2004. december, I. évfolyam 3. szám INGYENES!

2004. december, I. évfolyam 3. szám INGYENES!

tartalom edupress Az Educatio Press hírei

impresszum Országos felsõoktatási – nem csak – hallgatói lap

4-5

nagyító Higgadtabb, bölcsebb fejlesztéspolitika kell a felsõoktatásba 6-7

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu

Interjú Pokorni Zoltánnal.

Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje.

A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása az új felsõoktatási törvény tervezetérõl.

Újraírták a felsõoktatási törvénytervezetet 8 A vendégszeretõ(bb) magyar felsõoktatásért

Terjeszti: a MESE Kht. Aktív Szemeszter Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor fõszerkesztõ a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) elnöke

helyzetben van a magyar felsõoktatás a nemzetközi versenyben?

Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az Univ Pécs fõszerkesztõje

hozzánk érkeznek – ezen próbál változtatni a Campus Hungary társulás.

Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Észak-Magyarország a Mert, a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapjának fõszerkesztõje

Rektori Konferencia elnökeként.

Horváth Ágnes szerkesztõ Régiók szerinti szerkesztõbizottsági tagok: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója

9

Mennyire fontos, hogy Magyarországon külföldiek is tanuljanak? Milyen

Campus Hungary

9

Magyarországról jelenleg többen mennek külföldre tanulni, mint ahányan

Nagyot nõtt a maláj kistigris

10

Nemzetközi összejövetelen képviselte hazánkat dr. Besenyei Lajos a Magyar

Vita és viszály a HÖOK-ban

10

A legutóbbi HÖOK elnök- és vezetõség-választását tekintjük át írásunkban.

Média az egyetemisták közt

11-12

Szociológiai felmérés készült a hallgatók médiafogyasztási szokásairól.

Budapesti Kommunikációs Fõiskola

15

Bemutatjuk a BKF-et. Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója

Az év legjobb fõcíme és arculata

15

Az „év legjobb fõcíme és arculata” címet elnyert Bestseller címû mûsor bemutatása.

Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje Kenessei Tamás Nyugat-Dunántúl az Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola hallgatói lapja, az Ajtó felelõs kiadója Lapterv és tödelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: Bondár Péter Fotók: Bondár Péter, Kiss Gergely, Rajnai Ákos, Labancz Eszter ISSN: 1786-0253 Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) 273-3376 Fax: (06-1) 273-3373 E-mail: [email protected]

A felsõoktatás nyilvánosságáról és Fõiskolai Sajtó Egyesület november 19-20-án.

Kinyílt az univerzoom Kaposváron

A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja

18

Egyedülálló fotóriporter és képszerkesztõ szak indult a Kaposvári Egyetemen.

Változik-e a Diákhitel jövõre?

19

Néhány alapvetõ tudnivaló a Diákhitelrõl és a törlesztõrészletrõl.

publicisztika Egyetemek – a hallgatók szerint

20

A minap jelent meg az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda (OFI) kiadványai között az „Egyetemek mérlegen – hallgatói vélemények” címû kötet.

arcél A vízilabdától a világirodalomig

21

Interjú Lévai Balázzsal, a Bestseller szerkesztõ-mûsorvezetõjével.

kultúra Magyar vándor

A magyar felsõoktatás lapjainak médiaügynöksége: MESE Kht. 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) 273-33-70 E-mail: [email protected] www.mesekht.hu

17

Szolnokon rendezte hagyományos õszi konferenciáját a Magyar Egyetemi

22

DVD-ajánló: Magyar vándor.

Vámos meg én

22

Könyvajánló: Vámos Miklós: Márkez meg én.

Mûvészetterápia

23

Mûvészetterápiás képzés a Pécsi Tudományegyetemen.

Ki hallgat ma meditatív zenét?

23

CD-ajánló: Kövi Szabolcs: A titkos kert.

életmód Variációk karácsonyi dalokra.

melléklet e-trend

24

2004. december

Mica, mica, parva stella

3

edupress Hallgatói vélemények az egyetemekrõl Megjelent az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda (OFI) kiadványai között az „Egyetemek mérlegen – hallgatói vélemények” címû kötet, amely az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség kutatási és kommunikációs programja alapján készült. A felsõoktatási intézményvezetõi fórumokkal is többször egyeztetett kutatás 2003. májusában országos, egyetemi karonként is reprezentatív felmérésével készült ötezer fõs mintán a nappali tagozatos egyetemisták között arról, miként vélekednek saját intézményük szolgáltatásairól, oktatásáról, az egyetemi életrõl és munkaerõ-piaci kilátásaikról. Az elemzések 2003. januárjában az OFI honlapján www.felvi.hu már olvashatók voltak. Fábri György, a kötet fõszerkesztõje kérdésünkre elmondta, hogy a kiadvány egy teljeskörû egyetemi-fõiskolai összehasonlító értékelési program része, melynek folytatásáról is informálódhatnak az érdeklõdõk az újrainduló www.unipresszo.hu felsõoktatási portálon.

Átadták Magyarország 25. e-Magyarország pontját a Miskolci Egyetemen november 19én. Az egyetem B/2 épületének alagsorában rendhagyó e-Magyarország pontot létesítettek: a szokásostól eltérõen itt több számítógép áll az érdeklõdõk rendelkezésére. A helyiségben korábban is egy vendéglátó egység mûködött, ez most megújulva nyitotta meg a kapuját: tehát az e-Magyarország klubban akár meg is ebédelhetnek az internetezni vágyók. A klub elsõsorban a Miskolci Egyetem polgárainak (oktatók, dolgozók és hallgatók) ad lehetõséget, hogy kihasználják az információs társadalom adta lehetõségeket, és a klub által szervezett programokon részt vehessenek.

Formai okok miatt alkotmányellenes egy felsõoktatási rendelet

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola (BDF) Természettudományi Fõiskolai Karának képviseletében a mosbachi Berufsakademie (BA) meghívására Németországban járt dr. Zsigmond Anikó és dr. Palkovits István, a Gazdasági Tanszék, valamint Nagy Zsolt, az Informatika Tanszék oktatója november elején. A BDF az akadémiával májusában vette fel a kapcsolatot, ekkor járt Szombathelyen a BA küldöttsége. A két intézmény között megbeszélések kezdõdtek az együttmûködés jövõbeli konkrét formáiról. A BA képviselõi a képzési modell (duális rendszerû képzés) jellemzõit a májusi, szombathelyi tárgyalásokon már ismertették. Most lehetõség nyílt annak részletesebb bemutatására és technikai hátterének szemléltetésére.

Az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alkotmányellenesnek minõsítette és megsemmisítette a többciklusú, lineáris felsõoktatási képzési szerkezet bevezetésérõl és az elsõ képzési ciklus indításának feltételeirõl szóló kormányrendeletet. Az Ab megállapította, hogy a törvény alkotmánysértõ felhatalmazása alapján a kormányrendeletben törvényhozási tárgykört szabályoztak. Az MDF elnöke októberben jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak. A felsõoktatási képzés szerkezetének átalakítására vonatkozó szabályokat ugyanis törvénynek kell megállapítania, nem pedig kormányrendeletnek. (MTI)

A Pécsi Tudományegyetem „A pécsi felsõoktatásért” sajtódíját 2004-ben a Pécs Televízió ügyvezetõ igazgatója, Keresnyei János vehette át.

2004. december

e-Magyarország klub nyílt a Miskolci Egyetemen

Együttmûködés a mosbach-i akadémiával

A Pécs Televízió kapta a pécsi egyetem sajtódíját

4

egyetem és a Pécs TV együttmûködésének gyümölcse többek között az is, hogy a Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziójának híradóját és Nyitott Egyetem projektjét a város és a Hálózaton keresztül más települések nézõi is élvezhetik.

A hagyományos évzáró sajtóreggeli a 2004-es év áttekintésével kezdõdött: az Universitas Televízió munkatársai híradóikból állítottak össze egy tízperces anyagot, mely röviden összefoglalta az év eseményeit. A filmet követõen dr. Lénárd László rektor is kiemelt néhány fontosabb eseményt a Pécsi Tudományegyetem 2004-es történései közül, majd átadta „A pécsi felsõoktatásért” díjat Keresnyei Jánosnak, a Pécs Televízió Kommunikációs Kft. ügyvezetõ igazgatójának. A Pécs TV a helyi és regionális médiában kifejtett magas szintû munkájával érdemelte ki az elismerést, amellyel nagyban segítette a pécsi felsõoktatás hírnevének erõsítését. Az

Új Leonardo-termékek a szakképzésben Értékelõ konferenciát tartott a Tempus Közalapítvány Leonardo Nemzeti Irodája december 5-én. A rendezvényen a nemzetközi szakképzési együttmûködés legújabb irányairól és eredményeirõl kaphattak képet, a részt vevõ magyar intézmények munkáján keresztül. Az eredmények terjesztésére rendezett konferencián a projekteket megvalósító intézmények négy szekcióban (tanárképzés, elearning, hálózati együttmûködés, transzparencia) bemutatták az általuk kidolgozott új tanterveket, tananyagokat, illetve taneszközöket, amelyek nem csak az egyes intézmények mûködését teszik hatékonyabbá, de ha a széles szakmai közönség számára is elérhetõvé, hasznosíthatóvá válnak, beépülhetnek a többi intézmény szakképzési programjaiba, hosszú távon pedig hatással lehetnek a szakképzési rendszer egészére. A Tempus Közalapítvány kiadásában megjelent, Tót Éva (Felsõoktatási Kutatóintézet) által összeállított Eredmények terjesztése a Leonardo projektekben címû kézikönyv további segítséget nyújt a projektszervezõk számára az eredmények hatékony terjesztésében.

Educatio 2004 Idén a Millenáris Parkban, december 11-12-én rendezték az Educatio 2004 oktatási szakkiállítást. Az Educatio Nemzetközi Oktatási

Szakkiállítás és Börze a magyar oktatás legjelentõsebb és legrangosabb, hagyományos, éves, szakmai seregszemléje. Több száz kiállító vonult fel, amelyek között meg lehetett találni az összes egyetem és fõiskola képviselõjét. Részt vettek továbbá a kiállításon taneszközgyártók, tankönyvkiadók, képviselték a szakképzést, a nyelvoktatást, a minõségbiztosítást és az informatikát. A rendezvényen idén új intézmények is bemutatkoztak, mint a Budapest Kortárstánc Fõiskola, a Tomori Pál Fõiskola. A kiállítást idén 5. alkalommal rendezte az Oktatási Minisztérium.

A rektorok az új felsõoktatási törvény mellett A rektori és fõigazgatói konferencia elfogadta az új felsõoktatási törvény szövegét november 29-én. A Magyar Rektori Konferencia 72 százalékos többséggel, a Fõiskolai Fõigazgatók Konferenciája 87 százalékos többséggel támogatja a felsõoktatási reform legfontosabb elemét, az új felsõoktatási törvényt. Ezt megelõzõen a törvényt támogatásáról biztosította a felsõoktatási szakma valamennyi jelentõs szervezete: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács és a Magyar Akkreditációs Bizottság is. A törvénytervezet várhatóan a jövõ év elején kerül a Parlament elé.

A következõ EFOTT Velencén lesz A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyerte el a 2005. évben az EFOTT rendezési jogát. A Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciája (HÖOK) által az Egyetemisták és Fõiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) 2005. évi megrendezésére kiírt pályázatra a megadott határidõre három pályamunka érkezett be. A HÖOK EFOTT Bizottsága a pályamunkákat november 18-i ülésén bírálta el. A bizottság döntése értelmében az EFOTTot 2005. július 19-24. között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a Valley Hungary Bt. együttmûködésében rendezi Velencén.

Bouffier miniszter elõadása az Andrássy Egyetemen Lamperth Mónika belügyminiszter hivatalos meghívására érkezett hazánkba egy delegáció élén Volker Bouffier, a németországi Hessen tartomány belügy- és sportminiszterel, aki a német nyelvû Andrássy Egyetem meghívására december 2-án 18.00 órakor “Ki fenyegeti a biztonságot a kibõvített Európában?” címmel ünnepélyes elõadást tartott a Festetics Palotában.

edupress A francia nagykövet látogatása a Francia Napokon Az Egri Francia Klub, az Eszterházy Károly Fõiskola Francia Nyelv és Irodalom, valamint Ének-zene Tanszéke és a Mûvészetek Háza közös szervezésében november 22-24. között Francia Napokat tartottak Egerben. A rendezvény zárónapján Philippe Zeller francia nagykövet is látogatást tett a városban. Ellátogatott a fõiskola Francia Tanszékére, majd átadta a mûveltségi vetélkedõ és a karaokee verseny díjait a Mûvészetek Háza Átriumában.

Alapkõletétel a Nyíregyházi Fõiskolán Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára részvételével rakták le a Nyíregyházi Fõiskola új ifjúsági szállójának alapkövét november 23-án. A 427 férõhelyes szálló alapkövét Dr. Balogh Árpád rektor, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere és Arató Gergely államtitkár több száz érdeklõdõ jelenlétében helyezte el az intézmény udvarán. Az ünnepségen Dr. Balogh Árpád örömét fejezte ki, hogy az elmúlt két évben oktatási célú épületeket sikerült átadnia. Reméli, hogy ez a sorozat 2005 szeptemberében is folytatódik, amikor egy XXI. századnak megfelelõ, összkomfortos ifjúsági szállót vehetnek birtokba a hallgatók és a vendégek. Arató Gergely ünnepi beszédében elárulta, hogy fölnéz a Nyíregyházi Fõiskolára. Számára ez a fõiskola példát és mintát mutat arra, hogy az itt dolgozó ügyes vezetõk, az állami, sõt most már a magánforrások igénybevételével, miként lehet eredményesen elõre vinni a felsõoktatás ügyét. Elmondta: A régi kollégiumi helyek felújítására is hamarosan lehetõség lesz. A következõ két évben közel 10 ezer férõhely építésére és 20 ezer felújítására kerül sor az országban.

Válaszd a tudást! – új mûsorok az m2-n Új koncepció szerint szervezõdik az MTV m2es csatornájának mûsorstruktúrája. Naponta 911 óráig, majd a késõbbiekben fokozatosan egészen délután 16 óráig a Tudáscsatorna, a Válaszd a Tudást és ennek Junior változata, a Tudásakadémia, a MEMBRÁN címû mûsorokban a könnyen megérthetõ tudásé lesz a fõszerep. Mindezeken kívül új sorozatokat is indít a csatorna, melyben a többi között a hazai felsõoktatási intézményeket mutatják be. A csatorna a legsikeresebb mûsorait éjszaka megismétli, így az idõeltolódás beszámításával külföldön is láthatják majd az érdeklõdõk.

Díszdoktori címet adományozott a Budapesti Corvinus Egyetem Werner Delfmann profeszszornak, a Kölni Egyetem Logisztika és Üzleti tervezés programigazgatójának november 22-

Az izsevszki egyetem szorgalmazza a kapcsolatépítést Az Izsevszki Mûszaki Egyetem szorgalmazza a magyar felsõoktatási intézményekkel az oktatási és a tudományos kapcsolatok felelevenítését, kiépítését. Kapcsolatépítés a célja a nagy múltú orosz egyetem vezetõinek – Prof. Ivan Abramov rektor és Prof. Alexandre Elensky, nemzetközi kapcsolatokért felelõs rektorhelyettes – magyarországi, a gyõri Széchenyi István Egyetemen tett látogatásának. A delegációt november 18-án dr. Czinege Imre, a Széchenyi István Egyetem rektora és dr. Rechnitzer János, az egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának dékánja fogadta, és áttekintették a kapcsolatépítés lehetséges módozatait.

Magyarságkutatók tanácskozása Sopronban Magyarnak lenni határon innen és túl címmel rendezett tanácskozást a NyugatMagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar Pedagógiai tanszéke a VEAB Magyarságkutatási Munkabizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság GyõrMoson-Sopron Megyei Tagozata a Magyarok a nagyvilágban 2003-ban indított programsorozata keretében.

Energiapolitikai nézetek ütköztek Sikeresen zajlott le a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott vitafórum november 11-én. Az energiapolitikai nézeteket ütköztetõ estenó az atomenergiával történõ villamosenergia-termelés és a megújuló energiaforrások (nap, szél, hõforrások) felhasználása mellett felsorakoztatott érvek kerültek szembe egymással. A vita folyamán a négy résztvevõ húszperces elõadásban ismertette, hogy a képviselt szervezet mivel foglalkozik, milyen munkák, kutatások vannak folyamatban az energiapolitika formálása érdekében. Megfogalmazódott, hogy a minisztérium támogat minden megújuló energiaforrással történõ villamosenergia-termelést, de tudomásul kell venni, hogy ennek korlátai vannak. A szakemberek (BME NTI) biztosak abban, hogy az atomenergia nélkül lehetelen az ország villamosenergia ellátását biztosítani, míg a “Zöld” fórumok, az alternatív energiák felhasználására fordítanának több figyelmet. Németh Bálint a BME Energetikai Szakkollégium elnöke, sikeresnek értékelte a fórumot.

146-an vettek részt az egyetemisták által szervezett demonstráción A felsõoktatási törvény tervezetét kifogásolva egyetemi hallgatók tüntetésre készülnek december 2-án az Oktatási Minisztérium épülete elõtt – szóltak a híradások. A szervezõk – vidékrõl is – több ezer hallgatót vártak a megmozdulásra, amelyen a tárca közleménye szerint 146-an vettek részt. „A mai napon a felsõoktatási hallgatók kevesebb, mint egy ezreléke tüntetett az Oktatási Minisztérium elõtt, ahol a szervezõk által várt hallgatói részvételnek kevesebb, mint 4%-a jelent meg” – állt az Oktatási Minisztérium aznapi közleményében. A tiltakozók a Trefort kert elõl indultak a szaktárca épülete elé, ahol 14 pontból álló petíciót nyújtottak át Mang Bélának. A hallgatók az új felsõoktatási törvény tervezete ellen szervezték a tüntetést. A minisztérium szerint a petícióból egyértelmûen kiderül, hogy a hallgatók nem ismerik a tervezetet, és „olyan vélt intézkedések ellen tiltakoznak, amelyeknek nyoma sincs a valamennyi fontos szakmai szervezet által támogatott felsõoktatási törvény tervezetében”. A minisztérium szerint a hallagtók olyan követeléseket is megfogalmaztak, amelyek ellentétesek a diákok érdekeivel, mint például a bolognai folyamat lelassítása, amely a magyar felsõoktatás perifériára szorulását eredményezné, illetve a normatív finanszírozás megszüntetése, amely pedig arra ösztönzi az egyetemeket, hogy színvonalas szolgáltatásokkal versenyezzenek a hallgatókért. A hallgatók hivatalos képviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem támogatta a tüntetést. Angelus Iván vezetésével 2005. szeptember 1-jétõl új fõiskola kezdi meg mûködését. Angelus a Budapesti Kortárstánc Fõiskolával a hazai kortárstánc oktatásának hiányát próbálja meg orvosolni. Jogerõsen pert nyert a Károli Gáspár Református Egyetem egy meleg fiú ügyével kapcsolatban. A per tétje az volt: meddig tart az egyházi autonómia. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg az Orbán-kormány idején elkezdett, nyolcmilliárd forint bevonásával felépített egyetemi Tanulmányi és Információs Központot Szegeden. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar új Könyvtárának átadó ünnepségét rendezték december 1-jén. A könyvtárat Prof. dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora nyitotta meg. Több mint ötmilliárd forintos költséggel új oktatási tömböt, tornatermet és informatikai központot alakítottak ki a Kaposvári Egyetemen. Az épületegyüttest a miniszterelnök avatta fel a somogyi megyeszékhelyen novemberben.

