával tehetséggondozó szakköröket szervezünk (számítástechnika, matematika, röplabda, futball, floorball, tollaslabda).

87

Önköltséges alapon, külső oktató bevonásával, szponzori támogatás segítségével asztalitenisz és sakk szakkört működtetünk. Tanulóink tudomására hozzuk (s a megvalósításban szakmailag támogatjuk) az összes részükre meghirdetett pályázati lehetőségeket (képzőművészeti, irodalmi, történelmi, foto, számítástechnika, környezetvédelem, idegen nyelv, stb). Tanulóink érdeklődésére alapozva kettő magániskola is szervez intézményünkben tehetséggondozó foglalkozásokat: - Benczúr Művészeti Magániskola : zongora, furulya, tangóharmonika, gitár, hegedű, - Besztercei Alapfokú Művészeti Magániskola: dráma, tánc, néptánc, média ismeret, kézművesség témákban. Minden tanévben nagyszámú tanulót nevezünk az országos felfutású tanulmányi versenyekre. Iskolánk a tehetségfejlesztés három fő területén, saját szervezésű rendezvényein nyújt versenyzési, szereplési és megmérettetési lehetőségeket: - A „Benczúr Kupa”-n meghívásos alapon a város iskoláinak legjobb futballcsapatai vesznek részt, - A „Benczúr Gála”-n minden tanuló a művészeti bemutatkozás lehetőségét kapja, - A „Benczúr Nap”-on a város és vonzáskörzetébe tartozó iskolák tanulmányi versenyét bonyolítjuk le. A versenyeken saját tanulóink is részt vesznek, de elkülönített értékelési rendszert dolgoztunk ki számukra. Tanulmányi versenyeink 16-18 helyszínen, átlagban 500-700 résztvevő tanulóval szerveződnek.

88

3.7./ A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. 3.7.1/. A társadalmi problémák hatása az iskola ifjúságvédelmi feladataira. Napjainkban, amikor a szülők egy része nehezebb helyzetbe került, és a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnőtt. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyermek, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká váltak. Ezek a problémák iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyát. A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását, több család anyagi helyzetének romlását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelem nehezen tud lépést tartani az egyre szaporodó feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnököknek a feladata. Fontos a családlátogatás, szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása. A helyzetet tovább súlyosbítja a roma származású tanulók számának folyamatos emelkedése. 3.7.2/ Jogszabályi háttér. A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelemi feladatait a közoktatási intézmények művelődését szabályozó két legfontosabb jogszabály: a Közoktatási Törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. E jogszabályok alapján az iskolákban a gyermekvédelmi teendők ellátása az igazgató, a pedagógusok, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemi felelősök feladatkörébe tartozik. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E feladatok a nevelőknek a munkaidejük kötelező órájukon túli részében kell ellátniuk. 11/1994. (VI.8) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről (hatályos: 2003. V. 31-től) 6.§. (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyerekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős munkájához szükséges feltételekről. 89

(4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban kell tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős személyéről. 3.7.3/ Az ifjúságvédelmi felelős feladatai. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. Hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson vesz részt, hogy megismerje a tanuló otthoni környezetét. A gyermek védelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényezők megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére eset megbeszéléseken vesz részt. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes önkormányzatnál rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására, illetve rendkívüli segély folyósítására. Az iskolában a szülők és a tanulók által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult betegek beilleszkedésének a segítésére. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. 3.7.4/ Megelőzés. A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent. Célja az, hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsító hatásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. Az iskola pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megelőző céljait: -

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.

90

-

-

-

-

-

-

Már első osztályban felderítést végzünk az osztályban tanító nevelők és a gyermekvédelmi felelős segítségével. A jelzéseknek, intézkedéseknek jól nyomon követhetően dokumentáltnak kell lenniük. A megelőző tevékenység alapeleme az őszinte beszélgetés, a pedagógus érdeklődése, a feltétlen diszkréció. A megelőző munkában igényeljük a szakhatóságok ismeretterjesztő előadásait (drogprevenció, bűnözés). Az osztályfőnök azonnal jelzi a tanuló személyiségében, életminőségében bekövetkezett negatív tendenciájú változásokat a gyermekvédelmi felelősnek. Ha a változásról a gyermekvédelmi felelős értesül először, ő jelzi az osztályfőnöknek, illetve a gyereket tanító azon szaktanároknak, akik a probléma megoldásában segíthetnek. Természetesen a szülők aktív közreműködésére is számíthatunk. Ha a bajt nem tudjuk helyben orvosolni, a megfelelő intézményhez fordulunk segítségért. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket: biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolánk rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, a családokkal. Biztosítjuk és segítjük a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését. Biztosítjuk, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítjuk, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon. Iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki. A tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk. A tanuló számára biztosítjuk, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön. Az iskola együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység.

3.7.5/ Feltárás. Alapvető gyermekvédelmi feladatoknak a következő területekre kell kiterjedniük: - Fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, - Meg kell keresni a problémák okait, - Segítséget kell kérni a felmerült problémák megoldására a gyermekjóléti szolgálatok szakembereitől.

91

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulókat az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja segíteni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A gyermekvédelmi törvény a következők szerint határozza meg a veszélyeztetettség fogalmát: „…. Veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” A gyermekvédelem azokat a gyerekeket tekinti veszélyeztetettnek, akiknek a személyiség fejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. Az iskola oktatási-nevelési körülményeinek és jól működő közösségi szellemének kialakításával a tanulókra ható abszolút és relatív ártalmakat a lehető legnagyobb mértékben megpróbáljuk kiküszöbölni! Az iskolai környezet abszolút ártalmai (minden gyereket károsítanak), ezeket kívánjuk elkerülni: a nevelő személyiségének alkalmatlansága, a rossz tanár-diák viszony, egyes gyerekek negatív hatása, az iskolai közösségi szellem hiánya, hibái, az iskola és a szülők közötti laza kapcsolat, a gyerekekkel való egyéni foglalkozás hiánya, hibái, a gyerek rosszul szervezett és lebonyolított áthelyezése egyik osztályból a másikba, egyik iskolából a másikba, túlterhelés. Relatív ártalmak (a fejlődés körülményei folytán kisebb teherbírású, tűrő-, ellenálló-, alkalmazkodó- vagy teljesítőképességű, gyengébb idegrendszerű gyerekek károsodását idézheti elő elsősorban): zsúfoltság otthonosság hiánya a rossz napköziotthon az értékelés, a jutalmazás és büntetés hibái a sikerélmény hiánya, a folytonos kudarcok Az iskolaéretlenül való beiskolázás, a szükséges gyógypedagógiai áttelepítés elmaradása, a rossz pályairányítás folytán a gyerek számára nem megfelelő iskolatípusba való beiskolázás relatív ártalom abban az értelemben, hogy nem minden gyereket károsít, abszolútnak mondható, ha azt vesszük figyelembe, hogy minden gyerek számára ártalmas, akit érint. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek körülményei között sok a hasonlóság, de mégsem sorolhatók azonos kategóriába. Hátrányos helyzetű tanulóknak azok tekinthetők, akiket különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségűk elérésében- elsősorban kulturális,

92

tanulmányi szempontból. Vagyis a hátrányos helyzet következménye a tanuló esélyegyenlősége, míg a veszélyeztetettségé a tanuló személyiségének károsodása. 3.7.6/ Megszüntetés. (Mérséklés) Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében, mérséklésében. Intézményünknek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Amennyiben veszélyeztetettségre utaló jelet észlelünk, értesítenünk kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az iskolának az is feladata, hogy a külső segítségen túl az iskola falain belül is segítse a veszélyeztetettség megszüntetését vagy legalább is ellensúlyozását. E feladatunknak a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai munkájuk részeként, pedagógiai tevékenységükkel tudnak eleget tenni. A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységek alkalmasak a gyermekvédelem céljainak megvalósítására: felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, a beiskolázás körültekintő megszervezése, az indulási hátrányok csökkenése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőknek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezési lehetőség, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok). Az ifjúságvédelmi felelős fontos feladata a segélyezési ügyek intézése és dokumentálása. Anyagi támogatás lehetséges formái: ingyenes tankönyv a megfelelő célcsoportoknak, ingyenes étkezés biztosítása, étkezés térítési díj csökkentése, étkezési hozzájárulás azon gyermekek számára, akik nem ingyenesek, buszbérlet a kiegészítő családi pótlékos Nyíregyházán lakó tanulóinknak.

93

Anyagi támogatás lehetséges forrásai: Alapítványi pénzből, pályázatokon nyert pénzből, szponzorok által felajánlott összegekből, kisebbségi önkormányzatból kapott támogatásból, Gyermekétkeztetési Közalapítvány természetbeni juttatásai. Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében együttműködik az alábbi szervezetekkel, intézményekkel, illetve azok szakembereivel: Nyíregyháza Város Önkormányzata Szociális Iroda, Gyermekjóléti Szolgálat, Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Csoportja, Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, Gyerekek Szőlőskerti Átmeneti Otthona, Anyaotthon /Csillag utca, Periféria Egyesület, Megyei és Városi Rendőrkapitányság, Bűnmegelőzési Osztály, Ifjúságvédelmi Alegység, Iskolaorvos, védőnő, pszichológus, logopédus, Drogambulancia, Máltai Szeretett Szolgálat, Más, rászoruló családokat segítő alapítványok és szervezetek, Nevelőszülők, Kisebbségi Önkormányzat. 3.8./ A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. 3.8.1./ A hátrányos helyzet tünetei: A gyermek személyiségfejlődése nem az adottságainak megfelelő irányban alakul egyegy speciális képességét tekintve. Következésképpen jelentkezik a hasonló életkorúaktól való lemaradás a tanuló külső és belső viszonyaiban, tanulmányi előmenetelében és szocializációjában. A hátrányos helyzet kialakulásának egyik oka a szegénység, mely a társadalom többségéhez képest rosszabb megélhetési, iskoláztatási, mobilitási és érdekérvényesítési lehetőségeket jelent. E kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik családjuk jövedelmi, foglalkozási státusza, képzettségi szintje és a családi viszonyok rendezettsége tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a csoportra jellemző átlag. A szociális mező mellett a hátrányos helyzet második oka, a szülők alacsony iskolázottsági szintje. E faktor egyben előidézője is a szegénység újratermelődési mechanizmusának, mert az alacsony kulturális igényszint a családi szubkultúrában nem motiválja a fiatalt képességei kibontakoztatásában, személyiségének adottságaira épülő kiteljesedésében. 94

Az inadekvát hátrányos helyzet keletkezésének harmadik, járulékos oka a családok eltérő értékrendszeréből és szocializációs eljárásaiból adódó nyelvi – kommunikációs fejletlenség. 3.8.2/ A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. 3.8.2.1./ Döntési kompetenciák: A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Abban a kérdésben, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. 3.8.3./A nevelési tanácsadó szerepe a tanulási kudarcnak kitett tanulók hátrányának mérséklésében: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a szülő bevonásával magatartási rendellenességgel, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek pszichológiai vizsgálata összegzés és írásos szakértői vélemény készítése a vizsgálat eredményéről instrukciókat, tanácsokat ad az iskola és a szülő feladataival kapcsolatban az adott gyermek fejlesztése érdekében logopédiai ellátást biztosít mozgássérültek konduktív pedagógiai ellátása gyógytestnevelés. továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás Stratégiai cél: Meggyőzni a szülőket arról, hogy a legnagyobb érték az iskolában megszerzett tudás, mert csak a tanulás révén lehet biztos munkához és jobbléthez jutni. Feladatok: A családok iskolához, tanuláshoz való viszonyának megismerése, a családi attitűd folyamatos pozitív befolyásolása, napi tanulói és szülői sikerélmény biztosítása. A tanulók tanulási kudarcfaktorainak beazonosítása diagnosztikus mérések alapján, tipizálás, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. A differenciált tanulásszervezés minél szélesebb körű alkalmazása, kooperatív tanítási – tanulási technikák bevezetése, (tanítási órákon, önálló foglalkozásokon, napköziben, tanulószobán).

95

Felzárkóztató, képességfejlesztő csoportok megszervezése, egyénre szabott célok megfogalmazása. A speciális tantervű „FIMOTA” osztályok tanulóinak rendszeres tanulmányi mérése, és esetleges áthelyezések kezdeményezése a normál tantervű osztályokba. Így a részleges integrációtól a teljes integrációig juthatnának el egyéni fejlődésükben. Olyan játékos tanórai és tanórán kívüli programok szervezése, melyben a tanulási kudarcnak kitett tanuló is sikeres lehet és pozitív szocializációs élményt szerezhet (sporttevékenység, ügyességi versenyek, gyűjtőmunkák, tanulói pályázatok, kulturális szereplések, természetvédelmi munkák, stb). Építenünk kell az iskoláskor előtti nevelési tényezőkre, különösen a domináns szerepet játszó óvodai nevelésre. Szinten kell tartanunk, illetve bővítenünk az óvónők és az első – második osztályos tanítók kiváló munkakapcsolatait. Erősíteni kell az oktatás bevezető – kezdő, kezdő – alapozó, a 8. évfolyam és a középiskola első évfolyama közötti zökkenőmentes átmenet biztosítását pedagógiai együttműködéssel és nyomonkövetéssel (visszajelzés). Pedagógus kompetenciák fejlesztése a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében. (intézményközi együttműködés és tapasztalatcsere az Ibrányi és a Szőlőskerti Általános Iskolával). 3.8.4/ A tanulói kudarcnak kitett hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének szervezeti keretei és tartalmak, a társadalmi befogadással kapcsolatos feladatok. 3.8.4.1/

Szervezeti forma:

Iskolánkban már hosszú évek óta spontán integrációval heterogén osztályok alakultak ki, a hátrányos helyzetű tanulók a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon együtt nevelkednek társaikkal. Ez már részben magában foglalta a teljes integráció felé mutató erőfeszítéseket (korrepetálások, felvételi előkészítők, napközi és tanulószobai foglalkozások), de nem érte el annak szintjét, mert nem alakult ki az egyéni különbségekre alapozott nevelés, a tanuló alkalmazkodásának elsőrendű jelentőséget tulajdonított, nem a nevelés és az oktatás igazodott a gyermekhez és annak közegéhez, a differenciálást lényegében azonosította a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel. 3.8.4.2./ A tanítási órákon megvalósítandó feladatok: Differenciált óravezetés és fejlesztés a tanulók egyéni különbségeire alapozva (gyengébb és erősebb területek, érdeklődés, törekvés, motiváltság, személyiség). Egyéni bánásmód alkalmazása, érezze a tanuló, hogy odafigyeljenek rá és a pedagógus fontosnak tartja tanulmányi, emberi sikerességének elősegítését. Napi motiváció, megoldási késztetés és sikerélmény biztosítása a magasfokú követelményrendszer biztosítása mellett.

96

Önértékelésre alapozott kötelességtudat fejlesztése. Interaktív, kooperáción alapuló feladatokkal fejleszteni a kommunikációs képességeket. Tantárgyspecifikus tanulási technikák megismertetése és gyakoroltatása. Az önképzés, önművelés és az egész életen keresztüli tanulás igényének és szükségszerűségének felismertetése. Multikultúrális tartalmak megismerése (irodalom, történelem, földrajz, idegen nyelv, zene, képzőművészet). 3.8.4.3/

Felzárkóztató órák:

Az iskola a tanulók igénye szerint, a törvényben meghatározott arányban, választható tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés és konzultáció céljából. Ezeken az órákon az egyéni különbségekre alapozott fejlesztésre, az egyéni bánásmódra kitűnő lehetőségek adódnak. 3.8.4.4./ Felzárkóztató önálló foglalkozások: Az 1.-4. évfolyamon az egésznapos oktatási formában a tanítási órát mindig egy önálló óra követi. Az önálló órán lehetőség nyílik a tanulók egyéni haladásának megfelelő segítségadásra, akár 2-3 tanulóval való külön foglalkozásra is. feladattudat ébrentartása figyelemösszpontosítás fejlesztése közösségi normák elfogadása műveltségbeli hátrány enyhítése kifejezőkészség fejlesztése egyéni különbségekre alapozott nevelés 3.8.4.5./ Felsős napköziotthon és tanulószoba: Azok a hátrányos helyzetű tanulók veszik igénybe, akiket szüleik az otthoni tanulásban nem tudják segíteni és ösztönözni, valamint hiányoznak a nyugodt, elkülönült tanulás technikai feltételei.. segítségadás az önálló tanulásban, kötelességtudat erősítése, megerősítés és ellenőrzés segítése, egyéni bánásmód, egyéni motiváció. 3.8.4.6./ Tanórai és tanórán kívüli programok: Olyan közösségi tevékenységek, melyekben a tanulási kudarcnak kitett tanulók sikereket érhetnek el, átélhetik a közösséghez tartozás örömeit, fejlődhet

97

kommunikációs készségük, elsajátíthatják kompenzálhatják szociokultúrális hátrányukat.

a

kooperációs

technikákat

és

sportversenyek ügyességi versenyek gyűjtőmunkák készségtárgyak szakkörei tanulói pályázatok hangverseny színház kulturális bemutatók 3.8.4.7./ „ FIMOTA” osztályok létrehozása. Iskolánkban fenntartói engedéllyel és ösztönzésre a 2000/2001-es tanévtől kislétszámú (8-14 fő) első osztályt hoztunk létre a figyelemösszpontosításban, a mozgáskoordinációban, és a tanulásban hátrányt szenvedő tanulók részére. Jelenleg kettő ilyen osztályunk működik ( 2. és 4. évfolyam) speciális tanterv alapján. Az osztályba kerülés feltételei: Iskoláskor elérése. Pedagógiai szakszolgálat írásos véleménye és javaslata. Szülői beleegyezés. Különleges feladatok: A pedagógiai szakszolgálat instrukciói segítségével az egyéni hátrányok leküzdése. Egyénre szabott haladási ütemterv, egyéni fejlesztés. Speciális szabadidős programok, melyek: -játékosak, mozgásosak, figyelmet igényelnek, együttműködésen alapulnak. Segítői: 1 fő logopédus 1 fő pszichológus 1 fő fejlesztő pedagógus szülő – pedagógus speciálisan intenzív partneri viszonya Megjegyzés: A hátrányos helyzet és a tanulási kudarc mérséklésének feladatait és a kapcsolatos programokat lásd részletesen az integrált nevelés fejezetben.

98

3.8.4.8/

A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: -

kulcskompetenciák

megalapozása,

megszilárdítása

az

1–6.

évfolyamon,

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

99

3.8.5./ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. 3.8.5.1/ Anyagi hátrányok iskolai mérséklése. Az egésznapos oktatásban részesülők és a kiegészítő családi pótlékkal rendelkezők ingyen ebédelnek és ingyen tankönyvet kapnak (1.-4. évf). 2004. szeptemberétől ugyanez a lehetőség a felső tagozatos tanulókat is megilleti. Minden kiegészítő családi pótlékos szülő gyermeke ingyenes bérletet kap. Az 1.-8. évfolyamig minden olyan szülő gyermeke ingyen tankönyvet kap, akik: három vagy több gyermeket nevelnek egyedülállóak egészségkárosultak Rászorultsági alapon 50%-os étkezési kedvezményt adunk. A tanulmányi versenyek nevezési díjait és az osztálykirándulások költségét az szja 1%-nak felajánlásaiból részben vagy teljesen az iskola fedezi. A Gyermekétkeztetési Alapítványtól pályázat útján a rászoruló családok karácsonyi egységcsomagot kapnak. A Mandala Színház és a Móricz Zsigmond Színház ingyenes „szociális bérletet” biztosít néhány tanulónak. Iskolai bevételes színházi előadást rendezünk, melyet a bérletek (színház, filharmónia) árának mérséklésére fordítunk. 3.8.5.2./ Szociális krízishelyzetben lehetséges intézkedések: Ha a gyermek fejlődését veszélyeztető körülményekről a pedagógus tudomást szerez –a tanuló személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett- értesíti a szülőt. Ha az iskola tudomására jut, hogy a tanuló családjában deviáns magatartású személy él, vagy fizikai, szexuális, lelki zaklatásnak van kitéve, akkor kezdeményezzük áthelyezését az Átmeneti Otthonba (Szőlőskerti Általános Iskola). Jól működő kapcsolatokat ápolunk a Gyermekjóléti Szolgálattal. Ha a tanuló családjában tartósan és súlyosan veszélyeztetett, akkor a Gyámügyi Hivatal intézkedését kérjük. Bűnözésre vagy drogfogyasztásra utaló magatartás esetén az Ifjúságvédelmi Alosztályt értesítjük.

