2004. október-november, I. évfolyam 2. szám INGYENES!

2004. október-november, I. évfolyam 2. szám INGYENES!

tartalom edupress Az Educatio Press hírei

impresszum

nagyító

Országos felsõoktatási - nem csak - hallgatói lap

Bolognától Budapestig

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje. Terjeszti: a MESE Kht. Szerkeszti: a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület és a Szerkesztõbizottság Szemeszter Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor fõszerkesztõ a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) elnöke Gyõrffy Zoltán szerkesztõ Dél Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az Univ Pécs fõszerkesztõje Zsigri Judit szerkesztõ Észak Magyarország a Mert, a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapjának fõszerkesztõje Régiók szerinti szerkesztõbizottsági tagok: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. társadalmi kapcsolatokért, egyetemi médiáért felelõs ügyvezetõ igazgató helyettese

Látszatautonómia helyett valódi felelõsségvállalást

Felsõoktatás-fejlesztés magántõke-bevonással

Ötéves a Lovarda

A magyar felsõoktatás lapjainak médiaügynöksége: MESE Kht. 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) 273-33-70 E-mail: [email protected] www.mesekht.hu A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja

15

A Debreceni Egyetem Kassai úti campusán található Kelet-Közép Európa legnagyobb diákcentruma, a Lovarda, amely idén szeptemberben ünnepelte ötödik születésnapját.

Papírfüzetbõl plasztikkártya

17

A diákigazolvány története, a kártyával igénybe vehetõ kedvezmények és a intelligens chipkártya.

Andrássy Egyetem

19

Az Andrássy Gyuláról elnevezett német nyelvû egyetemet 2002. november 29-én nyitották meg Budapesten. Az intézmény elsõ végzõs hallgatói idén, hazánk EUcsatlakozásával szinte egyidõben kapták kézhez diplomájukat.

publicisztika

Szerkesztõség: Irodavezetõ: Horváth Ágnes 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) 273-3376 Fax: (06-1) 273-3373 E-mail: [email protected]

12-13

Összefoglaló áttekintés, mit is jelent a Public Private Partnership a magyar felsõoktatásnak.

Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke

Lapterv és tödelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: Fábián Annamária ISSN: 1786-0253

10

Az új felsõoktatási törvény tervezete valódi autonómiát ad a felsõoktatási intézményeknek, ami ugyanakkor sokkal nagyobb felelõsséget is jelent a döntések meghozatalában – véli Magyar Bálint oktatási miniszter, akivel a felsõoktatási reformról beszélgettünk.

Cervantes Budapesten, lakatfal Pécsett

Kenessei Tamás Nyugat-Dunántúl az Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola hallgatói lapja, az Ajtó felelõs kiadója

6-9

Hónapok óta az új felsõoktatási törvény elõkészítésén dolgozik az Oktatási Minisztérium. A felsõoktatásban érdekeltek parázs vitát folytatnak, miközben a laikusok számára sok minden nem világos.

Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos lapjának fõszerkesztõje

Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje

4-5

19

A spanyol királyi trónörökösök szeptember 8-án avatták fel az új Budapesti Cervantes Intézetet.

Vérzõ Magyarország

20

L.Simon László írása.

arcél Jégpályán voltam egész nyáron

21

Interjú Sebestyén Júlia Európa-bajnok mûkorcsolyázónõvel.

kultúra Helyzetjelentés ÚJ ELDORÁDÓból

22

Van egy meseszép falu. Verespatak. Sokszáz éves házak. Földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek. A környezõ hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek.

Mûegyetemi Irodalmi Társaság

23

Mûegyetemi Irodalmi Társaság alakult.

Közösen a mozgókép- és médiakultúráért

23

Együttmûködési megállapodást írt alá szeptember 15-én dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem rektora, dr. Mazsu János, a DE Európai Tanulmányok Központjának vezetõje és Makray Balázs, a Fõnix Rendezvényszervezõ Kht. ügyvezetõ igazgatója.

életmód Buli tavi bakterrel

24

avagy EFOTT a Balatonnál.

Nemzetközi kultúrhét nyolcadszor

24

Idén immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a SIEN Alapítvány és az Európa Ház az ICWiP-et, azaz a Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet július 23. és augusztus 1. között.

melléklet Az újság megjelenését támogatta: A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat.

2004. október-november

Mindentudás Egyeteme

3

edupress Új név – nem csak az épületeken

Új vállalati program

Együttmûködési megállapodás

A korábbi Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetembõl, valamint a SZIE volt Kertészettudományi, Élelmiszertudományi és Tájépítészeti, -védelmi és Fejlesztési Karából újként alakult Budapesti Corvinus Egyetem névadó ünnepségét és egyben elsõ rendes évnyitóját tartották szeptember 9-én a budapesti Fõvám téren. Ahhoz, hogy a Corvinus Egyetem rendben megkezdhesse a tanévet, közel egy évig kellett, hogy dolgozzanak az egyetem vezetõi – nem kis részben a dolgozók és hallgatók véleményére támaszkodva született meg az új intézmény. A kormány elõterjesztésére az Országgyûlés 2004. június 14-i ülésén fogadta el a Budapesti Corvinus Egyetem nevet, amelyet a 2003 júniusában kiírt nyilvános névpályázat és az Egyetemi Tanács döntése elõzött meg. A névpályázat gyõztese Szabados Gábor, a Közgazdaságtudományi Kar harmadéves hallgatója lett, aki a névadó tanévnyitón Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesült.

A Budapesti Corvinus Egyetem, hogy megtarthassa tehetséges pályakezdõ kutatóit, Vállalati Kutatói Programot indított. Az új támogatási formáról az elsõ megállapodást szeptember 28-án Varga Sándorral, a Varpex Rt. vezérigazgatójával és Mechler Zoltánnal, a Viadom Rt. vezérigazgatójával kötötte meg dr. Mészáros Tamás rektor. A szerzõdés értelmében a támogató vállalatok mindegyike egy meghatározott kutatási területet képviselõ, pályázat útján kiválasztott egyetemi doktori programban részt vevõ vagy azt végzett pályakezdõnek kettõ vagy három évig ösztöndíjat biztosít, amelynek évi összege 2004. évi áron számítva 3,8 millió forint.

A Károly Róbert Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kara és az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei Területi Szervezete, a Heves megyei Vadászok, Vadgazdálkodók és Természetvédõk Szövetsége között szeptember 15-én együttmûködési megállapodás jött létre. A megállapodás célja olyan oktatási és kutatási együttmûködés megvalósítása, amelynek során az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei Területi Szervezete, valamint a Heves megyei Vadászok, Vadgazdálkodók és Természetvédõk Szövetsége az erdõ-, a vad-, a környezetgazdálkodás és a természetvédelem szakterületén a Károly Róbert Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kar képzését, kutatási lehetõségeit segíti elõ.

Kutatólaboratóriumalapítás a BME-n A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. közös kutatólaboratórium létrehozásáról szóló megállapodást írt alá dr. Molnár Károly, a BME rektora és Lepsényi István, a KnorrBremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója szeptember 30-án. A biztonságkritikus jármû és jármûirányítási rendszerek kutatása elnevezésû kutatólaboratórium alapításának célja, hogy a biztonságkritikus, elektronikusan irányított jármûrendszerek területén eddig létrejött eredményeket továbbfejlessze, és hozzájáruljon ezek eredményeinek elsõsorban a hazai gazdaságban történõ alkalmazásához, valamint, hogy ezek az eredmények a lehetõ legrövidebb idõn belül bekerülhessenek az egyetemi oktatásba és a doktoranduszképzésbe.

Megújult a BMF Népszínház utcai könyvtára

Együttmûködés a gyakorlatorientált képzésért A Budapesti Corvinus Egyetem és az Allianz Hungária Biztosító Rt. vezetõi, dr. Mészáros Tamás rektor és dr. Salamon Károly vezérigazgató-helyettes, az Allianz Rt. Igazgató Tanácsának tagja október 29-én kibõvítették a két intézmény között évek óta meglévõ együttmûködési megállapodást. Ennek célja az egyetemen folyó szakemberképzés támogatása, a biztosítással kapcsolatos ismeretek oktatásának elõmozdítása az Allianz által képviselt szakmai tapasztalatok felhasználásával. A határozatlan idõre, de legalább két évre szóló megállapodással a felek szándéka, hogy erõsödjön az intézményi kapcsolatrendszer az elméleti és az oktatási tevékenység, illetve a gyakorlati alkalmazás között.

30 éves a lengyel szakos tanár- és bölcsészképzés A Debreceni Egyetem jogelõd intézményében, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 30 évvel ezelõtt kezdõdött meg a lengyel szakos tanár- és bölcsészképzés. Önálló lengyel nyelv és irodalom tanszék pedig 20 éve mûködik az egyetemen. A kettõs évfordulót a tanszék szeptember 28-29. között nemzetközi konferencia rendezésével ünnepelte Multikulturalitás, nemzeti identitás, kisebbségek Magyarországon és Lengyelországban címmel. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Lengyelország nagykövete, és részt vett a krakkói Jagelló Egyetem rektora is.

Fejlesztések Szolnokon A Szolnoki Fõiskola tervezett campusának helyszínét tekintette meg Magyar Bálint október 30-án, majd rövid látogatást tett az intézmény “B” épületében, a Tiszaligetben. A beruházás keretében 55.000 négyzetméter ingatlan 15%-át tervezik beépíteni. A telek a Tiszaliget déli területén helyezkedik el, a fõiskola meglévõ Tiszaligeti egysége mellett, 3470 nettó négyzetméter szintterülettel. A fejlesztéssel együtt egységes tömbben helyezkednek el az oktatási funkciót szolgáló épületek. A Campus területére tervezett fõépületben helyezik el az igazgatási, az oktatási egységeket, valamint az elõadókat, melyek közül az egyik 300 férõhelyes, egy másik pedig 400 férõhellyel konferenciateremként is mûködik.

Amerikai MBA program a SZIE-n


Microsoft Innovatív Tanárképzõ Labor és Klub

4

Dr. Rudas Imre rektor avatta fel a Budapesti Mûszaki Fõiskola Népszínház utcai könyvtárát szeptember 13-án. A Népszínház utcai könyvtár 230 m2 alapterületen, mintegy 30 ezer kötettel, nyári átalakítás eredményeként vált fõiskolai szintû könyvtárrá. A Nemzeti Kulturális Alap 1,5 millió forintos támogatása, a fõiskola másfél milliós önrésze és a könyvtár további 2,3 milliós kötelezettségvállalása fedezte a felújítás költségeit. Korszerû számítógépek, integrált szoftver alkalmazásával, a szakszerû átrendezés és az új bútorokkal történõ felszerelés eredményeképpen kulturált környezet, esztétikus könyvtár várja a fõiskola hallgatóit, dolgozóit.

A Microsoft Magyarország és az ELTE Természettudományi Kara megnyitotta a Microsoft Innovatív Tanárképzõ Labort szeptember 27-én, melynek fõ célja a jövõ tanárainak felkészítése az oktatástechnológia robbanásszerû fejlõdésének kihívásaira. A laborban a legkorszerûbb infokommunikációs eszközök használatát és azok oktatásba való beépítését sajátíthatják el a tanárjelöltek. A Tanárképzõ Labor egy 16 géppel, aktív táblával, kivetítõvel, szkennerrel, nyomtatóval és mobil informatikai eszközökkel felszerelt terem. A Labor 100 Mbit/s-os sebességû hálózaton, egy tûzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, így mind a 16 gépen lehetõség van a szélessávú szolgáltatások igénybevételére. A gépeken az általánosan használt – iskolákban is elérhetõ – Microsoft szoftverek futnak. A Microsoft Learning Gateway oktatási keretrendszerének telepítése jelenleg folyamatban van.

Jövõ februártól Magyarországon is megszerezhetõ az amerikai és európai uniós akkreditációval rendelkezõ, egyetemi fokozatú Webster MBA diploma. A magyarországi programot – a két egyetem kezdõbetûjének összerakásából – WeSt MBA néven hirdetik meg. A 42 kredites program 14 tárgyat ölel fel, melyben kiemelt szerepet kap az alapozó tárgyak mellett a funkcionális területekhez tartozó elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, valamint a vezetõi kompetenciák fejlesztése. A 2005 februárjában induló kétéves program 4 szemeszterbõl áll, és az oktatásra kéthetente péntek délután és szombat délelõtt kerül sor. A tanulmányok végén a hallgatók két különálló diplomát kapnak, azaz külön-külön megkapják a Webster University MBA és a Szent István Egyetem szakosított diplomáját.

edupress Japán egyetem és a Kodolányi együttmûködése

Gazdasági szerkezet és versenyképesség

Együttmûködési megállapodást írt alá a Kanazawa Seiryo Egyetem és a Kodolányi János Fõiskola szeptember 6-án, Budapesten. A megállapodás célja, hogy keretekbe foglalja az együttmûködést és kibõvítse annak területeit, ezek a diákcsere, oktatócsere, közös kutatási programok, közös publikációk és konferenciaszervezés.

E témában rendezte meg a VIII. Ipar- és Vállalatgazdasági Konferenciáját az MTA IX. Osztály Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottsága, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a MTESZ Baranya Megyei Szervezete, és a Pécsi Akadémiai Bizottság, október 21-22-én. Az ünnepélyes megnyitón az akadémia illetékes szakosztályának nevében Papanek Gábor köszöntötte az egybegyûlteket, majd a Pécsi Tudományegyetem nevében dr. Sipos Béla rektorhelyettes köszönte meg a KTK-nak, hogy a konferenciának szellemi és strukturális hátteret biztosít. A város részérõl dr. Toller László polgármester a szellemi tõke fontosságáról és forintosíthatóságáról beszélt – ennek kapcsán megemlítette egy szerzõdés létrejöttét Pécs városa és a PTE között, melyet a közeljövõben kötnek meg. A nyitó plenáris ülés Pongorné dr. Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárának A kis- és középvállalkozások versenyképessége címû elõadásával folytatódott, melybõl kiderült, ingadozó mértékben ugyan, de Magyarország gazdasága fejlõdik. A konferencián a romániai Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara is bemutatkozott.

Új HÖOK-elnököt választottak Tisztújító közgyûlését tartotta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája november elsõ hétvégéjén Egerben. A két jelölt közül Ekler Gergelyt választották a hallgatói önkormányzatok képviselõi a szervezet elnökéül. Az új elnökséget azonban nem sikerült megválasztani, mert a másik jelöltet, Németh Józsefet támogató képviselõk kivonultak a tanácskozásról, így a közgyûlés határozatképtelenné vált. Az új elnök az ELTE ÁJK hallgatója, aki a HÖOK elsõdleges feladatának a hallgatói mobilitást támogató intézményrendszer kiépítését tartja. A közgyûlés 60 napon belül újra összeül.

Közös bankkártyát ad ki az OTP és a PTE

Agria Média 2004 konferencia

Immár hetedik alkalommal rendezte meg október 18-19-én az Eszterházy Károly Fõiskola, a Hundidac szövetség és a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány az Agria Média elnevezésû információtechnikai és oktatástechnológiai konferenciát és kiállítást Egerben, amely az idén A digitális identitás útlevelünk Európába címet kapta. A 178 regisztrált résztvevõ 9 országból érkezett. A konferencia két napján az egyes szekciókban 54 elõadás hangzott el. A konferencia teljes ideje alatt megtekinthetõ volt az Információtechnikai és Oktatástechnológiai Kiállítás, amely a HUNDIDACT mellett az egyik legrangosabb szakmai eseménnyé nõtte ki magát, és amelyen közel 150 m2-en 15 kiállító mutatkozott be. A konferencia honlapja: www.ektf.hu/agriamedia.

Átadták a Nyíregyházi Fõiskola új épületét

IV. Regionális Tanácsadási Konferencia A Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézetének védnökségével rendezték meg október 14-én a IV. Regionális Tanácsadási Konferenciát a Továbbképzési Központban. A Dialógus a gazdaságfejlesztésrõl és a turizmusról címet viselõ konferencia az észak-magyarországi régió kiemelkedõ eseményeként nyújtott lehetõséget az üzleti világ és az egyetem hatékony együttmûködésére. Alkalmat teremtett a régió gazdálkodói, tanácsadói, valamint kutatással foglalkozó szakemberei számára a közvetlen eszmecserére, kommunikációra, egymás problémáinak, elvárásainak megismerésére.

Felújították a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának épületét, melyet szeptember 14-én adtak át Szegeden. A Rotary Club Szeged és a SzentGyörgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum ösztöndíjat alapított az Szegedi Tudományegyetem kiemelkedõ tudományos tevékenységet végzõ hallgatói számára. Szeptember 1-jétõl két rendõr teljesít szolgálatot napi huszonnégy órában a Miskolci Egyetem területén. Ennek a fõ oka az egyre jobban elharapódzó bûnözés és a közbiztonság hiánya. A Jiao Tong Egyetem ötszázas tudományos egyetemi világranglistája szerint a Szegedi Tudományegyetem lett a legjobb magyarországi felsõoktatási intézmény. A magyar egyetemek közül az ELTE és a BME is szerepel a listán. IIASA-Shiba Díjat vehetett át minõségfejlesztési tevékenységéért a Kodolányi János Fõiskola (KJF) október 14-én. Hivatalosan is megnyitotta kapuit a Hallgatói Bolt a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Karán szeptember 30-án. A Szent István Egyetem Tanácsa október 27-én díszdoktorrá avatta Jacques Dioufot, az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezetének fõigazgatóját.


A Pécsi Tudományegyetem legnagyobb pénzintézeti partnere, az OTP Bank Rt. egyedi OTPPTE bankkártyát bocsát ki, amelynek bemutatóját az egyetemi tanévnyitót követõen szeptember 6-án rendezték meg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. A Pécsi Tudományegyetem szimbólumát viselõ bankkártya az egyetemi polgárok számára új szolgáltatásokat, kedvezményeket biztosít, míg a kártya vásárláskori használatával maga a kártyabirtokos is hozzájárul az egyetem támogatásához. Az egyetemi bankkártya egy teljesen új konstrukció, amelyre mindeddig nem volt példa Magyarországon. Két egyetemi kártyatípust bocsátanak ki: a diákkártyát (PTE VISA Elektron Junior Max) az egyetem hallgatói számára és a felnõtt kártyát (PTE MasterCard Standard dombornyomott kártya) az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók, másodállású oktatók, végzett hallgatók, érvényes levelezõ vagy esti tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezõ hallgatók, illetve az egyetemet ily módon támogatni kívánó személyeknek.

Magyar Bálint oktatási miniszter és Balogh Árpád rektor ünnepélyes keretek között szeptember 5-én adta át a Nyíregyházi Fõiskola új, több mint tízezer négyzetméter hasznos alapterületû épületét. A beruházás megvalósulásával új épületbe és új helyre költözött az integrált fõiskola Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kara, amely eddig a Tokaji úton volt. A Nyíregyházi Fõiskola a felsõoktatási fejlesztési reform megvalósítása során 7,24 milliárd forint kormányzati támogatásban részesült. Az intézmény két új épülettel, összesen húszezer négyzetméteres hasznos alapterülettel bõvült, valamint elkészült az intézmény teljes kommunikációs rendszerének rekonstrukciója. Az épületben négy darab, összesen 800 fõ befogadására alkalmas elõadótermet, 12 szemináriumi tantermet, 18 laboratóriumot és 24 mûhelyt alakítottak ki. Az épületben helyezik el a kar igazgatási egységeit, tanszékeit, oktatóit is.