2004. december

A Corvinus Egyetem új díszdoktora a kölni egyetem professzora

én. Delfmann professzor a logisztikai és az értékteremtõ folyamatok menedzsmentje tudományág területén végzett kiemelkedõ munkássága elismeréseként kapta a díszdoktori címet.

5

nagyító Higgadtabb, bölcsebb fejlesztéspolitika kell a felsõoktatásba „A felsõoktatás nem téglagyár, ahol kizárólagos szempont a gazdasági racionalitás”

2004. december

1999-ben, Pokorni Zoltán minisztersége idején csatlakozott Magyarország a Bolognai Nyilatkozathoz, mellyel vállaltuk, hogy csatlakozunk az Európai Felsõoktatási Térséghez. A felsõoktatási törvény tervezetérõl, a lineáris képzés bevezetésérõl Pokorni Zoltánt, volt oktatási minisztert, a Fidesz Oktatási Bizottságának elnökét kérdeztük.

6

A bolognai folyamathoz való csatlakozásra a polgári kormány 10 évet szánt, vagyis 2010-ig kellett volna átalakítani a képzési rendszert. A Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium a határidõt 2005-2006ra módosította. Indokolta ezt az európai oktatási miniszterek 2003-as megállapodásával, illetve, hogy a többi európai országhoz képest hazánk ne maradjon le. Készen áll-e a magyar felsõoktatási rendszer az 5 évvel hamarabbi váltásra? Az idõrövidítésbõl, idõhiányból rengeteg konfliktus fakad, hiszen ez egy olyan átalakítása a magyar, az európai és kontinentális felsõoktatásnak, amire még nem volt példa. Ilyen jellegû nagy átállások, néhány dél-kelet ázsiai ország kivételével nem történtek. A másik konfliktusforrás a pénzhiány, mert nemcsak az átállás kíván pluszforrásokat, hanem ez a rendszer rendszerszerûen is némileg drágább üzem, mint a hagyományos duális képzés. Hogy ki mekkorára taksálja ezt a költségigényt, változó. 50 milliárd forintnál senki sem mond kevesebbet. Azt látjuk, hogy a magyar felsõoktatás ma a 2002-es állapotokhoz képest nem több, hanem reálértéken kevesebb pénzzel gazdálkodik. A jelenlegi oktatási irányítás olyan elemeket is megjelenített a reformtervezetben, amelyek nem fakadnak szorosan a bolognai folyamatból, a többciklusú lineáris képzés kialakításából. Ezek az irányítás, autonómia kérdéskörébe tartozó kérdések, az irányító testületek megjelenítése, a privatizáció kisebb-nagyobb mértékû megengedése. Ezekre van példa a világ felsõoktatásában, de rendszerszerûen nem függnek össze a Bolognában vállaltakkal. Látom persze a mellette felhozott érdeket, illúziókat is gyakran. Illúzió, hogy az irányító testületekbe menedzser szemléletû embereket delegál majd a minisztérium, vagy választ a szenátus, és ettõl piacorientáltabb, költséghatékonyabb lesz az egyetem mûködése. A probléma a kormány oldalán van, nem nyílt lapokkal játszik, és nem õt is kötelezõ költségvetési szabályokat állít az egyetemek elé, így nem lesz verseny és racionális gazdasági szemlélet. A stabilitás nagy érték a felsõoktatásban, de az én idõmben sem volt radikálisan másképpen. Minden kormány igyekszik a maga számára mozgásteret fönntartani, és ezért nehezen fogad el olyan finanszírozási rendszereket, amelyek a mindenkori kormányt, a költségvetést determinálják, meghatározzák, de ha ezt nem tesszük, akkor nem lesznek kiszámítható, tervezhetõ viszonyok a felsõoktatásban. A negyedik konfliktusforrás egyfajta közép-

európai túlbuzgóság vagy bizonyítási kényszer. A jelenlegi kormány úgy képzeli a többciklusú képzés bevezetését, hogy 2006-tól megszûnik a fõiskolai és az egyetemi képzés, és csak BsC, illetve majd az MsC képzések lesznek. Ezt rossznak tartom, mert kockázatos. Egy évszázados képzési hagyományokkal rendelkezõ képzési profilt leállítunk, és egy teljesen újat kezdünk el, ezt senki se csinálta még elõttünk. Mellettünk sem, mert Európában egy sokkal nyugodtabb, biztonságra törekvõ fejlesztéspolitika jelenik meg a velünk együtt induló országokban. Olaszországban elindítják – szintén 2006-tól – a BsC szakokat, de nem tiltják be a fõiskolai vagy egyetemi képzéseket. Ausztriában továbbra is indulnak a hagyományos képzési formák, és az új is. Vannak olyan országok, amelyek ezt egy határozott idejû, átmeneti szakasznak tekintik, 10 esztendõnek, és vannak olyanok, amelyek hosszútávon, modellszerûen egy vegyes rendszer kialakítását látják jónak. Döntsék el a hallgatók, döntse el a munkaerõpiac, hogy melyik képzési formát preferálja, ismeri el, képzeli eredményesebbnek. Ennek a képzési formának angolszász országok a gyökerei, az angolszász területen hagyományosan a piramis jellegû képzési forma mûködik, az Egyesült Államokban már évtizedek óta nincs vegytiszta modell. Nagyon sok egyetemen indulnak a kezdettõl tudományos képzések, a mi egyetemi képzésünkhöz hasonló képzések, ahol nem várják el a hallgatótól, hogy az általános bachelor képzésben vegyenek részt, mivel specializáció indul már a képzés elejétõl. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy egy év múlva a világon csak egyetlenegy hely lesz, ahol víztiszta, angolszász modell lesz, Magyarország. Mindenki más egy nyugodtabb, több lábon álló, differenciáltabb felsõoktatási rendszert tart fenn. Ebben közép-európai, kompenzatorikus lelkületet érzek, voluntarizmust, ami kishitûségbõl és kisebbrendûségi érzésbõl fakad. Ez nagyon nagy kockázatokat rejt magában. Mert egész szakmák, egész szakmacsoportok ugranak bele a sötétbe. Miközben pontosan tudják, a BsC szakot elõkészítõ pszichológusok is, hogy a 3 éves pszichológusok kezére nem kellene nagyon embereket bízni, mert nem tudják, hogy mit fognak velük csinálni. Tehát nemcsak a szakmákat féltjük, hanem azokat az embereket, azokat a területeket is, amelyeket így a 3 éves képzés, a BsC képzés alapján diplomát kapók majd kezükbe vesznek. Ezeket a kockázatokat nem a súlyának megfelelõsen kezeli a jelenlegi oktatási tárca, inkább afféle munkaversenynek fogja fel a dolgot. A Fidesz is elkö-

telezett az ügyben, hogy az átalakítást meg kell csinálni, azonban nyugodtan lehetne higgadtabb, bölcsebb fejlesztéspolitikát mûvelni most is, és nem kell attól félni, hogy másfél év alatt mindent, mindenképpen tetõ alá kell hozni. Mert ez most több kárt okoz, több kockázatot rejt, mint amennyi eredménnyel kecsegtet. Azért támogatom ezt a szakmai átalakítást, mert nincs más mûködõképes, a valóságban kipróbált modell arra, hogyan lehet a tömeges felsõoktatás iránti igényt kielégíteni anélkül, hogy ne zúznánk szét az egyetemek színvonalát. Sok teóriát lehet kialakítani arra, hogy milyen képzési rendszerben lehet egyfelõl tömegesíteni a felsõoktatást, másfelõl pedig a kiváló tudományos mûhelyek színvonalát megõrizni. Ám kipróbált, a gyakorlatban is mûködõképes választ erre egyedül ez az angolszász képzési mód mutatott. Magyarországon, és az egész közép-európai régióban az elmúlt évtized hozta felszínre a tömeges képzés iránti igényt. Ennek rengeteg pozitívumát látjuk, és nagyon sok negatív hatását is, a képzés színvonalában, az infrastrukturális hiányokban, kezdve a kollégiumtól az intercity professzorokig. Ha ezeken úrrá akarunk lenni, akkor ahhoz bizony a képzési rendszerhez, a struktúrához is hozzá kell nyúlni. Ebben a szakértõk nagy része egyetért, a hogyanban, a tempóban, és a biztonságra törekvésben már komoly nézeteltérések vannak. Az Oktatási Minisztérium állítása szerint a nyilatkozat aláírását követõ években az egységes európai felsõoktatási rendszer megteremtését célzó közös európai terv magyarországi megvalósítása érdekében érdemi lépések nem történtek, csak a 2002-ben hivatalba lépett kormány kezdte meg a munkát. Ezt mivel tudja cáfolni? 1999 után az elsõ esztendõ egész Európában valóban a kérdések teoretikus boncolgatásával telt. 2000-ben újra összeültek az európai miniszterek, kialakítottak egy határozott ütemtervet és meghatározták a teendõket. Magyarországon is ekkor indult el a munka. Az eredménye egyrészt egy fejlesztéspolitikát tartalmazó országgyûlési határozati javaslat volt, egy jogszabály, másrészt pedig egy olyan fejlesztési koncepció, amelyet az Oktatási Minisztérium akkori vezetõi, egy ideig én, aztán pedig Pálinkás József, mindvégig pedig Kiss Ádám felsõoktatási helyettes államtitkár irányított. Ezeknek a szakmán belüli vitája elindult. A dokumentumokat mi átadtuk az új kormánynak. A koncepcionális vita lefolytatása után hozzá lehetett volna kezdeni a kodifikációs vitához. 2002-ben így álltunk. 2002-ben az új oktatási irányítás kidobta, figyelmen kívül hagyta ezt a koncepcionális vitát, illetve az annak eredményeit rögzítõ anyagot. Egy évig nem kezdte újra a koncepció vitáját, és a már meglévõ alapján sem kezdett kodifikációs munkába, majd egy évnyi hezitálás után, egy nagy ívû alapozó munkába kezdett. Ennek az eredménye lett 9 hónap elteltével a CSEFT, melynek 11 változatát láttuk, majd elindultak a kodifikációs változatok. Ebbõl is tizenvalahány látott napvilágot. Az elején csak verziószámok, aztán naptári napok, a végén nap-óra-perc megjelölésével sorjáztak a változatok.

nagyító Nem tartom helyesnek ezt a kérdést napirendre tûzni, miközben egy sokkal fontosabb és nagyon nehezen végigvihetõ szakmai kérdés van elõttünk. Nem rovom meg a rektorokat sem azért, mert alapvetõen erre koncentráltak, hogy a saját helyzetük, az õ mozgásterük, az õ jogállásuk hogyan változik. Azért van bennem egyfajta keserûség, hogy a vitában szinte csak errõl volt szó, és az alapproblémáról, hogy milyen módon állunk át a lineáris többciklusú képzésre, hogy vagy-vagyként, vagy pedig egy nyugodtabb fejlesztési szakaszt lehetõvé téve, errõl szinte nem is esett szó. Az irányító testületnél egy illúzió megjelenését látom. A céllal, hogy gazdaságorientáltabb legyen a felsõoktatás, egyetértek, de hozzáteszem, ez nem egy téglagyár, ahol kizárólagos szempont lehet a gazdasági racionalitás. Ez egy fontos szempont, de nem lehet egyedüli. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a tudományos mûhelyek, a tudomány szuverenitása vetekszik ezzel a szemponttal, és nem lehet alárendelni. A gazdálkodás, a pénzügyek terén világos korlátokat, erõs garanciális szabályokat kell teremteni. Hiszen az egyetemek, intézmények nem tudnak csõdbe menni. Ezek nem gazdasági vállalkozások, amiket csõdeljárás alá lehet vonni, és szélnek ereszteni a hallgatókat és oktatókat. Ezek közintézmények, amik nem gazdálkodhatnak olyan módon, mint egy cég. A tilosba szaladó intézmények adósságát a többi egyetem rovására fizetné ki a kormány. Pénzügyi tekintetben nem vállalható az, amire a rektorok és a fõigazgatók a szorított helyzetük, a fölhalmozott adósságállományuk vagy költségvetési források elégtelen volta miatt most megváltásként üdvözölnek. Gazdálkodási szabadság címén, a költségvetési források leállítása után, a tárca vezetése belekergeti az intézményeket 20 éves szerzõdésekbe, amelyet – kis kivételtõl eltekintve – 2 év után nem lehet fönntartani. A jelenlegi oktatási kormányzat engedi, sõt ösztökéli a PPP program keretében 20 éves elkötelezettségek megkötését, amit én felelõtlennek és ártalmasnak gondolok. Nyugaton, pl. Angliában bevált módszer a magántõke bevonása az állami szolgáltatások ellátásába. A külföldön sikerrel megvalósuló beruházások Magyarországon lehetnek-e sikeresek? A külföldi PPP-ket érdemes megnézni, azok a legritkább esetben forrásbevonás miatt jönnek létre. Általában nem közintézményként kívánnak üzemeltetni egy közszolgálatot ellátó feladatot, és ezért jön be magánszereplõ, van amikor ez forrásbevonással is együtt jár, vagy pedig olyan korlátozott a magánszereplõ bevonása, hogy ritkán haladja meg a 30%-ot, általában 20%-nál megáll. Magyarországon pedig 100%-os magánforrásról beszélünk. A felsõoktatási intézmények magánberuházói sem a saját pénzüket ruházzák be, hanem banki forrásokból mûködnek. Ezt a banki forrást magasabb kamattal lehet igénybe venni, mint ahogyan a költségvetés a pénzpiacon forráshoz jut. Durván 2%kal magasabb a kereskedelmi bankok szintje, mint az államadósság-kezelõ központ bevételi része. Ehhez jön még hozzá a

magánberuházó üzemeltetési költsége, minimális haszna 0,75%-kal. Ha senki nem lop el egy fillért sem, akkor is közel 3%-kal terheli meg fölöslegesen a beruházás költségeit, ami látva a megkötött szerzõdések volumenét, évente 3 milliárd forint pénzkidobás. 20 éves futamidõvel ez jelen értéken 60 milliárd forint pénzkidobás, névértéken több száz milliárd. Ezek a konstrukciók föl fognak borulni, mert Magyarországon, de a világon sem látszik az, hogy általában a felsõoktatási beruházások ki tudják termelni a saját beruházási forrásigényüket. Egy-két kivétel van csak. Magyarországon én négyet látok: a külföldi hallgatóknak folytatott zenemûvészeti és orvosi, közgazdasági és néhány mûszaki képzés. Nem tartozik ide a kollégiumok köre sem. Néhány külföldi hallgatónak otthont adó diákhotel kivételével nem lehet rentábilisan diákhotelt építeni. Azt látjuk, hogy a kormány ezt úgy kívánja megoldani, hogy ahhoz, hogy egy hallgató ilyen hotelt igénybe vegyen, másik kettõnek-háromnak a lakhatási támogatását elveszi. Építkezni kell, fejleszteni kell kollégiumokat, elõadótermeket, könyvtárakat, de ezt költségvetési forrásból kell tenni, mert ez a legolcsóbb, az, ami most történik, ez a legdrágább. Az elõbbi ellenõrizhetõ, átlátható, utóbbi pedig átláthatatlan és ellenõrizhetetlen. A felsõoktatási törvény tervezete a tavaszi ülésszakban a Parlament elé kerülhet, az oktatási miniszter szerint nem számíthatunk a törvény konszenzusos megalkotására. Ön szerint mire lehet számítani? Alapos szakmai vitára mindenképpen. Nyilvánvaló, az átalakítást el kell végezni, de mindez egy biztonságos fejlesztéspolitika keretén belül kell megvalósuljon. A legnagyobb ellenzéki párt erre tesz javaslatot, és nem tudjuk azt támogatni, hogy 2006-tól megszûnjenek a fõiskolai és egyetemi szakok. Mi – hasonlóképpen európai országok felsõoktatás fejlesztéséhez – 5-10 éves átmeneti idõszakot javasolunk, ahol egymás mellett mûködnek és bizonyítják a maguk létjogosultságát az új illetve a régi típusú képzések. Ezeknek az értékelése alapján lehet aztán majd úgy dönteni, hogy jó, vagy leállíthatjuk a hagyományos képzési formát. HorváthÁgnes

2004. december

Próbáltam jelezni a jelenlegi oktatásirányítóknak, hogy bölcsebben tennék, ha csak az eredeti kérdésre koncentrálnának, a többciklusú képzés kialakítására, ebben az esetben sokkal könnyebb lenne politikai pártok vagy szakértõi csoportok közötti megállapodás. És kár ezt a vitát megterhelni és így a megállapodás, a konszenzus kialakulását ellehetetleníteni, az irányítási kérdések, az autonómiát sértõ elképzelések bevonásával. Az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével kellemetlen kutyaszorítóba került az Oktatási Minisztérium, de az Ab okkal és alappal döntött úgy, hogy megsemmisíti nemcsak a kormányrendeletet, hanem a kormányrendeletet lehetõvé tevõ törvényi passzust is. Pálinkás József már szeptember elején jelezte, hogy a kormány az átalakítással kapcsolatosan 2004 nyarán kormányrendeletet fogadott el, holott azt törvényben kellett volna szabályozni. Szóvá tették-e ezt hamarabb, vagy most az MDF panaszolta elõször, rögtön az Ab-nál? A kezdet kezdetétõl nyilvánvaló volt, hogy ez egy alkotmányellenes megoldás. Különösképpen a kormányrendeletnek az a pontja, amelyik nemes egyszerûséggel úgy utal vissza a felsõoktatási törvényre, hogy 2006-tól egy rendelet megtiltja a törvényben szereplõ szakok indítását. Az MDF nem ezt tartotta alkotmányellenesnek, én ezt tekintettem annak. Így most egy lázas kapkodás indul el, hogy a költségvetési törvénybe erõszakolják be ezt az ügyet, vagy egy önálló törvény szülessen. Jól látszik, hogy ebbõl a felsõoktatási törvénybõl márciusig nem sok minden lesz. Ez ezért fontos, idén hamarabb, február 15-ig a jelentkezéseket le kell adni. Az Ab döntése jelentõsen befolyásolja azok életét, akik középiskolások, illetve kétszintû érettségit tesznek. Akkreditáltak sok új szakot, ezek gyakorlatilag nem léteznek? A felsõoktatási törvény azt mondja, hogy két évvel elõre a felvételi követelményeket ismertetni kell. Óvnám attól a kormányt, hogy a most kialakult helyzetet úgy oldja meg, hogy annak a hallgatók igyák meg a levét, azaz ne biztosítsák számukra a szükséges felkészülési idõt, hogy tudhassák, hogy egyáltalán mire jelentkeznek, és hogy mik a követelmények. Ebbõl az is fakadhat, hogy nemcsak a 2005-ös kísérleti elindítása, a 2006-os bevezetés is elúszhat. A kétszintû érettséginél rengeteg szervezési, operatív probléma van. Nem kaptak elegendõ információt és elegendõ idõt azok feldolgozásához sem a pedagógusok, sem az intézményvezetõk, a vizsgában közremûködõk, és legkevésbé a gyerekek. Említette, hogy az intézményi autonómiával kapcsolatos tervek nem fakadnak szorosan a bolognai folyamatból. Mégis milyen elmozdulást jelenthet, ha az intézmények közhasznú társaságokat hoznak létre egyes egységek mûködtetésére (pl. kollégiumok ebben a formában történõ mûködtetése), ha a fenntartó dönt a legfontosabb gazdálkodási kérdésekben?