84

3.9/

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke.

Taneszköz beszerzési terv a 2004-2008-as időszakban.

85

Taneszköz beszerzési terv 1. A Minta az 1998. 2/II. (01.23) sz. Műv. Közlöny alapján „A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója a Funkcionális taneszközjegyzékről, ajánlás a taneszközfejlesztéshez” és a helyi Pedagógiai program figyelembe vételével készült. 2. A közreadott „MINTÁVAL” segítséget kívánunk nyújtani a Taneszköz beszerzési terv elkészítéséhez. 3. A Terv változtatható, bővíthető iskolánként a helyi pedagógiai programban foglaltak szerint. 4. A felsorolt taneszközök döntő része jelenleg is beszerezhető, vagy már az iskolában rendelkezésre áll. 5. A műveltség terület számai után beírt taneszközökön (szemléltető eszközök) túl más eszközök is használhatók. Nem törekedtünk minden odaillő eszköz felsorolására. 6. „A szükséges eszközök mennyisége” című oszlopban található számok egy 8-16 tanulócsoporttal működő iskolára értendő. 7. A több tanulócsoporttal rendelkező iskolák a „Szükséges eszközök…” oszlopban szereplő mennyiséget az iskola sajátosságának megfelelően változtathatják meg. 8. A „jelenleg rendelkezésre álló eszközök” oszlopban kell szerepeltetni az iskolai leltárban felvett és rendszeresen használt taneszközöket. 9. A „Hiányzó…” c. oszlopban a beszerzés idejét évekre ütemezve ajánlatos tervezni. 10. A Taneszköz beszerzési terv „Mintát” a Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbképző Központ felkérésére a Kabay János Általános Iskola készítette.

86

1.-2. osztály Műv. ter. Magyar

Matematika

Környezet

Taneszköz megnevezés Kis írott ABC Nagy írott ABC Betűkártyák /tanítói/ Képes betűkártyák /52 db-os/ Kép és szókártyagyűjtemény Oktatócsomag integrált oktatáshoz Faliképek beszédfejlesztéshez 4 évszak falitáblák nyelvtani táblák helyesíráshoz /10 db/ Betűsín Hangkazetta zörej Demonstrációs jel és számkártya Törtkorong készlet Geometriai formák I. Számolókockák Iskolai geo készlet Kéttányéros mérleg Űrmérték sorozat Hőmérő Méterrúd /m, dm, cm/ beosztással Falitábla fehér /négyzetrácsos/ Falitábla fehér /vonalas/ Demonstrációs óra Szétszedhető köbdeciméter Súlykészlet Magyarorsz. Domborzati térképe Tanulói domborzati térkép /term. véd. tájak/ Földgömb Iskolai iránytű Életközösségek, oktatótáblák I. 12 db II. Ismerd meg a világot

Szükséges mennyiség

Intézményben van 3 3 2 2 2 3 3 -

2004

2005

1 1 2 2 2 4 2 2 1 1 2 4 2 8 8 4 1 3 2 1 2 2 1 1 -

2 2 4 2 2 2 1 2 1 2 2 1 1 1 1 2 1 2 1

2

2006

2007

4

4

2008

2 2

2

1 1 2 1 2 1 2 1

1 1 1 1

1

2 1

1

4 1

87

Művészet

Sport

Minitorony /CD lejátszó/ Kétkazettás magnó Ritmus és dallamkirakó Üres kazetták Trangulum Nyeles csengők Kasztonyetta Hangszerek: a teljes készlet Nagyképernyős TV Video lejátszó Műanyag labda Süni labda Tanári asztal

1 1

8

1 1 1 2 4 2 2

1 1 1 4

1 1 4

2

8 10 4

10

2005

2006

1

1

1 1

1 1

2007

2008

3.-4. osztály Műv. ter. Matematika

Földünk és környezetünk

Taneszköz megnevezés Fali tablók: - Mértékegységek - Írásbeli műveletek - Szöveges feladatok megoldása - Mérjük az időt az űrtartalmat - Mérjük a tömeget a hosszúságot Számegyenes Méterrúd Testek Törtek Űrmértéksorozat Kétkarú mérleg 039507 tanári geometriai demonstrációs testek PA92-C-1 súlykészlet 1000g 0055 osztálytermi demonstrációs számegyenes 2méter 039507F mágneses felszín- háló formák Fali tablók: - Egysejtűek - Kagyló - Orvosi pióca - Rák - Hal

Szükséges mennyiség

Intézményben van

2 3 4 2

3 1 1 1 1 1 2 2 2 3 2 0 1 0 0

2004

2 2 4 2

1 1 1 1 1

88

- Cserebogár - Házityúk - Sertés - Szarvasmarha - Alma - Szőlő - Kukorica - Vizek, vízpartok növénytársulásai - Réti virágok - Parkok, kertek madarai - Ragadozó madarak - Madárvilág nyáron - Madárvilág télen - A téli madáretető vendégei - A téli madáretető vendégei - A mérsékeltövi erdők szintjei - Védett madarak - Védett növények 1.-2. - Lepkék - Rovarok - Halak 1.-2.-3. Szerveződési szintek Földgömb H21001 tájoló iránytű CO 2 Mo. megyéi és közlekedése térkép 30400 A mi osztályunk BOTG01 Botanikai oktatótabló garnitúra M95 Mo. domborzati és term. véd. térképe Magyar nyelv és Falitablók: irodalom Igék Igekötős igék Igeidők Főnevek Főnevek fajtái Melléknevek Fokozás Számnév Hangtani ism. Összefoglalása Teljes hasonulás „ i „ képzős melléknevek

2 1 4 4 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 1

2 1 4 4 1

3 2 2 3 1 3 1 1 2 2 1

89

Szó Szótagolás elválasztás Mondatfajták Magánhangzók időtartama Helyesírás Szótő és toldalék „j” vagy „ly” Mesélnek a századok /képek, applikációk/ 3134 Magyar nyelvtan falitablók, a szófajok rendszere SOTRI-50S Junior Vetítővászon QUAD-400YLS Vega írásvetítő RCDM-30 Samsung CD-s rádiómagnó 1 kaz. Szt. Életvitel és gyak. 0-112280 Gépkonstruktőr fém szerelő készlet ism. Művészetek Lemezjátszó Zenehallgatás – lemez Cintányér -

2 1 1 1

1 1 1 1 1 3 1 2 0 0 0 0

10

0

1 1 1

2

10

1 3 1

90

Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom 1

Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

Mennyiség

Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Dia: szóbeli szövegalkotás Mágneslemez: Dinamiku olvasástanításhoz Fólia: Főnévi oktatócsomag Hangkazetta: Vers és prózamondás Kirakható betűsorrozat Nagy írott btetűs ABC Fólia: Olvasástanulás I. Fólia: Olvasástanulás II. Fólia: Olvasástanulás III. Fólia: Olvasástanulás IV. CD-rom: Petőfi CD-rom: Révay Lexikon Hangkazetta: Termatikus zörej Hangkazetta: Verbális kommunikáció Videofilm az általános iskola irodalom tanításához Videofilm: Írás-, olvasászavar felismerése CD-ROM: Micsoda: Regék, mondák (Petőfi,Benedek, Arany) Activity játék magyarul NYIK módosított egységcsomag CD-ROM: Verstár '98

Mennyiség

Mennyiség

2 2 1 2 2 4 2 2 2 2 1 1 2 2 1 sorozat 1 1

2

2 2 1

2004

2005

1

2006

2007

1

1

2 2 2 3

2008

1

1

1 1

1 1 1

1 1 1

1 2 2

1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1

1 1

1

1

2 1

1

91

22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

CD-ROM: A 8. évfolyam témaköreihez Kis írott betűs ABC Betűsín fából Falikép: Betűtábla (sorozat) Kirakható betűsorozat (tanári) Kép és szókártya gyűjtemény a Helyesírás fejlesztéséhez 2-4. Osztály Szókáryta, applikációs készlet Tanítói eseményképek a szófajok tanításához Falitáblák a 2. osztály nyelvtan tanításához Magyar nyelvtan garnitúra NYIK falitáblák 1-4.Szókártya készlet Szókártya készlet Fali tábla: A jelzők rendszere Fali tábla: A szavak alakja és jelentése Fali tábla: Az állítmány fajtái Fali tábla: Az ok- és célhatározó Fali tábla: Nyelvi oktatótáblák Fali tábla: A beszéd hangjai CD-ROM: Magyar nylevtan helyesírási ismeretek Fali tábla: A mondat Fali tábla: A szó Fali tábla: A szófajok Fali tábla: Egyszerű mondat részei Fali tábla Helyesírás Helyesírás ism. Gyakorlati eszközök Képes applikáció mesékhez Nyelvtan oktatótábla: A hangtan Nyelvtani oktatótábla sorozat Fali tábla: Teljes hasonulás CD-ROM: Irodalmi lexikon A színház, a dráma, a dramatikus népi játékok

10 2 2 2 2 4 4 1 2 1 garn 1 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 5 2 1 1

5 2

5 2

1 1

1 1 4 2

2

1 2 1 4 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 5 2 1 1

92

54 55 56 57 58 59

szemléltetésére alkalmas eszköz Arcképsorozatok-Magyar írók,költők Oktató diasorozat magyar nyelv-és irodalom CD-ROM: Művészeti lexikon Himnusz fali tabló Szózat fali tabló

2 sorozat 1 1 1 1

2

2 1 1 1 1

Műveltségi terület: Élő idegn nyelv - angol és német 2. Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

Mennyiség

Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Angol ABC Videofilm: Készülünk a nyelvvizsgára CD-ROM: Let's go Interactíve Level 1 Oxford Bookworms Factfiles Szemléltető kártyák az alsó tagozatos nyelvtanításához Hordozható CD lejátszó Fejhallgató CD-ROM:Manó Német CD-ROM:Mo Bi Dic - szótár CD-ROM: Talk to Me Deutsch 1.2.3. Kasperth ea teer-báb Videofilm:Top Songs 1. Képsorozat: Egyszerű történet elbeszélése Képsorozat:Társalgási témákhoz (42 db) Oktatótáblák: Angol nyelven, témakörönként Hangkazetta: EnterTeen 1. Hangkazetta: EnterTeen 2. I-II. Gulliver's Travels 1,2

Mennyiség

Mennyiség

1db 2db 1 2 sorozat 1 csomag

1

1db 15db 1 1 1 1 1db 10 1 sor. 2 sorozat 1db 1db 2 sorozat

2004

2005

2006

2007

2008

2 1 2 1 1 15 1 1 1 1 10 1 2 1 1 2

93

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

Kiegészítő eszköz: Lesebogen Videofilm: London Open Doors 1,2,3 Hangkazetták: Project English 1,2,3 Videofilm: Project 1,2,3. Hangkazetta: Robinson Crouse Hangkazetta: Sprechanlasse für die Partnerarbeit Hangkazetta: The Secret Garden Videofilm: Window on Britain CD ROM: Manó Angol 1. CD ROM: Német szótanító CD ROM: Talk to Me English 1,2,3. CD ROM: Wörter német szókirakós CD ROM: Zielpunkt Deutsch Hangkazetta Deutsch mit Peter und Petra 1-2. Hangkazetta Deutschmobil 1-2-3 Hangkazetta: Kasperth ea teer rund ums Jahr Hangkazetta: Pingpong 1-2-3 Hangkazetta: Spanyol nyelvkönyv 1-2 Videokazetta: Top Songs 2 Activity játék angolul Activity társasjáték CD ROM: Oxford interactive wotpower on Falitábla: Alphabet 1. Falitábla-Igeragozás;Az idő;Szóalkotás;ABC-s Falitábla:Irregulár Verbs Falitábla Patterns for Sentence Building Falitábla:The Tenses Falitábla:Time and seasons Falitábla What' s the time? Falitábla The British Isles CD-ROM Cambridge First Certificate in Englis Magnósrádió

1 1db 2 sorozat 2 sorozat 1-1 db 2 db 1 2 db 2db 1 1 1-1 db 1 1 1 sorozat 1 sorozat 1 1 sorozat 2 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 5 1 db 1 1 1 1 1 1 2 db

1 1 1

1 1

1 1

1 1

1

1 1

1 1 1

1

1 1 1 1

1 1 1

1 1 1 1

1 1 1

5 1 1

1 1 1 1

1 1

94

52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67

Televízió Videó Videofilm:Introducing Great Britain CD-ROM Angol Szótanító CD-ROM Beszélő Szótár CD-ROM Haladó szintű angol nyelvoktatás CD-ROM Oxford Advanced Learner's Dictionary CD-ROM Words angol szókirakós játék kezdőknek és haladóknak CD-ROM : The Grammar CD-ROM Level 2 CD-ROM Level 3 CD-ROM Level 4 CD-ROM Level 5 CD-ROM Level 6 CD-ROM New Interchange 2 Számítógép

1db 1db 1db 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1db 1 db

1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1

Műveltségi terület: Matematika 3. Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

Mennyiség

Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Geometriai falikép garn.: Pitagorasz tétel Geometriai falikép garn Párhuzamos szárú szögek Geometriai falikép garn Merőleges szárú szögek Geometriai falikép garn A négyszögek Geometriai falikép garn A kör Geometriai falikép garn A hasábok Geometriai falikép garn Az egyenes henger, gömb Geometriai falikép garn Az egyenes körkúp, a gúla Geometriai falikép garn Terület és kerületszámítások

Mennyiség 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat

Mennyiség

2004

2005

1 1 1 1

1 1 1

2006

2007

2008

1 1 1 2 2 2

95

10 11 12 13 14 15 16 17

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10

Geometriai falikép garn Testek felszíne és térfogata Számegyenes Matematika IV. számolás millióig Matematika V. terület- és űrmértékszámítás műveletek az idővel Nagy matematikusok arcképei Méterrúd fából deciméteres beosztással Méterrúd műanyag dm és cm beosztással Tanári demostrációs óra

Mágneses törtek táblával Szétszedhető köbdeciméter Üreges mértani testsorozat Űrmértéksorozat Matematikai falikép garnitura 10 db-s halmazok Mértékegységek Területszámítások Lineáris függvények Abszolúlt értékfüggvény Másodfokú függvény Eltolás Elforgátás Tükrözés Algoritmus folyamatábra Műanyag henger Műanyag négyzetalapu gúla Műanyag téglalapalapu gúla Műanyag háromszög alapu hasáb Síkgeometria oktatótáblák Alapfogalmak Háromszög Négyszög

2 sorozat 6 db 2 2

2

1

1

1

1 2 2 2

1

2 2 2 2 1

1

2 db 2 db 2 db 2 db 1 sorozat

1

3 1 1

1 1

1 1

3

1 1

1 1

1 1 1 3

1 2

1 1

1

1

1 1

96

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

Kör Terület, kerület Nevezetes szögek Nevezetes sorozatok Műveletek törtekkel Kéttányéros asztali mérleg Közforgalmi súly 10gr. Réz Közforgalmi súly 20gr. Réz Közforgalmi súly 50gr. Réz Közforgalmi súly 100gr. Réz Közforgalmi súly 200gr réz Közforgalmi súly 500gr. Réz Közforgalmi súly 1 kg öntöttvas Közforgalmi súly 2kg öntöttvas Közforgalmi súly 5kg öntöttvas Sokszögeket tartalmazó csomag Alakzatokat élvázainak modellezésére használható eszköz Demonstrációs tábla Tanulói lyukastábla Ferde testek Térgeometriai elemek UBIM-multimath Számjel kártya készlet Törtek korong készlet Demonstrációs óra Táblai rajzeszközök fából Matematika II. számolás 100-ig Matematika III. szorzás százig Matematika IV. MatematikaV. Mágneses törtek táblával Szorzótábla

1 db 1 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 3 db 30 db 2 sorozat 2 sorozat 1 db 1 sorozat 1 1 db 2 db 1 készl. 1 db 1 db 1 cs 1 2

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1

1

1 1

1

1 1

1

1 1

1 1 1

1

1

1

1

1 1

1

30 1

1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1

1

97

42 43 44 45 46

Alsós matematika garnitúra Abakusz mágnestáblával, jelkártyával Méterrúd fából Űrmértékek Tanulói karosmérleg

1 1 4 2 2

1 1 1

1 1 1

1

1

1

1

Műveltségi terület: Ember és társadalom 4.

Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

Mennyiség

Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Térkép: Az Ókori Kelet Térkép: A Trianoni béke következményei Koronázási jelvények Tablók: Állampolgári ismeretek tanításához Térkép:Magyarország régiói Fóliasorozatok írásvetítőhöz (újak) Hanganyag osztályfőnöki órákhoz 3-8 osztályig A családi életre nevelés Falitábla az AIDS-ről és megelőzéséről Falitábla a szexuális felelősségtudatról Hangkazetta a szexuális nevelésről CD ROM:Képes krónika CD ROM:Magyar kódex CD ROM:Honfoglalás CD ROM:Pannon enciklopédia CD ROM:Tolnai világlexikon CD ROM:Szabadságharc Videofilm:Magyar évszázadok 4/2 rész Térkép:Forradalom és szabadságharc

Mennyiség 1 1 1 1 1 1 sorozat 1 1 2 2 5 1 1 1 1 1 1 1 2

Mennyiség

2004

2005

2006

2007

2008 1

1 1 1 1 1 1

1 1

1 1 2

1 1

1

1 1

1 1 1 1 1 1

1 1

98

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Magyarországon Térkép:Amerika független államainak kialakulása Térkép:Gyarmati rendszer Térkép:Osztrák-magyar monarchia Térkép:Európa az I. világháború idején Térkép:Európa az I. Vh. Után Térkép:Polgárháború és intervenzió a Szu-ban Tabló Legújabb kor 1930-1999 Térkép:Európa a II. vh-ban Videofilm:Világtörténet Térkép: Magyarország gazdasága és társadalma Térkép.Holocaust Magyarországon Térkép:Az emberiség az őskorban Fali tabló:Őskor-Egyiptom Térkép:A Szentföld Térkép:Ókori Görögország Térkép:Római birodalom Tabló:Görögország-Róma Videfilm:Spartacus Földgömb Videofilm:Szentföld (Jézus élete) Térkép:Európa a népvándorlás után Térkép:Európa Nagy Károly korában Térkép:A Föld népei a XIV-XV. században Térkép:Európa Szent István korában Térkép:Európa 1000 körül Videofilm:Világtörténelem Térkép:Európa a XI. század végén Tabló: Középkor Térkép: A magyar nép vándorlása - Honfoglalás Videofilm: Honfoglalás Videofilm Magyar évszázadok I. rész

1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

99

51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

Térkép: A feudális Magyarország a XIII. szd-ban Térkép: Magyarország a Hunyadiak és Jagellok korában Arképcsarnok: Magyar királyok arcképei Videófilm Magyar évszázadok II-III. rész Térkép: Magyarország a XVII. Században Térkép Magyarország 1526-1606 Tabló:A magyar történelem áttekintése a Honfoglalástól 1945-ig Falikép: Magyarország vármegyéi Tabló:Újkor (1440-1800) Európa a XVIII.Század végén Videófilm Magyar évszázadok IV.rész

1 1

1 1

18 1 1 1 1

18 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

Műveltségi terület: Ember és természet 5.

Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

Mennyiség

Megnevezés

Mennyiség

Mennyiség

2004

2005

2006

2007

2008

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

Botanikai oktatótábla garnitúra B-01-B07-ig Alsós oktatótábla Fokozottan védett növények Védett madarak Környezetismereti faliképek 1-4 osztály SI mértékrendszert bemutató táblázat Tanulói karos mérleg Rugós erőmérő 2,5 N méréshatár Mechanikai I.tanulói kisérleti eszköz Hőtani egységcsomag (tanulókisérlet) Gázok hőtágulása hő hatására Folyadékok áramlása hő hatására Mérőhenger 150 ml méréshatárig Mágnestű müanyag állványon Bimetálos hőérzékelő Kazetták fizika tanításához Elektromosságtani tanulói kisérleti egységcsomag

Generátor elve (falikép) Motorok (falikép) Mozgási indukció (falikép) Eszköz Lenz-törvény vizsgálatára Áramjárta vezető kölcsönhatása Elektrosztatikus mező erővonalainak bemutatása Periódusos rendszer 1-20 atomjának elektronszerkezete PH mérő digitális kijelzéssel Vagy CHECKEER 1db Labor elektronikus mérleg Kémia tanulókisérleti készlet AQVADVR vízkeménység tesztpapír Elemek periódusos rendszere fadoboz Német nyelvű Applikációs kártyák a vegyjelek és a képletek

1db 1 sorozat 4db 1 15 2 25 25 25 25 1 1 25 5 1 10 25 1 1 1 1 1 1 2

1 1 4 1 15 2 25 25 25 25 1 1 25 5 10 25 1 1 1 1 1 1

1

1 1 1

2 2 10 1

1 1 10 1

2

1

1 1

2

101

33 34 35 36 37 38 39

Tanításhoz Kék lakmuszpapír Piros lakmuszpapír Elektrokémiai kisérleti eszköz Labor elektronikus mérleg (1000gr) Súlysorozat Qvantofix nitrat-nitrit tesztpapír

1 2

VISOCOLOR ECO analizáló mérőkoffer Fólia, vagy CD-ROM A tápanyagoknak a szervezetben betöltött szerepe Háztartási vegyszerek környezeti hatása A levegő és víz szennyezése Ionvegyületek Vízbontó készülék CD ROM:Kémiai kalauz CD ROM: szervetlen anyagok hatását bemutató interaktív eszköz-Tudományos enciklopédia A szervetlen anyagoknak nehezen vizsgálható tulajdoságait bemutató eszközsorozat Az anyagok élettani és környezeti hatására jellemző piktogramokat bemutató eszköz A kémia történetének kiemelkedő személyiségei A magyar vegyészek életét bemutató eszközsorozat A fémek különböző tipusú korrózióját és védekezést bemutató modellező készlet A megújuló és meg nem újuló energiaforrásokat bemutató eszköz Zárvatermők megtermékenyítése Bab csirázása A fotoszintézis, a levél részei (falikép) Csigolya

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

5 5 1 5 5 10 1 1

1 1 1

5 5 1 5 5 10 1 1

1 1 1

1

1

1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1

102

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

Szabvány fülmodell (4 részes) A hormonrendszer (falikép) Idegsejt Veteményborsó virága Kukorica csirázása A termések- botanikai falikép A virág részei, megtermékenyítés (falikép) Kecskebéka-hím Vízisikló Keresztcsont Térdizület Szem(alapmodell) 6 részes Vesemetszet Vesetestecske A dohányzás veszélyei (falikép) A kábítószerek (falikép) Az alkohol káros hatásai (falikép) Az AIDS (falikép) Pohár-kaloriméter Tanulói ampermérő Tekercsek Transzformátor modell Ebonitrúd, üvegrúd Demonstrációs mérőmüszer Demonstrációs vátóáramú műszer AV Írásvetítő fólia 6. Osztály Írásvetítő fólia 7. Osztály Írásvetítő fólia 8. Osztály Hőtágulást szemléltető eszköz (rudak) Hömérő tanulói 100 C-ig Demonstrációs elektrovaria Akasztós súlysorozat Áram átalakító

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 15 15 1 1 2 2 1 1 1 1 25 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1

1 1 1 1 15 10

5

1 1 2 2 1 1 1 1 25 1 2 2

103

49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64

Műanyagkád Literes mérőedény Pohár kaloriméterbe meríthető ellenállás Termosz Fizikai fejlődése falikép Videokazetta: Hő Videokazetta: Optika Videokazetta: Elektromosság Videokazetta: Mágneses jelenségek Mérőszalag Hőmérő 250ºC-os Négyütemű motor-modell Kétütemű motor-modell Mengyelejv-féle periódusos rendszer Tanulói periódusos rendszer Laboratóriumi vegyszerek

65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

Kőzetgyűjtemény tanári Kőzetgyűjtemény tanulói Idikátor (fenolft. Lakmusz, PH papír) Anyagok csoportosítása (falikép) Mágneses applikációs képlet Kalotta modell Pálcika modell Kristályrács modell (tanári) Falikép:sav-bázisreakció Falikép: Fémek reakciói savval Falikép: Fémek reakciói vizzel Falikép: Közömbösítés Falikép: Redukció a redukáló sorban Falikép: Peptidkötés Videofilmek: Kémiai egyensúly reakció II. r. Videofilmek: Sav-bázis reakciók

15 15 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 30 Kisérleti számnak megfelelően 1 6 6cs 1 10 1 25 7 1 1 1 1 1 1 1 1

15 15 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 30

1 6 6 1 10 1 25 7 1 1 1 1 1 1 1 1

104

81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111

Videofilmek: Kémiai átalakulások ( 8.o.) Fólia: Avagardró szám szemléltetése Fólia: Írásvetítői transzparens Videofilm: Láss, ne csak nézz! Videofilm: Kénsav a felhőből és a gyárról Videofilmek: Nátriumklorid elektrolizise, szuperfoszfát gyártása Kisérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök Magyar vegyészek (faliké) Atomok, elektronvonzó képessége falikép Fémek jellemerősségi sora (falikép) Szemléltető doboz és fólia: Vas-és acélgyártás Szemléltető doboz és folia: Alumínumgyártás Videofilm: Lidércfény és nitrátos vizek Videofilm: Ismeretlen ismerős: a víz Videofilm: A tűzijátéktól a házépítésig Falikép- szén, oxigén, nitrogén körforgása Szemléltető doboz földgáz és a kőolaj felhasználása Videofilm: Timföld olvadék elektrolizise, timföldgyártás Az év féme a vas A magyar ezüst: az aluminium Szemléltetődoboz: Cukorrépa feldolgozása A választott tankönyv, munkafüzet Ellenőrző dolgozat Olvadás, oldódás, égés, bemutató eszközkészlet Ásványkészlet doboz Mágneses applikációs készlet Tellúrium Modell: Búza virága Modell: Salátaboglárka virága

1 1 1 1 1 1 Osztálylétszámnak megfelelően 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Az oszt. létsz Az oszt. létsz 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 20 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 20 20 1 1 1 1 1 1

105

112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144

Modell: Burgonya virága Modell: Vadrepce virága Modell: Napraforgó virága Dobozos készítmények: Házi méh Dobozos készítmények: Közönséges denevér Dobozos készítmények: Gabonafélék Dobozos készítmények: Haszonállatok Dobozos készítmények: Rénszarvas zuzmó Dobozos készítmények: Párnás erdei mohák Dobozos készítmények: Lombos mohák Folyadékos készítmények: Fekete kagyló Folyadékos készítmények: Galandféreg Kitömött készítmények: Pisztráng Kitmött készítmények: Vakond Kitömött készítmények: Hörcsög Kitömött készítmények: görény Kitömött készítmények: Ürge Diasorozat: Ház körül élő növények és állatok Diasorozat: Élet az erdőben Diasorozat: Mezők, vizek vízpartok Diasorozat: Idegen tájak élővilága A föld domborzata (térkép) Terepasztal Metszetkészlet 7. Osztály Biológiai metszetkészlet Tanulói mikroszkóp Tanári mikroszkóp Fólia: Emberi test 1., II. Falikép: Az ember vérkeringése Falikép: Légzőszerv rendszer Diasorozat: Az emberi szervezet Diasorozat: Biológia fóliasorozat 7-8. o. Emberi csontváz

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15 2 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15 1 1

1 1 1 1 1 1

106

145 146 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174.

Modellek: Emberi fül Modellek: Emberi agy Modellek: Emberi gége Modellek: Emberi szív Modellek: Emberi tüdő Modellek: A tüdő belső szerkezete Modellek: Emberi bőr Folyadékos készítmény: orsóféreg Zoológia metszetkészlet Halcsontváz Házimacska csontváz Folyadékos készítmények: Szívtipusok Folyadékos készítmények: Gerincesek légzőszervei Folyadékos készítmények: Madár belső szervei Folyadékos készítmények: Gyík belső szervei Folyadékos készítmények: Kérődzők gyomorszervei Folyadékos készítmények: Ponty belső szervei Folyadékos készítmények: Kecskebéka belső szervei Modellek: Növényi sejt Metszetkészlet:Botanika I-II. Modell: Gyökércsúcs Modell: 0Levél szerkezete Modell:Egyszíkű szár Metózis készlet Meiózis készlet Számtartó sejtosztódás modell Fali kép: Védett növények Fali kép: Védett madarak Emberi torzó Emberi koponya (tanulói)

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1

1

1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15

1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15

107

175. 176. 177. 178. 179.

CD_ROM: Az emberi test CD-ROM: Magyarország vad növényei CD-ROM: Révay Nagy lexikon CD-ROM : Magyarország növényei CD-ROM : Az állatok világa

1 1 1 1 1

1 1 1 1

Műveltségi terület: Földünk és környezetünk 6. Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Magyarország domborzati térképe Magyarország megyéinek térképe Iskolai iránytű Karszt jelenségek oktatótábla Brit-szigetek domborzati térképe Franciaország domborzati térképe Észak-Európa domborzata Csillagászati -naprendszerünk oktatótábla Fölldrajzi fokhálozat oktatótábla Felszint alakitó külső erők oktatótábla A föld természetes növényzete A föld felszine dombortérkép Magassági növényövek oktatótábla Skandinávia domborzata térkép Földgömb nagy Földgömb tanulói Falikép : kőzetten Tellúrium Ásványgyűjtemény Kőzetgyűjtemény tanári

1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 15 1 1 1 3

1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 6

9

1 1

1 2

1

108

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

kőzetgyűjtemény - tanulói Térkép : Föld domborzata Térkép : A Föld éghajlata Térkép : Europa éghajlata Térkép : A Föld népsűrűsége Térkép : USA gazdasága Térkép : Észak-Amerika gazdasága Térkép : Europa domborzata Térkép : Afrika domborzata Térkép : Ázsia domborzata Térkép : Ausztrália domborzata Térkép : Észak - Amerika domborzata Térkép : Dél - Ázsia domborzata Térkép : Németország domborzata Térkép : Szlovákia domborzata Térkép : Magyarország domborzata Térkép : Magyarország megyéi Diapozitiv : Amerika Diapozitiv : Afrika és Ausztrália Diapozitiv : Ázsia Dapozitiv : Magyarország Térkép : Észak - Europa domborzata Térkép :Nyugat - Europa domborzata Térkép : Közép - Europa domborzata Térkép : Kelet - Europa domborzata Térkép : Dél - Europa domborzata Diapozitiv : Európa Térkép : A Föld népsűrűsége Térkép : Mo. védett természeti területei Térkép : Mo. természetvedelem CD-ROM:Fedezd fel a Föld országai CD-ROM:Európa 98 atlasz CD-ROM:Magyarország-Ungard atlasz

15 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 4 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1

15 1

1 1

1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1

1 1 1

1 1 1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

1 1 1 1

1

1 1

1

1

1 1 1 1 1 1 1

109

Műveltségi terület: Művészetek 7. Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Minitorony NSX-116 (CD lejátszó) Kétkazettás magnó, hangfalak Hangzó zenetörténet CD-ROM: Magyar zenetörténeti kalauz Üres magnókazetták Ritmus és dallamkirakó Zeneszerzők arcképcsarnoka Metallofon Philips AZ 1010 CD-s rádiómagnó Pianino CD-ROM:New Beat zeneszerző CD-ROM:Mono Muzsika CD-ROM:Orfeusz hangzó zenetörténet Metronom Sima és ötvonalas tábla Mágneses tábla Kézi dobok Csörgők Cintányér Fém háromszögek Xilofonok Ritmus hangszerek Falikép-Zenei alapismeretek Falitábla:A vonal rendszer a violin F kulcs a hangok ABC-s nevei

1 1 1 sorozat 1 10 2 2 sorozat 2 2 1 1 1 1 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 10 1

1 2

1 1

1 1

1 1 1 1 1

1 1 1

1

1 1 1

1

1 1

1

1

1 1

1

1 1 2

2 2 2 2

110

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

módosító jelek szemléltetése Falikép:Orff hangszercsalád bemutatása Falikép:Zenetörténeti korok Falikép:Zeneszerzők Ritmus betűolvasó készlet 333-as olvasógyakorlat Ötfokú zeneolvasás Diasorozat 4-8 osztályig(kiegészítés modernizálás) Térbeli geometrikus nagyméretű modellek Posztamensek, csonkolt testek Drapéria színsarok Poszterek:Színes műalkotás Vetületi ábrázoláshoz kihajtható képsíkrendszer Modell átlátszó kocka,hasáb Videofilm:Műhelytitok 1. Videofilm:Műhelytitok 2 Nagyképernyős tv, Videokamera Filmtár CD-ROM: Grafikai prog. Segédanyag 1. CD-ROM: Grafikai progr. Segédanyag 2, CD-ROM: Grafikai segédanyag Kézműves eszközök:linózás Kézműves eszközök:szövés,agyagozás Diasorozat a műalkotások elemzéséhez Műalkotások elemzése 1-4. Osztály Hangkazetta: Magyar néptánc Bábkészlet 1-4. osztály Diasorozat: Műalkotások 3. osztály Diasorozat: Műalkotások 4. osztály Írásvetítő Írásvetítő vászon Diavetítő

2 2 2 2 sorozat 2db 2 2 1 1 1 1 1 2 1sorozat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

111

57 58 59 60 61 62 63 64

Táblai körző Táblai vonalzó: háromszög Táblai vonalzó: egyenes Táblai szögmérő Mértani testek (kis-, nagyméretű) Műalkotások elemzése diasor 1-8 Televízió Videó lejátszó

1 1 1 1 1 sorozat 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1

Műveltségi terület: Informatika 8.

Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Kerámia felületű falitábla 2x1 méteres Windows ' 95 Több számrendszert ismerő számológép Comenius logo prg.nyelv Norton comander prg. license F-secure víruskereső program Víruskan license Arj. Windows változat WinZip 7.0 CORELdRAW 9.0 Corel Draw 9.0 licensz Falikép Alapfunkciót, működést bemutató készl. Írásvetitő LCD kivetitő

2 15 15 1 15 1 1 15 15 1 14 1 1 1

6

1 11 15 1 10 1 1

1

5

15 15 1 10 1

5

4

1

112

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46

Magyar- angol, Angol magyar szótár Számítástechnikai szótár program Norton utility program Partition magic program Office 1997 profesional Office 1997 profesional licensz Turbo Pascal PRG nyelv Turbo Pascal PRG licensz Tina áramkörtervező prg Edison áramköri oktató prg Page-Maker kiadvány szerkesztő Laser nyomtató hálózati DVD ROM (6*) CD író és újra író Monopoly készlet ETO katalógusrendszer Személyi számítógép Pc kategória CD ROM olvasó a számitógéphekhez Sound Baster v vele kompatíbilis hangkártya és hangszóró Micsoda sorozat irodalmi szövegek, történetek feldolgozására Használaton kívüli számítógép, alkatrészek Számítógép történetét feldolgozó szoftver Számítógépes hálózatitopológia kialakítása Hálózatot üzemeltetö szoftver (szerver) Hálózatot üzemeltetö szoftver (user) Számítogépes oktatást segítö szoftverek (billenytűzet gyakorló, adat bázis) Könyvtár használat: ETO katalógus rendszer Betürendes elhelyezés-polcrendszer Televízíó Videómagnó

1 2 1 1 1 14 1 14 1 1 1 1 1 1 10 1 15 15 15

6+1 6+1 6+1

1

1

2 1 15 1 15 15

2 1 6+1 1 6

1 5 1 1

1 2 1 1 1 6

8 1 14 1 1 1 1 1 1 10 1 2 2 2

6 6 6 1 2 1 8

9 15 1 5

1 1

113

47 48

TV műsor újság HIFI-torony

1 1

1 1

Műveltségi terület: Életvitel, gyakorlati ismeretek 9. Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Szerelőkészlet 1.Osztály Szerelőkészlet 2.Osztály Szerelőkészlet 3.Osztály Gyermekollók Elsősegélyláda Rajztábla Írásvetítő Írásvetítő vászon Satuasztalok(17 fős csoportra) Szerelőkészlet gépelemekhez Elektrotechnika I. tan.kis. 6.o. Elektrotechnika II. tan.kis. 8.o. Mérőműszer Mt. 300 tanulói Tápegység elektrovariához AC/DC Számítógép MMX Tervező KRESZ oktató lexikon (CD) Közlekedási ismeret: Bólyák Írásvetítőhöz fólia

2 2 2 80 1 20 1 1 4 4 4 4 6 1 1 1 20 1

1 1 1

1 40

1 1 40

1 20 1 1 4 4 4 4 6 1 1 1 1 1

114

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

NV SD 450 EE videomagnó Falitábla kéziszerszámok használatának bemutatása Kalapács Fémfűrész Falitábla motorok működése CD ROM-Úton: Kerékpáros közlekedés KRESZ könyvek, tesztek KRESZ: táblák, rendőri jelzések Tolómérő Falitábla háztartási gépek Fólia: hasábok Fólia: Famunkálatok Camping kerékpár Talajvizsgáló doboz Fólia: Tankönyvek bemutatása Csonkolt testek Táblai vonalzó Táblai körző Táblai szögmérő Léptékvonalzó Fólia:műszaki rajz ábrázolásához Szabványos ábrázolás tábla Számítógépes tervezőprogram:CAD Anyagvizsgálati eszközkészlet Fólia:Használati tárgyak összehasonlítása Videófilm:Vasgyártás Fali doboz:Cukorgyártás Fali kép:Védett növényeink Fali kép:Védett madaraink Kéziszerszámok: Kézifúró (csigafúráshoz) Kéziszerszámok:Forrasztópáka 24 V-os Kéziszerszámok:Krovakészlet 6-tól

1 1 16 8 1 2 2 1 sorozat 8 2 1 sorozat 1 sorozat 2 db 2 1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 8 8 1

1 1 16 8 1 1 1

1 1 1 8 1

1

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 8 8 1

115

51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

Kéziszerszámok:Imbusz kulcssor Videofilm:Audivizuális eszközök javítása CD-ROM:Technikai lexikon Falikép:Elsősegélynyújtás szabályai Videofilm:Elsősegélynyújtás szabályai CD-ROM:Közlekedési szimulátor Videófilm:Kulturált közlekedés Talajhőmérő Falikép:Kerti munkák Kéziszerszámok kerti munkához:Ásó Kéziszerszámok kerti munkához:Gereblye Kéziszerszámok kerti munkához:Lapát Kéziszerszámok kerti munkához:Hagymakapa Kéziszerszámok kerti munkához:Négyágú villa Kéziszerszámok kerti munkához:Kapa Kéziszerszámok kerti munkához:Metsző olló Kéziszerszámok kerti munkához:Palántozó fa Kéziszerszámok kerti munkához:Fűgereblye Háti permetező Falikép:Rovarkártevők Videofim: A biokertészet titkai Fólia:Müszaki ábrázolás szabványa Mérőmüszerek:AV tanulói Falitábla:Villamosenergia előállítása Falitábla: Energia átalakítás CD ROM:Az eszközkészítés lehetősége CD Rom:Számítástechnika története Videofilm: A közlekedés szabályai Falitábla: Közlekedés szabályai Kerékpáros: akadálypálya Videofilm: A kúltúrált közlekedés Videofilm: A biogazdálkodás Falitábla: A vegyszeres növény védekezése

1 1 1 1 1 1 1 1 1 16 16 16 16 16 16 16 8 8 2 1 1 1 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 16 16 16 16 14 14 14 8 6 1 1

2 2 2 2 1 1 1

1 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1

1

116

84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115

Videofilm: Talajerózió Falitábla: Kert tervezés, kertépítés Videpfilm: Lakásunk rendje Terítési gyakorlathoz szükséges eszközök: evőeszköz készlet Háztartási reszelő Videofilm:A helyes terítés Szerepjátékhoz: Gazdálkodj okosan társasjáték Szerepjátékhoz: Gazdálkodj okosan társasjáték Videpfilm:Az egyéni higiénia fontossága Falikép: A helyes fogápolás bemutatása Falikép: A korszerü hajápolás Videofilm: az asztal terítése és díszítés formái A hidegtát készítéshez szügséges eszközök Fém tálalótálca Jénai tál Háztartási reszelő Fanyelű kés Fakanál Elektromos habverö Mikrohullám sütö Műanyag tál Konzervnyitó Videofilm: Az öltésfajták alkalmazásai Videofilm: A kulturálatla berendezet lakás Modell: Az emberi bör felépitése Modell: A fül felépítése Videofilm: A mai kor betegségei Videofilm: A modern konyhatechnika ezközök Konyhatechnikai felszerelések: Mákdaráló Konyhatechnikai felszerelések:Kelesztő tál Konyhatechnikai felszerelések: Húsdaráló Konyhatechnikai felszerelések: Diodaráló