5

nagyító

Bolognától Budapestig Felsõoktatási reform magyar módra Hónapok óta az új felsõoktatási törvény elõkészítésén dolgozik az Oktatási Minisztérium. A felsõoktatásban érdekeltek parázs vitát folytatnak, miközben a laikusok számára sok minden nem világos. Egyáltalán miért van szükség az új felsõoktatási törvényre? Szükséges-e egyáltalán? Mit mondanak róla a felsõoktatás legfontosabb szereplõi, testületei? Ennek jártunk utána összeállításunkban. A Bolognai Folyamat évszámokban A párizsi Sorbonne egyetemet 1253-ban alapították. A világhírû intézmény ma az európai felsõoktatás egyik jelképének számít, így ideális helyszíne volt a felsõoktatás új modelljeirõl szóló eszmecseréknek. A Sorbonne megalakulásának 475. évfordulóján, 1998. május 25-én a francia, olasz, brit és német oktatási miniszter egyezményt írt alá az európai felsõoktatási rendszer harmonizációjáról, amely többek között megállapította,

2. Az egymásra épülõ, kétciklusú felsõoktatási rendszer bevezetése. 3. A hallgatói mobilitást elõsegítõ egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása. 4. A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elõsegítése. 5. Az európai együttmûködés támogatása a minõségbiztosítás terén. 6. Az európai felsõoktatási intézmények együttmûködésének elõsegítése, különösen tanulmányi, képzési és kutatási programok terén.

amelynek legfontosabb feladata a Bolognai Folyamat érvényre juttatása a résztvevõ államok körében. 2001. májusban, Prágában, az oktatási miniszterek tanácskozásán nagy hangsúlyt kapott az élethosszig tartó tanulás, valamint a minõség mint generális rendezõelv. A résztvevõk támogatták a Nemzeti Bologna Bizottságok megalakítását. 2003 szeptemberében Berlin volt a következõ állomás, ahol már a képzési reformok konkrét lépéseirõl esett szó. Magyarországon a felsõoktatás azon kevés területek közé tartozik, amelynek irányításába a pártpolitika eddig nem gyakorolt döntõ befolyást. 1999-ben az Országgyûlés szinte konszenzussal fogadta el a felsõoktatási intézmények integrációjáról szóló törvényt, amellyel a 76 állami felsõoktatási intézménybõl 30-at, 12 egyetemet és 18 fõiskolát hoztak létre. Megkezdõdött a felsõoktatás átalakítása a bolognai elvek alapján. 2002-ben és 2003-ban bevezették a kreditrendszert, amely az egyik legfontosabb feltétele a képzési átjárhatóságnak. 2004-ben pedig már kísérleti jelleggel (például a Debreceni Egyetem frissen alakult Informatikai Karán a programtervezõ informatikusok képzése) elindulnak az elsõ olyan képzések, amelyek az új, lineáris rendszerben adnak diplomát.


Az új képzési modell

6

hogy Európa nem csak az euró, a bankok és a gazdaság Európája, hanem a tudás Európája is. Ezért ki kell terjeszteni a tanítás és tanulás európai kereteit, lehetõvé téve a mobilitást és az egyetemek szorosabb együttmûködését. Innen indult el az a folyamat, amely szándéka szerint megteremti az új európai felsõoktatás alapjait. 1999. június 19-én a Bolognai Egyetemen 29 ország vezetõ oktatáspolitikusai írták alá azt a nyilatkozatot, amely elõirányozza az Európai Felsõoktatási Térség kialakítását. A Bolognai Nyilatkozat kimondja, hogy a résztvevõ országok felsõoktatási politikájának koordinálására van szükség a következõ célok érdekében: 1. A felsõoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása az európai állampolgárok foglalkoztathatósága és nemzetközi versenyképessége érdekében.

Mindezt legkésõbb 2010-ig oly módon kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti sokszínûség, a kulturális és nyelvi sajátosságok uniformizálását elkerüljék. A folyamat elindult. Szinte minden aláíró országban megkezdõdött a felsõoktatás reformja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok oktatási miniszterei nemzetközi konferencián értékelik az elért eredményeket, egyben új prioritásokat is megfogalmaznak: 2001 februárjában Lisszabonban kiemelkedõ hangsúlyt kapott az Euróakkreditációs Platform intézményrendszerének bevezetése, amely az európai felsõoktatás minõsítését hivatott irányítani. Március végén Salamancában a felsõoktatás két legnagyobb európai szervezete, az Európai Rektorok Konferenciája (CRE) és az Európai Rektorkonferenciák Konföderációja integrálódott, így létre jött az Európai Egyetemi Szövetség (EUA),

Mi is az a lineáris vagy duális képzési modell? Magyarországon és elsõsorban a német nyelvterületen jelenleg a duális (párhuzamos) képzési rendszert alkalmazzák, amelyben már a bemenetnél különválik a fõiskolai és az egyetemi képzés, vagyis a diáknak már a jelentkezéskor el kell döntenie, hogy fõiskolai vagy egyetemi képzésben kíván részt venni. A másik, fõleg az angolszász területeken mûködõ modell a lineáris (soros) képzési rendszer. Ennek a legfõbb jellemzõje, hogy a képzés elsõ ciklusában, az alapképzésben minden hallgató részt vesz, majd ezután van lehetõsége eldönteni, hogy alapoklevelével (vagyis a Bachelor fokozattal – BSc) kilép a munkaerõpiacra, vagy a mesterképzés keretei között az egyetemi oklevél (a Master fokozat – MSc) megszerzéséért tovább tanul. Ezáltal mindenki egy egyetemi alapozó képzésbe lép be, és a szakosodás késõbbre tolódik. Az átalakulás Magyarországon azt jelenti, hogy a jelenleg létezõ több mint 400 egyetemi és fõiskolai szak száma alig százra csökken, a mesterszakok száma viszont még emelkedhet is. Abban a vitában, amely az Európai Felsõoktatási Térség kialakításáról szólt, az angolszász modell általános bevezetése gyõzedelmeskedett. A Bolognai Nyilatkozat aláírói vállalták, hogy felsõoktatásukat az angolszász modellnek megfelelõen alakítják át. Ennek a folyamatnak része a magyar kormány által idén júniusban „Magyar Universitas Program” néven elfogadott felsõoktatási reformkoncepció.

nagyító Változó érettségi – változó felvételi A közoktatást is érinti a felsõoktatási reform, ugyanis bevezették a kétszintû érettségit. Ezentúl az érettségi eredménye alapján lehet bekerülni a felsõoktatási intézményekbe. A kétszintû érettségi az eredeti elképzelések szerint arra szolgált volna, hogy az emelt szintû érettségi vizsga legyen a továbbtanuláshoz szükséges követelmény, ám a felsõoktatási intézmények – néhány szak kivételével – az alapszintû érettségit is elfogadják bemeneti követelményként. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy az emelt szintû érettségit bevezetik ugyan, de az nem automatikus felvételt, hanem többletpontokat jelent a felvételi eljárás során. Így a diákok már a 11-12. évfolyam elején el kell döntsék, alap- vagy emelt szintû érettségit választanak, és hosszas számolgatás után sem biztos, hogy a számukra legoptimálisabb megoldást választják. Aki több évvel ezelõtt érettségizett, természetesen jelentkezhet az új rendszerben is az egyetemekre, fõiskolákra, és a meglévõ érettségi eredményét elfogadják. Ha népszerû szakra jelentkezik, akkor viszont érdemes megpróbálnia az emelt szintû érettségit. Ezáltal még az is elképzelhetõ, hogy 10-15 évvel ezelõtt végzett diákok jelentkeznek egykori középiskolájukban az emelt szintû érettségire. A felvétel rendje az alapképzésbe nagyrészt szabályozott, még ha jelenleg is sok vitát kelt. A mesterképzésbe azonban az intézmények határozzák meg a felvételi módját, amely ebbõl adódóan igencsak változatos lehet. Mivel az alapképzési szakok a legtöbb intézményben 2005-ben és 2006-ban indulnak, a mesterképzés leghamarabb három-négy év múlva kezdõdik, így még van idõ a bemeneti követelmények részletes kidolgozására. Egy biztosnak tûnik: az állam a mesterképzés során az alapképzésben részt vevõ hallgatók létszámának 30-40 százalékát finanszírozza. Aki a hagyományos képzési rendben kezdte meg tanulmányait, az hagyományos képzési rendben is fejezi be. Így már 2010-et írunk majd, mire minden felsõoktatási hallgató a lineáris modell szerint tanul. Arról pedig még egyáltalán nem esett szó, milyen típusú diplomát kap az a hallgató, aki a hagyományos rendben kezdte meg felsõfokú tanulmányait, de mondjuk harmadévesen fel szeretne venni egy bolognai típusú szakot is.

Az új felsõoktatási törvény legfontosabb elemei

– Nem hiszem, hogy felelõs embereket az motivál, hogy mi lesz a szavazatom után a házammal vagy a legelõmmel. Itt az arra alkalmas emberek erkölcsi felelõsségét fontosabbnak tartom – húzta alá. A hallgatóság részérõl megfigyelhetõ a tiltakozás szenátusi képviseletük csökkentésével kapcsolatban. Mielõtt errõl beszélünk, Bazsa György szerint érdemes volna egy gyors elemzést végezni, milyen aktivitást mutattak az utóbbi években a hallgatói képviselõk az intézményi tanácsokban, külön a hallgatói és külön az egyéb ügyekben. Ez lehetne az objektív kiindulási alap. Az FTT egyetért azzal, hogy a normatív finanszírozást állítsuk három lábra: legyen képzési, kutatási és mûködtetési komponense. Jó lenne valós költségelemzés alapján megállapítani a normatívákat, de ez a feladat eddig is nehéznek bizonyult és maradt mind mostanáig, ma csak becsült adataink és kompromisszumos normatíváink vannak. – A kreditalapú finanszírozás elvileg várható, csak nem biztos, hogy kivárható – jelezte Bazsa György. A képzési szerkezet átjárhatóságáról még nincs végleges döntés, a mesterképzés rendszere szerinte még kidolgozatlan. Szükségszerû, hogy átjárás legyen az alapképzésbõl a mesterképzésbe, ez nem lehet kérdés. A kérdés inkább az, hogy ezt csõszerûen vagy locsolórózsaként tesszük lehetõvé, vagyis

Kidolgozatlan még a mesterképzés rendszere Bazsa György egyetemi tanár, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnöke szerint csak a bolognai folyamat egésze lehet sikeres, mert ez egy komplett rendszer, felében-harmadában nem lehet bevezetni. A tervezetet túlszabályozónak tartja, de álláspontja szerint nem az a fontos, hogy más országokban milyen van, hanem, hogy a mi törvényünk a mi felsõoktatásunknak, céljainknak és társadalmunknak megfelel-e. Az intézményi autonómiával kapcsolatban elmondta: az érdekeltek most gondolják újra az intézményi autonómia és a fenntartói jogok viszonyát. Nehéz kérdéskör, de be kell látni: mindenki, így az adófizetõk nevében eljáró állam is szeretné tudni, mire és milyen hatékonysággal fordítják a pénzét. Elképzelhetõnek tartja egyes tevékenységek, mint például a kollégiumok átadását közhasznú társaságoknak. – A kht. nem az ördögtõl való képzõdmény, mûködik már belõle jó néhány eredményesen és közmegelégedésre a felsõoktatásban – tette hozzá. Az Irányító Testület tagjainak vagyoni felelõsségérõl Bazsa György úgy véli: jól hangzik, más döntést hozó testületek esetén is, de sejtése szerint nem szokott realizálódni még több tízmilliárdos veszteségek esetén sem.

keresztirányú (multidiszciplináris) átjárhatóságot is biztosítsunk. – Én messzemenõen az utóbbi híve vagyok. Nem tudok az intézmények nevében nyilatkozni, de úgy vélem, nem fognak lemondani értelmes képzési tevékenységekrõl – vélte az elnök. A Felsõoktatási Regisztrációs Központ szerepét csak igazgatási jogi, és nem szakmai hatósági jogi formában tartja Bazsa György elképzelhetõnek. Most is meglévõ feladatokat, itt-ott ellátott funkciókat kell áttekinthetõ rendszerbe szervezni. A Bologna-rendszert a magyar felsõoktatás döntõ hányada elfogadta, jobbára érti is. Több százan vettek-vesznek részt elõkészítésében, több helyen már bevezetésében. Vannak kérdések, viták, sõt kétségek, mert a mostani rendszernek is


Az új felsõoktatási törvény nem feltétele a lineáris képzési modell bevezetésének. A kormány ugyanis rendeletet alkotott az alapképzési szakok képesítési követelményeirõl, így az intézmények elkezdhették az alapképzések akkreditációs eljárását. Ugyanakkor a hatályos felsõoktatási törvény nem ismeri az alapképzés–mesterképzés rendszerét, ezért vált szükségessé az új törvény megalko-

tása is, valamint az elmúlt tíz évben történt sok módosítás miatt kialakult értelmezési zavarok miatt is. Az irányító testületek jogállása kavarta az egyik legnagyobb vitát a felsõoktatásban érdekelt szervezetek között. Megszûnik-e ezáltal az intézményi autonómia, vagy éppen ellenkezõleg, kiszélesedik? A miniszter által delegált „komisszárok” lesznek az IT tagjai, vagy felelõs döntéseket gondos mérlegelés után meghozó szakemberek? A jelenlegi intézményi tanácsokból kialakuló szenátusok mekkora beleszólással rendelkeznek majd a valós döntésekbe? Határozott vagy határozatlan idejû kinevezéssel rendelkezzenek-e az oktatók? Szükséges-e törvényi úton szabályozni az „Intercity-professzorok” gyakorlatát, vagyis lehessen-e egy vezetõ oktatónak kettõnél több munkahelye? A felsõoktatás legtöbb szereplõje szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas a parlamenti tárgyalásra. Vitatja a Magyar Rektori Konferencia, a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, sõt a Magyar Tudományos Akadémia is véleményt nyilvánított a kutatással kapcsolatos rendelkezésekkel kapcsolatban. Az Oktatási Minisztérium szerint ilyen széles körû, nyilvános egyeztetési, elõkészítési folyamatra még nem volt példa a felsõoktatásban. A törvénytervezet legfrissebb, 2004. szeptember 23-i változata az OM honlapjáról letölthetõ, és arról bárki véleményt nyilváníthat...

7

nagyító vannak értékei, amiket meg kell õrizni. – Nem arról van szó, hogy egy teljesen rosszat hagyunk el és egy hibátlan jóra cserélünk. Elképzelhetõnek tartok az új törvényrõl egy elfogadható mértékû konszenzust (teljes egyetértést biztosan nem), de ezt az eddiginél sokkal jobb tartalommal és még jobb kommunikációval lehet csak elérni – hangsúlyozta az FTT elnöke.


Fésüs László akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke elsõsorban a Bolognai Folyamat két-, illetve háromciklusú képzési rendszerének kialakításában jelölte meg a MAB fõ feladatát. Az új képzési rendszer bevezetésében történt eddigi magyarországi folyamatokat kifejezetten elõremutatónak és konstruktívnak tartja. A MAB meghatározó szerepet vállalt a kétciklusú képzési rendszer idõben történõ elindítása, valamint a szakmai tartalom kialakítása tekintetében. Ez év tavaszán készültek el azok a kritériumok, amelyek az új alapszakok (bachelor) létesítését lehetõvé teszik, majd ezt követõen a MAB az egyes alapszak-indítások kritériumrendszerét is elkészítette. Ezzel párhuzamosan a Magyar Rektori Konferencia és a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia Bologna Bizottsága, illetve a Nemzeti Bologna Bizottság közös tevékenysége eredményeként az Oktatási Minisztérium lezárta és kormányrendeletben rögzítette a kétciklusú alapképzés szakjainak rendszerét. Konszenzus alakult ki az új alapképzési szerkezetben. Ezekben a hónapokban már a közel 50 újonnan létesített szak (a kormányrendeletben leírt 109-bõl) nagy számú szakindításait vizsgálja a MAB a magyar felsõoktatás intézményeiben, a fõiskolákon és az egyetemeken, egységes szemlélet alapján.

8

A MAB elkezdte az alapképzés és a mesterképzési szakok közötti átmenet kritériumrendszereinek és a rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdések vizsgálatát. Néhány alapelv már kirajzolódik, ezek közül kiemelendõ, hogy minél elõbb szükségesnek látszik a mesterképzés szerkezetének, szakrendszerének kialakítása, hogy az vissza tudjon hatni a már elindult alapképzési szakok belsõ tartalmára, kimenetére. A képzés és ki-

meneteli követelmények mind az alapképzési, mind a mesterképzési szakaszban egymással összhangban kell felkészítsenek a következõ szakaszba való lépésre. A mesterképzés területén ez természetszerûleg a munkaerõpiac mellett a PhD-képzésbe való belépés. Fésüs László szerint komoly vita van arról, hogy a mesterképzések hogyan kerülnek összhangba a szakirányú továbbképzési szakokkal. Többen fölvetették, hogy ezeknek a továbbképzési szakirányú szakoknak egy része úgynevezett „professional mesterképzésként” jelenhetne meg a rendszerben, mások szerint a mesterképzés szigorúan elsõsorban és döntõen akadémiai legyen, amelyben a belsõ moduljainak flexibilitása és változékonysága révén biztosítsa a sokirányú igények kielégítését. A következõ idõszakra vonatkozóan a MAB elnöke szerint az a leglényegesebb feladat, hogy kialakítsák azt a mátrixrendszert, amely meghatározza, mely alapszakból milyen mesterképzésekbe lehet belépni. Szerencsés lenne, ha ez minél szélesebb lehetne: megfelelõ képzési modulok felvételével bármely képzési területrõl és képzési ágról kijövõ, alapképzési szakkal rendelkezõ diplomások, ha nem is bármely, de minél szélesebb képzési területen és ágon léphetnének be a mesterképzésbe. Ezért is fontos, hogy látszódjanak a mesterképzési szakrendszerek, hiszen az alapképzési szak idején a hallgatók orientálódni tudnak, és a megfelelõ kreditek felvételével nagyon sokféle lehetõséget nyithatnak saját maguknak, nemcsak a munkaerõpiac, hanem a képzésben történõ továbblépés szempontjából is.

Debrecenben nincsenek InterCity-professzorok Nagy János egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem (DE) rektora szerint az új felsõoktatási törvényt csak megállapodással lehet elfogadni. A Debreceni Egyetem Tanácsa október 21-i ülésén nem foglalt állást a tervezetrõl, véleményüket akkor fogalmazzák meg, amikor kiforrott, véglegesnek tekinthetõ törvényjavaslat áll rendelkezésükre. A jelenlegi változat kiegyenlítetlen, bizonyos kérdéseket nagyon részletesen szabályoz, más kérdésekben pedig nagyon szûkszavú. – Ennek a törvénynek koherensnek, jól felépítettnek és fõleg arányosnak kell lennie – véli Nagy János. Az intézmények számára a rektor az autonómia mibenlétének kérdéskörét alapvetõ fontosságúnak tartja. Ez a gazdálkodásban nyilvánulhat meg leginkább, de ebbõl a szempontból a Debreceni Egyetem sajátos helyzetben van: gazdálkodása fegyelmezett, magas színvonalú. – A DE-n a költségvetés elfogadását követõen kötelezõ betartani a fegyelmezett gazdálkodást. Nincsenek kifizetetlen számláink, nincsenek hiányaink, rendesen fizetjük a béreket – tette hozzá. A gazdálkodási kérdésekhez tartozik

egyes tevékenységek közhasznú társaságokba szervezése, amelyet Nagy János az egyetemi alaptevékenységre vonatkozóan nem tart jónak. Ugyanakkor minden olyan egyéb tevékenység esetében támogatandónak tartja, ha meg le-

het teremteni az egyetem tulajdonában lévõ kht. sikeres mûködését. Ezen a téren a vállalatokkal kölcsönösségi alapon nyugvó együttmûködést emelte ki. Az intézmények irányításának rendszerét Nagy János nem minden téren tartja megfelelõnek. A DE rektora nem látja világosan az irányító testületi tagok körét, mivel országos szinten igen nagy számban kellene igen magas követelményeknek megfelelõ tagokat megbízni. Aki ilyen feladatot elvállal, nagy felelõsséggel tartozik a döntéseiért, de nem valószínû, hogy ha valakinek kisebb a személyes vagyona, nagyobb bátorsággal javasol az intézmény számára kockázatos lépéseket. Nagy János jobban örülne, ha az irányító testület ellenõrzési hatáskört kapna, és jogköre a különbözõ jogszabályok betartására vonatkozna. A hallgatói részvétel a rektor szerint nagyon fontos az egyetemek életében, a mindennapi élet formálása, megszervezése terén. Azt viszont nem támogatja, hogy az egyetem gazdálkodásában közvetlenül is szerepet és döntési felelõsséget vállaljanak a hallgatók. Nagyon sok tevékenységet (mint például különbözõ szolgáltatások biztosítása) a hallgatók más formában is meg tudnak szervezni. – Debrecenben nincsenek Intercity-professzorok – jelentette ki Nagy János az oktatói kinevezésekkel kapcsolatban. A DE azt támogatja, hogy egy professzor, ha valahol fõállásban dolgozik, akkor ne csak az óráit tartsa meg, hanem mûhelyt mûködtessen, a hallgatókkal konzultáljon, a kollégákkal együtt kutasson. A rektor azt el tudja képzelni, hogy bizonyos esetekben valaki legfeljebb két helyen vállal oktatási, kutatási tevékenységet, de ez több helyen nem indokolt. A vezetõ oktatók, professzorok esetében a fõállás és a határozatlan idõre szóló kinevezés a szerencsés. A nem vezetõ oktatóknál viszont lehetségesnek tartja a mobilizációt. A képzési szerkezet átalakulása kapcsán a DE-n is az a legnagyobb dilemma,

nagyító hogy az elitképzésre felépült rendszerben a korábbi hallgatói létszám többszörösét képezi az intézmény, ezért lehetetlen a korábbi szintet biztosítani. – El kell fogadnunk, hogy az alapképzés tömegoktatás lesz, és ne várjunk ettõl olyan magas követelményeket, mint amilyeneket a régi oktatási rendszerünkben elvártunk az egyetemektõl – jelezte Nagy János. A magyar felsõoktatás rangját a mesterkurzusok és a doktori képzések fogják adni, ezért halaszthatatlan feladat a mestertantervek összeállítása. A DE ugyanakkor egy kicsit le van maradva a mesterkurzusok kidolgozásában. A rektor arra számít, hogy valamivel kevesebb mesterszak lesz, mint a jelenleg akkreditált szakok száma.