7

nagyító Újraírták a felsõoktatási törvénytervezetet

2004. december

A Felsõoktatási Konferenciák Szövetsége (FKSZ) – amely a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) és a Fõiskolai Fõigazgatói Konferenciát (FFK) összefogó szervezet – november 29-én állást foglalt a készülõ Felsõoktatási Törvényrõl, és többségi támogatással javasolta annak kormány elé terjesztését. A döntéssel egy idõben nyilatkozatot tett közzé a szövetség, amelyben leszögezték: szükségesnek tartják a felsõoktatás olyan új törvényi szabályozását, amely a felsõoktatás meglévõ értékeire, valamint a jövõbeli követelményekre építve biztosítja a magyar felsõoktatás nemzetközi versenyképességének további erõsítését. Ezért a szövetség augusztus 23-i ülésén a napirendjén szereplõ, alapvetõ elvi és gyakorlati vonatkozásokban széles körben erõteljes kritikát kapott törvénytervezet újrafogalmazására egy olyan szakértõi testületet hozott létre, amely az Oktatási Minisztérium (OM) illetékes vezetõivel együtt kidolgozott egy kölcsönösen elfogadható, a magyar felsõoktatás jövõjét szolgáló törvénytervezetet. A bizottságba tagot delegált a Magyar Rektori Konferencia, a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsõok-

8

tatási Dolgozók Szakszervezete. E munka eredményeként készült el a Felsõoktatási Konferenciák Szövetsége ülése elé került, újrafogalmazott felsõoktatási törvénytervezet, amely jelentõs támogatottságot kapott a rektori és fõigazgatói testületektõl. Dr. Besenyei Lajos, az MRK elnöke lapunknak elmondta: a törvényben, a magyar felsõoktatás fejlesztésében alapvetõ kérdésnek tekintik az intézményi autonómiára, a társadalmi küldetésre és felelõsségre, az oktatásra és kutatásra, a minõségbiztosításra, a pénzügyi-gazdasági finanszírozásra, valamint az oktatás és kutatás személyi feltételeire vonatkozó részeket. Az autonómia egyik sarkaltos pontja volt az eredeti törvénytervezetben, hogy az irányító testületben nagyobb létszámban lennének egyetemen kívüli képviselõk, illetve az igazgatótanács elnöke is külsõs lenne. A most elkészített javaslatban a rektor állna az igazgatótanács élén. A felsõoktatás mûködõképességének megõrzése és fejlesztése szempontjából alapvetõ követelmény, hogy az eddigiekben megfigyelhetõ, évrõl évre bekövetkezõ erõforrás-kivonás szûnjön meg. A FKSZ felmérése szerint 2005-ben 2004hez – egy rendkívül nehéz, elvonásokkal sújtott évhez – képest 21 milliárd forinttal kapnak kevesebbet a felsõoktatási intézmények, mint amennyire az óvatos becs-

lések szerint is szükségük lenne. A nemzetközi versenyképesség megõrzése és erõsítése szempontjából a fejlesztések nem halaszthatók tovább, az állami forrásokra és a magántõke bevonására egyaránt szükség van. Kiemelt jelentõségûek e vonatkozásban a törvénytervezet azon paragrafusai, amelyek a felsõoktatási intézmények sajátos költségvetési jogállására, a gazdálkodás szabadságára, valamint a finanszírozásra vonatkoznak. A minõségbiztosításhoz, az elitképzéshez szükséges feltételek megteremtéséhez dr. Besenyei Lajos szerint elengedhetetlen az állami támogatás. A konferencia elnöke ugyanakkor hangsúlyozta az egyetemek társadalmi szerepvállalásának fontosságát, mert mint mondta, ez a pont teljességgel hiányzott az OM által készített törvénytervezetbõl. Egy amerikai felmérés szerint egy- egy tudásközpont 100-120 kilométeres körzetben is érezteti hatását. Hazánkban a vidéki egyetemek válhatnak régiójuk tudásközpontjává, meghatározva ezzel az adott térség gazdasági, szellemi és társadalmi fejlõdését. A FKSZ támogatásának feltétele, hogy a késõbbi vitákban, a kormány- és parlamenti elõterjesztésekben ne sérüljenek a közös megállapodás alapján kialakított és elfogadott elvi alapok. Amennyiben ez bekövetkezne, automatikusan érvényét veszti a most kialakított támogató álláspont, a FKSZ újratárgyalja az elvi vonatkozásokban megváltozott tervezetet. ZsigriJudit

nagyító A vendégszeretõ(bb) magyar felsõoktatásért Mennyire fontos, hogy Magyarországon külföldiek is tanuljanak? Milyen helyzetben van a magyar felsõoktatás a nemzetközi versenyben? E kérdésben Álmosné Kajdy Ella dr., a Pécsi Tudományegyetem 12 éve külkapcsolatokkal foglalkozó munkatársa nyilatkozott. A magyar felsõoktatásnak elemi érdeke, hogy minél több külföldi diák tanuljon országunkban. Vegyünk egy példát: Finnország lakossága 5,2 millió, és évente 8000 külföldi hallgató tanul náluk. E példát Magyarország lakosságára vetítve 15000 fõt kapunk, ám a 2003-as adatok szerint mindössze 3000 külföldi diák tanult hazánkban, ami törtrésze a kívánatosnak. Az USA minden külön erre irányuló projekt és program nélkül nagyobb mobilitást bonyolít le, mint Európa! Az EU úgy maradhat versenyképes a globalizált világ piacán, úgy válhat a legdinamikusabban fejlõdõ tudásalapú társadalommá, ha a tagországok felsõoktatási rendszere átjárható, egyértelmû és átlátható. Ezért bár az EU-ban az oktatáspolitika minden tagállam szuverén joga, komolyan kell venni az ajánlásaikat. A mobilitási programokban részt vevõ diákok vágya is az, hogy ne kelljen sok adminisztrációval küzdeniük, egységes legyen az eljárásrend a különbözõ országokban, és egységes gondolkodásmód érvényesüljön. Konkrétan milyen intézkedéseknek kell az Európai Felsõoktatási Térséghez való csatlakozás során megvalósulniuk? Elsõként a hallgatók, oktatók és az admi-

nisztrációt végzõk mobilitása elõsegítésének. A kreditrendszer kialakításának, amely olyan egységes mérõeszközt (a kreditpontot) biztosít, amely lehetõvé teszi a különbözõ intézményekben tanulók összehasonlítását. A tagállamoknak el kell ismerniük egymás felsõoktatási fokozatait – ezt segíti majd elõ az ún. diploma melléklet, melyet 2005-ben vezetnek majd be, s mely a kiadott diploma angol nyelvû változatát jelenti. „Európai” identitás kialakítása, melynek jogszabályi háttérhez tartozik az is, hogy elismerjük a külföldön tanulók kreditjeit. És nem utolsósorban: legyenek magasak az ösztöndíjak! Milyen konkrét lépések történtek eddig a szervezetek szintjén? Megalakult a Campus Hungary társulás, valamint külön szervezetbe tömörültek azok a magyar felsõoktatási intézmények, amelyek kimondottan kínai hallgatókat szeretnének Magyarországra csábítani. Az Oktatási Minisztérium fórumokon tanácskozza meg a felsõoktatási intézmények képviselõivel, hogy az egyes piacokon milyen stratégiával lépjen fel a magyar felsõoktatás. Hálózatba tömörülve ugyanis a magyar egyetemek sokkal hatékonyabban tudnak fellépni, és az ér-

Campus Hungary Az Oktatási Minisztérium – úgy is, mint a Campus Hungary ötletgazdája – anyagi támogatást ad a társulásnak, melybõl konferenciákat szerveznek, valamint módszertani füzetet, illetve tájékoztató anyagokat is kiadnak. Már rendelkezésre áll egy, a program valamennyi tagját összefogó közös honlap is, a www.campushungary.hu webcímen. A weboldalon kívül nyomtatott tájékoztató anyagokat is terjesztenek a Magyarországon tanulás elõnyeirõl, olyan fórumokon is, mint a novemberi Európai Felsõoktatási Vásár, amelyet Bangkokban rendeztek.

Erasmus Mundus A 2004 januárjában létrejött Erasmus Mundus egy új együttmûködési és mobilitási program a felsõoktatás területén, melynek elsõdleges célja, hogy növelje az európai felsõoktatás színvonalát, és világszerte elismertté tegye azt. Másodsorban az Erasmus Mundus Masters kurzusok és ösztöndíjak lehetõséget teremtenek a kultúrák közötti párbeszédre, közeledésre; valamint az oktatók és hallgatók mobilitásának támogatásán keresztül felkészítenek a globális, tudásalapú társadalom kihívásaira. Az Erasmus Mundus program a tervek szerint körülbelül 90 Master kurzust fog támogatni. Ösztöndíjban (ami elérheti az 1600 eurót!) részesül majd hozzávetõlegesen 5000 harmadik országból származó hallgató, és 4000 európai hallgató, akik harmadik országban végzik tanulmányaik egy részét. Oktatói és kutatói ösztöndíjban részesülhet 1000-nél is több harmadik országból érkezõ szakember és ugyanennyi európai oktató és kutató. A program keretében Erasmus Mundus Master kurzusokat indító konzorciumokat és harmadik országban mûködõ intézmények közötti együttmûködéseket is támogatnak. A programot az Európai Bizottság hajtja végre, a pályázati kiírások az EU honlapján és hivatalos közlönyében jelennek meg. Minden részt vevõ országban vannak nemzeti Erasmus Mundus információs irodák – Magyarországon a Tempus Közalapítvány látja el ezt a feladatot. HarkaÉva

2004. december

Magyarországról jelenleg többen mennek külföldre tanulni, mint ahányan hozzánk érkeznek – ezen próbál változtatni a Campus Hungary társulás, mely magyar felsõoktatási intézményeket tömörít. A 2004 februárjában alakult programban jelenleg negyven magyar egyetem és fõiskola vesz részt. Elsõ lépésként arra szeretnék ösztönözni a felsõoktatási intézményeket, hogy idegen nyelvû szakokat is indítsanak, mind a magyar, mind a külföldi hallgatók számára. A Campus Hungary feladatai közé tartozik többek között az is, hogy módszertani anyagokkal segítse ezt a folyamatot; valamint a közös cél érdekében egyesítse a tagintézmények erõit, hiszen csak egységes, nemzetközi arculattal lehet Magyarország felsõoktatását vonzóvá tenni a külföldiek számára. A Campus Hungary tájékoztató és irodai feladatait a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) irodájának munkatársai látják el, hiszen a MÖB rendelkezik a legnagyobb kialakult kapcsolatrendszerrel, valamint a leggyakorlottabb a csereprogramok szervezésében.

dekképviselet is sokkal könnyebb – ez azért is fontos, mert a felsõoktatás mellett a nemzetközi diákok más intézményekhez – a bevándorlási hivatalhoz, a külügyminisztériumhoz, a belügyminisztériumhoz is köthetõk. Most úgy tûnik, az érintett minisztériumok olyan törvényeket hoznak, amelyek megkönnyítik a mobilitást. Miért alakult külön szervezet a kínai hallgatókkal kapcsolatban? Ázsia, és ezen belül Kína hatalmas piacot jelent. Egyrészt a lehetséges hallgatók óriási száma, másrészt a magas tandíjat is hajlandóak és képesek kifizetni. A költségtérítéseik hozzájárulhatnak az intézmények gazdasági helyzetének stabilizációjához. Ugyanakkor amennyiben sok kínai hallgatót szeretnénk, infrastrukturálisan fel kell készülnünk a fogadásukra. Mennyiben lehet profitálni még a nagyobb mobilitásból? A tandíj mint bevételi forrás sem elhanyagolható, de a mobilitás kapcsolati tõkét is jelent, valamint szakmai oldalról óriási modernizációs hatással bír. Ahhoz, hogy igazán partnerekké váljunk az egységes európai felsõoktatási térségben, hazánkban elsõsorban a közgondolkodást változása szükséges. Ebbe pedig a tanárok és diákok viselkedésén túl mindenki beletartozik: a korrupt taxis, vagy a jegyeladó hölgy, aki egy kukkot sem beszél idegen nyelven, a hivatalok sokszor embertelen packázásai sokat rontanak az ideérkezõkben kialakuló Magyarországképen. Nem elég törvények szintjén változtatni, az utca emberének kellene változnia, összefogással kell pozitív képet kialakítanunk az országról. HarkaÉva

9

nagyító Nagyot nõtt a maláj kistigris Érdekes nemzetközi összejövetelen képviselte többedmagával hazánkat dr. Besenyei Lajos a Magyar Rektori Konferencia elnökeként. Az elsõ Ázsiai és Európai Rektori Konferenciák találkozójának egy varázslatos ország, Malajzia adott otthont a közelmúltban. A Miskolci Egyetem rektorát arra kértem, meséljen élményeirõl, tapasztalatairól, valamint a konferenciáról. Nos, talán ez utóbbiról esett a legkevesebb szó, mert Európa számára kiderült, már nem Amerikával kell versenyezni. Miért rendezték meg ezt a konferenciát? Európa-szerte azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy folyamatosan csökken a születések száma. Ennek az egyik következménye az lesz, hogy az egyetemek,

fõiskolák körülbelül 15 éve múlva, ha nem is ürülnek ki, de a jelenlegi kapacitás harmadával fognak mûködni. Ez a jövõkép. Magyarországon ez év szeptem-

berében 105 ezer elsõst vettek fel általános iskolába és durván ugyanennyit az egyetemekre, fõiskolákra. Ha elõre ugrunk az idõben 10-12 évet, látható: a 105 ezer általános iskolás elsõsnek harmada fog felsõoktatási intézményben továbbtanulni. Mi lesz azonban a nagy egyetemi centrumokkal, az épületekkel, elõadókkal, a nagy oktatói gárdával? Ez igaz egyébként Angliára, Németországra is, nem csak magyar jelenség. Ázsiában viszont robbanásszerûen növekszik a népesség, nem lehet nem odafigyelni. Hiszen hallgatók kellenek… A piaci szempontokat nézve még fontosabbá válik Ázsia… Igen, de ezen a konferencián nem képviseltette magát Kína és Japán. Ránk nézve ugyan Kína az igazán komoly vetélytárs, és a kisebb ázsiai országok is nyilván, de mégis szûkebb piacot jelentenek. A másik nagyon fontos jelenség Ázsia hallatlanul dinamikus fejlõdése, ami a felsõoktatásban is látványosan érzékelhetõ. Malajziában és Szingapúrban az infrastruktúra, az egyetemek színvonala olyannyira fejlett, hogy nemhogy mi, magyarok, de nálunk fejlettebb nyugat-európai országok sem tudnak ilyet biztosítani. Át kell értékelni azt, hogy hol van Európa, és hol van Ázsia.

Vita és viszály a HÖOK-ban

2004. december

Ekler Gergely személyében új elnököt választott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyûlése november hatodikán Egerben, de az új elnökséget határozatképtelenség miatt nem sikerült felállítani. Az ügyészséghez fordult ugyanakkor több hallgatói önkormányzat, szerintük ugyanis csalás történt a HÖOK novemberi egri elnökválasztásán. A szóban forgó szervezetek december negyedikén (ismét) kivonultak a HÖOK újabb közgyûlésérõl, amelyen az elnökséget, illetve a felügyelõbizottsági tagokat választották meg.

10

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája idén november 12-14. között tartotta meg tisztújító közgyûlését. A legnagyobb érdeklõdést természetesen az elnök megválasztása váltotta ki elõzetesen, hiszen Barthel-Rúzsa Zsolt, a korábban fõleg az egyházi iskolák küldötteinek támogatásával megválasztott jelenlegi elnök nem vállalta az újbóli indulást. Ketten viszont vállalták a megmérettetést: Ekler Gergely, az ELTE és Németh József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatója. Hogy a választás nem fog simán lefutni, elõjelezte az is, hogy a jelöltek gyakorlatilag kampányturnéra indultak, az egyik vagy másik jelölt mellett önkormányzatok tették le elõzetesen voksukat és támogató nyilatkozatukat, és természetesen nem múlhat el magyar választás né-

mi mocskolódás nélkül sem, amelytõl egyik oldal sem tartóztatta magát. Mindezek után a választás HÖOK-körökben megszokott módon izgalmasan kezdõdött. Némi bizalomvesztés a Felügyelõ Bizottság iránt, tíz-tízperces elnökjelölti last minute meggyõzések, aztán a kérdések és válaszok órája következett. Majd a szavazás mintegy kétórás procedúrája kezdõdött meg, amely végén kiderült az eredmény: Ekler Gergely 82, Németh József 69 szavazatot kapott. Ezt azonban nem követte a folytatás (még meg kellett volna ugyanis választani az elnökségi tagokat, a Felügyelõ Bizottságot, valamint az EFOTT bizottsági tagokat is), miután a vesztes Németh József és csapata választási csalást emlegetve elhagyta az üléstermet, határozatképtelenné téve a közgyûlést.