1 1 1 16 készlet 16 készlet 1 4 4 1 1 1 1 1 4 4 4 16 16 4 1 8 4 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1

16 16 1

4 1 4 1 1 1 1 4 4 4 16 16 4 1

1 2

8 4 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1

117

116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143

Konyhatechnikai felszerelések: Zománcozott lábas Konyhatechnikai felszerelések: tésztaszűrö Konyhatecnikai felszereléseek:Teflon serpenyő Konyhatecnikai felszerelések:Teflon tepsi Konyhatecnikaifelszerelések:burgonyanyomó Konyhatecnikaifelszerelések:Konyhai mérleg Konyhatecnikai felszerelések:Gyúrótábla Konyhatecnikai felszerelések:Nyújtófa Konyhatecnikai felszerelések:Lisztszita Konyhatechnikai felszerelések:Mű.a tölcsér Konyhatechnikai felszerelések:Tésztakészítő gép Konyhatechnikai felszerelések:Üvegmosá kefe Videofilm:Textil anyagok csoportosítása Szabás-varrás eszközei:Varrógép Szabás-varrás eszközei:Szabó olló Szabás-varrás eszközei: Centiméter Szabás-varrás eszközei: Centiméter Szabás-varrás eszközei: Cérnakészlet Szabás-varrás eszközei: kötőtű Szabás-varrás eszközei: Horgolótű Falikép:Méretmintát szemléltető sorozat Szabásminták Videofilm:a szelektív hulladékgyüjtés Asztalteritő Konyharuha Kiadvány:Recepttár Kiadvány:Burda Kiadvány:Lakáskultúra

4

3

2 3 3 2 1 4 4 2 2 1 4 1 4 16 16 8 csomag 16 16 16 1 8 1 8 16 1 1 1

1 2

1 1

1

2 1

1 1 1

2 2 1

2 2 1

1 1

1 2 1 1

2 1

2

11 10

5

10 7 16

2 2 1 16 2

6 1 8

4 3

1 4 8

5 1 1 1

118

Műveltségi terület: testnevelés és sport 10. Az intézményben jelenleg

Sorszám

Szükséges eszközök az általános iskolai oktatásban

Hiányzó 2008.08.01-ig beszerzendő taneszközök

rendelkezésre álló eszközök

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39

Műanyag labda Futball Teremfoci Kézilabda:Junior Kézilabda:Női Kosárlabda Röplabda Medicinlabda 1,2,3 Kg-os Pinpong asztal Kézilabdakapu Húzószkodó Kosárlabda palánk Kosárgyűrű Tornazsámoly Mászókötél Kézilabdakapu-háló Röplabda-háló Tornakarika Egykezes súlyzó 1 kg-os Egykezes súlyzó 2 kg-os Rajttámla Vax Labdafúvó kompreksszor Ugrokötél Futogát

60 db/év 10 db/év 3 db 20 db 15 db/év 15 db/év 15 db/év 45 db/év 2 4 8 2 2 15 4 db 2 pár 2 db 50 db 15 db 15 db 6 db 10 db 1 db 80 db 6 db

10 3 5 2 5 15

30 10

30

10 15 15 15 15 1

5

15 1

4 4 2 2 7 4 1

2 2 8 2 1 16 4

1 2

14

20 11

8

6

4

7 6 10 1 40 6

34

119

41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71

Gumikötél Kondicionáló gép Stoperóra Dobbantó gyakorló Hátizom pad Hasizom pad Bírói síp Szöges cipő Rövid ujjú mez Sportnadrág Melegitő Sportcipő Televízió Videó Sünilabda (kislabda dobáshoz) Súlygolyó (2, 3, 4 kg-os)

30 db 1 6 1 1 1 10 12 pár 30 db 30 db 12 db/év 2 pár/év 1 1 45 6

6

24 1 3 1 1 1 5 12 30 30 6 2

3

5

6 1 1

1

44 2

2

2

120

3.10./ A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Intézményünkben – a partnerközpontúság megvalósulásával- kialakult gyakorlata van az iskolahasználók együttműködésének az állandó és folyamatos kommunikációnak. Pedagógusok – szülők viszonylatban: Tájékoztatjuk a szülőket oktatási-nevelési céljainkról, az alkalmazott módszerekről, az elvárásokról és a követelményekről. Az iskola pedagógiai programját, házirendjét, az éves munkatervet, a félévi és év végi beszámolót az SZMK rendelkezésére bocsájtjuk. Az SZMK az iskolai munkatervhez illeszkedő, annak megvalósulását támogató munkatervet készít: Rendezvények lebonyolításának segítése: - alapítványi bál - Benczúr Gála - Benczúr Tanulmányi Verseny - tanulók farsangi bálja - külföldi testvériskolák pedagógusainak és tanulóinak fogadása - ballagás - osztálykirándulások segítése SZMK vezetőségi ülések: - A pedagógiai program, a házirend felülvizsgálatában közreműködés - Javaslatok az éves iskolai munkaterv összeállításához - Tankönyvrendelés és támogatási rendszer véleményezése - Megoldást igénylő feladatok indikálása A leendő első osztályosok szülei részére nyílt tanítási nap és szülői értekezlet, Szülői értekezletek, fogadóórák kéthavonkénti váltásban, Nyílt tanítási napok óralátogatásai, Társadalmi munkák az iskola külső és belső környezetének alakítására, Pályaorientáció segítése a 7.-8. osztályos szülőknél: szülői értekezlet, középiskolák pályaválasztási ismertetői, Szülői vélemények kikérése a választható tantárgyak esetében, Írásbeli tájékoztató a tájékoztató füzeten keresztül: dicséretekről – elmarasztalásokról iskolai kérésekről, akciókról november és március hónap közepén a tanulók érdemjegyeiről, A szülők szja 1%-nak felajánlása az iskolai DSE részére. Pedagógusok – tanulók viszonylatban: A tanítási órán: a pedagógus határozott, kiszámítható irányítása mellett demokratikus, emberléptékű követelményrendszert alkalmazó differenciált óravezetése a tanulók aktív részvételére alapozva, a tanulók véleményének eseti kikérése a teljesítmény elbírálásánál, a magatartási és szorgalmi jegyek megállapításánál a tanulói értékelések beépítése. 121

A tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységekben: a pedagógus előzetes információkat nyújt és figyelemfelkeltést alkalmaz a: rendezvény tartalmáról és várható időtartamáról, az öltözködésről, felszerelésekről, költségvonzatról, az elvárt magatartásról a környezetvédelmi vonatkozásokról. a rendezvény lebonyolításának közös értékelése a tanulókkal A tantestület biztosítja a diákönkormányzat eredményes működéséhez: az életkori sajátosságokhoz igazodó jogi háttér megismerését, a DÖK rendezvények lebonyolítását, a véleményezési jog gyakorlását. Pedagógus – pedagógus viszonylatban a sikeres nevelőmunka alapja: a korrekt együttműködésen alapuló, a kezdeményező, a közös feladatokból részt vállaló, az egyéni eredményességre törekvő, de más sikereit is értékelő, a megfontoltan bíráló, a kritika iránt toleráns, a partneri elvárásokra érzékenyen reagáló, munkatársai és az iskolavezetés reális értékítéletében bízó pedagógus személyiségek eredményes csapatmunkája. Iskolai egészségnevelési program.

3.11./

„A tisztaság fél egészség” 3.11.1./A.

Helyzetelemzés a Benczúr Gyula Általános Iskolában.

Társadalmi környezet: Nevelőmunkánkat olyan társadalmi- gazdasági környezetben végezzük, amely hazánk egyik legelmaradottabb térsége. Az országban itt a legmagasabb a munkanélküliség s emiatt a személyi jövedelmek messze elmaradnak az országos átlagtól az üzleti és a közszférában egyaránt. Iskolánk Nyíregyháza perifériás városrészében működik, így még a városon belül is halmozottan hátrányos szociokultúrális helyzettel kell szembenéznünk. A lakótelep közelében jelentős létszámot foglalkoztató ipari üzem nem működik, legfőbb munkáltató a kórház, a tejipari üzem és a kenyérgyár. Az évek során az iskola köré épült lakótelep elöregedett, így felvevő körzetünk egyre bővült. A beiskolázási körzet növekedése olyan területeket is érintett (telepi viszonyok), melyek közmű ellátottsága nem biztosított, a szociális hátrány és a gyermeket veszélyeztető körülmények hatványozottan jelentkeznek. Családi környezet: A szülők 20%-nak nyolc általános a legmagasabb iskolai végzettsége, többségben vannak a szakmunkások és a szakközépiskolát végzettek, és mintegy 5-10% között mozog az értelmiségiek aránya. A családok 15-20%-a (tanévenként egyre emelkedő mértékben) részesül kiegészítő családi pótlékban, gyakori az egyik szülő munkanélkülisége vagy a rokkantnyugdíjas állapot. A munkahellyel rendelkező családtagok kis és közepes keresetűek, kevés az

122

önálló vállalkozást működtető vagy a kiemelt státuszhoz kapcsolódó magas jövedelműek aránya. Még általánosnak mondható a kétgyermekes családmodell, kevés az egyke, nő viszont a sokgyermekes, szociokultúrális hátrányokkal küzdő családokból kikerülő tanítványaink száma. Emelkedik a csonka családokban vagy rendezetlen családi körülmények között élő tanítványaink létszáma is. Évről – évre nő a roma származásúak részaránya, mely jelenleg a felső tagozatban 10%, a 2.-4. osztályokban 13%, viszont a 2003/2004-ben beiskolázott kettő első osztályban már 36%. Összességében megállapíthatjuk, hogy az iskolahasználó családok jelentős részének szociális, egzisztenciális, kulturális és értékorientációs helyzete optimum alatti. A nélkülözésektől, feszültségektől, konfliktusoktól terhelt családi miliőben a kapcsolati légkör sérült, a szülők nevelő és ellenőrző funkciója rapszodikus és esetleges. A családi kontaktusok torzulása miatt a gyermek nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges támogató – terelő hatásokat és érzelmileg bizonytalan helyzetbe kerül. A családok egyre növekvő mértékben nem tudják betölteni elsődleges szocializációs feladataikat, így a gyermekek más közösségek, normaszegő kiscsoportok felé fordulnak, ahol gyakran deviáns mintákat és motivációkat szocializálnak másodlagosan. Az alacsony réteghelyzetű szülők nehezen kezdeményeznek nevelési együttműködést a tanárokkal, az iskolai szabályrendszer, értékvilág gyakran idegen számukra, sokszor kritizálják (fenyegetik) a pedagógust és intézkedéseit. A családok ilyenkor igyekeznek az iskola hibájának felróni a nem kielégítő tanulmányi eredményeket és a magatartási konfliktusokat. A tanulási nehézségek és beilleszkedési problémák hátterében majdnem mindig a zaklatott családi háttér által kiváltott mentális (pszichés) zavarok húzódnak meg. A tanulókkal kapcsolatos megállapítások: A lelki egészség szempontjából az iskola a teljesítményelv megjelenítésével döntő változást hoz az eltérő családi normarendszerhez alkalmazkodott gyermekek életébe. Másrészt ekkor tesznek szert közösségi tapasztalatokra, szembesülnek társaik róluk alkotott véleményével (külső én-kép). Ebben a folyamatban fejlődnek érzelmei, gondolkodása, jellembeli tulajdonságai, önismerete és önértékelése (belső én-kép) kialakulása. Az én-kép alapján három személyiségtípust különböztetünk meg: 1. Az önző önmagát tökéletesnek látja, nem érdekli, mit gondolnak róla mások és milyen a viszonya hozzájuk. Többnyire túlértékeli önmagát, a kortárscsoportban dominanciára törekszik. Ha ez nem sikerül, akkor ellenálló társait bosszantja, zaklatja, provokálja, bántalmazza, zsarolja és sokszor értékeit is eltulajdonítja. 2. A megfelelni vágyó (konformista) nagyrészt mások véleményére ad, szilárd normarendszer nélkül él, alkalmazkodik az elvárásokhoz. Nem sokat töpreng a dolgok valódiságán és helyességén. Az ilyen ember lebecsüli önmagát, bizonytalan és igénytelen. Szorongásra és depresszióra hajlamos. 3. A harmonikus egyéniség jól viseli az egyedüllétet és a társaságot is. Tisztában van egyéni adottságaival, tulajdonságaival. Figyeli és bírálja önmagát, de tekintettel van másokra is. Önértékelése és önismerete reális, mely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy szembenéz hibáival, elfogadja a kritikát, felelősséget vállal tetteiért, és igényes önmagával szemben.

123

A három személyiségtípus még a legtisztább helyzetben sem létezik önállóan, csak a személyiségjegyek egymást átfedő elegyében. Jelenlegi tanulóink döntő többségére a harmonikus egyéniség személyiségjegyei a jellemzőek, mert olyan mikromiliőjű családban nevelkedtek, ahol: a családi értékvilág közelít az iskolai (társadalmi) igényekhez, a primér szocializációt tudatos neveléssel, családi szoktatással, ellenőrzéssel, tanítással, fegyelmezéssel és jutalmazással elérték, lerakták a családon kívüli nevelés és az önfejlesztés alapjait. 3.11.1./B.

Helyzetelemzés a Herman Ottó Tagiskolában.

Az iskolaorvos a védőnővel együtt végzi feladatát. Minden gyermek időben megkapja a kötelező védőoltását. Az iskolaorvos ill. a védőnő lelkiismeretesen végzi a kötelező szűréseket, a törvény által meghatározott évfolyamok gyermekein. Iskolánk 7. osztályos tanulói számára rendszeresen egészségügyi felvilágosító foglalkozásokat szervezünk, melynek megvalósításában nagyban számíthatunk a védőnő segítő munkájára. Az iskolánkban dolgozó védőnő az egészséges táplálkozásra neveléssel kapcsolatos NUTRIKID programot folyamatosan végzi a 2002/2003-as tanévtől a 10-12 éves gyermekek számára. A gyermekek rendszeres, félévenkénti állapotfelmérésen, szűrővizsgálaton vesznek részt a fogászati szakrendelőben. Ezeket követően már a család kötelessége, hogy a kiszűrt, szakrendelésekre továbbküldött gyerekek a további vizsgálatokon ill. kezeléseken megjelenjenek. Tapasztalat, hogy a szülők, gyermekeik egészségesebb továbbfejlődése érdekében ezeken a szakorvosi rendelésen megjelennek, elviszik gyermekeiket. Az iskola 1961-ben épült, majd 1977-ben kibővítették. Az iskola világítása megfelelő, gázfűtés van, az ablakok szigeteltek. 16 tanterem közül három kicsi, a többi megfelelő méretű. A könyvtárszobában délelőtt tanítás folyik. A tanulók kultúrált körülmények között étkezhetnek a szép ebédlőben. Önkiszolgálás van, közel 100 gyerek fér egyszerre az étkezőbe. 3.11.2./ Az egészségnevelésben kiemelt szerepet játszó humán erőforrás, belső és külső segítő kapcsolatok. Iskolai dolgozók: az osztályfőnök eltérő intenzitású és hatékonyságú figyelmet fordítanak a környezetnevelési és egészségnevelési témák feldolgozására, a jártasságok, készségek kialakítására (mindkettő területen mérjük az elméleti ismereteket és gyakorlati attitűdöket a 4., a 6., és a 8. évfolyam végén), iskolánk dolgozói közül négy főnek van 60 órás akreditált továbbképzése az „egészséges élet” alsó és felső tagozatos foglalkozásainak levezetésére, iskolán kívüli munkatársak: az iskolaorvos és a védőnő a kötelező közegészségügyi feladatok ellátásán túl részt vesz az egészségügyi felvilágosításban és a drogprevencióban, az iskolafogász és aszistense pontos jelzéseket küld iskolánknak a kezelésre visszarendeltekről és a ténylegesen megjelenőkről. (1.sz. melléklet),

124

a pszichológus és a logopédus hetente 2 órás terápiás foglalkozást tart az igényeknek megfelelően, a rendőrség ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársai és a Drogmentes Magyarországért Alapítvány szakemberei az osztályfőnöki órák keretében drogprevenciós foglalkozásokat vezetnek (8.sz. melléklet), a helyes testtartás kialakítására a 2. osztályosok részére, külön gyógytorna foglalkozásokat rendeltünk külső foglalkozásvezető irányításával (7.sz. melléklet). az SZMK tagjai részt vesznek az iskola tisztasági ellenőrzésében és értékelésében reggel a 7,30 és 8,00 közötti időszakban és napközben. 3.11.3/

Állapotfelmérés

3.11.3.1./ Közegészségügyi helyzet: Közétkeztetés: Intézményünk önálló konyhával nem rendelkezik, a közétkeztetést a Start Rehabilitációs Vállalat 6. sz. üzeme bonyolítja le. az étkeztetés technikai vonatkozásai (nevelői, szülői és tanulói felmérés alapján): - a konyha étkészlete nem felel meg, az esztétikai és egészségügyi szempontoknak: - a fémedények, a műanyag poharak, és kancsók használata kifogásolható, - a kanál és villa mellett a tanulók nem kapnak kést, - a pohár és szalvéta utánpótlása akadozik, - a tanulói asztalokra nem kerül feltöltött fűszertartó, - a mosogatás minősége legtöbbször nem kielégítő, - ebédidő alatt az étkezdében általában nem tartózkodik nappalos takarítói személyzet. Az elkészített ételek mennyiségi és minőségi vonatkozásai: - a levesben állandóan sok a tészta, kevés a zöldség, a gyümölcs és a krumpli, - általában zsírosan főznek, köretként kevés a krumpli , leves helyett (köménymagos, lebbencs) ivólevet lehetne gyakrabban adni, - általában sok a köret és kevés a fehérjetartalom (túró, hús, hal), - összességében nem eléggé változatos az étrend, - a savanyúságok és a kompótok finomak, gyakrabban szerepeljenek, legyenek változatosabbak, a mennyiséget is növelni kell. (lásd még az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét a 6. sz. mellékletben) Iskolaegészségügy, betegellátás, munkavédelem: - iskolaorvosi ellátás és önálló védőnői tanácsadás heti kettő alkalommal, - tisztasági vizsgálatok, a szűrővizsgálatok és azok dokumentálása a védőnői munkatervben rögzített módon folyamatosak (lásd a szakvéleményt a 2. sz. mellékletben), - a dohányzásra kijelölt hely megfelel a törvényi előírásoknak, - a rendelőben nincs folyóvizes kézmosási lehetőség, - a rendelő szükséges minimális alapfelszerelése és bútorzata hiányos, ezek közül a legfontosabbakat az egészségügyi alapellátás biztosítja (a hiánylistát lásd a 2.sz. mellékletben), - az iskolafogászati visszarendelésekre mindössze a tanulók ~15%-a reagál pozitívan (1.sz. melléklet),

125

-

3.11.3.2./

a baleseteket negyedévenként lebonyolított munkavédelmi szemlében meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtásával (mechanikai és elektromos veszélyek elhárítása) igyekszünk megelőzni, az elromlott világítótestek cseréje nem mindig történik időben, az iskolai helyiségek néha alul-, máskor túlfűtöttek, a mellékhelyiségek délelőtti és délutáni folyamatos takarítása és fertőtlenítése nincs megoldva, a folyosók és a tantermek szemetesek, a tanulók nem ügyelnek környezetük rendjére, a tantermek és a folyosó szellőztetésének nincs jól követhető rendje és felelősi rendszere, a tantermek zárásának kialakult rendje kezd fellazulni, a kondicionáló terem felügyelete nem megoldott. Személyi gondozás, egészségügyi szokások és felszereltség állapota.

