ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 1/2002. (II. 25.)1 RENDELETE2 A PÁLYÁZATI ÚTON ELNYERT ÁLLAMI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, KÖLTSÉGALAPON MEGHATÁROZOTT LAKBÉRŰ ÉS GARZON (FECSKE) HÁZAKBAN LÉVŐ BÉRLAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS A BÉRLETI JOGVISZONY FELTÉTELEIRŐL A 42/2009. (IX. 30.)3 RENDELETTEL Budapest Főváros III. kerületi Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. számú rendeletben foglaltakra is – a pályázati úton elnyert állami támogatás felhasználásával megvalósított, költségalapon meghatározott lakbérű és garzon(fecske)házakban lévő bérlakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről a következő önkormányzati rendeletet alkotja. I. Rész Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat által pályázati úton elnyert állami támogatás felhasználásával megvalósított, költségalapon meghatározott lakbérű és garzon(fecske)házakban lévő bérlakásokra, azok bérbeadására és bérleti jogviszonyára, valamint ezen lakások bérlőire terjed ki. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tv. rendelkezéseit – figyelemmel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. számú rendeletben foglaltakat – kell alkalmazni. A tulajdonosi és bérbeadói jogokat gyakorló, valamint a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szerv 2. § (1) A Képviselőtestület a rendeletben foglaltak szerint a lakások tulajdonosi és bérbeadói jogainak gyakorlását, valamint a bérbeadói kötelezettségek teljesítését az alábbiak szerint szabályozza: a) A Szociális- és Lakásgazdálkodási Bizottság (továbbiakban: SZLB) gyakorolja a lakások feletti tulajdonosi jogkört, kivéve a b) pontban meghatározottakat. E jogkörében eljárva dönt a lakások bérbeadásának módjáról, a bérlő kijelöléséről. b) A Polgármesteri Hivatal jogosult felújítási és átalakítási ügyekben – a bérbeadó véleményének ismeretében – a tulajdonosi hozzájárulás megadására. c) Az ingatlankezelőt, mint bérbeadót (továbbiakban: bérbeadó) illeti és terheli valamennyi bérbeadói jog és kötelezettség. Ennek megfelelően jogosult a szerződéskötésre, szerződés módosítására és a bérleti jogviszony felmondására, valamint ezek vonatkozásában a perbeli képviseletre. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a Képviselőtestületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás tekintetében közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi jogokat. II. Rész Az Önkormányzati bérlakások bérbeadásának módja 3. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó lakások – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – csak pályázat útján adhatók bérbe. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat kiírásáról a bérbeadó kezdeményezésére az SZLB dönt. (3) A képviselőtestület – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – dönthet lakás pályázaton kívüli bérbeadásáról is. (4) A pályázaton kívüli bérbeadás esetében a lakás bérbeadásának előfeltételeire és a bérleti jogviszony feltételeire a jelen rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
1
Elfogadva: 2002. január 30. Hatályon kívül helyezte: 9/2015. (II. 16.) Ör. 115. § 5. pontja. Hatálytalan: 2015. március 1-jétől. 3 Elfogadva: 2009. szeptember 30. 2
III. Rész A költségalapon meghatározott lakbérű lakásokra kiírt pályázaton való részvétel feltételei 4. §4 A pályázaton részt vehet minden cselekvőképes természetes személy, aki a) a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éve folyamatosan az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt is él, és b) nem áll fenn – és az előző egy évben sem állt fenn – adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, és c) akinek illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása, és d) akinek illetve a vele együttköltöző hozzátartozóinak az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét, és nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amely együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja, továbbá megfelel az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek és nem áll fenn vele szemben az e rendeletben meghatározott valamely kizáró ok. 5. § (1) A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg méltányolható lakásigényének felső határát, ugyanakkor a lakásban – az együttköltöző hozzátartozókat is figyelembe véve – az 1 főre jutó lakóterület eléri a 6 m2-t. (2) A méltányolható lakásigény felső határát meghaladó méretű lakás bérbeadására – a leendő bérlő kérelmére – akkor kerülhet sor, ha az a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egészségi állapotára vagy egyéb méltányolható körülményeire tekintettel különösen indokolt. (3) A pályázónak a pályázatát meghatározott szobaszámú lakásra kell benyújtania. A pályázó a