Igazságügyi-műszaki szakértői vélemény az elmúlt hónapokban a lakossággal szembeni (vám)hatósági eljárásokról, melyek során haditechnikai illetve titkosszolgálati eszközöknek minősítettek hang- és/vagy képfelvételre alkalmas, többcélú használati tárgyakat
1. Alulírott Várhalmi A. Miklós, magyar állampolgár a szakvéleményemet több minőségemben deklarálom. Egyrészt, mint a távközlés és a számítástechnika területén igazságügyi-műszaki szakértő (igazolvány illetve engedély számom 5526). Másrészt az infokommunikáció több területén a Magyar Mérnöki Kamara szakértője (regisztrációs szám: 03-0192). Harmadrészt, mint a Magyar Hadtudományi Társaság nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértője (igazolvány illetve engedély számom 0075). Megjegyzem, hogy a műszaki-igazságügyi szakértői tevékenységem jelenleg szünetel, mivel önkormányzati képviselő vagyok, ami bár nem összeférhetetlen, de én célszerűbbnek láttam ezen időszakra a szüneteltetését. Tehát nem vagyok kirendelhető, de előre egyeztetett szakmai konzultációkra (hely és idő korlátokkal), térítés nélkül is, készen állok. Egyébként a doktori minősítésem miatt nagyon elfoglalt is vagyok a következő egy évben. 2. Ezen szakvéleményt önzetlenül felajánlom mindenkinek szabad felhasználásra, aki hasznosítani kívánja azzal, hogy jogi és szakmai szempontból célszerűen és szükség szerint vizsgáltassa felül és csak olyan formában, mértékben és jelleggel hasznosítsa, amennyire megfelelőnek tartja. Ez nem azt jelenti, hogy mérnök szakmailag nem vállalok felelősséget a szakvéleményemért, de tökéletes szakvélemény nincs, így ez sem az. 3. A közelmúltban több vámhatározat született a jóhiszemű állampolgárok által, legális úton megszerzett, haditechnikai illetve titkosszolgálati eszközöknek vélelmezett, többcélú használati tárgyakkal összevont hang- és /vagy képfelvevő szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. 4 . Az általam már megismert egyik vámhatározat egy szabályosan, postai úton beérkezett küldeményről, kulcstartókkal egybeépített kamerákról szól, ahol a fellebbezés elutasítása a következő formájú és tartalmú, de feltételezhetően más többcélú eszközé is hasonló: 4.1. H A T Á R O Z A T 4.1.1. A………..számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal (továbbiakban: hivatal) …………..számú határozatát - annak jogszerűségénél fogva - helybenhagyom. 4 . 1 . 2 . Határozatom a kézhezvétel napján jogerős, ellene a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnál keresettel élhet. 4.2. I N D O K O L Á S 4.2.1. T. Cím részére 2009. …….. 04-én a …………. fuvarlevélszámon 1 csomag, 1 kg nem közösségi áru érkezett. T. Cím a fenti tételhez kapcsolódóan szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra tett indítványt - a DHL Express Magyarország Kft. közreműködésével - melyet a hivatal elfogadott és tételes vámvizsgálat megtartásáról döntött. A küldemény vámvizsgálata során a kérdéses termék kialakítása, valamint működési funkciója miatt a hivatalban felmerült a gyanú arra vonatkozóan, hogy behozataluk a 16/2004. (II.6.) Kormányrendelet melléklet XXVI. Fejezetének l/a/3 pontja értelmében engedélyhez kötött. 4.2.2. Az ügy tisztázása érdekében szakértő bevonása vált szükségessé, ezért a szakértő vizsgálatáig a hivatal a küldeményt a ………….szám alatt a közvetlen vámfelügyelet alá vette. 4.2.3. A fent említett számú közvetlen vámfelügyeletet elrendelő határozat ellen T. Cím 2009. …………..10-én, a törvényes határidőn belül, az illeték lerovásával fellebbezést nyújtott be. 4.2.4. A fellebbezésében foglaltakat, valamint a hivatal által felterjesztett okmányokat megvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg.
1/12
4.2.5.
4.2.6.
4.2.7.
4.2.8.
4.2.9.
4.2.10.
4.2.11.
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK Tanácsi rendelet (továbbiakban: Vámkódex) 73. cikk (1) bekezdése alapján amennyiben teljesülnek az árunak a szóban forgó eljárás alá vonásának feltételei, és ha az árura nem vonatkozik semmilyen tiltó vagy korlátozó rendelkezés, a vámhatóság kiadhatja az árut. A Vámkódex 75. cikke alapján meg kell tenni minden szükséges intézkedést, az elkobzást és értékesítést is ideértve, az olyan áruval kapcsolatosan, amelyhez nem mutatták be azokat az okmányokat, amelyeket be kell mutatni, mielőtt az árut a kért vámeljárás alá lehet vonni, illetve tilalom vagy korlátozás alá esik. A fenti rendelkezéssel összhangban a hivatal indokoltnak tartotta a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségét szakértőként megkeresni, mellyel egyidejűleg intézkedett a nem közösségi áru közvetlen vámfelügyelet vétele iránt. A fentieken túlmenően megállapítottam, hogy a fent nevezett szerv időközben megküldte szakvéleményét, melyben arról tájékoztatta a vámhatóságot, hogy a kérdéses eszköz alkalmas adathordozóként, diktafonként, az élőbeszéd, illetve beszélgetések, előadások rejtett rögzítésére, ezért az eszközre „A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferének és tranzitjának engedélyezésről" szóló 16/2004. (II.6.) Kormányrendelet, valamint „A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről" szóló 2005. évi CIX törvény vonatkozik, így az eszközre mindkét hivatkozott jogszabály I. számú mellékletének XXVI. fejezetében lévő l./a pontjának 4. szakasza, l./b pontja, valamint a 3./a. pontjának 1. és 2. szakaszai érvényesek. Megállapítottam továbbá, hogy a hivatal a ……………… szám alatt a közvetlen vámfelügyelet alá vételről szóló határozatának indokolási részét a fellebbezésében foglaltaknak megfelelően kijavította, a határozatban szereplő többfunkciós órát, miniatűr kamerával ellátott kulcstartóra módosította, valamint a határozat számát ……………..számról …………..számra módosította. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a hivatal a közvetlen vámfelügyelet alá helyezett árukkal kapcsolatban jogszerűen járt el, ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határoztam. Jelen ügyben illetékességemet a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény végrehajtásáról szóló 24/2004.(IV.23.) PM rendelet 16/A. §-a, illetve annak 2. számú melléklete, míg hatáskörömet a fenti jogszabályon kívül a Vámés Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006.(XII.23.) Kormány rendelet 13-16.§-a biztosítja. Határozatom 2004. évi CXL. törvény 98. §. (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésben, a 102. § (1) bekezdésében, 104. § (1) bekezdésében, a 105. § (1) bekezdésében, valamint a fent hivatkozott jogszabályi helyekben foglaltakon alapul.
