Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2004. (XII.23.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Egységes szerkezetben a 14/2005. (X.27.) rendelet módosításaival Öttömös Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdése, 79. § (2) bekezdése b) pontja és a 80. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (1)-(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, annak szerveire, és a vagyonkezelőkre terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat vagyonára terjed ki. (3) Az önkormányzat és szervei: a képviselőtestület, polgármester. (4) Vagyonkezelők: a képviselőtestület polgármesteri hivatala, illetve a képviselőtestület által alapított egyéb költségvetési szervek, gazdasági társaságok, azonkívül azok a társulások, amelyekre az önkormányzat feladatot, hatáskört ruházott át. (5) Öttömös Község Önkormányzatának vagyonát az állam tulajdonából törvény erejénél fogva, illetve a Megyei Vagyonátadó bizottság döntése alapján önkormányzati tulajdonba került, valamint ajándékozás, öröklés, adásvétel, vagy más jogcímen szerzett ingatlan és ingó vagyontárgy, továbbá az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog alkotja. Az önkormányzat vagyonának része az önkormányzati tulajdonban lévő és a könyvvezetésről szóló jogszabályok szerint nyilvántartott: a) az ingatlan nyilvántartásban az önkormányzat kizárólagos, vagy résztulajdonaként nyilvántartott ingatlan: b) A befektetett eszközök közé tartozó tárgyi eszközök (gépek, berendezések és felszerelések, beruházások), c) A befektetett eszközök közé tartozó immateriális javak, ezen belül a vagyoni értékű jogok (bérleti jog) és a szellemi termékek szerzői jogvédelemben részesülő termék) d) a befektetett eszközök közé tartozó részesedés (részvény, üzletrész), illetve az adott kölcsön e) az önkormányzat pénzeszközeiből vásárolt, de még fel nem használt készlet, raktáron lévő, illetve már használatba vett kis értékű tárgyi eszköz. f) a pénzintézetnél vezetett elszámolási vagy más rövid lejáratú számlán lévő betétnek az a része, amely az önkormányzatot jog szerint megilleti. g) az önkormányzatot megillető készpénz h) az önkormányzatot megillető behajtható követelések Az önkormányzat vagyona 2. § (1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. (2) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. a) forgalomképtelen: a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok, vizek és közcélú vízi létesítmények és minden más ingó dolog, amelyet törvény vagy e rendelet forgalomképtelennek nyilvánít (a forgalomképtelen ingatlanvagyont az 1. sz. melléklet tartalmazza). b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá e rendeletben meghatározott ingatlanok és ingók (a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyont a 2. sz. melléklet tartalmazza). (4) Az a)-b) pontban fel nem sorolt önkormányzati vagyon forgalomképes (a forgalomképes ingatlanvagyont a 3. sz. melléklet tartalmazza). Rendelkezés a törzsvagyonnal 3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. (2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat – szervei útján – a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban, illetve a funkció ellátásának tárgyi feltételeként köteles megőrizni, mindaddig, amíg a vagyonnal a közszolgáltatás biztosítását saját feladatkörében látja el. (3) Az önkormányzat tulajdonában lévő közművek tulajdonjoga kizárólag a működtetésre tulajdonosként kötelezett másik önkormányzatra vagy – törvényi kötelezettség alapján – az államra ruházható át. (4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyoni eszközök forgalomképessége az alapfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékig korlátozott. (5) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények (4) bekezdés szerinti működtető vagyonának tulajdonjoga vagy használatának joga kizárólag az intézmény által nyújtott közszolgáltatás biztosítására kötelezettséget vállaló másik önkormányzatra ruházható át. (6) Ha a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon – a feladat megszűnése, átadása, átszervezése miatt – a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását közvetlenül már nem szolgálja, a Képviselő-testület forgalomképessé nyilváníthatja. Rendelkezés egyéb vagyonnal 4. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona minden olyan ingatlan és ingó dolog, ami nem törzsvagyon. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb vagyonával csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és nem veszélyeztetheti a kötelező feladatai ellátását. (3) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(4) A képviselő-testület az önkormányzat követeléséről – ide nem értve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben szabályozott eseteket, illetve az (5) bekezdésben foglaltakat - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben:1 a) csődegyezségi megállapodásban; b) bírói egyezség keretében; c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozata alapján az várhatóan nem térül meg; d) a végrehajtás nem, vagy csak részben térül meg; e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel /aránytalan költségráfordítással/ érvényesíthető; f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított; g) elévülés esetén. (5) A képviselő-testület a kis összegű követelésekről történő lemondással kapcsolatos eljárást a következőkben határozza meg: a) A mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson túl – behajtásra elő írni nem kell. b) Az egy évet meghaladóan keletkezett a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelésnél - az évenkénti háromszori felszólítás eredménytelensége esetén - a törlésről átruházott hatáskörben a polgármester dönt. (6) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tulajdonjogáról ingyenesen vagy kedvezményesen lemondhat, vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen használatba, bérbe adhat, ha a) jogszabály azt kötelezően előírja, b) az Ötv. 8. §-ában foglalt önkormányzati feladatok ellátására (kötelezettségvállalással), c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel. Használati jog az önkormányzati vagyonkezelőknél 5. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelők számára a Képviselő-testület az önkormányzat vagyoni eszközeire a használat jogát az alapfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. (2) Az önkormányzati vagyonkezelők a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére tevékenységi körükben a hasznok szedésére és a használatában lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására. (3) Az önkormányzati vagyonkezelő a használatába adott ingatlan és ingó vagyont bérbeadás útján – az alapfeladatok sérelme nélkül – hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. A bérlet időtartama nem érheti el a 6 hónapot. A bérleti szerződés egy példányát nyilvántartás céljából a jegyző részére meg kell küldeni. (4) Az önkormányzati vagyonkezelőtől a vagyoni eszközök használatának jogát a Képviselőtestület megvonhatja, ha azok egyéb módon való hasznosítása az alapfeladat ellátási feltételeinek veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
1
Módosította a 14/2005. (X.27.) rendelet
Hatályos 2005. november 01-től
(5) Az önkormányzati vagyonkezelők a tulajdonostól elvárható gondossággal kötelesek az önkormányzat vagyonát megőrizni és gyarapítani. Hatásköri szabályok 6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit e rendelet szerint bízza meg. (2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosítási és az önkormányzat vagyonát egyéb módon érintő döntések: - az ingatlan tulajdonjogának átruházása (pl. értékesítés, térítésmentes átadás), - az önkormányzati lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tartós bérbeadása (bérlő kijelölése, bérleti szerződés megkötése, bérleti díj meghatározása). - az önkormányzati vagyonkezelők használatában lévő ingatlanvagyon tartós bérbeadása, /Tartós bérbeadásnak minősül az ingatlan használatának 6 hónapot elérő, vagy határozatlan időtartamra történő átengedése./ - tulajdonról, vagyoni értékű jogról való lemondás harmadik személy javára, valamint tulajdonszerzés ajándékozással és örökléssel, - az önkormányzat gazdasági társasággal fennálló részesedéseinek értékesítése, pénzbeli és apport befektetés gazdasági társaságba, - ingatlan vásárlása, cseréje, alapítvány létrehozása, vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához, kezességvállalás, - az önkormányzat törzsvagyonát képező ingatlanon jelentősebb átalakítással járó beruházás, - behajthatatlan követelések törlése – kivéve a kis összegű követeléseket, - az önkormányzat törzsvagyonát képező ingatlan funkciójának megváltoztatása, - az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról e rendelet módosításával, - ingóságok beszerzésének engedélyezése (szállító és termék kiválasztása) 500 eFt egyedi bruttó értékhatár fölött, - szolgáltatások igénybevételének engedélyezése (szolgáltató kiválasztása) 360 eFt szolgáltatónkénti szerződés szerinti éves összeg fölött, - az ingóságok értékesítése, selejtezése 100 eFt egyedi bruttó értékhatár fölött, (3) Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket a jegyző készíti elő. Az előterjesztést a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. (4) A döntés végrehajtására a Polgármesteri Hivatal útján a polgármester jogosult. 7. § (1) A polgármester kizárólagos hatáskörébe tartozik - a mezőgazdasági rendeltetésű földek bérbeadása (bérlő kijelölés, szerződéskötés), - az önkormányzati lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, az önkormányzat szervei használatában lévő ingatlanvagyon eseti, vagy hat hónapot meg nem haladó határozott időtartamra történő átengedése. /Ez esetben ugyanaz a helyiség egy éven belül ismételten nem adható bérbe – kivéve az eseti bérbeadásokat -./ - az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül hozzájárulás adása az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez, ha az ehhez előírt feltételek fennállnak - az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. - az ingóságok értékesítése, selejtezése 50 eFt és 100 eFt egyedi bruttó értékhatár között.