Állami támogatásból tudják ezt a magas színvonalat biztosítani, vagy magántõke segítségével? Zömében állami támogatásból valósítanak meg mindent. Malajziában például a kõolaj alapozta meg az ország gazdaságát. Utak, autópályák, dinamikusan fejlõdõ városok, elképesztõ tisztaság jellemzi az országot. Térjünk vissza a felsõoktatásra! Gondolom, meglátogatott néhány egyetemet. A szingapúri központi állami egyetemen jártam, ami a legnagyobb az országban, húszezer hallgatójuk és háromezer oktatójuk van. Magyarországon sokkal kevesebb oktató jut egy hallgatóra. És ami nagyon lényeges: a 3 ezer oktatónak több mint a fele külföldi! Képesek odavinni a legjobb professzorokat… Vegyes érzelmekkel tért haza… Nagy tanulság volt számomra azt felismerni, hogy mi Európában bizony nagyon alábecsüljük Ázsiát. Ez a földrész nagy hajtóerõ, hallatlan tartalékokkal. Persze ezt a stabil, fejlõdõ gazdaság, a kõolaj, a kereskedelem biztosítja, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a fegyelmet, ami Európában nem jellemzõ. Eddig Amerikát tartottuk az agyelszívó központnak, most már reális esélye van annak, hogy ezek a kis ázsiai országok csábítják majd magukhoz az európai koponyákat. És ha jól megfizetik, ragyogó kutatási feltételeket biztosítanak, miért ne menne oda? Számomra tényleg nagyon tanulságos volt ez az összejövetel. Át kell értékelni az ázsiai felsõoktatást, az ázsiai diákok Európába hozatalának kérdését. ZsigriJudit

A közgyûlésrõl ennek fényében olyan címekkel láttak napvilágot a tudósítások, mint: Botrány a HÖOK-elnökválasztáson: Van elnökünk! – és ennyi; Hallgatói Önkormányzatok Országos Kabaréja; vagy Gyõztes bukás a HÖOK-ban. A leköszönõ elnök, Barthel-Rúzsa Zsolt – aki december 31-ig teljes jogkörrel tölti be elnöki tisztségét – december 4-re újabb közgyûlést hívott össze, amelynek ezúttal az ELTE adott otthont. A vége azonban ugyanaz lett: az ellenzék kivonult. Az ügyészséghez forduló, a választáson vesztes jelöltet támogató önkormányzatok azt kérik, az ügyészség semmisítse meg a novemberi választás eredményét. Hivatkoztak többek között a HÖOK szervezeti és mûködési szabályzatára, amely kimondja: egy idõben kell elnököt és elnökséget is választani. Barthel-Rúzsa Zsolt szerint viszont nem történt semmiféle csalás: a felügyelõbizottság kivizsgálta az ügyben érkezett panaszokat, de nem talált szabálytalanságot az elnökválasztás során. Egy biztos az egész történetben: a viszály folytatódik, amelynek háttere sokkal régebbi, mint ez a konkrét elnökválasztás. EducatioPress

nagyító Média az egyetemisták közt A MESE Közhasznú Társaság a Belvedere Meridionale Alapítvánnyal és a Felsõoktatási Kutatóintézettel közösen kérdõíves kutatást végzett az egyetemisták körében a médiához való viszonyukról és médiafogyasztásukról. A vizsgálat újdonságát az adta, hogy a kérdõíveket az Interneten töltötték ki a megkérdezettek. A vizsgálatban azoknak a felsõoktatási intézményeknek a hallgatói osztották meg médiahasználati szokásukat a kutatókkal, ahol MESE-tag hallgatói lap jelenik meg. Ez magába foglalja a hazai felsõoktatatási intézmények jelentõs részét (28 felsõoktatási intézmény több mint 124 kara). Összesen 1008 hallgató válaszolt a kérdõívre. Az Oktatási Minisztérium adatbázisa alapján kiszámított kvóta határozta meg az adott intézményben lekérdezésre kerülõ kérdõívek számát, így minden intézménybõl arányosan kerültek hallgatók a mintába. A kérdezõbiztosok véletlenszerûen – minden harmadik embert – választották ki a válaszolókat, akik egy számítógépen keresztül töltötték ki a kérdõívet. MÉDIA FOGYASZTÁS %-BAN (N=1008)

%

80

60

40

pon milyen médiumokkal kerül kapcsolatba, és azokat mennyi ideig olvassa, nézi, illetve hallgatja. A hallgatók legnagyobb része, 72,1 % minden nap olvas újságot, 59,3% minden nap hallgat rádiót és 58,5 % minden nap néz televíziót. Azonban a különbözõ médiumokra igencsak eltérõ idõt fordítanak. Átlagosan a legtöbb idõt, 329 percet rádióhallgatásra fordítanak a hallgatók. Ezt követi a tévénézés 85 perccel, míg a legkevesebb idõt az újságolvasásra fordítják (52 perc).

Nyomtatott sajtó A kutatás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hallgatók mely újságokat olvassák leginkább. A vizsgálat során kettébontottuk a politikai-gazdasági napilapokat, valamint a hetilapokat, magazinokat. (A válaszoknál a „minden számot és a minden második számot elolvasok” válaszokat összevontuk.) Nem vizsgáltuk a bulvár-, valamint az ingyenesen terjesztett napilapokat. A napilapok közül a legtöbben a helyi megyei lapot olvassák. Ez a hallgatók 44,5 %-át jelenti. Ezt követi a Népszabadság 33,3 %-kal, majd még dobogós helyen áll a Magyar Nemzet 26,3 %-kal. A negyedik helyen áll a Népszava 16,4 %-al. A felmérés idejében a Magyar Hírlap nem jelent meg. A hallgatók mintegy ötöde olvas gazdasági napilapokat (Napi Gazdaságot és Világgazdaságot).

20 Egyetemi sajtó

0 Tévénézés

Rádióhallgatás

A minta alapeloszlásai A férfiak és a nõk azonos arányba kerültek be a mintába. A férfiak 50,7 %-kal, a nõk 49,3 %-kal képviseltették magukat a mintában. A kérdezettek 62 %-a egyetemi szintû, 38 %-a fõiskolai szintû tanulmányokat folytat. Az évfolyamok közül az elsõsök 14 %-ban vannak jelen, a harmadévesek 27 %-ban, míg a többi évfolyam közel azonos arányban (20 %). A megkérdezett hallgatók egyharmada kollégiumban lakik, egynegyedük otthon a szülõkkel, 22 % albérletben és 14,1 % saját lakásban lakik. A válaszadók átlagéletkora kicsivel több, mint 22 év.

Újságolvasás

A hallgatók több mint háromnegyede, 77,6 % olvassa rendszeresen a helyi egyetemi lapot, emellett igen magas a helyi kari újságot olvasók aránya is (63,8 %). Az Aktív Szemeszter minden vagy

ÁTLAGOSAN HÁNY PERCIG FOGLALKOZOL VELE NAPONTA?

350 300 250 200 150 100

A felsõoktatásban tanulók médiafogyasztása

0

Tévénézés

Rádióhallgatás

Újságolvasás

2004. december

A médiafogyasztás elemzésénél az írott és elektronikus sajtót is vizsgáltuk, azonban a fõ hangsúlyt a nyomtatott médiára helyeztük. Azt kérdeztük a felsõoktatásban tanulóktól, hogy egy átlagos na-

50

11

nagyító ÚJSÁG

%

Est-lapok

45,8

HVG

40,5

Színes RTV

32,1

National Geographic

31,7

Nõk Lapja

25,1

CKM

24,2

Cosmopolitan

NAPILAPOK ÉS EGYETEMI SAJTÓ OLVASOTTSÁGA (N=1008)

Megyei lap Népszabadság Magyat Nemzet Napi Gazdaság Világgazdaság

23

Magyar Narancs

22,5

Élet és Irodalom

21,7

Figyelõ

21,7

168 Óra

19,4

Magyar Fórum

15,8

Helyi egyetemi lap Helyi kari lap Aktív Szemeszter

0

10

20

HETILAPOK ÉS EGYETEMI SAJTÓ OLVASOTTSÁGA (N=1008)

Est-lapok HVG Szíves RTV Nat. Geographic Nõk Lapja CKM Cosmopolitan Magyar Narancs Élet és Irodalom Figyelõ 168 Óra Magyar Fórum Helyi egyetemi lap Helyi kari lap Aktív Szemeszter

0

10

minden második számát a megkérdezettek 44,2 %-a olvassa. Az egyetemi sajtó lapjai közül legkisebb népszerûségnek a kollégiumi lapok örvendenek (14,4 %). Ha az arányokat figyelembe vesszük, akkor megfigyelhetõ, hogy a felsõoktatásban tanulók legnagyobb arányban az egyetemi sajtót olvassák.

20

40

60

80

40

60

4,7 %-a adott jeles osztályzatot. Jónak ítélte 37,7 %, közepesnek 44 %. Kettest adott az olvasók 9,4 %-a, míg 4,3 % egyesre értékelte. A lapban megjelenõ információk hasznosságára az olvasók 6 %-a adott jelest 43,7 % adott négyest, 35,2 % hármast, 10 % kettest, és 5,1 % nem engedné át a ezen a vizsgán. A lap tárgyilagosságával a hallgatók nagy része meg van elégedve, mivel több, mint ötven százalékuk értékelte jóra vagy jelesre. Az olvasók legnagyobb része (42,8%) közepesre osztályozta az Aktív Szemeszterben megjelent írások érdekességét, míg 32,8 % jó és 4,7 % jeles osztályzatot adott. A lap külsõ megjelenésével elégedettebb az olvasóközönség, a legtöbben, (44,3 %) jóra értékelték az újságot, 7,9 %-a az olvasóknak ötöst adott, és valamivel több mint a harmaduk közepesre értékelte a lap megjelenését. Az olvasók kétharmada hasznosnak ítélte az Aktív Szemesztert. A lap egészével az olvasók egyötöde teljes mértékben elégedett, és valamivel kevesebb, mint fele pedig részben elégedett vele. TarnayIstván

MENNYIT OLVASOL EL AZ AKTÍV SZEMESZTER EGY SZÁMÁBÓL?

a felét 29.2%

egészet 23.8%

2004. december

Az Aktív Szemeszter véleményezése

12

A kutatás során vizsgáltuk, hogy az Aktív Szemesztert olvasók mennyire elégedettek a lappal. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 50,3 %-a olvasta már a lapot, és a lap elolvasására átlagosan 18 percet fordítanak. A megkérdezett hallgatók 23,8 %-a az egész újságot olvassa, 29,2 % a felét olvassa el, és 47 % csak néhány oldalt néz át. A lapot az iskolában megszokott 5 fokozatú skálán értékelték az olvasók. A lap információgazdagságára a hallgatók

80

néhány oldalt 47%

nagyító Budapesti Kommunikációs Fõiskola Média, marketing, reklám, promoció, pr, vállalati kapcsolatok: mind-mind a kommunikáció terepe. Ez az a szakmacsoport, melynek számtalan alkalmazott területe van, hiszen kommunikációs készségekre a legtöbb helyen szükség van. Nem véletlen, hogy a továbbtanulásra készülõk és a második diplomát megpályázók körében mára ez lett a legkedveltebb pálya. A felvételizõk és a munkaerõpiac igényeihez igazodva a Budapesti Kommunikációs Fõiskola szakkínálata felvonultatja a kommunikáció legtöbb alkalmazott területét. Ezek közül az – egyébként a Fõiskola által alapított – üzleti kommunikáció szak iránt a legfokozottabb az érdeklõdés. Az álláshirdetésekbõl ugyanis egyértelmûen kiderül: a hazai piacon munkaerõt keresõ szervezetek, vállalatok különös hangsúlyt fektetnek leendõ munkatársaik kommunikációs képességeire, készségeire. A szak a munkaerõpiac kihívásainak megfelelõen a hazai üzleti, vállalati illetve közigazgatási szféra számára képez kommunikációs szakembereket. Az elõzetes felmérések alapján a munkaerõpiacon elsõsorban olyan szakembereket keresnek, akik rendelkeznek megfelelõ marketing, reklám, PR, illetve a sikeres üzleti kommunikációt megalapozó társadalomtudományi ismeretekkel (szociál- és szervezetpszichológia, gazdasági, pénzügyi és menedzsment ismeretek), valamint készségszinten képesek prezentálni, üzleti tárgyalásokat bonyolítani, rendezvényeket szervezni, sajtóközleményeket, üzleti leveleket írni, kiválóan beszélnek legalább egy nyugati idegen nyelvet, és jártasak a számítógépes technikákban. Az itt végzett hallgatók keresett szakemberek lesznek a kereskedelem, a reklám és a marketing szakma területén, de megállják a helyüket

mint PR vagy vállalati kommunikációs munkatársak is – árulta el a részleteket lapunknak dr. Zsuffa Ákos, a Budapesti Kommunikációs Fõiskola marketing- és kommunikációs igazgatója.

A levelezõ oktatás a Budapesti Kommunikációs Fõiskolán több intézmény gyakorlatától eltérõen egyenrangú a nappali képzéssel. Minden héten több napot (péntek, szombat) is biztosítanak konzultációra a hallgatóknak, és az órarendjüket nagyrészt maguk állíthatják össze a munkaidejükhöz mérten. Levelezõ hallgatóik is részt vehetnek (és egyben részt is kell venniük) minden szemeszter elején egy háromnapos készségfejlesztõ tréningen. A tréningsorozat az utolsó évre – több más kompetencia mellett – megtanítja arra a hallgatókat, hogy hogyan menedzseljék magukat, hogyan „adják el” tudásukat egy rövid állásinterjún. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a BKF az elsõ két hazai felsõoktatási intézmény

Az év legjobb fõcíme és arculata Bestseller A Bestseller jelenleg péntek esténként, 23 óra után látható az m1-en. A mûsor a 2003. évi Kamera Hungária fesztiválon elnyerte az „év legjobb fõcíme és arculata” címet. A design kialakítása Weigert Miklós nevéhez fûzõdik, az õ tervei alapján készült fõcímet Lévai Balázs rendezte. José Saramagón és Paul Austeren át Paulo Coelhoig. A riporter, Lévai Balázs számos szerzõt megszólaltatott már, méghozzá lakóhelyének közelében, amely a Kanári-szigetektõl Ázsián át Észak-Amerika nagyvárosaiig akárhol lehet; a lelkes stáb ugyanis bárhová elmegy, hogy megossza a nézõkkel a híres és/vagy érdekes írók, költõk személyes varázsát. Ugyanis a Bestseller csapata nem csupán a riportalanyok születési idejére és könyveinek számára kíváncsi, hanem az írás gyönyörûségére, a kézirat elkészítésének mikéntjére, az írónak tanácsokat adó személyekre, a témaválasztás okára is. Eközben a riporter mindvégig közérthetõ, nem lírai magasságokba hatoló, nem a hétköznapi ember számára esetleg túlságosan is fennkölt szóhasználatot erõlteti. Természetesen a mûsorok anyaga archiválásra kerül, és ennek hasznossága

folyamatosan megmutatkozik abban, hogy egyes anyagokat középiskolák, sõt egyetemek (pl. legutóbb az ELTE Portugál Tanszéke) is elkérik. Riportjait elemzik, felhasználják az oktatásban. A korábbi Bestseller-interjúk teljes anyagát tartalmazó kötet jelent meg 2004-ben az Európa Kiadó gondozásában „Bestseller – a világ nyitott könyv” címmel, amelyet május 19-én mutattak be a Merlin Színházban, és az elsõ tizenkét interjúalannyal készült riportok elõtt Esterházy Péter elõszavát olvashatjuk. A könyv 12 riportalanya pedig José Saramago, Helen Fielding, John Updike, Mario Vargas Llosa, Harold Pinter, Michael Cunningham, Paul Auster, Ohran Pamuk, Ljudmilla Ulickaja, Paulo Coelho, Alessandro Baricco és Martin Walser volt. Az MTV decemberben vetítette a mûsor tizenhetedik részét. A stáb egyfajta útinaplóit olvashatjuk a neten is a www.litera.hu/terepjaro/bestseller cím alatt. Az itt található élménydús írásokból akár külön könyv is születhetne. További információk olvashatók a „Bestseller – a világ nyitott könyv”-rõl a www.kontextus.hu, a www.es.hu és a www.europakiado.hu webcímen. HámoriZoltán

2004. december

Számos esetben unalmas és lassú közlési struktúra kerekedett ki irodalmi mûsorokból. A Bestseller, szakítva ezzel a „hagyománnyal”, egyfajta kísérlet arra nézve, hogy lehet-e ma az irodalmat érdekes és szórakoztató módon tálalni a televízióban. A mûsor sikere azt mutatja, hogy igenis lehet. A mûsor szerkezete összesen 26 percnyi, viszonylag rövid részekbõl, filmrészletekbõl, rövid riportokból áll, és fõ célja az, hogy vágyat keltsen a nézõkben a feldolgozott témák mélyebb szintû megismerésére azon a tényen túl, hogy pozitív befogadóként megnézik a mûsort. A mûsor ismertségére egyébként jellemzõ, hogy sokkal többen ismerik, mint amennyien nézik. A Bestseller a világirodalom számos ismert írójával, költõjével készített már riportot, a külföldi forgatások pedig a magyar nézõknek igazi irodalmi csemegét kínálnak Margaret Atwoodtól

között van, amely uniós forrást nyert a Strukturális Alapokból pályázati úton infrastruktúrája fejlesztéséhez. Ennek köszönhetõen 2004 õszén egy vadonatúj, multifunkciós épület jöhet létre a zuglói, zöldövezetes – ámde gépkocsival és tömegközlekedéssel is jól megközelíthetõ – Campus területén. Az iskola több mint 170 szakmai gyakorlatot biztosító vállalati partnerrel áll kapcsolatban. Kiemelt és támogatandó ügynek tartja a Budapesti Kommunikációs Fõiskola a társadalmi szerepvállalás kérdését. 2001 karácsonyán az elsõ évfolyam hallgatói rátaláltak egy apró vidéki településre (Besenyszög), melynek rászoruló családjait ajándékokkal és mûsorral lepték meg. A hagyomány nemcsak hogy folytatódott, hanem tovább erõsödött, hiszen idén már a BKF-Mikulás kereste fel – egy szegény falu – Felsõvadász óvodásait és alsó tagozatos iskolás diákjait, hogy megörvendeztesse az egész évben jól viselkedõ gyerekeket. A BKF hallgatói és a vezetõség közötti kapcsolatot szimbolizálja az is, hogy 2004. november 18-án a Fõiskola örökbefogadta a Bálint nevû uhu baglyot, akinek „feleségét”, Emmát sem hagyta magára a BKF Hallgatói Önkormányzata. A BKF vezetõi jó visszajelzésnek tartják, hogy az idei tanévben elsõként végzõ száz hallgató közül kilencvenen kaptak állásajánlatot szakmai gyakorlati helyüktõl. A Fõiskola nagy hangsúlyt fektet a hallgatók elégedettségére, a hallgatói szolgáltatások kiszélesítésére, amit mi sem bizonyít jobban, hogy egy 2004-ben 34004 középiskolás diák részvételével végzett országos felmérés eredményei szerint a Budapesti Kommunikációs Fõiskola bizonyult a legjobbnak a magán felsõoktatási intézmények között. dr.ZsuffaÁkos