Egy szervezetet nem lehet kívülrõl irányítani Klinghamer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora elmondta: Az ELTE Egyetemi Tanácsa október 18-i ülésén foglalt állást a felsõoktatási reform ügyében. Bár elismerték, hogy a tervezet sokat fejlõdött: a jogi és stilisztikai pontatlanságokat sikerült kiküszöbölni, alapvetõen azonban a szeptemberi, a tervezetet bíráló álláspontjukat erõsítették meg. Pedig új felsõoktatási törvényre valóban szükség lenne, hiszen a jelenlegit az élet – az integrációval, az európai uniós csatlakozással – erõsen túlhaladta.

tók. A minisztériummal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy a jelenlegi hallgatói kollektív jogok ne csorbuljanak. Jelenleg még folynak a tárgyalások a Szenátusban lévõ hallgatói részvételrõl, mi az egyharmados arány megtartását tudjuk elfogadni – jelezte az elnök. A HÖOK álláspontja szerint a hallgatók érdekét szolgálja, ha az oktatók által ellátott oktatói státusok számát korlátozzák, hiszen többet találkozhatnak a hallgatókkal – ez a fogadóórákat, konzultációkat jelenti –, részt tudnak venni az intézményi közéletben, és nyilvánvalóan magasabb szintû oktatói tevékenységet folytathatnak, ha nem a folyamatos utazás köti le az energiájukat. A határozott és határozatlan idejû kinevezések vegyes rendszerû megtartását támogatják, a szükséges korrekciókkal. Az intézményi autonómia kérdése az egyik legproblematikusabb része a ter-

Elengedhetetlen a hallgatói önkormányzat részvétele A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egyetért a Bolognai Folyamat alapvetõ dokumentumaiban foglalt elvekkel, támogatja az Európai Felsõoktatási Térség létrehozására irányuló törekvéseket és a magyar felsõoktatás – a XXI. század kihívásainak megfelelõ – fejlesztését. Mindezek mellett a HÖOK elkötelezett a magyar felsõoktatás több évszázados hagyományain alapuló felsõoktatási autonómia mellett – nyilatkozta Barthel-Rúzsa Zsolt, a HÖOK elnöke. Az új felsõoktatási törvény csak akkor lesz alkalmazható, ha fogalomhasználatában világos, tartalmilag koherens, jól átgondolt koncepciót tartalmaz. Fontos az új jogszabályban a Bolognai Nyilatkozatban is deklarált nemzeti jelleg megõrzése, a magyarországi felsõoktatás évszázadok alatt kialakult jogintézményeinek figyelembevétele, megtartása, valamint az, hogy az új jogszabály ne eredményezzen a Bolognai Folyamat elveivel ellentétes folyamatokat. – Meglátásunk szerint sikeres lehet a Bolognai Folyamat Magyarországon is – vélte Barthel-Rúzsa Zsolt. Szerencsésebb lenne viszont egy kerettörvény megalkotása, hiszen sok helyen olyan dolgokat szabályozna a törvény, amelyeket más jogszabályok, pl. az Alkotmány már megtesz. Sok országban a felsõoktatási törvény nem több 15–20 oldalnál. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy-egy jogszabály részletessége az adott ország demokratikus hagyományait is jelezheti. Ha a demokratikus szokásjog gyenge, sokszor szükséges a jogszabályok általi részletes szabályozás. Ez részben indokolja egyes részek, amúgy nyilvánvaló túlszabályozását. – Számítunk arra, hogy a kétszintû érettségi bevezetésével meg fog nõni a felsõoktatásba jelentkezõk száma. Az alapképzési szakasz tudja befogadni ezt a hallgatói tömeget, a törvény jelenlegi változata szerint a mesterképzésre már kisebb arányban kerülnének be a hallga-

vezetnek, így átdolgozását javasoljuk – emelte ki az elnök. A fenntartónak a gazdálkodási kérdésekbe való beleszólása érthetõ szándék, biztosítani kell azonban, hogy az intézmény maga se maradjon ki a döntéshozatali eljárásból. Lényeges, hogy a politikai szféra beavatkozása az intézmények irányításába minimális legyen. A szolgáltatások (ide értve akár a kollégiumokat is) fejlesztése minden intézmény érdeke, amihez a közhasznú társaságok megfelelõ keretet nyújtanak. Elengedhetetlen azonban a helyi hallgatói önkormányzat részvétele ennek irányításában és a stratégiai célok kijelölésében. A képzések átjárhatósága jelenleg nehezen látható, mivel nem létezik még gyakorlati tapasztalat. A legtöbb felelõssége itt az intézményeknek lesz, hiszen a jogszabályi keretek tartalommal való feltöltése az õ feladatuk. Az alapképzések száma meghatározott, a mesterszakok terén várok a jövõben egy akkreditációs hullámot. Az intézmények között a különbözõ képzési ciklusok oktatása terén együttmûködés várható. Az új rendszer elsõsorban a halasztó és évismétlõ hallgatók számára jelent majd nehézséget, ez még fontos elõttünk álló probléma. PilishegyiPéter BalásMárk


Az ELTE legfontosabb kifogása, hogy a törvény az egyetemeknek tulajdonképpen csak az oktatási feladatával foglalkozik. Az ELTE életébõl körülbelül hatvan százalék az oktatás, harminc százalék a kutatás és tíz százalék a közmûvelõdési feladatok ellátása. Van egyetemi könyvtár, botanikus kert, obszervatórium, ásvány- és kõzettár, biológiai és paleontológiai múzeum – ezek mûködtetésének, finanszírozásának mikéntjét is szabályozni kellene az új törvényben. Az ELTE-nek, mint elitegyetemnek, szerves része a kutatás: több mint harminc kihelyezett akadémiai kutatóintézete van; errõl, az ehhez szükséges feltételekrõl is szót kellene ejteni a törvényben a rektor szerint. Az Irányító Testülettel kapcsolatban alapvetõ kifogásként merült fel, hogy kizárólag egyetemen kívüli emberekbõl

áll: igaz ez mind az egyetem, mind a miniszter által delegált tagokra. – A miniszter úr által sokszor felhozott példák – Yale, Harvard, Oxford – esetében is egy egyetemi testület hozza a döntéseket egy-két külsõ tag bevonásával. Egy szervezetet nem lehet teljesen kívülrõl irányítani – hangsúlyozta a rektor. A törvény ugyanakkor az egyetemek finanszírozását egyáltalán nem szabályozza kielégítõ módon – holott ilyen részletkérdések helyett inkább azt kellene meghatározni, hogy mit irányítunk, mibõl és hogyan, és hogy mi az elérendõ cél. – Versenyben vagyunk, vetélkedünk, önök, a hallgatók érdekében – Heidelberggel, Oxforddal, Béccsel. Az új oktatási törvénynek ehhez kellene a feltételeket megteremtenie – vélte Klinghamer István.

9

nagyító Látszatautonómia helyett valódi felelõsségvállalást Az új felsõoktatási törvény tervezete valódi autonómiát ad a felsõoktatási intézményeknek, ami ugyanakkor sokkal nagyobb felelõsséget is jelent a döntések meghozatalában – véli Magyar Bálint oktatási miniszter, akivel a felsõoktatási reformról beszélgettünk.


Miniszter úr, megfelelõnek tartja-e az intézményi autonómiával kapcsolatos terveket? Az intézmény vagy a fenntartó joga legyen dönteni a legfontosabb gazdálkodási kérdésekben? Eddig kiskorú állapotban tartották a felsõoktatási intézményeket. Saját ingatlanaikkal nem gazdálkodhattak szabadon, ha eladni vagy venni akartak valamilyen ingatlant, ahhoz minisztériumi engedély kellett. Ha saját bevételt szereztek, annak 5 százalékát elvonta a központi költségvetés. A mi célunk az, hogy az egyetemek és fõiskolák valódi autonómiát kapjanak. Ez azt jelenti, hogy a már

10

meglévõ tudományos szabadság kiegészül a jövõben a gazdasági autonómiával is. Szûnjön meg az az állapot, amelyben az intézmények az év végén, ha maradványaik vannak, gyorsan elrohannak radírt venni, de ha nem sikerül, akkor eldugdossák a maradványaikat a minisztérium elõl láthatatlan helyekre, mert ha ezt nem teszik, vissza kell a pénzt utalniuk a költségvetésnek. Ezt nem nevezném autonómiának, fõleg úgy nem, hogy még a gazdasági fõigazgató kinevezéséhez is a miniszter egyetértése szükséges. Akinek fontos a felsõoktatási autonómia, annak a jelenlegi szabályozást kell elleneznie, és támogatni azt a törekvést, hogy az intézmények szabadabban dönthessenek gazdasági kérdésekben. Ez a korábban ismeretlen mértékû szabadság persze sokkal nagyobb felelõsségvállalást is jelent. A felsõoktatási intézmények vezetését az új törvény úgy alakítja át, hogy a felelõsségteljes és racionális gazdálkodás megvalósulhasson. Ösztönözné-e az intézményeket arra, hogy közhasznú társaságokat hozzanak létre egyes egységek mûködtetésére ? A gazdasági társaságok létrehozásának lehetõségeit a törvénytervezetben világosan szabályozzuk. Az intézmények alaptevékenysége nem vihetõ ki gazdasági társaságokba, de sok egyéb tevékenységre létrehozhatók: szolgáltatások ellátására, kollégiumok,

könyvtárak üzemeltetésére, egyéb feladatokra. A könyvtárak hatékony mûködtetésének, fejlõdésének biztosítására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával együtt dolgozunk egy közös programon, mivel jelenleg az intézményi könyvtáraknak nincs pénzük az állományuk gyarapítására, és a meglévõ állományok szinten tartására is egyre kevesebb a lehetõség. A kutatás-fejlesztés is olyan terület, ahol a társaságok alapítása lehetséges, mivel a várható eredményt megelõzi bizonyos kockázatvállalás, amelyet maga az intézmény nem biztos, hogy vállalni tud, de egy társaság már megteheti. Elképzelhetõ-e a közhasznú társaságok alakítása a hallgatói szolgáltatásokra vonatkozóan? Természetesen a hallgatói szolgáltatásokra is kiterjedhet ez a lehetõség. A kelet-német tartományok területén a hallgatók üzemeltetik a kollégiumokat. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ennek nálunk is így kell lennie, de kiváló példa lehet. Hogyan látja biztosítottnak az alap- és a mesterképzés átjárhatóságát? A mesterképzés rendszerének kidolgozása jelenleg is tart. A változás felmenõ rendszerben lép életbe 2006-2010 között, vagyis akik már bekerültek a felsõoktatásba, a jelenlegi feltételek mellett végezhetnek. Néhány szakon természetesen kísérleti jelleggel már korábban is elindulhat a mesterképzés. Úgy számoljuk, hogy a felsõfokú alapképzésben részt vevõk számának mintegy 40 százaléka juthat finanszírozott helyen a mesterképzésbe, de lehetõvé szeretnénk tenni a hallgatók számára, hogy 12 félévet államilag támogatott helyen végezzenek el, ami egy alap- és egy mesterképzést jelent. Jelenleg ott érzek némi ellentmondást, hogy amíg egységesítjük a bemenetet a felsõoktatásba, az államilag támogatott alapképzési helyek felosztása automatizmussá válik a kétszintû érettségi révén, a mesterképzés felvételi követelményeit az intézmények állapíthatják meg. Ösztönözni próbáljuk a teljesítményt azzal, hogy ha valaki kiváló tanulmányi eredményt ér el azok közül, akik költségtérítéses formában kezdték meg a tanulmányaikat, átkerülhessen az államilag finanszírozottak közé. Ugyanígy az az államilag finanszírozott hallgató, aki gyenge teljesítményt nyújt, ne érezze magát bebiztosítva, hanem az intézmény döntése alapján átkerülhessen a költségtérítéses képzésbe, ha nem érdemli meg a finanszírozott helyet. Ez a megoldás nemcsak igazságosabb lenne, hanem a teljesítményt is jobban ösztönözné. Az elmúlt években átalakultak a hallgatói szervezetek, országos szintû képviseletet alakítottak a hallgatói szolgáltató szervezetek, a kollégiumok. Tervezik-e, hogy az új törvénybe az eddigiek mellet más hallgatói szervezetek is bekerülnek? A hallgatói szervezetek törvénybe emelésé-

vel kapcsolatban komoly dilemmával kerültünk szembe. Eredetileg a kamarai típusú megoldást szorgalmaztuk, amelyben a hallgatók különbözõ szervezeteket alapíthatnak, hiszen ez az egyik alapvetõ joguk. Ugyanakkor szembesülnünk kellett azzal, hogy ebben az esetben fennáll az a veszély, hogy a felsõ szintû képviseletnél lényegében leképezõdne a pártpolitikai paletta a hallgatói szervezetek szintjén. Ezért most a HÖOK-kal folytatott tárgyalások révén a korábbi törvényben megfogalmazott hallgatói szervezeti modell felé mozdulunk el. Ez alól egyedül a doktoranduszok esetében teszünk kivételt, mivel nekik speciális helyzetük van az intézményekben. Nem tartja-e túlszabályozottnak a törvényjavaslatot? Dániában néhány hete fogadták el a felsõoktatási törvényt, amely 16 oldalas, a magyar tervezet több mint 100 oldal. A példa érdekes. Dániában is épp most alakítják át az intézmények vezetését. Hasonló megoldást választottak, mint mi, és természetesen ott is nagyon erõteljes vita folyik a döntésrõl, akárcsak itt. Van egy fontos különbség egyes nyugat-európai országok és köztünk. Nyilván kevésbé vaskos egy új jogszabály ott, ahol a megújulási folyamat évtizedek óta követi a kor szükségleteit, mint ott, ahol a reformról csak beszélni szoktak, de csak kevés érdemi változás lép életbe. Mi a véleménye a normatív finanszírozás átalakításának elképzeléseirõl? Várható-e a kreditalapú finanszírozás bevezetése? A kreditalapú finanszírozás egyelõre nem megoldható. Jelenleg azt próbáljuk elérni, hogy a felsõoktatási intézmények a lehetõ leghatékonyabban használhassák fel a rendelkezésre álló forrásokat. A leglényegesebb átalakulás az, hogy a támogatást a hallgatóknak adjuk, vagyis a hallgató akár „kiviheti” a képzési normatíváját külföldre, ha ott tanul. Jelentõs eredményt értünk el a diákmunkával kapcsolatban. A minimálbér összegéig adó- és járulékmentessé tettük a hallgatók munkavégzését, hogy saját intézményükben is tudjanak pénzt keresni. Ez a megoldás a hallgatóknak is jó, és az egyetemeknek is. Ez egyébként az egyik legfõbb vitapont a szakszervezetekkel. Szerintük mondjuk a könyvtárosi munkát csak közalkalmazottak végezhetik. Jártam az Egyesült Államok egyik legnagyobb egyetemén, ahol a 450 könyvtári munkatárs mellett 400 hallgató is dolgozik. A jövõ évtõl kezdve a szakmai gyakorlatokra is adókedvezményt tervezünk bevezetni. Hogyan látja a felsõoktatási intézmények és a többi érdekelt szervezet viszonyulását az egész folyamathoz? Elképzelhetõnek tartjae a törvénytervezet konszenzusos megalkotását? Én optimista vagyok. Van intézmény, ahol még most is hat filozófia tanszék mûködik, mert az integráció elõtt a külön intézményekben annyi volt. Hiszek abban, hogy a józan ész kerekedik felül, és a meghatározó szereplõk nem kívánnak egy ilyen abszurd rendszert fenntartani. Teljes konszenzusról biztos nem lehet majd beszélni, mert törvényszerû, hogy egy ilyen átalakuláskor komoly érdekek sérülnek. Sérteni is akarom azokat az érdekeket, amelyek a középszert erõsítik, amelyek a teljesítmény elérését gátolják. Meg kell szüntetni azt, hogy a Nobel-díj odaítélésekor a tévében nézzük, melyik ország színeiben értek el kiváló eredményeket azok, akik Magyarországon születtek PilishegyiPéter

nagyító Szociológiai kutatás indul a felsõoktatásban Szociológiai kutatás indul a felsõoktatási média és a felsõoktatási hallgatók média-fogyasztási szokásairól. Gábor Kálmán, a Felsõoktatási Kutató Intézet (FKI) ifjúságkutató csoportjának vezetõje a Belvedere Meridionale Alapítvánnyal közösen a közeljövõben indítja el a magyarországi felsõoktatási média helyzetérõl és a felsõoktatási hallgatók médiafogyasztási szokásairól szóló kutatást, amelyben 1000 fõs országos reprezentatív mintán keresztül vizsgálják a kérdést. A hosszú távú projekt egyedülálló a tekintetben, hogy szisztematikus vizsgálat Magyarországon e témakörben a legutóbbi tizenöt évben nem volt. A Gábor Kálmán által vezetett kutatóknak már nagy múltjuk van a hazai egyetemisták és fõiskolások kutatásában (FKI, és korábban Oktatáskutató Intézet, azaz OKI), a Belvedere Meridionale-lal közösen 1997 óta több országosan reprezentatív mintán végzett kutatást végeztek, amelybõl a legfontosabbak a 2002-ben végzett „Elsõéves fõiskolások és egyetemisták”, és 2003-ban végzett „Diákjogok a felsõoktatásban” program (az MTA Szociológiai Kutatóintézetével közösen). Az eddigi kutatások eredményeit az Ifjúsági korszakváltás címû könyvsorozatban eddig hat könyvben jelentették meg. A most induló média- és médiafogyasztás-vizsgálat annyiban is új lesz, hogy az adatfelvételt az online-lekérdezés technikájával végzik. Az projekt munkatársai, instruktorai véletlenszerûen választják ki a felsõoktatási intézményekben azokat a hallgatókat, akik egy számítógépes grafikus felületen töltik ki a kérdõívet, ezáltal az adatrögzítés és adatfeldolgozás 21. századi sebességre gyorsul. Az adatfelvétel módja azt is jelzi, hogy az egyetemisták médiafogyasztásakor az Internetnek egyre nagyobb szerepe lehet, azonban a kutatás fõ hangsúlya a print médiára vonatkozik. (X)