5. A vámhatározat több jogszabályi elemre(joghelyre) hivatkozik, melyeket tételesen opponálok a későbbiekben : 5.1. az INDOKLÁS első bekezdésének végén: 16/2004(II.6.) Kormányrendelet XXVI. Fejezetének 1/a/3 pontjára. 5.2. a vámhatározatban a 2005. évi CIX. törvény I.számú melléklete XXVI. fejezetének: 5.2.1. 1/a pontjának 4. szakaszára 5.2.2. 1/b pontjára 5.2.3. 3/a pontjának 1. szakaszára 5.2.4. 3/a pontjának 2. szakaszára 6. Villamosmérnökként, tehát nem jogászként, áttanulmányozva a jogszabályokat, a témához a következőket vélelmeztem kapcsolódóknak, kiindulva a vámhatározatban szereplő meghivatkozottakból (időrendben): 2/12
6.1.
A (Európai Unió) TANÁCS 2913/92/EGK(1992.október 12.) rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról 6.2. A (Európai Unió) TANÁCS 1334/2000/EK rendelete (2000.június 22.) a kettős felhasználású terméke és technológiák kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrző rendszer kialakításáról 6.3. 16/2004(II.6.) Korm.rendelet a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről 6.4. 50/2004(III.23.) Korm. rendelet a kettős felhasználású terméke és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről 6.5. 2005.évi CIX. törvény a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről. 6.6. A 2005. évi CIX. törvény melléklete a Haditechnikai termékek és szolgáltatások jegyzéke. 6.7. A 301/2005.(XII.23.) Korm. rendelet a haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének részletes szabályozásáról. 6.8. 32/2007.(III.19.) GKM rendelet a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról. 6.9. A (Európai Unió) TANÁCS 1167/2008/EK rendelete (2009. október 24.) a kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrző rendszer kialakításáról szóló 1334/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról és aktualizálásáról 6.10. A (Európai Unió) TANÁCS 428/2009/EK rendelete (2009.május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységre és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (átdolgozás) 6.11. BTK vonatkozó részei 7. A ……………….számú illetve ………………..számú vámhatározatok indoklási részének első bekezdésében a 16/2004.(II.6.) Kormányrendelet mellékletének XXVI. Fejezet 1/a/3 pontja alapján engedélyhez kötöttséget gyanítottak a behozatott árucikkeink vonatkozásában. A hivatkozott joghely az alábbiakra vonatkozik, idézem: „beépíthető miniatűr, esetleg távvezérelhető adóberendezések és azok speciális vevőkészülékei.” A behozatott használati tárggyal egybeépített kamera nem beépíthető miniatűr adóberendezés, nem is távvezérelhető és nincs hozzá speciális vevőkészülék sem, mert nem kell hozzá, sőt nem is csatlakoztatható hozzá. Ugyanis a vevőkészülékek kizárólag valamilyen adóberendezéshez kapcsolódnak. Tehát a gyanú nem volt megalapozott, ami könnyen, bárki által kideríthető lett volna az eszköz ismertetőjéből annak, aki angolul megfelelően tud. A gyanú fennállhat bárkiben, bármiért, bármiben, de ennek megalapozottsága már kérdéses. 8. Felvetődik bennem, hogy mivel a törvény a legmagasabb nemzeti szintű jogszabály az előzőek közül, így erre kell alapuljanak az alacsonyabb szintű, végrehajtás jellegűek: 8.1. Kérdés, hogy a 16/2004-es Korm. rendelet vajon érvényben maradhatott-e a 2005.évi CIX. törvény megjelenése után, különös tekintettel arra is, hogy a 301/2007(XII.23.) Korm. rendelet a 16/2004(II.6.) Korm. rendelettel szinte azonos területet szabályoz, a törvény végrehajtását szabályozva, de már három évvel későbbi dátummal. Tehát a vámhatározatnak ezen, 16/2004(II.6.) kormányrendeletre alapuló, kiinduló hivatkozása aggályos, bár viszonylagos összhangban feltételezhető a később megjelent törvénnyel. 8.2. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban MKEH) internetes portálján, 2009. decemberében, a kettős felhasználású terméke és technológiák külkereskedelmi forgalmának ellenőrzése című honlapján az alábbi olvasható, idézem: „Magyarországon a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét a Tanács 428/2009/EK rendelete, valamint a 50/2004. (III.23.) Korm. rendelet szabályozza. A Tanács 428/2009/EK rendelete a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakítását szabályozza, míg az 50/2004. (III.23.) Korm. rendelet – a tanácsi rendelet tagállami hatáskörbe tartozó végrehajtási szabályozásán túl – a kettős felhasználású termékek behozatalát is.” Tehát a 16/2004(II.6.), a 301/2007(XII.23.) kormányrendeletek szabályozási területei mellett létezik egy harmadik kormányrendelet, az 50/2004.(III.23.) számú, mely az előző kormányrendeletekhez hasonló területről, a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának szabályozásáról és engedélyezéséről szól. Kérdés, hogy a három kormányrendeletnek a 2005.évi CIX. törvényhez és egymáshoz való viszonya, milyenek az alá-, fölé- vagy mellérendeltségei, átfedései, alkalmazási területei, esetei. 8.2.1. Megjelenik tehát a haditechnikai termék fogalma mellett a kettős rendeltetésű termék fogalma is.