15

15. Országos diákújságíró és diákrádiós pályázat A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) tizenötödik alkalommal írja ki országos diákújságíró, diákrádiós pályázatát. Bármelyik iskolatípus tanulói, szerkesztõségei pályázhatnak, a felsõ korhatár: 25 év. Beadási határidõ 2005. február 15. 1. Az Év Diákújságírója címre és jutalomra pályázhatnak diákújságírók publicisztikai írással. A riportmûfajt és a valódi tényeken alapuló írásokat elõnyben részesítjük a fiktív írásokkal szemben. A cikkek terjedelme nem haladhatja meg az 5 szabályosan gépelt oldalt (egy oldalon 25 sor, egy sorban 50 leütés). 2. Az Év Diákújságja. A 2004/2005-ös tanévben megjelenõ újságokkal szerkesztõségek pályázhatnak. Elsõsorban a tartalom képezi az elbírálás tárgyát. A bírálóbizottság örömmel fogad rajzos, képes cikkeket is. 3. Az Év Diákrádiósa. Kazettára rögzített diákrádiós mûsorral egyének és szerkesztõségek pályázhatnak. Idõtartam: min. 5, max. 15 perc. Tematikus vagy irodalmi mûsorral, riporttal, jegyzettel, interjúval, minihangjátékkal, dokumentummûsorral, ünnepi mûsorral, montázzsal stb. egyaránt lehet pályázni, iskolai ünnepségek rádiós felvételével, zenei összeállítással, diszkómûsorral azonban nem. 4. Felkészítõ tanári különdíj. Diákok, diákszerkesztõségek ajánlhatják a díjra - max. 1 oldalas tényszerû, ellenõrizhetõ adatokat tartalmazó írásban - a munkájukat kiemelkedõen támogató, segítõ pedagógusokat. Minden pályázathoz csatolni kell egy pályázati ûrlapot. A jelentkezés csak ezzel együtt érvényes! Pályázati ûrlapot lehet igényelni a DUE irodából és letölthetõ a honlapról is. Beküldési határidõ: 2005. február 15. Cím: DUE 1576 Budapest, Pf. 10. Nyeremények: 1 millió forint összértékben: 250 000 Ft értékben tárgynyeremények 250 000 Ft értékben médiatáborozási hozzájárulások 250 000 Ft értékben médiaiskolai tandíj-kiegészítés 250 000 Ft értékben egyéb jutalmak. Minden kategóriában az 1-3. helyezettek ingyenes meghívást kapnak a DUE áprilisi Országos Ifjúsági Sajtófesztiváljára. A nyertes írásokból a DUE Tallózó 2005. májusi és júniusi számában válogatást közlünk. Eredményhirdetés: 2005 áprilisában a Gödöllõn megrendezendõ XII. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon. Minden pályázó 2005. április elején levélben tájékoztatót kap. Az eredményt a Sajtófesztivál újságja, a DUE Hírek és a DUE Tallózó mellett az interneten is közzétesszük. További információk: 1148 Budapest, Örs vezér tere 11. fszt. 1. Tel.: +36 1 222-8213 E-mail: [email protected] (X)

nagyító A felsõoktatás nyilvánosságáról Szolnokon rendezte hagyományos õszi konferenciáját a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) november 19-20-án. A kétnapos rendezvényen a felsõoktatás nyilvánossága témában hallgattak elõadásokat a részt vevõ hallgatói újságírók és vendégek. A rendezvény a MESE „Fiatal újságírók az Európa hajón” konferenciájának továbbgondolt ötlete, hiszen ma Magyarországon, az Európai Unió tagjaként beszélni kell a felsõoktatás nyilvánosságáról, és létre kell jönnie egy olyan szakmai konferenciának, ahol a felsõoktatási sajtó munkatársai a vezetõ felsõoktatási szakértõkkel és szakpolitikusokkal megvitathatják a felsõoktatás, a nyilvánosság és a felsõoktatás nyilvánosságának aktuális kérdéseit. A péntek este érkezõ hallgatói újságírók Hornyák Tibor, a MESE elnöke, Báger Gusztáv, a Szolnoki Fõiskola tudományos fõigazgató helyettese és Dömsödi Zsolt, a fõiskola hallgatói lapja, a S.Z.O.F.I. fõszerkesztõjének köszöntése után állófogadáson vettek részt az újságírók. Este a kollégium hangulatos kávézójában, kellemes hangulatban folyt beszélgetés mai írókkal és költõkkel. Báger Gusztáv verseibõl olvasott fel, L. Simon László leköszönõ és Bednanics Gábor új FISZ-elnök (Fiatal Írók Szövetsége) az új generáció íráshoz, irodalomhoz való kötõdésérõl beszélgetett. A konferenciát szombaton Törzsök Éva fõigazgató asszony nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket, bemutatta az iskolát, és vázolta a Campus 2007-re tervezett felépítését.

Magyar Bálint

Fábri György

szágon lenne olyan megrendelõi réteg, amely a fõiskolai kutatásokat finanszírozza. A kétszintû felsõoktatási formáról Pálinkás József elmondta: négy év alatt nem lesznek a tanulók olyan képzettek, mint a mostani képzési rendszer három éve alatt, így az alapképzésben a színvo-

Pálinkás József

nal a jelenlegihez képest jóval alacsonyabb lesz. Magyar Bálint elmondta, teljes konszenzusról biztos nem lehet szó, mert egy-egy ilyen átalakuláskor mindig sérülnek az érdekek, de azon érdekek sérülése nem baj, amelyek a teljesítmény elérését gátolják. Dr. Kiss Ádám, az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék vezetõje a felsõoktatás nyilvánosságáról mint az intézményi autonómia részérõl beszélt. A felsõoktatási intézményekben két réteg alkotja az egyetemi autonómiát. A kisebb réteg állandóan a rendszerben van, alkalmas hosszú távú stratégia alkalmazására.

Báger Gusztáv, Bednanics Gábor, L. Simon László

A nagyobb réteg a tudásban érdekelt, hosszú távú stratégiában kevésbé tudnak részt venni, õk adják a felsõoktatási élet lényegét. Ebbõl adódik a nyilvánosság, melynek az eszközei az egyetemi kommunikációval rendelkezõ egyetemi lapok. Fontos, hogy létezzen a vezetõkben és a hallgatókban a bizalom, és a jogi szabályokat a belsõ réteg szabályozza, és szabályosan be is tartsa azt – mondta a tanszékvezetõ. Kiss Ádám ráirányította a figyelmet a nyilvánosság és minõségbiztosítás közötti kapcsolatra is. A konferencia záróakkordjaként nagy múltú és nagy példányszámú hallgatói lapok fõszerkesztõi, felelõsei beszélgettek egy fórumon. A jó tanácsokat szívesen fogadták a hallgatói újságírók tapasztalt kollegáiktól. A fórumon részt vett Zsigri Judit, a Miskolci Egyetem lapjának, a MERtnek a fõszerkesztõje, Hamvas László, a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõje, az Egyetemi Élet felelõs kiadója, Gyõrffy Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az Univ Pécs fõszerkesztõje, Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói lapjának, a Hökkentõnek a felelõs kiadója. MESE

2004. december

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke a szakmai utánpótlás nevelésének felsõoktatásbeli lehetõségeirõl beszélt. Eötvös Pál elmondta, a bulvár újságírás térhódításával sok minden megváltozott, olykor bizonyos újságírói viselkedésformák kárára is a figyelemfelkeltésre helyezõdött a hangsúly. Az újságíró szövetség elnöke megpróbálta körvonalazni, milyen lesz a jövõ újságírója öt év múlva. Fábri György, a Mindentudás Egyeteme tudományos igazgatója, az UnivPress Felsõoktatás-kutató Mûhelyének kutatásvezetõje a felsõoktatás nyilvánosságának elméleti megalapozásáról, az elmúlt másfél évtized folyamatairól beszélt. Fábri elmondta, továbbra sem szerepel a felsõoktatás megfelelõ súllyal a magyar közmédiában, nincsenek meg a fogyasztói reakciók. Sajnos értelmiségi deficit van a média fórumain, hiszen a felsõoktatás ügyei csak periférikusan jelennek meg. Ez annak tudható be, hogy a magyar értelmiség nem tette saját kör-

nyezetét, az egyetemi környezetet nyilvánossá. Az elõadást követõen a MESE elnöke, Hornyák Tibor átadta Fábri Györgynek a „Hallgatói Sajtóért 2004” díjat. A díjat a MESE 2002-ben alapította, és azok kapják, akik kívülrõl vagy belülrõl segítették az egyesületet, így szolgálták az egyetemi újságírás egészét. Õri András, a Diákhitel Központ Rt. kommunikációs igazgatója beszédében kifejtette a diákhitel alapvetõ fontosságú tudnivalóit. Elmondta, az elmúlt 4 évben eddig összesen 174336 hallgató szerzõdött, ami azt jelenti, hogy minden harmadik felsõoktatásban részt vevõ hallgató igényli a kedvezményes hitelt. Az eddig folyósított hitelek teljes összege majdnem 71 milliárd forint. Délután Botka Lajosné, a város polgármestere köszöntötte az egybegyûlteket, és megnyitotta Magyar Bálint és Pálinkás József vitaelõadását. Magyar Bálint leszögezte, hogy olyan törvényt nem lehet hozni sajnos, amelyikkel mindenki egyetért, és a szakmai vélemények is megoszlanak. De mindezek elõtt fontos lenne ha nem csak formailag, hanem tartalmilag is létrejönne az integráció. Pálinkás József sok mindenben egyetértett a miniszterrel, a képzési rendszer átalakítását támogatja, de ehhez idõ kell, remélhetõleg úgy 15 év múlva már olajozottan fog mûködni a rendszer. A Fidesz Kulturális Tagozatának elnöke viszont fontosabbnak tartotta volna, hogy 2002-tõl a Bolognai Nyilatkozatban tett ígéreteket kezdjék el megvalósítani és a felsõoktatás vezetõ szférájának átalakítására csak utána hozzanak törvénymódosítást. Az oktatási miniszter szerint azért lenne fontos, hogy a felsõoktatási intézmények önállóak lehessenek, hogy saját maguk tudjanak dönteni az õket foglalkoztató kérdésekben. Fontos témaként vetõdött fel, hogy jó lenne, ha lennének befektetõk, aki támogatnák a kutatásokat. Pálinkás nem tartotta valószínûnek, hogy Magyaror-

17

nagyító Kinyílt az univerzoom Kaposváron A Kaposvári Egyetem mûvészeti karán az idei tanévben fõiskolai szintû fotóriporter és képszerkesztõ szak indult. A nyolcszemeszteres képzés méltán egyedülálló az országban, hiszen nem volt még szak, amely közel három évtizedig várta volna sorsát a megvalósulásig, továbbá ez az elsõ olyan fotósképzés, ahonnét a diákok diplomával a kezükben léphetnek ki a nagybetûs életbe.

2004. december

A tavaszi felvételik ideje alatt óriási zsongás fogadta a Kaposvári Egyetemre érkezõket, mintegy 200, a fotós pályára áhítozó fiatal téblábolt az intézmény aulájában. Nehéz dolguk volt, hiszen csupán töredékük kaphatott helyet a képzésben. Tizennégy hallgatónak lett meghirdetve szak, ennek ellenére több mint tízszeres volt a túljelentkezés, ami az intézmény mûvészeti karán a színész szak után a második helyet jelenti. A képzés ötlete még valamikor a 70-es évek derekán pattant ki Keleti Éva fotómûvész fejébõl. Elmondása szerint a szakot a saját megbecsülésükért szerették volna létrehozni, hogy a fotóriporterek a médiában felsõfokú végzettségüknek köszönhetõen egyenrangú partnerei lehessenek az újságíróknak. Erre mintegy 30 évet kellet várniuk, mert egyetlen iskola sem fogadta be õket. Ezalatt tantervet készítettek, támogatókat kerestek, s akkreditáltatták a képzést, mígnem megtört a jég, s a Kaposvári Egyetem kaput nyitott számukra. Amint azt Országh László, a Kaposvári Egyetem mûvészeti tanszékének vezetõje elmondta, napjainkra igen aktuálissá vált a fotóriporter és a képszerkesztõ szak jelenléte, ugyanis, mint fogalmazott: a „képkorszakot” éljük.

18

Napjaink fotóriporterének tudnia kell kombinálni a mûvésziséget és a gyorsasággal, leleményesnek kell lennie, tudnia kell idegen nyelveket, s jó fizikai állapotban kell,

hogy legyen. Ismernie kell betéve a technikát, amivel dolgozik, és az sem elhanyagolható, hogy nagy általános mûveltséggel rendelkezzen. Tehát: amit tud egy

újságíró, azt jó, ha tudja a fotóriporter is, hogy igazán társa tudjon lenni a munkában. A kaposvári képzésben tanuló hallgatók mindezt elsajátíthatják. Erre biztosíték az oktatói gárda, amit olyan szakemberekbõl állítottak össze, akik országosan is és nemzetközileg is elismert nevek. A fotóriportot Féner Tamás oktatja, aki érdemes mûvész, s tanít az ELTE-n is. A szakfelelõs Albertini Béla, aki fotótörténetbõl kandidált, és rendszeresen jelennek meg könyvei. Baki Péter a labormunkálatok és a fotótechnika oktatója, tanít a Práter utcai fotósképzõben is. A fõiskolának továbbá van egy remek mûterme és egy nagyméretû fotólaborja, ahol a legmodernebb felszereléssekkel dolgozhatnak a hallgatók. – Mindenképpen arra próbáljuk kihegyezni a képzést – mondta Országh László –, hogy a hallgatók már most tudjanak vállalni különbözõ feladatokat, így az iskolaévekbõl fokozatosan kerülnek át a való életbe. Ez alapján különbözõ alkalmazott fotográfiai feladatokat kapnak, például prospektuskészítésnél és arculattervezésnél. Ez utóbbira jó példa, hogy diákok szeptemberben egy hetet tölthettek el egy gyékényesi mûvésztelepen, s az ott készült fotóikból – melyek egy prospektusban jelentek meg – mutatták meg az ottani vendéglátók környezetét. A képzés négy éve alatt ugyanakkor képszerkesztést is oktatnak, mely rengeteg számítógépes programmal kapcsolatos ismeretet jelent, így a hallgatók diplomájukkal egyszerre két szakmát is kapnak. PfeifferRoland

nagyító Változik-e a Diákhitel jövõre? Bizonytalanság, téves híresztelések, félelmek tapasztalhatók, hallhatók egyes diákok körében a Diákhitelrõl. Van olyan hallgató is, aki azért nem érdeklõdik a Diákhitel felõl, mert azt gondolja, nem jogosult rá, másokat szüleik, idõsebb barátaik évtizedes beidegzõdésû „nem jó tartozni” felkiáltása beszél le róla, holott egyébként szüksége lenne rá. A kételyek eloszlatására és néhány alapvetõ tudnivalóról kérdeztük Õri Andrást, a Diákhitel Központ Rt. Kommunikációs igazgatóját. Hány hallgató szerzõdött eddig, hány diáknak folyósítják a hitelt, és mekkora a folyósított hitel összege? 2001 szeptembere óta 176564 hallgatónak folyósítottunk 71,5 milliárd forintot. Miért érdemes felvenni egy hallgatónak a diákhitelt, miben különbözik más hitelektõl? A rendszernek számtalan olyan eleme van, ami egyedülálló a hitelezés területén. Úgy alkották meg, hogy mindig is a szabad felhasználású hitelek közül a legolcsóbb legyen. A Diákhitelnél nincs hitelbírálat, csak jogosultsági feltételek vannak, amelynek a ma felsõoktatásban tanulók több, mint 95%-a megfelel. A másik nagy elõnye, hogy míg egy banki hitelnél fix futamidõ van, magas törlesztõ részletekkel, és törlesztést azonnal meg kell kezdeni, addig a diákhitelnél a hallgató a kölcsönt rendszeres havi folyósítással veheti fel, vagy szemeszterenként egy összegben. A törlesztést csak akkor kell megkezdeni, ha megszûnik a hallgatói jogviszony. A törlesztés elsõ két évében a mindenkori minimálbér 6%-át kell (2004-ben 3180 Ftot, 2005-ben 3420 Ft), majd a harmadik évtõl kezdve a saját két évvel korábbi jövedelem 6%-át kell fizetni. A Diákhitelnél is van elõtörlesztési lehetõség, de nem terheli büntetõ kamat. Hogyan lehet felvenni a hitelt, mi a kérelem folyamata? A Diákhitel Központtal technikai szereplõként együttmûködnek egyes bankok és pénzintézetek, illetve a Magyar Posta is.

Az említettek egyik fiókjába kell elmenni, és egy igénylési csomagot szerezni. A kitöltéshez ajánlatos átolvasni az útmutatót és a szerzõdés szövegét. Az igénylési lap kitöltése után a személyes okmányok bemutatása mellett le kell adni ott helyben, tehát az egész igénylés mindössze egy órát sem vesz igénybe. Egészen pontosan ki veheti fel a kedvezményes hitelt? Az igénylés pillanatában 35 év alatti magyar állampolgár, aki beiratkozott aktív hallgató valamelyik magyar akkreditált felsõoktatási intézményben, ahol felsõfokú szakképzésben, egyetemi/ fõiskolai alapképzésben, vagy kiegészítõ alapképzésben vesz részt. Mindegy, hogy nappalira, estire vagy levelezõre jár, sõt a távoktatásosok is kérhetik. Költségtérítéses is felveheti, és az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ is. 2005-ben várhatók-e a konstrukcióban változások? Az alapkonstrukció vonatkozásában nem tudok róla. Vannak bizonyos döntéshozói tervek, igények, amelyek megvalósulása a lehetõségek bõvüléséhez vezethet, azonban ezek döntéshozói kompetenciák. Egyéb változás? A Diákhitel kamata változó, ettõl félnek azok, akik csak felületesen ismerik a Diákhitelt. A hitelhez ugyanis a forrást állami garanciavállalás mellett a Diákhitel Rt. a pénz- és tõkepiacról vonja be. A garanciavállalás következtében mindig az

akkor elérhetõ legolcsóbban pénzhez lehet jutni. A Diákhitel kamatát mindig az határozza meg, hogy az elõzõ szemeszterben mennyi volt a legolcsóbb pénz átlaga, erre maximum 4,5%-ot lehet rátenni a mûködési költségekre és a kockázati céltartalékra. A pénz- és tõkepiacon is mindig változik az akkor elérhetõ legolcsóbb pénz, ehhez a változáshoz alkalmazkodva változik a Diákhitel kamata is. A tavaszi szemeszterre érvényes kamatokat január 24-én hozzuk nyilvánosságra. Mik a tapasztalatok az eddigi törlesztésekkel kapcsolatosan? Az összes törlesztõ 1%-át teszik ki csupán a tartósan nem fizetõk, õk 6-12 havi hátralékkal rendelkeznek, és kb. 100an vannak, akiknél át kellett adni az ügyet az APEH-nak. Aki közelít a határhoz, annak a határidõ elõtt 1-2 hónappal figyelmeztetõ levelet küld a központ. Aki elérte a határidõt, felszólítjuk, hogy 15 napon belül rendezze tartozását, különben felbontjuk a szerzõdést. 300-400-an vannak, akiknél ezt kellett alkalmazni. Ekkor már 15 napon belül nemcsak az elmaradást, hanem a teljes tartozást viszsza kell fizetni. Az utolsó lépésben pedig az APEH következik. Ezek a szigorítások a normálisan törlesztõk védelmében vannak. A Diákhitelezés egy zárt rendszer, ha itt valaki nem fizet, akkor az összes többinek kellene az övét is megfizetni, ami erkölcstelen, de igazságtalan is lenne. Információink szerint a döntéshozók azon dolgoznak, hogy esetleg jövõ tanévtõl a magyar állampolgárok külföldi tanulmányokra is igényelhessék a Diákhitelt. Arról is esett már szó, hogy a költségtérítést fizetõ hallgatók esetleg nagyobb összegû hitelt vehetnének fel, mint az államilag finanszírozott hallgatók. HorváthÁgnes

2004. december

19

publicisztika

Egyetemek - a hallgatók szerint

2004. december

A minap jelent meg az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda (OFI) kiadványai között az „Egyetemek mérlegen – hallgatói vélemények” címû kötet, amely az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség kutatási és kommunikációs programja alapján készült.