pályázatában megjelölheti, hogy a lakással kapcsolatban milyen különleges igényei vannak (pl. földszinti lakás stb.) ezen igényeket azonban szükség szerint indokolni és igazolni kell. (4) Érvénytelennek kell tekinteni – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – azt a pályázatot is, amely a méltányolható lakásigény felső határát meghaladó nagyságú lakás bérleti jogának elnyerésére irányul. A garzon(fecske)házakban lévő lakásokra kiírt pályázaton való részvétel feltételei 6. §5 A pályázaton részt vehet minden olyan házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló, ingatlantulajdonnal nem rendelkező 35 életévét be nem töltött természetes személy, aki a) állandó jellegű keresőtevékenységet végez és lakáscélú elő-takarékosságot vállal és teljesít, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója és c) a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éve folyamatosan az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt is él, és d) nem áll fenn – és az előző egy évben sem állt fenn – adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, és továbbá megfelel az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek és nem áll fenn vele szemben az e rendeletben meghatározott valamely kizáró ok. A pályázaton való részvétel közös szabályai 7. § Nem vehet részt a pályázaton, illetve az általa benyújtott pályázatot érvénytelennek kell tekinteni, aki a) nem felel meg az e rendeletben meghatározott valamely feltételnek, b) a pályázat kiírását megelőző 5 éven belül birtokháborítással, vagy egyéb módon önkényesen költözött be az önkormányzat illetékességi területén levő bármely lakásba, illetve ellene lakbér (használati díj) vagy különszolgáltatások díja meg nem fizetése miatt bírósági eljárás volt/van folyamatban, c) a pályázatát nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adta be, vagy a pályázata hiányos. 8. § (1) A pályázati kiírást az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, az Ügyfélszolgálati Irodában, a bérbeadónál 15 napra ki kell függeszteni, és közzétételre a kerületi időszaki sajtókiadványoknak is rendelkezésre kell bocsátani. (2) A pályázati ajánlatok benyújtásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a pályázat közzétételétől számított 10 nap, rendelkezésre álljon. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
4 5
Módosította: 42/2009. (IX. 30.) Ör. 3. § Módosította: 42/2009. (IX. 30.) Ör. 3. § 2
a) lakóépület címét, a megpályázható lakások számát, szobaszámát (az azonos szobaszámú lakások számát), komfortfokozatát és egyéb jellemzőit, valamint az azonos szobaszámú lakások alapterületét (alapterületeit), b) a bérbeadó megnevezését, c) a lakások megtekintésének feltételeit (a már megvalósult lakások esetében), d) a lakásokra megállapított bérleti díj mértékét és a külön szolgáltatások díjának megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a lakbér időszakonkénti emelésének feltételeit és módját, e) a beköltözés várható időpontját, f) a bérbeadás időtartamát, g) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit, h) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, helyét és határidejét, i) az eredmény közlésének módját és időpontját, j) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat. 9. § (1) A pályázatokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (pályázati adatlapon) kell benyújtani. (2) A pályázati kérelmeket személyesen, vagy meghatalmazott útján a pályázati kiírásban megjelölt helyen lehet benyújtani. 10. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, lakcímét és személyazonosító adatait (leánykori név, születési hely és idő, anyja neve, személyazonosító igazolványának száma), b) a lakóépület címét, a megpályázott lakás szobaszámát, a pályázó esetleges különleges igényeit és azok indokát, c) a pályázó és családtagjai (együttköltöző hozzátartozói) a) pont szerinti adatait és a közöttük fennálló rokonsági kapcsolat megjelölését, d) a pályázó és családja (együttköltöző hozzátartozói), jövedelmi és vagyoni helyzetére, valamint jelenlegi lakáskörülményeire vonatkozó adatokat, e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy megfelel a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, továbbá, hogy vállalja a pályázati kiírásban meghatározott kötelezettségeket, f) a pályázat elbírálása szempontjából lényeges egyéb adatokat, tényeket, körülményeket és nyilatkozatokat. (2) A pályázathoz mellékelni kell: a) a pályázó és családja (együttköltöző hozzátartozói) jövedelmére vonatkozó igazolásokat, b) a jelen rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott egyéb okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat, c) az erre vonatkozó külön felhívás esetében a felhívásban megjelölt egyéb szükséges igazolásokat és