3/12
Az előzőekben, az MKEH honlapján hivatkozott, az Európa Unió Tanács 428/2009/EK rendeletének 1. melléklete tartalmazza a kettős felhasználású termékek jegyzékét. A jegyzék tartalomjegyzéke alapján, elvileg és feltételezhetően az 5. számú kategóriába lennének besorolhatók a titkosszolgálatinak mondható olyan eszközök, mint például a kisméretű, az érzékeny hang- és/vagy videó felvevő eszközök. Ennek a jegyzéknek az 5. kategóriája tartalmazza ugyanis a távközlés és „információbiztonsági eszközeit, de sem ebben sem pedig más kategóriákban nem találhatók ilyen vagy hasonló eszközök. Tehát a toll-karóra-kulcstartó-nyakkendő-sapka, stb kamerák és rögzítők nem tartoznak a kettős felhasználású eszközök közé az 428-as EK rendelet szerint. 8.2.3. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal internetes portálján, 2009. decemberében, a kettős felhasználású terméke és technológiák külkereskedelmi forgalmának ellenőrzéséhez kapcsolódó Gyakran Ismételt Kérdések című honlapján az alábbi olvasható, idézem: 8.2.3.1. „Kérdés: Mit nevezünk kettős felhasználású terméknek? 8.2.3.1.1. Válasz: Kettős felhasználású terméknek, vagy technológiának minősül minden olyan termék és technológia, amelyet alapvetően polgári célra terveztek, fejlesztettek vagy módosítottak, azonban polgári és katonai célra egyaránt felhasználható. 8.2.3.2. K: Milyen jogszabályok szabályozzák a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét? 8.2.3.2.1. V: Az 1334/2000/EK tanácsi rendelet, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 50/2004. (III.23.) Korm.rendelet. 8.2.3.3. K: Mely kettős felhasználású termékek exportja engedélyköteles? 8.2.3.3.1. V: A tételes lista megtalálható a 1334/2000/EK tanácsi rendelet I. mellékletében (1167/2008/EK - linkben)”. 8.2.3.4. Itt már nincs összhang az MKEH-nak az előző honlapján szereplő 428/2009/EK hivatkozással, mert ehelyett az ezt megelőző két EK rendelet szerepel, azaz az 1334/2000/EK és a 1167/2008/EK. Természetesen alaposabb jogszabályi tanulmányozás után ki lehet deríteni, hogy az 1334-eset módosította az 1176-es és ezt pedig a 428-as, tehát ez az utolsó érvényes EK rendelet. Viszont a hatályon kívül helyezett és így már érvénytelen jogszabályokra való hivatkozási is érvénytelen. 8.2.4. A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal portáljának archívumában, 2009 decemberében egy telefonos érdeklődés alapján a következő lakossági tájékoztatás olvasható, minden magyar állampolgár számára és kvázi közérthetően, idézem: 8.2.4.1. „Mit jelent a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának ellenőrzése? A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a Kormány külkereskedelmi államigazgatási hatóságként a Hivatalt jelölte ki. A Hivatal – feladat- és hatáskörében – a kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával összefüggő nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásához szükséges intézkedéseket tesz, melynek során betartja a vonatkozó nemzetközileg vállalt feltételeket, továbbá javaslatot dolgoz ki e termékek és technológiák forgalmazásának szabályozására. Kettős felhasználású termékek azok a termékek - beleértve a szoftvert és a technológiát is - amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. A Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóságán belül az Exportellenőrzési Osztály felelős e feladatok végrehajtásáért. Az Osztály nemzeti hatóságként látja el továbbá a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény által szabályozott feladatokat is. A Tanács 1334/2000/EK rendelete, valamint az 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet szabályozza Magyarországon a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmét. A Tanács 1334/2000/EK rendelete a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakítását szabályozza, míg az 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet – a tanácsi rendelet tagállami hatáskörbe tartozó végrehajtási szabályozásán túl – a kettős felhasználású termékek és technológiák behozatalát is. A tanácsi rendelet közösségi szinten írja elő az exporthoz fűződő ellenőrzési (engedélyezési) kötelezettségeket és az ehhez kapcsolódó eljárási rendet, valamint tartalmazza 8.2.2.
4/12
az ellenőrzött termékek és technológiák listáját. A közös szabályozás által a rendelet minden tagállamban közvetlen hatállyal bír és egyben közvetlenül alkalmazandó. A kettős felhasználású termékek és technológiák listáját az 1334/2000/EK rendeletet módosító 1167/2008/EK rendelet I. és IV. melléklete tartalmazza. E termékek polgári célú felhasználás mellett alkalmasak hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására alkalmas eszközök gyártására, kifejlesztésére, ezért külkereskedelmi forgalmuk ellenőrzését különböző non-proliferációs rezsimek és leszerelési egyezmények írják elő. Ezek célja megakadályozni, hogy a regionális és nemzetközi biztonságra veszélyt jelentő államok, valamint terrorista csoportok tömegpusztító fegyvert legyenek képesek kifejleszteni és előállítani, illetve elejét venni a hagyományos fegyverek destabilizáló mértékű felhalmozódásának.” 8.2.4.2. A megfogalmazásból egyértelmű a kettős rendeltetésű eszközökhöz kapcsolódó, az előző pont utolsó mondatában megfogalmazott célja a jogszabályalkotóknak, amelyet nem képesek megvalósítani, kimeríteni és egyáltalán befolyásolni a többcélú, kommersz hang- és/vagy videó rögzítő eszközök. 8.3. A BTK XVII. fejezete és a 287.§. foglakozik a Haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg a kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettségek megszegésével. A BTK összekapcsolja a haditechnikai termék és a kettős felhasználású termék fogalmát. Ennek a 287.§.-nak az értelmező, magyarázó részéből idézem a következőket részeket: 8.3.1. „ A bűncselekmény jogi tárgya egyes nemzetközi termékek és technológiák nemzetközi - elsősorban unión belüli és unión kívüli harmadik országgal kapcsolatos - kereskedelmi forgalmára vonatkozó szabályok betartásához fűződő nemzeti és nemzetközi érdekek védelme, illetve a nemzetközileg vállalt kötelezettségek teljesítése. A bűncselekmény elkövetési tárgya a haditechnikai eszközök, az ezek gyártásához szükséges technológiák, illetve a kettős felhasználású termékek és technológiák. E termékek a Wassenaari megállapodásban, illetve az ehhez fűzött mellékletben találhatók meg, amely felváltotta az ún. COCOM listát. Az elkövetési tárgyak körébe azok a termékek és technológiák tartoznak, amelyek kötelező nemzetközi ellenőrzés alá esnek.” Az utolsó mondat szerint, ha valamely termék nem esik kötelező nemzetközi ellenőrzés alá, úgy az nem tartozik az elkövetés tárgyába. 