20

A kutatás során 2000-2002 között szakértõi háttéranyagokban feldolgoztuk a felsõoktatási tájékoztatás nemzetközi trendjeit, valamit pilot-felméréseket végeztünk a magyar egyetemisták és fõiskolások informálódási igényeirõl. Mindezek alapján 2003 májusában országos, egyetemi karonként is reprezentatív felmérést végeztünk ötezer fõs mintán a nappali tagozatos magyar egyetemisták között arról, miként vélekednek saját intézményük szolgáltatásairól, oktatásáról, az egyetemi életrõl. A kutatás során többször is konzultáltunk az egyetemi és fõiskolai rektorok fórumaival, majd 2003 januárjában az OFI honlapján (www.felvi.hu) olvashatóak voltak az elemzések. „Valami Amerika…” – gyaníthatják a könyv világlátott olvasói, akik olyasféle táblázatokkal és értékelésekkel találkoznak benne a magyar egyetemekrõl, mint amilyenek az egyesült államok-beli példák nyomán jó ideje segítik immár az angol, német vagy lengyel diákok tájékozódását is. Inkább valami Magyarország! – biztathatjuk az érdeklõdet, hiszen az összehasonlítások alapját képzõ véleménykutatást és módszertant olyan módon készítettük el, hogy az megfeleljen a hazai továbbtanulók igényeinek és a magyar egyetemek szempontjainak. Mit tudhatnak egyáltalán az egyetemisták az egyetemekrõl? Objektíven értékelni, kellõ alappal más intézményekkel összehasonlítani, pontos adatokat ismerni biztosan nem. Ezért a felmérésben nem is erre kértük õket. Hiszen nem azt akartuk megtudni, milyenek az egyetemek, hanem azt, hogy a hallgatók hogyan érzik magukat, mit kapnak meg abból, amit várnak és amit az intézmények kínálnak számukra. Ettõl válik tárgyilagossá a sokféle egyéni vélemény: kellõen sokuk vélekedésének eredõje így lesz hû lenyomata az egyetemek szolgáltatásainak. Mi önmagunkban nem vennénk a bátorságot, hogy megítéljük az egyetemeket. Egy-egy egyetemi karról csak azt mondjuk el, miképpen értékelik a saját hallgatói, s utána ezeket az önképeket hasonlítjuk össze. Lehetséges persze, hogy sokan tévednek egyszerre egyformán – de az is igencsak tanulságos lehet, hogy miben és miért. Tarthatják némelyek bármennyire szûk perspektívájúnak, alulinformáltnak, végiggondolatlannak a hallgatókat, egyvalamit célszerû figyelembe venni: hát nem csekélyebb a tájékozottsága, lényeglátása, ismeretanyaga mindazoknak, akik a „lábukkal szavaznak”, azaz

jelentkeznek, intézményt választanak? Ha nem vitatjuk el a fiataloknak ezt a jogát, tehát tudomásul vesszük, hogy döntésükkel alapvetõen meghatározzák, mennyi pénzhez jut az egyetem, akkor miképpen vonhatnánk kétségbe azt, hogy bennlévõként a véleményük érvényes, lényeges és megfontolandó? A nagy kérdés persze az, mit szólnak majd hozzá mindazok, akik ebben-abban rosszabb értékelést olvasnak önmagukról? Nos, ennek bizonyára nem örülnek. Mármint annak nem, hogy vannak ilyen negatív vélekedései is hallgatóiknak, nem pedig annak, hogy errõl olvasni lehet. Mi több, kiadványunk a sokszempontú bemutatással éppen hogy kiegyensúlyozza benyomásaink sokféleségét egy-egy intézményrõl. Azzal, hogy egyazon gondolatmenetben szerepeltetjük a különbözõ összehasonlításokat, rangsorokat, példaként szolgál az ilyen értékelések felelõsségére és helyén kezelésére. Sehol sem ment ez könnyen. 1996-ban, az amerikai rankingek felfutásának idején történt, hogy a nagynevû Stanford Egyetem elnöke felháborodott levelet intézett a legelismertebb és legnépszerûbb rankingot évente publikáló U.S. News & Reports szerkesztõjéhez. A levél a lap által közölt egyetemi rangsor esetleges elemeire hívja fel a figyelmet, amelyek miatt az kártékony módon félrevezetõ. Alapérve az volt, hogy még ha mérhetõ is statisztikai eszközökkel az egyetemi oktatás minõsége, akkor sem megfelelõ a U.S. News rangsorának összeállítása során alkalmazott módszer, amely megengedi, hogy az USA hat legrangosabb egyeteme közé tartozó University of Michigan-Ann Arbor, illetve a University of California-Berkeley három év alatt 21-24-24-ik helyezést, illetve 2326-27-ik helyezést érjen el. Más intézmények évente több tíz helyet ugranak fel és le, és ez arra engedhetne következtetni, hogy az oktatás minõsége egyik évrõl a másikra ilyen drámai módon változna, ami persze elképzelhetetlen. Ami évrõl évre változik, az a számítás meglehetõsen megkérdõjelezhetõ módja. Éppen ezért követjük azt az alapelvet, hogy konzekvens és nyilvános adatkezeléssel dolgozunk, ami könnyen követhetõ módszertant tartalmaz. Ez garancia arra, hogy az elemzéseket megbízható forrásnak tekintheti mindenki. Nyilvánvaló, hogy egy szakmai teljesítményében magabiztos, fejlesztésorientált egyetem számára inkább tanulságokat, mintsem kellemtelen híreket jelentenek ezek a visszajelzések. Így

bízhatunk abban, hogy az UnivPRESSranking© mögött álló szakmai munka és a kutatói egyeztetések eredményei további hasznos együttmûködésekre, komolyan vett „játékra” adnak lehetõséget a felsõoktatás és felhasználói között! Bízunk benne, hogy sokak számára elfogadható képet festünk akkor, amikor a hagyományaiból építkezõ, minõségelvû felsõoktatást egyben nyitott rendszernek tekintjük, amely adaptív a társadalmi-gazdasági funkciójának érvényesülésérõl érkezõ folyamatos visszajelzések iránt, autonómiáját pedig mint szervezõdése célszerû elvének érvényességét magas színvonalú és meggyõzõ teljesítménnyel indokolja meg a mindenkori társadalmi szerepvállalásaiban! Meggyõzõdésünk, hogy a hallgatói viszszajelzésekkel használható adalékot kínálunk az egyetemi képzési és intézményi fejlesztésekhez. Fórumot nyitunk a véleményeknek, kritikáknak, javaslatoknak, információknak. Folytatjuk az egyetemek külsõ, nem akadémiai értékelésének alapelveit feltáró kutatási programunkat, idõrõl idõre frissítve az eredményeket, és megfontolásra ajánlva azokat az érintetteknek. A rangsor típusú közlés mindig hírverést csap, médiafigyelmet kelt a felsõoktatás számára. Kiadványunk világos és egyértelmû kereteket szabott mindennek, szakmaiságával és a felsõoktatás ügye melletti elkötelezettségével. Így van esélyünk olyan felsõoktatási nyilvánosságra, amely izgalmas, de megvéd a sarlatánságtól. Ehelyett kommunikációs programunk sok-sok hasznos információt, érdekes újdonságokat és egy nagy lehetõséget kínál: higgadt, újszerû és értékelvû diskurzust az egyetem világáról. Ennek érdekében feleleveníti mûködését a magyar felsõoktatás független internetes folyóirata, a www.unipresszo.hu is! Dr.FábriGyörgy kutatásvezetõ

arcél A vízilabdától a világirodalomig Lévai Balázs világa Lévai Balázs ma sikeres televíziós szerkesztõ, mûsorvezetõ, producer, világjáró, sõt már saját könyvet is publikált. Ki hinné, de 20 éves koráig elsõ osztályú vízilabdázó volt az FTC-ben, de rájött, soha nem lesz válogatott belõle, és másfelé indult. Évekkel késõbb visszatért az uszodák világába, edzõként dolgozott a Szent István Egyetem vízilabda-csapatánál, s 2003-ban megnyerte velük a felnõtt másodosztályú bajnokságot. Közben civil pályája más, nem kevésbé érdekes vizekre sodorta: a képernyõre. Izgalmas oktatási vitáim a Zárórában is voltak, és sikerként élem meg, hogy mindkét oldal szakemberei, politikusai elfogadnak, leülnek velem beszélgetni. Mi a véleményed az ún. „mai fiatalokról”, illetve azok médiafogyasztási szokásairól? Állandó közhely, hogy folyamatosan nõ a televíziózással eltöltött órák száma. Ma már az egy fõre jutó átlagos napi tévénézés meghaladja a 240 percet. A konzervatív, hagyományos reakció erre az, hogy „Úristen, ezt meg kell állítani, el kell tiltani õket a tévétõl!” Szerintem viszont inkább értelmes alternatívákat kell mutatni. Azt is fontosnak tartom, hogy az ifjúságot meg kell tanítani tévét nézni, ugyanis befogadói jelrendszerük teljesen fejletlen. Ennek érdekében megindult végre a mozgókép- és médiaismeret címû tantárgy oktatása az iskolákban. Napjaink televíziózásának egyik nagy tétje, hogy a kultúrát miként mutatjuk be, hogyan tehetjük „médiaképessé”, és ez kérdés már nem csak a fiatalokról szól. A Bestseller, amely 2003 áprilisában indult, egyfajta kísérlet erre. De nincs örökéletû forma, ami elbír az idõvel. A Bestseller készítése közben bizonyára számtalan érdekesség esett meg a stábbal, rengeteget utaztok. Tudnál olyan eseményt említeni, ami az érdekességek közül még inkább kiemelkedik? Gyakran adódnak váratlan helyzetek. Amikor Michael Cunninghammel New Yorkban szerettünk volna riportot készíteni, õ elõzõ nap lemondta az interjút. Ekkor már a városban voltunk, és összeroskadtunk, hogy mi lesz. Három teljes napig gyõzködtük a mûvészt, utazzon viszsza a nyugati partról, a végén már szinte fenyegettük az ügynökét, hogy rá fogjuk verni a költségeinket. Ugyanakkor egy másik interjúnk is meg volt szervezve Paul Austerrel. Végül Cunningham hajlott a dologra, de csakis az Auster-interjú napjának délelõttjén, jó messze a másik beszélgetés helyszínétõl. Így délelõtt Manhattanben interjúztunk, majd összepakolás, rohanás, átöltözés egy kávézóban, s épphogy átértünk Brooklynba, ahol Paul Austerrel kezdhettük elölrõl az egészet: How are you? Hogyan telik egy magadfajta mûvészlélek egy napja? Napjaimat nem lehet tipizálni. Ezen a héten délután négytõl éjfélig a Bestsellert vágjuk, ez heti 4-5 napot is igénybe vesz. Szombaton jöttünk haza Torontóból, s másnap már bent vágtam, mert pénteken adás. Emellett hétfõn a Fogadóóra, kedden pedig a Záróra stábértekezletét tartjuk. Ha nem szerepelek este a Zárórában, lerohanok csapatom edzésére a Komjádiba.

Gyakran vezetek beszélgetéseket különbözõ konferenciákon, cikkeket írok, s oktatóként részt veszek a mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanárainak képzésében. Mindemellett nem a facérok világát élem; nõs vagyok, kisfiam 7, kislányom 9 éves. Úgy tûnik, elmondhatjuk: sok foglalkozásod van egyszerre. Melyiket tartod leginkább magadénak? Tévés pályám elején még sokáig tanárnak éreztem, vallottam magam. Ma már elsõsorban olyan televíziós mûsorkészítõnek, akinek a kultúra a szakterülete Végül egy testhezálló kérdés: ki a kedvenc íród, ha tudsz egyáltalán választani? Nem könnyû kérdés, de talán Paul Auster amerikai írót kedvelem leginkább. Különleges hangulatú regényei meghatározó olvasmányélményeim. A személyes találkozás sem okozott csalódást, szerény, szimpatikus, mégis izgalmas embert ismertem meg. Mikszáth írja valahol, hogy „az író olyan, mint a havasi kürtszó: csak távolról jó hallgatni.” Nos, Auster nem ilyen; az õ „hangja” csendes kürtszó, amelynek közelrõl is rendkívül kellemes a zenéje. Hámori-KovácsMagdolna Születési idõ és hely: 1968. június 21., Budapest Tanulmányok: 1988-1992 ELTE BTK, MagyarTörténelem Szak 1992-1995 PTE BTK, Magyar Szak 1994-1997 Színház- és Filmmûvészeti Egyetem Színházelmélet Drámapedagógia Szak Munkahelyek: 1992-2000: Bajza utcai Általános Iskola, Budapest (tanár), újságíró 1996-: szerkesztõ-mûsorvezetõ (Kisokos gyermekmûsor, MTV) 1999 nov.-: fõszerkesztõ-mûsorvezetõ (Fogadóóra, MTV) (2003 óta a mûsor producere) 2000 máj.-: mûsorvezetõ (Záróra éjszakai beszélgetõ mûsor, m2) 2003 márc.-: mûsorvezetõ (Bestseller – A világ nyitott könyv, MTV) Kedvencek: - író: Paul Auster - költõ: William Shakespeare - médiaszemélyiség: Larry King (CNN) - sport: vízilabda

2004. december

Hosszú utat tettél meg idáig. Mégis, mi késztetett arra, hogy a médiához közeledj? Az egyetem befejezése után már sejtettem, hogy a médiával kívánok foglalkozni, bár nem sokat tettem ezért kezdetben, ugyanis elsõsorban színházi témákban újságcikkeket írtam. Egyfajta szerencsesorozat eredménye, hogy sikerült a televízióba bekerülnöm. Egyik volt egyetemi csoporttársam kínálta fel, hogy a Duna Televízió egyik kulturális ajánlómûsorában legyek riporter helyette. Négy perces heti kulturális riportokat készítettem. Amit borzasztóan élvezek a munkámban, az a tempója, változatossága. A médiában, fõként a televízióban a gyorsaság, a rövid reakcióidõ ma már mondhatni mûfajspecifikus elvárás. Elsõ riportjaim után rájöttem, fekszik nekem ez a munka. Kezdetben eszembe se jutott a mûsorvezetés. Mégis, barátaim és a kollégák noszogatására – mondván, tanárember vagyok, biztos menni fog – a Kisokos címû gyermekmûsorban szerepeltem elõször. Utólag úgy gondolom, vicces lehettem a képernyõn, de a kollégák megértése és türelme szerencsére hagyott idõt a „kifutásra”. Így, mikor a Fogadóóra évekkel késõbb elindult, már nagyobb rutinnal talált meg. Bár az igazi mélyvíz a Záróra volt: 60 perc, élõben, komoly témákról, hétrõl hétre. Ezzel együtt nem elsõsorban mûsorvezetõnek érzem magam, hanem szerkesztõnek, mûsorkészítõnek. A Fogadóóra vezetését például egy éve átadtam Mann Dánielnek, egy fiatal kollégának, valamiféle frissítést minden stáb igényel. Hogyan kerültél közelségbe az ifjúság-, ill. oktatáspolitikával? A politikával, mint olyannal, soha nem kerültem közelségbe; mivel azonban oktatási mûsorokat gyártunk, politikusokkal is kell riportot készítenünk. Bosszantó egyébként, hogy a „közszolgálatiság” fogalma még mindig nem kristályosodott ki teljesen. A közszolgálati televízióban dolgozó szakembereknek ugyanis kormányváltás után még mindig meg kell küzdeniük azért, hogy az éppen aktuális kormányoldal elfogadja õket. A Fogadóórának szerencsére sikerült elérnie, hogy független szakmai mûsorként kezeljék, valószínûleg ezért is érhette meg az ötödik születésnapját. Nyolc év tanítási tapasztalata arra is jó volt, hogy a Fogadóórában nem kívülrõl szemléltem az oktatás világát. Nem „bulvárújságírókként” rohantunk a helyszínekre, akik viccesen kérdeznek valamit egy csillogó társasági eseményen, hanem konkrét, pontos szakmai elképzelésekkel mentünk, megyünk forgatni.

21

kultúra

Magyar vándor DVD extra Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kis országban egy fiú. Úgy hívták, Herendi Gábor. Volt neki rendes polgári foglakozása, fogorvosként kereste a kalácsra valót, de õ a fejébe vette, hogy filmrendezõ akar lenni. A gondolatot tett követte, és készített is jó néhány reklámfilmet. Jókat. A Szakma elnézõen mosolygott. Ám hõsünk még ezzel sem érte be. Belefogott egy nagyjátékfilmbe, és lássatok csodát,

megszületett a Valami Amerika. A közönség rajongott érte, a kritikusok áttörésrõl beszéltek „a közönségfilm területén”, a Szakma kezdett elkomorulni. És az úton persze nincs megállás. Újabb filmbe kez-

dett, bár óvták tõle a féltékeny irigyek. Õ mégis azt gondolta, elég már a depressziós társadalomból, a búsmagyarkodásból, lehet még a történelmen is röhögni (még az úri közönség is megengedheti magának, hogy legalább kuncogjon). Ismét összecsõdítette csapatát, és bár a jelek nem voltak kedvezõek (a támogatásokat, ahol lehetett, megkurtította a nem erre kijelölt grémium), csak megcsinálta a Magyar vándort. És jött a bumm. A Szakma immár fennhangon fanyalgott. A kritika számon kérte rajta mindazt, amit nem mert a vele egy idõben történelmi filmet forgató nagymogulon. Úgy tettek, mintha nem értenék, nem tablókép, hanem görbe tükör készült. Nem a vezérek cselekedeteinek krónikája született, hanem a vezérekben a mi karakterjegyeink karikatúrája jelenik meg. A gegek ismétlése nem ötlettelenségbõl fakad, hanem történelmünk során vissza-visszatérõ baklövéseink jelzése. Még szerencse, hogy a közönségnek nem szegte kedvét mindez. A „szent nézõszám” legalábbis ezt bizonyítja. Sokan

Vámos meg én

2004. december

„Elõzetes bejelentés nélkül, incognito látogatott Budapestre a Nobel-díjas író, mindannyiunk kedvence. E könyvben bárhogyan nevezhetném, az egyszerûség kedvéért Márkeznek hívom. Nyomós okból jött ide, majd kiderül. Én ezúttal Mákos Tibor szakácsmesterként mûködöm, késõbb azért adódhatnak még meglepetések. Szó kerül köztünk nõkrõl, irodalomról, babonáról, szerencsérõl, magányról, válásról, félrelépésrõl, barátságról, szívrõl, lélekrõl. Vannak dolgok pedig, melyekrõl magamtól soha nem beszélnék. De amíg õ itt van, minden egészen más.”