dokumentumokat. (3) A pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy a megpályázottnál kisebb lakást elfogad-e. Igenlő válasz esetében meg kell jelölni annak nagyságát is. (4) Az egy főre jutó nettó jövedelem megállapításánál az érintettek valamennyi jövedelmét (munkajövedelem, társadalombiztosítási-, szociális ellátások, stb.) figyelembe kell venni. A havi nettó jövedelem megállapításánál a pályázat beadását megelőző 6 havi nettó jövedelem átlagát kell igazolni. A társadalombiztosítási ellátások vonatkozásában a kérelem beadását megelőző egy hónapról szóló jövedelemigazolást, míg vállalkozók esetében az APEH által kiadott igazolást kell benyújtani. A pályázat elbírálása 11. § A pályázatok elbírálásának szempontjait – e rendelet keretei között – az SZLB határozza meg. 12. § (1) A beérkezett pályázatok rangsorolásáról – e rendelet és az elbírálási szempontok keretei között – a pályázatban közölt adatok alapján a bérbeadó gondoskodik. Ennek érdekében a bérbeadó – a pályázók által közölt adatokat a csatolt mellékletek, illetve nyilvántartásai alapján – ellenőrzi és szükség esetén intézkedik egyéb adatoknak és igazolásoknak a pályázótól történő beszerzéséről. (2) A pályázónak – a bérbeadó kérésére – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a Polgármesteri Hivatalnál nyilvántartott adatai bérbeadó részére történő kiadásához, illetve azoknak a pályázat elbírálásával összefüggésben történő felhasználásához. (3) A hiányosan benyújtott vagy valótlan adatot tartalmazó és a jelen rendeletben vagy a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek meg nem felelő pályázati kérelmet érvénytelennek kell nyilvánítani. Erről a kérelmezőt – az ok megjelölésével – a bérbeadó értesíti. Az érvénytelen pályázatokat nem kell az SZLB elé terjeszteni.
3
13. § (1) A pályázatokat a bérbeadó a beérkezési határidőt követő munkanapon felbontja és elbírálásra haladéktalanul az SZLB elé terjeszti. (2) A pályázatokat az SZLB a soron következő ülésén elbírálja és kiválasztja a nyertes pályázót. A pályázat nyerteseit azonos szobaszámú lakásonként kell meghatározni. (3) Az SZLB a pályázat nyertesein túlmenően a további sorrendet is meghatározza. (4) Az SZLB döntéséről a Polgármesteri Hivatal a bérbeadót a döntést követő 15 napon belül – a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv megküldésével – értesíti. (5) Az SZLB döntésének megfelelően a bérbeadó a nyertes pályázókat írásban értesíti. Ezzel egyidejűleg az el nem fogadott pályázatok benyújtóinak névsorát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az ügyfélszolgálati irodán ki kell függeszteni. (6) A pályáztatással kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról a bérbeadó gondoskodik. 14. § (1) A pályázat nyerteseivel – jelen rendelet keretei között – a bérbeadó szerződést köt. (2) Ha a nyertes pályázó az erről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést és az egyéb szükséges szerződéseket önhibájából nem köti meg, a sorrendben következő pályázónak kell ajánlatot tenni a szerződés megkötésére. A szerződéskötésre legalább 15 napos határidőt kell biztosítani. (3) A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a nyertes pályázó teljesítse a jelen rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét. (4) A nyertes pályázó részére nyitva álló határidőt a polgármester indokolt esetben meghosszabbíthatja, ha annak elmulasztása az érintett önhibáján kívül eső okból következett be. IV. Rész A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok 15. § Lakást csak magánszemélynek és csak lakás céljára lehet bérbe adni. 16. § (1) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő írásbeli szerződése alapján jön létre. (2) A Képviselőtestület a lakásbérleti szerződés tartalmának – jelen rendelet keretei közötti – meghatározására felhatalmazza a bérbeadót. (3) A lakásbérletre vonatkozó szerződést – jelen rendelet keretei között – a bérbeadó módosíthatja. (4) A Tv-nek és a rendeletnek a tulajdonosi hozzájárulásra és a bérbeadásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek. 17. § (1) A lakást – kivéve a (2) bekezdésben szabályozottakat – határozott időtartamra kell bérbe adni. (2) A költségalapon meghatározott lakbérű lakás bérleti jogviszonya a Képviselőtestület egyedi döntése alapján határozatlan időtartamra is létrejöhet. (3) Határozott idejű bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. A költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében a határozott időtartam lejártakor a bérlőt mindaddig előbérleti jog illeti meg, amíg a pályázati feltételrendszernek megfelel. (4) A bérbeadót és bérlőt terhelő kötelezettségeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 18. § (1) A lakást a bérlő és a vele együtt lakó hozzátartozói csak lakás céljára használhatják. (2) A lakásban vállalkozói tevékenység a bérbeadó előzetes hozzájárulásával folytatható. A bérbeadó nem járulhat hozzá olyan tevékenység végzéséhez, mely a lakóközösség nyugalmát zavarná. (3) A lakásba gazdálkodó szervezet, vagy egyéni vállalkozás székhelye, telephelye vagy fiókhelye abban az esetben jelenthető be, ha a lakásban gyakorolt vállalkozói tevékenységet a bérbeadó előzetes hozzájárulásával végzik. 