8.3.1.1. Mivel a TANÁCS 428/2009/EK rendelete (2009.május 5.) szabályozza a nemzetközi ellenőrzés alá eső termékeket, így az ebben nem szereplő termékek nem tartoznak a hatály alá. A többcélú, a több használati célt integráló hangrögzítő és/vagy videó rögzítő eszközök (toll mikrofon-kamerák+rögzítők, rádiótelefon karóra mikrofon-kamerák+rögzítők, kulcstartó mikrofonkamerák+rögzítők, stb) nincsenek felsorolva a 428-as mellékletében. Tehát ezek nem lehetnek az elkövetés tárgyai. 8.3.2. „A haditechnikai R. és a kettős felhasználású R. fogalomhasználata szinte azonos, és mindkettő a 1334/2000/EK tanácsi rendelet meghatározásain alapul. A törvény értelmező rendelkezést iktat be, amelyben a közösségi rendelet fogalomhasználatára történik hivatkozás az Európai Közösség vámterülete és a kettős felhasználású termékek vonatkozásában.” 8.3.2.1. A BTK magyarázatában az a megállapítás nem egyértelmű, hogy a haditechnikai R. és a kettős felhasználású R. szinte azonos. Lehet valami hasonló, lehet valami azonos, de szinte azonos ez nem reális, nem objektív jogalap, joghivatkozás. Ezen túlmenően mind a haditechnikai termékek mind pedig a kettős felhasználású termékek forgalmának szabályozása azt célozza a törvényalkotók szándéka szerint, hogy, idézem az Európai Unió Tanácsának rendeletéből: „E termékek polgári célú felhasználás mellett alkalmasak hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására alkalmas eszközök gyártására, kifejlesztésére, ezért külkereskedelmi forgalmuk ellenőrzését különböző non-proliferációs rezsimek és leszerelési egyezmények írják elő. Ezek célja megakadályozni, hogy a regionális és nemzetközi biztonságra veszélyt jelentő államok, valamint terrorista csoportok tömegpusztító fegyvert legyenek képesek kifejleszteni és előállítani, illetve elejét venni a hagyományos fegyverek destabilizáló mértékű felhalmozódásának.” Ez alapján egyértelmű, hogy a 5/12
következő eszközökkel egyáltalán nem lehet az előző idézetben megfogalmazott biztonsági kockázatokat, veszélyeket előidézni, megvalósítani, elősegíteni: tömegtermelésű és kommersz toll mikrofon-kamerák+rögzítők, rádiótelefon karóra mikrofon-kamerák+rögzítők, kulcstartó mikrofon-kamerák+rögzítők, stb. 8.4. Az előző pontok alapján egy tájékozódni kívánó magyar állampolgártól vagy cégtől vajon milyen mértékben várható el a fenti jogszabályokban való eligazodás. Feltételezhető, hogy egy alkotmánybírósági állásfoglalás kérés, bejelentés ez ügyben mentesítené az állampolgárokat illetve kisebb cégeket a BTK 287.§. bűncselekménye elkövetésének esélye alól is, ezen szakvéleményem tárgyát képező termékek vonatkozásában. Sőt ez esetben az alól is, hogy a törvény nem ismerése nem mentesíti a törvénysértőt. Ugyanis az előzőekben felsorolt jogszabályok eltérései, átfedései, módosulásai, összefüggései, értelmezései bizonyára nem elvárható állampolgári kötelezettségek. 9. A vámhatározatban hivatkozott, a titkosszolgálati eszközöket is magába foglaló, haditechnikai termékekről szóló 2005.évi CIX. törvény bevezető részében tételesen meghatározzák a fogalmakat, melyek a törvény teljes terjedelmére, a mellékleteire és az alacsonyabb szintű jogszabályokra is vonatkoznak, átfogó hatállyal. Az 1.§.c) pont szerint: „haditechnikai termék, szolgáltatás: a védelem terén alapvetően biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az e törvény melléklete szerinti I-XXVI. fejezetekbe tartozó termék illetőleg szolgáltatás;” A kamerás kulcstartó (tollkamera, a karóra rádiótelefon+kamera, a sport célú ruházati kamerák, a gyerekjáték kamerák, a „macskakamera” stb is) nem kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmasak, így nem sorolhatók ide. A kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági….. eszközök tervezése, gyártása, alkatrészbázisa, gyártási technológiája, külső megjelenése, minőségbiztosítása, használati specifikációi, zártkörű értékesítése, nyilvántartása lényegesen eltérnek a kommersz cikkekétől. Tehát a törvény egészére vonatkozó bevezető terminológia KIFEJEZETTEN fogalma nem vonatkozik ezen termékekre, hiszen a kifejezetten szinonimái: alapvetően, elsősorban, meghatározóan, katonairendvédelmi célzattal, titkosszolgálati célzattal, titkos célzattal, stb. Ezen szinonimák sem érvényesek az általam nevesített, kommersz eszközökre. Egy tömegtermelésű, nyílt-nyilvános árusítású terméket kifejezetten katonainak, rendvédelminek, nemzetbiztonságinak minősíteni kifejezetten szubjektív illetve tévedés. Viszont ez az értelmezés nem kíván törvénymódosítást, hanem csak jogszabály értelmezést, miszerint ezek nem KIFEJEZETTEN katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi célokra alkalmas termékek. Amennyiben elméletileg vizsgáljuk a törvényalkotó feltételezhető szándékát a KIFEJEZETTEN fogalommal, úgy arra az ésszerű eredményre juthatunk, hogy ezzel a fogalommal akarta megelőzni a minden ilyen jellegű többfunkciós eszközöknek a titkosszolgálativá illetve haditechnikaivá történő minősítését. A katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi területekre utaló kifejezetten fogalommal határolta el a valóban titkosszolgálati eszközöket a többi kommersz terméktől. 10. A vámhatározat hivatkozik a 2005.évi CIX. törvény I. számú mellékletének XXVI. fejezetében lévő 1/a pont 4. szakaszára, 1/b pontjára valamint a 3/a pontjának 1. és 2. szakaszára. Ezek közül a kulcstartó kamerára (sőt általában tollkamera, karóra rádiótelefon-kamera, stb) műszaki-szakmai szempontból nem vonatkozik az 1/a pont 4. szakasza és az 1/b pontja sem, de a 3/a pont 1. és 2. szakasza sem, az alábbi indokok alapján: 10.1. Az 1/a pont 4. szakasza úgy szól, hogy „különféle rejtő eszközökbe épített vagy ruházat alá rejthető kisméretű adók, az azokhoz tartozó vevők és hangrögzítő eszközök.” A kulcstartó kamerában (és a többi általam felsorolt eszközben) nincs adó, emiatt nincs és nem kell hozzá vevő sem, ami az idézett szövegben ÉS logikai kapcsolatban van a rögzítővel, tehát így VEVŐ ÉS RÖGZÍTŐ együtt sincsenek ezen eszközökben. Ugyanis ezek nem úgy működnek, mint régen a törvény megalkotása előtt és idején, hogy a ruházaton volt egy hang vagy videó érzékelő eszköz (mikrofon és/vagy kamera) és egy vezeték nélküli adóberendezés (ami továbbította a hang-videó jelet egy vevőberendezés felé) és mondjuk a táskában vagy az utcán a kocsiban egy vezeték nélküli vevő és egy hangvideó rögzítő. Tehát ez a (vád)pont, ez a megfogalmazás nem érvényes ezekre a műszaki eszközökre, így a hivatkozás is téves. 10.2. Az 1/b pont úgy szól, hogy „digitális vagy analóg információkat tároló és/vagy feldolgozó számítógépekből, számítástechnikai vagy egyéb eszközökből vagy a hozzájuk használható 6/12