nagyító

Felsõoktatás-fejlesztés magántõke-bevonással A magyar felsõoktatás az utóbbi évtizedben a hárombetûs projektek lázában ég. Elõször volt az IDP, vagy szebb magyar nevén az IFT (Intézményfejlesztési Terv), majd jött a CSFT (Csatlakozás a Felsõoktatási Térséghez – a felsõoktatási reform vitaanyaga), ezt követte a MUP, a Magyar Universitas Program, ráadásul itt a PPP, amit hol pépépének, hol pípípínek ejtenek ki, egyre többen használják, de csak a beavatottak tudják, mi van mögötte. Összefoglalónkban megpróbáltuk áttekinteni, mit is jelent a Public Private Partnership a magyar felsõoktatásnak. Magyarország – csatlakozva a Bolognai Folyamathoz – vállalta, hogy 2010-ig kialakítja az Európai Felsõoktatási Térség feltételeit. Ehhez azonban égetõ szükség van intézményfejlesztési beruházásokra. A magyar felsõoktatásnak a megnövekedett hallgatói létszámok és a képzés korszerûsítése miatt új fejlesztési pályára kell kerülnie, ellenkezõ esetben nem lesz versenyképes az Európai Unió országainak fejlettebb felsõoktatási intézményhálózatával. A felsõoktatási intézményeknek nincs lehetõségük állami hitel felvételére. Az intézmények rendelkeznek ugyan folyamatosan növekvõ saját forrásokkal (pl. a térítéses képzés bevétele 2002-ben meghaladta a 22 milliárd forintot), de egyedül nem képesek összegyûjteni a fejlesztõ beruházásokhoz szükséges induló tõkét. A magántõke bevonása az állami szolgáltatások ellátásába az elmúlt tíz esztendõben Nyugat-Európában sikeresnek bizonyult. Különösen az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban éltek az intézmények ezekkel a lehetõségekkel, és igen kedvezõ tapasztalatokat szereztek. A PPP-fejlesztés lényege, hogy ötvözi a magántõkét és az állami finanszírozást. Az ötlet nem új, az Egyesült Királyságban eddig mintegy 250 projekt valósult meg ezzel a finanszírozási technikával. A PPP-nek köszönhetõen kórházak, börtönök, utak, katonai gyakorlóterek, alagutak, valamint vasúti pályák épültek, melyek összértéke 20 milliárd font volt. A britek további 450 projekt megvalósításán fáradoznak, hiszen ott is gondot jelent a klasszikus megoldás: a saját

költségvetésbõl származó források, a bankhitel, illetve az állami támogatás kombinációja. A kormány 2004. augusztus 18-i döntésével, amellyel az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsõoktatási intézmények infrastruktúrafejlesztési programjának aktuális feladatairól szóló határozatot fogadta el, a PPP konstrukció felsõoktatásban történõ általános alkalmazása elõtt nyílik meg az út. A kormány elkötelezett a fejlesztések mielõbbi megkezdésében, amelyeket természetesen úgy szeretne megvalósítani, hogy az államháztartás hiánya mindeközben ne növekedjék. A 2002-2004 között a Felsõoktatási Fejlesztési Program keretében zajló hagyományos fejlesztési konstrukcióval 35 milliárd forint összegû beruházásra kerül(t) sor. Az Európa Terv keretein belül a felsõoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítására kiírt pályázat 13 milliárd forinttal támogatja a felsõoktatási intézmények fejlesztési programjait 2004-2006 között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Universitas Program keretében a magyar felsõoktatás legnagyobb mértékû infrastrukturális fejlesztése indul 2005 és 2008 között magánbefektetõi (PPP) program keretében, közel 165 milliárd forintos beruházási összeggel (ennek részleteit lásd táblázatunkban). A Magyar Universitas Program kiemelt eleme a magántõke-beruházással indított diákotthon-fejlesztési program. Ez részben új kollégiumi férõhelyek létesítését, részben a meglévõk jelentõs részének felújítását tûzte ki célul.


Miskolci Egyetem: indulhatnak az új projektek

12

A PPP alapú diákhotelprogram keretében egy 600 fõs modern létesítmény épül a Miskolci Egyetemen (ME), az E/1 kollégium melletti üres telken. Földszintjén a hosszú évek óta hiányzó modern szolgáltató létesítmények is helyet kapnának. A beruházás tervezett értéke megközelíti a 2,5 milliárd forintot. A diákhotel bérleti díjai véglegesen még nem tisztázódtak, de várhatóan 20-25 ezer forint körül alakulnak. Idén szeptemberben Besenyei Lajos rektor és Magyar Bálint oktatási miniszter aláírta az egyetem két új fejlesztési projektjének engedélyezési megállapodását. Ennek értelmében elindulhat az a közbeszerzési eljárás, amely eredményeként kiválasztják a fejlesztési programokban jóváhagyott rekonstrukciós feladatokat megvalósító befektetõt. A Campus Fejlesztési Projekt (CFP1) Szociális – jóléti alprogramja a kollégiumi épületegyüttes felújítását, kapacitásbõvítõ korszerûsítését és profiltisztítását tartalmazza. A Tudáscentrum – Iroda- és szolgáltatóház fejlesztési programban az életveszélyes E/7 (volt) kollégiumot irodaházzá alakítják, a magas épület visszabontásos rekonstrukciójával. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi szerkezet megtartásával, emeletráépítés nélkül végeznék el a szükséges rekonstrukciós munkákat.

A kollégiumi férõhelyek száma az elmúlt években nem tudta követni a hallgatók számának gyors növekedését. Mintegy 80.000 diák kénytelen az albérleti piacon szálláslehetõséget keresni. A magyar oktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók is nehezen találnak megfelelõ szálláslehetõséget. Másfelõl, a hallgatók elhelyezésére szolgáló meglévõ diákszállók jelentõs része leromlott állapotban van, és nem kínál minõségi életfeltételeket. A helyzet rendezésére legalább 30 milliárd forintra lenne szükség, de az államnak erre nincs elegendõ pénze. Jelenleg alapvetõ gondot jelent a meglévõ kollégiumok megfelelõ színvonalú fenntartása is. Ezért szükség volt arra, hogy az állami forrásokat magántõkével egészítsék ki. Az Oktatási Minisztérium 2002-ben a felsõoktatási intézmények közremûködésével, privát tõke bevonásával megvalósuló infrastruktúra-fejlesztési programot hirdetett meg. Ennek köszönhetõen 18 felsõoktatási intézmény diákotthon-fejlesztési programját dolgozták ki. A program keretében tizenöt új kollégium épül, és három már meglévõt bõvítenek, illetve átalakítanak. A konstrukció lényege, hogy a természeténél fogva takarékosabb és hatékonyabb magánbefektetõ az állami tulajdonú területen felépíti és mûködteti a diákszállót. A PPP programoknak köszönhetõen 2006ra a diákszállói férõhelyek száma 10 ezerrel növekszik, és 20 ezer meglévõ kollégiumi férõhely felújítására kerül sor. A diákotthonokban olyan átlagosan 1-3 ágyas, fürdõszobás lakrészekben helyezik el a hallgatókat, amelyek kapcsolatban állnak az egyetem informatikai hálózatával. Ezek a jó minõségû szállások a mai áraknál többe kerülnek majd a hallgatóknak, de az elõzetes ígéretek és számítások nem minden tekintetben egyeznek. A kormányzat azt ígéri, hogy az albérleti árak alatt maradnak, a kételkedõk ezekkel legalább megegyezõ vagy drágább új kollégiumokról beszélnek. A diákotthon-fejlesztés a következõ intézményekben indult/indulhat meg: Debreceni Egyetem (1100 férõhely, 3,8 milliárd forint), Veszprémi Egyetem (800 férõhely, 2,8 milliárd forint), Miskolci Egyetem (600 férõhely, 2,2 milliárd forint), Szegedi Tudományegye-

Az E/7 kollégium épületének irodaházzá történõ átalakítása, rekonstrukciója kettõs célt szolgál: egyrészt a statikailag instabil – jelenleg kiürített és lezárt – épület sorsának rendezését lehetõvé teszi, másrészt a Miskolci Egyetem kollégiumi épületeinek jelentõs tehermentesítését biztosítaná azáltal, hogy kollégiumi férõhelyeket lehetne felszabadítani, a nem odaillõ használók kitelepítésével. A kollégiumokból kiköltöztetendõ egységek az E/7-ben kapnának végre megfelelõ helyet, a fõépületbõl áttelepítendõ mûszaki-gazdasági szervezetekkel együtt. Összességében 179 új férõhely alakítható ki. A Campus Fejlesztési Projekt 2 (CFP2) fõ programeleme egyrészt a zenemûvészeti képzés infrastrukturális feltételeinek javítása, az életveszély megszüntetése, illetve a Belvárosi Zenepalota új épületszárnyának megépítése, a régi szárny rekonstrukciója és akadálymentesítése. A Zenepalota régi épületének leromlott állapota miatt sürgõs beavatkozásokra van szükség. A Bartók Béla Zenemûvészeti Intézetnek helyet adó Zenepalota tulajdonosi háttére miatt ez összetettebb és több bizonytalanságot tartalmazó projekt. Az OM abban az esetben engedélyezi a költségvetési források fejlesztési célú felhasználását és a minisztériumot terhelõ 50 százalékos tehervállalás igénybevételét, ha az épület és a telek átkerül kincstári tulajdonba, és ezután a ME lesz a kijelölt vagyonkezelõ. Errõl folyamatosan tárgyal az ME rektora, Besenyei Lajos és Káli Sándor, Miskolc polgármestere.

nagyító A BERUHÁZÁSI PROGRAM MEGNEVEZÉSE 2005-2008

Tervezett költségek Mrd Ft

A beruházás befejezése

Diákotthonok bõvítése 10.000 férõhellyel, PPP (18 intézménynél)

30,0

2006

Kollégiumok korszerûsítése 20.000 férõhely, PPP (25 intézménynél)

19,0

2006

Oktatási infrastruktúra bõvítése, PPP (16 intézménynél)

87,0

2006-2008

Oktatási infrastruktúra rekonstrukciója, PPP (6 intézménynél)

29,0

2006-2008

ÖSSZESEN:

165,0

tem (1200 férõhely, 4,2 milliárd forint), Nyíregyházi Fõiskola (400 férõhely, 1,4 milliárd forint), Nyugat-Magyarországi Egyetem (500 férõhely, 1,7 milliárd forint), Semmelweis Egyetem (500 férõhely, 1,7 milliárd forint), Kaposvári Egyetem (350 férõhely, 1,2 milliárd forint), Budapesti Mûszaki Fõiskola (300 férõhely, 1,4 milliárd forint), Károly Róbert Fõiskola (600 férõhely, 2,1 milliárd forint), Szent István Egyetem (500 férõhely, 1,7 milliárd forint), Kecskeméti Fõiskola (300 férõhely, 0,9 milliárd forint), ELTE és BME (600+600 férõhely, 4,2 milliárd forint), Berzsenyi Dániel Fõiskola (300 férõhely, 0,9 milliárd forint), Budapesti Corvinus Egyetem (600 férõhely, 2,1 milliárd forint), Eötvös József Fõiskola (200 férõhely, 0,7 milliárd forint) és Pécsi Tudományegyetem (1000 férõhely, 2,3-3,5 milliárd forint). A kollégiumfelújítás 2004-2006 között mintegy 20.000 férõhelyet érintene a kormány tervei alapján. Hat felsõoktatási intézményben indulhat elõször befektetõi program infrastruktúrafejlesztési beruházásra. A Budapesti Corvinus Egyetemen a Czuczor utcai tömb hasznosítása szerepel a tervek között, ennek becsült beruházási költsége 9,9 milliárd forint.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Trefort-kerti Campus épülhet meg összesen 5,80 milliárdért, míg a Semmelweis Egyetem két helyszínen két önálló projektet valósít meg: Oktatási Központot a IX. kerületi Thaly Kálmán utcai tömbben és a Fogorvostudományi Kar központját a VIII. Szentkirályi utcában. Ezek együttes költsége mintegy 14,3 milliárd forint. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem a Zeneakadémia új épületének építését tûzte ki célul, valamint a Zeneakadémia-épület teljes rekonstrukcióját. A beruházás értéke körülbelül 4,2 milliárd forint lesz. A Budapesti Mûszaki Fõiskola Keleti Károly Gazdasági Karának elhelyezése a Józsefvárosban 1,3 milliárd forintba, míg a Dunaújvárosi Fõiskola komplex oktatási létesítmény fejlesztése a volt Fonodai épületben 1,8 milliárdba kerül majd. Az oktatási-kutatási infrastruktúrafejlesztés második szakaszának elõkészítése befejezõdött. Az intézmények rektorai, fõigazgatói és az oktatási miniszter 2004. szeptember 9-én a Budapesti Corvinus Egyetemen megállapodást kötöttek a fejlesztési kötelezettségvállalás 50-50%-os megosztásáról és a pénzügyi fedezet biztosításáról.

Pécsi Tudományegyetem: Tizenkétmilliárdos fejlesztés

lászárók cseréje, oktatótermek bõvítése, liftek építése. A szekszárdi Illyés Gyula Fõiskolai Kar egy új nagyelõadót kíván kialakítani. A legnagyobb – önmagában mintegy hárommilliárd forintra rúgó – fejlesztés a Magasházban és környékén valósul meg. A 25 szintes ház jelenleg még Pécs önkormányzatának tulajdona. Az átadásról szóló megegyezések után a pályázaton nyertes befektetõ az épület több mint felében mintegy 500 fõs kollégiumi blokkot alakít ki. A maradék szintekre a tervek szerint az egyetemi igazgatás és a rektori hivatal költözik be, és várhatóan helyet kapnak a Magasházban a közeli egyetemi karok (ÁOK, BTK, TTK) egyes tanszékei, illetve új tantermek is. A toronyháztól délre parkolóház épül, és ebbe a térségbe kerülnek át majd az Universitas utcai sportlétesítmények, amelyek helyére a város önkormányzata felüljárót, illetve utat tervez létesíteni. Az igazgatási központ elköltözésével a Szántó Kovács János utcai tömbben tovább terjeszkedhet a FEEFI, valamint a Szántó-kollégium. A hírek szerint kormányzati hajlandóság mutatkozik nagyszabású kollégiumi fejlesztések hasonló PPP-rendszerû támogatására is, amely akár 4000 pécsi kollégiumi helyet is magában foglalhat.


A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a felsõoktatás tavaly meghirdetett új fejlesztési koncepciójához igazodva júliusban fogadta el a Public Privat Partnership szavakat takaró PPP programját. A pénzösszeget tekintve a szándéknyilatkozattal megerõsített pécsi projektnél egyedül csak a budapesti SOTE projektje nagyobb. Eredetileg kisebb volt a Pécsnek szánt összeg, de a város vezetõivel együttmûködve folytatott erõteljes lobbitevékenységnek köszönhetõen sikerült jelentõsen magasabbra tornázni. A PTE szenátusa hat programot vett be a PPP körébe. Az Egészségügyi Fõiskolai Kar Berek utcai épületének bõvítése és nagyelõadó építése nyitja a beruházások sorát, amellyel párhuzamosan új – részben a rendezetlen sorsú majomház helyén épülõ – szárnyat kap a Közgazdaságtudományi Kar Rákóczi úti campusa. Itt informatikai központ és parkoló építése is várható. Az Általános Orvostudományi Karon a Szigeti úti központi épület teljes rekonstrukciójára kerül sor, ahogyan a PMMK Boszorkány utcai épületében is régóta sürgetõ a felújítás, szerkezetek, gépészet, szigetelések, nyí-

A második szakaszban az alábbi intézmények újulhatnak meg: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Új építészkari oktatási épület. 10 milliárd forint), Miskolci Egyetem (Meglévõ épületek rekonstrukciója, egy központi épület kialakítása a meglévõ kollégiumi épületbõl az adminisztrációs irodák és a létrejövõ tudáscentrum részére. A Zenepalota-épület bõvítése és rekonstrukciója a felsõfokú zenei képzés részére. 3,4 milliárd Ft), Nyugat-Magyarországi Egyetem (Az Erdõmérnöki Kar és a gazdasági informatikai szak új oktatási épülete, elsõsorban nagyelõadótermek megvalósítása, továbbá a meglévõ, mûemlék jellegû oktatási épületek felújítása. Mosonmagyaróvár, Lucsony és Kolbai úti Élelmiszertudományi és Növénytermesztési Intézetek épületegyüttesének kiváltása, új intézeti épület létrehozása. 3,9 milliárd Ft), Pécsi Tudományegyetem (Meglévõ oktatási épületek rekonstrukciója – orvosi, mûszaki, egészségtudományi, jogi, közgazdasági karok). A pécsi magasház átalakítása. Szekszárdon a Pedagógiai Kar könyvtár és tanterem fejlesztése. 12,0 milliárd Ft.), Károly Róbert Fõiskola (Meglévõ oktatási épület bõvítése és a campus kiszolgáló létesítményeinek rekonstrukciója. 1,8 milliárd Ft), Szolnoki Fõiskola (A város tiszaligeti területén egy új, egységes campus kerül kialakításra, a városi épületek hasznosításával. 3,8 milliárd Ft), Tessedik Sámuel Fõiskola (Oktatási épület építése (elõadóterem és könyvtár). Új, többfunkciós oktatási épület építése. 1,3 milliárd forint), Kecskeméti Fõiskola (Új tanítóképzõ oktatási épület és könyvtár. 2,5 milliárd forint), Színház- és Filmmûvészeti Egyetem (Új egyetemi épület megvalósítása, a régi épületek értékesítése. 1,7 milliárd Ft). A harmadik szakasz elõkészítése kezdõdött meg a közelmúltban, itt a Magyar Iparmûvészeti Egyetem, a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem, a Berzsenyi Dániel Fõiskola és az Eötvös József Fõiskola számíthat új beruházásokra. ZS.J GY.Z.

13

Sajtóközlemény A Magyar Tinnitus Egyesület a 2002-es évben az adózó állampolgárok által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ából befolyt összesen 33 662,- Ft összeget az alaptevékenységében megfogalmazottak szerint használta fel. Az egyesület célja, hogy a Tinnitusban szenvedõk gyógyulását elõsegítse. Ennek érdekében az egyesület az elmúlt évben találkozókat és elõadásokat szervezett, valamint tanácsadással segítette a hozzá forduló betegeket. Az egyesület az alapszabály szerinti éves közgyûlését idén szeptember 8-án tartotta meg. Magyar Tinnitus Egyesület 1037 Budapest Orbán Balázs u. 2.

nagyító

Ötéves a Lovarda www.lovarda.hu A Debreceni Egyetem Kassai úti campusán található Kelet-Közép-Európa legnagyobb diákcentruma, a Lovarda, amely idén szeptemberben ünnepelte ötödik születésnapját. A Lovarda Egyetemi Kulturális és Konferenciaközpont annak az egykori huszár-, majd szovjet laktanyának a helyén áll, amelynek területét 1993-ban kapta meg az államtól a Debreceni Egyetem jogelõd intézményei által létrehozott Debreceni Universitas Egyesülés. Ezen a területen egy új egyetemi campust alakítottak ki, a laktanya leromlott épületeit renoválták és tavalyelõtt egy új épülettel, a társadalomtudományi központtal

A Lovarda az elmúlt öt év alatt rengeteg program helyszíne volt, azonban a legtöbb diák számára a koncertjeirõl emlékezetes. Az évek során több száz fellépõnek tapsolhatott itt alkalmanként 1500-2000 rajongó. Szinte lehetetlen a magyar könnyûzenei élet szereplõi közül olyat mondani, aki ne fordult volna meg a házban. Sok zenekar rendszeresen visszajár a Lovardába, mint például a Kispál és a Borz, a Heaven Street Seven, a Neo vagy az Anima Sound System. A diákcentrum évente tavasszal rendezi meg többnapos koncertsorozatát, a Fesztelen Fesztivált, ahol a sztárfellépõkön kívül a helyi amatõr zenekarok is lehetõséget kapnak a bemutatkozásra. A Lovarda az egyetemi közélet egyik fontos színtere is lett. Helyet ad az egyetemi hallgatói és oktatói programok számára, vizsgákat, halltására nem voltak hiábavalóak. A Lovarda az évek folyamán a Debreceni Egyetemnek, és nem túlzás azt mondani, hogy a városnak és az országnak is közösségi színterévé vált mint kulturális, tudományos és szakmai rendezvényeknek otthont adó intézmény. ÖlvetiLászló

gatói fórumokat, elõadásokat, tanévnyitókat, tanszéki évzárót, öregdiák találkozót, tudományos és szakmai konferenciákat és ünnepi események fogadásait is itt rendezik meg. A hallgatói rendezvények nagy többségének, a gólyabáloknak, a végzõsbáloknak, a szakesteknek és kü-


bõvítették ki. Így ma már a diákcentrum mellett a felújított épületekben tanulnak a közgazdászok, a népegészségügyi iskolások, a jogászok és a tudományegyetemi karok hallgatói is. Ezenkívül itt találhatók még a Debreceni Egyetem és a Tudományegyetemi Karok gazdasági igazgatóságai. A Lovarda 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit a nagyközönség elõtt a hallgatói szervezetek többéves erõfeszítéseinek eredményeként. A kezdetekben több javaslat is felmerült a hasznosítására, kapja vissza eredeti funkcióját, esetleg sportcsarnokot alakítsanak ki belõle, végül a hallgatói önkormányzatok határozott fellépésének köszönhetõen egy egyetemi kulturális, konferencia- és szórakoztató központ ötlete kezdett kibontakozni. A tervet támogatta az egyetem, az Oktatási Minisztérium és több szponzor is, így valósulhatott meg a közel félmilliárd forintos beruházás. A 3000 m2 hasznos alapterületû multifunkcionális épület komoly- és könnyûzenei programokkal, kis- és nagyszínpadi elõadásokkal, filmvetítésekkel, konferenciákkal, tudományos találkozókkal, képzõmûvészeti és ipari termékbemutatókkal, zenés-táncos rendezvényekkel várja egy fél évtizede az érdeklõdõket.