Személyi gondozás problémái: - Nem kap kellő pedagógusi figyelmet téli időszakban az udvaron tartózkodó tanulók réteges öltöztetése, - Az ebédlőben az 1.-2. osztályos tanulók ruházata tisztaságának és épségének megőrzése általában nincs a pedagógiai figyelem előterében, - Az étkezés alatti kultúrált viselkedés sok kívánnivalót hagy maga után. Egészségügyi szokások és tisztasági felszerelések kiépítettségének állapota: -

-

-

-

A tanulók személyi higiénés szokásai az óvoda – iskola átmenetnél kisebb fokú, az alsó-felső tagozat között viszont igen nagyfokú visszaesést mutatnak, Az alsó tagozatban a tanulók kevesebb, mint 50%-a rendelkezik az iskolában saját kéztörlővel és szappannal, míg ez a felső tagozatban már szinte teljesen hiányzik (lásd 3. sz. melléklet) Az alsó tagozatban a WC papír és a szalvéta használata általános, a felső tagozatban viszont kritikán aluli, (3. sz. melléklet) Az alsó tagozatban az étkezés előtti kézmosás jól szervezettnek mondható, a felsősök egészségügyi szokásaiból ez már kiesett, A WC használat utáni szappanos kézmosás technikai feltétele és gyakorlata az alsó és felső tagozatban egyaránt súlyos hiányosságként jelentkezik, (3. sz. melléklet) A tanulók mintegy fele húzza le maga után a WC-t, illetve öblíti a piszoárt, A tanulók 20%-a naponta kétszer, 30%-a naponta egyszer (este) mos fogat, 50%-a viszont egyáltalán nem, Az iskolai mellékhelyiségekből hiányoznak a falba épített törésmentes WCpapírtartók és az elektromos kézszárítók, Az ivókutak száma kevés, azok is jórészt működésképtelenek, viszont egyéni pohárral sem rendelkeznek tanulóink, Testnevelés és tánc órák után a tanulók nem fürdenek le és nem cserélnek alsóneműt, A tanulók egy részének otthon sincsenek meg a tisztálkodási feltételei és nincs kialakult tisztálkodási gyakorlatuk (kb: 15-20%),

126

3.11.3.3/

A szülői túlféltés miatt a tanulók 10%-a túlöltöztetett, 10-15%-nak elhanyagolt, kopott, piszkos a ruházata és a cipője. A testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés.

Mindennapos testnevelésben részt vevők: Alsó tagozatban: A teljes létszám: 210 fő (100%)

Felső tagozatban: 205 fő (100%)

A mindennapos testnevelés formái és színterei: Alsó tagozatban: - heti 3,5 testnevelés óra az 1.-2. osztályban, - heti 3 óra a 3.- 4. osztályban, - az egész alsó tagozatban kiegészül játékos sportfoglalkozással a szabadidős tevékenységben

Felső tagozatban: - heti 3 óra testnevelés, - tömegsport foglalkozások, - futball, röplabda, tollaslabda, asztalitenisz, természetjárás, kerékpártúrák

Megjegyzés: iskolánk minden tanulója a fenti foglalkozások valamelyikén részt vesz, s így teljesíti a mindennapos testnevelés törvényi előírásait. A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérések: A gyógytestnevelésben résztvevőket –ellenőrző gyakorlatokon keresztül- saját korábbi teljesítményükhöz viszonyítjuk. Az alsó és felső tagozatban tanévenként kettő alkalommal (ősz és tavasz) a Hungarofit összesített adatlap felhasználásával mérjük tanulóink fizikai teljesítményét (lásd 4. sz. melléklet). Sajnos országos összehasonlító adatok nem állnak rendelkezésre, a teljesítményeket az osztály átlagához és a tanuló korábbi eredményeihez viszonyítjuk. A legtöbb mérési részterületen a gyenge és közepes teljesítményt nyújtók aránya a legnagyobb, kevés a kiváló és extra eredmény. A felső tagozatos tanulók nagy részének gyenge fizikai állóképességét jelzi az is, hogy a 45 perces tanítási órai ülő foglalkozás után a szünetekben kb: 30%-ban a folyosó kövén, illetve a lépcsőkön ülnek. A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések. Az iskola pszichohigiéniai célja a harmonikus egyéniség fejlődésének támogatása, aki egészséges, munkájával és körülményeivel elégedett, eredményes, boldog ember. Az elmúlt kettő tanévben mentálhigiénés háttérfelméréseket végeztünk, melyekkel arra voltunk kíváncsiak: - mennyire érzik jól magukat tanulóink az iskolában, hogyan vélekednek az iskola „tulajdonságai”-ról, (5./1. sz. melléklet), - milyen a tanulási motivációjuk és életpálya elképzelésük (5./2. sz. melléklet), - milyen tanítási-tanulási stílust és körülményrendszert igényelnek (5./3. sz. melléklet), - az iskolai és családi stresszforrások, lelki károsító tényezők kivédését mennyire tudják ellensúlyozni pozitív életvitellel, a káros szenvedélyek elutasításával (5./4. és 5./5. sz. melléklet).

127

Megjegyzés: A felmérések eredményeinek részletes értékelése és elemzése az adott mellékletekben megtalálható. Az ismétlések elkerülésére itt most nem taglaljuk, de az egészségnevelési célok és feladatok megfogalmazásánál mint alapvető kiindulási helyzetet vesszük figyelembe. Az iskolaegészségügyi szolgálat mérései és vizsgálatai. Közegészségügyi feladatok, iskola-egészségügy. Iskolánk kellően felszerelt orvosi szobával rendelkezik (a felszereltség törvényes követelményei és a jelenlegi állapot a mellékletben olvashatók). A szűrővizsgálatokat az iskolaorvos és a védőnő végzi. Szűrővizsgálatokra kötelezett tanulók: 1, 3, 5, 7. osztályosok. Az iskolaorvos által végzett vizsgálatok: Mozgásszervek vizsgálata, Kültakaró vizsgálata, Golyvaszűrés, Légzőrendszer vizsgálata, Szív, - keringési rendszer vizsgálata, Fogazat, szájüreg, garat megtekintése, Nemi szervek vizsgálata, Idegrendszer vizsgálata, A védőnő által végzett szűrések: Testmagasság mérés, Testtömeg mérés, Vérnyomásmérés, Látásélesség vizsgálata, Hallásvizsgálat (7. évf.) Színlátás vizsgálata (5., 7. évf.), Haj és fejbőr tisztaságának vizsgálata, Vizeletvizsgálat, Tüdőkapacitás mérés. Leggyakrabban előforduló problémák: Lúdtalp, Tartási rendellenesség, Gerincferdülés, Fénytörési hibák, Súlyprobléma, Fejtetvesség (nem gyakori). A szűrési eredmények nyilvántartása: lúdtalp

1. 2. 3.

Gerincferdülés, tartási rendellenesség

látásromlás

túlsúly

allergia

osztály osztály osztály

128

4. 5. 6. 7. 8.

osztály osztály osztály osztály osztály

3.11. 4./

A pedagógiai programban megfogalmazott cél.

Az iskolai nevelőmunkánk a 8. évfolyam végére alapozza meg a jövő emberének sokoldalú személyiségét, aki a megújuló ismeretek, korszerű szemléletmód és pozitív magatartás egységében képes mind egyéni, mind közösségi életét kialakítani. Aki környezetével harmóniában él, tudatosan őrzi egészségét és konstruktív életvitellel rendelkezik. Az egész iskola képviseljen pozitív környezeti és egészségi értékrendet, minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy a környezeti nevelés, az egészségfejlesztés tervszerű, szándékos pedagógiai folyamat, összetett személyiség- és közösségformálást jelent, mely képessé tesz az együttműködésre, az együttélésre. A test és a lélek harmonikus fejlesztésében el kell érnünk: - a mozgásigény kielégítését, a mozgáskultúra megalapozását, - az egészséges életmód megismerését és szokásainak kialakítását, - az érzelmi élet gazdagítását, - a reális önértékelés és önfejlesztés kialakítását. 3.11. 5./

Az iskolai egészségnevelés stratégiai célja.

Egészségnevelési céljaink valóra váltását a komlex személyiségfejlesztés részének tekintjük, melynek központi eleme a harmonikus tanulói személyiség kialakulásának tervszerű és rendszerbe foglalt segítése. Azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink egészségfejlesztési, fogyasztóvédelmi, környezeti ismereteik szintetizálódjanak holisztikus szemléletté, melyre építve meg tudjuk alapozni a jártasságokban és készségekben megnyilvánuló egészségfejlesztő életmódjukat. 3.11.5.1/ Egészségnevelő munkánk taktikai céljai, feladatai, tevékenységei, színterei és sikerkritériumai: 3.11.5.2./ A közegészségügyi helyzet javítása. 3.11.5.3/ Közétkeztetés. Célkitűzések: A közétkeztetés technikai fejlesztésében el kell érnünk: az állapotfelmérésben kifogásolt eszközök (fémedények, műanyag kancsók, poharak, gyenge minőségű villák és kanalak) cseréjét, a konyhai kiszolgálás figyelmességének javítását: - kapjanak kést is a tanulók, - a szalvéta és a pohár utánpótlás legyen folyamatos, - legyen a tanulói asztalon feltöltött fűszertartó, - a mosogatás legyen sokkal gondosabb. Határidő: 2004-2005-ös tanév

felelős: igazgató 129

A havi étlap összeállításánál alapvető szempontként kell érvényesíteni: - a változatosságot és az idény kínálta lehetőségeket, - az ételek mennyiségénél: - a levesekben levő tésztaféleségek csökkentését (a főzelékes jelleg megszüntetését), - a köret mennyiségének csökkentését, a fehérjetartalom (hal, hús, túró, stb) növelését, - kevesebb olajjal kell főzni, - a minőség vonatkozásában: - a köreteknél radikálisan növelni kell a krumpli arányát a rizs, a tarhonya, a főtt-tészta helyett, - a rakott ételeknél gyakrabban kell használni zöldséget (karfiol, karalábé, bab) a krumpli helyett, - az értéktelen és jellegtelen levesek helyett rostos ivólevet kell adni, - a savanyúságok, saláták, kompótok és a friss gyümölcs felszolgálásának gyakiriságát növelni kell, - a tízórainál a tea helyett legalább heti három alkalommal tej, kakaó vagy joghurt legyen, - az uzsonnánál is kapjanak folyadékot a tanulók dobozos ivólé, ásványvíz, joghurt vagy tea formájában. Feladatok: - a konyhafőnök minden hónap első munkanapján adja le a havi étrend tervezetet jóváhagyásra az igazgatónak, - az igazgató kérje ki az iskola egészségügyi szolgálat, a háztartásökonómia szakos tanár és a diákönkormányzat véleményét, - a tárgyhó folyamán össze kell gyűjteni a tanulói és tanári véleményeket az ételek mennyiségéről, minőségéről és változatosságáról. Itt kell megfogalmazni a javaslatokat is. Határidők: 1. Minden hónap végén összegző értékelés. Az értékelést kapják: - konyhafőnök - alsós nevelők - felsős nevelők - diákönkormányzat - igazgató Felelős: háztartásökonómia szakos tanár. 2. Minden tanév végén helyzetértékelés, újabb feladatok megfogalmazása és kompetenciák kijelölése. Felelős: igazgató Az étkezés körülményeinek pozitív változtatása. Célkitűzések: - Étkezés előtt minden tanuló mosson kezet! Az osztályfőnökök és az ebédelést felügyelő nevelők szervezzék meg ennek technikai feltételeit és a higiéniai szokások kialakítását.

130

Határidők: 1. az egyéni tisztasági csomagok beszerzésére indított szervezőmunkánál: azonnal 2. a személyi tisztálkodási szokások kialakításánál előkészítés: a 2003/2004-es tanév második féléve, teljeskörű bevezetés: a 2004/2005-ös tanévtől. Felelősök: osztályfőnök, munkaközösség vezetők, diákönkormányzati felelős. Értékelés: - első alkalommal a 2003/2004-es tanév végén, melynek viszonyítási alapja a 2003. évi februári állapot, - folyamatosan: minden félév végén. Felelősök: az egészségfejlesztő iskolai team tagjai, az 1. – 2. osztályban: Szakács Jenőné, a 3. – 4. osztályban: Dr Nagyné Sasvári Ildikó, a felső tagozatban: Némethné Illés Erzsébet. - A teljes ebédidő alatt biztosítani kell, hogy állandó takarító személyzet tartózkodjon az ebédlőben. Határidő: azonnal. Felelős: igazgató, gazd. igh. Szükséges intézkedés: igazgatói utasítás, munkaköri leírás módosítása. - Az ebédidő alatt folyamatosan ügyelni kell arra, hogy: - a tanulók az étkezés alatt tartsák be a kultúrált étkezés követelményeit (tartózkodás a beszélgetéstől, stb), - az étel kivételénél és a tálcák leadásánál legyenek udvariasak, kerüljék a hangoskodást és dulakodást, - ügyeljenek az asztalok, ruházatuk és mások felszerelésének tisztaságára, Határidő: folyamatos. Felelősök: osztályfőnök, ebédeltető nevelők. Az iskola-egészségügyi helyzet, a betegellátás és a munkavédelem feltételeinek javítása. Célkitűzések: - Biztosítani kívánjuk az orvosi rendelő felszereléseinek, bútorzatának felújítását és higiénés körülményeinek javítását. Határidő: 2004/2005-ös tanév. Felelős: igazgató, gazd. igh. - Javítani akarjuk az iskolafogászatra visszarendeltek megjelenési arányát és a hiányzások miatt elmaradt kezeléseket összevont csoporttal kívánjuk pótolni. Felelősök: osztályfőnökök Külső segítő: fogászati asszisztens Értékelés: félévenként Az értékelés viszonyítási alapja: a 2003/2004-es tanév első félévének adatai - Szeretnénk pozitív irányú fejlődést elérni a tanulás és munkavégzés körülményeiben. Feladatok: - A balesetvédelmi szemlék pontos és körültekintő elvégzése, felelősök és határidők kijelölése. - Az elromlott világítótestek cseréjét heti gyakorisággal el kell végezni. 131

A fűtés intenzitásának követni kell a külső hőmérséklet változását. A mellékhelyiségek takarítását (felmosás, leöblítés, fertőtlenítés) délelőtt és délután minden becsengetés után el kell végezni. Felelős: gazd. igh., nappalos takarítók, karbantartók Szükséges intézkedés: a technikai személyzet munkájának gyakoribb ellenőrzése, munkaköri leírás módosítása. Határidő: folyamatos Értékelés: félévenként nevelői és tanulói kérdőíves mérés alapján -

Feladatok: - A házirend elkészítésénél pontosítani kell a hetesek és az ügyeletes tanulók feladatait a tantermek, a folyosók rendjének megőrzésében, szellőztetésénél, Felelős: diákönkormányzat vezető Határidő: 2004. október hónap - A tanítási órák végén a tantermeket be kell zárni, ott tanuló felügyelet nélkül nem maradhat! Tanári felügyelet nélkül egyetlen osztály, csoport sem lehet sem a tanteremben (kondicionáló terem, tornaterem) sem a szabadban! - A szakmai és balesetvédelmi szempontok egyaránt azt követelik, hogy a tanítási órákat pontosan kell megkezdeni és nem szabad kicsengetés előtt befejezni! Határidő: azonnal Felelős: iskolavezetés Értékelés: félévenként, a nevelői ügyelettel azonos módon.

Sikerkritériumok:  A tervezett mérések és kimutatások a 2004-2005-ös tanévben az alapállapot viszonylatában legalább 20%-os fejlődést tükröznek, utána évenként legalább szignifikáns értéket a 85-90%-os eredményig (iskolafogászat, a munkavégzés körülményei, az iskola rendje, a tanítási órák pontos kezdése és befejezése). 3.11.5.4/ Személyi gondozás, egészségügyi szokások kialakítása. Célkitűzések: Tanulóink az –életkori sajátosságok függvényében- egyre elmélyültebben ismerjék meg a tisztálkodás szerepét az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében és az immunrendszer erősítésében. Az elméleti ismeretekkel összhangban ki kell alakítanunk tanítványainkban az alapvető egészségügyi szokások betartását mind az iskolában, mind a családi életben.  Feladatok: A személyi tisztálkodás és higiénés szokások megalapozása. az iskolában: - a WC használat utáni és az étkezés előtti szappanos kézmosás, - indokolt esetben az udvari játék utáni kézmosás, - a WC használat egészségügyi követelményeinek betartása, - a testnevelés és táncórák utáni fürdés, alsónemű csere, - az 1.-2. osztályban az udvari szünet utáni lábbeli csere, - az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, - saját maga és társai ruházata tisztaságának megóvása, 132

- a tisztasági csomag (pohár, szappan, kéztörlő, WC- papír) állandó készenlétben és használatban tartása, - az étkezésnél az evőeszközök és a szalvéta rendeltetésszerű használata, otthon: - a napi kétszeri fogmosás, - a napi fürdés, - a heti legalább egyszeri hajmosás, - a WC- használat utáni és étkezés előtti kézmosás, - a rendszeres körömápolás, - az alsónemű napi váltása, - a felsőruházat legalább kétnaponkénti cseréje, - a lábbeli tisztítása, - a hálóruha heti cseréje,  Tevékenységek és színterek. Tanítási órák. Alsó tagozat. Környezetismereti témák: - A helyes napirend, - Fogápolás, - Óvjuk egészségünket, - Táplálkozási szokásaink, Társadalomismeret: - A testi, lelki egészség. Rajz: Plakát - Óvjuk egészségünket! - Fogápolás. Felső tagozat: Környezetismeret, egészségtan, biológia: - A bőr felépítése, tisztálkodási szokások, - Orr, fül, szem, haj, köröm gondozása és védelme, - Betegségek megelőzése, fertőző betegségek, gyermekbetegségek, - Testápolás, - Fogápolás, - Az egészség megőrzése, - A korszerű egészségmegőrző táplálkozás, Osztályfőnöki órák: - Az egészséges ember, - A beteg ember, - Testkultúra, - Az egészséges életmód, - Fertőző betegségek I., II. - A személyi higiénia. Tanórán kívül: A tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése (haj, köröm, bőr, ruházat, cipő). 133

Felelős: védőnő, osztályfőnök. Időszakok: félévenként legalább kétszer. Egyéni tisztasági felszerelés és az étkezés előtti kézmosás ellenőrzése. Felelős: osztályfőnök. Időszak: havonta legalább egyszer. Sikerkritérium: A tanulók legalább 80%-a rendelkezik egyéni tisztasági csomaggal és azt használják is az iskolában. A teljesítés határideje: a 2004-2005-ös tanév. 3.11.5.5/ Testi nevelés. Célkitűzések: A mindennapos testmozgás biztosításával szeretnénk elérni: - az ügyesség, a kitartás és az akarat fejlesztését, - a fizikai állóképesség és ellenálló képesség javítását, - a helyes testtartás és harmonikus mozgás kialakulását, - a mozgási rendellenességek kialakulásának elkerülését, - az anyagcsere és az idegrendszer működésének pozitív befolyásolását, - a testedzéshez kapcsolódó személyi higiéniai szokások kialakulását, - az iskolán kívüli rendszeres testmozgás iránti igény megalapozását (természetjárás, túrázás, kerékpározás, úszás, téli sportok, labdajátékok, tánc, kondíciófejlesztés, fittnes edzés, stb), - a személyiségfejlődés támogatását a segítőkészség, az összetartás, a fegyelmezettség és az önbizalom fejlesztésén keresztül, - a testi és lelki egészség harmonikus egységének megteremtését. Olyan egyéni motivációs miliő folyamatos biztosítása, mely lehetővé teszi a korábbi fizikai és mentális teljesítmények javítását, a sikerélmény elérését. Feladatok: A testnevelés órákon: -

-

Az életkori sajátosságokkal összhangban levő optimális fizikai terhelés állandó biztosítása, Az egyéni fejlődés feltételeinek megteremtése és a fizikai teljesítmények változásának dokumentálása az 1 – 4. évfolyamon, valamint az 5.-8. évfolyamon a teljes négyéves ciklusra vonatkozóan: 1. a Hungarofit adatlapon (lásd 4. sz. melléklet) 2. a testnevelő tanárok által készített adatlapon a 60 és 100 méteres síkfutás, a 400 m-es futás, a magasugrás és a távolugrás eredményeire vonatkozóan, A kettő tornaterem, a szabadtéri pályák és az udvari játszótér adta lehetőségek maximális kihasználás, Minden tanulóra kiterjedő képességfejlesztés a tantervi követelményekben szereplő szertorna gyakorlatokban, 134

-

A személyi tisztálkodás és alsónemű csere megkövetelése a testnevelés órák után, A tanári figyelem és állandó felügyelet biztosítása a sérülések és balesetek elkerülése érdekében, A tanítási órák, az edzések és sportköri foglalkozások után a használt eszközök visszahelyezése a szertárba, A sportszerek, a tornatermek és az öltözők állagmegóvásának maximális biztosítása, A távolugró gödör helyreállítása és használata.