információhordozókon tárolt információk bármilyen módon történő titkos megszerzésére, továbbítására, rögzítésére tervezett, gyártott vagy erre tényleges átalakítás nélkül felhasználható eszköz.” A videós kulcstartó (és az általam felsorolt más eszközök) nem alkalmasak analóg információkat tároló és/vagy feldolgozó számítógépekből, számítástechnikai vagy egyéb eszközökből vagy hozzájuk használható információhordozókon tárolt információ kinyerésére. Tehát ez a pont is téves, ugyanis nem érvényes a videós kulcstartóra, de a többi hasonló termékre(tollkamera, karóra kamera, stb) sem. 10.3. A 3/a. pont 1. szakasza „a titkos vizuális megfigyelés eszközei” megfogalmazással indul. Ebben a megfogalmazásban egyértelműen benne van a kifejezetten, elsősorban, alapvetően, meghatározóan TITKOS megfigyelési szándék, cél, mint alapvető eszköz használati jellemző. Az általam felsorolt, nyílt árusításban kapható, tömegtermékekre nem érvényes az alapvetően és kifejezetten titkos megfigyelést szolgáló használati szándék. Vannak olyan szigorúan követett, zárt értékesítésű, sorszámozott titkosszolgálati eszközökre szakosodott kereskedő cégek, akik csak kormányzati megkereséseket fogadnak (személyazonosságot is ellenőrizve), a termékek tervezése, alkatrészbázisa, technológiája, minősége, jellege egyértelműen titkosszolgálati célú. Tehát az általam felsorolt eszközök NEM a TITKOS vizuális megfigyelés eszközei. Természetesen ezen eszközökkel is, mint bármilyen videokamerával felszerelt rádiótelefonnal végezhető rejtett vagy fedett, ha úgy tetszik „titkos” videofelvétel, de ez ma már nem tiltható meg, mert demokráciában élünk, nem rendőrállamban és alapvetően az ember nem bűnösnek feltételezett lény, hanem jóhiszemű és jogkövető. Amennyiben bárki rejtve készít hang és/vagy videó felvételt és azzal visszaél, úgy erről a törvények megfelelően rendelkeznek. Az előzőek miatt a teljes 3/a pont nem vonatkoztatható jogszerűen, szakértői szemmel a videós kulcstartóra és a többi általam felsorolt eszközre sem. 10.4. A 3/a pont 2. szakasza: „rejtő eszközbe vagy ruházat alá rejtett miniatűr kamerák és tartozékaik”. Ez a megfogalmazás sem vonatkozik az általam felsorolt eszközökre, ugyanis, mit nevezünk rejtő eszköznek és mit nevezünk ma miniatűrnek: 10.4.1. A rejtő eszköz az, amibe tudatosan elhelyezzük a titkos megfigyelést szolgáló eszközt, elrejtési alapcélzattal. Kérdés, hogy egy toll vagy egy karóra vagy egy kulcstartó vagy egy bukósisak vagy egy base-ball sapka vagy egy szemüveg rejtő eszköz-e, ha például sporthoz, a tanuláshoz vagy a munkához információgyűjtésre, önvédelemre vagy egyéb praktikus célra használjuk a napi életünk során. Például a rádiótelefonok vagy egy MP3(4)-es lejátszó vagy százféle különböző méretű digitális diktafon, amelyekben van hangrögzítő és/vagy videokamera, az is rejtés (persze minden lehet rejtés is, ha például elhelyezzük egy felsőruházat belső zsebében)? Ez enyhén szólva is sajátos megközelítés lenne, pedig nem kevésbé rejtés, mint a toll, a karóra, a kulcstartó, a szemüveg. Ki illetékes jogszerűen eldönteni, hogy MI A REJTÉS manapság, melyik többszörös rendeltetésű eszköz a rejtő eszköz és melyik nem? Az általam felsorolt kettős illetve többes (GSM karórák) rendeltetésű, többfunkciós eszközök NEM REJTŐ eszközök, hanem egyszerűen kettős vagy többes rendeltetésűek, többfunkciósak, amit nem tilt törvény. Amennyiben egy eszközben praktikusan összevonnak, integrálnak több használati funkciót, úgy az ettől még nem rejtés és nem titkosszolgálati eszköz. 10.4.2. Mit jelent a törvényben, jogszabályokban egyik meghatározó jellemzőként használatos miniatűr szó, fogalom? Ki illetékes jogszerűen eldönteni, hogy MA mi a miniatűr és mi nem? Szakértőként azt állítom, hogy például egy pénzérme, egy gomb, egy kisebb medál, egy gyűrű a mérete miatt már miniatűr lehet ahhoz, hogy MA MÉG rejtő eszköznek minősíthessük. Lehet, hogy tíz év múlva a fogtömés, a gyufafej, a gombostű méret lesz a miniatűr, a rejtő eszköz. Az általam felsorolt eszközök méret vonatkozásában ma már nem MINIATŰRÖK! 11. A 32/2007.(III.19.) GKM rendelet a 2005.évi CIX.–es, e-témában kizárólagos alaptörvényünk alábontása(1.§.), azon alapuló egyik végrehajtási jogszabály. Ez haditechnikai termékek jelöléséről szól, mivel e-nélkül nem lehet sem gyártani, sem készletezni, sem pedig forgalmazni haditechnikai terméket (3.§.). A 6.§.-ban hivatkozott melléklet részletezi taxatíven, termék fajtánként a jelölést. A 2005.évi CIX. törvény mellékletében szereplő XXVI. fejezettel összhangban a 32/2007(III.19.) GKM rendelet 1.számú melléklet XXVI. fejezete foglalkozik a titkosszolgálati eszközökkel az alábbiak szerint, e termékkörbe tartoznak(a dőlt betűs rész szószerinti idézés):
7/12
11.1. „az információvédelmi berendezés, eszköz és az azokhoz készített működtető, illesztő, azonosító szoftver, 11.2. a vonali rejtjelző berendezés, 11.3. a közepes és nagysebességű számítástechnikai adatrejtjelző eszköz 11.4. a XI.fejezet előírásai alapján kell eljárni: 11.4.1. A jelen Jegyzékben másutt engedélyezés alá nem vont, katonai célra tervezett elektronikai berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek (ML 11) 11.4.2. A katonai célra tervezett elektronikai berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek termékkörbe tartoznak: 11.4.2.1. a hírközlési rendszerek és eszközök, 11.4.2.2. a katonai GPS rendszerek és eszközök, 11.4.2.3. a harcászati rendeltetésű URH rádiók, 11.4.2.4. a vezetékes és vezeték nélküli távközlési rendszerek, 11.4.2.5. a lokátor vezérlő, vevő és jelfeldolgozó rendszerek, 11.4.2.6. a légtér ellenőrző rendszer (radar) eszközei, 11.4.2.7. a biztonságtechnikai jelző-, megfigyelő rendszerek, 11.4.2.8. a személybeléptető és ellenőrző rendszerek, 11.4.2.9. a távfelügyeleti rendszerek, 11.4.2.10. a felderítő és iránymérő eszközök, 11.4.2.11. a szünetmentes- és egyéb tápegységek, áramellátó berendezések, 11.4.2.12. a különböző típusú katonai árbocok, antennák, antenna rendszerek (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus), 11.4.2.13. az egyedi rendeltetésű informatikai rendszerek és eszközök, 11.4.2.14. az egyéb elektronikai eszközök. 