lönféle kluboknak szintén a diákcentrum nyújt teret. Az egyetemi polgárokon kívül a városi közönség elõtt is nyitva áll természetesen a Lovarda. A debreceniek a bálok, estélyek, bemutatók alkalmával látogatnak el ide. Az elmúlt fél évtized alatt a Lovardának sikerült bebizonyítania, hogy a hallgatói erõfeszítések eme diákkomplexum megvalósí-

15

nagyító

Papírfüzetbõl plasztikkártya Diákigazolvány már több mint egy évtizede létezetik. Sokan vagyunk, akik még emlékezünk a mai plasztik, chippel ellátott kártyák õsére, a lapozható füzet alakú Diákra. Ez amellett, hogy a hamisítók álma volt, még hamar tönkre is ment. Az akkori Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium úgy vélte, hogy korszerûsíteni kell az okmányt, hogy ne lehessen hamisítani, visszaélni vele és tartós legyen. 1997ben, közbeszerzési eljárás keretében nyerte el az új diákigazolványok szállítási jogát a CompuWorx Kft. és az Állami Nyomda Rt. Az így született kártya mellett elavultnak tûnt a régi. Az új okmány bankkártya méretû plasztiklapocska, amelyre a tulajdonos adatai lézergravírozással kerülnek fel. A diákigazolvány „B” kategóriás biztonsági okmánynak minõsül, ami a személyes adatok igazolására is alkalmas. Miközben elkezdték gyártani a diákigazolványokat – az Oktatási Minisztérium többségi tulajdonában lévõ – Diák-Bónusz Közhasznú Társaság hozzálátott az új típusú igazolvánnyal igénybe vehetõ kedvezmények szervezéséhez. Az új plasztikkártya azonban még mindig nem tudta teljesen kiküszöbölni a visszaélés lehetõségeit. Az igazolványt ugyanis – az iskola közvetítésével – a diákokhoz eljuttatott, félévenként újított matricával lehet érvényesíteni. Ezt a matricát illegálisan is kereskedelmi forgalomba hozzák. Természetesen az új kártya létrejöttével elõre nem látott problémákkal is szembe kellett nézni, ezért új típusú igénylési rendszert dolgoztak ki. Létrejött a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat, melynek feladata az igénylések befogadása és ügyfélszolgálat ellátása. Az új igénylési rendszer 2003 óta mûködik, 2004ben már csak apróbb módosításokat kellett végrehajtani rajta. A diákigazolvány igénylése a felsõoktatásban már összekapcsolódik a felvételi eljárással. A felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk az „A” jelû jelentkezési lapon tudják az igénylést beadni. Jelentõs fennakadásokat okozott a hibás igénylés is. A rendszer megújítása során ezt is megoldották, ugyanis Interneten és telefonon is lehet hibajavítást végezni, illetve a hiányokat pótolni.

„Intelligens diákigazolványok” A diákigazolvány akkor válik „intelligenssé”, ha használják a rajta lévõ chipet. Magyarországon elõször a Szegedi Tudományegyetemen kezdték meg az intelligens diákigazolványok multifunkciós tesztelését 2003 õszén. A 2003-as szegedi kísérleti programmal az volt a célunk, hogy a diákigazolvány adatchipje felhasználásával mûködõ modelleket teremtsünk egy egyetemen belül – mondta el Szõke Péter, a Diákbónusz Kht. ügyvezetõje. A diákok számára egy európai felsõoktatási intézményben a hallgatói szolgáltatások rendszerét is folyamatosan fejleszteni kell. Ez a szolgáltatási kör bõvítését, és a mûszaki, technológiai vívmányok napi gyakorlatba történõ illesztését jelenti. Számos felsõoktatási intézményben teszteltünk külön-külön alkalmazásokat. A számítógépes hálózat használatának fokozott biztonságát megteremtõ chipkártyás rendszereket teszteltük, sor került a papír alapú jegyzettámogatási rendszer digitalizálására, a készpénzkímélõ fizetési rendszerben pedig a hallgatók diákigazolványukkal használhatnak fénymásolókat, kávé- és üdítõautomatákat – és egy kísérleti programban ezt használhatják az utazás során is a Szeged–Székesfehérvár vonalon. A szegedi egyetem mellett a pilotba bevontuk a miskolci, debreceni, nyugat-magyarországi, pécsi egyetem, valamint az egri fõiskola egységeit is.

Diákigazolvánnyal igénybe vehetõ elektronikus alkalmazások Állandó alkalmazások Helyszín Eszterházy Károly Fõiskola, Eger Magyar Iparmûvészeti Egyetem, Bp. Pécsi Tudományegyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Szegedi Tudományegyetem

Kedvezmények a kártyával Kempelen Farkas HIK

ELTE Gábor Dénes Fõiskola

Alkalmazások Fénymásolás Fénymásolás Fénymásolás Fénymásolás Fénymásolás, számítógéphasználat, kávé-, üdítõitalautomata, jegyzettámogatás, helyközi közlekedés, kollégiumi beléptetés, tanulmányirendszeradminisztráció Fénymásolás, számítógéphasználat, kávé-, üdítõitalautomata, beléptetés Tanulmányirendszeradminisztráció segítése Tanulmányirendszeradminisztráció segítése

Rendelkezésre állás napi 24 óra napi 24 óra napi 24 óra napi 24 óra napi 24 óra

nyitvatartási idõben

nyitvatartási idõben nyitvatartási idõben

Idõszakos alkalmazások EFOTT fesztiválok

EDUCATIO kiállítások

Fénymásolás, számítógéphasználat, kávé-, üdítõitalautomata rendezvény alatt Fénymásolás, számítógéphasználat, kávé-, üdítõital automata rendezvény alatt

napi 24 óra

napi 24 óra


A diákok igazolványukkal igénybe vehetnek többféle kedvezményt. Az utazási kedvezményeket minden diák ismeri és kihasználja. Jár nekik azonban kulturális és kereskedelmi kedvezmény is. Többek között 24 magyarországi múzeumot ingyenesen lehet látogatni a kártyával. A kereskedelemben országszerte csaknem 1300 diákigazolvány-elfogadóhely nyújt kedvezményeket, melyek mértéke 5%-tól akár 30%-ig is terjedhet. Az utazási, kulturális és kereskedelmi kedvezmények és a diákigazolvány-elfogadóhelyek megtalálhatók a www.diakigazolvany.hu weboldalon.

A alkalmazásokat igénybevevõ diákok létszáma a pilot elkezdésének 70 000 fõs becsült létszámáról 135 ezerre nõtt. A kártya jövõjérõl Szõke Péter elmondta: - A felsõoktatási intézményekben közel két és fél millió ember számára kell naponta megteremteni a munkához, a tanuláshoz szükséges feltételeket, mégpedig az intézmények szempontjából hatékonyan, a felhasználók számára egyszerûen és kényelmesen. Mindehhez szükséges, hogy az intézmények polgárai megfelelõ elektronikus azonosítókkal rendelkezzenek, hogy a virtuális világban is használhassák az erõforrásokat: erre lehet jó megoldás a chipkártya és a digitális aláírás technikája. A 2005. év kétségkívül legfontosabb kihívása az elektronikus személyazonosításra alkalmas intelligens egységes oktatási kártyacsalád bevezetése, egységes, központosított intézménytörzs és személyi nyilvántartás kialakítása, az új pedagógus és oktatói kártyarendszer megteremtése lesz. A diákigazolvány-elfogadóhelyek bõvülése mellett tervezünk kialakítani egy országos pedagógus és oktatói kártyaelfogadóhely-hálózatot, szeretnénk bõvíteni a chipkártyás alkalmazások számát az intézmények falain kívül is. HorváthÁgnes

17

nagyító

Andrássy Egyetem posztgraduálisan, magas szinten, németül

az intézményt. Jelenleg immár két évfolyamon mintegy 130-150 diák folytatja tanulmányait az intézményben. A hallgatók az egyetem alapításakor megfogalmazott koncepciót követve hazánkból, valamint Közép- és Kelet-Európa más országaiból, illetve német nyelvterületrõl érkeznek.

Az Andrássy Gyuláról elnevezett német nyelvû egyetemet 2002. november 29-én nyitották meg Budapesten. Az intézmény elsõ végzõs hallgatói idén, hazánk EU-csatlakozásával szinte egyidõben kapták kézhez diplomájukat. A két évvel ezelõtti megnyitón – a számos magasrangú vendég között – Johannes Rau német köztársasági elnök is részt vett, és beszédében akkor azt emelte ki, hogy Németország, Ausztria és Svájc számára igen fontos, hogy Budapesten megkezdi mûködését egy olyan, német tannyelvû egyetem, amilyen a II. világháború óta nem nyitotta meg kapuit német nyelvterületen kívül. A német nyelvû magyar egyetem létrehozásának gondolata 2000 áprilisában Münchenben fogalmazódott meg, Orbán Viktor volt miniszterelnök kezdeményezéseként. Az egyetem létrehozásának szándéka két év alatt öltött testet, és 2002 szeptemberében megkezdõdött az oktatás az Andrássyn, amely Budapesten, igen impozáns helyen, a Nemzeti Múzeum mögött felújított Festetics Palotában kapott helyet. Az elmúlt években a felújítások során a történeti teret szinte változatlan formában és funkcióval, a mai kor igényeinek megfelelõen állították helyre. A régi magán- és kiszolgáló helyiségekbõl irodák lettek az egyetemi adminisztráció és az oktatók számára. Az épület hátsó szárnyában ka-

pott helyet az egyetem német nyelvû könyvtára, a régi tetõtérben pedig az egyetem modern oktatási helyiségeit alakították ki. A magyar állam rendelkezésre bocsátotta az épületet, és hozzájárul a fenntartási költségekhez. Az alapító államok és Svájc oktatók küldésével, továbbá diákok számára ösztöndíj-lehetõségek biztosításával közvetett formában nyújt anyagi támogatást az intézmény fenntartásához. A három német nyelvû állam nem csupán anyagilag támogatja az intézményt, hanem tanárokat is küld Budapestre. Németország szövetségi szinten a nemzetközi kapcsolatok-diplomácia szakra egy nagykövetet delegált, a DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat) pedig többek között ösztöndíjakkal, projektmunkák, szakmai kirándulások finanszírozásával támogatja az egyetemet. Végül, de nem utolsó sorban neves magáncégek és alapítványok is hozzájárulnak az egyetem anyagi fenntartásához. Mindemellett német részrõl bizony az anyagi segítség sem hiányzik; Baden-Württemberg és Bajorország, szándékai szerint öt év alatt összesen 2,5 millió euróval támogatja

Cervantes Budapesten, lakatfal Pécsett

A diákok közép-európai tanulmányok, összehasonlító állam- és jogtudomány, valamint nemzetközi kapcsolatok (ezen belül diplomácia, ill. közgazdaságtan) szak közül választhatnak, a képzés posztgraduális jellegû, nyelve kizárólag a német. Az egyetem rövidtávú tervei között szerepel a doktori (PhD) képzés elindítása. Aki a jelentkezés szándékát fontolgatja az Andrássy Egyetemre, vagy egyszerûen csak többet kíván megtudni az intézményrõl, annak érdemes felkeresnie az egyetem honlapját (www. andrasssyuni.hu). HámoriZoltán Hámori-KovácsMagdolna

A vendégek tiszteletére rendezett ünnepségen dr. Lénárd László rektor, dr. Fischer Ferenc, a PTE Ibero-Amerika Központjának igazgatója, dr. Michael Cooper, a Composte-

Mádl Ferenc köztársasági elnök és hitvese, Mádl Dalma asszony, valamint a királyi fenségek, Fülöp herceg és hitvese, Letizia Ortiz Rocasolano hercegnõ, a spanyol királyi trónörökösök szeptember 8-án avatták fel az új Budapesti Cervantes Intézetet. Részt vett az ünnepségen Hiller István kulturális miniszter, a spanyol oktatásiminiszter-asszony, María Jesús Sansegundo, valamint a Cervantes Intézetek igazgatója, César Antonio Molina. renciák, filmvetítések, kiállítások megrendezésére alkalmas rendezvényteremmel áll a látogatók rendelkezésére. A központban szeptembertõl spanyol oktatás folyik általános és speciális kurzusok keretében. A speciális kurzusok az üzleti, fordítói, társalgási, spanyolnyelv-tanár továbbképzési és spanyol kultúra és civilizáció tanfolyamokat foglalják magukba. Az elkövetkezendõ három év alatt hozzávetõleg kétezer diákra számítanak. Magyarországi látogatásukról útban hazafele néhány órát Pécsett töltött a spanyol trónörökös és neje. Asztúria hercege és felesége a Pécsi Tudományegyetem Rákóczi úti tömbjébe látogatott, és az aulában részt vettek a Compostela Csoport nemzetközi egyetemi hálózat X. éves közgyûlésének és tegnap kezdõdött konferenciájának ünnepségén. Elõzõleg az alapvetõen az európai felsõoktatási, kutatási térség létrehozásáról szóló tanácskozás megnyitóján elõadást tartott Maria Jesús San Segundo spanyol oktatásiminiszter-asszony is.

la Csoport elnöke, és végül válaszul Fülöp herceg mondott köszöntõt. A spanyol trónörökös többek között hangsúlyozta: országa a kultúrán keresztül is bõvíteni és mélyíteni kívánja kapcsolatait Magyarországgal. Az egyetemi program után a trónörökös és felesége megtekintette a pécsi Bazilikát, valamint rövid látogatást tett a Világörökség részévé nyilvánított ókeresztény sírkamrában is. A pécsi lakatfal híre messzire juthatott, hiszen a rövid látogatás végén ide zarándokoltak el a spanyol vendégek. A lakatfalra a szerelmesek örök szerelmük jelképeként szoktak felhelyezni egy lakatot, Felipe herceg és Letizia hercegné is követte ezt a hagyományt. Educatio Press


A Cervantes Intézet egy közintézmény, amelyet 1991-ben hoztak létre Spanyolországban. Célja a spanyol nyelv tanítása és a huszonegy spanyolajkú ország kultúrájának népszerûsítése. Az Intézet védnökségének tiszteletbeli elnöke õfelsége a spanyol király. Összesen 38 országban 42 Cervantes Központ, és 10 Aula Cervantes található. A Cervantes Intézetek igazgatója César Antonio Molina, író, tanár és újságíró. Magyarországon a nemrég megnyílt intézet az elsõ Cervantes Intézet, bár spanyol intézet már eddig is létezett a fõvárosban, az Aula Cervantes formájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül. A most megnyíló központ vezetõje Josep María de Sagarra. A Cervantes Intézet a VI. kerületi Vörösmarty utca 32. szám alatt található, egy XIX. századi történelmi épületben, melyet az intézmény szükségleteinek megfelelõen átalakítottak. Az alapterület 1200 négyzetméter, az épületnek három emelete és egy pincéje van. Nyolc tanteremmel, könyvtárral, egy multimédiás tanteremmel, valamint konfe-

19

publicisztika Vérzõ Magyarország


A minap egy különleges, rég elfelejtett könyv került a kezembe. Még apám vette egy ismeretlen idõs bácsitól, aki valószínûleg az ötvenes évek elején emelte el az egyik könyvtárból, errõl tanúskodik a könyv elején a Munkásbiztosítási Alkalmazottak Otthona Könyvtárának 1926-os pecsétje. Egy utólag beragasztott cetli szerint a könyv a Társadalombiztosítási Alkalmazottak Országos Segítõegyesületének tulajdona, ahonnan négy hétre lehetett kikölcsönözni, a késés után pedig napi 3 fillér késedelmi díjat köteles fizetni a figyelmetlen, a könyvtár szabályaira fittyet hányó olvasó. A Magyar írók Magyarország területéért alcímet viselõ, Vérzõ Magyarország címû, Trianon után kiadott kötetet Kosztolányi Dezsõ szerkesztette, és többek között Rákosi Jenõ, Gárdonyi Géza, Tóth Árpád, Andrássy Gyula, Cholnoky Jenõ, Schöpflin Aladár, Lyka Károly, Kállay Miklós, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Hevesi Sándor, Pethõ Sándor, Tormay Cecil, Karinthy Frigyes, Horthy Miklós, Babits Mihály, Zilahy Lajos, Erdélyi József írtak bele. A múlt század húszas éveinek különbözõ politikai nézetû és értékrendû szellemi nagyságainak közös fellépése és éppen Kosztolányi karmesteri szerepvállalása jelképértékû, a talán isteni segedelem kellett ahhoz, hogy ez a ma már alig fellelhetõ kötet (ki tudja miért, de a szocializmus idején eltûnt a könyvtárak polcairól…) éppen a kettõs állampolgárságról szóló vita idején került a kezembe. Akkor, amikor a trianoni csapást követõ értelmiségi összefogáshoz hasonló közös fellépésre vágyott volna a naiv magyar polgár. Azt gondoltuk, végre van egy olyan, az egész nemzet sorsát, jövõjét meghatározó politikai kérdés, amelynek megítélésekor jelentéktelenné válnak a pártpolitikai szempontok, amikor nem az számít, hogy majd két év múlva hány szavazatot kell begyûjteni, amikor valóban betemetik, vagy legalább egy keskeny pallóval ideiglenesen áthidalják az árkokat. A többség ilyen ügynek gondolta a hazánk uniós csatlakozását követõen igen nehéz helyzetbe került erdélyi, vajdasági, kárpátaljai magyarság megsegítését szolgáló kettõs állampolgárság kérdését. És most értetlenül kérdezzük: miért? Miért fáj? Miért nem akarjátok? Miért soroljátok a kifogásokat? Miért kell az itthoniakat riogatni, a határon túliakat pedig végképp elkeseríteni?