22

Ezekkel a sorokkal ajánlja olvasói figyelmébe legújabb könyvét Vámos Miklós. Egy rejtõzködõ ember története ez, aki ezen a jól bevált formán, a „párhuzamos életrajzon” belül mondja el mindazt, amirõl magától soha nem beszélne, de amit mégis el kell mondani. Hogy milyen volt felnõni apa nélkül, hogyan keresett apapótlékokat az idõsebb barátokban, hogy mit jelentenek a nõk az életében, hogy hogyan változtatta meg az elsõ gyerek születése, hogy miként szürkülhet bele a hétköznapokba a legizgalmasabb kapcsolat is, hogy hogyan lehet túlszeretni valakit, és hogy hogyan lehet úgy élni, hogy valaki rettegjen attól, hogy mások is megismerik érzelmeit. Vámos ezekrõl soha nem beszélne még barátainak sem, de ha Márkez kérdez, az mégis csak más. Õ a vesékbe lát, neki nem lehet hazudni. Õt száz év magány edzette Mesterré, aki, ha behunyja a szemét, univerzumokat fog át gondolatban. De mégis

párhuzamos életrajz ez a könyv, hiszen nem csak Mákos Tiborból szakadnak ki az évtizedekre elfojtott érzések. A Mesterrõl is kiderül, hogy ember. Esendõ õ is, aki elbukik az örök kísértéssel folytatott harcban, megriad, ha a test gyengeségeivel szembesül, és retteg, ha közeleg az idõ, válaszolni a végsõ nagy kérdésekre. Ez az alapanyag, amibõl Vámos megfõzte és elénk tálalja mûvét. De persze gondja volt a fûszerezésre is. Mert a történet során hû tükörképét kapjuk abszurd mindennapjainknak. Bepillantunk a kereskedelmi tv-zés kulisszái mögé, képet kapunk a magyar irodalmi életrõl, elszenvedjük az egészségügy áldásait. Az Anya csak egy van és az Apák könyve után végre eljutott önmagához Vámos. Írói technikája az, ezt is ebbõl a könyvbõl tudom, hogy körülbástyázza magát tényekkel, rengeteget olvas, irdatlan sok jegyzetet készít, és végül valami egész mást ír, a tények mögé rejtve saját ma-

mentek el a Magyar vándorra annak ellenére, hogy hónapokkal a megjelenés elõtt már kapható volt a kalóz DVD, és az internetrõl is pillanatok alatt le lehetett tölteni a filmet. Most már viszont kapható a film kétlemezes extra változata. Ha ezt veszi meg az ember, igencsak a bõség zavarával küzd. Rajongók számára is több estére való kalandozást nyújt a második korong. A kimaradt jelenettel kezdõdik, amely jól vezeti be a werkfilmet, aminek itt stílszerûen Emígyen pörgött-forgott… a címe. Ezt követik az elõzetesek, mozi-, tv- és rádióklipek. Sokak kedvence a Videoklipek menüpont, amiben, újdonság a hazai piacon, gondoltak a karaokesokra is. Ha az ember képes levenni a szemét a gyönyörû lányokról, akkor akár a háremjelenetet is begyakorolhatja odahaza, hogy aztán egy buliban elkápráztassa barátait. A Maradék tele van bakikkal, újravett jelenetekkel, de még ez is kevés. Nem hiszem, hogy képesek lennénk akármennyit is megunni belõle. A kultúrtörténeti eligazodásban a kislexikon segít, a fanatikusok pedig rovásírással is feliratozhatják a filmet. Aztán van még … még nagyon sok minden. Annyi, hogy kis mesénkbe bele se fér. Érdemes megnézni. De érdemes újranézni a filmet is, mert újabb és újabb finom poénokat veszünk észre benne, és megtanulunk tõle kicsit nevetni önmagunkon is, elkerülve ezzel azt, hogy belesavanyodjunk hétköznapjainkba. NeltzJános

gát. Most viszont nem bújhat el, még akkor sem, ha alteregót választ, immár a sokadikat az életében, de Mákos Tibor története végül személyes, lírai történetté válik. És akár akarja, akár nem, a végére közelebb kerül az egyik legolvasottabb magyar és az egyik legnagyobb latinamerikai íróhoz is az olvasó. NeltzJános

kultúra

Mûvészetterápia A mûvészet erejét használja a gyógyításra a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara és a Mûvészeti Kar közös posztgraduális képzése: a mûvészetterápia. A képzés öt féléves, és nyitva áll a pedagógus, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a mûvészetpedagógus, a diplomás egészségügyi szakdolgozó, az orvos, a pszichológus, a lelkész, a szociális munkás, valamint a képzõmûvész, a mozgásés táncmûvész, illetve a zenemûvész elõtt. Jelenleg több mint hatvan hallgató jár konzultációra, hogy megfelelõ elméleti alapokra építhesse késõbbi gyakorlati tudását. Többek között mûvészetpszichológiát, pszichoterápiát, pszichiátriát tanulhatnak, és emellett lehetõség van – tehetség és vonzalom szerint – specializálódni. A képzés háromféle lehetõséget kínál hallgatóinak: zeneterápiás, képzõmûvészet-terápiás és mozgás-táncterápiás specializációt. Pécsett, a budapesti Zeneakadémia kihelyezett tanárképzõ tagozatán 1992-1998 között zajlottak zeneterápiás tanfolyamok a zenetanár-zenemûvész és pszichológus Sasvári Attila kezdeményezésére. Nem akarta veszni hagyni a képzést, így a Mûvészeti Karral, a képzõmûvészekkel közösen kezdték tervezni a folytatást. Háromévnyi elõkészület és sikeres akkreditáció után hirdethették meg a szakirányú továbbképzést. A zeneterápiás specializáció vezetõje Sasvári Attila lett, a mozgástáncterápiás specializáció vezetõje dr. Merényi Márta pszichiáter, táncterapeuta,

pszichoterapeuta, dr. Trixler Mátyás, az MTA doktora, intézetigazgató, egyetemi tanár, neuropszichiáter, pszichoterapeuta pedig a képzõmûvészet-terápiás specializációt irányítja. Egyébként negyven oktató vesz részt a munkában: a pécsi karok neves elõadói és budapesti táncterápiás vendégtanárok. A mûvészetterápia egyénileg és csoportosan egyaránt alkalmazható. A terapeuta figyeli az alkotókat és mûveiket, a táncolókat és a zenélõket, és összegyûjti az orvosilag értelmezhetõ mozzanatokat. Úgy tûnik, a mûvészet õsi gyógyereje nem múlt el, ma is hatásos. A beteg az alkotói folyamaton keresztül könnyebben megközelíthetõvé válik, könnyebben megnyílik, többet árul el önmagáról, a problémájáról, mint ami egy direkt, négyszemközti beszélgetésen kiderülhetne. A zene, a képzõmûvészet, illetve a mozgás egyfajta közvetítõként segíti a beteg és a terapeuta közötti kommunikációt. Van, aki „pusztán” érdeklõdésbõl, kíváncsiságból vágott bele a képzésbe, és van, aki céltudatosan, komoly szándékkal érkezett. Rozs Tamás, a Szélkiáltó együttes zenésze már hét éve foglalkozik a mûvészetterápiával. „A Fogd a Kezem Alapítványnál foglalkozom értelmi fogyatékos gyerekekkel. Örültem a képzés indításának, tudatosítani akarom az ismereteimet. A többiek is

Ki hallgat ma meditatív zenét? Magyarországon, kis ország lévén, szokás a zenei produkiókat egy már a nagyvilágban befutott együtteshez, formációhoz hasonlítani. Van magyar Garbarek, magyar Kenny G. stb. jongói ennek a stílusnak, hanem inkább alkalmilag szeretnek betenni egy-egy ilyen CD-t, este gyertyafény mellett, kettesben romantikázva, jógához vagy tanuláshoz. 1992 óta 10 album jelent meg a szerzõtõl, nagyjából minden évben egy. Van köztük bálnahangra komponált, a bakonyi erdõ madárhangjaira írt meditatív zene, a legújabb Kék tenger meditáció címû a hullámzás hangjaira íródott. A romantikus íres hangulatú dallamok minden esetben dominálnak. A 2004-es év legutolsó megjelenése egy 60 perces zenés, relax DVDfilm. Ez a zene egy sajátos világot teremt, amelyben valóban helye van az elmélyülésnek, a befele fordulásnak. Szabolcs így vall errõl: A mai világban figyelmünk a legértékesebb árucikk, a TV, a reklámok, a kirakatok mind követelnek

JámborEszter

belõle egy kicsikét. A profit kergetése nem támogatja az elmélkedést, pedig a ma emberének éppen erre lenne a legnagyobb szüksége. Magamon is érzem, a stressz néha tapintható az emberek között. A legfontosabb kérdésekre a válaszok bennünk vannak. Mindenkinek van egy titokzatos saját vonala a titkok megfejtéséhez. Néha nem árt feltárcsázni ezt a vonalat. Az én zeném és más hasonló zenék, mivel finoman befelé irányítják a figyelmet, segíthetnek megtalálni az említett kapcsolatot. Számomra a legérdekesebb és legizgatóbb kísérletezés a zene pozítív hatásának a kutatása, ami nagyon különös, komoly erõ, néha vetekszik a pszihedelikus szerekével, a gyógyszerekével. A leginkább egy finom simogató erõhöz hasonlítható.

Ajánlat: www.koviszabolcs.hu. Az oldalon több, mint 40 percnyi hang és videó tölthetõ le.

2004. december

Kövi Szabolcs az amúgy is nehezen behatárolható Pink Floyd, Enya, Vangelis kategóriába tartozik. Itthon tanácstalanság jellemzi még a lemezboltokat is, vajon melyik polcra tegyék ezeket a zenéket. New Age, világzene, pop? Kövi Szabolcs munkája inkább a meditatív, relaxáló zenék alkategóriájába tartozik, világzenés beütéssel. Fõ hangszerei a fuvolák, a hangszer európai változata mellett az indiai, ír, dél-amerikai,ausztrál hangszerek, furulyák, pánsípok. Stúdiózenéjét egyedül szerzi és adja elõ, ebben is hasonlít pl. Enyához, sikerült azonban elszakadva a nyugati példáktól, párhuzamoktól egy sajátságos hangvételt kialakítania. Ki hallgat ma meditatív zenét? A tapasztalat az, hogy a nyugodt zenék kedvelõi legnagyobb számban nem kizárólagos ra-

nagy odaadással kezdtek bele. Úgy gondolom, nagyon színvonalas és jól szervezett az oktatás. Most az elméleti alapozásnál tartunk, izgalmasak az órák. Elsõsorban zenész vagyok, de a másik felem a segítõ terapeuta. Tényleg felemelõ érzés, amikor a gyerekek megölelgetnek, és sikerül õket az állapotukból kimozdítani.” A mûvészetterápia szakirányú továbbképzés következõ évfolyama 2005 februárjában indul zenemûvészet és képzõmûvészet specializációban. A mozgás-táncterápiás specializációra csak a 2006/2007es tanévben induló évfolyamban lehet jelentkezni. Aki többet szeretne megtudni a felvételi eljárásról és a képzésrõl, látogasson el az intézmény honlapjára: www.art.pte.hu/muveszetterapia.

23

életmód

Mica, mica, parva stella

2004. december

Felnõtté válásom elsõ súlyos mérföldkövét egy karácsonyi ünnepek elõtti óvodai eseményen rakták le, pontosabban helyezték el óvatosan a játszószoba közepére. Furcsa volt az a kõ, nem nagyobb, mint egy játékkocka, mégis rendkívül nehéz. Mivel még nem tudtunk olvasni, az óvó nénivel körbeálltuk, õ pedig tapintatosan közölte velünk az üzenetet. Egy-két anyámasszony katonája felszippant, mások a homlokukra csaptak, és voltak, akik cinkosan összekacsintottak, persze õk voltak a naprakész jól informáltak, nekik már otthon leosztották a sztorit.

24

Hóemberépítés közben megdumáltuk a dolgot, s abban mindenki egyetértett, hogy kész átverés ide vagy oda, a pirosruhás fazon csak kamu – mint ahogyan azt egyesek már idõ elõtt gyanították –, mégis a lényeg, hogy az ajándék azért még jár mindenkinek, tehát a karácsonyi

szövegek komoly jelenségeket fejtegetnek, melyek engem óhatatlanul is az ominózus karácsonyi ügynökpergyanús élményemre késztetnek asszociálni. A dal francia eredetû, legalábbis elõször 1761-ben adták ki Ah! Vous dirais-je, Maman címen, de tudjuk, a Bibliát sem

hercehurca fincsi egy intézmény. Ebben maradtunk, s mikor bementünk a karácsonyfa köré, a Hull a pelyhes-t énekeltük, jött egy piros ruhás ember, aki egyenként a térdére ültetett minket, és számonkért jó- és rossz cselekedeteink felõl. Gyanúsan sokat tudott rólunk, mi ferdén is néztünk ezért rá, mert tudtuk, hogy õ az udvaros Pista bácsi, de nem szóltunk semmit, hisz kaptunk tõle ajándékot. Már nem bánt a dolog, sõt a karácsony ugyanolyan fontos számomra, mint akkor, csak más értelemben. Mégis néha kibújik belõlem a kisördög, s elkezdem méricskélni a Hull a pelyhes egyetemes slágerértékét. Hiszen, ki ne ismerné? Még a bécsi klasszikusok is repertoárjukra tûzték egy-két jam-sessionre. Szerintem nincs olyan nép, amelyik ne énekelné saját anyanyelvén ezt a gyermekdalt. Bár dallamában egyszerû, s a gyerkõcök könnyen éneklik, az általam vizsgált, amúgy is gyermeteg dal-

Gutenberg írta. A francia változatban a gyermek anyjának panaszkodik, hogy a papa nem ad neki cukorkát arra hivatkozván, hogy õ már nagylány. A profán élvezetek preferálása a józan érvelésekkel szemben egyfajta kamaszos fricska a gyermeknevelésnek. A francia kislány e varázsformula éneklésével apjától nem is, de a mamától biztosan kicsalja a bonbont. Ennél kifinomultabb témájú, bár vitathatatlanul poposabb prozódiájú darab az angol Twinkle, Twinkle, Little Star (latinul: Mica, mica, parva stella) verzió, amelyet 1806-ban publikált az akkor huszonéves nõvérpáros, Anne és Jane Taylor. Kor, idõ adott, tehát tessék elképzelni, hogy egy vidéki kúria egyik hálószobájába zárkózott lány az ablakból mered az égen tündöklõ csillagra, és azon ábrándozik, egy éjjeli vándor biztosan örül most ennek a meghitt fénynek. A fény az éjszakában mindig vonzotta a

kíváncsi teremtményeket, ezt bizonyítják a villanykörte körül körözõ lepkék és a szórakozóhelyek környékén sportautókban cikázó disco-sapiensek serege is. Mindemellet, az útmutató-csalogató fénysugár egyfajta reményszikra is egyben a két lábbal a földön járó, komoly döntések elõtt álló halandó zavaros életében. Mindez alátámasztja, hogy a világ bocitarkájának kikiáltott bölcsõdal esetében, életre való felkészítés szempontjából az angolok viszik a pálmát. Ráadásul ebbe a szövegbe belemagyarázható még a Halley-üstökös betlehemi vonatkozása is. (Ugyanezt a témát taglalja a hawaii „imo imo hoku iki” változat is, bár azonkívül, hogy mulatságosan hangzik, semmi új nincsen benne, mivelhogy az angol szöveg szó szerinti fordítása, ráadásul a turistás versszak is elmarad belõle.) Nézzük Rossa E. magyar variánsát, az igazi hullapelyhest, melyet minden ovis betéve vág. Igazi sámánének, semmi kétség efelõl, ezt erõsíti meg az ütemhangsúlyos verselés és az egyszerû formulaszerû funkció: a dal nem más, mint egy óvodás Mikulásról alkotott világképének tényfeltárása. A Télapó eljövetelét a természetnek az évszakhoz hû teljes vizuális kiteljesedésével kapcsolja össze, ez pedig a szemet nyugtató, szívet melengetõ havazás. Ezzel az egysoros axiómával minden félrebeszélést le is tudtunk magunk mögött, a többi sor csak sallang, a rituálé forgatókönyv-szerûsége magától értetõdõ. Hiszen nézzük csak meg ovis szemmel: ha leesik a hó, akkor jön a Mikulás. Olyan nincs, hogy nem jön, mert eddig minden évben kaptunk ajándékot, sõt volt már olyan is, hogy nem esett, és akkor is jött az Öreg. Nekünk nincs más dolgunk, mint jó gyerekként várni õt, s ha már nem is hisszük, hogy létezik, legalább csináljunk úgy: énekeljünk, s akkor lesz ajándék is. Ma már tudom, hogy az ajándékot nem a Télapó hozza, hanem a Jézuska, akarom mondani, mi vesszük meg, csak odaadjuk neki, hadd rakja le õ a fa alá. Bár tisztában vagyok azzal, hogy a Nyúl sem létezik – hiszen láttam, amikor a fater odaadta a Tóthéknak levágni –, mégis mikor nagyobb bevásárlás közben karácsonyi dalokat hallok, szinte pavlovi reflextõl vezérelve egybõl újjáéled gyermeki énem, s rohanna a sajtos pulttól a lego-részlegre, de felnõtt énem (aki amúgy is falra mászik a Jingle Bells hallatán) idõben kapcsol, s hamar megdorgálja). Majd kibékülnek, s konszenzusuk eredményeként felébred bennem az örömszerzés ösztöne, és már totáltétó álruhás Mikulásként a könyveket stírölöm. BabarciBulcsú

e-trend

2004. december

Megnyitotta kapuit a TIK

e -trend Informatika és egyetemvezetés Milyen új irányok vannak az egyetemek vezetésében? Hogyan kapcsolhatók az informatikához? A témában dr. Vörös József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) általános rektorhelyettese, a pécsi egyetem üzleti tervének kidolgozója nyilatkozott. Mit jelent egy egyetem esetében az üzleti terv? Üzleti terven én az egyetem fõ termékeihez kapcsolódó értékesítési, termelési és humángazdálkodási tervét értem, aminek a pénzügy csak az egyik vetülete – az oktatás és a kutatás legalább ugyanannyira fontos. Az egyetem reputációját a kutatás adja meg. A kutatók általában jó oktatók is, hiszen õk vannak tisztában tudományterületük élvonalbeli eredményeivel. Ezt követi maga az oktatás, melyben magán a folyamaton túl fontos az inputok minõsége: az, hogy milyenek az oktatók és a hallgatók. De hogyan lehet megragadni a minõséget? Lehet mérni az oktatói gárda teljesítményét: például meg lehetne nézni, hogy hány órát tartanak a különbözõ titulussal rendelkezõ oktatók. Vagy érdemes lenne figyelemmel kísérni, mennyire jó képességûek a felvett hallgatók – például, hogy mennyiben változott az elmúlt öt évben felvettek érettségi átlaga. Ennek felméréséhez pillanatnyilag nem áll rendelkezésünkre a megfelelõ információs adatbázis. Lehet mérni az oktatás színvonalát azzal is, hogy egy oktató mennyit és milyen lapokban publikál. A PTE ebben az irányban is tett lépéseket: tavaly óta

külön elismeréssel adózik azok elõtt, akik nagy nemzetközi visszhangot kiváltó cikkeket írtak. Bizonyos tudományterületeken már van a minõségi összehasonlításnak bevett módszere – mint a természettudományok esetében impakt faktor. Ugyanakkor vannak olyan tudományterületek, amelyek nem rendelkeznek még hasonlóval – ezért is buzdítjuk arra az érintett karokat, hogy dolgozzák ki saját minõsítési rendszerüket. Jelenleg a központi könyvtár összeállítja a kutatók/oktatók publikációs listáját, amelybõl, ha egy erre megfelelõ adatbázisba lenne feltöltve, – a döntõ szempontok szerint egyszerûen lehetne kiválasztani a legjobb publikációkat. A pénzügyi rendszernél az SAP bevezetése lehetõséget ad arra, hogy minden kisebb egység is nyomon követhesse saját gazdálkodását. A kutatást, az oktatást és a pénzügyet össze kell kapcsolni: így ki lehetne számítani, hogy melyik tevékenység mennyire hatékony, láthatóvá válna a költségvetés és az oktatás/kutatás minõségének kapcsolata. A tanszékek hatékonyságát is össze lehetne hasonlítani egymással, persze annak figyelembevételével, hogy mind mögött specifikumok húzódhatnak meg. A jelenleg két külön informatikai adatbázisban ténykedõ, a pénzügyekkel foglalkozó SAP-t, valamint a tanulmányi ügyek rendszerével foglalkozó ETR-t fejlesztõ cég felvetésemre már fel is vette egymással a kapcsolatot e témában. Kik fogják feltölteni, kezelni ezeket az adatbázisokat?