11.4.3. A berendezéseken, eszközökön vagy a rajtuk elhelyezett adattáblán fel kell tüntetni a gyártó nevét, a termék megnevezését, típusjelét, a gyártási számot és a gyártási évet. Továbbá jelölni kell a működtetésre vonatkozó adatokat és a termék műszaki megbízhatóságát (átvételét) is.” 11.5. A fentiek alapján egyértelmű, hogy Magyarországon kizárólag nyilvántartás mellett lehet gyártani, tartani, forgalmazni haditechnikai terméket, titkosszolgálati eszközt, melyek nyilvántartási módja taxatíve fel van sorolva a törvény végrehajtását jelentő rendeletben. Tehát, ami nincs ebben a rendeletben felsorolva, azokat nem kell nyilvántartani, mert azok nem lehetnek haditechnikai termékek. A jogalkotó bizonyára felmérte, hogy a 2005-ös törvény óta milyen változások történtek 2007-re, ez alapján alkotta meg a törvény végrehajtását szolgáló alacsonyabb szintű jogszabályt, ami a törvény egyféle jogértelmezéseként, jogalkalmazásaként kezelendő illetve kezelhető. 11.6. Az előző pontok folytatásaként a 32/2007.(III.19.) rendelet 1. sz. melléklet XXVI. pontjában taxatíve felsorolták a titkosszolgálati eszközöket (lásd az előző katonai eszköz felsorolásaimban), amelyek között, a 2005.évi CIX. törvény mellékletének XXVI. pontja szerinti műszaki tartalmú eszközök közül több már nem szerepel. Illetve a 32/2007.(III.19.) GKM rendelet XXVI. pontjának utolsó sora visszautal ugyanezen rendelet XI. pontjára (lásd előző katonai eszköz felsorolásaimban), amelyben már csak kifejezetten illetve nevesítetten, taxatíve felsorolva, katonai célra tervezett elektronikai berendezések szerepelnek, ami nem ilyen az nem tartozik ide. Egyértelmű, hogy a kulcstartó(toll-, karóra-, szemüveg-, sapkasisak, stb) videó kamerák+rögzítők már nem tartoznak ide, mert azokat nem katonai célra tervezték és a jelölésre kötelezett eszközök felsorolásában sem szerepel. 11.7. Tehát megállapítható, hogy Magyarországon haditechnikai termék csak szigorú nyilvántartás alapján kezelhető és mivel ezekben a taxatív felsorolásokban már nem szerepel az alaptörvényben szereplők közül több megfogalmazás, eszköz, így ezek már nem minősülnek haditechnikai eszköznek. Ennek egyértelműségét az is igazolja közvetve, hogy a 301/2005.(XII.23.) Korm. rendeletben nevesített Haditechnikai Ipari Bizottságnak véleményeznie kellett a 32/2007.(III.19.) GKM rendeletet, amely Bizottság a témának legmagasabb szintű szakértői testülete Magyarországon. Így a Bizottság valószínűsíthetően jogértelmezéssel megoldotta a műszaki fejlődés és a technológia változások valamint a biztonsági kockázatok optimalizálásával az alaptörvény korszerűbb értelmezését is. 12. A BTK közelmúltbeli módosítása során a lakosság és a polgári cégek megelőző (jogos) önvédelmét lehetővé tevő pontok kerültek a törvénybe. Ezek keretében szinte minden olyan eszközzel megengedett az önvédelemre való felkészülés, amelyek az élet közvetlen kioltására 8/12
nem alkalmas, különösen lakáson, autón illetve birtokon belül. A fenti eszközök egyértelműen a megelőző védelem eszközei is, amit a BTK már nemcsak megenged, de erősít is. Egyébként az emberek alkotmányos joga a testi épségük és vagyonuk védelme, az önvédelem. Mivel a BTK egyrészt sokkal szélesebb kört érint és sokkal több jogesetre terjed ki, így a 2009.évi CIX. törvénynél sokkal szorosabban kapcsolódik az Alkotmányhoz, így hasonló törvényi jellege mellett is erősebb törvény. Ezt maximálisan erősíti az, hogy a diktatórikus berendezkedésű országokon kívül, nincs olyan demokratikus ország, így a Magyar Köztársaság sem az, ahol a rendet és a biztonságot a rendvédelmi szervezetek kizárólagosan szavatolni tudják. A biztonság és a rend kizárólag a rendvédelmi szervezetek valamint lakosság és a cégek együttműködésével oldható meg megfelelő szinten. Ehhez a lakosság, a cégek, a civil biztonsági szolgálatok is kellenek, hogy jogokkal, lehetőségekkel és eszközökkel rendelkezzenek az önvédelmük illetve a védelmük területén is. Egy kulcstartós kamera egy szemüveg kamera, egy tollkamera, stb kiváló lehetőség, hogy egy lakáson belül, betörésnél vagy éppen egy autós karambolnál, zsarolásnál biztosítsa a tulajdonosának egyféle önvédelmét azzal, hogy hangot és/vagy képet is rögzít. 13. A világ és Magyarország is el van már árasztva a felsorolt és hivatkozott kommersz, mikrofonos és/vagy videó kamerás tömegtermékekkel, tehát itt a tiltás, követés, ellenőrzés, büntetés már nem megoldás. Követni kell a fejlődést, az EU-s jogharmonizációt és a nemzetközi gyakorlatot. A világhálón magyar cégek, a TESZ-VESZ, VATERA, stb aukciós oldalakon bárki bármit vehet a fentiekből, sőt EU-s honlapokról is, emiatt ezeket a jóhiszemű vásárlókat nem célszerű az adófizetők pénzén üldözni, mert nem ésszerű és nem gazdaságos. Nem ezek az eszközök jelentik Magyarország bel- és külbiztonságára az alapvető vagy lényegesen befolyásoló kockázatot. Ezt ésszerűtlen üldözni, meg nem is lehet! Annál is inkább sem, mert több ezer ilyen eszköz lehet már az országban és a számuk megállíthatatlanul nő. 14. Természetes, hogy nem zárható ki illegális hang és/vagy videó felvétel készítés bármilyen eszközzel. Viszont tudjuk, hogy nagyon sok többcélú használati eszköz illetve anyag létezik, mint például a háztartási kések, a szerszámok, szögbelövők, flexek, láncfűrészek, orvosi szikék, vadászfegyverek, sportfegyverek, önvédelmi fegyverek, gyógyszerek, háztartás vegyipari termékek, mezőgazdasági gépek és vegyszerek, stb mind-mind jóra és rosszra is használhatók, így ezen videó kamerás eszközök is, de olyan tiltásnak, olyan törvénynek, joghelynek, amit nem lehet betartatni, ellenőrizni és igazságosan szankcionálni: NINCS ÉRTELME! A jogtalan, illegális, nem rendeltetésszerű használatot, visszaéléseket, mások sérelmére elkövetett cselekményeket természetesen büntetni kell és erre vannak is megfelelő jogszabályaink. 