A tanórán kívüli foglalkozásokon (sportkör, edzések, játékos sportfoglalkozás, versenyek): - Minden tanulóra kiterjedő pozitív mozgásélmény biztosítása a játékos elemek előtérbe helyezésével, - Az egyéni küzdőszellem és a csapatszellem erősítésével meg kell szervezni a maximális eredmény elérésének feltételeit és a teljesítmények elismerésének formáit, - Meg kell alapozni a szabadidős mozgásigény változatos formáit, - Az egészségmegőrző oktató programon belül a helyes testtartás követelményeinek megismerése és begyakorlása (lásd a 7. sz. melléklet). Felelősök: testnevelő tanárok, tanítók, gazd. igh. Mérések: A tanulók fizikai teljesítményének felmérése évente kettő alkalommal (ősz, tavasz), az eredmények áttekinthető, nyomon követő dokumentálása. Sikerkritérium: Az országos átlagteljesítmények viszonylatában évente szignifikánsan csökken a gyenge teljesítményt nyújtók, illetve nő a jó teljesítményűek aránya a 80-85%-os szintig. Az eredmények viszonyítási alapja a 2003/2004-es tanév őszi időszakának teljesítményszintje. A teljesítés időszaka: 1. évente szignifikáns javulás, 2. a 2007/2008-as tanévig a jó teljesítmények elérik legalább a 80%-os részarányt. 3.11.6/

A lelki egészség megőrzése, a mentális betegségek megelőzése (alkohol, drog és AIDS prevenció)

Célkitűzések: Olyan művelt, széles látókörű, hatásos önismeretre támaszkodó fiatalok nevelése, akik képesek az egészséget, mint értéket közvetíteni az utánuk következő generációk felé. A kiegyensúlyozott, kellemes és hatékony tanulmányi munka külső és belső feltételeinek megteremtésével minden lehetséges körülményt biztosítani a személyiség sokoldalú fejlődéséhez, az önmegvalósításhoz. A primér prevenció eszközeivel megakadályozni a mentális betegségek kialakulását, leépíteni a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéleteket és tévhiteket. Az egészségnevelés részeként olyan családi életre nevelő ismeretrendszer közvetítése, mely felelős szexuális és drogkerülő magatartás kialakulását segíti.

135

Feladatok:  Minden tantárgy keretében –a szaktárgyi lehetőségek függvényében tudatosítani kell tanulóinkban, hogy az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség.  Meg kell értetnünk tanulóinkkal, hogy a legteljesebb egészségi potenciáljukat csak úgy tudják elérni, ha ellenőrzésük alá tudják venni azokat a dolgokat, és képesek megszerezni azokat a forrásokat, melyek egészségüket meghatározzák.  Minden lehetséges alkalommal tudatosítanunk kell azt is, hogy a lelki egyensúly megőrzéséhez elengedhetetlen a mindennapi élet kísértéseinek, negatív késztetéseinek és a könnyen megszerezhető alternatív „örömforrásoknak” az elutasítása (lásd a dohányzás, az alkohol és kávéfogyasztás, valamint az „élénkítőszer” használatának alapadatait az 5./4. és az 5./5. sz. mellékletekben).  A drogprevenciós feladatok megoldásában építenünk kell a segítő kapcsolatokra.  Biztosítanunk kell minden tantárgy keretében: - a tantárgyspecifikus tanulási módszerek megismerését és begyakorlását, - az összefüggések feltárására irányuló logikus tanári magyarázatot, mert tanulóink kb: 75%-a auditív típus (5./3. melléklet), - a szemléltető eszközök sokoldalú felhasználását, mert ez segíti a tananyag elsajátítását, s tanulóink 62%-a vizuális típus (5./3. sz. melléklet), - a tanítási órák alatti fegyelmet, mert ez segíti a koncentrációt, a megértést, s tanulóink több, mint 50%-a ezt igényli (5./3. sz. melléklet), - a tanulás belső motivációjának erősítését, a tartós érdeklődés megalapozását, mert ez nagyon alacsony fokú: -

érdeklődés, kutatás – 20% elmélyülés, kitartó munka – 31,6% (lásd 5./2. sz. melléklet),

-

a kötelességtudatból motivált (20%) és az eredményes továbbtanulástól vezényelt (45%) tanulók táborát erősíteni kell, mert ez átvezet az érdeklődésből tanulók kategóriájába (5.2. melléklet)

-

a tanulók szellemi lehetőségeit jobban kihasználó „kreatív terhelést” és az osztályzatokhoz kapcsolható követelményszint emelését, mert a pedagógusok és a tanulók összesített véleménye azt tükrözi, hogy iskolánk: - gyenge: 3,2 - túlértékelő: 3,03 (5.1. melléklet)

 Javítanunk kell: - az iskolai helyiségek esztétikus és szakmaiságot tükröző díszítésén, - a tantermek természetközeli állapotán és áttekinthető rendezettségén, a helyiségek takarítottsági, karbantartási helyzetén, mert a kellemes és tiszta környezetnek kedvező pszichikai hatásai vannak, mellyel jelenleg pedagógusaink és tanulóink is elégedetlenek: - lehangolt: 3,07 - igénytelen: 3,05 - közömbös: 2,99 - rendezetlen: 2,93 - kultúrálatlan: 2,92 (5.1. melléklet) Megjegyzés: az értékek Likert – tipusú skálára vonatkoznak.

136

Tevékenységek és színterek: Alsó és felső tagozat: - minden tanítási órán figyelemmel kell lenni a nem tantárgyspecifikus mentális szempontok érvényesítésére is. Felső tagozat: Osztályfőnöki órák témái: (Irodalom: Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek) - Önismeret: I. Én a társaim szemében. II. A másik ember is fontos. - Az egészség értéke életünkben. - Hogyan élhetek egészségesen? Testi és lelki mentálhigiéné. - A drog fogalma, hatása a szervezetre, a családra és a társadalomra. (a 7.8. osztályban külső foglalkozásvezető). - Kísértésnek kitéve. - Dohányzás. (védőnő) - Alkohol. (iskolaorvos) - Veszélyes és tiltott szerek. (Drogmentes Alapítvány előadója) - Hogyan tudok visszautasítani? - Nemi különbözőségek, nemi szerepek. - HÍV/AIDS helyzet. (iskolaorvos) Egészségtan: - Káros szenvedélyek I., II. - Fertőző betegségek terjedése (AIDS vírus) - A test és a lélek egyensúlya. - A helyes táplálkozás és a lelki egyensúly. - Személyi higiénia, nemi higiénia. Társadalomismeret: - A testi és lelki egészség. - A baráti társaság és a kortársak szerepe. - Leválás a családról, az önállósodás kezdete. Sikerkritériumok: Az évente megismételt mérések szignifikáns csökkenést mutatnak az alkohol, a kávé, a cigaretta és az élénkítő hatású tabletták használatában, főleg a lányok csoportjában. - Szignifikáns mértékben növekszik évente a kötelességtudattól és a továbbtanulási motivációtól vezérelt tanulók aránya összevont értékben 75-80%ig. - Emelkedik a tanulókkal szemben támasztott „kreatív igényszint”, nő a tanulmányi teljesítmény s ez visszatükröződik a pedagógusok és a 8. osztályos tanulók összevont értékítéletében. - A Likert skálán mért gyenge: 3,2 és a túlértékelő: 3,03 érték a négyéves ciklus alatt, évente arányos fejlődést tükrözve, mindkettő esetben a 2-es értékig csökken. - Az iskolai felújításokkal és a belső terek otthonosságának növelésével sikerül elérni az iskolahasználók közérzetének javulását. Az évente ismételt méréseknél, fokozatos fejlődést mutatva, mind az öt érték a négyéves ciklus végére eléri a 2-es értéket. lehangolt

2003. 3,7

2007. 2 137

igénytelen közömbös rendezetlen kultúrálatlan

3,05 2,99 2,93 2,92

2 2 2 2

Megjegyzés: A pedagógiai program megvalósításánál sikerként és eredményként könyvelhetjük el a kívánt mértéknél kisebb, de a folyamatosságot tükröző fejlődést is, hiszen a mutatók javulását állandóan változó szociokultúrális helyzetben kell elérnünk. Mint ahogy az állapotfelmérésnél jeleztük, iskolánkban a hátrányos társadalmi státuszú réteg képviselete évről-évre nő. 3.11.7. Az egészségneveléshez felhasználható iskolai információhordozók. A/

Egészséges környezet biztosításával kapcsolatos információhordozók: (levegő, fűtés, víz, mesterséges környezet, intézmény környezete, a témával kapcsolatos jogszabályok) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Steve Pollock-Peter Wingham: Veszélyben a világunk: - A Föld - Az állatvilág - Az erdők - Az emberiség - A víz - A levegő Magvető Kiadó, Bp. 1992. Ökológiai és természetvédelmi alapismeretek/szerk.: Dr Kárász Imre Bp. Typotex, 1990. Környezetvédelmi lexikon I., II. kötet Akadémiai K. Bp. 1993. Zöld kalandra fel! I., II. Bp. Ezredforduló Al. 1997. Egészségfejlesztés: Környezet- és egészségvédelem/szerk.: Benkő Zsuzsa, Szeged, JGYTF Kiadó 1992. Környezetvédelmi aktivisták kézikönyve M. Vöröskereszt 1995.

B/

Ismeretterjesztés

Kutatómunka Ismeretterjesztés Kutatómunka Ismeretterjesztés

Ismeretterjesztés

Személyi gondozás, szokások kialakítása: (személyi tisztaság, egészséges öltözködés, egészséges táplálkozás) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Dr Kiss József: Milyen ételeket készíthetünk korszerű gabonaipari termékek felhasználásával Nyháza. Mt. 1986. A gyermekek és az evés titkai, MDOOSZ, Bp. 2003. Otthon- család- háztartás, Agricola K. 1993. Egészséges táplálkozás: ifj.M.Ted Morter, Kinizsi K. Bp. 2001. Horváth Ilona: Szakácskönyv, Vince K. Bp. 2001. Frank Júlia: Ötletbazár, Hírhozó K. 1992. Dr.Petheőné Kocsis Erika: A család az egészségért Bp. OEI. 1986.

C/

Mire használható

Mire használható Ismeretterjesztés Órai munka Ismeretterjesztés Ismeretterjesztés Gyak. felh. Ismeretterjesztés Ismeretterjesztés

Közegészségügyi feladatokkal kapcsolatos információhordozók: (gyermekélelmezés, beteg gyerek ellátása, fertőző betegek, idült betegek, balesetek forrásai és megelőzésük, a témával kapcsolatos jogszabályok) 138

Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Az elsősegély kézikönyve Sub Rosa K. Bp. 1993.

Mire használható Oktató

Dr.Gábor Aurél: Korszerű elsősegélynyújtás Medicina, Bp. 1984. Betegápolás otthon /M. Vöröskereszt, Bp. Mentőal., Sub Rosa K. 1993.

Ismeretterjesztés

Videofilmek, hangkazetták Mire használható Előzzük meg a vizibaleseteket M. Vöröskereszt 2002./ Órai felhasználás VIDEO/ Bence közlekedik, oktatófilm Kecskemétfilm, 1991. /VIDEO/ Órai felhasználás Vizi közlekedés Kecskemétfilm, 2000. oktatófilm /VIDEO/ Órai felhasználás

D/

A test edzésével, szabadidő helyes felhasználásával kapcsolatos információhordozók: (testnevelés, sport, aktív, passzív pihenés, napirend, életrend, a témával kapcsolatos jogszabályok) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Paramthant Swami Maheshwarananda: Jóga gyermekekkel Bp. Józsefvárosi Jógaközpont, 1993. Dr.Krizsaneczné Németh Edit: Játékos gyermektorna, Bp. Sport, 1984. Iskoláskorú gyermekek gyógytestnevelése Kk. Kiadó, Bp. 1975. szerk.: Nyíri János Dr.Frenk-Eőry-Dobozy: A sport helye az egészségnevelésben, Bp. Medicina, 1980.

E/

Mire használható

A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos információhordozók: (mentálhigiénével kapcsolatos irodalom, személyiségfejlesztés, pedagógus, mint segítő) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Pollinger Mária: A jellem értékei és hibái (Lelki egészségtan) Bp. Honffy, 1991. H, Nagy Valéria: Én és a világ (Lelki egészségtan) Magister, Bp. 1993. Zsiros Lajosné: A szeretetről (Lelki egészségtan) Bp. Honffy, 1991. Pollinger-Zsiros: Értelmes élet (Lelki egészségtan) Bp. Honffy, 1991. Zsiros Lajosné: A küszöbön (Lelki egészségtan) Bp. Magister. 1992. Pollinger Mária: Hogyan döntöttem? (Lelki egészségtan) Kiskőrös, 1999. Ribók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás, Tk. Kiadó 1986. Dr.Buda Béla: Személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája, Bp. Tk. Kiadó 1986. Dr.Kozéki Béla: A fegyelmezett személyiség kialakulása Tk. Kiadó, Bp. 1983. G.Donáth Blanka: Személyiségformáló kiscsoport munka az iskolában Akadémiai K. Bp. 1980.

Mire használható A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában A mindennapi pedagógiai munkában

139

F/

Az egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos információhordozók: (drogprevencióról általában, a kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek, a kábítószer problémával kapcsolatos jogszabályok, mentálhigiéné területéről ide kapcsolódó konkrét kiadványok) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) DrNagy Gábor–Dr.Balla Károly:Narkománia TIT, Bp. 1985. Dr.Székely Lajos: Közöttünk jár az ellenség (A dohányzás káros hatásainak megelőzésére) M. Vöröskereszt, 1985. Beszélgessünk: Az AIDS-ről: Karen Bryan-Mole Műszaki Kiadó Bp. 1995. Beszélgessünk: A drogról: Jenny Bryan, NEI Kiadó Bp. 2000. Beszélgessünk: Az alkoholról: Jenny Bryan, NEI Kiadó Bp. 2000. Beszélgessünk: A dohányzásról: Karen BryanMole NEI Kiadó Bp. 2000. Kemény drogok, lágy drogok, Medicina Bp. 2000. Dr.Székely Lajos: Miért ártalmas az alkohol? Bp. M. Vöröskereszt, 1985. Dr.Szabó Péter: Mit lehet tenni….? Bp. M. Vöröskereszt, 1984.

Mire használható Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés Ismeretterjesztés, megelőzés

140

3.12 /

Az iskola környezeti nevelési programja.

Mottó: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Tamási Áron A környezeti nevelés fogalma.

3.12.1/

Helyzetelemzés

Iskolánk Nyíregyháza Malomkert városrészében működik, tágas udvarral és jelentékeny alapterületű előkerttel rendelkezünk. A gépjárműforgalomtól messze esünk, tanulóink mozgásigénye kielégítésének feltételei biztosítottak. Az iskolát körülvevő gazdag zöldfelület biztosítja az egészséges és esztétikus külső környezetet. Felnőtt munkatársaink és tanulóink nagy gondot fordítanak az iskola belső tereinek környezetbarát, szép kialakítására, tisztaságának megőrzésére, balesetmentessé tételére és állagának megóvására. Iskolánk mindennapi életében kielégítően, de továbbfejlesztendő hatékonysággal, érvényesül az anyagokkal és az energiával való takarékoskodás elve. Az újrahasznosított, környezetbarát anyagok és eszközök beszerzésére gondot fordítunk. Taneszköz beszerzéseinkkel és a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával minden évben jelentős mértékben javítunk a környezeti nevelés tárgyi feltételein és körülményein. Nevelőtestületünk tagjai összességében rendelkeznek mindazon szakmai kompetenciákkal és pedagógiai attitűddel, melyekkel szaktárgyi oktató-nevelő munkájukban biztosítani tudják a globális ökológiai gondolkodás megalapozását. Meg tudják értetni a természet egyensúlyi rendszerei és az emberiség jövőjének 141

fenntarthatósága közötti kapcsolatot, ki tudják alakítani tanítványaikban a pozitív életvitel készségeit. Környezeti nevelésünkben együttműködést alakítottunk ki a Tündérkert Óvodával, a Szőlőskerti Általános Iskolával és az E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesülettel. Összességében rendelkezünk mindazon környezeti, tárgyi, személyi feltételekkel és figyelemre méltó eredményekkel, melyek biztos alapot szolgáltatnak környezeti nevelésünk továbbfejlesztéséhez. 3.12.2.

Erősségeink:

tágas, nyílt terekkel rendelkező iskolaudvar, pihenőpadokkal, lágyszárú és fásszárú, lombhullató és örökzöld növényfajokban gazdag előkert (mini botanikus kert), az iskola tantermeinek, belső tereinek természetközeli anyagok felhasználásával elért esztétikus dekorációja, sok és sokféle virág mindenütt, rendszeres téli madáretetés, a madárodúk karbantartása, a fajok és életközösségek bemutatására alkalmas funkcionális taneszközeink, pozitív környezeti attitűdök a nevelők és a tanulók túlnyomó többségénél, a hulladékpapír gyűjtésében évekre visszamenően kiemelkedő eredmények, mely a nevelők és a gyermekek többségének környezetvédelmi aktivitását mutatja, a környezetnevelési és környezetépítési pályázati lehetőségek kihasználása, együttműködés társintézményekkel és természetvédelmi egyesülettel,

3.12.3.

Gyengeségeink:

A „B” épület udvara és szabadtéri játékai nem felelnek meg az EU-s előírásoknak, Az udvarról hiányoznak a szemétgyűjtők, A karbantartási munkák vontatottan haladnak, A technikai dolgozók munkakezdését, a munkavégzés minőségét és a munkaidő kitöltését rendszeresen ellenőrizni kell, mert problematikus, Az anyagokkal, az energiával való takarékoskodás és az állagmegóvás nem minden felnőttnek és tanulónak szívügye, A szelektív hulladékgyűjtés környezeti, gazdasági és közösségi jelentőségét még nem sikerült széles körben tudatosítanunk, és gyakorlati szintre emelnünk, Évente néhány alkalommal tudatos természetkárosítás is előfordul, A környezeti nevelés interdiszciplináris jellegéből adódó feladatokat minőségi és mennyiségi szóródással teljesítik nevelőink (és tanulóink), A hátrányos helyzetű és a roma kisebbséghez tartozó tanulóinkat mindezideig nem sikerült kellő hatékonysággal bevonni a környezetvédelmi akciókba és a hulladékgyűjtésbe. A szülők egy része is nehezen mozgósítható az érdemi együttműködésre. 3.12.4 .Veszélyek: Az iskola kerítéseinek leromlott állaga balesetveszélyes,

142

Az iskola udvara napközben a nyitott ajtók miatt sok irányból átjárható, s ezt nemkívánatos személyek kihasználják, néhány tanulónk viszont engedély nélkül tanítási szünetekben elhagyja az iskolát, Az iskola főbejáratánál nincs megoldva a felnőtt ügyelet, az iskola mellékhelyiségeit és a büfét utcai személyek veszik igénybe, A kiöregedett fák néhol életveszélyesek. 3.12.5.

Lehetőségek:

Még további nevelési lehetőségeink és anyagi forrásaink vannak a hulladékgyűjtés kiteljesítésében, Az iskola profiljába illő és a nevelőtestület kompetenciájába beférő környezetvédelmi pályázatokat még nagyobb eredményességgel kell kihasználnunk, Ki kell építenünk a környezeti nevelést és fejlesztést támogató szponzori kört. 3.12.6.