19. § A bérlő a lakásának sem az egészét, sem annak egy részét nem adhatja albérletbe. 20. § A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében nem köthet tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést. 21. § (1) A bérlő a lakást – a Tv. 27.§-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – nem cserélheti el. (2) A lakást a Tv. 27.§-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben is csak másik bérlakásra vagy bejegyzett magántulajdonú lakásra és csak az SZLB előzetes hozzájárulásával lehet elcserélni. A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásba beköltöző személy(ek) megfelelnek a jelen rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. (3) A bérlő a lakás bérleti jogát másra nem ruházhatja át.
4
22. § (1) A költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni: a) a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül -, b) a bérlő és a vele együttlakó szülő (az örökbefogadó, a mostoha, és nevelő szülője) közös kérelmére, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi vagy személyi körülményeik indokolttá teszik, c) a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére, ha a gyermek illetőleg az unoka: ca) a 16. életévét betöltötte, és cb) a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt lakik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben sem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az ott megjelölt hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik. (3) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi, vagy más üzleti vagy egyéb célra hasznosítja. (4) A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának, a testvérének, illetőleg az (1) c) bekezdés hatálya alá nem tartozó és a 16. életévét betöltött unokájának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést csak akkor kötheti meg, ha: a) kérelmezők legalább öt év óta megszakítás nélkül a lakásban együtt laknak, és b) az említett hozzátartozó vagy házastársa másik, beköltözhető lakással nem rendelkezik. 23. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől a befogadás ideje alatt született unokáját és szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét). (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a bérlő kizárólag az egyéb hozzátartozóit és csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén fogadhatja be. A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut. (3) A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól. A bérbeadó a befogadást határozott időre is engedélyezheti. A bérleti jogviszony megszűnése esetén a hozzájárulás is hatályát veszti. (4) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén vagy az engedélyezett időtartam lejártakor a befogadott személy köteles a lakást elhagyni, erre vonatkozóan a befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia. A befogadott személy kiköltözéséről a bérlőnek kell gondoskodnia. (5) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a befogadott személyt önmagában még nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére. A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja 24. § (1) A bérlő köteles a bérbeadónak lakbért fizetni. A bérlő a lakbéren felül köteles a bérbeadónak megtéríteni a külön szolgáltatások díját is. (2) A lakbér mértékét, a lakbérfizetés és a külön szolgáltatások díja megtérítésének részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg. (3) A lakbér tízszeresét kell megállapítani akkor, ha a lakást: a) a bérbeadó hozzájárulása nélkül más célra használják, b) albérletbe adják, c) abban szívességi lakáshasználó lakik, illetve d) ha a Tv-ben előírt bérbeadói hozzájárulást nem szerzik be. (4) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a bérleti szerződésben rögzített külön szolgáltatások díjait. Külön szolgáltatásnak minősül: a) víz- és csatornahasználat, b) felvonóhasználat, c) szemétszállítási díj. (5) A víz- és csatornahasználati díj közvetlenül a szolgáltató részére térítendő. (6) A külön szolgáltatások díjait a lakbérek évenkénti felülvizsgálatával egyidejűleg a bérbeadó állapítja meg. 25. § (1) A bérlőnek életvitelszerűen a lakásban kell laknia. (2) Ha a bérlő a lakást 90 napot meghaladó időtartamra elhagyja, ezt – tartózkodási helyének és a távollét indokának megjelölésével együtt – köteles a bérbeadónak bejelenteni.