15. Mi a titkosszolgálati eszköz (egzaktul mi az, hogy titkos; ki tudja ezt pontosan definiálni; mitől objektív vagy szubjektív ez; hogy lehet erre jogot alapítani)? Mit vélelmezhetünk a 2005.évi CIX. törvényben nevesített titkosszolgálati eszköznek (mivel a kifejezetten, a rejtés, a miniatűr nem objektív fogalmak, tehát nem használhatók minősítésre): 15.1. vajon az, ami titkos? 15.2. vajon az, amit a titkosszolgálatok használnak, esetleg rendszeresítve? 15.3. vajon az, amit titkosan is lehet használni? Vigyázat, mert a rádiótelefont, a PDA számítógépet, a digitális diktafont, az MP3 lejátszót, stb. is lehet egy ruházat zsebében elhelyezve (azon akár lyukat is készítve) működtetni, tehát erre nem lehet TITKOS fogalmat alapozni! 15.4. a jellegétől vagy a használati szándéktól titkos egy eszköz? 15.5. az államtitok, a szolgálati titok, az üzleti titok, a személyes titkok miatt lehet egy eszköz titkos? 15.6. a fentiektől teljesen elszakadva lehet egy törvény által, nem pontosan definiáltan titkos valami? 15.7. melyik kettős vagy többes rendeltetés, felhasználás tesz titkossá bármilyen eszközt? 15.8. megfelelő objektív kritériumok nélkül ez teljesen szubjektívvé is válhat, amennyiben egyes emberek (szak)véleményétől tesszük függővé, amire nem lehet jogot alapozni, ugyanis ahány szakértő(műszaki vagy jogi), annyi (szak)vélemény is lehet!! 16. A fentiekben szereplő, több hétköznapi szolgáltatást összevonó eszközök egyrészt nem kifejezetten rendvédelmet és nemzetbiztonságot szolgáló eszközök, másrészt nem rejtések, hanem két használati tárgy praktikus összevonásával többfunkciósak harmadrészt nem miniatűrök, legfeljebb kisméretűek (természetesen a kisméretűség is annyira szubjektív, mint a miniatűr), tehát nem ütköznek a törvényi szabályozásba. A KIFEJEZETTEN, a REJTÉS, a MINIATŰR és a KISMÉRETŰ fogalmak szubjektív értelmezése, pontos és egyértelmű definiálás nélkül nem alkalmazható jogszerűen és egy demokratikus, köztársasági jogállamban nem fogadható el! 9/12
17. Amennyiben megvizsgáljuk a videós kulcstartónak és a többi hasonló, kommersz eszköznek (toll mikrofon-kamera+rögzítő, rádiótelefon karóra hang-videó+rögzítö, stb) a hatását a komplex emberi-társadalmi-gazdasági-alkotmányos-jogi környezetünkre, úgy megállapíthatjuk, hogy a fenti eszközök nem társadalom-, gazdaság-, cég- és személyellenesek, nem támadó eszközök, nem veszélyesek a társadalomra és a közösségekre. Ezekkel nem követhető el több illetve minősítettebb visszaélés, mint az általam felsorolt, sok más, többcélú, több rendeltetésű, napi használati tárggyal-anyaggal (lásd előző pontok egyikében felsorolva), engedélyezett eszközzel, sőt sokkal kevésbé veszélyesebbek bármilyen más eszköznél. 18. Néhány példa a polgári illetve civil életben széleskörűen elterjedt, legálisan gyártott, forgalmazott, tulajdonolt, használt olyan eszközről, melyek rosszul értelmezve esetleg rossz szándékkal az előző jogszabályokba besorolhatók (haditechnikai termék és/vagy kettős felhasználású termék) és ezzel a demokratikus Magyar Köztársaság állampolgárai, cégei még a BTK-val is „fenyegethetők”. A Bíróságok illetve hatóságok illetve bármilyen szakértők igénye szerint az alábbiakat műszaki ismertetőkkel, internetes honlapokkal lehet igazolni, amelyek másolatát mellékelem is: 18.1. 1.számú melléklet: EASYJET légiforgalmi társaság fedélzeti katalógusa a fedélzeten megvásárolható angliai (EU tagállam!) termékekről, így a tollkameráról is. Az utazásom alatt egyik utas éppen vásárol egyet, amit megcsodáltam. 18.2. 2.a,b,c. számú mellékletek: A DOGCAMSPORT angol cég (EU tagállam!) katalógusa és termékismertetője a megvásárolható, többek között sport célú, de ruházatra, testre is erősíthető, de el is rejthető(kabátba, nyakkendőbe illetve inggombba) kamerakészletéről. 18.3. 3. számú melléklet: Magyar internetes honlapról, de sok más helyről is még megvásárolható karóra rádiótelefon, mely hangrögzítésre és videofelvétel készítésre is alkalmas 18.4. 4. számú melléklet: 22 db(adott dátumon), az interneten megjelent karóra ismertető, melyben szereplő eszközök rádiótelefon, diktafon, kamera+rögzítő, USB RAM és még sok más napi használati szolgáltatással rendelkeznek, az EU-nak sok országában is megvásárolhatók. 18.5. 5.a,b,c,d,e,f. számú mellékletek: A német központú CONRAD cég magyarországi üzletében illetve katalógusában, négyféle kisméretű, „rejthetőnek” is nevezhető kamera, nyilvános árusításban, évek óta. Továbbá egy olyan távcső, amivel képfelvétel és videó is készíthető(munka, sport, tanulmányok, stb). 18.6. 6.a,b,c. számú mellékletek: Kisméretű kamerák, melyek szintén EU-n belül elérhetők. Ezek is rejthetők, mint sok minden más eszköz, mert egy ingzsebben, kabátban, kis kézitáskában, stb, azon pici lyukat vágva, „rejtetté” tehetők. 18.7. 7.számú melléklet: Több ismert magyar cég MP3-MP4 lejátszói és más hasonló eszközei, melyek szinte mind rendelkeznek diktafon hangfelvevő funkcióval és így kis méretük miatt bármilyen ing vagy kabát belső zsebben elférnek és máris „rejtve” vannak, ha ez „rejtés”, bár lehet, hogy csak ELHELYEZÉS. 18.8. 10.számú melléklet: Fényképész macskák avagy nincs többé titok? Egy cikk arról, hogy miniatűr videokamerával és rögzítővel felszerelt macskákat küldenek szanaszét a gazdáik, akik visszatérve gazdájukhoz hozzák az útjuk során összegyűjtött, „rejtett” videofelvételeket (ki gondol arra, hogy egy macska nyakában videó rögzítő van!). 18.9. 11.számú melléklet: üres rágógumi csomagolásba helyezhető kamera tréfás fiataloknak. 18.10. 12. számú melléklet: relatíve olcsó karórák hang és videofelvétel lehetőségével 18.11. 14. számú melléklet: Magyarországon is, de bárhol Európában is, szabadon kaphatóak a hangosításhoz, előadásokhoz vezeték nélküli mikrofonok, melyek rejtve is használhatók, hiszen a rádió-TV riport alanyokat ilyenekkel szerelik fel, de ez rejtetten bármire használható 18.12. 15. számú melléklet: Angliában is szabadon kapható, szemüvegbe szerelt bluetooth egység a rádiótelefonokhoz, mely rendkívül praktikus egy nyári városnézésnél, de „láthatatlan” mások számára 18.13. 16.a,b. számú mellékletek: Magyarországon és Európában szabadon kapható, kisméretű camcorderek 18.14. 17. számú melléklet: a SONY.ERICSSON által gyártott és forgalmazott, karóra bluetooth egység 18.15. 18. számú melléklet: szabadon vásárolható, távirányítható kamerás minihelikopter, mint csúcstechnológiás játék, bárki által Európában beszerezhetően 18.16. 20. számú melléklet: lakás vagy autós kulcstartóval egybeépített kamera, ami utazásnál diktafonként, balesetnél kép illetve videó rögzítőként is használható 18.17. 21. számú melléklet: síszemüveggel és búvárszemüveggel egybeépített kép illetve videó felvevő, egyértelműen sport célra, de rejtett megfigyelésre is jó 10/12