20

És ha a jogi-pénzügyi kifogások jogosak is, miért nem a megoldásán dolgoztok? Vagy tényleg megint a kevésbé tájékozott, alacsonyabb iskolázottságú, mindennapi megélhetési problémákkal küszködõ honfitársaink szavazataiért folyik a harc? Õket kell riogatni a Magyarországot elözönlõ határontúliakkal? Miközben mindannyian tudjuk (legalább is azok, akik úgy járnak Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Újvidékre, Érsekújvárra mint Miskolcra, Székesfehérvárra, Szegedre vagy Balmazújvárosba), hogy a külhoni magyarok minimális része akar vagy kényszerül áttelepülni, s õk ezt a mai jogszabályi környezetben is megtehetik és meg is teszik. Az utóbbi 10 évben 14 erdélyi barátom tanult valamelyik szegedi vagy pesti egyetemen, s mindannyian hazamentek dolgozni, családot alapítani. A – zömében a nyolcvanas években – áttelepült mûvészbarátaim pedig szinte kivétel nélkül megélhetési problémákkal küszködnek, akik pedig most jönnek át, egyszerûen nem tudnak lakást venni, mert az itteni ingatlanárak többszörösei az ottaniaknak. A politikusok vízióitól összezavarodó egyszerû magyar polgár már retteg, hogy a decemberi népszavazás után a jelenleg is megerõltetõ sorban állások még megerõltetõbbek lesznek, hiszen eláraszt bennünket a sok külföldi (az egyik tévériporter a napokban valami ilyesmit kérdezett Markó Bélától: mit csináljunk mi magyarok, hogy az önök problémája megoldódjon?). A nyomorúságos körülmények között kezelt sok beteg ember most attól tart, hogy a határon túliak Magyarországon fogják ingyen gyógykezeltetni magukat. Miért nem mondják el a felelõs államférfiak, hogy az egészségügyi ellátás a járulék fizetésétõl függ, a gyermekek gyógykezelésénél pedig feltétel a magyarországi lakóhely, tehát aki nem fizet Magyarországon járulékot, annak fizetnie kell az orvosi szolgáltatásért. Vagy vannak, akik a határon túli magyarok – az országgyûlési választásokat befolyásolni képes – szavazataitól félnek? Ha eddig nem is volt miért, most már elkezdhetnek aggódni, hiszen a jelenlegi erõteljes ellenpropagandával bizonyosan nem lopták be magukat a még mindig 3 milliós határon túli magyarság szívébe. Õk jól tudják, hogy ebben az országban csak az

választhat, akinek magyarországi lakóhelye van, és a szavazás napján Magyarországon tartózkodik. Nem ezért akarnak állampolgárságot. Vajon igaz-e, hogy a magyarországi nyugdíjpénztár bele fog rokkanni az új magyar állampolgárok nyugdíjkifizetéseibe? Dehogy igaz, hiszen a nyugdíjjogosultság járulékfizetéshez kötött, tehát aki másik országban fizet járulékot, az ott jogosult nyugdíjra. Az a sok holland és német, akik szinte egész falvakat vásároltak fel a Dunántúlon, azok a holland és német nyugdíjukból tartják fent magukat, a magyar államtól természetesen semmit sem kapnak. Pedig itt élnek köztünk, méghozzá elég sokan. Az egyik képviselõnk szerint majd az EU mindent megold, mert mind ott határok nélkül élhetünk együtt, mint egy nagy család. Magyarázza ezt el annak a kolozsvári költõ barátomnak, akinek több tízezer forintját lopták el a Budapest felé robogó expresszen. Azt a pénzt, amit minden utazása elõtt kölcsön kér valakitõl, hogy fel tudja mutatnia a határon. Különben nem tud Magyarországra jönni. Különben ezek a kolozsvári, csíkszeredai fiatalok, ki tudja miért, de úgy gondolják, Románia sosem lesz az Unió tagja, vagy ha az lesz, akkor az Unió összedõl. Mi van ezeknek az embereknek a hitével és igazságával? És vajon végiggondolta-e valaki, hogy a Szerbiával szemben bevezetett vízumkötelezettség mennyiben járul hozzá a növekvõ áttelepüléshez? A már csak félmilliós magyarságnak otthont adó Szerbia és Ukrajna vajon mikor kap meghívást az EU-ba? Miért kell mindig az EU-ra hivatkozni? Politikusaink nem mondanak igazat akkor, amikor azt állítják, az EU, a nemzetközi jog avagy a békeszerzõdések nem teszik lehetõvé Magyarország számára, hogy a határon túli magyaroknak megadja a magyar állampolgárságot. Miért bevett gyakorlat szinte az egész kontinensen a kettõs állampolgárság? A könyvespolcomon talált megsárgult kötetben Karinthy Frigyes így zárja Levél címû írását: „Valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” Ha így megy tovább, akkor a fájdalom, a szeretet érzését és emlékét is kiölik belõlünk. L.SimonLászló

arcél

Jégpályán voltam egész nyáron „Soha nem fogom azt a pillanatot elfelejteni, amikor a budapesti Európabajnokságon a dobogó legfelsõ fokán állhattam. Remélem, lesz még ilyen pillanat az életemben. Azért dolgozom a mindennapokban.” Medgyessy Pétertõl a Magyar Köztársaság Lovag Keresztje kitüntetést. Illetve Tiszaújváros díszpolgárává avattak. Tiszaújvárosnak rengeteget köszönhetek azért, hogy ide eljuthattam, illetve a TVK-nak és a Tiszaújvárosi Sport Klubnak, amelynek a mai napig is tagja vagyok, hálával tartozom. Ezután jöhet a világ- és olimpiai bajnoki cím. Természetesen mindig jobb és jobb eredményre törekszem. A mezõny évrõl évre egyre erõsebb, mindenki ugyanazért a célért küzd. A tengerentúliak nagyon erõsek, értem ez alatt az amerikaikat, japánokat is. Mellettük pedig ott van az egész európai mezõny, többek között az orosz lányok. Mivel ez a sportág pontozásos, a szubjektivitás nem zárható ki. Apropó, olimpia! Követted a nyári játékokat? Végig figyelemmel kísértem. Szorítottam a magyaroknak, és nagyon örültem, ha valaki jól szerepelt. Ez alatt nemcsak az aranyérmeseket, hanem a helyezetteket is értem, mert mint sportoló tudom, mennyi munka van egy-egy teljesítmény mögött, és sokszor csak egy hajszálon múlik, hogy valaki elsõ vagy csak második. Hogyan tekintettek a sikereidre a tanáraid és a csoporttársaid? Gratuláltak, és örültek neki. Többen személyesen is kint voltak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a vizsgák folyamán engedményeket kaptam volna, nekem is ugyanúgy meg kellett tanulnom az anyagot. Jó diák lévén valamennyi elõadásra, szemináriumra be szoktál járni, vagy olykor megengedsz magadnak egy kis „lógást”? Ha tehetem, mindig bemegyek az óráimra, de nagy versenyek elõtt azért ügyelek arra, hogy az edzéseken teljes egészben ott legyek, és ilyenkor elõfordul, hogy nem tudok az óráimra bemenni. Az évfolyamtársaim nagyon aranyosak, és sokat segítenek. Ilyenkor mindig megkapom a jegyzeteket tõlük. Nem könnyû összeegyeztetned a tanulást és a sportot? Nem könnyû, hisz az edzések között az iskolába is be kell mennem. Ugyanakkor minden edzéshez próbálok úgy hozzáállni, mintha versenyen lennék, mert csak akkor lehetek eredményes. Ezek szerint túl sok szabad idõd sincs. Igen, de ha mégis van egy kicsi, akkor azt a tanulásra fordítom. Mivel a versenyidõszak nekünk egybeesik a vizsgaidõszakkal, ezért több esetben is lehetõséget kaptam arra, hogy korábban vagy késõbbi idõpontban tegyem le a vizsgáimat. A tavaszi félévben ezért többször is több tantárgyat veszek fel, mert akkor több idõm van. Nyáron sincs lehetõség a pihenésre, mivel edzünk folyamatosan (jégen) ezért nem nagyon van szabadidõnk. Maximum két hét. Így igazán mi nem tudjuk kiélvezni a nyarat, a nyári napsütést, mert a jégpályán tartózkodunk

egész nyáron. Nyilvánvaló, hogy mi, sportolók nem egy átlagos egyetemista életét éljük. Kikapcsolódás végett mindig igyekszem idõt szakítani arra, hogy a barátaimmal találkozzak, akik elsõsorban az évfolyamtársaim és az unokatestvéreim, akik egyben legnagyobb szurkolóim is. Hamarosan következik a vizsgaidõszak. Ez a könnyû megmérettetések közé tartozik? Nem mondanám, de remélem, nem lesz gond, és ezt az akadályt is sikeresen fogom venni. Milyen terveid vannak a sportban, illetve a tanulásban? A sportban szeretnék minél jobb eredményeket elérni, és ehhez meglesznek a feltételek is. Az idén végezni fogok a Testnevelési Egyetemen, és jövõre fogok diplomázni a Budapesti Mûszaki Fõiskolán. Az interjú elkészítse után Sebestyén Júlia hatodik helyezést ért el a mûkorcsolya és jégtánc Grand Prix-sorozat második állomásán, a kanadai Halifaxban zajló Skate Canadán. BíróZsolt Született: 1981.05.14., Miskolc Lakhelye: Tiszaújváros Foglalkozása: tanuló (Testnevelési Egyetem, Budapesti Mûszaki Fõiskola mûszaki menedzser szak) Hobby: olvasás, zene, mozi Egyesülete: Tiszaújvárosi SC Edzõi: Száraz András és Jurek Eszter Koreográfus: Nyikolaj Morozov Korábbi edzõ: Gurgen Vardanjan Legjobb eredményei: Olimpia: 15. (1998, Nagano) 8. (2002, Salt Lake City) Világbajnokság: 19. (1998), 19. (1999), 7. (2000), 18. (2001), 8. (2002), 14. (2003) 6. (2004) Európa-bajnokság: 17. (1998), 6. (1999), 6. (2000), 6. (2001), 10. (2002), 3. (2003), 1. (2004) Magyar bajnokság: 3. (1997), 2.(1999), 2. (2000), 2. (2001), 1. (2002), 1. (2003), 1. (2004)


Sebestyén Júlia a sport mellett két felsõoktatási intézmény hallgatója. A kiváló mûkorcsolyázónõ két tréningezés között a Budapesti Mûszaki Fõiskolára és a Testnevelési Egyetemre jár. Az elõbbin a mûszaki menedzser, míg az utóbbin a mûkorcsolya szakedzõi diploma megszerzése elõtt áll. Napi két edzés, balettóra, versenyek, futás, elõadások, így néz ki az Európa-bajnoknõ egy munkanapja. Hogy sikerült az edzés? Köszönöm szépen, jól. Minden nap két edzésünk van. Egy délelõtt (az körülbelül másfél órás), és egy délután (ez egyórás). Ezen kívül hetente vannak balettóráim is, illetve az ebédet követõ tréning után futni szoktam még, hogy a kondícióm meglegyen a programokhoz. Ez az edzésadag a versenyidõszakra vonatkozik, a nyári verseny nélküli idõszakban ennél sokkal többet készülünk, akkor különbözõ edzõtáborokban is részt veszünk. A nyár folyamán készülnek el a következõ szezon programjai. Ilyenkor napi három órát is jégen vagyunk, mindennap van atlétikaszerû edzés és heti több balettóra is. Mi motivál a sportban azon kívül, hogy szeretnél a versenyeken minél jobb helyezést elérni? Hogy mi motivál? Nagyon szeretek korcsolyázni, és örülök, hogy nekem ez megadatik. Természetesen, minél jobb eredményeket szeretnék elérni, ugyanakkor az egy felemelõ érzés, ha az embereknek tetszik az, amit csinálok. Az Európa-bajnokság, ahol telt csarnok és hazai közönség elõtt korcsolyázhattam, fantasztikus volt. Az a rengeteg ember azért jött ki a csarnokba, hogy nekünk magyaroknak szurkoljon, és soha nem fogom azt a pillanatot elfelejteni, amikor a dobogó legfelsõ fokán állhattam. Remélem, lesz még ilyen pillanat az életemben. Azért dolgozom a mindennapokban. Áruld el, hogy lettél mûkorcsolyázó? Ezt a véletlennek köszönhetem. Tiszaújvárosban kezdtem el korcsolyázni három évesen. Akkor éppen „korisuli” mûködött a városban, és mivel az édesanyám otthon volt az öcsémmel, így volt ideje elvinni, hogy a felesleges energiáimat levezessem. Mivel nem sírtam, amikor elestem, és szerettem jégen lenni, kiválasztottak, és ott ragadtam. Az év elején Európa-bajnoki címet szereztél. Mennyire változott meg az életed azóta? Az Európa-bajnokság után több meghívásnak kellett eleget tennem. Ezzel egy idõben pedig készülnöm kellett a márciusi világbajnokságra is. Talán többen megismernek, elõfordul, hogy odajönnek hozzám az utcán, gratulálnak, autogramot kérnek és biztatnak. Utólag kiderült, mennyi ember is látta a futásomat, köztük mennyi ismerõs is kint volt a csarnokban. Rengeteg gratulációt és dísztáviratot kaptam. Március 15-én a Parlamentben átvehettem Mádl Ferenctõl,

21

kultúra „A jegygyûrûmet sem viselem, mert meggyûlöltem az aranyat! (Eugen Cornea)”

Helyzetjelentés ÚJ ELDORÁDÓból


Van egy meseszép falu. Verespatak. Sokszáz éves házak. Földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek. A környezõ hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek. Egy kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) aranybányát akar nyitni itt. Világszínvonalú technológia. Külszíni fejtés. Az embereket új, modern házakba költöztetik. Régi házaikat le akarják rombolni. Lesz arany. Lesz ezüst. Lesz Új Eldorádó. Az ajánlat csábító.

22

Lesz egy 800 hektáros cianidtározó is, 180 m magas gáttal. Csak a meseszép falu, Verespatak tûnik el a föld színérõl. Itt lenne Európa legnagyobb aranybányája. A falvak körüli hegyeket 15 év alatt, naponta 20 tonna dinamittal eltüntetnék. Ehhez négy falu lakosságának, 2000 embernek kellene elhagynia otthonát, földjét, templomait, temetõit, múltját. Az óriási beruházást mindössze 15 évre tervezik, ennél hosszabb ideig munkahelyeket sem biztosítana, a bánya lezárta után viszont örökre megmaradna a környezeti pusztítás. Hogy mi lesz tíz-tizenöt év múlva, az arany kitermelése után, az a Gold Corporationt nem érdekli. 2000-ben Narita (Verespatak akkori polgármester-jelöltje, ma polgármestere) egyetlen üzenettel kampányolt: „Ha megválasztanak, három napon belül kiebrudalom az RMGC-t Verespatakról”. Az emberek több mint 80 százaléka szavazott rá. De a megválasztása

után két héttel már más húrokat pengetett: a céggel való együttmûködésrõl beszélt. Azóta õ lett az RMGC legjobb barátja Verespatakon: eladta vagy a cég rendelkezésére bocsátotta az önkormányzati ingatlanokat – a mûvelõdési központból lett például az RMGC (dez)Információs Központja... Az õ mûve az is, hogy az általános településrendezési tervben Verespatakot mono-indusztriális zónává nyilvánították. Azóta semmilyen tevékenység nem kaphat engedélyt, ami összeférhetetlen a bányaprojekttel; nem nyithatsz boltot a saját udvarodban, nem fogadhatsz turistákat. Verespatak, a legrégebbi romániai település (1872 éves) világörökség szintû mûemlékei és régészeti kincsei elpusztulnának. A terep elõkészítése, a házak megvásárlása és ledózerolása már megkezdõdött, pedig a Rosia Montana Gold Corporation még nem kapta meg az engedélyt a román kormánytól tervei megvalósítására. Az emberek nagy része maradni akar. Ahogy õk fogalmaznak: „Inkább meghalunk, mint hogy elmenjünk innen.” Ezek röviden összefoglalva a tények. S mi az, amit a moziban látunk, ha megnézzük Kocsis Tibor Új Eldorádó címû dokumentumfilmjét? Egy nagyon tisztességes, a végletekig korrektségre törekvõ, minden érvet és ellenérvet felvonultató, torokszorító alkotást. Mert ki vethetné a szemére annak az idõs tanítónõnek, aki eladva házát, a városba költözött, hogy némi komfortra vágyik utolsó éveiben. Valljuk be, mai értékrendünk alapján furcsább az, ha valaki a szegénységhez ragaszkodik, a napról napra való tengõdéshez, de ki vitathatja el, hogy aki így dönt, annak is joga van a saját életéhez. Itthon is számtalan példát látunk arra, hogy a fiatalok elhagyják a falut, bár remélem, arra nem, ami a filmben szerepel, hogy a fiatalok megüzenték szüleiknek: „Minden pénzt felvettünk a házért, maguknak el kell költözniük!” De számolnunk kell

azzal is, ha az idõs embereket elszakítjuk gyökereiktõl, életüktõl fosztjuk meg õket. Kétségbe vonhatjuk-e annak a 30-as éveiben járó kanadai fiatalembernek az õszinteségét, aki térképvázlatok elõtt állva bizonygatja a projekt grandiózusságát, hiszen számára ez nem több, mint mérnöki teljesítmény, üzleti siker. Nem lehet a haladás útjába állni, hallottuk ezerszer, és van is benne valami, csakhogy ma már látjuk a haladás árnyoldalait is. Verespatakon több mint kétezer éve bányásznak aranyat, és eddig sikerült megõrizni a táj szépségét. Látjuk a filmben a Veresvölgyi rézbányát is, amely ugyancsak külszíni fejtés, egy-két kilométer széles, háromszáz méter mély seb a hegy oldalában. A helyiek épp ezt szeretnék elkerülni, arról nem is beszélve, hogy a tervezett bánya ennek a négyszerese lenne. – Azt akartam, hogy már az elsõ képek láttán úgy érezzék a nézõk, hogy ez valami olyan csoda, amit óvni kell! – nyilatkozta egy interjúban a rendezõ-operatõr, Kocsis Tibor. Ez sikerült is neki. Õsi kínai selyemfestményeket idézõ misztikus tájat látunk, a ködbõl ki-

emelkedõ csúcsokkal, facsoportokkal. Olyan képek ezek, amelyekért sok ezer kilométert utaznak emberek, hogy megpillanthassák. S ez itt van karnyújtásnyira a közelünkben. Õrizzük meg! Vegyük észre, hogy egy új gyarmatosítási folyamat részesei vagyunk! Nemrégiben Kanadában egy ÖKOfesztiválon vetítették a filmet, óriási érdeklõdés mellett. Volt ugyanakkor egy másik alkotás, amely egy venezuelai aranybánya megnyitása körüli botrányokról készült. Ott is kanadai volt a cég, amely akkor meghátrálni kényszerült a helyi ellenállással szemben. Nem engedhetjük meg, hogy a gazdaságilag erõs országok kihelyezzék környezetromboló technológiáikat az általuk „fejletlen”-nek kikiáltott országokba. Legyenek azok Afrikában, Ázsiában vagy éppen Közép-Európában. Cselekedj Verespatakért Te is! Mozijegyed árának 10 százalékával támogatod Verespatak fennmaradását! NeltzJános

kultúra Mûegyetemi Irodalmi Társaság Gyakran hallunk meglepõ, fura dolgokat, amik néha megmosolyogtatnak, néha pedig joggal elnyerik elismerésünket. Erre igen jó példa lehet az irodalom mûegyetemi keretek közé csempészése, a néhány hallgatónak köszönhetõ Mûegyetemi Irodalmi Társaság. Bár az intézmény fõ profilja a mérnökképzés, a hallgatók – úgy tûnik – nem feledkeznek meg arról, hogy a mérnök is ember,

Közösen a mozgóképés médiakultúráért Együttmûködési megállapodást írt alá szeptember 15-én dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem rektora, dr. Mazsu János, a DE Európai Tanulmányok Központjának vezetõje és Makray Balázs, a Fõnix Rendezvényszervezõ Kht. ügyvezetõ igazgatója. A megállapodás értelmében a szerzõdõ felek kölcsönösen segítik és támogatják egymást a mozgókép- és médiakultúra, valamint a kommunikációs képzésekhez szükséges szakmai és infrastrukturális feltételek megteremtésében, illetve az ez irányú pályázatok és projektek kidolgozásában. A Debreceni Egyetemen a 2003/2004-es tanévtõl mûködik a mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzés. Bár a szak létrejöttével az egyetem leküzdötte az e téren mutatkozó lemaradását, a szakmai, tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése a megfelelõ színvonalú oktatáshoz korántsem volt megoldott. Az együttmûködési megállapodásban többek között arról rendelkeztek az intézmények vezetõi, hogy a Fõnix Rendezvényszervezõ Kht. segítéségére lesz a DE Európai Tanulmányok Központjának képzéseihez csatlakozó filmvetítések lebonyolításában, rendelkezésre bocsátja a vetítési helyszínt és a szükséges technikai berendezéseket, és gyakorló helyet biztosít az egyetemi hallgatók számára. Az intézmények megállapodtak abban is, hogy a jövõben közösen adnak be pályázatokat a mozgókép- és médiakultúra, illetve a kommunikáció terén, valamint hogy az egyetem szakértõi segítik a Rendezvényszervezõ Kht.-t a saját projektek szakszerû kialakításában és menedzselésében. Mindezek mellett javaslat született arra is, hogy az intézmények közösen mûködtessék az Apolló moziban indítandó Európai Filmek Moziját, létrehozzanak egy közös filmtékát, és elindítsanak egy filmklubot középiskolá-

sukról. Így aztán, csak várni kellett. Nem is olyan sokat. Az elsõ irodalmi estre szeptember 22-én került sor a Szkéné Színház (1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3. II. em. 80.) díszleteiben mintegy ötvenfõs közönség elõtt, egzotikus teák kíséretében. A meghívott vendégek, Kukorelly Endre, Mészáros Sándor és Zemlényi Attila beszélgetésükkel segítettek megérteni a közönségnek, miért és hogyan fontos az irodalom mindenki számára, majd felolvasás következett, vers és próza egyaránt. Az elsõt egy hónap múlva követte a „jubileumi második” október 25-én. Szintén a Szkénében egy el nem hanyagolható témával, az erotikus irodalommal a középpontban, melynek megértésében Szepes Erika irodalomtörténész és Turczi István költõ, mûfordító segített némi show körítésében. Reméljük, nem fogy el a lelkesedés sem a szervezõk, sem a közönség részérõl, a minden hónap harmadik hetében rendezett estek pedig talán többet érnek majd el, mint arra számítottak volna. GellaiRichárd

sok számára, melyhez a vetítések mellett módszertani és bemutató órák, elõadások és egyéb rendezvények kapcsolódnának. A Debreceni Egyetem és a Fõnix Rendezvényszervezõ Kht. vezetõi által aláírt megállapodás egyik jelentõsége tehát az, hogy a két intézmény közös erõvel kíván fellépni és

fotó: Gerõ Tamás együttmûködni az egyetemen mûködõ mozgókép- és médiakultúra szakirányú képzések szakmai, tárgyi és infrastrukturális feltételeinek megteremtésében és fejlesztésében, hozzájárulva ezzel a színvonalas oktatáshoz. Ez talán jó út lehet a felé, hogy az ez irányú képzés egyetemünkön ne csak másoddiplomás, hanem elsõdiplomás nappali szakként is mûködjön egyszer. A szerzõdés lehetõséget kíván teremteni továbbá ahhoz is, hogy a Nemzeti Alaptanterv egyik mûveltségterületeként megjelölt média- és kommunikációoktatás a középiskolákban szakmailag megfelelõ és színvonalas keretek között mûködjön, valamint hogy a város egyetlen art mozijaként üzemelõ filmszínháza színvonalasabb és tartalmasabb programokkal és rendezvényekkel kedvezzen a debreceni filmbarát közönségnek. ErdeiNóra