(2) A vagyonkezelő szerv hatáskörébe tartozik - Az ingóságok beszerzésének engedélyezése (szállító és termék kiválasztása) 500 eFt egyedi bruttó értékhatárig, - szolgáltatások igénybevételének engedélyezése (szolgáltató kiválasztása) 360 eFt szolgáltatónkénti szerződés szerinti éves összegig, - az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásának engedélyezése. - A vagyonkezelő hatáskörében tartozik az ingóságok értékesítése, selejtezése 50 eFt egyedi bruttó értékhatár alatt. 8. § (1) Az önkormányzati vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása esetén a bérleti díj megállapítására az alábbi szervek jogosultak: (2) Az önkormányzati lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, a mezőgazdasági rendeltetésű földek bérleti díját a képviselő-testület határozattal állapítja meg. (3) A vagyonkezelő szervek használatában lévő ingó és ingatlanvagyon bérleti díját a vagyonkezelő szerv vezetője állapítja meg. (4) A vagyonkezelő használatában lévő ingatlan, ingó bérbeadás útján való hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a vagyonkezelő költségvetését terhelő karbantartási, fenntartási, üzemben tartási, működtetési és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek. (5) A vagyonhasznosítás módja nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladatok ellátását. A vagyonállapotról – az Ötv. és Áht. előírásai szerint – az éves zárszámadás keretében kell a Képviselő-testület részére beszámolni. A vagyonhasznosítás egyéb szabályai 9. § (1) Az önkormányzat 5 millió Ft feletti értékű ingatlanvagyonát és 2 millió Ft feletti értékű ingatlannak nem minősülő vagyonát hasznosítani, értékesíteni – ha a törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános /indokolt esetben zártkörű/ versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A versenytárgyalás szabályait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. (2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (3) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt érték feletti vagyon esetében a vagyon értékesítéséről, használati jogának átengedéséről megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt. (4) A Képviselő-testület az /1/ bekezdésben foglalt értéket el nem érő vagyon értékesítését, használati jogának átengedését a helyben szokásos módon hirdeti meg, s a képviselő testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt. Képviselet gazdasági társaságban 10. § (1) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. (2) A polgármester a tagképviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel a Képviselő-testület bármely tagját, a Polgármesteri Hivatal dolgozóját vagy a vagyonkezelő szerv vezetőjét megbízni.
(3) A polgármester, illetve megbízottja önálló döntésre jogosult - az önkormányzat gazdasági társaságban történő tagsági képviselete során - a szavazati jog gyakorlásában - kivéve az önkormányzat tagsági jogait érintő, számára vagyoni kötelezettséget megállapító ügyekben adható szavazatokat. Ebben az esetben a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 11. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a.) értékpapír esetén a névérték alapján, vagy piaci értéken, b.) a 9.§./1/bekezdésben foglalt ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján, c.) belterületi építési telek árát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, adatszolgáltatás, vagyonkimutatás 12. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát és egyéb vagyonát a vagyonkezelők tartják nyilván a számviteli jogszabályok előírásainak megfelelően. (2) Az önkormányzat ingatlanvagyonát az ingatlanvagyon kataszterben a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván, és teljesíti a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget. (3) Az önkormányzat törzsvagyonát és egyéb vagyonát az éves zárszámadási rendelethez mellékletként csatolt vagyonkimutatásban kell az 5. sz. melléklet szerinti részletezésben bemutatni. Záró rendelkezések 13. § (1) E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a községi önkormányzati vagyon gazdálkodási szabályairól szóló 13/1992. (IX.01.) Ktr. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 10/1998. (XII.04.) Ktr. sz. rendelet.