A környezeti nevelésünk általános (stratégiai) céljai

Általános iskolai tanulmányaik végére ismerjék fel, hogy a környezet védelme a globális ökológiai rendszerek természetes egyensúlyának megőrzését épp úgy jelenti, mint a helyi környezet megóvását. Értsék meg, hogy az emberi társadalom fejlődésének fenntarthatósága szoros összefüggésben van a környezet egészséges állapotával. Alakuljon ki bennük olyan környezettudatos magatartás és életvitel, mely megakadályozza, fékezi a környezeti válság elmélyülését. Ismerjék fel, hogy egyéni és közösségi környezetkímélő magatartásuk csak akkor lehet eredményes, ha az a környezet sokoldalú megismerésén alapul. Váljon meghatározó erkölcsi alapelvükké a környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása, a környezeti erőforrások előrelátó és takarékos felhasználása. Elősegíteni tanulóinkban annak a meggyőződésnek a kialakulását, hogy életkortól függetlenül, minden egyes cselekedetükkel képesek pozitívan hozzájárulni környezetük védelméhez. 3.12.7.

A környezeti nevelésből adódó általános feladataink: Tanulóinkban környezetbarát attitűdöket és szokásokat kialakítani. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. Támogatni a természeti, valamint a társadalmi tényismeretből táplálkozó problémamegoldó gondolkodást és kreativitást. Az egész iskola képviseljen pozitív környezeti értékrendet, minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy a környezeti nevelés tervszerű, szándékos pedagógiai folyamat, mely összetett személyiségés közösségformálást jelent, s ez tesz képessé felnőttet és tanulót egyaránt az együttműködésre, az együttélésre.

143

3.12.8.

A pedagógiai munka, a környezetépítés színterei

Színterek: 3.12.8.1.Tantermek és környezetük: A szakmai jelleg erősítése mellett különös figyelmet kell szentelni az általános esztétikumra és változatos természeti díszítőelemek felhasználására. Gondot kell fordítani a tantermek melletti folyosó és lépcsőház egyedi és igényes dekorációjára is. A tantermek értékelését minden évben a nevelőkből és tanulókból álló bizottság végzi. A részletes szempontsor és a korábbi évek eredményei az 1. sz. mellékletben találhatók. Felelős: igazgatóhelyettes Sikerkritérium: egyetlen tanterem pontértéke se legyen 16 alatt, gyarapodjanak az egyedi megoldások. 3.12.8.2. Előkert: Ma már mini botanikus kertnek nevezhetjük iskolánk parkját (és udvarát), mert a természetismeret, a biológia tananyagában és a kiegészítő részekben szereplő összes mérsékeltövi fajt be tudjuk mutatni tanulóinknak. Összesen 350 db fa és cserje (ebből 120 db örökzöld) díszíti iskolánk parkját és udvarát. A begyűjtött lágyszárú fajok száma 75, a fásszárúaké 70, (ebből 30 faj örökzöld). A mini arborétum jó lehetőségeket teremt a szabadban tartott óráknak, órarészleteknek, így életszerűbbek és élményt jelentőek ezek a foglalkozások. A tantermi munkához a gazdag növényanyag folyamatos szemléltetési lehetőséget biztosít. Az általános ökológiai szükségszerűség elvének megfelelően a gazdag flóra- a művi körülmények ellenére is- viszonylag változatos fauna megtelepedését (rendszeres megjelenését) eredményezi, mely hallatlan mértékben megnöveli tanulóink megfigyelési lehetőségeit és szolgálja emocionális fejlődésüket. Előkertünk fajösszetételének részletesebb ismertetését, a továbbfejlesztési elképzeléseket, a tanulók számára kínált és közösen megvalósított munkálkodási lehetőségeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. Felelősök: A park biztosította környezeti nevelési lehetőségek kihasználását és a további parképítést a környezetvédő csoport tagjai szervezik. Sikerkritériumok: Tanulóink ökológiai szemléletű oktatásának és nevelésének erősödése. A tanulóközösségek kooperatív fizikai és szellemi munkálkodásának kiterjedése. A botanikus kert fajösszetételének gazdagodása. Erőforrások: Anyagi: Nyertes fásítási pályázatok kerete. 144

A papírhulladék gyűjtéséből származó bevétel. Iskolai költségvetésből. Szponzori támogatásból. A szülők és a tanulók által felajánlott konténeres „karácsonyfákból”. 3.12.9.

Szervezeti keretek és tartalmak.

3.12.9.1. Környezeti nevelés a tanórákon. A környezeti nevelés megközelítésmódjának interdiszciplináris jellegűnek kell lenni, minden tantárgy tanításánál fel kell használni a specifikumokat annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk a kiegyensúlyozott, sokoldalú látásmódot. A pozitív környezeti szemléletmód és attitűd kialakítása megköveteli, hogy minden tantárgy anyagában jelenjenek meg a környezetvédelemmel és a társadalmi létezés fenntarthatóságával kapcsolatos tartalmak. Minden tantárgy tanítása során a tanulók aktivitására építő hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kell biztosítani a környezeti és az egészségnevelés eredményességét (kooperatív és interaktív technikák, döntéstechnikák, a cselekedetek következményeinek mérlegelése). Az osztályfőnöki órákon feldolgozásra javasolt környezetnevelési témákat Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv és Csendes Éva: Életviteli ismeretek és készségek c. kiadványokból összeállítva a 3. sz. melléklet tartalmazza. A tantárgyi tanmenetekben és az alkalmazott tankönyvekben zöld színű kiemelővel jelöljük a környezetvédelmi vonatkozásokat. Ellenőrzés: óralátogatásokon, munkaközösségi foglalkozásokon, tanmenetek leadásakor. Felelősök: szaktanárok, osztályfőnökök, munkaközösségvezetők, igazgatóhelyettesek. Mérések: A 4., a 6. és a 8. osztályoknál a második félévben (3. sz. melléklet). Sikerkritériumok: Minden szaktanár formálisan kiemeli a tananyag tartalmaknál a környezetnevelési részeket és megmozgatja tanítványai értelmi-érzelmi és akarati aktivitását a lokális és globális környezeti problémák tudatosítására,

A környezeti mérésnél tanulóink sokoldalú, a résztémákban kiegyenlített ismeretekről adnak számot, Viselkedésükben pozitív környezeti attitűdöt mutatnak, Szívesen végeznek fizikai munkát is a környezetvédelem érdekében.

145

A hagyományos tanórai foglalkozások részletes környezetnevelési tartalmai:

146

147

148

3.12.9.2 Környezeti nevelés a tanórán kívül. 3.12.9.3/ Papírgyűjtés: Tanulóinkkal –életkoruktól függően- tudatosítottuk, hogy a papír előállítása élő fákat igénylő energiaigényes folyamat, amely során mérgező melléktermék és sok 149

szennyvíz keletkezik. A hulladékpapírból előállított újrapapír gyártása sokkal kevésbé terheli a környezetet és az erdők is életben maradnak. A környezettudatos magatartás fejlődését az évek során begyűjtött mennyiség folyamatos növekedése jelzi. (Az évekre visszanéző kimutatást és értékelést a 4. sz. melléklet tartalmazza).

Sikerkritériumok: A pedagógus kompetenciák fejlesztésével elérjük minden nevelőnél, hogy a papírgyűjtésben ne csak egyszerű, szabadon választott akciót lásson, hanem igen nagy környezeti értékű folyamatos, tudatos, együttműködésen alapuló cselekvéssorozatot, Kiegyenlítettebbé válik az osztályok teljesítményszintje, A felsőtagozatos tanulók eredményesebb gyűjtőmunkája, Minden évben érje el az iskola a 150.000.-Ft-os bevételi értékhatárt 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2.000.-Ft 20.000.-Ft 40.000.-Ft 70.000.-Ft 80.000.-Ft 150.000.-Ft Tervezett: 150.000.-Ft

Technikai és adminisztratív dolgozók is összegyűjtik az iskolai munka során keletkezett papírhulladékot. Tanulók jutalmazása: osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, oklevél, jutalomkönyv, krumplicukor, szőlőcukor, narancs. Nevelők elismerése: A környezeti szemléletmód fejlesztésében és a közösségi cselekvés megszervezésében kiemelkedő eredményt elérő nevelőknél megkülönböztetett minőségi bérpótlék emelés. Adminisztratív és technikai dolgozóknál: Az egyéni attitűd és a gyakorlati eredmény függvényében alakalomszerűen „környezettudatos magatartásért” oklevél és jutalom. 3.12.9.4./ Szelektív hulladékgyűjtés: A tanulókkal és rajtuk keresztül a szülőkkel megismertetjük a szelektív hulladékgyűjtés kiemelkedő jelentőségét, a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában. Osztályfőnöki órák keretében megtekintik az iskola külső kerítése melletti szelektív hulladékgyűjtő szigetet. Feladatul kapják az otthoni hulladékgyűjtés technikai feltételeinek kialakítását (gyűjtőedények, zsákok elhelyezése a konyhában, erkélyen, garázsokban, stb). A hulladékgyűjtési attitűdök, szokások és az aktívitás tanulói fejlődését az „Én és a környezetem” kérdőív 8., 9., 12., 16., 17., 20. és 39. feladatának válaszaiból értékeljük. Ugyanitt hívjuk fel a figyelmet a veszélyes hulladék külön gyűjtésére és a hulladékudvarba szállítására (Városüzemeltetési Kht. Hulladéklerakó Telep, Oros. Szállási út végén).

150

Sikerkritériumok: A tanulói attitűdök, szokások és aktívitás felmérésének pozitív változása, Megfigyelés alapján: a hulladéksziget eredményességi mutatóinak növekedése, Egyre kisebb mértékben fordul elő a szelektíven gyűjtött hulladék újbóli összekeverése a konténerekben. 3.12.9.5/ Komposztálás: Felhívjuk tanulóink figyelmét a szerves anyagok (lomb, fű, nyesedék, konyhai maradék, krumplihéj, stb) külön gyűjtésére és komposztálására. Ezzel tehermentesíthetik a konténereket és a kert talajának tápanyagpótlását és talajéletének feljavítását is elérhetik. A szervesanyag elégetése környezetbarát ember számára tilos! Tevékenység és megfigyelés: A tanulók kiscsoportos formában részt vesznek az őszi lomb összegereblyézésében, az ültető gödrök szervesanyag feltöltésében, az örökzöldek tövének takarásában és a komposztáló feltöltésében. Megfigyelési lehetőségek: A talaj vízháztartásának javulása, a sűrű gombafonal szövedék és őszi termőtestek a talajban, a nagy sűrűségű gilisztapopuláció és a vakond talajlazító hatása, táplálkozási lehetőség a feketerigók számára, stb. Sikerkritériumok: A tanulók önállóan észreveszik az aktuális kerti munkákat és önként jelentkeznek azok elvégzésére, A megismert bio-ötleteket és megoldásokat otthon (előkert, telek) is alkalmazzák. Értékelés: A pontosan, szakszerűen és kitartóan végzett fizikai munkáért osztályfőnöki és igazgatói dicséretet kapnak. A hosszú időn (sok alkalommal) keresztüli lelkiismeretes környezeti munkáért a tanév végén oklevelet és könyvjutalmat adunk. 3.12.9.6/ Téli madáretetés – nyári madáritatás: Iskolánk előkertjében télen madáretetőt, nyáron madáritatót üzemeltetünk. A folyamatos feltöltéshez szükséges madáreleség előteremtésében a DÖK környezetvédelmi felelősei fontos szervezőmunkát végeznek. A cserjék és hazai liánok faji összetételét úgy válogattuk össze az előkertben, hogy minőségben változatos, mennyiségben bőséges, érési időben elhúzódó természetes madáreleséget biztosítanak (tűztövis, kökény, vadrózsa, galagonya, madárberkenye, madárbirs, szőlő, gesztenyelevelű vadszőlő, tapadó vadszőlő, stb). Megfigyelési lehetőségek:

151

A hazai fészkelő és átvonuló madárfajok testfelépítésének, tollazatának, társas viselkedésének, étkezési szokásainak megfigyelésére a madáretető kitűnő lehetőséget biztosít. A megfigyelés gyönyörködtet és pozitív emóciókat alakít ki. Sikerkritériumok: A tanulók szívesen hoznak madáreleséget, Kezdeményezik a látott madárfajok meghatározását, Egyre többen végeznek otthon (erkély, kert, stb) is szakszerű és folyamatos madáretetést. 3.12.9.7. Madárodúk: Az előkert és az udvari fák törzsében három természetes, lakott madárodú található. Az odúlakó madarak fészkelési lehetőségeinek bővítésére hat mesterséges fészkelőhelyet biztosítottunk, melyet már az első évben elfoglaltak a madarak. Az odúkat minden ősszel kitisztítjuk, fertőtlenítjük és elvégezzük a szükséges felújításokat. A munkákat a tanulók végzik. A felsőtagozatos tanulók -szülői segítséggel évente 15-20 szakmailag kifogástalan (méretes) stabilan összeállított és esztétikusan kivitelezett fészekodút készítenek. Megoldási ötleteket adnak a biológia terem előterében található minták. A kert cserjéi és az iskola falára futtatott liánok a nem odúlakóknak biztosítanak bőséges fészkelési és éjszakázási lehetőségeket. Értékelés: Minden jól elkészített madárodúért természetismeretből vagy biológiából szorgalmi jegyet adunk. Sikerkritériumok: Tanulói kivitelezésben évenként legalább 15-20 madárodú készüljön. Az elkészített fészkelőhelyeket, az elhelyezési szempontokat figyelembe véve, szűkebb környezetükbe (eresz alá, erkélyre, közterületi fákra, kertbe, telekre) rakják ki. 3.12.9.8/ Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról. Szervezési formák és tartalmak: a) A

tantárgyanként

szétszórtan

megjelenő

tananyagtartalmak

tematikus

összerendezése, környezetismereti szövegrész fordítása angolról és németről magyarra, b) A

mindennapi

életvitelben

érvényre

juttatható

praktikus

cselekedetek

összefoglalása, c) Környezetvédelmi játékok, vetélkedők, d) Iskolai kiállítások, őszi levelekből és termésekből kompozíciók, e) Dísznövény kiállítás és vásár, f) Sportos, mozgásos akció, 152

g) Részvétel az E-misszió Környezet- és Természetvédelmi Egyesület városi rendezvényén, h) Társintézménnyel közös akció, verseny, i) Kérdőíves felmérés és értékelés (3. sz. melléklet).

Jeles nap Az Ózon Világnapja 09. 16. Európai Autómentes Nap (Mobilitás Hét) 09. 21. Takarítási Világ Nap Iskolai Hulladék Nap (a papírgyűjtési akció meghirdetése) 09. 3. hét Az Állatok Világnapja 10. 05. Földünkért Világnap 10. 21.

Minden Természettudományi tantárgynál „tantárgyi 10 percek” specifikumok 10 perce Természetismeret Biológia Kémia Földrajz T., B., K., F.

+ +

T., B., K., F.

Érintettek köre (osztály) 4. 5.-8.

Szervezési forma, tartalom a, b

1.-8.

f

1.-8. 6.-8. 1.-8.

a, b i a, b, c

1.-4. 5.-8.

d

őszi levelekből és termésekből

a, b A Tisza Élővilágának Emléknapja A Vizes Élőhelyek Világnapja 02. 01. A Víz Világnapja Meteorológiai Világnap 03. 22. A Föld Napja 04. 22.

T., B., F.

5.-8.

a, b

+

1.-4. 5.-8.

a, b, c d – rajz: Az éltető víz

+

1.-4. 5.-8.

c a, b g – E-misszió városi rendezvényén h - Szőlőskerti Ált. Iskolában természetismereti verseny

Madarak és Fák Napja

1.-2. és Tündérkert Óvoda

+

3.-4. 5.-8.

Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja (Biodiverzitás Napja) 05. 22. Európai Nemzeti Parkok Napja 05. 24. Környezetvédelmi Világnap 06.05. A Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 06. 17.

+

T., B., F.

+ T., B., K., F.

c, e e – Dísznövény kiállítás és kaktuszvásár a, b, c

5.-8.

a, b,

5.-8.

a, b,

1.-8.

a, b, c

5.-8.

a, b,

153

3.12.9.9/ Kirándulások Iskolai kirándulásainkat úgy szervezik az osztályfőnökök, hogy minden alkalommal sor kerüljön egy-egy védett természeti vagy építészeti érték, emlékhely meglátogatására. A szabadban töltött idő alatt, az aktualitásnak megfelelően a növények, az állatok védelméről, a rongálások és tűzesetek elkerüléséről is szólnak! 3.12.9.10/ Állatkert, Botanikus Kert, Sóstói Erdő Tanulóink alsó és felső tagozatban is legalább egyszer iskolai szervezésben eljutnak az Állatkertbe és a Botanikus Kertbe. Ezek a látogatások a közvetlen tapasztalatszerzésben, az emocionális fejlődésben, az ismeretek gyarapodásában és a közösségi kapcsolatépítésben kiemelt jelentősséggel bírnak. 3.12.9.11/ Pályázatok Az aktuális és folyamatos pályázati lehetőségekről az alábbi forrásokból tájékozódunk: SANSZ Alapítvány és Kft. havi folyóirata, Kulturális Informatikai és Innovációs Kft. Pályázatfigyelő folyóirata, Művészeti pályázatok, melyekre rendszeresen készülünk és nevezünk: A legkedvencebb háziállatom, Az újragondolt papír. Környezetvédelmi pályázatok, amelyeken rendszeresen, eredményesen szerepeltünk: „Tetőtől talpig zöldben” avagy, hogyan csempésszük be mindennapjainkba a környezetvédelmet, „Virágos Nyíregyháza” Zöld Iskola – Zöld Sarok pályázaton Nyíregyháza Legzöldebb Iskolája címet nyertük (5. sz. melléklet), Iskolafásítási pályázaton (2. sz. melléklet) elért eredmények: 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

30.000.-Ft 40.000.-Ft 50.000.-Ft 60.000.-Ft 70.000.-Ft 80.000.-Ft

Az iskola környezeti nevelési programjában megfogalmazott stratégiai célokat, feladatokat, ellenőrzéseket és értékeléseket az iskolai dokumentumokban szorosan egymásra építjük és a mindennapi pedagógiai gyakorlatunkban időarányosan teljesítjük. Az iskola környezeti nevelési programja

Az iskola éves munkaterve és ellenőrzési terve

Munkaközösségi munkatervek

A pedagógusok egyéni munkatervei (tanmenetek, tankönyvek kiemelései)

154

A környezeti nevelés SWOT-analízisében jelzett gyengeségek és veszélyek jelenségkörben megfogalmazott problémákat az éves iskolai dokumentumokban operatív célként fogalmazzuk meg és következetes erőfeszítéseket teszünk a pozitív elmozdulásra. Erősségeink megtartására és a lehetőségek kihasználására a későbbiekben is nagy hangsúlyt fektetünk. Az iskolai környezeti nevelést, a pedagógus kompetenciák fejlesztését, a lehetőségek megismerését az alábbi iskolai folyóiratok segítik: SANSZ Pályázatfigyelő Süvöltő Hálózat Lélegzet Kuka Búvár Természetbúvár

155

3.13/

Integrációs program megvalósítási terve 2007/2008-as tanévben.

IPR fejlesztési területei 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján

Tevékenység az IPR programelemei Önértékelésen alapuló helyzetelemzés elkészítése az intézményi MIP szabályozása szerint. Éves szakmai munkaterv készítése.

1.2. Célrendszer megfogalmazása

1.3. Integrációs program elkészítése

Résztvevők száma

Cél

Tartalom

Integrációs menedzsment, minőségirányítási menedzsment, a teljes közalkalmazotti kör bevonásával. 56 pedagógus és 20 fő technikai dolgozó.

A pedagógiai munkával összefüggő szervezetfejlesztéshez, az intézmény egészét átfogó kompetencia térkép létrejötte.

Az iskola szakmai alap dokumentumaival összhangban megfogalmazásra kerülnek célok és azok rendszere.

Az intézmény közvetlen partnerei, nyíregyházi óvoda és iskola pedagógusai.

A teljes intézményi élettel összefüggő integrációs stratégiai időbeni tervének elkészítése. (féléves, majd éves bontásban). Ehhez: trendvizsgálatok, demográfiai adatok gyűjtése, információk a humán erőforrás térképhez, a módszer-hiány meghatározása, az intézményi minőségirányítási rendszer segítségével.

Integrációs menedzsment, 4 fő,

Az általános célok, helyi intézményi szintűen az iskolaotthonos program célrendszerébe épülve legyenek megfogalmazottak. A pedagógusok és partnerek megfelelő kompetencia szintű bevonása a tervezésbe, tájékoztatás a programkínálat bővítésekről. A pedagógus kompetencia fejlesztés leírása, a szervezet fejlesztési irányának meghatározása.