Szigorúan be kell határolni a kezelõk körét! Egyrészt azért, hogy ne kerüljenek a rendszerbe fals adatok, másrészt nem akárki láthatja ezeket az adatokat: komoly üzleti titoknak minõsül majd minden része. Az is vezetési titok, hogy pontosan milyen paramétereket szeretnék bekérni.

Mennyire lesz költséges a rendszer? Nem lesz olcsó, de most is fizetünk, csak más rendszer után. Hosszú távon kifizetõdõ, mert sokkal gyorsabb lesz, és megkönnyíti a döntéshozók helyzetét. Más nagy egyetemeken is várható hasonló rendszer bevezetése. Harka Éva

Netes távoktatás közlekedésmérnököknek A Széchenyi István Egyetem – a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola jogutódja – több mint harmincéves oktatási tapasztalattal, az országban egyedüliként képez szakembereket a fõiskolai szintû közlekedésmérnök-képzés területén. Az egyetem a közelmúltban újabb jelentõs innovatív lépést tett, 2004 szeptemberében indította – az országban egyedüliként – az elsõ internet alapú távoktatást a fõiskolai szintû közlekedésmérnöki szakon. Errõl kérdeztem dr. Tóth Lajos egyetemi docenst, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetõjét, a képzés megvalósítására létrehozott szakmai csoport képviselõjét. A legfontosabb kérdés, hogy milyen diplomát kapnak azok, akik ebben a képzésben részt vesznek? A diploma megnevezése közlekedésmérnök, és ami még fontosabb: a munkaerõ-piaci értéke-elismertsége azonos a nappali tagozaton megszerezhetõ diplomával. A hallgatóknak ugyanazon képesítési követelményeknek kell megfelelniük, itt csak az oktatás formája, helyszíne és módszertana más. Mit jelent az internetes távoktatás, hiszen a képzési ajánlatokat böngészve számos távoktatási elnevezéssel találkozhatunk? Az egyetemen már több mint tíz éve folyik a hagyományos eszközökkel kombinált távoktatás. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók tanulását segítõ írott anyagokat, személyes konzultációkat a hétvégeken elõadások egészítették ki az egyetemen. Rá kellett ébrednünk azonban arra, hogy a mai felgyorsult világban, ahol a tanulás, az újabb és újabb ismeretek elsajátítása már az egész aktív életet átfogó követelmény,

olyan formákat és módszereket kell alkalmaznunk, amely mindenki számára elérhetõvé teszi, megkönnyíti, hogy lépést tartson szakterületének fejlõdésével. Melyek ezek a módszerek? A hozzánk jelentkezõ és felvételt nyert hallgató a képzés során gyakorlatilag internetes kapcsolatban áll az egyetemmel. Ez vonatkozik a tanulmányokkal kapcsolatos adminisztratív teendõkre (beiratkozás, tantárgyfelvétel, vizsgára való jelentkezés stb.), valamint a tudás megszerzésére irányuló tevékenységre egyaránt. A beiratkozást követõen a CD-k mellett hagyományos, papír alapú információhordozókat is a hallgatók rendelkezésére bocsátunk. Tanulmányaikat önállóan tervezhetik, elõrehaladásukat ellenõrizhetik egy interneten elérhetõ tanulásirányítási rendszer keretei között. Munkájukat tutorok kísérik figyelemmel, és tanácsokkal, javaslatokkal segítik, ha elakadnak. A félévek végén a hallgatóknak az egyes tantárgyakból természetesen vizsgát kell tenniük. A vizsgakövetelményeket ebben a rendszerben szintén az interneten keresztül lehet teljesíteni. Ezt azonban már nem az otthoni számítógépen keresztül, hanem elõre meghatározott idõben és helyen. Kiknek ajánlaná az oktatásnak ezt a formáját? Mindenkinek, aki úgy érzi, hogy munkájához, elõrejutásához szükség van a közlekedésmérnöki képesítésre, de munkahelyi elfoglaltsága, családi és egyéb kötöttségei miatt nem tud rendszeresen konzultációkra utazni, és tanulmányi kötelezettségeit ezekhez a körülményekhez igazítva tudja teljesíteni. Jól értem, ezek szerint az oktatók és a hallgatók nem is találkoznak? Igen, de az interneten keresztül szinte állandó személyes kapcsolatban vannak, és ha szükséges, a hallgatók egy viszonylag közeli konzultációs központban

fakultatív módon egyéni konzultációt igényelhetnek. Milyen informatikai, számítástechnikai ismeretekre van szükség a képzésben való részvételhez? Különleges elõképzettség nem szükséges. Olyan alapvetõ informatikai ismeretek is elégségesek, amellyel ma már mindenki rendelkezik, aki a számítógéppel már kapcsolatba került. Megnyugtatásul és biztatásul mondom, hogy a program éppen egy olyan rövid kurzussal kezdõdik, amely a rendszer használatára készíti fel a hallgatókat. Még egy kérdés. Mennyibe kerül ez a képzés? Az oktatásnak ez a formája is önköltséges, de a tandíj nem magasabb, mint más levelezõ vagy esti képzéseknél megszokott. Azonban, ha figyelembe veszszük az utazási költség és idõ megtakarítását, az esetleges szállásköltséget és az evvel járó egyéb kiadásokat, a munkahelyrõl való távollét anyagi és egyéb gondjait, azt mondhatjuk, hogy a távoktatás nemcsak hatékonyabb és kényelmesebb, hanem még olcsóbb is a hallgatók számára. Winkler Csaba

3

e -trend Miniszterelnöki könyvtáravató Szegeden gyar polgár is európai polgárrá válhasson. A második területként Magyar Bálint a felsõoktatási reform megvalósítását, harmadikként pedig az elmúlt tíz-tizenöt év elmaradt infrastrukturális fejlesztéseit jelölte meg. Beszédét követõen adta át Szabó Gábor rektornak a Magyar Felsõoktatásért Érdemérmet. Mader Béla, a könyvtár fõigazgatója emlékeztetett rá, hogy az emberi társadalom legrégibb információs intézménye a könyvtár, így a sokat emlegetett információs társadalom is elképzelhetetlen nélküle. Reményét fejezte ki, hogy a pénztõke dominanciáját végre felváltja a szellemi tõke uralma.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg az Orbán-kormány idején megkezdett, közel nyolcmilliárd forint bevonásával felépített egyetemi Tanulmányi és Információs Központot Szegeden.

Szabó Gábor, a SZTE rektora

A TIK számokban A Tanulmányi és Információs Központ építése 2002 januárjában kezdõdött el a Széchenyi-terv keretében, Szeged városa támogatásával. Az építkezés befejezése határidejéül 2004. június 30-át, majd szeptember 30-át jelölték meg, ám a Draskovics-csomag megszorításai miatt csak Mikulás zsákjából kerülhetett elõ az egyetemi polgárság által birtokba vehetõ épület. A TIK-ben kap helyet a nagy egyetemi könyvtár, amely döntõen szabadpolcos rendszerû, 400 ezer kötethez lehet ilyen módon hozzáférni. A könyvtár teljes állománya mintegy 1,4 millió kötet, amely gerincére állítva is csak egy 47 kilométer hosszúságú úton férne el, azaz Szegedtõl majdnem Kiskunfélegyházáig érne.

4

A megnyitón a házigazda, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, Szabó Gábor kiemelte: ez az épület az elsõ, amely már közös SZTE-intézményként épült fel Szegeden, majd köszönetet mondott valamennyi kormánynak és városvezetésnek, amiért segítették a központ megvalósulását. Jelképesnek is nevezte, hogy az épület valóságosan is nyitott minden irányba, mert mint mondta, a könyvtár is nyitott lesz az egyetemi polgárok elõtt. „Ez a ház is megtanul egyetemi campus, konferenciaközpont, könyvtár lenni” – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc szerint az egyetem a különálló törekvések legkevésbé megfogható szövevénye. A miniszterelnök – elnézést kérve a jelenlévõ oktatóktól – arra biztatta a diákokat: ne akarjanak olyanok lenni, mint professzoraik, hanem merjenek többet megvalósítani. Ne tiszteljék e tekintetben a hatalmat, a régi megoldásokat, hanem fordítsák meg világ kerekét. Hozzátette: a Tanulmányi és Információs Központ felépítésével Szeged azt kapta, ami jár neki. Magyar Bálint szavaiban kifejtette: a magyar felsõoktatás hihetetlen kihívások elõtt áll, hiszen a tudásalapú társadalom nem papírízû szlogen, hanem olyan fogalom, amely megtölthetõ tartalommal. Emlékeztetett rá: a jelenlegi felsõoktatásnak egyszerre kell szolgálnia a tömeg- és az elitképzést. A szakminiszter szerint három területen kell elõbbre lépnie a magyar felsõoktatásnak. Az elsõ az angolszász példát követni és a bolognai elveket átültetni a gyakorlatba azért, hogy a maAz építkezés során mintegy 180 jármû befogadására alkalmas mélygarázs lett kialakítva. Ezzel teljesen nem oldódik meg az egyetem környékén a parkolás problémája, de jelentõsen egyszerûbbé válik. Az épületben egy nagy, 700 férõhelyes konferencia- és elõadóterem kap helyet, valamint három 180 fõs elõadó, melyek közül kettõ egybenyitható. Az épület háromemeletes, a második és harmadik emeletre mind csigalépcsõn, mind panorámalifttel fel lehet jutni. A szintek egylégterûek, a szemben lévõ oldalakat hidak kötik össze, hogy az átjárhatóság könnyebb legyen. A teljes épület légkondicionált, a természetes szellõzésre a távirányítással mûködtetett tetõablakokon nyílik lesz lehetõség. A számítógépes részlegekben mintegy 200 komputer segíti majd a hallgatók munkáját.

A megnyitót megelõzõen Bor Zsolt akadémikus, a Bolyai-díj idei kitüntetettje tartott elõadást, melyben hangsúlyozta: ahelyett, hogy feudálisnak és sztálinistának nevezzük a magyar felsõoktatást, inkább köszönetet kellene mondani a felsõoktatásban dolgozóknak, ez mindeddig nem történt meg, ehelyett elbocsátották az oktatók egy részét, miközben a hallgatói létszám a háromszorosára nõtt. Az SZTE professzora felidézte Klebelsberg Kunó példáját, aki kilenc évig volt kultuszminiszter, így volt lehetõsége reformokat megvalósítani. A lézerfizikus szerint az oktatás és a kutatás finanszírozása nem történhet piaci alapon. Szerinte kormányzati ciklusokon átívelõ, konszenzusos oktatáspolitikára lenne szükség. Haág Zalán István

e -trend Sulinet Expressz 2005-ben is Állandósulni látszik a Sulinet Expressz program feltételeinek rendszere és a programban elérhetõ termékek köre. A 2004-es idõszak év végi hajrájában a legtöbb „sulinetes termék” keresett volt, és a készletek is kitartottak. A 2005-ös év elején egyelõre nem módosulnak a szabályok. Jelentõs változások történtek még 2004 júliusában a Sulinet Expressz Programban, hiszen azóta a program nemcsak a korábbi kedvezményezettekre, hanem mindenkire kiterjed, belépett a rászorultság elve (az adókedvezmény mértéke 3,4 millió forint éves jövedelem felett sávosan csökken, 4 millió forint felett megszûnik), és 50 százalékos önrészt iktattak a feltételek közé. Valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély igénybe veheti a Sulinet Expressz nyújtotta, évente maximum 60 ezer forintos adókedvezményt. A visszaigénylés értelemszerûen mindig a soron következõ adóbevalláskor történik meg, így tehát az idei évi vásárlások után 2005 tavaszán. A visszaigényléshez kell majd csatolni a vásárláskor kapott „sulinetes” számlát. A programért felelõs három minisztérium szándéka szerint a rászorultsági elv jut érvényre azzal, hogy a 4 millió forint éves bruttó fizetéssel rendelkezõ személyek a program módosításának hatályba lépése óta nem vehetik igénybe az adókedvezményt, a 3,4 és 4 millió forint közötti jövedelemmel rendelkezõk pedig sávosan csökkenõ mértékben. Ha például valakinek az éves jövedelme 3,8 millió forint, akkor az általa igénybe vehetõ maximális kedvezmény 20 ezer forint. A módosítások közé tartozik az is, hogy a változások hatálybalépése óta a vásárlóknak minden terméknél 50 szá-

zalék önrészt kell vállalniuk. A jogosultak száma a jelenleg minisztériumi becslés szerint nagyjából 3,3 - 3,6 millió fõ. A törvényszöveg szerint már nincs lehetõség arra, hogy a vásárlók többéves fizetési konstrukció keretében vásárolják meg a számítógépet, számítástechnikai eszközöket. Ez a rendelkezés persze nem érinti azok adóvisszaigénylését, akik 2004. május 11-ét megelõzõen lízing, tartósbérlet vagy részletfizetés keretében szereztek számítástechnikai terméket a Sulinet Expressz Program keretében. Nem lehet tehát már részletvétel, illetve tartós bérlet formájában hozzájutni a programban forgalmazott számítástechnikai eszközökhöz, de a változások nem érintik az áruhitelt: ezt a vásárlási konstrukciót a kiskereskedõktõl függõen igénybe lehet venni. A kereskedõk nem tudnak 2005 elején életbe lépõ módosításokról, az igénybevétel közelmúltban módosult feltételei egyelõre biztosan maradnak, csak a forgalmazott termékek köre frissül várhatóan. Még a júliusi változásokkor került ki a programban forgalmazott termékek körébõl néhány olyan szoftver („mozi- és DVD-szoftverek”), amelyek iránt nem volt jelentõs kereslet, de a korábban népszerû digitális fényképezõgépeket is hiába keressük már a támogatott termékek közt. Jelenleg országosan 1500 értékesítõhely vesz részt a programban, amelyben 250-féle számítógép, 70-féle

szoftver és számos egyéb számítástechnikai eszköz vásárolható adókedvezménnyel. Az értékesítési listáját a Sulinet Expressz honlapján találhatjuk meg, a http://www.sulinet.hu/ado címen. A tavalyi évben a Sulinet Expressz legforgalmasabb idõszaka a november-december volt, és úgy tûnik, igaz ez a 2004-es év végi idõszakra. A szaktárca tapasztalatai szerint a tavalyi drasztikus karácsonyi forgalomnövekedés miatt idén a szállítók már szeptember-októberben lényegesen nagyobb mennyiségû árut rendeltek, mint a tavalyi évben. Kereskedõk elmondása szerint a karácsony elõtt többszörösére növekedett forgalom végülis nem okozott nehézséget az árukészlet pótlásában. Igazi slágercikknek számítottak idén a laposképernyõs TFT-LCD monitorok, a vírusvédelmi szoftverek és a komplett számítógép-konfigurációk. Radics Péter

diákokéval kompatibilis, de többlet funkciókra is alkalmas (pl. digitális aláírás) kártyával léphetnek be az intézménybe, jelentkezhetnek be a hálózatba, használhatják a fénymásolókat, vásárolhatnak az automatáknál. Elektronikus diákigazolvány-alkalmazások a DiákBónusz Kht. koordinálásával az ország több más felsõoktatási intézményében is bevezetésre kerültek.

Multifunkcionális intelligens chipkártyák és alkalmazások A felsõoktatási hallgatók olyan, a CompuWorx Rt. által fejlesztett mikroprocesszoros chipkártya alapú diákigazolvánnyal rendelkeznek, amelyek többek között az alábbi elektronikus funkciók ellátására alkalmasak: elektronikus azonosítás, autentikáció, érvényességellenõrzés, vásárlás kávé-, üdítõital-automatáknál, jegyzetboltban, büfében, fénymásolás, illetve nyomtatás díjának kiegyenlítése, bejelentkezés számítógépekre, hálózatokba, beléptetés védett területekre, helyiségekbe. Az SZTE Tanulmányi és Információs Központban hallgatók diákigazolványukkal, az oktatók, munkatársak és látogatók pedig a

A chipes kártyák fejlesztése mellett a magyarországi chipkártyapiac vezetõ megoldásszállító cége, a CompuWorx Rt. különféle kártyaelfogadó alkalmazásokat, eszközöket, fejlesztõi kiteket biztosít: platformfüggetlen elektronikus azonosító szoftvermodulok, logikai beléptetõ alkalmazás, PC-hez kapcsoltható kártyaolvasók, POS terminálok önkiszolgáló fénymásolóknál, nyomtatáskor, áru- és italautomatáknál, jegykiadó készülékeknél, jegyzetboltban, büfében történõ fizetéshez. A szoftver- és hardverelemeket könnyen lehet szabványos felületen keresztül illeszteni meglévõ vagy késõbb bevezetendõ alkalmazásokhoz, eszközökhöz, többek között tanulmányi rendszerhez, könyvtári nyilvántartó szoftverhez, hálózati autentikációs rendszerhez, vendingautomatákhoz, másológépekhez. A felsõoktatási diákigazolványon kívül a CompuWorx Rt. többek között a SuperShop, MOL törzsvásárlói kártyákat, a Zwack Partnerkártyákat, a Pannon GSM Rt. ügyfélkártyáit, valamint az országgyûlési képviselõk PKI kártyáit szállította. A cég által programozott kártyák száma eléri a két és fél millió darabot. További információ: www.compuworx.hu. (X)

5