A Magyar Mûvelõdési Intézet és a Fényképezés Alapítvány két olyan fotópályázatot hirdetett meg, amelyen életkortól, foglalkozástól és lakóhelytõl függetlenül bárki részt vehet. Kifejezetten biztatják részvételre mindazokat, akik korábban csak privát célra készítettek utazási élményekrõl, környezetükrõl fényképeket. Mindkét pályázat anyagából kiállítást rendeznek majd 2005 tavaszán, és két fotóalbumban is helyet kapnak a zsûri által közlésre javasolt felvételek. Az Utazás a világ körül címû pályázatra beadhatók mindazok a felvételek, amelyek a nyári szabadságok, hazai és külföldi utazások, vagy a hétvégi kirándulások során készültek. Tematikai kötöttség nincs, ezért mûemlékfotók, városképek, épületfelvételek, portrék, természetfotók, állat- és növényfelvételek, tájképek, eseményfotók vagy bármilyen más mûfajú fotográfiák szerepelhetnek a pályázati kollekciókban. A rendezõk egyetlen kikötése az, hogy a felvételek ne legyenek öt évnél régebbiek. Beadási határidõ: 2005. január 10. A Nõnapi virágcsokor címû fotópályázat viszont tematikus. Erre kizárólag valódi virágokat ábrázoló képeket várnak. Ezek azonban lehetnek makrófotók, virágrészletek, egyes növények, virágcsokrok (vágott virágok), virágmezõk, termesztett és vadon élõ virágok, virágzó fák és növények stb. Beadási határidõ: 2004. december 10. Mindkét pályázat esetén a felvételek bármilyen technikával és technológiával készülhetnek, a képmódosítás is megengedett, de csak papírképek adhatók be, 13x18 cm-es nagyságban. Részletes pályázati feltételek és nevezési lapok igényelhetõk a Magyar Mûvelõdési Intézet Mûvészeti Programjának postacíme: 1011 Bp., Corvin tér 8. Információk telefonon kérhetõk Gyõri Lajostól, az (1) 2015692-es számon, vagy emailen: a [email protected] címrõl.

sõt, elsõsorban az. Embernek lenni – ehhez szépirodalom is kell. De a lustulás nagy ellenség, és ha menni kell valahová egy kis irodalomért, akkor marad jó esetben az olvasás, de inkább a tévé, a számítógép. Ebbe az állapotba viszont nem volt hajlandó belenyugodni a két harmadéves mûszaki menedzser szakos hallgató – Barkóczi Ákos és Gellai Richárd –, akik maguk is többet foglalkoznak az átlagnál a szépirodalom olvasásával, írásával egyaránt, és nem vártak arra, hogy magától a felszínre bukkanjon az irodalmi élet a campuson belül, hanem a semmibõl, ismerõseiken keresztül nekiálltak szervezkedni. A kávéházakban eltöltött hosszúra nyúló beszélgetések és a rengeteg telefon eredménye arra utal, hogy a szervezés sikeres volt. Az ok és a lehetõség, hogy minden hónapban legyen egy felolvasóest, egy beszélgetés alkotókkal, írókkal, költõkkel, készen állt. Csak a helyszín, az idõpont, és a „mindezt hogyan” hiányzott. Szerencsére az egyetem kulturális titkársága idõben felfigyelt az ötletgazdákra, és biztosította õket támogatá-

23

életmód

Buli tavi bakterrel avagy EFOTT a Balatonnál A 29 éves EFOTT fesztivál élete során mindig más-más helyszínen bukkant fel nyáról nyárra. Az idén Gyõr és Fonyód versengett a hallgatók vendéglátásáért – végül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) döntése alapján Fonyód-Bélatelep nyert.

A buli helyszínére, népies nevén a Napsugár Kempingbe egy lezárható, új vasúti sorompót is felépítettek, nehogy a csápolásban megfáradt diákok vonatba fussanak. Ugyanis a tábor területét pont keresztbe szelte a Budapest–Nagykanizsa „kis” forgalmú vasútvonal. A rendezõk szerint ez nem-

hogy csökkentette a rendezvény színvonalát, hanem éppen ellenkezõleg, emelte a szolgáltatások szintjét, hiszen a területet jól elhatárolva egy pihenõ és egy bulizó szekcióra osztotta (Bár kérdés, hogy egy fõforgalmú vasútvonal mellett mennyire lehet pihenni?). Aki a tilosban akart átmenni, kizárták a táborból – ahogy a vasúti közlekedést is, hiszen jó 30 méter hosszan csak lezárt

kapuk között zakatolhatott a vonat. A biztonságról 8 õr gondoskodott, és egy, a fesztivál idejére a helyszínre költözött bakter jelezte a szerelvények közeledtét. A víz mellett – a Civil parton – az állatjóléti garanciákhoz való hozzájárulástól kezdve az uniós munkaerõpiacon való boldoguláson át az óvszer helyes használatáig sok sátorral és civil szervezettel lehetett megismerkedni. Az EFOTT-ra több politikus is kilátogatott. Hiller István kulturális miniszter szerint sok diák anyagi okok miatt kénytelen abbahagyni tanulmányait, és a politika feladata lenne, hogy mérsékelje az esélykülönbségeket. A diplomák versenyképessé válásához Hiller szerint akár arra is szükség lehet, hogy szakokat szüntessenek meg. Az informatikai miniszter egy fórumon beszélt a magyar informatikai társadalom kiépülésérõl. A „komoly” rész mellett el kell ismerni: a koncertek terén is kitettek magukért a szervezõk: fellépett a KFT, The 69 Eyes, Tankcsapda – az amerikai Danzig együttes is csak sajnálhatja, hogy kihagyott egy ekkora bulit. M. M.

Nemzetközi kultúrhét nyolcadszor


Idén immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a SIEN Alapítvány és az Európa Ház az ICWiP-et, azaz a Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet július 23. és augusztus 1. között. Az ICWiP (International Culture Week in Pécs) 1997es indulása óra mára kinõtte a tematikus egyetemista találkozó jellemzõit, és 2004-ben már mint a régió legnagyobb nemzetközi ifjúsági fesztiválja mutatkozott be a nagyközönség elõtt.

24

Évrõl évre több száz fiatal érkezik Pécsre, hogy ismerkedjen, szórakozzon és gyarapítsa tudását. Idén több mint kétszázan vettek részt a rendezvényen Törökországtól Finnországig, Kuwaittól Ugandáig. A megnyitón Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az idei kulturális fesztivál mottója (rEUnion) az újra egységesült Európáról szól, ezért meg kell tanulnunk abban élni. A fiataloknak, látván a közös történelmi gyökereket, fontos megismerniük más országok kultúráját, hagyományait, s erre kiválóan alkalmas ez a rendezvénysorozat is. Az ICWiP tovább õrzi azt a jellegét, hogy minden évben egy-egy téma köré szervezõdõ konferencia- és szemináriumsorozatot rendez a magyar és külföldi résztvevõk számára. Idén a mottó a „rEUnion”, és a fõ téma az európai újraegyesülés. Egymás jobb megismerése, az együttmûködés, a közös gondolkodás, a tolerancia kerül az elõadások és beszélgetések

középpontjába. A konferencia plenáris és szekcióülésein felmerült témákat, ötleteket természetesen workshop formájában, moderátorok segítségével is megvitathatták a résztvevõ fiatalok. A szervezõk a komoly programok mellett arra is idõt szántak, hogy az ideérkezõ fiatalok megismerjék Pécs városát, annak lakosait, hogy adódjon lehetõség közös beszélgetésekre, kikapcsolódásra. Évrõl évre a fesztiválon egyre több a nyilvános kulturális program, és mára már természetes velejárója a pécsi nyárközépnek, hogy ismét ki lehet ülni a Sétatérre, megkóstolni a nemzetközi konyha kínálatát, belehallgatni a Szalon Világzenei Színpadon fellépõ – world music, jazz, etno rock vonalat képviselõ – elõadók muzsikájába. Mindjárt az elsõ estén az Anima Sound System lépett fel a székesegyház elõtti téren közel 4000 nézõ elõtt, de a további napok kínálata is vonzónak bizonyult, hiszen a csepergõ esõs estéken is több százan látogattak ki a térre. Olyanokat hall-

gathattak meg, mint a Korai Öröm, a Colorstar, a Hétrét, a Besh o droM, a Neo, a Djabe, a Peet, a török LPG, vagy a Jávori Sound Machine és Szakcsi Lakatos Béla. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, azaz az ICWiP egy olyan nyári találkozási pont, ahol a (határokon átívelõ) régió lakosai találkozhatnak egymással és a világ szinte minden pontjáról idelátogató, több száz fiatallal, ha a nemzetköziség jegyében igényes, ámde ingyenes zenei és más mûvészeti programokon vehetnének részt, és lehetõséget kapnának arra, hogy minél jobban megismerjük úgy egymást, mint magunkat. Úgy legyen. K. B.

mindentudás egyeteme Négy szemeszter a Mindentudás Egyetemén A Mindentudás Egyeteme 2002. szeptember 16-án indult útjára a hazai tudományos ismeretterjesztés eddig talán legmerészebb vállalkozásaként. A program alapítói arra vállalkoztak, hogy felélesztik a színvonalas tudományos ismeretterjesztést Magyarországon, népszerûsítik a magyar tudósokat – mindezt olyan kommunikációs – internetes fejlesztések segítségével, amelyek eddig ismeretlenek voltak ebben a mûfajban.

elõadást, mint Heller Ágnes és Lámfalussy Sándor. Az interdiszciplinaritás izgalmas példáit mutatta be Roska Tanmás és Detrekõi Ákos akadémikus, Kondor Imre professzor. Igazi szenzáció volt, hogy a ME megtartotta elsõ határon túli elõadását, Komáromban, üzenetértékû témaválasztással: a hídépítésrõl. Az elõadások anyagából könyvsorozat készült: a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent kötetek az elõadások gazdagon illusztrált, szerkesztett változatát tartalmazzák. Az elsõ kötet 19, a második 21 elõadás anyagát öleli fel, kötetenként több mint 350 oldal terjedelemben. A Szép Magyar Könyv 2003 pályázat on az ismeretterjesztõ kategóriában díjat nyert a Mindentudás Egyeteme I. kötet. Ezen kívül a Mindentudás Egyeteme 2004-ben PR Ügynökségek Szakmai elnyerte a Kollégiumának Süveg-díját. Az indoklásban ez áll: A díj odaítélésében szerepet játszott az, hogy a

A Mindentudás Egyeteme az egyik jelöltje az idei Prima Primissima díjnak az oktatás és köznevelés területérõl. A negyedik szemeszterben újdonságot jelentett a bõvülõ és interaktív tartalmak megjelenése, mint a Mindentudás Egyeteme Klub, melynek célja, hogy kitágítsa a ME kereteit, kötetlen, oldott beszélgetések segítségével vitákat gerjesszen, megkerülhetetlen fórummá váljon. A folyamatos tudásfelmérés, annyit tesz, hogy a tanulni vágyók minden elõadás után tesztelhetik tudásukat, egy-egy szemeszter végén pedig „bizonyítványt” kapnak. A tesztek folyamatosan, utólag is kitölthetõk, és a bizonyítványokat a késõbb bekapcsolódók is megszerezhetik. A közönség értõ partnerük maradt a vállalkozásban. Egy idén tavasszal készült országos, reprezentatív mintán készült felmérés szerint a Mindentudás Egyetemét a felnõtt lakosság 58%-a ismeri, háromnegyedük látott már televíziós adást. Az egyetemet végzettek között ez az arány 97%-os, de még az általános iskolát végzettek között is negyven százalék feletti az ismertség. Általános a tetszés, ami azzal is összefügg, hogy a nagy többség kifejezetten közszolgálati feladatnak tartja a tudományos ismeretek terjesztését. A magyar lakosságot kifejezetten érdeklik a tudomány fejleményei, nagyobb arányban, mint a régebbi uniós tagországok lakóit. Ezért a Mindentudás Egyeteme a tanulságok, kritikák feldolgozásával alapozta meg ebben a szemeszterben a további programot. Mindebben fontos biztatás volt az Országgyûlés elõtt Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök által a magyar tudomány helyzetérõl tartott beszámoló visszhangja. A ritkaságszámba menõen élénk vita során jószerivel valamennyi megszólaló képviselõ egyértelmûen pozitív példaként emlegette a Mindentudás Egyetemét.

A program negyedik szemesztere 2004. február 2án kezdõdött, s ez volt az elsõ olyan szemeszter, amit a program sikere hívott életre. Hiszen az alapítók 2002-ben eredetileg három félévre tervezték a programot, a közönség, az érdeklõdõk, a tudományos élet, a média és a közélet szereplõinek körében aratott egyöntetû siker azonban kötelezte a három alapítót a folytatásra. Ennek megfelelõen a hosszú távú folytatás mellett döntöttek, és 2004 elején létrehozták a Mindentudás Egyeteme Közhasznú Társaságot, amely önálló szervezetként szervezi és bonyolítja az eseménysorozatot. Folytatódtak az elõadások, melyek tartották a korábbi színvonalat. Újdonság volt, hogy a tudományos sokszínûség megtartása mellett néhány tematikus ívet is kialakítottunk. Ilyen volt a nemzet és régió kérdésköre (Hunyady György, Róna-Tas András, Szegedy-Maszák Mihály akadémikusok és Varga Zoltán, Raskó István profeszszorok), újszerû irodalomértelmezések bemutatása (Bán Zsófia és Horváth Iván) vagy az életmód, mindennapi egészségünk kérdései (Ádám Veronika és Besznyák István akadémikusok, Iván László professzor). Olyan világhírességek tartottak

program a lehetõ legszélesebb közönséget tekinti célcsoportjának – eléri a határon túli magyar közönséget is – és igen kiterjedt, átfogó és professzionális kommunikációs stratégia alapján mûködik. A közélet szereplõi elfogadják törekvéseit és céljait, így különbözõ pártállású médiumok támogatását egyaránt bírja, a hazai média közszolgálati információként kezeli az elõadássorozat tartalmát. A tartalomhoz maximálisan illeszkedõ kommunikációs eszközöket használ, és mellõzi a reklámot. Az akadémikusok a köz számára is jól érthetõ módon és „nyelven” tartják elõadásaikat, kerülve az idegen szavakat, kevéssé ismert kifejezéseket. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a 2004. évi Wahrmann Mór-érmet a tudomány társadalmi elismertsége és a tudás alapú társadalom fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységének elismerésére, a MATÁV Rt.-nek í t é l t e . A Wahrmann-érem a Magyar Tudományos Akadémia egyik legrangosabb, legrégibb díja. 1893 óta azok a személyek és szervezetek nyerhetik el, akik különösen sokat tesznek a tudományért, annak társadalmi elismertetéséért.

A Mindentudás Egyeteme immár nem egyszeri próbálkozás, hanem a magyar tudományos kommunikáció, a magyar média intézményesült sikertörténete. Mára a sorozat mint márkanév elhagyhatatlan hivatkozási alappá vált, ha az „igényes és érdekes televíziómûsorok” témája felbukkan. A fogalom elterjedtségét jól mutatják szlogenszerû felbukkanásai beszélgetõ mûsorokban vagy a napi- és hetilapok olvasói oldalain. Kijelenthetjük, hogy a Mindentudás Egyeteme mára a közgondolkodás részévé vált, témát kínál a magánbeszélgetésekhez, és idõrõl idõre felbukkan a közélet színterein is.

Néhány jellemzõ adat: 2002. szeptember 16. óta 77 elõadás hangzott el, köztük egyetemi városokban, Pécsett, Szegeden és Veszprémben, valamint a határon túlon, a szlovákiai Komáromban. Az elõadásokon rendszeresen 550-600 nézõ vesz részt. A televíziós nézettség heti 250-300.000 fõ. A rádiós hallgatottság heti 40.000 fõre tehetõ. Az elõadások részletes tartalma elérhetõ az interneten. A www.mindentudas.hu oldalának hetente 12-15.000 látogatója van.