5
(3) A bérlő (bérlőtárs) köteles a bérlakása címét lakóhelyként vagy tartózkodási helyként bejelenteni, a vele (velük) jogszerűen együttlakó személyek pedig jogosultak bejelentkezni. Más személynek ehhez nem adható hozzájárulás. 26. § (1) A garzon(fecske)házban lévő lakások esetében a lakásbérleti jog folytatására nincs lehetőség. (2) A költségalapon meghatározott lakbérű lakásban a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy – a bérlő halálától számított 45 napon belül – köteles e jogának elismerését kérni a bérbeadótól. A határidő elmulasztása esetén a jogosultat fel kell hívni, hogy kérje jogosultságának elismerését. A felhívás eredménytelensége, vagy a jogosultság hiányának megállapítása esetén intézkedni kell a lakás kiürítése iránt. (3) A bérbeadó – e rendelet keretei között – elbírálja a kérelmet. A jogosultság megállapítását követő 15 napon belül a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó szerződést megköti. (4) Amennyiben hagyatéki leltározás vagy más Polgármesteri Hivatal által folytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt a Polgármesteri Hivatal köteles erről a bérbeadót 8 napon belül értesíteni. 27. § Ahol a Tv. a bérbeadó, valamint a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal és annak tartalmát a bérbeadó tekintetében e rendelet nem határozza meg, annak meghatározására a bérbeadó jogosult. A lakáshasználati díj 28. § (1) A lakás jogcím nélkül használó személy a lakást a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó személlyel nem köthető lakáshasználati szerződés. (3) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli lakáshasználat fennállásának idejére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj mértéke a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított hat hónap elteltével a lakáshasználati díj emelhető. Az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakásra megállapított lakbér ötszöröse. A lakáshasználati díj nem mérsékelhető. (4) A lakáshasználati díj emelésére vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a jogcím nélküli lakáshasználó személy – jelen rendelet alapján – jövedelmi helyzete alapján másik lakásra tarthat igényt. (5) A lakáskiürítési per megindítását megelőzően az SZLB másik lakás bérbeadására is tehet javaslatot. (6) A lakáshasználati díjon felül az érintettnek meg kell térítenie a külön szolgáltatások díját is. A bérleti jogviszony megszüntetése 29. § (1) A bérbeadó felmondási jogát a Tv-ben előírt módon gyakorolhatja. (2) A garzon(fecske)házban lévő lakások bérleti jogviszonyát – az (1) bekezdés esetein kívül – a bérbeadó köteles 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni, ha a bérlő a) keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, b) felsőfokú oktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya megszűnik, c) előtakarékossági szerződését nem megfelelően teljesíti. 30. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozott idejű bérleti jogviszonyt közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérlő részére másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítés jár. (2) Határozott időre bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel, pénzbeli térítés megfizetésével történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés összege a bérleti jogviszony időtartamából még hátralévő minden egész év után a (4) bekezdésben meghatározott összeg 10 %-a. Ha másik lakás bérbeadására kerül sor, a bérbe adott másik lakásra is csak az előzővel azonos időpontig szóló határozott időtartamú bérleti szerződés köthető. (3) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérlő részére másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítés jár. (4) Határozatlan időre bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel, pénzbeli térítés megfizetésével történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés összege az önkormányzat részére leadott bérlakás visszaadáskori beköltözhető forgalmi értékének 50 %-a. Ezen összegből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerülő költségeket. (5) A pénzbeli térítés csak azt követően fizethető ki, ha a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást elhagyták és kiürítették.