18.18. 22. számú melléklet: kézilámpával egybeépített kamera, mely éjszaka a lakáson vagy autós úton kiválóan alkalmas fényképezésre vagy videózásra, jó és rossz értelmű alkalmazásban is 18.19. 23.a,b. számú mellékletek: plüss maciba illetve játékba épített „rejtett” kamerák gyermekeknek 18.20. 24. számú melléklet: óramobil webáruházban található és rendelhető kb. 30 féle mikrofonos és/vagy kamerás óramobil telefon 18.21. 25. számú melléklet: interneten rendelhető mini rögzítő kamerák, többcélú eszközként 18.22. 27. számú melléklet: neten rendelhető kamerás toll 18.23. 28. számú melléklet: medálként hordható, viselhető rádiótelefon kamerával 19. A 2005.évi CIX. törvény XXVI. fejezetének 1.a) pontjában szereplő, „titkos lehallgatásra felhasználható eszközök” közé lehetnek sorolhatók illetve „erőltethetők” még elvileg: 19.1. MINDEN digitális diktafon, amelyek szabadon kaphatók 19.2. a hangrögzítésre alkalmas notebookok(nem látható, beépített mikrofonnal), azaz a notebookok nagy része ilyen, pedig számítógépnek látszanak illetve azok is 19.3. MINDEN PDA, hiszen szinte mindegyik hangfelvételezést is tud, pedig nem látszik rajtuk 19.4. nagyon sok rádiótelefon alkalmas hangrögzítésre, pedig nem látszik rajtuk, különösen nem egy övtokban vagy zsebben. Ha úgy tetszik a rádiótelefonban van „elrejtve” a hangrögzítő! 19.5. MINDEN vezeték nélküli BABYSITTER készülék, beleértve a kamerásakat is, hiszen egy könyvespolcba vagy bármilyen tárgy mögé-alá-fölé-mellé téve már nem is látszik, tehát titkos felvételre is használható 19.6. a 220 V-os hálózaton üzemelő telefonok vagy számítógépes hálózatok, melyek rejthetők 19.7. egyéb fejpánt, baseball sapka és nyakkendő mikrofonok és kamerák sport célokhoz 19.8. a nagyothallók valóban miniatűrnek mondható és igen érzékeny mikrofonokkal ellátott készülékei, ugyanis egy egészséges ember fülébe helyezve jelentősen nagyobb távolságból hallgathatók más emberek beszélgetései a rendkívül érzékeny mikrofon miatt, amelyeket a törvény titkosszolgálati eszköz alkatrészének minősít 19.9. a rádiótelefonokhoz szabadon kapható, vezeték nélküli bluetooth fülhallgatók, melyek zsebekben elhelyezve hangfelvételre, sőt mobil hálózatokon közvetítésre is alkalmasak 19.10. egyebek 20. A 2005 évi CIX. törvény XXVI. fejezetének 3.a), 2. pontjában szereplő, titkos vizuális megfigyelés eszközei: „emberek, emberi tevékenység, vagy azzal összefüggő cselekmények titkos megfigyelésére, rögzítésére…rejtő eszközbe vagy ruha alá rejtett..” Azonos a hangfelvételi pontnál felsoroltakkal, de értelemszerűen azok egy részének videós változataival, kiegészítve még az alábbiakkal (3.a) 2. pont: …REJTŐ ESZKÖZBE VAGY RUHÁZAT ALÁ REJTETT MINIATŰR KAMERÁK. Vigyázat VAGY feltétel van, tehát logikailag ez is mind tiltott!!!): 20.1. nagyon sok rádiótelefon alkalmas kép-videó rögzítésre, pedig nem látszik rajtuk, különösen nem egy övtokban, zsebben, nyaktartóban, „ruházatba rejtve”. Ha úgy tetszik a rádiótelefonban van „elrejtve” a kép-videó rögzítő! 20.2. tűzérzékelőbe szerelt kamera 20.3. mozgásérzékelőbe szerelt kamera 20.4. könyvespolcra helyezhető könyvbe épített kamera 20.5. faliórába szerelt kamera 20.6. világítótestbe szerelt kamera 20.7. baseball sapkába, nyakkendőbe, fejpántba, napszemüvegbe szerelt kamera (SPORT céllal: labdajátékok, kerékpározás, futás, verseny bíráskodás, mozgáselemzések!!!) 20.8. komolyabb gyerekjátékokba is beépítve 20.9. egészségügyi alkalmazású, orvosi kapszula méretű, valóban miniatűr kamera, amit lenyelve a teljes emésztőrendszerről videó felvétel készít. Ez is szabadon beszerezhető és jól rejthető más célra is. 20.10. A titkos megfigyelés eszközévé minősítendő illetve minősíthető az előzőekben már említett CONRAD üzletlánc által, évek óta az EU más országaiban is árusított, távcsővel egybeépített fényképezőgép illetve kamera+rögzítő. Ezzel több tíz illetve száz méterről úgy lehet fényképet készíteni vagy videofelvételt csinálni, hogy a célszemély nem tud róla, hiszen ilyen távolságból már nem észleli a felvételt készítőt. Kérdés, hogy ez most a titkos megfigyelés eszköze és így haditechnikai termék, miközben természetrajongók, sportolók, edzők, turisták, stb milliói használják már világszerte. Ez az eszköz is, természetesen használható titkos megfigyelési szándékkal! 20.11. egyebek 11/12
21. Megjegyzem, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági törvény alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a titkosszolgálati eszközök elsőszámú szakértője, de más szervezet is érthet hozzá. 22. Sajátos, hogy a hivatkozott jogszabályok felelősei és jogalkalmazói miért nem követik féléves, éves rendszerességgel a világban és a technikában végbemenő változásokat és miért nem kezdeményeznek jogszabály értelmezést vagy módosítást időben. Ehelyett a jóhiszemű lakosság fenyegetése és megfélemlítése folyik a BTK 8 éves felső határú börtönbüntetésével. Ez így nem konform a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt demokratikus működéssel és az állampolgárok konstruktív segítésével. 23. Alapvető, hogy a jóhiszemű magyar állampolgár jólesően biztonságban érezze magát a kormány által nyújtott biztonsági szolgáltatások közepette és részesüljön a hatóságok segítőkészségében is! 24. Egyébként a leggyorsabban egy jogszabály értelmezéssel a probléma megoldható, mégpedig azzal, hogy a törvényben foglalt, bevezető terminológiát alkalmazva, ezek az eszközök nem KIFEJEZETTEN katonaiak, rendvédelmiek és nemzetbiztonságiak.
Üdvözlettel
Várhalmi A. Miklós • • • •
infokommunikációs villamosmérnök a távközlés és a számítástechnika területén igazságügyi-műszaki szakértő (igazolvány illetve engedély szám: 5526) a távközlés és az informatika több területén a Magyar Mérnöki Kamara szakértője (regisztrációs szám: 03-0192) a Magyar Hadtudományi Társaság nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértője (igazolvány illetve engedély szám: 0075).
6500 Baja, Szarvas G.u.3. mobil: 06-30-9383529 e-mail:
[email protected] honlap: www.varhalmi.hu
12/12