3

mindentudás egyeteme Tudomány és (multi)média INTERJÚ A MINDENTUDÁS EGYETEME ALAPÍTÓIVAL

… tele vagyunk olyan kérdésekkel, amelyek megoldása az új generációkra vár

… napról napra közösen hozzuk létre a Mindentudás Egyetemét

Kroó Norbert, az MTA fõtitkára

dr. Pásztory Tamás, a Matáv vezérigazgató-helyettese

– Ön a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára és egyike azoknak, akik döntõ szerepet vállaltak a Mindentudás Egyeteme létrehozásában. Most arról kérdezzük: miért vállalata? – Engem személy szerint több dolog is motivált, amikor a kezdet kezdetén – a szkeptikus hangok ellenére, mert valljuk meg, voltak ilyenek – a vállalkozás mellé álltam. Egyrészt tudjuk, hogy a társadalom mindig hajlamosabb a Rózsa Sándoroknak hinni, mint pandúroknak: az establishmenttel szemben mindig könnyebb megnyerni a közvéleményt. Az áltudomány gyakran úgy hajhássza a népszerûséget, hogy berzenkedik az olyan „hivatalos” intézmények ellen, amilyen a Magyar Tudományos Akadémia. Úgy láttam, hogy ezt a torz reflexet hatékonyan ellensúlyozhatja egy ilyen korszerû, a médiaiparral együttmûködõ tudásközvetítõ program. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatást, különösen az alapkutatásokat a költségvetés finanszírozza: azoknak pedig, akik errõl döntenek, látniuk kell, hogy merre halad a tudomány, és milyen össztársadalmi érdek fûzõdik hatékony támogatásához. Emellett szerintem nem kevésbé fontos mozzanat a következõ: úgy látom, hogy a magyar középfokú oktatás, de jelentõs mértékben a felsõoktatás is „információátadásra” rendezkedett be: arra, hogy egy-egy diszciplína bemutatásakor – magam elsõsorban a fizikaoktatás példáján látom ezt – csak olyasmirõl beszéljen, ami megoldott, ami „biztosan” tudható, és hallgasson a nyitott, a megoldatlan kérdésekrõl. Holott a jó tudóst nem a kerek és zárt tudás, hanem a problémaérzékenység, az evidenciákra való rákérdezés bátorsága jellemzi. A tudomány valódi szépségeit ugyanis csak akkor látja meg egy fiatal, amikor már „benne van” – és ösztönzést kap erre a bekapcsolódásra, amikor azt érzékeli, hogy tele vagyunk olyan kérdésekkel, amelyeknek megoldása az új generációkra vár. A Mindentudás Egyetemén tartott elõadásom végén meg is fogalmaztam ezt az összefüggést. Arra is esélyt láttam tehát – és e véleményem mit se változott –, hogy egy tartalomgazdag sorozat sikeresen demonstrálhatja a tudomány kétkedõ attitûdjét, és ezzel ösztönzõleg hathat a köz- és a felsõoktatás szellemére is. – Mennyire elégedett azzal, ami történt? Várakozásai mennyiben igazolódtak? – Természetesen nagyon örülök annak, hogy ilyen sikeresen indult, és hogy továbbra is ilyen eredményesen alakul a vállalkozás. Ebben döntõ szerepe van annak, hogy az elõadások mindenféle médiumon keresztül – a televíziókban, a rádiókban, az országos és a helyi lapok, a tudományos magazinok hasábjain és nem utolsósorban az interneten – hétrõl hétre jelentkeznek, állandóan és folyamatosan követhetõk. Persze nem mindig

4

– Tudomásom szerint a Matáv volt az elsõ nagyvállalat Magyarországon, amely a közjó szolgálatának a fejlett piacgazdaságokban egyre inkább terjedõ formáját, az úgynevezett Public Private Partnership koncepcióját a gyakorlatban is megvalósította, mégpedig a Mindentudás Egyeteme elindításával.

könnyû alkalmazkodni a tömegkommunikáció speciális követelményeihez. A tudomány nem szereti magát mutogatni, de a mai médiavilágban a tudósok „sztárolása” is szükséges ahhoz, hogy a tudásközvetítés versenyképessé váljon másféle, könnyebben fogyasztható tartalmakkal. Úgy látom, hogy ebben a tekintetben is igen eredményesek voltunk. Õszintén szólva én nem számoltam azzal, hogy a Mindentudás Egyetemének intenzív médiamegjelenése ilyen erõteljes hatással lesz az Akadémia – ahogy ma mondják – PR-jára: soha ennyit és ilyen folyamatosan nem szerepeltünk a nyilvánosság elõtt, és azt hiszem, ennek is szerepe van abban, hogy egy legutóbbi reprezentatív közvélemény-kutatás során 19 közintézmény közül az MTA megbízhatósági indexe bizonyult a legmagasabbnak. – Hogyan tovább? Bírja-e „szusszal” a magyar tudomány és az Akadémia azt az intenzív tempót, amelyet az elsõ szemeszterekben felvett? – A továbbfejlesztés útjai nem kockázatmentesek. A Mindentudás Egyeteme ma már önálló közhasznú társaságként bejegyzett, üzemszerûen mûködõ professzionális szervezet. A tulajdonosok – a Matáv, az Axelero Internet és a Magyar Tudományos Akadémia – között intenzív közös gondolkodás zajlik a jövõrõl, mert nemcsak örülünk az eddigi sikereknek, hanem mindannyian érezzük felelõsségünket is abban, hogy ez a folyamat ne szakadjon meg. Nem kockáztathatjuk e vállalkozás rangját sem. A „gyõztes csapaton ne változtass” konzervatív elvének érvényben tartása mellett ugyanakkor nyitnunk és változtatnunk is kell. Elérkezett az ideje annak, hogy tematikailag erõteljesebben strukturáljuk a sorozatot, hogy elõbb a témák, a megvilágítandó problémák körét jelöljük meg, és ahhoz válasszunk megfelelõ elõadót. Egy másik elérhetõség, hogy külföldrõl is hívjunk vendégeket – illetve, hogy kifelé is terjeszkedjünk, a határon túli magyar tudósok is tartsanak elõadásokat.

– A magyar Tudományos Akadémia és a Matávcsoport két tagja – a Matáv és az Axelero Internet – közötti kapcsolat valóban szép példája a Public Private Partnership (PPP) hazai meghonosodásának, hiszen a PPP lényege a köz- és a magánszféra együttmûködése a társadalmi felelõsségvállalás jegyében. A Matáv és a Matáv-csoport nem pusztán egy gazdasági társaság, hanem a magyar társadalom része, Magyarország egyik legjelentõsebb vállalata, s ebbõl a szerepébõl következõen nagy a társadalmi felelõssége is. Ez azonban nem állami vagy államigazgatási típusú szerepet jelent, hanem olyan intézmények tartós menedzselését, mint a Mindentudás Egyeteme, a múzeumok vagy a Matáv Filharmonikusok támogatása, a felsõ-, illetve a középfokú oktatást segítõ alapítványunk és még sorolhatnám. Ezek mind a szervezetszerû támogatás példái, még pontosabban szólva ezeken a szervezeteken keresztül egy-egy társadalmilag is fontos ügyet menedzselünk. De esetenként hagyományos szponzorációt is végzünk, kulturális eseményeket, sõt az egészségügyet is támogatjuk. – Miért fontos a Matávnak a Mindentudás Egyeteme? Miben különbözik a Mindentudás Egyeteme a Matáv által felkarolt többi intézménytõl? – Bár a Mindentudás Egyeteme sokban hasonlít az elsõ csoportba sorolt támogatott és menedzselt vállalkozásainkhoz, itt többrõl van szó: miközben a Matáv jelentõs anyagi ráfordításokkal járul hozzá a projekt zavartalan, folyamatos mûködéséhez, ezzel nem csupán szponzorál, hanem szervezeti szinten is kezdettõl fogva összekapcsolódik az Akadémiával, ami ma már egy közösen alapított és mûködtetett közhasznú társaság formájában realizálódik. A szervezetszerû menedzselés más projektjeinkre is jellemzõ, itt viszont kiemelkedõ jelentõségû a közvetlen részvétel a projekt irányításában, s így szinte napról napra közösen hozzuk létre a Mindentudás Egyetemét. Mindez azonban csak a megvalósítás kerete. A legfontosabb a támogatandó cél: a magyar tudományosság népszerûsítése. Ez valódi nemzeti ügy, hiszen jól tudjuk, hogy magyar tudósok sora vívta ki Magyarországnak Európa és a nagyvilág elismerését. A társadalmi szerepvállalás tehát elsõsorban a program célkitûzésén keresztül ragadható meg: a Matáv számára a tudománynépszerûsítés és a magyar tudósok társadalmi elis-

mindentudás egyeteme ményei, kérdései színvonalasan és közérthetõen jussanak el az emberekhez. A programnak vannak média- és kommunikációs szakemberei, akik professzionálisan csinálják, és mentorai, akik támogatják és pártolják. Minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy a program tovább mûködjön, ezért meg kívánjuk tartani a Mindentudás Egyetemét. Persze arra gondolni kell, hogy a jelenlegi formája milyen távon „fárad el”. Nekem az a személyes válaszom, hogy ha mindennap újabb és újabb elemekkel bõvül ez az intézmény, tehát alapelemeiben stabil, de azokban az elemeiben, amelyektõl „eladhatóvá válik” – amelyeknek köszönhetõen az igény és a befogadókészség megmarad vagy növekszik –, folyamatosan fejlõdik, akkor frissen tudjuk tartani az érdeklõdést és a tartalmat. Ebben van szerintem a Mindentudás Egyeteme jövõbeli sikerének esélye.

… a közönség pedig igényes tartalomra vágyik Simó György, az Axelero Internet vezérigazgatója mertségének növelése miatt fontos a Mindentudás Egyeteme. Az eddigiekben ezek a célok meg is valósultak. A program nagy erkölcsi megbecsülésnek és népszerûségnek örvend, mindenekelõtt annak köszönhetõen, hogy az elõadásokat jeles tudósok tartják, vagyis a Mindentudás Egyetemével a tudósok kiléptek a nyilvánosság elé. S a sikeres program természetesen visszahat a tudósok ismertségére is. Emellett új minõség is született: szemmel látható, hogy a 21. század embere érdeklõdik a tudományok iránt, meg akarja érteni a minket körülvevõ világot – és a Mindentudás Egyetemének elõadásai alkalmat kínálnak erre az ismeretszerzésre. A tudás iránt tehát van kereslet, és erre a keresletre a Mindentudás Egyeteme – marketingnyelven szólva – a termékpalettájának folyamatos bõvítésével válaszol. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a tudományos ismeretterjesztés újfajta eszköztára jön létre a Mindentudás Egyeteme mûködésével. A Matáv kommunikációs vállalat. Természetesen a társadalmi szerepvállaláson és a tudományos ismeretterjesztés megújításában való részvétel örömén túl számunkra ez a projekt érdekes stílusgyakorlat is. A Mindentudás Egyeteme egyszerre élõ elõadás, televíziós mûsor, rádióközvetítés, újságcikk, könyv és interaktív elemekkel részvételre serkentõ internetes honlap. Arról van szó tehát, hogy társadalmi méretekben – talán nem túlzás azt mondani – ez az elsõ olyan kommunikációs „mix”, amelyben tudatosan fûzzük ösze az egyes kommunikációs csatornákat, és ezek szinergikus hatásai természetesen többleteredményt hoznak. Most az a feladatunk, hogy minden egyes kommunikációs vállalatcsoport ezt szakmai értelemben is nagy élvezettel tegye. – Így lehet a Mindentudás Egyetemének a hosszú távú jövõje is sikeres? – Minden adott volt a kezdeteknél, hogy sikeres legyen, és minden adott, hogy ez a siker folytatódjon. Adott maga a tartalom, a tudomány csodálatos és folyamatosan megújuló világa, ami lényegében végtelen. A program találkozott azzal a társadalmi igénnyel, amely befogadja és fejlõdésre készteti. Szereplõi, a legkiválóbb tudósok partnereink abban, hogy a tudomány ered-

– Miért tartotta fontosnak, hogy az Axelero Internet bekapcsolódjon a Mindentudás Egyeteme-programba? – A Mindentudás Egyeteme-programhoz való kapcsolódás túl azon, hogy a Matáv-csoport egészét érintette, természetes dolog volt számunkra. Azok a kulcsszavak ugyanis, amelyeket egy internetvállalat magáénak érez, vagy ha úgy tetszik, amelyekkel az Axelero márka meghatározza magát: a tudás, a kommunikáció és ezen fogalmak összekapcsolása, a tudáskommunikáció központi fogalmai a Mindentudás Egyetemének is. Az információ beleivódik a mindennapok szövetébe, a gazdaságba, a kultúrába. Az internetet pedig kiváltképp az mûködteti, hogy az emberek tudást és információt keresnek, és ezt megosztják egymással. A tudás népszerûsítése az internet népszerûsítésével egyenlõ. A Mindentudás Egyeteme ötletadója, György Péter már a kezdetektõl úgy képzelte el a programot, mint az új multimédiális szolgáltatást, az internet leglényegesebb komponensét. Így természetes volt, hogy az internet kiemelten fontos formája a Mindentudás Egyetemének a televíziós és nyomtatott megjelenés mellett. – Mit jelent a Mindentudás Egyeteme számára az internetes forma? – Ha dogmatikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a 21. században egyszerûen elkerülhetetlen, hogy egy ilyen program megjelenjen az interneten. Azért létfontosságú az online és világhálós elérhetõség, mert a kizárólag az internetre jellemzõ sajátosságok – az archívum- és közösségi jelleg, illetve az interaktivitás – alapvetõ értéket adnak hozzá a kezdeményezéshez. Az interneten képzett adatbázis és archívum lehetõvé teszi, hogy a Mindentudás Egyetemén elhangzott ismeretek folyamatosan, elõadásról elõadásra rakódjanak le. Az internet olyan médium, amely ezt a tudást egyedülállóan képes megõrizni. Az archívumjelleg új dimenziót nyit a befogadásban is, hiszen egyébként különálló elõadásokkal találkozik az érdeklõdõ, melyeket egyszeri alkalommal megnézhet – miközben az internet egy kereshetõ, állandóan és dinamikusan bõvülõ tudástárrá tágít-

ja a programot. Az interneten keresztül a közönségépítés új formái is megvalósulhatnak, sokkal könnyebb a kapcsolattartás, az érdeklõdõk aktivitása a program és a tartalom körül újabb és újabb információs gyûrûket hoz létre. Ráadásul ez interaktív érdeklõdés, ami az internet egyik alapvetõ adottsága: ezzel a hagyományos elõadó-hallgató viszonynál sokkal élõbb, a kölcsönösséget és a részvételt lehetõvé tevõ kapcsolatot tudunk létrehozni. – Milyen szempontokat vettek figyelembe, amikor a Mindentudás Egyeteme site-ot kialakították? Az oldal elsõdleges céljaként azt fogalmaztuk meg, hogy népszerûsítse a Mindentudás Egyetemét és magát az internetet, így hatékony promóciós és kommunikációs eszközzé kellett válnia. Speciális kihívás volt, hiszen komoly, összefüggõ szövegû elõadásokkal, tartalmakkal dolgoztunk, amelyeket az interneten keresztül is befogadhatóvá, élvezhetõvé, feldolgozhatóvá kellett formálnunk. Lehetõvé kellett tennünk a kész elõadások multimediális befogadhatóságát: egységes, kereshetõ rendszerbe kellett foglalni a hang- és videofelvételt, illetve a szöveges változatot. A fórumok, az online-tanfolyamok és a játékok segítségével állandó, visszatérõ közönséget sikerült kialakítanunk. – Az internetlátogatók milyen arányban keresik fel a tudományos oldalakat? Az egész magyar társadalom ki volt éhezve egy ilyen programra. A program sikere egyértelmû bizonyítéka annak, hogy az értékes, értelmes információ közvetítését várja a közönség. Ez általában is igaz a médiára, a tudomány nagyon is érdekes tematika napjainkban. Megfigyelhetõ, hogy az [origo] tudományrovata megalakulásunk óta ennek az amúgy is legdinamikusabb és legerõsebb rovata. Ebben természetesen nincs semmi meglepõ, hiszen az internetet használó közönség összetételében magas a diákok, a fehérgallérosok, az öntevékeny információkutatók, a literátus olvasóközönség aránya. Ez a közönség pedig igényes tartalomra vágyik. Rényi András- Szöllõsi Adrienne

5

mindentudás egyeteme Mindentudás Magazin Nagy jelentõségû megállapodás született az OTDT és a ME között

Esterházy Béke-díjas

Az együttmûködési megállapodást október 8-án írta alá Szendrõ Péter, az OTDT elnöke és Fábri György, a ME Kht. tudományos igazgatója. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a Mindentudás Egyeteme Tudományos Kht. (ME) között létrejött megállapodás célja a tudományos ismeretterjesztés bázisának növelése mellett a tudományos diákköri munka széles körû megismertetése. Az elõremutató kooperáció további alapeleme a „szakmai mûhelyek között infokommunikációs technológiát használó kapcsolattartás” kialakítása. A Mindentudás Egyeteme többek között díjak felajánlásával és prezentációs lehetõség biztosításával támogatja az OTDT tevékenységét. Az együttmûködés keretében a két szervezet közös szakmai rendezvényeket is szervez majd.

Bor Zsolt fizikus, akadémikus kapta az idén a Bolyai-díjat

A tudományos díjat Mádl Ferenc köztársasági elnök adta át október 10-én, az Operaházban. Bor Zsolt tevékenységét többek között a fotolitográfia (az integrált áramkörök elõállításához használt lézertechnológia) és a lézerek orvosi alkalmazásai területén végzi. Számos szabadalma van. Jelenleg õ a vezetõje az MTA Lézerfizikai kutatócsoportjának, és õ alapította meg a Szegedi Egyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszékét. Ahogy egy nyilatkozatában elmondta, a megismerés számára örömforrás, a díjátadás utáni beszédében ezt az üzenetet szerette volna eljuttatni hallgatóságának, elsõsorban a fiataloknak. Bor Zsolt a Mindentudás Egyetemén A mindentudó fénysugár: a lézer címmel tartott elõadást. A Bolyai-díjat hat évvel ezelõtt magánszemélyek alapították. A kétévente kiosztott, jelentõs anyagi elismerést tartalmazó díjban a tudomány bármely területén nemzetközi mércével is kiemelkedõ teljesítményt nyújtó, magyar állampolgárságú vagy magyar származású kutató részesülhet. Az elõzõ két díjazott Freund Tamás agykutató, akadémikus és Roska Tamás villamosmérnök, akadémikus volt.

Esterházy Péter a német könyvszakma – külföldinek is adható – legtekintélyesebb irodalmi díjában részesült. A 15 ezer euróval járó Béke-díjat október 9-én vette át az író. A frankfurti Szent Pál-templomban, az 1848-as német nemzetgyûlés tanácskozásának színhelyén, mintegy hétszáz díszvendég, köztük Horst Köhler német államfõ jelenlétében Esterházy külön kérésére Michael Naumann volt kulturális miniszter, a Die Zeit címû hetilap társkiadója méltatta a német nyelvterületen igen népszerû író mûvészetét. Esterházy Péter az 55. Béke-díjas, és magyar írók közül eddig csak Konrád György részesült a kitüntetésben, 1991-ben. Esterházy Péter a Mindentudás Egyetemén A szavak csodálatos életébõl címmel tartott elõadást. Esterházy Péter egyike azoknak a kortárs magyar íróknak, akik külföldön is széles körû elismertségnek örvendenek, mûveit több mint 20 nyelvre fordították le. Már eddig is számos nemzetközi kitüntetés tulajdonosa: közép-európai íróknak odaítélt Vilenica-díj, Római Irodalmi Fesztivál Díja, Ordre des Arts et des Lettres, Björnson-díj, az európai irodalomnak járó Osztrák Állami Díj, Herder-díj. Magyarországon sok száz kritika, tanulmány jelent meg a mûveirõl, s többek között a Soros Alapítvány Életmûdíjával, Kossuth-díjjal és Magyar Irodalmi Díjjal jutalmazták. A Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia, a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung, az Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres és az Akademie der Künste tagja.

A magyar tudomány a magyar társadalomért Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett eseménysorozat immár törvénybe iktatott ünnepünk: az Országgyûlés ezzel is elismerte a tudománynak a társadalomban betöltött kiemelkedõen fontos helyét. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke kiemelte, hogy az idei ünnep november 3-i megnyitója a tudomány társadalmi és gazdasági szerepvállalásának jegyében szervezõdött: elõadást tartott Gyurcsány Ferenc kormányfõ, Demján Sándor üzletember mint a gazadasági élet képviselõje, valamint az

www.mindentudas.hu 6

MTA elnöke. Az „arccal a gazdaság felé” jelmondat jegyében az esemény meghívottai között voltak a nagyvállalati vezetõk is. Mindez jól illeszkedik az Akadémia nyitottabbá válásának folyamatába, ezt igazolja a Mindentudás Egyeteme sikere és a Magyar Tudomány Ünnepe körül kialakult összefogás is. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben program keretében kerül sor a Mindentudás Egyeteme elsõ erdélyi elõadására. Kroó Norbert, az MTA fõtitkára az alapkutatások megerõsítésének fontosságát hangsúlyozta. A gazdasági-technológiai innováció, az alkalmazott kutatás elképzelhetetlen alapkutatás nélkül, az akadémiai intézményrendszer pedig éppen az alkalmazott kutatásokhoz nélkülözhetetlen alapkutatások letéteményese. Rendezvényeket szervezett a minisztériumok, egyetemek, fõiskolák döntõ többsége, a TIT, a MTESZ, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Fõpolgármesteri Hivatal is. Idén elõször a Magyar Posta Rt. a rendezvénysorozat alkalmából bélyeget bocsátott ki.

Wahrmann Mór-érem a MATÁV-nak A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány társadalmi elismertsége és a tudásalapú társadalom fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységéért Wahrmann Mór-érmet adományozott a Magyar Távközlési Részvénytársaságnak. A díjat Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az Akadémia 2004. évi közgyûlésén adta át dr. Pásztory Tamásnak, a Matáv vezérigazgatóhelyettesének, Sallai Lászlónak, a Matáv oktatási igazgatójának és Straub Eleknek, a Matáv elnökvezérigazgatójának. 1899 óta az Akadémia a Wahrmann Mór Alapítványból évente jutalmazta a kereskedelem és ipar területén elért kiváló érdemeket, 2000 koronával vagy azzal azonos értékû aranyéremmel, melyet Anton Scharff tervezett.

2004. október-november, I. évfolyam 2. szám INGYENES!

Recommend Documents