Az integráció szempontjai és elvárható eredményeinek megfelelő, reális viszonyítási pontként szolgáló intézményi helyzetelemzések dokumentáltan elkészülnek az első és második év kezdetekor (áttekintés, felülvizsgálat, aktualizálás). Éves munkatervek tükrözik az integrációs stratégiát. Konkrét, mérhető célok kerülnek megfogalmazásra, melyek mérhetőségét az intézményi MIP indikátorai is segítik.

Fejlesztő teamek 5 csoport. Közvetlen partnerek képviselői.

Az integrációs stratégia cselekvési, fejlesztési terve le van írva: -Beiskolázási terv. -Szervezetfejlesztési terv. -Erőforrás leltár és terv. -Nevelési fejlesztési terv. -Éves integrációs tervek. -A legközelebbi és távlati várható eredmények megfogalmazódnak és le vannak írva. -Készen van a tantestületi továbbképzési terv, mely összhangban van az IPR elemekkel kapcsolatos kompetencia szükséglettel.

Elvárható eredmény a második tanév végére Az intézményben működik olyan indikátorrendszer mely az IPR segítségével létrejött változást diagnosztizálja. (a szervezet egészére vonatkozó változás) Az erőforrásterv felülvizsgálata, aktualizálása, ha szükséges korrigálása. Megtörténik a célok IPR-nek való gyakorlati megfelelőség szerinti felülvizsgálat. Dokumentáltan működik az intézményi kétirányú kommunikációs rendszer. Az intézmény éves dokumentumaiba beépül az évenkénti ütemterv. Az SZMSZ legimitálja az ütemterv szerinti integrációs stratégiát. Az intézmény komplex tanuló és tanító szervezetként működik. Az intézmény pályázati anyagi forrásszerző stratégiája eredményes.

156

IPR fejlesztési területei 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése.

2.2. Heterogén osztályok kialakítása.

3.1. Szülői házzal.

Tevékenység az IPR programelemei Szakmai műhelymunka kialakítása az óvodából az iskolába történő átmenet segítésére.

Az iskolai csoportok ellenőrzése: - jogszabályi megfelelőséghez a szükséges dokumentumok beszerzése, - az együttnevelés stratégiájának kidolgozása, - a csoportoknak megfelelő számú és minőségű programkínálat szervezése, Aktív szülői mag szervezése, a lehető legtöbb fórumon lehetőséget adni az együttgondolkodásra.

Résztvevők száma Óvónők, tanítók, menedzsment 10 fő

Iskolavezetés, menedzsment, fenntartó 6 fő

Menedzsment 3 fő, MIP menedzsment 5 fő, Osztályfőnökök 27 fő

Cél

Tartalom

A gyakorlatban működjön a gyermekeket és szülőket segítő program. Az első osztályba jövő gyermekek és szüleik iskolabaráttá tevő információkat kapnak. Az iskolai továbbhaladási esélyek növelése. Törvényes működés keretei között megvalósuló integrációs stratégia. (11/1994.(VI.8.)MKM 39/D.§, 39/E.§(1) bekezdés), a 2007. évi módosítás.

A szakmai működés le van írva és a gyakorlatban működik a kölcsönös hospitációs rendszer az óvoda és iskola között. Óvodai élet utáni után-követő rendszer épül ki. (az óvónő jelenléte az iskolai életben, fejlesztés, értékelés)

Igazolatlan mulasztások megszüntetése, programkínálat delegálása a többi szülő felé, a szülő – pedagógus együttnevelés igénnyé válása.

Újszerű fórumok teremtése a MIP és az iskola SZMSZ szerint, a szülők igénye szerint. Működik az iskolai SZMK.

Az elsősök beiratkozását követően a jogszabálynak megfelelő integrációs feltételrendszer jön létre. Konszenzus teremtődik az iskola és partnerei között.

Elvárható eredmény a második tanév végére A szülők nem íratják más iskolába gyermekeiket. Az óvónők egy évig alkalmanként együtt vannak az első osztályosokkal. Az óvoda-iskola együttműködés írásba van foglalva.

A fenntartó hosszú távú integrációs stratégiája a gyakorlatban is működik. Társadalmi erők is segítik az iskolát az elvándorlás megszüntetésében. A beiskolázási körzethatár stabilizálódik. A szülői „mag” bővül. Az intézmény párbeszédet alakított ki minden szülővel. A kapcsolatrendszer beépült a pedagógiai programba. A szülői házzal való együttműködés írásba van foglalva.

157

IPR fejlesztési területei 3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Tevékenység az IPR programelemei A tanulók tankötelezettségi, életviteli problémáinak kezelésére irányuló együttműködés.

Résztvevők száma

3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal.

Együttműködés erősítő szakmai munka él az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és az iskola, valamint az 1. sz. TKVB között.

Óvónők, tanítók, tanárok, szakszolgálati szakemberek.

3.4. Középfokú oktatási intézményekkel.

Hospitálással segített utánkövető szakmai rendszer szerveződik nyíregyházi középiskolákkal.

Iskolavezetés aktuális 8. oszt. Osztályfőnökök 6.fő.

3.5. Kisebbségi önkormányzatokkal.

A helyi társadalmi integráció delegálása, az intézményi események és információk szülők felé történő közvetítése.

Cigány önkormányzat, kistérségi koordinátor, iskolavezetés.

A szolgálat munkatársai, védőnő, osztályfőnökök 30 fő.

Cél

Tartalom

A tanulók egészség és személyiség védelme, a tankötelezettségi korban szerzett 8. évfolyamos bizonyítvány, valós továbbtanulás. Tanulási képességvizsgálat, logopédiai ellátás, speciális fejlesztési igényű tanuló fejlesztésének szakszerű biztosítása. Az enyhe fokban sajátos fejlesztési igényű gyermekek fokozatos integrálásának elérése. A lehető legtöbb tanuló tanuljon tovább érettségit adó középiskolában.

Közös családlátogatások, fórumok, előadások szervezése. Az iskolának van egészségnevelési, továbbtanulást segítő, társadalmi integrációt célzó szakmai programja és működik is. Az együttműködés folyamatossá tételére közös a törekvés. A partnerség, a meglévő humán erőforrást segítőkként való kezelésében is megnyilvánul.

Az iskola pozitív megítélésének elérése, a tanulási életutak tervezésének elfogadása.

Az iskolának van tanulási életutat segítő stratégiája.

Kiépül az után-követő rendszer. (Anyagi forrás teremtődik a munka dotálására.) pedagógusok szakmaiságát fejlesztő műhelymunka jön létre.

Elvárható eredmény a második tanév végére A kapcsolatrendszer beépült a pedagógiai programba. Az iskola környezete integrációt segítővé válik. A Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal való együttműködés írásba van foglalva. A kapcsolatrendszer beépült a pedagógiai programba. A szakszolgálat által az SNI tanulók minősítése és kontrollja rendszeres és dokumentált.

A kapcsolatrendszer beépült a pedagógiai programba. Az intézmény kapcsolatrendszerében a felsőfokú kapcsolatok erősödnek. A középiskolákkal való együttműködés írásba van foglalva. A kapcsolatrendszer beépült a pedagógiai programba. Több tanuló válik tanulmányi ösztöndíjra jogosulttá.

158

IPR fejlesztési területei 3.6 Civil szervezetekkel

Tevékenység az IPR programelemei Az intézményi programrepertoárt gazdagító együttműködés kialakítása

4.1 Az önálló tanulást segítő felkészítés

- Különféle DYS programokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, gyakorlati alkalmazása a hospitálási gyakorlatok és a szakszolgálatok segítségével.(1.elem)

Résztvevők száma

Cél

Tartalom

Volt tanítványok, nyugdíjasok, sportegyesületi tagok

Társadalmi integráció segítése, sikeres továbbtanulás elérése

Programokon keresztül dokumentált az együttműködés.

Fejlesztő pedagógus , pszichológus és a teljes tantestület 56 fő

- A hiányzó tanulói részképességek fejlesztése. Elfogadásra nevelés. Megszégyenülés elkerülése. Sikeres továbbtanulás.

- Pedagógus továbbképzések, hospitálások a DAY részképesség zavarok kezelésére, a fejlesztés végzésére. Pedagógus továbbképzési tervbe beépül e a terület, az egyéni fejlesztési napló tükrözi a változást, a fejlesztési program lépéseit.

-

- Tanulás módszertani ismeretek bővítése (2.elem)

teljes tantestület 56 fő

- Hatékonyabb önálló tanulás, könnyebb felidézés, a figyelem koncentráció erősítése.

- Tanulni tanítás önfejlesztő programba valótanulás és gyakorlat. A kooperatívtanulás és tanítás megtanulása.

-

- Mozgásterápia alkalmazása (3.elem)

tanítok, testnevelők 17 fő

- Harmonikus mozgással segített mentális fejlesztés

- Részképességek hiányának pótlására irányuló szakmai munka, tantárgyi módszertani elemekkel.

-

- Tevékenységközpontú foglalkozások tervezése, megvalósítása (4.elem)

teljes tantestület 56 fő

- Kreativitás fejlesztésén keresztül a figyelem és fegyelem erősítése, az együttműködés, az együttműködés és a csoportszellem kialakítása.

-

Elvárható eredmény a második tanév végére A kapcsolatrendszer beépül a pedagógiai programba. Tanulói pályaorientációt segítő programok valósulnak meg. A programelemek beépülnek a pedagógiai programba, a fejlesztési tervbe.

A programelemek hatása dokumentáltan kimutatható az intézmény eredményességi indikátorain keresztül. A szakmai beszámolók tartalmazzák a programelemek megvalósítási minőségének változását.

- Éves munkaterv szerinti szakmai dokumentumok tartalmának megvalósulása.

159

IPR fejlesztési területei 4.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Tevékenység az IPR programelemei - Tantárgyi képességfejlesztő programok tervezése, megvalósítása (5. elem)

-

4.3. Szociális kompetenciák fejlesztése

-

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok megvalósítása (6. elem) - Komlex művészeti programok (7. elem) Játékterápia, mint közösségfejlesztő program (8. elem)

Résztvevők száma

Cél

Tartalom

Elvárható eredmény a második tanév végére A tanult kompetenciák beépültek a pedagógiai programba.

teljes tantestület 56 fő

A továbbtanuláshoz szükséges kompetenciákhoz juttatás. Tantárgyi tevékenykedtetésen keresztül biztosított sikerélmény.

A szervezetfejlesztést segítő pályázatokban való részvétel. A napi munkát segítő továbbképző és fejlesztő programokban való részvétel.

teljes tantestület 56 fő

Sikeres továbbtanulás, társadalmi integráció.

Komplex kommunikációs és művészeti programcsomag szerinti gyakorlati nevelő-oktató munka megvalósítása.

A programelem beépült a pedagógiai programba és az eredményesség indikátorai közé.

3 fő tantestületből + műv. isk. nevelői

Önbizalom, önérvényesítő képesség fejlesztése.

tanítók, tanárok 25 fő

Játékba integrált képességfejlesztés, önálló játszani tudás, ismeretszerzés elérése.

Szabadidős programok működése. Játék-terápia szakirodalom megléte. A játékterápia tanulására irányuló pedagógus továbbképzés. Szakmai programok dokumentáltan működnek.

A programelem beépült a pedagógiai programba és a pedagógus továbbképzési tervbe és működnek.

- Drámapedagógia, mentálhigiénés programelem (9. elem)

tanítók, tanárok 20 fő

Önismeretre, a másság elfogadására, nyitottságra, önérvényesítő képességre nevelés elérése.

- Előítélet kezelését szolgáló programok (10. elem)

teljes tantestület és a partnerszervezetek

Közösségépítés. Integráció iránti igény kialakítása.

Az iskola SZMSZ-a szerinti működés által biztosított fórumok, a Pedagógiai program szerinti munka. (közös szereplés és tanulók közötti kooperativitás a mindennapokban)

Az intézmény szakmai esemény naptára tartalmazza a művészeti programok megvalósulását. Rendszeressé válnak a vita-fórumok, illetve a beszélgető körök működései.

160

IPR fejlesztési területei Patrónusi, mentori szerep megvalósítása

Művészeti körök

Tevékenység az IPR programelemei - Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. Tantárgysegítő tanórán kívüli programok szervezése. (11. elem)

- A tanulók fejlesztését segítő, művészeti eszközökkel erősített fejlesztés. (12. elem)

Résztvevők száma 20 pedagógus

6 fő

Cél Érettségit adó középiskolában való kitartó továbbtanulásra motiválás. Pozitív szemlélet dominanciájának kialakítása a pedagógusokban is. Egyéni továbbtanulási eredményesség segítése. Tanulási környezet mássága általi tanulásra motiválás. Pedagógusok szakmai fejlesztése. Kultúrák közvetítése, a személyiség és ízlés harmonikus fejlesztése. Toleráns, elfogadó szakmai és társadalmi normakövetés.

Tartalom Után-követő program működésének stratégiája. Dokumentáltan működnek a kiegészítő programok.

Elvárható eredmény a második tanév végére Dokumentáltan működik az utánkövető rendszer. (forrás teremtődik a finanszírozásra)

A programelem szakmai dokumentumai felülvizsgálata és aktualizálása, bővítése megtörtént.

Komplex szabadidős programcsomag minden műveltségi területet lefedő tartalommal, dominánsan a művészeti elemek beépülésével működik.

Működő tanodai program megismerése. (anyagi forrás kerítése saját tanoda működtetésére) A művészeti körök munkájában a produktumokban tetten érhető önbecsülés fejlesztése.

161

IPR fejlesztési területei Differenciálás

-

Tevékenység az IPR programelemei differenciálás, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztési ütem megvalósítását segítő tanulásszervezés (13. elem)

Résztvevők száma Teljes tantestület

kooperativitás -

kooperativitás megvalósítása a gyakorlatban (14. elem)

drámapedagógia -

hatékony tanuló megismerési technikák tanulása és alkalmazása. (15. elem)

Horizontális tanulás segítségével: 8 fő

Cél Különböző képességű tanulók szintre hozása, az egyéni fejlődés sikereihez juttatás, önértékelő képesség fejlesztése. Egyéni sikerekre épülő közös munka megteremtése. Demokratikus szokásrendszer kialakítása. Széleskörű, használható tudáshoz juttatás. A tanuló személyiség kezelni tudása. Pozitív szemlélet dominanciájának kialakítása a pedagógusokban is.

Tartalom Teljes iskolai program IPR-nek megfelelő leírása és működése.

Tantervi és szabadidős programokba beépült kooperatív technikák megvalósulása. Hospitálási rendszer működése.

Elvárható eredmény a második tanév végére A pedagógiai programba beépülnek az IPR elemei és működnek. Igazoló dokumentumai az intézményi MIP szerintiek. A kooperatív tanulás módszerét megtanulja és alkalmazza a tantestület. (MIP ellenőrzési rendszer által igazoltan).

Komplex intézményi programok: kommunikáció, informatika, sport, művészeti, működése. Hospitálási rendszer és a beszélgető körök szakmai anyaga. Nevelési program érvényesülése, tantárgyi lehetőségek kihasználása, folyamatos tanulással egybekötött hospitálás.

A tanulók neveltségi szintjének fejlődése a MIP segítségével diagnosztizált.

162

IPR fejlesztési területei értékelő esetmegbeszélések

problémamegoldó fórumok

hospitálásra épülő együttműködés

Tevékenység az IPR programelemei - szervezetfejlesztés: technikai feltételek és a pedagóguskészségek számbavétele. A hiányok megszüntetésére irányuló stratégia beépítése a pedagógiai programba, eszközfejlesztési tervbe. Összhang teremtése a gyakorlat és tanulói teljesítmény növelését segítő fejlesztési lehetőségek között. (16. elem) - technikai feltételek és a pedagóguskészségek számbavétele. A hiányok megszüntetésére irányuló stratégia és szakmai és szakmai dokumentumokba. (17. elem) - hospitálási rendszer kiépítése és a céloknak megfelelő működtetése (18. elem)

Résztvevők száma

Cél

Teljes tantestület 56 fő

Jöjjön létre konszenzus az értékelő megbeszélések rögzített szempontjait illetően.

Tartalom Az intézményi SZMSZ, Pedagógiai program szerinti, a MIP által kontrolált működés. Belső és külső hospitálási rendszer működik.

Elvárható eredmény a második tanév végére Az értékelő megbeszélések dokumentáltan az iskola működésének részét képezik, beépültek az iskola dokumentumaiba. Az intézményben működik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Gazdasági és szakmai vezetés 7 fő (A teljes közalkalmazotti kör bevonásával)

Pedagógusok és a teljes közalkalmazotti kör együttműködési technikáinak bővítése az eredményes nevelőoktató munka érdekében.

Rögzített és a MIP szerint dokumentáltan működik az értékelő esetmegbeszélés az intézményben.

A pedagógus együttműködési technikák működnek, az iskolai működés részei. A konklúziókat használja a tantestület a fejlesztések tervezéséhez, a korrekciókhoz.

20 fő, a tantestület minden tagja

Szakterületi és nevelési kompetenciák bővítése. Kooperativitás megvalósulása a pedagógusok között.

Tantestületen belüli, óvodaiskola és más iskolák közötti hospitálási rendszer folyamatosan működik. Kiemelt területek: projektoktatás, kooperativ technikák, multikulturális oktatás és nevelés, szöveges értékelés, tanodai program.

A tantestület munkájával kapcsolatos –partnerek által írtelégedettségi mutatók pozitív változást tükrözők.

163

IPR fejlesztési területei Szöveges értékelésárnyalt értékelés

Egyéni fejlődési napló

Multikulturális tartalmak megjelenítése Pályaorientáció

Továbbtanulásra felkészítő program

Tevékenység az IPR programelemei - szöveges értékelés árnyalt formában történő megfogalmazására formanyomtatvány készítése. (19. elem)

Résztvevők száma teljes tantestület

Cél

Tartalom

Elvárható eredmény a második tanév végére A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést. A pedagógiai programba beépül az árnyalt értékelés. A tanulók értékelése jogszabályoknak megfelelően történik. Az értékelési formával kapcsolatos szülői elégedettségi mérés megtörtént.

A gyermek tanulásra és teljesítésre motiválása. A szülők megnyerése gyermekük közös nevelése és fejlesztése érdekében. Szakmailag megalapozott fejlesztés tervezhetővé tétele.

Az értékelés felmenő rendszerben szöveges formában történik. Az értékelés, a tantestület által készített formanyomtatvány segítségével történik. Működik a belső és külső hospitálási rendszer. A pedagógusok vezetik az egyéni fejlődési naplót.

40 fő

Tanulói személyiség fejlesztése, társadalmi integráció építése.

Adaptált segédletek segítségével a tartalmak beépülnek a tananyagba. A tantestület megtanulja az alkalmazást.

Az adaptált szakmai anyag beépül a napi nevelő-oktató munkát segítő dokumentumokba.

20 fő

Reális iskolaválasztás.

A középfokú iskolákkal kialakított szakmai partnerség szerinti tanulósegítés. Az elvárások diagnosztizálása. Kompetencia mérésekben való közreműködés. Informatikai és kommunikációs technológiákkal segített fejlesztés valósul meg.

A továbbtanulók nem maradnak ki a középiskolából.

- egyéni fejlődési naplót vezetnek az osztályfőnökök (egyéni fejlesztési terv alapján) (20. elem) - Multikulturális tartalmak megjelenítése a napi gyakorlatban, ill. azok tanulása. (21. elem) - pályaorientációs program leírása és megvalósítása a partnerek segítségével. (22. elem)

minden osztályfőnök (közvetve minden pedagógus)

- a napi nevelő-oktató munkában fő stratégia a stabil tudáson alapuló továbbtanulásra felkészítés. Szervezetfejlesztés megvalósítása érdekében. (tanulási környezet, módszerek, humán erőforrás, nyitott iskola, tanuló iskola, intézményi partnerkapcsolatok) (23. elem)

a tantestület minden pedagógusa

Gimnáziumi, érettségit adó iskolában való továbbtanulásra motiválás.

Után-követő projekt működik a folyamatos tanulást segítendően.

Működik az után-követő rendszer. Csökken az évismétlő tanulók száma. Csökken a 8. évfolyamot el nem végzők száma. Javulnak az országos konferencia mérések intézményi eredményei.

164

165