Gárgyán István jegyző
Bata Ferenc polgármester
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2004. december 23. Gárgyán István jegyző
4. számú melléklet a 16/2004. (XII.23.) rendelethez Versenytárgyalási szabályzat A versenytárgyalás típusai 1. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű. (2) Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A versenytárgyalás meghirdetése 2. § (1) A nyilvános versenytárgyalást országos vagy megyei napilapban meg kell hirdetni. (2) A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni. 3. § (1) A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. (2) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelöltek teljesítésére. A versenytárgyalási felhívás 4. § A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek. 5. § (1) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen: a) a) a hasznosítani kívánt vagyon pontos meghatározását, b) b) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket; c) c) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat. (2) Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. 6. § Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább tizenöt nap különbség legyen. A versenytárgyalási biztosíték 7. § (1) A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető.
(2) Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell adni, kivéve, ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé, illetve az ellenszolgáltatás részévé válik. A versenytárgyalási felhívás visszavonása 8. § (1) A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. (2) A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek. A versenytárgyalási ajánlat 9. § (1) A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen: a) a) a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról; b) b) az ajánlott ellenszolgáltatás összegéről. (2) A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta. (3) Az ajánlattevőnek igazolnia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (cégkivonat, vállalkozói igazolvány, személyi adatok stb.) 10. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatban közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, székhelyének, címének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg. (2) Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést. 11. § A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által – a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban – közölt benyújtási határidőt követő legfeljebb hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni, illetve ha a kiíró valamelyik ajánlattevővel az ajánlati kötöttség időtartama alatt szerződést kötött. A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése 12. § (1) Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, illetve címüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta, meg kell állapítani, hogy az ajánlatok maradéktalanul tartalmazzák-e a kiíró által meghatározott dokumentumokat, igazolásokat. (2) A kiíró a bontáskor a hiányzó dokumentumok, igazolások vonatkozásában hiánypótlási lehetőséget biztosíthat határidő kitűzésével.
(3) Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen. 13. § (1) A kiíró az ajánlatok értékelése során állapítja meg, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek. (2) Érvénytelen az ajánlat, ha: a) a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson, b) b) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be, c) c) a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére, d) d) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek. (3) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása 14. § (1) Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. (2) A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatók, kivéve, ha az ajánlattevők a versenytárgyalási kiírás szerint a versenytárgyalás második fordulójában az ellenszolgáltatás összegére újabb ajánlatot tehetnek. 15. § (1) A kiíró az ajánlatok elbírálásáról hozott döntését az ajánlattevőnek írásban megküldi. (2) Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés a versenytárgyalási kiírásban és az elfogadott ajánlatban foglalt tartalommal az (1) bekezdésben meghatározott döntésnek a nyertes ajánlattevőhöz történő megérkezésének napján létrejön. A szerződést, amennyiben szükséges vagy célszerű, haladéktalanul külön okiratba kell foglalni. (3) Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 16. § (1) A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia. (2) Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet. Záró rendelkezések 17. § Jelen szabályzat alkalmazásában a kiíró: a vagyonrendelet szerint hasznosításra jogosult.
Bata Ferenc polgármester
Gárgyán István jegyző
5. számú melléklet a 16/2004. (XII.23.) rendelethez 5. sz. melléklet Öttömös Község Önkormányzata vagyonkimutatásának tartalmi és formai követelményei a) a) A vagyonkimutatás a vagyonállapotot tárgyév december 31-i fordulónappal tartalmazza, az önkormányzati szintű vagyonmérleg sorainak megfelelő részletezésben. b) b) A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonát mérlegsoronként, ezen belül törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes), illetve egyéb vagyon bontásban az alábbi részletezésben tartalmazza /az adatok ezer forintban/:
Ssz.