6
(6) A pénzbeli térítés mértékéről – jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével – a bérbeadó szakértői véleményen alapuló javaslata alapján az SZLB dönt. A pénzbeli térítés összegének kifizetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. V. Rész Adatvédelmi szabályok 31. § (1) A bérbeadó csak az alábbi – a bérleti szerződés megkötéséhez feltétlenül szükséges – adatokat tarthatja nyilván: a) a bérlő neve (leánykori neve), b) a bérlő anyja neve, c) a bérlő születési helye és ideje, d) a bérlő lakóhelye, illetve tartózkodási helye, e) a bérlő személyazonosító igazolványának száma. (2) Amennyiben a bérlő más – személyazonosításra alkalmas – igazolvánnyal (útlevéllel vagy új típusú jogosítvánnyal) igazolja magát, akkor az (1) bekezdés d) pontját értelemszerűen arra is alkalmazni kell. (3) A bérbeadó az (1) bekezdés a-d) pontjai szerinti adatokat a bérlővel együtt költöző, valamint a bérlő által befogadott személyek tekintetében is nyilvántartja. (4) A bérbeadó az általa nyilvántartott adatokból adatszolgáltatást a Polgármesteri Hivatalon kívül más személynek nem teljesíthet. Ez a tilalom nem érinti a bérlő azon jogát, hogy a bérbeadó által nyilvántartott és rá vonatkozó adatokba betekintsen. 32. § (1) A rendelet III. részében szabályozott pályázati eljárás során a pályázók által benyújtott pályázatot és annak összes mellékletét a bérbeadó csak a pályázati eljárás lezárásáig tarthatja magánál, azokról másolatot nem készíthet, azokból adatokat nem tarthat meg. (2) A bérbeadó a pályázati eljárás lezárásakor (SZLB döntése) után 3 napon belül a benyújtott pályázatokat és azok összes mellékletét a Polgármesteri Hivatalnak átadja. (3) A benyújtott pályázatok és azok összes mellékletei tekintetében a rendelet 32.§ (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell. (4) Az (1)-(3) bekezdés előírásait a pályázati eljáráson kívüli minden egyéb bérbeadási jogcím esetén – az azzal kapcsolatban a bérbeadó tudomására jutó adatok tekintetében – is alkalmazni kell. 33. § Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat szolgáltatására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel, feltéve, hogy írásbeli nyilatkozatban hozzájárult a bérbeadó részére történő kiadásához. VI. Rész Záró rendelkezések 34. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó lakásokat – a végleges használatbavételi engedély megadásától számított – 20 évig az Önkormányzat nem idegenítheti el. 35. § (1) A méltányolható lakásigény felső határa a) 1 vagy 2 személy esetén 2 lakószoba, b) 3 vagy 4 személy esetén 2 és fél lakószoba, c) minden további személy esetén a b) pont szerinti mérték személyenként fél szobával növekszik. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során két félszobát egy teljes lakószobaként kell figyelembe venni. (3) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a bérlőn, illetve a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző hozzátartozóit lehet figyelembe venni. 36. § E rendelet alkalmazásában: a) lakóterület számításánál csak a lakás lakóhelyiségeit (lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, előtér) lehet figyelembe venni, b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mosthoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, c) hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. 37. § (1) Ahol a rendelet bérbeadót említ, ott a CELER Épületfenntartó és Szolgáltató Kft-t kell érteni.
7
(2) A feleknek a lakással, az épülettel, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeire, a bérleti szerződés megkötésére és tartalmára, a lakás birtokba adására, a lakások és a bérlők nyilvántartására és a bérlők adatszolgáltatási kötelezettségére – a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és bérbeadásának szabályaira vonatkozó önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 38. § (1) A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. (2)6 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. jegyző
6
polgármester
Beiktatta: 42/2009. (IX. 30.) Ör. 1. § 8