Főkönyvi állományi számla száma
a) A vagyoni értékű jogokat tételesen fel kell sorolni az alábbi fejléccel Forgalomképessége Eszköz (először forg. képtelen, Használat Halmozott Bruttó értéke megnevezése majd. korl. forg. képes, helye értékcsökkenés végül forg. képes vagyon)
Nettó érték
Összesítés forgalomképesség szerint a mérlegsoron belül: Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Ssz.
Főkönyvi állományi számla száma
b) A szellemi termékeket tételesen fel kell sorolni az alábbi fejléccel Forgalomképessége Eszköz (először forg. képtelen, Használat Halmozott Bruttó értéke megnevezése majd. korl. forg. képes, helye értékcsökkenés végül forg. képes vagyon)
Összesítés forgalomképesség szerint a mérlegsoron belül: Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Nettó érték
Ssz.
c) Az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen fel kell sorolni az alábbi fejléccel ForgalomképesFőkönyvi sége (először forg. Piaci érték Halmozott állományi Eszköz Használat Helyrajzi Bruttó képtelen, majd. korl. (ha volt értékszámla megnevezése helye (cím) szám értéke forg. képes, végül értékelve) csökkenés száma forg. képes vagyon)
Nettó érték
Összesítés forgalomképesség szerint a mérlegsoron belül: Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan d) A gépeket, berendezéseket, felszerelések értékét főkönyvi számlánként, azonbelül a leltárankénti összesenben fel kell sorolni az alábbi fejléccel (nem kell tételes, eszközönkénti felsorolás): Halmozott Ssz. Főkönyvi állományi számla száma A leltár megnevezése Bruttó értéke Nettó érték értékcsökkenés Összesítés főkönyvi számlánként Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Ssz.
Főkönyvi állományi számla száma
e) A járműveket tételesen fel kell sorolni az alábbi fejléccel Forgalomképessége Jármű (először forg. képtelen, Használat megnevezése, Bruttó értéke majd. korl. forg. képes, helye rendszáma végül forg. képes vagyon)
Összesítés forgalomképesség szerint a mérlegsoron belül: Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Halmozott értékcsökkenés
Nettó érték
Ssz.
f) A beruházásokat, felújításokat tételesen fel kell sorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi Beruházás, felújítás Beruházás Teljesítményérték számla megnevezése helye száma
Összesítés főkönyvi számlánként: Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Ssz.
g) A részesedéseket tételesen fel kell sorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Részesedés megnevezése száma
Könyv szerinti érték
Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan Az üzemeltetésre átadott eszközök közül az ingatlanokat tételesen (c. pont), a gépek, berendezések, felszereléseket összevontan (d. pont) kell felsorolni és összesíteni, hogy a mérlegsorral egyezzenek.
Ssz.
i) Az anyagokat főkönyvi számlánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Könyv szerinti Főkönyvi számla neve száma érték
Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Ssz.
j) A vevőket tartozásfajtánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Tartozás fajtájának megnevezése száma
Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Könyv szerinti érték
Ssz.
k) Az adósokat tartozásfajtánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Tartozás fajtájának megnevezése száma
Könyv szerinti érték
Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Ssz.
l) A rövid lejáratú kölcsönöket kölcsönfajtánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Könyv szerinti Kölcsön fajtájának megnevezése száma érték
Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
Ssz.
m) Az egyéb követeléseket követelésfajtánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Könyv szerinti Követelés fajtájának megnevezése száma érték
Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan n) A pénztárak záró egyenlegét főkönyvi számlánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Könyv szerinti Ssz. Főkönyvi számla megnevezése száma érték Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan o) A költségvetési elszámolási számlák záró egyenlegét főkönyvi számlánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Könyv szerinti Ssz. Főkönyvi számla megnevezése száma érték Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
p) Az idegen pénzeszközök számlák záró egyenlegét főkönyvi számlánként kell felsorolni az alábbi fejléccel Főkönyvi állományi számla Könyv szerinti Ssz. Főkönyvi számla megnevezése száma érték Mindösszesen a mérlegsorhoz kapcsolódóan
